Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Magyarország Ügynökség, Guller Zoltán, Magyarország
Digitális Magyarország Ügynökség – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 3/2022. (V. 30.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Magyarország Ügynökség, Guller Zoltán, Magyarország
Digitális Magyarország Ügynökség: új szintre lép Magyarország digitalizációja
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Magyarország Ügynökség, Guller Zoltán, Magyarország

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség

„Új korszak veszi kezdetét Magyarországon az általános digitalizációs folyamatban. Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot egy platformra terel majd a hatékony fejlesztés és működés érdekében. A jövőben dr. Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét.

A Digitális Magyarország Ügynökség fő feladata a kormányzati digitalizáció, valamint a digitális állampolgárság megteremtése. Cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy Magyarországot egy jól működő 21. századba vezesse át. A megalakuló ügynökség feladatokat vesz át minisztériumoktól, működését a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.
Magyarország Kormánya dr. Guller Zoltánt a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá nevezi ki, aki az elmúlt 6 évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tette le a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával.
A turizmusban a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnökeként folytatja munkáját.”

Forrás:
Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség; Kormányzati Tájékoztatási Központ/MTI OS; 2022. május 30.

Digitális Magyarország Ügynökség – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 3/2022. (V. 30.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján dr. Guller Zoltánt 2022. május 26. napjától a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos – segítve a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletben meghatározott, e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való feladatainak ellátásában – az egységes, átlátható és strukturált nemzeti informatika és e-közigazgatás működtetése, fejlesztése, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottságának szervezett biztosítása érdekében cselekvő állami tulajdonú gazdasági társaságok portfóliójának homogén kialakítása érdekében felelős
a) a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásával kapcsolatos koncepció kidolgozásáért és végrehajtásáért,
b) a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásához szükséges intézkedések, előterjesztések és jogszabály-módosítások előkészítéséért,
c) a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozatalát követően a konszolidált működtetés kialakításáért,
d) a Digitális Magyarország Ügynökség konszolidált működtetéséhez szükséges intézkedések, előterjesztések és jogszabály-módosítások előkészítéséért,
e) az a)–d) pontban foglaltak megvalósítása érdekében szükséges kormányzati feladatok összehangolásáért.

3. § A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért díjazásra és juttatásokra nem jogosult.

4. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában – a Kit. 22. § (3) bekezdésére figyelemmel – titkárság nem segíti.

5. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba…”

Forrás:
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 3/2022. (V. 30.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Hivatalos Értesítő; 2022. évi 25. szám; 2022. május 30; 1837. o. (PDF)

Digitális Magyarország Ügynökség: új szintre lép Magyarország digitalizációja

„Nem szakadok el teljesen a turizmustól – mondta a Magyar Nemzetnek Guller Zoltán, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójaként hasonló, ám szélesebb körű állami ügynökségi konstrukció megvalósítására kapott jelentős felkérést. Az új, miniszteri biztosi megbízatás a teljes állami informatikai rendszert és az ország digitális fejlesztését magába foglaló és irányító Digitális Magyarország Ügynökség cégszerű formában történő létrehozására és működtetésére szól.

– Július végéig a turizmus állami irányítását vezetem a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójaként, emellett a Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumi elnöke vagyok, amely feladatomat – 18 ezer diák érintettségével – komolyan veszem, és a jövő szakembereinek elhivatott képzése jegyében fontosnak tartom folytatni.

– Bár a turizmuságazatot nem hagyom el teljesen a jövőben sem, a miniszter úrtól új, megtisztelő felkérést kaptam: eszerint a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatom a munkámat, amely komplex és nagy feladatokkal járó, fő megbízatásommá válik – közölte a Magyar Nemzettel Guller Zoltán.

– Az új felkérés szerint az elkövetkező időszak feladata lesz számomra a Magyar Turisztikai Ügynökség mintájára egy olyan hasonló elveken működő állami ügynökség létrehozása, ami gyakorlatilag a teljes magyarországi kormányzati informatikát felügyeli, illetve hozzá tartozik majd az állami hardver-, szoftverrendszerek és ezek infrastruktúrájának üzemeltetése, valamint a kapcsolódó fejlesztések megvalósítása – sorolta a széles körű megbízatás kapcsán az új feladatokat.

Mint mondta, ezen területek korábban négy különböző minisztériumban (a Belügyminisztériumban, a Miniszterelnökségen, a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, illetve a kabinetirodán már most is meglévő egységnél) működtek elszórtan.

– Ezen feladatkörök a múlt héten csütörtökön átkerültek a kabinetirodához, ahol az irányításommal egyfajta ernyőszervezetként megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, amely a teljes rendszer mellett gyakorlatilag 13, kapcsolódó cég irányítását is ellátja majd – ismertette Guller Zoltán.

Szavai szerint a DMÜ felügyelete alá tartozik majd a schengeni szoftver létrehozásán át a közoktatás digitális felügyeletéig a teljes állami informatikai portfólió.

– A DMÜ-ből a turisztikai ügynökség mintájára egy gyorsan reagáló, bürokráciamentes állami szervezetet szeretnénk létrehozni.

A felkérésem annak szól, hogy a Turisztikai Ügynökséghez hasonló hatékony ügynökségi rendszert hozzak létre a teljes állami informatika területén – mondta a vezérigazgató.

Felsorolása szerint az új megbízatása részeként elsőként meg kell valósítani a jelenleg is számos állami szinten működő, technológiai értelemben már sokféleképpen megvalósult rendszeren belül a különböző területek egymás közötti kommunikációját, átláthatóságát.

– Az állami informatika sokkal többet tud, mint amit mi, lakosok tudunk róla, jelenleg közel több százféle kapcsolódó digitális alkalmazás létezik. Ezeket össze kell hangolni, és alapvetően ügyfél- és felhasználóbaráttá, elérhetőbbé kell tenni minden állampolgár számára. Ehhez komolyabb kommunikációs tevékenységre, edukációra, közvetítésre is szükség lesz, hogy alapvetően elfogadottá és felhasználhatóvá tegyük a mindennapokban a digitális állami rendszert – fogalmazott.

– A fejlesztések célja a versenyképesség és az ügyfélközpontúság erősítése, feladatunk egy digitálisan is működő Magyarország megteremtése.

Mint mondta, fontos szándék, hogy 2026-ig megvalósuljon a digitális állampolgárság minden magyar állampolgár részére.

– Ez azt jelenti, hogy négy év múlva akár mindenki el tudja intézni a hivatalos ügyeit egy mobiltelefon segítségével. Azaz 2026-ig elérhetjük, hogy az úgynevezett digitális alteregónk, „avatárunk” által többé ne kelljen semmilyen állami vagy a különféle szolgáltatóknál fenntartott ügyfélszolgálati irodában sorban állni, megjelenni személyesen, hanem mindenfajta ügyet könnyedén el lehessen intézni a digitális személyazonosság révén. Számos ügycsoportot lehetne így kezelni, a fiatalabb generációk pedig egyre nyitottabbak erre – magyarázta Guller Zoltán, aki szerint a komplex digitális ügynökségnek lényegében el kell érnie, hogy az állam mellett a cégek többsége is elfogadja a digitális állampolgárságból fakadó összes kötelezettséget és jogosultságot.

– Ezt pedig rendszerszinten alapvetően a mobiltelefonokra optimalizált alkalmazásként hoznánk létre – emelte ki.

Hozzátette: cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy az új ügynökség Magyarországot egy jól működő XXI. századba vezesse át.

Megemlítette, hogy az is a feladatuk, hogy garantálják az úgynevezett állami felhőben lévő adatok biztonságát.

– A DMÜ létrehozásával járó munka már több hete zajlik, a teljes átállás, az ügynökség felállítása az infrastrukturális, szervezeti és vállalatirányítási feladatokkal együtt július 31-ig megvalósul a kabinetirodánál, a miniszter úr közvetlen felügyelete alatt. Erre a komplex feladatra kerül a fő fókuszom, ezért eddig az időpontig lezajlik egy vezetőváltás is a turisztikai ügynökségnél, de addig én vezetem a turisztikai ügynökséget – jelezte Guller Zoltán.

Az MTÜ vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a turizmuságazat állami irányítási rendszerében mára megvalósult számos eredmény a 2015-ben meghirdetett paradigmaváltásból.

– A turizmuságazatban a rám bízott feladatokat elvégeztem, a kitűzött eredményeket elértem. Úgy gondolom, hogy az elmúlt hat évre vállalt céljainkat közösen, sikeresen teljesítettük, sok esetben túl is szárnyaltuk – jelentette ki Guller Zoltán, megjegyezve, hogy miniszter úr is úgy látta, hogy a turizmusban elért eredményeket tudja kamatoztatni a teljesen új területen.

A legbüszkébb a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központra (NTAK) vagyok, amelynek létrehozásával az elmúlt hat évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tettük le.

Az NTAK mára hatékony, hiteles és pontos képet ad a vendégforgalmunkról. Eljutottunk odáig, hogy a működésünk a szektor teljes spektrumát lefedi, és közös célok, irányelvek mentén dolgozunk nemcsak az ágazat, hanem a magyar gazdaság sikeréért – hangsúlyozta.

Mint kiemelte, most már a feladat a célzott, adatvezérelt marketing és értékesítés alkalmazása, annak érdekében, hogy a megújult Magyarországot vendégekkel töltsék meg, a járvány után bámulatos képességekkel talpra állt turizmust tovább támogassák a 2030-ig meghirdetett Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia mentén.

– Ehhez az adatvezérelt ágazatirányítás által mostanra időben is hiteles, aktuális elemzéseket készítünk- és fél vagy akár egy évre előre is elképesztő pontossággal vagyunk képesek megbecsülni azt, hogy egy-egy turisztikai területen mi várható. Ha kampányt indítunk célzott üzenetekkel, akkor ez már a konkrét eredményekben is megmutatkozik – fejtette ki az MTÜ vezetője.

Hangsúlyozta, hogy bő két év alatt sikerült elérni, hogy az NTAK több mint 45 ezer szálláshelytől naponta fogad statisztikai adatokat, amelyek lehetőséget adnak a turisztikai marketingaktivitások és a támogatások megtervezéséhez. Ehhez hamarosan csatlakoznak a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók is.

– Ez egész Európában példaértékű. A korszakváltás megtörtént, átléptünk a digitális adatszolgáltatás világába – hangsúlyozta Guller Zoltán.”

Forrás:
Új szintre lép Magyarország digitalizációja ; Thurzó Katalin; Magyar Nemzet; 2022. május 30.

Közigazgatás, politika

Megjelent az extraprofit adóról szóló rendelet

„ Váratlan időpontban tette közzé a kormány az elmúlt hetekben bejelentett kiigazítás részleteit.

A szombati Magyar Közlönyben hirdették ki „A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofit adókról” című rendeletet. Érdekes, hogy egy hétvégi napot választott a költségvetést rendbe hozó intézkedések kihirdetésére, azonban ez nem teljesen szokatlan a kormánytól, mert korábban is volt arra példa, hogy a fontos, de nem feltétlenül nagy népszerűségnek örvendő lépéseit egyedi időpontokban jelentette meg – írja a Portfolio.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is:

A 11 oldalas és 15 fejezetből álló kormányrendelet felsorolja az elmúlt néhány hétben bejelentett különadók és adóemelések részleteit. Ennek megfelelően megtaláljuk benne

„az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók” szabályait,

a légitársaságok hozzájárulásának nevezett különadót,

a cégautóadó emelését,

a gyógyszerforgalmazási törvény módosítását,

az energiaellátók jövedelemadójának módosítását,

az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés új szabályait,

a népegészségügyi termékadó módosításait,

a távközlési adó változtatását,

a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását,

a biztosítási adóról szóló törvény változtatását,

a jövedéki adóról szóló törvény módosítását,

a kiskereskedelmi adó szabályainak változását,

a bányászati törvény eltérő szabályait.

A legtöbb változás idén július elsejétől lép életbe.”

Forrás:
Szombat este megjelent az extraprofitadóról szóló rendelet; Infostart 2022. június 4.
A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofit adókról; Magyar Közlöny; 2022. évi 93. szám; 2022. június 4.; 3796-3811. o. (PDF)

Az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezések részletei – vannak újdonságok

„ Csak néhány a sok változás közül: bekerült a Revolut és a Wise is a tranzakciódíj-kötelesek közé, kétféle díjat kaptak a repülőtársaságok, 25 százalékos sarcot a Mol, két adó – az egyik a cégautóadó – pedig megduplázódik.

Mint arról az Infostart is beszámolt, három napos, soproni kihelyezett kormányülés után, még szombat késő este megjelentek a vonatkozó döntések részletei a Magyar Közlönyben. A kormánytagok elfogadták az extraprofitadó kivetéséről szóló rendelkezéseket és az annak kapcsán megemelt adókat, valamint a 2023-as költségvetés tervezetét is.

Mivel a költségvetési egyensúly visszaállítására nyolc szektorra (bankok, biztosítók, energetika, kiskereskedelem, gyógyszerforgalmazók, telekommunikációs cégek, légitársaságok; 2023-tól a reklámszektor) vetettek ki új adókat vagy emelték meg a már meglévő különadót, számos törvényt módosít a mostani rendelkezés. Az extraprofitadókból 815 milliárd forintnyi plusz bevételt vár a kormány, további adóemelésekből pedig 100 milliárd forintnyi többletbevételt.

Számos fontos részlet derült ki vagy vált véglegessé a Magyar Közlönyben megjelentek alapján, íme a legfontosabbak, legjelentősebbek. A rendeletben részletezett változások többsége 2022. július elsejétől lép életbe.

Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A Portfolio ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez a fogalom nem bevett fogalom a banki beszámolókban, de mint már korábban is kiderült, a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevételek összege lesz az adó alapja.

A különadó mértéke 2022-ben 10, 2023-ban 8 százalék.

Megfizetni a 2022. adóévre két egyenlő részletben, idén október 10-ig és december 10-ig kell, 2023-ban pedig június 10-ig, október 10-ig és december 10-ig három egyenlő részletben.

Tranzakciós illeték – emelés, kiterjesztés
Az már korábban is ismert volt, hogy megemelik a tranzakciós illeték felső határát: a mérték marad 0,3 százalék, de a korábbi 6000 helyett 10 000 forint az maximum érték fizetési műveletenként. Ez vonatkozik nemcsak az átutalásokra, hanem újabb tranzakciókra is. A Portfolio úgy értékelt, hogy az intézmények várhatóan át fogják terhelni a díjat az ügyfelekre.
Az értékpapírokkal kapcsolatban kiderült, hogy azoknak csak a vásárlása lesz díjköteles, az eladása nem. Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek – ilyen például a Revolut és a Wise (Transferwise).

Légitársaságok

A légitársaságokra kirótt különadót a repülőtéri földi kiszolgált végző cégeknek kell beszedniük. A hozzájárulást a belföldről induló utasokra kell megfizetni, a tranzitutasokra vonatkozóan.

Két tarifa lép életbe:
utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Íroszrszág, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna.
Végső úti céllal más országokba repülő utasonként 9750 forint a hozzájárulás mértéke.

A hozzájárulás megfizetésénél az számít, hogy az indulás időpontja a rendelet hatályának időpontjában van-e (vagyis nem a repülőjegy megvételének időpontja számít). Havi fizetési rendet írt elő a kormányzat.

Kőolajtermék-előállító különadója

Vagyis a Molra vonatkozó szabályok. A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (a Közlönyben szerint számított) világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

A különadó mértéke 25 százalék, fizetni a 2022-es év első felére vonatkozó rész kivételével havonta kell.

Távközlési pótadó

A helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni.

Mértéke:

1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

Megfizetni a 2022-es és a 2023-as évre vonatkozóan kell majd a Közlönyben meghatározott (előző évi) időszakok alapján.

Kiskereskedelem

A kiskereskedőknél nem a sávos különadó kulcsait emelték, hanem közel megduplázták az adóterhét, ugyanis a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát is be kell befizetniük, ez a pótadó 2022-ben.

2023-ra már emelkedik az adó mértéke:

az 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék,

a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.

A Portfolio ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy már a második sávba tartozó vállalatok adókulcsa is változik és az előzetesen közölt információkkal ellentétben nekik is többet kell fizetniük: 0,1 százalék helyett 0,15 százalékot, vagyis az érintett kiskereskedelmi cégek különadó-terhelése 50 százalékkal emelkedik.

Biztosítók

A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak. Ennek mértéke is sávosan változik. 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék – összegzett a témában a Bank360.hu.

Gyógyszerforgalmazók

A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

További adóemelések, duplázódó cégautóadó

Emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is (ez például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti).

Emelkedik a cégautóadó összege is a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően, itt lényegében duplázódás történik.

50 kW-s teljesítményig a jelenlegi havi 7700-16 500 forint helyett júliustól 14 00-30 500 forintot kell fizetni.

120 kW felett pedig 22 000-44 000 forintról 41 000-81 000 forintra növelték a fizetendő tételt.

A rendelet szerint ezt az emelt összeget az év végéig kell befizetni.

Korlátozzák a rezsicsökkentés haszonélvezőnek körét

Arról is szó volt a rendeletben, hogy a visszaélések elkerülésére hivatkozva az állami intézmények mellett a cégek is kikerülnek a rezsicsökkentés hatálya alól – erről itt írtunk.

A bányajáradék esetében, mint a Portfolio írta, lényeges új kötelezettségeket is előír az érintett cégeknek a kormány. Ilyen például, hogy idén és jövőre is a tavalyi mennyiséget kell kitermelni és ha valaki nem teszi ezt, akkor büntetést kap, legalább a bányajáradékkal megegyező összegűt.

A járadék esetében egyébként megvalósul egy változás az adószámítási módszerben és bejön egy fix adóköltség elem a megemelt adómértékek mellé.”

Forrás:
Íme, a szombati kormánydöntések részletei – vannak újdonságok; Infostart; 2022. június 5.

Változtat a kormány a rezsicsökkentés szabályain

„ A szombat este megjelent kormányhatározatok között szerepel az, amelynek egyik bekezdéséből a változtatás célja és határideje is kiderül.

Mint már több forrásból ismert volt, a rezsicsökkentés lakossági lábát fenn kívánja tartani a kormány, ám egy korábbi háttérbeszélgetésen már volt szó arról, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere nem biztos, hogy ugyanígy fennmarad a cégek és állami társaságok számára.

A pünkösd előtti szombat este, az aznapi kormányülés után megjelent döntések között szerepel egy határozat, amely azt mutatja be, hogy a különadókon túl a kormány mire készül még a költségvetés kiadási oldalán a deficit csökkentése érdekében. Ennek egyik bekezdése rendelkezik a rezsicsökkentési szabályok átírásáról – vette észre a Portfolio.

A 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozatban szerepel az, hogy a kormány „felhívja a technológiai és ipari minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával tegyen javaslatot a visszaélések elkerülése érdekében a rezsicsökkentési szabályok olyan módosítására,amely alapján a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult”.

A feladatra Varga Mihály pénzügyminisztert és Palkovics László technológiai és ipari minisztert jelölte ki a kormányfő. Nekik, illetve minisztériumaiknak kell megalkotniuk az új rezsicsökkentési szabályokat július elsejéig.”

Forrás:
Változtat a kormány a rezsicsökkentéses szabályokon; Infostart; 2022. június 5.

Nagy Márton az extraprofitadó kivetéséről, a rezsicsökkentésről és az árstop jövőjéről

„A kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának nyilatkozva.

A miniszter elmondta, hogy az adó részletszabályai a hétvégén jelennek meg a Magyar Közlönyben.

Megjegyezte, a többek között a bankokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintő extraprofitadók célzottak és átmenetiek.

„A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük” – mondta. Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe.

Nagy Márton megerősítette: a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.

A miniszter szólt arról is, a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást.

A kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent – mondta.

Kiemelte, a kormány emellett az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022-2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.

Nagy Márton közölte, a kormány a következő hetekben, az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok, július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kabinet tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékeknek a drágulása.

A miniszter elmondta, a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető.

Nagy Márton emlékeztetett, a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek.

A kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat – tette hozzá.

Kiemelte, az új kormányzati intézkedések évente több mint 2000 milliárd forintos megtakarítást jelentenek és elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

A tárcavezető kijelentette, a kormány továbbra sem köt kompromisszumot abban, hogy a családok érdekében megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóerejét, a családtámogatásokat, valamint a rezsicsökkentést.”

Forrás:
Nagy Márton: A kormány döntött az extraprofitadó kivetéséről; Híradó.hu/MTI; 2022. június 5.

Nagy Márton: megtartotta első ülését a versenyképességi munkacsoport

„A Karmelita kolostor épületében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével megtartotta első ülését a versenyképességi munkacsoport kedden – tájékoztatta a miniszter az MTI-t közleményben.

A kormányzatot a gazdasági növekedés és versenyképesség területén döntéselőkészítő szakmai hátterekkel támogató munkacsoport a kormány szakmai konzultatív fóruma.

A rendezvényen a kormányzati képviselők mellett megjelent a gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Államadósságkezelő Központ, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Fejlesztési Bank, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt., valamint a Századvég, az Exim Bank és a KSH képviselője.

A növekedési munkacsoport és a versenyképességi tanács munkáját folytató versenyképességi munkacsoport célja, hogy hazánk versenyképessége a megkezdett fejlődést követően – amelyben előbbi szervezeteknek elévülhetetlen érdemei vannak – dinamikusan tovább javuljon.

A munkacsoport a szakmai szervezetekkel szorosan együttműködve azt célozza, hogy új és innovatív ötleteket csatornázzon be a vállalkozók és piaci szereplők oldaláról annak érdekében, hogy Magyarország minél hamarabb elérje az unió átlagos fejlettségi szintjét.

Ehhez 21. századi, önálló és önellátó gazdaságra van szükség, amely versenyképes vállalkozásokon és versenyképes gazdasági környezeten alapszik. A konvergencia folytatásához a célzott gazdaságfejlesztési eszközök mellett a digitalizáció széleskörű gyorsítására, az adminisztrációs terhek további csökkentésére van szükség.

A munkacsoport első ülésén megtárgyalta a Széchenyi Kártya program folytatásának lehetőségeit, az extraprofitadók kivetésének részleteit és gazdasági hatásait, valamint egyéb fontos és aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket – tették hozzá.

A meghívottak egyetértettek abban, hogy a szomszédunkban zajló háború és az elszálló energiaárak jelentős kockázatokat jelentenek a magyar gazdaság számára, éppen ezért le kell bontani a fejlődés gátjait, fel kell szabadítani minden olyan tartalék-teljesítményt, amelyek tovább erősítik a gazdasági fejlődést és hazánk versenyképességét, egyben hozzájárulnak a teljes foglalkoztatottság megőrzéséhez és védelmet jelentenek a magyar családok számára – áll a közleményben.”

Forrás:
Nagy Márton: megtartotta első ülését a versenyképességi munkacsoport; Világgazdaság; 2022. május 31.

Új korszak kezdődik az állami kórházakban

„Változik a kórházak finanszírozása, és bevezetnek egy teljesítményre ösztönző elemet is – jelentette be az új egészségügyért felelős államtitkár.

Vegyes volt a fogadtatása Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak a Magyar Kórházszövetség kongresszusának pénteki zárórendezvényén. A több száz fős hallgatóságából volt aki úgy értékelte: „most sem lettünk okosabbak”. Mások viszont úgy látták: „ezek legalább értik, mi van a terepen, látnak a pályán.” Összességében pedig úgy tűnt: az ágazat új vezetése – Pintér Sándor belügyminiszter, Takács Péter államtitkár és Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató – nagyobb bizalmi tőkével indul, mint amit Kásler Miklós orvos miniszternek sikerült kivívnia a regnálása alatt.

Takács Péter az ígérte, hogy nyárra a részletes ágazati stratégiai munkaanyagokat olyan formába hozzák, hogy azokat a szakmai szervezetekkel meg tudják osztani. Azt mondta: „Nem vagyunk annak hívei, hogy kikapcsolt monitor mellett írjuk az előterjesztést, mert olyan titkos. (…) Itt csak úgy tudunk előremenni, józan megfontolt változásokat csinálni, ha állandó párbeszéd van az ápolókkal, védőnőkkel, háziorvosokkal, szakdolgozókkal. (…) Ezért folyamatos lesz a párbeszéd.” Hozzátette:
csak olyan megoldási javaslat kerülhet a kormány elé, amiben egyetértenek, amit támogatnak a szakmai szervezetek is.

Az első megoldandó feladatok közé sorolta a finanszírozás rendbetételét, amely szerinte 15 éve vár ráncfelvarrásra. Hozzátette: ezen a területen a nagy lépések közül egy, a lakosságarányos keretek meghatározása már tavaly megtörtént. Összehasonlították az azonos szakmai portfóliójú kórházak gazdálkodását, és az ezer lakosra jutó közfinanszírozásukban viszont óriási különbségeket találtak. Az arányosítás, a durva gazdálkodási különbségek eltüntetése „gyors lépésben” meg fog történni – ígérte. Ökölszabályként említette: ha például 78 helyen van sebészet és az derül ki, hogy azok átlagosan 18 százalékos hiányt termelnek, akkor ott az ellátásért járó összeget 18 százalékkal növelik. Mert ebben az esetben kicsi az esélye, hogy mindenütt gazdálkodási hiba okozza a veszteséget. Közölte azt is, hogy e területen már előrehaladott tárgyalásaik vannak a pénzügyi tárcával. Arról viszont említést sem tett, van-e bármilyen lehetőség arra, hogy többletforrást kapjon e célra az ágazat.

Bejelentette, hogy a nyáron fokozatosan megszüntetik az intézményekben az átlagfinanszírozást, legelőbb a szakrendelők, majd a kórházak, s végül a krónikus és rehabilitációs ellátók kerülnek sorra. Hogy milyen finanszírozás lesz helyette, arra csak utalást tett. Szavaiból az derült ki, hogy az ellátóknak járó közfinanszírozás egy része fix összegként kerülhet az egyes intézmények kasszájába. Takács Péter úgy fogalmazott, bizonyos báziselemként ismerik el azokat a tevékenységeket, amelyeket pusztán azért kell fizetni, mert a kórház nyitva van. Ezek közé sorolta a víz-, gáz-, áram díjakat, a takarítást, a portaszolgálatot. És emellett lesz egy teljesítményre ösztönző eleme is a finanszírozásnak. – Így például, ha az épület működtetése egy adott kórháznak a finanszírozásában 50 százalék, és csak 50 százalékos a teljesítménye, akkor összesen 75 százalékos havi ellátmányt kap – értelmezte az új finanszírozási elveket lapunknak egy kórház igazgatója.

Takács Péter ígérte azt is, hogy áttekintik a várólista-szabályozást. Mint mondta, a járvány-időszak alatt maga járt utána, annak, hogy az egynapos, altatás nélküli műtéteket végző szolgáltatók miért nem pörgetik a szemlencse operációkat. Azt a választ kapta, hogy van olyan nap, amikor tíz betegből, nyolcan nem érkeznek meg a beavatkozásra. Részben azért mert a betegek a járvány alatt féltek bemenni a kórházba. Így ők is rajta maradtak a várólistán, csak hátrébb sorolódtak, mindez torzítja az adatokat. Hozzátette: ezekben az esetekben nem az ellátórendszer hibája korlátozta az ellátásukat, hanem a betegek magatartása, ezért maradtak el a műtétek. „Olyan megoldást kell találni ami ezt az ellentmondást kiigazítja” – mondta.

Bucsi László, a fehérvári megyei kórház főigazgatója azt firtatta, mi várható a magán- és a közellátás együttélésében. Takács Péter ennek kapcsán azt mondta, ő a pontosabb szabályozás előtt azt szeretné körüljárni, hogy egy közfinanszírozott szolgáltatónak van-e mozgástere, hogy magánellátást nyújtson. Most is vannak olyan műtétek, egyéb beavatkozások, amelyeket a társadalombiztosító nem finanszíroz, példaként a plasztikai-, lézeres műtéteket említette. Hozzátette: ha van szabad műtéti kapacitás, miért ne nyújthatna kiegészítő díjért ilyet egy közkórház? Szerinte ehhez nagyon pontosan le kell határolni a köz- és a magánellátás szabályait, az állami kórházak pontos szerepét, és azt is, hogy mi lehet a viszonyuk a magánszolgáltatókkal.

Takács Péter a hallgatósága előtt elismerte, hogy van béradóssága a kormányzatnak az ápolókkal, valamint a gazdasági-műszaki területen dolgozókkal szemben, ám mint mondta, ennek a rendezéséhez előbb forrást kell szerezni.”

Forrás:
Takács Péter: Nem vagyunk annak hívei, hogy kikapcsolt monitor mellett írjuk az előterjesztést, mert olyan titkos; Danó Anna; Népszava; 2022. június 3.

A kórházszövetség új elnöke a pályaelhagyásról, az ápolóhiányról és a várólistákról

„ Velkey György legfontosabb feladatának az egészségügy munkaerőhiányát is kezelő emberi-erőforrás program, valamint az új életpályamodellek kialakítását tekinti.

Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választotta elnökévé a Magyar Kórházszövetség a szakmai szervezet kongresszusán tartott tisztújító közgyűlésen.

Az új elnök arról beszélt, hogy folytatná az eddigi módszeres szakértői munkát, de javítaná ennek szervezettségét, hogy a társkórházakban levő rengeteg tudás jusson el az elnökséghez. „Ezeket tudjuk értékelni, üzenetté formálni és képviselni az egészségügyi kormányzat és a társadalom felé. Konzultatív egészségpolitikában reménykedünk, ahol ezeket a tapasztalatokat meghallgatják. Másfelől nagyon fontos szerepe a kórházszövetségnek az, hogy a kórházi kultúrát próbálja javítani” – jelölte ki az utat Velkey György.

A pandémia különösen nagy terhet rótt az egészségügyre, sokan kiégéssel küzdenek, a kórházszövetség elnöke kiemelt jelentőségűnek nevezte azt a programot, amit a kiégés megelőzésére, illetve kezelésére kívánnak létrehozni, de rámutatott a légkör, a családban élő dolgozók számára a családbarát környezet fontosságára is. Szerinte komplexen kell a munkatársakat segíteni, és ebbe beletartozik az is, hogy a fáradt dolgozóknak pihenést biztosítsanak.

Az ápolók és a szakdolgozók pályaelhagyása a szakszervezetek szerint égető probléma. Velkey György felhívta a figyelmet arra, hogy ez a terület az egész nyugati kultúrvilág egyik legfontosabb kérdésévé vált. Az anyagi megbecsülést és az életpályamodell kialakítását alapvetőnek nevezte.

„Az ápolóinkat elérte az elmúlt időszakban több lépcsőben béremelés, de a bérlemaradásuk most az orvosi karhoz képest igen jelentős, és ezt a feszültséget nyilvánvalóan oldani kell.

Különösen a legnehezebb szakterületeken súlyos ápolóhiány van, illetve sok helyen, főleg vidéken és a hátrányosabb területeken orvoshiány is, ezért emberi-erőforrás program és az életpályamodellek kialakítása az egyik legfontosabb feladata a kórházszövetségnek. A konferencián is tudtunk erről beszélni a döntéshozókkal, és megpróbálunk segíteni abban, hogy azokat a megoldási javaslatainkat eljuttatjuk hozzájuk, amik konkréten segítenek a helyzeten” – vázolta Velkey György.

Az esetleges felmondási hullámmal kapcsolatban azt mondta, hogy korábban, amikor ennek a fenyegetésével lehetett számolni, azt tapasztalták, hogy a hűség a betegekhez, a közösséghez erősebb volt, mint a távozási szándék, az első hírek, most is azt jelzik, hogy a legtöbben maradnak.

A koronavírus-járvány alatt meghosszabbodtak a várólisták, 56 ezren várakoznak most valamilyen beavatkozásra, és egyes jelek arra utalnak, hogy a valóság a statisztikában közölt adatoknál is rosszabb. 13 milliárd forint plusz forrást kaptak a kórházak a probléma enyhítésére, jelentős haladás egyelőre mégsem tapasztalható.

„Nagyon fontos, hogy a járványra átállt, kicsit katasztrófamedicinára hasonlító működési menetünk visszatérjen a normál kerékvágásba – mondta a várólistákkal kapcsolatban Velkey György. – Ennek nagyon sok eleme van, a kórházi osztályok újraaktivizálása, a belső munka minden kórházban, de finanszírozási kérdések is. A várólistaprogramban most és korábban is plusz finanszírozásokat kaptunk, nyilvánvalóan ez a kórházi büdzséhez képest elenyésző pénz, ezzel néhány várólistát lehet csökkenteni, de egy ilyen pénzinjekcióval az egész probléma nem kezelhető.

Jelenleg minden hónapban ugyanazt a pénzt kapjuk a teljesítménytől függetlenül. A koronavírus-járvány alatt ez a módszer nagyon védte a kórházi büdzséket, nagyon jó volt, de most a járvány megszüntetésével muszáj anyagi motivációt is beállítani.”

Nagy jelentőséget tulajdonít annak a kórházszövetség elnöke, hogy a munkában nagy szereppel bírók nagyobb teljesítményért nagyobb jövedelmet kapjanak. Mint elmondta, teljesítmény alapú finanszírozás volt korábban a magyar egészségügyben, ez jó elv, de sok minden változott, így most kombinált finanszírozásban kell gondolkozni.

Ez azt jelenti – fejtette ki Velkey György –, hogy a bázis a finanszírozás biztonságát megadja, de a rendszer érzékeny a teljesítményre. ”

Forrás:
A kórházszövetség új elnöke a pályaelhagyásról, az ápolóhiányról és a várólistákról; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2022. június 3.

Európai Unió

Magyarország is a regionális innovációs partnerségek között – Európai Bizottság

„A mai napon a Bizottság bejelentette, hogy 63 régiót, hét várost és négy tagállamot választott ki a regionális innovációs partnerségek – a Régiók Bizottságával közösen kidolgozott kezdeményezés – kísérleti projektjéhez. A kísérleti projekt résztvevői nyitottak a bevált gyakorlatok megosztására, valamint arra, hogy közösen dolgozzanak ki és teszteljenek olyan eszközöket, amelyek több finanszírozási és szakpolitikai forrást képesek mozgósítani, és kapcsolatot teremtenek a regionális és nemzeti programok és a zöld és digitális átállást szolgáló uniós kezdeményezések között. A partnerségek beépülnek az új európai innovációs tervbe, amely az innovációban látja a fenntarthatóságot szolgáló átalakulás hajtóerejét, és amely kapcsolatot teremt a helyi stratégiák és az uniós szintű kezdeményezések között.

A felhívásban az uniós innovációs ökoszisztéma széles körben képviseltette magát, beleértve a nemzeti szinten részt vevő Szlovákiát, valamint az uniós régiók széles körét, például Andalúziát, az Azori-szigeteket, Felső-Franciaországot, Ostrobothniát, Lengyel-Kárpátalját, az Északi-Égei-szigeteket, Emilia-Romagnát és sok más régiót. A felhívás nyomán egy alulról építkező együttműködési és hálózatépítési folyamat is elindult, amelynek a több régiót felölelő hálózatok keretében már most is számos résztvevője van. Ide tartozik például a balti-tengeri régió, a BioRegions eszköz, valamint a kibővített Cities 4.0 konzorcium (Leuven, Bologna, Turku), amelyben Eindhoven (NL), Espoo (FI) és Kolozsvár (RO) is részt vesz.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos így nyilatkozott:„Csak akkor teremthetjük meg az erősebb, környezetbarátabb gazdaságokat és a méltányosabb társadalmakat, ha az uniós szakpolitikai menetrend középpontjában az innováció áll. A zöld és digitális átállás sikeréhez minden régióban és minden országban innovációra van szükség az összekapcsoltság szellemében. Ezek a partnerségek lehetővé teszik számunkra, hogy kapcsolatokat építsünk ki a beruházások és az innovatív megoldások közötti szinergiák támogatása érdekében. Várakozással tekintek azon innovatív ötletek és megközelítések elé, amelyeket a partnerségek együttesen kialakítanak majd.”

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztos a következőképpen fogalmazott: „Az együttműködés és az innováció az uniós régiók fenntartható és reziliens fejlődésének alapvető feltételei. Nincs olyan terület, amelynek ne lenne kiaknázandó innovációs potenciálja, ezért örömömre szolgál, hogy a felhívás iránt ilyen nagy érdeklődés mutatkozott. Várakozással tekintek a kísérleti projekt eredményei elé, remélve, hogy a projekt hozzá fog járulni a régiók között tartósan fennálló, az EU egészének teljesítményét visszafogó innovációs szakadék megszüntetéséhez.”

Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának elnöke hozzátette: „Az innováció támogatásával megerősítjük a helyi szintű rezilienciát, és javítjuk helyi közösségeink azon képességét, hogy kezeljék a vészhelyzeteket, megvédjék polgáraikat és támogassák a helyi gazdaságokat. Ebben az összefüggésben számítunk Ferreira és Gabriel biztosok közös munkájára a regionális innovációs partnerségekkel kapcsolatban, amelyek kulcsfontosságú eszközei az innováció helyi szintű elterjesztését szolgáló összes forrás összehangolásának, arra összpontosítva, hogy régióink, városaink és falvaink energiahatékonyabbá és fenntarthatóbbá váljanak.”

A regionális innovációs partnerségek forgatókönyve

A kísérleti projekt résztvevői a Közös Kutatóközpont által ma közzétett, kiindulási iránymutatásként szolgáló forgatókönyv alapján derítik fel az új regionális innovációs partnerségekben rejlő lehetőségeket. A forgatókönyv az eszközök és irányítási mechanizmusok széles skáláját javasolja, amelyek célja a regionális, nemzeti és uniós innovációs politikák koordinációjának javítása, ezáltal pedig Európa zöld és digitális átállásának megvalósítása, valamint az EU-n belüli innovációs szakadék felszámolása. A javasolt megközelítés egyik központi eleme a helyi küldetések bevezetése. Az ezek segítségével megvalósított intézkedések következetes irányítási logikát követnek, lehetővé téve a rendszerszintű innovációval kapcsolatos szakpolitikai kombinációk széles skálájának feltárását.

A kísérleti projekt keretében a résztvevők kipróbálják ezeket a szakpolitikai eszközöket, és közösen kidolgozzák az operatív iránymutatásokat. A forgatókönyv és a kísérleti projekt emellett előmozdítja a bevált gyakorlatokat, megkönnyíti a kísérletezésen alapuló tanulást, továbbá támogatja a közigazgatási rendszereket és a tágabb ökoszisztémát.A kísérleti projekt nem lesz hatással a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós alapok jelenlegi programozási folyamatára.

Háttér-információk

A partnerségek az elfogadás előtt álló új európai innovációs terven alapulnak, amelynek célja elősegíteni a kezdeményezések és a beruházások uniós és nemzeti szintű integrálását. Olyan törekvésről van szó, amely közvetlenül az innovációs ökoszisztémák javítására, vagyis egy, Európa innovációs teljesítményének fokozása szempontjából alapvető fontosságú területre irányul. A fő célkitűzés a regionális és helyi innovációs ökoszisztémák szorosabb összekapcsolása, valamint az európai fenntartható értékláncok és a mélytechnológiás ágazatok megerősítése.

A partnerségek olyan, egymást kiegészítő megközelítésen alapulnak, amely az intelligens szakosodási stratégiákkal kapcsolatos pozitív tapasztalatokra épül. Az intelligens szakosodás helyi alapú, az uniós kohéziós politikán alapuló megközelítés, amely a stratégiai beavatkozási területek azonosítását célozza mind a gazdaság erősségeinek és lehetőségeinek elemzése, mind pedig a vállalkozói felfedezési folyamat alapján, az érdekelt felek széles körű bevonásával. Az intelligens szakosodás az innovációra összpontosít, és fontos szerepet játszik a kutatás és az innováció azzal a céllal történő támogatásában, hogy biztosított legyen minden európai régió fenntartható és reziliens fejlődése.

A kiválasztott területek vagy egyénileg, vagy az uniós régiók és városok hat különböző hálózatának részeként vesznek részt a projektben. A kísérleti projekt résztvevői között összesen 23 tagállam képviselteti magát. A részvételi szándék kifejezésére való felhívásra 2022 márciusa és áprilisa között lehetett jelentkezni.

További információk
Regionális innovációs partnerségek – intelligens szakosodási platform

A Régiók Európai Bizottsága SEDEC szakbizottságának honlapja

A regionális innovációs partnerségek forgatókönyve

A pályázati felhívás résztvevőit bemutató térképek”

Forrás:
Regionális innovációs partnerségek: 63 régiót, hét várost és négy tagállamot választottak ki a kísérleti projekthez; Régiók Európai Bizottsága; 2022. május 17.

Navracsics: A kormány mindent megtesz azért, hogy az év végéig alá tudják írni a helyreállítási alap megállapodását

„A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak folyósítását lehetővé tevő nemzeti terv aláírásához vezető folyamat bonyolult, a magyar kormány mindent megtesz, hogy az év második felében vagy az év vége felé alá tudja írni a szükséges megállapodást az Európai Bizottsággal – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter Luxembourgban csütörtökön.

Navracsics Tibor az európai uniós tagállamok kohézióért felelős miniszereinek luxembourgi tanácskozását követően elmondta: Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésén áttekintették a feladatokat, hogy a helyreállítási alapra vonatkozó megállapodást lehetőség szerint még az idén aláírhassák.

Közölte továbbá, törekedni kell arra is, hogy az uniós operatív programok, köztük a területi, a gazdasági és innovatív vagy az emberi erőforrással kapcsolatosak finanszírozását lehetővé tevő partnerségi megállapodásokat Magyarország és az Európai Bizottság szintén az év második felében alá tudja írni. Az operatív programok finanszírozásához szükséges partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalások jól haladnak – mondta.”

Forrás:
Navracsics: A kormány mindent megtesz azért, hogy az év végéig alá tudják írni a helyreállítási alap megállapodását; VG.hu/MTI; 2022. június 2.

Kohézió Európában 2050-ig: az Európai Unió Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a Bizottságnak az európai kohéziós politikáról szóló 8. jelentéséről.

A Tanács a következtetéseiben elismeri, hogy a jelentés olyan válságok (Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója) és hosszú távú kihívások (például az éghajlatváltozás és a demográfiai változások) összefüggésében készült, amelyek az uniós tagállamokra és régiókra aszimmetrikus hatást gyakorolnak.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának kellőképpen figyelembe kell vennie a területek szükségleteit és lehetőségeit, lehetővé téve számukra, hogy a legfontosabb beruházásokat célzottan a helyi körülményekhez igazítva valósíthassák meg.

A következtetések főbb elemei a következők:

Célzottabb prioritások

A Tanács úgy véli, hogy az új egyenlőtlenségek elkerülése érdekében a beruházásokat a zöld és digitális átállás által kínált növekedési lehetőségekhez kell igazítani.

A Tanács elismeri továbbá, hogy a szociális jogok európai pillére támogatja és kiegészíti a tagállamoknak az igazságosabb és befogadóbb társadalom érdekében hozott intézkedéseit. Felszólít az oktatás és a szakképzés megerősítésére annak érdekében, hogy a polgárok jobban fel legyenek készülve a társadalmainkban végbemenő átállás folyamataira.

A kohézió megerősítése a területi beágyazottság elmélyítése révén

A következtetések hangsúlyozzák a kohéziós politika helyi dimenziójának fontosságát, és emlékeztetnek arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre, valamint a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra.

A Tanács azt ajánlja, hogy fordítsanak további figyelmet néhány közepes jövedelmű régióra, amelyek stagnálnak vagy hosszú évek óta recesszióban vannak. A kohéziós politikának segítenie kell ezeket a területeket a növekedés új forrásainak megtalálásában, és meg kell akadályoznia, hogy más európai régiók is hasonló helyzetbe kerüljenek.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója tekintetében a következtetések elismerik, hogy az Oroszországgal és Belarusszal, illetve az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal határos régiók a regionális fejlődésüket érintő sajátos gazdasági és társadalmi kihívásokkal néznek szembe.

A hosszú távú beruházásokat támogató egyszerűbb kohéziós politika

A Tanács hangsúlyozza, hogy bár a kohéziós politika célja a hosszú távú fejlesztési stratégiák támogatása, mégis segítséget nyújtott egyes régióknak a közelmúltbeli válságok hatásainak enyhítésében.

A Tanács emlékeztet továbbá arra, hogy biztosítani kell az uniós támogatás átlátható módon és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban történő hatékony végrehajtását.

A jövőre irányuló gondolkodás

A Tanács várakozással tekint a 2027 utáni kohéziós politika jövőjére irányuló gondolkodás elindítása elé egy egyszerűbb és hatékonyabb szabályrendszer kialakítása, valamint az alapok megsokszorozódásával járó tendencia elkerülése érdekében.

Háttér

2022 februárjában az Európai Bizottság előterjesztette a 8. kohéziós jelentését. A jelentés részletesen elemzi az európai gazdasági, társadalmi és területi kohézió alakulását az elmúlt tíz évben, és azonosítja az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a régiók közötti konvergencia fokozása terén jelentkező új kihívásokat.

A kohéziós politika célja az Unió általános harmonikus fejlődésének előmozdítása, különösen a különböző régiók fejlettségi szintje tekintetében mutatkozó egyenlőtlenségeknek, valamint a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentése érdekében.

A Tanács következtetései a 8. kohéziós jelentésről

A Bizottság közleménye a 8. kohéziós jelentésről

Ülések”

Forrás:
Kohézió Európában 2050-ig: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá; Európai Unió Tanácsa; 2022. június 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. június 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Városi éghajlatmodellezés,éghajlati adatszolg LIFE
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
Közbeszerzési Értesítő: 2022/103, 2022.05.30.
Számítástechnikai eszközök beszerzése_AUB
Ajánlatkérő: Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/103, 2022.05.30.
RRF rendszertanulmány beszerzése (Ügyészségi Nyomozást Támogató Informatikai Rendszer (ÜTR) és Minősített Adatok Elektronikus Kezelésére Szolgáló Informatikai Rendszer (MKR))
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Közbeszerzési Értesítő: 2022/103, 2022.05.30.
HPC cluster bővítése 2022
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Közbeszerzési Értesítő: 2022/103, 2022.05.30.
Wigner Adatközpont üzemeltetés támogatása 2022
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Közbeszerzési Értesítő: 2022/103, 2022.05.30.
Matlab szoftver modulok – ajánlati felhívás
Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/105, 2022.06.01.
Mobil adatátviteli szolgáltatás
Ajánlatkérő: Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
Közbeszerzési Értesítő: 2022/105, 2022.06.01.
Ajánlati felhívás – G346 tűzfal és tartalomszűrő
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Közbeszerzési Értesítő: 2022/105, 2022.06.02.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Edukációs történelmi platform fejlesztése
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
Nyertes: APPSTERS Mobiltartalom-fejlesztő Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 210.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/103, 2022.05.30.
Tájékoztató az eljárás eredményéről_KBF/584/2022 (PKI szolgáltatások_KBF/584/2021 )
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Microsec Számítástechnikai Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 204.004.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/103, 2022.05.30.
Tájék. eredmény hirdetm_Gond Nyilv fejl (Gondnokoltak Nyilvántartási Rendszere)
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;UDEMX Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/104, 2022.05.31.
Tájékoztató a KM01OPEN17 sz. keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről (nyílt szabványú szoftverlicencek)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes: számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.462.065.292,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/104, 2022.05.31.
Tájékoztatás az eljárás eredményéről EKR0006046820 („Homogén szerverek és tárolók beszerzése”)
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 162.490.180,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/104, 2022.05.31.
ÉLBC – FELIR továbbfejl. – EET (A FELIR továbbfejlesztése a vidékfejlesztési monitoring megvalósításához)
Ajánlatkérő: Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.279.574.900,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/105, 2022.06.01.
Mobil hang és adatszolgáltatás
Ajánlatkérő: Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
Nyertes: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.690.100,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/106, 2022.06.02.
(PTS-313) tartalomkezelő alkalmazás (TOP-5.3.2)
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Nyertes: Maximum Business Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.100.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/106, 2022.06.02.
Az elektronikus kérelmi rendszer szolg biztosítása
Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Nyertes: Flexinform Integrált Rendszerfejlesztő és Sportinformatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.440.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/107, 2022.06.03.

KAÜ/Ügyfélkapu – már elérhető a kétfaktoros felhasználó-hitelesítés is: ez az Ügyfélkapu+

„…5. Mit jelent a kétfaktoros azonosítás (Ügyfélkapu+)?

2022. június 4-étől elérhető az emelt szintű kétfaktoros azonosítási szolgáltatásunk, az Ügyfélkapu+. A kétlépcsős azonosítás célja, hogy emelje az elektronikus azonosítás biztonsági szintjét és támogassa a biztonságtudatos felhasználók, illetve szolgáltatók igényeit.

A szolgáltatást – ügyfélkapus bejelentkezést követően – az Ügyfélkapu felületén rendelheti meg az Ügyfélkapu+ igénylése funkcióra kattintva. A szolgáltatás megrendeléséhez egy mobil eszközre (telefon, táblagép), egy, a mobil eszközre telepített hitelesítő alkalmazásra és Ügyfélkapu azonosításra van szüksége, tehát fontos, hogy már rendelkezzen ügyfélkapus regisztrációval.

Amennyiben sikeresen megrendeli a szolgáltatást, a továbbiakban a KAÜ-s azonosítást használó szolgáltatásokra az Ügyfélkapu+ gombra kattintva jelentkezhet be ügyfélkapus felhasználónevének és jelszavának, valamint a hitelesítő alkalmazás által generált egyszerhasználatos kód megadásával.

Az ügyfélkapus kétlépcsős azonosítás – a szolgáltatás megszüntetése nélkül – bármikor inaktiválható, majd ismét aktiválható, igény szerint.

A szolgáltatásról szóló részletes tájékoztatónkat a csatolt Ügyfélkapu plusz emelt szintű azonosítás című felhasználói leírásunkban olvashatja…”

Forrás:
Tudnivalók az Ügyfélkapu- és az Ügyfélkapu+ azonosítással kapcsolatban; Személyre Szabott Ügyintézési Felület/mo.hu; 2022. június
A csatolt Ügyfélkapu plusz emelt szintű azonosítás című dokumentum az oldal alján a Kapcsolódó dokumentumok alatt található.

Adatforradalom előtt áll az egészségügy

„Hatékonyabb megelőzés, eredményesebb terápia, jobb ellátásszervezés – sok más mellett ezek lehetnének az előnyei az egészségügyben keletkező tengernyi adat elemzésének és hasznosításának.

Az elmúlt esztendőkben sokan és sokféle kontextusban hivatkoztak az adatra a XXI. század aranyaként, amit az orosz–ukrán háború kitöréséig nehezen lehetett vitatni. Aztán a fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy a „fekete arany”, azaz a kőolaj – és általában véve az energiahordozók – értéke nem igazán csökken. Mindenesetre hosszú távon az adat jelentősége megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha napjainkban leginkább az interneten reklámozó cégekhez szokás kötni az információ-központúságot, vagyis azt, hogy ezek a vállalatok minél többet szeretnének tudni rólunk a vásárlást ösztönző, célzott hirdetéseik eredményessége érdekében.

Persze arról sem érdemes elfeledkezni, hogy a politikusoknak sem jön rosszul egy-egy részletes választói adatbázis.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a múlt hónap végén rendezett, Az új technológiák hatása a demokráciára című konferencia egyik előadásán szakértők azt a kérdést járták körül, hogy a hatalmas volumenű egészségügyi adatvagyon vajon milyen lehetőségeket és kockázatokat rejt magában.

Miből áll?

Az egészségügyi adatállomány három pillérének egyike a páciensekkel és a betegségekkel kapcsolatos információhalmaz, benne anamnézisekkel, kórlapokkal vagy éppen a ma már ötven évre archivált képalkotó vizsgálati anyagokkal. A második lábat a finanszírozási számok adják, amelyek 1993-tól kezdődően a teljes ellátórendszerre és minden beavatkozásra vonatkozóan rendelkezésre állnak, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) szerint feldolgozva. Mindemellett hozzáférhető temérdek kutatási eredmény – vázolta a keretrendszert Kovács Gábor, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) a professzora.

Az informatikusok paradicsoma, amiről itt szó van – fogalmazott az igazságügyi orvos szakértő, jelezve: az adatvagyon-elemzés folyamatosan az orvostudomány érdeklődési körében van, hiszen ez a bizonyítékokon alapuló gyógyítás egyik kulcsa, szükség esetén ennek alapján változtatnak az egyes terápiákon.

Az szintén kiolvasható az ilyen táblázatokból, hogy egy-egy betegségtípus mennyibe kerül az ellátórendszernek, ebből pedig számos következtetés levonható. A professzor példaként említette a diabétesz szövődményeként kialakuló idegrendszeri károsodást, amely egy megfelelően gondozott cukorbetegnél nem vagy csak nagyon későn alakul ki, vagyis helyes kezelési szisztéma esetén semmi sem indokolná, hogy évi mintegy 6,6 milliárd forintot kelljen költeni e megbetegedés orvoslására a magyar egészségügyi kasszából.

Hasonló a helyzet a méhnyakrákkal és a heveny szívizominfarktussal.

Kovács Gábor mindezzel arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az adatok már a „klasszikus” feldolgozási formájukban is nagyon fontos jelzéseket közvetítenek nemcsak az egészségügyi döntéshozók, hanem az egész társadalom számára. Mint mondta, nem lehet túlbecsülni a téma jelentőségét, hiszen évi több mint 2000 milliárd forint sorsa múlik ezeken az elemzéseken. Rájuk épül többek között a gyógyszerkassza, a kórházak és az ambulanciák finanszírozása, a táppénz, valamint a rokkantellátás.

Big data

Az új módszerek valóban forradalmasíthatják az egészségügyiadat-analízist. A big data, azaz a hatalmas méretű és komplexitású állományok feldolgozásának a fejlődésével ugyanis olyan következtetések lesznek levonhatók, amelyeket kisszámú információból nem lehet kinyerni. Az igazságügyi orvos szakértő várakozása alapján ezzel jelentősen javulhat az ágazati erőforrások elosztása, a diagnosztika és a terápiák eredményessége.

Persze ahogy a tudományban lenni szokott, ezzel kapcsolatban is megfogalmazódtak kritikai észrevételek, így például az, hogy az adatalapú előrejelzés igencsak aggályos lehet, ha az eredmények értékelése az okozatok ismerete nélkül zajlik. Máshogyan kifejezve: az adat-elemzés csak a „mi történt?” kérdésre ad választ, a miértre nem szolgál magyarázattal, továbbá a kritikusok szerint az sem nyilvánvaló, hogy a több információ valóban jobb eredményt biztosít. Ezenkívül megoldatlan kérdésként szokták említeni azt is, hogy miként harmonizálhatók a heterogén adatforrások.

Kovács Gábor mindenesetre úgy véli, hogy például a halálokokat tartalmazó részletes nyilvántartásoknak a mélyreható tanulmányozása – már csak azért is, mert idehaza viszonylag magas a boncolási ráta – komolyabb kockázatok nélkül szolgálhatná a jobb ellátásszervezést, használni lehetne korszerűbb szűrési rendszerek kialakítására, ezáltal pedig segíthetné a betegségek korai felismerését és kezelését.

Emellett alkalmas lehetne társadalmi egyenlőtlenségek feltárására, mivel a halálozási okokat össze lehetne vetni földrajzi, gazdasági paraméterekkel is.

Döbbenetesen nagy, ráadásul standardizált és relatíve valid adatvagyonról van szó – magyarázta a szakember, aki arra is rámutatott, hogy a piaci cégek nem szívesen kutatják ezt a témát, mert nem térül meg számukra. Ezért úgy véli, kizárólag állami szerepvállalással lehetne kiaknázni az ezen a területen rejlő lehetőségeket.

Genetika

Az egészségügyi adatok elemzése nem csak össztársadalmi haszonnal járhat. A személyreszabottság előnyei is hatalmasak lehetnek, és egészen új távlatokat nyithatnak a gyógyításban – derült ki a precíziós medicináról tartott előadásból. A téma szakértője, Nogel Mónika kifejtette: ennek a fajta orvoslásnak a lényege, hogy az egyén genetikai jellemzőit és környezeti-életmódbeli sajátosságait is figyelembe veszi, építkezve a népesség széles körében lefolytatott vizsgálatok adataira. A cél a személyre szabott egészségmegőrzés, a korai betegségfelismerés és beavatkozás, amellyel kapcsolatban – a feltárt jellemzők alapján – a kockázatokat minimalizáló vagy azokat teljesen kikerülő kezelést ígér a pácienseknek ez az eljárás – mondta az NKE ITKI megbízott kutatója, a győri Széchenyi István Egyetem Bűnügyi Tudományok Tanszékének egyetemi docense.

Probléma ugyanakkor – folytatta –, hogy Magyarországon nagyon kevés a genetikai vizsgálat, elsősorban a magas árak miatt, valamint azért is, mert a genetikai adatokat illetően hiányzik a társadalmi tudatosság. A kritikusok éppen a költségek miatt szokták felhozni a precíziós medicinával szemben azt, hogy tovább mélyíti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, hiszen csak a jómódúaknak telik az ilyen vizsgálatokra és terápiákra. Azzal pedig, hogy jórészt csak az ő adataik kerülnek be a rendszerbe, nem lesz reprezentatív az eredmény.

Jogi vonatkozások

Az sem mellékes kérdés, hogy az egészségügyi adatok miképpen válnak egy-egy rendszer részeivé. Menyhárd Attila, az NKE ITKI kutatóprofesszora, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének a vezetője úgy véli, bár nehezen kimondható gondolat, de alapvetésként el kell fogadni: az egészségügyi adatok átruházhatók. Mint fogalmazott, meg kell találni az egyéni és a közérdek – így például a kutatások előmozdítása – közötti egyensúlyt, továbbá nagyon fontosak az etikai normák is.”

Forrás:
Adatforradalom előtt áll az egészségügy; Helmeczi Zoltán; Világgazdaság; 2022. június 4.
Szerkesztői megjegyzés:
„bár nehezen kimondható gondolat, de alapvetésként el kell fogadni: az egészségügyi adatok átruházhatók.” Azért nehezen kimondható, mert nagyon erősen vitatott! Az is kérdéses, hogy mit jelentsen az adatok átruházhatósága. Megtartja-e rendelkezési jogát adatai felett az állampolgár, és mit értsünk az állampolgári adatszuverenitás alatt? Továbbá aggasztó módon fel sem merült, hogy itt nagyon vaskos üzleti érdekek is vannak.

Informatika, távközlés, technika

Energetikai innovációk kipróbálásához szabályozási tesztkörnyezetet létesít a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)

„A villamos energiáról szóló törvény 2022. szeptember 1-jétől teszi lehetővé, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtessen.

A hivatal megkezdte a tesztkörnyezet kialakításához szükséges előkészületeket, és első lépésben az energetikai innovátorok olyan projektötleteit várja, amelyek a későbbiekben alkalmasak lehetnek az élesüzemi tesztelésre – jelentette be Horváth Péter János a MEKH elnöke.

A szabályozási tesztkörnyezet (regulatory sandbox) intézménye a gyorsan változó technológiai-műszaki környezetben egy olyan eszközt ad a szabályozó hatóságok kezébe, amelynek segítségével úgy tudnak lépést tartani a változásokkal, hogy közben támogatják az innovációkat.

Horváth Péter János, a MEKH elnöke elmondta, hogy a hivatal által kialakítandó szabályozási tesztkörnyezet célja, hogy ösztönözze olyan energetikai innovációk megjelenését, piacra lépését, amelyek hozzájárulnak a villamosenergia-rendszer fenntartható és költséghatékony működtetéséhez, a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítéséhez vagy az ellátásbiztonság a növeléséhez.

A tesztkörnyezet előnyeiről szólva a MEKH elnöke kifejtette, hogy itt az éles rendszerek működésébe való beavatkozás veszélye nélkül – védett, kontrollált környezetben – lehet új megoldásokat kipróbálni. A tesztüzemi működés ezen túl közvetlen kapcsolatot és gyorsabb információáramlást biztosít a szabályozó és az innovátorok között, lehetőséget ad az esetleges kockázatok feltérképezésére, és arra is alkalmas, hogy tesztelje az újítások életképességét, valamint becsatornázza az érintett fogyasztók véleményét – mondta Horváth Péter János.

A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy a jogszabály csak szeptember 1-től teszi lehetővé a szabályozási tesztkörnyezet működtetését, ugyanakkor a hivatal szakemberei már most megkezdték a felkészülést az innovációs projektek befogadására.

Mint mondta, az energetikai szabályozási tesztkörnyezet lehető legmegfelelőbb kialakítása érdekében első lépésben áttekintettük és elemeztük a nemzetközi gyakorlatokat, most pedig szeretnénk megismerni azokat a hazai innovációkat, illetve projekt-terveket, melyek megvalósításához hozzájárulhat egy élesüzemi tesztkörnyezetben való kipróbálás.

A tesztelésre alkalmas energetikai innováció lehet bármely olyan, műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el – mondta el a MEKH elnöke.

Horváth Péter János kifejtette, hogy a MEKH az energetikai innovációk rövid ismertetése mellett arra is kíváncsi, hogy a projekt megvalósításának jelenleg vannak-e jogszabályi akadályai, ugyanis a tesztüzemi működés arra is lehetőséget ad, hogy hivatal bizonyos jogszabályi előírások teljesítése alól a tesztkörnyezetben való kipróbálás idejére mentesítse az érintetteket.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a szabályozási tesztkörnyezetben való kipróbálásra javasolt innovációs ötletek leírását 2022.06.17-ig a sandbox@mekh.hu címre várja.”

Forrás:
Energetikai innovációk teszteléséhez vár ötleteket a MEKH; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2022. május 19.

Egészségügyi adatok: a debreceni UDBD-Health adattárház fejlesztésének tervei

„Az adattárház a klinikákon keletkezett, 20 évet lefedő szöveges adatokból, képi és genetikai diagnosztikai információkból áll össze.

A Debreceni Egyetem TKP2021-NKTA-34 azonosító számú „BigData-technológiával támogatott UDBD-Health adattárház fejlesztése és üzemeltetése” elnevezésű projektje az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósul meg 1 400 000 000 Ft összegben – tudatta az intézmény sajtóközleményben.

A támogatás intenzitása 100 %.

A Kutatás megvalósítása 2021. december 01. napjától 2025. november 30. napjáig tart.

A Debreceni Egyetem, mint a magyar felsőoktatás kiemelkedő kutató, fejlesztő intézménye, küldetésnyilatkozatában, tevékenységének fókuszát az egészségiparban és annak innovációs lehetőségeiben határozta meg. Ezért jelen Big Data projektben célul tűztük ki a Debreceni Egyetemen képződő nagy tömegű adatok megfelelő tárolásának és feldolgozásának optimalizálását, az Egyetem kutató-fejlesztő-innovatív tevékenységének legkorszerűbb támogatása céljából. Ugyancsak célul tűztük ki, hogy a strukturált adatbázisok az Egyetem szolgáltatási portfóliójában is megjelenjenek.

A Debreceni Egyetem adatvagyonának jelentős részét teszik ki a Klinikai Központban folyó betegellátás során keletkezett medikai és képi adatok, melyek kutatási célú elérhetősége erősen korlátozott. A BigData tématerület keretében 2018 óta folytatott K+F tevékenység egyik legfontosabb eredménye az, hogy ezt az adatvagyont megfelelő adattranszformációs eljárások kidolgozásával a kutatók számára elérhetővé tettük. A Microsoft Azure környezetben kialakított UDBD Health adattárház és a hozzá kapcsolt skálázható számítógéprendszer biztosítja a pszeudo-anonim adatok folyamatos gyűjtését, valamint a kutatók számára az adattudomány korszerű elemző módszereinek (pl. a gépi tanuláson alapuló eljárások) használatát.

A megfelelő módon strukturált és anonimizált adattárház, a kórházi informatikai rendszerből származó, 20 évet lefedő szöveges adatokból, képi és genetikai diagnosztikai információkból áll össze. Ezzel lehetővé válik olyan rejtett összefüggések megtalálása és elemzése is, melyek nem csak egyes népbetegségek (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás), hanem akár a ritka betegségek megértéséhez is információval szolgálhatnak.

A célok elérése érdekében négy kutatócsoport fogott össze:

Klinikai BigData (KBD) – a klinikai orvosi adatokat előkészítő és azok elemzésének fő szempontjait megfogalmazó kutatócsoport,

GEN – a genomikai feldolgozást előkészítő kutatócsoport,

MI – a mesterséges intelligencia alkalmazásának optimális lehetőségeit kidolgozó kutatócsoport, valamint a

HPC – nagy számításigényű elemzések hardveres feltételrendszerét optimalizáló egyetemi szuperszámítógépet működtető kutatócsoportból áll.

A fejlesztési projekt első két évben az adatgyűjtés, az adattisztítás és az adatintegrálás IT hátterét dolgoztuk ki a négy munkacsoport összefogásával. A KBD munkacsoport a medikai adatok feldolgozásával, valamint a PACS rendszerben tárolt CT, MRI és PET képekből számolt adatok integrálásával ért el eredményeket. A HPC munkacsoport a nagy mennyiségű adatfeldolgozásához szükséges számítási kapacitás támogatására fejlesztett kommunikációs alkalmazást, valamint kidolgozott egy párhuzamos feldolgozási algoritmus gyűjteményt. Az MI munkacsoport feladatai közé tartozott a PET/CT felvételeken légúti és tüdő daganatok, kóros halmozások automatizált detektálása és szegmentálása, citológiai minták automatizált kiértékelése, valamint bőrpigmentációk osztályozása gépi tanuláson és képfeldolgozáson alapuló módszerek kidolgozásával. A GEN munkacsoport több olyan fontos eljárást fejlesztett ki, amivel a nagy mennyiségű genomikai adatok elemzése megoldható.

A négy munkacsoport összehangolt K+F tevékenysége révén egy olyan modell értékű adattárházat sikerül kialakítani a projekt 3. évének végére, amely hazai viszonylatban egyedülálló, nyitottsága révén megoldható bármely szakterület speciális adatainak integrálása is (pl. proteomika)

2021-2025 között a fejlesztés fókuszai a következők lesznek:
1. az adatvagyon kezelésének szabályozása, kiemelkedő figyelmet fordítva a humán genetikai adatok adattárházba való integrálásával kapcsolatos adatbiztonsági kérdéseknek,
2. véglegesíteni az Egyetemen belüli kutatásokat támogató adattárház alkalmazásokat, és annak szabályrendszerét létrehozni
3. kialakítani az Egyetemen kívüli, az adattárház kutatásával kapcsolatos megkeresések kielégítésére egy az adatbiztonságnak, a titkosságnak és a GDPR-nak egyaránt megfelelő környezetet,
4. a külső megkeresések (gyógyszergyár, egyéb egészségipari fejlesztés, EU-n belüli kutatások stb.) kielégítésére megrendelési és szolgáltatási szabályok kialakítása, pilot projektek lefuttatása.

A Big Data HPC Kutatócsoport az egyetlen nagyméretű fájl gyors továbbítását megvalósító applikációt fejleszti tovább sok nagyméretű fájl egyidejű továbbítása céljából.

A kutatás célja mesterséges intelligencián – elsősorban mélytanuláson – alapuló természetes nyelvi feldolgozó és képfeldolgozó módszerek fejlesztése klinikai adatok elemzéséhez. A kifejlesztendő természetes nyelvi feldolgozó módszerek a klinikai információs rendszerekben tárolt, változatos formátumú szöveges adatok feldolgozásának előkészítését, és elemzését teszik lehetővé.

2023-ra tervezzük, hogy az adattárházat az egyetem kutatói megfelelő szabályrendszer mellett használhassák (1. mérföldkő), majd a szerzett tapasztalatok alapján egy új egyetemi szolgáltatásként ezt az adatvagyont piaci résztvevők számára is elérhetővé kívánjuk tenni (2. mérföldkő).”

Forrás:
A debreceni UDBD-Health adattárház fejlesztésének tervei; Weborvos; 2022. május 30.

A digitális egészségügy kérdései Magyarországon

„Május 30-án rendezték meg a Digital Health Essential digitális egészségügyi konferenciát a közegészségügy, a magánegészségügy, a pharma digitál és a digitális egészségügyi cégek részvételével. Az előadásokon és kerekasztalbeszélgetéseken olyan témák kerültek napirendre, mint az adatvezérelt kórházirányítás, a digitalizáció hatása a gyógyszer-nagykereskedelemre, az értékalapú egészségügy magyarországi megteremhetőségének lehetősége, az elmúlt évek egészséginformatikai fejlesztései, a betegutak menedzselése és a digitális betegadatok szerepe a kutatásokban, a patikák digitalizációja, a telemedicina és e-orvoslás lehetőségei és a mesterséges intelligencia lehetséges használati módjai a gyógyászat terén.

Általánosságban megállapítható, hogy a magyar egészségügy digitalizációját számos területen felgyorsította a covid-19 járvány, rávilágított az addigi hiányosságokra, bizonyította milyen nagy szükség lenne átjárható rendszerekre, és mekkora értéket jelentenek a digitális betegadatok. Ma már a jelenleg is használt, elérhető digitális megoldások mérhetően emberéleteket menthetnek meg. Nem utolsó szempont az egészségügy szereplői számára a költséghatékonyság sem, mely ma mér szintén nagyban függ a cégek, ágazatok digitalizáltságának szintjétől. A digitalizáció olyan eszköz, amely által a magyar magán- és állami egészségügy hatékonyabb, gazdaságosabb, sikeresebb lehet.

A konferencián Kertész Balázs a Szinapszis innovációs és ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy mára Magyarországon kialakult az állami egészségüggyel párhuzamosan a magánellátói szektor, mely jelentős szereplővé vált. A magyar lakosság a magánegészségügyi ellátást a közfinanszírozott mellett/helyett veszi igénybe, a kereslet folyamatosan bővül. Ebből a szempontból meghatározó volt az elmúlt két év, többek között mivel a járvány során korlátozott volt a hozzáférés az állami ellátáshoz. A szakember elmondta, hogy a magyar magánegészségügy legnagyobb szereplői körében az alkalmazotti létszám meghaladta a 6000 főt, mely nagy mérföldkő és a bővülés folyamatos.

Szó esett arról is, hogy 2022-ben a magánellátás még mindig erősen Budapest-központú, azonban a jelenlegi trendek alapján az országos lefedettség az irány és a cél. A Szinapszis folyamatosan méri a lakosság attitűdjét, preferenciáját és saját tapasztalatát az állami- és magánfinanszírozású egészségüggyel kapcsolatban, így összevethető adatokkal rendezik. A legfrissebb, 2022. első negyedévi adatok alapján az ellátások igénybevevői a legnagyobb bizalmat a magánkórházak és -orvosok iránt táplálják, szemben a közellátás intézményeivel, szereplőivel. A megkérdezettek 36 százaléka vett igénybe az elmúlt években és terveznek is igénybe venni magánegészségügyi szolgáltatásokat, 31 százalék viszont nem vett, és nem is tervez igénybe venni ilyen ellátást. Ez utóbbi rétegnél az ár döntő tényező abban, hogy nem választják a magánszolgáltatókat.

A konferencián több előadás, beszélgetés is érintette az értékalapú egészségügy kérdését, mely nagyjából egyet jelent az ellátás betegközpontú megközelítésével. Lars Dahl Allerup a dániai Rethink Value társalapítója és vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy az érték (‘value’) fogalma mást és mást jelent a beteg, az egészségügyi ellátást végzők és a hátteret biztosító intézmények, cégek számára. Ahhoz hogy betegközpontú egészségügyet hozzunk létre, először a fogalmakat kell egyeztetni – és nem csak érték fogalmát. Ki kell alakítani egy „közös nyelvet”, amelyen az egészségügy résztvevői megértik egymást.

Az értékalapú egészségügy a betegutat helyezné a középpontba, ennek (digitális) feltérképezésével hatékonyabb ellátást lehetne biztosítani. (Magyarországon jelentős problémát jelentenek a megszakadó betegutak, amikor a páciens kiesik a rendszerből, ellátása megszakad, melynek egészségügyi kockázata magas. – a szerk.) A betegközpontúság nemcsak az életminőség javításában, hatékonyabb ellátásban jelentene előrelépést, hanem a teljes ellátási ciklus lekövetésével optimalizálhatná az egészségügyi erőforrások felhasználását, így a finanszírozást is.

Megvalósult fejlesztések, innovációk, jövőbeli tervek

Szabó Bálint az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ igazgatója beszélt arról, hogy a jelenleg is létező egészségügyi informatikai szolgáltatások – mint pl. az EESZT – alapot teremtenek az egészségügy további fejlesztéséhez, digitalizációhoz. A covid-19 járvány miatt szükségessé vált a digitális védettségi igazolvány létrehozása telefonos applikációval, azonban itt nem állnak meg. Az EESZT Alkalmazást folyamatosan új funkciókkal bővítik majd, ezen keresztül elérhetővé válik majd a jelenleg csak PC-n használható felület. A következő időszak célkitűzése, hogy a meglévő digitális szolgáltatásokat továbbfejlesszék, kiterjesszék, átjárhatóvá tegyék, könnyítve ezzel a betegek, és az egészségügyi szereplők munkáját is.

Prof. Dr. Vályi-Nagy István a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója és dr. Máté Attila az eHealth Software Solutions ügyvezetője és alapítója beszámoltak a Transzlációs Medicina Kutató Központ (TMKK) létrehozásáról, eredményeiről. A TMKK összefogja a Centrumkórház összes kutatási projektjét egészen a Phd. kutatásoktól a gyógyszeripari és biotech klinikai kutatásokon keresztül a több intézményt érintő nemzeti kutatási programokig. A folyamatalapú és digitalizált kutatási protokollok menedzselik a betegutakat és a szereplők közötti kutatási feladatmegosztást, kommunikációt.

A Központ folyamatosan bővülő adatbázisát a betegségregiszterek és „real world data” alapú kutatási adatgyűjtések adják. Fejlett adatszervezési, analitikai és adatelemző platformjának segítségével az egyedi kutatási igények alapján változó bonyolultságú elemzéseket képes végezni, ezért a TMKK döntéselőkészítő és -támogató elemzéseket készít többek között a kormányzati szervek számára is. Vagyis a digitális betegadatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése történik, mely képes kutatások támogatására, és statisztikai alapú döntések meghozásának támogatására is.

Digitalizáció a patikákban, e-beteg, e-orvos

Egy kerekasztalbeszélgetés keretében a konferencián érintették a gyógyszertárak, lakossági gyógyszerellátás digitalizációját is, melyet jelentős mértékben visszavetett a 2022. január 1-jétől érvénybe lépő szabálymódosítás, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette az online gyógyszerrendelést.

Arról is esett szó, hogy a betegek internethasználati szokásai hogyan jelennek meg az egészségügy terén, hogyan alakítják át a személyes egészséghez való viszonyt, és akár az orvos-beteg kapcsolatot is. Bizonyított tény, hogy a lakosság nagy része rengetegféleképpen használja az internetet egészségügyi problémáinak megoldásához. Nemcsak időpontot foglalnak online, a beteg kezdve azzal, hogy a tünetekre rákeres, az egészségügyi szakemberekkel való kapcsolatfelvételen át, a különböző appokon keresztül, egészen az online konzultációig számos területen használhatja az online csatornát. Ez rengeteg előnnyel jár, azonban hátulütői is ugyanúgy vannak, ezért a jövőben megoldandó feladat a digitális csatornák kiaknázása, és a rossz attitűdök felülírása.

Nemcsak a betegek, az egészségügyi szakemberek is egyre inkább használják munkájuk során a digitális csatornákat, viszont még nem beszélhetünk általános elterjedtségről, felkészültségről – az orvosok közel harmada még mindig csak a személyes, tradícionális csatornákban és eszközökben hisz. Az orvostársadalom a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, big data hozzáférés és alkalmazása terén is megosztott. Egyes szakterületeken felismerték az orvosok, hogy a jövőbeli sikeres praxis szerves részét képezik majd az új eszközök, az MI és a folyamatos tanulás, azonban az orvosok nagy része inkább úgy gondol ezekre a területekre, mint olyan változások, amik csak jóval az ő nyugdíjba vonulásuk után nyernek teret.

Rengeteg lehetőség rejlik tehát még a hazai egészségügy digitalizációjában minden szinten, minden területen akadnak kihívások, hatékonyabbá tehető folyamatok. A digitalizációt egyértelműen felgyorsította a koronavírus világjárvány Magyarországon is, az igény is folyamatosan nő a digitális csatornák használatára az egészségügy minden szereplője részéről, azonban akadnak még gátak mind a jogszabályi környezetet tekintve, mind finanszírozásban, illetve a lakosság és a szakemberek fogékonysága tekintetében az innovációra. Mindenesetre a fejlesztések folyamatosan zajlanak, a magyar egészségügy már közel jár ahhoz is, hogy az ágazat hatékonyságát AI, azaz mesterséges intelligencia is támogassa.”

Forrás:
Küszöbön a forradalom a magyar egészségügyben: a betegek és az orvosok sincsenek erre felkészülve?; Pénzcentrum; 2022. május 31.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

A Darktrace, angol kibervédelmi vállalkozás, szerint ideje lenne egy „tech NATO” létrehozásának

„Az MI-alapú kibervédelmi fejlesztéseket végző cég hasonló normákat állítana fel az akár emberéleteket is követelő kibertámadásokra nézve, mint ahogy azt a hasonló következményekkel járó rakétatámadások esetében is tesszük.

A Darktrace nevű kiberbiztonsági cég 2013 óta dolgozik az IT-rendszerek védelmének megerősítésén a mesterséges intelligencia és gépi tanulás lehetőségeinek felhasználásával, eredetileg cambridge-i matematikusok és kormányzati kiberhírszerzők bevonásával. A már több mint 2,5 milliárd fontra értékelt vállalat vezérigazgatója, Poppy Gustafsson a múlt héten a Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi védelmi és biztonsági szervezetének mondott think-tank egyik eseményén beszélt a kiberfenyegetések evolúciójáról, ahol is a „technológiai NATO” létrehozását sürgette.

Miközben a hidegháborút követően néhányan már a NATO további létjogosultságát is megkérdőjelezték, és sok tagállam nem is vette túl komolyan védelmi kiadási kötelezettségeit, az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja minden tekintetben a biztonsági helyzet globális újragondolásához vezetett. A helyzet könnyen eszkalálódhat globális konfliktussá, így az is aktuális probléma, hogy a hagyományos hadviselésban jól-rosszul meglévő normák a kiberszférában nem léteznek, kezdve annak az egyértelmű meghatározásával, hogy ezen a területen mi számít háborús cselekménynek.

A Darktrace ezért egy dedikált nemzetközi kibermunkacsoport vagy a „tech NATO” létrehozását tartja szükségesnek, amelynek keretei között a partnerek együttműködhetnek és ratifikálhatják a kiberszférára vonatkozó olyan normákat is, mint amilyenek például az indokolt válaszlépések lennének a jogsértések esetén. Az AI News az RUSI rendezvényéről szóló beszámolójában felidézi, hogy az oroszok a háború megindítását megelőzően megtámadták például a KA-SAT műholdas internetszolgáltatót és üzemeltetőjét, az amerikai Viasatot, amivel nem csak Ukrajnában okoztak problémákat.

Csak egyféle háború van

Ahogy akkor írtuk, a célba vett infrastruktúra a műholdakon keresztül nem csak szélessávú internetet biztosít ügyfeleinek, de repülők és hajók navigációjában vagy az időjárás-előrejelzésben is szerepet kap. Bár a támadás elsődleges célja nyilván az ukrán kommunikáció megzavarása volt, más európai országokban is éreztette a hatását, így például Németországban több ezernyi szélturbina távfelügyelete és vezérlése elérhetetlenné. Az akcióért szinte példátlan módon az USA, az EU és az Egyesült Királyság is egyből Oroszországot tette felelőssé, de az már nem volt világos, hogy ilyenkor mi a teendő.

Gustafsson szerint jelenleg döbbenetes tolerancia tapasztalható a kibertámadásokkal szemben, ezen pedig sürgősen változtatni kell. A Darktrace azt állítja, hogy világszerte megnövekedett a kritikus nemzeti infrastruktúrák elleni támadások száma ügyfeleinek körében, ezen belül is az európai energiacégek hálózatain a kiemelt incidensek száma 90 százalékkal ugrott meg az orosz invázió első hetében. Az eddig inkább spekulatívnak tartott kérdések így egyből valósággá váltak, az Európát is érintő háborúnak pedig a menetét és nemzetközi következményeit tekintve is fontos színhelye a kibertér.

Maga a NATO egyébként éppen hogy rendelkezik ilyen „tech NATO-val”, az észt központú Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCDCE) célja, hogy tapasztalatok és információ megosztásával javítsa a kibervédelem hatékonyságát a szervezet tagjainál és a kibervédelmi együttműködésben részt vevő partnereinél. Az AI News riportja szerint a Darktrace mégis nagyobb átláthatóságot, konszenzust és együttműködést tart szükségesnek akár a privát szektor szorosabb bevonásával, hogy az elkövetők ugyanolyan konkrét következményekkel számolhassanak, ha egy kibertámadással okoznak károkat, mint ha ugyanazt rakéták kilövésével tennék.”

Forrás:
A Darktrace vezetője szerint ideje lenne egy „tech NATO” létrehozásának; Bitport.hu; 2022. május 30.

Szakirodalom

Kimagasló eredményeket ért el Magyarország a megújuló energiaforrások felhasználásában

„A tavalyi évben mérséklődött hazánk energiaimport-függősége és nagy mértékben nőtt a megújuló energiahordozók termelése. A megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége több mint negyedével nőtt, az így előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 14,3%-ra emelkedett – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021. évi előzetes adatok alapján készített energiastatisztikai riportjából.

Magyarország továbbra is viszonylag magas import kitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor az előzetes adatok alapján a tavalyi évben a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött külső forrásoktól. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 54,3%-ra csökkent, amelynek oka a növekvő belföldi felhasználás és a jelentős készletfelhasználás volt.

2021-ben a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatala biztosította, de 1,5%-kal csökkent a kőolaj import és 5,7%-kal a földgáz nettó energiaimport is. A szén és széntermékek importfüggősége 5,6 százalékponttal, a földgázé 8,3 százalékponttal csökkent. A földgáz csökkenő importfüggőségét egyrészt a 2019-2020 időszakban ellátásbiztonsági okokból felhalmozott készleteknek az ebben az időszakban történő felhasználása, másrészt az importcsökkenés okozta. A földgáztárolók töltöttségi szintje tavaly év végén 49,5% volt.

2021-ben tovább folytatódott az elmúlt négy évben megfigyelhető primerenergia-termelés csökkenése, míg a primer belföldi felhasználás 4,9%-kal emelkedett a megelőző évhez képest. A megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége 25,9%-kal, a megújuló energiaforrásokból termelt hő 6,1%-kal nőtt 2020-hoz képest. A napenergiából származó primerenergia termelés 52,9%-kal nőtt az előző évhez képest.
Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése a megelőző évhez képest 7,8%-kal, a nukleáris forrásból származó 0,5%-kal csökkent.

Tavaly a primer belföldi felhasználás 4,9%-kal magasabb volt a 2020. évhez képest. A primer belföldi felhasználás 12,5%-át elsődleges megújuló energiaforrások és hulladékok felhasználása biztosította.

A bruttó termelt villamos energia közel kétharmada, összesen 63,5%-a karbonsemleges forrásból, azaz 44,3%-a nukleáris, 19,3%-a megújuló energiahordozókból származott.
A megújuló forrásból származó villamos energia mennyisége 25,9%-kal emelkedett, míg a nukleáris alapú energiatermelés kismértékben, 0,4%-kal, a fosszilis energiahordozókból származó pedig 1,4%-kal csökkent 2020-hoz képest…”

Forrás:
Kimagasló eredményeket értünk el a megújuló energiaforrások felhasználásában; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2022. június 3.
Energiastatisztika 2021. éves riport – előzetes adatok; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2022. május 31.

Törvények, rendeletek

Földgázellátási válsághelyzet esetén az FGSZ Földgázszállító Zrt. állami felügyelet alá kerül

„…1. § (1) A Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 48. §-a alapján – földgázellátási veszélyhelyzet esetén – elrendeli az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 14-10-300230, adószám: 12543331-2-14, székhely: 8600 Siófok, Tanácsház utca 5.) (a továbbiakban: Társaság) magyar állam felügyelete alá vonását.

(2) A magyar állam nevében a Társaság magyar állam felügyelete alá vonása során az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.

(3) A miniszter – a Kat. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl –
a) megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a Társaság működőképességének fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében szükségesek,
b) kizárólagosan jogosult dönteni a Társaság közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekben.
2. § Ez a rendelet a miniszternek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 97. § (2) bekezdése szerinti, a földgázellátási válsághelyzet vészhelyzeti szintjét elrendelő, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozata közzétételekor lép hatályba…”

Forrás:
A Kormány 198/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 93. szám; 2022. június 4.; 3811. o. (PDF)
Lásd még: „Az FGSZ Zrt. a tulajdonosa és üzemeltetője a Magyarország területét behálózó nagynyomású földgázszállító vezetékrendszernek, amely a gázszolgáltató társaságokat, erőműveket és a nagyipari fogyasztókat látja el. A céghez tartozik mintegy 5874 kilométernyi nagynyomású földgázszállító távvezetékrendszer, 8 kompresszorállomány, 25 fizikai betáplálási pont, közel 400 gázátadó állomás.
…
A földgázellátási vészhelyzet olyan súlyos gázellátási zavar, mely során nem áll rendelkezésre elegendő gázforrás az ellátási igények kielégítésére.
…Az FGSZ a Mol-csoport része. Az Opten adatai szerint 2020-ban a társaságnak 88,84 milliárd forint bevétele volt, amelyre 27,94 milliárd forint eredmény jutott. Mintegy 700 munkavállalót foglalkoztatnak.”
Forrás: A kormány vészhelyzetben felügyelet alá vonhatja a magyar földgázszállító céget (frissítve); Szabó Dániel; Napi.hu; 2022. június 4.

23. szám, 2022. június 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek