Skip to main content

25. szám, 2023. június 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

„Élen kell járni az adatpiaci versenyben” – mondta Kincses Áron a KSH új elnöke

„– A „boldog békeidőknek”, a statisztikai hivatalok monopol helyzetének vége, ezt fel kell ismerni, és élen kell járni az adatpiaci versenyben – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kincses Áron. A KSH június 11-én kinevezett elnökeként elsőként lapunknak adott interjút a hivatal új vezetője, akit az inflációs és a népmozgalmi adatokról is kérdeztünk. Kincses Áron célja, hogy az általa vezetett KSH Európa legjobb három statisztikai hivatala közé kerüljön, és a Kárpát-medence információs motorjává váljon.

– Régóta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kötelékében van, az utóbbi hat évben elnökhelyettesként tevékenykedett. A hivatalt nyilván jól ismeri, lesznek változások?

– Huszonhárom éve, 2000 óta dolgozom a KSH-nál, ami alapos rálátást biztosít a Központi Statisztikai Hivatal működésére, hazai és nemzetközi szerepére, valamint az elmúlt évek koronavírus-járvány, orosz–ukrán konfliktus, energiaár-robbanás okozta kihívásaira.
A KSH új elnöke szerint a statisztikai hivatalok monopol helyzetének vége. Fotó: Teknős Miklós

Érték és egyben felelősség is az adat. A digitalizáció és az automatizálás forradalmasítja és felgyorsítja az adatpiacot, egyre több piaci szereplő (Google, Amazon) jelenik meg. A „boldog békeidőknek”, a statisztikai hivatalok monopol helyzetének vége, ezt fel kell ismerni, és élen kell járni az adatpiaci versenyben. Ez a kihívás egyben lehetőség is, és élni kell a XXI. század által kínált lehetőségekkel. Fontos, hogy a hivatal proaktívan reagáljon a dinamikusan változó környezet történéseire, és megalapozott stratégiai célok mentén tudatosan irányítsa a jövőjét az adatgazdálkodás területén is.

– Mindenki kíváncsian várja hónapról hónapra az inflációs adatot, a kormánynak pedig van egy elég konkrét vállalása, nevezetesen hogy év végére egy számjegyűre szorítják le az inflációt. Ezt teljesíthetőnek látják?

– Érthető ez az érdeklődés, hiszen mindannyiunk életét befolyásoló kérdésről van szó, azonban sajnos egyikünknek sincs varázsgömbje, amivel a jövőbe lát. Trendeket viszont látunk, rendelkezésünkre állnak hosszú idősoros adatok. Ezekből látszik, hogy az infláció 25,7 százalékos értéke már 2023. januárban elérte a csúcsot, az emelkedés megtört, az infláció értéke hónapról hónapra csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A májusi 21,5 százalékos érték, már az elemzői várakozástól is alacsonyabb volt, a következő hónapokban a csökkenés dinamikája pedig tovább gyorsulhat. Az előző, áprilisi hónaphoz viszonyítva havi alapon pedig 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, erre utoljára 2020 novemberében, vagyis két és fél éve volt példa. Összességében elmondható, hogy 2023 decembere előtt egy számjegyű lehet az infláció Magyarországon.

– Mennyire átpolitizált általánosságban a KSH-elnök pozíciója? Kívülről meglehetősen annak látszik.

– A KSH egy független szervezet. Minden kollégánk így végzi a munkáját. A lényeg, hogy gyorsak, pontosak legyünk, és tudjuk mérni a valóságot.

– Kormányzati szempontból kiemelten fontosak még a népmozgalmi adatok. Itt mit mutatnak a trendek?

– A teljes termékenységi arányszám 2011-ben 1,23 volt, ez 2021-re 1,59 -re emelkedett, és a koronavírus-járványt követően is 1,5 felett maradt. Ez azt jelenti, hogy több mint 160 ezer plusz gyermek született emiatt Magyarországon. A statisztika szépen kirajzolja népesedési programcsomagokat, valamint a környezeti folyamatokat, ezek mind-mind hatással vannak a termékenységre.

– Milyen célok határozzák majd meg az elnökségét?

– Rövid távon három stratégia célt neveznék meg: a felhasználói elégedettség növelését, ami elsősorban a piacra kerülési idők rövidülését foglalja magában; a hatékony és széles körű adat- és információmenedzsmentet, ami az adminisztratív terhek csökkentésére és az alternatív adatforrások számának (mobilcella, online pénztárgép, geolokációs adatok) emelésére fókuszál egy diverzifikáltabb adatportfóliót teremtve, melyből gyorsabb, pontosabb, részletesebb adatokat, információkat leszünk képesek nyújtani a felhasználóinknak; valamint az intézményi kultúra fejlesztését, gyors és rugalmas alkalmazkodással, innovatív, elkötelezett kollégákkal és hatékony akadémiai, egyetemi, minisztériumi partnerségi kapcsolatokkal.

Szeretném, ha ezeket a célokat elérve rövid idő alatt a hivatal az Európai Unió legjobb három statisztikai hivatala közé kerülne, valamint a Kárpát-medence információs motorjává válna. Emellett a fiatalok statisztikai edukációját folytatni kell, a statisztikai kultúra terjesztése, a Stat Wars Uni verseny fenntartása is prioritás. Jelenleg együttműködési megállapodásunk van számos hazai egyetemmel, nem a nulláról indulunk, az alapokat a KSH előző elnökével, Vukovich Gabriellával együtt tettük le.

– Komplex rendszerek és kiemelt folyamatok, amelyek finomhangolása, valamint a tervek megvalósítása összetett munka. Milyen háttér és eszközrendszer áll a KSH rendelkezésére?

– A három cél szorosan összefügg, és gyakorlatilag egymás komplementerei. Munkánk értékét felhasználóink elégedettsége fejezi ki, tehát az, hogy a statisztikák, amelyeket előállítunk (adatgyűjtésből vagy adminisztratív adatból) mennyire felelnek meg a piaci elvárásoknak. Jelenleg közel 1600 STADAT-táblával, több mint 950 adatkörben szolgáljuk ki a felhasználói igényeket. Emellett évente 180 gyorstájékoztatót teszünk közzé. Az idei év első felében pedig hatvan magyar nyelvű és negyven angol nyelvű kiadványt publikáltunk.

Az adatszolgáltatói terhek csökkentése folyamatos feladat, viszont a piacra kerülési időkön rövidíteni szeretnék. Fontos a KSH-nál rendelkezésre álló, mintegy 270 adminisztratív adatforrás rendszerbe integrálása. Az új adatforrások használata növeli a korszerű elemzési módszerek – többek között a hálózatelemzés vagy a mesterséges intelligencia – alkalmazhatóságát, így az információk pontosabbá válnak, és gyorsabban jutnak el a felhasználókhoz. Mindezek megvalósulásához képzett és kompetens, az innováció felé nyitott, a minőség iránt elkötelezett munkavállalói háttér, valamint egy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó intézmény szükséges. Erősíteni kívánjuk továbbá a V4-en belüli statisztikai együttműködésünket, valamint folytatjuk az aktív részvételt az Európai Statisztikai Rendszer jövőjének alakításában is.

Tehát az adatgyűjtések közül, amit lehet, ki fogunk váltani adminisztratív, illetve alternatív adatforrásokkal. Emellett pedig kiemelten fontos a határidők betartatása a gazdasági élet szereplőitől a fennmaradó elektronikus adatgyűjtések esetén, hogy gyors, pontos adatokkal, információkkal tudjunk szolgálni a felhasználóinknak. Ehhez a hivatalos statisztikai törvény a bírság eszközét és lehetőségét is biztosítja nekünk.

– Mit tekint a hivatal előtt álló legjelentősebb kihívásnak?

– Meg kell felelnünk a kor elvárásainak, ha úgy tetszik, haladnunk kell a korral. A KSH az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője, és ez így van már több mint 150 éve, viszont a körülmények mára jelentősen megváltoztak. Mint ahogyan arra már utaltam, a digitalizáció forradalmasította az adatpiacot, melyen egyre több szereplő jelenik meg. A statisztikai hivatalok kicsit adatmamutok a XXI. században. Ha ezt nem ismerjük fel, és nem lépünk, lemaradhatunk a versenyben vagy egyszerűen kihalunk.

A statisztikai hivatalok előnye a többi adatpiaci szereplőhöz képest az, hogy a hivatalos statisztikának az adatok jobb minősége érdekében szigorú kritériumoknak, módszertani standardoknak kell megfelelnie, továbbá időben és nemzetközileg összehasonlíthatónak, valamint pontosnak és megbízhatónak kell lennie. Hátrányuk, hogy kevésbé ügyfélközpontúak, így – noha az utóbbi időben számos eredményt értek el a piacra kerülési idők csökkentésében – még mindig van tér és lehetőség a hatékonyság növelésére. Cél, hogy a szigorú kritériumok, módszertani standardok és a minőség fenntartása mellett relevánsak, gyorsabbak, jobbak, innovatívak legyünk.

– Milyen eszközökkel védhető meg az adatpiaci elsőség?

– A hivatalos statisztika nemzeti és nemzetközi szinten is válaszút előtt áll. Egyre összetettebb rendszerek vesznek körül bennünket. Ez gyors és hatékony eszközöket kíván a statisztikai hivataloktól, melyek képesek egyszerűen megragadni az új jelenségeket és az összetett valóságot. A komplex jelenségekkel új típusú adatok is megjelennek, amelyek lehetőséget nyújtanak a statisztikák relevanciájának javítására.

Szerencsére manapság számos adatforrás létezik: kérdőíves statisztikai adatok, big data, smart data, machine data, adminisztratív adatok. A hagyományos adatforrások részben már elérték a korlátaikat, ezért olyan adatstratégiára van szükségünk, amely javítja a statisztika időszerűségét, relevanciáját és minőségét, a piacra kerülési időket rövidíti, felhasználóbarát, ugyanakkor képes kontroll alatt tartani a költségeket és a kockázatokat, minden területen megtalálva a célszerű adatforrásokat, és elmozdulva egy diverzifikáltabb adatportfólió felé. Az alternatív új adatforrások (mobilcella-adatok, műholdadatok, digitális egészségügyi eszközadatok) használata növeli az új XXI. századi elemzési módszerek (hálózatelemzés, web-scrapping, „machine learning”, AI) alkalmazhatóságát, így a pontosabb információk gyorsabban jutnak el a felhasználókhoz.”

Forrás:
„Élen kell járni az adatpiaci versenyben”; Kreft-Horváth Márk; Magyar Nemzet; 2023. június 14.

Megvan az Európai Parlament álláspontja a mesterséges intelligencia szabályozásáról (AI Act)

„

  • Teljes tilalom a biometrikus megfigyelésre, a gépi érzelemfelismerésre és a prediktív rendészetre
  • A generatív MI-rendszerek, például a ChatGPT használatakor egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott tartalmat mesterséges intelligencia állította elő
  • Nagy kockázatnak kell tekinteni a választópolgárok szavazatát befolyásoló MI-rendszerek használatát

Az egészség, a biztonság, az alapvető jogok és a demokrácia védelmében az emberközpontú és megbízható MI-rendszereket kell helyzeti előnybe hozni.

A képviselők szerdán 499 szavazattal, 28 ellenében és 93 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat tanácsi vitájakor. A szabályozás azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia Európán belüli fejlesztése és alkalmazása mindenben megfeleljen az európai alapjogoknak és értékeknek, azaz maradjon emberi felügyelet alatt, legyen biztonságos, átlátható és megkülönböztetésmentes, illetve a társadalom és a környezet jólétét szolgálja.

Tiltott gyakorlatok az MI használatában

A szabályok a kockázatok szintje szerint állapítanak meg kötelezettségeket a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az emberek biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő MI-rendszerekre, mint például a társadalmi pontozás (az embereknek a társadalomban tanúsított magatartása vagy személyes jellemzők szerinti osztályozása), tilalom vonatkozna. A képviselők tilalmi listára tették az MI magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásait is, többek között

  • a köztereken végzett „valós idejű” és „utólagos” távoli biometrikus azonosítást;
  • az érzékeny személyes adatokon (nemen, fajon, etnikai származáson, állampolgárságon, valláson, politikai szemléleten) alapuló biometrikus kategorizálást;
  • a profilalkotásra, illetve a tartózkodási helyre vagy bűnözői előéletre alapozott prediktív rendvédelmet;
  • a gépi érzelemfelismerés alkalmazását a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyen és az oktatási intézményekben; valamint
  • arcfelismerő adatbázisok létrehozását az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan leválogatott arcképek felhasználásával (sértve az emberi jogokat és a magánélethez való jogot).

Nagy kockázattal járó MI-alkalmazások

A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára.

Kötelezettségek az általános célú MI-rendszerekkel kapcsolatban

A Parlament álláspontja szerint az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba. Az ilyen modelleken alapuló generatív MI-rendszerekkel szemben, mint például a ChatGPT, elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deep fake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetésében, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak. Részletes összefoglalást kellene például közzétenni a rendszerek betanításához használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatokról.

Az innováció ösztönzése a jogok védelmével párhuzamosan

Az innováció és a kkv-k támogatása érdekében a képviselők azt javasolták, hogy a kutatási tevékenységekre és a nyílt forráskódú licencek alapján rendelkezésre bocsátott MI-komponensekre ne terjedjen ki minden kötelezettség. A jogszabályjavaslat azoknak a szabályozói tesztkörnyezeteknek is kedvez, amelyekben a hatóságok valós élethelyzeteket leképezve tesztelik az MI-rendszereket.

A képviselők több jogot kívánnak adni a polgároknak ahhoz, hogy adott esetben panasszal éljenek az MI-rendszerek alkalmazásával szemben. Az alapvető jogaikra jelentősen kiható döntésekről pedig részletes tájékoztatást kellene kapniuk a polgároknak, amennyiben azok nagy kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek. Végezetül a Parlament kibővítené az MI-ügyekkel foglalkozó uniós hivatal hatásköreit, hogy az nyomon tudja követni az MI-szabálykönyv végrehajtását.

A szavazást követően a társjelentéstevő, Brando Benifei (S&D, Olaszország) így nyilatkozott:
„Minden szem ránk szegeződik a mai napon. Miközben a nagy technológiai vállalatok megkongatták a vészharangot saját teremtményeik miatt, Európa az élre állt, és konkrét javaslatokat terjeszt elő az MI kockázatainak kezelésére. Ki akarjuk használni az MI-ben rejlő lehetőségeket a kreativitás és a termelékenység szempontjából, ugyanakkor meg akarjuk védeni álláspontunkat a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokon, és kezelni a demokráciánkra és szabadságunkra leselkedő veszélyeket”.

Dragos Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevő hozzátette: „A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály világszinten irányadó lesz az MI fejlesztésében és szabályozásában. Biztosítja, hogy ennek a technológiának, amely hatalmas előnyei révén várhatóan meg fogja változtatni társadalmainkat, fejlesztése és használata összhangban legyen a demokrácia, alapvető jogok és jogállamiság európai értékeivel.”

A jogszabály támogatásával a képviselők az európai polgárok elvárásaira reagálnak, melyeket a polgárok az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia záró következtetéseiben juttattak kifejezésre. Ezek az elvárások: emberi ellenőrzés az MI-hez köthető folyamatok felett (35(3) számú javaslat), a megbízható mesterségesintelligencia-technológiákban rejlő lehetőségek kihasználása (35(8), számú javaslat) és az MI technológiának a nyelvi akadályok leküzdésére való felhasználása (37(3) számú javaslat).

A következő lépések

A tárgyalások a Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről még a mai nap folyamán megkezdődnek.

Sajtótájékoztató

Brando Benifei (S&D, Olaszország) és Dragos Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevők, valamint Roberta Metsola, az EP elnöke, ma, június 14-én 13:30-kor sajtótájékoztatót tartott a szavazás eredményéről és a következő lépésekről.

További információ

”

Forrás:
Megvan a parlamenti álláspont a mesterséges intelligencia szabályozásáról; Európai Parlament; 2023. június 14.

79 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre idén innovációs pályázatokra a Neumann János Program keretében

„A parlament a héten fogadta el Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot, amelynek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll.

E program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája. Ennek keretében idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg innovatív projektek támogatására.

Magyarország jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalizálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöld átállás. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre a ma megjelent Programstratégiában. Az innovációk eredményességét segíti továbbá, hogy a pályázatokban elvárásként jelenik meg az árbevétel termelés, valamint a kifejlesztett innovációk szabadalma. A projektek megvalósítási időszakát az új pályázati kiírás feszesebbé teszi, és meghatározó szerephez jut a projektek folyamatos szakmai támogatása, amit az újonnan felálló Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) lát majd el.

A Programstratégia kiemelt figyelmet fordít egyrészt a gyors növekedésre képes és jelentős hazai hozzáadott értéket felmutató társaságok (ún. spin-offok) támogatására, másrészt az iparjogvédelmi aktivitás erősítésére, és a nemzetközi pályázatokban való eredményes részvételre. A Magyar Kutatási Hálózat nemzetköziesítését szolgálja az 5 milliárd forintból megvalósuló Élvonal Plusz pályázat, amelynek célja a kiváló magyar és külföldi kutatók Magyarországra vonzása. Tovább folytatódnak a kutatói életpályát segítő programok: a kutatásokat kiválósági alapon támogató OTKA 13,5 milliárd forintos keretösszeggel, valamint a kutatói utánpótlást célzó Új Nemzeti Kiválósági Program 3,5 milliárd forintos és a Kooperatív Doktori Program közel 5,1 milliárd forintos keretösszeggel.

A Programstratégia 2023. évi pályázati konstrukciói a Neumann János Program három kulcsszava köré szerveződnek. Első az asszociáció, ami az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását jelenti. Második a hatás, azaz a kutatás és innováció gazdasági, társadalmi és intellektuális eredményt váltson ki. Harmadik a mérés, ami a támogatásokban megfelelő eredménymutatók folyamatos és megbízható mérését jelenti. Ilyen eredménymutatók lehetnek többek között a minőségi publikációk, jövedelemtermelő szabadalmak, termék vagy árbevétel. A stratégiában foglalt célok megvalósulása elősegíti a magas hozzáadott értékű hazai munkahelyek létrejöttét, a magyar családok életszínvonalának növekedését.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája és a Neumann János Program részletei elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján.”

Forrás:
79 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre idén innovációs pályázatokra a Neumann János Program keretében; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. június 15.

Közigazgatás, politika, jog

A Pénzügyminisztérium elutasítja az uniós európai szemeszter hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlásait

„A magyar kormány elutasítja, hogy az Európai Bizottság még erőteljesebben beavatkozhasson a tagállamok költségvetésébe, mert az újabb kettős mércét jelentene – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) előtt Luxemburgban.

A magyar pénzügyminiszter hangsúlyozta: a tagországok költségvetését nemzeti érdekek mentén, a megválasztott kormányoknak kell meghatározni. A tárcavezető tájékoztatott: a Bizottság szorosabb felügyelet alá vonná a tagállamok költségvetési politikáját, vagyis erőteljesebben kívánna beleszólni az egyes tagállamok gazdaságpolitikájába. Egyetértünk azzal, hogy a tagállamoknak vissza kell térni a fegyelmezett költségvetéshez, azonban elfogadhatatlan, hogy Brüsszel maga akarja megszabni, hogy a tagállamok milyen megoldásokkal mérsékeljék a költségvetési hiányt. A Bizottság túlzott jogkörökkel való felruházásának elejét kell venni, annak érdekében, hogy egy ország költségvetését ne kétoldalú alkuk során, hanem objektív mutatókon alapuló szakmai párbeszéd keretében maguk a tagországok értékelhessék.

A miniszter kitért arra is, hogy a fegyelmezett gazdálkodással magyar részről egyetértünk, a jövő évi költségvetést is ennek megfelelve készítette el a kormány. Magyarország 2024-ben 2,9%-ra csökkenti a költségvetési hiányt és 66,7%-ra javítja az államadósság szintjét, ami 10 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál, miközben a hazánknak járó forrásokat még mindig visszatartja Brüsszel. Varga Mihály felhívta a figyelmet: Magyarország az utóbbi időben minden szükséges lépést megtett az uniós források felszabadítása érdekében, a Bizottság azonban a ma tárgyalt országspecifikus ajánlásokban nem ismeri el a már elindított és végrehajtott reformokat. Az ajánlások szövege azt sejteti, hogy a Bizottság újabb ürügyet keres a nekünk járó uniós források további visszatartásához, a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorláshoz, ezért Magyarország számára ez a dokumentum elfogadhatatlan. Hazánk számos reformot végrehajtott az uniós pénzekhez való hozzáférés érdekében, így a 2024-es költségvetésben a teljes összeggel számolunk – szögezte le a tárcavezető.”

Forrás:
Magyarország elutasítja, hogy az Európai Bizottság beavatkozhasson a tagállamok költségvetésébe; Pénzügyminisztérium; 2023. június 16.

Megszavazták az új innovációs stratégiát, a Neumann János Programot (NJP)

„Megszavazta a parlament Magyarország új innovációs stratégiáját. A Neumann János Program (NJP) fókuszában az egyetemek valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának fókuszában a tudás alapú gazdaság megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül. Az elmúlt években megújult és megerősödött a magyar felsőoktatási, a kutatási és innovációs élet és mindezt jelentős forrásbővülés követte. A Neumann János Program kilenc pontban határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a hazai gazdaság erősödéséhez, és lehetővé teszik a tudásalapú, magas hozzáadott értéket termelő gazdaság innovációs pilléreinek kialakítását.

„A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket. Emellett kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára, kedvezményt adunk a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzük az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Segítjük továbbá a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását. Az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzuk a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére”– hangsúlyozta parlamenti zárszavában Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette: a Neumann János Program elfogadása szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen ma ünnepeljük a Magyar Feltalálók Napját. 2009 óta ezen a napon tisztelgünk a legnagyobb magyar feltalálók előtt. A stratégia célja, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, azt a támogató környezetet, ahonnan elindulhatnak korunk Neumann Jánosai.

A törvénycsomag részeként az ELKH kezdeményezésére a kutatóintézet-hálózat 2023. szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat néven folytatja munkáját. Az átnevezés célja, hogy úgy a hazai, mint a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat, hozzájárulva ezzel Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.

A tudomány- és innovációpolitika missziója, hogy az innovatív technológiai és társadalompolitikai megoldásokkal megkönnyítsük az életet a magyar emberek számára és magas hozzáadott értékű munkahelyeket hozzunk létre. Az innovációban történő előrelépés képes hozzájárulni a hazai hozzáadott érték növeléséhez, amely kiemelt gazdaságpolitikai cél. A kormány a Neumann János Program révén célul tűzve ki, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön, világ szinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor országa közé tartozzon.”

Forrás:
Elfogadta a parlament a Neumann János Programot; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. június 13.
Neumann János Program PDF

Funkcionális várostérségek és a funkcionális térségek: a térségi jelleg erősítése a kormány célja

„Navracsics Tibor kedden Budapesten kiemelte, a túlélés lehetőségét határozza meg a településeknek a szolgáltatások színvonala, a környezet állapota és az, hogy milyen életminőséget tudnak garantálni.

A kormányzati politika tervezésénél és ezen belül a fejlesztéspolitika hangsúlyainak meghatározásánál figyelembe kell venni az ország egyes részeinek regionális, kulturális és karakterbeli eltéréseit – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter a Településfejlesztési Szövetség (TESZ) által alapított Településfejlesztési Díjak keddi, budapesti átadásán.

Navracsics Tibor kifejtette, az egyes térségek, települések fejlettségbeli, kulturális profilja alapján az ország rendkívül heterogén. Hozzátette, a település kifejezés értelmezése a közigazgatási, közösségi egység mellett egyre inkább térségi jellegűvé válik, ahol az egyes települések nem szigetelődnek el.

Hangsúlyozta, hogy a térségi jelleg erősítése a kormány célja, ezért készítik elő a funkcionális várostérségek és a funkcionális térségek bevezetését a fejlesztéspolitikai gondolkodásba. A funkcionális térségek azokat a nagy tájegységeket – például Közép-Dunántúl, Tisza-tó, Balaton – fedik le, amelyek már önálló fejlesztési tanáccsal rendelkeznek.

Navracsics Tibor kiemelte, a túlélés lehetőségét határozza meg a településeknek a szolgáltatások színvonala, a környezet állapota és az, hogy milyen életminőséget tudnak garantálni.”

Forrás:
Új fejlesztéspolitikai észjárást honosítana meg Navracsics Tibor; Infostart / MTI; 2023. június 13.

Az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, mondta Navracsics Tibor

„Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut.

Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben csütörtökön. Az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró várható – közölte a miniszter.

Úgy vélte, a Budapest központú területfejlesztési politika mára kimerítette tartalékait. Bár a felzárkózási folyamat a vidéki régiókban elindult, de nem egységes, vannak leszakadó régiók, a területi különbségek nőnek. Budapest az unió fejlettsége fölött áll, bár a főváros esetében szem előtt kell tartani, hogy annak Prágával, Pozsonnyal, Béccsel kell versenybe szállni – fogalmazott. Mint mondta, Budapest az egy főre jutó GDP alapján kimagaslik a többi régióhoz képest. A miniszter szerint a növekvő területi különbségeket a „területileg érzékeny területfejlesztés” hivatott orvosolni.

Régiók

Navracsics Tibor szólt arról, hogy a Dunántúl fejlettségét tekintve magyar mércével mérve előnyös helyzetben van, de uniós összehasonlításban mégis stagnál. A borsodi régióban jelentős a lemaradás, az ehhez hasonló helyzetben lévő területeknek az adhat esélyt, hogy az uniós források kétharmada a felzárkóztatandó településekre érkezik, míg az Észak-dunántúli járásokat abban kell segíteni, hogy meg tudják őrizni a pozíciójukat – mutatott rá. Elmondta, hogy Nyíregyházán és Debrecenben komoly beruházások történtek a közelmúltban, Pécsen és Szegeden a közeljövőben várható beruházás a zalaegerszegi fejlesztések pedig az elmúlt évek sikertörténetét jelentik. A miniszter szerint az 50 ezres lakosságszámú városmaggal rendelkező funkcionális várostérségeknek a jövőben nem csupán a várost, hanem az egész térséget érintő fejlesztéseket kell majd végrehajtaniuk.

A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Programsorozatról szólva hangsúlyozta, hogy az nem csupán kulturális, hanem infrastrukturális és területfejlesztési programsorozat is. Veszprémben a programsorozatnak köszönhetően 2023-ban 117 százalékos növekedés tapasztalható a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák terén, és 60 százalékos növekedés a külföldi vendégek számában.”

Forrás:
Uniós pénz „a tervek szerint” – Bejelentést tett Navracsics Tibor; Infostart / MTI; 2023. június 15.

A magyar építészetről szóló törvény tervezete: az új szabályozás a Balaton értékeinek megőrzése érdekében született

„Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára szerint az új szabályozás a Balaton értékeinek megőrzése érdekében született.

A magyar építészetről szóló törvény tervezete az értékmentést helyezi a középpontba Lánszki Regő szerint. „Zöld területeink, környezetünk védelmét és a meglévő épület értékeink védelmét határoztunk meg, ahol előnyt adunk a helyi kultúrának. Ha az építésgazdasági részét is nézzük a törvénynek, akkor előnyt adunk helyi építőipari vállalkozásoknak is” – jelentette ki az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.

Azt is hangsúlyozta, hogy ez a Balatonra kiemelten érvényes. A Balaton-felvidéken külön védett övezetet határoznak meg, és újdonság, hogy külön főépítészi tisztséget is létrehoznak.

Emellett a helyi és járási főépítészek szerepét is megerősítik. „Nem lehet majd építeni semmit a jövőben pusztán csak a szabályok betartása mellett. Kifejezetten fontos szerepe lesz a helyi főépítészeknek, kapcsolódó tervtanácsoknak és az önkormányzatnak is” – tette hozzá.

Az országos főtájépítész elmondta azt is, hogy a vízparti szabályozási tervet és a térség településfejlesztési tervét is elkészítik. Ebben többek közt

  • megtiltják, hogy a jelenleg állami vagy önkormányzati kézben lévő strandokat más övezetbe sorolják, így kizárólag vagy strandövezetben maradhatnak, vagy pedig zöldterületre lehet majd átminősíteni.
  • Biztosítani kell a partszakasz legkevesebb 30 százalékán egy legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétányt, és strand csak zöldterület létrehozása céljából szüntethető meg.
  • Azokon a területeken, ahol a part magánkézben van, engedményt biztosítanak: ha valaki egy 20 méteres sávot átad a közhasználat céljára, akkor ha az önkormányzattal megegyezik, jogosulttá válik a saját területén nagyobb beépítést elérni.

Lánszki Regő beszélt arról is, hogy mi lesz a már megvalósult, illetve megkezdett beruházásokkal.

„Ami nem a hatályos szabályok szerint valósult meg, ott minden helye megvan a felülvizsgálatnak. Ahol azonban igen, ott megvan a joga az építtetőnek, hogy megvalósítsa és üzemeltesse azt az ingatlant, amire kérte az engedélyt” – jelentette ki az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.

A törvénytervezetet még a nyár elején vagy legkésőbb ősszel terjesztik be a parlament elé.
”

Forrás:
Új szabályokkal védik meg a Balaton partját és a strandokat is; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2023. június 13.

Navracsics Tibor reméli, hamarosan folytatni lehet a nemzeti forrásból megvalósuló beruházásokat

„A területfejlesztési miniszter Tarcalon, egy gazdasági tanácskozáson beszélt arról, hogy három év uniós támogatásának megfelelő pénzt vitt al az energia drágulása.

Tokaj, Herend és Puskás kultuszát mindenképpen fejleszteni kell, ez az a három „alappont”, amelyről külföldön megismerik Magyarországot – jelentette ki a területfejlesztési miniszter szombaton Tarcalon.

Navracsics Tibor az iCon gazdaságpolitikai konferencián arról beszélt, rengeteg ikonikus és híres térség, város és látnivaló van az országban, amely méltó a fejlesztésre, de ezt a három értéket mindig szem előtt kell tartani. Tokajra kitérve a miniszter hangsúlyozta, ha „megtaláljuk a jó eszközöket”, akkor a tokaji térség a legjelentősebb térségek közé tartozhat nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is.

Kifejtette, Tokajban és környékén sok infrastrukturális fejlesztés zajlik, a vállalkozásokat segítő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program mellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásai révén 120-150 milliárd forint összegű beruházás van folyamatban vagy készült már el.

A legutóbbi időkig egyfajta gazdaságpolitikai kihívást jelentett a kormány számára Tokaj-Hegyalja, ez a terület ugyanis a felzárkázó régiók közé tartozik, emiatt kiemelt figyelmet igényel az európai uniós források elosztásában is, az erre szánt pénzek kétharmada ugyanis az ilyen régiókba érkezik – mondta a miniszter.

Navracsics Tibor hozzátette, a nemrég megépült Miskolc-Kassa gyorsforgalmi kapcsolat segítségével be lehet kapcsolni Tokajt a hazai gazdaság vérkeringésébe, részben ezért jött létre az úgynevezett Tokaj-program is, amely dedikáltan ennek a térségnek juttat kiemelt forrásokat.

„Megakadt támogatások”

A hazai támogatások megakadásával kapcsolatos moderátori kérdésre válaszolva a területfejlesztési miniszter elmondta, 2022 februárja óta számos körülmény átírta a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét, a háború következtében berobbanó energiaárak csak tavaly mintegy 4 ezer milliárd forint pluszkiadást jelentettek a hazai büdzsének.

A 2021-2027-es időszakban hét évre kevesebb mint 10 ezer milliárd forintot kap Magyarország forrásként az Európai Uniótól, azaz lényegében három év európai uniós forrását emésztette fel csak az energiaáremelés, ezért a kabinet kénytelen volt a beruházások felfüggesztéséről, átvizsgálásáról és újratervezéséről dönteni – emlékeztetett Navracsics Tibor, megjegyezve, a remények szerint hamarosan folytatni lehet a nemzeti forrásból megvalósuló beruházásokat.

A konferencián Koncz Zsófia, a térség fideszes országgyűlési képviselője az elkészült beruházások között a Gesztely-Szerencs főút négysávosítását és a tokaji hegyet megkerülő kerékpárút megépítését emelte ki, utóbbi beruházás hamarosan elkészül.

Hörcsik Richárd, Zemplén fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, a Tokaj-Zemplén fejlesztési programban érintett több mint harminc település 149,5 milliárd forint fejlesztési forrást kapott 3-4 éves ciklusra.

Wáberer György, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta, ebből a pénzből egyelőre viszonylag kisebb összeget, mintegy 25 milliárd forintot kaptak meg, de bíznak abban, hogy a teljes összeget – ha a tervezettnél lassabban is – teljesen le tudják majd hívni.

A háromnapos konferencián elsősorban a tokaji térség fejlesztési lehetőségeiről tartanak előadásokat a meghívott előadók.”

Forrás:
Navracsics Tibor reméli, hamarosan folytatni lehet a nemzeti forrásból megvalósuló beruházásokat; Infostart / MTI; 2023. június 17.

Bejelentette a kormány, kik lesznek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) Monitoring Bizottság tagjai

„Ezúton értesítjük a tisztelt Pályázókat és Érdeklődőket, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének Monitoring Bizottságában való részvételre című felhívás lezárult és a benyújtott pályázatok elbírálása megtörtént.

A kiválasztás során a Nemzeti Hatóság a Felhívás támogatható jelentkezők számáról szóló rendelkezésének szem előtt tartása mellett arra törekedett, hogy a Felhívás 2.2. pontjában szereplő területek megfelelő módon legyenek reprezentálva a Monitoring Bizottságban.
…
Az alábbi táblázatban láthatóak azok a civil szervezetek, amelyek megfeleltek a Felhívásban meghatározott kiválasztási szempontoknak, így őket a Monitoring Bizottság tagjává választottuk.
Új Monitoring Bizottsági tag Szakpolitikai terület

  • Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
    alapvető jogok, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés mentesség előmozdítása
  • Nagycsaládosok Országos Egyesülete
    szociálpolitika, munkaerőpiac
  • Levegő Munkacsoport
    környezetvédelem, fenntartható közlekedés
  • Magyar Természetvédők Szövetsége
    éghajlatváltozás elleni küzdelem, fenntartható fejlődés
  • Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ
    környezetvédelem, éghajlatváltozás elleni, küzdelem, energia
  • Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
    oktatás, munkaerőpiac
  • Kézenfogva Alapítvány
    szociálpolitika, alapvető jogok, egyenlő bánásmód
  • TASZ Társaság a Szabadságjogokért
    átláthatóság, alapvető jogok, egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása
  • Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége
    oktatás, környezetvédelem, fenntartható fejlődés
  • K-Monitor Közhasznú Egyesület
    átláthatóság, korrupció megelőzése, illetve leküzdése
  • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
    munkaerőpiac, egészségügy, energia
  • Pedagógusok Szakszervezete
    oktatás
  • Felnőttképzők Szövetsége
    oktatás, munkaerőpiac
  • Független Egészségügyi Szakszervezet
    egészségügy

”

Forrás:
Eredmény közzététele Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének Monitoring Bizottságában való részvételre c. felhívás pályázatai kapcsán; Pályázat.gov.hu; 2023 június 5.
Névsor PDF-ben

Európai Unió

A 2023. évi európai szemeszter: az EU Tanácsa jóváhagyta az országspecifikus ajánlásokat

„A Tanács a mai napon jóváhagyta a tagállamok 2023. évi nemzeti reformprogramjára vonatkozó országspecifikus ajánlásait, valamint az aktualizált stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukról szóló véleményeit. Ez a lépés a 2023. évi európai szemeszter folyamatának része, amely lehetővé teszi a tagállami gazdaság-, foglalkoztatás- és költségvetési politikák koordinációját.

„Nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon megállapodtunk az országspecifikus ajánlásokról. Ez előmozdítja majd azt az átfogó célkitűzésünket, hogy fokozzuk a növekedést és megerősítsük a rezilienciánkat. Tekintettel Oroszország ukrajnai háborújára és a nehéz gazdasági helyzetre, alapvető fontosságú, hogy biztosítsuk gazdaságaink rezilienciáját és felelős költségvetési politikákat folytassunk.” – Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere

A következő lépések

Az Európai Tanács várhatóan a június 29–30-i ülésén hagyja jóvá az országspecifikus ajánlásokat.

Ezt követően a Tanács hivatalosan is elfogadja az ajánlásokat, amivel lezárul a 2023. évi európai szemeszter folyamatának végső szakasza.

Háttér-információk

A 2011-ben bevezetett európai szemeszter lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy az év során koordinálják gazdaság-, költségvetési és foglalkoztatáspolitikáikat, és kezeljék az EU-ban felmerülő gazdasági kihívásokat.

A Bizottság a minden év áprilisában elkészített nemzeti reformprogramok, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramok alapján értékeli az uniós tagállamok nemzeti gazdaságpolitikáit és költségvetési stratégiáit.

Ezután minden tagállam vonatkozásában benyújtja az országspecifikus ajánlások tervezetét, amelyben szakpolitikai iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy miként lehet a rendezett államháztartás fenntartása mellett fellendíteni a foglalkoztatást és a növekedést.

Ennek alapján a Tanács országspecifikus ajánlásokat és véleményeket fogad el. Azokban az esetekben pedig, amikor nem követi a Bizottság ajánlásait, magyarázattal szolgál.

A 2023. évi nemzeti reformprogramokra vonatkozó tanácsi ajánlások, valamint az aktualizált stabilitási, illetve konvergenciaprogramokról szóló tanácsi vélemények az alábbi dokumentumokban találhatók:
[Az eredeti, magyar nyelvű, dokumentumban megtalálhatók az ajánlások országok szerint – de teljesen összezavarva. Pontosabban úgy tűnik, hogy az angol nyelvű változatban helyesen vannak megadva a hivatkozások, ezért a Magyarországra vonatkozó információt onnan vesszük, a többi országét nem közöljük, de az előbbi oldalról ezek is letölthetők. Szerkesztőség]

”

Forrás:
A 2023. évi európai szemeszter: a Tanács jóváhagyta az országspecifikus ajánlásokat; Európai Unió Tanácsa; 2023. június 16.
Szerkesztői megjegyzés:
Az Európai Unió Tanácsa (rövidítve: Tanács) nem azonos az Európai Tanáccsal! Létezik még az Európa Tanács is, de ez nem is uniós intézmény.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Központi Címregiszter, közös célok reményében

„A Központi Címregiszterhez, azaz KCR-hez kapcsolódó továbbképzésen tartottak előadásokat a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási és geodéziai szakértői Pécsen májusban. A gyakorlati fókuszú prezentációkból a résztvevő jegyzők és polgármesteri hivatali ügyintézők a KCR használatának lehetőségeiről, jogi hátteréről és ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatáról szerezhettek naprakész tudást.

Szakmai napon osztották meg tudásukat május 18-án a „kincses Baranya” fővárosában, Pécsen a Lechner Tudásközpont Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóságának szakértői. A jegyzőknek, illetve a polgármesteri hivatalokban dolgozó ügyintézőknek szervezett szakmai nap fókuszában a Központi Címregiszterhez (KCR) kapcsolódó önkormányzati és ingatlanügyi hatósági feladatellátás témaköre állt.

A hallgatóság sorait a környező önkormányzatok jegyzői, jegyzői feladatellátást segítő ügyintézői alkották. Elsőként Jánossy András, a Lechner Tudásközpont geodéziai vezető szakértője által összeállított a Közös Célok Reményében… a Lechner ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásai című videóelőadásra került sor. A hallgatóság betekintést kapott a hazai ingatlan-nyilvántartás kezdeteiről és történetéről, a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszereiről, valamint az állampolgároknak és intézményeknek szóló, Lechner Tudásközpont által biztosított, elektronikus ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásokról is.

Darabánt Miklós TAKARNET ügyfélszolgálati felelős az Ingatlan-nyilvántartás–Központi Címregiszter kapcsolata és földügyi megközelítése témában ismertette a KCR jogi és igazgatási hátterét, valamint az ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatát.

Végezetül – a megelőző gondolatmenetet folytatva és a jogi környezetre vissza-vissza utalva – Nagy Péter ingatlan-nyilvántartási rendszertámogató szakértő tartotta meg a tárgyhoz kapcsolódóan a gyakorlati kérdéseket felvázoló, az életből vett példákkal sűrűn tűzdelt előadását.

2015 előtt Magyarországon a közigazgatás nem rendelkezett egységes, központi, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. Az ingatlanok címadatai 2015 januárja óta kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba a Központi Címregiszterből automatikus címadatátvétel útján. Korábban a címek a különböző címnyilvántartások változtatásai és a hozzájuk kapcsolódó folyamatok miatt nem egységes szellemben készültek, különböző, elkülönült jogszabályok rendelkeztek róluk, a címkezelés nem volt egységes. A „Közhiteles címregiszter kialakítása” projekt keretében kialakították a hazai címkezelés egységes jogszabályi környezetét igazgatási folyamatait és megvalósult egy központi teljes címnyilvántartás. A címregiszter nyilvántartás adatai elérhetővé váltak a közigazgatás szereplői számára.

Az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó szakmai napot Tukora Edit címnyilvántartási csoportvezető szervezte. A helyszíneként szolgáló városháza Pécs főterén foglal helyet, szemben a Baranya Vármegyei Kormányhivatal székhelyéül is szolgáló megyeházával, így együtt is részesei Pécs egyik legimpozánsabb építészeti jellegzetességének, a Széchenyi térnek. ”

Forrás:
Központi Címregiszter, közös célok reményében; Jánossy András; Lechner Tudásközpont; 2023. június 12.

Látja a NAV a gazdálkodók különböző forrásból érkező adatait

„És ha ezek eltérnek egymástól, az elemzőrendszer jelzi a költségvetési bevételek kockázatát.

Újabb vállalkozás hibáit tárta fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a rendelkezésére álló adatok összehasonlításával: a vizsgált cég eredetileg 25 millió forinttal fizetett kevesebbet a költségvetésbe, de a hivatal jelzésére korrigálta az eltérést.

A vagyonvédelmi cég mintegy 50 fővel kevesebb dolgozót jelentett be a NAV-hoz, mint ahányan a társaság járulékbevallásban szerepeltek. Ez a biztosítottak bejelentésére szolgáló ‘T1041-es bejelentőlapok és a bevallások adatainak összevetésekor derült ki. A NAV a probléma nyomán megvizsgálta a cég egyéb adózási előzményeit is, és az általános forgalmi adónál is hibát talált – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Computerworldöt.

A vállalkozás, a hivatal vizsgálati eredményét nem vitatva, az eredetileg bevallott és befizetett adónál, illetve járulékoknál 25 millió forinttal több kötelezettséget állapított meg, és azt be is fizette a költségvetésbe.

A NAV „látja” a gazdálkodók különböző forrásból érkező adatait, és ha ezek eltérnek egymástól, az elemző rendszer a költségvetési bevételek kockázatát észleli. Ha valószínűsíthető, hogy inkább hibáról, és nem szándékos visszaélésről van szó, akkor a hivatal támogatja az adott céget az önellenőrzésben és a jogszerű gyakorlat betartásában.
”

Forrás:
Látja a NAV a gazdálkodók különböző forrásból érkező adatait; Computerworld; 2023. június 14.

Szakmai tájékoztató a Lechner Tudásközpont DOKIR rendszeréről (Dokumentációs Központ Információs Rendszer)

„A Dokumentációs Központ Információs Rendszerről, azaz a DOKIR-ról tartottak szakmai tájékoztatót és gyakorlati bemutatót a Lechner Tudásközpontban 2023. június 9-én. Az esemény keretében a résztvevők megismerkedhettek a DOKIR részét képező Magyar Tervtárak Közös Katalógusával, Műszaki Tervtárak Jegyzékével, a már külön alkalmazásként működő Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartással, és a hamarosan önálló alkalmazásként megjelenő Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattárral.

Szakmai tájékoztató rendezvényen mutatták be az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekten belül fejlesztett DOKIR, azaz Dokumentációs Központ Információs Rendszer működését, moduljait és felületeinek gyakorlati használatát a Lechner Tudásközpontban, június 9-én.

Dr. Deák Márton az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában projekt szakmai vezetője és a Lechner Tudásközpont Technológiai és Tervezési Főosztályának vezetője röviden bemutatta a projektet és az annak keretében megvalósult egyéb alkalmazásokat és szakrendszereket, majd ismertette a Dokumentációs Központ Információs Rendszer felépítését és működésének kereteit. A DOKIR online tervkatalógus kialakításának célja elsősorban a Nemzeti Tervvagyon körébe tartozó építészeti-műszaki dokumentációk elérhetőségének és kutathatóságának biztosítása volt, így négy modulja között ott van a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa, a Műszaki Tervtárak Jegyzéke és a DOKIR-ból elérhető az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás, valamint a Lechner Tudásközpontban tárolt talajmechanikai és geotechnikai fúrások eredményét bemutató Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár is, amely rövidesen különálló alkalmazásként lép majd fel.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője, Dr. Farkas Gergely az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtéséről beszélt. Előadásában visszatekintve az elmúlt évtizedre elmondta, hogy az építészeti szerzői jogok kérdésének vizsgálata során a vállalati keretek között létrejött építészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jogban négy különféle esettípust különítettek el. Ennek megfelelően az 1999 előtti és utáni, valamint a jogutódlásos vagy jogutód nélküli megszűnés eseteinek minden variációjára létezik mára jogi szabályozás, melynek értelmében az állam rendelkezik a jogutóddal megszűnt állami tervezővállalatok, valamint az 1999 után jogutód nélkül megszűnt cégek működése során keletkezett építészeti alkotásokhoz fűződő vagyoni jogokkal. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) része és a hozzá kapcsolódó 2020-as miniszteri rendelet szerint használata a rendelet életbe lépésétől kezdve kötelező. A kötelező rész mellett van önkéntes része is az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásnak, ahol a 2020 előtti művekről lehet nyilatkozatot tenni. A nyilvántartás használatát kereső is megkönnyíti.

A Dokumentációs Központ vezetője, Hámory Zsófia az 1997 óta működő közgyűjtemény múltját és funkcióját ismertetve kiemelte, hogy a többmillió dokumentumot számláló tervtár anyagának zöme a Nemzeti Tervvagyon része. A Nemzeti Tervvagyon kezelőjeként az államnál lévő vagyoni jogok gyakorlója ma az Építési és Közlekedési Minisztérium, így az ezzel kapcsolatos operatív feladatokat a Dokumentációs Központ végzi. Hámory Zsófia arról is beszélt, hogy a megszűnt állami tervezővállalatok tervállományainak nincs egységes, közös keresési lehetősége, így a DOKIR fejlesztésekor szempont volt az is, hogy egy ilyen központi adatbázis létrejöhessen. A kutatók dolgát ugyanis nagyban megkönnyíti egy olyan felület, ahol a keresett tervek holléte felől pontos információ szerezhető. A DOKIR célja tehát az volt, hogy a felhasználók egy forrásból tudjanak tájékozódni a keresett dokumentumokkal kapcsolatban, egyszerűsítve és gyorsítva a gyakran hosszadalmas és különböző színhelyeken folytatott keresgélést. A DOKIR Műszaki Tervtárak Jegyzéke almodul célja, hogy egy csokorba összegyűjtse a Dokumentációs Központhoz hasonló profilú hazai közgyűjteményeket. Az alkalmazás tartalmazza az intézmények által magukról megadott metaadatokat – legyen szó szolgáltatásaik és gyűjtőkörük leírásáról, vagy akár címükről és nyitvatartásukról. A Jegyzékben mindenki egy helyen megtalálja az egyes gyűjteményekkel kapcsolatos információkat, szerepelnek benne a megyei levéltárak tervgyűjteményeire vonatkozó adatok is. A DOKIR másik modulja a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa, amely az építészeti-műszaki tervdokumentumok lelőhelyadatbázisa. A dokumentumok megtalálása itt is egyszerű: cím, tervező, időszak, vállalat, dokumentum címe, település vagy helyrajzi szám alapján is elindítható a keresés. A Katalógus olyan komplex metaadatbázis, amely egy könyvtári rendszerhez hasonló módon teszi elérhetővé az építészeti és műszaki dokumentumok minden adatát – mondta Hámory Zsófia.

Dr. Hegedűs Lajos, a Lechner Digitalizáló és Iratkezelési Osztályának vezetője a DOKIR-ban fejlesztett Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár (NGTA) alkalmazást mutatta be a résztvevőknek. Elsődlegesen beszámolt a csaknem 75 éves múltra visszatekintő Építési Geotechnikai Adattárról, amely az NGTA alapját képezte és amely analóg formában talajmechanikai szakvélemények és fúrások dokumentációját gyűjti és szolgáltja a Dokumentációs Központon keresztül. Ezeket a papír- és pausz-alapú dokumentációkat digitalizálták az E-Építés keretrendszer projekt során, mely digitális állományra épülve 2023 harmadik negyedévében élesítésre kerül a Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár webes felülete is. A Lechner Tudásközpont birtokában 135 000-nél is több 1945 után készült talajmechanikai szakvélemény van, ez az állomány mára digitálisan is rendelkezésre áll. Az állomány szöveges részének szkennelése és metaadatozása több mint 3 millió lapot, rajzos részének digitalizációja 600 000 db A0-s rajzot érintett, ahol minden szakvéleményhez saját geokód koordinátákat (EovY és EovX) kapcsoltak a pontos térképi megjelenítés érdekében – ismertette Dr. Hegedűs Lajos. A geokódolás eredményeként mintegy félmillió fúráspontra lehet keresni és a hozzájuk kapcsolódó metaadatokat megtekinteni, valamint az egyes szakvélemények elérésére is lehetőség lesz a webes felületen.
A felhasználóbarát Lechner Mobil Applikációban pedig akár terepről is elérhetőek lesznek a fúráspontok metaadatai, ezáltal is egyszerűbbé téve az érintett ingatlanra vonatkozó építési információk helyzet-alapú megszerzését.

A DOKIR, azaz Dokumentációs Központ Információs Rendszer, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában projekt keretében készült el.”

Forrás:
Szakmai tájékoztató a Dokumentációs Központ Információs Rendszerről; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. június 14.

Egységes járóbeteg-irányítási rendszert tesztelnek országszerte

„Országszerte harminc intézményben kezdték meg az új elektronikus járóbeteg-irányítási rendszer tesztelését – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence a tesztelés egyik helyszínén, az Országos Mozgásszervi Intézet XII. kerületi székhelyén közölte, a járóbeteg-szakrendelőkbe tervezett új időpontfoglaló és behívó rendszer célja, hogy minél hamarabb kapjanak időpontot a betegek a vizsgálatra, és minél kevesebbet kelljen várakozniuk a rendelőben.

A következő hónapokban a rendszert szeretnék integrálni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mobilapplikációjába, az Egészségablakba is, hogy mobiltelefonon is nyomon lehessen követni, milyen időpontok állnak rendelkezésre a kivizsgálásokra – mondta az államtitkár.

Rétvári Bence kiemelte, jelenleg a járóbeteg-rendelőkben évente 50 millió páciens fordul meg, akiket leginkább a várakozási idő aggaszt, ezért fontos, hogy átláthatóbbá és gyorsabbá váljon a rendszer.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy egy már jól működő – Debrecenben az elmúlt másfél évtizedben kidolgozott – modellt ültetnek át országos szintre.

Tóth Tibor, a projekt szakmai vezetője arról beszélt, hogy a fejlesztés kétirányú: egyrészt a betegek könnyebben, gyorsabban férhetnek hozzá a vizsgálatokhoz, másrészt az intézmények számára korszerű technikai eszközök és eljárásrend áll majd rendelkezésre, amellyel a betegek fogadása egységesen magas színvonalú lesz az ország minden részén.

Az új rendszerben a szakrendelőbe érkező beteg egy érintőképernyős oszlopon a taj-száma megadásával tud bejelentkezi, majd kap egy sorszámot, amellyel a rendelő előtti kijelzőn szólítják majd a vizsgálatra – ismertette a projektvezető.”

Forrás:
Egységes járóbeteg-irányítási rendszert tesztelnek országszerte; OrientPress / MTI; 2023. június 14.

Technika, tudomány

Mesterséges intelligencia szövetséget alapít az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete és a Huawei

„Egy közös mesterséges intelligencia szövetség létrehozását jelentette be az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) és a Huawei Technologies Magyarországon, a fényeslitkei East-West Gate terminálon megrendezett Nemzetközi Vasúti- és Logisztikai Fórumon. A júliusban megalakuló Ipari és Gyártási Mesterséges Intelligencia Globális Szövetség célja, hogy elősegítse a mesterséges intelligencia-technológiák innovációját és alkalmazását az iparban és a gyártásban, valamint hogy fellendítse a digitális gazdaságot.

Nemzetközi Vasúti- és Logisztikai Fórumot rendeztek Fényeslitkén, az East-West Gate terminálon, amely Európa legnagyobb és legmodernebb szárazföldi intermodális terminálja, és az első 5G-technológia segítségével működő vasúti konténerátrakó Európában. A létesítmény ötmillió négyzetméteren terül el, beleértve a terminált, a raktárközpontot és fejlesztési területeket.

Zou Ciyong, az UNIDO vezérigazgatója beszédében kiemelte: „Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogyan kapcsolódik össze a mobilkapcsolat és az ipari innováció. Az 5G a mesterséges intelligenciával és a felhő-alapú számítástechnikával kombinálva számos előnnyel jár a közlekedési és logisztikai szektorban. A munkahelyek hatékonysága és a munkakörülmények jelentősen javultak, ahogyan a telephely biztonsága is. Nőtt a nők részvétele a korábban férfiak által dominált munkakörnyezetben.”

Mivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások előnyei egyre jobban láthatóvá válnak az iparágakban, fontos a vállalkozások segítése a digitális térben. „Ez az oka annak, hogy az UNIDO egyesítette erőit a Huaweijel és más globális cégekkel, hogy létrehozza az Ipari és Gyártási Mesterséges Intelligencia Globjális Szövetséget. A Szövetség célja, hogy platformként szolgáljon az együttműködéshez, a tudásmegosztáshoz és a legjobb gyakorlatok bemutatásához” – tette hozzá Zou.

Tálosi János, az East West Intermodális Logisztikai Zrt vezérigazgatója elmondta: “Az East-West Gate intermodális terminál 2022 októberében kezdte meg működését. A terminálon évente 1 millió TEU (20 lábas konténer) konténert lehet gyorsan a széles és normál nyomtávú vágányok között átrakni, ami nagy hatékonyságot és biztonságot követel meg. Minthogy az 5G-technológia lehetővé teszi az összes belső kommunikációs rendszer és a technológiai eszközök összekapcsolását, a terminál magas szinten automatizált darui egyszerűen, távolról irányíthatók, és akár egészen finom mozdulatokra is képesek. Ez nagyban növeli a hatékonyságot miközben biztonságosabb munkakörnyezetet jelent az operátorok számára.”

“A projekt kulcsfontosságú mérföldkő az 5G-technológia magyarországi fejlődésében és a vasúti áruforgalom digitalizációjában egyaránt, a beruházás révén az EWG a digitális korszak vasúti logisztikai központjává vált” – tette hozzá Tálosi János.

Radoslaw Kedzia, a Huawei Europe alelnöke elmondta: „Az East West Gate Intermodális terminál a közösségi értékteremtés története a különböző partnerek és elkötelezett befektetők kiváló együttműködésével. A létesítmény digitalizált, csúcstechnológiás megoldásai sok helyi fiatalt ösztönöznek arra, hogy helyben maradjanak. A munkavállalók átlagéletkora 23-25 év. Nagyfokú a biztonság, a környezet egészséges a dolgozók számára, nincsenek többé zord körülmények. A megoldás bizonyítja, hogy az 5G-t valóban alkalmazzák az európai intelligens vasúti szektorban a következő generációs digitális technológiák segítségével, melyek megoldják a közös problémákat és elősegítik a digitális átalakulást.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia szövetséget alapít az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete és a Huawei; E-volution – DigitalHungary; 2023. június 16.

Tovább bővült és megemelt sávszélességgel működik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)

„A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult fejlesztések eredményeként jelentősen bővült az állami tulajdonban lévő optikai hálózat, az üzembiztonság és a kapacitások megemelése pedig az elektronikus közigazgatási szolgáltatások hatékonyságát biztosítja. A most lezárult projekteknek köszönhetően a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra (NTG) kötött, fejlesztéssel érintett intézményi végpontok száma mára meghaladja a 3300-at, jellemzően 30 Mbps vagy azt meghaladó sávszélességgel.

Sikerrel zárultak a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), az MVM NET Zrt. (MVM NET) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) projektjei – jelentették be a konzorcium tagjai a 2023. június 15-én megtartott, budapesti sajtóeseményen. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult projektek (GINOP-3.4.2-VEKOP-15-2016-00001, GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001, GINOP-3.4.5-VEKOP-16-2017-00001) eredményeként egy alacsonyabb üzemeltetési költséggel működő kormányzati célú távközlési hálózat jött létre.

Az elért célkitűzéseknek köszönhetően a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra kötött, fejlesztéssel érintett intézményi végpontok száma mára meghaladja a 3300-at, ezzel párhuzamosan pedig országszerte 28 új távközlési csomópont is kiépült. Az új végpontok legalább 30 Mbps sávszélességű vagy azt meghaladó sebességű internet kapcsolattal rendelkeznek, ezzel hatékonyan biztosíthatók az elektronikus közigazgatási szolgáltatások, az információbiztonsági kockázatok mérséklése mellett pedig jelentősen megnövekedett az üzembiztonság.

A NISZ konzorciumvezetőként azért felelt, hogy az NTG-t igénybe vevő állami és önkormányzati intézmények felhasználói oldalán is mielőbb érzékelhetők legyenek az eredmények. Az MVM NET feladatai közé tartozott a műszaki tervek elkészítése, kivitelezése, továbbá az infrastruktúrához szükséges berendezések, a gerinchálózati, és a végponti távközlési eszközök beszerzése és telepítése. A KIFÜ a projektekben minőségbiztosítóként vett részt, feladata többek között a megvalósult hálózati csomópontok műszaki megfelelősség vizsgálatára terjedt ki.

A fejlesztéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszírozta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében, összesen 11,872 milliárd forint értékben (GINOP 3.4.3 – 4,285 milliárd forint, GINOP 3.4.5 – 4,73 milliárd forint, GINOP 3.4.2 – 2,857 milliárd forint).”

Forrás:
Tovább bővült és megemelt sávszélességgel működik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2023. június 15.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós eszköztár – tovább fokozzák a kínai cégekkel szembeni fellépést

„A mai napon az uniós tagállamok az Európai Bizottság és az ENISA – az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség – támogatásával közzétették az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós eszköztár végrehajtásáról szóló második eredményjelentést. A jelentés kitér az Európai Számvevőszék 2022. januári különjelentésének néhány ajánlására is. Az elért eredményekről szóló jelentés kiegészítéseként a Bizottság ma közleményt fogadott el az eszköztár tagállamok általi végrehajtásáról, valamint az EU saját intézményi kommunikációs és finanszírozási tevékenységeiről.

Ami a stratégiai intézkedéseket és különösen a magas kockázatú beszállítókra vonatkozó korlátozásokat illeti, az eredményjelentés szerint 24 tagállam fogadott el vagy készít elő olyan jogalkotási intézkedéseket, amelyek jogosultságot adnak a nemzeti hatóságoknak a beszállítók értékelésére és korlátozások bevezetésére. 10 tagállam már bevezette ezeket a korlátozásokat, 3 tagállam pedig még dolgozik a vonatkozó nemzeti jogszabályok megalkotásán. Mivel a konnektivitási infrastruktúra nagy jelentőséggel bír a digitális gazdaság szempontjából, valamint tekintettel arra, hogy számos kritikus szolgáltatás függ az 5G hálózatoktól, a tagállamoknak késedelem nélkül végre kell hajtaniuk a szóban forgó eszköztárat.

Közleményében a Bizottság hangsúlyozza, hogy mély aggodalommal töltik el azok a kockázatok, amelyeket a mobilhálózati kommunikációs berendezések egyes beszállítói jelentenek az Unió biztonságára nézve. A Bizottság úgy véli, hogy a Huawei és a ZTE korlátozására vagy 5G hálózatokból való kizárására vonatkozóan elfogadott tagállami határozatok indokoltak, és megfelelnek az 5G eszköztárnak. E határozatokkal összhangban és a rendelkezésre álló széles körű információk alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Huawei és a ZTE valójában lényegesen nagyobb kockázatot jelent, mint a többi 5G-szolgáltató.

A Bizottság közleménye az eszköztár végrehajtásáról

Az 5G hálózatok biztonsága a Bizottság egyik fő prioritása és a biztonsági unióra vonatkozó stratégia alapvető eleme, mivel ezek a hálózatok olyan központi infrastruktúrák, amelyek a belső piac működéséhez, valamint az alapvető társadalmi és gazdasági funkciók fenntartásához és működtetéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások széles körének képezik alapját. A kérdés központi jelentőségű az Unió szuverenitása, stratégiai autonómiája és rezilienciája szempontjából. Ma elfogadott közleményében a Bizottság tudomásul veszi és üdvözli, hogy a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport elfogadta az uniós eszköztár végrehajtásáról szóló második eredményjelentést.

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos hatásköreinek sérelme nélkül a Bizottság – az Unió átfogó szakpolitikai célkitűzéseinek fényében – az eszköztár kritériumai alapján felmérte saját, valamint a többi európai intézmény, szerv és ügynökség kommunikációs rendszereinek, továbbá az uniós finanszírozási programok végrehajtásának igényeit és sebezhető pontjait. Saját értékelése alapján (mely összhangban áll bizonyos tagállamok értékelésével) a Bizottság sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem hajtották végre az eszköztárat, hogy az uniós eszköztárban ajánlottaknak megfelelően hozzanak mielőbb releváns intézkedéseket az azonosított beszállítók jelentette kockázatok hatékony és gyors kezelésére.

Szervezeti kiberbiztonsági politikájának részeként és az 5G kiberbiztonsági eszköztár alkalmazása révén a Bizottság megfelelő intézkedéseket kíván foganatosítani annak elkerülésére, hogy az intézményi kommunikáció ki legyen téve a Huawei-t és a ZTE-t beszállítóként használó mobilhálózatoknak. Hatékony biztonsági lépéseket tesz annak érdekében, hogy ne szerezzen be olyan új konnektivitási szolgáltatásokat, amelyek az említett beszállítók berendezéseire támaszkodnak, és együtt fog működni a tagállamokkal és a távközlési szolgáltatókkal, hogy ezeket a beszállítókat fokozatosan kiszorítsák a bizottsági helyszínek meglévő konnektivitási szolgáltatásaiból.

A Bizottság emellett valamennyi vonatkozó uniós finanszírozási programban és eszközben érvényesíteni kívánja ezt a döntést.

Második eredményjelentés az 5G eszköztárról

A tagállamok által elfogadott jelentés megállapítja, hogy a 2020. júliusi első eredményjelentés óta további előrelépés történt az uniós eszköztár kulcsfontosságú intézkedéseinek végrehajtása terén. A tagállamok túlnyomó többsége az uniós eszköztár alapján szigorította az 5G hálózatokra vonatkozó biztonsági követelményeket, vagy jelenleg dolgozik ezen. Az elért eredmények ellenére azonban a jelentés kiemeli, hogy ebből a helyzetből adódóan egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy a belső piacon egyesek továbbra is függnek magas kockázatú beszállítóktól, ami súlyos negatív hatást gyakorolhat a felhasználók és a vállalatok biztonságára szerte az EU-ban, valamint az EU kritikus infrastruktúrájára.

A jelentés a következő ajánlásokat fogalmazza meg a tagállamok számára:

  • Gondoskodjanak arról, hogy a mobilszolgáltatóktól átfogó és részletes információkat kapjanak a jelenleg telepített 5G berendezésekről, valamint az új berendezések telepítésére vagy beszerzésére vonatkozó terveikről.
  • A beszállítók kockázati profiljának értékelésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az uniós eszköztárban ajánlott objektív kritériumokat. Ezzel kapcsolatban nyilvánvaló, hogy az 5G-szolgáltatók között egyértelmű különbségek vannak jellemzőik tekintetében, különösen annak valószínűségét illetően, hogy olyan konkrét harmadik országok befolyásolják őket, amelyek biztonsági jogszabályai és vállalatirányítási gyakorlatai potenciális kockázatot jelentenek az Unió biztonságára nézve. Továbbá annak érdekében, hogy Unió-szerte elő lehessen mozdítani a következetességet és a magas szintű biztonságot, figyelembe kell venni azt is, hogy más tagállamok mely beszállítókat minősítették magas kockázatúnak.
  • A beszállítók értékelése alapján a tagállamoknak haladéktalanul korlátozásokat kell bevezetniük a magas kockázatú beszállítókra vonatkozóan, ugyanis figyelembe kell venni, hogy a késlekedés növelheti az Unión belüli hálózatok sebezhetőségét és az Unió magas kockázatú beszállítóktól való függőségét, különösen azon tagállamok esetében, amelyekben jelentős a potenciális magas kockázatú beszállítók jelenléte.
  • A kockázatok hatékony csökkentése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a korlátozások kiterjedjenek az összehangolt uniós kockázatértékelésben azonosított kritikus és rendkívül érzékeny eszközökre, beleértve a rádiós hozzáférési hálózatot is.
  • A korlátozások hatálya alá tartozó berendezéstípusok esetében az üzemeltetők számára nem szabad engedélyezni új berendezések telepítését. Amennyiben a meglévő berendezések eltávolítására átmeneti időszakok kerülnek engedélyezésre, azokat úgy kell meghatározni, hogy a berendezéseket a lehető legrövidebb időn belül el lehessen távolítani, figyelembe véve, hogy a magas kockázatú beszállítók berendezéseinek tárolása biztonsági kockázatot hordoz, és az átmeneti időszaknak nem lehet célja, hogy lehetővé tegye a nagy kockázatú beszállítóktól származó új berendezések további telepítését.
  • Korlátozásokat kell bevezetni a bérelt szolgáltatást nyújtó entitásokra vonatkozóan, és amennyiben egyes feladatokat ilyen szolgáltatóknak szerveznek ki, fokozott biztonsági rendelkezéseket kell előírni a számukra biztosított hozzáférés tekintetében.
  • További eszmecserére van szükség a beszállítók diverzifikációjával kapcsolatos intézkedések alkalmazhatóságával, valamint azzal kapcsolatban, hogy miként biztosítható a legjobban, hogy az esetleges diverzifikáció ne eredményezzen új vagy fokozott biztonsági kockázatokat, hanem hozzájáruljon a biztonság és a relizilencia növeléséhez.
  • Technikai intézkedéseket kell végrehajtani és gondoskodni kell a felügyelet magas szintjéről. Különös figyelmet kell fordítani bizonyos intézkedésekre, nevezetesen az alapvető biztonsági követelmények alkalmazásának biztosítására, a szállítói folyamatok biztonsági előírásainak szigorú beszerzési feltételek révén történő szigorítására, valamint az 5G hálózatok biztonságos kezelésének, üzemeltetésének és nyomon követésének biztosítására.

Háttér-információk

A tagállami hatóságok (a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport) által a Bizottság és az ENISA támogatásával 2020 januárjában közzétett, az 5G kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár (uniós eszköztár) célja az 5G hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatok kezelése. Meghatározza és leírja azokat a stratégiai és technikai eszközöket, valamint a hozzájuk kapcsolódó, a hatékonyságuk megerősítését célzó támogató intézkedéseket, amelyek az 5G kiberbiztonságról készített, a nemzeti kockázatértékeléseken alapuló összehangolt uniós kockázatértékelésről szóló jelentésben azonosított kockázatok csökkentése érdekében bevezethetőek.

Az eszköztárat és annak legfontosabb ajánlásait a Bizottság és a tagállamok a legmagasabb szinten hagyták jóvá. 2020 októberében az Európai Tanács felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy „a legnagyobb mértékben alkalmazzák a 2020. január 29-én elfogadott 5G kiberbiztonsági eszköztárat, és a közös objektív kritériumok alapján az uniós koordinált kockázatértékelésben kritikusként és érzékenyként azonosított legfontosabb eszközök vonatkozásában alkalmazzák a nagy kockázatnak kitett beszállítókra vonatkozó releváns korlátozásokat”. 2022. decemberi ajánlásában az Európai Unió Tanácsa megismételte, hogy „fontos, hogy a tagállamok sürgősen végrehajtsák az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos eszköztárban ajánlott intézkedéseket, és kiváltképp, hogy a tagállamok korlátozásokat léptessenek életbe a magas kockázatú beszállítók esetében, figyelembe véve, hogy az időveszteség növelheti az uniós hálózatok sebezhetőségét”.

Az uniós eszköztár végrehajtása terén a tagállamok által elért eredményekről szóló első jelentést 2020 júliusában tették közzé. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy konkrét lépések történtek az uniós eszköztár végrehajtása érdekében. Számos tagállam már elfogadott az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos szigorúbb biztonsági intézkedéseket, vagy jó úton haladt ezek előkészítése terén. 2022. januári különjelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az uniós eszköztár elfogadása óta előrelépés történt az 5G hálózatok biztonságának fokozása terén. A Számvevőszék azonban azt is kiemelte, hogy a magas kockázatú beszállítóktól származó berendezések használata vagy a korlátozások hatálya tekintetében a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaztak.

További információk
A Bizottság közleménye az 5G kiberbiztonsági eszköztár végrehajtásáról

Második eredményjelentés az EU 5G kiberbiztonsági eszköztáráról

Az EU kiberbiztonsági szakpolitikái:

Az EU 5G eszköztára

*Frissítve 2023. június 15-én.

Idézet(ek)

„Az uniós eszköztár keretében további sürgős intézkedésekre van szükség. Különösen fontos, hogy az Unió kritikus infrastruktúrájának biztonsága érdekében a magas kockázatú beszállítókra vonatkozóan korlátozásokat fogadjunk el. Bár egyes tagállamokban történt előrelépés, a mai jelentés rámutat, hogy még van teendő. A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket saját hálózatai és finanszírozási eszközei biztonságának garantálása érdekében.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök –

„A jelentés egyértelművé teszi, hogy az EU kollektív biztonságának védelme érdekében a nemzeti hatóságoknak sürgősen és teljeskörűen végre kell hajtaniuk az 5G eszköztárra vonatkozó uniós intézkedéseket. Ezek, és különösen a magas kockázatú 5G-szolgáltatók azonosítása és azok hozzáférésének korlátozása elengedhetetlen a biztonsági unió infrastruktúrájának lezárásához.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök – 15/06/2023

„Más ágazatokban, például az energia területén rekordidő alatt tudtuk csökkenteni vagy megszüntetni függőségeinket, miközben sokan úgy gondolták, hogy ez lehetetlen. Az 5G-vel kapcsolatban ugyanígy kell tennünk: nem engedhetjük meg magunknak, hogy fenntartsuk azokat a kritikus függőségeket, amelyek érdekeinkkel ellentétes „fegyverré” válhatnak. Ez túlságosan veszélyes lenne, és komoly kockázatot jelentene közös biztonságunkra nézve. Ezért felkérem a tagállamokat és a távközlési szolgáltatókat, hogy további késedelem nélkül tegyék meg a szükséges intézkedéseket.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 15/06/2023”

Forrás:
A Bizottság a legutóbbi tagállami eredményjelentés kiegészítéseként bejelenti az 5G hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos következő lépéseket; Európai Bizottság; 2023. június 15.

Mesterséges intelligenciával figyeltetné meg a román külügy a közösségi oldalakat a dezinformáció kiszűrése érdekében

„Mesterséges intelligencia (MI) alapú informatikai rendszerrel figyelné meg a román külügyminisztérium az online tartalmakat, hivatalosan azért, hogy kiszűrje a dezinformációt. A tárca már ki is írta a közbeszerzési eljárást.

A HotNews hírportál által ismertetett információk szerint a rendszer valós időben figyeli majd a közösségi médiaplatformok, híroldalak, blogok online tartalmait, de a legbefolyásosabb influenszerek – újságírók, hírességek és közhivatalt betöltő személyek – fiókjait is. A cél a dezinformáció és a propaganda felderítése, elemzése és leküzdése.

A külügyminisztérium, amelyet a közelmúltig a liberális Bogdan Aurescu vezetett, június 10-én, szombaton írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot egy olyan informatikai rendszer beszerzésére, amely fejlett mesterséges intelligencia algoritmusokon alapul, és az online tartalmak elemzésére és ellenőrzésére szolgál, hogy meghatározzák azok eredetét, és amelynek célja az online dezinformáció felderítése, elemzése, azonosítása és leküzdése a külügyi tárca felelősségi körébe tartozó területeken. A szerződés becsült értéke több mint 3,2 millió lej (áfa nélkül), amelyet uniós forrásokból finanszíroznak, és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (SEAP) adatai szerint 4 hónapon belül kell teljesíteni a benne foglaltakat.

A szerződés magában foglalja az informatikai eszköz használatával megbízott személyzet kiképzését is. A pályázati leírásban szerepel, hogy az adatgyűjtő moduloknak biztosítaniuk kell a havonta összegyűjtött adatok legalább 500 GB-os mennyiségét, a makroszintű pénzügyi támogatás számára többletköltségek nélkül.
A megfigyelendő platformok között a Facebook, a Twitter és számos más közösségi oldal is szerepel. Az informatikai rendszer többek között egy COTS vagy nyílt forráskódú online adatgyűjtő modult tartalmaz az online tartalmak (közösségi médiaplatformok, híroldalak, blogok stb.) valós idejű nyomon követésére, a következő képességekkel:

Földrajzi szegmentálás: az adatok/megjegyzések származási ország szerinti elkülönítésének lehetősége;
gyors észlelés: a cikkeket, említéseket vagy bejegyzéseket legfeljebb 30 percen belül kell észlelni;
interakciófigyelés: amennyiben a forrásrendszerek lehetővé teszik, a rendszernek képesnek kell lennie a megfigyelt tartalommal való felhasználói interakciók statisztikáinak gyűjtésére: a megtekintések, kedvelések, megosztások stb. száma (a rendszernek képesnek kell lennie az adatfrissítés időközönkénti ütemezésére, hogy az egy cikk vagy bejegyzés élettartamát lefedje);
nyilvános adatok kinyerése a közösségi platformokról: (Facebook, Twitter, Instagram), posztok és kommentek minden egyes közösségi hálózat esetében, bejelentkezéssel és bejelentkezés nélkül; lehetővé teszi a weboldalhoz kapcsolódó metaadatok kinyerését: dátum, szerző, kulcsszavak, leírás, cím.

Az informatikai eszköz egy webportál-alapú megoldás lesz, amelyen keresztül a külügyminisztérium kijelölt képviselői hozzáférnek a szükséges adatokhoz és információkhoz.”

Forrás:
Mesterséges intelligenciával figyeltetné meg a román külügy a közösségi oldalakat a dezinformáció kiszűrése érdekében; Krónika Online; 2023. június 15.