Skip to main content

37. szám, 2013. szeptember 9.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Arany Málna díjas kodifikáció a Vidékfejlesztési Minisztériumban

„Eddig a 2013-as évnek bizonyosan, de némi túlzással minden idők legsilányabb magyar jogalkotását produkálta a Vidékfejlesztési Minisztérium idén júliusban, a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelettel. A már lassan 1 éves késéssel kihirdetett, összesen 139 db miniszteri rendeletet módosító jogszabály, 47 rendelet vonatkozásában összesen 69 végre nem hajtható módosítást tartalmazott.

Lassan kezdünk immunissá válni a hibás jogalkotási gyakorlatokra, néha már-már természetesnek veszünk olyan jelenségeket, amelyek korábban, egy jogszabály kihirdetésekor még heves vitára sarkalltak sokakat. Ismert, bár talán már kiüresedő frázis a kellő felkészülési idő követelménye, vagyis az, hogy a jogszabályokat úgy kell kihirdetni, hogy kellő idő maradjon az alkalmazásukra történő felkészülésre. Mára a jogalkotás szinte természetes velejárójává vált, hogy a jogszabályok a kihirdetésüket követően szinte egyből hatályba is lépnek és alkalmazandóak (erről lásd részletesen az alábbi cikket). Így első ránézésre a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) is elintézhető egy „na, még egy” kézlegyintéssel, hiszen július 31-én 20:31-kor kihirdettek egy 140 §-ból álló (58 oldalas), 139 db miniszteri rendeletet módosító rendeletet, amely nem meglepő módon a kihirdetést követő napon, vagyis 3 és fél óra múlva hatályba is lépett. A rendelet eddig nem is okoz különösebb megrázkódtatást.

A nagyrészt 2012. március 15-én hatályba lépett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet, valamint a 2012. december 28-ai és 2013. január 1-jei alaphatályú fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCX. törvény által keletkeztetett jogalkotási kötelezettségének jelentős csúszással „eleget tevő” VM rendelet „salátajogszabály”, amely szervezet-átalakítással kapcsolatos, nehezen áttekinthető „szövegrész helyébe a …szöveg lép” típusú (ún. szövegcserés) módosítások sorozatát tartalmazza.

A rendelet mégsem váltja be azonban az alkotóinak hozzá fűzött reményeit, mert sok helyen értelmezhetetlen, illetve végre nem hajtható rendelkezéseket tartalmaz. Az összesen 139 db miniszteri rendeletet módosító jogszabály, 47 rendelet vonatkozásában összesen 69 végre nem hajtható módosítást tartalmaz.

A végre nem hajtható módosítást eredményező hibák kodifikációs jellegűek:
1. Már hatálytalan az a jogszabály/jogszabályhely, amit a módosítások érintettek: A VM rendelet 28. § a) és c) pontja a 95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet 5. § (1) és (3) bekezdését módosítaná augusztus 1-ével, de a bekezdések már 2013. VII. 18-tól hatályon kívül vannak. A VM rendelet 107. §-ában megjelölt 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet egésze hatálytalan: 2013. V. 29-től. A 86/2009. (VII. 17.) FVM rendeletnél pedig ugyanazzal a dátummal, amivel az egész rendeletet a 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte, módosítaná a VM rendelet 108. §-a.

2. Korábban már módosították a jogszabályrészt, és ezt nem veszi figyelembe az új VM rendelet: A VM rendelet 62. §-a a 25/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 9. § (3) bekezdésében „a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a gazdálkodás helye szerint illetékes területi hivatala” szövegrészt „a gazdálkodás helye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága” szövegre cserélné augusztus 1-jével, de ezt a szövegrészt július 30-ával már a 68/2013. (VII. 29.) VM rendelet 1. § (6) bekezdés b) pontja lecserélte. Sokkal kínosabb a VM rendelet 119. § a) és b) pontja amely már majdnem egy éve megváltozott jogszabályszöveget szeretne módosítani, ugyanis a VM rendeletben megjelölt szövegrészeket már 2012. október 12-ével lecserélték.

3. A módosítani kívánt szövegrészlet nem a megnevezett jogszabályhelyen található, hanem a jogszabály más pontján: A VM rendelet 65. § c) pontja a 49/2007. (VI. 26.) FVM rendelet 10. § (2) bekezdésében „a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központja)” szövegrész helyébe „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szöveget léptetné, de a módosítani kívánt szövegrész a 10. § (3) bekezdésében szerepel.

4. A módosítani kívánt jogszabályrészt pontatlanul idézték: Vagyis azon fura és meglepő kodifikáció terepe, ahol nem sikerül a Ctrl+C és Ctrl+V billentyűket megfelelően használni. Elvileg csak ki kell másolni a módosítani kívánt szövegrészt, majd a módosításban odaírni, hogy mire szeretnénk lecserélni, de mégsem sikerült. Például a VM rendelet 131. § a) pontja a 72/2010. (V. 13.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdésének c) pontjában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire (a továbbiakban: MgSzH)” szövegrészt cserélné le, de a VM rendelet kifelejt egy szót, ugyanis a módosítandó jogszabályhely a „a továbbiakban együtt: MgSzH” szöveget tartalmazza.

Több kérdés is felmerül a VM rendelettel kapcsolatban. Figyelembe véve a jelentős csúszást, hiszen a kormányrendelet hatályát tekintve több mint egy év, de a törvényhez viszonyítva is több mint fél év eltelt, rengeteg idő állt a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésére a VM rendelet megfelelő szakmai-kodifikációs előkészítésére, akkor minek köszönhető mégis a rendelet silány minősége?
A megfelelő válaszokért hivatalos megkeresés formájában a következő kérdésekre várom a minisztérium álláspontját:

1. Tekintettel arra, hogy a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 47 rendelet jogszabály vonatkozásában összesen 69 végre nem hajtható módosítást tartalmazott, a hibák jellege, tehát a jogszabályok megváltozó szövegeire tekintettel nem lévő, illetve a jogszabályhelyekben és szövegrészekben tévedő módosítások alapján kérdéses, hogy a minisztérium milyen jogszabályszöveget vett alapul a tervezet kialakításakor. Ugyanis sem az előfizetés-alapú elektronikus jogszabály-nyilvántartások, sem pedig az ingyenesen elérhetőek nem jelölik hatályosnak azokat a jogszabályokat és jogszabályhelyeket, amiket a minisztérium módosítani szándékozik, de a 70/2013. (VII. 31.) VM rendeletben megjelölt hibás szövegréseket is megfelelő formában tartalmazzák. Kérem, jelölje meg, hogy a minisztérium a kodifikációs munka során melyik jogszabály-nyilvántartást alkalmazza.

2. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM) feladat- és hatáskörébe tartozik a jogszabálytervezetek jogszabályszerkesztési elveknek való megfelelésének ellenőrzése a közigazgatási egyeztetés keretein belül. Került-e sor a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet kihirdetését megelőzően egyeztetésre a Vidékfejlesztési Minisztérium és a KIM között? Ha igen, tett-e a KIM észrevételeket arra, hogy például a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet már hatályon kívül helyezett jogszabályt kíván módosítani, vagy hogy hibásak a módosítóban megjelölt rendelkezések? Amennyiben érkeztek ilyen észrevételek, miért nem kerültek átvezetésre a kihirdetett szövegben?

3. Milyen konkrét lépéseket tesz, annak érdekében, hogy a 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet által keletkeztetett problémák orvosolva legyenek (pl.: egyeztetések hatékonyságának növelése, kodifikátor szakjogászok alkalmazása, minisztérium munkavállalóinak részvétele kodifikátor szakjogász képzésen, házon belül vagy külsős cég bevonásával előhatályosítási munkák elvégzése a hibás rendelkezések kiszűrésére), és a hibás módosítások korrigálása legkésőbb mikorra várható?…”

Forrás:
Arany Málna díjas kodifikáció a Vidékfejlesztési Minisztériumban; Mátyás Ferenc; ars boni; 2013. augusztus 29.

Új eljárásrend, monitoring rendszer és adattár segíti a tervezést a minisztériumokban

„A rendszerváltás óta eltelt időszakban több kísérlet történt a közigazgatás irányításának és működésének megújítására, azonban ezek közül eddig a megalapozás, tervezés fázisán már csak kevés jutott tovább. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium augusztus végével zárult projektje ezért a minisztériumok stratégiai tervezési képességének megerősítése és működésének koordináltabbá tételét tűzte ki célul a Magyary Programban foglaltak alapján. „A stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban” című (ÁROP 1.1.8) projektben új tervezési eljárásrendet alakítottak ki, módszertanokat dolgoztak ki és vezettek be, valamint elkészült egy stratégiai adattár és stratégiai monitoring rendszer is.

A projekt eredményeként létrejött egy új tervezési eljárásrend, és ennek során elkészült a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) kormányrendelet, amely a kormányzati stratégiai irányítási rendszer (KSIR) alapelveit, eljárási szabályait rögzíti. További előrelépésnek tekinthető, hogy a hazai és külföldi jó gyakorlatokra építve kialakították az alkalmazandó módszertani eszközök rendszerét, ezzel biztosítottá váltak az új elemek bevezetésének feltételei. Ahhoz, hogy a tervezés és végrehajtás szorosan összekapcsolódjon és egységes legyen, kialakítottak új, és esetenként fejlesztettek elemeiben már meglévő eszközöket.

A minisztériumok stratégiai szempontú felméréséből merített tapasztalatok alapján stratégiai adattár is készült, és felépítettek egy, a stratégiai nyilvántartásra épülő stratégiai monitoring rendszert, amely elsősorban a kormányprogram megvalósítására és a 2014-20-as fejlesztési tervezés támogatására irányul. Létrehoztak emellett egy kormányzati meta-adatbázist a stratégiai tervezéshez és végrehajtáshoz kapcsolódó, a minisztériumokban kezelt adatgyűjtések, adatbázisok felmérésére, illetve javaslatcsomagok készültek minden minisztérium számára a kormányzati stratégiai irányítás általános gyakorlattá tétele és a kialakított eszközeinek egységes és rendszeres alkalmazása érdekében.

A projekt során több, a stratégiai tervdokumentumok készítését támogató útmutató és a minisztériumi stratégiai tervezési folyamatok belső rendjéhez kapcsolható kézikönyvként is tovább hasznosítható tanulmány készült el.

A fenti feladatokat az Új Széchenyi Terv keretén belül, „A stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban” című, ÁROP 1.1.8-2011-2011-0001 kódszámú projektben, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, 480000000 Ft támogatási keretösszegből valósították meg.”

Forrás:
Új eljárásrend, monitoring rendszer és adattár segíti a tervezést a minisztériumokban; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. szeptember 3.

Miért aggályos az új átvilágítási törvény?

„A korrupció elleni küzdelem, a nemzetbiztonság, az ország szuverenitása olyan célok, melyekért a személyi alapjogok korlátozása is jogszerűsíthető. A Csampa Zsolt és Kocsis Máté Fidesz képviselők által indítványozott új átvilágítási törvényt az Alkotmánybíróság felfüggesztette. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az új átvilágítási törvény kapcsán felmerült adatvédelmi kérdésekről beszélt a Rádió Orient műsorában.

„Az átvilágítás, a nemzetbiztonsági ellenőrzés, a rendőrség adatkezelése mindig is olyan területként jelentkezett, amely a személyiségi jogokat, a magánszférát súlyosan korlátozhatja” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Ezekben az ügyekben az adatvédelem mindig is kiemelt figyelmet élvezett. A korábbi 1995-ös szabályozáshoz képest alapvető változásokat hozott az új törvény. Ennek kapcsán több aggályt fogalmazott meg az elnök.

A törvény egyszintű ellenőrzést vezetett be az átvilágításban. A korábbi A, B és C szint helyett a legszigorúbb, C típusú ellenőrzést léptette érvénybe. Az adatkezelők által minősíthető adatok azonban eltérő kockázattal bírhatnak: a szigorúan titkos, titkos, bizalmas és korlátozott terjesztésű adatok védelme így nem egyforma súlyú, tehát ez nem indokolja az egyszintű átvilágítást.

Adatvédelmi szempontból elsősorban a folyamatos ellenőrzés problematikus. A törvény lényegében folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé, hiszen évente két alkalommal 30 napra az érintettet ellenőrzésnek lehet alávetni. Ez a lényegét tekintve eltér a korábbi szabályozástól, mert nem időszakonként ismétlődő, célhoz kötött ellenőrzés, hanem hosszú ideig konkrét ok nélkül végezhető szűrő-kutató tevékenység, amely ily módon a készletező adatgyűjtés alkotmányos tilalmába ütközhet. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta, hogy az ellenőrzés lényegében mindenfajta ellenőrzési formát magában foglalna. Az ellenőrzés eszközei közül a külső engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök (például titkos házkutatás, a lakás bepoloskázása, telefonlehallgatás, titkos küldeményellenőrzés) veszélyeztetik leginkább a személyes adatok védelméhez és a magánélet bizalmasságához való jogot.

Alapvető változtatás, hogy korábban az illetékes miniszterhez és az Országgyűlés illetékes bizottságához lehetett fordulni jogorvoslatért. Az új rendszer egyszintű, nincs külső jogorvoslat. A felügyelő miniszter az illetékes, ha az átvilágítás kedvezőtlen eredményt, közszolgálati jogviszony felbontását hozza. A tisztességes jogorvoslathoz való jogot sérti az alapjogi biztos szerint, hogy a végrehajtó hatalmon belül marad ennek a lehetősége.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból tekintette át a tervezetet, mivel egyéni képviselői indítványok esetében nem kötelező az előzetes egyeztetés. A hivatal jelezte az Országgyűlés felé, hogy bizonyos szubjektív szempontok, mint az életvitelre, személyi körre, kapcsolattartásra vonatkozó szabályok elnagyoltak, nem adnak elég fogódzót. „A bizonytalan szubjektív körülmény egy túl konformista hozzáállást is eredményezhet a szolgálatot tevő személytől”- fejtette ki Péterfalvi Attila a Rádió Orient műsorában. Akár az őt megillető jogokról is lemondhat az érintett, mert kerüli a kockázatot, nem tudva pontosan mihez is kell alkalmazkodnia.

A parlament illetékes bizottsága azonban alapvető változásokat nem eszközölt, a folyamatos ellenőrzés koncepciója is változatlan maradt. Az elnök valószínűsíti, hogy a törvény nem fog átmenni az Alkotmánybíróság vizsgálatán, az egyes állampolgári jogok szükséges, arányos korlátozásának mértéke szempontjából.

„Az Adatvédelmi Hatóságnak jogszabály-véleményezési jogköre van” – a Hatóság elnöke kiemelte, ez csak a kormányzati tervezeteke vonatkozik, az egyéni képviselői indítványokra nem, így jelen esetben sem írja elő az Alaptörvény, hogy kötelező lenne figyelembe venni javaslatukat. Az Alkotmánybírósághoz sem tudnak közvetlenül folyamodni, az alapjogi biztossal vehetik fel a kapcsolatot.”

Forrás:
Miért aggályos az új átvilágítási törvény?; OrientPress; 2013. szeptember 3.

Békés Megyei Kormányhivatal – békéscsabai kormányablak

„Az ország valamennyi megyeszékhely és megyei jogú város összesen 29 helyszínén munkanapokon 8-20 óra között nyitva tartó kormányablakok 2011. január 3-án kezdték meg működésüket. A nyitás óta fokozatosan bővült a kormányablakban intézhető ügyek köre: a kezdeti 29-féle ügytípussal szemben mára mintegy 150 különféle ügyben terjeszthető elő kérelem, kérhető tájékoztatás. A közigazgatási kormányzat jelenleg a kormányablak-hálózat országos szintűvé való kiépítésén dolgozik. A békéscsabai kormányablak működéséről Erdős Norbert országgyűlési képviselőt, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat kérdeztük.

Kérdésünkre Erdős Norbert elöljáróban elmondta, hogy kevés olyan kormányablak van az országban, amelynek olyan kedvező lenne a földrajzi elhelyezkedése, mint a békéscsabai kormányablaké, mert az a város központjában, a Szabadság tér 11-17. szám alatt, a Békéscsabai Járási Hivatal Okmányirodájával egy épületben fogadja az ügyfeleket. A kormányablakok fontos jellemzője az egyablakos ügyintézés, amelynek lényege az, hogy az ügyfélnek nem kell valamennyi hivatalt végigjárnia, hanem elég egy helyre befáradnia, és ott valamennyi kapcsolódó kérelmét benyújthatja, illetve azokról tájékoztatást kaphat. Ennek az ügyintézési rendszernek és a békéscsabai kormányablak munkatársai ügyfélbarát hozzáállásának köszönhetően a Békés Megyei Kormányhivatal által felügyelt békéscsabai kormányablak a nyitás óta 2013. augusztusáig csaknem húszezer ügyfélnek nyújtott segítséget.

A kormánymegbízott a békéscsabai kormányablak munkatársai szakmai elismertségéről szólva hangsúlyozta, hogy a kormányablak egyik fiatal munkatársa, Márk Annamária népszerűsíti országszerte a kormányablakokat. Az ő reklám alakjában testesülnek meg mindazokat a tulajdonságok, amelyek ehhez a munkához szükségesek.

Erdős Norbert a kormányablakokban intézhető ügytípusok jövőbeni bővülésére utalva elmondta, hogy a kormányablakokban intézhető ügytípusok száma legutóbb 2013. július elsején nőtt. Az új ügykörök közül nagy érdeklődésre tarthatnak számot a lakosságot leginkább foglalkoztató ügyek: az otthonteremtési támogatás iránti kérelemtől a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti kérelmen át az építési engedély iránti kérelemig sokféle ügy. Szintén újdonság, hogy a békéscsabai kormányablak internet hozzáférést biztosít az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint Országos Építésügyi Nyilvántartás adataihoz és elektronikus alkalmazásainak használatához, elektronikus ügyintézés indításához. A jövőben több mint 2000 ügyben fordulhatnak majd az állampolgárok a békéscsabai kormányablak ügyintézőihez.

Ahhoz, hogy a kormányablak munkatársai megfelelő naprakész felkészültséggel rendelkezzenek, rendszeres önképzésre és tanulásra van szükség. A békéscsabai kormányablak valamennyi ügyintézője rendelkezik az előírt képesítéssel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében jelenleg is zajlik a kiépítés alatt álló országos kormányablak-hálózat ügyintézőinek szakirányú továbbképzése – zárta nyilatkozatát Erdős Norbert.”

Forrás:
Békés Megyei Kormányhivatal – békéscsabai kormányablak; Békés Megyei Kormányhivatal; 2013. szeptember 6.

Megújul a közigazgatás humánerőforrás-gazdálkodása

„TÉR roadshow-t szervezett a Humánerőforrás- gazdálkodás a központi közigazgatásban című, kiemelt projekt keretében, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal. A tájékoztató konferencia témája a közszolgálati teljesítmény-értékelés gyakorlati megvalósítása volt. Három megyéből érkeztek a résztvevők a Székesfehérváron rendezett eseményre.

Az ÁROP 2.2.5. projekt célja a hatékony, EU- konform közigazgatási tevékenység elősegítése, olyan HR-rendszer kialakítása és működtetése, amely hozzájárul a szervezeti struktúraváltás felgyorsításához, és elősegíti egy ösztönző jellegű, ügyfélorientált szolgáltatás, azaz szolgáltató állam megvalósítását. A TÉR – vagyis teljesítmény-értékelési rendszer – roadshow rendezvényein tájékoztatást nyújtanak az előadók a jogszabályban meghatározott feladatokról és a teljesítmény-értékelés gyakorlati lebonyolításáról.

Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye kormányhivatalainak, területi államigazgatási szerveinek vezetői, kormánytisztviselői, az önkormányzati hivatalok vezetői és köztisztviselői vettek részt a szeptember 5-én, Székesfehérváron, a megyei művelődési központban rendezett eseményen.

Dr. Galambos Dénes Fejér megyei kormánymegbízott megnyitójában emlékeztetett arra: a Kormány a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban fogalmazta meg a legfontosabb teendőket. Ezek négy fontos területre terjedtek ki: a szervezet, a feladat, az eljárás és a személyzet megújítására. A stratégiai cél a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése, végső soron a „Jó Állam” megteremtése.
A „Jó Állam”, a hatékony közigazgatás és a közszolgálat nem képzelhető el képzett, elhivatott, hazájáért tenni képes és tenni akaró kormánytisztviselők, köztisztviselők nélkül. A Magyary Program kiemelt célja a kiszámítható, vonzó életpálya biztosítása, a személyzeti igazgatás fejlesztése – hangsúlyozta dr. Galambos Dénes, majd elmondta: amikor az Országgyűlés megalkotta a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt, megalapozta a teljesítményértékelés és a minősítés alapjait, valamint a három hivatásrend: a közigazgatási, a rendvédelmi és a honvédelmi életpályák közti átjárhatóságot. Ezt követően 2013. július 1-jén lépett hatályba a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló kormányrendelet, mely új alapokra helyezte a közigazgatás személyi állományának teljesítményértékelési rendszerét, majd elkészültek az ágazati miniszteri rendeletek.

A teljesítményértékelés egyszerűbb, gyorsabb lebonyolíthatósága érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) szakmai, módszertani támogatásával egy számítógépes program készült el. Ennek segítségével döntően befejeződött a jogszabályi bevezetést követő munka első fázisa, a teljesítmény-követelmények meghatározása.

Az új teljesítményértékelési rendszer kötelező és rendszeresen visszatérő vezetői feladatként határozza meg a közszolgálatban dolgozók munkájának értékelését. Tudjuk, milyen fontos, hogy mindenki visszacsatolást kapjon a munkájáról – mutatott rá a Fejér megyei kormánymegbízott, majd így folytatta: a visszacsatolás egyrészt a szervezet igényeit tükrözi, másrészt a közszolgálati tisztviselő is információt és megerősítést kap arról, hogy milyen mértékben és eredménnyel járul hozzá a szervezet céljainak eléréséhez.

A teljesítményértékelés az alapja az egyéni fejlesztési célok meghatározásának, a munkatársak fejlődése megismerésének, az ösztönzésnek, a munkaköri leírások átalakításának, az utánpótlásnak, a hozzá kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásának.

A megalapozott követelmény-támasztást követően az értékelő vezetők feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az értékeltek, a kormánytisztviselők, a köztisztviselők tevékenységét, és szükség szerint módosítsák a követelményeket, segítséget nyújtsanak azok teljesítéséhez – mondotta dr. Galambos Dénes.

A kormánymegbízotti megnyitót követően a TÉR roadshow három megyéből érkezett résztvevőinek a közszolgálati egyéni teljesítményértékelés jogszabályi környezetéről Lóczy Péter, szakmai főtanácsadó (KIM), „Az értékelés, mint vezetői tevékenység” címmel pedig Arany Mónika, főosztályvezető (KIH) tartott előadást. A teljesítmény-értékelés elméleti hátterét, valamint a teljesítmény-értékelési folyamatot támogató szoftvert, annak értékelő felületét a KIH két szakembere: Palich Gabriella módszertani támogató, továbbá Batár-Cserna Zsolt modulfelelős mutatta be Fehérváron, a megyei művelődési központ zsúfolásig telt nagytermében.”

Forrás:
Megújul a közigazgatás humánerőforrás-gazdálkodása; Székesfehérvár; 2013. szeptember 6.

Közigazgatási információk használatára vonatkozó engedélyezési keretrendszer az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyság kormánya 2010 óta alakítja, formálja azt a keretrendszerét, amelyik az engedélyezési intézkedéseknek olyan politikai és jogi keretrendszerét fogja össze, amelyik a közszféra információinak, adatainak használatára, illetve újbóli felhasználására ad iránymutatást a központi és az egyéb közigazgatási intézmények, szervezetek számára.

A dokumentum annak a politikai törekvésnek az eredménye, amelyik a kormányzati, közigazgatási munka átláthatósága, az adatok, információk nyílt hozzáférése mellett kötelezi el magát, ezzel támogatva és lehetővé téve azok szélesebb körű gazdasági és társadalmi hasznosítását.

A brit állam is rengeteg mennyiségű információt gyűjt, termel és tárol időjárási, egészségügyi, oktatási, bűnügyi és egyéb adatokat, statisztikákat.

Ezen adatok hozzáférése, illetve újbóli felhasználása előtt álló akadályokat, a használat ösztönzését hivatott elősegíteni az engedélyezési keretrendszer, amelyiknek immár harmadik változata jelent meg 2013. június legvégén.

A dokumentum meghatározza azokat a kormány által fontosnak tartott engedélyezési alapelveket, amelyeket figyelembe kell venni a közszféra információinak használatakor. Ezen alapelvek:

  • a kifejezések egyszerűsége: olyan feltételeket kell megadni, amelyek mindenki számára könnyen megérthetők;
  • nem kizáró: olyan hozzáférést kell nyújtani, amely a felhasználók széles körének nyújt könnyű és tisztességes feltételeket;
  • pártatlan, elfogulatlan feltételek;
  • megkülönböztetés-mentesség:
  • a normál engedélyezés feltételinek megismerhetősége és átláthatóságának biztosítása mindenki számára.
[Molnár Szilárd ismertetése]

Forrás:
Introduction to the UK Government Licensing Framework; The National Archives
UK Government Licensing Framework for public sector information; The National Archives; 2013. június 28. (pdf) (ha nem lehet pdf-ként megnyitni a fájlt, akkor a letöltött fájlt át kell nevezni .pdf kiterjesztésűvé!)

Közigazgatási, politikai informatika

Néhány kattintás a válás Dániában

„Közigazgatási reform keretében jelentős mértékben leegyszerűsítették a skandináv országban a válást. A cél az volt, hogy minél egyszerűbben szakíthassanak egymással a házaspárok.

A országban jelenleg a házasságok 42 százaléka végződik válással. Ez az arány még soha nem volt ennyire magas és világviszonylatban is az egyik legmagasabb. Nemrég elfogadták az új válási törvényt, amely immár lehetővé teszi, hogy a dán házaspárok az eddiginél sokkal egyszerűbben, akár hivatalos ügyintézés és ügyvédek nélkül, csupán az interneten keresztül, mindössze néhány kattintással jogilag szakíthassanak egymással.

Az online válás egy, az adóbevalláshoz és más hivatalos ügyekhez alkalmazható elektronikus azonosítószoftver segítségével hajtható végre. Amennyiben a két fél minden részletben egyetért, nincs semmilyen vagyoni vita, gyerek láthatás vagy hasonló bonyolult megosztási kérdés, akkor akár az otthoni számítógép előtt ülve tehetnek pontot a közös életükre. Ehhez elegendő bejelentkezniük, néhány szót beírniuk és az egérrel kattintaniuk. Ezután csak az állami visszajelzést kell megvárni és a válás hivatalosnak tekinthető.

Az eljárás jóval gyorsabb lenne az eddigi folyamatnál, főleg azért, mert eddig a válási szándék jelzése után minden párnak várnia kellett legalább hat hónapot, hogy meggondolják-e magukat vagy sem. Ezt a rendelkezést azonban a kormány eltörölte. A gyorsabb válásnak ugyanakkor ára lesz, az eddig 500 helyett 900 dán koronát kell majd fizetniük a házaspároknak. A törvénymódosítást bírálták az ellenzék mellett a papok, a válóperes ügyvédek és a párkapcsolati tanácsadók is. Ingrid Ann Watson, a Dán Válási Tanácsadó Egyesület párkapcsolati tanácsadója azt nyilatkozta, hogy az online eljárások miatt rendkívül gyorsan emelkedhet majd a válások száma.”

Forrás:
Néhány kattintás a válás Dániában; Berta Sándor; SG.hu; 2013. szeptember 2.

Ki kicsoda a kormányzati ict-ben?

„Az elmúlt 12 hónapban jellemzően finomhangolás folyt a kormányzati informatikában, de azért beszámolhatunk néhány jelentősebb személyi és intézményi változásról is.

A legfontosabb momentum, hogy 2013 júliusától Solymár Károly Balázs személyében ismét van helyettes államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkárságán. A korábban az NFM informatikai szabályozási és szervezési főosztályvezetőjeként tevékenykedő szakpolitikus új pozíciójában a napi ügyeket viszi, illetve jogi és igazgatási jellegű támogatást ad az államtitkár összes tevékenységéhez. Vályi-Nagy Vilmos pedig ezentúl elsősorban olyan stratégiai ügyekre összpontosít, mint a beruházások és a projektek ösztönzése.

A kormányzati informatikai projektekre lehet hatással, hogy idén augusztus 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ-t) már nem az NFM, hanem a miniszterelnök irányítja. A szervezet közvetlen vezetésével kapcsolatos feladatokat Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár kormánybiztosként látja el 2013. augusztus 1. és 2014. május 31. között, és gyakorolja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének teljes hatáskörét. (Petykó Zoltán, a szervezet korábbi elnöke még áprilisban lemondott.) A vonatkozó kormányrendelet értelmében az államtitkár összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez.

Augusztus 19-ei hatállyal Karas Monika Zsuzsanna személyében ismét van elnöke a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) és a Médiatanácsnak. Mint ismert, az állás Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta betöltetlen volt.
Mivel a pozíció betöltetlensége súlyos hátrány volt a működés szempontjából – különösen azért, mert rendeletalkotásra kizárólag az elnök jogosult –, a parlament módosította az elnökkel szemben támasztott követelményeket. Eszerint ezentúl nem kell jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma a tisztség betöltéséhez, ehelyett mindössze felsőfokú végzettséget írnak elő. Enyhítettek továbbá a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlat követelményein is.

Június 30-ai hatállyal kérte kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetését közös megegyezéssel Kalmár István, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai elnökhelyettese. Kalmár István azt is kérte, hogy az elnökhelyettesi feladatok ellátása alól már május 30-ával mentesülhessen. A hivatal elnöke a kérelmet elfogadta, és május 30-i hatállyal Vágujhelyi Ferenc informatikai szakfőigazgatót nevezte ki informatikai elnökhelyettessé.
Vágujhelyi Ferenc egyébként a szakfőigazgatói posztot egy éve töltötte be, elődje Wenczel Richárd volt, aki 2012-ben a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató (NISZ) Zrt.-hez igazolt vezérigazgatói főtanácsadónak. Ebből az állásból Wenczel idén tavasszal távozott.

Kalmár Istvánnak egyébként nem ez az első idei lemondása. Schmidt Pál vezérigazgatóval együtt felállt az MPVI Mobil Zrt. állami mobilszolgáltató elnöki székéből is, miután a bíróság jogellenesnek minősítette a társaság működését. Egyidejűleg kinevezték az új vezérigazgatót Kovács Zsolt személyében, aki megelőzőleg az ING Biztosító Zrt. vezetője volt. A két megüresedett igazgatósági helyre pedig Bíró Viktort (MVM Net Zrt.) és Imre Tamást (Magyar Posta Zrt.) választotta meg a tulajdonosok közgyűlése.

A Magyar Posta sem úszta meg változások nélkül. A korábbi vezérigazgató, Geszti László és a társaság igazgatóságának elnöke, Horváth Gergely Domonkos idén januárban távoztak a vállalat menedzsmentjéből. Utódlásukról 2013. január 28-án döntött a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Igazgatósága.
A vezérigazgatói feladatokat a jelentős pénzügyi háttérrel rendelkező Szarka Zsolt vette át, az elnöki jogkört pedig Polacsek Csaba, az MNV társasági portfóliókért felelős főigazgatója gyakorolja. Új vezérhelyetteseket is kineveztek: az OTP-s és MNB-s múlttal rendelkező Pap Gyulát bízták meg az it-fejlesztési és it-üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi feladatok ellátásával, a gazdasági vezérigazgató-helyettesi terület irányítását pedig a továbbiakban Békési Ákos látja el.

Komplett intézmény megszűnéséről is beszámolhatunk. A Puskás Tivadar Közalapítványt – összefüggésben az információbiztonsági törvénnyel – egy májusi kormányhatározat megszüntette, „tekintettel arra, hogy a szervezet céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása költségvetési szerv útján hatékonyabban biztosítható”. A szervezet egyéb, nem közfeladatnak minősülő tevékenységét más kormányintézmény (NETI, NIIFI) veszi át.
Bódi Gábor ügyvezető a Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-hez igazolt, ugyancsak ügyvezetői munkakörbe. Ehhez az álláshoz járult 2013. augusztus 1-jétől a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöki tisztje is. A szakember Kalmár Istvánt váltotta e poszton.”

Forrás:
Ki kicsoda a kormányzati ict-ben?; IT Business; 2013. szeptember 3.

Egy milliárdból korszerűsít a KEKKH

„Teljes egészében uniós forrásból finanszírozzák azt az EKOP projektet, melynek eredményeként legkésőbb 2014 végére korszerűbbé válik a KEKKH informatikai infrastruktúrája.
Olyan infrastrukturális bővítéseket lehet végrehajtani az Európai Unió által finanszírozott „A KEKKH informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” elnevezésű EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) projekt keretében, amire eddig nem nagyon volt forrás – mondta el ma sajtótájékoztatón Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) elnöke.

A fejlesztés keretében megvalósuló hardver- és szoftverbeszerzéseknek az a célja, hogy közvetetten növeljék a közigazgatási munka hatékonyságát. Vetési elmondta, bár a projekt 2014. december 31-én zárul, a fejlesztéseket korábban le szeretnék zárni.

Adatszolgáltatás gyorsabban
Mint azt Arató Dávid, a KEKKH informatikai elnökhelyettese, elmondta, a hivatal az elektronikus nyilvántartásokból nagy tömegű adatszolgáltatást teljesít a közigazgatási szervek, az önkormányzatok, az üzleti szféra és az állampolgárok részére. A mostani fejlesztések célja az, hogy a KEKKH számítógépes szolgáltató, valamint hálózati kapacitását (számítási kapacitás, tárhely, sávszélesség) fejlesszék a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz.

A fejlesztésektől egyrészt biztonságosabb és megbízhatóbb működést, másrészt a funkcionális és szakfeladatok ellátásának gyorsulását várják. Az ügykezelői ráfordítás is csökken, hiszen a KEKKH informatikai infrastruktúrafejlesztés gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé, és bővülhet online csatornákat intézhető ügyek száma is.

Konkrét tervek vannak
Arató Dávid a projekt néhány fontosabb elemét is elmondta. Korszerűsítik a KEKKH mentési és archiválási rendszerét, a hivatal Róna utcai és Balázs Béla utcai telephelye közötti kapcsolat sávszélességét 1 Gbpsról 10 Gbps-ra növelik. Az új hálózati infrastruktúra már biztosítani fogja a csatlakozást a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz. Arató szerint a KEKKH infrastruktúrája rendkívül heterogén, és ezt nem is tudják megszüntetni, ám a meglévő rendszerek egy része esetében terveznek olyan lépéseket, melyekkel professzionálisabb módon, nagyobb üzembiztonsággal lesz képes ellátni feladatát a hivatal.

A sajtótájékoztatón Vetési Iván arról is beszámolt, hogy bővültek a Webes ügysegéd szolgáltatásai. Egyrészt már a 2013. január 1. után kiállított, de elvesztett, megrongálódott vagy ellopott útlevelekkel kapcsolatos ügyeket is intézhetjük online (beleértve a fizetést is), másrészt három hónapja díjmentes nyomon követhető az általunk igényelt okmányok útja.”

Forrás:
1 milliárdból korszerűsít a KEKKH; Bitport.hu; 2013. szeptember 5.

Magyarország az élmezőnyben a nemzeti kibertér biztonságát biztosító világméretű küzdelemben

„Lezárult a két napos Információbiztonság és kibervédelem konferencia Balatonőszödön. A KIM irányítása alá tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyelet által idén harmadik alkalommal megszervezett eseményen megvitatták a „smart defence”-megközelítés szükségességét, a mobileszközök alkalmazásából származó, nem megkerülhető problematikát, a legújabb malware és botnet trendeket és az információbiztonsági tudatosság kérdését. Szó volt továbbá a hazai információbiztonság körképről, annak valamennyi pozitív eredményével és fennálló hiányosságával. Hazánkban először előadást tartott Eugene Kaspersky, a Kaspersky Lab. alapító-vezérigazgatója.

A jelentős, információbiztonsággal foglalkozó cégeket felvonultató konferencián Zala Mihály, a Felügyelet elnöke a hazai kiberbiztonság jövőképét vázolta fel, míg a Felügyelet kiberbiztonsági részlegének vezetője, Frész Ferenc az egyes kiberbiztonsági trendek mögött meghúzódó okokat és azok következményeit mutatta be. Az elkövetkező időszakra az új szabályozásban rejlő szinergiák kiaknázásának szükségességét valamennyi előadó kiemelte.

A konferencián Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára nem csak perspektívába helyezte az elmúlt időszak eredményeit, hanem kifejezte a magyar kormány elkötelezettségét és kifejezett szándékát, hogy támogassa a magyar képességek megerősítését és a nemzetközi színtéren történő megjelenítését.

A konferencián előadóként részt vett Iklódy Gábor – a NATO új típusú biztonsági kihívásokkal foglalkozó főtitkárhelyettese, Guido Vervaet – az Európai Bizottság biztonsági igazgatója, magyar részről Dr. Rétvári Bence – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Szemerkényi Réka – a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója.

A Felügyelet 1998-tól kezdve a nemzeti, EU és NATO minősített adatvédelmi funkciókon túl 2011 óta információbiztonsági, kibervédelmi feladatokat is ellát „Cyber Defence Management Authority” nevű, kiberbiztonsági központja révén. A III. Információbiztonsági és Kibervédelmi Konferencia (ISCD 2013) tovább erősíti Magyarország szerepét, súlyát és eszközrendszerét a kiberbűnözés elleni, a nemzeti kibertér biztonságát biztosító küzdelemben.”

Forrás:
Magyarország az élmezőnyben a nemzeti kibertér biztonságát biztosító világméretű küzdelemben; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. szeptember 4.

Pánikba estek az építési vállalkozók

„Szakmai szervezetek szerint nem reális az elektronikus építési napló októberi bevezetése, mivel erre a vállalkozások sem szakmailag, sem technikailag nem készültek fel – írja a Napi Gazdaság csütörtöki számában.

Az elektronikus naplót a lánctartozások elleni fellépés részeként vezetnék be, az építésiengedély-köteles kivitelezéseken dolgozó vállalkozásoknak ezt a helyszínen kellene vezetniük.

Koji László, a az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke a lapnak elmondta: a határidő rövidsége miatt legalább a jövő év elejéig feltétlenül el kellene halasztani a bevezetést. A szövetség lépcsőzetes bevezetést szorgalmazna, hogy a tapasztalatokkal korrigálhassák az elvárásokat, a technikai eszközök beszerzését pedig vissza nem térítendő támogatásokkal kellene segíteni – tette hozzá.

Ay János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinációs és marketingigazgatója szerint az érintettek zöme azzal sincs tisztában, hogy heteken belül ilyen kötelezettséggel kell számolniuk, a kamara is a bevezetés legkorábbi reális határidejének januárt tartja – írja a Napi Gazdaság.

A Belügyminisztérium a lappal azt közölte, hogy az e-építési napló vezetésére vonatkozó összeállításuk napokon belül elkészül, amelyet nyomtatott és elektronikus formában is rendelkezésre bocsátanak.”

Forrás:
Pánikba estek az építési vállalkozók; HVG.hu/MTI; 2013. szeptember 5.

Újabb ügyek intézhetőek online

„ A KEKKH fejlesztésének köszönhetően egyre bővül az interneten keresztül intézhető ügyek köre.

Rövidebb idő alatt, on-line intézhető az erkölcsi bizonyítvány kérelmezése, valamint a személyazonosító igazolvány pótlása mellett az útlevél pótlása is.

A szolgáltatásnak köszönhetően már elektronikus úton is bejelenthetjük a 2013. január 1-jét követően kiállított útlevelünk elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését, egyben kérhetjük annak pótlását is. Ennek feltétele, hogy a kérelmező a pótlandó útlevél igénylésekor írásban hozzájárult ujjnyomat adata tárolásához, vagy annak kérelmezésekor a következő okokból nem történt ujjnyomat felvételezése: a kérelmező a kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen volt, vagy a kérelmező a kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására véglegesen fizikailag képtelen volt, vagy a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota nem tette lehetővé. Feltétel továbbá, hogy az okmányon szereplő adatainkban nem történt változás.

Az eljárási illeték megfizetése szintén intézhető a Webes ügysegéd támogatásával interneten keresztül, banki átutalással vagy bankkártyás fizetéssel. A Webes ügysegédet az Ügyfélkapu azonosítóval rendelkező ügyfelek vehetik igénybe a KEK KH honlapján keresztül.

Az okmányirodai ügyfélszolgálatokat felkereső ügyfelek az okmányigénylésüket követően gyakran informálódnak igényelt okmányuk elkészítési fázisairól, a különböző kommunikációs csatornákon keresztül mindaddig, amíg kézhez nem kapják okmányaikat. A megnövekedett ügyféligényeknek való megfelelés, illetve a hatékony ügyfélkiszolgálás támogatása érdekében szükségessé vált a már meglévő (telefonos és személyes) csatornák mellett egy újabb, elektronikus kommunikációs csatorna kialakítása is, amely ki tudja szolgálni az ilyen irányú megkereséseket, és kényelmesen elérhető, naprakész tájékoztatásra képes.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) fejlesztésének köszönhetően az új okmányok igénylése után tájékozódhatunk az igazolványok aktuális állapotáról. Megtudhatjuk, hogy az okmányt továbbították, esetleg már kiállították, vagy éppen elutasították. A KEKKH honlapján az „Igényelt okmány nyomon követése” ikonra kattintva, díjmentesen nyomon követhető az igényelt személyazonosító igazolvány, a magánútlevél és a vezetői engedély aktuális státusza. Gyorsan, egyszerűen és kényelmesen, személyes megkeresés és telefonhasználat nélkül lehet tájékozódni az okmányok helyzetéről.

A szolgáltatás bevezetését követő, közel 3 hónap elteltével jelentős számú, több mint 54.000 státusz-lekérdezésre került sor (ezen belül személyazonosító igazolvány esetében 27,65 %, útlevél esetében 35,54 %, vezetői engedély esetében 36,81 % volt a lekérdezések aránya).

Ezen magas lekérdezési szám alapján kijelenthető – illetve a tapasztalatok is azt mutatják –, hogy a szolgáltatás igen közkedvelt az ügyfelek körében.”

Forrás:
Újabb ügyek intézhetőek online; Pavlovic Jovan; Computerworld; 2013. szeptember 5.

Informatika, távközlés, technika

Kiberbiztonsági keretrendszert fejleszt az USA

„Keretrendszerrel növelné az amerikai cégek kibervédelmét az Egyesült Államok kormánya. A keretrendszer hónapokon belül elkészülhet.

Az Egyesült Államok kormánya februárban felkérte a National Institute of Standards and Technologyt (NIST) egy ajánlásrendszer kidolgozására arról, hogy az amerikai szervezetek milyen lépésekkel erősíthetik meg informatikai infrastruktúrájuk védelmét. Az intézet munkatársai az első eredményeket – nagyjából a keretrendszer vázlatát – egy San Diego-i konferencián ismertették júliusban, de mostanra el is készült az első tervezet, amelyet vitára bocsátottak. A tervezet teljes szövege megtalálható az intézet oldalán.

Átfogóbb védelemre van szükség
Az új keretrendszer a szervezeteknek ahhoz ad támpontokat, hogy képesek legyenek átfogóan kezelni a kiberbiztonsági kockázatokat. A NIST ezt azokhoz a rendszerekhez hasonlította, mellyel a cégek a pénzügyi és a működési kockázataikat kezelik. A keretrendszer három nagy részre fog tagolódni: 1. rögzíti az alapvető feladatokat, 2. körvonalazza a megvalósítási lehetőségeket és 3. ajánlásokat fogalmaz meg a kiberbiztonsági stratégiák integrálási kérdésekről.

A NIST persze nem akarta feltalálni a spanyolviszat, már csak azért sem, mert részben hozott anyagból is dolgozott: a már meglévő szabványokra támaszkodott. Így végül öt pontban határozza meg a védelmi feladatok gerincét: azonosítás, védelem, felismerés, reagálás és helyreállítás. Ehhez kapcsolódva jönnek a fontos tevékenységek: eszközmenedzsment, hozzáférés-szabályozás, fenyegetettségelemzés stb., valamint ezek további részletezésére különböző alkategóriák.

Nem csodafegyver
A szerzők hangsúlyozták is, hogy a keretrendszer nem helyettesíti vagy cseréli le a szervezetek által jelenleg is alkalmazott üzleti vagy kiberbiztonsági kockázatmenedzsment folyamatokat, hanem sokkal inkább kiegészíti azokat. Az új ajánlások révén a vállalatok, intézmények a jelenlegi folyamataik mentén azonosíthatják a kockázatokat, és ilyen módon erősíthetik meg a kockázatmenedzsmentet.

Az NIST a tervek szerint a mostani verzióra érkező véleményeket is felhasználva októberre dolgozza ki a keretrendszer második, már jóval átfogóbb tervezetét. A végleges változat várhatóna jövő év februárjára készül el.”

Forrás:
Kiberbiztonsági keretrendszert fejleszt az USA; Kristóf Csaba; Bitport.hu; 2013. szeptember 5.

A kémkedés ellen kell áttervezni az internetet

„A világháló jelentős átalakítására lehet szükség az utóbbi hónapokban kirobbant lehallgatási botrány nyomán.

Vezető internetes szakértők szerint az elmúlt hónapokban kitört internetes lehallgatási botrány nyomán át kellene tervezni a világhálón működő biztonsági szolgáltatásokat. A Reuters hírügynökségnek több internetbiztonsággal foglalkozó szakértő is úgy nyilatkozott, hogy teljesen újra kell alkotni a világhálón használt biztonsági szolgáltatásokat, hiszen kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a legfontosabb titkosításokat képes megkerülni különböző – eleve beépített – biztonsági réseken keresztül.

A biztonsági megoldások lecserélése nem lesz egyszerű, mivel a jelenleg használatban lévő technológiákat honlapok millióin alkalmazzák, és ezek mindegyikét le kell cserélni, mivel nem látják el feladatukat megfelelően.

Kormányok nélkül készülhet az új netszabvány
Matthew Green, kriptográfia professzor, az internet működésével foglalkozó csoport vezetője a Reutersnek elmondta, hogy korábban úgy hitte, hogy az NSA csupán azért fog lobbizni, hogy a webes biztonsági szabványok ne legyenek túl erősek. Azt viszont nem gondolta volna, hogy a szervezet szándékosan hátsó ajtókat rejt a védelmi megoldásokba.

Green szerint az internet működését felügyelő csoport arra fog koncentrálni, hogy a jövőben az alapszintű internetes kommunikáció is minden esetben titkosított formában továbbítódjon a világhálón. Meg kell erősíteni azonban a széles körben, például levelezőoldalakon, fórumokban vagy közösségi szájtokon is használt https szabványt, hogy az ne lehessen könnyen kijátszható, ezáltal a gyakorlatban is legyen képes megőrizni az adatok titkosságát. A professzor szerint az új védelmi protokollokat teljesen a nulláról kell kifejleszteni mindennemű kormányzati közreműködés nélkül.

A világháló alapjainak kidolgozásában is részt vett Vint Cerf ugyanakkor egyelőre nem tudta megítélni, hogy valóba igazak-e azok a hírek, amelyek szerint az NSA a legbiztonságosabb titkosításokat is képes kijátszani. A jelenleg a Google-nél dolgozó szakértő szerint régóta heves vita folyik arról, hogy az internetes kommunikációt inkább védeni, vagy lehallgatni kell, de ezek a viták eddig inkább az adatvédelem irányába dőltek el – legalábbis az Egyesült Államok esetében.

Nehéz lesz szakembereket találni
Mike Belshe, egy korábban a Google-nek dolgozó internetbiztonsági szakértő is a titkosítás elterjesztését szorgalmazta az internet működéséért felelős szervezetnél. A Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy kezdeményezése végül az évek során elhalt, mivel „néhány cég jobban tudta érvényesíteni érdekeit a felhasználóknál.”

Az internetes címzési rendszer súlyos hibáját felfedező szakértő, Dan Kaminsky szerint komoly problémát jelent, hogy a kriptográfiával foglalkozó szakemberek jelentős része az NSA-nak dolgozik. Nehéz lesz olyan független szakértőket találni, akik egy ilyen magas szintű szabvány kidolgozására képesek.”

Forrás:
A kémkedés ellen kell áttervezni az internetet; Origo; 2013. szeptember 8.

Szinte minden online titkosítást feltört az amerikai és a brit titkosszolgálat

„Az internetes tranzakciók magánadatainak védelmét szolgáló titkosítási szoftverek szinte mindegyikét sikeresen feltörte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) – írta a The Guardian.

A vezető baloldali brit napilap szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről. A 29 éves Edward Snowden hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt adatgyűjtési programjáról. A The Guardian által pénteken megszellőztetett újabb bizalmas iratok tanúsága szerint az NSA tízéves fejlesztési programot folytatott az online kódolási rendszerek feltörésére, és 2010-ben áttörést ért el ebben, „kiaknázhatóvá” téve „óriási mennyiségű” adatot, amelyek az internetes adattovábbító kábelekre helyezett „csapokon” jutottak el a szolgálathoz. A Bullrun projekt keretében képessé váltak az online bankolást és vásárlást védő protokollok, a HTTPS és az SSL feltörésére.

Az NSA évi 250 millió dollárt költ egy olyan programra is, amelynek célja a technológiai cégek termékfejlesztéseinek „titkos befolyásolása”. A brit szolgálat, a GCHQ egy munkacsoportja pedig olyan eljárások kifejlesztésén dolgozik, amelyekkel be lehet hatolni a „Négy Nagy” online szolgáltató, vagyis a Hotmail, a Google, a Yahoo és a Facebook elvileg kódolt adatforgalmába – áll a The Guardian pénteki beszámolójában. A brit lap már korábban is közölt olyan részleteket a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból, amelyek arra vallanak, hogy az amerikai és a brit szolgálatok gyakorlatilag minden online tevékenységbe akadálytalanul beleláthatnak.

A néhány hete közzétett legutóbbi értesülés arról szólt, hogy egy XKeyscore nevű program óriási adatbázisokat tesz hozzáférhetővé az NSA munkatársai számára előzetes bírósági engedélyeztetés és az ügynökség más munkatársainak felügyelete nélkül. A The Guardian birtokába jutott bemutató változat szerint a program szinte minden olyan tevékenységre kiterjed, amelyet „egy tipikus felhasználó az interneten végez”. A kutatható adatok között van az email-üzenetek tartalma, azok címzettjei, a felkeresett honlapok és a keresések listája, valamint a telefonbeszélgetések adatai. A program azt is lehetővé teszi, hogy az NSA munkatársai valós időben figyelhessék bárki internetes tevékenységét.

A The Guardian által idézett NSA-dokumentumok szerint az XKeyscore használatával 2008-ig háromszáz terroristát sikerült elfogni.”

Forrás:
Minden online titkosítást feltört az amerikai és a brit szolgálat; SG.hu/MTI; 2013. szeptember 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Postai levél a számítógépről

„Rengeteg időt és erőforrást lehet megtakarítani a Hibridlevél Kft. által bevezetett innovatív szolgáltatás segítségével.

A szolgáltatás lényege, hogy postai levél küldését teszi lehetővé a számítógépről, ezzel leegyszerűsíti és meggyorsítja a postai levélküldés folyamatát.

A felhasználó megszerkeszti a levelet, majd elektronikusan elküldi a szolgáltatónak, ahol 24 órán belül kinyomtatásra, borítékolásra és postázásra kerül, így a címzett akár már másnap megkaphatja a levelet.

A hibridlevél legnagyobb előnye, hogy megtakaríthatók a nyomtatásra és postázásra fordított erőforrások, a nyomtatás, borítékolás és postára adás ideje, a papír és a festék költségei. A szolgáltatás kényelmes, gyors és költséghatékony – a szolgáltatás költsége megegyezik egy postai küldemény árával. Az adatbiztonságot magyarországi adatközpont, optikai kábelkapcsolat és szigorú minőségirányítási rendszerek szavatolják.

A hibridlevél használata nem kötött mennyiségi limithez, már egészen kis mennyiségű levelezéstől hatékonyan használható egy egyszerű online regisztrációval. Minden olyan levél küldésére alkalmas, ahol nem kell eredeti aláírásnak szerepelnie, az egyszerű szövegtől az 600 dpi minőségű nyomtatványig. Főbb felhasználási területei számlák, felszólító levelek, direkt marketing levelek, egyenlegek, értesítések küldése.

„Bízom benne, hogy a hibridlevél szolgáltatás következő években fokozatosan átveszi a hagyományos levélküldés szerepét. Célunk, hogy a most születő hibridlevél piac meghatározó szereplőivé váljunk. Ezért is fontos, hogy elsőként sikerült bevezetnünk a szolgáltatást Magyarországon” – mondta Molnár Gergely a Hibridlevél Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: a beruházás magas költség- és szaktudásigénye miatt a Magyar Posta mellett – mely köztudottan készül a hibridlevél szolgáltatás bevezetésére – rövidtávon nem számít éles versenyre.
A hibridlevél mai bevezetését több mint egy éves fejlesztő és előkészítő munka valamint egy negyedéves tesztidőszak előzte meg.”

Forrás:
Postai levél a számítógépről; Computerworld; 2013. szeptember 4.

Tótfalusi betűtípusának rekonstruálása digitális betűtervezéssel

„Igazán sokféle betűtípus között tud választani a mai kor embere. Ennek ellenére mindennapi munkáink esztétikumára két véglet, a szövegszerkesztő programokat jellemző sablonosság és az innen-onnan beszerzett betűtípusok esztétikai káosza a jellemző.

A híres erdélyi tipográfus, Tótfalusi Kis Miklós által tervezet betűkészlet számítógépes rekonstrukciója igazi kihívás volt a tervező Kisantal Tibor számára.

Az újratervezett betű nyomdailag igényes, PostScript rajzolatú OpenType betűformátumú lett. Ligatúrákat, régies karaktereket, Tótfalusi könyveiben található ornamenseket és előre beállított alávágást, egalizálást is tartalmaz.”

Forrás:
Tótfalusi betűtípusának rekonstruálása digitális betűtervezéssel; Magyar Nyomdász (a betűk letölthetők a fenti címen, továbbá Misztótfalusi könyve is pdf formátumban)

Szakirodalom

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

„…A helyi demokrácia gyakorlásának kereteit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szabályai, illetve a helyi önkormányzati autonómia – változó – tartalma jelöli ki, ennélfogva ezen két terület jogintézményeinek áttekintése történik meg. Erre tekintettel elengedhetetlen a választójog és az önkormányzati alapjogok (vagy hatásköri szabályok?) feldolgozása, hiszen az értekezésben ebből a szempontból közelítem meg a témát. Az értekezés célja, hogy a helyhatósági választási szabályok – a nemzetközi és hazai követelményekre, különös tekintettel az Alaptörvényre figyelemmel – elemző bemutatásra kerüljenek. Az önkormányzati autonómia határainak változása ezen a területen is leképeződik. Úgyszintén a helyi önkormányzati autonómia szempontjából a helyi önkormányzati feladatok változása is értékelést igényel. Különösen az önkormányzati feladatok átstrukturálódásával – és az önkormányzati és állami szféra határainak változásával – a gyakorlatban számos probléma merült fel, amelyek hiányos, nem egyértelmű vagy késedelmes jogszabályi rendelkezésekből fakadtak. Így az értekezés célja, hogy a jogalkotó számára ezen problémák kiküszöbölésére javaslatokat fogalmazzon meg, továbbá a jogalkalmazó számára is megkönnyítse a munkát.
…
…az értekezés az elméleti alapvetést követően az intézmény- és szervezetrendszer, majd a feladatrendszer – ideértve az önkormányzati gazdálkodás és feladatfinanszírozást is – alakulásának gondolatívére épül.
…
Az önkormányzati szervezetrendszer mellett az önkormányzati feladatellátás struktúrájának feldolgozását igényli a kijelölt kutatási téma. Az önkormányzati feladatok döntően 2013. január 1-jével strukturális változáson mentek át, amely változás érinti az önkormányzatok autonómiáját is. Ebben az időszakban a helyi önkormányzatok számára az önkormányzati feladatok átalakítása és a feladatellátás biztosítása is számos jogi problémát vetett fel, ezek bemutatása az értekezés célját képezik. Az önkormányzati feladatok tekintetében az egyes feladatok átalakításának problémái és a feladatok keretei kerülnek rögzítésre. Az egyes önkormányzati feladatok közötti hangsúlyeltolódást az okozza, hogy a feladatok tekintetében eltérő az alkalmazandó és megváltozott jogszabályanyag, eltérő mértékben merültek fel problémák.

Az önkormányzati feladatstruktúra tárgyalásához és az önkormányzati autonómiához szorosan kötődik az önkormányzati gazdálkodás és finanszírozási struktúra. Ebben a körben a feladatfinanszírozás rendszerének anomáliáit tárgyalom. Az önkormányzati feladatok ellátásához a pénzügyi források megtervezésének alapja a költségvetési rendelet elfogadása, és az az alapján történő gazdálkodás. Az önkormányzatok gyakran a kötelező feladataik ellátásához is hitelfelvételre kényszerülnek, amely azonban eladósodásukhoz vezethet, vagy vezetett. A felhalmozódott önkormányzati adósságok átvállalása azonban szintén az átalakítások eredménye. Az önkormányzati hitelfelvételi korlátozását a gazdálkodási autonómia szempontjából olyan súlyúnak ítéltem, hogy az azzal kapcsolatos nemzetközi megoldások is ismertetésre kerülnek…”

Forrás:
A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása – A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései; Csörgits Lajos; Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2013. szeptember 13. (pdf)

Közigazgatási kontrolling: új típusú tervezési és értékelési megoldások a közigazgatási szervek és az állam működésében

„Amikor elkezdtem a közszféra működésével foglalkozni, túlestem számos kötelező és szabadon választott irodalom feldolgozásán. Egyre inkább csodálkozni kezdtem azon, hogy a közpénzügyek körében milyen sematikus és bizonyos szempontból korlátozott az a fajta kontrolltevékenység, ami ugyanakkor egy modern vállalat működése szempontjából ma már elengedhetetlen. Ha pedig igaznak fogadom el azt a tételt, hogy az állam szervezetei, amikor szolgáltatásokat nyújtanak és feladatokat látnak el, a menedzsment technikáit tekintve ugyanúgy működnek, mint egy piaci szervezet (általában véve a profitorientációs motívumok kivételével), akkor hogyhogy nem társulnak ehhez a tevékenységhez ugyanolyan modern tervezési, irányítási, és nem utolsósorban ellenőrzési eszközök, különösképpen az erőforrás- felhasználás monitorozásában? Az állam bevételekkel tervez, kiadásokkal számol, ám néhol igen hiányos az ezt kísérő módszerek fegyvertára. Milyen alapokon hoznak a közigazgatási szervezetek felelős vezetői döntéseket az erőforrásaik allokálásáról? Hogyan ellenőrzik a működést? Hogyan tesznek fejlesztési lépéseket a következő időszakra nézve? A választ a kedves olvasó kikövetkeztetheti magától: súlyos információs deficit közepette.
…
Legnagyobb megdöbbenésemnek az adott okot, amikor kézbe vettem a 2009-ben megjelent „A közpénzügyek nagy kézikönyve” című, rendkívül jól összerakott és terjedelmes könyvet. Ebben a komprehenzív magyar közpénzügyi tudástárban, az 1103 oldalas terjedelemben a kontrolling közigazgatási folyamatokra történő alkalmazása pontosan 3 (azaz három!!!) oldalt kapott, az 1100-ik oldaltól az 1103-ik oldalig… Ott kell tehát folytatnom, ahol ez a tudástár abbahagyja…? …
…
Doktori értekezésem célja, hogy három témakör közigazgatási megjelenését körbejárja. Ez tekinthető a dolgozat új és újszerű eredményeket bemutató „magjának”. Ezek a következők:

  1. Felvázolni egy lehetséges közigazgatási modellt a modern kontrolling alapjain, azon belül is elsősorban az erőforrások felhasználási folyamatára koncentrálva. A modellhez kapcsolódva kiemelten foglalkozom a stratégiai gondolkodással, mint alapkritériummal a közigazgatásban.
  2. Egy feladatalapú tervezési-ellenőrzési mechanizmus módszertani kereteinek megalkotása a közigazgatási szervezetek számára, amely csökkentheti az információs deficitet.
  3. A szervezeti szintű kontrolling-modell elhelyezése tágabb összefüggéseiben egy, az egész állam működésére kiterjeszthető makroszintű stratégiai kontrollmodellben, amely ugyancsak az erőforrások felhasználásának folyamatát próbálja végig kísérni…”

Forrás:
Közigazgatási kontrolling: új típusú tervezési és értékelési megoldások a közigazgatási szervek és az állam működésében; Kárpáti József; Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola; 2013. szeptember 9. (pdf)

Szakkönyv: Közigazgatási jog – Fejezetek szakigazgatásaink köréből

„A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.”

Forrás:
Közigazgatási jog – Fejezetek szakigazgatásaink köréből (I. kötet) : A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása; Szerkesztő: dr. Lapsánszky András; CompLex Kiadó; 2013. szeptember
II. kötet: Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás; Szerkesztő: dr. Lapsánszky András; CompLex Kiadó; 2013. szeptember
III. kötet: Humán közszolgáltatások igazgatása; Szerkesztő: dr. Lapsánszky András; CompLex Kiadó; 2013. szeptember

EU Regionális Versenyképességi Index (RCI) 2013

Az Európai Uniónak 28 gazdaságilag, társadalmilag, természeti adottságokban különböző tagállama van. A hatékony fejlesztési munkához azonban nem elég csak az országok helyzetét megvizsgálni, ugyanis egyes országok régiói különböző adottságokkal rendelkeznek, melynek figyelembe vételével hosszútávon is fenntartható eredmény érhető el.

A Regionális Versenyképességi Index (RCI) célja, hogy a versenyképességet különböző mutatók alapján mérje meg regionális szinten. Először 2010-ben publikálták a DG Regio és a DG Joint Research Centre eredményeit. Az index megmutatja az EU 262 darab régiójának (NUTS2) erősségeit és gyengeségeit.

Az RCI összetettségét mutatja, hogy három alindexből áll össze. Az első alindex azokat a mutatókat tömöríti, amelyek mindenképpen szükségesek egy gazdaság működéséhez, olyan aspektusokat magába foglalva, mint a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő, infrastrukturális ellátottság (elérhetőség), kormányzat és a közszolgáltatások, illetve az egészségügy minősége. A második alindex a hatékonysággal összefüggő mutatókat gyűjti össze, például felsőoktatás, élethosszig tartó tanulás, a munkaerőpiac hatékonysága és a piac mérete. Az utolsó pillér pedig az innovációra ható jellemzők alapján áll össze. Ilyen a technológiai felkészültség, a szolgáltató szektorban dolgozók hányada és maga az innovációs képesség.

2013-ban a legversenyképesebb régiók Hollandiából (Utrecht, amsterdami régió, Dél-Hollandia), az Egyesült Királyságból (London és környéke; Berkshire, Buckinghamshire és Oxfordshire), Svédországból (stockholmi régió), Németországból (frankfurti régió), Franciaországból (párizsi régió) és Dániából (koppenhágai régió) kerültek ki. 2010-ben tagállami szinten értelmezett versenyképesség alapján Magyarország a 22. helyen állt, 2013-ra két pozíciót javítva, a 20. helyen végzett. Régióink helyezéseit a következő táblázat foglalja össze (amennyiben nem látszik az ábra, akkor a hivatkozásban megadott tanulmány táblázatai tartalmazzák):

Képernyőfotó 2013-09-08 - 23.13.28

A táblázatból látható, hogy a Közép-magyarországi régió kivételével az összes ún. konvergencia régiónk az Európai Uniós lista utolsó harmadában található.

Árnyaltabb képet mutat viszont az alindexek megvizsgálása. Az alindexek eredeti célja a gazdasági fejlettség különböző szintjeinek és a szint teljesítéséhez szükséges feltételek bemutatása. Egy gazdaság működéséhez szükséges alapmutatók figyelembe vételénél minden magyar régió a lista utolsó ötödében végzett, míg a hatékonysági és innováció alindex értékei alapján megállapított helyezéseket figyelembe véve megállapítható, hogy az az első alindexhez viszonyítva jelentősen; jobban teljesítenek ezek a versenyképességi tényezők. A figyelembe vett tényezők közül legrosszabbul az egészségügy terén végeztek a magyar régiók. Ebben a témában a következő mutatókat vizsgálták az index készítői: 100.000 lakosra jutó kórházi ágyak, közúti balesetek száma, várható élettartam, egészségesen töltött évek száma, egy évnél fiatalabb gyermekhalálozás, rákos betegség okozta halál (a vizsgált európai régiók közül Észak-Alföldön volt a legmagasabb érték), szívbetegség okozta halál és öngyilkosság. A magyar térségek közül a Közép-magyarországi térség a legegészségesebb, az európai listán 240. helyezést ért el.

Az innovációs alindex mutatói között legjobb eredményt érte el a Közép- magyarországi régió a szolgáltató szektorban (pénzügyi és biztosítási tevékenységek, ingatlanügyletek, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység). A térség a mutatói alapján az Európai Unió listájának 25. helyén áll, ám a többi régiónk jelentősen elmaradva a 205 és 244. hely között található meg. Innovációs téren szintén jól teljesített az ország, Budapest és Pest megye a 65. helyen végzett, ám a többi régió jelentős lemaradással az utolsó előtti ötödben található az európai listán. Érdemes azonban kiemelni, hogy az innovációs indikátor sorrendjében a Közép-magyarországi régiót a Dél-Dunántúl (152.) és Észak-Magyarország (155.) követi. Ez a két térség egyéb mutatók esetén rendszerint rosszabbul teljesített.

Közép-kelet-európai uniós tagállamok közül Szlovénia a 12., Csehország a 14. és Magyarországot megelőzve 19. Lengyelország. Míg Szlovákia a 2010-es felméréskor 19. volt, a 2013-as eredmények szerint visszacsúszott a 22. helyre. Mindkét vizsgált évben az utolsó két helyen végzett Bulgária és Románia.

Annak ellenére, hogy Szlovákia versenyképessége összességében romlott, a közép-európai régiók közül a pozsonyi végzett a legelőkelőbb, 78. helyen. (Elhelyezkedése miatt felmerül a kérdés, hogy a hozzá rendkívül közel fekvő bécsi térség a listán hol helyezkedik el. Nem meglepő módon az osztrák főváros régiója a 75. helyen áll a 2013-as RCI index szerint.) További három régiója hasonlóan teljesített, mint a magyar térségek. Lengyelországban is észlelhető ez a kettősség, míg a fővárossal bővült régió a 147., az ország többi részének versenyképessége hazánkhoz hasonlóan az európai lista utolsó harmadában található. Prága és térsége a 96., míg Nyugat-Szlovénia (ide tartozik Ljubljana és az összes kikötőváros) a 112.

(Molnár Szilárd ismertetése)

Forrás:
Draft EU Regional Competitiveness Index: RCI 2013; Európai Bizottság; 2013. augusztus 5.
EU Regional Competitiveness Index RCI 2013; Paola Annoni and Lewis Dijkstra; Európai Bizottság (pdf)

Törvények, rendeletek

Módosították az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot

„A kormány az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2007-2008., 2009-2010. és 2011-2013. évekre szóló akciótervének módosításáról hozott határozatot, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A határozat tartalmazza az új akciótervet és az egymilliárd forint feletti támogatásigényű projekteket is. Amennyiben a projektekhez hardvert kell beszerezni és azokra ez év október 30-ig nem kötik meg a szerződést, úgy a projekt gazdájának előterjesztést kell benyújtania a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottsághoz a projekt törléséről.

Az akcióterv az első prioritásban célként rögzíti a közigazgatás működésében az elektronikus szolgáltatások nyújtásához szükséges belső fejlesztések végrehajtását. Ezekkel biztosíthatók a közigazgatáson belüli informatikai alapú szolgáltatások. Egyúttal ezek a fejlesztések teremtik meg az állampolgárok és a vállalkozások felé nyújtandó szolgáltatások hátterét. A teljes keret 38,63 milliárd forint, ebből az idei kiírásra 15,24 milliárd forint jut.

A második prioritás fő célja az ügyfelek kiszolgálásához szükséges beavatkozások megvalósítása, a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálása, tranzakciós szintjének emelése. Itt a keret 37,87 milliárd forint, amelyből idei kiírásra 17,13 milliárd forint jut.

A harmadik prioritás a Közép-magyarországi régióra vonatkozik. A rá szabott prioritási feltételek megegyeznek az előző két prioritással. Ennek a kerete 6,47 milliárd forint, amelyből erre az évre 0,92 milliárd forint.”

Forrás:
Módosították az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot; Hirado.hu/MTI; 2013. szeptember 6.
A Kormány 1626/2013. (IX. 5.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2007–2008., 2009–2010. és 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 145. szám, 2013. szeptember 5.; 66597-66608. oldalak (pdf)