Skip to main content

22. szám, 2024. május 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A piacgazdaság megbízható és magas színvonalú közigazgatást igényel, mondta Navracsics Tibor

„Nem tud piaci tevékenység sikeres lenni megbízható és magas színvonalú közigazgatás nélkül – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Záhonyban, ahol átadta a felújított járási hivatalt.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, a közigazgatás fontos versenyképességi tényező nemcsak abban például, hogy egy ügy elintézése mennyi ideig tart, hanem abban is, hogy milyen körülmények várják az ügyeiket intéző állampolgárokat.
A megújuló intézmények és épületek azt is jelentik, egyre több helyen minőségi és kulturált környezetben lehet ezt tenni – fogalmazott a miniszter.
Kifejtette, az államnak „adnia kell magára”, mert ez egyben üzenet az államtól az emberek irányába. Ennek az üzenetnek – folytatta – , csakis a legjobbnak és a legmagasabb színvonalúnak szabad lennie. Annak, hogy az állam megbecsüli a polgárait, minden rendelkezésre álló eszközzel mutatnia kell a megbecsülést – tette hozzá.
Navracsics Tibor beszédében rámutatott, amikor válság van, az államra lehet számítani, ez pedig így történt például a koronavírus-járvány, a gazdasági nehézségek, vagy Ukrajnából érkező menekültek fogadásakor, az állami és a területi közigazgatás az önkormányzatokkal összefogva nyújtott segítséget a polgároknak és a rászorultaknak.
Ezekben az időszakokban a sokak által unalmasnak és szürkének tartott, lenézett közigazgatás vitte a polgárok életét, gondoskodtak a közösségek megmaradásáról – hangsúlyozta a miniszter, megköszönve az ebben a munkában résztvevők segítségét.
Hozzátette, a közigazgatás amellett, hogy segíti az embereket és versenyképességi tényező, példát mutat a hétköznapokban, hogyan lehet vitát elrendezni, megbeszélni dolgokat, békésen szót érteni egymással.
Az eseményen Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, a magyar-ukrán határral szomszédos választókerület szó szerint a „bőrén érezte” a menekültek problémáját, és ezért – mint fogalmazott – „békapártinak kell lennünk”.
A rendezvényen jelen volt Román István vármegyei főispán, Szabó Tünde fideszes országgyűlési képviselő, Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke, valamint Bacskai József ungvári főkonzul.
A záhonyi járási hivatal épületenergetikai felújítása 516 millió forintból valósult meg; ebből mintegy 200 millió forintot az Európai Unió segítségével, a fennmaradó összeget pedig a hazai költségvetésből finanszíroztak.”

Forrás:
Nincs piac megbízható közigazgatás nélkül; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. május 22.

Egészségügyi adatvagyon, egészségügyi digitális információ Magyarországon

„Április 24-én fogadta el az Európai Parlament az európai egészségügyi adtattérrel kapcsolatos szabályozást, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, a Digital Health Essential egészségügyi konferencián.

Ennek lényege, hogy az állampolgárokat kell az egészségügyi ellátás középpontjába helyezni. De emellett teljes körű ellenőrzést kell biztosítani számukra az adataik felett, azzal a céllal, hogy Európa-szerte jobb egészségügyi ellátást kapjanak a betegek.

A szabályozás kitér a másodlagos adathasznosításra is, vagyis az adatok egészségügyi kutatását és közegészségügyi célú felhasználását is szigorú feltételekhez kötik. A másodlagos adathasznosítással kapcsolatban megjegyezte, hogy az az ország, amelyik csatlakozik az európai egészségügyi adattérhez, annak kötelessége ezeket az adatokat biztosítani az Európai Unió számára.

Példaként említette Bidló Judit, hogy mindenképpen elektronikusan biztosítani kell betegek számára az adatlapokat. Minden országnak ki kell alakítani az e-recept rendszert, a képalkotó eredményeket, a laboreredményeket és a kórházi zárójelentések is elérhetővé kell tenni elektronikus formában.

Az adatokat, mindenki és mindenre használhatja majd, de a tiltott célok között említette helyettes államtitkár a magánbiztosítókat, a marketingcélokat, és nemzetbiztonsági szempontból kockázatos tevékenységeket is.

Aranybánya lesz ez a rendszer – mondta Bidló Judit.

A magyar betegek számára ez azt jelenti majd, hogy minél több adat van a betegekről, annál inkább személyre szabott ellátást tudnak nyújtani számukra. Jobb diagnózishoz jutnak majd és megszűnnek a felesleges kettős vizsgálatok is.

De vannak kockázatok is a rendszerben, a legmeghatározóbb pedig az, hogy elveszítjük a versenyelőnyünket, fogalmazott a helyettes államtitkár. Magyarországon már tíz millió betegről van digitális adat. A gyógyszerek ártárgyalásai során nyilvánosságra kerülnek majd a költségadatok, így emelkedhet a kiszolgáltatottságunk. De mint mondta: ez a lehetőség automatikusan el fogja indítani a lehetőséget a közös beszerzések felé, valamint a közös egészségügyi programok irányába is.

Doktor Google győzött

Magyarországon az egészségügyi információkat legtöbben az online világban szerzik. A megkérdezett 69 százaléka mondta, hogy az interneten tájékozódik elsőként, majd ezután fordulnak egészségügyi szakemberhez ( 55 százalék), a gyógyszertárakban patikusokhoz (49 százalék), ismerőshöz, családtaghoz, mondta a konferencián Laczkó Krisztián, a Szinapszis Piackutató menedzsere.

Úgy fogalmazott, már látszik, hogy az online tér vagyis doktor Google legyőzte Doktor House-t.

A reprezentatív kutatás adatai szerint naponta 3 óra 33 percet töltünk internetezéssel, hétvégén ez 4 óra 2 percre ugrik, és három év alatt pedig 22 perccel nőtt online térben töltött idő. Az egészségügyi tájékozódást mérő kutatás adatai szerint, az egészségügyi portálok, az internetes keresők és a Google a leggyakrabban használt keresési források. A megkérdezettek többsége az egészségportálok cikkeit hitelesnek tartja, és az is látszik, hogy látogatók 75 százaléka a Google-ből érkezik, sorolta a szakember.

A Szinapszis szerint havonta 2,6 millió egészségportál használó van, jellemzően 11,4 millió látogatást generál havonta egy weblap megtekintése, és az olvasók több mint 1,5 percig tartózkodnak a oldalakon.

Laczkó Krisztián szerint egyre tudatosabbak az egészségügyi témák fogyasztói, leginkább az online csatornák a dominálnak az egészségügyi tájékozódásban, de az orvosok hitelessége az továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Hangsúlyozta, hogy a Covid-19 már három éve véget ért, és az látszik, hogy ismét nőtt a személyes orvos-beteg találkozások aránya, de azt is kiemelte, a háziorvosokat még mindig mindig inkább telefonon vagy a telemedicina segítségével keresik fel a betegek.

Már nem mi vezetjük a tüdőrák ranglistát

Magyarországon a tüdőrák a nőknél a második vezető halálok a férfiaknál pedig az első helyen áll, mondta Gálffy Gabriella, a Református Pulmonológiai Centrum főigazgatója. Korábban 2011-2016 között százezer betegre 110 tüdőrákos beteg jutott, ez a szám már 79 betegre csökkent.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 65-70 év között a legmagasabb az tüdőrák előfordulása, de a fiatalok körében előforduló tüdőrákkal is foglalkozni kell, emelte ki a szakember. Legfrissebb adatok szerint, amióta megjelent a betegellátásban az immunonkológia, sokkal jobbak a betegek túlélési esélyei, erről itt írtunk bővebben. Példaként említette, hogy az adenokarcinómás betegek kezelése során a hároméves túlélés 2011-ben 14 százalék volt ez 2019-re megduplázódott és 28,6 százalékra emelkedett. És hangsúlyozta, hogy a laphámsejtes karcinóma esetében is 10 százalékkal nőtt az ötéves túlélés az immunterápiák megjelenése után, mondta a főigazgató.”

Forrás:
Olyan aranybánya nyílik, amiből a magyar betegek is profitálnak; Koncsek Rita; Economx; 2024. május 25.

Közigazgatás, politika, jog

Nagy Márton új iparpolitikai hozzáállást szorgalmaz a zöld átállás során

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter képviselte Magyarországot a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet (NZIA) végrehajtását, illetve a rendelet által létrehozandó Európa Platform felállítását előkészítő magas szintű találkozón.

A 2024. május 23-án megtartott ülésen a tárcavezető kifejezte Magyarország elköteleződését a zöld energia alkalmazását és előállítását elősegítő technológiák gyártásának támogatása iránt. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a zöldítést a versenyképesség megőrzése, sőt, annak további megerősítése mellett szükséges végrehajtani, miközben az erős és versenyképes uniós gazdaság érdekében lépést kell tartani többek közt az Egyesült Államok és Kína előrehaladásával.

A következő évtizedben a zöld újraiparosítás lehet a magyar gazdasági növekedés fő hajtóereje, amely szorosan összefonódik a kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítmény emelésével. Ebben kulcskérdés a beruházási ráta magas szinten tartása, a képzett munkaerő rendelkezésre állása, a mesterséges intelligencia és az elérhető modern technológiák használata. A kormány számára nemzetstratégiai cél a hazai ipari KKV-szektor beszállítói pozíciójának erősítése, a nemzeti bajnokok kinevelése és támogatása, valamint az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások – különösen a logisztika – fejlesztése.

Magyarország elkötelezett a zöld gazdasági termelési kapacitások, így például az elektromos autógyártás és az akkumulátorgyártás jelentős növelése mellett. Ehhez kapcsolódóan Nagy Márton hangsúlyozta, hogy technológiailag semleges megközelítésre van szükség a tagállami és uniós intézkedések, szabályozások kialakításakor. A tárcavezető kiemelte, hogy olyan támogatási programokra van szükség a KKV szektort célozva, amelyek az NZIA célkitűzéseivel összhangban segítik a vállalkozások technológiai fejlődését és fenntartható működését. Hozzátette, Magyarország a zöld termelési kapacitások elősegítése és az elektromos közlekedésre való átállás gyorsítása érdekében európai szintű akciótervet fog kidolgozni, amely egyaránt célozza a gyártói és a vásárlói oldalt is.

Emellett a szabályozási környezetnek azt is tükröznie kell, hogy a nukleáris technológiákat alkalmazókat ne érje hátrányos megkülönböztetés. Ezért is minősül fontos lépésnek, hogy a NZIA kapcsán a nukleáris technológiák bekerültek a technológiai felsorolásba, amely mellett hazánk elkötelezetten érvelt, hiszen Paks2 megvalósítása nem csak a zéró kibocsátás elérése tekintetében kulcsfontosságú, hanem Magyarország energiaszuverenitásának biztosításában is.

Nagy Márton kifejtette, hogy Magyarország álláspontja szerint a magánbefektetőket is érdekeltté kell tenni a nukleáris energia fejlesztésében, hiszen a klímacélok eléréséhez elengedhetetlen a szerepvállalásuk. Így az innováció mentén olyan támogatási rendszereket kell kidolgozni, amelyek magánfinanszírozást is bevonnak a nukleáris energia fejlesztésének finanszírozásába.”

Forrás:
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter olyan új iparpolitikai hozzáállást szorgalmaz, amely az európai ipari vállalatok érdekeit veszi figyelembe; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. május 23.

Kritikus szinten az ápolóhiány: több tízezren hiányoznak az egészségügyi rendszerből

„Magyarországon már több mint 40 ezer ápoló hiányozhat az egészségügyből – közölte az ATV-nek adott interjújában a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

Akadhat olyan magyar kórház, ahol már nem található 40 év alatti dolgozó a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint – több mint 40 ezer ápoló hiányozhat a magyar egészségügyi rendszerből. Az egészségügyi dolgozók túlterheltsége és túlórája folyamatos a kórházi osztályokon, emiatt pedig egyre kevesebb ápoló van a betegágyak mellett. Korábban 20-25 ezer ápoló hiányzott az egészségügyi ellátórendszerből, az OECD átlagához képest, mostanra viszont a hiány már elérte a 40 ezret. A magyar beteggel magyarul kell beszélni, a külföldiekkel nem lehet a hiányt pótolni: Munkavállalók esetében, akik nem magyar anyanyelven próbálják a magyar betegellátásban a betegeket ellátni, nem pótolják ezt a hiányt – magyarázta dr. Balogh Zoltán, a a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A Független Egészségügyi Szakszervezet adatai alapján további pályaelhagyókra kell felkészülnie az ágazatnak. „Most viszont az is látható, hogy az utóbbi egy hónapban ezer fős csökkenés volt, ami azért is furcsa mert most kapták meg a béremelést február végén a kollégák” – fogalmazott Soós Adrianna, aki szerint sokan nem annyit kaptak, mint amennyit vártak. Az egyik nagy centrumkórház szakembere arról beszélt, hogy ahol dolgozik, szinte nincs is 40 év alatti ápoló – írja az ATV. Sok ápolót a nyugdíjkorhatáron túl is visszajárnak dolgozni. Ráadásul Magyarországon négy egyetemen képeznek angol nyelven ápolókat. Komáromi Zoltán szerint nagyon sokan azért tanulnak nyelveket, hogy elhagyhassák az országot.

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára szerint a koronavírus-járvány alatt jól vizsgázott a magyar egészségügy, ezt a szervezettséget kellene átültetni a mindennapokba – amíg viszont nincs kész az átalakítás, felesleges sokkal több pénzt önteni a rendszerbe. Takács Péter beszélt arról is, hogy az egészségügy az egyik terület, amelyen a kiadások jövőre nem csökkenhetnek.”

Forrás:
Kritikus szinten az ápolóhiány: több tizezren hiányoznak az egészségügyi rendszerből; Világgazdaság; 2024. május 25.

Európai Unió

Az EU digitális politikája: az EU Tanácsa meghatározta a következő jogalkotási ciklus fő prioritásait

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az EU digitális politikájának jövőjéről.

Mára már bebizonyosodott, hogy a digitális átalakulás gyökeres változást hozott az uniós polgárok és vállalkozások életében. A következő jogalkotási ciklusban kidolgozandó uniós digitális politika fő prioritásainak meghatározásával a tanácsi következtetések célja a digitális szféra kihívásainak és lehetőségeinek egyidejű kezelése.

„Az új technológiák ösztönzik az innovációt, a gazdasági növekedést és a fenntarthatóságot. A sikeres digitális átalakulásnak azonban olyan biztonságos, inkluzív, fenntartható és emberközpontú megközelítésen kell alapulnia, amely egyben a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását is garantálja. A digitális jogok mindenki számára alapvetőek. Biztosítanunk kell, hogy senki ne maradjon le, és minden európai polgár lehetőséget kapjon az alapvető digitális készségek fejlesztésére és az online világunkban való aktív részvételre.” – Petra de Sutter, belga miniszterelnök-helyettes, közszolgálati, távközlési, postaügyi és az állami tulajdonban lévő vállalatokért felelős miniszter

„Az EU globális versenyképességének javítása érdekében az innovatív digitális technológiákra irányuló olyan közös európai megközelítést kell előmozdítanunk, amely megfelelő egyensúlyt teremt az innováció, a szabályozási terhek és az Unió gazdasági biztonságának védelme között. E célok elérése érdekében ambiciózus célokat kell kitűzni a jövőre nézve a digitális készségek, a digitális kormányzás, valamint a biztonságos és digitális infrastruktúra tekintetében Európa-szerte.” – Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár

A következő jogalkotási ciklus fő prioritásai

Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozza, hogy a következő ciklus fő prioritása a nemrégiben elfogadott jogszabályok hatékony, koherens és eredményes végrehajtása oly módon, hogy közben a köz- és magánszféra szereplőire háruló adminisztratív terhek a minimálisra csökkenjenek.

Az EU versenyképessége és az EU gazdasági biztonságának védelme szempontjából kulcsfontosságú az innovatív digitális technológiákkal kapcsolatos közös európai megközelítés, mindeközben pedig meg kell őrizni a gazdasági nyitottságot és a dinamizmust is.

A tagállamok elismerik a biztonságosabb, felelősségteljes és megbízható online környezet biztosításának fontosságát, összhangban a távközlési miniszterek 2024. április 12-i nem hivatalos ülésén elfogadott Louvain-la-Neuve-i nyilatkozattal.

A tagállamok azt is hangsúlyozzák, hogy ennek a digitális átalakulásnak együtt kell járnia a zöld átállással is, amelyet ambiciózus fenntarthatósági célkitűzéseknek kell kísérniük.

Az EU digitális átalakulással kapcsolatos versenyképességének megerősítésére irányuló cél megköveteli a digitálisan képzett – elsősorban női – munkaerő vonzását és megtartását, valamint a digitális szakadék áthidalását.

A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy Unió-szerte biztonságos és reziliens digitális infrastruktúrát kell biztosítani.

A Tanács a következtetéseiben hangsúlyozza továbbá az uniós digitális politika nemzetközi dimenziójának jelentőségét, üdvözli a digitális partnerségek és a digitális kereskedelmi megállapodások megerősítését, és kitart amellett, hogy proaktívabb és összehangoltabb uniós megközelítést kell kidolgozni annak érdekében, hogy az EU globális szinten kulcsszerepet játszhasson a digitális átalakulásban és a digitális kormányzásban.

”

Forrás:
Az EU digitális politikája: a Tanács meghatározta a következő jogalkotási ciklus fő prioritásait; EU Tanácsa; 2024. május 23.

Az EU Tanácsának következtetései az iparpolitika jövőjéről

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el a zöld, digitális és reziliens jövőnket előmozdító versenyképes európai iparról. A Tanács a következtetéseiben elemzi az EU ipari ágazatának helyzetét, feltárja annak módjait, hogy hogyan lehetne javítani az innovációt, a forráshoz jutást és az üzleti környezetet a gyártók számára, továbbá javaslatot tesz az EU jövőbeli iparpolitikájának az alapját képező főbb elvekre.

„Az Uniónak a digitális vezető szerepre és a klímasemlegességre irányuló ambiciózus céljai jelentős lehetőségeket kínálnak az ipari vezető szerep kiépítésére és magas minőségű munkahelyek teremtésére. Az Európai Bizottság következő mandátumának kezdetére tekintettel most van itt az ideje annak, hogy lefektessük az európai iparpolitika alapköveit, valamint hogy az új európai versenyképességi megállapodás felé vezető úton iránymutatást biztosítsunk a további teendőkre vonatkozóan.” – Jo Brouns flamand gazdasági, innovációs, munkaügyi, mezőgazdasági és a szociális gazdaságért felelős miniszter

Az EU: a versenyképes ipar otthona

A Tanács következtetései lefektetik egy előretekintő iparpolitika alapját. A jelentős mértékű technológiai, gazdasági és geopolitikai változások közepette Európának erős gyártási bázissal rendelkező, versenyképes iparra van szüksége ahhoz, hogy fokozni tudja az innovációt, a termelékenységet, a minőségi munkahelyek teremtését, a fenntarthatóságot és a növekedést. Az EU ipara ugyanakkor számos kihívással került szembe, többek között a növekvő globális versennyel és egymást követő válságokkal (például a Covid19-világjárvánnyal, az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval, a Vörös-tengeren tapasztalható feszültségekkel, stb.), amelyek megviselték az ellátási láncokat és az energiaárak emelkedését eredményezték. A ma elfogadott dokumentum hangsúlyozza a zöld megállapodás jelentőségét, amely a vállalkozások és a polgárok számára egyaránt lehetőségek forrását képezi. A következtetésekben a Tanács azt ajánlja, hogy biztosítsanak prioritást azon technológiai területek számára, amelyek kritikus fontosságúak az EU gazdasági biztonsága szempontjából.

Innováció és versenyképesség

A Tanács a következtetéseiben az innovációt az európai versenyképesség hajtóerejeként ismerte el. E tekintetben a következtetésekben felhívás történt korlátozott számú stratégiai prioritás meghatározására az EU ipari kutatási és innovációs politikája keretében. A következő Bizottság egyik kulcsfontosságú feladata az lesz, hogy megkísérelje áthidalni az „innovációs paradoxont”, vagyis azt, hogy a tudás nem minden esetben eredményez piacképes termékeket és szolgáltatásokat.

Finanszírozás és iparpolitika

A Tanács a következtetéseiben a finanszírozást szintén az EU iparpolitikájának egyik alapvető építőköveként határozza meg. A következtetésekben ezért a Tanács feltárta, hogy miként lehetne fellendíteni a magán- és a közfinanszírozási eszközöket a verseny és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok megőrzése mellett. A finanszírozás javítása érdekében a Tanács a következtetéseiben többek között szorgalmazza a tőkepiaci unió előrevitelét, valamint a meglévő szervek és eszközök, így például az Európai Beruházási Bank, a kohéziós politika, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek és az InvestEU program nyújtotta lehetőségek igénybevételét.

Az üzleti környezet javítása

A Tanács a következtetéseiben hangsúlyozza, hogy az ipar sikerességéhez megfelelő feltételeket kell teremteni, amelyek többek között a következők: a jól működő egységes piac, egy, a beruházásokat megkönnyítő, egyszersmind a versenyt védő, világos szabályozási keret, egy fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát biztosító energiapiac, a jól képzett és magas szintű készségekkel rendelkező munkaerő, a nyitott és ambiciózus kereskedelempolitika, a szabványok, a szellemitulajdon-jogok védelme, valamint a tudás hasznosítása.

Együttes jövőbeli fellépés

A következtetésekben a Tanács végezetül egy olyan, átfogó európai iparpolitikát szorgalmaz, amely összhangban áll az Unió 2030-ra vonatkozó zöld és digitális prioritásaival. Európa jövőbeli iparpolitikai keretének tényeken alapuló eszközökön, mérőszámokon, piaci alapú elveken, valamint alapvető gazdasági előrejelzéseken és megállapításokon kell alapulnia, amelynek keretében az iparpolitikai elemzésekbe továbbá be kell építeni a legfrissebb gazdasági eredményeket, az alapmodelljeibe pedig a környezeti, fenntarthatósági, rezilienciával kapcsolatos és társadalmi tényezőket annak meghatározása érdekében, hogy melyek a potenciális stratégiai jövőbeli növekedési piacok. Az EU jövőbeli iparpolitikájának a meglévő 2020. évi uniós iparstratégián és annak 2021. évi frissítésén, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terven és a Digitális évtized szakpolitikai programon kell alapulnia, valamint figyelembe kell vennie az olyan közelmúltbeli jogszabályokat, mint a csipekről szóló jogszabály, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály és a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály.

A ma elfogadott tanácsi következtetésekben a Tanács felhívja a következő Bizottságot, hogy a következő jogalkotási ciklusra vonatkozó menetrendjének tegye kulcsfontosságú részévé az iparpolitikát. A következtetések felvázolják azon elemeket, amelyeket a tagállamok egy olyan jövőbeli európai iparpolitikai keretbe foglalva szeretnének látni, amely átfogó, jövőorientált és proaktív.

Háttér

Az Európai Tanács a 2024. április 17–18-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió elkötelezett a hosszú távú versenyképességének, jólétének és a globális színtéren játszott vezető szerepének a biztosítása, valamint stratégiai szuverenitásának a megerősítése mellett. E célkitűzés jelentős részét a hatékony iparpolitika kialakításával kell elérni.

”

Forrás:
A Tanács következtetéseket fogadott el az iparpolitika jövőjéről; EU Tanácsa; 2024. május 24.

Az Európai Bizottság az Európai Egészségügyi Unióról

„A Bizottság a mai napon az európai egészségügyi unióról szóló közleményt fogadott el, amelyben kiemeli az uniós egészségügyi politika terén az elmúlt négy évben elért, az EU és az egész világ népességének javát szolgáló eredményeket.

A Bizottság megbízatásának kezdetére rányomta bélyegét az évszázad legnagyobb világjárványa, amely hatalmas emberi szenvedést okozott a világ minden pontján, és a népegészségügyi rendszereket azok tűréshatásárig feszítette. A Covid19-világjárvány alatt azonban azt is sikerült megmutatni, hogy mit érhet el az EU szolidaritással, együttműködéssel és határozott fellépéssel. Az uniós oltóanyag-stratégiának köszönhetően minden uniós polgár azonos feltételekkel és egy időben férhetett hozzá életmentő COVID-vakcinákhoz. Ez hozzájárult a vírus terjedésének megfékezéséhez, és több millió ember életét mentette meg. Az uniós digitális Covid-igazolvány lehetővé tette, hogy a gazdaságok és a társadalmak biztonságosan újra megnyíljanak, a SURE eszköz pedig több mint 31 millió munkavállalónak segített a világjárvány gazdasági hatásának leküzdésében. Mivel a világjárványok nem ismernek határokat, az együttműködést és a szolidaritást az egész világra kiterjesztettük. Az „Európa együtt” megközelítés révén az EU a COVAX-eszközön keresztül az oltóanyagok legnagyobb adományozójává vált, és közel 54 milliárd euró szükséghelyzeti támogatást nyújtott a partnerországoknak.

A világjárvány közepette az európai egészségügyi unió gondolata az EU rezilienciájának megőrzése, valamint Európa társadalmi jóllétének, stratégiai autonómiájának és geopolitikai stabilitásának előmozdítása érdekében fogant meg, amely a Covid19-válság tapasztalataira épít és megfelel az emberek azon egyértelmű igényének, hogy az EU fokozza jelenlétét a népegészségügy területén. A 2020 novemberében bemutatott egészségügyi unió célja egyrészt annak biztosítása, hogy a tagállamok felkészültebbek legyenek bármilyen jövőbeli egészségügyi válsággal szembeni együttes fellépésre, másrészt, hogy modern és innovatív egészségügyi politikát biztosítson minden uniós polgár számára. „Az EU az egészségért” programból származó jelentős támogatás révén az európai egészségügyi unió keretében kitűzött célok terén igen gyorsan sikerült kézzelfogható eredményeket elérni.

Számos új intézkedés előkészítése mellett az európai egészségügyi unió keretében eddig elért legfontosabb eredmények a következők:

  • Szigorúbb egészségbiztonsági intézkedések, amelyek révén hatékonyabban tudunk majd reagálni a jövőbeli válságokra

Az Európai Unió ma már sokkal több eszközzel rendelkezik az egészségügyi veszélyek előrejelzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás terén. Ez az egészségbiztonsági együttműködés szilárdabb jogi keretének, az uniós egészségügyi ügynökségek megerősítésének, valamint az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) létrehozásának köszönhető.

  • Megfizethető gyógyszerekhez való egyenlő és időben történő hozzáférés minden polgár számára

Az uniós gyógyszerészeti jogszabályok javasolt reformja az európai gyógyszeripar versenyképességének fenntartása mellett további 70 millió uniós polgár számára tesz elérhetővé új gyógyszereket. A reform középpontjában az uniós polgárok azon igénye áll, hogy mindenki hozzájusson ahhoz a gyógyszerhez, amelyre szüksége van, függetlenül attól, hogy hol lakik, és hogy milyen betegségben szenved. A reform a hiányok kezelésére vonatkozó intézkedések révén javítani fogja a kritikus fontosságú gyógyszerek elérhetőségét is.

  • Világszinten vezető uniós rákellenes terv

Az európai rákellenes terv több olyan fontos intézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy a betegség valamennyi szakaszában hatékonyabbá tegyék a küzdelmet – a megelőzéstől a diagnózison és a kezelésen át a támogató ellátásig. 4 milliárd eurós uniós finanszírozásával a terv már most jelentős változásokhoz vezetett az európai rákbetegek életében.

  • Áttörést hozó kezdeményezések az egészségügyi ellátás digitalizálása érdekében

Az áttörést hozó európai egészségügyi adattérnek köszönhetően a polgárok az EU egész területén jobb egészségügyi ellátáshoz férhetnek majd hozzá. Az európai egészségügyi adattér – az uniós adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával – teljes mértékben kiaknázza a digitális átállásban rejlő lehetőségeket, és lehetővé teszi az adatok jobb felhasználását az életmentő gyógyszerek kutatása és fejlesztése céljából.

  • Átfogó fellépés a mentális egészség javítása érdekében

A mentális egészséggel kapcsolatos átfogó uniós megközelítés lényege az a felismerés, hogy mentális egészségünk ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészségünk, amely mindenkit egyformán érint. A széles körű uniós megközelítés keretében, több mint 1,2 milliárd eurós támogatással indított intézkedések célja a mentális jóllét előmozdítása, a megelőzési és támogató szolgáltatások javítása, valamint a megbélyegzés felszámolása ezen a fontos területen.

  • A fokozott betegbiztonság és a gyógyszerellátás biztosítására vonatkozó szabályok

Az emberi eredetű anyagok, például vér és sejtek donorjai és recipiensei a felülvizsgált uniós szabályok értelmében erősebb védelemben részesülnek. A kritikus fontosságú gyógyszerek és orvostechnikai eszközök ellátási zavarainak megelőzésére irányuló intézkedések révén a polgárok továbbra is biztonságos és hatékony gyógyászati termékekre, kezelésekre és terápiákra támaszkodhatnak.

  • „Egy az egészség” koncepció a főbb egészségügyi kockázatok kezelésére

A humán, az állat- és a környezet-egészségügy közötti kapcsolat felismerésével Európa kedvező helyzetbe került ahhoz, hogy határozottabb szakpolitikákat dolgozzon ki az egészségügyet érintő főbb kihívások – például az antimikrobiális rezisztencia és az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásának – kezelésére.

További információk

Tájékoztató az erős európai egészségügyi unióról

Tájékoztató az európai rákellenes tervről

Tájékoztató a gyógyszerekről – betegek helyzetéről

Tájékoztató a mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló közleményről

Tájékoztató az európai egészségügyi adattérről

Tájékoztató a jobb egészségvédelmet biztosító európai uniós intézkedésekről

Tájékoztató a HERA eszközről

Weboldal

Idézet(ek)

„Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság megbízatása alatt az egész EU összefogott annak érdekében, hogy átfogó és hatékony választ adjon az évszázad legnagyobb egészségügyi veszélyére, a Covid19-világjárványra. A válság során tanúsított szolidaritásra és elszántságra támaszkodva az EU ezzel párhuzamosan erős és reziliens európai egészségügyi uniót épített ki, amelynek előnyeiből valamennyi uniós polgár részesül. Egészségügyi uniónk továbbra is támogatni fogja az európai innovációt és az egészségügyi ágazat versenyképességét, hogy képes legyen a betegek szükségleteit maradéktalanul kielégíteni. Az EU emellett továbbra is aktív partnerként vesz részt a globális színtéren és támogatja az emberek egészségének javítását célzó intézkedéseket a világ minden részén.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök

„Az elmúlt 5 évben alapvetően változott meg a munka és az együttműködés módja az egészségügy területén. A modern idők legnehezebb egészségügyi válsága során kialakult egység és szolidaritás erős európai egészségügyi unió létrehozásához vezetett. Ennek minden pillére és intézkedése egyetlen célt szolgál: a polgárok és a betegek igényeihez igazodva védi egészségüket és javítja életminőségüket. Az európai polgárok joggal várnak el jobb teljesítményt az egészségügy területén, és ennek mi igyekszünk eleget tenni. Kitűzött céljainkat megvalósítottuk, és az elkövetkező években továbbfejlesztjük a polgáraink számára kialakított egészségügyi uniót.” – Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos”

Forrás:
Európai egészségügyi unió: a jövő tekintetében erősebb és felkészültebb Európa; Európai Bizottság; 2024. május 22.

Az EU Tanácsának következtetései a tudás hasznosításának megerősítéséről

„A Tanács következtetéseket fogadott el a tudás hasznosításának mint a reziliens és versenyképes ipar, valamint a stratégiai autonómia nyitott európai gazdaságban történő megvalósítása eszközének megerősítéséről. A következtetések fő célja megerősíteni a tudáshasznosítás támogatásának különböző módjait. Ennek érdekében számba veszi a tudáshasznosítás erősítésére irányuló közelmúltbeli kezdeményezéseket és iránymutatásokat, és javaslatokat tesz az európai innovációs környezet hiányosságainak megszüntetésére.

„A tudás hasznosítása erőteljes eszköz iparunk versenyképességének fokozására és polgáraink életének javítására. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a sokrétű tudáskincs a laboratórium falai között rekedjen – anélkül hogy társadalmunk javát szolgáló konkrét projektek formában hasznosulna. Csak akkor tudunk helyt állni a globális versenyben, és csak akkor tudunk a jövőbeli tudásalapú ipari forradalomban vezető szerepet vállalni, ha a lehető legjobban kiaknázzuk a kutatásban és az innovációban rejlő lehetőségeinket.” – Willy Borsus, Vallónia miniszterelnök-helyettese, gazdasági, külkereskedelmi, kutatási és innovációs, területfejlesztési, mezőgazdasági, valamint a digitális gazdaságért, a duális szakképzési intézetért (IFAPME) és a kompetenciaközpontokért felelős miniszter

A következtetések tartalma

A tudás hasznosítása a kutatás és innováció révén nyert tudásból származó társadalmi és gazdasági érték létrehozásának folyamata az adatok, a know-how és a kutatási eredmények olyan termékekké, szolgáltatásokká, megoldásokká és tudásalapú szakpolitikákká való átalakítása révén, amelyek a társadalom javát szolgálják.

Ma elfogadott tanácsi következtetések középpontjában a tudáshasznosítási kapacitások megerősítése áll, amely egyrészt finanszírozási eszközök, szakpolitikák és keretek révén, másrészt pedig az innovációs környezetben a közvetítők és segítők hálózatának erősítésével válik lehetővé. A következtetésekben a Tanács foglalkozik azzal is, hogy ki kell alakítani a tudáshasznosítás kultúráját. Erre módot ad a kutatás és az ipar közötti együttműködés elősegítése, valamint a vállalkozói létre és az innovációra irányuló képzési programok tökéletesítése minden tudományágban.

Háttér

A tudás hasznosítása visszatérő téma volt a Tanács kutatással foglalkozó ülésein. A Tanács 2022 decemberében elfogadta a tudás hasznosítására vonatkozó vezérelvekről szóló tanácsi ajánlást, 2023 decemberében pedig a miniszterek irányadó vitát tartottak „A kutatás hasznosítása mint a gazdasági és ipari helyreállítás és reziliencia eszköze” címmel.

Forrás:
A Tanács következtetéseket fogadott el a tudás hasznosításának megerősítéséről; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 23.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Egyre nyitottabbak vagyunk a digitális egészségügyi megoldásokra egy új kutatás szerint

„Magyarországon öt emberből négy használja az e-receptet, a páciensek kétharmada pedig kért már online vizsgálati időpontot, beutalót. 2021-ben a koronavírus-járvány alatt a lakosság egyharmada vett igénybe okoseszközöket, egészséggel kapcsolatos szenzorokat, applikációkat, jelenleg ez a szám 50 százalék, derül ki a Semmelweis Egyetem Digitális Egészség kutatócsoportjának> legújabb felméréséből. A mesterséges intelligencia (AI) alapú egészségügyi megoldások is egyre ismertebbek.

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót. Az online információgyűjtés legfontosabb felületei továbbra is a weboldalak, a közösségi média platformjai és a videómegosztó oldalak. A páciensek mintegy 70 százaléka az orvoshoz fordulás előtt és után is felkeresi ezeket a forrásokat.

A kutatók egy 2021-es felmérésükhöz képest új elemként arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldásokhoz. A válaszadók közel 30 százaléka pozitívan, közel ugyanennyien negatívan, 40 százalékuk pedig semlegesen foglalt állást ebben a kérdésben. A mesterséges intelligencia különböző egészségügyi szűréseken, diagnózis-alkotásban, leletértelmezésben való használatáról a megkérdezettek közel 45 százaléka hallott már.

„A digitális technológiák ismertsége – mint az e-recept, online időpontfoglalás, beutalókérés, EESZT felület – mintegy 90 százalékos. A megkérdezettek 70-80 százaléka pedig már használta is ezeket. Az elmúlt három évben a szenzorokat, okoseszközöket, applikációkat is egyre többen alkalmazzák, az utóbbi kettőt a megkérdezettek mintegy fele, az igény ezekre óriási”– mondja dr. Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a kutatás egyik vezetője. Hozzáteszi: az új, országos felmérésből az is kiderült, hogy manapság a 60 év feletti korosztály egyre nyitottabb a digitális megoldásokra, sokan okostelefont és internetet is használnak. Ennek a korosztálynak azonban továbbra is a személyes orvos-beteg találkozó a legfontosabb, a digitális megoldások másodlagosak, csak kiegészítő jellegűek. Ugyanakkor a távvizit, távdiagnosztika használata csak 14 százalék, a páciensek azonban – ha lenne rá lehetőségük – a jelenleginél nagyobb arányban próbálnák ki ezeket – emeli ki a kutató.

„A digitális megoldásokkal kapcsolatos igények magasak, az érintettek jelentős része szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, megbízható applikációkat, 80 százalék azok aránya, akik szeretnék, ha e-mailben is kommunikálhatnának, képeket oszthatnának meg. A betegek több mint fele akár a közösségi médiát is szívesen használná az orvossal való kapcsolattartásra” – mondja dr. Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a kutatás másik vezetője.

A kutatók kérdéssora arra is választ keresett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások. A megkérdezettek az előnyök között leginkább továbbra is a kényelmet, a hatékonyságot és az időspórolást emelték ki, a hátrányok és kockázatok között pedig azt, hogy az ellátás személytelenebbé válik, sokszor félreértelmezhetők a velük megosztott, az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatok.

A 2024-ben készült vizsgálatot megelőzte egy, a koronavírus-járvány 3. és 4. hulláma alatt, 2021 júliusa és 2022 májusa között, orvosok körében készült tanulmány is, amelyben arra keresték a választ a kutatók, hogy milyen a magyar szakorvosok és rezidensek digitális egészséggel kapcsolatos tudása és ismerete. Az online felmérésben akkor összesen 1774-en vettek részt (1576 orvos és 198 fogorvos). Ezzel párhuzamosan, 2021. október 5–13. között a kutatócsoport egy lakossági, 1500 fős, telefonos, reprezentatív felmérést is végzett „E-páciensek Magyarországon” címmel.”

Forrás:
Egyre nyitottabbak vagyunk a digitális egészségügyi megoldásokra egy új kutatás szerint; Csatári-Földváry Eszter; Semmelweis Egyetem; 2024. május 22.

Hatalmas változás az ingatlanvásárlásnál: jön az elektronikus aláírás – a tudnivalók

„Nyártól jön az elektronikus személyi, az elektronikus aláírás és az elektronikus ingatlan-nyilvántartás.

Elektronikus ingatlan-nyilvántartás lényegét Bognár Tímea ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász foglalta össze az InfoRádióban. „Immár nem papíralapon kerülnek aláírásra az ingatlan-nyilvántartási dokumentumok, hanem elektronikus űrlapok segítségével, amihez ügyvédek, közjegyzők és erre szakosodott jogtanácsosok közbenjárására lesz szüksége az ügyfeleknek, ha ingatlan-adásvételt, -cserét vagy -ajándékozást szeretnének lebonyolítani” – magyarázta.

Mindehhez pedig elektronikus aláírás kell – tette hozzá a szakjogász, amely az új elektronikus személyi igazolványokkal lesz elérhető. Az elektronikus személyi igazolványokat a kormányablakban tudják az állampolgárok igényelni, amihez külön elektronikus aláírást is kell igényelni, illetőleg időbélyegzőt. Az új elektronikus személyi igazolvány tartalmazni fog egy speciális chipet, amire telepítik az elektronikus aláírást. Ennek birtokában fognak tudni aláírni az ügyfelek – egy chipolvasó készülék segítségével. Továbbá szükség lesz egy applikációra, ahol azonosítani, illetve érvényesíteni tudja az ügyfél az aláírását az adott dokumentumon – fejtette ki Bognár Tímea.

„Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy az ember elmegy az ügyvédhez, hogy megcsinálja az adásvételi szerződését, viszi magával ezt az elektronikus aláírást tartalmazó új személyi igazolványát, és lesz az ügyvédnél egy speciális olvasó, amibe beledugják a kártyát, és azon keresztül fog tudni aláírni, és ahogy a banki applikációknál is, az ügyfél telefonján lesz egy applikáció, ahol az aláírását meg tudja erősíteni egy saját jelkóddal” – fogalmazott az ügyvéd.

Bognár Tímea szakjogász szerint ennek köszönhetően az ingatlanforgalmi ügyeket gyorsabban, egyszerűbben és végső soron olcsóbban lehet majd elintézni.”

Forrás:
Jókora változás az ingatlanvásárlásnál: jön az elektronikus aláírás – íme, a tudnivalók; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2024. május 25.
A beszélgetés hangfájlja elérhető itt (MP3)

„Mondjuk úgy, vakon mozogtak” – szoftverfrissítés okozott gondot a mentőknél

„Budapesten és Pest megyében több mentőautó is késhetett, miután a hét elején frissítették az irányításhoz használt tabletek szoftverét.

A tabletek leállása miatt mindent papírozni kellett a mentőknél, ami azt eredményezte az Index cikke szerint, hogy volt beteg, akinek 2 helyett 6-7 órát kellett várnia a szállításra.

„A szegény irányítók, mondjuk úgy, vakon mozogtak, mert legtöbbször azt sem tudták, hogy aktuálisan merre járnak az autóik, tehát ha például útközben lett volna egy sürgős riasztás, nem tudták volna ránk bízni” – nyilatkozta névtelenül egy mentőápoló az RTL Híradónak.

A tableteket megyéről megyére frissítik, közölte az Országos Mentőszolgálat, hozzátéve, hogy az életmentést mindez nem lassíthatja, „a betegszállítási feladatokkal a tabletek frissítése nincs összefüggésben” – írták.

„Ha nem azonnali mentőszállítást rendel el az orvos, akkor előfordulhat hosszabb várakozás” – nyilatkozta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.”

Forrás:
„Mondjuk úgy, vakon mozogtak” – szoftverfrissítés okozott gondot a mentőknél; Infostart; 2024. május 26.

Technika, tudomány, MI

EU Tanácsának politikai megállapodása: MI-gyárak lesznek az uniós mesterségesintelligencia-ökoszisztéma kialakításának támogatására (EuroHPC)

„A Tanács politikai megállapodást ért el egy rendeletről, amely kiterjeszti az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) célkitűzéseit annak érdekében, hogy lendületet adjon Európa vezető szerepének a mesterséges intelligencia (MI) terén. A rendelet a következő új célkitűzést határozza meg a közös vállalkozás számára: az uniós mesterségesintelligencia-ökoszisztéma kialakításának támogatása MI-gyárak létrehozásával és üzemeltetésével. Az MI-gyárak olyan szervezetek lesznek, amelyek MI szuper-számítástechnikai szolgáltatási infrastruktúrát biztosítanak. A rendelet emellett az uniós szuper-számítástechnikai kapacitást még széleskörűbben elérhetővé teszi majd a mesterséges intelligenciával foglalkozó innovatív európai induló vállalkozások számára modelljeik tanítása céljából.

„Európa erőssége az egység, és közösen sok fontos célt értünk már el. Ilyen volt például világszínvonalú szuperszámítógépeink fejlesztése, most pedig az e nagy teljesítményű gépek által elért eredményeket kívánjuk a megbízható mesterséges intelligencia segítségével még tovább fokozni. Politikai megállapodásunk fő célkitűzése, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupjainkat e létfontosságú technológia élvonalába állítsuk, támogassuk a versenyképes és innovatív Mi-ökoszisztémát, továbbá hogy megerősítsük az EU technológiai autonómiáját.” – Willy Borsus, Vallónia miniszterelnök-helyettese, gazdasági, külkereskedelmi, kutatási és innovációs, területfejlesztési, mezőgazdasági, valamint a digitális gazdaságért, a duális szakképzési intézetért (IFAPME) és a kompetenciaközpontokért felelős miniszter

A Bizottság javaslata

A Bizottság által javasolt módosítás kiterjeszti az EuroHPC közös vállalkozás célkitűzéseit meghatározó rendelet hatályát. E közös vállalkozás 2018-ban jött létre abból a célból, hogy vezető szerepet töltsön be az európai szuper-számítástechnikában. Az EuroHPC közös vállalkozás eddig kilenc szuperszámítógépet szerzett be, amelyek Európában több helyszínen találhatók meg.

A bizottsági javaslat az MI-gyárakra irányuló kiegészítést a közös vállalkozás munkájára alapozza. E gyáraknak MI szuper-számítástechnikai szolgáltatásokat kell nyújtaniuk olyan infrastruktúrával, amelynek része egyebek mellett egy MI-szuperszámítógép és egy kapcsolódó adatközpont. Emellett olyan MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatásokat is nyújtaniuk kell, amelyeket a mesterséges intelligenciával foglalkozó innovatív európai induló vállalkozások felhasználhatnak modelljeik tanításához.

A Tanács által elért politikai megállapodás

A Tanács támogatta a javaslat fő célkitűzéseit, ugyanakkor számos ponton módosította a szöveget.

Így a tanácsi megállapodásnak köszönhetően az MI-gyárak által végzett tevékenységek igazságos hozzáférést biztosítanak majd a mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépekhez, mivel azok számos köz- és magánszférabeli felhasználó számára elérhetővé válnak.

A rendelet kifejezetten megnevezi az induló vállalkozásokat (startupok), valamint a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) mint az MI-szuperszámítógépek potenciális felhasználóit. Minden üzemeltető szervezet létrehoz majd egy egyablakos rendszert, amelyen keresztül e felhasználók könnyebben hozzáférhetnek a támogató szolgáltatásokhoz. A Tanács álláspontja alapján az EuroHPC közös vállalkozás irányító szervezetének különleges hozzáférési feltételeket kell meghatároznia az MI-szuperszámítógépekhez, beleértve a startupok és a kkv-k részére biztosított célzott hozzáférést is.

A mai napon elért politikai megállapodás értelmében az üzemeltető szervezetek az MI-szuperszámítógépek beszerzési költségeinek legfeljebb 50%-át és (a mesterségesintelligencia-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatások költségeit is tartalmazó) üzemeltetési költségeik legfeljebb 50 %-át fedező uniós pénzügyi hozzájárulást kaphatnak. Öt évvel azt követően, hogy egy mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógép megfelelt az átvételi vizsgálaton, a gép tulajdonjogát át lehet ruházni az érintett üzemeltető szervezetre.

Végezetül, a rendelet kimondja, hogy az MI-szuperszámítógépeket elsősorban nagy léptékű, általános célú, tanító mesterségesintelligencia-modellek és újonnan megjelenő MI-alkalmazások fejlesztésére, tesztelésére, értékelésére és validálására, valamint a mesterségesintelligencia-megoldások uniós továbbfejlesztésére kell felhasználni.

A következő lépések

A jogszabály formája tanácsi rendelet, amely a jogi vizsgálatot követően kihirdetésre kerül a Hivatalos Lapban. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép majd hatályba.

Háttér

Az EuroHPC közös vállalkozás koordinálja a tagjai által tett azon erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy Európa a világ vezető szereplőjévé váljon a szuper-számítástechnika terén. Az EuroHPC közös vállalkozás fő célkitűzései a következők: az uniós szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása; a szuper-számítástechnikai alkotóelemek, technológiák és ismeretek fejlesztésének támogatása; e szuper-számítástechnikai infrastruktúra használatának kiterjesztése; valamint a kulcsfontosságú nagy teljesítményű számítástechnikai készségek európai tudomány és ipar számára történő fejlesztésének támogatása.

A Bizottság 2024. január 24-én javaslatot tett a jelenlegi jogi keretet (az eredetileg 2018-ban elfogadott (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletet) módosító rendeletre. A módosítás célja egy további célkitűzést meghatározni a közös vállalkozás számára, mégpedig azt, hogy MI-gyárak létrehozásával és üzemeltetésével támogassa az uniós mesterségesintelligencia-ökoszisztéma kialakítását.

A javasolt módosítás a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által az Unió helyzetét értékelő 2023. évi beszédében bejelentett uniós MI-kezdeményezés része.

”

Forrás:
A Tanács politikai megállapodást ért el a szuper-számítástechnikának a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló alkalmazásáról; 2024. május 23.
Szerkesztői megjegyzés:
Consolidated text: Consolidated text: A Tanács (EU) 2021/1173 rendelete (2021. július 13.) az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről; EUR-Lex

Társadalom, gazdaság, művelődés

Újabb 28 corvinát tett közzé digitálisan az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)

„2024. május 16-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapítói terében tartott sajtótájékoztató alkalmával mutatták be a Bibliotheca Corvina Virtualis oldalon legújabban közzétett corvinákat.

Az OSZK mint a magyar írott kulturális örökség őrzője, kiemelt figyelmet fordít Hunyadi Mátyás király (1458–1490) szellemi örökségére, a Corvina könyvtár kódexeire és ősnyomtatványaira; fontos feladatának tekinti a nagy hírű reneszánsz uralkodói gyűjtemény emlékezetének ápolását. Több mint húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, amely folyamat azóta már rendkívül sok új eredményt hozott. 2022 tavaszán a projekt új lendületet kapott, amikor az OSZK a teljesség igényével fordult a külföldi őrzőgyűjteményekhez, és azóta folyamatosan gyarapítja a hiányzó corvinák digitális másolatait.

Az OSZK célja a Corvina könyvtár virtuális újraegyesítése. 2022 májusától 2024 májusáig összesen 46 corvina digitális másolatát sikerült megszereznünk, valamint 19, már korábban beszerzett tétel közzétételéhez kaptunk engedélyt. A gyarapodó állományból az eddigi publikált corvinák mellé ma újabb 28 corvinát tettünk közzé jó minőségű képekkel, magyar és angol nyelvű adattartalommal a corvinákat bemutató honlapunkon; így „térnek haza” hasonló társaikhoz. A latin és görög nyelvű kódexeket nyolc ország (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország és Lengyelország) intézményei bocsátották rendelkezésünkre.

A sajtótájékoztatón Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója mondott köszöntőbeszédet, amelyben kiemelte: „A Corvina könyvtár kódexei olyan tanúi és tanúságtételei a magyar kultúrának, amelyek ugyanúgy rezonálnak hazai és nemzetközi kontextusban. Ez a töredékeiben is fontos gyűjtemény nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi humanizmus- és reneszánszkutatás egyik állandó, jelentős forráscsoportja, valamint Magyarország egyik kulturális jelölője a világban. A Bibliotheca Corvina Virtualist böngészve biztonsággal állíthatjuk, hogy sikerült a corvinák tartalmi és vizuális gazdagságához méltó virtuális teret alkotni, amelyben mindenki hozzáfér az érdeklődésének megfelelő információkhoz.”

A köszöntő után Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár tartott beszédet, amelyben hangsúlyozta: „A corvinák összegyűjtése és a digitalizáció révén teljesül a több évszázados álom, hogy Mátyás király Corvina könyvtára újra Budán legyen. Köszönjük mindenkinek, akik a szétszóródott kódexeket felkutatták, feldolgozták, a digitalizációt végezték és közzétették.”

A program Zsupán Edina, a nemzeti könyvtár vezető kutatója, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjának előadásával folytatódott, amelyben bemutatott néhányat a Bibliotheca Corvina Virtualis oldalon közzétett legújabb corvinákból.”

Forrás:
Újabb 28 corvinát tett közzé digitálisan a nemzeti könyvtár; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2024. május 16.

Fenntartható fejlődés

A villamosenergia-piac reformja: az EU Tanácsa aktualizált szabályokat hagyott jóvá

„A fogyasztók számára Unió-szerte előnyt jelent, hogy ezentúl stabilabb energiaárakkal számolhatnak, kevésbé függnek a fosszilis tüzelőanyagok árától, és hatékonyabb védelemben részesülnek majd a jövőbeli válságokkal szemben, miközben az Európai Unió további lépéseket tesz a karbonsemlegesség megvalósítása felé.

„A mai nap mérföldkő azon az úton, mely a szén-dioxid-mentes és környezetkímélőbb Európai Unió kialakítása felé vezet. A villamosenergia-piac reformjának elfogadásával javítjuk a fogyasztók helyzetét, gondoskodunk az ellátás biztonságáról, és megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy az energiapiac stabilabbá, kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá váljon.” – Tinne Van der Straeten, Belgium energiaügyi minisztere

Stabilabb és kiszámíthatóbb energiaárak, hatékony piaci működés, torzulásmentes belső piac

Az energiavásárlási megállapodások hosszú távú szerződések, amelyek stabilitást biztosítanak az ügyfelek és a befektetők számára. Az aktualizált szabályok elősegítik, hogy egyre több ilyen megállapodás jöjjön létre, egyúttal pedig csökkentik az indokolatlan bürokratikus terheket és díjakat. Dekarbonizációs terveikkel összhangban a tagállamok az energiavásárlási megállapodások keretében tovább támogathatják a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat, többek között garanciarendszerek létrehozása révén.

Ezen túlmenően a tagállamok kétirányú különbözeti szerződéseket vagy azokkal azonos hatású és egyenértékű rendszereket is alkalmaznak majd közvetlen ártámogatási rendszerként annak érdekében, hogy támogassák a villamosenergia-termelésbe történő új beruházásokat, és biztosítsák, hogy a villamosenergia-árakat kevésbé befolyásolják a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló piacokon jelentkező áringadozások.

Azoknak a kétirányú különbözeti szerződéseknek az esetében, melyek megkötésére közigazgatási szervvel kerül majd sor, az energiatermelők – a minimális díjazás biztosítása révén – védelemben részesülnek majd, ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy hatékonyan működjenek és vegyenek részt a villamosenergia-piacokon, és reagáljanak a piaci körülmények alakulására. Azokban az időszakokban, amikor az árak magasak, vissza kell majd fizetniük a többletbevételeket, amelyeket ezután (a belső piacon folyó verseny és kereskedelem torzulását elkerülve) ki lehet osztani a végfelhasználóknak, olyan beruházásokra lehet fordítani, amelyek a végfelhasználók villamosenergia-költségeit hivatottak csökkenteni, illetve elosztóhálózatok fejlesztésére lehet felhasználni.

A kétirányú különbözeti szerződések vonatkozhatnak olyan beruházásokra, melyek szélenergián, napenergián, geotermikus energián, tározó nélküli vízenergián és atomenergián alapuló új villamosenergia-termelő létesítmények létrehozására irányulnak.

Hatékonyabb felkészülés a jövőbeli válságokra

Az új szabályok felhatalmazzák a Tanácsot arra, hogy – a Bizottság javaslata alapján – válsághelyzetet hirdessen ki abban az esetben, ha a nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon nagyon magasra szöknek az árak, vagy ha a villamos energia kiskereskedelmi árai meredeken megemelkednek.

A hatályos uniós szabályok már előirányoznak intézkedéseket a tagállamok számára arra az esetre, ha villamosenergia-válsághelyzet kihirdetésére kerül sor – ezek közé tartozik például a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű fogyasztók által fizetendő villamosenergia-árak további csökkentése. A tagállamoknak ezen túlmenően meg kell akadályozniuk a belső villamosenergia-piac indokolatlan torzulását, többek között azáltal, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a szolgáltatók számára a válságidőszakban.

A fogyasztók védelme, helyzetük javítása

A tagállamok meg fogják erősíteni azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő és energiaszegénységben élő fogyasztók védelmét szolgálják, a kikapcsolás betiltását is ideértve. A reform az energiamegosztási rendszerek további térnyerését is szorgalmazza, kiegészítve a megújulóenergia-közösségekre és a helyi energiaközösségekre vonatkozóan már létező rendelkezéseket.

Cél az ellátásbiztonság

Az úgynevezett kapacitásmechanizmusok, vagyis a tagállamok által a megfelelő kapacitás meglétével kapcsolatos aggályok eloszlatása érdekében bevezetett intézkedések a karbonsemlegesség felé vezető úton a villamosenergia-piac szervesebb részévé válnak, és a későbbiekben már nem lesznek ideiglenes intézkedések. Ez jobb ellátásbiztonságot és nagyobb rugalmasságot eredményez majd, mivel fokozatosan növekedni fog a megújuló energiaforrások aránya.

A következő lépések

A mai napon hivatalosan elfogadott villamosenergia-piaci rendelet módosítja a jelenlegi villamosenergia-rendeletet, és célzott módosításokat vezet be az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (ACER) létrehozó rendeletbe. A következő lépést a rendelet aláírása és az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetése jelenti. A jogszabály a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba – ezt követően a rendeletet közvetlenül alkalmazni kell az összes tagállamban.

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a jelenlegi villamosenergia-irányelv és a megújulóenergia-irányelv módosítására vonatkozó rendelkezéseket a társjogalkotók leválasztották a javasolt rendeletről, és önálló irányelv formájában rögzítették, melynek hivatalos elfogadására szintén a mai napon került sor. A tagállamoknak mostantól kezdve hat hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy nemzeti jogszabályaikat hozzáigazítsák a villamosenergia-piacról szóló irányelv rendelkezéseihez.

Háttér

A Bizottság 2023. március 14-én nyújtotta be az uniós villamosenergia-piac szerkezetének reformjára vonatkozó javaslatokat, válaszul arra, hogy 2022-ben magasak voltak és ingadoztak az energiaárak. A reformcsomag a villamosenergia-piac szerkezetéről szóló rendeletet, valamint a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szembeni védelemről szóló rendeletre irányuló javaslatot foglalta magában. Utóbbit a Tanács 2024. március 18-án fogadta el hivatalosan.

A villamosenergia-piac reformjáról folytatott tárgyalások 2023. október 19-én kezdődtek meg a két társjogalkotó, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között, és kevesebb mint két hónapon belül, 2023. december 13-án zárultak le, amikor ideiglenes megállapodás született a felek között.

”

Forrás:
A villamosenergia-piac reformja: a Tanács aktualizált szabályokat hagyott jóvá; EU Tanácsa; 2024. május 21.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Demokratikus reziliencia: az EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a demokratikus rezilienciáról és a választási folyamatoknak a külföldi beavatkozás valamennyi formájával szembeni védelméről. 2024-ben világszerte több milliárd polgár adja le a szavazatát – többek között az európai parlamenti választások keretében –, ezért a Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy a demokratikus reziliencia kérdése továbbra is kiemelt helyet foglal el a napirendjén.

A változó biztonsági környezetben a demokráciák új kihívásokkal néznek szembe, mivel rosszindulatú szereplők egyre gyakrabban alkalmaznak hibrid taktikákat a választási folyamatok aláásására, azok legitimitásának megkérdőjelezésére és az embereknek a szavazástól való eltántorítására. A külföldi szereplők általi, egyre gyakoribb információmanipuláció mellett a hibrid hadjáratok magukban foglalhatnak rosszindulatú kibertevékenységeket és egyéb elemeket is, így például a mesterséges intelligencia és a deepfake használatát.

A Tanács a következtetésekben áttekintést nyújt azokról a különböző mechanizmusokról, amelyek az EU rendelkezésére állnak a hibrid fenyegetésekkel és a külföldi beavatkozással szembeni fellépés, valamint a választások védelme céljából. Ezen intézkedések közé tartozik a hibrid eszköztár, a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére szolgáló eszköztár és a hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatok, amelyek keretet biztosítanak a hibrid hadjáratokra való koordinált reagáláshoz, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a dezinformáció visszaszorítását célzó, megerősített gyakorlati kódex, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet és a különböző koordinációs hálózatok.

A Tanács a közelgő európai parlamenti választásokra tekintettel felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy fokozzák a külföldi szereplők arra irányuló kísérleteinek nyomon követését, hogy beavatkozzanak az EU-n belüli demokratikus folyamatba. Felkéri továbbá az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Bizottságot, valamint a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben használjanak fel minden létező mechanizmust, hálózatot és eszközt az EU-n belüli szoros együttműködés biztosításához és a választások integritásának támogatásához, anélkül, hogy ezzel gátolnák a nyílt demokratikus vitát.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy folytassa az online platformokkal együtt végzett munkáját, továbbá a civil társadalommal, a tudományos körökkel és a tényellenőrzőkkel való szoros együttműködését, valamint a tagállamokkal folytatott információcserét a külföldi beavatkozással és a digitális térben zajló dezinformációval szembeni küzdelem céljából.

A Tanács hangsúlyozza továbbá a szabad, független és pluralista média kritikus szerepét, valamint a polgárok digitális jártassága és médiatudatossága előmozdításának fontosságát a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni általános társadalmi reziliencia megerősítése tekintetében.

Háttér

A közelgő európai választásokkal összefüggésben az uniós intézmények és a tagállamok számára fontos prioritást jelent a figyelem felhívása a választási folyamatokba való külföldi beavatkozásra és a választásoknak a külföldi beavatkozás valamennyi formájával szembeni védelme.

Az uniós vezetők kiemelték ezt a kérdést az április 17–18-i ülésükön, amikor hangsúlyozták, hogy az EU és a tagállamai eltökéltek amellett, hogy szorosan felügyeljék és korlátozzák azokat a kockázatokat, amelyek a dezinformációból és a választási folyamatokba történő külföldi beavatkozásból származnak. A vezetők felkérték az uniós intézményeket és a nemzeti hatóságokat, hogy működjenek együtt e kérdésekben.

E felkérés nyomán a Tanács belga elnöksége 2024. április 24-én úgy határozott, hogy információmegosztási módban aktiválja a Tanács politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusát annak érdekében, hogy a politikai döntéshozók világos képet kapjanak az európai választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos fejleményekről, hozzájáruljanak a felkészültséghez, és támogassák a gyors és koordinált uniós szintű reagálást.

”

Forrás:
Demokratikus reziliencia: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről; EU Tanácsa; 2024. május 21.

Az EU Tanácsa előkészítette az utat a hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású egységek bevetéséhez

„A Tanács a mai napon jóváhagyta a hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok gyakorlati létrehozására vonatkozó irányadó keretet. Ez pedig megnyitja az utat ahhoz, hogy ezek a csapatok kérésre bevethetők legyenek a hibrid fenyegetésekre és hadjáratokra való felkészülés és az ellenük való küzdelem során.

A hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatok az uniós hibrid eszköztár részeként az egyik olyan kulcsfontosságú eszközt jelentik, amely támogatja az uniós tagállamokat és partnerországokat a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben. A stratégiai iránytű egyik legfontosabb célkitűzésének megfelelően testre szabott és célzott rövid távú támogatást fognak nyújtani a tagállamoknak, a közös biztonság- és védelempolitika hatálya alá tartozó misszióknak és műveleteknek, valamint a partnerországoknak a hibrid fenyegetésekkel és hadjáratokkal szembeni fellépéshez.

Az egyre romló biztonsági környezetben, amelyben mind gyakrabban tapasztalható a dezinformációnak, a kibertámadásoknak, a kritikus infrastruktúrák elleni támadásoknak, a migráció eszközként való felhasználásának és a választások rosszindulatú szereplők általi befolyásolásának a jelensége, a hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatok az EU fontos új képességeiként segítik majd az új és az újonnan megjelenő fenyegetésekkel szembeni fellépést.

Háttér

A biztonság és a védelem területére vonatkozó, a Tanács által 2022-ben jóváhagyott stratégiai iránytű olyan uniós hibrid eszköztár kidolgozását szorgalmazza, amely összefogja a hibrid fenyegetések széles körének felderítését és az azokra való reagálást célzó meglévő és lehetséges új eszközöket. Ez magában foglalja a különböző hibrid fenyegetésekhez alkalmazkodni képes, valamint a vonatkozó ágazati nemzeti és uniós polgári és katonai szakértelmet igénybe vevő, hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok létrehozását.

”

Forrás:
Hibrid fenyegetések: a Tanács előkészítette az utat a hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatok bevetéséhez; EU Tanácsa; 2024. május 21.

Az EU Tanácsának következtetései a magasabb szintű kiberbiztonsággal rendelkező, reziliensebb Unióról

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a kiberbiztonság jövőjéről azzal a céllal, hogy iránymutatást nyújtson, és meghatározza a magasabb szintű kiberbiztonsággal rendelkező, reziliensebb Unió kiépítésére vonatkozó elveket.

A kiberbiztonság jelentőségét aligha lehet alábecsülni. Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a kiberbiztonsági fenyegetések szintje, összetettsége és nagyságrendje is. Ezzel párhuzamosan határozottan fokozódtak a globális geopolitikai feszültségek.

„A kiberbiztonság több szinten működik, garantálva a vállalkozásaink, kormányaink és polgáraink biztonságát. Mindenki megérdemli a biztonságos internetet és az azzal járó nyugalmat. Mindenki megérdemli, hogy biztonságban érezze magát, online és offline egyaránt. Stabil és reziliens digitális világot kell építenünk, proaktív intézkedések és nemzetközi együttműködés útján.” – Petra de Sutter, belga miniszterelnök-helyettes, közszolgálati, távközlési, postaügyi és az állami tulajdonban lévő vállalatokért felelős miniszter

„A mai napon meghatároztuk a magasabb szintű kiberbiztonsággal rendelkező, reziliensebb Unió kiépítésére irányuló következő lépésekre vonatkozó elveket. A jövőben a fő prioritásaink közé kell tartoznia, hogy a végrehajtásra, a harmonizált szabványok elfogadására, a tanúsításra, az ellátási lánc biztonságára, a magánszektorral való együttműködésre, a kkv-k támogatására és a megfelelő finanszírozásra összpontosítsunk.” – Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár

A Tanács a következtetésekben emlékeztet a végrehajtás középpontba állításának, a koordináció és együttműködés megerősítésének, valamint annak fontosságára, hogy az ágazati jogalkotásban elkerüljük a kiberbiztonságra vonatkozó szabályok széttagolttá válását. A Tanács emellett szorgalmazza a kibertérrel kapcsolatos szerepek és felelősségi körök további tisztázását, a kiberbűnözés elleni küzdelem terén való együttműködés megerősítése, valamint a kibertérre vonatkozó válságkezelési keret tervezetének felülvizsgálatát célzó munka elvégzését. Kiemeli ezenkívül a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásának, valamint az új technológiákból fakadó kihívásoknak való megfelelésnek a szükségességét.

A Tanács a készséghiány megszüntetése érdekében sokszereplős megközelítés alkalmazására – többek között a magánszektorral és a tudományos körökkel való együttműködésre – bátorít. A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás szükségességét, kiemelve a magántőke bevonásának fontosságát. Felhívja továbbá a figyelmet a külső dimenzióra, emlékeztetve arra, hogy – az erős nemzetközi ökoszisztéma kialakításához való hozzájárulásként – aktív nemzetközi politikára lenne szükség a harmadik országokkal való együttműködés megerősítése céljából, különösen transzatlanti viszonylatban. A Tanács a megváltozott, fokozódó fenyegetettségi szint tükrében végezetül felkéri az Európai Bizottságot és a főképviselőt, hogy terjesszenek elő egy felülvizsgált kiberbiztonsági stratégiát.

”

Forrás:
Kiberbiztonság: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a magasabb szintű kiberbiztonsággal rendelkező, reziliensebb Unióról ; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 21.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az EU Tanácsának következtetései az űrpolitikáról és a versenyképességről

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el Európa versenyképességének az űrpolitika révén történő megerősítéséről. A szöveg azt vizsgálja, hogy egy versenyképesebb európai űrágazat hogyan járulhat hozzá az Unió előtt álló gazdasági és társadalmi kihívások leküzdéséhez, illetve globális szinten hogyan erősítheti meg az EU szerepét.

„Az űrágazat egyre fontosabb szerepet fog játszani Európa stratégiai autonómiájának biztosításában. Az ambiciózus űrpolitika üzleti lehetőségeket és minőségi munkahelyeket fog teremteni ebben a gyorsan növekvő ágazatban, továbbá az iparra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedően segíteni fogja gazdaságunkat a zöld és digitális átállás felgyorsítása terén, valamint abban, hogy az európai gazdaság felkészültebben álljon helyt a globális szintű versengésben.” – Thomas Dermine, Belgium szövetségi kormányának a gazdasági és munkaügyi miniszter mellé rendelt, tudománypolitikai, valamint a gazdaságélénkítésért és a stratégiai beruházásokért felelős államtitkára

Az űrpolitika hozzájárulása Európa versenyképességéhez

A Tanács a következtetésekben kiemeli, hogy a világűr szerepe egyre fontosabb számos, az EU előtt álló társadalmi-gazdasági kihívás és szakpolitika összefüggésében, a zöld megállapodástól kezdve (az adatgyűjtés elősegíti az éghajlatváltozás jobb megértését és az arra való felkészülést), a digitális átmeneten keresztül (űralapú kommunikációs és információs szolgáltatások) egészen az EU általános versenyképességéig. Az űrpolitika továbbá hozzájárul a gazdasági növekedéshez azáltal, hogy olyan innovatív megoldásokat, rendszeralkalmazásokat és szolgáltatásokat hoz létre, amelyek az űrkutatási és nem űrkutatási ágazatok közötti integráltabb együttműködés révén számos más ágazat javát szolgálhatják.

Az űrágazat fellendítése

A mai napon elfogadott szövegben a tagállamok hangsúlyozzák, hogy fokozni kell az űradatok felhasználását, továbbá az űrágazat erőteljesebb fejlesztésére szólítanak fel mind az állami, mind a magánberuházások biztosítása és növelése révén. A közbeszerzés, a megfelelő kockázatkezelési keretrendszer vagy a magán és állami finanszírozási modellek előmozdítása pozitív hatással lehet az űrökoszisztéma valamennyi szereplőjére, beleértve a kis- és középvállalkozásokat is. A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy ki kell aknázni az űrkutatásra és -fejlesztésre fordított beruházások multiplikátorhatását, előmozdítva a stabil és kiszámítható üzleti keretet, valamint a szükséges készségek fejlesztését az ágazat munkavállalói körében. A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy a hatóságok – az űradatok biztonságának és védelmének megőrzése mellett – fontos szerepet játszanak a vállalkozások számára az adatokhoz való költséghatékony hozzáférés biztosításában.

Űrpolitika és globális fellépés

A ma elfogadott következtetések alapján az Európai Uniónak és az Európai Űrügynökségnek szerepet kell vállalniuk a fenntartható űrkörnyezetet biztosító globális szabályok kidolgozásában. A következtetésekben a Tanács megállapítja, hogy az erős európai űrágazat alapvető fontosságú az európai stratégiai autonómia szempontjából, továbbá sürgeti az európai űrágazat és a globális együttműködési partnerségek bővítését. A következtetések azt is hangsúlyozzák, hogy a világűr létfontosságú szerepet játszik a kritikus infrastruktúrák (például az energetikai vagy a hálózati infrastruktúra) védelme szempontjából, ami megkerülhetetlenné teszi a kritikus technológiák biztonságának szavatolását.

Háttér

Az EU Tanácsának belga elnöksége ESA–EU Közös Űrtanácsot szervezett az ESA–EU keretmegállapodás 20. évfordulója alkalmából. Az ESA–EU keretmegállapodás, amely a két szervezet közötti együttműködés intézményi alapja, előirányozza ilyen ülések megszervezését. Az ülés javasolt témájaként Európa versenyképességének az űrpolitika révén történő megerősítését tűzték ki. Az európai űrágazat előtt jelenleg álló fő kihívások közé tartozik a nemzetközi versenyben való helytállás, az élvonalbeli innováció fejlesztése és az európai űrpiac globális vonzerejének növelése.

”

Forrás:
A Tanács következtetéseket fogadott el az űrpolitikának Európa versenyképességéhez való hozzájárulásáról; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 23.

Az EU Tanácsa a kutatásbiztonság fokozásáról szóló ajánlást fogadott el

„A Tanács a kutatásbiztonság fokozásáról szóló tanácsi ajánlást fogadott el. Az ajánlás fő célja, hogy támogassa a Bizottságot és a tagállamokat a nemzetközi együttműködésből eredő kutatásbiztonsági kockázatok kezelésében. Az ajánlás szövege elsősorban a tudás nemkívánatos átadása, a külföldi beavatkozás, valamint az etikai vagy feddhetetlenségi jogsértések területéhez kapcsolódó kockázatokat azonosít. Az ajánlás nem tartalmaz kötelező erejű rendelkezéseket, de iránymutatást nyújt a Bizottság, a tagállamok és a kutatói közösség számára a potenciális intézkedéseik tekintetében.

„Ez az ajánlás a kutatás és az innováció területén a belga elnökség egyik prioritása volt. Miközben nyitottak vagyunk a tudáscserére és a nemzetközi együttműködésre a kutatás területén, nem lehetünk naivak. A változó geopolitikai kontextus fényében mielőbb közös választ kell találnunk arra, hogy miként vehetjük elejét annak, hogy a saját kutatásaink eredményeit a biztonságunk vagy értékeink ellen használhassák fel. A tudományos közösségnek haladéktalanul iránymutatásra van szüksége.” – Willy Borsus, vallon miniszterelnök-helyettes, gazdasági, külkereskedelmi, kutatási és innovációs, területfejlesztési, mezőgazdasági, valamint a digitális gazdaságért, a duális szakképzési intézetért (IFAPME) és a kompetenciaközpontokért felelős miniszter

Az ajánlás főbb elemei

A Tanács a ma elfogadott szövegben általánosságban felszólít a témával kapcsolatos figyelemfelhívásra, és iránymutatást nyújt a kockázatok felméréséhez és a kutatásbiztonság fokozásához a nemzetközi partnerekkel folytatott kutatási együttműködés eseteiben. A szöveg a következő három részre oszlik: a Bizottságnak és a tagállamoknak címzett ajánlások, a tagállamoknak címzett ajánlások, valamint a Bizottságnak címzett ajánlások.

Ajánlás a tagállamok és a Bizottság számára

A Tanács azt ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy a kutatásbiztonság fokozására irányuló szakpolitikai intézkedések tervezése és végrehajtása során vegyék figyelembe a felelős nemzetköziesítésre vonatkozó vezérelveket, például a tudományos élet szabadságát és az intézményi autonómiát. Ami a nem uniós országokban lévő partnerekkel folytatott nemzetközi kutatási és innovációs (K+I) együttműködést illeti, azt nyitott és egyúttal biztonságos módon kell megvalósítani, a „szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvének megfelelően, valamint az alkalmazandó korlátozások figyelembevételével. Figyelembe kell venni továbbá a védintézkedések arányosságának, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásának elvét. A kutatásbiztonság védelmére irányuló intézkedéseknek el kell kerülniük a protekcionizmust, valamint azt, hogy a kutatást és az innovációt indokolatlanul politikai eszközként használják.

Ajánlások a tagállamok számára

A ma elfogadott szöveg a kutatásbiztonság fokozását célzó tizennégy ajánlást intéz a tagállamokhoz. Ezek közé tartozik a nemzeti megközelítések kidolgozása, nemzeti iránymutatások vagy a releváns intézkedések és kezdeményezések felsorolásának kidolgozása; támogató szolgáltatások létrehozása vagy megerősítése annak érdekében, hogy segítsék a K+I ágazat szereplőit a nemzetközi kutatási együttműködéssel kapcsolatos kockázatok kezelésében; a kormányzaton belüli ágazatközi együttműködés megerősítése; illetve a kutatásbiztonsággal kapcsolatos politikai döntéshozatal tudományos alapjainak megteremtése.

Az ajánlás emellett célzott intézkedéseket javasol a tagállamoknak a kutatásfinanszírozó szervezetekkel és a kutatást végző szervezetekkel folytatandó együttműködésére vonatkozóan.

Ajánlások a Bizottság számára

Végezetül a dokumentum tizenegy ajánlást tartalmaz a Bizottság számára a strukturálisabb támogatás lehetőségeinek vizsgálata és értékelése terén, például hogy mérlegelje egy kutatásbiztonsággal foglalkozó európai szakértői központ létrehozásának lehetőségét.

Nyomon követés

A végrehajtás nyomon követését a Bizottság fogja végezni a tagállamokkal együttműködésben, és a K&I általános megközelítéséről szóló, már meglévő jelentései keretében kétévente jelentést fog tenni a Tanácsnak. A következő jelentés 2025 derekán várható. A Bizottság igénybe veheti az Európai Kutatási Térség (EKT) meglévő irányítási struktúráit.

Háttér

A Bizottság 2024. január 24-én a gazdasági biztonságra irányuló javaslatcsomag részeként javaslatot tett a kutatásbiztonság fokozásáról szóló tanácsi ajánlásra. Az ajánlásra irányuló javaslatot a Bizottság által indított véleményezési felhívás előzte meg, amely 2023. december 6. és 2024. január 3. között volt elérhető.

”

Forrás:
A Tanács elfogadta a kutatásbiztonság fokozásáról szóló ajánlást; Európai Unió Tanácsa; 2024. május 23.