Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Interjú Navracsics Tiborral, a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterrel

„…Vegyük át a három, jelenleg is zajló vitánkat az Európai Unióval, és kezdjük a legegyszerűbbel, a hétéves költségvetés és az operatív programok ügyével. Úgy látszik, mintha ez egy könnyű ügy volna, de még sincs megkötve a partnerségi megállapodás, ami a pénzek elköltéséhez szükséges, miközben a tagországok nagy része már túl van ezen.

A nagy része igen, de nem mindegyik. Ellentétben a Helyreállítási Alappal, amelyiknél valóban mi vagyunk az egyetlenek, akikkel még nincs megállapodás, itt más országokkal sincs még. Nyilvánvalóan azért is, mert a tárgyalások, ha hivatalosan nem függenek is össze, hatással vannak egymásra. Abban bízom, hogy november közepe után felszabadul az út a partnerségi megállapodás aláírásához.

Akkor november közepén meglesz a megállapodás a jogállami mechanizmusról is?

November 19. egy fontos időpont, akkor kezdi meg a működését az Integritás Hatóság, és abban állapodtunk meg, illetve a bizottság azt jelezte, hogy november 19-ét fontos időpontnak tartja a vállalások addigi végrehajtásának szempontjából is.

Azért kérdezem, mert kicsit zavarosak az idősávok. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy november 19-éig halassza el a tanács a döntést a nekünk járó kohéziós támogatások felfüggesztéséről, de a határidőt csak két hónappal, decemberig lehetett meghosszabbítani. Az utóbbi időszakban több olyan mondat is elhangzott, miszerint addigra lesz elrendezve a mechanizmus ügye.

Az Integritás Hatóságra vállaltuk a november 19-ei határidőt, ez meg is lesz. Hogy a bizottság utána milyen módon és mikor hozza meg a döntést, ez jórészt tőle és a tanácstól függ. Ezt mi nem tudjuk befolyásolni.

Kell költségvetést módosítani ahhoz, hogy az Integritás Hatóságnak legyen költségvetése?

Nem, mivel egy hónap van hátra az évből, az államkincstár általában december közepén zár, ezért nem merült fel, hogy emiatt a költségvetést módosítani kellene.

És a jövő évit?

Azzal kapcsolatban a Pénzügyminisztérium fenntartja magának a jogot, hogy decemberig még legyen esetleg módosítás.

Tizenhét vállalást tett a kormány az uniónak, ezeknek egy része nehezebben megfogható az eredmények szempontjából, hiszen vannak olyanok, amelyek hosszabb időtávra szólnak, stratégiák. Az önök értékelése szerint mennyit sikerült teljesíteni eddig?

Jó kérdés, azt tudom mondani, hogy időarányosan jól állunk. Nemcsak a 17 vállalásunk volt, hanem ezekhez határidőket is tettünk, tehát szeptember 5-éig kellett megjelennie a főbb vállalások alapjait leíró határozatoknak, szeptember 30-áig kellett elfogadni a törvényeket, november 4. a következő, amikor az Integritás Hatóság elnökének és elnökhelyettesének kinevezése meg kell, hogy történjen (az interjú szerdán készült, a számvevőszék elnöke csütörtök késő este bejelentette, hogy kik lesznek a szervezet vezetői – a szerk.), és 19-e a hatóság indulása. Ezeket a határidőket tartottuk. Hogy ezekből hányat fogadtunk el, az attól függ, hogy egy törvény hatálybalépését már annak tekintjük-e, vagy megvárjuk annak az érvényesülését is. Az Integritás Hatóságnál például a törvény elfogadása vagy a működés megkezdése minősül teljesítésnek?

Akkor nem úgy van, hogy mind a 17 pontot számszerűen teljesíteni kell a vállalásokból november 19-éig?

Nem is lehet, hiszen a korrupcióellenes stratégia és a csalásellenes stratégia elfogadása, ha jól emlékszem, át is nyúlik a következő évre.

Térjünk át a Helyreállítási Alap kérdésére. Az elmúlt időszakban a hírek szerint nagyrészt a kondicionalitási mechanizmusról tárgyalt a kormány, ami ebben a formájában a hétéves költségvetést érinti csak. Az elmúlt napokban ön és a miniszterelnök is arról beszélt, hogy újabb kérések fogalmazódhatnak meg az unió részéről. Ezek azok, amelyek mérföldkövek lesznek a Helyreállítási Alap elfogadásához?

Akár az is lehet. A történet időrendisége úgy nézett ki, hogy szeptemberben, amikor a bizottság úgy értékelte a jogállamisági, kondicionalitási eljárásban tett magyar vállalásokat, hogy azok alkalmasak arra, hogy a bizottság által korábban felhozott aggályokat kezeljék, akkor jelezte azt is, hogy a végrehajtás megindításával együtt ismét rátérhetünk a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tárgyalásokra. Amikor ezek a tárgyalások októberben megkezdődtek, akkor a bizottság jelezte, hogy néhány általa az igazságszolgáltatás függetlenségéhez tartozónak vélt kérdést behoz a tárgyalásokra. Ezeknek az azonosítása folyt eleinte, akkor a bizottság még nem nevezte meg, milyen problémákra gondol. Most pedig már kevésbé a nemzeti tervről folyik a tárgyalás, az rendben lévőnek látszik, most inkább az igazságszolgáltatás függetlenségéről, illetve az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörmegosztással kapcsolatos kérdésekről folyik a vita.

Léteznek más mérföldkövek is, amelyek elvárások a megegyezésért cserébe?

Nem tudok róla.

Az országspecifikus ajánlások között szerepelt számos más ajánlás is.

Három oszlopa van a Helyreállítási Alapból származó pénzek felhasználásának: a digitális átmenet, a zöld átmenet és az országspecifikus ajánlások. Az utóbbiakról folynak a tárgyalások, mert szeretnénk minél többet beépíteni a nemzeti tervbe, illetve benne is vannak tulajdonképpen.

Amikor a kormányoldalon arról beszélnek, hogy a pedagógusok béremelése az uniós támogatások hazahozatalától függ, akkor pontosan mely forrásokra gondolnak?

Kisebb mértékben a Helyreállítási Alapban, nagyobb mértékben az operatív programokban vannak olyan intézkedések, amelyek részben a pedagógusok béremelését is magukban foglalják, az oktatási rendszer modernizációjával együtt. Ilyenek az eszközrendszer ellátása, intézményi korszerűsítés, és ennek része a pedagógusok béremelése is.

Korábban az MCC-ben tartott egy előadást, ahol arról is beszélt, hogy a pedagógusok béremelése mellett az Európai Bizottság egy szakpolitikai reformértékű változtatáscsomagot is kér a Helyreállítási Alapról való megegyezéshez. Ezek konkrét kérések, vagy csak az országspecifikus ajánlások között szerepelnek?

Egészen pontosan az oktatásért felelős tárca nevezett meg változtatásokat, és ezeknek a beilleszthetőségéről van szó, részben az országspecifikus ajánlások alapján. Azóta ezek egy része átkerült az operatív programokhoz.

És a szakpolitikai reform végrehajtása elvárás a Helyreállítási Alaphoz való hozzáféréshez? Fogalmazott meg a bizottság ilyen elvárásokat?

Igen, azonosítottunk olyan pontokat a szakpolitikai reformokban, amelyek a bizottság számára a reformprogram hitelességét növelték.

És melyek ezek?

Nincsenek még véglegesítve.

De akkor ezek szerint nem ettől függ a pedagógusok béremelése.

Ha az operatív programokban sikerül megegyezni, és megkötöttük a partnerségi megállapodást, akkor lehet béremelés, igen. De ez az idén meg fog történni.

Ezekkel kapcsolatban pontosan mi az, aminek december végéig teljesülnie kell?

Hogy az Európai Bizottságtól olyan javaslat érkezzen, ami támogatja a magyar nemzeti helyreállítási tervet, és ezt jóváhagyja a tanács is.

Tehát akkor nem elég, ha a bizottság igent mond rá.

Nem, Lengyelország esetében is ez történt.

És van erre idő?

Még van, december végéig.

Még nem láttunk tervet sem.

Terv van, fent van a palyazat.gov.hu-n.

De az az előző terv.

Ez van egyeztetés alatt most. Ennek a véglegesítése egy-két hét alatt megtörténhet, ha megvan hozzá a politikai akarat a bizottság részéről is.

Tehát nem fognak új tervet benyújtani.

A mostani az alap, ehhez képest nyilván voltak módosulások a tárgyalások eredményeként, de teljesen új terv nem lesz.

Mennyi pénzt szán a kormány az alapból az oktatás fejlesztésére?

A megállapodások aláírásáig biztos számot nem tudunk mondani, de összességében 1,5–2 milliárd euróról beszélhetünk.

Ha a Helyreállítási Alap pénzeinek hazahozásán még dolgoznak, hogy lehet, hogy ezeknek a pénzeknek a jó részét már elkezdték kiosztani? Írtunk erről nemrég egy cikket. Abban az esetben, ha a Helyreállítási Alapról nincs megegyezés, ezeket a költségvetésből fogják kifizetni?

Igen, a mostani előfinanszírozott projektek már a 2022-es költségvetésben benne vannak, és nyilván a 2023-asban is benne lesznek.

Mi számít egy olyan miniszteri posztnál sikernek, melynek a fele az uniós pénzek hazahozataláról szól?

Az európai uniós pénzek elosztásáról szól, fogalmazzunk úgy, hogy ez csak a szorgalmi feladat. Sikernek az számít, ha minél nagyobb mértékben megszerezzük és minél átláthatóbban szétosztjuk az uniós pénzeket, illetve a területfejlesztési politika eszközrendszerének és szakpolitikájának fejlesztése.

Mekkora mértékben lesz kudarc, ha valamelyik forrásról, mondjuk, a Helyreállítási Alapról nem sikerül megegyezni? A kondicionalitási mechanizmus rendeződni látszik.

Bízom benne. Ha az én mulasztásomon is múlik, hogy nem tudunk megegyezni a bizottsággal, akkor azt saját magamra nézve kudarcnak tekintem. Ha a bizottság politikai akaratán múlik, más a helyzet. Egy megállapodás mindig két félen áll, mi folyamatosan mondjuk, hogy meg akarunk egyezni. Hogy a bizottság részéről milyen politikai motivációk vannak, azt mi nem tudjuk befolyásolni.

Lát jelenleg politikai motivációkat a bizottság részéről?

Pletykák vannak. Hivatalos formában nem találkoztunk ilyennel.

Valaha szerepelt-e a Helyreállítási Alapról való megegyezés feltételei között a családvédelmi törvény visszavonása vagy módosítása?

Nem.

Semmilyen családvédelemmel kapcsolatos ügy sem szerepelt?

Családvédelemmel kapcsolatos nem.

Sokszor hangzott el korábban, hogy ezek ideológiai harcok, majd a miniszterelnök arról is beszélt, sikerült elérni, hogy az ideológiai kérdések kikerüljenek a feltételek közül. Ott voltak ezek az ideológiai kérdések valaha a feltételek között?

Én júniusban csatlakoztam be a tárgyalásokba, és a kezdettől fogva igyekeztünk pragmatikussá tenni a tárgyalásokat. Azt tudom mondani, hogy onnantól kezdve én ideológiai kérdésekkel nem találkoztam. A tárgyalásokon kívüli beszélgetéseken előfordult, hogy biztosok szóba hoztak olyan dolgokat, amelyeket nevezhetünk ideológiai kérdéseknek is, de ez a hivatalos tárgyalásoknak sosem volt része.

Kérdésként szerepelt-e valaha az uniós ügyészséghez való csatlakozásunk ügye?

Nem.

Nem lett volna egyszerűbb a megegyezés, ha önként felajánljuk ezt?

Nem kérték soha, nem volt soha a tárgyalások tematikájában. Egy biztos volt, aki a tárgyalásokon kívül szóba hozta.

Hogy jó ötlet lenne?

Hogy nem gondoljuk-e meg. Illetve egy európai parlamenti képviselővel beszéltem róla Strasbourgban. Ő hozta szóba, szerinte ez fontos lépés lenne. Hivatalosan senki nem hozta szóba.

Elég hirtelen dobták a mély vízbe, a tárca nélküli minisztériumnak hirtelen kellett felállnia. Hogy oszlik meg a munka az Igazságügyi Minisztérium és önök között?

A jogállamisági feltételességi eljárás oroszlánrészét az Igazságügyi Minisztérium viszi. Amikor pedig a Helyreállítási Alappal kapcsolatban az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdéseiről van szó, jórészt szintén rájuk támaszkodunk. Én örököltem az Ágostházy Szabolcs által vezetett, korábban uniós ügyekkel foglalkozó államtitkárságot, és az Irányító Hatóságok nagy része is hozzám tartozik. Ebből adódóan, ami az operatív programokkal, illetve a Helyreállítási Alappal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekre vonatkozik, ott a koordinációt jórészt mi végezzük. Magát a szakpolitikai tartalmat a tárcák határozzák meg, mi a tárgyalásokat folytatjuk le ezekről.

Látom a KDNP-s kitűzőt a zakóján. Azért lépett át a KDNP-be, mert az tagja maradt az Európai Néppártnak?

Igen.

Így könnyebb tárgyalni Brüsszelben?

Nem, ez identitás kérdése. Én az európai kereszténydemokrácia részének tartom magam.

Európaibb párt a KDNP, mint a Fidesz?

Mit jelent az, hogy európaibb? Földrajzilag? Szerintem Magyarországon minden párt európai, és Magyarország minden állampolgára európai. Az a vita, hogy ki nem európai, egy olyan európaiságdefiníciót tételez fel, ami nem létezik. Az Európai Unió jelenlegi nagy tévedése is az, hogy a jogállamiság tekintetében egy olyan egzakt definíciót kér számon a tagországokon, ami egy párlata talán az összes nemzeti definíciónak, és valójában nem számon kérhető. Így vagyok azzal is, hogy valaki európai vagy nem európai. A Kereszténydemokrata Néppárt ott van az Európai Néppártban. Nekem fontos mindkettő, és ezért vagyok ott.

Jobb az általános jogállamisági elvárásoknál az, ami most történik, hogy a kondicionalitási mechanizmus gyakorlatilag csak a korrupciót azonosítja a jogállamiság hiányával?

Szerintem ez nem jó dolog, a jogállamiság egy sokkal bonyolultabb kategória, és a nemzeti kulturális kontextustól is függ, hogy ki mit tekint a jogállamiság részének. Például az állam szociális gondoskodása része-e a jogállamnak vagy nem? Ez egy nehéz vita kérdése, az országokon belül is. Szerintem erre vonatkozóan az Európai Unió még nem hordta ki azt a jogállamisági definíciót, amelyet Portugáliától Finnországig, Írországtól Bulgáriáig mérni lehetne. Franciaországban bizonyos öltözeteket tiltanak: ez jogállami kérdés vagy nem?

Nem lenne jó azt mondani nekik, hogy ne tiltsák őket?

Nem tudom, én csak felteszem a kérdést. Minden megindokolható, és minden indok vitatható. Én ott látom az európai jogállamisági kategória problémáját, hogy nemzeti jogállamiság-kategóriák vannak, és ezek különböznek. Nem nagyon, van egy közös mag, de vannak részletek, amelyekben mások.

A közös mag egy részéről éppen az Európai Bíróság döntött akkor, amikor elbírálta a jogállamisági mechanizmust. Kimondták, hogy az Európai Unió Alapszerződésének második pontjában felsorolt minden érték az unió alapvető értékei közé tartozik. Ez így hangzik: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ha az a modell nem ideális, amelyben a jogállamiság szinte kizárólag a korrupcióra vonatkozik, akkor nem lenne jobb erre a közös magra támaszkodni?

Tegyük hozzá, hogy az Európai Bíróság ezt annak fényében határozta meg alapvető értékekként, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzésekor ezeket kell majd számon kérni. Magyarországon úgy kérik számon ezeket, hogy még nem jutott hozzá az uniós forrásokhoz.

Ha már visszatértünk ide, érdemes ezt is tisztázni. Sokszor hangzik el, hogy a kondicionalitási mechanizmust úgy alkalmazzák, hogy a Helyreállítási Alap pénzeit még nem kaptuk meg.

És megállapodás sincs róla.

De a kondicionalitási mechanizmus elfogadásakor kimondták, hogy azonnal érvényes, tehát már az előző hétéves uniós költségvetés utolsó éveiben elosztott pénzekre is alkalmazható.

De a mostani hétéves ciklus pénzeihez, a Helyreállítási Alaphoz hasonlóan, még nem jutottunk hozzá.

Jobb lett volna akkor elindítani az eljárást, ha már hozzájutottunk?

Nem akarok ilyen messzire menni, csak azt mondom, hogy az Európai Bizottság úgy indította el az országgyűlési választás után pár nappal a mechanizmust, hogy Magyarországnak még nem volt semelyik uniós forrás eléréséhez aláírt megállapodása.

Ez az ő felelősségük vagy a magyar kormányé?

Ezt nem tudom megmondani, én júniusban szálltam be. Hogy kinek milyen felelőssége van abban, ami előtte történt, azt nem tudom megmondani.

Az már látszik, hogy a mechanizmus elég potens fegyver, a magyar kormány számos reformot fogadott el, hogy ne alkalmazzák. Olyan fegyver lesz ez, amelyet mostantól bármikor be lehet vetni? Mi lesz akkor, ha most megegyezünk, és jövőre ugyanúgy elindul ez az eljárás?

Én biztos vagyok benne, hogy az Európai Bizottság monitorozni fog, már csak az Európai Parlament miatt is. Láthattuk a lengyel vitában is, hogy ugyan az Európai Parlament formálisan nem vesz részt az eljárásban, de azáltal, hogy befolyásolja a közvéleményt, tényező lesz.

Valamint bármikor kirúghatja a bizottságot.

Igen, és ennek köszönhetően a bizottság és a tanács is – hiszen ott is van egy vészfékrendszer – figyelemmel fogja kísérni a változásokat.

Amikor ez a mechanizmus megszületett, sokféle értékelés volt arról, hogy ez valódi fegyver-e, vagy csak egyike az uniós középmegoldásoknak. De úgy néz ki, hogy ez egy olyan megoldás, amelyik alkalmas arra, hogy hosszú távon korlátok közé szorítsa a magyar kormányt.

Meglátjuk. Alkalmas lehet rá, várjuk, hogy más tagállamok is kövessék a példánkat!

Szakpolitikai reformokból az igazságszolgáltatással és az oktatással kapcsolatoson kívül mi az, amire még szükség lesz a Helyreállítási Alapról szóló megegyezéshez?

Egyeztetések zajlanak részletkérdésekről, a közút- és vasútfejlesztésekről is például, de nagy koncepcionális eltérések nincsenek, inkább a tartalmi elemekről folyik a vita, hogy mi tartozik bele, mi nem, az alapkérdésekben már megállapodtunk.

Elhangzott korábban az is, hogy ha nem sikerül megegyezni a Helyreállítási Alapokról, akkor a magyar kormány akár meg is vétózhatja az alaphoz szükséges új uniós forrásokról szóló megegyezést. Van ilyen terv?

Ezt nem tudom. Az Európa-politika nem hozzám tartozik.

Ez nem kellemetlen helyzet? Kimegy Brüsszelbe tárgyalni a vezető európai politikusokkal a pénz megszerzéséről, alapvetően nyilván jóhiszeműen, és közben itthon elhangzik egy olyan kijelentés, ami sokkal fenyegetőbb.

Ezt sok mondattal kapcsolatban kérdezték már tőlem, de tárgyalópartnerek a tárgyalások során soha nem idéztek nekem olyan mondatokat, amelyek itthon hangzottak el. Ez talán abból is adódik, hogy a bizottság igyekszik a tárgyalás jogiasítható részére, és nem a politikára koncentrálni. A bizottságnál mindig hallgatólagos elvárás volt, hogy a biztosok ne a nemzeti politikusok mondatait minősítsék, hanem lehetőség szerint a lényegre koncentráljanak.

Nem azért van ez, mert nem teljesen felkészültek a bizottság tagjai a magyar politikából?

Nem, a bizottság küldetése az, hogy lehetőség szerint az együttműködést keresse. A bizottság összetétele is annyira sokpárti, eltérő nemzeti hátterekkel, hogy szükségtelenül a dolgok szenvtelen részére kell koncentrálni, ha működőképesen szeretnék tartani a bizottságot.

Jó ötlet volt elfogadni a Helyreállítási Alapot?

Szerintem igen, bár a hasznosulással vannak problémák. Szlovéniában voltam nem olyan régen, és panaszkodtak, hogy a pénz jelentős részéhez nem időarányosan jutnak hozzá. Nyilvánvalóan vannak gyermekbetegségek, de önmagában az összeg akkora, hogy ez valóban segíthet az Európai Unió gazdaságának, ha okosan használják fel a tagállamok.

Nem lesz miniszterként feladathiányosabb, ha lezárulnak az uniós forrásokról szóló viták?

Nem, akkor jön a területfejlesztés, amit már nagyon várok. Folynak már az előkészítő munkák, engem ez nagyon érdekel, annak idején – ha nagyképűen akarok fogalmazni, mondhatom azt is, hogy – kutatóként ezzel foglalkoztam. Engem nagyon érdekel a magyar fejlesztéspolitika területi dimenziója.

Bár mindenki az uniós forrásokról kérdez, valójában mi a területfejlesztésnek távlatosan akár nagyobb súlyt is szeretnénk adni, mint az uniós forrásoknak.

Önhöz fog-e tartozni Magyarország 2024-es uniós soros elnöksége?

Nem.

Semmilyen szempontból?

A kohéziós politika gazdái mi vagyunk, én a tanácsülésen is abban a konstrukcióban veszek részt, amelyik a területi kohézióval foglalkozik, tehát szakpolitikai hozzájárulásunk lesz, és a bizottság kilencedik kohéziós jelentése is körülbelül akkor jelenik majd meg, ebben a magyar elnökségnek komoly szerepe lehet. De önmagában az európai uniós soros elnökség az Igazságügyi Minisztériumhoz fog tartozni.

Azt a kérdést ugyan nem tudom már feltenni, hogy milyen érzés fideszesként Brüsszelben lenni, hiszen KDNP-s lett, de milyen érzés Fidesz-KDNP-sként Brüsszelben lenni?

Voltam fideszesként Brüsszelben, és ha őszinte lehetek, sokat számít, hogy ismernek engem. Aki különösebben nem kedvel, az is emlékszik arra az öt évre, amelynek eredményeként az Erasmus költségvetését megduplázhattuk, a DiscoverEU, az ingyenes vasúti jegyeket adó program elindulhatott, vagy épp a kulturális örökség évét megrendezhettük. Ebből adódóan emberileg kellemetlen tapasztalatom nem volt, legyen szó akár Sophie in ‘t Veldről vagy Johannes Hahn biztosról. Egyikük pártalapon biztosan nem szimpatizál velem, másikukkal néppárti biztosként régi jó barátságban vagyunk.

A Fidesszel kapcsolatban azért aggódom, mert az Európai Néppárt jelentősége nem csak ideológiai vagy pártpolitikai, ez egy ismeretségi háló, kapcsolatrendszer is. És bár ehhez kívülről is lehet kapcsolódni, azért az igazi kapcsolatokat a néppárti tagság jelenti. A Fidesznek szerintem arra kell ügyelnie, hogy ne csússzon ki a nagy európai pártcsaládok kommunikációs hálójából.

Hiba volt kilépni az Európai Néppártból?

Én úgy gondolom, hogy igen, ez nem jó politikai döntés volt a Fidesz részéről.

Az MCC-n tartott előadásán sokat beszélt arról, mit gondol az Európai Unióról. Mindannyian szervezetekben dolgozunk, az ön véleményét alapvetően jobban köti az ön szervezete, mint az enyémet, mégis az derült ki, hogy hasonló dolgokat gondolunk az Európai Unió jövőjéről.

Hiszen ez nem pártpolitikai kérdés.

Az ön politikai közössége az elmúlt tíz évben mégis jelentősen ellene fordult ennek az európai elköteleződésnek.

Szuverenitáspártibb lett. Nekem nagyon sok vitám is van ezzel kapcsolatban, még a KDNP-n belül is, hiszen az európai politikában a KDNP is egy markánsan szuverenista álláspontot képvisel. Ezeket a vitákat elsősorban a belső fórumokon vívom meg.

A miniszterelnökkel is?

Nagyképűség lenne azt mondani, hogy én vitatkozom vele, de a miniszterelnök úrral is szoktunk beszélgetni erről.

A kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban is hasonló kérdés merül fel: abban az esetben, ha a jogállamiságot csak a korrupcióellenességgel azonosítjuk, az sokkal könnyebben számszerűsíthető, miközben a valódi életben a működése sokkal inkább a politikai akaraton múlik.

Nem tudom, mennyire könnyen számszerűsíthető, mert ha megnézzük az ezzel kapcsolatos térképeket, nekem nagyon gyanús, hogy mindig északról délre növekszik a korrupció. Ha a korrupció klímajelenség lenne, akkor megérteném ezt, de elvileg egy politikai jelenség. Bennem ez mindig felveti a kérdést, hogy nem arról van-e szó, hogy az a tiszta, aki megmondja, hogy mi a korrupció. Ő definiálja, ezért lehet, hogy nem szerepel benne egy más országban elterjedt gyakorlat, mondjuk, hogy egy ügyintézőnek ajándékot viszünk, egy csokor virágot, desszertet, ami Magyarországon és Kelet-Európában egy bevett dolog.

Azért az ügyintézőnek adott virág és Mészáros Lőrinc között jelentős távolság van.

Igen, nem bagatellizálni akarom a dolgokat, de ha megnézzük a korrupciós térképeket, azt látjuk, hogy északon nem korruptak, délen pedig korruptak. És ezt nem hiszem el.

E helyzet megváltoztatására az a megoldás, hogy elfogadunk egy 17 pontból álló reformcsomagot, vagy az, hogy megszületik egy politikai akarat, ami arról szól, hogy Magyarország – az északi országok definíciója alapján – legyen kevésbé korrupt ország?

Én azt szeretném, hogy az utóbbi legyen. A 17 vállalás ahhoz kell, hogy Magyarország a külvilág számára is megmutassa: elindult az úton, és hitelessé teszi, hogy egy tiszta és átlátható ország. Ez ügyben tenni kell, ez kétségtelen. Az Európai Bizottság adatai szerint a közbeszerzések tisztasága szempontjából Magyarország a középmezőnyben van, ami egyrészt felveti azt, hogy miért nem foglalkoznak a nálunk rosszabb helyen lévő országokkal. De akkor is van mit helyrehozni, ha a középmezőnyben vagyunk. Ez a javítás legyen életszerű – én bízom benne, hogy eljutunk idáig. Hozzá kell tenni, hogy a korrupció elleni harc nem csak jogszabályok kérdése, hanem kultúraváltás is.

Ön szerint látszik ilyen kultúraváltás?

A kultúraváltás mindig hosszú, és könnyű elcsüggedni benne, mert úgy tűnik, hogy nem hoz semmit. Aztán a következő nemzedéknél látjuk, hogy ők már máshogy gondolkodnak. Mindaddig, amíg egy gazdasági szereplő nem hisz abban, hogy lehetünk kevésbé korruptak is, addig hozhatjuk a világ legjobb jogszabályait, ki fogják kerülni azokat. Együttműködésre vagyunk ítélve szerintem, kormány, ellenzék, gazdasági szereplők, mindenki.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Nem volt jó politikai döntés kilépni az Európai Néppártból; Kerner Zsolt; 24.hu; 2022. november 4.

Közigazgatás, politika, jog

Novák Katalin kinevezte az uniós források miatt létrehozott Integritás Hatóság vezetőit

„A hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára az államfő nevezi ki.

A köztársasági elnök pénteken kinevezte az Integritás Hatóság vezetőit. A hivatalos eseményről Novák Katalin is beszámolt a Facebookon.

Ma (péntek) délután az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára kineveztem az Integritás Hatóság vezetőit. Elnöke Biró Ferenc Pál, alelnökei Holbusz Tímea és dr. Dabóczi Kálmán. – olvasható az államfő bejegyzésében.

A hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság október 14-én nyílt és nyilvános pályázatot írt ki.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter korábban azt közölte, hogy november 19-én megkezdheti a működését a hatóság. Hozzátette, a bizottságnak tett 17 vállalás ügyében, amelyekről a jogállamisági feltételeknek való megfelelés érdekében döntött a kormány és terjesztette be ezeket az Országgyűlésnek, az év végéig meghosszabbított határidőig megszülethet a megegyezés az Európai Bizottsággal.”

Forrás:
Novák Katalin kinevezte az uniós források miatt létrehozott Integritás Hatóság vezetőit; Világgazdaság; 2022. november 4.
Lásd még:

„…„Az Integritás Hatóság elnökének a legmagasabb pontszámot elért Biró Ferencet jelöltem, akit az alkalmassági bizottság is első helyen ajánlott figyelmembe” – írta Windisch. Elnökhelyettesnek Holbusz Tímeát és Dabóczi Kálmánt javasolja.

Az ÁSZ-elnök szerint mindhárom jelölt kimagasló szakmai tudással, tapasztalattal és vezetői gyakorlattal rendelkezik. Függetlenségük és elfogulatlanságuk kapcsán aggály nem merült fel.

Biró Ferenc 129 pontot, Holbusz Tímea 112 pontot, Dabóczi Kálmán 102 pontot kapott.

Windisch László jelezte azt is, hogy döntéséről levélben tájékoztatta Novák Katalin köztársasági elnököt, aki a törvénynek megfelelően pénteken nevezi ki az Integritás Hatóság új vezetőit.

Biró Ferenc a PwC tanácsadócég magyarországi és dél-kelet európai Forensic szolgáltatások üzletágának vezetője, aki „több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik kockázatkezelési és vállalatirányítási területen”.
Dabóczi Kálmán korábban a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója volt, Tarlós István főpolgármester 2019-ben menesztette posztjáról az elektronikus jegyrendszer projekt nem megfelelő megvalósulása miatt.
Holbusz Tímea, a magyarországi Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságon (EUTAF) dolgozik, a Különleges Vizsgálatokért Felelős Igazgatóság igazgatója. (A főigazgatóság bonyolította le az Integritás Hatóság vezetőinek kiválasztásában közreműködő alkalmassági bizottság tagjainak kiválasztási pályázatát.)”

Forrás:
Kiderült, ki lesz péntektől az uniós pénzek elköltését felügyelő magyar hatóság elnöke; Domokos Erika; Napi.hu; 2022. november 3.

Jövő év elején indulhatnak az Interreg program pályázatai

„Az Európai Bizottság a közelmúltban jóváhagyta a határmenti fejlesztéseket támogató Interreg program tervét, így jövő év elejétől indulhatnak a pályázatok – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán hétfőn.

A miniszter kifejtette: az úgynevezett Interreg programok kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Még ha uniós összevetésben viszonylag szerényebb európai költségkeret is társul hozzá, mégis ezen együttműködés keretében 2215 kilométer hosszú határszakaszon, 7 országban, 19 különböző megyében valósulnak meg fejlesztések a régiónkban.

Magyar vezetéssel három szomszédos országgal, Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával működünk szorosan együtt, ami azt is jelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak mintegy felét érintik az Interreg program keretében meghozott döntések – mutatott rá. Hozzátette: kisebb költségvetése ellenére mindennek meghatározó szerepe van a határ menti térségek fejlesztésében és jószomszédi viszony fenntartásában a szlovák, a román és az ukrán relációban egyaránt.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország most ismét élére állt az együttműködésnek, és mint a program irányító hatósága 2022. április 1-én benyújtotta a következő 7 éves időszakra vonatkozó programtervet az Európai Bizottságnak, amelyet most októberben végül jóvá is hagyott a bizottság belső döntéshozó fóruma. Ez azt jelenti – ismertette -, hogy 2029 végéig mintegy 60 millió euró uniós keretösszeg áll rendelkezésünkre, hogy a szlovákokkal, a románokkal és az ukránokkal közösen fejlesszük a számunkra fontos határmenti projekteket.

A magyar vezetésű program az első ezen kezdeményezések sorában, amelyben Ukrajna is részesül, és ez talán mindennél többet elmond a magyar szomszédságpolitikáról. Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a program előlegét az év végéig kiutalja, ezáltal a jövő év elején megnyílhatnak a pályázati lehetőségek. Magyarország esetében ez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti, ami különösen fontos, hiszen a határmenti települések lakóinak különösen sok kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban.

A program tehát rövidesen megnyílik, és mi azon fogunk dolgozni, hogy a jószomszédság jegyében a lehető legtöbb magyar projekt valósulhasson meg határainkon innen és túl – szögezte le Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében.”

Forrás:
Jövő év elején indulhatnak az Interreg program pályázatai; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2022. október 31.

Schmidt Jenő: egyelőre ne szerződjenek az önkormányzatok!

„ A magas árak miatt sok önkormányzat még nem szerződött jövő évre az energiaszolgáltatókkal, és biztosan lesznek olyanok is, akik 2023-at is úgy kezdik, hogy nem lesz érvényes szerződésük – mondta az InfoRádiónak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

„Azt javaslom minden önkormányzatnak, hogy várjon ki, ameddig csak tud” – fogalmazott az InfoRádiónak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint, bár a világpiaci árak már nyár óta csökkennek, a magyarországi energiacégek még mindig nagyon magas áron kínálják a gázt és áramot, a legtöbb helyhatóság így kivár, nem szerződött még a szolgáltatókkal a jövő évre.

Schmidt Jenő is azt tanácsolja az önkormányzatoknak, hogy legalább november végéig várjanak a szerződések megkötésével, mert – mint fogalmazott – a nyolc-tízszeres árat nem lehet elfogadni.

Hozzátette: érti, hogy ez a helyzet, és hogy a mérséklődő világpiaci árakat egy-két hónap múlva az MVM-is leköveti majd, de addig, „nincs mese”, ki kell várni. Egy kisebb önkormányzat ugyanis képtelen kötelezettséget vállalni arra, hogy a mostani árakat ki tudja fizetni – ismételte meg.

Schmidt Jenő becslése szerint a hazai önkormányzatok 40-50 százalékának nincs még 2023-ra vonatkozó energiaszerződése, és biztosan lesznek olyanok is, akik a jövő évet is így kezdik meg. Megjegyezte, valószínűleg nem lesz ezzel semmi probléma, mert szerinte egy állami cég nem fogja leszerelni a gáz-, villany- vagy vízórát.

A TÖOSZ elnöke korábban a 24.hu-nak azt mondta: úgy döntött, felkeresi az MVM-et és a tulajdonost képviselő Miniszterelnökséget, hogy elérje, kínáljon fix árat az önkormányzatoknak a villamos művek. Szerinte a helyhatóságoknak legalább azt tudniuk kell, mekkora rezsiköltséggel számoljanak a jövő évben.

„Fix ár az is, ha azt mondják, 90, de az is, hogy 480 forint a villamos energia kilowattonként, (…) csak ne legyen hektikus” – jegyezte meg, mert így nem lehet tartani a jövő évi költségvetéseket, hiszen a feladatfinanszírozás nem úgy van beállítva, hogy minden önkormányzatnak külön megnézik még a villanyköltségét is.

Schmidt Jenő szerint a fix árat is csak 2-3 hónapos intervallumra szabad bevezetni, a bizonytalanságok, a hatalmas árváltozások miatt hosszabb időre nem lehet elköteleződni.”

Forrás:
Schmidt Jenő: egyelőre ne szerződjenek az önkormányzatok!; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2022. november 4.
Lásd még:
„A mai napig horror áron kínál energiát a településeknek az MVM, az árnövekedés 25-32-szeres, miközben a nemzetközi árak a nyár óta jelentősen csökkentek. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ezért úgy döntött, felkeresi az MVM-et és a tulajdonost képviselő Miniszterelnökséget, hogy elérje, kínáljon végre fix árat a villamos művek. Nem zárja ki, hogy lesz olyan önkormányzat, amelyik élő energiaszerződés nélkül vág neki 2023-nak, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy majd jön az állami cég illetékese, és leszereli a gáz- meg a villanyórákat a hivatalban és intézményeiben. Schmidt a Della adásában beszél továbbá arról, hogy az önkormányzatok a költségeik 15–20 százalékát képesek megfogni a fűtés letekerésével, a világítás lekapcsolásával a késő esti órákban, vagy intézmények bezárásával, de ezzel együtt sem tartható az energiaköltségek emelkedése, ami városa, Tab esetében 60–70 millió forintot jelent egy év alatt. A jövő évi költségvetésről újranyitott kormányzati tárgyalásokba bekapcsolódtak, a legfontosabbnak azt tartják, hogy az önkormányzati étkeztetés költségeit rendezze a kormány, mert az 500 forintért adott menü 1200 forintból jön ki a konyhán, a különbözetet pedig valakinek állnia kell…”
Schmidt Jenő: El fogok menni az MVM-hez, hogy mondjanak már egy fix árat; Baka F. Zoltán; Della (podcast); 24.hu; 2022. november 2.

Takács-csomag: elkészültek a végleges tervek az egészségügy átalakítására

„Koncentrálják az ellátásokat, ami miatt a betegeknek többet kell majd utazniuk. A centrumkórházak szabadon vezényelhetnék az orvosokat, a diplomás szakdolgozóknak 55 százalékos béremelést ígérnek.

Mintegy fél tucat törvény módosítását kezdeményezi az egészségügy átalakításáról szóló csomaggal a területért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor. A végleges terveket – amelyek már túl vannak a tárcaközi egyeztetésen – Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerdán juttatta el a szakmai szervezetekhez. A kamarák vezetői a jövő hét elején személyesen is véleményezhetik az olvasottakat, találkozóra várja őket az államtitkár.

A jobbára januártól életbe lépő Takács-csomag tervezet neuralgikus pontjai közt szerepel egyebek mellett az, hogy a centrumkórházak mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat, valamint az, hogy gyógyítói teljesítménytől függően akár 40 százalékkal javulhat, de legfeljebb 20 százalékkal csökkenhet is az orvosok, ápolók bére.

Várhatóan a betegeknek többet kell majd utazniuk, mert a tervezet koncentrálná az ellátásokat.A megyei centrum kórházakba költöztetnék azokat a szakmákat, amelyek biztosításához sok szakemberre van szükség. Az ellátások megyei átszervezését az Országos Kórházi Főigazgató koordinálja majd. A javaslattal újraszabályozzák a városi és megyei kórházak szakmai tartalmát. Eszerint azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátásokat nyújthatnak a belügyminiszter külön rendeletben határozza majd meg.

Lapunk október 4-én ismertette az egészségügyért felelős államtitkár kormány elé szánt első verzióját. Ahhoz képest dokumentumban történt változás. Így például nem említi a tervezet hangsúlyosan a szabad orvosválasztás megszüntetését. A végleges csomagban maradtak viszont a kórházi beteglátogatásokat korlátozó passzusok, valamint az alapellátás és az orvosi ügyeletek átszervezése.”

Forrás:
Itt vannak a végleges tervek, az Orbán-kormány teljesítmény alapján fizetné meg az orvosokat, praxisokat szüntetne meg; Danó Anna; Népszava; 2022. november 4.
Lásd még:
Az egészségügy átalakítását célzó tervezet hamarosan az Országgyűlés elé kerül; Elek Nikoletta; Magyar Nemzet/Facebook; 2022. november 2.

Európai Unió

Az Európai Bizottság egységesíti a lakáskiadó platformokra vonatkozó szabályokat

„Az Európai Bizottság megpróbálja az eddiginél jobban szabályozni a területet.

A Reuters szerint az Európai Bizottság kevésbé szigorú szabályokat fog javasolni az Airbnb és más rövid távú lakáskiadással foglalkozó cégek számára. A szabálytervezet szerint az ilyen vállalatoknak adatokat kell majd kiadniuk a nemzeti hatóságoknak a szolgáltatásaikat igénybe vevők számáról és arról, hogy hány éjszakát töltöttek ott. Az adatokat egy egységes, valamennyi hatóság számára elérhető digitális adatbeviteli ponton fogják tárolni.

A javaslatot a tervek szerint az Európai Unió végrehajtó szerve a jövő héten jelenti be és a cél az, hogy felszámolják az Airbnb-t és társait szabályozó, 27 országból álló övezetben a különböző nemzeti jogszabályok eltéréseit. Az Airbnb eddig nem kommentálta a kiszivárgott információkat. Az európai uniós szabálytervezet hasonló lenne az Airbnb és az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat között két évvel ezelőtt kötött adatmegosztási megállapodáshoz, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy hozzáférjenek a platformot használó személyek és a lefoglalt éjszakák számáról negyedévente közzétett adatokhoz.

Amszterdam, New York, Párizs és más, turisták által kedvelt városok hatóságai az Airbnb-t okolják a városokban súlyosbodó lakáshiányért, amely kiszorította az alacsonyabb jövedelmű lakosokat. A kisebb és vidéki települések azonban befogadóbbak voltak, remélve, hogy több turistát vonzanak. A javasolt európai uniós jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a két oldal érdekei között. Az Airbnb az elmúlt években úgy próbálta meg kezelni ezeket az aggályokat, hogy korlátozta az évente kiadható napok számát Párizs, London és Amszterdam központjában.

A javasolt jogszabályt az európai uniós tagországokkal és az Európai Parlamenttel jövőre egyeztetik, s csak ezután emelkedhet törvényerőre. ”

Forrás:
Az EU egységesíti a lakáskiadó platformokra vonatkozó szabályokat; SG.hu; 2022. november 3.

A digitális piacokról szóló jogszabály: a piacok nyitottságának biztosítását célzó szabályok lépnek hatályba a digitális kapuőrökre vonatkozóan

„A holnapi napon hatályba lép a digitális piacokról szóló uniós jogszabály. Az új rendelet véget vet az onlineplatform-gazdaságban kapuőrként működő vállalatok tisztességtelen gyakorlatainak. A rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2020 decemberében terjesztette elő, és azt az Európai Parlament és a Tanács rekord gyorsasággal, 2022 márciusában elfogadta.

A digitális piacokról szóló jogszabály meghatározza, hogy egy nagy online platform mikor minősül „kapuőrnek”. Ezek olyan digitális platformok, amelyek fontos „kapuként” szolgálnak a fogyasztók és az üzleti felhasználók között, és amelyek pozíciója lehetővé teszi számukra, hogy magán-szabályalkotóként lépjenek fel, ezáltal szűk keresztmetszetet előidézve kontrollálják a piaci folyamatokat a digitális gazdaságban. E kérdések kezelése érdekében a digitális piacokról szóló jogszabály meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyeket ezeknek a platformoknak a jövőben tiszteletben kell tartaniuk, ideértve bizonyos magatartások tilalmát is.

A kapuőrök minősítése

A digitális piacokról szóló jogszabályban felsorolt úgynevezett „alapvető platformszolgáltatások” közül egyet vagy többet üzemeltető vállalatok kapuőrnek minősülnek, ha megfelelnek a lentebb ismertetett követelményeknek. A szóban forgó szolgáltatások a következők: online közvetítő szolgáltatások, például alkalmazás-áruházak, online keresőprogramok, közösségi hálózati szolgáltatások, egyes üzenetküldő szolgáltatások, videomegosztóplatform-szolgáltatások, virtuális asszisztensek, webböngészők, felhőszolgáltatások, operációs rendszerek, online piacterek és hirdetési szolgáltatások.

Három fő ismérv határozza meg, hogy egy vállalkozás a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya alá tartozik-e:

  1. a vállalat olyan méretű, hogy az hatással van a belső piacra: ha a vállalat meghatározott éves árbevételt ér el az Európai Gazdasági Térségben (EGT), és legalább három uniós tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást;
  2. az üzleti felhasználók számára fontos, a végső fogyasztók elérését lehetővé tevő kaput ellenőriz: ha a vállalat havonta legalább 45 millió, az Unió területén található vagy ott letelepedett aktív végfelhasználónak, valamint évente legalább 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználónak nyújt alapvető platformszolgáltatást;
  3. a vállalat helyzete szilárd és tartós: abban az esetben, ha a vállalat az elmúlt három évben megfelelt a második feltételnek.

A kapuőrök minősítésére irányuló eljárásról további információk találhatók a digitális piacokról szóló jogszabállyal kapcsolatos Kérdések és válaszok között.

A kötelezettségek és tilalmak egyértelmű listája

A digitális piacokról szóló jogszabály felsorolja azokat a kötelezettségeket és tilalmakat, amelyeket a kapuőröknek napi működésük során tiszteletben kell tartaniuk a tisztességes és nyitott digitális piacok biztosítása érdekében. Ezek a kötelezettségek hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a vállalkozások termékeik és szolgáltatásaik minősége alapján beléphessenek e piacokra és a kapuőrök versenytársaivá válhassanak, nagyobb teret biztosítva számukra az innovációhoz.

Ha a kapuőr olyan gyakorlatokat folytat, mint például a saját szolgáltatásainak előnyösebb helyzetbe hozása vagy annak megakadályozása, hogy szolgáltatásainak üzleti felhasználói elérjék a fogyasztókat, ez akadályozhatja a versenyt, ami kevesebb innovációhoz, alacsonyabb minőséghez és magasabb árakhoz vezet. Ha a kapuőr olyan tisztességtelen gyakorlatokat folytat, mint például az alkalmazás-áruházakhoz való tisztességtelen hozzáférési feltételek előírása vagy a más forrásokból származó alkalmazások telepítésének megakadályozása, a fogyasztók valószínűleg magasabb költségekkel számolhatnak, vagy ténylegesen el is eshetnek az alternatív szolgáltatások nyújtotta előnyöktől.

A következő lépések

Hatálybalépésével a digitális piacokról szóló jogszabály kulcsfontosságú végrehajtási szakaszba lép, és hat hónap múlva, 2023. május 2-án alkalmazandóvá válik. Azt követően a potenciális kapuőröknek legkésőbb 2023. július 3-ig értesíteniük kell a Bizottságot alapvető platformszolgáltatásaikról, amennyiben elérik a digitális piacokról szóló jogszabály által megállapított küszöbértékeket.

Miután a Bizottsághoz minden értesítés beérkezett, 45 munkanap áll majd a rendelkezésére, hogy értékelje, az adott vállalkozás megfelel-e a küszöbértékeknek, és kapuőrnek minősítse azt (a legkésőbbi lehetséges benyújtás esetén erre 2023. szeptember 6-ig kerülne sor). Minősítésüket követően a kapuőröknek hat hónap áll majd rendelkezésükre, hogy – legkésőbb 2024. március 6-ig – teljesítsék a digitális piacokról szóló jogszabályban előírt követelményeket.

A digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtásának előkészítése érdekében a Bizottság már most proaktívan együttműködik az ágazati érdekelt felekkel az új szabályoknak való hatékony megfelelés biztosítása érdekében. Emellett a következő hónapokban a Bizottság számos technikai munkaértekezletet fog szervezni az érdekelt felekkel hogy felmérje, hogyan vélekednek harmadik felek azzal kapcsolatban, hogy a kapuőrök megfelelnek-e a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeiknek. E munkaértekezletek közül az elsőre 2022. december 5-én kerül sor, és témája elsősorban a jogszabály „önpreferenciára” vonatkozó rendelkezése lesz.

Végezetül a Bizottság jelenleg egy végrehajtási rendeleten is dolgozik, amely az értesítéssel kapcsolatos eljárási kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Háttér-információk

A Bizottság a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatát 2020 decemberében terjesztette elő a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslattal együtt, a digitális kapuőrként eljáró online platformok bizonyos magatartásai által az uniós egységes piacra gyakorolt negatív következmények kezelése céljából.

A digitális piacokról szóló jogszabály érvényesítése szilárd felügyeleti rendszer révén történik majd, melynek keretében a Bizottság lesz a szabályok egyedüli őre, szoros együttműködésben az uniós tagállamok hatóságaival. A Bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy a vállalat világméretű forgalmának legfeljebb 10%-áig, ismételt jogsértés esetén pedig legfeljebb 20%-áig terjedő bírságokat, illetve kényszerítő bírságokat szabjon ki. Rendszeres jogsértések esetén a Bizottság a kötelezettségek hatékonyságának biztosításához szükséges magatartási vagy strukturális korrekciós intézkedéseket is előírhat, beleértve a további felvásárlások tilalmát is.

Végezetül a digitális piacokról szóló jogszabály felhatalmazza a Bizottságot olyan piaci vizsgálatok lefolytatására, amelyek biztosítják, hogy a rendeletben meghatározott kötelezettségek a digitális piacok folyamatosan változó környezetében is naprakészek legyenek.

További információk

Az EU Hivatalos Lapjában közzétett szöveg

A digitális piacokról szóló jogszabály – kérdések és válaszok (frissítve)

Ismertető a digitális piacokról szóló jogszabályról

Forrás:
A digitális piacokról szóló jogszabály: a piacok nyitottságának biztosítását célzó szabályok lépnek hatályba a digitális kapuőrökre vonatkozóan; Európai Bizottság; 2022. október 31.

Kérdések és válaszok: A digitális piacokról szóló jogszabály: tisztességes és nyitott digitális piacok biztosítása

Mi a digitális piacokról szóló jogszabály lényege?

A digitális piacokról szóló jogszabály szabályokat vezet be a digitális ágazatban „kapuőrként” működő platformokra vonatkozóan. Ezek olyan platformok, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra és fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára végfelhasználóik elérésében, továbbá amelyeknek a helyzete szilárd és tartós, illetve előre láthatólag szilárddá és tartóssá válik. Ezáltal képesek magánszereplőként szabályozói szerepet betölteni és szűk keresztmetszetet alkotni a vállalkozások és a végfelhasználók között.

A digitális piacokról szóló jogszabály célja egyfelől annak megelőzése, hogy a kapuőrök tisztességtelen feltételeket írjanak elő a vállalkozások és a végfelhasználók számára, másfelől a fontos digitális szolgáltatások nyitottságának biztosítása. A kapuőrök által végrehajtandó változtatások közé tartozik például annak biztosítása, hogy a végfelhasználók könnyen leiratkozhassanak az alapvető platformszolgáltatásokról vagy eltávolíthassák az előre telepített alapvető platformszolgáltatásokat, az operációs rendszer melletti alapértelmezett szoftvertelepítés leállítása, a hirdetési teljesítményre vonatkozó adatok és hirdetési árazási információk szolgáltatása, annak lehetővé tétele, hogy a fejlesztők alternatív alkalmazáson belüli fizetési rendszereket használjanak, illetve hogy a végfelhasználók alternatív alkalmazás-áruházakat töltsenek le.

Az egységes piac egészére kiterjedő közös szabályok ösztönözni fogják az innovációt, a növekedést és a versenyképességet, valamint elő fogják segíteni a kisebb platformok, a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások növekedését, amelyeket uniós szinten egységes, egyértelmű keret fog szabályozni.

Kire fog kiterjedni a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya?

A digitális piacokról szóló jogszabály csak a rendeletben meghatározott objektív kritériumok szerint „kapuőrnek” minősített vállalatokra lesz alkalmazandó. Ezek olyan vállalatok, amelyek egyfelől méretüknél, másfelől az üzleti szereplők ügyfeleinek elérésében játszott fontos szerepüknél fogva különösen nagy jelentőséggel bírnak a belső piacon.

Előfeltétel, hogy az érintett vállalatoknak a digitális piacokról szóló jogszabályban felsorolt úgynevezett „alapvető platformszolgáltatások” legalább egyike tekintetében kapuőrnek kell minősülniük (ilyen platformszolgáltatások például az online keresőmotorok, a közösségi hálózati szolgáltatások, az alkalmazás-áruházak, bizonyos üzenetküldő szolgáltatások, a virtuális asszisztensek, a webböngészők, az operációs rendszerek és az online közvetítő szolgáltatások). Ugyanaz a vállalat több alapvető platformszolgáltatás kapuőrének a szerepét is betöltheti.

Konkrétan három fő kumulatív feltétel alapján tartozik egy vállalat a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya alá:

  1. a vállalat mérete hatással van a belső piacra: feltételezhetően ez a helyzet áll fenn, ha a vállalat az Unióban legalább 7,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében, vagy átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke a legutóbbi pénzügyi évben legalább 75 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást;
  2. a vállalat ellenőrzést gyakorol egy, az üzleti felhasználók számára fontos, a végső fogyasztók elérését lehetővé tevő kapu felett: feltételezhetően ez a helyzet áll fenn, ha olyan alapvető platformszolgáltatást működtető vállalatról van szó, amely havonta több mint 45 millió, az EU területén található vagy letelepedett aktív végfelhasználóval, illetve évente több mint 10 000 aktív, az EU területén letelepedett üzleti felhasználóval rendelkezik az utolsó pénzügyi évben;
  3. a vállalat helyzete szilárd és tartós: feltételezhetően ez a helyzet áll fenn, ha a vállalat az utolsó három pénzügyi év mindegyikében megfelelt a második kritériumnak.

Azokról a vállalatokról, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak, vélelmezni kell, hogy kapuőrök, ugyanakkor e vállalatoknak lehetőségük van megcáfolni a vélelmet és megalapozott érveket benyújtani annak bizonyítására, hogy kivételes körülmények miatt nem minősíthetők kapuőrnek annak ellenére, hogy valamennyi küszöbértéknek megfelelnek.

Ezzel szemben a Bizottság piaci vizsgálatot indíthat egy adott vállalat konkrét helyzetének részletesebb értékelése céljából, és dönthet úgy, hogy a vállalatot minőségi értékelés alapján kapuőrnek minősíti, még akkor is, ha a szóban forgó vállalat nem felel meg a mennyiségi küszöbértékeknek.

Milyen következményekkel jár a vállalatra nézve, ha a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében kapuőrnek minősül?

A kapuőr külön felelőssége lesz, hogy olyan magatartást tanúsítson, amellyel – a jogszabályban meghatározott konkrét kötelezettségeknek való megfelelés révén – biztosítható egy olyan nyitott online környezet, amely a vállalkozások és a fogyasztók szempontjából egyaránt tisztességes, és mindenki számára utat nyit az innováció felé.

A digitális piacokról szóló jogszabály értelmében a kapuőrként azonosított vállalatokra számos kötelezettség és tilalom fog vonatkozni.  Az ilyen vállalatoknak ezért proaktív módon olyan magatartást kell tanúsítaniuk, amely nyitottabbá és megtámadhatóbbá teszi a piacokat, ugyanakkor tartózkodniuk kell a tisztességtelen magatartástól, amelyet a jogszabály az eddigi piaci tapasztalatok fényében határoz meg, ideértve a versenyjogi ügyeket is.

Ha egy vállalat helyzete még nem szilárd és tartós, de a közeljövőben előreláthatólag azzá válik, a kötelezettségek egy arányos részhalmaza alkalmazható abból a célból, hogy az érintett kapuőr műveletei során ne tudjon tisztességtelen eszközökkel ilyen helyzetbe kerülni.

Az alapvető platformszolgáltatások mely típusai tartoznak a digitális piacokról szóló jogszabály hatálya alá?

A digitális piacokról szóló jogszabály hatálya az alapvető platformszolgáltatások alábbi tíz típusára fog kiterjedni:

  • online közvetítő szolgáltatások;
  • online keresőmotorok;
  • online közösségi hálózati szolgáltatások;
  • videomegosztóplatform-szolgáltatások;
  • számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások;
  • operációs rendszerek;
  • felhőszolgáltatások;
  • reklámszolgáltatások;
  • webböngészők;
  • virtuális asszisztensek.

Az említett tíz alapvető platformszolgáltatás közül nyolc szerepelt a Bizottság eredeti javaslatában, majd a tárgyalások során a Bizottság által eredetileg javasolt jegyzék kiegészült még két alapvető platformszolgáltatással (a virtuális asszisztensekkel és a webböngészőkkel).

E két további alapvető platformszolgáltatás felvétele a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló, 2020. decemberi javaslat óta bekövetkezett fejlemények alapján indokolt. Az említett fejlemények közé tartoznak többek között a dolgok internetének fogyasztói ágazatáról készült vizsgálatnak a hangasszisztensekre vonatkozó megállapításai, valamint a webböngészőkkel kapcsolatos közelmúltbeli jogérvényesítési tapasztalatok és általánosabb fejlemények.

Mely kötelezettségek és tilalmak vonatkoznak a kapuőrökre?

A digitális piacokról szóló jogszabály számos olyan kötelezettséget határoz meg, amelyet a kapuőröknek napi működésük során teljesíteniük kell a tisztességes és nyitott digitális piacok biztosítása érdekében. Ez lehetőséget teremt a vállalatok számára arra, hogy termékeik és szolgáltatásaik érdemei alapján megtámadják a piacokat, és innovációs tevékenységet folytassanak.

A kapuőrök számára előírt kötelezettségek közé tartoznak például a következők:

  • lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy könnyen eltávolítsák az előre telepített alkalmazásokat vagy megváltoztassák az operációs rendszerek, a virtuális asszisztensek, illetve a webböngészők azon alapértelmezett beállításait, amelyek a kapuőr termékeihez és szolgáltatásaihoz irányítják őket, és választóképernyőket kell biztosítaniuk az alapvető szolgáltatások tekintetében;
  • lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy harmadik felek olyan alkalmazásait vagy alkalmazás-áruházait telepítsék, amelyek a kapuőr operációs rendszerét használják vagy azzal interoperábilisak;
  • lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy ugyanolyan könnyen leiratkozzanak a kapuőr alapvető platformszolgáltatásairól, amilyen könnyen feliratkoznak rájuk;
  • lehetővé kell tenniük harmadik felek számára a kapuőr szervezeti egységeivel való együttműködést;
  • a platformjukon hirdető vállalatok rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat a teljesítménymérő eszközeiket és mindazon információkat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a hirdetők és a kiadók önállóan ellenőrizhessék a kapuőr felületein megjelenő hirdetéseiket;
  • lehetővé kell tenniük üzleti felhasználóiknak, hogy a platformon kívül is hirdessék ajánlataikat és szerződést kössenek ügyfeleikkel;
  • hozzáférést kell biztosítaniuk üzleti felhasználóik számára a tevékenységük során a kapuőr platformján keletkező adatokhoz.

A kapuőrök számára előírt tilalmak közé tartoznak például a következők:

  • a kapuőrök nem használhatják az üzleti felhasználók adatait azokban az esetekben, amikor saját platformjukon versenyeznek velük;
  • a kapuőrök nem rangsorolhatják kedvezőbben saját termékeiket, illetve szolgáltatásaikat harmadik felek termékeihez vagy szolgáltatásaihoz képest;
  • a kapuőrök nem kötelezhetik az alkalmazásfejlesztőket arra, hogy alkalmazásaiknak az alkalmazás-áruházakban való szerepeltetése feltételeként bizonyos kapuőri szolgáltatásokat (például fizetési rendszereket vagy azonosítási szolgáltatásokat) vegyenek igénybe;
  • a kapuőrök az alapvető platformszolgáltatásukon kívül nem követhetik nyomon a végfelhasználókat azért, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el hozzájuk, hacsak a végfelhasználó ehhez ténylegesen hozzá nem járult.

Milyen változásokat fog hozni a jogszabály az üzenetküldő szolgáltatások interoperabilitása tekintetében?

A digitális piacokról szóló jogszabály az interoperabilitás biztosítására vonatkozó kötelezettséget ír elő az üzenetküldő szolgáltatásokat nyújtó kapuőrök számára az alapvető funkciók tekintetében.

E kötelezettség harmadik fél szolgáltatók kérésére lesz alkalmazandó. A kapuőröknek meghatározott időn belül kell válaszolniuk. Egyes alapvető funkciók (például a két egyéni felhasználó közötti szöveges üzenetek) esetében a digitális piacokról szóló jogszabály hatálybalépésétől biztosítani kell az interoperabilitást, míg az összetettebb funkciókat fokozatosan kell bevezetni és (például a csoportos szöveges üzenetek tekintetében) két évvel, illetve (például a két egyéni felhasználó vagy végfelhasználók csoportjai közötti hang- és videohívások esetében) négy évvel a kijelölés időpontját követően kell rendelkezésre bocsátani.

Fontos hangsúlyozni, hogy azok az üzenetküldő szolgáltatásokat nyújtó szereplők, amelyek nem minősülnek kapuőrnek, nem kötelesek biztosítani az interoperabilitást, ami azt jelenti, hogy eldönthetik, hogy élnek-e a kapuőrre háruló interoperabilitási kötelezettség előnyeivel, vagy inkább megőrzik szolgáltatásuknak a kapuőrtől való függetlenségét.

Emellett a végfelhasználóknak is lehetőségük lesz annak eldöntésére, hogy igénybe veszik vagy elutasítják ezt a lehetőséget, amennyiben szolgáltatójuk úgy döntött, hogy együttműködik a kapuőrrel.

A digitális piacokról szóló jogszabálynak az interoperabilitásra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezései arról is gondoskodnak, hogy a szolgáltatások integritásának és biztonságának, valamint a titkosításnak a kapuőr által biztosított szintje ne csökkenhessen és ne csökkenjen.

Hogyan működik a gyakorlatban a digitális piacokról szóló jogszabály?

A digitális piacokról szóló jogszabály hatálybalépését követően a Bizottság először azt fogja értékelni, hogy az alapvető platformszolgáltatások terén működő vállalatok a szóban forgó jogszabály értelmében „kapuőrnek” minősülnek-e:

  1. A vállalatoknak fel kell mérniük, hogy elérik-e a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt mennyiségi küszöbértékeket a kapuőrnek való minősítés tekintetében. Ezt követően el kell juttatniuk a Bizottsághoz az ezzel kapcsolatos információkat.
  2. A Bizottság ezután „kapuőrnek” minősíti azokat a vállalatokat, amelyek az általuk szolgáltatott információk alapján (a lehetséges megalapozott ellenérveket is figyelembe véve) és/vagy piaci vizsgálatot követően elérik a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt küszöbértékeket.
  3. Miután a Bizottság egy vállalatot „kapuőrnek” minősített, annak hat hónapon belül meg kell felelnie a digitális piacokról szóló jogszabályban felsorolt kötelezettségeknek és tilalmaknak. Azon kapuőrök esetében, amelyek helyzete még nem szilárd és tartós, de a közeljövőben előreláthatólag az lesz, csak a szükséges és annak biztosítása szempontjából megfelelő kötelezettségek alkalmazandók, hogy a vállalat műveletei során ne tudjon tisztességtelen eszközökkel ilyen helyzetbe kerülni.

Mi történik, ha a kapuőr figyelmen kívül hagyja a szabályokat?

Az új szabályok hatékonyságának biztosítása érdekében a kötelezettségek be nem tartása esetén lehetőség lesz szankciók alkalmazására.

Ha a kapuőr nem tartja be a szabályokat, a Bizottság a vállalat teljes világszintű éves árbevételének legfeljebb 10%-áig, illetve a szabályok ismételt megsértése esetén 20%-áig terjedő bírságot, valamint a vállalat teljes világszintű napi árbevételének legfeljebb 5%-áig terjedő kényszerítő bírságot szabhat ki.

A szabályok rendszeres megsértése esetén a Bizottság további korrekciós intézkedéseket írhat elő. A megfelelés érdekében és amennyiben nincs más, azonos hatékonyságú intézkedésre lehetőség, elrendelhet többek között strukturális korrekciós intézkedéseket, például kötelezheti a kapuőrt arra, hogy értékesítsen egy vállalkozást vagy annak egy részét (azaz egységeket, eszközöket, szellemitulajdon-jogokat vagy márkákat idegenítsen el), illetve megtilthatja a kapuőrnek, hogy felvásároljon bármely olyan vállalatot, amely szolgáltatásokat nyújt a digitális ágazatban vagy olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek lehetővé teszik a szisztematikus meg nem felelés által érintett adatok gyűjtését.

A digitális ágazat gyorsan változó jellegének fényében hogyan biztosítható, hogy az új szabályok időtállóak legyenek?

Annak biztosítása, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály időtálló legyen, a kezdetektől a Bizottság egyik fő célkitűzése volt, és ezt a végleges megállapodás is jól tükrözi.

E célkitűzés teljesítése érdekében a Bizottság a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében felhatalmazást kap arra, hogy a kapuőrökre vonatkozó meglévő kötelezettségeket piaci vizsgálat alapján – kiegészítő jogi aktus (felhatalmazáson alapuló jogi aktus) vagy a digitális piacokról szóló jogszabály felülvizsgálata keretében – további kötelezettségekkel egészítse ki. Ezáltal a várakozások szerint biztosított lesz, hogy a méltányosság és a megtámadhatóság kérdéseinek kezelése mindenkor igazodjon a kapuőrök gyakorlataiban és a digitális piacokon bekövetkező fejleményekhez.

A további kötelezettségek meghatározásán túlmenően a Bizottságnak lehetősége lesz arra is, hogy úgynevezett „feltörekvő” kapuőröket jelöljön ki, amelyek egyértelműen arra törekednek, hogy bizonyos szolgáltatásokat az előnyükre fordítsanak. Ily módon a szóban forgó jogi aktus nagyon pontos és – ebből következően – könnyen végrehajtható és hatékony, ugyanakkor kellően rugalmas is ahhoz, hogy lépést tartson a gyorsan változó digitális ágazat fejlődésével.

Mi a célja a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti piaci vizsgálatoknak?

Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrökre vonatkozó új szabályok igazodjanak a digitális piacok gyors ütemű változásához, a Bizottság jogosult lesz piaci vizsgálatok elvégzésére. A piaci vizsgálatok három célt szolgálnak:

  1. azon kapuőrök kiszűrése, amelyek nem azonosíthatók a digitális piacokról szóló jogszabályban előirányzott mennyiségi küszöbértékek alapján, vagy amelyek elérik az említett küszöbértékeket, de megalapozott kérelmet nyújtottak be a küszöbértékek alapján fennálló vélelem megcáfolására;
  2. annak megállapítása, hogy a digitális ágazat más szolgáltatásait is hozzá kell-e adni a rendelet hatálya alá eső alapvető platformszolgáltatások jegyzékéhez, illetve hogy vannak-e olyan újonnan megjelenő gyakorlatok, amelyek a már rögzített gyakorlatokhoz hasonló káros hatásokkal járhatnak;
  3. további korrekciós intézkedések kialakítása arra az esetre, ha a kapuőr rendszeresen megsértette a digitális piacokról szóló jogszabály szabályait.

Ki fogja végrehajtani a digitális piacokról szóló jogszabályt?

A Bizottság lesz a digitális piacokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok egyedüli végrehajtója. Ez a központosított végrehajtás megfelel a kapuőrök határokon átnyúló tevékenységeinek és a digitális piacokról szóló jogszabály azon célkitűzésének, hogy olyan harmonizált keret jöjjön létre, amely az Európai Unió egész területén maximális jogbiztonságot nyújt a vállalkozások számára.

Ugyanakkor a digitális piacokról szóló jogszabály felügyeleti struktúrájának részeként a Bizottság szorosan együtt fog működni és összehangolja tevékenységeit az uniós tagállamok versenyhatóságaival és bíróságaival. A digitális piacokról szóló jogszabály emellett előirányozza annak lehetővé tételét is, hogy amennyiben a nemzeti jog ilyen hatáskört biztosít számukra, az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálatot folytassanak annak megállapítása érdekében, hogy a kapuőr nem felel meg a digitális piacokról szóló jogszabálynak, és megállapításaikról jelentést tegyenek a Bizottságnak. Ezáltal Unió-szerte kiaknázhatóvá válnak az illetékes hatóságok erősségei és szakértelme, és biztosított lesz a megfelelés maximális szintje.

A kapuőri magatartás miatt károsultak számára lesz-e elérhető magánjogi kártérítés?

A digitális piacokról szóló jogszabály egy rendelet, amely a hatálya alá tartozó kapuőrök vonatkozásában a nemzeti bíróságok előtt közvetlenül érvényesíthető pontos kötelezettségeket és tilalmakat tartalmaz. Ez meg fogja könnyíteni a nem megfelelő kapuőri magatartás miatt kárt szenvedett személyek számára a közvetlen kártérítési keresetek benyújtását.

A meglévő versenyjog végrehajtása nem kínál megoldást?

A digitális piacokról szóló jogszabály kiegészíti a versenyjog uniós és nemzeti szintű végrehajtását. Az új szabályok sem az uniós versenyszabályok (az EUMSZ 101. és 102. cikke) végrehajtását, sem az egyoldalú magatartásra vonatkozó nemzeti versenyszabályokat nem érintik.

A szabályozás és a versenyjog végrehajtása más ágazatokban, például az energiaiparban, a távközlésben vagy a pénzügyi szolgáltatások terén már jelenleg is párhuzamosan zajlik. A digitális piacokról szóló jogszabály azon tisztességtelen kapuőri gyakorlatokkal foglalkozik, amelyek vagy i. kívül esnek a meglévő uniós versenyszabályok hatályán, vagy ii. e szabályokkal nem mindig kezelhetők hatékonyan egyes magatartások rendszerszintű jellege, valamint a versenyjogi szabályok utólagos és eseti jellegű alkalmazhatósága miatt. A digitális piacokról szóló jogszabály így előzetesen minimálisra csökkenti e tisztességtelen gyakorlatok káros strukturális hatásait, anélkül, hogy korlátozná az EU azon képességét, hogy utólagosan beavatkozzon a meglévő uniós versenyszabályok érvényesítése révén.

Mi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály jogalapja?

Az EUMSZ 114. cikke biztosítja az egységes piac működését, így e cikk képezi a szóban forgó kezdeményezés releváns jogalapját.

A digitális szolgáltatások alapvetően határokon átnyúló jellegűek. Az új szabályok korlátozni fogják a digitális szolgáltatások szabályozásának széttöredezettségét, különösen a kapuőr szerepét betöltő platformok tekintetében, és csökkentik majd a belső piacon működő vállalatok számára a megfeleléssel járó költségeket.

Mikortól válnak alkalmazandóvá a szabályok?

A digitális piacokról szóló jogszabály a Hivatalos Lapban való 2022. október 12-i kihirdetését követően 2022. november 1-jén hatályba lépett. A jogszabály hat hónappal a hatálybalépése után, 2023. május 2-től válik alkalmazandóvá.

Mikor jelöli ki a Bizottság az első kapuőröket?

A potenciális kapuőröknek a digitális piacokról szóló jogszabály alkalmazásának 2023. május 2-i kezdetétől számítva 2 hónapon belül értesíteniük kell a Bizottságot alapvető platformszolgáltatásaikról, amennyiben elérik a szóban forgó jogszabály által megállapított mennyiségi küszöbértékeket. Az említett értesítést legkésőbb 2023. július 3-ig meg kell küldeni. A Bizottságnak 45 munkanapon belül, legkésőbb 2023. szeptember 6-ig értékelnie kell, hogy az adott vállalkozás eléri-e a küszöbértékeket, és ki kell jelölnie a kapuőröket. Kapuőrré történő minősítésüket követően a kapuőröknek hat hónap áll majd rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a digitális piacokról szóló jogszabály követelményeinek (azaz e követelményeket legkésőbb 2024. március 6-ig teljesíteniük kell).

Korlátozott és kivételes körülmények között, amikor az érintett vállalat a kapuőri státuszra vonatkozó vélelmet nyilvánvalóan megkérdőjelező, kellően megalapozott érvekkel megcáfolja a vélelmet, a Bizottság rövid piaci vizsgálatot végezhet az ügy értékelése és az arra vonatkozó döntésének alátámasztása céljából, hogy az érintett vállalatot kapuőrnek minősíti-e.

További információk

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett szöveg

Sajtóközlemény – A Bizottság üdvözli a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó politikai megállapodást

Ismertető a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatról

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális piacokról szóló jogszabály: tisztességes és nyitott digitális piacok biztosítása; Európai Bizottság; 2022. október 31.
(Frissítve 2022. október 31-én.)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mi az okos ökoszisztéma és a jelenleg mindent vivő energetika „okosságának” kulcsa?

„Azt ma már nem kell különösebben magyarázni, hogy miért okos a telefon, és arról is van elképzelésünk, hogy mi kell az otthonok vagy a városok „felokosításához”. Egy szinttel feljebb azonban valószínűleg magyarázni kell az olyan kifejezések beltartalmát, minthogy mi az az okos ökoszisztéma, mit is takar az okos energetika. Mi köze van mindehhez a rendszerintegrátoroknak? Erről szól a Napi.hu friss videó podcastja, melyben Gödri Bulcsút, a Delta Csoport Ipar 4.0 üzletágának vezetőjét kérdeztük.

Az Ipar 4.0 kapcsán – mely talán még el sem érkezett még egészében Magyarországra – az biztosan kiderült már, hogy hatékonyabb működés és a termelékenység kulcsa az, hogy a szenzorokról is érkező adatokat miként rendszerezik és állítják munkába. A gyártásban az is jó ideje tisztázott tétel, hogy jó, ha minden információt összegyűjtenek, és mindinkább egyben látják-kezelik-vizsgálják az egész működést, mivel így lehet egyrészt gyorsan, komoly, akár 20-30 százalékos költségcsökkentést elérni, másrészt viszont az integrált rendszereket üzemeltetni is sokkal könnyebb.

Mindezt Gödri Bulcsú, a Delta üzletágvezetője válaszolta arra a kérdésre, hogy mi az okos ökoszisztéma és a jelenleg mindent vivő energetika „okosságának” kulcsa, s hogyan is kell ezt elképzelni egy településen, egy üzemben vagy városrészben.

Az a nagyobb probléma, hogy a városok jó esetben sok, időben, méretben és „műfajban” is különböző megoldásokat (térfigyelő rendszer, nyilvános wc automatika, bringatároló rendszer, jelzőlámpa irányítás stb.) építettek be a városok fejlesztési megoldásaiba – annak megfelelően, hogy mire lehetett épp pályázni.

Jobb lett volna a rendszerintegráció oldaláról nézve, ha előbb a keretrendszert alakítják ki, és abba illesztgetik be a különböző projekteket? Vagy az a fő probléma, hogy e különböző megoldásokat miként lehetne közös nevezőre hozni?

Gödri Bulcsú szerint igen is, meg nem is. – Ez egy alapvetően technikai kérdés, és az olyan rendszerintegrátorok, mint a Delta, azért vannak, hogy ezeket a feladatokat megoldják – magyarázta a szakember. Hozzátette, hogy gyakorlatilag komplex városüzemeltetési rendszereket kell építeni azáltal, hogy az alrendszereket össze kell húzni. Ez is a neve a monori fejlesztéseknek: „Monor Okos Város” projekt”.

Az azonban más kérdés, hogy miért nem tudtak ezek a rendszerek elterjedni. Gödri Bulcsú válasza erre az, hogy az integrátorok zöme eddig ódzkodott attól, hogy az irodákban kreáltak helyett a terepszintről érkező feladatokat is megoldják.

A Delta mintaprojektje Monoron az első és máig egyetlen integrált okosváros projekt az országban, amely központi és helyi érdekű fejlesztésekben valósul meg. Az ígéret az, hogy a központi platform-szolgáltatáshoz az önkormányzatok külön térítés nélkül fognak tudni csatlakozni, azzal a feltétellel, hogy a Monor részéről a mintaprojekt keretében implementált helyi megoldások közül legalább egyet igénybe fognak venni.

Hogy kell mindezt elképzelni, mitől lesz intelligens az épületüzemeltetés? Miért lényeges, hogy mik az adat felvállalt kontextusai és mi a helyzet az adatbiztonsággal? – ezeket a kérdéseket is megválaszolta az integrátorcég üzletág-igazgatója, de ennek megismeréséhez már el kell indítani a fenti videót.

Forrás:
Gödri Bulcsú: nem nekünk kellene kitalálnunk, hogy mit akar látni egy város; Szabó M. István; Napi.hu; 2022. november 3.

Térinformatika: elmélet és gyakorlat találkozása

„Miként lehet a térinformatikában használatos adatokat korszerű eszközökkel, hatékonyan kinyerni és azokat milyen módszerekkel tudják feldolgozni? Ezek a kérdések álltak a középpontban a Debreceni Egyetemen csütörtökön kezdődött 13. Térinformatikai Konferencián és Szakkiállításon.

A kétnapos rendezvény több mint 170 résztvevője a plenáris előadások mellett öt szekcióban (négy magyar és egy angol nyelvűben) összesen 84, a témába illő előadás közül választhatott, 16-ot külföldi szakemberek tartottak. A konferenciához kapcsolódva a Díszudvaron 15 cég és szervezet mutatta be termékeit, szolgáltatásait – összegezte Szabó Szilárd, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője.

Almási Győző, a Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára a konferencia megnyitóján mérföldkőnek nevezte a földügyi igazgatás térinformatikai rendszereit és eljárásait megreformáló, úgynevezett e-ingatlan nyilvántartás létrehozását. Hozzátette: tavaly ilyenkor kezdte meg működését a földmegfigyelési információs rendszer, melynek jóvoltából a közigazgatás egyedülálló lehetőséget kapott a rendszeresen érkező műholdadatok felhasználására.

– Az állami ingatlannyilvántartási térképek minőségének javítása kiemelt feladata a térképészeti szakterületnek. Ezért egyeztetéseket kezdtünk szakmai partnerekkel arról, hogy ezek frissítésekor drónokat is igénybe vennénk a jövőben – ismertette.

A helyettes államtitkár sikeresnek nevezte emellett azt a kezdeményezést, hogy egyre több, a felsőoktatásban duális képzésben részt vevő hallgató kerülhet be földmérő gyakornokként a földhivatalokba.

A Debreceni Egyetem agrárinnováciért és képzésfejlesztésért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese arról számolt be, hogy az intézményben több tanszéken és intézetben is foglalkoznak térinformatikai kutatásokkal. Amennyiben ezekből eredmények születnek, azokat nemcsak az egyetemi hallgatókkal, hanem a szakemberekkel is meg lehet osztani – hívta fel a figyelmet Harsányi Endre.

– Az agrárium jelenleg nagyon komoly technológiaváltáson megy át. Az informatikai, térinformatikai eszközök, szenzorok, távérzékelési technológiák olyan nagy számban jelentek meg a mezőgazdaságban, amihez ma már egy korábban végzett agrármérnök tudása egy gazdaságban nem elég. Ezt az újfajta tudást át kell adnunk a hallgatóknak, ezért 2023 szeptemberében precíziós mezőgazdasági mérnök alapszak indul a Debreceni Egyetem agrárkarán – jelentette be a rektorhelyettes.

Szabó Tünde, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési szakértője arról beszélt, hogy minden tevékenységük elengedhetetlen eleme lett a térinformatika

– A térinformatika színes eszközkészletének támogatásával szeretnénk hosszú távon is előremutató eredményeket elérni például a zöld infrastruktúra fejlesztésében, a körforgásos gazdaság meghonosításában, valamint a természet-alapú megoldások, illetve a fenntartható turizmus irányába – jelentette ki.”

Forrás:
Térinformatika: elmélet és gyakorlat találkozása; Debreceni Egyetem; 2022. november 4,

5 éves az EESZT, az egészségügy digitális átállásának motorja

„2017-es indulása óta az egészségügy digitális átállását biztosító Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)számos funkcióval bővült, amelyek – különösen a pandémia óta – már a lakosság körében is egyre ismertebbekké váltak. Az EESZT-t is fejlesztő és üzemeltető Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) az ötéves jubileum alkalmából nemcsak az eddigi eredményeket tekintette át, hanem a jövőbeli, központi egészséginformatikai fejlesztésekbe is betekintést engedett.

A digitalizáció rohamos terjedése nap, mint nap számos újítást hoz az egészségügyi szolgáltatások területén. Ma már mobiltelefonról is követhetjük saját egészségi állapotunkat és gyógyszeres receptet is ki tudunk váltani a „felhőből”. Az egészségügyi ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az EESZT rakta le.

EESZT számokban

Az egészségügy felhőjeként is nevezett Térbe ma Magyarországon több mint 25 ezer csatlakozott szolgáltató küld adatokat, ebből több mint 10 000 magánszolgáltató. Az elmúlt öt évben az ágazat szereplői több mint 2 milliárd egészségügyi adatot és több mint 300 millió egészségügyi dokumentumot rögzítettek. „A lakosság körében talán az eRecept az egyik legismertebb modul, amelyen keresztül lényegesen kényelmesebbé vált a vények felírása és kiváltása. Ezt az is jelzi, hogy naponta körülbelül 800 ezer elektronikus receptet visznek fel és váltanak ki az EESZT-n keresztül.  Emellett az egészségügyi dokumentumok (laborlelet, ambulánslap, zárójelentés stb.) elektronikus elérése és letölthetősége is elterjedt. Az EESZT lakossági portálján ma már napi több mint 40 ezer bejelentkezést regisztrálunk” – mondta az évforduló kapcsán Szabó Bálint, az ESZFK ügyvezetője.

EESZT- fejlesztések – a kényelmesebb ügyintézésért

Az EESZT fejlesztése több lépcsőben, egységes koncepció mentén zajlik. Kezdetben az egészségügyi ágazat szereplői közti kommunikációs eszközrendszer épült ki, később a több ellátót és a nem egészségügyi állami intézmények összekapcsolását biztosító megoldásokra helyeződött a hangsúly. Ennek az adatharmonizációnak a lakosság számra is érzékelhető eredménye az, hogy kényelmesebbé, gyorsabbá válik az ügyintézés.

A várandós kismamának sorban állás és személyes ügyintézés nélkül írja jóvá az adóhatóság az őt megillető SZJA-kedvezményt, ha az őt kezelő nőgyógyásza feltöltötte a várandósság megállapításáról szóló dokumentumot az EESZT-be. De a vezetői engedélyek kiállításához szükséges orvosi igazolás is „magától utazik” a közigazgatási rendszerben, azt már nem kell kinyomtatni és elvinni a kormányablakba.

Az EESZT a korszerűbb betegellátást is segíti, hiszen az egészségügy szereplői egy védett csatornán, hiteles adatbázisból tudják elérni és egymás között megosztani a betegadatokat, kórtörténeteket és ellátási eseményeket. Ezáltal átláthatóbbá válik a terápia és a betegút is.

Az EESZT alapja olyan eHealth megoldások bevezetésének, amelyek lehetővé teszik az okoseszközök révén szerzett egészségreleváns információk – megfelelő validálás utáni – bekerülését a Térbe, ezzel is elősegítve a prevenció hatékonyságát. További irány az alap- és szakorvosi vizsgálatokra, laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatokra való online időpontfoglaló-rendszer elindítása.”

Forrás:
5 éves az EESZT, az egészségügy digitális átállásának motorja; Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK); 2022. október 28.

Továbbra is ingyenesen igényelhetők a látássérült embereket segítő szoftverek

„Folytatódik a NISZ Zrt. 2018-ban indított ország licenc programja, amelynek keretében 2024. június 30-ig az Informatika a Látássérültekért Alapítványon keresztül minden Magyarországon élő és határainkon túli, magyar igazolvánnyal rendelkező látássérült állampolgár ingyenesen juthat hozzá a legnépszerűbb képernyőolvasó- és képernyőnagyító szoftverek legújabb magyar nyelvű változatához. Ez a lehetőség ma a világon összesen három országban áll a látássérült emberek rendelkezésére.

Az informatika minden látássérült embernek nélkülözhetetlen segítség a tanulás, illetve a munka területén és a mindennapi életben egyaránt. Éppen ezért számukra is nagy segítséget jelent, hogy ők és családtagjaik, valamint az őket oktató, foglalkoztató cégek, intézmények és segítő szakemberek 2024. június 30-ig térítésmentesen igényelhetik a legnépszerűbb képernyőolvasó és képernyőnagyító szoftverek licenceit.

Kormányzati cél, hogy az akadálymentesítés révén a látássérült felhasználók is kezelni tudják az online felületeket, valamint az elektronikus ügyintézést támogató honlapokat. Az állam által biztosított ingyenes szoftverek használata 2018 óta már közel 8000 látássérült állampolgár számára könnyíti meg folyamatosan a munkavégzést, a tanulást és a digitális térben történő tájékozódást. A NISZ Zrt. fontosnak tartja, hogy az általa kínált korszerű infokommunikációs megoldásokkal hozzájáruljon a fogyatékkal élő emberek mindennapjainak megkönnyítéséhez és biztosítsa számukra az interneten elérhető fontos információkhoz való hozzáférést, valamint a kényelmes, elektronikus ügyintézés lehetőségét.

„Fejlesztéseinkkel folyamatosan arra törekszünk, hogy a földrajzi távolságok vagy a fizikai nehézségek a fogyatékkal élő emberek számára is egyszerűen áthidalhatók legyenek. Éppen ezért kiemelt társadalmi feladatunknak tekintjük az akadálymentesítést, a képernyőolvasó- és képernyőnagyító szoftverek ingyenes biztosításával pedig továbbra is segíteni szeretnénk látássérült embertársainkat az informatika világában” – mondta el az ország licenc program meghosszabbítása kapcsán Dr. Kovács Zoltán, a NISZ Zrt. vezérigazgatója.

Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (INFOALAP) eddig több ezer Magyarországon élő látássérült ember számára tette láthatóvá a világot korszerű számítógépek, képernyőolvasó- és képernyőnagyító szoftverek, továbbá digitális diktafonok adományozásával. Az alapítvány által magyar nyelven elérhetővé tett szoftverek a http://www.infoalap.hu/orszag_licenc weboldalról tölthetők le. Aktiválásuk a NISZ Zrt. által üzemeltetett https://akadalymentes.magyarorszag.hu/ weboldalon található egyszerű űrlap kitöltésével kezdeményezhető és az igénylést követően e-mailben kapott hitelesítő kóddal elvégezhető.

A szoftverek telepítésével, illetve használatával kapcsolatos kérdések esetén az Informatika a Látássérültekért Alapítvány munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a +36 (1) 273-3188-as és a +36 (70) 295-9288-as ügyfélszolgálati telefonszámon vagy a helpdesk@infoalap.hu e-mail címen.”

Forrás:
Továbbra is ingyenesen igényelhetők a látássérült embereket segítő szoftverek; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2022. október 26.

Üzenet emailben, elindult az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) új szolgáltatása

„Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) a mai naptól új szolgáltatással kedvez a véradóknak.

Két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie, hogy a szervezet regenerálódjon. A mai naptól az OVSz bevezeti, hogy a véradó – a következő dátum otthoni számolgatása helyett – megbízható emlékeztető információt kapjon lehetséges következő véradásának időpontjáról. Ez lesz a véradó Pelikán–napja. A Pelikán-nap jelzi, hogy a kötelező kivárási idő letelt, és az értesítés napjától a donor újra jelentkezhet véradásra. Az üzenet automatikusan e-mailben érkezik.

Az OVSz bízik abban, hogy új szolgáltatása elnyeri a véradók rokonszenvét, és segítségével több donor keresi fel újra a véradási eseményeket.
365 napon belül férfiak legfeljebb 5, hölgyek 4 alkalommal adhatnak vért.
Az www.ovsz.hu/idopontfoglalas linken lehetőség van a donor számára legalkalmasabb helyszín és időpont kiválasztására.

Várjuk szeretettel a rendszeres és első véradókat egyaránt, hogy önzetlen adományukkal segítsék a vérkészítményre szoruló betegek gyógyítását!”

Forrás:
Bevezetésre került a véradók Pelikán-napja; Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz); 2022. november 3.

E-egészségügyi fejlesztésekkel hatékonyabbá válhat a gyógyítás – Infotér 2022 konferencia

„A digitalizáció robbanásszerű fejlődésének köszönhetően ma már együtt gyógyít orvos és informatikus. Mire képes idehaza az egészséginformatika, melyek a kulcsfejlesztések? Hogyan járul hozzá a központi adatbank, az EESZT az online időpontfoglalás elindításához és a telemedicina vagy a fekvő- és járóbeteg-ellátás fejlesztéséhez? – ezekre a kérdésekre is választ adtak a 13. Infotér konferencia e-egészségügyi panel előadói.

A patinás balatonfüredi Ipoly Hotel adott otthont annak az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) által szervezett szakmai beszélgetésnek, amelynek apropóját az egészségügy felhőjeként is nevezett Tér közelgő jubileuma adta. „Öt évvel ezelőtti indulása óta az egészségügy digitális átállását biztosító Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) számos funkcióval bővült, amelyek – különösen a pandémia óta – már a lakosság körében is egyre ismertebbekké váltak” – ezekkel a szavakkal méltatta felvezető előadásában Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár az EESZT elindulását. A további fejlesztések irányait kijelölve elmondta, hogy az ellátás színvonalának javítását célzó intézményi mutatók kidolgozásához megbízható adatokra van szükség, amelyhez a megfelelő informatikai fejlesztések már elkészültek vagy fejlesztésük folyamatban van.

Egy kézben a központi egészséginformatikai fejlesztések

Az EESZT – számos népszerű modulja mellett, mint az eRecept –  a kulcsa annak az elvárásnak való megfelelésben, hogy a „lelet utazzon, ne a beteg”. Ehhez gépi módon feldolgozható, egységes, strukturált adatlapok bevezetésére volt szükség az egészségügyben, amelyek már a nem egészségügyi állami intézményekkel való adatcserét is lehetővé teszik. „Ennek a lakosság a legnagyobb haszonélvezője, hiszen kényelmesebbé, gyorsabbá válik az ügyintézés” – foglalja össze 2021 legátfogóbb fejlesztésének eredményeit Szabó Bálint, aki ezután az online időpontfoglalással egybekötött járóbeteg-irányítási rendszert, valamint a fekvőbeteg-ellátás támogatására létrehozott ápolástámogatási rendszer-fejlesztést mutatta be. A 2022-es évet nemcsak a további telemedicina megoldások – például az otthoni okoseszközök által mért adatok Térben való megosztásának a lehetősége okán tartja fontosnak az ügyvezető, hanem azért is, mert év elején megalakult az ESZFK, amelynek célja, hogy az EESZT-vel és a központi kórházi HIS és háziorvosi miniHIS-rendszereivel segítse az egészségügyi ágazat adatáramlását és az intézményi informatikai rendszereket.

„Két éve, amikor elért hozzánk a hír, hogy a magánszolgáltatóknak is csatlakozni kell az EESZT-hez, két gondolatom volt: egy, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni, kettő, hogy mire lesz ez jó. Szerencsére, hogy mire jó, azt mára megértettük és üdvözítőnek tartjuk” – kezdte a magánszektor informatikai kihívásait taglaló előadását Lancz Róbert, a Doktor24 Zrt. alapító-vezérigazgatója. Az üzletember fontosnak tartja, hogy az EESZT biztosította adatmegosztás ne csak kényelmi szempont legyen, hanem a gyógyításba is be lehessen emelni: „Nálunk évente 400 ezer orvos-beteg találkozó zajlik. Ha láthatnánk nagy adatbázisokat és nem az egyes ellátásokból kellene házon belül adatokat kibányásznunk, akkor hatékonyabb egészségmegőrzési tervet és betegprognózisokat tudnánk felállítani”- jelezte a kumulált adatokhoz való hozzáférés igényét Magyarország vezető privát egészségügyi szolgáltatójának vezérigazgatója.

A kerekasztal-beszélgetésben résztvevő szakértők elsőként a telemedicina fejlődési irányait járták körül Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkárának moderálásával.

Szabó Bálint hozzászólásában kiemelte, hogy a telemedicina valóban képes csökkenteni a felesleges orvos-beteg találkozók számát, ezt a COVID-járvány is bebizonyította. A digitális vizsgálóeszközöknek hála számos egyszerű vizsgálatot telemedicinális úton is el lehet végezni, amellyel egy beteg heteket is nyerhet. Az ügyvezető az ESZFK által a háziorvosok számára fejlesztett miniHIS szoftverbe épített telemedicina modult említette jógyakorlatként, amelynek használatával olyan településekre is eljuttatható a távdiagnosztikával megtámogatott orvosi vizsgálat, ahol jelenleg nincs elérhető háziorvosi ellátás.

Üzleti modellre és evangelizációra is szükség van

Dr. Schiszler István, a BI-Logic Üzleti Intelligencia Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a telemedicina elterjedésének egyik legnagyobb gátja az üzleti modell hiánya.  A szakember úgy véli, hogy egyelőre csak a magánszolgáltatóknál van lehetőségük egyedi díjtételeket kialakítani ezekre a szolgáltatásokra, az állami ellátásban még szükséges a telemedicina társadalombiztosításba való beillesztésének kidolgozása.

Lancz Róbert szerint nemcsak a telemedicinális eszközöket és az eljárást kell evangelizálni, hanem azt is újra meg kell tanítani, hogy miről is szóljon az orvos-beteg találkozó: „Meg kell változtatni azt a sok évtizedes rutint, hogy egy ilyen találkozó nem lehet rövidebb, mint 20 perc, és az orvosnak a vetkőzéstől az öltözésig jelen kell lennie”.

A mesterséges intelligencia hazai alkalmazásával kapcsolatban Szini Domokos, a DELL Technologies Magyarország kormányzati csoportvezetője úgy nyilatkozott, hogy a telemedicina és a Mesterséges Intelligencia akkor tud érdemben segíteni az orvosnak, ha automatizált válaszok és orvosi beavatkozások nélküli „alertek” születnek, hiszen hiába keletkezik több adat, az orvosnak nem lesz több ideje azokat elemezni. Egy amerikai kutatást említve példaként az orvosok 80 százaléka hasznosnak találná az MI használatát az intézményen belül, míg 46százaléka azt mondja, hogy nincs megfelelő személyzet ennek a bevezetésére és használatára. „Látható, hogy a technológia itt van, ide tudjuk hozni, de ezek itthoni beillesztésére és alkalmazására való körülmények még nem feltétlenül adottak”.

Dömötör Csaba, a NISZ Zrt., általános vezérigazgató-helyettese arra kérdésre, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a képalkotó diagnosztikai leleteket fel lehessen tölteni  az EESZT-be elmondta, hogy ehhez a nemzeti távközlési gerinchálózatba – ami az EESZT infrastruktúráját biztosító „közmű” –  megfelelő méretű átviteltechnikát kell építeni, valamint a kormányzati adatközpont felhőkörnyezetét horizontálisan és vertikálisan is bővíteni. A nagyméretű képi fájlok tárolásához szükséges tárterület biztosításához a finanszírozását is meg kell oldani.”

Forrás:
E-egészségügyi fejlesztésekkel hatékonyabbá válhat a gyógyítás – Infotér konferencia beszámoló; Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK); 2022. október 27.

Technika, tudomány

Martin Schuster előadása a Széchenyi-egyetemen: Kína meghatározza az autonóm vezetés trendjeit

„Kína az autonóm vezetés területén is dinamikusan halad előre, amit olyan megatrendek mozgatnak, mint az e-mobilitás terjedése, a mesterséges intelligencia és az 5G fejlődése vagy a járműmegosztás előretörése – derült ki dr. Martin Schuster, a SAIC Volkswagen sanghaji vezetői asszisztens rendszerek kutatás-fejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Tudományos Tanácsának tagja előadásából.

A jövő mobilitása nagymértékben épülhet az autonóm – köznapi szóhasználattal: önvezető – járművekre és közlekedési rendszerekre, amelyek kutatásában meghatározó szerepet tölt be hazánkban a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja és Digitális Fejlesztési Központja tevékenységének egyik fókuszában e terület áll. Ezért is volt különösen fontos, hogy az egyetemen tartott előadást dr. Martin Schuster, a SAIC Volkswagen sanghaji vezetői asszisztens rendszerek kutatás-fejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem tiszteletbeli professzora, Egyetemi Tudományos Tanácsának tagja arról, hogyan határozza meg Kína az autonóm vezetés trendjeit.

Az eseményen dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében elmondta: az egyetem büszke arra, hogy elismerik szakmai munkájáért, oktatásáért, tudományos kutatásáért és társadalmi felelősségvállalásáért. Ezt támasztja alá, hogy idén a QS felsőoktatási minősítő szervezet világranglistáján a világ 800 legjobb egyeteme közé került. Hozzátette: az Audi Hungaria, amely a világ legjelentősebb autóipari motorgyárát működteti, az intézmény prémium márkapartnere.

„Az iparral való szoros összefonódást példázza az egyetem és az Audi közötti szerves partnerség, amely 1993 óta létezik, és amelynek eredményeként 2015-ben létrejött az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar. Az együttműködés az oktatásra, a kutatásra, a közös finanszírozási tevékenységekre projektekre összpontosít” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet.

A jelenlévőket Bolla Szilárd sanghaji főkonzul videoüzenetben köszöntötte. Kifejtette: Kínában az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott az autók száma, és 2021-re elérte a 302 milliót. A részben vagy teljesen elektromos meghajtású járművek száma tavaly már 7,8 millió volt az ázsiai országban, és csak az elmúlt évben 3,5 milliót gyártottak ott. Hozzátette: míg a kínai autópiac tavaly is növekedést produkált, addig a második legnagyobb piac, az amerikai 15 százalékos visszaesést szenvedett el. A főkonzul szerint a dinamikus fejlődésből profitál Magyarország is, ahol több, az elektromosjármű-gyártás ellátási láncának különböző szintjein lévő kínai vállalat valósít meg jelentős beruházásokat.

Dr. Martin Schuster – aki elöljáróban elmondta, hogy rendkívül szorosan kötődik Győrhöz, ahol 2012 és 2016 között öt csodálatos évet töltött – több mint egyórás, érdekfeszítő előadást tartott a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus épületének konferenciatermét megtöltő közönségnek. Kifejtette: az autonóm vezetés az ötvenes években még utópiaként vetődött fel, mára azonban belátható közelségbe került a technológiai fejlődésnek – így a számítási kapacitás növekedésének, a szenzorok, a nagyfelbontású térképek, az 5G adatkapcsolat és a mesterséges intelligencia fejlődésének – köszönhetően.

Dr. Martin Schuster az arányok értékeltetésére azt hangsúlyozta: az ázsiai ország a világ legnagyobb autópiaca, ahol az újautó-eladások 2025-re elérhetik az évi 33 millió darabot. A kínai márkák folyamatosan erősödnek, és részesedésük három év múlva elkerülheti az 50 százalékot. Kína az autonóm vezetés területén is dinamikusan halad előre, amit olyan megatrendek mozgatnak, mint az e-mobilitás terjedése, a mesterséges intelligencia és az 5G fejlődése vagy a járműmegosztás előretörése. Egy másik faktor, hogy a kínai emberek kifejezetten szeretnek „meglepődni”, új, ismeretlen dolgokat kipróbálni, emellett igénylik a személyre szabott szolgáltatásokat és élményeket. Szerepet játszik a Z generáció hatása is, amely tagjainak fontos a komfort, a szórakozás, a környezettudatosság, és körükben már nem státuszszimbólum a saját tulajdonú kocsi. Kifejtette: az autonóm vezetésű járművek elterjedése csökkenti a munkaerő-költségeket (hiszen nem lesz szükség sofőrre), s az autó egyfajta harmadik otthonná válhat, amiben ülve számos – akár szórakozási, akár más – tevékenységre nyílik mód.

Az autonóm vezetésnek öt szintjét különböztetik meg a szakemberek. Az 1-es szinten a sofőrnek a lábát, a 2-esen a kezét, a 3-ason pedig már a szemét sem kell használni a kocsiban ülve. A 4-es szinten akár aludhat is, miközben az autó halad, az 5-ösnél pedig a jármű anélkül közlekedik, hogy ember lenne benne. Dr. Martin Schuster a kínai kormányzati elképzeléseket ismertetve elmondta, hogy 2025-re korlátozott területen tervezik engedélyezni a 4-es szintű autonóm járművek közlekedését, amelyek 2035-re széles körben használttá válhatnak, de a kínai iparági szereplők még ennél is gyorsabb ütemmel számolnak.”

Forrás:
Martin Schuster előadása a Széchenyi-egyetemen: Kína meghatározza az autonóm vezetés trendjeit; Hancz Gábor; Széchenyi Egyetem; 2022. október 25.
Lásd még: SAIC Volkswagen; Wikipédia

Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium alakult a Szegedi Tudományegyetem vezetésével

„Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium néven járványok előrejelzésére, megelőzésére, matematikai modellezésére, a kórokozókkal és az invazív fajokkal kapcsolatos ökológiai kockázatok feltárására, digitális egészségügyi adatok elemzésére létrehozott kutatói hálózat mutatkozott be 2022. november 3-án a Szegedi Tudományegyetemen. Az új tudásbázist a „Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervén” belül meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok Programban” a Szegedi Tudományegyetem vezetésével 16 hazai egyetem és kutatóhely konzorciuma alakította ki.

Már a koronavírus-járvány alatt létrejött a járványügyi döntéseket segítő Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport, ami az ország különböző intézményeiben, más-más tudományágakban dolgozó kutatókat fogta össze. Ekkor világossá vált egy olyan széleskörű kutatói hálózat szükségessége, amely a modern, adatvezérelt tudományos módszerekre alapozva elemezné a Magyarországon megjelenő egészségbiztonsági kockázatokat. Az elgondolásra alapult konzorcium a „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” elnevezésű pályázaton 8,3 milliárd forint támogatást nyert. A létrejött Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium célja az, hogy megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítés tudományos alapjait az egészségügy, a járványmegelőzés és az ökológiai rendszerek területén.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium az itthon korábban elszigetelten működő kutatócsoportokból egy állandó készültségű együttműködő hálózatot hozott létre. Négy fő területén, a járványmatematikai, a járványökológiai, az invázióbiológiai és az adatvezérelt egészség divízióban az első megfigyelésektől a járványterjedés modellezésén át az egészségügyi ellátórendszer felkészítéséig olyan kutatások folynak majd, amelyek számos tudományterület kompetenciáit integrálják. A korai felismerést és gyors reagálást segíti az ökológiai rendszerek kutatása is, amely a klímaváltozással Magyarországra érkező fajokat és a velük jelentkező, emberekre is veszélyt jelentő kórokozókat monitorozza.

Az új Nemzeti Laboratórium egészségbiztonsági kutatásait innovatív surveillance rendszerek, big data és mesterséges intelligencia módszerek, valamint a matematikai modellezés eredményei támogatják majd.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium konzorciumának szakmai vezetője, Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa elmondta, a kutatói hálózat a „One Health” („Egy Egészség”) koncepciót vallja magáénak, amely felismeri, hogy az emberek egészsége szorosan összefügg az élővilág és a közös környezetünk egészségével. A nemzeti laboratórium azt vállalja, hogy a magyar társadalmat a jövőben lehetségesen veszélyeztető kórokozókat, terjesztőiket, élőhelyeiket széles körűen monitorozza, ezek kockázatát elemzi, az epidemiológiai adatok feldolgozásából előrejelzéseket készít, valamint adatalapú diagnosztikai eszközökkel segíti az egészségügyi ellátást és irányítást. E komplex tevékenység Dr. Röst Gergely szerint megalapozza majd egy nemzeti epidemiológiai előrejelző rendszer létrehozását.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumot 2022. november 3-án, Dr. Röst Gergely szakmai vezető mutatta be a Szegedi Tudományegyetem „Innovációs Napján” az SZTE Rektori épületében.

A projektről bővebb információt olvashatnak: https://u-szeged.hu/pmi/rrf-2-3-1-21-2022-00006/rrf-2-3-1-21-2022-00006

Forrás:
Bemutatkozott az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium; Szegedi Tudományegyetem; 2022. november 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A fogyasztók adatvédelmi és adatbiztonsági tudatosságának növelését segítő kutatást végez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség

„A fogyasztók adatvédelmi és adatbiztonsági tudatosságának növelését segítő kutatást végez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség, a kutatás a két szervezet közös, adattudatosságot fejlesztő programja keretében valósul meg – tájékoztatta az NMHH kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség elsődleges célja, hogy tagjai közreműködésével elősegítse a magyarországi adatvezérelt marketingkultúra fejlődését, tájékoztassa a közvéleményt az adatvezérelt marketingeszközök működéséről, előnyeiről, felelős használatukról és az érvényes szabályozásról.

Tevékenysége eredményes ellátása érdekében a DIMSZ évek óta rendszeres érdekegyeztetéseket folytat állami és civil szervezetekkel, a többi között az NMHH-val is – fejtette ki a közleményben Hivatal Péter, a DIMSZ alelnöke.

Az NMHH és a DIMSZ vezetői egyetértenek abban, hogy mindkét szervezet számára kiemelten fontos a fogyasztók adatvédelmi és adatbiztonsági tudatosságának növelése, és céljaikat hatékonyabban tudják elérni egy hosszú távú közös program keretében. Ezért együttműködésüket új szintre emelik – közölte Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója.

A program magában foglal egyebek mellett közös kutatásokat, amelyek legaktuálisabb és legrelevánsabb eredményei köré a tervek szerint szakmai fórumokat, podcast műsort és különféle kiadványokat szerveznek, valamint képzési anyagok részévé teszik azokat.

Az online tartalmak fogyasztóinak érdeke, hogy megismerjék és megértsék az online felületeken, alkalmazásokban megjelenő marketingkommunikációs tartalmak és azok kontextusának hátterében zajló működési mechanizmusokat.

Az együttműködő partnerek ezért elkötelezettek abban, hogy megadják az ehhez szükséges tájékoztatást a felhasználóknak, és emeljék az online tartalmak, szolgáltatások és reklámfogyasztás fogyasztói tudatossági szintjét, hogy a felhasználók az online megoldásokat magabiztosabban és hatékonyabban tudják használni a saját kényelmük és biztonságuk érdekében – hangsúlyozták a közleményben.

Az NMHH és a DIMSZ első közös kutatásának részletes eredményeit 2023 januárjában, az Adatvédelem Nemzetközi Napján tartandó szakmai rendezvényen ismertetik majd.

A kutatásban egyebek mellett olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mennyire tájékozottak a felhasználók az adataik védelmét szolgáló lehetőségeket illetően, milyen mértékben használják ezeket, melyek a főbb tévhitek és bizonytalanságok, vagy milyen tényezők befolyásolják az adatmegadási hajlandóságot.”

Forrás:
Közös kutatással segíti az adattudatosság erősítését a hírközlési hatóság és az adatvezérelt marketing szövetség; Híradó.hu / MTI; 2022. november 4.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szingapúrban már külön haderőnemként működnek a kibercsapatok

„Szingapúrban már külön haderőnemként működnek a kibercsapatok

A modern háborúk mindinkább a kibertérben, sőt bővebben a technológiai térben zajlanak, ezért szükség van olyan katonákra, akik magas szinten képesek kezelni az e területeken megjelenő feladatokat, és a nemzet kapacitásait adott esetben hatékonyan a védelem szolgálatába állítani. Szingapúrban legalábbis így gondolkodnak.

Szingapúr hivatalosan is felavatta negyedik katonai haderőnemét, mivel igyekszik felvenni a harcot a digitális területen megjelenő fenyegetésekkel szemben, valamint ki akarja használni az e területen megjelenő új technológiákat.

Az új digitális és hírszerző szolgálatot (DIS) magas szinten mutatták be, hiszen a „nulladik születésnapon” részt vett Halimah Yacob, a városállam elnöke és Ng Eng Hen védelmi miniszter is. A kormány idén márciusban jelentette be, hogy létrehozza az új szolgálatot.

Az első parancsnok Lee Yi-Jin dandártábornok, aki korábban gyalogsági és tüzérségi egységek parancsnoki posztját töltötte be, és korábban az irányítás, kommunikáció, számítógépek és katonai hírszerzés igazgatója volt. A DIS szorosabban fogja integrálni a szingapúri hadsereg képességeit a különböző biztonsági fenyegetések – többek között a digitális területről érkező fenyegetések – kezelésére. A keretében működik a szolgálati főhadiszállás, a közös hírszerzési igazgatóság, a közös digitális és C4 szervezet (parancsnokság, irányítás, kommunikáció és a számítógépes/kibernetikai eszközök támogatása), valamint a kiberstáb.

A hírszerzési igazgatóság a szingapúri katonai döntéshozatalt és műveleteket fogja támogatni a kutatás és elemzés, a doktrínák, a szabványok és a legjobb gyakorlatok, valamint a hírszerzés és a műveletek integrációja révén. Az egyesített digitális és C4-es egység feladata, hogy a digitális stratégia, a főterv és az erőforrás-irányítás kidolgozásával átvezesse Szingapúr hadseregét a digitális korba. Eközben a kiberstáb fogja vezetni és koordinálni a kiberbiztonságot a szingapúri védelmi ágazatban, a kibervédelmi stratégiák és politikák kidolgozásával, valamint a képességfejlesztés irányításával.

A DIS négy különálló parancsnoksággal, valamint egy digitális műveleti technológiai központtal működik majd. A négy parancsnokság feladata a közös hírszerzés, a C4 kiberbiztonság, a digitális védelem és a kiképzés. A központ célja, hogy számos képességet adjon az egész hadsereg számára, az országot a digitális területen felmerülő igények kielégítésére gyors reagálású haderővel lássa el, valamint az adattudományban és a mesterséges intelligenciában jártas személyzet magját fejlessze.

A védelmi minisztérium egy korábbi sajtóközleményében azt írta, hogy a DIS a feltörekvő digitális technológiákban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására fog összpontosítani olyan területeken, mint a felhőalapú számítástechnika, az adattudomány és a mesterséges intelligencia.

Az ország egy külön kiberterep létrehozását is tervezi, [kiberterep=kibergyakorlótér, cyber range, szimulációs eszköz. Szerk.]hogy a személyzetet szimulált környezetben képezzék ki. Ez magában foglalja a vállalati információs rendszereket és a kritikus infrastrukturális rendszereket. A lőtér várhatóan két- és többoldalú gyakorlatoknak is otthont ad majd, összehozva a hadseregeket, a vállalkozásokat és a tudományos életet, hogy „megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, meglátásokat és ismereteket”.

Benjamin Ang, a szingapúri S. Rajaratnam School of International Studies vezető munkatársa szerint a nemzetet érő digitális fenyegetések közé tartoznak az adatbetörések, a kiberkémkedés, a szolgáltatásmegtagadási támadások, a zsarolóprogramok és a zsarolóprogramnak álcázott adattörlések, valamint az ellenséges információs kampányok. A Defense Newsnak küldött e-mailben a helyi ellátási láncot fenyegető potenciális veszélyeket is megjelölte. Ezek a hardverek, szoftverek vagy szolgáltatások megzavarását jelentik. A támadások „különböző forrásokból származhatnak, kezdve a kiberbűnözést államuk finanszírozására használó gonosz nemzetektől és szervezett bűnözői csoportoktól kezdve az ellenséges nem állami csoportokig és szélsőségesekig”.”

Forrás:
Szingapúrban már külön haderőnemként működnek a kibercsapatok; Computerworld; 2022. november 4.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Év vége előtt egyezség lehet az európai chip­törvényről (Chips Act)

„A gyártóknak, a tagállamoknak és az EU-nak sikerült dűlőre jutniuk a kérdésekben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke januárban, a virtuálisan megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy fejleszteni akarják az európai chipgyártást és a célkitűzés az, hogy 2030-ra a globális mikrochip-gyártás ötöde valósuljon meg Európában. Ez a mostani arány kétszeresét jelentené. Von der Leyen szerint a kontinens nem engedheti meg magának a jövőben az Európán kívüli chipgyártóktól való függést. A European Chips Act nevű kezdeményezés a chipgyártást állami támogatások és más eszközök segítségével valósítja majd meg. Júliusban kiderült, hogy a kvantum-számítástechnika is bekerül az új jogszabályba.

Csehország július elsejével átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Most egy helyi forrás azt közölte, hogy az európai uniós tagországok még az év vége előtt megállapodhatnak az új chiptörvényről. A Hospodarske noviny szerint a tagállamok közötti tárgyalások az új jogszabályról jelenleg nem ütköznek nagyobb problémákba. A felek közötti tárgyalások a végső szakaszban vannak és ha nem történik semmi váratlan, akkor megállapodásra jutnak. Az egyezséget az európai uniós ipari miniszterek december elején hagyják jóvá. Az utóbbit elősegíti, ha az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások is nagyobb komplikációk nélkül zajlanak le.

A jelenlegi javaslat szerint azok a vállalatok, amelyek közvetlenül az EU-ban gyártanak chipeket és chipalkatrészeket, kedvezményes elbánásban részesülnének – például egyszerűbb építési engedélyek vagy kevésbé szigorú környezeti hatásvizsgálatok révén. A termelés bővítéséhez pénzügyi támogatást is kaphatnak. Ezek a kedvezmények azokra a gyártókra vonatkoznának, akik vállalják, hogy beruháznak a termelésbe és az innovációba.

Eredetileg az EU tagországai nem értettek egyet abban, hogy csak a legfejlettebb chipek gyártását támogassák-e, vagy az általános gyártást is, például az autókba szánt chipekét. Végül létrejött az egyetértés, de azzal a feltétellel, hogy a gyártóknak bizonyos szintű innovációt is be kell mutatniuk ezekben a chipekben. Cserébe a chipgyártóknak válság idején bizonyos előírásokat kellene betartaniuk, így például egy ideig át kellene állniuk egy adott (aktuálisan nem elérhető) típusú chip gyártására. Arról mindig a tagállamok és az Európai Bizottság döntenek majd, hogy ilyen vészhelyzet állt-e elő. Abban mindenesetre szintén egyetértés volt, hogy egy ilyen védelmi mechanizmusnak valamilyen formában rendelkezésre kell állnia Európában. ”

Forrás:
Év vége előtt egyezség lehet az európai chip­törvényről; SG.hu; 2022. november 2.

Az európai gazdaságnak szüksége van a digitális euróra

„Európa nagyon ráérősen áll a programhoz, ezáltal azt kockáztatja, hogy még inkább lemarad a versenytársai mögött.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót. A projekthez kapcsolódó koncepció már május végére szinte teljesen elkészült és abból kiderült, hogy az EKB biztosítja majd a „Digitális Euró” márkanévjogot és a fizetőeszközzel kapcsolatos pénzügyi forgalom a meglévő rendszereken fog működni. A digitális eurót legkorábban 2026-ban vezethetik be.

Az Európai Központi Bank 2021 júliusában bejelentette, hogy kétéves vizsgálati fázist indít a digitális valutával kapcsolatban és a középpontban a technológia és az adatvédelem áll majd. Az Európai Bizottság 2023 októberében akarja bejelenteni a kérdésben a végleges döntését. Tekintettel a kanadai, a kínai és más központi bankok nagy előnyére a területen, valamint a kriptovaluták, például a bitcoin elterjedtségére, fennáll a veszélye annak, hogy a késlekedés miatt Európa lemarad ezen a területen és a kontinens a versenyhátrányát már nehezen fogja behozni – írta a Német Ipari Szövetség (BDI) a szeptember végén megfogalmazott, de csak most nyilvánosságra hozott állásfoglalásában.

A BDI elengedhetetlennek tartja a digitális euró bevezetését, ami nem csak a magánszemélyek számára jelentene előrelépést a bankjegyek és érmék melletti további fizetési módként, hanem a társaságok számára is. Az európai központi banki pénz digitális változata akár „katalizátorként is szolgálhatna a vállalatok digitalizációs projektjeihez”. A szervezet várakozásai alapján „a digitális és programozható euró bevezetése tovább csökkentené a tranzakciós költségeket a valutaövezeten belüli és a valutaövezeten átnyúló fizetési műveletekben, és pozitív hatással lenne a kölcsönös értékfizetések sebességére”. Mindkettő dolog esetében a lehető legszélesebb körű alkalmazásra kell törekedni, ami a fizetési eszköz elfogadottságához vezethet a globális kereskedelemben.

A digitális valuta kialakításától függően a digitális tulajdon lehetővé tenné, hogy „a fizetési tranzakciókat sokkal mélyebben és egyénre szabottan integrálják az üzleti tranzakciók menetébe”. Ez olyan innovatív lehetőségeket teremtene, amelyek messze túlmutatnak a mai elektronikus fizetési műveletek funkcióin, például a rendszeres átutalásokon alapuló állandó megbízásokon.

A dokumentum készítői megállapították azt is, hogy az összetettebb folyamatok kezeléséhez és a digitális valutában rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásához a teljes fizetési folyamat programozhatóságát ki kell terjeszteni, például az elosztott főkönyvi technológiák (DLT) és a blokklánc technológia alkalmazásával. Ez a fizetési folyamatok rugalmasabb automatizálását vagy a fizetési módok személyre szabott kialakítását eredményezné. Lehetőség nyílik például a gépek vagy tárgyak közötti teljesítményalapú mikrofizetésekre a dolgok internetében, az üzleti partnerek közötti kétirányú követeléselszámolásra és a szolgáltatások közvetlen teljesítésére a megfelelő fizetéssel.

Egy másik fontos összetevőnek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételének kell lennie: a digitális euró energiatakarékos kibocsátásának és kezelésének ezért tervezési jellemzővé kell válnia. „A bizalomépítés, az elfogadás és a jogi stabilitás érdekében” a digitális valutát mindig szabályozott szervezetnek kell kibocsátania” – hangsúlyozták a szerzők. A pénzügyi piacok stabilitását nem szabad negatívan befolyásolni és mindenekelőtt meg kell akadályozni, hogy a digitális euró felváltsa a kereskedelmi bankoknál a klasszikus ügyfélbetéteket. A számlák ellenőrizetlen kiáramlása negatívan hatna a hitelek rendelkezésre állására és a finanszírozási költségekre, mivel az ilyen intézmények stabilitása ezzel összefüggésben csökkenne. A digitális euró ráadásul nem tartalmazhat megtakarításra vagy befektetésre ösztönző funkciókat. Ugyanakkor a fizetési műveletekhez egységes és interoperábilis infrastruktúrára van szükség a tranzakciók biztonsága és nyomon követése érdekében. Ebben nagy szerepet játszik a személyazonosság igazolása.

Operatív végrehajtási problémák bőven vannak. A digitális eurónak olyan szabványos megoldást kell tartalmaznia, amely „teljes mértékben átjárható” más fizetési rendszerekkel, köztük a kriptovalutákkal. Biztosítani kell, hogy az Európai Unión kívüli fizetéseket könnyen és kényelmesen lehessen feldolgozni a jövőbeli európai infrastruktúra segítségével. Az interoperabilitás mértéke közvetlen hatással lesz „a digitális euró nemzetközi használatban való érvényesíthetőségére és vonzerejére”. ”

Forrás:
Az iparnak szüksége van a digitális euróra; SG.hu; 2022. november 5.

Az EU egy 40 fős trösztellenes csapatot állít fel a Big Tech cégek megregulázására

„Az Európai Unió trösztellenes szabályozó hatósága arról döntött, hogy felállítanak egy technológiai szakértőkből álló szervezetet, aminek a feladata a technológiai cégeket érintő szabályozások betartatása lesz. Az a csapat 40 szakértőből áll majd és a Big Tech cégek megregulázása lesz a feladatuk.

A Digital Markets Act (DMA) egy olyan jogszabálygyűjtemény, ami meghatározza a nagy technológiai cégeknek, hogy miként szabályozhatják a webhelyeikhez és az ott található adatokhoz való hozzáférést – írja a US News. Ilyen Big Tech cégek például a Google, a Meta, az Amazon, az Apple és a Microsoft.

A Reuters arról számolt be, hogy az Európai Bizottság kifejezetten fontosnak tartja egy olyan igazgatóság létrehozását, ami képes lehet betartatni a DMA rendelkezéseit a tech óriásokkal. Az unión belül sokan aggódnak amiatt, hogy az EU-nak nincs elég ereje, hogy megregulázza ezeket a globális vállalatokat és betartassa a technológiai szabályokat.

Az új igazgatóság alapját egy 12 fős csapat fogja adni, akiket Thomas Kramler, az unió versenyjogi végrehajtója vezet majd.

Kramler jelenleg az Apple és az Amazon trösztellenes vizsgálatait intézi – írta a Reuters. Ez a csapat egészül ki egy 9 főből álló munkacsoporttal, illetve a trösztellenes ügyek veteránja még további 19 embert akar felvenni és egy technológiai igazgatót, aki az adatok elemzésére összpontosíthat majd.

Az új egység felállításához szükség lesz még az Európai Unió Tanácsának a jóváhagyásához. Várhatóan a következő hetekben kaphat zöld utat a testület.

A DMA szabályainak betartatását az új igazgatóság a Kommunikációs Hálózati, Tartalom- és Technológiai Főigazgatósággal közösen végzi majd.
Az Európai Bizottság korábban azt közölte, hogy a DMA végrehajtásához legalább 80 képzett szakemberre lenne szükség.”

Forrás:
Az EU egy 40 fős trösztellenes csapatot állít fel a Big Tech cégek megregulázására; Világgazdaság; 2022. október 28.

Szakirodalom

Kína a számok tükrében – komplex statisztikai elemzés a kínai társadalom, gazdaság és kormányzat átfogó értékelésére az első centenáriumi cél időszakában

„A történelem során Kína hosszú ideig az egyik meghatározó civilizáció, nagyhatalom volt, majd a 19. században elveszítette nagyhatalmi státuszát, amit a 21. századra egyértelműen visszanyert. Napjainkban Kína jelentős alakítója a világpolitikai és a világgazdasági folyamatoknak. Magyarország és Kína politikai, gazdasági és humán, kulturális kapcsolatrendszere az elmúlt évtizedekben komplexszé és éretté vált. A magyar–kínai viszony Magyarország külpolitikájában stratégiai jelentőséggel bír. A nagymértékben nyitott magyar gazdaságra Kína mindenkori helyzete sokféle – közvetlen és közvetett – hatást gyakorol. Kína 2021-ben ünnepelte az ún. első centenáriumi cél időszakát, ehhez kapcsolódóan Kína vezetői korábban célul tűzték ki, hogy a Kínai Kommunista Párt alapításának (1921) centenáriumára az ország közepesen jómódú társadalommá váljon. Felvetődik a kérdés: mennyiben és miként sikerült teljesítenie Kínának az első centenáriumi célkitűzést napjainkra, és mi várható a következő időszakban? Jelen tanulmány tárgya Kína aktuális helyzetének: társadalmának, gazdaságának, kormányzatának komplex (több szempontú), alapvetően statisztikai szemléletű elemzése.”

Forrás:
Kína a számok tükrében – komplex statisztikai elemzés a kínai társadalom, gazdaság és kormányzat átfogó értékelésére az első centenáriumi cél időszakában; Horváthné Varga Polyák Csilla; Statisztika Szemle; DOI: https://doi.org/10.20311/stat2022.10.hu0949; 2022. október; 100. évfolyam, 10. szám; 949-982. o. (PDF)

Az importföldgáz-árakról tényszerűen

„…az valószínűsíthető, hogy amennyiben csak a reálgazdasági, kitermelési, szállítási körülményeket vesszük figyelembe, az importált gázárak emelkedése októberben tetőzhet, majd lassú árcsökkenés indulhat meg a piacon. Azonban az energiaárak alakulását jelenleg érdemi bizonytalanság övezi, a fundamentumok szerepe az ármeghatározásban a piac stabilizálódása után nagyobb szerepet kaphat. Természetesen ezt a prognózist felülírhatják az aktuálpolitika eseményei: az Északi Áramlat 1-es, valamint az Északi Áramlat 2-es gázvezetékének szivárgása, vagy éppen az orosz gázszállítások átmeneti leállítása, aminek a növekvő bizonytalanság okán importárfelhajtó hatása lehet, de ennek állandósulása gazdasági és technológiai okokból sem valószínűsíthető.”

Forrás:
Az importföldgáz-árakról tényszerűen; Kovalszky Zsolt, Morva Attila, Ilyésné Molnár Emese; Statisztikai Szemle; DOI: https://doi.org/10.20311/stat2022.10.hu0983; 2022. október; 100. évfolyam, 10. szám; 983-990. o. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés:
Az energia ára nem része az eGov Hírlevél által lefedett tematikus területeknek. Rendes időkben. Most viszont, sajnálatosan, rendetlen időket élünk. Ezért úgy gondoltuk, hogy hasznos lehet egy szakszerű, tárgyilagos elemzés.

A működő smart grid tanulságai egy magyar önkormányzati példán keresztül

„Az elektromos áram iránti növekvő globális kereslet, a fenntarthatósági elvárások, a globális Covidjárvány és az orosz–ukrán háború is befolyásolja az elektromos áram ellátási láncát. Tanulmányunkban a közeljövő modern intelligens áramhálózatával, a smart griddel foglalkozunk a menedzsment megközelítésével. Magyarország legújabb és legkomplexebb smart gridjét elemezzük az esettanulmány módszerével. A smart grid szereplőit vizsgáltuk, hogy milyen volt az együttműködés, milyen tanulási folyamatokat tapasztaltak, milyen kockázatokat láttak és látnak most. Eredményeink szerint a megrendelők és a kivitelezők kölcsönösen elégedettek; a számszerű előnyök mellett mindegyik fél fontosnak tartja a különböző területeken megvalósult tanulási folyamatokat is. A kockázatok a modern technológiából, a komplexitásból, az újszerű megoldásokból és működési mechanizmusokból erednek, de a geopolitikai és világgazdasági bizonytalanságok, hiányjelenségek is hatást gyakorolnak. ”

Forrás:
A működő smart grid tanulságai egy magyar önkormányzati példán keresztül; Piricz Noémi, Révész Balázs; Pénzügyi Szemle; DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_3_5 ; 2022/3.; 398-413. o.

Törvények, rendeletek

Felmentették Lázár János egyik helyettes államtitkárát

„ Felmentették Horváth Jánost az Építési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkári tisztségéből – áll a legfrissebb Magyar Közlönyben.

A döntést a kormányfő hozta meg, de az építési és beruházási miniszter javasolta. Horváth Jánost augusztus 5-én nevezték ki helyettes államtitkárrá.

A Magyar Közlönyből nem derül ki, hogy mi a lépés háttere.

Horváth János utódjáról még nem határoztak. ”

Forrás:
Felmentették Lázár János egyik helyettes államtitkárát; Infostart; 2022. november 4.
A miniszterelnök 88/2022. (XI. 3.) ME határozata helyettes államtitkár felmentéséről; Magyar Közlöny; 2022. évi 179. szám; 2022. november 3.; 7365. o. (PDF)