Skip to main content

34-35. szám, 2012. augusztus 21.

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2012. szeptember 3-án fog megjelenni!

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról

„– Fél éve működik a NAIH, sikerült megvalósítani azt a célt, hogy az adatvédelmet jobban lehet képviselni hivatali, mint ombudsmani szinten?
– Remélem, hogy a féléves működés bizonyította, hogy az átalakítás hasznos volt, és a megerősített jogkörökkel élve hatásosabb védelmet nyújthatunk az állampolgároknak. Bízom abban is, az átalakulással kapcsolatos indulatok végképp lecsillapodnak. Ömlenek hozzánk a panaszbeadványok, mi pedig ontjuk az állásfoglalásokat, és élünk a hatósági jogkörrel. Több mint háromezer folyamatban lévő ügyet hoztunk át az ombudsmani hivatalból, és ennél is több érkezett hozzánk az első fél évben. Majdnem száz jogszabályt véleményeztünk. A hatósági szerepkört ugyanakkor nekünk is tanulnunk kell, hiszen korábban ez nem létezett. Ráadásul zömmel az ombudsman munkatársait vettem át, akiknek nem is lehetett ilyen gyakorlatuk. A hatósági eljárás sokkal kötöttebb, határidőkkel tarkított folyamat. De éppen a múlt héten szabtunk ki két, ingatlanokkal foglalkozó honlapra maximális, tízmillió forintos bírságot.

– Volt már erre példa az elmúlt fél év során?
– Ekkora összegre nem. A bírság mértékének oka, hogy sok az érintett, és súlyosnak ítéltük a jogsértést, ami hosszú ideig fennállt. Voltak korábban olyan vélemények, hogy a tízmilliós maximális bírság nem elég elrettentető, de én nem osztom ezt a véleményt.

– Hány millió forint bírságot szabtak ki összesen a fél év alatt?
– Körülbelül tizenöt-húsz milliót.

– Ha a megbüntetettek nem hagynak fel a jogellenes tevékenységgel, kiszabhatnak rájuk egy ugyanekkora bírságot?
– Egy újabb panaszbeadvány esetén következő eljárás indul, amelynek megint bírság lehet a vége.

– Pár hete a szociális konzultáció utolsó papíralapú kérdőíveit is megsemmisítették, de Jóri András volt adatvédelmi biztos szerint továbbra is fennáll a jogosulatlan adatkezelés.
– A konzultáció során az adatkezelést az ombudsman jogellenesnek nyilvánította, és elrendelte a személyes adatok megsemmisítését. Az ügy fellebbezés után a bíróságra került, s végül megváltoztattuk a határozatot. A válaszadók a konzultációban hozzájárulhattak ahhoz, hogy a későbbiekben is megkereshetik őket ebből a célból. Ők a jogszabály szerint éltek az információs önrendelkezési jogukkal. Szereptévesztés lett volna, ha azt mondom, semmibe veszem majdnem egymillió ember hozzájáruló nyilatkozatát, és elrendelem az adatbázis törlését. A határozat többi részével azonban egyetértettem, vagyis azzal, hogy a többi adatot meg kell semmisíteni. Az első konzultáció során egyébként nem volt lehetőség arra, hogy valaki anonim módon küldje vissza a kérdőívet, most már így is lehet válaszolni, és bárki, bármikor kérheti adatainak a törlését. A papíralapú adatbázist megsemmisítették, a kérdőíveket ledarálták.

– Néhány napja három civilszervezet fordult önhöz, ugyanis szerintük az új Ptk. tervezete nem biztosítja a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, mert nem tiltja meg, hogy üzleti titokra való hivatkozással elháríthassanak egy ilyen kérést.
– A közérdekű adatok nyilvánosságának az a célja, hogy az állam működése átlátható legyen. Evidensnek tartom, hogy az állam működésének ellenőrzése magában foglalja a pénzköltés áttekintését is. A Ptk. eddig szabályozta, hogy nem lehet üzleti titoknak minősíteni ezeket az adatokat, az új azonban valóban nem. A kormány szándéka, hogy ezt máshol, az információszabadságot taglaló jogszabályban rögzítse, és ez teljesen logikus is. Semmivel sem csökken a tilalom súlya, ha más törvény tartalmazza. Az alaptörvény ezzel együtt alkotmányos rangra emelte a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, az ebbe a körbe tartozó adatok nyilvánosak, közérdekűek. Nem azt kell nézni tehát, hogy egy szervezet közfeladatot lát-e el, hanem hogy nemzeti vagyonnal gazdálkodik vagy sem. Persze felmerül a kérdés, mi van azzal az állami vagy önkormányzati szervezettel, céggel, amely esetlegesen emiatt a szabály miatt hátrányba kerül a piacon, miután a konkurenciával szemben rá sokkal szélesebb körű nyilvánossági szabály vonatkozik. Nem lenne jó, ha olyan helyzet állna elő, hogy az alapjog gyakorlásával gazdasági hátrányt okozunk egy gazdálkodó szervezetnek. Itt is meg kell találni az egészséges kompromisszumot.

– Korábban említette, még mindig vannak intézmények, amelyek nem veszik tudomásul, hogy a munkájuk nyilvános. Tapasztalt elmozdulást?
– Ilyen rövid idő alatt nem. Régóta visszatérő problémákkal találkozom, s majdnem ugyanolyan állásfoglalásokat írok alá, mint ombudsmanként. Ilyen terület például az önkormányzati képviselők személyes adatokhoz való hozzáférésének joga.

– Hiányolta korábban, hogy hivatalból nem indíthat vizsgálatot. Van esély arra, hogy ez megváltozzon?
– Bízom abban, előbb-utóbb a jogalkotó hozzányúl a törvényhez. Hatósági eljárásokat indíthatunk hivatalból, de vizsgálatot nem. Ez ugyanakkor nem okoz hatalmas gondot, hiszen ha az állampolgárok jogsértést érzékelnek, megtalálnak minket.”

Forrás:
Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalról; Baranya Róbert; Magyar Hírlap; 2012. augusztus 11.

Ügyfélbarát, jól felkészült munkatársakat toboroznak a Kormányablakokba

„A Kormány döntése alapján megyeszékhelyeken biztosított képzéssel készítik fel a Kormányablakok leendő munkatársait az egyre növekvő feladatokra. Közlemény.
Az ősszel induló továbbképzés távoktatási módszerekkel, előadások és személyes konzultációk formájában zajlik. A továbbképzésen részt vevők és sikeresen vizsgázók dolgozhatnak a Kormányablakokban, amelyek száma a jelenlegi 29-ről 2013 végére körülbelül 300-ra nő. Nemcsak a Kormányablakok száma, hanem az ott elintézhető ügyek száma is megnő, a Kormány célja ugyanis az egyablakos ügyintézés bevezetése. Ehhez az ügyeket jól ismerő, képzett és az ügyfelekkel készséges munkatársakra van szükség.

Összesen 6500 fő számára szerveznek továbbképzést. A jelentkezésnél előny az eddigi ügyfélszolgálati munka és a nyelvvizsga, de az ügyfelekhez, az ügyfélszolgálati munkához való hozzáállást is hangsúlyosan mérik.

A Kormány elfogadta azt a rendeletet, amely rögzíti a Kormányablakoknál dolgozó személyek kiválasztásának és képzésének feltételeit, amely a most a közzétett jelentkezési felhívás alapját is képezi. A képzés költségeit Európai Uniós forrás biztosítja.

A munkakör betöltéséhez szükséges jelentkezési felhívás a kormany.hu-n és a Hivatalos Értesítőben is olvasható. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium www.kabkarrier.kormany.hu címen külön honlapot indított, ahol a továbbképzéshez kapcsolódó minden szükséges információ megtalálható. A jelentkezéshez szükséges pályázati űrlap is ezen a honlapon érhető el. A képzésre elektronikusan lehet jelentkezni 2012. augusztus 31-ig.

A képzés során megszerezhető végzettség elismert közigazgatási szaktudást és hosszútávú, kiszámítható munkakört biztosít. Az ősszel induló képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi a megyeszékhelyeken. Az ügyintézők közigazgatási alapismereteket, közigazgatási hatósági eljárási ismereteket, elektronikus közigazgatást, ügyfélszolgálati informatikát tanulnak, felkészítik őket az egyedi ügyek és élethelyzetek kezelésére, és a képzés fontos része az ügyfélszolgálati készségfejlesztés.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők két féléves szakirányú továbbképzésen, a középfokú végzettségűek pedig 316 órás közszolgálati továbbképzésen vesznek részt. Az ilyen képesítéssel rendelkezők lehetnek a Kormányablak dolgozói. A kiválasztási eljárás során a képzésre jelentkező közszolgálati tisztviselőnél előnyt jelent, ha középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, vagy a jelentkezésekor ügyfélszolgálati munkakörben foglalkoztatják. A képzés szóbeli és írásbeli vizsgával zárul.

A Kormány célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok lehetőleg egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – Kormányablakoknál tudják majd hatósági ügyeiket intézni. Ehhez vezető fontos lépés, hogy 2013. január 1-jével felállnak a járási hivatalok, a jelenleg működő okmányirodák Kormányablakokká alakulnak át. A jövő év végére a jelenlegi 29 Kormányablak helyett már kb. 300 Kormányablak működik majd az országban, ahol hétfőtől-péntekig reggel 8-tól este 8-ig várják az ügyfeleket.”

Forrás:
Ügyfélbarát, jól felkészült munkatársakat toboroznak a Kormányablakokba; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. augusztus 15.

Szabó Erika: jóval könnyebb lesz az ügyintézés az állampolgároknak

„A területi közigazgatásért felelős államtitkár szerint senkinek nem jelent majd ügyintézési nehézséget a járások kialakítása, annak ugyanis éppen az a célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék el az ügyeiket.
Szabó Erika ezt azután nyilatkozta csütörtökön az MTI-nek, hogy a Blikk arról írt, rosszul járnak azok, akik nem valamelyik járási székhelyen laknak, jövőre ugyanis akár többórás utazással is járhat bizonyos ügyek elintézése.

Az államtitkár teljes félreértésnek vagy az állampolgárok szándékos ijesztgetésének nevezte a cikkben foglaltakat, álláspontja szerint ugyanis nincs szó arról, hogy a járások jövő január 1-jei létrejöttével bárkinek is nehezebb lenne a dolga vagy többet kellene utaznia. A járási rendszer kialakításának éppen az a célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket – mondta, hozzátéve, hogy a területi közigazgatás teljes átalakítása 2013 végére fejeződik be, amikor az egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen, a kormányablakokban lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet. Ez jelenti majd az igazi könnyebbséget az embereknek – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az ehhez vezető úton az egyik szervezeti átalakítási lépcső a járások kialakítása.

A járásokhoz nem önkormányzati feladatok kerülnek át, hanem a polgármesteri hivatal élén dolgozó jegyző bizonyos államigazgatási hatáskörei, amelyek esetében eddig is célszerűbb lett volna, ha azokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül látja el – magyarázta Szabó Erika. A jegyzőnél olyan feladatok maradnak, amelyeket – a helyismeret miatt – indokolt, hogy ő lásson el – fűzte hozzá. Szavai szerint minden a helyére kerül a közigazgatásban, és ennek központjában az ügyfelek állnak, a cél ugyanis az, hogy ők jobban járjanak.

Az államtitkár kitért azokra a településekre is, amelyek – a Blikk cikke szerint – kifogásolták a járási beosztást. Több Veszprém megyei településsel, így Balatoncsicsóval, Óbudavárral, Szentantalfával, Szentjakabfával és Tagyonnal kapcsolatban kifejtette: ezek a községek az első tervezet szerint is a balatonfüredi járáshoz kerültek volna, ám a polgármesterek egyöntetűen jelezték, hogy a tapolcaihoz szeretnének tartozni. Ezért átkerültek oda – folytatta Szabó Erika -, ám ezt követően megváltoztatták álláspontjukat, és mégis Balatonfüredhez kérték magukat, ezért a már elfogadott kormányrendelet a Balaton-parti városhoz sorolja ezeket a településeket.

Budaörssel kapcsolatban – amelynek független polgármestere, Wittinghoff Tamás bírálta, hogy nem az általa vezetett város, hanem Budakeszi lett a járás székhelye – Szabó Erika elmondta: hosszú egyeztetés eredményeként született meg az a döntés, hogy Budakeszi lesz a székhely. „Egy olyan járásban, ahol két nagy település is versenghet a székhely tisztségéért, mindkettőt nem lehet központnak kijelölni” – hívta fel a figyelmet Szabó Erika, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a másik városban, azaz Budaörsön sem lesz nehézkes az ügyintézés, az ott lakóknak továbbra sem kell átutazniuk a járásszékhelyre, hiszen a járási hivatalnak Budaörsön is lesz kirendeltsége, ráadásul ott is működik okmányiroda, ahol az ügyeket továbbra is lehet majd intézni.

Hasonló a helyzet Dorog és Esztergom esetében: bár előbbi nem lett járásszékhely, de Dorogon is van okmányiroda, így onnan sem kell majd a járás központjába, Esztergomba utazni ügyintézésre – mondta az államtitkár.

A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, jövő januártól országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal kezdi meg működését. A Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista.”

Forrás:
Szabó Erika: jóval könnyebb lesz az ügyintézés az állampolgároknak; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. augusztus 16.
Lásd még:
Járások: az ügyfél megjárhatja!; Blikk.hu; 2012. augusztus 15.

Mi lesz a múzeumokkal?

„Az eredetileg megígértnél több állami támogatást kaphatnak a városok a nekik adott múzeumok és könyvtárak fenntartására, de az átadás körül változatlanul nagy a bizonytalanság. Az intézmények az államnak nem kellenek, a megyék pedig képtelenek voltak fenntartani őket.

Tovább bonyolódik az eredetileg sem egyszerű vita, amely a közművelődési intézmények erőltetett tulajdonosváltását kíséri. A legújabb kormányzati nyilatkozatok már jóval több pénzt ígérnek a városoknak, amelyekre az állam ráteszi a fenntartás terhét, ám a bizonytalanság nem csökkent.

A vita tárgya az: ki és miből tartsa fenn a tavalyig megyei tulajdonú intézményeket – nagyrészt könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat. Ezeket döntő többségükben nem merné bezáratni egyetlen politikus sem, ám a fenntartás általában meg nem térülő költségeit sem szívesen viselné senki. Az már 2011-ben eldőlt, hogy a megyék, ahova korábban tartoztak, képtelenek biztosítani a működésüket, így az állam idén januártól átvette őket. Hamar kiderült azonban, hogy a nagy presztízsű, ám kevés bevételt hozó intézményeket központilag sem szívesen tartanák fenn, így egy kormánydöntéssel kéretlenül is átadták ezeket a városi önkormányzatoknak. Ott sincs azonban sok szabadon elkölthető pénz – a vita hónapok óta arról folyik, mennyit adna nekik az állam erre a feladatra.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár nemrég azt ígérte: 2013-ban 17,6 milliárd forintot oszt el a kormány az önkormányzatok közt a múzeumok és könyvtárak fenntartására. Ez jóval nagyobb összeg, mint amiről korábban szó esett – eredetileg 5 milliárd körüli támogatásról volt szó. Igaz, a legnagyobb része, 10,5 milliárd jelenleg egy általános keret részeként szerepel a jövő évi büdzsé tervében, és nem csak a most a városokhoz átkerülő intézményekre lehetne költeni, hanem a már eddig is önkormányzati tulajdonban lévő gyűjteményekre, könyvtárakra is. Tisztán körülbelül 6,8 milliárd forint az, amelyet a jövőre városi tulajdonba adott intézményekre lehet költeni, hogy ezen felül a 10,5 milliárdos külön keretből mennyit fognak e célra szánni, az későbbi döntés lesz. Vagyis végül kisebb többletforrás jut az átadott intézményekre, mint amennyit a kormányzati sikerkommunikáció jelez, ám így is néhány milliárddal több, mint amiről eredetileg szó volt.

A 6,8 milliárdos keret három részre oszlik. 2,2 milliárd forint jut az egykori megyei, jövőre már városi múzeumokra, 2,9 milliárd az ugyanilyen besorolású könyvtárakra, 1,7 milliárd pedig arra, hogy ezek a könyvtárak el tudják látni a környék kisebb településeit is könyvekkel, akár mozgó könyvtárral.

Nem egyszerű a helyzet azonban így sem. Arról ugyanis továbbra sem egyértelmű a szabályozás, hogy melyik önkormányzat mennyit kapna, egyáltalán milyen kritériumok alapján osztanák szét a forrásokat. Információnk szerint erről folynak a tárgyalások az állam és a nagyobb múzeumfenntartó városok közt. Az valószínű, hogy valamilyen módon a tavalyi látogatottság, a gyűjtemény nagysága, valamint ezeknek a mutatóknak a megyén belüli többi intézményhez mért aránya alapján fognak súlyozni, ám a pontos arányok még nem ismertek.

Tovább nehezíti a települések dolgát, hogy jövőre már minden állami támogatás célzott lesz az önkormányzatok felé, vagyis a mostani szabályozással ellentétben pontosan leírják majd központilag, mely pénzeket mire lehet elkölteni, és ezen nem változtathatnak helyben. Azaz elképzelhetetlen lesz, hogy más célra érkező támogatást a múzeumokra, könyvtárakra költsenek el – amennyit az államtól erre kapnak a városok, annyiból kell kigazdálkodni a fenntartást.

A legnagyobb könyvtárakat és a legtöbb múzeumot fenntartó településeken (természetesen Budapest kivételével) ez éves szinten 300-400 milliárd forintos támogatási igényt is jelenthet. 2011-ben például, az eddigi utolsó olyan évben, amikor a megyék feladata volt az ilyen intézményeket fenntartani, a hagyományosan nagy művelődési központok közül Pécsen az összeg meghaladta, Szegeden pedig megközelítette a 300 milliót (az összegek a megyei költségvetésekből származnak, tehát a két megye kisebb településeinek erre szánt forrásait még le kell vonni belőle, ám ez nem túl jelentős), máshol pedig általában 100-200 millió közöttiek voltak. Vagyis összességében juthat elég pénz a múzeumokra és a könyvtárakra, ám az elosztás bizonytalansága sok problémát okozhat.”

Forrás:
Mi lesz a múzeumokkal?; Világgazdaság; 2012. augusztus 16.

Homályos mikrohitel-pályázatok

„Alprogramokra osztott keretösszegek helyett beérkezési sorrendben oszthatja szét vidéken a plusz mikrohitelpénzt a kormány az Új Széchenyi-tervben – vélik szakértők. Az NFÜ egyelőre titkolózik, és nem tudni azt sem, hogy ez mekkora összeg lesz az adott operatív program teljes vállalkozásfejlesztési keretére szánt 81 milliárdból. A közép-magyarországi forrás közben már 9 milliárdnál jár.

Egy decemberi kormányhatározat módosításával 81 milliárd forintra nőtt a gazdaságfejlesztési operatív programnak – a közép-magyarországi régió kivételével az ország összes régiójára vonatkozó – mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó kerete (GOP-2.1.1.). A forrásemelés részleteivel kapcsolatban lapunk megkereste a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) azzal a kérdéssel, hogy a forrásnövelésből mekkora összeg jut a kimondottan a mikrovállalkozások fejlesztését célzó 2.1.1-11/M alkiírásra, melynek eredeti keretét már kimerítették a pályázó mikrocégek.
Az NFÜ konkrét összeget nem említve azt válaszolta: a cél az, hogy a GOP-konstrukció teljes keretösszegének erejéig kötelezettségvállalás történjen a pályázatokra – rugalmasan igazodva a piaci igényekhez, és a forráskeret kimerülése esetén minden felhívás egyidejűleg kerüljön felfüggesztésre.
„A gazdaság élénkítését célzó kormányzati törekvések közelmúltban tapasztalható erősödése kapcsán üdvözöljük a vállalkozások fejlesztését célzó GOP 2.1.1. keretösszegének megemelését, és egyben reméljük, hogy a pluszforrásokból a kombinált mikrohitelprogram is részesülni fog” – mondta lapunknak a program egyik szerződött hitelközvetítője, a BG Finance Zrt. vezérigazgatója. Moskovits Pál szerint az NFÜ válasza azt jelzi, hogy a GOP 2.1.1. keretén belül nem határoznak meg konkrét keretösszegeket az egyes alprogramokra, hanem majd a piaci igények alapján, a beérkezés sorrendje dönt a felhasználható forrásokról a 81 milliárdos összegen belül. A hitelközvetítő cég vezére szerint a kombinált mikrohitelprogram pedig jó eséllyel juthat pluszforrásokhoz, miután igen sikeres konstrukcióról van szó.

A tavaly márciusban elindított program vidéki konstrukciójára ugyanis eredetileg 15 milliárd forintos keretet különített el a kormányzat, amit június végén hárommilliárddal megnövelt, azonban ez a megemelt keret sem fedi le a mostanáig benyújtott igények összegét, mely már meghaladja a 30 milliárd forintot.

A kombinált mikrohitelprogram közép-magyarországi régióra vonatkozó kiírását a forrás kimerülése miatt tavasszal felfüggesztették. Az eredetileg hárommilliárdos keretet májusban négymilliárddal emelték, az NFÜ most arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy júliusi kormányhatározattal a keret 8,99 milliárd forintra nőtt. Ez azonban még mindig több mint ötmilliárddal kevesebb annál, mint amekkora összegű igénylést a közép-magyarországi mikrocégek benyújtottak. Az NFÜ erről azt mondta: a rendelkezésre álló forrásokon felüli projektek tartaléklistára kerültek, és ha felszabadulnak források, a tartaléklistás projektek is kaphatnak támogatást.

Moskovits Pál azt mondta: azért népszerű a program, mert egyablakos ügyintézéssel a pályázó egyszerre igényelhet a piacinál kedvezőbb kamatozású, államilag támogatott forinthitelt és vissza nem térítendő támogatást 10 százalékos önrésszel. A sikerhez a rugalmas felhasználás is hozzájárult: nemcsak gép vagy más tárgyi eszköz beszerzésére, hanem irodacélú ingatlan megvásárlására is felhasználható.”

Forrás:
Homályos mikrohitel-pályázatok; Tar Gábor; Világgazdaság; 2012. augusztus 17.

Navracsics Tibor: fontos a közszféra megismertetése a fiatalokkal

„Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közlése szerint tárcája igyekszik ahhoz hozzájárulni, hogy a fiatalok a pályaválasztáskor a sokak által divatosnak tartott piaci foglalkozások mellett a közszférát is megismerjék, természetesnek vegyék.

A miniszterelnök-helyettes a Kapunyitási pánik elnevezésű zánkai fesztivál budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, ez a célja a két éve sikeresen működő Re-generáció programsorozatnak is. Ennek „egyfajta korosztályos meghosszabbítása” lehet ez a rendezvény, amellyel remélhetőleg sikerül hagyományt teremteniük – fogalmazott.

Úgy vélte, a fesztivál lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy az új élethelyzet kezeléséről tájékozódjanak, emellett pedig különböző programokon vehetnek részt. A rendezvényt a zánkai Új nemzedék központban tartják, és remélhetőleg az ifjúsági centrum a jövőben több hasonló eseménynek is helyet adhat – közölte.

Mihalovics Péter, az új nemzedék jövőjéért program koordinációjáért felelős miniszteri biztos kiemelte, a fesztivál hozzájárulhat a fiatalok állampolgársági aktivitásának növeléséhez, tudatos, kreatív állampolgárokká válhatnak, ami hasznára lehet közösségüknek és az egész nemzetnek is. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, hogy a fiataloknak stabil jövőképük legyen, és biztos egzisztenciát akarjanak teremteni az ország határain belül, amivel Magyarország versenyképességét is növelhetik.

Megjegyezte: Zánkán egy minden fiatalnak vonzó közeget akarnak kialakítani, ahol hasznos időtöltéssel egybekötött kellemes kikapcsolódást nyújthatnak nekik, és ebbe a profilba illik ez a fesztivál is.

Szatmáriné Balogh Mária pszichológus arról beszélt, hogy a serdülőkor vége a párválasztás időszaka, egyúttal annak ideje, amikor az ember egy pályán, egy szakmában kipróbálja magát, továbbá bizonyos értékek mellé áll, önállósodik, és elkezd úgy élni, ahogy gondolja. Ezeknek a döntéseknek a meghozatala azonban egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben – mutatott rá.

Marton Krisztina HR-szakértő kiemelte, a felmérések alapján a 20-30 év közöttiek 80 százalékának csalódást okozott a munka világa, „nem érzi jól magát ott, ahol van”, úgy érzi, zsákutcába került, esetleg nem mer, vagy nem akar kilépni a munka világba, igyekszik halasztani ennek időpontját.

A Kapunyitási Pánik fesztivált Kárász Róbert televíziós műsorvezető kezdeményezésére, augusztus 24. és 26. között rendezik meg Zánkán. A fesztivál témája a kapunyitási pánik jelensége, amely minden második magyar fiatalt érint. Gyakran szorongás, csalódottság és bizonytalanság jellemzi a pályakezdők állapotát, a rendezvény célja ennek a jelenségnek a körüljárása közéleti szereplők, olimpikonok részvételével.”

Forrás:
Navracsics Tibor: fontos a közszféra megismertetése a fiatalokkal; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. augusztus 17.

Az önkormányzatok csak nagyon lassan képesek megszabadulni a korábban felhalmozott hitelektől

„Bár a kormány kiemelt célja az adósság csökkentése, az önkormányzatok csak nagyon lassan képesek megszabadulni a korábban felhalmozott hitelektől. Az új szabályok szerint kormányzati engedély kell az eladósodáshoz, ezt eddig 16 település kapta meg. A rekorder Hódmezővásárhely, amely 23 milliárd értékű eurókötvényre váltotta korábbi tartozásait. Vannak városok, amelyeknek továbbra is a napi működésre kell a hitel, pedig jövőre már tilos lesz hiánnyal tervezni a büdzsét.

„Euró alapú (forintra szabadon átváltható) hitelfelvétel 2509 millió forint értékben, egy összegben folyósítva” – a Közbeszerzési Értesítő szerdai számában megjelent hirdetmény szerint erre vár ajánlatokat a bankoktól Debrecen önkormányzata. A város azt is kiköti, hogy a kölcsön tőketörlesztését 2017-ben szeretné megkezdeni, és ettől kezdve tíz év alatt fizetné vissza.

Bár az ajánlatkérés csak most jelent meg, már februárban, a 2012-es költségvetés elfogadásakor tudni lehetett, hogy Debrecenben a bevételi és kiadási oldal közt lévő 2,5 milliárdos lyukat csak hitelfelvétellel lehet betömni. Kósa Lajos városának példája is jelzi, hogy a kormányzati célkitűzésekkel szemben nem állt meg a magyar önkormányzatok eladósodása, sőt, a devizahitelektől sem tudnak teljesen elszakadni egyes települések.

Nem engednek az 1148-ból
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint az önkormányzatok összes adóssága az idei első negyedévben 1148 milliárd forint volt. Ez több mint 50 milliárddal kevesebb, mint 2011 utolsó negyedévében volt, de ebben a csökkenésben benne van az is, hogy időközben az állam átvállalta a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintra becsült adósságállományát (a megyei intézményekkel együtt).

Az önkormányzatok adósságállományának körülbelül fele 555 milliárd forint volt hosszú lejáratú értékpapírban, jellemzően svájci frank, vagy euró alapú kötvényben, amit 2006 és 2008 közt nagy tételben bocsátottak ki a helyhatóságok. Ezek részben folyó kiadásokat fedeztek, részben EU-s pályázatokhoz biztosítottak önrészt vele. A svájci frank drágulása miatt azonban tavaly nyárra az önkormányzatok olyan adósságcsapdába kerültek, amely már a bankrendszer számára is kiemelt kockázatot jelentett.

A „Magyarország gazdasági stabilitásáról” című, tavaly decemberben elfogadott sarkalatos törvény szerint az önkormányzatok – bizonyos kivételektől eltekintve – csak a kormány engedélyével vehetnek fel hitelt. Több önkormányzat – köztük például Újpest vagy Zugló – ezért még tavaly év végén döntöttek kötvénykibocsátásról, hogy megelőzzék a kormányzati szigort, és szabadon felhasználható pénzhez jussanak. (Ráadásul éppen Kósa Lajos egy a Magyar Narancsnak adott interjújában „kotyogta el”, hogy az önkormányzatok rendszeresen „trükköznek” az uniós támogatásokkal, és az elvileg csak fejlesztésekre fordítható pénzekből működésre is költenek.)

A kabinet ebben az évben eddig három alkalommal határozott arról, hogy engedélyt ad önkormányzati hitelfelvételre: június elején, végén, illetve most hétfőn összesen 16 település kapta meg a felhatalmazást, hogy főleg fejlesztési célra hitelt vegyen fel. A legkisebb összeget, 11,8 milliót a Heves megyei Tarnaméra veheti fel iskola-felújításra. Hasonló célra kapott engedélyt húszmillió forint hitelre a Nógrád megyei Cered. A Baranya megyei Lánycsók viszont működésre kér húszmilliót.

Hitel működésre
A legnagyobb összegre, 79 millió euróra (mintegy 23 milliárd forintra) Hódmezővásárhely kapott felhatalmazást (a város polgármestere ekkor még Lázár János, a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkára volt). A 25 éves futamidejű, euró alapú kötvény a város korábbi adósságainak megújítását szolgálja. Ez lett az eredménye annak a vitának, amit Lázár kezdeményezett az önkormányzat svájcifrank-kötvényeit 2006-ban jegyző Erste Bankkal: a pénzintézet nem engedte el az árfolyamváltozás miatt megnőtt adósságot, de átütemezte annak fizetését.

Ugyancsak adósságmegújítás címén kapott engedélyt 4,9 milliárd forintnyi kötvény kibocsátására Székesfehérvár. Veszprémnek viszont a működés finanszírozására kell a pénz: az önkormányzat kormány döntése szerint 3,6 milliárd forint, hároméves lejáratú kölcsönre kapott engedélyt. Veszprémben már februárban, a költségvetés elfogadásakor tudni lehetett, hogy jelentős hitelre szorul az önkormányzat: a rendeletben 4,1 milliárd „kiegészítő hitel” szerepel, illetve 1,8 milliárd forintot hívhatnak le korábbi szerződésekben biztosított, de ki nem használt hitelkeretekből.

A jövő évi költségvetésben – amelynek sarokszámait júliusban már elfogadta a parlament – jelentősen átalakul az önkormányzatok finanszírozása: intézményeik és hivatali feladataik jelentős részét átveszi az állam, de ezzel együtt a forrásokat is elvesztik, így 40 százalékkal csökken a támogatásuk. Egyelőre bizonytalan, hogy ezzel jól járnak-e, vagy éppen rosszul, de az biztos, hogy 2013-ban már nem tervezhetnek működési hiányt a költségvetésükbe, így elvileg csak fejlesztésre kell majd hitelt felvenniük.”

Forrás:
Nem tudnak lejönni a devizahitelről az önkormányzatok; HVG.hu; 2012. augusztus 18.

Információhiány az oktatásügyben

„Egyelőre folyosói pletykákból tájékozódnak az iskolaigazgatók arról, hogy hogyan érinti intézményüket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása szeptember 1-től. Az önkormányzatok vezetői sem tudnak konkrétumokat, nem egyeztettek velük. Az átvett dolgozók foglalkoztathatóságát „egyenként kell megvizsgálni” az EMMI szerint.

Komoly információhiányban szenvednek azok az iskolaigazgatók és önkormányzati vezetők is, akiknek intézményei a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) kezelésébe kerülnek jövőre. A KIK elvileg szeptember 1-gyel már megalakul, de szinte még semmit nem lehet tudni a működéséről. A hvg.hu-nak egy Pest megyei gimnázium vezetője is arról panaszkodott, hogy kollégáival együtt „folyosói pletykákból”, egymástól, vagy – személyes kapcsolataikat bevetve – informális utakon, a minisztériumból próbálnak tájékozódni az őket érintő változásokról. A megkérdezettek szerint kétséges, ez a hatalmas szervezet jövő évre hogyan lesz működőképes.

„A tanévnyitó konferenciákon és az ősz folyamán megyei tájékoztatókat tervez a minisztérium” – közölte a hvg.hu-val a fenntartóváltás koordinálásával megbízott miniszteri biztos, Marekné dr. Pintér Aranka, arra a kérdésre, hogy hogyan tervezik a jövőben az igazgatók informálását. Idén egy komoly változás már történt a közoktatásban fenntartói szempontból a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) januári megalakulásával. Jövőre ezekből, valamint a települési önkormányzatok oktatással foglalkozó – de nem pedagógus – állományából alakul meg a KIK, körülbelül 2300 fővel − mondta el a miniszteri biztos a hvg.hu-nak.

„Egyenként kell megvizsgálni”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint „a közoktatási feladat-ellátással foglalkozók” kerülnek át majd az önkormányzatoktól az új szervezetbe, de Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének Elnöke lapunknak azt mondta, hogy nem kapnak információkat az őket érintő változásokról. A MIK-ek dolgozói esetében azonban nem zárhatóak ki elbocsátások, mert nem automatikusan kerülnek át a munkatársak az új szervezetbe. Mint az oktatási államtitkárság lapunknak fogalmazott, „az új struktúra feladatellátásához illeszkedően kell egyenként megvizsgálni a MIK-ből átadottak foglalkoztathatóságát”.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeken keresztül fogja ellátni feladatait, amelyek területe egybeesik a járásokéval. A tankerületi igazgatói posztokra szeptember 1-gyel indul a pályáztatás. Ezután év végéig épül ki az országos hálózat, mely a januári önkormányzati intézmény-fenntartói feladatok és annak munkatársi státuszainak átvételével válik teljessé – közölte a hvg.hu-val az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A minisztérium szerint az átvétel az iskoláknak nem okoz majd többletfeladatokat, és mivel az oktatási intézmények fenntartói feladatai csak jövő januárban kerülnek át az államhoz, ezért az iskolák a nyári és a tanévkezdéssel kapcsolatos feladataikat a szokásos módon tudják végezni. Az eddig lezajlott fenntartóváltás tapasztalatai alapján azonban ez nem nyugtatott meg mindenkit. Idén januárban a megyei konszolidációs törvény alapján ugyanis már kerültek át iskolák állami fenntartásba. „Az idei fenntartóváltásnál is mindenféle adatközléseket kértek az intézményektől, volt, hogy egyórás határidővel, ami nagyon megterhelő, pláne, hogy mellette az iskoláknak az alapvető feladataikat is el kell látniuk. Jó lenne, ha az iskolák standard működését a mostani változtatások nem érintenék károsan” – mondta lapunknak a már említett Pest megyei igazgató.

Egy másik intézményvezető nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, bár az időzítés őt is zavarja. „Jobb lenne, ha nyáron történne meg a fenntartóváltás, de igazából mindenkinek közös érdeke, hogy a változások a lehető leggyorsabban menjenek végbe. Hosszú távon egy ilyen lépés szükségszerű, nyilván az iskolák számára adminisztrációs pluszfeladatokat jelent, de általános működésüket nem fogja befolyásolni. A megyei intézményfenntartó központok alá tartozó intézmények számára ez nem fog akkora terhet jelenteni, azt viszont nem lehet tudni, hogy a most még önkormányzatokhoz tartozó iskoláknál mennyire lesz gördülékeny a folyamat” – tájékoztatta hvg.hu-t Imre Zsolt, a váci Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója.

Hány tanár maradhat a pályán?
A közelgő fenntartóváltás miatt ismét aktuálissá válik a kérdés, hogy pedagógus-elbocsátásokra sor kerül-e majd, az érdekképviseletek ugyanis többezres leépítéstől tartanak. Kérdésünkre, hogy az átszervezés miatt előreláthatólag hány iskolai dolgozó állása fog megszűnni, az Emmi csak annyit közölt, hogy a „létszám év közben a tervek szerint változik”, de „a tantárgyfelosztás szerinti tervezés januárban nem változtatható, ezért az átvétel időpontjában nem változik a létszám”.

A spekulációk azonban akár 10 ezer feletti elbocsátásról is szólnak. „A jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását” – jelentette ki Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke július 12-én egy sajtótájékoztatón, és ezt a számot részben a fenntartóváltással magyarázta.

A KIK célja alapvetően az oktatás költséghatékony működése − mondta el most a hvg.hu-nak Galló Istvánné. A szakszervezet szerint a nagyarányú pedagógus-elbocsátást több tényező fogja eredményezni. Egyrészt a tankerületek januártól júniusig áttekintik majd intézményhálózatukat, felmérik az alájuk tartozó gyereklétszámot, illetve iskolai férőhelyeket, és ha költségvetési szempontból úgy látják megfelelőnek, összevonásokról, bezárásokról döntenek majd, ami szükségszerűen vonja maga után a pedagógus-elbocsátásokat. A szakképzésben szintén nagy arányú intézménybezárástól tart a PSZ, mert jövőre a KIK elnöke maga dönthet szakképző iskolák megszüntetéséről. Harmadrészt (ez már független az intézményfenntartótól) a jövő szeptemberben bevezetendő pedagógus-életpályamodell előzményeként „rengeteg tanárnak fognak felmondani, hogy a megmaradóknak biztosíthassák a magasabb béreket”. (Az egészségügyi dolgozók béremelését idén szintén abból biztosították, hogy a szükséges pénzt levonták a kórházak fenntartására szánt támogatásból.)

A köznevelési törvényhez tartozó „titkos” háttéranyag szerint a kormányzati tervek is nagyjából 10 ezer pedagógus elbocsátásáról szólnak 2015-ig – derül ki az FN24.hu tavaly októberi cikkéből, a megvágások pedig elsősorban a felső tagozatok összevonásával, a szakképzés átalakításával és a tankötelezettség leszállításával függnek össze.”

Forrás:
Klebelsberg központ: „egyenként kell megvizsgálni”, kit, hogyan foglalkoztathatnak tovább; Molnár Fruzsina; HVG.hu; 2012. augusztus 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az ”Egységes építésügyi nyilvántartás megalapozása” című, EKOP-1.2.17/B kódszámú kiemelt felhívás útmutatóját lecseréltük a honlapon. A felhívás címét „Az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása” címre módosítottuk. Az output indikátorok teljesítésének határidejét korrigáltuk.”

Forrás:
Az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó dokumentumok

Ezért terjed lassan a netes ügyintézés

„Fokozatosan növekszik az elektronikus ügyintézés jelentősége, de egyelőre még nem szorítja ki a személyes és telefonos kapcsolatot – írja a Világgazdaság a Magyar Infokommunikációs Jelentésre hivatkozva.

A világhálót a legtöbben még mindig kapcsolattartásra, információszerzésre és tájékozódásra, valamint szórakozásra, s kikapcsolódásra használják, míg az ügyintézés egyelőre igencsak le van maradva. – derül ki a Bellresearch felméréséből.

A 15 évnél idősebb internethasználók kicsivel több mint a harmada keres fel legalább alkalmanként államigazgatási, kormányzati vagy önkormányzati honlapokat, a rendszeres használók aránya viszont csupán 3 százalék körül alakul – húzza alá a jelentés.

Az internetes ügyintézéstől való idegenkedés hátterében nem a bizalmatlanság vagy a hozzáértés hiánya, hanem az emberek személyes kontaktus iránti igénye áll. Az ügyintézés fogalma a hazai fejekben ugyanis még mindig a buktatókkal és a bürokráciával kapcsolódik össze, amiben megnyugtatóbbnak tűnik, ha élő ügyintéző vezet végig a folyamaton.

Az űrlapok és iratminták letöltésénél, illetve az adatszolgáltatás kapcsán ítélték a leghasznosabbnak a válaszolók az online csatornát, de a közérdekű kérdésekhez való hozzászólás is a közepesnél magasabb pontszámot kapott. Az egyes ügytípusok közül pedig a személyi okmányokkal, a jövedelemadó-bevallással és az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek a fontosak a többség számára.”

Forrás:
Ezért terjed lassan a netes ügyintézés; Pénzcentrum.hu; 2012. augusztus 16.

Nem lesz totális az e-recept

„Az e-recept az első körben a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésénél vezetik be, mivel a vényt felíró orvosok, a gyógyszertárak és a gyógyászati segédeszközt forgalmazó boltok rendelkeznek a szükséges informatikai háttérrel.

Az elektronikus vényt (e-recept) a tervek szerint első szakaszban a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésénél vezetik be, hiszen ott mind a vényt felíró orvosok, mind a gyógyszertárak, mind a gyógyászati segédeszközt forgalmazó boltok rendelkeznek a szükséges informatikai háttérrel – derül ki Balog Zoltán, az emberi erőforrás tárca vezetőjének Garai István MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszából. Az elképzelések szerint az e-recept esetében is a beteg kérésére – különösen a bevezetési időszakban – nyomtatható lenne a gyógyszerfelírási dokumentum, illetve ha szükséges, a betegeknek a gyógyszerszedést áttekintő gyógyszerelési lap (több gyógyszerfelírás együttes dokumentuma) is.

A világon eddig még sehol sem sikerült az e-recept bevezetésével teljes mértékben helyettesíteni a papír alapú vényeket. Lehetnek olyan ellátási események, speciális vényfelírási helyzetek, amikor a megtartásuk feltétlenül indokolt lehet (így orvosi ügyeletben, beteg otthonában történő gyógyszerfelíráskor, pro família rendeléskor, áramellátási vagy informatikai probléma esetén) – véli a tárcavezető. Társadalompolitikai szempontból is lényeges, hogy a legtöbb gyógyszert kiváltó betegcsoportban az új rendszer bevezetése ne ellenérzést váltson ki, hanem segítse, támogassa az együttműködést, így minden olyan megoldás, mely ezt elősegíti, opcionális lehetőségként meg fog jelenni. Balog úgy fogalmazott, hogy „jelen társadalmi és egészségpolitikai helyzetben nem tartom indokoltnak a jelenlegi szabályozástól eltérően annak bevezetését, hogy orvos-beteg találkozástól függetlenül történjen vényfelírás”.”

Forrás:
Nem lesz totális az e-recept; Napi Gazdaság; 2012. augusztus 17.

Informatika, távközlés, technika

Mobil fizetést tesztel az Állami Nyomda

„Az Állami Nyomda és a Telenor Magyarország megkezdte a mobilfizetést egyszerűsítő NFC technológia tesztelésének előkészületeit – közölte az Állami Nyomda csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A projektben az Állami Nyomda szállítja és üzemelteti a biztonságtechnológiai infrastruktúrát, továbbá biztosítja a szükséges alkalmazásokat és a szakértői támogatást.

A résztvevők a teszt során éles körülmények között próbálják ki a bankkártyák és különböző hűségkártyák leváltására is alkalmas megoldás működését. Az NFC (near-field communication) olyan adatátviteli technológia, ami csak nagyon kicsi, 2 centiméternél nem nagyobb hatótávolságon belül működik. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy fizetésre és olyan tranzakciókra használják az NFC technológiával felszerelt okostelefonokat, mobil eszközöket, ahol fontos a személyes jelenlét a biztonság érdekében.

Az NFC-alapú szolgáltatások, például mobilfizetés, vagy hűségpontok nyilvántartása a telefon kereskedői terminálhoz érintésével történik. A közlemény szerint a Telenor, a Mobiltárca Szövetség alapító tagjaként 2012-ben tűzte ki célul NFC-alapú szolgáltatások tesztelését közösen a piaci szereplőkkel és ügyfeleivel.

Szakmai partnernek a Telenor az Állami Nyomdát választotta, amely az elmúlt évben kezdte meg a technológia biztonságos működését garantáló TSM (trusted service manager) rendszerének kialakítását és ezzel egy időben hozta létre mobil fejlesztési üzletágát. A társaság az idén csatlakozott a Mobiltárca Szövetséghez is.”

Forrás:
Mobilfizetést tesztel az Állami Nyomda; Index.hu/MTI; 2012. augusztus 16.

Mobilszolgáltató lehet a UPC Magyarországon

„Újabb márka tűnhet fel a magyarországi mobilszolgáltatások palettáján, lapunk értesülései szerint hosszú felkészülési időszakot követően saját márkanéven dob piacra mobilszolgáltatást a UPC. A távközlési cég üzleti stratégiájáról egyelőre nem sok konkrétumot tudni, így kérdéses többek közt, hogy valódi virtuális mobilszolgáltatóként (MVNO), vagy saját márkanévhasználattal, viszonteladóként lép piacra a cég, valamint pontosan milyen szolgáltatásokat kínál majd.

Csomagolnak
A HWSW-hez eljutott információk szerint az összes kérdésre napokon belül választ kaphat a nagyközönség, a szolgáltató ugyanis augusztus 21-én sajtótájékoztatót tart, melynek konkrét témáját ugyan nem közölte, de megbízható forrásainktól úgy tudjuk, itt fogják bejelenteni az új szolgáltatáspalettát, ami ráadásul kész az azonnali indulásra. Az szinte biztosnak tűnik, hogy bármilyen formában (MVNO vagy viszonteladó) is kínál mobilszolgáltatást a UPC, azt úgy fogja tenni, hogy igyekszik beépíteni az előfizetőknek kínált csomagajánlatokba, azaz a versenytársakhoz, így elsősorban a Magyar Telekomhoz hasonlóan különböző kedvezmények járhatnak majd akkor, ha a cégtől vezetékes és mobilszolgáltatást egyaránt igénybe vesznek az előfizetők.

Az új szolgáltatásportfólióval a UPC régen dédelgetett álma válhat valóra, a szolgáltató vezetése korábban többször nyilatkozott arról, hogy meg kíván jelenni termékekkel a mobilpiacon is. Legutóbb a negyedik mobilszolgáltató elindítására létrehozott frekvenciaaukción jött szóba a kérdés, ám a UPC akkor közölte, hosszas megfontolás után az a döntés született a cégnél, hogy a társaság Magyarországon nem érdekelt saját mobilinfrastruktúra létrehozásában, helyette a virtuális mobilszolgáltatói modell bevezetésére koncentrál.

A Liberty Global tulajdonában álló távközlési cégnek tehát mindenképpen igénybe kell vennie valamilyen módon egy magyarországi mobilszolgáltató segítségét, már csak az a kérdés, hogy ezt milyen módon teszi, és ki lesz a partner. Tekintve azonban, hogy a Magyar Telekommal a UPC aligha valószínű, hogy ilyen jellegű megállapodásra jutna, a Telenor pedig az Invitellel és a DIGI-vel már leszerződött, viszonylag könnyedén kikövetkeztethető, hogy a potenciális partner a Vodafone Magyarország lehet, mely idén tavasszal a Tescóval karöltve létrehozta hazánk első igazi MVNO-ját, a Tesco Mobile-t.

Óvatos próbálkozások
A hazai távközlési szolgáltatók körében eddig kizárólag a márkázott, nagykereskedelmi szolgáltatások jelentek meg, vagyis az ügyfél valójában a mobilszolgáltató partner előfizetői bázisát gyarapította, az értékesítő pedig valamilyen formában jutalékot kapott az eladott szolgáltatás után. Így működik a már fentebb említett Invitel és a DIGI esetében az értékesítés, de a Vodafone-nak is van ilyen megállapodása jellemzően kisebb alternatív távközlési cégekkel. Szintén fontos jellemzője ezeknek a konstrukcióknak, hogy kizárólag adatszolgáltatást tartalmaznak.
… A Telenor egyébként nemrég a műholdas szolgáltatásban utazó UPC Directtel is együttműködési szerződést kötött, ennek azonban az volt az elsődleges célja, hogy a mobilszolgáltató tévéelőfizetéssel bővíthesse portfólióját….”

Forrás:
Mobilszolgáltató lehet a UPC Magyarországon; Koi Tamás; HWSW.hu; 2012. augusztus 17.

Felhőszolgáltatás és adatvédelem: egyelőre bizonytalan jövőkép

„Hódít a felhőalapú számítástechnika, immár Magyarországon is. Az előnyök világosak: személyre szabhatóság, könnyű elérhetőség, az éppen szükséges méretű tárhely bérlésének lehetősége. Fontos azonban tisztában lenni az új megoldást övező esetleges kihívásokkal, kérdésekkel is.

A felhőszolgáltatás kapcsán talán az adatvédelmi nehézségek merülnek fel leggyakrabban, ezen belül a legalapvetőbb kérdés jelenleg a következő: található-e személyes adat a felhőben? Amennyiben a válasz igen, akkor a felek kötelesek betartani a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat. Ez akkor fordulhat elő, ha például a felhasználó cégek az alkalmazottak adatait is a felhőben tárolják. Márpedig abban a pillanatban, amikor egy vállalat egy felhőszolgáltatón található programot vesz igénybe mondjuk a bérszámfejtéséhez, elő is áll ez a helyzet.

A dilemma tehát korántsem csak az „egzotikus” tevékenységeket érinti, hanem a cégek mindennapjait. Ehhez képest egyelőre nem tudni biztosat arról, hogy a cloud szolgáltatók jogilag adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak minősülnek-e. Előbbire jóval szigorúbb jogszabályi előírások vonatkoznak, hiszen az adatokkal aktívan foglalkozik, míg utóbbi adott esetben csak tárolja őket. A gyakorlat jelenleg amellett szól, hogy e szolgáltatók adatfeldolgozónak minősülnek, azonban egyelőre sem a bíróságok, sem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) nem foglalkoztak még a kérdéssel.
Egyelőre az sem világos (mondhatni felhőbe burkolózik), hogy ha a cloud szolgáltató és a felhasználó vállalat nem azonos országban tevékenykedik, illetve ha az adatkezelésben több tagállam érintett, melyik ország adatvédelmi szabályozása az irányadó. Erre egyelőre az ún. 29-es Munkacsoport (amely az uniós adatvédelmi irányelv rendelkezései végrehajtását elősegítő testület) iránymutatása ad csak választ. Nehezíti az adatvédelmi szabályok betartását az a körülmény, hogy az adatok kezeléséhez szükség van az adatalanyok hozzájárulására is, és csak bizonyos, egyelőre szűk körű törvényi kivételek esetén lehet eltekinteni ettől. Nyilvánvaló, hogy egy több ezer fős cégnél ez tetemes adminisztrációs terhet jelent.

Könnyelműek pedig semmiképpen sem lehetünk e területen, már csak azért sem, mert az év elején felállt NAIH erős szankcionálási jogosítványokkal rendelkezik, amelyekkel a gyakorlatban is magabiztosan él. Bár az első három bírság nem kapcsolódik szorosan a felhőszolgáltatáshoz, ezek közül kettőben azért kaptak több milliós, illetve 800 ezer forintos büntetést az érintettek, mert az általuk kiküldött körleveleken látni lehetett a többi címzett e-mail címét is.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak sokkal komolyabban kell venni az adatvédelmi szabályok betartását, mint az adatvédelmi biztos ideje alatt – a NAIH ugyanis szigorúbb eszközökkel képes fellépni az esetleges jogsértések ellen.”

Forrás:
Felhőszolgáltatás és adatvédelem: egyelőre bizonytalan jövőkép; Kozma Zoltán; Advocatus (DLA Piper); 2012. augusztus 7.

A közeljövő tech-divatjai a Gartner szerint

„Nagy adatmennyiségek elemzése, 3D nyomtatás, NFC, internetes tévézés, felhő és tabletek – aki ilyesmibe fektet mostanában, a Gartner szerint jó lóra ül fel. Amiben pedig az elemzőcég szerint semmiképp nem csalódhatunk, az a prediktív analízis akár napokon belül várható robbanása.

A Gartner nyaranta adja ki az aktuális évre vonatkozó Hype Cycle felmérését, amelyben az év első felének tapasztalataira alapozva vázolja fel, mely területek lehetnek sikeresek a különféle technológiai iparágakban. Az informatikai témákat összefoglaló mellékelt ábra azt is érzékelteti, melyek azok az irányzatok, amelyek mostanában kerülnek az érdeklődés középpontjába, de azt is láthatjuk, milyen trendek nem váltották be a hozzájuk fűzött korábbi reményeket.

Nyertesek és vesztesek
Az ábra első oszlopa azokat az új területeket mutatja, amelyek a technológia legújabb vívmányainak köszönhetően felfutónak számítanak. Ezek azonban (mint a holografikus kijelzők vagy a biológiai célú háromdimenziós nyomtatás) akár 10 vagy több év múlva érhetik el az utolsó oszlopot, az úgynevezett produktív platót – ez a fejlesztések „nirvánája”, amikor bevált, közismert és jól jövedelmező termék vagy szolgáltatás válik az addig hányatott sorsú ötletből.


(Kattintson a képre a nagyobb méretért.)

Manapság leginkább a második oszlopban található csúcsra érdemes figyelni: ezek azok a technológiák, amelyekre már gyakorlatban is készen áll a világ mind fejlesztés és gyártás, mind pedig felvevőpiac tekintetében. A Gartner szerint többek között ide tartozik az üzleti tevékenységeket játékokra alapozva kihívásként kezelő gamifikáció, a hibrid cloud alapú megoldások, a háromdimenziós nyomtatás, a saját eszközök munkahelyi használatának gyakorlata (BYOD), vagy épp a közösségi analitika.

A harmadik oszlop egy időleges leszálló ágat mutat: ez az a szakasz, amikor a nagy elvárások után a termékeknek vagy szolgáltatásoknak bizonyítaniuk kell életképességüket, profitabilitásukat, máskülönben eltűnnek a süllyesztőben. Ilyen például a felhő alapú számítástechnika egésze, a memóriában végzett analitika, vagy épp az egyelőre kissé akadozva terjedő mobilfizetés.

A negyedik oszlopba sorolt témakörök már kifejezetten jó helyzetben vannak: ezek túlélték az előző oszlop megpróbáltatásait, kiállták az idő és a piac próbáját, így újra felszálló ágba kerülve menetelnek a siker felé: a Gartner szerint ide sorolhatók a számítástechnikában végleges helyet találó táblagépek, az üzleti folyamatokban is használt konzumer eszközök gyakorlata, vagy épp a biometrikus azonosítási technológiák. A közeljövő sztárja pedig a kutatás szerint egyértelműen a prediktív analitika, amely az adatok elemzéséből kiindulva jövőbeli eseményeket, trendeket képes előrevetíteni. ”

Az esetleges további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita.

Forrás:
A közeljövő tech-divatjai a Gartner szerint; Bátky Zoltán; Bitport.hu; 2012. augusztus 17.

Virtuális szolgáltatók lehetnek a mobilpiac katalizátorai

„Minden szereplő jól járhat azzal, ha a mobilpiac új szereplőkkel bővül, legalábbis ezt mutatják a nemzetközi példák, és úgy tűnik, jelen helyzetben immár a magyarországi szolgáltatók is belátják ezt – bár igazi, független MVNO továbbra sincs még a piacon. De ez a helyzet rövidesen változhat.

Egyre több virtuális mobilszolgáltató (Mobile Virtual Network Operator, vagyis MVNO) működik világszerte a különböző, országos infrastruktúrákkal rendelkező mobilhálózatokon – az üzleti modell a jelenlegi gazdasági körülmények közepette az egyik fő katalizátora lehet a piac növekedésének. Szakértők szerint régiónkban is megtört a helyi, nagy operátorok ellenállása, akik bár a virtuális mobilszolgáltatókkal konkurenciát kapnak a nyakukba, de emellett fix bevételt is remélhetnek az újonnan érkező kisebb-nagyobb cégektől.

Most kezdődik a tánc
Hazánkban egyelőre nincs egyetlen, klasszikus értelemben vett független virtuális mobilszolgáltató sem, az év elején elrajtolt Tesco Mobile-ban ugyanis tulajdonos a Vodafone Magyarország, melynek hálózatát egyébként a szolgáltató használja. Ettől függetlenül ebben az esetben az előfizetők már nem a Vodafone-nal szerződnek, hanem egy másik jogi személlyel, ráadásul a szabályozás és vele együtt az előhívó számrendszer is megkülönbözteti a szolgáltatót (a Tesco Mobile számok 31-es előhívót kapnak).

A hazai piac egyik feltörekvő, bevallottan virtuális mobilszolgáltatás elindításában gondolkodó BTel elnök-vezérigazgatója, Takács Krisztián úgy látja, hogy a Tesco Mobile példája az egyik jellemzően elterjedt és sikeres üzleti modellek egyikébe tartozik. Virtuális mobilszolgáltatást ugyanis leginkább az egyébként nagy forgalmat lebonyolító kereskedelmi láncok, a pénzügyi szektor szereplői és nem utolsósorban az alternatív távközlési szolgáltatók kínálnak ügyfeleiknek, vásárlóiknak.

A szakértő szerint az MVNO-modell ma már a nagy operátorok részéről sem az ördög szinonimája, hiszen a nagykereskedelmi partnernek a távközlési MVNO-megállapodás jelentős erőforrás-befektetés nélkül hoz bevételt, amennyiben a virtuális távközlési szolgáltató saját folyamatai keretében képes kezelni a műszaki, ügyfélszolgálati, számlázási teendőket. A szolgáltatók ezt a kontrollt sokáig nem kívánták kiengedni a kezükből, így az eddigi próbálkozások nagy részben csupán a partnercég arculatára alakított, márkázott szolgáltatások voltak.

A piaci szereplők ráadásul jellemzően mobiladat-szolgáltatást kínáltak csak partnereiknek viszontértékesítésre, ilyen megállapodás született többek közt a Telenor és az Invitel, vagy éppen az EnterNet és a Vodafone között. A hangszolgáltatást (is) tartalmazó konstrukciók esetében az első fecske a 2009-ben bemutatott Postafon volt, melyet a Red Bull Mobile követett, de ebbe a körbe tartozik a Lidl diszkontlánc Blue Mobile mobilmárkája is, mely valójában egy átmárkázott T-Mobile kártyás konstrukció.

MVNO, bármi áron
A BTel vezetőjének nyilatkozatát ezzel együtt nem lehet nem üzenetként felfogni: a cég felkészült arra, hogy egy nagy szolgáltatópartnerrel összeállva belépjen a virtuális mobilszolgáltatások hazai piacára. A nemrég gyakorlatilag a semmiből előtört BTel több mint egy éve dédelget olyan álmokat, hogy belépjen a hazai mobilpiacra, korábban még azt sem zárta ki kategorikusan, hogy induljon a hatóság frekvenciaaukcióján, ahol a negyedik, saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltató szerezhette meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges frekvencialicenceket. A BTel végül erről a tervéről később letett, a cég nem is adott be licitet az aukción.

Ám végül könnyen lehet, hogy nem a BTel lesz a hazai MVNO-szegmens idei nagyágyúja, úgy tudjuk több olyan, mobilszolgáltatással nem rendelkező távközlési cég is közel áll a megállapodáshoz, vagy legalábbis komolyan fontolgat mobilpiaci belépést, melynek országosan több százezres ügyfélbázisa van. Ezek a cégek kiterjedt értékesítési hálózatukkal és jelentős ügyfélállományukra építve vonzóbb stratégiai partnerként tűnhetnek fel az MNO-k szemében.

A hazai mobilpiac átalakulásához hozzájárul a negyedik magyarországi mobilszolgáltató színre lépése is, mellyel szemben a nagy operátorok MVNO-megállapodásokkal is küzdhetnek. Hiába bővül ugyanis a piac új, kisebb-nagyobb szereplőkkel, a virtuális operátorok még mindig tekinthetők egyfajta fix bevételforrásnak az MNO számára, szemben a saját infrastruktúrával rendelkező új belépővel, mely csak a nemzeti roamingért fizet a konkurenciának – egészen addig, míg ki nem építi országos hálózatát.”

Forrás:
Virtuális szolgáltatók lehetnek a mobilpiac katalizátorai; Koi Tamás; HWSW.hu; 2012. augusztus 15.

Az állami mobilcégnél lesznek a kormányzati szervek

„A kormányzati szervek mintegy 70 800 előfizetője a tervek szerint jövőre már az új, állami mobilszolgáltatónál telefonozik és mobilnetezik. A Magyar Telekommal, a Telenorral és a Vodafone-nal ezért a korábbi négy év helyett már csak legfeljebb 14 hónapra szóló megállapodást kötöttek, nettó 1,5 milliárd forint értékben.

Mobiltávközlési szolgáltatások beszerzésére kötött keretmegállapodást összesen nettó 1,5 milliárd forint értékben a nemzeti fejlesztési tárca felügyelete alá tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A közbeszerzési eljárásra mindhárom magyarországi mobilszolgáltató, a Magyar Telekom Nyrt. (MT), a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. jelentkezett, s mindhárom nyert. A beszerzés telefonos és mobilnetes szolgáltatásokra szól, nem része telefonkészülékek beszerzése. A keretmegállapodás alapján a költségvetési szervek és a központosított közbeszerzéshez önként csatlakozó szervezetek kötik meg a szolgáltatási szerződéseket a kiválasztott távközlési cégekkel.

A KEF úgynevezett kormányzati díjcsomagra kért ajánlatot, a követelmények közé tartozott, hogy a havi alapdíj legfeljebb 3500 forint lehet, amely belföldön 100 százalékban lebeszélhető, a számlázás másodperc alapú és nem lehetséges időszak megkülönböztetése. Az első 50 sms ingyenes, az ezen felüliekre egy díjtétel adható. Ingyenes a belépés és a hangposta hívása. A kormányzati előfizetők (a t-mobilosok, a telenorosok és a vodafone-osok) a szolgáltatótól függetlenül egy hívócsoportba tartoznak, egységes feltételekkel, a csoporton belüli szolgáltatás havi díja legfeljebb 500 forint lehet.

A hívócsoporton belüli szolgáltatás percdíja nulla forint. A 2 gb-os adatforgalmi csomag havi díja 100 százalékban leforgalmazható, nulla forint a belépési díj, a havi díj pedig a modemdíjat is tartalmazza. A forgalmi díj mérése 1 kbyte-os egységekben történik, a 2 GB adatmennyiség felhasználása után alapesetben a letöltési/feltöltési sebességet csökkentik a fordulónapig túlforgalmazási díj nélkül. Térítésmentesen biztosítani kell a hívástartást és -átirányítást, a konferenciahívást, az anonim számot, a tudakozó- és a telefonkönyvtiltást, az üzleti hangpostát, a hívó fél azonosítását, a nemzetközi kimenő hívást és a nemzetközi roamingot, az elektronikus számlázást és az e-hívásrészletezőt. Az eljárás során ennél kedvezőbb ajánlatokat tehettek a szolgáltatók.

A közbeszerzésen a KEF áprilisban hirdetett eredményt, sorrendben az MT-t, a Telenort és a Vodafone-t választotta. Az MT végső ajánlati ára (amely egy képzett átlagár, nem a szerződéses összeg) 2230 forint volt, a Telenoré 2850, míg a Vodafone-é 4920 forint. A szerződéskötésre azonban csak később került sor (májusban előbb az MT-vel, majd a Telenorral, júliusban pedig a Vodafone-nal), mert két pályázó, a Vodafone és a Telenor jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD). A Vodafone többek közt a versenytársai túl alacsony, a Telenor pedig a Vodafone túl magas árajánlatát vitatta.

Az árképzés indoklásában mindkét társaság hivatkozott arra, hogy a beszerzés nyomán rövid, legfeljebb 14 hónapos időtartamra kíván szerződést kötni velük a KEF és a költségvetési szervek a 2013. január 1-jétől megjelenő negyedik, állami mobilszolgáltató (MPVI Zrt.) piacra lépése miatt. A Vodafone az indoklásban kitért arra is, hogy a közbeszerzési kiírásban nem határozták meg a hang- és adat-előfizetések arányát, ami nem tette lehetővé a kockázati elemek minimalizálását. Az ajánlat benyújtása előtt pedig megtérülési számításokat végzett a „gazdasági ésszerűség szempontja mellett”. A Telekom az alacsonyabb ellenszolgáltatási díjat a piacvezető pozíciójával és az általa biztosított méretgazdaságos, költséghatékony szolgáltatás lehetőségével indokolta.

A KD már a jogorvoslati eljárás lezárta előtt engedélyezte a KEF-nek, hogy szerződést kössön a szolgáltatókkal. A KEF halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdekre, illetőleg nemzetgazdasági okokra hivatkozva kérte a szerződéskötés engedélyezését. A korábbi, 2008. május 5-én kötött keretmegállapodása ugyanis 2012. május 4-én hatályát veszti, ami nemzetgazdasági szinten havi több száz milliós többletkiadást okoz, ugyanis szerződés hiányában a mobiltávközlési szolgáltatók a publikus díjcsomagok alapján kötelesek szolgáltatást nyújtani a központosított közbeszerzési rendszerhez tartozó intézmények számára.

A kormányzati intézményeknek az önként csatlakozó szervezetekkel együtt 2011 szeptemberében a három mobilszolgáltatónál összesen 70 800 előfizetése volt, amelyek havonta átlagosan 140 millió forint forgalmat bonyolítottak. Ez alapján a keretmegállapodás hiánya három hónap alatt akár 714 millió forint többletkiadás okozhat − indokolta a KEF a mielőbbi szerződéskötést.

A KD végül elutasította a két szolgáltató jogorvoslati kérelmét. A KEF ugyanis mindhárom szolgáltató ajánlatát érvényesnek fogadta el és mindhárommal keretmegállapodást akart kötni, s ez a KD szerint mindhárom cég érdeke is. Az irreális árakat nem vizsgálta a döntőbizottság, csak azt, hogy a cégek árképzésre adott indoklása megfelelt-e a jogszabálynak és a KEF indokláskérésének. Ezt pedig rendben lévőnek találta.

A KEF szerint a Telekom árajánlata nem volt irreálisan alacsony, figyelembe véve, hogy a 70 800 kormányzati előfizető havonta átlagosan 140 millió forintos forgalmat bonyolít, így egy előfizetőre átlagosan havi 1977 forintos forgalom esik. Erre pedig bőven fedezetet nyújt a legkedvezőbb árajánlatot tevő Telekom 2180 forintos havi díja.”

Forrás:
Az állami mobilcégnél lesznek a kormányzati szervek; SG.hu/Napi Online; 2012. augusztus 16.

Kiállítás a digitális ipar innovátorainak

„Nagyvállalatok vezetőinek és politikusoknak mutathatják meg tudásukat a startup-világ legjelentősebb képviselői.

Hazánk idei egyik legnagyobb jelentőségű szakmai és diplomáciai eseményén szervezhet innovációs kiállítást a Mobilitás és Multimédia Klaszter Iroda. A Külügyminisztérium hétfőn kérte fel hivatalosan az MMKlaszter-irodát, hogy a júniusi Magyar Innovációs TechShow mintájára szervezzen egy kiállítást az október 4-5-i Budapest Conference on Cyberspace keretében.

Az év egyik legkiemeltebb szakmai és diplomáciai eseményére mintegy 600 nemzetközi kormányzati, vállalati, tudományos és civil résztvevőt várnak.

Hogy az októberi rendezvényen a leginnovatívabb hazai digitális fejlesztéseket ismerhessék majd meg a konferencia külföldi és magyar résztvevői – köztük magas rangú politikusok, a világ vezető internetes cégeinek döntéshozói, hazai és nemzetközi IT-guruk, szakpolitikusok, NGO-k és befektetők –, a TechShow-hoz hasonlóan egy nyílt pályázatot hirdetünk. A “Keressük Magyarország kiber-innovátorait!” elnevezésű pályázat 20 nyertese a konferencia első napján, vagyis 2012. október 4-én állíthat majd ki.

Olyan cégek és egyének nevezését várjuk 2012. szeptember 5-ig, akik nemzetközi szinten is innovatív, infokommunikációs technológiára épülő hitech megoldásokat kínálnak a kibertér legégetőbb kihívásaira. Elvárás, hogy a pályázó projektek látványosan bemutathatók legyenek, ami feltételezi, hogy legalábbis kész prototípus állapotban vannak. A legkiemelkedőbb 20 innovátort egy független szakmai zsűri választja majd ki. A kiírás értelmében a kiválasztásnál előnyben részesülnek a konferencia tematikájához illeszkedő pályaművek: a kibertér biztonságát, szabadságát, valamint a gazdasági-társadalmi jólét növelésében, például az egészségügyben játszott szerepét erősítő megoldások. Megint csak a TechShow-hoz hasonlóan a kiállítók egy helyszíni pitch versenyen is prezentálhatják majd projekteiket, értékes díjakért versenyezve.

A hivatalos versenyfelhívás az MMKlaszter vagy a Külügyminisztérium honlapján található a nevezési űrlap pedig innen, illetve innen tölthető le, az angol nyelvű felhívás, valamint űrlap itt érhető el.”

Forrás:
Újabb kiállítást szervez a digitális ipar innovátorainak az MMKlaszter; Insider Blogzin; 2012. augusztus 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Zaklatás és rasszizmus online

„…Fél évvel ezelőtt, 2011 végén indult az a kezdeményezés, amelynek során 31 meghatározó IT- és telekomvállalat fogott össze a gyerekek számára biztonságosabb internet megteremtése érdekében.

Most júliusban került nyilvánosságra a témában készült újabb kutatás eredménye Európa 25 országában, a gyerekek internetes védelme érdekében bevezetett szolgáltatásokról. A bejelentő eszközökről született a leglesújtóbb vélemény: ezeket csak kb. minden tizedik gyerek használta, a magyar gyerekek esetében pedig ez az arány 2010 végén a legalacsonyabb volt Európában.

Hazánkban a hasonló célból működő, a biztonságos internetezést oktató, hirdető „Safer Internet Programot” összefogó Nemzetközi Gyermekmentő Alapítvány 2009 óta egy konzorciummal közösen dolgozik. (www.saferinternet.hu) Egyik feladatuk, hogy oktatókat biztosítanak ingyenesen a témában, akik a diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak is tartanak előadásokat a biztonságos internetezés lehetőségeiről és veszélyeiről. A Safer Internet Plus Program több tevékenységcsoportot ölel fel, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány – www.kek-vonal.hu – ezekből a segélyvonal működtetését látja el. – „Ez bármikor elérhető, ingyenes, anonim telefonos és online, akár chaten is elérhető tanácsadást jelent gyerekeknek, fiataloknak, akik káros, veszélyes tartalmakkal vagy visszaéléssel, zaklatással találkoztak az interneten, illetve mindazoknak, akik szeretnék mindezt megelőzni és kérdésük van az internetbiztonsággal kapcsolatosan. A Kék Vonalhoz a szolgáltatás indulásától az első évben 354-en fordultak internetbiztonsággal kapcsolatos kérdéssel, ez a szám 2011-ben 523 volt és folyamatosan nő. A megkeresések témája leggyakrabban az online ismerkedés, az online kapcsolatok” – mondta el lapunknak Csekeő Borbála, pszichológus, a Kék Vonal, szakmai vezetője.

A Safer Internet Program további tagja a Puskás Tivadar Közalapítvány Nemzeti Hálózatbiztonsági Központja. Az ő feladatuk például az interneten felbukkanó káros tartalmak, durva megnyilvánulások bejelentésére létrehozott forró vonal működtetése, úgynevezett „hotline”, ami a biztonsagosinternet.hu oldalon érhető el magyar nyelven. – „Ezt egyre többen használják, havonta 130-160 bejelentés érkezik, ez a szám is folyamatosan növekszik. Mostanában a legtöbb megkeresést közösségi oldalakon történő visszaélésekkel kapcsolatosan kapjuk, zaklatással, valamint álprofilok létrehozásával kapcsolatosan – mondta el dr. Romhány Gergely, a központ jogi referense.

Mivel az internetezés elsősorban otthoni, illetve a gyerek személyéhez köthető tevékenység, úgy leginkább a közvetlen közelében élő felnőttek, tehát főleg a szülők szerepe a legfontosabb. Van család, ahol az otthon dolgozó szülő monitorján folyamatosan figyeli gyerekei online aktivitását, akár 18 éven felül is. A másik véglet, ahol éjjel-nappal azt csinálhat a neten még az általános iskolás gyerek is, amit akar, maximum kicsit halkítsa le, ha túl hangosan ölné a zombikat – meséli tapasztalatait egy gyakorló pedagógus.

Több szolgáltató és weboldal is kínál olyan eszközöket, amikkel szűrni és ellenőrizni lehet a gyerek tevékenységét. Magyarországon leginkább két vállalat vállal szerepet ebben. Az egyik a UPC, akik úgynevezett családi akcióprogramot hirdettek a web megszelídítésére. A Microsoft pedig Korlátlan Lehetőségek programjának keretében nyújt internetes eszközöket és folyamatos iskolai oktatást, akár szülőknek is, a biztonságos internetezésről.

A fenti lehetőségek ígéretesek, de a négymillió magyar netezőnek fel kellene már ébrednie. A valószínűleg információ- és érdeklődéshiány miatt kialakult megdöbbentő adatokat Ságvári Bencétől, az EU Kids Online-kutatásban partnerként részt vevő Ithaka Nonprofit Kft. vezetőjétől tudjuk meg:

– „Egyelőre hiába van ennyiféle eszköz, jelenleg az európai szülők kétharmada nem használja ezeket. Ráadásul a megoldások (bejelentővonal, adatvédelmi beállítás, korhatárjelölés, rendőrségi fellépés, szülői ellenőrzés) sohasem lehetnek egyedüliek, hiszen mind a szülőkben, mind a tanárokban hamis biztonságérzetet kelthetnek, hogy egyéb lépésekre (oktatás, beszélgetés, közös tapasztalatok stb.) már nincs is szükség…”

Forrás:
Zaklatás és rasszizmus online; Fülöp Hajnalka; Népszabadság; 2012. augusztus 13.

Az otthon nyomtatott jegyekre büszke az államvasút

„Tavaly novemberi indítása óta az otthoni jegynyomtatás lehetőségével több mint ötvenezerszer éltek. A fejlődés lassú, de folyamatos – egyre többen veszik igénybe a MÁV-Start négy éve bevezetett internetes jegyértékesítési rendszerét is.

A távirati iroda érdeklődésére a vasúttársaság azt közölte, hogy az internetes jegyekből eddig összesen két és fél millió belföldi vasúti jegyet értékesítettek, és ez az összes vasúti jegyeladás 3,5 százalékát teszi ki. Ez az előzetes elvárásoknak megfelelő, lassan, de folyamatosan n azok száma, akik az online jegyvásárlással élnek. Az internetes jegyértékesítés egyelőre nem hozott anyagi megtakarítást a cég számára, de a MÁV-Start szerint a szolgáltatás fejlesztéssel többlet lehetőséget nyújtanak az utasoknak.

A cég közleményében a MÁV-Start emlékeztet arra, hogy az internetes jegyértékesítés fejlesztése folyamatos, és az idén májustól a mobilegyenleg terhére is vehető online vonatjegy. Egészen pontosan: a teljes árú belföldi menetjegy, hely- és pótjegy, élőállat- és kerékpárjegy, és az ilyen módon megváltott vasúti jegyek esetében is lehetőség van az otthoni nyomtatásra. (Otthoni printeléssel belföldi menetjegyet, pót- és helyjegyet, élőállat- illetve kerékpárjegyet lehet vásárolni.)”

Forrás:
Az otthon nyomtatott jegyekre büszke az államvasút; HVG.hu/MTI; 2012. augusztus 13.

Elektronikus Posta Központ

„Az Elektronikus Posta Központ elsősorban vállalatok számára nyújt innovatív digitális szolgáltatást, mellyel kiváltható a levelek hagyományos útja.

​Mint ismeretes, a posta a leveleket két irányba küldi: a címzőtől a címzettig, és fordítva. A jövőben a levélfeladásnál nem asztali nyomtatón nyomtatunk, a levélből könnyen lesz egy személynek, de akár külön címzettcsoportoknak is eljuttatható küldemény. A rendszer az általunk küldött levelet elektronikusan küldött szöveget, vagy a kérésre automatikusan megformázott nyomatot, e-mailben vagy papíron juttatja el a címzettekhez. A „hibrid mail” ágban tehát elektronikusan lehet átküldeni a küldeményt a postának, s rendelkezni arról, hogy azt formázza-e a posta bizonyos szabályok szerint vagy ne, majd elektronikusan vagy papíron juttassa el a címzetthez.

Az „inverz hibrid” bizonyos szempontból ennek az ellenkezője. Azt jelenti, hogy ha kívánjuk, a beérkező küldeményt szkennelve, digitálisan kapjuk meg.

Kérhetjük például, hogy a vezérigazgatónak szóló levelek kivételével mindent digitalizáljon az Elektronikus Posta Központ. A digitalizált szövegekben kulcsszavakra lehet keresni. Kérhető, hogy minden, ’szerződés’ szót tartalmazó küldemény a jogi osztály e-mailcímére is kerüljön. Sőt, akár az is, hogy ne (csak) a cégen belülre jusson el, hanem ahhoz az ügyvédi irodához (is), amelyiket a megrendelő alkalmaz.

Ebben a szép új világban hamarabb hozzájutunk az információhoz, jobban nyomon követhető a dokumentum a cégen belüli rendszerben, mivel a digitális és hiteles kép is ott van.

A ’hibrid’ és ’inverz hibridnél’ is látjuk a folyamatot: e-mailen vagy SMS-ben is kaphatunk státuszjelentéseket.

Végül pedig a papírdokumentumok óhaj szerint megkaphatók, de kerülhetnek a Magyar Posta bérarchívumába, illetve kérésre megsemmisítik őket. A folyamatok információvédelmi szempontból ellenőrzöttek, személyes adatok nem sérülnek.”

Forrás:
Digitalizál a Posta, mint a kisangyal; Magyar Digitális Archivum/Magyar Posta Világunk és értékeink című magazinja; 2012. július 27.

Trollszelidítés a Mandineren

Minden webhely, amelyik megengedi a hozzászólást szembekerül a többi hozzászóló beszélgetését romboló hozzászólások (durva nyelvezet, gyűlölködés, öncélú vitatkozás stb.) problémájával. A Mandiner.hu szerkesztőinek megoldási kísérlete érdekes példája annak, hogy hogyan próbálják megőrizni a nyitottságot úgy, hogy a rombolást a minimumra csökkentik. Közigazgatási webhelyek szerkesztői számára is hasznos tanulságokkal szolgálhat.

„Az elmúlt 2,5 évben sok minden megváltozott körülöttünk: a Mandiner-hálózat átlagosan hetente kétszázezer, havonta félmillió olvasót ér el, ami sokkal-sokkal több, mint a Reakció blog olvasottsága volt annak idején. Ennek megfelelően megnőtt a hozzászólások száma is, a mandiner.hu-n több ezer új komment érkezik minden nap (ehhez jön még a blog napi néhány száz hozzászólása). A mennyiség növekedésével a minőség is megváltozott, és nem előnyére. A legfontosabb tapasztalatunk, hogy egy széles közönséget elérő orgánumnál egészen másfélék lesznek a hozzászólások, mint egy szubkulturális, szűkebb törzsközönség által olvasott és kommentált blogban. Ez nem Mandiner-sajátosság, ugyanígy érvényes minden híroldalra.

Mivel sok probléma van vele, ezért a legtöbb hazai orgánum a könnyebb utat választja,és egyáltalán nem enged hozzászólni a cikkeihez. Szerintünk ez nem jó út, sok értelmes és érdekes véleményről kell lemondani hozzá…Régóta gondolkoztunk azon, hogyan lehetne egyszerre biztosítani a (hozzá)szólás szabadságát és az értelmes vita lehetőségét, ezért sorra vettünk mindenféle nemzetközi példákat (így például a kommentspecialista Gawker rendszerét fejlesztők véleményét is kikértük). Sokan javasolták a Facebook alapú kommentelést, de úgy gondoljuk, hogy ez egyáltalán nem jó megoldás: névvel és arccal kevesebben vállalják a vitát, és teljesen érthető, ha az ember nem szeretné évekre visszamenően, könnyen kereshető formában archiválni személyes véleményét. Végül arra jutottunk, hogy kétfelé választjuk a mandiner.hu hozzászólóit. Alapértelmezetten azoknak a hozzászólásai látszanak, akikről vélelmezhető, hogy nem agresszívek, nem gyalázkodnak, nem rombolnak. A szólás lehetősége továbbra is mindenki számára adott, aki pedig minden kommentet látni szeretne, annak az Összes hozzászóló megjelenítése feliratra kell kattintania a hozzászólások fölött (a szűrés ugyanott kapcsolható vissza)…A lényeg, hogy nem az egyes hozzászólásokat vizsgáljuk, nem azokat moderáljuk, hanem a rendszeresen agresszív, személyeskedő véleményt megfogalmazó hozzászólókat visszük egy kattintással messzebb az olvasóktól. A felhasználók minősítését a szerkesztőink végzik, a minősítésről nem nyitunk vitát. Azok a felhasználók számíthatnak rá, hogy távoltartási intézkedéseink hatálya alá esnek, akik:
– rendszeresen sértegetik a többi felhasználót vagy szükségtelenül durva jelzőkkel illetnek a kritikát amúgy viselni köteles közszereplőket,
– a hétköznapi, de kulturáltnak mondható beszédnél sokkal trágárabban írnak,
– látványosan rá vannak csavarodva a kritizált felek nemzetiségi, vallási hovatartozására, szexuális orientációjára,
– egyértelműen és következetesen rombolják a vitát (például hosszú, oda nem illő szövegek bemásolásával)…”

Forrás:
Trollszelidítés a Mandineren; Mandiner.hu; 2012. augusztus 17.

A távmunka közelről

„…Ha a mobilitás és a felhőszolgáltatások térhódításával az alkalmazottak az íróasztaltól távol is dolgozhatnak, akkor a cég miért tartsa fenn a drága irodát? A vállalatvezetők nem a végletekben fogják megtalálni a választ. A rugalmas foglalkoztatási modell számos előnyt kínál munkáltatónak és alkalmazottnak egyaránt, de a technológián túl az emberi tényezőt is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a távmunka valóban gyümölcsöző legyen.

A nemzetközi átlaghoz képest Magyarországon a távmunka ma még kevésbé elterjedt, mindössze a foglalkoztatottak 3 százalékát érinti – derült ki abból a felmérésből, amelyet az Ipsos a múlt év végén készített a Reuters News számára 24 ország több mint 11 ezer munkavállalójának megkérdezésével.

A válaszok alapján minden ötödik alkalmazott (17 százalék) távmunkában tevékenykedik: 7 százalékuk rendszeresen, naponta jelentkezik be otthonából, míg további 10 százalékuk ennél ritkábban, esténként vagy hétvégenként dolgozik online módon. Míg a távmunka a feltörekvő, ázsiai és dél-amerikai piacokon elterjedtebb, 24–27 százalék között mozog, a magyar 3 százalék az észak-amerikai és az európai 9 százalékos átlagtól is messze elmarad, és éles kontrasztban áll az írországi 48 százalékkal.

Elgondolkodtató, hogy nálunk miért ilyen alacsony a távmunkások aránya, amikor számos érv szólna a foglalkoztatási modell szélesebb körű alkalmazása mellett. Az infrastruktúra, a szélessávú internetelérés az ország legtöbb pontján adott. Ismeretes továbbá, hogy a magyar munkaerőre kevésbé jellemző a fizikai mobilitás: a gazdaságilag elmaradott térségekből sem költözik szívesen oda, ahol nagyobb eséllyel találna munkát.

Az Ipsos felmérésében egyébként a magyar munkavállalók a nemzetközi átlaghoz hasonló (37 százalékos) arányban mondták azt, hogy szívesen dolgoznának teljes munkaidőben távmunkásként, és 74 százalékuk véli úgy, hogy a távmunkában foglalkoztatottak felettesi ellenőrzés nélkül is hatékonyabban végzik munkájukat. A 3 százalék így valószínűleg nem technológiai vagy gazdasági, hanem emberi okokra, a munkáltatók körében uralkodó konzervatív szemléletre és a munkavállalók iránti bizalom hiányára vezethető vissza.

Rugalmas munkavégzés
Technológia szempontjából a távmunka és a mobilitás vállalati támogatása között lényegében nincs különbség, a foglalkoztatási forma nem az IT, hanem a HR, a munkaszervezés területén ad speciális feladatokat. A definíció, amelyet az Ipsos tanulmányában megfogalmazott, szintén erre utal: a távmunkás rendszeresen vagy időnként a vállalati irodától távol dolgozik asztali vagy hordozható számítógépen, és kommunikációs eszközök, szolgáltatások – telefon, e-mail, chat, közösségi háló – segítésével tartja a kapcsolatot kollégáival.

Ma már kevés munkáltató vitatja, hogy a mobilitást támogatnia kell, ezért a távmunka engedélyezését is érdemes ebben az összefüggésben mérlegelni. Ezzel a foglalkoztatási formával a vállalat, a mobilitás támogatásához hasonlóan, a rugalmas munkavégzés lehetőségét teremti meg.

A rugalmas munkavégzés napjaink valósága – derült ki abból a felmérésből, amelyet az IBM 675 IT-vezető megkérdezésével készített (Achieving Success with a Flexible Workplace, 2012. május). Az ausztráliai, egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli, indiai és japán nagyvállalatokat felölelő kutatás arra kereste a választ, hogy a munkáltatók miként tekintenek a rugalmas munkavégzésre, és mi különbözteti meg a koncepció legsikeresebb alkalmazóit a többi szervezettől.

Az IT-vezetők 74 százaléka mondta azt, hogy a következő 12 hónapban a rugalmas munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez szükséges fejlesztéseknek fog nagyobb prioritást adni minden más beruházással szemben. A rugalmas munkavégzés bevezetésétől a válaszadók 58 százaléka a munkavállalói hatékonyság, 52 százaléka a munkavállalói elégedettség növekedését várja, 55 százalékuk szerint az IT-biztonság is nőni fog a vállalatnál. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) a költségek csökkenését, 41 százalékuk a bevételek potenciális növekedését is a várható előnyök között említette.

Az IT-vezetők ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a rugalmas munkavégzés támogatása bizonyos kihívásokat is tartogat, mindenekelőtt a biztonság terén, mind a mobilitás (71 százalék), mind az együttműködés és a végfelhasználóknak adott támogatás vonatkozásában (egyaránt 68 százalék). A biztonság tehát előnyként és kockázati tényezőként is szerepelt a válaszokban, de ez csak első pillantásra tűnik ellentmondásnak. A kettősség valójában a rugalmas munkavégzés természetéből fakad: a szélesebb körű hozzáférés biztosításával a vállalat változatos helyszínekre és eszközökre terjeszti ki hálózatát, ami kihívást jelent az IT-biztonság szempontjából. Az érintett technológiák – például a felhőszolgáltatások, a desktop virtualizáció – segítségével ugyanakkor a munkahely minden korábbinál biztonságosabbá is tehető.

A kapott válaszok elemzésén keresztül az IBM kutatói a rugalmas munkahely megteremtésének gyakorlatáról is képet alkottak, és ennek alapján négy csoportba sorolták a vállalatokat. A koncepció legsikeresebb alkalmazói, az élenjárók (a válaszadók 9 százaléka) jellemzően vállalati szintű stratégiát dolgoztak ki a munkavégzés feltételeinek javítására, a mobilitás támogatására – a legtöbb távmunkást foglalkoztatják, alkalmazottjaik a legváltozatosabb eszközöket használják, és ők veszik igénybe a legtöbb outsourcing szolgáltatást is.

A szoros követők (19 százalék) csoportjába tartozó vállalatok 10 százalékos javulást regisztráltak mind a hatékonyságnövekedés, mind a költségcsökkentés terén. Jellemző rájuk, hogy desktop környezetüket virtualizálják, service deskjük pedig SaaS (szoftver mint szolgáltatás) modellben működik. A rugalmas munkahely megteremtésének irányába lépő többség (63 százalék) az említett két területen átlagosan 6 százalékos javulásról számolt be. Az ide sorolható vállalatok megközelítése behatároltabb, mint az előző két csoporté, azt sokkal inkább a kockázatok csökkentése, illetve elkerülése határozza meg. Végül a késői követők (6 százalék) eddig csupán kisebb, taktikai fejlesztéseket végeztek, így számottevő hatékonyságnövekedést, költségcsökkenést sem tudtak kimutatni…”

Forrás:
A távmunka közelről; Kis Endre; Computerworld; 2012. augusztus 13.

Senki nem akar fejleszteni semmit

„Eddig nem tapasztalt mélységbe zuhant a hazai vállalkozások beruházási szándéka, csupán a kkv-k kevesebb mint fele gondolkodik fejlesztésben. A beruházások tárgyát tekintve továbbra is az informatikai fejlesztések vannak az élen.

„Jelen pillanatban a vállalkozások csupán 49 százaléka tervez valamilyen beruházást a következő egy év során, ami jelentős, 12 százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest” – értékeli Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérésük eredményeit. A kkv-k legnagyobb arányban ismételten az informatikai fejlesztésekre készülnek (27 százalék). Ezt követi a gépekre, berendezésekre (18 százalék) vonatkozó beruházási szándék, ahol számottevő, 4 százalékpontos visszaesés figyelhető meg. A gépjárműpark korszerűsítésében a kkv-k mindössze 14 százaléka gondolkodik” – részletezte az eredményeket Németh László.

A különböző szektorokat tekintve a legkisebb beruházási szándék a kereskedelmi cégeknél figyelhető meg, kevesebb mint a felük (43 százalék) tervez valamilyen korszerűsítést. Közel azonos arányban gondolkodnak fejlesztésben a szolgáltató (48 százalék) és az ipari (52 százalék) cégek, ugyanakkor míg az ipari cégeknél a gépek fejlesztése az elsődleges beruházási cél, addig a szolgáltató szektorban az informatikai beruházások állnak az élen. A mezőgazdasági cégeknél figyelhető meg a legnagyobb beruházási kedv, 70 százalékuk gondolkodik valamilyen újításban. Az agrárvállalkozások főként a gépek, berendezések korszerűsítésére fókuszálnak. Ezzel szemben a gépjármű és az informatikai fejlesztésekben gondolkodók aránya elenyészőnek tekinthető a mezőgazdasági vállalkozásoknál.

A piacbővítési szándék csupán enyhén változott az előző negyedévhez képest. A vállalkozások 38 százaléka tervezi, hogy új piacot keres a jelenlegi kínálatához, 28 százalékuk gondolkozik új termék bevezetésén és csak 2 százalékuk tervez profilváltást.”

Forrás:
Senki nem akar fejleszteni semmit; HVG.hu; 2012. augusztus 14.

Szakirodalom

Az információs társadalom Hongkongban, 2012

A Kínához tartozó terület Statisztikai Hivatala által összeállított kiadvány az információs társadalom szempontjából fontos adatokat foglalja össze, pl.:

  • új fejlemények az infokommunikációs szektorban;
  • infokommunikációs eszközök külkereskedelme;
  • használati adatok az üzleti szektorban, közigazgatásban és a háztartásokban;
  • információtechnológia és munkaerőpiac;
  • oktatási programok.

Forrás:
Hong Kong as an Information Society : 2012 Edition; Census and Statistics Department; 2012. (pdf)

A kormányzati munka jövője

GovCloud : The future of government work címmel jelent meg a Deloitte Consulting cég kiadványa, amely azt vizsgálja, hogy a XXI. század elejének körülményei között a közigazgatási szervezetek megszokott működési módjában milyen változtatások szükségesek. A kulcsszó a „felhő”, és az alkalmazásának hatása a közigazgatási munkára. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a jelentés az utóbbi 20 év szokásosan beharangozott minőségi változásait, amelyek rendesen sohasem következtek be, most a felhő címszó alatt gondolja megvalósulni.

Forrás:
GovCloud : The future of government work; Deloitte Consulting LLP; 2012. július 26.

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

„175 járás lesz Magyarországon, ezeken felül minden budapesti kerületnek is lesz hasonló hivatala. Egy hétfőn megjelent kormányrendelet felsorolja, mely település hová tartozik, rendelkezik arról, hogy milyen hivataloknak kell létrejönniük, illetve előírja, hogy egy úgynevezett járási biztos felügyelje az önkormányzati vagyon átvételét.

A járási hivatalok 2013. január 1-re tervezett felállítása miatt teljes vagyonleltárt kell készíteni valamennyi magyar az önkormányzatnál – derül ki egy, a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, a járások létrehozásáról szóló kormányrendeletből. A leltárra azért van szükség, hogy pontos kimutatás készüljön az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő ingó- és ingatlanvagyonról, illetve az átvett köztisztviselők számáról.

A leltárt a rendelet szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével. A törvény szerint az átadásról a megyei kormányhivatal és az önkormányzat megállapodást köt, de a hétfőn megjelent kormányrendelet szerint semmit nem bíznak a véletlenre: mindenhová kineveznek egy úgynevezett járási biztost is. Az ő feladata lesz, hogy előkészítse a vagyonátadást: körbejárja a járás településeit, egyeztet a polgármesterekkel és jegyzőkkel, megszemléli a vagyontárgyakat.

Még több járás
Az eredeti tervek szerint 186 járást, illetve 7 fővárosi körzetet hoztak volna létre, de a budapesti polgármesterek kiharcolták, hogy minden kerület önálló járás legyen, vagyis mindenütt legyen járási hivatal. A hétfőn megjelent kormányrendeletből az is kiderül, hogy vidéken is megnövelték a járások számát, a mellékletben 175 járás van felsorolva. A legtöbb, 18 járás Pest megyében lesz, míg Komárom, Nógrád, Tolna és Zala megyékben csak 6-6 járást hoznak létre.

Minden járásnak lesz okmányirodája, gyámhatósága, a járási építésügyi hivatala, földhivatala, munkaügyi kirendeltsége, népegészségügyi intézete, illetve egy földművelésügyekkel foglalkozó része. Utóbbiban foglalkoznak majd az élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi feladatokkal, illetve itt lesz a falugazdász-hálózat központja is. A kormány később egy rendelettel más feladatokat is telepíthet majd a járásokhoz, ahol úgynevezett integrált ügyfélszolgálatot, vagyis kormányablakot is létre kell hozni.

A járások hivatalvezető a rendelet szerint a megyei vagy fővárosi kormánymegbízott „szakmai irányítása mellett” vezeti a hivatalt, ő kezeli a költségvetési előirányzatot, vagyis rendelkezik a pénz felett, de elvileg a szakigazgatási feladatokba nem szólhat bele. Ennek ellenére a kormánytöbbség idén júniusban úgy módosította a járásokról szóló törvényt, hogy a 2014 után az Országgyűlésből esetleg kikerülő képviselők is lehessenek hivatalvezetők, a parlamenti munka is megtegye közigazgatási gyakorlatként.

A rendelet tartalmazza azt is, hogyan léphet át egy település egy másik járásba: a váltást a települési képviselő-testületnek kell kérelmeznie, a megyei kormányhivatal pedig megvizsgálja, hogy indokolt-e a kérés. Indokoltnak minősül a kezdeményezés, ha a váltással „az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható”, illetve ha időközben megváltoztak a közlekedési feltételek. A megyei kormánymegbízott ezután a miniszterhez terjeszti fel a kérvényt, végül pedig – mindig az önkormányzati választások évében – a kormánynak kell engedélyeznie a járásváltást.”

Forrás:
Járási biztost küld az önkormányzatok nyakára a kormány; HVG.hu; 2012. augusztus 13.
A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról; 2012. évi 107. szám; 2012. augusztus 13.; 18287-18372. oldalak (pdf)

A közigazgatási és igazságügyi miniszter utasítása a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 25/2012. (VIII. 16.) KIM utasítása a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 36. szám; 6345-6377. oldalak (pdf)
Lásd még:
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal