Skip to main content

23. szám, 2026. június 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Orbán-kormány bele sem kezdett a fejlesztések háromnegyedébe, a határidő kötött, az uniós milliárdokhoz más megoldás kell

„Görög Márta igazságügyi miniszter a jövő héten benyújtja azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely lehetővé teszi a Magyarországnak járó uniós támogatások felhasználását, jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Ezek a jogszabályok főként a legnagyobb tételt jelentő, 10 milliárd eurós helyreállítási alap (RRF) előfeltételeinek teljesítéséhez szükségesek.

Csakhogy itt van egy probléma: az előfeltételek mellett több száz reformot és fejlesztést is le kell tudni a pénzhez, de fizikai képtelenség, hogy ezek augusztus 31-ig mind elkészüljenek. Az új kormánynak ezért különféle megoldásokat kell alkalmaznia, hogy a pénz jókora része ne vesszen el. Ezért módosítják a pénzek felhasználására még az Orbán-kabinet idején beadott helyreállítási tervet.

Teljesítjük az előfeltételeket, szorít az idő

Vitézy Dávid a kormányszóvivői tájékoztatón részletesen beszélt a rendelkezésre álló forrásokról és azok lehetséges felhasználásáról. Ahogy már megírtuk, Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök egyezsége 16,4 milliárd euróról, azaz közel hatezer milliárd forintnyi támogatásról szól:

  • 10 milliárd euró a koronavírus-járvány utáni gazdasági nehézségek ellensúlyozására külön létrehozott helyreállítási alapból;
  • 4,2 milliárd euró a rendes uniós költségvetésből, amelyet a feltételességi eljárás blokkol;
  • 2,2 milliárd euró szintén az uniós költségvetésből, amit azért fagyasztottak be, mert gondok vannak az akadémiai szabadsággal.

A legnagyobb tételt jelentő helyreállítási alapnál nagyon szűk a határidő, ezért is hangzott el többször, hogy a kormány a nyáron elsősorban erre összpontosít. A feladat kettős:

  • egyrészt augusztus 31-ig hatályba kell lépniük az Orbán-kormány által az Európai Bizottsággal egyeztetett, tagállami kormányok által jóváhagyott feltételek teljesítéséhez szükséges korrupcióellenes és átláthatósági jogszabályoknak;
  • másrészt olyan reformokat és projekteket vagy megoldásokat kell összegyűjteni, amelyek 2026. augusztus 31-ig meg is valósulnak.

Más uniós országokban bőven lehet találni olyan épületeket, vasútvonalakat, amelyek a helyreállítási alapból készültek el, mondta Vitézy. Nem így történt ez Magyarországon. Az Orbán-kormány is készített ugyan egy most is mindenki által elolvasható helyreállítási tervet, amit a tagállami kormányok testülete el is fogadott, a korrupciós kockázatok miatt azonban ezekhez a pénzekhez eddig Magyarország nem juthatott hozzá. Vitézy szerint az előző kormány nem merte vállalni az összes feltételt. Például abba már nem egyeztek bele, hogy átláthatóbb vagyonnyilatkozati rendszert vezessenek be. Nem tette hozzá, de kaptunk egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget, amit viszont vissza kell fizetni, ha augusztus végéig nem teljesülnek az előfeltételek.

Ahogy arról korábban írtunk, az előző kormány 2023 vége óta gyakorlatilag nem lépett előrébb az uniós pénzek lehívása érdekében. A kormány – Vitézy szavaival – tett „kísérletecskéket” a megegyezésre, például az egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumaiba ültetett miniszterek és politikusok visszavonásával. Vitézy nem tért rá ki, de nem mindből léptek le a miniszterek, ahogy az látszik Lázár János kuratóriumi elnökségéből a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál, és erre gyakorlatilag máig nem kötelezne senkit jogszabály. Az Európai Bizottság utóbbit venné teljesítésnek egy önkéntes és visszafordítható gesztus helyett, és többek között azt, hogy minden kekvára ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek.

A feltételek nyilvánosak, egyik oldal se vetette fel például a migrációt vagy Ukrajna uniós csatlakozását. A feltételek vagy „szupermérföldkövek” teljesítéséhez a jövő héten átfogó korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot nyújt be az Országgyűlésnek az igazságügyi miniszter, jelentette be Vitézy. Ezeket el kell fogadni, a jogszabályoknak hatályba kell lépniük – ez az egyik feltétele annak, hogy az uniós pénzekhez hozzájussunk.

Az Orbán-kormány a helyreállítási alap 74 százalékára el se kezdte megvalósítani a beruházásokat

Emellett a fejlesztési projektekről szóló részletes terveket is ki kell dolgozni. Ehhez felülvizsgálták az előző kormány mára elavult és végrehajthatatlan helyreállítási tervét. Az új terv készen van, annak véglegesítése zajlik. Az Európai Bizottság néhány kérdést tett fel, ezeket egyeztetik éppen. A jövő hétre ezeket is tisztázzák, mondta Vitézy. A határidő itt is augusztus 31.

Vitézy hibáztatta az Orbán-kormányt amiatt, hogy az eredeti helyreállítási terv 74 százalékát nem valósították meg saját forrásból, egyáltalán nem kezdődtek el a beruházások, így nem is lehet befejezni azokat az augusztus 31-i határidőre.

„Ha csak annyit csinált volna a magyar kormány, hogy úgy megy oda tárgyalni” az Európai Bizottsághoz, hogy „itt van ez a régi terv, most teljesítjük a jogállamisági feltételeket, és akkor számoljuk el, amit el lehet, akkor elbuktuk volna a pénz háromnegyedét, mert az Orbán-kormány a helyreállítási terv háromnegyedére el se kezdte megvalósítani a beruházásokat” – mondta a közlekedési és beruházási miniszter.

Vitézy ez alapján azt állította, hogy az előző kormány hagyta volna veszni a forrásokat. Valójában tervezett egy módosítást, de azt sosem adta be (a Válasz Online szerint a terv elnagyoltsága miatt), és csak a keret harmadát csoportosította volna át.

Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság már tavaly különféle pénzmentő ötleteket sorolt fel. Ilyen volt az előző kormány terve is, hogy átrakjon pénzt a Magyar Fejlesztési Bankhoz augusztus végére, így ezeket a forrásokat elvben határidőre elköltik, de azt mégis fel lehet használni később. A másik megoldás, hogy az új kormány más uniós alapokból finanszírozott projekteket is áthelyez ide.

  • A 10 milliárdos keretből 2,6 milliárd euró már megvalósult. Vitézy egy példát említett: ebből épült meg a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti beruházás. Mivel ezt a magyar költségvetés előfinanszírozta, így a majdani uniós térítéssel a költségvetésben felszabadul 2,6 milliárd eurónyi (kb. 900 milliárd forintnyi) összeg, amit a kormány itthon másra tud majd fordítani.
  • Van 1,1 milliárd eurónyi fejlesztés, amit a korábbi kormány nem szánt a helyreállítási alapba, de ezt most „átforgatják” oda, mondta Vitézy. A budapesti CAF villamosokat ebben az alapban fogják elszámolni – ezt korábban a rendes uniós költségvetésből számolták el. Így felszabadul az erre lekötött összeg, amit később is el lehet számolni közlekedési, digitalizációs, környezetvédelmi, humán infrastruktúrára.
  • 1,5 milliárd eurós összegben fogják fejleszteni az elektromos hálózatot. Kifejezetten hálózatfejlesztésre és kapacitásbővítésre fognak összpontosítani, hogy a megújulóenergia-használatot segítsék. Azt úgy oldják meg, hogy augusztus 31-ig tőkét emelnek a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB), ezután pedig az áramszolgáltatók közreműködésével fogják tudni felhasználni ezt az összeget, amiben Kapitány István minisztériuma is részt vesz majd.
  • Hasonló megoldással 2 milliárd eurónyi tőkeemelés az MFB-ben két célt fog szolgálni. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére új támogatási programot indítanak, hogy javítsák a versenyképességet. Emellett bérlakás- és kollégiumfejlesztési program indul. A fejlesztőknek jelentős önerőt is kell hozniuk. Egyeurónyi uniós támogatásból öteurónyi fejlesztés tud megvalósulni. Egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni.
  • 1,8 milliárd euróból újítják fel a HÉV- és a vasútijármű-parkot. Vitézy szerint ebbe az előző kormány közlekedésügyi minisztere, Lázár János belebukott, és a korábbi közbeszerzésekre egy jelentkező sem volt. Akadálymentes, klimatizált, alacsony padlós HÉV-kocsikat szeretnének beszerezni a szentendrei, csepeli és ráckevei vonalra. Emellett a forrásból az InterCity-flottát is meg fogják újítani. Legalább 200 IC-kocsi helyére új, emeletes motorvonatokat fognak beszerezni. Itt is tőkeemeléssel teljesítik augusztus 31-ig a határidőt, már csak a konkrét technikai ütemezésről zajlanak a tárgyalások.

4,2 milliárd eurót felolvasztanak a kohéziós alapból

Vitézy Dávid arról beszélt, hogy 4,2 milliárd eurót a rendes költségvetés felzárkóztatási forrásaiból is kap majd Magyarország. Itt nem annyira szoros a határidő, ezt 2029-ig lehet felhasználni. Ezek kifizetését a szupermérföldkövek egy kisebb alcsoportjához, azon belül is elsősorban korrupcióellenes intézkedésekhez kötötték. Ezek a források két célra fordíthatók:

  • közlekedésfejlesztésre – itt is elsősorban vasútra, illetve közösségi közlekedésre kell gondolni, mert az EU környezetvédelmi okokból a közutak fejlesztését már nem támogatja;
  • környezetvédelmi, energetikai, vízügyi beruházásokra – ezek árvízvédelmi, aszály elleni védekezésre szolgáló vagy épületenergetikai fejlesztések lehetnek.

Vitézy azt mondta: az Orbán-kormány veszni hagyta ezt a történelmi léptékű lehetőséget csak azért, mert az előző kormány néhány politikusa nem akart úgy vagyonnyilatkozatot kitölteni, hogy azt a hatóságok ellenőrizhessék, vagy nem járultak hozzá az Integritás Hatóság korrupcióellenes hatásköréhez. Emiatt már kétmilliárd eurót (akkori árfolyamon 800 milliárd forintot) végleg elbukott az ország, ami szerinte óriási botrány.

2,2 milliárd euró az egyetemek fejlesztésére

Ezt az innovációra és az egyetemek fejlesztésére szolgáló támogatást azért fagyasztotta be az Európai Bizottság, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott 21 hazai egyetemnél az akadémiai szabadság sérelmét állapították meg. A kormány ezt a szenátusok jogköreinek visszaadásával fogja orvosolni. Ennek hatására az alapítványi egyetemeken tanuló magyar hallgatók is ismét részt vehetnek a külföldi részképzéseket támogató Erasmus-programban, a kutatók pedig uniós támogatással a nemzetközi együttműködéseket lehetővé tevő Horizont Európa programban.

Korrupcióellenes és átláthatósági jogszabályok jönnek

Görög Márta igazságügyi miniszter már jelöltként, a parlamenti meghallgatásán beszélt röviden az Orbán-kormány hiányosságait pótló jogszabálytervekről. Ezekről a múlt heti egyezségről szóló magyarázónkban részletesen is írtunk. Most Vitézy Dávid is felsorolta, milyen jogszabályok elfogadására lehet számítani, amelyek az uniós pénzek felhasználását segítik elő. Ahogy erről korábban írtunk, itt azokról az előfeltételekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány még nem végzett el, valamint pluszvállalásokról is.

  • Az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló jogszabályokat nyújtanak be.
  • A vagyonnyilatkozatok részletesebbek lesznek, azokat nem csak a sajtó ellenőrizheti. Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt vagy egy jachtot, vizsgálódhat az Integritás Hatóság is, ami hozzáférést kapna a hajó- és gépjármű-nyilvántartásokhoz is, említett egy példát Vitézy. Ha azt találják, hogy valaki kifelejtett valamit, először hiánypótlásra figyelmeztetik az illetőt. Ha valaki szándékosan titkol el valamilyen fontos adatot, azt végső soron megfoszthatják hivatalától és két év szabadságvesztésre is ítélhetik.
  • Ha az ügyészség vagy a rendőrség egy korrupciós ügyben megszünteti az eljárást, az Integritás Hatóság kikényszerítheti a nyomozás folytatását.
  • Ha közbeszerzéseknél vagy uniós projekteknél visszaélést tapasztalnak, az Integritás Hatóság beavatkozhat, és az eljárás felfüggesztését kérheti.
  • Szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok.
  • A magántőkealapok és a kockázatitőkealap-kezelők végső tulajdonosainak nevét nyilvánosságra kell majd hozni.
  • A törvénycsomag mellett Vitézy azt is kiemelte, hogy a kormány továbbra is csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez.
  • Egy keddi miniszteri háttérbeszélgetésen részletezték, hogy az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokon túl módosítások kellenek például az egyetemek belső jogköreiben, a rektori pályázatok értékelésében, valamint a doktori képzéses szabályzatokban.
  • Rendesen kereshetővé tennék a közkiadásokról szóló online adatbázist.

”

Forrás:
Orbánék bele se kezdtek a fejlesztések háromnegyedébe, a határidő kötött, az uniós milliárdokhoz más megoldás kell; Joób Sándor, Márton Balázs; Telex.hu; 2026. június 5.

Új vezetője van a Digitális Kormányzati Ügynökségnek (DKÜ)

„Vezetőváltás történt a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) élén: múlt szerdán menesztették Lenkei Mirtill vezérigazgatót, a helyére a DKÜ eddigi gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Kovács Miklóst nevezték ki – értesült több, egymástól független forrásból a Telex.

A 2019-ben létrehozott DKÜ feladata a kormány alá tartozó vagy általa felügyelt, illetve állami szervek, intézmények, cégek, alapítványok informatikai beszerzéseinek koordinációja. Azaz gyakorlatilag olyan központosított beszerzési szervként működik az informatika terén, mint a Balásy-cégek felemelkedése és bukása miatt a hírekből jobban ismert Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) a kommunikációs költések esetében. A különbség, hogy a DKÜ a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alól már korábban átkerült a Lantos Csaba-féle Energiaügyi Minisztérium alá, akárcsak a Digitális Magyarország Ügynökség.

A NER fontos háttérembere távozik

A DKÜ-t és az NKOH-t összeköti Lenkei Mirtill személye is, aki korábban egy évtizeden át, egészen tavaly nyárig az NKOH vezetőjeként egy személyben felelt a kommunikációs közbeszerzésekért, onnan ült át a DKÜ vezérigazgatói székébe – bár ez sem számított neki ismeretlen terepnek, mert egészen addig a DKÜ igazgatóságának elnöke volt.

Lenkei korábban a médiában dolgozott, 2002-ig az MTV-nél volt műsorvezető, majd Rogán Antal V. kerületi polgármestersége idején az önkormányzati City TV-t vezette. 2015 novemberéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtófőnöke volt, innen nevezte ki Rogán Antal az egy évvel korábban létrehozott NKOH élére, amely az irányítása alatti évtizedben több mint 1500 milliárd forint értékben döntött kommunikációs beszerzésekről, köztük az emblematikussá vált kormányzati plakátkampányokat is finanszírozó keretszerződésekről.

Lenkei szerepéről a rendszer fő haszonélvezőjeként megismert Balásy Gyula nyilvánosság elé állása után Révész Máriusz is beszélt, felidézve, hogy Aktív Magyarországért felelős államtitkárként többször is járt Lenkeinél, hogy a hatszorosan túlárazott kommunikációs szerződésekre panaszkodjon, de nem sikerült kijárnia változást. A Forbes által évente összeállított listán Lenkei 2024-ben és 2025-ben is a második helyen végzett a legbefolyásosabb nők között a média kategóriában. „Befolyását a közpénz mértéke adja” – írta róla a lap a tavalyi listán.

Vizsgálatok, átvilágítások jönnek

Lenkei utódja információink szerint a DKÜ eddigi gazdasági vezérigazgató-helyettese, Kovács Miklós lett. Kovács a Telexhez is eljutott, csütörtök délelőtti levelében arról írt a DKÜ dolgozóinak, hogy az előttük álló időszak „kiemelt jelentőséggel bír a Társaság jövője szempontjából”, mert „jelenleg két Állami Számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van szervezetünknél, és a közeljövőben további átfogó tulajdonosi átvilágításokra is számítanunk kell”. Mint írta, tudja, hogy ez a munkavállalókra nézve jelentős többletterhelést jelent. „Ugyanakkor a vezetés és a tulajdonos közös célja a teljes transzparencia megteremtése, valamint a felelős és átlátható gazdálkodás megerősítése. Ennek érdekében elengedhetetlen a tisztánlátás, ezért mindenkitől maximális, proaktív együttműködést, valamint pontos és határidőben történő adatszolgáltatást kérek az ellenőrzést végző szervek felé.”

Kovács a levélben megköszönte a dolgozók munkáját, kitartását és elkötelezettségét, és azt írta, bízik abban, hogy „szakértelmetekre és együttműködésetekre támaszkodva sikeresen végig tudjuk vinni ezt a kihívásokkal teli, ugyanakkor a Társaság stabil és kiszámítható jövőjét megalapozó időszakot”.

Más kormányzati intézmények élén is változások zajlanak a kormányváltás óta: múlt pénteken írtuk meg, hogy a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) fejlesztését is felügyelő Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatóját, Both Andrást a Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter korábbi munkahelyéről érkezett Néz Péter váltotta.

Mindkét vezetőváltással kapcsolatban kerestük pénteken a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Cikkünk megjelenése után megérkezett válaszukban megerősített mind a DMÜ, mind a DKÜ vezetőjének leváltását. „Az új kormányzati struktúra kialakításával és a stratégiai célok újrahangolásával összhangban zajlanak a személyi és szervezeti változások. A mostani döntések is ebbe a folyamatba illeszkednek. A működés folyamatossága valamennyi érintett szervezetnél biztosított, a kitűzött szakpolitikai és fejlesztési célokon a továbbiakban is változatlanul dolgozunk” – írták.”

Forrás:
Fontos NER-es háttérember távozik: leváltották a Digitális Kormányzati Ügynökség vezetőjét; Telex.hu; 2026. június 1.

Új vezérigazgató a NISZ Zrt. élén

„Alig egy héttel azután, hogy a NISZ-t felügyelő Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) élére új vezető került, máris újabb fontos személyi változás történt. Kedden a NISZ Zrt.-nél is vezérigazgató-váltás zajlott le. Vetési Ivánt helyére egy olyan szakember érkezik, aki pályafutása jelentős részét nem a közigazgatásban, hanem a piaci szektorban töltötte. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni.

Vetési Iván 2024 októberében került a NISZ Zrt. élére, azt megelőzően bő tíz éven át dolgozott a vállalat kötelékében különböző vezető beosztásban. Az ICT Globalhoz eljutott és a Tudományos és Technológiai Minisztérium által megerősített információk szerint Vetési Iván június 2-án távozott, helyére Simon Lajos érkezett.

A magazinunkhoz eljutott, a kollégáinak szánt búcsúlevelében Vetési Iván azt írta, hogy vezetőként a legmeghatározóbb időszak volt számára az, amit a NISZ-nél tölthetett.

Vetési Iván a közigazgatáshoz 2010 és 2014 között került igazán közel, amikor a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöként. A NISZ-hez 2014-ben csatlakozott ágazati igazgatóként, 2017-től pedig ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettesként dolgozott, mielőtt 2024. október 1-jén kinevezték a társaság vezérigazgatójává. Vezetése alatt a NISZ az ügyfélélmény és a bizalmi szolgáltatások (például a Digitális Állampolgár alkalmazáshoz kötődő eAláírás) fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Szakmai elismertségét jelzi, hogy 2025 novemberében a Future IT konferencián közigazgatási kategóriában elnyerte a „Legjobb ICT Menedzser” különdíjat.

A vezetőváltás alig néhány nappal követte a felügyelő szerv, a DMÜ élén történt személyi változást.

Egy hét, két vezércsere

A NISZ-nél történt váltás nem előzmény nélküli. A háttérben a felügyeleti szerv, a DMÜ vezetőváltása húzódik: a múlt héten Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter leváltotta Both Andrást, a DMÜ vezérigazgatóját, és a helyére Néz Pétert, a MOL Csoport korábbi informatikai igazgatóját nevezte ki.

A DMÜ tizenegy állami informatikai céget fog össze – köztük a NISZ-t és az IdomSoftot –, így az ügynökség élén történt csere óhatatlanul kihat a leányvállalatokra is. A NISZ Zrt. pedig az állam egyik legmeghatározóbb informatikai vállalata, amely a kormányzati IT-infrastruktúra és a központi rendszerek üzemeltetése mellett az állami szervek biztonsági felügyeleti központjáért is felel.

A NISZ-nél most lezajlott vezérigazgató-váltás ennek az átrendeződésnek az első, jól látható jele.

Ki az új vezér? Simon Lajos pályája

Simon Lajos több mint két és fél évtizedes informatikai vezetői múltra tekint vissza. Jellemzően a pénzügyi és banki szektor, valamint a gyógyszeripar területén dolgozott, főként vezetői pozíciókban.
Szakértőként a digitális transzformációt, az üzletmenet-folytonosságot és az üzleti értékteremtést tartja a legfontosabb fókuszterületeknek. Saját erősségként a felhőalapú („cloud-first”) stratégiákat, a kiberbiztonságot, az adatvezérelt innovációt és az IT, valamint az üzlet összehangolását emeli ki.

Pályáját a 2000-es évek elején hálózati mérnökként kezdte (Banknet), majd a Getronicsnál és az MSCI Inc-nél töltött be egyre magasabb pozíciókat – utóbbinál közel hét éven át alelnökként dolgozott. Ezt követően a brit BT, majd a Systemax EMEA IT-igazgatói posztja következett, később pedig hazai pályára váltott. Előbb a banki hátterű Takarékinfo IT-igazgatója lett, majd 2019 és 2024 között a Richter Gedeon Nyrt., Magyarország egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatának informatikai igazgatójaként irányította a cég digitális működését. A Richter után az Innopaynál töltött be technológiai vezérigazgatói szerepet, legutóbb pedig a Magyar Vagon csoportszintű informatikai vezetőjeként tevékenykedett.

Simon Lajos érkezésével új lendületet kaphat a NISZ Zrt. Pályafutását tekintve a bankszektortól a tőzsdei nagyvállalatokig, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő IT-vezetési rutint és innovatív szemléletet tudhat magáénak, amelyet az állami szektor egyik legmeghatározóbb szervezetének élén honosíthat meg.

Mit jelent a NISZ-re nézve a vezérigazgató váltás?

A NISZ-nél összpontosulnak a társadalom széles rétegeit kiszolgáló infrastruktúrák – köztük a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás informatikai infrastruktúrája –, amelyet Tanács Zoltán miniszter sikeresnek ítélt, ugyanakkor biztonsági, technológiai és pénzügyi szempontú felülvizsgálatot sürgetett.

Simon Lajos kinevezése pontosan ebbe a kontextusba illeszkedik, hiszen kiberbiztonsági, felhőstratégiai és költségoptimalizálási kompetenciái jelenthetik a garanciát a NISZ korszerű megújulására.”

Forrás:
Új vezérigazgató a NISZ Zrt. élén, Simon Lajos váltja Vetési Ivánt; Kiss Franciska; ICT Global; 2026. június 3.

Közigazgatás, politika, jog

Igazából azt sem tudjuk, mit vettünk át – interjú Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel

„…A kormányfőnek fontos volt, honnan jött a politikába?

Egyértelműen. És egy komoly jelzés is, hogy a vidék- és területfejlesztésfejlesztésre, az önkormányzatiság felügyeletére és átalakítására egy kifejezetten szegény régióból érkezőt választott.

Már-már megszokott: kaposvári volt Lamperth Mónika, Kolber István és Gyenesei István is, akik mind ugyanezen a területen kaptak tárcát anno, igaz, a jelenlegi vidék- és településfejlesztési minisztérium nagyobb spektrumot fed le. Melyik a legfontosabb?

Augusztusig az egész kormányban az uniós pénzek hazahozatala mindenek felett áll.

Az első 16 milliárd euró már tulajdonképpen zsebben.

Három hét alatt azért elég jó eredmény, nem?

Nem rossz antré a kormánytól, benne egy „kadarkúti lakostól”, ahogyan a fideszes propagandasajtó emlegette a kampány során. És ez még a finomabbak közé tartozott. Mielőtt találkoztunk, elkezdtem összeszámolni a Fidesztől kapott jelzőit, de tizenhétnél megálltam…

Szerintem több volt.
…
…vagy éppen a polgármesterek fizetéscsökkentése, az önkormányzatok tiltakozása a szolidaritási hozzájárulás miatt.

Utóbbiakkal a levél előtt már egyeztettem, s tényleg rengeteg a probléma az önkormányzati rendszerben, s az is a feladat, hogy egy új, működő formát alakítsunk ki, de jelenleg a legfontosabb az EU-s pénzek hazahozatala, amit megígért és azóta meg is csinált a Tisza-kormány, s ami a települések érdeke is. Ráadásul még az a harminc nap sem telt el, melyet a minisztériumok átvilágításra kapott az új adminisztráció, igazából azt sem tudjuk, mit vettünk át, így nem lehet ígérni, érdemben tervezni, főleg, hogy anélkül is csontvázakat találni mindenütt, hogy kinyitnánk egyetlen szekrényt…

Ettől még a polgármesterek fizetése, illetve fizetéscsökkentése gyorsan a kormány Achilles-sarkává válhat.

Egy a képviselői és miniszteri díjazásokról szóló interjúban akadt egy félmondat, hogy a jelen helyzetben a településvezetőknek is áldozatot kell hozni, arról viszont semmi konkrétum nem hangzott el, hogy milyen formában, mértékben.

– Szükség van egyáltalán ennyi önkormányzatra? Harminc-hetven fős települések választanak és tartanak el polgármestert és képviselő-testületet.

– Ez most semmilyen szinten nem merült fel, de hosszú távon akár érdekes vizsgálat lehetne majd, mekkora népességtől érdemes ezt a rendszert fenntartani. Ám előtte el kell magyarázni az embereknek, hogy más az önkormányzat és megint más a polgármesteri hivatal, ugyanis a nagy többségnek fogalma sincs róla, hogy a település napi működése az utóbbitól függ.

És a 0-24 órában dolgozó polgármesterektől…

Olyan nincs! Viszont van jól és rosszul dolgozó, ezt testközelből megtapasztaltam magam is testületi tagként. Minden képviseleti forma szolgálat. A településvezetőkben a kormány partnereket keres, nem véletlen, hogy egy minisztériumhoz került kvázi minden terület, mely az önkormányzatokat érinti. Ezzel ugyanis egyszerűsödik az adminisztráció, a különböző folyamatok, átláthatóbb lesz a rendszer. Ráadásul ami jól működik, azt megtartjuk. Arra viszont borítékolhatóan nem lesz pénz, hogy újratérkövezzék a főtereket, vagy vegyenek egy hatodik falubuszt valamelyik kamu civil szervezetnek.

A sok szakma mellett marad idő magánéletre? A kampány előtt rengeteg fotót, videót osztott meg nagy, balatoni biciklizésekről.

Ez az idén biztos elmarad, szerintem karácsonyig a mostani tempóban megy majd a munka, de ezt tudtuk, Magyar Péter az elején elmondta, rengeteg a tennivaló, senki se számítson szabadságra. Majd szenteste, a karácsonyfánál lehet talán egy kicsit ellazulni. Addig nincs pihenő. Nemrég volt apukám halálának egyéves évfordulója, s a sírjánál éppen arra gondoltam, remélem, látja, miért vagyok ilyen fáradt. És közben nagyon büszke rám…”

Forrás:
„Igazából azt sem tudjuk, mit vettünk át, anélkül is csontvázakat találni, hogy kinyitnánk egyetlen szekrényt”; Vas András; Népszava; 2026. június 2.

Helyi önkormányzati reform: stratégiai irányok és első lépések

„A héten megtörtént az első egyeztetés a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint az önkormányzati szövetségek vezetői, polgármesterek között. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége huszonhárom pontból álló javaslatcsomagot vitt a tárgyalásra. A dokumentumból lapunk is kapott egy példányt, bemutatjuk a részleteit.

Stratégiai irányok és első lépések a javaslatcsomag címe, amit a Magyar Önkormányzatok Szövetsége adott át Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek. A dokumentum első oldalán a MÖSZ hangsúlyozta: „Üdvözöljük a magyar választópolgárok döntését, amellyel új irányt szabtak hazánk jövőjének. Biztosak vagyunk abban, hogy döntésükben szerepet játszott, hogy a Tisza Párt választási programjában vállalta az önkormányzatok elvett jogköreinek és forrásainak a visszaadását. Ezt erősítik meg a »Nemzet Hangja« szavazás, valamint a MÖSZ »Helyben dől el« online véleménynyilvánító szavazásának az eredményei is. Javaslataink azt a célt szolgálják, hogy érvényt szerezzenek ennek a választói akaratnak és az új kormánnyal való konstruktív tárgyalási folyamat kiindulópontjai legyenek. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a javasolt változtatásokat csak fokozatosan, lépésről lépésre lehet megvalósítani.”

Visszakérik a védőnői szolgálatot és az építésügyi igazgatást

A javaslatcsomagot két fejezetre bontották, az első a stratégiai irányokat és reformjavaslatokat tartalmazza, tíz pontban:

  • Megerősítenék az önkormányzatok önállóságának alkotmányos védelmét. Alkotmányos szintre emelnék a szubszidiaritás elvét, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy közfeladat csak akkor kerülhetne magasabb szintre, ha ott bizonyíthatóan hatékonyabban és eredményesebben látható el. Az önkormányzatok forrásait, vagyonát és hatásköreit érintő döntéseket kizárólag normál jogalkotási eljárás keretében hozhatnák meg.
  • Törvény rögzítené a kormány és az önkormányzatok között működő érdekegyeztető fórum létrehozását, amely érdemi súllyal rendelkezne az önkormányzatokat érintő döntések előkészítésében.
  • Visszaadnák az önkormányzatoknak azokat a feladatokat, amelyeket hatékonyabban tudnak ellátni, mint a központi kormányzat. A feladatkörök újragondolását elemzésekre és az önkormányzatokkal való egyeztetésre alapoznák. Az önkormányzatok érdemi beleszólási lehetőséget kapnának azon közszolgáltatások esetében is, amelyek tartósan állami fenntartásban maradnak.
  • Visszaadnák az önkormányzatoknak például a védőnői szolgálatokat, az építésügyi igazgatást – benne az építési engedélyeztetéssel és az építésfelügyelettel –, valamint a gyámügyi igazgatáson belül a gyermekvédelmet. A javaslat a választási visszaélések elkerülésében célszerűnek nevezi a lakcím-bejelentkezés jegyző általi kontrolljának biztosítását. Az önkormányzati köztisztviselői bérrendezésből kimaradt települések megkapnák az emelés fedezetét.
  • Ami az oktatást illeti: az alap- és középfokú intézmények, valamint a szakiskolák fenntartása az állami finanszírozással együtt visszakerülne azokhoz az önkormányzatokhoz, vagy önkormányzatok szabad társulásaihoz, amelyek ezt vállalják. Nemzeti vagy uniós finanszírozású átfogó iskolafelújítási programot is indítanának.
  • A fejlesztési politikák megalapozásához szükségesnek látják az önkormányzatok tulajdonában maradt közművek, kommunális szolgáltatólétesítmények elmaradt karbantartási, felújítási kiadásainak számbavételét és rendezését.
  • A községek önkormányzati önállóságát megőrzendő értéknek tartják, ugyanakkor a községtársulásoknak, városoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a közszolgáltatások, a települési infrastruktúra működtetésében és fejlesztésében. A megyei önkormányzatoknak esélyt adnának érdemi integrációs, koordinációs feladatok betöltésére.
  • Megszüntetnék a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok egymástól való elszigeteltségét, ehhez a megyei közgyűlésben biztosítanák a megyei jogú város képviseletét.
  • Úgy látják, hogy a megyei vagy régiós léptékű területi modellekben jelentősebb önkormányzati jelenlétre van szükség. Területi partnerségre épülő tervezési, forráselosztási gyakorlatot, valamint decentralizált döntési mechanizmust szorgalmaznak. Bevezetnék a tervszerződéseket, ami lehetővé tenné, hogy az adott térség és a központi kormányzat egy tervciklus idejére megállapodjon a támogatott fejlesztésekről, a költségek megosztásáról.
  • „A fővárosi agglomeráció és várostérség kormányzása jelenleg végletesen megosztott” – állítja a javaslat, úgy vélekedve, hogy ez a modell nem teszi lehetővé az átfogó, kölcsönösen előnyös működtetési és fejlesztési döntéshozatalt. Az önkormányzati és a területfejlesztésről szóló törvények kiemelkedő feladatának nevezik intézményesíteni a többmilliós térség partnerségen alapuló kormányzási modelljét.

Megszüntetnék a szolidaritási hozzájárulást, a gépjárműadóból fejlesztenék az utakat

A javaslatcsomag második része a rövid távú intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazza, szintén pontokba szedve:

  • Lezárnák a Versenyképes Járások Programot, valamint megszüntetnék a Területfejlesztési Alap rendszerét. A ma befizető önkormányzatokat mentesítenék a 2026 második félévre tervezett befizetési kötelezettségek alól, így a már jóváhagyott programokat a központi költségvetés finanszírozná.
  • Megszüntetnék a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszerét, a lépést fokozatosan hajtanák végre: 2027-ben a befizetési kötelezettséget az előző évi helyi iparűzési adóbevétel maximum 15 százalékában határoznák meg. Ezzel kizárnák annak a lehetőségét, hogy egy önkormányzat a központi költségvetés nettó befizetője legyen, valamint azonnali intézkedéssel rendeznék azoknak az önkormányzatoknak a helyzetét, amelyeknek a működőképessége veszélybe került.
  • Települési és területi kiegyenlítő programot vezetnének be, amelynek forrását a szolidaritási hozzájárulás átalakított rendszere biztosítaná. Olyan mechanizmust alkalmaznának, ami figyelembe veszi az önkormányzatok bevételeit és ellátandó feladatait. A befolyt bevételeket használnák átlátható és igazságos módon elosztva területi kiegyenlítésre.
  • Megszüntetnék a helyi iparűzési adó felhasználási kötöttségeit. A helyi költségvetés hipafüggését csökkentenék más saját bevételi lehetőségek ösztönzésével és a központi adóbevételek megosztásával.
  • Az adómegosztást újra beépítenék az önkormányzatok finanszírozási rendszerébe. Elsősorban a kistelepülések számára tartják fontosnak a gépjárműadó fokozatos, 2029-ig több lépcsőben történő megosztásának bevezetését. Az átengedett gépjárműadó a fővárosban a forrásmegosztás részét képezné. Az ebből érkező bevételeket utak fejlesztésére és a közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi feladatokra fordítanák. A személyi jövedelemadó egy része szintén megosztott önkormányzati bevétel lenne a MÖSZ tervei szerint.
  • Továbbfejlesztenék a központi költségvetési támogatások módszereit. Azonos összegű működtetési támogatásban részesítenék szektorsemleges módon az állami, önkormányzati és más – egyházi, alapítvány, magán – szolgáltatókat. Az egyedi működési és beruházási támogatások gyakorlatát megszüntetnék.
  • A feladatfinanszírozás átalakításával új támogatási módszereket és szabályozást vezetnének be. Egyszerűsítenék a költségvetési támogatások rendszerét, egyértelműen elkülönítve a kiadásokat és a bevételek különbségeit célzó támogatásokat. Az intézményi kapacitásmutatók mellett az igényeket mérő objektív statisztikai mutatókat alkalmaznának, növelve a szabad felhasználású támogatások szerepét. A támogatások összegét az adott feladat egyes településcsoportokban mért átlagos kiadási szintjéhez igazítanák. A városi tömegközlekedés finanszírozását is rendeznék, egységesen kötelező feladattá nyilvánítás útján. A turizmus többletköltségeivel terhelt településeken visszaállítanák az idegenforgalmi adóbevétellel azonos összegű költségvetési támogatást.
  • A kedvezőtlen költségvetési helyzetű kistelepülések biztonságos finanszírozásához kidolgoznák a hosszú távú, biztonságos kiegészítő támogatások új elosztási módszerét.
  • Az uniós kohéziós források elosztásánál figyelembe vennék a települések között meglévő aránytalanságokat. Felülvizsgálnák a már megítélt, de még nem folyósított támogatásokat.
  • Az önkormányzatok fejlesztési forrásokhoz jutásának főbb elveit és finanszírozási formáit továbbfejlesztenék. Felülvizsgálnák a kiemelt beruházásokról szóló kormányrendeletek helyi építési szabályzatokat felülíró rendelkezéseit. Indokoltnak tartják a plázastop jelen formájának eltörlését.
  • Az önkormányzati hitelfelvétel szabályozási gyakorlatát is fejlesztenék. A javaslat úgy szól, hogy a hitelképesség vizsgálata a banki gyakorlathoz hasonlóan a működési költségvetés egyenlegére épüljön, kiegészítve az adósságállománynak a helyi költségvetés összegének százalékban meghatározott korlátjával. Megszüntetnék az önkormányzati hitelfelvétel központi engedélyezésének gyakorlatát, ugyanakkor következetesen érvényesítenék az önkormányzati csődtörvény eljárási rendjét és módszereit. Módosítanák a folyószámlahitel-visszafizetés év végi határnaphoz kötött szabályát is.
  • A költségvetési gazdálkodás továbbfejlesztését folyamatos, hosszabb távon megvalósítandó feladatnak tartják. Megszüntetnék az önkormányzatok számára a kincstári számlavezetést.
  • Deregulációs törvénycsomagot szorgalmaznak, amelyben felülvizsgálnák az állami építési beruházásokról, az építészetről, a települési önazonosságról szóló törvényeket, valamint a településkép-védelmi szabályozást és a kiemelt beruházások kormányrendeletét.

”

Forrás:
Ha ez megvalósul, minden megváltozik a településeken – itt a javaslatcsomag, amit a kormány kapott; Németh Márton Sándor; Index.hu; 2026. június 4.
Lásd még:
Közlemény: „Rólunk ne döntsenek nélkülünk”; eGov Hírlevél
Helyi önkormányzati reform: stratégiai irányok és első lépések; Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ); 2026. május 27. (PDF)

Szemerey Samut bízta meg Vitézy Dávid az országos főépítészi feladatok ellátásával

„A közlekedési és beruházási miniszter az építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkárt nevezte ki országos főépítésznek.

Szemerey Samu építész, urbanista lett az új országos főépítész – derül ki a június 5-én megjelent Hivatalos Értesítőből. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) alapítója és korábbi szakmai vezetőjét, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatóját két hete nevezte ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter államtitkárnak, mostantól pedig az országos főépítészi pozíciót is ő látja el.

Az országos főépítész és az építészetért felelős államtitkár az előző kormány alatt is ugyanaz a személy volt, Lázár János minisztériumában Lánszki Regő látta el ezeket a feladatokat.

Vitézy az államtitkári kinevezés bejelentésekor Facebook-posztjában arról beszélt, hogy Szemerey feladata lesz, „hogy településeink fejlesztésében és épített környezetünk alakításában a kiszámíthatatlan, egyszemélyi döntések helyett a legkorszerűbb urbanisztikai elvek, a hosszú távú szemlélet és a magas minőségi elvárások érvényesüljenek.”

A Hivatalos Értesítő alapján az országos főépítész a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 54. § szerint látja el feladatait, így a jelenleg hatályban lévő jogszabály szerint:
* vezeti az országos építészeti tervtanácsot,
* az új beépítésre szánt területek kijelölése vonatkozásában szakmai véleményt nyilvánít, amelyet az állami főépítész a településterv záró szakmai véleményezésénél köteles figyelembe venni,
* szakmailag összehangolja az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységét,
* képviseli az építészeti érdekeket a különböző szakmai és társadalmi fórumokon, és
* ellátja a kormányrendeletben meghatározott egyéb feladatokat.

Ezen felül az országos főépítész
* szakmailag irányítja az állami főépítészi tevékenységet és szükség esetén törvényben foglaltak szerint felügyeleti eljárást folytat le,
* felülvizsgálja az állami főépítész településtervhez adott záró szakmai véleményét, ha annak jogellenességére hivatkozással az önkormányzat a záró szakmai véleménnyel szemben annak közlésétől számított 15 napon belül az országos főépítésznél kifogással él, és
* szakmailag felügyeli az önkormányzati főépítészek munkáját.

Az országos főépítész tevékenységét a közlekedési és beruházási miniszter irányítja.”

Forrás:
Szemerey Samut bízta meg Vitézy Dávid az országos főépítészi feladatok ellátásával; Építészfórum; 2026. június 6.
A közlekedési és beruházási miniszter 1/2026. (VI. 5.) KBM utasítása az országos főépítész megbízásáról; Hivatalos Értesítő; 2026. évi 24. szám; 2026. június 5.; 892. o. (PDF)

Építészeti és építésügyi szabályozási reformjavaslat – felhívás, vitairat

„[Ismertetésünk rövidített, az egyes pontok a Mellékletben található pontokra hivatkoznak. Kérjük, hogy az eredeti cikket is olvassák el. Szerk.]Sámsondi Kiss Gergely és Kovács Árpád építészek javaslatcsomagjának célja az építészeti alkotómunka, a közjó, a kis- és közepes családi vállalkozások támogatása, valamint az indokolatlan adminisztratív és bürokratikus terhek csökkentése.

Alapelvek
A szabályozás célja az építészeti alkotómunka, a közjó, a kis- és közepes családi vállalkozások támogatása, valamint az indokolatlan adminisztratív és bürokratikus terhek csökkentése.
A szabályozásnak arányosnak, átláthatónak és a szakmai felelősséggel összhangban állónak kell lennie.

Főbb javaslatok

  1. Az építészek kötelező továbbképzési rendszerének megszüntetése.
    A szakmai továbbképzés önkéntes, szabadon választható formában működjön. (E.A.-12; H.Ö.-17,20.)
  2. A kötelező kamarai tagság megszüntetése vagy újraszabályozása. (E.A.-33; H.Ö.-1,2,11,13,16,17; K.Gy.2.)
    A kamarai működés önkéntes tagságon és tényleges szakmai érdekképviseleten alapuljon.
  3. A kamarai díjrendszer átalakítása.
    A közfeladatok finanszírozása állami forrásból történjen, az érdekképviseleti feladatok költségei pedig bevétel-arányos tagdíj alapján kerüljenek meghatározásra. (H.Ö.-9,10.)
  4. Az elektronikus és CAD-alapú tervezés kizárólagos kötelezettségének megszüntetése.
    A kézi vagy más szabad formájú tervkészítés lehetősége maradjon biztosított. (F.J.-1.)
  5. A pályakezdő építészek kötelező többlet-gyakorlati idejének csökkentése vagy eltörlése kisebb léptékű tervezési feladatok esetén, közben az egyetemi gyakorlati oktatás javítása. (K.Gy.-3,4.)
  6. A kötelező építési napló és műszaki vezető előírásának eltörlése családi házak és kisebb, a későbbi tulajdonosok által terveztetett társasházak esetében. (K.Gy.-1.)
  7. Kisebb léptékű épületeknél elegendő legyen egyszerűsített, engedélyezési szintű tervdokumentáció. (E.A.-7-11.)
  8. A „közel nulla energiaigényű” épületekre vonatkozó kötelező előírások felülvizsgálata és rugalmasabb alkalmazása. Támogatásoknál egyszerűség, valódi esély és várólista. (E.A.-2-6.)
  9. Az építészeti pályázati rendszerek egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése és az alkotói szabadság növelése. (E.A.-25-28; Ny.L.-3.)
  10. A kiemelt beruházásokra vonatkozó különleges kedvezmények és egyszerűsített eljárások megszüntetése.
  11. A hagyományos és természetes építési módok (fa, föld, szalma stb.) egyszerűbb engedélyezése.
  12. A közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, különös tekintettel a kisebb léptékű építési és tervezési munkákra.
    1. Az épületgépészeti szabályozásban előnyben kell részesíteni:
    2. a természetes szellőzést és megvilágítást, (B.B.-4.)
    3. a tartós és javítható rendszereket,
    4. az alacsony zajterhelést,
    5. a környezet- és egészségkímélő megoldásokat. (B.B.-3; H.Ö.-8-18.)
  13. Az építésügyi szabályozásban kiemelt szempont legyen:
    1. a helyi közösségek tájékoztatása, (F.J.-2.)
    2. a zöldterületek védelme, (F.J.-3.)
    3. a túlzott beépítés korlátozása,
    4. az arányos és méltányos szankciórendszer, (E.A.-15.)
    5. a településképi értékek és tartós építészeti minőség megőrzése.

Záró rendelkezési elvek

  1. Az építésügyi szabályozás kialakításakor törekedni kell:
    1. az egyszerű, közérthető, kiszámítható, betartható, egyértelmű jogi környezetre, (E.A.-1,9,20; H.Ö.-19.)
    2. az indokolatlan adminisztratív terhek megszüntetésére, (E.A.-1-6,8.)
    3. a kisvállalkozások versenyhátrányának csökkentésére, (E.A.-7.)
    4. a közösségi és környezeti érdekek hosszú távú védelmére, (F.J.-3,6,8; K.Gy-6.)
    5. nagyfokú nyilvánosság, átláthatóság. (E.A.-10; H.Ö.-11,22; Ny.L.-1-3.)

Használjuk fel az eddig elkészült munkákat is, mint akár a minisztériumi anyagok még külső beavatkozás előtti állapotban (továbbiak a mellékletben is)

Sámsondi Kiss Gergely (Kisecset, NMÉK)
Kovács Árpád építészmérnök (Würzburg)

MELLÉKLET
Idézetek az ügy előzményeiből, az előterjesztés elkészítéséhez felhasznált anyagokból…”

Forrás:
Építészeti és építésügyi szabályozási reformjavaslat – felhívás, vitairat; Sámsondi Kiss Gergely, Kovács Árpád; Építészfórum; 2026. június 5.

Vezetőváltás a belügyi szervezetek élén

„„Pósfai Gábor Magyarország belügyminisztere június 2-ai hatállyal felmentette vezetői beosztásából Dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét” – olvasható a Belügyminisztérium MTI-vel megosztott közleményében.

Az utód is megvan: Pósfai június 3-i hatállyal megbízta Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetésével. Baricska a rendőrség honlapján megtalálható információk szerint eddig bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes volt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

A rendészeti államtitkárság korábbi posztjából az is kiderül, hogy Baricska Norbert Tamást tavaly június végén Pintér Sándor korábbi belügyminiszter soron kívül előléptette rendőr ezredessé. Baricska ekkor a X. kerületi rendőrkapitányság vezetője volt, de az országos rendőrfőkapitány megbízta a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi főkapitány-helyettesi feladatainak ellátásával.
…
Pósfai Gábor belügyminiszter menesztette a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetőjét. A lap Pósfai közleményére hivatkozik, ami szerint június 2-i hatállyal mentette fel Góra Zoltán tűzoltó altábornagyot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagyot, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát.

A miniszter az utódokat is kinevezte június 3-i hatállyal: a katasztrófavédelem élére Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, a büntetés-végrehajtás élére pedig Schmehl János büntetés-végrehajtási vezérőrnagy kerül.

Varga Ferenc a róla hozzáférhető információk alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, 2023 óta intézetvezető a Katasztrófavédelmi Intézetben. Korábban a főváros tűzoltóparancsnoka volt.

Schmehl Jánosról azt írja a büntetés-végrehajtás honlapja, hogy több mint 30 éve áll a szervezet kötelékében, „mely idő alatt különböző beosztásokban, több bv. intézet parancsnokaként széles körű tapasztalatot gyűjtött”. Megemlítik még, hogy „átfogó tudással rendelkezik a büntetés-végrehajtás teljes rendszeréről”. Legutóbbi posztja az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese volt, amit 2013 óta töltött be. 2021-ben megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje Katonai tagozatát.”

Forrás:
Pósfai Gábor felmentette a budapesti rendőrfőkapitányt, és meg is bízta az utódját; Szántó-Nagy Bálint; Telex.hu; 2026. június 3.
Új vezetőket kapott a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás; Molnár Zoltán; Telex.hu; 2026. június 2.

Európai Unió

A Bizottság technológiai szuverenitási csomagot javasol Európa digitális autonómiájának és rezilienciájának megerősítése érdekében

„Az Európai Bizottság ma előterjesztette az úgynevezett európai technológiai szuverenitási csomagot, amely Európa kapacitásainak fokozását célozza a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú technológiák, valamint a nyílt forráskódú szoftverek terén.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk a kórházaink működését, az energiahálózataink stabilitását és a szolgáltatások biztonságát garantáló technológiák terén. A polgáraink biztonságáról, érdekeink védelméről és döntési szabadságunkról van szó. Európában ehhez minden megvan: a tehetség, a kiváló kutatások, az ipari bázis és az egységes piac. Ezekből az erősségekből kell – együtt – technológiai szuverenitást kovácsolnunk.”

Az intézkedéscsomag két jogalkotási javaslatot tartalmaz: a csiprendelet 2.0 elnevezésű jogszabályra, illetve a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletre irányuló javaslatot, valamint emellett részét képezi a nyílt forráskódra vonatkozó stratégia és az energetikai digitalizációra és az energetika terén alkalmazott mesterséges intelligenciára irányuló stratégiai menetrend is.

Ezek az intézkedések támogatják Európa azon törekvését, hogy „MI-kontinenssé” váljon és megerősítse digitális autonómiáját, továbbá hozzájárulnak egy fenntarthatóbb digitális jövő kiépítéséhez. Céljuk emellett, hogy a vállalkozások, a polgárok és a közigazgatási szervek az alapvető technológiák szélesebb köréből válogathassanak.

A háttérben az áll, hogy az alapvető digitális technológiák terén Európa továbbra is nagymértékben függ az Európai Unión kívüli beszállítóktól. Mindeközben, amint a mesterséges intelligencia egyre jobban tért hódít, meredeken emelkedik a számítástechnikai kapacitás iránti igény. A cél a strukturális függőségek csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy Európa képes legyen kifejleszteni és bevezetni olyan technológiákat, amelyekre az európaiak hagyatkozhatnak, és gondoskodni is tudjon ezek biztonságosságáról. A javaslatcsomag jelentős fordulatot jelez az EU technológiai hozzáállása terén.

A félvezetőipari alap biztosítása Európa mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseihez

A félvezetők alapvető fontosságúak a mesterséges intelligencia és az európaiak által nap mint nap használt technológiák szempontjából.

A 2023 óta hatályban lévő csiprendelet volt az első uniós szintű válasz a globális félvezető-ellátási lánc kritikus sebezhetőségeire. Európa azonban továbbra is nagymértékben támaszkodik harmadik országokra a fejlett gyártás és a csiptervezés terén. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos alkotóelemek várhatóan még tovább fogják ösztönözni a növekedést, és 2030-ra a félvezetőpiac több mint 70%-át teszik majd ki.

A csiprendelet 2.0 Európa erősségeire fog építeni, többek között a hagyományos csipek terén, és kapacitást fog kiépíteni a mesterségesintelligencia-alkalmazások működését lehetővé tevő, élvonalbeli félvezető-technológiák terén.

Emellett fel fogja gyorsítani az engedélyezést, el fogja mélyíteni a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott együttműködést, és új kiválósági védjegyet fog bevezetni Európa félvezetőkkel foglalkozó régiói számára. Az ökoszisztéma-alapú megközelítés elfogadásával közelebb fogja hozni az európai csipgyártókat az ügyfeleikhez, és építeni fog a növekvő ágazatoktól, például az adatközpontoktól, a felhőszolgáltatóktól és az MI-óriásgyáraktól várható keresletre. Végezetül támogatni fogja a beruházásokat és a stratégiai projekteket, ugyanakkor kezelni fogja azokat a sebezhetőségeket, amelyek veszélyeztethetik az ellátást.

Európa felhő- és mesterségesintelligencia-kapacitásának kiépítése

A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet a Bizottság MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervének központi részét képezi. Célja, hogy a következő öt–hét évben megtriplázza az adatközpontok kapacitását Európában, és megerősítse a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia szerepét a mesterséges intelligencia gyakorlati bevezetésének előmozdítása érdekében.

A jogszabály támogatni fogja az élvonalbeli és fenntartható technológiákra irányuló kutatást és innovációt, miközben egyensúlyt teremt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvések és az éghajlat-politikai kötelezettségvállalások között. EU-szerte egyszerűsíteni fogja az adatközpontok kiépítésének feltételeit, különös tekintettel a zöld és digitális kettős átálláshoz szükséges léptékű, rendkívül fenntartható és innovatív létesítményekre. Emellett egységes uniós szintű keretet vezet be a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia szuverenitásának értékelésére, mindeközben pedig piacunk nagy részét nyitva tartja a hasonlóan gondolkodó partnerek előtt.

Ez elő fogja segíteni a kritikus alkalmazások és az érzékeny adatok védelmét, valamint támogatni fogja a fejlett felhő- és mesterségesintelligencia-technológiák kidolgozását és bevezetését. Célja továbbá, hogy jobban összehangolja a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatos megközelítést az egyes tagállamok között, többek között a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati és akcelerációs központokon keresztül, amelyek helyi csomópontként működnek a mesterséges intelligencia integrációjának és léptékváltásának támogatása érdekében.

A digitális autonómia megerősítése a nyílt forráskódú technológiák révén

Európában több mint hárommillió olyan polgár él, aki részt vesz a nyílt forráskódú alkalmazások fejlesztésében. Ők az európai elveken és értékeken alapuló, Európában és Európa számára készített digitális megoldásokat kínálnak.

A nyílt forráskódra vonatkozó stratégia erre az erőforrásra épít a szuverénebb megoldások kidolgozása és biztosítása érdekében. A stratégia célja, hogy sokkal több nyílt forráskódú alternatíva álljon rendelkezésre olyan kiemelt területeken, mint a felhő, a mesterséges intelligencia, az internetes technológiák, a kiberbiztonság és a félvezetők. A nyílt forráskódú ökoszisztéma megerősítése szintén a célok között szerepel. A stratégia keretében a készségekbe való beruházások megvalósítása mellett támogatni fogják a nyílt forráskódú induló vállalkozásokat, valamint javítani fogják az európai nyílt forráskódú digitális infrastruktúra hosszú távú karbantartását és biztonságát.

A stratégia közbeszerzési iránymutatások és bevált gyakorlatok révén támogatni fogja a nyílt forráskód nagyobb mértékű használatát a közigazgatásban. Ösztönözni fogja az európai megoldások elterjedését, valamint támogatni fogja a szabványokat és az interoperabilitást, többek között olyan kezdeményezések révén, mint a nyílt internetre vonatkozó csomag.

Európa energiarendszerének digitalizálása és a digitalizáció fenntarthatóságának biztosítása

Az európai energiaágazat digitalizálása minden eddiginél sürgetőbb, mivel a magas energiaárak nyomást gyakorolnak az ipari versenyképességre és a háztartások költségvetésére. Ugyanakkor a digitális infrastruktúra európai növekedése várhatóan növelni fogja a villamos energia iránti keresletet. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia energiaágazatban való alkalmazására vonatkozó stratégiai ütemterv mindkét szemponttal foglalkozik. Meghatározza, hogy a mesterséges intelligencia és más digitális megoldások hogyan biztosíthatják a digitális infrastruktúra fenntartható integrációját energiarendszerünkbe, ugyanakkor hogyan járulhatnak hozzá annak hatékonyabbá tételéhez.

Ez az ütemterv biztosítani fogja, hogy az adatközpontok fenntartható és átlátható módon integrálódjanak energiarendszerünkbe. A Bizottság elő fogja segíteni az energia- és a digitális ágazat közötti együttműködést annak érdekében, hogy biztosítsa egyrészt azok hatékony hálózati integrációját, másrészt a tiszta energiával való szükséges ellátást, ugyanakkor megóvja a víz- és energiaforrásokat.

Az ütemterv felgyorsítja továbbá a digitális és mesterségesintelligencia-megoldások bevezetését az európai villamosenergia-infrastruktúra javítása és intelligensebbé tétele érdekében, miközben támogatja az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb elterjedését. Ez utóbbiak kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az európai fogyasztók nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak energiafelhasználásuk felett, és végső soron csökkenthessék energiaszámláikat.

Emellett elő fogja segíteni az energiaágazatban felhasználható szuverén és biztonságos MI-modellek létrehozását, amelyeket európai adatok alapján tanítanak be és európai vállalatok fejlesztenek ki. A határokon átnyúló energiaadat-csere egyszerűsítése révén biztosítani fogja az intelligens energiaszolgáltatások elterjedését és a rugalmasságot, ami Európa-szerte milliók számára eredményezhet megtakarítást.

A következő lépések

A jogalkotási javaslatok elfogadása és hatálybalépése előtt azokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megtárgyalja.

A Bizottság folytatni fogja arra irányuló munkáját, hogy Európát MI-kontinenssé tegye, és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika (EuroHPC) Közös Vállalkozás irányító testületének június 1-jei elvi megállapodását követően várhatóan júliusban felhívást tesz közzé MI-óriásgyárak létrehozására.

A Bizottság emellett konzultálni fog a tagállamokkal, az Európai Beruházási Bank Csoporttal és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel, hogy nagy léptékű európai tőkekapacitást hozzon létre Európa technológiai szuverenitási törekvéseinek finanszírozására.

Előzmények

A Bizottság „MI-kontinens” cselekvési terve lehetővé teszi, hogy Európa mesterségesintelligencia-kontinenssé váljon azáltal, hogy a számítástechnikai infrastruktúrát, az adatokat, a készségeket és a mesterséges intelligencia európai alkalmazásának fellendítését helyezi előtérbe.

A technológiai szuverenitásról szóló csomag ezt a folyamatot gyorsítja fel, új megközelítést kínálva Európa számára. A csomag olyan meglévő kezdeményezésekre is épít, mint a versenyképességi iránytű és a gazdasági biztonsági stratégia, és kiegészíti azokat.

További információk

Kérdések és válaszok a technológiai szuverenitási csomagról

Kérdések és válaszok a stratégiai ütemtervről

Tájékoztató

Csiprendelet 2.0

A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet

Közlemény a technológiai szuverenitásról és a nyílt forráskódra vonatkozó uniós stratégiáról

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia energiaágazatban való alkalmazására vonatkozó stratégiai ütemterv

A Bizottság intézkedéseket terjeszt elő Európa energiarendszerének digitalizálása céljából

Digitalizáció az energiaiparban

Az adatközpontok energiahatékonysága

Hogyan épít az EU fenntartható adatközpontokat a digitális jövő megalapozása érdekében? – YouTube

Idézet(ek)

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk a kórházaink működését, az energiahálózataink stabilitását és a szolgáltatások biztonságát garantáló technológiák terén. A polgáraink biztonságáról, érdekeink védelméről és döntési szabadságunkról van szó. Európában ehhez minden megvan: a tehetség, a kiváló kutatások, az ipari bázis és az egységes piac. Ezekből az erősségekből kell – együtt – technológiai szuverenitást kovácsolnunk.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Az energiarendszer digitalizálása esélyt kínál Európának arra, hogy a már meglévő infrastruktúrából még többet tudjon kihozni, és ezáltal csökkentse a fogyasztók költségeit. Ez a csomag ezt a lehetőséget kívánja megragadni, és ily módon biztosítani, hogy az adatközpontok növekvő energiaigénye a hálózatokkal harmonikusan együttműködve, ne pedig a hálózatokat gyengítve kerüljön kielégítésre. Így Európa digitális ambíciója nem gátja, hanem éppen ellenkezőleg, hajtóereje lesz a digitális átállásnak.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„Olyan világban élünk, ahol a geopolitikai és a technológiai kérdések elválaszthatatlanok egymástól. A jövőt azok fogják alakítani, akik élen járnak a technológiai innovációban, ezért biztosítanunk kell, hogy Európa vezető szerepet játsszon ebben. A ma bejelentett csomag jelzi, hogy Európa új szemléletmóddal közelít a technológiai szuverenitás kérdéséhez. Itt az ideje, hogy Európa tiszta és fenntartható módon ellenőrzést gyakoroljon az adatai, az ellátási láncait és a jövője felett. Ennek érdekében megerősítjük Európa digitális autonómiáját és rezilienciáját, miközben gazdaságunkat nyitva tartjuk globális partnereink előtt.” ->Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„A szemünk előtt zajlik a globális digitális forradalom és az arra irányuló globális verseny, hogy miként alakítsuk a mesterséges intelligencia jövőjét. Ezek a technológiák átalakítják azt, ahogyan élünk, ahogyan dolgozunk és ahogyan gazdaságunkat energiával látjuk el. Az nem elég, ha Európa csupán részt vesz ebben az átalakulásban, hanem vezető szerepet kell vállalnia benne. A vezető szerepet azonban olyan módon kell betöltenünk, amely tükrözi értékeinket: felelősségteljesen, fenntarthatóan és valamennyi fogyasztó és ágazat javát szolgálva. Feladatunk egyértelmű: kezelni kell a digitalizáció egyre növekvő energiaigényét, ugyanakkor fel kell szabadítani az innovációban rejlő hatalmas lehetőségeket.” – Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos”

Forrás:
Technológiai szuverenitási javaslatcsomag fogja megerősíteni Európa digitális autonómiáját és ellenálló képességét; Európai Bizottság; 2026. június 3.

Kérdések és válaszok az energetikai digitalizációra és mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiai ütemtervről

„Hogyan járul hozzá ez a kezdeményezés a jelenlegi energiaválság hatásainak enyhítéséhez?

A magas energiaáraknak az ipari versenyképességre és a háztartások vásárlóerejére gyakorolt hatása rávilágít arra, hogy sürgősen szükség van energiarendszerünk digitális átalakítására. A digitalizáció kiaknázásával az EU áttérhet a tisztaenergia-gazdaságra, amelyet a saját fejlesztésű innováció vezérel, és amely védve van a geopolitikai instabilitástól. Ez a digitális átállás elengedhetetlen a technológiai szuverenitás biztosításához, amely egy digitalizált, villamosított és reziliens, hazai tiszta energiával működő energiarendszerben rejlik.

A digitális megoldások kiaknázásával a fogyasztók nagyobb ellenőrzést szerezhetnek energiafelhasználásuk felett, lehetővé téve számukra, hogy fogyasztásukat csúcsidőn kívüli órákra váltsák, amikor az árak alacsonyabbak, ezáltal csökkentve energiaszámláikat. A nagyobb fogyasztók – iparágak – profitálhatnak a digitalizációból azáltal, hogy csökkentik energiaköltségeiket, növelik a hatékonyságot és optimalizálják a termelési folyamatokat, megkönnyítve számukra az árjelzésekre való reagálást és a keresletoldali válaszintézkedésekben való részvételt. Az eszközök, az épületek és az ipari folyamatok rugalmasságának kombinálása a csúcsigény csökkenéséhez, a költséges fosszilis tüzelőanyagokon alapuló villamosenergia-termeléstől való függőség csökkenéséhez és az általános rendszerköltségek csökkenéséhez vezethet.

A digitális eszközök és a mesterséges intelligencia javíthatják a hálózatüzemeltetők, az erőművek, a tárolólétesítmények és az ipari telephelyek működési hatékonyságát és prediktív képességeit is. Ez végső soron versenyképesebb iparhoz, alacsonyabb háztartási energiaszámlákhoz, valamint reziliensebb, megfizethetőbb és hatékonyabb energiarendszerhez vezet.

Hogyan tervezi az EU egyensúlyba hozni a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák növekvő villamosenergia-igényét az éghajlat-politikai célkitűzéseivel?

Az energetikai digitalizációra és mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiai ütemterv célja, hogy digitális megoldások révén optimalizálja a meglévő és a kialakulóban lévő energetikai eszközök használatát. A mesterséges intelligencia energiaágazaton belüli integrációja felgyorsítja az energetikai átállást, fokozza az energiarendszer rezilienciáját és előmozdítja az innovációt. A rendszerintelligencia és a megfigyelhetőség javításával a mesterséges intelligencia javítani fogja a megújuló energiára vonatkozó előrejelzések pontosságát, optimalizálja a hálózategyensúlyt, és lehetővé teszi a prediktív karbantartást, végső soron lehetővé téve a rugalmasabb keresletszabályozást, amely alkalmazkodik a változó megújulóenergia-ellátáshoz.

A további tisztaenergia-kapacitás gyors kiépítésének támogatása érdekében az EU elő fogja segíteni a tagállami hatóságok, az adatközpontok üzemeltetői és az érdekelt felek (köztük a hálózatüzemeltetők, az energiaszolgáltatók, a tiszta technológiák és megoldások szolgáltatói, valamint a hulladékhő-átvevők) közötti együttműködési keretet a bevált gyakorlatok azonosítása és előmozdítása érdekében. Ez a háromoldalú megállapodások formájában megvalósuló önkéntes együttműködés a megújuló energia digitális infrastruktúra – többek között adatközpontok – működtetésére való felhasználásának növelésére is összpontosítani fog, ezáltal csökkentve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Az adatközpontok, különösen az új generációs adatközpontok jelentős energiafogyasztók, és keresletük várhatóan növekedni fog. Ha a gazdaság villamosítása által előidézett szélesebb körű növekedéssel párosul, nem szabad figyelmen kívül hagyni a hálózatra gyakorolt hatást. Ezért az adatközpontok energiarendszerbe való fenntartható integrálása kulcsfontosságú az ellátásbiztonsághoz való hozzájáruláshoz és a rendszerintegrációban rejlő előnyök kiaknázásához.

Az adatközpontok hozzájárulhatnak a hálózat stabilitásához, és jelentős hulladékhőforrást biztosíthatnak, amely újrafelhasználható. Ha az adatközpontokból származó hulladékhőnek csupán a felét hasznosítanák, az közel 4 millió európai háztartás fűtési igényét fedezhetné. A következő fűtési és hűtési stratégia részeként a Bizottság meg fogja vizsgálni az adatközpontok szerepét, és együtt fog működni az érdekelt felekkel a hulladékhő újrafelhasználásának növelése, valamint a körforgásosabb és hatékonyabb energiarendszer előmozdítása érdekében.

Végezetül az EU egy olyan uniós minősítési rendszer bevezetését tervezi, amely az energia- és vízfelhasználás, valamint a fenntarthatósági jellemzők tekintetében megjeleníti az adatközpontok teljesítményét.  A rendszer fontos eszköz lesz a tagállamok, valamint a regionális és helyi szereplők számára, valamint az adatközpontok energiarendszerbe való integrálásához.

Hogyan fogja ez a kezdeményezés lehetővé tenni az EU számára, hogy versenyelőnyre tegyen szert más globális szereplőkkel szemben a mesterséges intelligencia, az energia és az adatközpontok fejlesztése terén?

Míg a globális szereplők az általános célú mesterségesintelligencia- és nyelvi modellekre összpontosítanak, az EU az értékteremtés érdekében közvetlenül az ipari alkalmazásokat és a fizikai infrastruktúrát fogja vizsgálni. A stratégiai ütemtervvel az EU intézkedéseket fog hozni megbízható, energiaspecifikus európai ipari MI-megoldások kifejlesztése érdekében, biztosítva az uniós elveknek való megfelelést, az elszámoltathatóságot, a méltányosságot és a biztonságot, ugyanakkor felhasználva a helyi hálózati adatokat az Európa igényeihez igazított pontos és megbízható teljesítmény érdekében. Az európai vállalatok által kidolgozott és az európai adatok alapján képzett ilyen szuverén modellek hozzá fognak járulni a stratégiai függőségek csökkentéséhez és Európa versenyképességének megerősítéséhez egy olyan ágazatban, amelyben már most is globális vezetői potenciállal rendelkezik.  Az EU világszínvonalú ipari szakértelmének, stabil és kiszámítható szabályozási keretének, valamint nagy mennyiségű, jó minőségű energiaadathoz való hozzáférésének kiaknázásával reálisan globális vezető szerepre tehet szert a mesterségesintelligencia-alkalmazások terén.

Hogyan fogja a Bizottság támogatni az intelligens hálózatok és az intelligens fogyasztásmérők bevezetését?

A stratégiai ütemterv lehetővé teszi az intelligens hálózati megoldások bevezetésének uniós szintű koordinációját azáltal, hogy az előrehaladás nyomon követésére szolgáló mutatókat (intelligens hálózati mutatókat) határoz meg. Ez a nyomonkövetési keret alapul szolgál majd az értékeléshez és a döntéshozatalhoz, lehetővé téve a további fellépést igénylő területek azonosítását.

A hálózat intelligensebbé tételének kulcsfontosságú eleme az intelligens fogyasztásmérők teljes körű bevezetése. Számos tagállam sikeresen elérte az intelligens fogyasztásmérők több mint 90%-os bevezetését, kihasználva az alacsonyabb energiaárakat, valamint az intelligens fogyasztásmérés által lehetővé tett intelligens termékek és szolgáltatások fejlesztését. Egyes tagállamok késlekednek az ilyen kiépítéssel. A Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az intelligens fogyasztásmérők EU-n belüli bevezetésének felgyorsítására, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy jobban kezeljék energiafogyasztásukat, energiát takarítsanak meg és csökkentsék számláikat.

A decemberben előterjesztett európai hálózati csomag célja a meglévő infrastruktúra használatának megerősítése, valamint hálózataink fejlesztésének felgyorsítása.

Hogyan kezeli a kiberbiztonsági aggályokat a stratégiai ütemterv?

A nap- és szélenergia-termelés digitális infrastruktúrája kiemelt kiberbiztonsági problémaként jelenik meg, és magas kockázatokkal jár, amelyek magukban foglalják a villamosenergia-termelés manipulálását vagy megelőzését, a működési adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést, az ellátási lánc kulcsfontosságú szereplőinek beszivárgását és a távoli áramkimaradások kiváltásának lehetőségét.

E kockázatok kezelése érdekében a Bizottság kockázatértékelést végez az EU-ban található nap- és szélenergia-létesítményekre vonatkozóan, beleértve a kiberbiztonsági kockázatértékelést is, és korlátozta az uniós források felhasználását a magas kockázatú beszállítók invertereit érintő projektekre.

A kiberbiztonsági jogszabályra irányuló bizottsági javaslat keretet biztosít a nagy kockázatú beszállítóktól származó inverterek használatának betiltásához az EU-ban; míg a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat keretet biztosít a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásához az energetikai MI-alkalmazások nagy kockázatú MI-rendszereken történő teszteléséhez és validálásához.

Végezetül a Bizottság felül fogja vizsgálni az energiaellátás biztonságára vonatkozó keretet, és esetleg új intézkedéseket fog bevezetni a kritikus energetikai eszközök kiberbiztonsági kockázatainak jobb azonosítása és kezelése érdekében.

Bővebb információért

Sajtóközlemény

Tájékoztató

Kérdések és válaszok a technológiai szuverenitásról szóló csomagról

Stratégiai ütemterv az energiaágazat digitalizációjáról és mesterséges intelligenciájáról

A Bizottság intézkedéseket terjeszt elő az európai energiarendszer digitalizálására a fenntartható digitalizáció biztosítása mellett”

Forrás:
Kérdések és válaszok az energetikai digitalizációra és mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiai ütemtervről; Európai Bizottság; 2026. június 3. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Visszaállítják az építésügyi engedélyezési eljárás adatainak nyilvános elérhetőségét

„Visszaállítják az elektronikus építéshatósági rendszer (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer – ÉTDR) nyilvános elérhetőségét, jelentette be a kormány a Facebook-oldalán.

Az ÉTDR nyilvánosságát még 2024 augusztusában szüntette meg a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium. A döntéssel sokkal nehezebb lett információt szerezni arról, milyen építési engedélyeket ad ki az építésügyi hatóság, milyen beruházások zajlanak vagy épp minek a bontására adnak ki engedélyt. A nyilvánosan elérhető ÉTDR-re korábban sok olyan dokumentum felkerült, amely segítette a sajtót a nyilvánosság tájékoztatásában, ezt az utat azonban Lázár döntése 2024 augusztusa után elzárta, sem a környéken lakók, sem az építészszakma, sem a sajtó nem láthatta ezután, hogy mi épül, erről legfeljebb a közvetlen telekszomszéd értesülhet, ő is nagyon korlátozott módon.”

Forrás:
Lázár János elzárta, a kormány most visszaállítja az építési engedélyek nyilvánosságát; Bánáti Anna; Telex.hu; 2026. június 7.
Előzmény:
Megszűnik az elektronikus építéshatósági rendszer (ÉTDR) nyilvánossága; eGov Hírlevél; 2024. augusztus 9.

A kereseti adatok már településszinten is elérhetők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) térképes interaktív felületén (TIMEA)

„Budapest? Sopron? Győr? Nem biztos, hogy ott kell keresni a legmagasabb fizetésből élő honfitársainkat, ahol elsőre gondolnánk! A kereseti adatok mától településszinten is elérhetők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) térképes interaktív felületén (TIMEA).

Érdekli, mennyit keresnek a lakóhelyén élők? Vagy csak tudni szeretné, melyik településen viszik haza a legmagasabb fizetést? Mostantól ezek az információk is megtudhatók a térképes interaktív megjelenítőalkalmazásból, azaz a TIMEA-ból. A rendszerben összesen 13 mutató területi mintázata – a keresetek mellett a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a lakásállomány jellemzői – frissült június 1-jén a legfrissebb adatok alapján. Az alkalmazás lehetőséget ad a területi adatok térképi megjelenítésére, lekérdezésére, valamint a kapcsolódó módszertani információk elérésére is.

A június 1-jei frissítés legfontosabb újdonsága, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2019 és 2025 közötti, éves bruttó és nettó átlagkeresete már a munkavállalók lakcíme szerinti települési szintű bontásban is elérhető. A minden korábbinál részletesebb térképen böngészve látható, hogy a főváros (a 23 kerület átlaga alapján) közel sem dobogós a települések közt. A Buda környéki agglomerációs – Nagykovácsi, Telki, Budajenő – és az osztrák határ menti települések mellett a köztudatban ebben az értelemben talán kevésbé meglévő Paks is ott van a legmagasabb átlagkeresetű helységek között. Az adatokból az is kiolvasható, hogy 2019 és 2025 között a legnagyobb mértékű keresetnövekedés főként néhány alacsonyabb kereseti szintű Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya vármegyei településen volt megfigyelhető. Egyes helyeken a nettó átlagkereset az időszak végére csaknem a háromszorosára emelkedett, ugyanakkor továbbra is számottevően elmaradt az országos átlagtól.

A magyar és angol nyelven is elérhető, ingyenes TIMEA-alkalmazás interaktív felületén bárki készíthet szemléletes térképeket a KSH honlapján található 23 témakör több mint 200 mutatójából. Az elkészült térképeket és a hozzájuk tartozó adatokat a felhasználók le is tölthetik. A vizuális megjelenítés négy területi szinten – regionális, vármegyei, járási és települési bontásban – lehetséges. A közigazgatási határokat tartalmazó nézethez különböző alaptérképrétegek – például légifotó vagy OpenStreetMap – és feliratok is társíthatók. A megjeleníthető és letölthető adatok döntő többsége 2012-től érhető el, a mutatók pedig egységesen az utolsó elérhető év közigazgatási beosztásának megfelelően szerepelnek az alkalmazásban.”

Forrás:
Hol élnek a legjobban kereső magyarok? Sokan meg fognak lepődni…, 2026.06.01.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2026. június 1.

Mesterséges intelligencia (MI)

A Bizottság Jim Hagemann Snabe-t nevezte ki az ipari mesterséges intelligenciáért felelős különmegbízottnak

„A mai napon Jim Hagemann Snabe-t nevezték ki az ipari mesterséges intelligencia különmegbízottjává. E szerepében tanácsot fog adni Ursula von der Leyen elnöknek és Henna Virkkunennek a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöknek az ipari mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekben annak érdekében, hogy Unió-szerte maximalizálni lehessen a mesterséges intelligencia átalakító potenciálját. E munka részeként Hagemann Snabe tényeken alapuló és előretekintő jelentést fog készíteni az ipari mesterséges intelligenciáról.

Tanácsadói szerepe a teljes ipari MI-ökoszisztémára kiterjed, különös tekintettel a mesterségesintelligencia-infrastruktúrára, beleértve az adatközpontokat, a nagy teljesítményű számítástechnikát (HPC) és a mesterséges intelligencia bevezetése szempontjából kritikus félvezető-ellátási láncokat. Tanácsot ad továbbá az alapvető mesterségesintelligencia-technológiákkal, például a nagy nyelvi modellekkel, a generatív mesterséges intelligenciával, a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokkal és a fejlett mesterségesintelligencia-szoftverekkel, valamint a mesterséges intelligencia különböző ipari ágazatokban történő alkalmazásával kapcsolatban. Emellett stratégiai politikai megfontolásokhoz is hozzá fog járulni a technológiai innováció és az uniós jogszabályi keret közötti koherencia biztosítása érdekében.

Hagemann Snabe dán állampolgár korábban neves technológiai vállalatoknál dolgozott, és különböző nemzetközi és pénzügyi intézmények tagja volt. Az IT-iparban szerzett több mint 25 éves tapasztalatával, a mesterséges intelligencia, a fejlett gyártás és a tiszta technológiák terén szerzett vezetői szintű tapasztalatával Hagemann Snabe jelentős eredményeket ért el az innováció és a digitalizáció legmagasabb szintű előmozdítása terén, beleértve a versenyképességet fokozó stratégiai változások irányítását, miközben megerősíti a vállalkozások felelősebb szerepét a társadalomban. Az ipari mesterséges intelligenciával foglalkozó különmegbízotti kinevezése ennek a kivételesen széles körű szakértelemnek és tapasztalatnak köszönhető, amely nem áll azonnal ugyanolyan mértékben rendelkezésre a Bizottságban. A stratégiai vezető szerep, az ipari betekintés és a technológiai szakértelem e kombinációja jól felkészíti őt arra, hogy támogassa az ipari mesterséges intelligencia bevezetésére és elterjedésére irányuló uniós törekvéseket.

Hagemann Snabe 2027. március 31-ig javadalmazás nélküli különleges tanácsadói jogállással rendelkezik. A különleges tanácsadókra vonatkozó szabályokkal teljes összhangban a Bizottság a kinevezést megelőzően alapos értékelést végzett annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség Hagemann Snabe e feladattal kapcsolatos feladatai és a Bizottságon kívüli szakmai tevékenységei között. Megbízatásának időtartamára Snabe úr felfüggeszti tagságát a Google Cloud tanácsadó testületében, valamint a C3.ai igazgatótanácsában.

Háttér
A speciális tanácsadókat úgy alakították ki, hogy a szakértelmet ott és akkor hozzák el, ahol és amikor arra szükség van. A mesterséges intelligenciával foglalkozó különmegbízott által készítendő jelentés tényeken alapul és előretekintő lesz, és megvalósítható ajánlásokat fog tartalmazni, amelyek célja Európa digitális szuverenitásának megerősítése.

Ez a kinevezés a Bizottság mesterséges intelligenciával kapcsolatos politikája szempontjából döntő fontosságú időszakban történik. Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv Európa számára lehetővé teszi, hogy mesterségesintelligencia-kontinenssé váljon azáltal, hogy Unió-szerte fellendíti a számítástechnikai infrastruktúrát, az adatokat, a készségeket és a mesterséges intelligencia elterjedését. Ugyanakkor a technológiai szuverenitási csomag felgyorsítja ezt a munkát, és olyan meglévő kezdeményezésekre épül, mint a versenyképességi iránytű és a gazdasági biztonsági stratégia, valamint a közelgő mesterségesintelligencia-gigagyárak.

Bővebb információ

További információk az Európai Bizottság mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkájáról
”

Forrás:
A Bizottság Jim Hagemann Snabe-t nevezte ki az ipari mesterséges intelligenciáért felelős különmegbízottnak; Európai Bizottság; 2026. június 3. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

A mesterséges intelligencia nyitottságának előnyei

„A mesterséges intelligencia (MI) területén elért legújabb előrelépések, különösen az alapmodellek gyors fejlődése, ismét ráirányították a szakpolitikai figyelmet a nyitottság szerepére az MI-ökoszisztéma egészében. Az MI nyitottsága az MI-technológiai ökoszisztéma (stack) több rétegét is érinti, az infrastruktúrától és az adatoktól kezdve a modelleken át egészen az alkalmazásokig, valamint az olyan horizontális támogató feltételekig, mint az irányítás, a készségek és a beruházások. Hatásai túlmutatnak a technikai tervezési döntéseken: befolyásolják, hogyan jön létre érték, hogyan terjed az innováció, és az országok miként pozicionálják magukat a globális MI-ökoszisztémákban.

Ez a jelentés az MI nyitottságának gazdasági és stratégiai előnyeit elemzi, OECD-adatokra és harmadik felek kutatásaira támaszkodva. A vizsgálat egyaránt kiterjed a mikroszintű hatásokra – teljesítményre, költségekre és versenyképességre -, valamint a makroszintű eredményekre, így a gazdasági növekedésre és a tudásdiffúzióra, továbbá arra, hogy a nyitottság milyen szerepet játszik a nemzeti MI-ökoszisztémák megerősítésében.
…
A gazdasági és hatékonysági hatásokon túl az MI nyitottsága erősebb és ellenállóbb MI-ökoszisztémák kialakulásához is hozzájárul. A modellekhez, adatokhoz és eszközökhöz való hozzáférés bővítésével a nyílt megközelítések az értékteremtést az MI-technológiai ökoszisztéma alkalmazásközelibb rétegei felé mozdítják el, ahol a szereplők szélesebb köre – köztük induló vállalkozások és kkv-k – is részt vehet.

A nyitottság a technológiai szuverenitást és a stratégiai autonómiát is támogatja. A modellek helyi telepítésének és adaptálásának képessége lehetővé teszi a szervezetek és kormányok számára, hogy megőrizzék az ellenőrzést az érzékeny adatok felett, csökkentsék a külső szolgáltatóktól való függést, és az MI-rendszereket nemzeti vagy ágazati igényekhez igazítsák. Ugyanakkor a nyílt modellekhez kapcsolódó átláthatóság és auditálhatóság erősítheti a felügyeletet, a megfelelést és a bizalmat.

Emellett a nyitottság megkönnyíti az ágazatspecifikus adaptációt. A testreszabás költségeinek és komplexitásának csökkentésével a nyílt megközelítések lehetővé teszik az egyes iparágakhoz és közszektorbeli felhasználási esetekhez igazított MI-megoldások fejlesztését. Ez különösen azokban a helyzetekben releváns, ahol korlátozottak az erőforrások, szigorúak az érzékeny adatok kezelésére vonatkozó követelmények, vagy örökölt rendszerek működnek, és ahol a zárt, tulajdonosi megoldások kevésbé alkalmasak vagy nehezebben telepíthetők.

Az elemzés egészében arra utal, hogy az MI nyitottsága az innováció, a gazdasági növekedés és az ellenálló képesség egyik kulcsfontosságú előmozdítója lehet. A belépési korlátok csökkentésével, a tudásdiffúzió felgyorsításával, valamint az MI fejlesztésében és használatában való részvétel kiszélesítésével a nyílt megközelítések képesek átalakítani a versenydinamikákat, és hozzájárulhatnak befogadóbb, alkalmazkodóképesebb MI-ökoszisztémák kialakításához.”

Forrás:
Benefits of AI openness : OECD discussion paper for the G7; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/746e8c9a-en; 2026. május 29.

 

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Az OECD Tanácsának ajánlása a kvantumtechnológiákról

„Az OECD ajánlása a megbízható kvantumtechnológiák felelős fejlesztéséhez és használatához ad közös elvi és szakpolitikai keretet. A dokumentum abból indul ki, hogy a kvantumtechnológiák jelentős társadalmi, gazdasági és tudományos előnyöket hozhatnak, de csak akkor, ha fejlesztésük összhangban marad a demokratikus értékekkel, az emberi jogokkal, az alapvető szabadságokkal, valamint a közbiztonság és a közérdek követelményeivel. A szereplőknek ezért egyszerre kell támogatniuk az innovációt, a kutatást és az alkalmazásokat, miközben előre kezelik a visszaélések, a megfigyelés, a cenzúra, a kiberbiztonsági sérülékenységek, az adatvédelmi kockázatok és a kettős felhasználás problémáit.

A szöveg hangsúlyozza a biztonságos, de széles körű technológiai hozzáférést, a kutatási és ipari együttműködést, a közös terminológia, mérőszámok és technikai szabványok kialakítását, valamint az elszámoltathatóságot. A bizalom feltétele, hogy az érintettek érthető információt kapjanak a technológiák képességeiről, korlátairól, kockázatairól és fejlesztési üteméről, és részt vehessenek a döntéshozatalban.

Az ajánlás második szakasza ezt szakpolitikai feladatokra fordítja le. Az országoknak előretekintő, bizonyítékokra épülő kockázat- és lehetőségértékelést kell végezniük, stratégiai támogatást kell nyújtaniuk a kutatásnak, fejlesztésnek és piacosításnak, valamint gondoskodniuk kell a képzett, multidiszciplináris munkaerőről. Emellett ellenálló, versenyképes ellátási láncokra, kutatásbiztonságra, interoperabilitásra, rugalmas szabályozásra és értékalapú nemzetközi együttműködésre van szükség.”

Forrás:
Recommendation of the Council on Quantum Technologies; OECD Legal Instruments; 2026. május 28.

Iparpolitikai kézikönyv – A stratégia megtervezésétől a végrehajtásig

„Az iparpolitika ismét az OECD-országok szakpolitikai döntéshozatalának előterébe került. Ezt több, egyre erősödő kihívás hajtja: a termelékenységnövekedés lassulása, a verseny gyengülése, az ellátási láncok sérülékenységei, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsításának kényszere. Bár továbbra is megalapozottak az aggályok a járadékvadászattal, a piaci torzulásokkal és a már piacon lévő vállalatok védelmével kapcsolatban, a tétlenség érzékelhető költségei jelentősen megnőttek.

Ez a kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a szakpolitikai döntéshozók számára az iparpolitikai stratégiák kialakításához és az intézkedések végrehajtásához. Az OECD elemzéseire és a tagországokból vett szemléltető példákra támaszkodva nem arra a kérdésre keresi a választ, hogy szükség van-e iparpolitikára, hanem arra, hogyan lehet azt hatékonyabban megvalósítani úgy, hogy közben fennmaradjanak a nyitott piacok, megőrizhetők legyenek a versenyfeltételek, és erősödjön a gazdasági védettség. Lényeges, hogy az iparpolitika nem csupán vertikális, ágazati beavatkozásokat foglal magában, hanem horizontális keretfeltételeket is, például a jól működő tőkepiacokat vagy a munkaerő mobilitását.

A kézikönyv két egymást kiegészítő részből áll. Az I. rész az iparpolitikai stratégiák kialakításának négy szakaszból álló keretét mutatja be: stratégiai iránykijelölés, koordináció, hatékony végrehajtás és értékelés. A II. rész az egyes szakpolitikai eszközök — például a támogatások, adókedvezmények vagy az állami K+F — kiválasztását és kialakítását vizsgálja öt végrehajtási szakaszon keresztül: indokoltság, hatókör, forma, kiválasztás és értékelés.”

Forrás:
Industrial Policy Handbook : From Strategy Design to Implementation; OECD; OECD Publishing; 2026. június 3.

Fenntartható fejlődés

Kétszáz év éghajlati, időjárási adatait tett elérhetővé a nyilvánosság számára a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató

„Kétszáz év adatait nyitották meg a nyilvánosság előtt: nyilvánosan is elérhetővé tette új éghajlati portálját a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. A felület egy helyen teszi hozzáférhetővé az intézmény éghajlatváltozással kapcsolatos tudását, adatait, szolgáltatásait és fejlesztéseit.

A szervezet közleményében azt írta, az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is egyre gyakrabban jelentkeznek a szélsőséges időjárási események, a hőhullámok, az aszályok vagy villámárvizek formájában. A megalapozott döntésekhez ezért egyre nagyobb szükség van hiteles, tudományosan alátámasztott éghajlati információkra és könnyen hozzáférhető adatokra.

Hozzátették: a HungaroMet az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében az elmúlt években számos fejlesztést valósított meg az éghajlatkutatás, az adatszolgáltatás és az alkalmazkodást támogató szolgáltatások területén.

A felhalmozott szakmai tudás, adatvagyon és információk átláthatóbb bemutatását szolgálja az új éghajlati portál, amely június 3-ával mindenki számára elérhető.

A portál fejlesztése során a szakemberek 200 év mérési és modellezési adataira támaszkodtak, amelyek segítségével a felhasználók részletes képet kaphatnak a magyarországi éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról.

A felületen éghajlati és alkalmazkodási adatbázisok is helyet kaptak: az oldalon egy helyen érhető el többek között a Meteorológiai Adattár, a Klimadat és a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, illetve a rendszeres éghajlati visszatekintők. Újdonság az oldalon Magyarország digitális éghajlati atlasza számos meteorológiai elemre és klímaindikátorra vonatkozó információval.

Az egyedi szolgáltatásokat bemutató oldalon az érdeklődők ágazatok szerint válogatott éghajlati információkhoz juthatnak hozzá, többek között a mezőgazdaság, a turizmus, a vízgazdálkodás vagy a mérnöki tervezés területén.

Az oldalon lehetőség nyílik egyedi igények és ajánlatkérések benyújtására is.

Az új portálon emellett a HungaroMet kapcsolódó rendezvényeiről szóló információk, klímaváltozás témájú hírek, tanulmányok, kiadványok és videós tartalmak is elérhetők.

A felület célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos eredmények és adatok minél szélesebb körben hasznosulhassanak, támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodási feladatokban – írták.”

Forrás:
Ha az időjárás érdekli, új, végtelen böngészési lehetőséget kínál a HungaroMet; Infostart / MTI; 2026. június 4.
Mindent az éghajlatváltozásról

Kiberbiztonság

Várhatóan módosul a kiberbiztonsági auditorokra vonatkozó szabályozás – írta Tanács Zoltán

„NIS2 megfelelés. Már csak pár nap van hátra.

Fontos határidő közeledik a hazai vállalkozások számára: június 30. Eddigre mintegy 4000 hazai vállalkozásnak kell sikeresen teljesítenie a NIS2 kiberbiztonsági auditot.

Ez nem könnyű feladat.

Különösen azoknak a cégeknek nem, akik az elmúlt pár hétben értesültek arról, hogy egyáltalán megfelelési kötelezettségük van (kb. 1300 cég!). Hogy ez kinek a hibája, az mellékes, ezeknek a vállalkozásoknak mindössze néhány hetünk van, hogy megfeleljenek a szigorú előírásoknak.

A kiberbiztonság államilag szabályozott piacának más problémái is vannak. Az elmúlt években, ahogyan sok más területen is, itt is jelentős versenykorlátozást alakított ki a politika, ami növeli a vállalkozások költségeit és szinte lehetetlenné teszi a megfelelést, mert egyszerűen nincs elég auditori kapacitás a piacon. Az átlátszó.hu nemrégiben cikket jelentetett meg erről a piacról, amely jó áttekintést adott erről.

Azzal az állítással azért nem értek egyet, hogy mind a 10 akkreditált auditor a NER-hez lenne bekötve, van közöttük több tisztességes, magas szakmai színvonalat képviselő, nemzetközi szinten is jelentős szereplő. De hogy néhány szereplőnél jelentős piaci koncentráció figyelhető meg különösen a magas és kiemelt kategóriákban, az tény. Jelenleg például magas kategóriában csak a Hunguard tud auditot végrehajtani, pedig nyilván más is képes lenne rá.

A hazai kkv-k régóta jelzik, hogy a kiberbiztonsági auditok teljesítése jelentős terhet jelent számukra. Ennek az az oka, hogy a magyar szabályozás Európában kivételesen szigorúra sikeredett, számos ponton lehetne azt könnyíteni, de egyelőre ez nem történt meg.

Ahogyan azt a VISZ nemrég megtartott konferenciáján a szakmai közönségnek bejelentettem, az elmúlt hetekben konstruktív egyeztetést folytattunk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) annak érdekében, hogy csökkentsük az adminisztratív és piaci terheket a jogszabályi megfelelés biztosítása mellett. Az volt a kérésünk a hivatal felé, hogy bővítsék az auditot elvégezni képes cégek körét, hosszabbítsák meg a megrendeléshez szükséges határidőt, tegyék rugalmasabbá a teljesítés feltételeit. És lehetőleg ne szankcionáljanak, hanem segítsék a megfelelést.

Természetesen a hivatal független, úgyhogy maga dönt arról, hogy mikor lépteti életbe az új szabályozást, de bízom benne hogy ez mihamarabb meg fog történni, akár már a következő napokban, de legkésőbb a június 30. dátum után, az első audit tanulságainak levonása alapján.

Az egyeztetések eredményeként várhatóan módosul a kiberbiztonsági auditorokra vonatkozó szabályozás. A 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet és a kapcsolódó kiberbiztonsági tárgyú rendeletek módosítása lehetővé teszi, hogy az érintett szervezetek a jövőben bármely nyilvántartásba vett auditorral szerződést köthessenek a kiberbiztonsági audit elvégzésére.

A tervezett módosítás célja, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tegye az auditorválasztást, valamint rugalmasabbá tegye az auditok megszervezését.

A változás várhatóan erősíti az auditorok közötti versenyt, és segíti az auditkapacitások hatékonyabb kihasználását is. Ennek eredményeként az érintett szervezetek könnyebben és rövidebb idő alatt találhatnak megfelelő auditort jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.

A várható változás a magas és kiemelt kategóriában az árak jelentős csökkenéséhez fog vezetni.

Célunk változatlan: olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja Magyarország digitális biztonságát és támogatja a hazai vállalkozások működését, fejlődését és versenyképességét. A kapcsolódó miniszteri és kormányrendeletek módosítása szintén előkészítés alatt van.

És természetesen a kriptoeszközök piacának indokolatlan korlátozását is fel kell majd oldani. Erről hamarosan.”

Forrás:
Facebook; Tanács Zoltán; 2026. június 6.

Szakirodalom

Kína tudományos és technológiai stratégiája tágabb összefüggésben – Történeti fejlődés, politikai mozgatórugók és globális következmények

„A tudomány és technológia Kína nemzeti stratégiájának központi pillére, amely alátámasztja az ország gazdasági modernizációval, globális versenyképességgel és nemzetbiztonsággal kapcsolatos ambícióit. Ebben a jelentésben a szerzők azt elemzik, hogyan értelmezi Kína a tudományt és technológiát tágabb nemzeti stratégiája részeként. Az elemzés számos nyilvánosan hozzáférhető forrásra támaszkodik, köztük hivatalos kínai kormányzati dokumentumokra, kínai szakpolitikai nyilatkozatokra, kínai és nemzetközi tudományos szakirodalomra, valamint nemzetközi jelentésekre. A jelentés először azt a történeti és politikai kontextust mutatja be, amely Kína tudományhoz és technológiához való viszonyát alakította. Ezt követően a szerzők a 2012 óta, Hszi Csin-ping vezetése alatt formálódó szakpolitikai környezetet vizsgálják, különös tekintettel a fő irányadó elvekre, nemzeti stratégiákra és szakpolitikai eszközökre. Végül bemutatják Kína tudományos-technológiai megközelítésének azon jellemzőit, amelyek eltérnek a nemzetközi normáktól és gyakorlatoktól.

Fő megállapítások

* A tudományos és technológiai fejlődést Kína kifejezetten a politikai erő és a nemzetbiztonság összetevőjeként értelmezi. A tudomány egyszerre szolgálja a gazdasági modernizációt és a stratégiai autonómiát.

* Hszi technológiai önállóságra és önerősítésre épülő doktrínája döntő fordulatot jelent a technológiaimporttól az alapvető technológiák uralása felé, különösen a mesterséges intelligencia (MI), a félvezetők és a fejlett gyártástechnológiák területén.

* A Tudományos és Technológiai Minisztérium reformjai, valamint a Központi Tudományos és Technológiai Bizottság létrehozása megszilárdítják a kutatástervezés, a finanszírozás és a végrehajtás feletti irányítást, miközben integrálják az ipart, az akadémiai szférát és a védelmi szektort.

* A katonai–polgári fúzió fogalma túlmutat a hagyományos kettős felhasználású innováción: olyan integrált nemzeti stratégiai rendszert hoz létre, amely egyesíti a gazdasági, tudományos és védelmi tervezést. E struktúra célja, hogy lehetővé tegye az erőforrások összehangolt mozgósítását a civil és katonai szektorok között, ezáltal felgyorsítva a technológiai fejlődést és erősítve a nemzeti ellenálló képességet. Ugyanakkor az ilyen integráció elmossa azokat a határokat is, amelyek kulcsfontosságúak a globális kutatásbiztonság, a szellemi tulajdon védelme és a nemzetközi együttműködésben részt vevő intézmények autonómiája szempontjából.

* Az adatbiztonsági, kiberbiztonsági és hírszerzési törvények széles körű felhatalmazást adnak Kínának a tudományos adatok és kutatási tevékenységek felett, ami megnehezíti a nemzetközi együttműködést.

* Kína vezető szerepre törekszik a feltörekvő technológiák — például az ötödik generációs távközlés, a dolgok internete és az MI — műszaki szabványainak alakításában, és a szabványokat ipari, illetve geopolitikai befolyásának kiterjesztésére használja.

* Az Egyesült Államok, valamint más országok és régiók erősítik kutatásbiztonsági keretrendszereiket, adatirányítási szabályaikat és szabványstratégiáikat annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsenek a tudományos nyitottság, valamint a nemzeti és gazdasági érdekek védelme között.

* A globális szereplők számára a Kínával való együttműködés egyszerre kínál lehetőségeket és hordoz kockázatokat. A hatékony kapcsolattartás intézményi tudatosságot, átláthatósági mechanizmusokat, szigorú kutatásbiztonsági gyakorlatokat és közös etikai normákat követel meg.”

Forrás:
China’s Science and Technology Strategy in Perspective. Historical Evolution, Political Drivers, and Global Implications; Shanshan Mei, Judith Huismans; RAND Corporation; 2026. május 5.

Hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlamentben?

„Megjelent Brucker Balázs friss szakpolitikai elemzése, amely azt vizsgálja, hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlament döntéshozatali folyamataiban. Az Európai Parlament a szubnacionális érdekek uniós szintű megjelenítésének egyik legfontosabb intézménye. Demokratikus legitimációja, szervezeti nyitottsága és sokszintű működése révén képes hidat képezni a helyi és az európai döntéshozatal között. A különböző formális, félformális és informális csatornák együtt olyan komplex érdekérvényesítési rendszert alkotnak, amelyben a helyi és regionális szereplők hatékonyan tudják képviselni saját érdekeiket az uniós politikai térben.”

Forrás:
Hogyan jelennek meg a települési és területi önkormányzati érdekek az Európai Parlamentben?; Brucker Balázs; Regionális Kutatások Intézete; 2026. június 4.

Városi érdekérvényesítés az EU-ban: lehetőségek, csatornák és korlátok – magyarországi tapasztalatok

„A helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az uniós szakpolitikák végrehajtásában, ugyanakkor az európai szintű döntéshozatal befolyásolására való képességük egyenetlen és jellemzően közvetett. Brucker Balázs szakpolitikai elemzése az Európai Unión belüli városi érdekérvényesítés fő intézményi és informális csatornáit vizsgálja. Rámutat arra, hogy a hatékony érdekérvényesítés nem elsősorban a formális döntéshozatali jogosítványoktól függ, hanem attól, hogy az érintettek milyen korán kapcsolódnak be a szakpolitikai ciklusba, mennyire ágyazódnak be az európai többszintű kormányzási hálózatokba, valamint mennyire képesek tartós kapcsolatokat kialakítani a kulcsfontosságú intézményi szereplőkkel. Bár több hozzáférési pont is rendelkezésre áll, jelentős különbségek figyelhetők meg a megfelelő erőforrásokkal rendelkező nagyvárosok és a kisebb önkormányzatok között abban, hogy mennyire képesek hatékonyan megfogalmazni és képviselni érdekeiket uniós szinten. A megállapítások különböző méretű és adminisztratív kapacitású magyar városokból származó empirikus bizonyítékokra épülnek, rávilágítva mind a strukturális korlátokra, mind az uniós szintű érdekérvényesítés kialakuló stratégiáira.”

Forrás:
Városi érdekérvényesítés az EU-ban: lehetőségek, csatornák és korlátok – magyarországi tapasztalatok; Brucker Balázs; Regionális Kutatások Intézete; 2026. május 29.

A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / I. rész

„Az EU-forrásokra épülő fejlesztéspolitika természetes korlátai és a településfejlesztés összetett igényei közötti ütközés mára rendszerszintű torzulásokat okozott. Az uniós szabályok mozgástere korlátozott, invariáns peremfeltételei pedig – mindenekelőtt az időkorlátok – rosszul illeszkednek a 2–7 évnél is hosszabb, többféle szakágat érintő akcióterületi és hálózatos fejlesztésekhez. Magyarországon az EU-forrás a kiegészítés helyett pótlás lett: a tagállami településfejlesztési intézményi és finanszírozási eszköztár hiányát próbálták vele pótolni, ami kudarcra ítélt megközelítés. Ennek következményeit és a keletkezett strukturális problémákat mutatja be ez a rész, amelynek képei a településfejlesztés összetett jellege mellett érzékeltetik a hiányzó eszköztár kialakításához használható meglévő szakmai alapokat és eszközöket is.

A magyar településfejlesztés kulcskérdése nem pusztán a pénz: az Európai Unión belüli tagállami szintű intézményi, jogi és szakmai alapok összehangolt rendszere nélkül a források felhasználása rendszerszinten torzul. Az elmúlt két évtizedben a középítési beruházások túlsúlya az EU strukturális és kohéziós alapjaira tolódott, így a hazai szabályozás és gyakorlat fokozatosan az uniós eszköztár logikájához idomult. Ez önmagában nem hiba, az viszont strukturális problémák forrása, hogy a településfejlesztési tervek megvalósításának komplex, sokféle szakterületet érintő jellegéhez és nagyobb időigényéhez az uniós finanszírozás invariáns kötöttségei (különösen a rövid projektciklusok) nem illeszkednek. Közben a TOP/TOP Plusz irányító hatósági gyakorlata a szakmai kontroll kárára uralta a fejlesztések orientálását a meglévő eszközöket is figyelmen kívül hagyva: a stratégiai és az operatív településfejlesztési tervezés összekeveredett, a valódi projektelőkészítés pedig visszaszorult. Az eredmény: a konkrét településfejlesztési döntések jól megtervezett projektek helyett végig nem gondolt projektötletek alapján születnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Zöld Átállási Finanszírozási Keretterv (ZÁF), a Digitális Átállási Akcióterv (DIA) és az Üzleti Modell (ÜM) irányító hatósági útmutatói a zöld kötvények felé terelnek akkor is, amikor nincs bevételi fedezetet biztosító, közvetlen városfejlesztési bevételt termelő helyi fejlesztés sem zöld kötvény, sem meglévő piaci finanszírozási gyakorlat és hozzáértés sem a településfejlesztés állami irányításában, sem önkormányzati működtetésében. Mindeközben közeleg a 2028-2034 közötti új hétéves uniós ciklus rajtja: a meglévő strukturális hibák továbbörökítése stratégiai tévedés és óriási nemzetgazdasági kár lenne. E cikksorozat három része feltárja az okokat, tisztázza a tervezési szintek szerepét, és jelzi a korrekció irányát. A tét a városaink élhetősége és versenyképessége.

Első rész: Az EU-forrásfüggés és a településfejlesztés természetének ütközése
…
A tagállami szintű településfejlesztési eszköztár hiánya a településfejlesztés legsúlyosabb strukturális problémája. A vele összefüggő finanszírozási és szabályozási illeszkedési zavarok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. A mélyben a tervezési szintek összekeverése akadályozza az operatív településfejlesztési feladatok elvégzését, és bénítja meg a stratégiai szintű településfejlesztési elképzelések megvalósítását. A következő rész azt mutatja meg, mi az operatív településfejlesztési tervezés szakmai lényege, és miért lehet nélküle csak projektötletekről beszélni nem pedig valódi projektekről.”

Forrás:
A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / I. rész; Bajnai László; Építészfórum; 2026. június 5.

A magyar közszféra bérszerkezete alapjaiban rendeződött át: a célzott, eseti bérrendezések miatt az egyes szakmák közötti kereseti különbségek drasztikusan nőttek

„Az állami szféra keresetalakulásának áttekintéséhez fontos a közfinanszírozás alakulását is vizsgálni. 2019 és 2024 között a KSH adatai szerint a költségvetés egészségügyi és közbiztonsági kiadásai csökkentek (1,6-1,7 százalékponttal), ezzel szemben az oktatásé (+3,2 százalékpont) és a védelemé (+2,8 százalékpont) nőttek. Az előbbi a pedagógusbér emelés következménye, amihez az EU is hozzájárult/hozzájárul 2030-ig, összesen 735 milliárd Ft-tal[2] (pedagógusonként átlag 5 millió Ft-tal).

A GKI a KSH adatai alapján megvizsgálta, hogyan alakultak a bruttó reálkeresetek az állami szférában, amely adatban a bér mellett a pótlékok, a túlórák és az egyéb kiegészítő juttatások is benne vannak.
…
Összességében a 2019 és 2024 közötti időszakban a magyar közszféra bérszerkezete alapjaiban rendeződött át: a célzott, eseti bérrendezések miatt az egyes szakmák közötti kereseti különbségek drasztikusan nőttek. Míg az orvosok és pedagógusok bére látványos ugrással próbálta követni a piaci szintet, több diplomás és speciális szaktudást igénylő terület – például a nyomozók, a hivatali ügyintézők, a szociális szféra dolgozói, de a nővérek, ápolók[4] is – érezhetően leszakadtak a többiektől. Ez a folyamat tovább fokozta a bérfeszültséget, növelte a már eddig is széttagolt bérhierarchiát. További tapasztalat, hogy az egyszeri, nagy összegű, de bérbe nem épülő juttatások később hozzájárulnak a reálkeresetek csökkenéséhez is, így azokat célszerű inkább béremelésként folyamatosan elosztva kifizetni, mintsem egy összegben. Egy ilyen rendszer jobban segíti a szakképzett állami munkaerő megtartását, esetleg az állomány bővítését.”

Forrás:
Jó-e állami alkalmazottnak lenni? – Keresetalakulás az állami szférában 2019-2025 között; Kálmán Simon, Molnár László; GKI Gazdaságkutató Zrt.; 2026. június 2.