Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor elmondta, milyen szempontok alapján fogják elkölteni a pénzt a Versenyképes Járások Programban
Tárgyszavak: járási fejlesztési fórumok, Magyarország, Navracsics Tibor, területi egyenlőtlenségek, Versenyképes Járások Program

Közigazgatás, politika, jog

A Közbeszerzési Hatóság ismételten megválasztott elnöke a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát javasolja
Tárgyszavak: Kovács László, Közbeszerzési Hatóság (KH), közigazgatási személyzeti ügyek, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás
Erősödő vidéki térségek – Bemutatkozik a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység konferencia
Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, Herman Ottó Intézet Nkft., Magyarország, Nagy István, vidék- és térségfejlesztés, Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység
Cser-Palkovics András lát megoldást az önkormányzatok folyamatosan növekvő szolidaritási hozzájárulásának problémájára
Tárgyszavak: Cser-Palkovics András, Magyarország, önkormányzati pénzügyek, szolidaritási hozzájárulás, települési önkormányzatok Versenyképes Járások Program

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig: újabb különlegességek az Országos Széchényi Könyvtár Régi Ritka digitális gyűjteményében
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, kulturális örökség digitalizálása, Magyarország, művelődési informatika, Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), sajtótörténet

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor elmondta, milyen szempontok alapján fogják elkölteni a pénzt a Versenyképes Járások Programban

„Minden járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes járások programnak köszönhetően; a 65 milliárd forinttal rendelkező program legfőbb célja a területi különbségek csökkentése – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

A tárcavezető kifejtette: minden ország versenyképessége annál erősebb, minél kisebbek a területi különbségek, és Magyarország ebből a szempontból meglehetősen tagolt.

Példaként említette, hogy Budapest fejlettsége magasan meghaladja az uniós átlagot. Ha 100 százaléknak vesszük az európai uniós átlagot, akkor Budapest 163 százalékon áll, míg Pest megye 67-68, de például az Észak-Alföld 48 százalék.

Navracsics Tibor szerint e különbségek ellenére Magyarország nagyon jó tempójú felzárkózást valósít meg, megelőzte már Görögországot, utolérte Portugáliát.

Újabb motor lesz a fejlesztésben a Versenyképes járások program, és míg a Modern városok program vagy a Magyar falu program településekre koncentrált, ez a térségi fejlesztési logikát állítja középpontba, és a megvalósításhoz a települések együttműködésére is szükség lesz – mondta.

A miniszter ismertette, a 174-ből 141 járás nagyobb összeget kap a fejlesztésekre, mint amennyi az iparűzési adó növekményükből következne, de a maradék egynegyed rész sem jár rosszabbul, mert ők viszont a magasabb összeget mindenféle korlátozás nélkül pályázhatják.

A fejlesztési célokat a legtágabban határozzák meg, sőt, üzemeltetésre, fenntartásra is fordítható a támogatás.

Navracsics Tibor elmondta, térségben kell gondolkodni, mert egy-egy nagyvárosba a környékről is bejárnak dolgozni, hozzájárulnak a gazdaság megerősítéséhez, a szolgáltatások fenntartásához, ezért nem csak a városi infrastruktúrát kell fejleszteni, de például a bejárást könnyebbé tevő közösségi közlekedést, vagy az egészségügyi szolgáltatásokat, amit a térségben élők is igénybe vesznek.

Összességében az a cél, hogy az ország ne csupán a számokban lépjen előre, hanem életminőségben is – szögezte le a miniszter.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Navracsics Tibor ismertette: járásonként lesznek fejlesztési fórumok, legalább három településnek kell összefognia, hogy fejlesztési javaslatot vigyen be a fórumra.

A fórum által elfogadott javaslatokat terjesztik be a minisztériumba, ahol azt nézik majd, hogy azok hogyan vágnak egybe az országos fejlesztéspolitikai elképzelésekkel.

„Ha azt látjuk, hogy a szociális ellátó rendszert kell fejleszteni, de ehhez képest valaki egy főteret akar köveztetni, akkor előnyben részesítjük azokat a projektjavaslatokat, amelyek inkább az országos igényekkel, elképzelésekkel állnak összhangban” – fogalmazott Navracsics Tibor…”

Forrás:
Navracsics Tibor elmondta, milyen szempontok alapján fogják elkölteni a pénzt a Versenyképes járások programban; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. február 18.

Közigazgatás, politika, jog

A Közbeszerzési Hatóság ismételten megválasztott elnöke a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát javasolja

„A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tisztújító ülésén újabb öt évre dr. Kovács Lászlót választotta meg a Hatóság elnökévé. A több mint két évtizednyi, közbeszerzési területen szerzett tapasztalattal rendelkező szakember 2020 óta tölti be a szervezet elnöki tisztségét, ezt megelőzően pedig évekig a Közbeszerzési Hatóság főtitkáraként dolgozott.

Dr. Kovács László újraválasztását követően kiemelte: „Jelentős eredményeket értünk el az elmúlt öt évben a Közbeszerzési Hatóság tevékenységének fejlesztése terén. Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a szervezet elnökeként folytathatom a megkezdett munkát. Ennek keretében célunk a szabálytalan, versenykorlátozó közbeszerzések kiszűrését és korrigálását biztosító hatékony ellenőrzési rendszer működtetése, mely elengedhetetlen a hazai és közvetetten az európai versenyképesség fokozásához. Emellett törekszünk az ellenőrzési folyamatok hatékonyságának további javítására, a hirdetményellenőrzési tapasztalatok szélesebb körű felhasználására, hogy ezzel is segítsük az ajánlatkérőket közbeszerzéseik lefolytatása során. A még alaposabb ellenőrzések érdekében pedig vizsgáljuk mesterséges intelligencia alapú eszközök használatának lehetőségét is”.

A Közbeszerzési Hatóság újraválasztott elnöke emellett hangsúlyozta, hogy programjának fontos célja, hogy a szervezet megkerülhetetlen szereplője legyen a közbeszerzésekről szóló diskurzusnak, valamint szeretné tovább erősíteni a nemzetközi szerepvállalást, illetve mélyítené a már meglévő szakmai kapcsolatokat.

„A jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk a magyar kis- és középvállalkozások szakmai támogatására annak érdekében, hogy a kkv-k a továbbiakban is meghatározó szereplői lehessenek a hazai közbeszerzési piacnak. Emellett a fenntarthatóság, a fenntartható közbeszerzési gyakorlatok minél szélesebb körű elterjesztése is az előttünk álló időszak kiemelt célkitűzése” – fűzte hozzá a szakember.

Dr. Kovács László az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett. 2004 és 2009 között a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságán jogi tanácsadóként, majd szakmai tanácsadóként dolgozott, 2010-től a Tanács Jogi Főosztályának vezetője. 2012-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2014-től a Miniszterelnökség közbeszerzési jogalkotási szakterületének főosztályvezető-helyettese, majd főosztályvezetője. 2017-től volt a Közbeszerzési Hatóság főtitkára, majd 2020 óta a szervezet elnöke. Részt vett mind a 2011. évi, mind a 2015. évi új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában.”

Forrás:
Újabb öt évre dr. Kovács László a Közbeszerzési Hatóság elnöke; Közbeszerzési Hatóság; 2025. február 20.

Erősödő vidéki térségek – Bemutatkozik a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység konferencia

„2025. március 4-én a Hermann Ottó Konferencia Központban megrendezésre kerülő rendezvényen az induló hálózatról, a támogató egység feladatairól, valamint a vidék- és térségfejlesztési forrásokról tájékoztatják az érdeklődőket.

A 2023 és 2027 közötti uniós programozási időszakban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. látja el a Nemzeti KAP-hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének feladatait. Ez adja 2025. március 4-ére tervezett konferencia aktualitását, amelyen nyitó beszédet mond dr. Nagy István agrárminiszter.

A rendezvényen az induló hálózatról, a támogató egység feladatairól, valamint a vidék- és térségfejlesztési forrásokról kívánja tájékoztatni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az érdeklődőket.

A Társaság által működtetett Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) célja az agráriumban, a vidékfejlesztésben és a tudásátadásban érintett kormányzati, önkormányzati és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó tevékenységet végző szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése, és tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében.

Időpontja: 2025. március 4. (kedd) 10:00 óra

Helyszín: Herman Ottó Konferencia Központ (1223 Budapest, Nagytétényi út 190.)

Megközelítés: A Herman Ottó Konferencia Központ közvetlen környezetében (Budatétényi Rózsakert) parkolási lehetőség nem biztosított, a szomszédos Campona bevásárlóközpont ingyenes fedett vagy nyílt téri parkolói állnak rendelkezésre

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát 2025. február 25-ig jelezze az ide kattintva elérhető felületen.

További információ és a meghívó ide kattintva érhető el”

Forrás:
Erősödő vidéki térségek – Bemutatkozik a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység konferencia; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2025. február 20.

Cser-Palkovics András lát megoldást az önkormányzatok folyamatosan növekvő szolidaritási hozzájárulásának problémájára

„Jelentős változások körvonalazódnak a szolidaritási hozzájárulás rendszerében: Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint az agglomerációs települések is részesülhetnének a megyei jogú városok gazdasági teljesítményéből származó bevételekből. A változás első jeleként már elindult a Versenyképes Járások Program, amely lehetővé tenné, hogy a befizetett összeg nagy része visszaáramoljon a városok és környékük fejlesztésére.

A szolidaritási hozzájárulás mértéke évről évre emelkedik a gazdaság növekedésével párhuzamosan, azonban a jelenlegi módszertan felülvizsgálatra szorul – állítja Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Bár a szolidaritás elve fontos, a hozzájárulás mértéke túlzó, és elosztási rendszere sem optimális – írta Facebook-bejegyzésében a város vezetője.

Cser-Palkovics András szerint új megoldásként körvonalazódik, hogy az agglomerációs települések is részesülhetnének a megyei jogú városok gazdasági teljesítményéből származó bevételekből. Szerinte ez különösen indokolt, hiszen például Székesfehérvár ipari üzemeiben jelentős számú, környékbeli településeken élő munkavállaló dolgozik. A polgármester állítja, hogy a változás első lépcsőfoka már látható, ez pedig az úgynevezett Versenyképes Járások Program, amelyet a megyei jogú városok és az állam közösen finanszíroznak. Székesfehérvár esetében ez idén még 650 millió forintos többletkiadást jelent, azonban a jövőben a szolidaritási hozzájárulás válhat a program pénzügyi alapjává.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a befizetett összeg jelentős része visszaáramolhatna a város és környékének fejlesztésére, valamint járási közszolgáltatások – például a közösségi közlekedés – fejlesztésére és működtetésére. A szakértők szerint ez a megoldás hatékonyan követné a jelenlegi demográfiai, gazdasági és fejlődési trendeket, miközben valódi együttműködést teremtene a városok és vonzáskörzetük között – fejtette ki a település vezetője. ”

Forrás:
Cser-Palkovics András szerint megvan a megoldás a folyamatosan növekvő szolidaritási hozzájárulás problémájára; Domján Anikó; Index.hu; 2025. február 21.

Európai Unió

Az Európai Unió egyszerűsíteni fogja a vállalati szabályozást – Henna Virkkunen, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke

„Összefoglaló
– Az alelnök szerint túl nagy az uniós vállalati szabályozási teher
– A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás egyszerűsítését tervezik
– Az idén legalább öt jogszabálycsomagot terveznek

Az Európai Bizottság az idén legalább öt jogszabálycsomagot fog javasolni a beruházások ösztönzése és a vállalatokra vonatkozó szabályozás egyszerűsítése érdekében, többek között a mesterséges intelligencia területén – közölte csütörtökön az Európai Unió digitális ügyekért felelős vezetője.
Az Európai Bizottságra nyomást gyakorolnak az uniós tagállamok, például Franciaország, hogy enyhítse a szabályozást, és Donald Trump amerikai elnök kormánya is kihívást jelent.

A Reuters által a múlt hónapban ismertetett európai bizottsági dokumentumtervezetből kiderül, hogy a blokk globális versenyképességére törekvő uniós döntéshozók számára a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a megfizethető tiszta energia a fókuszban lévő területek.
„Személy szerint úgy gondolom, hogy túl nagy az adminisztratív teher és a bürokrácia” – mondta csütörtökön Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke.
„Ezért a Bizottság idén legalább öt olyan jogszabályi egyszerűsítési csomagot fog előterjeszteni, amelyek csökkentik az extra bürokráciát, mindenekelőtt az európai beruházások és innováció előmozdítása érdekében” – mondta Helsinkiben újságíróknak.
Virkkunen a múlt hónapban azt mondta, hogy az Európai Unió továbbra is érvényesíti a nagy technológiai cégek szabályozást, annak ellenére, hogy egyes amerikai vállalatok felszólították Trumpot, hogy akadályozza meg, hogy a blokk megbírságolja őket.

Virkkunen szerint az öt csomag egyike, amelyet várhatóan az év végén vezetnek be, a mesterséges intelligenciáról szóló uniós törvény, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény, a digitális marketingről szóló törvény és az unió általános adatvédelmi rendelete közötti átfedéseket kezelné. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek a jogszabályoknak a céljait ne lehetne érvényesíteni” – mondta. Hozzátette, hogy a cél a jogszabályok ésszerűsítése, hogy megkönnyítsék a vállalatok működését, mivel gyakran ugyanazoknak a vállalatoknak több különböző törvénynek kell megfelelniük. Virkkunen szerint más csomagok a fenntarthatóságra, a kisvállalkozásokra és a mezőgazdaságra vonatkozó szabályozás könnyítését szolgálnák.”

Forrás:
Europe set to simplify corporate regulation, EU’s digital chief says; Essi Lehto; Reuters; 2025. február 20.

Rövidesen bemutatják az Európai Bizottság második „Omnibus” egyszerűsítési csomagját, benne az InvestEU program garanciakeretének 2,5 milliárd eurós emelésével

„Az Európai Bizottság a következő héten tervezi bemutatni második „Omnibus” egyszerűsítési csomagját, amelynek központi eleme az InvestEU program garanciakeretének 2,5 milliárd eurós emelése. Ezzel a lépéssel a program teljes keretösszege 28,7 milliárd euróra nőne, ami várhatóan további 25 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást generálna az Európai Unióban.

A kiszivárgott dokumentumot az Euractiv hozta nyilvánosságra, amely részletezi a Bizottság javaslatát az InvestEU megerősítésére, a programok kombinálására és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére. Az intézkedéscsomag célja, hogy növelje az EU befektetési környezetének hatékonyságát, valamint egyszerűsítse a szabályozási környezetet a gazdasági szereplők számára.

Az InvestEU megerősítése és programok összevonása

A javaslat célja az InvestEU program pénzügyi garanciájának növelése mellett a források hatékonyabb felhasználása is. Ennek érdekében a Bizottság azt tervezi, hogy az InvestEU-t más meglévő programokkal, például az Európai Stratégiai Beruházási Alappal (EFSI), a Connecting Europe Facility-vel (CEF), az InnovFin-nel és a Kis- és Középvállalkozások Versenyképességi Programjával (COSME) kombinálja. Ezáltal a rendelkezésre álló források összevonásával és összehangolásával kívánják fokozni a beruházások hatékonyságát és elérhetőségét.

Egyszerűsítési intézkedések a kis- és középvállalkozások számára

A csomag részeként a Bizottság olyan egyszerűsítési intézkedéseket is javasol, amelyek kifejezetten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) adminisztratív terheinek csökkentését célozzák. A tervek szerint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót, egyszerűsített jelentési kötelezettségeik lennének. Emellett a támogatások „végső kedvezményezettjeinek” nyilvános közzététele csak akkor lenne kötelező, ha az elnyert összeg legalább 1 millió euró. A Bizottság becslései szerint ezek az intézkedések évente mintegy 200 millió euró megtakarítást eredményeznének a vállalkozások számára.

Nem jogalkotási intézkedések és további egyszerűsítések

A tervezet hangsúlyozza, hogy további egyszerűsítések érhetők el nem jogalkotási intézkedéseken keresztül is. A Bizottság tervei között szerepel a partnerekkel való szoros együttműködés a vállalatok jelentési terheinek csökkentése érdekében, például szerződéses egyszerűsítések révén. Ezek az intézkedések hozzájárulnának a vállalkozások versenyképességének növeléséhez és a beruházási környezet javításához az Európai Unióban.

Kapcsolódó kezdeményezések és a bemutatás időzítése

Az „Omnibus” egyszerűsítési csomag bemutatása várhatóan jövő szerdán történik meg, egy időben más fontos kezdeményezésekkel, mint például a Tiszta Ipari Megállapodás, az első Omnibus csomag a fenntarthatóságról és a Megfizethető Energia Akcióterv. Ezek a kezdeményezések összhangban vannak az Európai Bizottság azon törekvésével, hogy egyszerűsítse a szabályozási környezetet és ösztönözze a beruházásokat az Európai Unióban. ”

Forrás:
Az Európai Bizottság új javaslata: 2,5 milliárd eurós növekedés az InvestEU garanciában; EU Monitor; 2025. február 20.

Az Európai Bizottság bemutatta a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari stratégiai jövőképét

„Az Európai Bizottság ma bemutatta a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképét, amely voltaképp az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjére vonatkozó ambiciózus ütemterv. Az ütemterv a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari szereplők több generációja számára teremti meg az alapokat ahhoz, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszer vonzó, versenyképes, ellenállóképes, jövőorientált és méltányos legyen.

A stratégiai jövőképben felvázolt valamennyi intézkedés előfeltétele, hogy tovább egyszerűsítsük a szabályozást, és segítsük az innovatív megoldások és a digitalizáció elterjedését. A Bizottság még idén elő fog terjeszteni egy átfogó egyszerűsítési csomagot a mezőgazdaság jelenlegi jogszabályi keretére vonatkozóan, és elő fogja terjeszteni a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó európai digitális stratégiát is, hogy ezáltal is támogassa a digitális technológiára nyitott gazdálkodásra való átállást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Mezőgazdasági termelőink központi szerepet töltenek be az EU élelmiszer-termelési rendszerében. Mindennapi kemény munkájuknak köszönhető, hogy biztonságos és jó minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra. A gazdáknak azonban egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a globális verseny és az éghajlatváltozás miatt. Ezért ma egy olyan átfogó stratégiát kínálunk, amely vonzóbbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodást.”

A stratégiai jövőkép négy kiemelt területet határoz meg:

Vonzó ágazat: A gazdálkodásnak kellően stabil pályának kell lennie ahhoz, hogy a fiatalok szívesen válasszák ezt a hivatást. Ebben szerepet játszik a tisztességes jövedelem és a célzottabb költségvetési támogatás is. Aktívan támogatni kell a gazdákat abban is, hogy hasznot húzhassanak az innovációból és az új üzleti modellekből, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási és biodiverzitási krediteket mint kiegészítő bevételi forrásokat. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a mezőgazdasági termelők ne kényszerüljenek arra, hogy termékeiket rendszeresen a termelési költségek alatti áron értékesítsék, és e célból konkrét intézkedéseket fog hozni, többek között a tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelv felülvizsgálatával. A Bizottság 2025-ben elő fogja terjeszteni a nemzedékek megújulását elősegítő stratégiáját, amely ajánlásokat tartalmaz olyan intézkedésekre, amelyek segítségével mind uniós, mind nemzeti/regionális szinten felszámolhatók a fiatalok és az új belépők mezőgazdasági termelővé válásának akadályai.

Versenyképes és ellenállóképes ágazat: Az EU – különféle módszereket alkalmazva – a továbbiakban is prioritásként kezeli a biztonságot és a szuverenitást az élelmezés terén. Teljeskörűen ki fogjuk használni a kereskedelmi tárgyalások és megállapodások adta lehetőségeket, megvédve az európai mezőgazdasági termelők érdekeit. A stratégiai jövőkép reagál a gazdák, a polgárok és általában az egész társadalom azzal kapcsolatos igényére is, hogy az importált termékekre vonatkozó termelési előírások összehangoltabbak legyenek annak érdekében, hogy az ambiciózus uniós szabványok ne okozzanak versenyhátrányt, és összhangban legyenek a nemzetközi szabályokkal. Ezért a Bizottság 2025-ben lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy felmérje a szabványok nagyobb mértékű harmonizációjának hatását, például az EU-ban betiltott veszélyes növényvédő szerek és az állatjólét tekintetében. Emellett az élelmiszer-biztonsági előírások szigorú érvényesítése és ellenőrzése továbbra is olyan prioritás, amely nem képezheti alku tárgyát. Az ágazat hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében a Bizottság nagyobb hangsúlyt fog fektetni az állatállománnyal összefüggő kérdésekre.

Időtálló ágazat: Európa mezőgazdaságának fontos szerep jut az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásban. A stratégiai jövőkép elismeri, hogy az éghajlat-politikai fellépést össze kell egyeztetni az élelmezésbiztonsággal és az ágazat előtt álló sajátos kihívásokkal. A mezőgazdasági termelőket jutalmazni kell a természetbarát módszerek alkalmazásáért. Ezzel összefüggésben a Bizottság alaposan mérlegelni fogja, szükséges-e további tilalmat bevezetni a növényvédő szerek használatára vonatkozóan, ha észszerű időn belül nem állnak rendelkezésre alternatívák, és harmonizálni fogja a biopeszticidek uniós piacra jutását. A Bizottság emellett ki fog dolgozni egy önkéntes teljesítményértékelési rendszert, az úgynevezett „fenntarthatósági iránytűt mezőgazdasági üzemek számára”, hogy segítse a gazdákat az üzemek szintjén nyújtott teljesítményük mérésében és javításában. Vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia is készül majd a hatékonyabb vízfelhasználás iránti sürgető igény kielégítésére.

Méltányos élet- és munkakörülmények a vidéki térségekben: A Bizottság frissíteni fogja a vidékfejlesztési cselekvési tervet, hogy a vidéki területek életteliek és működőképesek maradjanak, és továbbra is szorosan kapcsolódjanak az EU kulturális és természeti örökségéhez. Az érdekeltek széles körének bevonásával (idetartoznak többek között a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők, az ipar és a hatóságok) éves élelmiszerügyi párbeszéd is indul majd, melynek célja megoldásokat találni olyan kérdésekre, mint az élelmiszerek megfizethetősége és az innováció. A továbbiakban a Bizottság foglalkozni kíván az élelmiszer-pazarlás csökkentésével és az állatjóléttel kapcsolatos társadalmi aggályok kezelésével is.

Ami a távlati terveket illeti: a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat részét képező jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) egyszerűbb és célzottabb lesz. A támogatás elsősorban az élelmiszer-termelésben aktívan részt vevő mezőgazdasági termelőkre irányul majd, különös tekintettel a fiatal gazdákra és azokra, akik hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodnak. A hangsúly az ösztönzésen lesz, nem a feltételekhez kötésen.

Előzmények

A mezőgazdasággal és az élelmiszerekkel kapcsolatos stratégiai jövőkép a jelenlegi Bizottság első 100 napjának egyik kiemelt kezdeményezése, amelyet Raffaele Fitto ügyvezető alelnök és Christophe Hansen biztos dolgoztak ki Ursula von der Leyen bizottsági elnök irányításával. E jövőkép célja – az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszédről szóló jelentésre építve, valamint az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Testülettel egyetértésben – az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának biztosításában került meghatározásra. A legfrisseb Eurobarométer felmérés alapján az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a stabil élelmiszerellátás biztosítása mindenkor alapvető fontosságú az EU-ban.

További információk

Kérdések és válaszok a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképről

Közlemény: A mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép

Tájékoztató

A mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép honlapja

Audiovizuális szolgáltatás

Idézet(ek)

„Mezőgazdasági termelőink központi szerepet töltenek be az EU élelmiszer-termelési rendszerében. Mindennapi kemény munkájuknak köszönhető, hogy biztonságos és jó minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra. A gazdáknak azonban egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a globális verseny és az éghajlatváltozás miatt. Ezért ma egy olyan átfogó stratégiát kínálunk, amely vonzóbbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodást.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„A stratégiai jövőkép határozott választ jelent az agrár-élelmiszeripari szektor azzal kapcsolatos igényére, hogy versenyképes, reziliens, méltányos és vonzó ágazatot hagyjunk örökül az elkövetkező generációknak. Stratégiai víziónk egy virágzó Európa, melynek élettől duzzadó vidéki térségei a hagyományok és az innováció találkozási pontjai. A Bizottság szorosan együtt fog működni az agrár-élelmiszeripari ágazattal annak érdekében, hogy az versenyképesebbé és rugalmasabbá váljon, nagyobb hangsúlyt kapjanak a helyi adottságok, és újra szorosan összekapcsolódjanak az élelmiszerek, a termőterületek, a szezonalitás, a kultúrák és a hagyományok. A szinergiák és a kiegészítő jelleg erősítésével, valamint a pénzügyi eszközök és az ágazati politikák összehangolásával hatékonyan támogatjuk a vidéki közösségeket a kézzelfogható eredmények érdekében.” – Raffaele Fitto, a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök

„Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság létfontosságú ágazatok Európa polgárai, gazdasága és társadalma számára. Virágzó agrár-élelmiszeriparra van szükségünk, amely lépést tart a versenytársakkal a tisztességes globális piacon, és elég ellenálló a válságokkal és sokkhatásokkal szemben. Biztosítanunk kell saját élelmiszer-önrendelkezésünket is, hisz körülöttünk a gyors ütemben változó világ tele van kockázatokkal, fenyegetésekkel. A ma bemutatott ütemterv kijelöli azt az utat, amelyen járva mérsékelhetjük az uniós gazdákra nehezedő sokfajta nyomást. Nemcsak az ágazat fenntarthatóbbá tételét várjuk ettől a tervtől, de azt is, hogy a gazdálkodás vonzó és jövedelmező hivatás maradhasson, elősegítve, hogy elegendő számú fiatal válassza ezt a szakmát. Az ütemterv lehetővé teszi továbbá, hogy a mezőgazdaság továbbra is maximálisan kivegye a részét az éghajlatváltozás hatásait mérséklő uniós erőfeszítésekből. Különbözőségeinket figyelembe vevő, személyre szabott megközelítéssel és az összes érdekelt fél bevonásával ígéretes mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot hozhatunk létre a jövendő nemzedékek számára.” – Christophe Hansen, a mezőgazdaságért és az élelmiszerügyért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság ismertette a virágzó uniós mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazatra vonatkozó ütemtervét; Európai Bizottság; 2025. február 19.

Csomag, csomag hátán – az Európai Bizottság 2025. évi munkaprogramjáról

„Megjelent a Bizottság éves munkaprogramja

A dokumentumot látva már pusztán a témák számosságától káprázik az ember szeme. De lege ferenda a nagy kérdés: jó ez így? Tényleg szerencsés az EU-nak ennyi témával foglalkoznia (hatásköri kérdések), s mindennek a hatékony menedzseléséhez egy irgalmatlanul nagy apparátust fenntartania (bürokrácia – humánerőforrás-menedzsment és roppant költségvetési kiadás – hatékonysági és eredményességi kérdések) vagy a „versenyképes Európai Unió”, amit a Budapesti nyilatkozat előirányoz, könnyebben és jobban elérhetőbb lenne egy karcsúsított, gazdasági-kereskedelmi kérdésekre fókuszáló közösséggel?

Az Európai Bizottság a napokban megjelentette munkaprogramját. A dokumentum a folyó évi munka ütemezését tartalmazza, aprópénzre váltva a Bizottság politikai iránymutatásait („Political Guidelines”), a biztosi feladatokat és velük szemben támasztott elvárásokat kijelölő ún. „Mission Letter”-eket, valamint remélhetőleg az Európai Tanács következtetéseiben foglaltakat. mivel az uniós szakpolitika és jogalkotási feladatmegosztás szerint a kezdeményezés joga a Bizottságé, a dokumentumtól elvileg az várható, hogy megtudjuk, mi vár ránk az előttünk álló évben.

A munkaprogram címe – a von der Leyen elnök beszédeiben már többször előkerült – „bolder, simpler, faster” – azaz bátrabb, egyszerűbb és gyorsabb Uniót irányozza elő. A „hogyan?” kérdés tekintetében a program az egyszerűsítést teszi első helyre: a Budapesti nyilatkozatban is megfogalmazott célkitűzést a Bizottság úgy fordítja le, hogy az adminisztratív terheket 25%-kal, a KKV-szektor tekintetében 35%-kal kívánja csökkenteni. A dokumentum a részletekről azonban aggasztóan keveset árul el. A Bizottság egyes, jelentéstételi követelményeket tervez egyszerűsíteni, illetve, a papíralapú adminisztrációt elhagyva, erősen a digitalizáció felé mozdulna. További intézkedések célozzák az egyszerűbb engedélyezési eljárásokat, valamint az uniós jog egységesebb és teljesebb végrehajtását. E tekintetben a Bizottság egy barátságosabb (rendszeres implementációs párbeszéd a legnagyobb érintett szereplőkkel) és egy kevésbé barátságos (a kötelezettségszegési eljárások intenzitávásnak növelése) megoldást is kiáltásba helyez. Remélhetőleg sikerül a kettő között megtalálni az egészséges egyensúlyt.

Izgalmasabbak ennél a szakpolitikai (ha úgy tetszik, „tartalmi”) intézkedések és javaslatok. A Bizottság, felettébb helyeselhetően, a versenyképesség horizontális problémái számbavételével kezdi: törékeny ellátási láncok, megugró energiaköltségek, munkaerőhiány, és a tőkéhez való korlátozott hozzáférés. A problémák ágazatonként is kezelendőek, de átfogó intézkedésekre is szükség van. A munkaprogram szerint a megoldási javaslatot az új „Single Market Strategy” fogja tartalmazni, amelyet a Bizottság 2025 második félévére időzít, s annak célja minden, a tagállamok közötti kereskedelmet akadályozó tényező felszámolása, az uniós munkaerőpiac teljessé tétele, valamint a tagjelölt államok részleges bekapcsolása az egységes piaci működésbe. Emellett a Bizottság az innovációs szakadék betemetése érdekében a társasági (és kapcsolódó fizetésképtelenségi-, adó-, és munka-) jog terén is lépni kíván, jogi szempontból is megkönnyítve ezzel az európai vállalatok piaci működését.

A munkaterv „javát”, legalábbis mennyiségi szempontból, az energia- és klímapolitikai szabályozási reformelképzelések adják. A Bizottság „Clean Industrial Deal” („CID”) névre keresztelte a „csodafegyvert”, amellyel a fenntarthatóság és az iparstratégia területén nagyot szeretne alkotni. A csomag elnevezése ugyan rímel az előző „Green Deal-re”, de megkapta az „ipari” jelzőt is, ami alapján reménykedhetünk, hogy Európa végre menetirányba fordul a lovon, eddig ugyanis fordítva ültünk rajta.

A tervek szerint a CID rövidtávon is azt szolgálja, hogy az európai ipar visszanyerje versenyképességét, úgy azonban, hogy egyidejűleg megvalósítja a karbonmentesítést is. A munkaprogram szerint a CID-el párhuzamosan a Bizottság egy akciótervet is be fog mutatni, amely a CID hatékonysága érdekében az energia megfizethetőbbé tételét fogja szolgálni. A tág értelemben vett csomagnak további eleme lesz egy új „state aid” (állami támogatási) keretszabályozás, ami az előjelek szerint viszont csak a megújulók, az ipari dekarbonizációval kapcsolatos technológia és a clean tech területén célozza majd a megfelelő gyártókapacitások biztosítását. A Bizottság szeretné továbbá előmozdítani a villamos energetikai hálózatfejlesztést, valamint a hűtési és fűtési rendszerek dekarbonizációját is. A csomagnak ennél pontosabb tartalma jelenleg ugyanakkor nem ismert.

Külön útitervet („roadmap”) kap az orosz eredetű energiahordozókról való leválás kérdése, s várható egy stratégiai terv a kis moduláris reaktorokra nézve („small modular reactors – SMR”), azok létesítésének felgyorsítása érdekében. Érdekes fordulat ez a nukleáris energia létjogosultságának korábbi tagadását követően. A CID nem áll meg az energiatermelésnél, hanem kiterjed a kulcsfontosságú ipari szektorokra is. Deklarált célja a körforgásos gazdaság erősítése és minél fenntarthatóbbá tétele. A Bizottság ennek keretében felül fogja vizsgálni az egyik legfontosabb, ún. REACH irányelvet és azt is jelezte, hogy még az idén esedékes brazíliai COP30 előtt megjelentet egy globális klíma- és energiavíziót. Reméljük, ez más, különösen jelentős szennyezőanyag-kibocsátó világpolitikai szereplők érdeklődésére is számot tart majd, s nem a fióknak készül. Az energetika és az ipar mellett a Bizottság kiemelten kíván foglalkozni a közlekedési szektorral is, rögzítve, hogy a működő gazdaság alapvető pillére kell, hogy legyen a „jövőálló” közlekedési és szállítási rendszer. Ezt fogja szolgálni a Fenntartható Közlekedési Beruházási Terv, kiemelt céljaként az elektromos újratöltő hálózat fejlesztésével. Ennek részletei szintén ismeretlenek ma még.

A gazdaság melletti másik pillér a biztonság- és védelempolitika. A Bizottság e téren egy „Valódi EU Védelmi Uniót” irányoz elő, amely mögé egy versenyképes védelmi ipart képzel el. Az év során várható egy Fehér Könyv az Európai Védelem Jövőjéről, amely alapján a Bizottság széleskörű konzultációt kíván folytatni az EU védelmi szektorának beruházási szükségleteiről és ezek mikénti finanszírozásáról. A vonatkozó, biztonságfókuszú szakpolitika-alkotást kiegészítik a kritikus fontosságú gyógyszerekkel és a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos javaslatok.

Belső biztonsági téren is készül egy stratégia („European Internal Security Strategy”), s a Bizottság kezelni kívánja a lőfegyverek és a kábítószer-prekurzorok kérdését is az év során. Ugyancsak szeretne erőfeszítéseket tenni a Migrációs Paktum végrehajtása érdekében, valamint új akciótervvel fog feljönni a Szociális Jogok Európai Pillérének végrehajtása kapcsán is, és tevékenyen kíván fellépéni képzési és munkaerőpiaci téren is („Union of Skills”), s nemkülönben a fogyasztóvédelem terén.

Komoly jogalkotást tervez a mezőgazdaság, a tengerekkel és más vizekkel kapcsolatos kérdések terén, de nem igazán látható a munkaprogram alapján, hogy milyen irányban.

Jelentős erőforrásokat szentel a Bizottság az európai értékek védelmének, köztük a „rule of law”, biztosításának „minden tagállamban” (sic!), előre jelezve, hogy itt az egységes piaccal kapcsolatos szempontokat is be fog kapcsolni az éves monitoring tevékenységébe. Ez utóbbi részben illeszkedik a minden, a tagállamok közötti kereskedelmet hátráltató tényezőt lebontani kívánó gondolatmenetbe, ám abba a tagállamok által folytatott bármiféle protekcionista gyakorlat elleni harc és az uniós közbeszerzési és állami támogatási szabályok érvényesülésének biztosítása is beleérthető. A Bizottság emellett a demokráciát fenyegető eseményekkel szembeni fellépés érdekében egy ún. „Demokrácia Pajzsot” kíván létrehozni, és hangsúlyozza, hogy lépéseket fog tenni a civil társadalom megerősítése érdekében is.

A munkaprogram további elemei érintik a Megtakarítási és Beruházási Uniót, az élettudományokat és digitális területet, köztük az MI-t, az adatbiztonságot és az űriparral kapcsolatos kérdéseket is.

Utolsó helyre került a szakpolitikát között az Unió külső dimenziókban való fellépésének kérdése. Úgy tűnik, a von der Leyen elnök több beszédében és megnyilatkozásában a közelmúltban már felbukkanó gazdasági semlegesség irányába tervez lépéseket a Bizottság: a dokumentum rögzíti ugyanis, hogy az Uniónak „asszertívabbnak” (sic!) kell lennie stratégiai céljai elérése kapcsán. A ponton nem lehet elhallgatni, hogy mindig árulkodó egy-egy stratégiában az idegen szavak (latinizmusok) használta, s általában azt takarja, hogy olyan irányváltás fog valamilyen politikában történni, amit nem merünk a nevén nevezni, mert az a korábbi téves döntések és gyakorlat beismerése lenne. A jelen esetben arról van szó, hogy az a Bizottság felismerte, hogy eddig hirdetett ideologikus-dogmatikus külgazdaságpolitikája nem működik, s az EU-nak alkalmazkodnia kell a valósághoz, ha nemzetközi fronton bármilyen eredményt szeretne elérni. A munkaprogram hozzá is teszi, hogy az Uniónak meg kell őriznie kereskedelmi és gazdasági nyitottságát, amely kulcsfontosságú az európai prosperitás szempontjából. Remélhetőleg ezt szolgálja majd egy új stratégiai együttműködés tető alá hozatala Indiával, és a Global Gateway megerősítésén keresztül az uniós gazdasági jelenlét fokozása harmadik államokban.

Fájóan hiányzik ugyanakkor a Bizottság éves munkaprogramjából a balkáni bővítési folyamattal kapcsolatos bármilyen előrejelzés vagy előre tervezés – leszámítva Ukrajna csatlakozását, ami viszont több kérdést vet fel az EU jövőjét illetően, mint ahányat megold. Ami mégis kitűnik a dokumentumból, az az, hogy a Bizottság a bővítéspolitikával is az EU föderalista irányba történő átalakítását kívánja erősíteni: a programterv megfellebbezhetetlen módon, elvi éllel rögzíti, hogy az Unió bővülésével együtt mélyül („the EU deepens as it widens”). A dokumentum affirmatív megfogalmazása ellenére felettébb kétséges, hogy a tagállamok között e tekintetben konszenzus van-e – aminek hiánya értelemszerűen ellehetetleníti a bővítési folyamatot. Nem mellesleg ez a mélyítési megközelítés a csatlakozni kívánó országok felzárkózását is egyre nehezebbé, a csatlakozási fejezetek lezárását egyfajta „mozgó célponttá”, a csatlakozást pedig egyre reménytelenebbé teheti. Költői a kérdés: valóban ez lenne a cél?

Ha az ember végigtekint a munkaprogramon, már csak a témák számosságától káprázik a szeme. Nagy kérdés – de lege ferenda –, hogy jó-e ez így? Tényleg kell-e az EU-nak ennyi témával foglalkoznia, s mindennek a hatékony menedzseléséhez egy irgalmatlanul nagy apparátust fenntartania vagy a versenyképes EU, amit a Budapesti nyilatkozat előirányoz, könnyebben és jobban elérhetőbb lenne egy gazdasági-kereskedelmi kérdésekre fókuszáló Unióval?

A kevesebb néha több. Olyan időket élünk, amikor az egyik legnagyobb erőforrás a figyelem – az események észlelésének, sőt, előrelátásának képessége, akként is, hogy a vezetők figyelmét és idejét nem tereljék el olyan kérdések, amelyeket másképp vagy más szinten kellene kezelni. Az egyre mélyülő Unió ötletét békeidőkre modellezték. Most, ezzel szemben, egy sokszor már szabad szemmel is látható-érezhető kíméletlen harc zajlik – erőforrásokért, területért, energiáért, s könnyen lehet, hogy nemsokára a termőföldért és az élelemért, a hűvösebb égövön lakhatásért vagy önmagában a tiszta ivóvízért.

Az Európai Unióban nagy potenciál van. Gazdasági unió, hatalmas piaccal és remek emberi-intellektuális és ipari képességekkel. Erre azonban nem lenne szabad „ráülni”. A kérdés ugyanis az, hogy az Unióban van-e megújulási potenciál, képes-e az új globális helyzetben versenyképes megoldásokat találni, bármilyen radikális változást jelentsen is az, vagy mereven követi a „business-as-usual” modellt, elaprózza képességeit, erőforrásait és idejét, s a belső, a tagállamok és az Unió közötti hadakozással lemeríti Európa energiaforrásait is.”

Forrás:
Csomag, csomag hátán; Mernyei Ákos Péter; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 18.

Az Európai Unió Tanácsa meghatározza Magyarország költségvetési kiadási pályáját, és ajánlást fogad el a túlzott hiány kiigazításáról

„Az EU új gazdasági kormányzási szabályainak végrehajtásával összefüggésben a Tanács jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési és strukturális tervét, és meghatározta a nettó kiadási pályát.

A Tanács azt is ajánlja, hogy Magyarország 2026-ig szüntesse meg a túlzott hiányt. Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3%-ot, 2026-ban pedig a 4,0%-ot. Ez összhangban van Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervében megfogalmazott célkitűzéseivel.

Most, hogy a Tanács elfogadta ajánlásait, Magyarország bizonyossággal rendelkezik a következő években követendő költségvetési pályát illetően, és ennek megfelelően tud tervezni.

Háttér

A 2024. április 30-tól hatályos új gazdaságirányítási keret értelmében a tagállamoknak 4-5 évre szóló nemzeti középtávú költségvetési és strukturális terveket kell benyújtaniuk. A tervek az új gazdaságirányítási keret egyik sarokkövét képezik.

Céljuk annak biztosítása, hogy a kiigazítási időszak végére az államadósság plauzibilisen csökkenő pályára álljon, vagy prudens szinten maradjon, és az államháztartási hiányt középtávon a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alatt tartsák, illetve a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsák és tartsák.

A tervek olyan reformokat és beruházásokat is tartalmaznak, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra adnak választ, és az EU közös prioritásaira irányulnak.

E célból minden terv tartalmaz egy nettó kiadási pályára vonatkozó kötelezettségvállalást, amely gyakorlatilag költségvetési korlátot határoz meg a terv időtartamára.

A terv Bizottság általi értékelése alapján a Tanács ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját.

Ha egy tagállamban túlzott hiány keletkezik, a túlzott hiány esetén követendő eljárás célja, hogy a tagállamot fokozott ellenőrzés alá vonja, és ajánlást tesz a tagállamnak, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a hiány kiigazítására. Végső soron a cél a tagállami adósságok fenntarthatóságának megerősítése.

A tagállamoknak az uniós szerződésekben meghatározott kritériumok és referenciaértékek alapján be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet: hiányuk nem haladhatja meg a bruttó hazai termékük (GDP) 3%-át, adósságuk pedig nem haladhatja meg a GDP 60%-át. Minden tagállamnak tiszteletben kell tartania ezeket a Szerződésben rögzített referenciaértékeket.

Az új gazdaságirányítási keretrendszer értelmében a Tanács a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását követően ajánlást tesz az érintett tagállamnak, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a túlzott hiány helyzetének meghatározott határidőn belüli megszüntetése érdekében.

A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról

A TANÁCS AJÁNLÁSA a Magyarországon fennálló túlzott hiány megszüntetéséről

A gazdasági kormányzási keret (háttér-információ)

Túlzotthiány-eljárás (háttér-információ)

Látogasson el az ülés oldalára – Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 18 február 2025

”

Forrás:
Council sets fiscal expenditure path for Hungary and adopts recommendation to correct its excessive deficit situation; Council of the EU; 2025. február 18.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál (KIKAP) alkalmazásáról

„…A Hatóság által lefolytatott információszabadság vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a KIKAP-ot Magyarország Kormánya a közérdekű adatok megismeréséhez való jog biztosítása céljából hozta létre. Azonban a Portál technikai megvalósításáról normatív szabály nem született, a KIKAP felület tartalma és működése az elindítása óta, illetve jelenleg is bármiféle szabályozás nélkül történik.

Fontos kiemelni, hogy a KIKAP-ra történő adatfeltöltés jelen állapot szerint az információszabadság alapjog érvényesülése tekintetében – ellentétben a Felhasználó Kézikönyvben rögzítettekkel – nem minősül közzétételnek, mivel az adatok elérhetőségére mutató URL kizárólag az adatigénylőnek – az adatigénylő e-mail címére – kerül megküldésre, illetve az adatmegismerést korlátozza az adatok URL-en való elérésének időtartama is. A Hatóság hangsúlyozza, hogy a lefolytatott vizsgálatokban feltárt tényállás során a KIKAP használója nyilatkozatából egyértelműen nem volt megállapítható az, hogy az adatigénylő a KIKAP-on elérhető közérdekű adatokat – az elérésére biztosított 15 nap alatt – hány alkalommal nyithatta meg és tölthette le.

A Hatósághoz érkezett jelzések alapján indított vizsgálatok során megállapításra került, hogy a KIKAP működése visszásságot okoz, annak alkalmazása, használata során a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog akadályozottan és részlegesen érvényesül…”

Forrás:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál (KIKAP) alkalmazásáról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2025. január 16. (PDF)

Az online árfigyelő további termékekkel bővülhet

„A családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása és a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében a mai napon társadalmi egyeztetés indul az online árfigyelő rendszer 100 termékkategóriára történő bővítéséről. Az online árfigyelő többek között olyan termékekkel bővülhet, mint a halak, kávé, tea, rizs, marhahús, zsemle, kakaópor, valamint további tejtermékek.

Az árfigyelő továbbra is azt a célt fogja szolgálni, hogy a legnépszerűbb élelmiszerek eladási árának közzétételével átláthatóvá tegye a legnagyobb hazai üzletláncok árait, ezzel segítve a fogyasztókat a tudatosabb vásárlási döntések meghozatalában. A
kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását, és szükség esetén kész minden rendelkezésére álló eszközzel azonnal beavatkozni.

A kormány számára kiemelten fontos, hogy a magyar családok megfizethető áron jussanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez, ennek érdekében 2023. július 1-jén elindította az online árfigyelő rendszert, amely az infláció letörésében az egyik legsikeresebb eszköznek bizonyult. Az árfigyelő bevezetése jelentős versenyt eredményezett a kiskereskedelei szektorban, amely hozzájárult az élelmiszerárak csökkenéséhez. Az árfigyelő indulását követő első három hónapban a kezdeti 62 termékkategória közül 56 esetében csökkentek az árak, átlagosan 6,7 százalékkal.

Az elmúlt időszakban az online árfigyelő mellet az olyan célzott és hatékony kormányzati intézkedések, mint az élelmiszerár-stop és a kötelező akciózás jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez. Ennek eredményeként 2024 első negyedévére az élelmiszerinfláció gyakorlatilag 0 százalékra csökkent. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció 5,7 százalék. Ebben szerepet játszanak nemzetközi tényezők, például a nyerstej és a gabona árának emelkedése, ugyanakkor egyes termékek esetében jelentős kiskereskedelmi árrés-emelkedés is tapasztalható.

A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy megvédje a magyar családokat az áremelkedésektől, és biztosítsa az alapvető élelmiszerek megfizethetőségét. Az élelmiszerárak alakulása és a fogyasztói visszajelzések alapján a kormány szükségesnek tartja a rendszer további termékkörökkel való bővítését, ezért a mai naptól társadalmi egyeztetést indít az árfigyelő 100 termékkörre bővítése érdekében. Az újonnan bevonni tervezett termékek között szerepelnek többek között: halak (pl. pontyszelet, harcsafilé), kávé, tea, rizs, marhahús, szalonna, zsemle, kakaópor, gluténmentes liszt, valamint további tejtermékek (pl. főző- és habtejszín, gyümölcsjoghurt).

A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását, és szükség esetén kész minden rendelkezésére álló eszközzel azonnal beavatkozni. A családok érdekeit szem előtt tartva nem zárja ki az árstop újbóli bevezetésének lehetőségét, és folyamatosan vizsgálja azokat az új eszközöket, amelyekkel hatékonyan felléphet a tisztességtelen árazási gyakorlatok ellen.
A kormány a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében minden szükséges lépést megtesz, hogy az alapvető élelmiszerek ára stabil, kiszámítható és megfizethető maradjon. ”

Forrás:
A megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében 100 termékkörre bővülhet az online árfigyelő; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. február 21.

Technika, tudomány, MI

MI-gyárak (AI factories)

A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és világszerte átalakította az iparágakat és a társadalmakat.

Az EU jelentős előrelépést tett az embert előtérbe helyező megbízható és etikus mesterséges intelligencia felé. 2024 júniusában az uniós társjogalkotók elfogadták a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (MI-jogszabály, AI Act), az első horizontális, a mesterségesintelligencia-rendszereket szabályozó jogszabályt. A hangsúly most arra tevődik át, hogy megerősítsük az EU pozícióját az MI-innováció terén. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy hivatali idejének első 100 napján belül létrehozza az MI-gyárakat (AI Factories). Az MI-gyárak a vállalatok és a kutatók számára hozzáférést biztosítanának az EU szuperszámítógépeihez, az MI igényeihez igazítva.

Az MI-gyárak három alapvető összetevőt egyesítenek: szuperszámítógépek, adatok és emberi tőke. Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) kulcsszerepet játszik ebben a kezdeményezésben, mivel biztosítja a szükséges szuperszámítógépes infrastruktúrát, és fedezi az MI-optimalizált szuperszámítógépek beszerzési és üzemeltetési költségeinek felét, valamint az MI-gyárak által nyújtott szolgáltatások költségeinek felét. Az EU-ban hét konzorciumot választottak ki e gyárak létrehozására, Finnországban, Luxemburgban, Svédországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. Az MI-gyárakra vonatkozó további javaslatok 2025 februárjában várhatóak.

Az MI-gyárak hozzájárulnak az EU stratégiai autonómiájához, és támogatják az induló vállalkozásokat (start-ups), az ipart és a tudományos életet azáltal, hogy lehetővé teszik az MI fejlesztését és innovációját az EU-ban, miközben segítenek csökkenteni az MI-modellek képzésének idejét és költségeit. Emellett megkönnyítik az adatokhoz való hozzáférést, segítik a szükséges készségek fejlesztését és szakmai támogató szolgáltatásokat nyújtanak. Továbbra is vannak azonban kihívások, például a számítási erőforrások igénylésének minél zökkenőmentesebbé tétele, a szuperszámítógépek és a kapcsolódó adatközpontok energiahatékonyságának további javítása, a legkorszerűbb MI-chipekhez való időben történő hozzáférés biztosítása, valamint az MI-gyárak létrehozásának gyors előrehaladása. Sikeres megoldás esetén a mesterséges intelligenciával foglalkozó gyárak fokozhatják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt az EU-ban. Ezzel párhuzamosan más területeken, például az EU felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrájának javításában is lépéseket kell tenni.”

Forrás:
AI factories; Maria Niestadt; Members’ Research Service, EPRS | European Parliamentary Research Service; 2025. február 17. (PDF)

A mesterséges intelligencia európai modellje

„Egyetértés van abban, hogy sürgősen szükség van egy egységes európai válaszra a mesterséges intelligencia (MI) jelentette kihívásokra. A beruházások növelése, a szakpolitikák összehangolása és a készségfejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy az úttörő jelentőségű mesterséges intelligenciát a társadalom javára lehessen fordítani. Az MI-ben rejlő lehetőségek a tudományban, a kormányzatban és az iparban rávilágítanak annak szükségességére, hogy az EU közszférájának ki kell használnia egyedülálló helyzetét a mesterséges intelligencia fejlesztésének európai stratégiai, határokon átnyúló és együttműködésen alapuló megközelítésének kidolgozásában és támogatásában, a mesterséges intelligencia egyedülálló európai modelljében.”

Forrás:
A European model for artificial intelligence; Andrea Renda, Pierre-Alexandre Balland, Luc Soete, Epaminondas Christophilopoulos; European Commission, Directorate-General for Research and Innovation; DOI: 10.2777/8034640 Publications Office of the European Union, 2025. február 5. (PDF)

A készségek megerősítik a dolgozókat az MI forradalmában

„A mesterséges intelligencia (MI) az a következő általános célú technológia, amely átalakítja a munkaerőpiacokat, a munkahelyeket és a készségeket. A reprezentatív adatok hiánya megnehezíti a mesterséges intelligencia használatának és a munkahelyekre gyakorolt hatásának feltérképezését. Ez a szakpolitikai összefoglaló a Cedefop 2024 AI készségfelmérésének első eredményeit mutatja be. A felmérés szerint az európai felnőtt munkaerő több mint egynegyede már kísérletezik a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásával. Mivel 10-ből 6 munkavállaló fogékony a feladatok mesterséges intelligenciával kapcsolatos valamilyen formában történő átalakítására, nyilvánvaló, hogy az emberközpontú mesterséges intelligencia forradalmának kulcsfontosságú mozgatórugói lesznek a szakképzettség fejlesztése, az átképzés és az MI-műveltségbe való befektetés.”

Forrás:
Cedefop, Skills empower workers in the AI revolution – First findings from Cedefop’s AI skills survey; DOI: 10.2801/6372704; Publications Office of the European Union; 2025. február 11.
Lásd még:
„A Cedefop az Európai Unió egyik decentralizált ügynöksége. Az 1975-ben alakult (1) és 1995 óta görögországi székhellyel működő Cedefop támogatja az európai szakoktatási és szakképzési politika fejlesztését és hozzájárul a végrehajtásához. Az ügynökség támogatja az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és a szociális partnereket az európai szakképzési politikák kidolgozásában.”
Cedefop

Gyenge jelzések a tudományban és a technológiákban 2024-ben: a fejlődésük korai szakaszában lévő technológiák felfedezése

„A fejlődésük korai szakaszában lévő technológiák, amelyek hatással lehetnek a jövőnkre

Az újonnan megjelenő technológiák felismerése kulcsfontosságú a politikaalkotás szempontjából, mivel segít előre látni a jövőbeli trendeket és kezelni azok lehetséges társadalmi, gazdasági és biztonsági hatásait. A korai felismerés azt is lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára, hogy támogassák a stratégiai iparágakat, irányítsák a kutatást és az innovációt, és a versenyképesség biztosítása érdekében irányítsák a szabályozást. Ez a jelentés a technológiai fejlődés 221 gyenge jelének átfogó elemzését mutatja be, amelyek tizenkét klaszterben oszlanak meg, és amelyeket 2024 folyamán észleltek. Ezeket a jeleket szövegbányászat, klaszterezési technikák és a lektorált tudományos publikációkra (Scopus) és szabadalmi dokumentumokra (Patstat) alkalmazott tudománymetriai mutatók segítségével fedezték fel.”

Forrás:
Weak signals in science and technologies 2024; Olivier Eulaerts, Marcelina Grabowska; Michela Bergamini; European Commission, Joint Research Centre; DOI: 10.2760/6571994; 2025. február 17. (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig: újabb különlegességek az Országos Széchényi Könyvtár Régi Ritka digitális gyűjteményében

„A nemzeti könyvtár különleges ritkaságai mostantól még szélesebb közönség számára válnak hozzáférhetővé. A Régi Ritka elnevezésű digitális gyűjtemény mintegy 1400, eddig elérhetetlen, történelmi értékű röplappal bővült, miközben a platform új, felhasználóbarát keresőfunkcióval és korszerű képnézegetővel is gazdagodott.

A nemzeti könyvtár digitalizálta és online platformján közzétette a Régi Nyomtatványok Tárában őrzött röplapgyűjteményét, így a metszetek és a régi ex librisek mellett a híráramlás kora újkori dokumentumai is böngészhetővé váltak. Ezek a rövid, sokszor illusztrált nyomtatványok a korszak legaktuálisabb híreit és eseményeit közvetítették a nagyközönség számára, azaz pillanatképek a múltból. Ennek megfelelően a röplapoké igen értékes és nagyon ritka kiadványcsoport, hiszen – a múló pillanat olvasmányai lévén – aktualitásukat vesztve eltűntek, elenyésztek, mindössze néhány elszórt példányukat mentette meg a gyűjtőszenvedély az utókornak. A Régi Nyomtatványok Tára egyedülálló, mintegy 1400 darabos magyar vonatkozású gyűjteményt őriz, amely mostantól online is böngészhető.

A gyűjtemény kialakítása 1946-ban kezdődött meg, s máig tart, hiszen azóta folyamatosan gyarapítjuk mind vásárlás, mind a könyvtár raktáraiban lappangó ilyen nyomtatványok felkutatása révén. A Régi Ritkán a teljesség kedvéért a „Röpl.” jelzettel ellátott röplapok, újságlapok, röpiratok mellett a magyar vonatkozású röplapok közé sorolható egyéb dokumentumainkat (ősnyomtatványokat, a Régi Magyar Könyvtár gyűjteményébe tartozó darabokat, valamint az Apponyi-metszetgyűjtemény illusztrált röplapjait) is közreadjuk, ebben is követve Hubay Ilonát, a gyűjtemény első nyomtatott katalógusának összeállítóját.

A röplap nem más, mint aktuális, közérdeklődésre számot tartó eseményt tárgyaló, többnyire kis terjedelmű (egy-két lapostól a néhányszor tízlaposig terjedő), általában egyetlen hírt tartalmazó nyomtatvány. A könyvnyomtatás megjelenésével szinte egy időben létrejött, sokszor képpel illusztrált, kis füzetek célja elsősorban a hírközlés volt. A hamar nagy népszerűségre szert tett, gyorsan és olcsón kiadható, ugyanakkor biztos jövedelmet, így az adott nyomda fennmaradását jelentő termékek Német- és Olaszországból indulva hamarosan egész Európát meghódították. A röplapot nyomdászok, könyvkötők, vándorárusok terjesztették, leginkább vásárok alkalmával, ahol sok ember megfordult. A szövegek alapját rendszerint egy-egy, az esemény színhelyéről érkezett levél vagy egy szemtanú elbeszélése, sokszor egy máshol kiadott nyomtatvány szövege adta.

A XV. század egyik legolvasottabb német nyelvű röplapja az erdélyi szászok földjére 1456-ban betört Drakula havasalföldi vajda, a „Karóba húzó” Vlad (Vlad Tepes) sorozatos rémtetteit egy, a helyszínről elmenekült szemtanú elbeszélése nyomán adja hírül. Ennek egyik legkorábbi kiadása 1485 körül jelent meg, és a szemtanú kéziratos feljegyzésben is fennmaradt elbeszélését azzal a valóságtól eltérő befejezéssel toldja meg, hogy Drakula a magyar király évekig tartó budai fogságában keresztény hitre tért, s trónjára visszatérve még évekig emberséggel uralkodott. Az ősnyomtatványnak számító kiadvány több szempontból is különleges, hiszen egyrészt tartalmaz egy a vajdát ábrázoló fametszetet, másrészt mindössze egyetlen példány létezik belőle a világon, amely Széchényi Ferenc gyűjteményéből került a nemzeti könyvtárba.

A mohácsi ütközet után nem sokkal újságlapok tudósítottak a törökök sikeréről, Szigetvár 1566-os ostromával már egyidejűleg jelentek meg képes tudósítások a hadi eseményekről. Zrínyi Miklós volt például az első hős hadvezér, akiről portrét közöltek a birodalomban, sőt a szigetvári védőkért imát rendelt el még a canterburyi érsek is. Ebben a hírfolyamban gyakran találkozhatunk Bethlen Gábor nevével, ugyanígy számtalan röpirat hirdette a korabeli Európában a magyarországi török háborúk szükségességét, nemzetközileg is támogatva Zrínyi Miklós horvát bán és köre háborús terveit. A kiadványok számát jól mutatja, hogy Raimondo Montecuccoli szerint Zrínyi fizetett röplapírókat alkalmazott, azért keletkezett akkora nemzetközi híre. Thököly Imre szintén sokszor szerepelt a legpopulárisabb korabeli nyomtatványokban, de ezek a híradások eltörpülnek a Buda visszavételéről tudósító 1600 ismert metszetes röplap mellett. A röplap II. Rákóczi Ferenc korában vált a publicisztika igazán hatásos eszközévé. A nagyszombati, debreceni, lőcsei, kolozsvári nyomdák szünet nélkül ontották a fejedelem által megrendelt röplapokat.

A Régi Ritka új keresőrendszere lehetővé teszi a több szempontú keresést, valamint az előre elkészített listák alapján történő böngészést. Az új képnézegető funkcióval a felhasználók nemcsak nagyíthatják és elforgathatják a dokumentumokat, hanem egymás mellé is helyezhetik őket, ami különösen hasznos a történészek, nyomdászattörténészek, irodalmárok, kultúrtörténészek, grafikai szakértők, kutatók számára.

Az online gyűjtemény célja az is, hogy a szakemberek mellett a szélesebb közönség is megismerhesse, élvezhesse a régi ritkaságokat. Az érdeklődők felfedezhetik, milyen hírek foglalkoztatták az embereket évszázadokkal ezelőtt, miközben megcsodálhatják a korabeli nyomdatechnikával készített illusztrációkat.”

Forrás:
Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig: újabb különlegességek a Régi Ritka digitális gyűjteményben; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2025. január 24.
Lásd még:
A Régi Ritka az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának folyamatosan bővülő digitális tartalomszolgáltatása, amely az intézmény által őrzött legkorábbi nyomtatványokhoz biztosít szabad hozzáférést. Megtalálható itt a főként Apponyi Sándortól származó, jelentős történeti forrásértékkel bíró metszetgyűjtemény, valamint a röplapgyűjtemény is. Az ex librisek, azaz a legrégebbi nyomtatott hungarika könyvjegyek, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárral közösen létrehozott Könyvjegytárban kereshetők. Az a cél, hogy az eredetiben csak külön kutatási engedéllyel tanulmányozható dokumentumok a lehető legszélesebb közönség számára váljanak elérhetővé.
Régi Ritka

Fenntartható fejlődés

Teljesíthető-e a 2030-as megemelt magyar klímacél?

„Magyarország új Nemzeti Energia- és Klímatervében tűzte ki hazánk új 2030-as energia- és klímapolitikai céljait és megfogalmazta a legfőbb tervezett intézkedéseket. A Green Policy Center elemezte a tervet és észrevételeket fogalmazott meg.

A szakmai műhelyünk által megfogalmazott észrevételek közül az alábbiak a legfontosabbak:

Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterve az eredetihez képest jelentősen magasabb célokat tűz ki 2030-ig, ugyanakkor ennek szintjét illetően lehetett volna még ambiciózusabb annak érdekében, hogy biztosan és igazságosan érjük el a 2050-es nemzeti célunkat. 2030-as ÜHG kibocsátás-csökkentési célja megegyezik az EU-s össz vállalással, de ezzel hazánk az eddigi tagállami „klímabajnok” státuszát feladva betagozódik az uniós átlagba.

A Felülvizsgált NEKT előrejelzései nem támasztják alá a klímasemlegesség elérését 2050-es időtávon, így az anyag nincs összhangban Magyarország klímatörvényével.

A megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó ambíció még megemelt formájában is elmarad az uniós ajánlásoktól. Az eredeti NEKT energiaközösségekre vonatkozó számszerű vállalása törlésre került, a felülvizsgált NEKT csak általánosságban utal a téma fontosságára – holott az energiaközösségek elterjedése nem csak a megújuló energia cél elérését segítené, hanem az áramrendszer kiegyensúlyozását is.

Az, hogy a földgáz-fogyasztás magas marad, és így az import aránya nem csökkenne 80% alá 2030-ig, nemzetgazdasági kockázatokat hordoz egy esetleges újabb ársokk esetén.

A Felülvizsgált NEKT többlet-intézkedéseit tartalmazó lista viszonylag rövid és homályos, esetenként a jövőben kidolgozandó további intézkedésekre utal. Ez alapján kétségesnek tűnik az anyag egyes célkitűzéseinek elérése.

A Felülvizsgált NEKT uniós jog által előírt társadalmi konzultációja nem volt érdemi, publikálásának módja igen kevéssé felhasználóbarát, benyújtása pedig késve történt. A részletes elemzésünk pedig alább érhető el:

Ezen témák apropóján, illetve két további elemzésünk bemutatására webinar-sorozatot szerveztünk. Az első alkalom felvétele fent látható, a következő két rendezvény pedig az alábbi lesz:

Utazás a klímasemlegesség felé: a közösségi közlekedés kulcskérdései – 2025.március 5., 13.00 – 14.30

Újraiparosítás és/vagy zöld átmenet – 2025.március 19., 13.00 – 14.30

Az eseményekre regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet. A regisztráció határidejét a holnapi rendezvény esetén meghosszabbítottuk 19-e délig, egyébiránt a rendezvényt megelőző nap 17.00.
Regisztráció”

Forrás:
Teljesíthető-e a 2030-as megemelt magyar klímacél?; Koczóh Levente András; Green Policy Center; 2025. február 21.
Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervének értékelése; Green Policy Center; 2025. február (PDF)
Energiaellátás az új kormányzati tervek fényében – Teljesíthető a 2030-as megemelt magyar klímacél?; Green Policy Center; YouTube; 2025. február 21.

1023/2025. (II. 18.) Korm. határozat a központi költségvetés környezet- és klímabarát szempontú értékeléséről

„A Kormány
1. egyetért a központi költségvetés környezet- és klímabarát szempontú értékelése (a továbbiakban: zöld költségvetés) alkalmazásával;
2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy pilot jelleggel végezze el a 2026. évi központi költségvetési kiadások környezet- és klímabarát szempontú áttekintését;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: a 2026. évi központi költségvetés tervezése, majd annak zárszámadása során

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és az energiaügyi minisztert, hogy – az érintett miniszterek bevonásával – az Európai Unió vonatkozó ajánlásai és a 2. pont szerinti pilot tapasztalatai figyelembevételével
a) dolgozza ki és
b) folyamatosan fejlessze
a zöld költségvetés módszertanát;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, energiaügyi miniszter, érintett miniszterek
Határidő: az a) alpont tekintetében a 2027. évi központi költségvetés tervezéséig, a b) alpont tekintetében folyamatos

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy érvényesítse a zöld költségvetés módszertanát;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: a 2027. évtől kezdődően az adott évi központi költségvetés tervezése, majd annak zárszámadása során

5. felhívja az érintett minisztereket, hogy a nemzetgazdasági miniszter útmutatása alapján végezzék el az irányításuk alá tartozó költségvetési fejezetekbe tartozó előirányzatok környezet- és klímabarát szempontú értékelését;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: a 2027. évtől kezdődően az adott évi központi költségvetés tervezése, majd annak zárszámadása során

6. felkéri a nem Kormány irányítása alá tartozó költségvetési fejezeteket irányító szervek vezetőit, hogy a nemzetgazdasági miniszter útmutatása alapján végezzék el az irányításuk alá tartozó költségvetési fejezetekbe tartozó előirányzatok környezet- és klímabarát szempontú értékelését.
Felelős: érintett irányító szervek vezetői
Határidő: a 2027. évtől kezdődően az adott évi központi költségvetés tervezése, majd annak zárszámadása során”

Forrás:
1023/2025. (II. 18.) Korm. határozat a központi költségvetés környezet- és klímabarát szempontú értékeléséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1023/2025. (II. 18.) Korm. határozata a központi költségvetés környezet- és klímabarát szempontú értékeléséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 15. szám; 2025. február 18.; 499. o. (PDF)

Korszakhatár és hatalmas fordulat a magyar vízügyben: a gazdák önkéntes alapon vízzel áraszthatják el termőföldjeiket

„Vízkészleteink mennyiségi javulása nem érhető el területi vízvisszatartás nélkül. Ennek megvalósítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság létrehozott egy online felületet, ahol felajánlhatják a gazdák területüket a víz tájban tartására.

Már megtapasztaltuk, hogy ugyanabban az évben sújthat bennünket árvíz és aszály is, ezért nagyon fontos a vízzel való okszerű gazdálkodás. Vízkészleteink mennyiségi javulása nem érhető el a táji, területi vízvisszatartás nélkül. Ennek megvalósítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság létrehozott egy online felületet, ahol gyorsan, egyszerűen bejelenthetik a gazdák, hogy mely területüket ajánlják föl a víz tájban tartására.
Az elmúlt évtizedekben az árvízvédekezés megerősítésére mintegy 450 milliárd forintos fejlesztéseket valósítottunk meg, kiépítettük Európa egyik legfejlettebb gátrendszerét, főként a klímaváltozás újabb kihívásai miatt ugyanakkor nagyon fontos a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás is.

Erre is irányultak már beruházások korábban is, például a gönyűi torkolati műtárgy egyaránt alkalmas az árvíztől megóvni a környezetét, és arra is, hogy kis vízállásnál visszatartsuk vele a vizet, hangsúlyozta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, hogy korszakváltáshoz érkezett a vízügy. Akár települési szinten is középpontba kerülhet a víz visszatartása, ezt azonban más módon kell tennünk, mint a nagy rendszerek fejlesztését, hiszen a cél érdekében megegyezésre kell jutni a gazdálkodókkal is, akik azoknak a területeknek a tulajdonosai, ahová szeretnénk kiengedni a vizet.

Az együttműködés könnyítésére hozták létre a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, melyben az Energiaügyi Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a vízügyi főigazgatóság, a Magosz és a NAK képviselői kaptak helyet. Ennek a feladata egyebek közt, hogy összehangolja a vízgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú stratégiákat az egyéb ágazati célokkal, emellett javaslatokat tesz jogszabályok, programok és intézkedések kidolgozására a vízhez való hozzáférés javítása érdekében, különösen a vízhiányos területeken. Jogszabály-módosításra volt szükség, hogy egyértelmű legyen, ki viseli a vízvisszatartás kockázatát, és a támogatási rendszer előírásain is változtattak.

A tárcaközi bizottság már több döntést hozott, a legutóbbi arra irányul, hogy a vízügy proaktív lesz a Vizet a tájba program kapcsán, és közvetlenül is megszólítja a gazdákat. Ehhez az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) létrehozott egy online felületet, ahol azok a gazdák jelentkezhetnek, akik szeretnének területükön vizet visszatartani.

A Vizet a tájba online felületet Gacsályi József elsőként a sajtó munkatársainak mutatta be. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese ennek kapcsán is kiemelte, hogy a hangsúly a fenntartható vízkészlet-gazdálkodáson van. Akkor kell visszatartani a vizet, amikor az rendelkezésünkre áll. Ahhoz pedig szükség van a víz megtartására alkalmas területek tulajdonosainak hozzájárulására is. A gazdák által felajánlott területeken megvizsgálja a főigazgatóság a vízkihelyezés műszaki megvalósíthatóságát, és ha lehetőség van rá, megtörténik az elárasztás.

Ezen a felületen az ingatlantulajdonosok helyrajzi szám alapján bejelenthetik vízvisszatartási igényüket, felajánlhatják területüket.

A felület végtelenül egyszerű, kevés kötelező elemmel (név, cím, elérhetőség, helyrajzi szám, rövid leírás), amelyek csak arra vonatkoznak, hogy pontosan beazonosítható legyen a terület, és a felajánlóval fel tudják venni a kapcsolatot, ha szükség lenne a visszakérdezésre, illetve megfelelő tájékoztatást adhassanak a jelentkezőnek.
Az online felületen olvasható kitöltési útmutató is hangsúlyozza, hogy kizárólag saját tulajdonú területek felajánlására van lehetőség.

A felületen helyrajzi szám alapján nem lehet keresni, de a térképi megjelenítés arra alkalmas, hogy az adott helyet beazonosíthassa. Több helyrajzi szám is megadható, illetve rögzíteni lehet a területhez kapcsolódó vízfolyást. Az elöntés tartósságáról mindenképpen dönteni kell, rövid (7-14 nap), időszakos (14-60 nap) vagy annál hosszabb, azaz tartós elöntés vállalható. A felajánlás fontos eleme a hat pontból álló nyilatkozat megértése és elfogadása. Ebben szerepel az is, hogy olyanok jelentkezését várják, akik hosszabb időtávban gondolkodnak, az OVF első körben öt évet rögzített. Egy másik fontos pontja, hogy a földhivatali ingatlanhatárok a domborzati viszonyokat nem minden esetben képezik le, tehát az esetek többségében az ilyen elárasztások jóval több hektárt érintenek.

Az OVF azt ígéri, hogy az agrár- és természetvédelmi szakemberekkel való egyeztetés után lehetőleg 30 napon belül válaszol a felajánlásra.
Gacsályi József a kezdeményezésről hangsúlyozta, hogy nagy értéke az önkéntesség, a rendszerbe bekerülő adatok pedig akkor is hasznosak, ha a víz tájba helyezése nem valósulhat meg, mert az adatok bekerülnek egy adattárba és segíthetik a további fejlesztéseket.”

Forrás:
Várják a gazdák felajánlásait a víz tájban tartásához; Rimóczi Irén; Magyar Mezőgazdaság; 2025. február 20.
Vizet a tájba igénybejelentő; Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
Lásd még:
„…a Vizet a tájba online felületen mostantól a gazdák önkéntes alapon jelentkezhetnek, ha szeretnék földjüket vízzel elárasztatni.
A legrosszabb helyzetben lévő területre, a Homokhátságra a teljes Tisza kisvízű vízhozamát kellene levezetni ahhoz, hogy egy év alatt méterrel emelkedjen a talajvíz szintje – érzékeltette a probléma mélységét a 24.hu kérdésére Gacsályi József”
Mostantól kiengedhetjük a Tiszát és a Dunát a földekre; Bihari Dániel; 24.hu; 2025. február 23.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az ENISA elemzése az európai pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi helyzetéről

„Ez az első elemzés, amelyet az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) készített az európai pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi helyzetéről. 2023. januárjától 2024. júniusáig az európai pénzügyi szektor jelentős kiberbiztonsági kihívásokkal nézett szembe, amelyek rávilágítottak az ágazatot érintő fenyegetésekre és sebezhetőségekre.”

Forrás:
ENISA Threat Landscape: Finance Sector; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. február 21.

Ellenállóképesség a kiberbűnözéssel szemben: közös erőfeszítésre van szükség

„A magyar társadalom hamis biztonságérzete a kiberbűnözéssel kapcsolatban aggasztó mértékben jelen van: míg az áldozatok száma évről évre tízezres nagyságrendű, a kártékony tevékenységek következményei már milliárdos nagyságrendűek. A 18-29 évesek, akik sokak szerint a legfelkészültebbek a digitális biztonság terén, még mindig csak alig érik el az 1,5-ös szintet egy négyfokozatú skálán – derül ki a Mastercard legfrissebb kutatásából.

A kutatás eredményeit a vállalat először a KiberPajzs program résztvevőivel és az érintett iparági szereplőkkel osztja meg. A kiberbűnözés gyors ütemű növekedése csak közös összefogással, együttműködéssel és folyamatos tudásmegosztással fékezhető meg, és ezt segíti elő a KiberPajzs, amely az elemzés eredményeit is felhasználja.

Magyarországon 30 milliárd forint körüli kárt okozott a kiberbűnözés tavaly. Az online kereskedelem kiemelt célpont, ugyanis az online piacterek felhasználóinak 43%-a már találkozott valamilyen csalási próbálkozással, és 20% pénzt vagy adatot is elvesztett emiatt. Az összes magyar felhasználó közel fele (48%) már érintett volt valamilyen kiberbűnözési esetben, viszont csak körülbelül egyötödük (22%) érzi úgy, hogy fel van készülve a visszaélések elhárítására. A közszolgáltatások a legkedveltebb célpontok, míg az egészségügy fenyegetettsége csökkent, a technológiai szektoré pedig növekedett a világjárvány óta.

A Mastercard kutatásának eredményei alapján a válaszadók 70%-a tisztában van azzal, hogy a bank soha nem kér kártyaadatokat vagy belépési jelszót telefonon vagy e-mailben. Ennek ellenére tavaly számos esetben csaltak ki több mint 10 millió forintot az emberektől ilyen módon. Az ilyen esetek azt erősítik meg, hogy a leggyengébb láncszem mindig a felkészületlen vagy nyomás alatt lévő felhasználó. A legjobb védekezés a naprakész tudás, és ezért hozták létre a KiberPajzs programot, amely a közös tudásmegosztás révén segít visszaszorítani a digitális bűnözést és védelmet biztosítani az áldozatoknak.

A kutatás, amely a Mastercard által készített „A kiberbűnözés kora 2025” című tanulmány része, nemzetközi szinten is bemutatja a kiberbűnözés kockázatait és annak hatását. A globális kár 2024 végére elérheti a 9500 milliárd dollárt. A kutatásból kiderült, hogy az elméleti biztonsági ismeretek és a gyakorlati digitális magatartás között jelentős eltérések vannak. A 18-29 évesek például túlértékelik tudásukat, mivel 90,5%-uk szerint nehezen átverhető, de egy teszt alapján a digitális biztonság terén az átlagos tudásszintjük mindössze 1,5 a maximálisan adható 4-ből.

A bűnözők egyre inkább az új technológiákat és eszközöket használják a bűncselekményeik hatékonyságának növelésére. Az automatizálás, mesterséges intelligencia, szolgáltatások kiszervezése és az információmegosztás mind hozzájárulnak a bűnözők sikeréhez. A hatékony védekezés érdekében elengedhetetlen a biztonságos gyakorlatok készségszintű elsajátítása és a naprakész információk gyors és egyszerű megosztása a lakosság és az üzleti szereplők között.

A KiberPajzs program a tudásmegosztás és az összefogás koordinálására összpontosít, és az érintettek közötti együttműködés révén a lakosság biztonsági attitűdjének javítását célozza. A program célja Magyarország kiberbiztonsági ökoszisztémájának megerősítése, és olyan Cyber Islands kollaborációs központok létrehozása, ahol kibervédelmi szakértők, vállalatok és diákok dolgoznak közösen a jövő kiberbiztonsági kihívásainak megoldásán.

A tanulmány módszertanáról:

A kiberbűnözés kora 2025 tanulmány négy forrásra – a Mastercard országos reprezentatív kutatására, a rendőrségi bejelentések feldolgozott adataira, a Mastercard iparági elemzésére és IT-biztonsági vezetőkkel, valamint szakértőkel készült interjúkra – támaszkodva ad széleskörű és hiánypótló képet a kiberbűnözés aktuális trendjeiről, természetéről.”

Forrás:
Digitális biztonság: Magyarország kibervédelmi kihívásai; Prím Online; 2025. február 22.
Lásd még:
Ellenállóképesség a kiberbűnözéssel szemben: közös erőfeszítésre van szükség; KiberPajzs; 2025. február 20.
A kiberbűnözés kora 2025; Mastercard prezentáció

Szakirodalom

Mesterséges intelligencia, szintetikus valóság – Az MI és GenMI rendszerekkel kapcsolatos globális kihívások és európai szabályozási stratégiák

„A dolgozat a Mesterséges Intelligencia és a Generatív Mesterséges Intelligencia technológiák közelmúltban tapasztalt látványos fejlődésének és széleskörű elterjedésének társadalmi következményeit, valamint az azokra adott Uniós jogalkotási stratégiákat vizsgálja…
A dolgozat első részének középpontjában az EU MI jogszabályalkotási folyamatának feltérképezése áll. A dolgozat különböző esettanulmányokon keresztül mutatja be a már napjainkban előszeretettel is alkalmazott MI rendszerek legfőbb felhasználási területeit, valamint az alkalmazásokból adódó lehetséges veszélyeket és kockázatokat. Ezt követően részletesen elemzi az Unió szabályozási törekvéseinek kezdeti irányvonalát, különös figyelmet fordítva a nagy és elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-re vonatkozó rendelkezések módosításaira.
A dolgozat második része a GenMI technológiák elterjedéséből eredő kihívásokat veszi górcső alá. Többek között kitér ChatGPT-hez hasonló Nagy Nyelvi Modellek működési sajátosságaiból eredő olyan releváns kockázatokra, mint a gépi hallucináció, a szándékos megtévesztés, a szintetikus adatokon történő modellképzés, az információs homogenizálódás és a modell összeomlás kérdéskörei. Vizsgálódásának fókuszát a 21. századi információs környezet fokozatos eltorzulásához vezető több évtizede tartó folyamat feltérképezésére helyezi. A dolgozat feltételezése szerint az emberi információfeldolgozást és valóságérzékelést jelenleg is torzító hatások jelentős megerősödéséhez vezet majd a szöveges és audiovizuális szintetikus tartalmakat megközelítőleg korlátlan mennyiségben előállítani képes GenMI modellek robbanásszerű elterjedése. ”

Forrás:
Mesterséges intelligencia, szintetikus valóság – Az MI és GenMI rendszerekkel kapcsolatos globális kihívások és európai szabályozási stratégiák; Diósi Szabolcs; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2025-III-10 11:00, helye: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., Dr. Halasy-Nagy József Aula
A doktori értekezés PDF-ben

500 ezer uniós pályázat vizualizálva: így került szétosztásra 32 ezer milliárd forint pályázati pénz

„A magyar kormány pályázati portálján elérhető adatok szerint 2004 és 2024 között kilenc fejlesztési program keretein belül összesen 32 321 milliárd forintnyi európai uniós pályázati pénzt ítéltek oda 161 ezer pályázó részére, akik ezt közel 500 ezer pályázatban nyerték el. A fejlesztési programok közül a legtöbb pénz az Új Széchenyi Terv, a Széchenyi 2020 és a Széchenyi Terv Plusz keretein belül került szétosztásra. Ezek a programok azért jöttek létre, hogy a Magyar Állam az Európai Uniótól kapott pénzügyi forrásokat tudja továbbadni a pályázatok nyerteseinek. Viszont az összesen kiosztott pénz fele mindössze 77 pályázó között oszlott meg: a legtöbbet állami cégek kapták különböző fejlesztésekre. Cikkünkben diagramokon mutatunk be néhány érdekességet az elmúlt két évtizedben szétosztott uniós forrásokról.

Az Átlátszó legutóbb 2016-ban készített átfogó összefoglalót az uniós támogatások szétosztásáról. Most új köntöst adunk ugyanennek az elgondolásnak: egy szakértő segítségével legyűjtöttük a magyar kormány pályázati portálján található nyertes pályázatok adatbázisát, és létrehoztunk egy tracker oldalt, amin diagramokon, térképeken és egyedi elemző alkalmazással lehet a közel 500 ezer nyertes pályázatot tartalmazó adatbázist böngészni.

Az adatbázis ráadásul minden nap automatikusan frissül, így a felhasználók minden nap a legfrissebb adatokat tudják használni az oldalon. Fontos is egy ilyen adatbázis elérhetőségének megkönnyítése, hiszen a hivatalos pályázati portál néhány száz pályázatra limitálja az egyszerre letölthető tételek számát, így a teljes adatbázist a hivatalos oldalról szinte képtelenség egyszerűen teljes egészében letölteni. A tracker oldal az alábbi linken érhető el.

Ugyan a tracker oldal az összes adatot tartalmazza, tehát 2025-ös nyertes pályázatokat is mutat, cikkünkben a legutolsó lezárt évig, tehát 2024 év végéig dolgoztuk fel az adatokat a diagramokhoz. Ezek az ábrázolások és adatok tehát már csak a hiányzó 2025-ös adatok miatt is kicsit eltérnek a másik oldalunkon található adatokkal. Viszont a tracker oldalon található adatok sokkal nyersebb állapotban mutatják be az adatbázist: mivel annak az oldalnak a célja a felhasználókat ösztönözni a teljes adatbázis letöltésére és utófeldolgozására, ezért mi azt bármiféle adattisztítás nélkül mutatjuk be. Így a nyers formátumból fakadó hibák is megtalálhatók az adatbázisban.

Ebben a cikkben ezeket a hibákat többnyire kijavítottuk. A legnagyobb gondot a nyertes pályázók neve okozza, ahol egy pályázóhoz több elnevezés is tartozhat, ami többek között az elírásokból vagy a teljes név elé rakott rövidítésből is fakadhat. De számos településnél is találtunk elírásokat, településnévnél részletesebb terület-meghatározásokat.

Elsőnek nézzük meg közelebbről a pályázatok, fejlesztési programok időbeli eloszlását!

Megítélt támogatások időben
…
Az egyes fejlesztési programok időtartama
…
Megítélt támogatás összege és pályázatok száma fejlesztési programonként
…
Megítélt támogatás és nyertes pályázatok száma havonta fejlesztési programonként
…
Megítélt támogatások térben
…
Támogatottak…”

Forrás:
500 ezer uniós pályázat vizualizálva; Szabó Krisztián; Átló; 2025. február

Értéklánchossz és területi koncentráltság a járműiparban – A KSH–METU kísérletistatisztika-sorozatának új darabja

„Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kísérleti statisztikai sorozata. Az ipar és az építőipar az értéklánchosszt, valamint a területi koncentráltságot figyelembe vevő elemzése után a most megjelent kísérleti statisztika a magyar gazdaság egyik kulcságazatát, a járműipart vonja tüzetes vizsgálat alá.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Budapesti Metropolitan Egyetem szakmai együttműködésében születő kísérleti statisztikák most megjelenő, harmadik darabja a hazai járműiparra fókuszál. Az elemzést haszonnal forgathatják mindazok, akik a gazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseire kíváncsiak, hiszen az innovatív megközelítésmódnak köszönhetően a korábbinál árnyaltabb képet nyújt az ágazat működéséről, területi jellemzőiről, valamint az értéklánchossz vizsgálatán keresztül a járműipar különböző szegmenseinek kapcsolatáról.

Az elemzés rávilágít, hogy a járműipar a magyar gazdaság egyik kulcságazata, a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alága, amely a feldolgozóipar termelési értékének több mint egynegyedét, bruttó hozzáadott értékének közel ötödét adta 2023-ban. Teljesítménye 2000 és 2023 között 4,3-szeresére nőtt, szemben az Európai Unió 27 százalékos és az ágazat legmeghatározóbb szereplőjének számító Németország 36 százalékos volumenbővülésével. A magyar járműipari termelés túlnyomóan exportorientált, 2023-ban az ágazatcsoport értékesítésének 91 százaléka külföldre irányult.

A járműipar területi koncentrációja jelentős (noha kisebb a nemzetgazdasági átlagnál), hiszen a domináns résztvevőknek tekinthető nagy autógyárak egy-egy meghatározott földrajzi területen működnek. Ez a területi koncentráltság az elmúlt 25 évben az új szereplők belépésével némileg változott, de mindvégig jelen volt.

A bruttó hozzáadott érték és a kibocsátás hányadosaként mérhető értéklánchossz a feldolgozóipari ágazatok között a járműipar esetében a legkisebb, abból adódóan, hogy a termelés nagymértékben támaszkodik importból származó vagy más ágazatokban előállított termékekre, alkatrészekre. A kísérleti statisztika az értékláncok elemzéséhez az ágazati kapcsolatok mérlegét (ÁKM) is figyelembe veszi, amely a közvetlen felhasználások mellett a halmozott felhasználásokat (a közvetlen és a tovagyűrűző hatások következtében kumulálódott közvetett hatások összegét) is képes bemutatni. Ez alapján az elemzés számszerűsíti, hogy 1 forint hozzáadott érték előállítása összesen mekkora hazai kibocsátást generál, illetve, hogy 1 forint kibocsátás előállításhoz mekkora importra van szükség.

A KSH 2024 elején új, online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli. A kísérleti statisztikák lehetővé teszik az újonnan felmerülő adatigények kielégítését, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedését, és hatékony támogatást nyújthatnak a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez.”

Forrás:
Értéklánchossz és területi koncentráltság a járműiparban – A KSH–METU kísérletistatisztika-sorozatának új darabja, 2025.02.17.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. február 17.

Törvények, rendeletek

Rendelet az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák és termékek körének bővítéséről – tervezet

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriákról és termékekről szóló 11/2023. (VI. 22.) GFM rendeletnek az árfigyelő rendszer bővítésével összefüggő módosításáról szóló NGM rendelethez.
A tervezet célja az árfigyelő rendszerbe tartozó termékek körének bővítése a magyar családok védelme, a kiskereskedelmi verseny élénkítése és az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. március 1-ig várjuk, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
11/2023. (VI. 22.) GFM rend.-nek az árfigyelő rendszer bőv. összefüggő mód.; Jogszabálytervezetek, Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. február 21.

A Versenyképes Járások Program végrehajtási rendszeréről szóló miniszteri rendelet – tervezet

„A tervezet rövid tartalmi összefoglalója
A tervezet célja, hogy meghatározza a Versenyképes Járások Program működésének és végrehajtási rendszerének alapvető kereteit.
Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés:vjp@ktm.gov.hu”

Forrás:
Versenyképes Járások Program végrehajtási rendszeréről szóló min. rend; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. február 18.

8. szám, 2025. február 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek