Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Lázár János helyett a kormány dönt – újra elfogadták az építési törvényt
Tárgyszavak: Alkotmánybíróság, állami építési beruházások rendjéről szóló törvény, építésügyi szabályozás, Lázár János, Magyarország
Vigyázat internetes csalás: az Ügyfélkapuról érkező emailek sosem tartalmaznak csatolmányt!
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, internetes csalás, kiberbiztonság, kibervédelem, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., Ügyfélkapu

Közigazgatás, politika, jog

Felmentés az építési tárcánál
Tárgyszavak: Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), Magyarország

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

A kognitív mobilitás forradalmasíthatja a közlekedést
Tárgyszavak: kognitv mobilitás, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közlekedés, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János helyett a kormány dönt – újra elfogadták az építési törvényt

„Előzmények:
*Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz fordult az új építési törvény miatt
*Újraszabályozták az állami beruházásokat

Az alkotmánybíróság döntése után néhány ponton változtattak.

Az Országgyűlés – 133 igen, 38 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett – szerdán ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek.

A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

A júliusban megszavazott törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, amelyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.

Novák Katalin köztársasági elnök azért fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet.

Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe.

Az Országgyűlés most egy olyan módosító javaslattal együtt fogadta el a jogszabályt, amely szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen: a rendeletet nem a beruházásért felelős miniszter adhatja ki, hanem a kormány. Az a projektszervezet tagjai számára állapíthat meg mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt, amelyeket a jogszabály tizenhat pontban részletez. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás kedvezőbb pénzügyi feltételekkel valósítható meg.

A jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. ”

Forrás:
Lázár János helyett a kormány dönt – újra elfogadták az építési törvényt; Infostart / MTI; 2023. október 25.

Vigyázat internetes csalás: az Ügyfélkapuról érkező emailek sosem tartalmaznak csatolmányt!

„Internetes csalókra figyelmeztet a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

Az elmúlt napokban internetes csalók a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nevével visszaélve a tarhely.gov.hu szolgáltatás által küldött levelekhez megtévesztésig hasonlító elektronikus üzeneteket küldenek, amelyek káros csatolmányokat tartalmaznak – figyelmeztet a NISZ Zrt.

„Az ertesites@kozpontirendszer.gov.hu feladó által küldött levelek soha nem tartalmaznak csatolmányt, így az ilyen levelek egyértelműen károsnak minősíthetőek. Amennyiben ilyen levelet kapott, akkor az abban szereplő hivatkozást és mellékletet semmiképp ne nyissa meg!”

Mielőtt az ügyfél bármilyen hasonló levélben szereplő hivatkozást megnyit, a link fölé helyezett egérmutatóval kattintás nélkül ellenőrizze, mit mutat a hivatkozás! Amennyiben a hivatkozás nem az ismert weboldalra – a NISZ Zrt. által nyújtott szolgáltatás esetében például a tarhely.gov.hu, illetve kau.gov.hu webcímre – mutat, akkor a hivatkozást ne nyissák meg! Amennyiben véletlenül mégis, akkor zárják be, a hitelesítő adatait pedig ne adják meg! Ha az adathalász emailben szereplő linket vagy a csatolmányt esetleg már megnyitották, akkor szakemberrel kell ellenőriztetni az elektronikus eszközt, a gyanús e-mailt pedig törölni kell.

FONTOS! Aki a fentiekben ismertetett tartalmú e-mailt kap, jelezze az illetékes hatóság felé a CSIRT@nki.gov.hu email címen.

Az internetes csalások megelőzése és az adatbiztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a felhasználók óvatosak legyenek és soha ne osszanak meg érzékeny információkat olyan weboldalakon, amelyek nem hitelesített forrásokból származnak.

Amennyiben bizonytalannak ítélik a beérkezett e-mail hitelességét, a magyarorszag.hu oldalon keresztül biztonságosan beléphetnek elektronikus tárhelyük felületére, a következő azonosítási szolgáltatások igénybevételével: Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+, eSzemélyi igazolvány, Arcképes azonosítás és Telefonos azonosítás – közölte a NISZ Zrt.”

Forrás:
Az Ügyfélkapuról érkező emailek sosem tartalmaznak csatolmányt; Computerworld; 2023 október 29.

Közigazgatás, politika, jog

Felmentés az építési tárcánál

„A miniszterelnök Lázár János javaslatára lépett.

A legfrissebb, szerdai Magyar Közlönyben megjelent egyik határozat szerint Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára, október 25-i hatállyal felmentette Vukoszávlyev Zoránt, a szaktárca helyettes államtitkárát. A döntés háttere, indoklása nem ismert.

A 24.hu emlékeztet: a kormány honlapján megtalálható életrajza szerint Vukoszávlyev Zorán a műemlékvédelemért felelt tavaly augusztus óta. Korábban okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnökként, kutatóként, oktatóként és tervezőként is a korszerű örökségvédelemmel, műemlékvédelemmel, a 20. századi magyar templomépítészettel foglalkozott.”

Forrás:
Felmentés az építési tárcánál; Infostart; 2023. október 26.

Európai Unió

Nincs egyetértés, nagy az ellenállás a pedofilszűrés uniós tervezetével szemben

„Egyelőre nincs minősített többség a Chat Controlként is ismert javaslathoz, amely előírná, hogy az üzenetküldő szolgáltatások üzemeltetői vizsgálják át a felhasználók kommunikációjának tartalmát, a kritikusok szerint a megvalósítás technikai szempontból is kérdéseket vet fel.

Második alkalommal halasztotta el az EU Tagállamok Tanácsa a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos rendeletről (CSAR) szóló zárószavazást, amit október 19-re tűztek ki. A Chat Controlnak is nevezett, valaha volt egyik legtöbbet kritizált uniós szabályozás jó eséllyel akár el is bukhat. Németország, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Észtország és Szlovénia egyelőre ellenzi a CSA-rendeletként (CSAR) ismert, ellentmondásos fogadtatásban részesült javaslatot, míg Lengyelország, Hollandia és Svédország a törvény szövegének módosítását érte, további kilenc másik állam pedig közös álláspont kialakítását sürgeti.

A tervezet többek közt arra kötelezné a digitális platformok üzemeltetőit, hogy monitorozzák rendszereiken és jelentsék a a gyermekekkel kapcsolatos szexuális zaklatással kapcsolatos anyagok nyomait a bűnüldöző szervek fel, ami értelemszerűen azzal jár, hogy bele kellene látniuk a felhasználóik privát üzeneteibe. Ez érvényes lenne az unió területén működő olyan külföldi platformok, mint a Signal és a WhatsApp, valamint a többi népszerű csevegőapp esetében is. A CSAM, tehát a gyermekekkel való szexuális zaklatással kapcsolatos anyagok felderítésére tett javaslat azonban rossz válasznak tűnik egy érzékeny és sokrétű társadalmi probléma kezelésére, másrészt közvetlen veszélyt jelent a demokratikus értékekre egy szabad és nyitott társadalomban – mondják kritikusai.

A Bizottság még 2022 májusában mutatta be a CSAM-jogszabály tervezetét, amit azóta erősen kritizáltak a digitális jogi aktivisták, szabályozók és egyes nemzetek kormányai. A törvény egyik legerősebb bírálója és a végpontok közötti titkosítás védelmezőjeként ismert European Digital Rights (EDR) érdekképviseleti csoport szerint ellenmondásos, hogy az EU az új uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) előírásainak való megfelelést próbálja kikényszeríteni a platformok üzemeltetőitől, miközben a DSA éppen a technológiai cégek hatalmának csökkentését célozza, a CSA-rendelet pedig arra kényszerítené őket, hogy minden online csevegésre és üzenetre szükségszerűen rálássanak.

Az EU-tagországok láthatóan nem tudnak megállapodni a rendkívül vitatott tervezetről, amelyet aztán (még ha az EU-tagállamok végül megegyeznek is) szintén meg kell vitatni az Európai Parlamentben. Az európai adatvédelmi biztos több mint háromórás keddi rendezvényén több mint 20 felszólaló fejezte ki ellenérzését a jogalkotási javaslat ellen.

Maga az európai adatvédelmi biztos Wojciech Wiewiórowski is felhícta rá a figyelmet, hogy a Bizottság javaslata olyan következményekkel járhat, amelyek „jóval túlmutatnak a gyermekek védelmével kapcsolatos problémákon”. Szerinte a Bizottság javaslata megkérdőjelezi a magánélet és egy demokratikus társadalom alapjait, módosítások nélkül a javaslat alapvetően megváltoztatná az internet működését és a ma ismert digitális kommunikációt. Az Európai Adatvédelmi Testület egy évvel ezelőtt kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy a jogalkotási terv „komoly adatvédelmi és magánéleti aggályokat vet fel”.

Már a kezdetektől kérdések merültek fel a javaslat jogszerűségével kapcsolatban is: az uniós jog megköveteli, hogy az olyan alapvető jogokba, mint a magánélet és a véleménynyilvánítás szabadsága csak szükséges és arányos mértékben szabad beavatkozni. Alexander Hanff, adatvédelmi szakértő és jogvédő szerint a napi szinten küldött több tízmilliárd üzenetváltás során már az is visszaélésnek minősülhet, hogy egyes fotók több személyhez is eljutnának például egy nyomozási lánc során, ráadásul a technológia nem hibamentes: a napi milliárdnyi üzenet átvizsgálása esetén egy 0,1 százalékos hibaaraány is sok millió téves pozitív vagy negatív eredmény jelenthet. Patrick Breyer, az Európai Parlament német tagja korábban arra figyelmeztetett, hogy egy 10%-os hibaarány alapján valószínűsíthető, hogy évente több mint 3 millió üzenet és fénykép kerülne a nyomozók elé tévesen.

Claudia Peersman, a Bristoli Egyetem Kiberbiztonsági Kutatócsoportjának vezető tudományos munkatársa szerint a jelenleg elérhető technológiai fejlesztések nem állnak készen még arra, hogy ilyen nagy léptékben kezdjék el használni azokat privát üzenetek vizsgálatára, végpontok közötti titkosított környezetekben.

Az MI-alapú CSAM-detektáló technológiák ráadásul jellemzően magántulajdonúak, a pontosságuk függetlenül nem ellenőrizhető. Például a Microsoft által fejlesztett PhotoDNA, vagy az Apple NeuralHash nem tanulmányozhatóak a zárt fejlesztés miatt, így a külsős kutatók a vállalatok által közölt adatokon túl nem tudnak meggyőződni arról, mennyire pontosak ezek a technológiák…”

Forrás:
Több sebből vérzik a chatfigyelő, pedofilszűrő uniós tervezet; Dömötör Zsuzsanna; HWSW.hu; 2023. október 25.
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról, COM/2022/209 final; EUR-Lex; 2022. május 11.
A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem: a Bizottság új szabályokat javasol a gyermekek védelmére; Európai Bizottság; 2022. május 11.
Lásd még:
Az Európai Bizottság célzott dezinformációs kampányokat folytat a pedofilszűrés uniós tervezetének népszerűsítésére; eGov Hírlevél
Regulation to Prevent and Combat Child Sexual Abuse; Wikipédia

Az Európai Bizottság célzott dezinformációs kampányokat folytat a pedofilszűrés uniós tervezetének népszerűsítésére

„…Megkérdőjelezhető népszerűsítés

Nem vet jó fényt az ügyre Danny Mekić, a törvényjavaslatot tanulmányozó amszterdami kutató felfedezése, akinek feltűnt, hogy az Európai Bizottság az egykor Twitterként működő X felületen indított kampányt a gyermekek szexuális zaklatásával és az online adatvédelemmel kapcsolatos felméréseit mutató statisztikák terjesztésére, a tervezettel összefüggésben.

A videókban kiemelt felmérés eredményei azt sugallják, hogy az uniós polgárok többsége támogatná minden digitális kommunikációjának megfigyelését, de a kutató vizsgálatai után ezek a megállapítások elfogultnak tűnnek, és nem állják meg helyüket, az eredmények ellentmondanak a független közvélemény-kutatások eredményeinek.

A kutató szerint a mikrocélzású hirdetési kampány vallási meggyőződés és politikai irányultsági kritériumok alapján kategorizálta a célcsoportot (az EU adatvédelmi törvényei szerint mindegyik érzékeny információnak minősült), ráadásul megsértette az X szolgáltatási feltételeit is. A hirdetéseket kifejezetten szűk célcsoportnak szánták, köztük minisztériumi vezető tisztviselőknek.

Mekić vizsgálata szerint a hirdetéseket legalább 4 millióan látták, és csak hét uniós országban futott a kampány: Hollandiában, Svédországban, Belgiumban, Finnországban, Szlovéniában, Portugáliában és Csehországban. A kritikusok szerint ha az Európai Bizottság, az EU egyik jelentős intézménye célzott dezinformációs kampányokat folytat a folyamatban lévő jogalkotási procedúra alatt, az veszélyes precedenst teremthet.”

Forrás:
Több sebből vérzik a chatfigyelő, pedofilszűrő uniós tervezet; Dömötör Zsuzsanna; HWSW.hu; 2023. október 25.
Lásd még:
Nincs egyetértés, nagy az ellenállás a pedofilszűrés uniós tervezetével szemben; eGov Hírlevél

Európai Számvevőszék: Az Európai Helyreállítási Alap általános teljesítménye nem mérhető megfelelően

„

Az Unió több mint 700 milliárd euróval segíti a tagállamokat a Covid19-világjárvány nyomán

A Bizottság nyomon követi a tagállamok előrehaladását az előzetesen elfogadott reformok és beruházások terén

Paradox módon nehéz megállapítani, hogy mennyire sikerült az alap céljait megvalósítani

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – más néven az Európai Helyreállítási Alap – nyomonkövetési rendszerében olyan hiányosságok vannak, amelyek miatt az alkalmatlan az általános teljesítmény mérésére. A meglévő rendszer segít nyomon követni a tagállamok által a finanszírozás ellenében előzetesen elfogadott reformok és beruházások terén elért előrehaladást, viszont nem nyújt teljes képet arról, hogy a finanszírozott projektek hogyan mozdítják elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzéseinek megvalósítását, például az európai gazdaság zöldebbé és reziliensebbé tételét.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes összege 723 milliárd euró, legfeljebb 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 385 milliárd euró hitel formájában. Az alap célja a tagállami reformok és beruházások finanszírozása, például a munkaerőpiacok vagy a természetvédelem terén. Ezek a reformok és beruházások hat szakpolitikai pillér alá tartoznak, ilyenek például a zöld átállás és a digitális transzformáció. A legtöbb más uniós programmal ellentétben a Bizottság nem a tényleges költségek alapján, hanem a reformok és beruházások terén elért mérföldkövek és célértékek függvényében nyújtja a finanszírozást.

Az Európai Helyreállítási Alap minden eddiginél több pénzt biztosít a tagállamoknak, de a polgároknak tudniuk kell, hogy annak alapvető céljai teljesülnek-e, és hogyan használják fel a forrásokat– jelentette ki Ivana Maletić, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. „Abban a paradox helyzetben vagyunk, hogy az Unió legnagyobb, teljesítményalapú eszközére vonatkozóan a végrehajtás előrehaladását mérhetjük, magát a teljesítményt azonban nem.”

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménymonitoringja a következő elemekből áll: mérföldkövek és célértékek, a tagállamok által a reformok és beruházások terén tett előrelépések megállapítására; valamint 14 előre meghatározott közös mutató, az RRF célkitűzéseinek megvalósítása terén elért siker nyomon követésére. Megállapításunk szerint azonban a nyomonkövetésnek ez a két eszközcsoportja nem elegendő az RRF általános teljesítményének értékeléséhez. Az igaz, hogy a mérföldkövek és célértékek segítenek nyomon követni azt, hogyan halad előre a tagállami reformok és beruházások megvalósítása, de ne tévesszük szem elől, hogy itt csak a végrehajtás terén megtett lépésekről van szó (pl. jogszabályok elfogadása, projektek kiválasztása vagy szerződések aláírása), elsősorban arról, hogy mit finanszíroznak a projektek (pl. a képzésben részt vevő személyek, a felújított négyzetméterek vagy a beszerzett elektromos járművek száma), nem pedig mérhető eredményekről (pl. a foglalkoztatottak száma, az energiafogyasztás terén elért megtakarítások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése). Az eredményeket a közös mutatók zöme sem méri, és ezek gyakran arról sem tájékoztatnak kellően, hogy a helyi projektek hogyan mozdítják elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános célkitűzéseinek megvalósítását. Ennek oka, hogy egyes reformok és beruházások nem kapcsolhatók egyetlen mutatóhoz sem: ilyenek például a jelentős strukturális reformok (gazdasági, munkaerő-piaci és igazságügyi reformok), vagy az infrastruktúra és a tömegközlekedés terén magvalósuló beruházások. Emellett a közös mutatók csak részben fedik le az RRF célkitűzéseit, mivel egyetlen mutató sem terjed ki olyan területekre, mint a jogállamiság, a pénzügyi ágazat vagy az adózás.

A mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó adatokat illetően, a Bizottság és a tagállamok többnyire megfelelő minőségbiztosító rendszerekkel bírnak. A számvevők azonban hiányosságokat is megállapítottak, és hangsúlyozzák, hogy továbbra is fennállnak adatmegbízhatósági kockázatok, különösen a támogatások végső kedvezményezetteit illetően. A Bizottság online RRF-eredménytáblája ugyan felhasználóbarát, de kissé félrevezető, ahogy hat pillér alá beosztva mutatja be az alap által elért eredményeket. Mivel a Bizottság nem gyűjt adatokat a források tagállami felhasználásáról, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről történő beszámolása jelenleg becsléseken alapul. A számvevők ezért felkérik a Bizottságot, hogy javítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó beszámolását, például a tényleges kiadásokra vonatkozó adatok gyűjtése és bejelentése révén, és dolgozzon ki teljes körű teljesítménymonitoring rendszert a jövőbeli nem költségalapú finanszírozási eszközök számára.

Háttér-információk

A Covid19-világjárványra válaszul az uniós vezetők megállapodtak a NextGenerationEU nevű helyreállítás-finanszírozási eszközről, amelynek összege (folyó árakon) több mint 800 milliárd euró. Ennek oroszlánrészét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki. 2022-ben és 2023-ban a Számvevőszék több jelentést is közzétett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kapcsán, például a nemzeti helyreállítási tervek értékeléséről, az ellenőrzésekről és az adósságkezelésről – lásd itt. Jelen ellenőrzésünk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménymonitoring-keretét vizsgálja. Meghatározásunk szerint a teljesítmény annak a mértéke, hogy egy uniós finanszírozású intézkedés milyen mértékben teljesítette céljait és mennyire értékarányos. Számvevőink megvizsgálták a Bizottság intézkedését, és helyszíni ellenőrzéseket végeztek Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2021. februári létrehozása és 2022 decembere közötti időszakra kiterjedően.”

Forrás:
Európai Számvevőszék: Az Európai Helyreállítási Alap általános teljesítménye nem mérhető megfelelően; Európai Számvevőszék; 2023. október 24.
Special report 26/2023: The Recovery and Resilience Facility’s performance monitoring framework – Measuring implementation progress but not sufficient to capture performance; Európai Számvevőszék; 2023. október 24.

Az Európai Unió ügynökségeinél egyre gyakoribbak a közbeszerzési hibák

„Az Európai Számvevőszék szerint tavaly egyes uniós ügynökségek nem kezelték olyan jól a pénzügyeket, mint a korábbi években. A 43 uniós ügynökségről szóló, ma közzétett éves jelentésében az Európai Számvevőszék ismét jóváhagyta azok 2022. évi beszámolóját és bevételeit, négy ügynökség esetében azonban nem tudott hitelesítő véleményt adni az uniós források elköltésének módjáról. Három ügynökség esetében ennek az volt az oka, hogy az áruk és szolgáltatások beszerzése nem egészen az alkalmazandó szabályokkal összhangban történt: ez állandó és széles körben elterjedt problémát jelent az uniós ügynökségek körében.

Jelenleg 23 tagállamban 43 uniós ügynökség működik. Az uniós ügynökségek nagy hatással vannak az európai polgárok mindennapi életének olyan alapvető területeire, mint például a környezetvédelem, az egészségügy, a biztonság és az igazságügy. 2022-ben együttesen mintegy 35 milliárd euró (2021-ben mintegy 27 milliárd euró) fölött rendelkeztek, és 15 775 főt foglalkoztattak (2021-ben 14 431 főt), ami a teljes uniós személyzet mintegy 18%-ának felel meg. A foglalkoztatottak száma szerint a listát a Frontex – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – vezeti több mint 2000 fő alkalmazottal és közel 700 millió eurós költségvetéssel.

„Az uniós ügynökségek pénzgazdálkodása általában még mindig jónak mondható, de idén valamivel kevésbé pozitív az eredmény – mondta François-Roger Cazala, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Noha a számvitelre nézve nem róható fel hiba, egyes uniós ügynökségek jobb eredményeket is elérhetnének a kiadások szabályszerűsége terén, és kijelenthetjük, hogy a közbeszerzési hibák számos ügynökségnél továbbra is aggodalomra adnak okot.”

A 43 ügynökségből 39 kapott hitelesítő ellenőri véleményt a 2022. évi kifizetések tekintetében. Azon négy esetében, amelyek „nem mentek át a vizsgán” (2021-ben egy, 2020-ban három ilyen ügynökség volt), a helytelenül elköltött pénzeszközök összege túl magas volt, a becslések szerint összesen 28,2 millió euró. Közülük háromnál – a Bűnüldözési Képzési Ügynökség (CEPOL), a Nagyméretű IT-Rendszerek Üzemeltetési Igazgatását Végző Ügynökség (eu-LISA) és az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) esetében – ez a szerződések helytelen odaítélésének és végrehajtásának, míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) esetében az irányítási és ellenőrzési rendszerek hiányosságainak volt betudható. Összességében elmondható, hogy az ügynökségeknél idén növekedtek a közbeszerzési hiányosságok, és továbbra is ezek a fő okai annak, hogy többük nem tartja be a szabályokat a kifizetések teljesítése során. A számvevők 24 ügynökség szerződésében tártak fel különböző közbeszerzési hiányosságokat (2020-ban ez a szám 14, 2021-ben 22 volt), így nem volt biztosított a lehető legjobb ár-érték arány. A Frontex például az 50%-os korlát több mint tízszeresével növelte az új határőrök pszichológiai szűrésére vonatkozó eredeti szerződés értékét, míg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 5 millió euró összegű szerződést ítélt oda egy utazási irodának anélkül, hogy előzetesen hirdetményt tett volna közzé. A számvevők összesen 48 észrevételt tettek az ügynökségek közbeszerzési gyakorlataival kapcsolatban (2020-ban 18-at, 2021-ben 34-et), és egyes ügynökségeket újabb hibák miatt ismét kérdőre kellett vonniuk. Ezek a megjegyzések tették ki a számvevők által azon 36 ügynökség számára kiadott feljegyzések közel felét, amelyek esetében javításra volt szükség, például a közbeszerzés, a költségvetés-tervezés, a munkaerő-felvétel és a kontrollok terén.

Háttér-információk

A legtöbb ügynökséget szinte teljes egészében az uniós költségvetésből finanszírozzák, néhány kivételével: az Egységes Szanálási Testületet (ESZT) például teljes mértékben maguk a bankok finanszírozzák (2022-ben az önfinanszírozás összege 11,2 milliárd euró, 2021-ben 9,7 milliárd euró volt). Az ügynökségek saját költségvetése – az ESZT nélkül – összesen 4,5 milliárd eurót tett ki (2021-ben 4,1 milliárd eurót), ami a teljes uniós költségvetés 3%-ának felel meg (2021-ben ez az arány 2,5% volt). Az ügynökségek általában műszaki, tudományos, illetve szabályozási feladatokat látnak el. Emellett 2022-ben az Európai Bizottság hat végrehajtó ügynöksége 19,3 milliárd eurót kezelt az uniós költségvetésből (2021-ben 13,1 milliárd eurót). E szervek célja, hogy projekteket hajtsanak végre a Bizottság számára, például az európai zöld megállapodás és a kutatás támogatása céljából. Az Európai Számvevőszék minden évben értékeli, hogy megbízható-e az ügynökségek beszámolója, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a vonatkozó szabályoknak. A számvevők idén azt is megvizsgálták, hogy az ügynökségek az uniós éghajlat-politikai fellépéshez való hozzájárulás céljából és az Ukrajna elleni orosz háború által okozott energiaválságra reagálva hoztak-e intézkedéseket energiahatékonyságuk javítása és szénlábnyomuk csökkentése érdekében. Az uniós ügynökségek közel kétharmada tervezte műveletei energiahatékonyságának és klímasemlegességének javítását.”

Forrás:
Az uniós ügynökségeknél egyre gyakoribbak a közbeszerzési hibák; Európai Számvevőszék; 2023. október 26.
2022: Az uniós ügynökségek ellenőrzéséről röviden; Európai Számvevőszék; 2023. október 26.
A 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió ügynökségeiről; Európai Számvevőszék; 2023. október 26.

Az Európai Unió aktualizált stratégiai energiatechnológiai terve

„A stratégiai energiatechnológiai terv ma elfogadott felülvizsgálata elősegíti az eredeti SET-terv stratégiai célkitűzéseinek összehangolását az európai zöld megállapodással, a REPowerEU tervvel , zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel és különösen a „nettó zéró” iparról szóló jogszabállyal. Olyan összehangolt megközelítést fog biztosítani, amely előmozdítja Európa dekarbonizációs céljainak elérését, támogatja a stratégiai nettó zéró technológiákat, lehetővé teszi a fenntartható és reziliens energetikai jövő építését, valamint az ipari versenyképesség megteremtését.

A 2007-ben létrehozott SET-terv kulcsfontosságú szerepet játszott a tiszta, hatékony és költséghatékony energiatechnológiák fejlesztésének támogatásában azáltal, hogy a tiszta energiával kapcsolatos kutatás és innováció területén előmozdította az európai ipar, a tudományos körök és a nemzeti kormányok közötti koordinációt és együttműködést.

Bár az aktualizált SET-terv továbbra is alapvető fontosságú lesz az energiaunió ötödik dimenziójának – nevezetesen a kutatásnak, az innovációnak és a versenyképességnek – a megvalósítása szempontjából, az Európai Kutatási Térség (EKT) keretébe is szilárdan beágyazódik.

E felülvizsgálattal a Bizottság a következő területeken tesz lépéseket:

Új prioritások meghatározása a több területet érintő kérdésekkel kapcsolatban, ilyenek többek között a beépített fenntarthatóság, a készségfejlesztés, a társadalmi igényekhez igazított kutatás és innováció, a digitalizáció és a piaci hozzáférhetőség. A Bizottság ezáltal elő fogja mozdítani a tiszta és hatékony energiatechnológiák kifejlesztésének és alkalmazásának átfogó megközelítését.

A jelenlegi technológiai hatókör kiterjesztése valamennyi stratégiai megújulóenergia-technológiára. Ez az inkluzív megközelítés elismeri, hogy a SET-terv létrejötte óta jelentős fejlemények történtek a megújulóenergia-technológiák területén, valamint biztosítja, hogy az EU továbbra is a tiszta energiával kapcsolatos innováció élvonalában maradjon.

Egy, a hidrogénnel összefüggő célzott munkafolyamat létrehozása az EKT zöld hidrogénnel kapcsolatos kísérleti projektjének végrehajtása érdekében. Ez az intézkedés kiemeli, hogy az EU kész másokkal együttműködni az új kihívások kezelése és a kialakulóban lévő technológiák fejlesztése érdekében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa meginduljon a klímasemleges jövő felé vezető úton.

Együttműködés kialakítása az európai technológiai és innovációs platformok és az európai ipari szövetségek között, ideértve az Akkumulátorszövetséget, a Tisztahidrogén-szövetséget és a Napenergia-ipari Szövetséget. Ez ösztönözni fogja a beruházásokat, valamint bővíteni fogja a tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos gyártási kapacitást. Az együttműködés keretében a résztvevők emellett megoldásokat keresnek majd azokra a piaci, szabályozási, infrastrukturális és technológiai kihívásokra is, amelyek jelenleg akadályozzák e technológiák széles körű elterjedését.

Egy előrehaladási ütemterv elkészítése, amelyet a SET-terv információs rendszerén (SETIS) keresztül továbbra is nyomon kell majd követni. Az ütemterv beépül majd az energiaunióról szóló éves jelentésbe, és a SET-tervvel kapcsolatos konferenciákon kerül közzétételre. A SET-terv vonatkozásában kijelölt új irányok – amelyeket külön-külön dolgoztak ki az energiaunió kutatási, innovációs és versenyképességi dimenziójának mind a hat prioritásához – várhatóan ösztönzik majd az innovációt, biztosítják az elszámoltathatóságot, valamint egy zöldebb, fenntarthatóbb energetikai környezet felé lendítik Európát.

A tiszta energiára való átállásért létrehozott európai partnerség – a Horizont Európa és a nemzeti kormányok által társfinanszírozott nemzeti és regionális kutatási, fejlesztési és innovációs programok többoldalú és stratégiai partnersége – továbbra is támogatni fogja a SET-terv tevékenységeinek végrehajtását, és fontos szerepet fog játszani a terv szélesebb körű alkalmazásának megszilárdításában.

A Bizottság az új intézkedések és célok meghatározása és megvalósítása érdekében szorosan együtt fog működni a SET-tervben részt vevő országokkal (jelenleg valamennyi uniós tagállam, Izland, Norvégia és Törökország), a SET-terv irányítócsoportjával és más érdekelt felekkel, valamint szükség esetén új szereplőkkel és munkacsoportokkal.

Háttér-információk

Az európai energiatechnológiai politika kialakításának első lépéseként a Bizottság 2007-ben elindította a stratégiai energiatechnológiai tervet (SET). A SET-terv azóta a tagállamokkal és a társult országokkal folytatott energetikai kutatás és innováció kulcsfontosságú szakpolitikai eszközévé vált.

A SET-terv általános célkitűzése az, hogy közös jövőképet, célokat és koordinációt biztosítson a hatékony és költséghatékony tiszta technológiák fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsításához, valamint hogy fokozza az EU geopolitikai rezilienciáját és az energiaellátás biztonságát. A SET-tervet 2015-ben hat prioritással aktualizálták az energiaunió „kutatási innováció és versenyképesség” pillérével összhangban. A SET-terv a nemzeti energiakutatási stratégiák irányításában is központi szerepet játszik, amint azt a nemzeti energia- és klímatervek is tükrözik.

Hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti erőfeszítések hatékonyan egészítsék ki az olyan ipari szövetségek és közös európai érdeket szolgáló fontos projektek tevékenységét, mint amilyen például az Akkumulátorszövetség és az akkumulátorokra vonatkozó, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt. A SET-tervben részt vevő országok több mint 500 millió eurót gyűjtöttek össze a Horizont Európa keretében társfinanszírozott, „Európai partnerség a tiszta energiára való átállásért” elnevezésű partnerség keretében.

További információk

SETIS – A SET-terv információs rendszere

Közlemény a SET-terv felülvizsgálatáról

Idézet(ek)

„A SET-terv felülvizsgálata jelentősen hozzájárul a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő megteremtéséhez és Európa nettó zéró energiaigényű stratégiai technológiáinak támogatásához. Azzal, hogy átalakítjuk stratégiai célkitűzését és jobb eszközökkel vértezzük fel, megalapozzuk a terv ambícióit, kiszélesítjük társadalmi dimenzióját és fokozzuk politikai relevanciáját. Mindezek révén biztosítható, hogy a terv nagyobb mértékben járul majd hozzá legnagyobb szakpolitikai prioritásaink megvalósulásához.” – Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos – 20/10/2023

„A SET-terv kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy a kutatási és innovációs programok és szakpolitikák mind nemzeti, mind európai szinten jobban összhangba kerüljenek az energia- és éghajlat-politikai célokkal, fokozva ezzel a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparágak versenyképességét. A SET-terv felülvizsgálata időszerű, mivel bolygónk és gazdaságunk érdekében az országoknak fokozniuk kell az együttműködést és össze kell fogniuk a tiszta energiára való átállás felgyorsítása érdekében.” – Kadri Simson energiaügyi biztos – 20/10/2023”

Forrás:
Aktualizált stratégiai energiatechnológiai terv Európa tiszta, biztonságos és versenyképes energetikai jövőjéért; Európai Bizottság; 2023. október 20.

Az uniós energiaunió 2023-ban

„Az energiaunió helyzetéről szóló 2023. évi jelentésében az Európai Bizottság áttekinti az Unió által az elmúlt két év példátlan energiaválságára adott válaszokat, és nemzeti, európai és globális szinten értékeli a zöld átállás jelenlegi helyzetét. Emellett felvázolja az Európa előtt álló kihívásokat és lehetőségeket a 2030-as és 2050-es ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósítása során.

A jelentés ismerteti, hogy a tiszta energiára való átállás felgyorsításával, a beszerzési források diverzifikálásával és az energiatakarékosság fokozásával milyen kollektív és hatékony válaszokat adott az EU az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszióra és a gázellátás fegyverként való bevetésére. A REPowerEU tervnek és egy sor sürgősségi jogalkotási intézkedésnek köszönhetően Európa elkerülte az energiaellátási zavarokat, az energiapiacokra, az árakra és a fogyasztókra nehezedő nyomás enyhült, és Európa folytathatta energiarendszerének strukturális reformját. Minderre az európai zöld megállapodás jegyében hozott jogszabályok, valamint a megújuló energia fokozott alkalmazása és az energiahatékonyság javítása révén került sor. Az EU jó úton halad a REPowerEU célértékeinek megvalósítása felé is. A 2023–2024-es tél beállta előtt az EU felkészültebb az energiabiztonság garantálására: e célt szolgálják a gáztárolók feltöltésére irányuló, jól koordinált intézkedések, az energiaimport-útvonalak és -infrastruktúra diverzifikálása, a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások, valamint az energiaigény csökkentésére irányuló közös erőfeszítések.

Főbb adatok az energiaunió helyzetére vonatkozóan:

Az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2022-ben mintegy 3%-kal csökkent, ami az 1990-es szinthez képest 32,5%-os mérséklődést jelent.

Az EU-nak sikerült drasztikusan csökkentenie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét azáltal, hogy fokozatosan megszünteti a szénimportot, 90%-kal visszafogta az olajimportot, és a földgázimportot 2022-ben mintegy 80 milliárdra csökkentette a 2021. évi 155 milliárd köbméterhez képest, 2023-ban pedig a becslések szerint 40–45 milliárd köbméterre fogja redukálni.

Az előző öt évhez képest az EU több mint 18%-kal csökkentette gázkeresletét, amivel mintegy 53 milliárd köbméter gázt takarított meg.

Míg a gáztárolók a 2022–2023-as tél előtt 95%-os szinten voltak feltöltve, az idei télre több mint 98%-os teljes töltöttséggel készülnek.

Az uniós energiaplatform három közös gázbeszerzési fordulót szervezett, amelynek keretében a 44,75 milliárd köbméternyi összevont keresletnek 52 milliárd köbméternyi kínálat volt megfeleltethető.

2022 rekordév volt az újonnan telepített fotovoltaikus napenergia-kapacitás tekintetében (+ 41 GW), amely 60%-kal haladja meg a 2021. évi értéket (+ 26 GW). A szárazföldi és tengeri szélenergia-kapacitás kiépítése terén 45%-os volt a növekedés 2021-hez képest.

2022-ben a villamos energia 39%-a származott megújuló energiaforrásokból, és idén májusban első alkalommal sikerült az Unióban több villamos energiát előállítani szél- és napenergia segítségével, mint fosszilis tüzelőanyagokkal.

Az EU jogilag rögzített célértékekben állapodott meg: 2030-ra a megújuló energia minimális részarányának el kell érnie legalább a 42,5%-ot, de törekedni kell a 45% megvalósítására. Az energiahatékonysági célkitűzések is növekedtek: 2030-ig 11,7%-kal kell csökkennie a végsőenergia-fogyasztásnak.

Jövőbeli kihívások és lehetőségek

A jelentés kiemeli: bár az energiaválság legkedvezőtlenebb hatásai valószínűleg már elmúltak, nincs okunk elégedetten hátradőlni. Az EU-nak továbbra is megfizethető, megbízható és hozzáférhető energiát kell biztosítania a háztartások számára, és fokoznia kell ipari és gazdasági versenyképességét, egyúttal támogatva a tiszta technológiákba történő beruházásokat.

Míg a gázárak 2022 augusztusában 294 EUR/MWh-on tetőztek, 2023 januárja és júniusa között átlagosan 44 EUR/MWh-ra estek vissza. A villamosenergia-árak 2022 augusztusában 474 EUR/MWh-os csúcsot értek el, 2023 januárja és júniusa között viszont átlagosan 107 EUR/MWh-ra csökkentek. A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a lakossági és ipari felhasználású energia árát; emellett energiaszegénységről szóló ajánlást tett közzé, és támogatta az energiaágazat kulcsfontosságú érdekelt feleinek a fogyasztóvédelem fokozásáról szóló közös nyilatkozatát.

Mivel ma már jórészt erős uniós jogi keret van érvényben, a tagállamoknak végre kell hajtaniuk közös kötelezettségvállalásaikat. A nemzeti energia- és klímatervek (NEKT-ek) kulcsfontosságú eszközök e folyamat tervezésében és nyomon követésében. Az idei jelentés ismerteti a tagállamok által a 2019. évi nemzeti energia- és klímaterveik kapcsán benyújtott eredményjelentések első értékelését, amely alapvető fontosságú annak számbavételéhez, hol tart az EU éghajlat- és energiapolitikai törekvéseinek megvalósításában. A Bizottság még várja néhány tagállam aktualizált nemzeti energia- és klímatervét, hogy ez év végéig pontos értékelést készíthessen arról, jó úton haladunk-e a 2030-as felülvizsgált céljaink elérése felé, és milyen intézkedésekre lenne szükség az esetleges hiányosságok kezeléséhez.

Az már most körvonalazódik, hogy fellépéseinket jelentősen fel kell gyorsítanunk. A megújuló energia teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya 2021-ben 21,8% volt. A 2030-ra kitűzött új, 42,5%-os uniós cél eléréséhez az elkövetkező években sokkal gyorsabb növekedésre lesz szükség, mint a 2010 óta átlagosan tapasztalható évi 0,67 százalékpontos emelkedés. Jóllehet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is folyamatosan csökken minden évben, ennek ütemét a 2030-ra kitűzött célok elérése érdekében fel kell gyorsítani, közel megháromszorozva az éves kibocsátáscsökkentést.

Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés kiemeli, hogy az új globális energiapolitikai környezetben fontos megerősíteni az EU versenyképességét és ipari vezető szerepét, és jogszabályokat kell elfogadni különösen a villamosenergia-piac szerkezetéről, a „nettó zéró” iparról és a kritikus fontosságú nyersanyagokról. E javaslatok ki fogják egészíteni az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot, és Európa-szerte támogatják a tiszta energiaforrások, a hálózatok és a stabil piacok fejlesztését. Az ipar szereplőivel a közelmúltban a tiszta energiára való átállásról indított párbeszédsorozat fontos eszközt jelent a jogszabályok végrehajtásában, valamint az olyan szűk keresztmetszetek azonosításában és kezelésében, mint a beruházási akadályok vagy a szakemberhiány. A Bizottság emellett együtt fog működni a tagállamokkal a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának mielőbbi fokozatos megszüntetése céljából is, mivel ezek továbbra is jelentős akadályt képeznek a tiszta energiára való átállás útjában, és hátráltatják éghajlat-politikai célkitűzéseink megvalósítását.

Háttér-információk

Az energiaunió helyzetéről szóló, évente közzétett jelentés 2023. évi kiadása három részből áll. Az első rész bemutatja, hogy az európai zöld megállapodás ambiciózus éghajlat-politikai és környezetvédelmi törekvései miként képezték az EU válságreagálási, valamint növekedési és versenyképességi stratégiájának alapját. A második rész a nemzeti energia- és klímatervekről szóló tagállami eredményjelentések bizottsági értékelése alapján mind az öt dimenzióban elemzi az energiaunió megvalósításának jelenlegi állását. Az utolsó rész az EU energiarendszere és energiapolitikája előtt álló jövőbeli kihívásokra mutat rá.

A ma közzétett jelentést számos jelentés és melléklet is kíséri, amelyek az energetikai és éghajlatvédelmi átállás különböző szempontjaival foglalkoznak. Idetartoznak többek között a nemzeti energia- és klímatervek végrehajtása terén elért eredmények értékelése, az éghajlat-politikai eredményjelentés, a versenyképességről és az energiatámogatásokról szóló éves jelentések, valamint a bioenergia fenntarthatóságáról szóló jelentés. Emellett egy energiaszegénységről szóló ajánlás és egy, október 23-án közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentum is a jelentés részét képezi.

További információk

Tájékoztató – Az energiaunió 2023. évi helyzete

Az energiaunió 2023. évi helyzetéről szóló jelentés

Az energiaunió 2023. évi helyzetéről szóló jelentés – 28 ország adatlapja

2023. évi éghajlat-politikai eredményjelentés

A nemzeti energia- és klímatervekre vonatkozó eredményjelentések technikai értékelése

Jelentés az energiatámogatásokról

A versenyképesség terén elért eredményekről szóló 2023. évi jelentés

Jelentés a bioenergia fenntarthatóságáról

Jelentés a nemzeti épületállomány felújításáról

A villamos energiáról szóló irányelv végrehajtásáról szóló jelentés

Jelentés a közúti közlekedésben használt benzin és dízelolaj minőségéről

Jelentés a szén-dioxid geológiai tárolásának végrehajtásáról

Jelentés az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásáról

Jelentés a szén-dioxid-piac 2022. évi működéséről (megerősítendő)

Webhírek az energiaszegénységről (bizottsági ajánlás és bizottsági szolgálati munkadokumentum az energiaszegénységről)

Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés honlapja (valamennyi dokumentummal és jelentéssel)

Az energiaunió honlapja

REPowerEU terv

Nemzeti energia- és klímatervek (NEKT-ek)

Az európai zöld megállapodás megvalósítása

Idézet(ek)

„A magas energiaárak és az erőteljes infláció miatt rendkívül bizonytalan időszakot élünk. Ebben az évben a háztartások és a vállalkozások EU-szerte biztosított védelme, valamint az Ukrajnával való szolidaritás volt az elsődleges célunk. A mai jelentés az energiaellátás diverzifikálására irányuló intézkedéseink hatékonyságát támasztja alá. A közös gázbeszerzés fontos szerepet játszott, és példaként szolgálhat a zöld átállást segítő közös jövőbeli erőfeszítésekhez.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök – 24/10/2023

„Az energiaunió helyzetéről szóló idei jelentésből kitűnik, milyen elkötelezetten és határozottan léptek fel az elmúlt évben az európai polgárok az energiaválság együttes leküzdéséért. Egyéni és közös fellépéseink segítettek megakadályozni, hogy Putyin Ukrajna elleni háborúja és az energiaellátás fegyverként való felhasználása még súlyosabb következményekkel járjon. A jelentés megállapításai szerint már láthatóak a REPowerEU terv eredményei. A tiszta energiára való átállás, a diverzifikáció és az energiahatékonyság megfelelő eszközök energiabiztonságunk növelésére és a zöld megállapodás céljainak elérésére.” – Kadri Simson energiaügyi biztos – 24/10/2023

„Az elmúlt évek hihetetlenül nagy kihívást jelentettek Európa számára, de továbbra is szilárd meggyőződésünk, hogy az európai zöld megállapodás választ ad az előttünk álló kihívásokra mind az energiabiztonság, mind az éghajlatvédelem terén. A COP28 konferencián Európa meggyőzően fog fellépni. Előrelépéseket tettünk a kibocsátáscsökkentés, a megújuló energiák kiépítése és a tiszta mobilitásba való beruházások terén. Mindeközben gazdaságunk is növekedett, és beruházásokat hajtottunk végre a jövő tiszta technológiáiba. Az elkövetkezőkben arra is törekedni fogunk, hogy mihamarabb megszüntessünk a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott minden olyan támogatást, amely nem járul hozzá az energiaszegénység leküzdéséhez vagy az igazságos átmenethez.” – Wopke Hoekstra, Commissioner for Climate Action – 24/10/2023”

Forrás:
Az energiaunió 2023. évi helyzete: Az EU hatékonyan reagál a válságokra, a jövőbe tekint, és felgyorsítja a zöld átállást; Európai Bizottság; 2023. október 24.

Az Európai Bizottság jelentése a tiszta technológiákba történő beruházások előmozdítását célzó uniós szakpolitikai kezdeményezésekről

„A mai napon elfogadott közleményében a Bizottság bemutatja, mit tett az EU a tiszta technológiák fejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása és támogatása érdekében az egységes piac megerősítése, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, a kutatás és az innováció támogatása, a kereskedelmi megállapodások hálózatának kibővítése és a külső fejlemények hatásának enyhítése révén. Az Európai Tanács kérésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta az Egyesült Államoknak az infláció csökkentéséről szóló jogszabályának legelső eredményeit is. Közleményében hangsúlyozza, hogy továbbra is figyelemmel kell kísérni a helyzetet, és konstruktívan együtt kell működni az USA-val. A bizottsági dokumentum emellett megállapítja, hogy más szereplők (pl. Kína) is bevezettek olyan aktív állami támogatási programokat, amelyek valószínűleg hatással lesznek a tiszta technológiák uniós beruházási környezetére.

Uniós intézkedések, amelyek a tiszta technológiákba irányuló beruházásokat hivatottak előmozdítani az egységes piacon

A tiszta technológiák kulcsszerepet játszanak a zöld átállásban, valamint az éghajlatváltozásnak és a biodiverzitás csökkentésének a kezelésében. Az európai zöld megállapodás átfogó égisze alatt és az intelligens politikamix révén az EU olyan szabályozási keretet és üzleti környezetet alakított ki, amely fokozza a növekedést, illetve kedvez a tiszta technológiák fejlesztésének, előállításának és alkalmazásának:

Ösztönzők és kiszámíthatóság: Az EU ambiciózus szabályozási keretet dolgozott ki annak érdekében, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része többek között a kibővített és megerősített kibocsátáskereskedelmi rendszer, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó új mechanizmust, amelyek lehetővé teszik az EU-nak, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Emellett a Bizottság fokozatosan csökkenti a bürokratikus és az adminisztratív terheket, és egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a tiszta technológiai projektek engedélyezését – ez legfőképpen a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabálynak köszönhető.

Uniós beruházások: 2021 és 2027 között a tervek szerint a teljes uniós költségvetés 32,6%-át fordítják éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra (ami 578 milliárd eurót jelent). A Bizottság emellett elindítja a megújuló hidrogén előállítására irányuló első uniós szintű árverést is, 800 millió eurós költségvetéssel, amit az Innovációs Alapból hív le.

Magánberuházások: A kedvező uniós szabályozási környezet elősegíti a magánforrások bevonását a dekarbonizáció finanszírozásába. Az uniós taxonómia és a tőkepiaci unió lehetőséget nyújtanak a befektetőknek, hogy támogassák a tiszta technológiák fejlesztését.

Állami beruházások: Az állami támogatási politikák számos lehetőséget kínálnak a tiszta beruházások nemzeti szintű támogatására. A Bizottság 2023 márciusa óta mintegy 6,9 milliárd euró összköltségvetésben hagyott jóvá tagállami programokat a tiszta technológiákba történő beruházásokra, és jelenleg további programokat értékel. A zöld és digitális átállás megvalósításához szükséges beruházások rendkívüli nyomást gyakorolnak a tagállamok költségvetésére. Ez arra figyelmeztet minket, hogy mielőbb meg kell állapodni az uniós gazdasági kormányzási szabályok reformjáról, amelyre a Bizottság a múlt áprilisban tett javaslatot.

Együttműködés az érdekelt felekkel: Az olyan ipari szövetségek, mint az Európai Akkumulátorszövetség és a Tisztahidrogén-szövetség, fontos szerepet játszottak abban, hogy az ipari szereplők és a politikai döntéshozók a tárgyalóasztalhoz üljenek, és szorosabbra fűzzék együttműködésüket. Az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédben bejelentett tiszta energiára való átállásról szóló párbeszédsorozat részeként 2023 októberében sor került a hidrogénről szóló első párbeszédre.

Készségek: A „nettó zéró kibocsátási célt szolgáló ipari akadémiák” segíteni fognak annak biztosításában, hogy az uniós munkaerő rendelkezzen a zöld és digitális gazdaságra való kettős átállás előmozdításához szükséges készségekkel. Ez áll a készségek európai évének középpontjában is.

Reziliencia és versenyképesség: A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv célja, hogy az európai tisztatechnológia-ipar megőrizze versenyképességét, és hogy Európa vezető szerepet töltsön be az ipari innovációban. A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály célja az akadályok felszámolása és a nettó zéró technológiák európai gyártási kapacitásának növelése, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály pedig további biztonságot fog teremteni az európai ipar számára.

Nemzetközi szerepvállalás és határozott kereskedelempolitikák: Az EU nemzetközi együttműködés és szükség esetén autonóm intézkedések révén továbbra is erősíteni fogja ellátási láncának rezilienciáját és diverzifikációját, és ezáltal gazdasági biztonságát. Az Ursula von der Leyen elnök által javasolt kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub összefogja a fogyasztó és az erőforrásokban gazdag országokat, megkönnyítve ezáltal a nemzetközi együttműködést.

Az infláció csökkentéséről szóló amerikai jogszabály hatásának enyhítése

Valamennyi jelentős gazdaság – beleértve az Egyesült Államokat, Kínát, Kanadát és Japánt – arra törekszik, hogy javítsa a tiszta technológiával foglalkozó iparágainak versenyképességét.

A jogszabály révén az Egyesült Államok fokozza az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, ami üdvözlendő fejlemény. A zöld átállás támogatására irányuló amerikai megközelítés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák hazai gyártási ökoszisztémájának létrehozásához nyújtott közvetlen és közvetett támogatásokon alapul. Az infláció csökkentéséről szóló jogszabály egyes elemei – különösen ami a diszkriminatív tartalmi és összeszerelési követelményeket illeti – aggályokat vetettek fel a nemzetközi partnerek körében, így az EU-ban is. Aggodalomra ad okot a nemzetközi kereskedelem és beruházások torzulása, a nem az USA-ban letelepedett vállalatok kedvezőtlen hatása és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival való összeegyeztethetőség.

Bár az eddigi elemzések azt mutatják, hogy az USA-ban felgyorsulnak a tiszta technológiákra irányuló beruházások, jelenleg nehéz átfogóan felmérni az említett jogszabálynak az uniós gazdaságra és a tiszta technológián alapuló uniós ipari bázis hosszabb távú fejlődésére gyakorolt hatását. Ennek egyik oka az, hogy még nincs elegendő adatunk a jogszabály keretében folyósított támogatásokról, ráadásul a beruházási döntések után a tényleges projektek megvalósítása időbe telhet. Számos más kihívás is befolyásolja az EU gazdaságát: az Ukrajna elleni orosz agresszió, a magas energiaárak és kamatlábak, valamint az inflációs nyomás. Ezek miatt nehéz elkülönítve vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol az amerikai jogszabály a tiszta technológiákba irányuló uniós beruházásokra.

Az, hogy ez a hatás milyen és mekkora lesz, az EU válaszlépéseinek hatékonyságától, valamint a hosszú távú versenyképesség javítására és a technológiai előny kiaknázására irányuló uniós szakpolitikáktól függ majd. A vonatkozó uniós jogszabályok, például a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály és a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) mihamarabbi elfogadása – amelyet a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata megerősített – elősegítené az uniós szabályozási keret további javítását és a kritikus technológiákba történő uniós közberuházások iránti megnövekedett igény kielégítését.

A Bizottság továbbra is aktívan figyelemmel fogja kísérni a más országokból érkező globális és belföldi tőkebefektetések forgalmát és más országok állami támogatási politikáit. Ugyanakkor konstruktívan együtt fog működni az USA-val a jogszabály lehetséges hatásainak enyhítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy szakpolitikai intézkedéseink egymást erősítve felgyorsítsák a zöld átállást. Az EU folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló megállapodásról, és arra törekszik, hogy az USA-EU Kereskedelmi és Technológiai Tanácson keresztül elmélyítse a fenntartható kereskedelemmel kapcsolatos együttműködést.

Az említett jogszabály mellett más tényezők is alakítják majd az uniós tisztatechnológia-ipar jövőbeli versenyképességét, ideértve az energiaellátást, a képzett munkaerőt, a megfelelő magán- és állami finanszírozást, a nyersanyagokat, a folyamatos kereskedelmi nyitottságot és a támogató üzleti környezetet. Ezért ezeken a területeken fenntartható, határozott és következetes szakpolitikákat kell folytatnunk.

További információk

Link a közleményhez

Link a tájékoztatóhoz

Idézet(ek)

„Az EU globális vezető szerepet tölt be a tiszta technológiák terén, és fokozta a klímasemlegességre való átállás felgyorsításához nyújtott pénzügyi támogatást. Más országok ugyanezt teszik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a tiszta energiával kapcsolatban máshol bevezetett ösztönzők ne ássák alá a tisztességes versenyt. A tiszta technológiákat a kölcsönös előnyök szellemében kell finanszírozni, hogy javítsuk a világ éghajlati és környezeti fenntarthatóságát és elkerüljük a „nulla összegű játszmát”.” – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök – 24/10/2023”

Forrás:
A Bizottság jelentése a tiszta technológiákba történő beruházások előmozdítását célzó uniós szakpolitikai kezdeményezésekről; Európai Bizottság; 2023. október 24.

Az Európai Bizottság azonnali intézkedései az európai szélenergia-ágazat fellendítésére

„Nem régiben megállapodás született azon uniós célról, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya legalább 42,5%-os legyen, és lehetőleg érje el a 45%-ot: ennek megvalósításához jelentősen növelni kell a szélenergia beépített kapacitását, méghozzá a 2022. évi 204 GW-ról 2030-ra több mint 500 GW-ra. Bár a szélenergia-ágazat az EU egyik sikertörténete, jövőbeli növekedését egyedülálló kihívás elé állítja az elégtelen és bizonytalan kereslet, az engedélyezés lassúsága és összetettsége, a nyersanyagokhoz való hozzáférés hiánya, a magas infláció és a magas nyersanyagárak, a nemzeti tenderek nem támogató jellegű kialakítása, a nemzetközi versenytársak részéről tapasztalható fokozott nyomás és a képzett munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok.

Ez a helyzet azonnali fellépést követel. Ezért – amint azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló értékelő beszédében a múlt hónapban bejelentette – az Európai Bizottság a mai napon a szélenergiára vonatkozó európai cselekvési tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy a tiszta energiára való átállás együtt járjon az ipari versenyképesség előmozdításával, és hogy a szélenergia továbbra is európai sikertörténet maradjon.

A cselekvési terv elősegíti egy olyan egészséges és versenyképes szélenergia-ellátási lánc fenntartását, amelyben a tervezett projektek egyértelműen ki vannak jelölve és megvalósításuk folyamatos, és amely bevonzza a szükséges finanszírozást, és világszerte egyenlő feltételek mellett versenyez. A cselekvési tervet a tengeri energiára – többek között a szélenergiára – vonatkozó uniós tervek végrehajtásáról szóló közlemény kíséri, amely a tengeri energiára vonatkozó, három évvel ezelőtt elfogadott uniós stratégiára épül.

Közös európai válasz a kihívások egyedülálló kombinációjának kezelésére

A cselekvési terv a Bizottság, a tagállamok és az ágazat által közösen meghozandó azonnali intézkedéseket vázol fel, a meglévő szakpolitikákra és jogszabályokra építve és a következő hat fő területre összpontosítva:

A kiépítés felgyorsítása a nagyobb kiszámíthatóság és a gyorsabb engedélyezés révén. 2022-ben a szélerőmű-park rekord mértékben, 16 GW kapacitással bővült, ami 2021-hez képest 47%-os növekedést jelent. Ez azonban jóval elmarad a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés eléréséhez szükséges 37 GW/év értéktől. A Bizottság a tagállamokkal együtt elindítja az „Accele-RES” kezdeményezést, hogy biztosítsa a megújuló energiára vonatkozó felülvizsgált uniós szabályok gyors végrehajtását, és nagyobb hangsúlyt fektet az engedélyezési eljárások digitalizálására, illetve a tagállamoknak nyújtott technikai segítségnyújtásra. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy szélerőművekre vonatkozó vállalások, átlátható aukciós ütemtervek és hosszú távú tervezés révén növeljék a tervezett projektek láthatóságát. Végezetül a Bizottság a hálózatokra vonatkozó, még az idei évben elfogadandó cselekvési tervvel támogatni fogja a villamosenergia-hálózatok szükséges kiépítését.

Az árverések kialakításának javítása. A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra és a villamosenergia-piac szerkezetének reformjára építve a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy olyan jól megtervezett és objektív kritériumok alapján javítsák az árveréseket, amelyek jutalmazzák a magasabb hozzáadott értékű berendezéseket, és biztosítják, hogy a projektek teljes mértékben és időben megvalósuljanak. Az EU-n kívül a Global Gateway projektek keretében nagyobb mértékben fogják alkalmazni a stratégiai közbeszerzési szabványokat. A cselekvési terv kiberbiztonsági kockázatértékelést is előirányoz.

Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés. Az európai szélenergia-termelésre irányuló beruházások és finanszírozás felgyorsítása érdekében a Bizottság meg fogja könnyíteni az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, különösen az Innovációs Alapon keresztül, míg az Európai Beruházási Bank (EBB) kockázatmentesítési garanciákat fog biztosítani. A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós szélenergia-berendezések gyártásának támogatása érdekében teljes mértékben használják ki az állami támogatásokra vonatkozó, módosított ideiglenes válság- és átállási keret által biztosított rugalmasságot.

Tisztességes és versenyképes nemzetközi környezet. Annak érdekében, hogy a szélenergia-ágazat egyenlő versenyfeltételek mellett működhessen, a Bizottság szorosan nyomon követi a külföldi szélenergia-termelőknek kedvező esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és továbbra is a kereskedelmi megállapodásokat fogja használni a külföldi piacokhoz való hozzáférés megkönnyítésére, és eközben előmozdítja az ágazatra vonatkozó uniós és nemzetközi szabványok elfogadását. A Bizottság a befektetőkkel is együtt fog működni a beruházások előtt álló akadályok azonosítása és felszámolása érdekében.

Készségek. A megújuló energiával kapcsolatos nagyléptékű készségfejlesztési partnerségek kulcsfontosságú fórumot jelentenek majd a készségfejlesztési projektek kidolgozásához. A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály révén a Bizottság elő fogja segíteni a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló európai ipari akadémiák – köztük a szélenergia-ágazattal foglalkozó akadémia – elindítását is, amelyek célja a munkavállalók továbbképzésére és átképzésére irányuló tagállami intézkedések támogatása. Az akadémiák tananyagokat fognak kidolgozni, és céljuk, hogy az akadémia létrehozásától számított három éven belül 100 000 tanuló képzése történjen meg.

Az ipar szerepvállalása és a tagállamok kötelezettségvállalásai. A Bizottság a tagállamokkal és a szélenergia-ágazattal közösen egy szélenergiára vonatkozó uniós chartát fog kidolgozni annak érdekében, hogy javítsa az európai szélenergia-ágazat jövőbeni versenyképességét biztosító előfeltételeket.

Új jövőkép a tengeri szélenergia alkalmazásának felgyorsításáról

A tengeri szélenergia az elkövetkező években várhatóan jelentősen hozzájárul majd az EU éghajlat- és energiapolitikai céljaihoz. A tengeri megújuló energiára vonatkozó, 2020-as uniós stratégiára építve, a tagállamok nem régiben a tengeri megújulóenergia-termelés tekintetében 2050-re elérendő, ambiciózus új célkitűzéseket, illetve 2030-ra és 2040-re vonatkozó köztes célokat határoztak meg az EU mind az öt tengermedencéjére vonatkozóan.

2022-ben az EU-27 összesített tengeri beépített kapacitása 16,3 GW volt. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok által vállalt 111 GW és a 2022. évi kapacitás közötti szakadék áthidalása érdekében évente átlagosan közel 12 GW-ot kell telepítenünk, ami tízszer több, mint a tavaly újonnan üzembe helyezett 1,2 GW.

Ezért a Bizottság megduplázza a tengeri megújulóenergia-ágazat támogatására irányuló erőfeszítéseit, és további intézkedéseket határoz meg a következők érdekében: a hálózati infrastruktúra és a regionális együttműködés megerősítése, az engedélyezés felgyorsítása, az integrált tengeri területrendezés biztosítása, az infrastruktúra rezilienciájának megerősítése, a kutatás és az innováció fenntartása, valamint az ellátási láncok és készségek fejlesztése.

Háttér-információk

A megújuló energiaforrások kulcsfontosságú elemei az európai zöld megállapodás keretében a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós tervnek, valamint az energiafüggetlenség visszaszerzésére és az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalának mielőbbi megszüntetésére irányuló REPowerEU tervnek. Az EU az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv révén jogalkotási célokat tűzött ki a megújuló energia gyorsított bevezetésére vonatkozóan, és ezt a felülvizsgált TEN-E rendelettel segíti elő, amely megerősíti a határokon átnyúló projektek, köztük az offshore hálózatok keretét. A klímasemleges gazdaságra való átállás során az EU versenyképessége nagymértékben annak lesz a függvénye, hogy képes lesz-e otthon olyan tiszta technológiákat kifejleszteni és gyártani – ideértve a szárazföldi és a tengeri szélenergiát is –, amelyek lehetővé teszik ezt az átállást. A nulla nettó kibocsátású technológiák belföldi gyártási kapacitásának támogatása érdekében az év elején a Bizottság előterjesztette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, és javaslatot tett a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra.

További információk

Kérdések és válaszok

Tájékoztató az európai szélenergiáról szóló csomagról

A szélenergiára vonatkozó európai cselekvési terv

Közlemény az EU tengeri megújuló energiára vonatkozó törekvéseinek megvalósításáról

Sajtóközlemény az energiaunió helyzetéről szóló jelentésről

Sajtóközlemény az energiaunió helyzetéről

Idézet(ek)

„Erős ipar nélkül nincs sikeres zöld átállás. Biztosítanunk kell, hogy minden ágazat képes legyen olyan kedvező környezetben működni, amely hatékonyan hozzájárul ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai céljaink eléréséhez. Ez a csomag segíteni fogja az európai szélenergia-ágazat hazai növekedését és globális versenyképességét, és ezáltal csökkenteni fogja a külső beszállítóktól való függőséget, és zöld munkahelyeket fog teremteni a munkavállalók számára.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök – 24/10/2023

„Az EU eltökélt szándéka, hogy vezető szerepet töltsön be az energetikai átállásban, és megragadja a gazdasági növekedésben és a zöld munkahelyek teremtésében rejlő lehetőségeket. A szélenergia-ágazat kulcsfontosságú a tiszta energiára és az éghajlatra vonatkozó céljaink eléréséhez, de biztosítanunk kell, hogy az ágazat szereplői tisztességes és támogató környezetben folytathassák üzleti tevékenységüket. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy együttműködjünk a tagállamokkal és az ágazattal annak érdekében, hogy jogalkotási céljainkat a gyakorlatban is megvalósítsuk. A ma felvázolt intézkedések biztosítani fogják, hogy a szélenergia-ágazat továbbra is jelentős tényező legyen Európai gazdasági pozíciója szempontjából.” – Kadri Simson energiaügyi biztos – 24/10/2023”

Forrás:
A Bizottság azonnali intézkedéseket határoz meg az európai szélenergia-ágazat fellendítésére; Európai Bizottság; 2023. október 24.

A Bizottság szolgálatai igazgatási megállapodásokat kötöttek a francia és ír médiaszabályozókkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának előmozdítása érdekében

„A Bizottság szolgálatai igazgatási megállapodásokat írtak alá Franciaország (Autorité de regulation de la communication audiovisuelle et numérique, Arcom) és Írország (Coimisiún na Meán) médiaszabályozóival. A megállapodások célja, hogy az említett médiaszabályozók segítsék a Bizottságot a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti és végrehajtási hatásköreinek ellátásában. E megállapodások az adott témával kapcsolatos ismeretek és képességek bővítése mellett elősegítik a Bizottság ajánlásában megfogalmazott azon cél megvalósítását is, hogy a tagállamok hangolják össze a jogellenes tartalmak online óriásplatformokon és nagyon népszerű online keresőprogramokon való terjedésére és felerősödésére adott válaszaikat, még azelőtt, hogy a tagállamok szerepet vállalnának a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásában.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály mérföldkőnek számító szabályokat határoz meg, hogy biztonságos és megbízható online környezetet alakítson ki az EU-ban. A konfliktusokkal és bizonytalansággal teli jelenlegi helyzetben – különös tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára, most pedig a Hamász Izrael elleni terrortámadásaira – ennek megvalósításához még inkább elengedhetetlen a tagállamokkal és a nemzeti szabályozó hatóságokkal való szorosabb együttműködés.

A kétoldalú megállapodások révén a Bizottság szolgálatai és az illetékes nemzeti hatóságok információkat, adatokat, bevált gyakorlatokat, módszertanokat, technikai rendszereket és eszközöket oszthatnak meg egymással. A hatékony együttműködés megkönnyíti a Bizottság számára a rendszerszintű kockázatok értékelését, az újonnan felmerülő kockázatok azonosítását, ideértve a jogellenes tartalmak terjedésével és felerősödésével kapcsolatos kockázatokat, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti egyéb rendszerszintű kockázatok kezelését, többek között a dezinformáció terjedésével vagy a kiskorúak védelmével kapcsolatban.

A megállapodások különösen a Digitális Szolgáltatási Koordinátorok Testületének létrehozásáig töltenek be fontos szerepet. A tagállamok független digitális szolgáltatási koordinátoraiból álló testület a tervek szerint 2024 februárjában kezdi meg működését. A megállapodások ugyanakkor a Testület létrejötte után is hozzáadott értékkel bírnak a bizottsági szolgálatok és a nemzeti hatóságok közötti gyakorlati kapcsolatoknak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály maradéktalan betartásával történő szervezésében.

A következő lépések

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásáért és érvényesítéséért felelős bizottsági szolgálat, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (CNECT) megbeszéléseket folytat más nemzeti szabályozó hatóságokkal és uniós szervekkel hasonló igazgatási megállapodások aláírásáról annak érdekében, hogy azok támogassák a Bizottságnak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében végzett munkáját a rendszerszintű és újonnan felmerülő problémák értékelésében. A Bizottság ezeket a megfelelő időben be fogja jelenteni.

Háttér-információk

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2023. augusztus végén jogilag érvényesíthetővé vált az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok vonatkozásában. A szóban forgó jogszabálynak az a célja, hogy az online térben tudatosabbá tegye és védje a felhasználókat. Ezt többek között úgy éri el, hogy a minősített szolgáltatásokat arra kötelezi, hogy értékeljék és csökkentsék rendszerszintű kockázataikat, valamint biztosítsanak megbízható tartalommoderálási eszközöket.

A minősített platformok mostanra elvégezték az első éves kockázatértékelést, hogy megvizsgálják a kockázatokat, például azt, hogy a jogellenes tartalmak miként terjeszthetők szolgáltatásaikon keresztül. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak kifejezetten az azonosított rendszerszintű kockázatokhoz igazított kockázatcsökkentő intézkedéseket kell elfogadniuk. Az online óriásplatformoknak értékelniük kell a rendszereik által támasztott kockázatokat, beleértve a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat és a közérdek védelmét.

A tagállamok 2024. február 17-ig kötelesek kijelölni digitális szolgáltatási koordinátoraikat, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nyomon követéséért és végrehajtásáért felelős egyéb illetékes nemzeti hatóságokat. Mindazonáltal ahhoz, hogy a Bizottság hatékony módon képes legyen nyomon követni és érvényesíteni az említett rendeletben foglaltakat a minősített online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok tekintetében, már most az érintett nemzeti szervezetek széles körének segítségére és a velük való aktív együttműködésre van szükség.

További információk

A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy gyorsítsák fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazását

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjában

Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

Ismertető a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

Idézet(ek)

„A Hamász terrortámadása által kiváltott szörnyű események hatására a világot erőszakos online tartalmak árasztották el. A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály biztosítja azokat a szabályokat és eszközöket, amelyek segítségével az ilyen káros és gyakran illegális tartalmak közösségimédia-platformokon és online szolgáltatásokon való gyors terjedésének elejét lehet venni. Üdvözlendőnek tartom a Bizottság és az első nemzeti szabályozó szervek között megindult együttműködést, amelynek köszönhetően mielőbb reagálni tudunk a példa nélkül álló eseményekre.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 23/10/2023

„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály eszközöket biztosít számunkra a jogellenes tartalmak online terjesztésével szembeni fellépéshez, valamint a közbiztonságunkat és demokráciánkat fenyegető veszélyek kezeléséhez. Élnünk kell ezekkel az eszközökkel. Örömtelinek tartom, hogy megszülettek az első megállapodások a nemzeti szabályozó hatóságokkal, amelyek szakértői segítséget nyújtanak az online óriásplatformokon megjelenő jogellenes és káros tartalmakból eredő kockázatok Bizottság általi értékeléséhez.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 23/10/2023”

Forrás:
A Bizottság szolgálatai igazgatási megállapodásokat kötöttek a francia és ír médiaszabályozókkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának előmozdítása érdekében; Európai Bizottság; 2023. október 23.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Esztergályos Cecília a Gondosóra program 250 ezredik felhasználója

„Esztergályos Cecília a Gondosóra program 250 ezredik felhasználója; a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója mutatta be az eszközt a közösségi oldalán szombaton közzétett videóban.

Nyitrai Zsolt a felvételen elmondta: a Gondosóra a kormány által indított ingyenes szolgáltatás minden, 65 év fölötti magyar polgárnak.

Eddig már 250 ezren regisztráltak – jelezte a főtanácsadó, minden érintettet csatlakozásra biztatva.

A Gondosóra segítség egy gombnyomással – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: mindenki regisztrálhat, nemcsak a leendő felhasználó, a 65 feletti nyugdíjas, hanem a barátja, a családtagja, az ismerőse, a szomszédja, vagyis bárki.

„Örülök ennek a Gondosórának, mert bármi bajom történik, megnyomom a gombot, és a központnak kapcsolnak, és akkor segítséget kapok. És mindenki, akinek ilyen órája van” – mondta az eszközt kézbe véve a színésznő.

Gondosórát lehet igényelni online a gondosora.hu oldalon, telefonon vagy visszahívást kérve a 06-1/445-0080-as számon, papíralapon pedig a gondosora.hu/formok linken található igénylőlap letöltésével.”

Forrás:
Esztergályos Cecília a Gondosóra program 250 ezredik felhasználója; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. október 28.

Szuverén felhőt ad Európának az AWS (Amazon)

„A szigorú európai adatvédelmi szabályozás újabb nagy felhőszolgáltatót késztet arra, hogy a többi régiótól teljesen független, kifejezetten az EU-s piacra fókuszáló felhőszolgáltatással lássa el a helyi piaci és állami szereplőket.

AWS European Sovereign Cloud néven új, kifejezetten európai cégek és közintézmények számára létrehozott felhős infrastruktúrát jelentett be szerdán az Amazon felhős üzletága. A kezdeményezés az iparág újabb válasza az egyre szigorúbb európai szabályozási törekvésekre, melyek között kiemelt prioritást kap, hogy az európai entitások szenzitív adatai Európában maradjanak.

Az AWS szuverén európai felhője a fenti kihívásra nem csupán úgy kíván megfelelni, hogy az európai ügyfelei által használt adatközpontokat Európában üzemelteti, hanem ezeket a központokat mind fizikailag, mind logikailag elválasztja a meglévő AWS régióktól, miközben minden, az AWS által általánosságban nyújtott funkciót és képességet megtart.

Az első szuverén európai AWS régió Németországban jöhet létre, melynek szolgáltatásait az összes EU-s országban működő közintézmény, kormányzati cég és szerv, valamint privát cég használhatja. Az Amazon közleménye szerint a cég garantálja, hogy a szuverén európai felhőt kizárólag EU-s állampolgárok üzemeltethetik majd, illetve ugyanez igaz a támogatási tevékenységre is.

Az Amazon nem az első és nem is az egyetlen felhőszolgáltató, mely a lokális szabályozásra reagálva független, de legalábbis a globális szolgáltatástól elkülönülő infrastruktúrát biztosít az érintett ügyfeleknek. Hasonlóan kínál kifejezetten Európára fókuszáló felhős infrastruktúra-megoldást a Microsoft és az Oracle is.”

Forrás:
Szuverén felhőt ad Európának az AWS; Koi Tamás; HWSW.hu; 2023. október 25.

Az adatpiaci verseny időszerűbb statisztikát igényel

„A digitalizáció által felpörgetett adatpiaci versenyben a statisztikai hivatalok rendeltetése, szerepe és helyzete is átalakult. Közös céljuk, hogy képesek legyenek megragadni az új jelenségeket, lemodellezni az összetett valóságot, ezzel együtt javítani a statisztikák időszerűségén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ország legnagyobb adatvagyon-kezelőjeként olyan adatstratégiára törekszik, amellyel időszerűbb (rövidebb piacra kerülési idők), relevánsabb, részletesebb (új, alternatív adatforrások és elemzési módszerek) információkat képes nyújtani a felhasználóknak.

Az európai statisztikai közösség október 20-án ünnepelte a statisztika napját. Ezen a napon hagyományosan a hivatalos statisztika értékeinek hangsúlyozása mellett a közelmúlt kihívásaira adott innovatív válaszok és az előttünk álló feladatok számbavétele került a fókuszba.

Az idei Európai Statisztikai Nap mottója: „Statisztikák a fejlődés szolgálatában egy gyorsan változó világban”, ami az adatok, mint stratégiai értékkel bíró erőforrások jelentőségére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor az adatpiaci verseny szereplőinek fokozódó kihívásaira, valamint az innovációs lehetőségekre is utal.

A digitalizáció által felpörgött adatpiaci versenyben a statisztikai hivatalok rendeltetése is átalakul, a monopol helyzetükből kilépve a sokszereplős adatgazdaság piacvezető pozíciójára kell törekedniük.

A hivatal Közép-Európa meghatározó adatközpontja kíván lenni, amely a média, az állampolgárok, a szakpolitika, a tudományos élet, valamint az üzleti döntéshozatal legfontosabb információs bázisa.

A statisztikai hivatalok előnye a többi adatpiaci szereplőhöz képest az, hogy az adatok jobb minősége, megbízhatósága, időbeli és térbeli összehasonlíthatósága érdekében szigorú nemzetközi kritériumoknak, módszertani standardoknak megfelelve, jogszabályi felhatalmazás alapján látják el feladatukat. Közös céljuk, hogy a digitalizáció térhódításával felhalmozódó közadatvagyon újrahasznosítása (adatkormányzás), valamint az alternatív adatforrások (mobilcellaadatok, műholdadatok, digitális egészségügyi eszközadatok, útdíjszolgáltató kamera adatai, vagy a turisztikai ügynökség adatforrása), új elemzési módszerek (hálózatelemzés, mesterséges intelligencia) alkalmazása segítségével képesek legyenek megragadni az új jelenségeket, és lemodellezni az összetett valóságot, ezzel együtt javítani a statisztikák időszerűségét is.

A Központi Statisztikai Hivatal több mint 150 éve az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője.

Az infokommunikációs megoldások az adatfeldolgozás mellett az adatgyűjtés folyamatába is begyűrűztek, az intézményi adatgyűjtések többsége és az adatállományok átvétele, valamint kezelése is digitális felületeken keresztül történik, emellett az összeírások során is hosszú ideje alkalmazunk elektronikus eszközöket. Mára azonban oly mértékben felgyorsult körülöttünk a világ, amit a hivatal a hagyományos módszereivel már egyre nehezebben képes lekövetni. Ezért olyan adatstratégiára, módszertani fejlesztésekre, adatmenedzsmentre van szükség, amellyel időszerűbb, relevánsabb, részletesebb információkat leszünk képesek nyújtani a felhasználóknak.

Az adatok piacra kerülési idejének csökkentése elsősorban az utóbbi időszak eseményei (járvány, háború) nyomán került fókuszba. Megvalósítottuk a gyorstájékoztatók tőzsdenyitást megelőző 8 óra 30 perces publikációját. Azonban tovább kell csökkenti a piacra kerülési időket, a felszólításokkal, a bírságolás lehetőségének bevezetésével pedig tovább növelhetjük az adatszolgáltatói fegyelmet. Emellett a jövő évtől a GDP-adatokat az eddigi 45 nap helyett már 30 nappal a tárgyidőszak lezárultát követően megjelenteti a hivatal: bevezetjük a T+30-as GDP-adatközlést, annak érdekében, hogy még gyorsabb legyen az adatszolgáltatás.

Fontos az adatkormányzásban történő aktív részvétel, a több száz különböző adminisztratív adatforrás és statisztikai felvétel esetében a párhuzamosságok csökkentése kiemelten szükséges. Folyamatos feladat az adatszolgáltatói terhek mérséklése, így rövid távú célként az adatgyűjtések minél nagyobb részének adminisztratív, illetve alternatív adatforrásokkal történő kiváltására, egy diverzifikáltabb adatportfólió megteremtésére törekszenek. A KSH jelenleg mintegy 270 adminisztratív adatforrással rendelkezik, és folyamatban van ezek rendszerbe integrálása az adatgyűjtések kiváltására, illetve a további felhasználási lehetőségek módszertani kutatására.

Az idei Európai Statisztikai Nap mottója az adatstratégia fő üzenetét közvetíti, mely szerint az adatok, illetve az azokhoz való hozzáférés lehetősége biztosítja az alapot az innovációhoz és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, melyben a KSH-nak élen kell járnia. ”

Forrás:
A felpörgött adatpiac időszerűbb statisztikát igényel; Kincses Áron; Világgazdaság; 2023. október 25.
(A szerző a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.)

Új interoperabilitási rendelet készül az EU-ban

„Európában a tagállamok voltaképpen már az internet megjelenése óta komoly erőfeszítéseket tesznek a közigazgatásaik digitalizálására és virtualizálására. A COVID élesen világított rá a terület fontosságára, mert a járvány során felértékelődött az online intézhető ügyek jelentősége, az online közigazgatás. Az is látható, hogy a határon átnyúló közigazgatási ügyek száma folyamatosan nő, egyre gyakoribb, hogy egy európai polgárnak egy másik országban kell ügyet intéznie.

Az azonban jelenleg a hatékony működésnek egy hatalmas fékezője, hogy a tagállami közigazgatások semmilyen vagy csak nagyon laza módon vannak digitálisan összehangolva, mert az összekapcsolhatóságuk, a közöttük zajló adatáramlás lehetősége technológiailag hiányzik. Könnyen belátható, ha egy meghatározott ügyben teljesen más adatokat kér el egy magyar és egy szlovák hatóság, ráadásul teljesen más formátumban, akkor ebből soha nem lesz hatékony, határon átnyúló ügyintézés. Összefoglalóan ezt úgy hívják, hogy hiányzik az interoperabilitás, amelynek fontosságát az EU már legalább 20 éve felismerte, hiszen az első interoperabilitási keretrendszer 2004-ben jelent meg. Legutóbb a keretrendszert 2017-ben módosították. Összességében azonban nem úgy tűnik, hogy a keretrendszer nyomán komoly előrelépés történt volna.

Ezen szeretne segíteni az Interoperable Europe Act, egy rendeleti formájú jogszabály-tervezet, amelyet a Bizottság 2022 novemberében publikált. Mivel a rendelet közvetlenül kötelezi a jogalanyokat Európában, az interoperabilitással kapcsolatos kötelezettségek (ld. lentebb, főként az interoperabilitási értékelést) a rendelet hatálybalépését követően a közigazgatási szervekre azonnal feladatokat fog róni, ha új informatikai fejlesztésbe kezdenek vagy a régi rendszereiket módosítják. A dokumentum már az elején leszögezi azt a trivalitást, amelyet minden kezdő IT projektmenedzser az első projektje során megtanul, hogy az interoperabilitás (és minden más, technikainak tűnő probléma általában) nemcsak, sőt nem is elsősorban technikai, hanem szabályozási, szervezési és kulturális kérdés is. Az anyag ezeket az aspektusokat úgy hívja, hogy jogi, szervezeti és szemantikai interoperabilitás.

A jogszabály az ún. facilitáló szabályozók közé tartozik, amelyek bizonyos jogi akadályok elhárításával, jogszabályok egységesítésével, intézmények felállításával és koordinatív intézkedésekkel próbálnak az EU számára fontos célokat – ez esetben a közszolgáltatások menedzselésére szolgáló rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását – előmozdítani „Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a közszolgáltatások nyújtására vagy kezelésére használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának elősegítésére.” – írja az 1. cikk (1) bekezdése.

A tervezett jogszabály alapvetően két egyszerű kötelezettséget ró a közigazgatás résztvevőire.

Ha az adott szervezet egy olyan új, elektronikus ügyintézést segítő rendszert akar üzembe helyezni, amelynek határokon átnyúló hatása van (vagy valamilyen EU által finanszírozott szolgáltatást érint), illetve egy régebbi rendszert kíván módosítani, el kell végeznie egy „interoperabilitási értékelést”. Az értékelésnek tartalmaznia kell a szolgáltatás leírását, annak illeszkedését az Európai Interoperabilitási Keretrendszerhez.

Kérésre az adott szervezet köteles megosztani azokat az interoperabilitási megoldásait, amelyek a fentebb említett közszolgáltatásokat támogatják, kivéve ha ezek nem kifejezetten közszolgáltatások támogatására szolgálnak, ha külső cégeknek van szerzői joga felettük, (laikus, de széles körben bevett szóhasználattal „nem vették meg a forráskódjukat”), ha kritikus infrastruktúrákat érintenek, esetleg más módon veszélyeztetnék a közérdeket vagy a közbiztonságot. A megosztás megvalósulhat azzal is, ha az adott megoldás releváns tartalmát az Interoperábilis Európa portálon publikálják.

A jogszabály ezen felül egy elég komplex intézkedéscsomagot és intézményrendszert hoz létre – remélve az interoperabilitás növelését (jobban mondva megvalósulását). Ezek az intézkedések a következők:

A jogszabály megalkotni rendel egy új interoperabilitási keretrendszert.

Az újonnan létrehozott Interoperábilis Európa Testület (Interoperable Europe Board – IEB) folyamatosan ajánl új interoperabilitási megoldásokat.

Létrejön az Interoperábilis Európa Portál, amelynek fő feladata a létrejövő interoperabilitási megoldások közzététele.

Az IEB folyamatosan kezdeményez az interoperabilitás előmozdítására projekteket és innovációs intézkedéseket.

A jogszabály ún. szabályozási homokozók felállítását javasolja, amelyekben a fejlesztések kontrollált környezetben mennek végbe.

Az EIB a Bizottsággal együtt oktatási anyagokat hoz létre és oktatási projekteket indít, valamint az új projekteknél az ún. peer review (szakmabeliek által történő értékelés) rendszerét fenntartja.

Létrejön az EIB és mellette egy tanácsadó testület, az Interoperábilis Európa Közösség.

Minden tagállamnak ki kell jelölnie egy illetékes hatóságot, amely az interoperabilitási kérdésekkel foglalkozik.

Az EIB stratégiai tervet készít, amelyet évente felülvizsgál és folyamatosan monitoroz.

A bejegyzés végére egy csendes megjegyzés. Sajnos az EU facilitáló jogszabályai (tehát azok, amelyek bizonyos pozitív – rendszerint gazdaságpolitikai – célok elérését próbálják segíteni) véleményem szerint a közösség talán legkevésbé hatékony jogi rendelkezései. A 2003 óta létező közadatokkal kapcsolatos jogalkotás vagy, mondjuk, az olyan jogszabályok, mint a Broadband Cost Reduction Directive, hogy csak két példát mondjak, igazi koordinációs–ösztönző jogszabályok, amelyeknek rendszerint sem szankciója, sem tagállami szintű ösztönző mechanizmusa nincsen, így sajnos alig-alig van hatásuk. Csak reménykedni tudok, hogy az interoperabilitási rendelet esetében, amely jelenleg a trialógus fázisa előtt áll, ez másképp lesz.”

Forrás:
Cél a hatékonyabb online közszféra; Ződi Zsolt; Ludovika.hu, ITKI blog; 2023. október 24.

Technika, tudomány

A kognitív mobilitás forradalmasíthatja a közlekedést

„Folyamatosan változik és átalakul a közlekedésünk, de fontos, hogy ez fenntartható módon történjen, aminek az is a része, hogy ne közlekedjünk feleslegesen – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműmérnöki Karának professzora. Zöldy Máté szerint a közlekedési hálózatok jövőjében a mesterséges intelligenciának is nagy szerepe lesz.

Zöldy Máté a Műegyetem és a magyarországi Bosch csoport közös rendezvényén, a Kognitív Mobilitás Konferencián tartott előadást, amelyen futurisztikus járműveket és elektromos versenyautókat is bemutattak a megjelenteknek. A kognitív mobilitás az egyik legfrissebb tudományterület, amely a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével.

A konferencián mintegy 40 előadáson lehetett részt venni, amelyek olyan területeket érintettek, mint például a forgalmi dugók a jövő autópályáin, a vizuális szmog hatása a járművezetőkre, a városi parkolóhely-foglalási szolgáltatás fejlesztése a vezetési magatartás alapján vagy éppen az évszakok hatása a kerékpáros balesetekre.

A professzor azt mondta az InfoRádióban, hogy egyre több információ áll a rendelkezésünkre a mobilitás valamennyi területén, ami annak köszönhető, hogy fejlődik az informatika, folyamatosan nő a különböző szenzorok száma, melyek ráadásul egyre olcsóbbak, kisebbek és pontosabban mérnek a korábbi eszközökhöz képest. Mint fogalmazott, soha nem volt még annyi adat a birtokunkban a minket körülvevő világról, mint most. Ez pedig elmondható a mobilitásról is. A szenzorok adatokat gyűjtenek szinte mindenről: a járművekről és azok környezetéről, a közlekedésről, a közlekedő emberekről, utóbbiak viselkedéséről. Ezeket az adatokat pedig az MI segítségével dolgozzák fel.

Fenntarthatóság és önmérséklet

„A kognitív mobilitás lehetőséget ad a különböző tudományterületek egymást gazdagító összefogására, ezáltal fenntarthatóbb mobilitási formák létrehozására. A tapasztalatok az oktatási anyagba is bekerülnek, így az új megközelítés hatása a hallgatók segítségével megsokszorozódik” – mondta a konferencián Zöldy Máté. A mesterséges intelligencia segítségével döntést segítő alkalmazásokat hozhatnak létre, sőt, akár olyanokat is, amelyek döntést hoznak maguktól. A professzor hozzátette: a szakemberek igyekeznek tartani a lépést a technológiai innovációkkal és ha ebbe az irányba halad a mobilitás területén a járművek kialakítása, az infrastruktúra, a döntéshozatal, valamint a közlekedés mint rendszer, akkor az nemcsak azt teszi lehetővé, hogy „jobban megértsük azokat a folyamatokat, melyek körülvesznek minket, hanem hatékonyabban is irányíthatjuk és ezáltal fenntarthatóbbá is tehetjük azokat” – magyarázta.

A BME tudományos főmunkatársa szerint a fenntarthatóság megköveteli az önmérsékletet. Azt tapasztalja, hogy „az emberi lényünkben benne van a kényelmesség”, ami pedig gátolja a gyors döntéseket, a változásra való hajlandóságot.

Emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány kitörése idején arra kényszerültünk, hogy maradjunk otthon, ez pedig hatással volt a mobilitási szokásainkra is. Azóta visszaállt a rendes kerékvágásba az életünk, kiszabadultunk, újra szabadon közlekedhetünk, mozoghatunk. „Pedig sok dimenzió szempontjából a Covid alatt is elég jó és fenntartható volt az életünk. Amikor lehetőségem van Kínából megrendelni valamit 2 dollárért és nekem megéri, hogy egy hajóban sok más dolog mellett idehozzák, az nekem azt jelzi, még mindig nem jó a közlekedés árazása” – fejtegette. Zöldy Máté úgy véli, számos példa és szokás azt mutatja, hogy „feleslegesen mozgatott dolgokat vásárolunk meg” és ugyanez igaz arra is, hogy szabadon eldönthetjük, hova megyünk el nyaralni, ami „egy teljes döntési skálán nem biztos, hogy jó”, mert sokszor nem vesszük figyelembe a fenntarthatóságot.

„A mesterséges intelligencia nemcsak az adatok feldolgozásában, hanem az ember számára már túl nagy mennyiségű adat mögött megbújó összefüggések megtalálásában és a döntéshozatal felgyorsításában is segítheti a jövő közlekedési hálózatának megalkotását” – mondta az InfoRádióban a professzor.”

Forrás:
Új tudományterület forradalmasíthatja a közlekedést; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2023. október 29.
Kapcsolódó hangfájl
Lásd még:
A mesterséges intelligencia és a humán intelligencia keveréke teremt új világot a közlekedésben; Bobák Zsófia; Rakéta.hu; 2023. október 23.
Cognitive Mobility (konferencia)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Sikerrel zárult a hazai hálózatüzemeltetők első magyarországi konferenciája (HUNOG)

„Teltházzal zárult a hazai hálózatüzemeltetők első magyarországi NOG konferenciája, amely az internet működtetésének legaktuálisabb, legfontosabb témáit vonultatta fel számos kerekasztal-beszélgetésben és előadáson keresztül.

Nagy sikerrel zajlott le 2023. október 11-12. között az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) és a .HU hivatalos Nyilvántartója, az ISZT Nonprofit Kft. közös szervezésében megvalósult HUNOG konferencia, amely azzal a céllal, jött létre, hogy platformot biztosítson a modern internetes innováció, valamint a több száz hálózati és rendszermérnök napi szinten felhalmozott tudásának megosztására.

A több mint 160 regisztrált résztvevővel, a 24 neves hazai és külföldi szakember előadásával, valamint a 20 szponzor – köztük a RIPE NCC – támogatásával az inárcsi Flow Hotel & Conference-ben megtartott esemény az internet- és hálózatszektor elsőszámú technikai rendezvényeként írta be magát a hazai internet történelmébe.

A résztvevői visszajelzések alapján is hiánypótló konferencia főbb fókuszpontjai a biztonsági megoldások és a hálózati technológiák voltak. Ezen belül több előadás is foglalkozott IPv6-tal és az anycast címekkel, továbbá szabályozási és jogi kérdésekkel, például a közeljövőben bevezetésre kerülő úgynevezett NIS2 irányelvvel.

A hazai hálózatüzemeltetőknek szóló esemény egyik érdekessége volt a magyar internet fejlődésének különböző technológiai aspektusból való áttekintése, felelevenítve a múltat az első internetesnek nevezhető hálózati kapcsolatoktól egészen napjainkig.

A szakmai konferencián a világháló technológiai koordinálásáért felelős nemzetközi szervezet, a RIPE NCC bemutatta a magyar- és a közép európai internet helyzetéről szóló felmérését, valamint felvázolta az ezzel kapcsolatos kérdéseit. Emellett Csorba Ferenc, a RIPE NCC Technical Training and Development szakembere mindkét nap magyarnyelvű továbbképzést tartott, kiemelten az Ipv6 hálózati protokollról.

A rendezvény további hangsúlyos eleme az az átfogó panelbeszélgetés volt, amelyen a médiától, a szabályozóhatóságon át, az akadémiától az ISZT vezetéséig minden szegmens képviseltette magát. A kerekasztal témái között a magyar internet aktuális műszaki és szabályozási kérdésein túl a nemzetközi trendek, a magyar internet jövője, a felsőoktatás szerepe és a biztonságos hálózatok szerepeltek.

A két kiemelt szponzor, a Nokia és a Clico képviselői a nemzetközi hagyományoknak megfelelően szakmai előadást tartottak a hálózatbiztonság és a DDoS támadások elleni védelem fontosságát hangsúlyozva. Az internetszolgáltatókat, domainregisztrátorokat, szerverüzemeltetőket, szállítókat és forgalmazókat megszólító eseményt több kategóriában közel két tucat szponzor támogatta, akiknek standjainál a kávészünetekben aktív szakmai beszélgetés és tapasztalatcsere folyt.

A szervezők kiemelt célja a formálódó hazai NOG közösség erősítése, ezért hamarosan kezdődik a HUNOG_2 szervezése, amelynek időpontja várhatóan 2024. október 9-10.

A HUNOG oldalán már megtekinthetők a hivatalos fotók és az első magyarországi NOG (Network Operator Group, azaz hálózati szakemberek közösségének) összefoglaló videója. Érdemes itt már most feliratkozni a jövő évi konferencia részleteiért.”

Forrás:
Mérföldkő a hazai internetszolgáltatók világában: sikerrel zárult az első HUNOG; Computerworld; 2023 október 27.
HUNOG (konferencia)

Újgenerációs digitális szolgáltatások fejlesztése a kaposvári járásban

„Lezárult az „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése az MVM NET Zrt.-nél a Kaposvári járásban” című projekt, melynek célja volt, hogy a kevésbé fejlett régiókban lehetővé váljon a digitális szolgáltatások terjedése az állampolgárok és a vállalkozások körében – közölte lapunkkal a vállalat.

A projekt 465,35 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás igénybevételével valósult meg a Széchenyi 2020 program keretében.

Az „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése az MVM NET Zrt.-nél a Kaposvári járásban” című projekt célja volt, hogy a kevésbé fejlett régióban, az újgenerációs, szélessávú (NGA) hozzáférési hálózattal le nem fedett igényhelyek lefedése is megvalósuljon.

A hazai és európai uniós forrásokból megvalósuló Szupergyors Internet Program keretében végzett hálózatfejlesztés Kaposvár járás 28 településén jött létre.

A hálózati végpontok sávszélessége minden helyszínen legalább 30 Mbps lett. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap segítségével nyújtott támogatás útján valósult meg.”

Forrás:
Erősödő digitális szolgáltatások a kaposvári járásban; Világgazdaság; 2023. október 26.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Magyar közreműködéssel indul az exobolygó misszió

„Az űrmisszió budapesti konzorciumi találkozóját tartják Budapesten.

Az Európai Űrügynökség egyik legjelentősebb tudományos missziója, az Ariel az exobolygók légkörét, természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja – hangsúlyozta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos kedden, az űrmisszió budapesti konzorciumi találkozóján, amelyre több mint 220-an regisztráltak.

Magyarország a tudományos kutatások mellett az eszközépítésben segíti a misszió sikeres megvalósulását – mondta el Ferencz Orsolya a közmédiának a találkozó előtt.

„A küldetés célja, hogy először az emberiség történetében arra kapjunk választ, hogy az exobolygók légkörében van-e nyoma olyan anyagoknak, amelyek ott lévő életformára utalnak” – emlékeztetett az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Mint mondta, a nemzetközi program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársai is, valamint a miskolci ADMATIS Kft.

A budapesti konzorciumi találkozó tudományos betekintést nyújt az érdeklődőknek az Ariel űrmisszióba. Londoni és más nemzetközi űrügynökségi partnerek közreműködésével a programban résztvevő kutatók számolnak be az eddigi eredményekről – mondta el Ferencz Orsolya.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2029-ben indítandó, Ariel elnevezésű tudományos missziója 4 éves küldetése során 1000 távoli csillag körül keringő bolygót fog megfigyelni a látható és infravörös hullámhosszokon, hogy kialakulásukat és fejlődésüket tanulmányozza. A tudományos misszió első alkalommal fogja mérni az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét, így lehetővé teszi messze a Naprendszer határain túli bolygókutatást.

A magyar hozzájárulás részeként az ADMATIS Kft. egy magyar csapat vezetőjeként az űrtávcsőre kerülő eszközöket és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket fog szállítani. Az űreszközbe egy speciális hűtőradiátort is beépítenek, amely a műhold belsejében lévő kritikus eszközök, jellemzően a detektor és az elektronikák hőmérsékletének pontos szabályozását végzi.

A magyarok emellett a földön maradó eszközök közül az angliai összeszereléshez használandó különböző szerelőkereteket, pozicionálóberendezéseket és állványokat készítenek el, valamint három olyan konténert, amelyekben az űrtávcső közúti szállítása történik Európán át. Ezek biztosítják a többszáz millió euró értékű műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét tisztaszobai körülmények között.

A kormány által az Európai Űrügynökséghez eljuttatott PRODEX-befizetéseken keresztül támogatott magyar hardver-hozzájárulást szakmailag a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, Szabó Róbert koordinálja – olvasható az eseményre kiadott háttéranyagban.

A magyar kutatók ezenkívül a tudományos munkacsoportokban is részt vesznek. Ezek az erőfeszítések az exobolygók légkörének vizsgálatán túl speciális bolygók szülőcsillagai működésének és aktivitásának jobb megismerésére, a célpontlista összeállítására, optimalizálására és kiegészítésére irányulnak.

Az Arielt fejlesztő konzorciumnak 16 ESA-tagország – Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Spanyolország, Ausztria, Dánia, Magyarország, Portugália, Írország, Csehország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Észtország – több mint 50 intézetéből 600 kutató és mérnök a tagja, emellett a közelmúltban a NASA, a JAXA és a Kanadai Űrügynökség részvételét is megerősítették. Magyarország 2018 eleje óta része az Ariel Konzorciumnak.

A konzorcium negyedévente tart személyes találkozót, ahol a kutatók és a mérnökök megbeszélik a misszióval, a műszeregyüttes tervezésével és megépítésével kapcsolatos feladatokat és felkészülnek a tudományos kihívásokra, az adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekre, a célpontlista összeállítására és az űrmisszió mindennapos működtetésére.”

Forrás:
Magyar közreműködéssel indul az exobolygó misszió; Infostart; 2023. október 24.

Az Infotér 2023 Konferencia első napjának fókuszában idén a (hon)védelem és az űripar állt

„Az Infotér Konferencia évről évre igyekszik a 2010-ben zászlajára tűzött célokat – az aktuális globális trendek hatásainak figyelembevételével – megvalósítani. Első napjának fókuszában idén a (hon)védelem és az űripar állt.

Az október 17-től 19-ig tartó esemény egyszerre kínált megjelenési lehetőséget a feltörekvő technikai vívmányoknak és trendeknek, emellett elősegítette a gyümölcsöző együttműködések létrejöttét a kormányzat és a közigazgatás, az infokommunikációs iparág és a civil társadalom szereplői között. Az efféle együttműködés kulcskérdés mind a vállalati, mind a nemzetgazdasági előrelépés szempontjából, nemzetközi szinten pedig a tét nem kisebb, mint az európai versenyképesség erősítése és a növekvő biztonsági igények kielégítése.

Az űripar helyzete

Az űrkorszak kezdetétől egészen a 2000-es évek elejéig jellemző volt, hogy az államilag fejlesztett – elsősorban katonai – technológiák szivárogtak át a polgári területre. A piaci működés logikája alapján 1960-tól a magánvállalatok ritkán vettek részt az űrkutatás mérföldköveinek elérésében, hiszen nagyon tőkeigényes, nagy kockázattal járó műveletek voltak ezek, amelyekre a korban nem volt piaci igény. A történelmi sajátosságok (kétpólusú világ és az űrverseny), a nagy beruházási igény, a beruházás presztízs ereje, a járulékos katonai technológiák (rakétatechnológia, új kommunikációs-, felderítési, megfigyelő módszerek) az államot tették a szektor úttörőjévé.

A tendencia azonban változni látszik: a vezető űrhatalmak egy része képességeik gyarapítása érdekében nélkülözhetetlennek tartja a magántőke bevonását, ezért szabályozással kiszámítható jogi környezetet, állami megrendelésekkel biztos piacot, ösztönzőkkel pedig kifizetődőbb anyagi helyzetet teremt. A kedvező pálya piaci sikerrel kecsegtet a magánvállalatok számára, 2010 óta a szektorba érkező befektetések és pénzforgalom mértéke megduplázódott, az időszakos lassulások ellenére a hosszú távú előrejelzések minden esetben exponenciális növekedést jósolnak.

A kettős felhasználású technológiák

A piac demokratizálódását követően a technológiák áramlási iránya is megváltozott. A katonai–polgári irány helyett (műholdak, internet, nukleáris technológia) egyre gyakrabban találkozhatunk a polgári–katonai irányú átvétellel (drónok, AI, VR, anyagtechnológiák).

A Védelmi Innovációs és Kutatóintézet (VIKI) kiemelt célja, hogy a kettős felhasználású technológiák (dual use technologies) használatával erősítse a hazai védelmi ipart és képességeket. Porkoláb Imre dandártábornok, a program vezetője a korunkban növekvő biztonsági kihívásokra és a fenyegetések komplexitására utalva kiemelte, hogy a technológiai változásokba nincsen morális iránytű beépítve, amely a felhasználót az erkölcsös felhasználásra késztetné.

Az intézet olyan egyszerű, smart privát fejlesztéseket („simple smart tech” – SST) értékel, fogad be, ösztönöz, amelyek kisebb-nagyobb modifikációt követően katonai eszközként a Magyar Honvédség és hadiipar számára új adottságokat és készségeket biztosítanának. A polgári és katonai technológiák efféle szinergiája potenciálisan lehetővé teszi, hogy valós védelmi helyzetben a civil tulajdont rövid felkészítést követően katonai célokra alkalmazzák. Ilyen szükség esetén fontos faktor a „social force” jellemző, amely a lakosság saját vagyontárgyak védelmi célokra történő átadására való hajlandóságát méri.

A „simple smart tech” fejlesztések katalizálása mellett a konferencián említésre került a nagy befektetést igénylő high/deep tech is. Bár az anyagi forrás jelenleg nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy Magyarország egy ilyen jelentős fejlesztéssel kiemelt pozícióba kerüljön a nemzetközi technológiák versenyében és ezzel jelentős nemzetgazdasági előnyt realizáljon, a VIKI feladatának tartja az efféle lehetőségek feltárását is az ország számára.

Űrorvostan

„Az űrorvostan elsődleges feladata az űrbéli tartózkodás emberre gyakorolt hatásainak mérése és vizsgálata, a szükséges óvintézkedések meghatározása” – az űrorvostan fontosságáról és feladatairól beszélgetett Nagy Klaudia Vivien (a HUNOR magyar űrhajós program egészségügyi vezetője), Balázs László (a HUN-REN magyar kutatási hálózat munkatársa), Csernoch László (a Debreceni Egyetem rektorhelyettese), valamint Péntek Attila (a CoreTechs Solutions Kft. ügyvezetője). A hosszú távú, fenntartható űrutazás komplex problémák elé állítja többek között az orvosokat, biológusokat is: hogyan védhető az űrhajós a kozmikus sugárzással szemben? Hogyan garantálható a megfelelő tápanyag- és táplálékkiegészítő-bevitel az űrben? Milyen hatással van a vázrendszerre, izmokra, keringési rendszerre a mikrogravitáció?

A kerekasztal-beszélgetés figyelemfelkeltő témája volt az a paprikafajta, amellyel a magyar űrhajós feltehetőleg kísérletezni fog a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén. A Capsitron-projekt keretében a Debreceni Egyetem kutatói olyan paprikát nemesítettek, amely az űrben termeszthető növények alapfeltételeinek igyekszik minél jobban megfelelni: kicsi, gyorsan növekszik és majdnem minden része felhasználható valamilyen formában.

A résztvevők röviden említést tettek továbbá az izolációból eredő pszichológiai megpróbáltatásokról, azokról a technológiai alternatívákról, amelyeket a hatóanyaggyártás terén kínál a mikrogravitáció (ez utóbbi inkább a gyógyszerészet szakterületéhez tartozik), és a tudományosan még nem megmagyarázott, jelenleg csak megfigyelt „space fog” jelenségről (az űrhajós mentális ködössége, lassabb gondolkodása).

A magyar űrhajós program

A nap kétségkívül legtöbb érdeklődést kiváltó eseménye az űrhajósjelöltek beszélgetése volt, ahol a négy főből álló csapat betekintést engedett a mindennapjaiba, a fizikai, pszichés, mentális, szakmai felkészülés keménységébe, az új hivatásuk oltárán hozott magánéleti áldozataikba, saját bizonytalanságaikba.

Kiemelték, hogy bár az ISS-re egyikőjük fog csak felmenni – és emiatt a külső szemlélők gyakran versenyközegnek tekintenek a kiválasztás folyamatára –, ők valójában egy csapat, amelyben mindenkinek szerepe lesz. A kiválasztott űrhajós számára a földi állomásról érkező szakmai, pszichés támogatás döntő lehet a küldetés sikere szempontjából.

Szintén hangsúlyozták, hogy a program célja elsősorban nem az, hogy embert juttassanak az űrbe, hanem az ezzel járó további eredmények és hasznok. A különleges környezet olyan kutatások lebonyolításához ad laboratóriumot, melyekkel földi körülmények között nem lehetséges kísérletezni. Az űripari vállalatok és kutatóközpontok által készített, űrbéli felhasználásra szánt műszerek számára a valós környezetben végzett tesztek áttörési lehetőséget adnak, az ellátási láncokba való bekerülési esélyüket jelentősen javítja. Az oktatás és az elkövetkező generációk érdeklődésének formálása szempontjából kíváló eszköz az űrutazás, a jelöltek kiképzése és későbbi szerepvállalása, az űrben pedig minden egyes eltöltött perc jelentős értékkel bír, így diplomáciai célokra is felhasználható. A küldetés végrehajtásával Közép-Európában egyedülálló magyar képesség lesz az űrhajósok kiválasztását, felkészítését támogató orvosi, katonai, tudományos, pszichológiai, fizikai háttértudás és szakembergárda.

A konferencia első napja átfogóan igyekezett lefedni az űrkutatás és védelem legfontosabb együttműködési lehetőségeit, továbbá a HUNOR-programban rejlő lehetőségeket. A privát szférából érkező érdeklődők és tudományos munkatársak mellett a kormányzat és az igazgatás valóban képviseltette magát, ezzel lehetőséget adva az informális beszélgetéseken keresztül a piaci képességek és a közjó párhuzamos erősítését.”

Forrás:
A technológiában nincs beépített morális iránytű; Milán Ákos Péter; Ludovika Magazin; 2023. október 25.

44. szám, 2023. október 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Háttér-információk

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság