Skip to main content

15. szám, 2014. április 14.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Fontos, hogy jól működjön az állam közszolgálati funkciója

„A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint fontos, hogy az állam közszolgálati-közigazgatási funkciója jól működjön, és a polgárok partnert és „ne akadályozó ellenséget” lássanak benne.

Rétvári Bence kedden Budapesten, a Partnerségi Program részeként indított konferenciasorozat újabb állomásán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hangsúlyozta, a kormány a Magyary program keretében évről évre igyekszik megújítani és fejleszteni a közigazgatást, s a munka egy fontos fázisa mostanra lezárult.

Kiemelte: konzultációsorozat keretében végiglátogatták a kormányhivatalokat és ennek részeként a Partnerségi Program során végiglátogatják az egyetemek jogi karait is.

Az államtitkár az elmúlt időszakot értékelve rámutatott: évente 16 millió közigazgatási és bírósági ügy keletkezik, ebből a Magyary program jogszabályi módosulásai következtében 5 milliónak változott gazdája, és került át általában a jegyzőktől a járási és megyei kormányhivatalokhoz.

A megyei kormányhivatalok ma 17 olyan szervezetet foglalnak magukba, amelyek korábban különállóak voltak. Élükön kormánymegbízott áll, aki nem csak a szabályosságért, hanem eredményességért is felel. Hatvanezer dolgozó munkáltatója változott meg az átalakítások nyomán – mondta az államtitkár, aki összehasonlításul rámutatott: az összes minisztériumban 5-6 ezer ember dolgozik.

Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy az állam közszolgálati-közigazgatási funkciója jól működjön, mert a polgárok 2-3 közigazgatási üggyel találkoznak egy évben. Ha jól működő szolgáltatást biztosítanak számukra, azzal megerősítik a polgárokat abban, hogy jól működik a jogállam. Az is fontos, hogy az államban partnert lássanak, és ne „akadályozó ellenséget”, ha az állam gyenge, 10 millió polgár érdekképviselete gyengül meg – mutatott rá a parlamenti államtitkár.

Az állam ereje ugyanakkor nem önmagáért való, hanem azért, mert más a polgárok érdekeit nem tudja képviselni – fűzte hozzá.”

Forrás:
Fontos, hogy jól működjön az állam közszolgálati funkciója; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. április 8.

„A munka hatodánál tartunk” – mérlegen a közigazgatás

„A közigazgatási korszerűsítés 2010-ben a regionális államigazgatási hivatalok fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokká alakításával kezdődött. Ezen a bázison épült ki a kormányhivatali, majd a járási struktúra. Összesen 700 ügyben egyszerűsödött az eljárás, a kormányhivatali rendszer, segítségével több tízmilliárd forintot, a kormányhivatalok átstrukturálásával pedig 1,5 milliárdot takarítottak meg. A ciklus végéig 69 kormányablak épült, mindez a munka hatodát jelenti – a Rádió Orienten Szabó Erika, a KIM államtitkára összegezte az elmúlt 4 évet.

A közigazgatás korszerűsítése már 2010-ben a választásokat követően elindult az igények és a lehetséges fejlesztési területek felmérésével. A területi közigazgatásért felelős államtitkár fő célként a széttagolt, bürokratikus, átláthatatlan, nehezen elérhető és lassú ügyintézés rendbe rakását nevezte meg. Az ügyfélbarát közigazgatás megvalósításával új szempontok jelentek meg a végrehajtó hatalom oldaláról. Szabó Erika elmondta, az új szervezeti struktúrák kialakításában az ügyfél volt az első számú szereplő.

Az átalakítás 2010 szeptemberében az alkotmányellenesen működő regionális államigazgatási hivatalok fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokká átalakításával kezdődött. Ezen a bázison épült ki 2011 januárjában a kormányhivatali, majd 2013 januárjában a járási struktúra. Fontos szempont volt az átalakításban, hogy ne legyen visszalépés a rendszerben – utalt az ügysegédi rendszer jelentőségére a vendég „Az elmúlt egy év biztonságos működést hozott. Az ügyfelek és az önkormányzatok is elégedettek az államigazgatási feladatok átvételével” – a Rádió Orient vendége hozzátette, nem éri kritika a rendszerüket.

Az új rendszer keretében 2011. január 1-jén 29 ügyszámmal kezdték működésüket az ún. régi típusú kormányablakok. A reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartó ügyintézési helyszíneken képzett és válogatott ügyintézők várják az állampolgárokat. A személyi állomány kiválasztása kapcsán az empátia, az emberszeretet és a türelem is bekerült a szempontok közé. Az állam arcai alapos felkészítést kaptak, eddig több mint 6800-an végezték el a KAB-képzést – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, ez az ún. új típusú kormányablakok alakulásával és az ügykörök bővítésével még fontosabb. „Az okmányirodai funkciókat bekebelező kormányablakokban a jövőben 2500 ügy lesz intézhető. Eddig összesen 69 kormányablak épült, amelyből 46 új típusú. A munka egy hatodánál tartunk.” Felmerül a kérdés, hogy milyen szerepük lesz a szakigazgatási szerveknek, ha minden ügy egy helyre kerül. Az államtitkár elmondta, a szakigazgatási szerveknél a szakmai háttérmunka zajlik majd, de egy ideig még a szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai is ugyanígy működni fognak. „Nem lehet mindent bevinni a kormányablakba. A kormányablak nem tudja megmondani például, hogy egy járványveszély esetén mit kell tenni”.

„A diktatúra évei alatt kialakult félelem és bizalmatlanság megszüntetése a célunk. Meg akarjuk mutatni, hogy érdemes bízni az államban, és adót fizetni neki. Nem kell félni az ügyintézőktől” – hangsúlyozta a kitűzött célokat a vendég. A jövőben még további szakigazgatási feladatok kerülnek a kormányablakokba, folytatódnak a képzések és az adatbázisok összekapcsolása. Kiemelte, az átalakítás eddigi eredményeivel a lakosság 94-98 százaléka elégedett – ez példaértékű a magyar közigazgatásban.

Az átalakítás keretében eddig 700 ügyben egyszerűsödött az eljárás, az ügyintézési határidő 30 napról 21-re csökkent. A bürokrácia leépítése mellett jelentős pénzügyi vonzata is volt a lépéseknek: a kormányhivatali rendszer a korábban önállóan működő szervekhez képest több tízmilliárd forintot, valamint a kormányhivatalok a saját elhelyezésük racionalizálásából adódóan 1,5 milliárdot takarítottak meg.”

Forrás:
„A munka hatodánál tartunk” – mérlegen a közigazgatás; OrientPress; 2014. április 9.

Egyre népszerűbb a közigazgatási életpálya

„Az elmúlt hetekben sorra nyíltak meg országszerte a második generációs kormányablakok, amelyek új szemléletű ügyintézést tesznek lehetővé. Az ügyintézők képzésében központi szerep jutott a 2011-ben létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, ahol vezetőképzés is folyik, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj révén pedig fiatalok százai számára nyílt lehetőség egy új típusú karrier megkezdésére. A részletekről Biró Marcell, közigazgatási államtitkár beszélt a Rádió Orienten.

Biró szerint magyar közigazgatás megújulásának leginkább kézzelfogható példája a kormányablakok megjelenés – az idén ezekből 45-öt adtak át, és további 50 van tervben. Az új típusú ügyintézés lényegi eleme, hogy integrálja az okmányirodai szolgáltatásokat, tehát nem kell fenntartani két külön intézményrendszert. “Jelenleg 266 olyan ügytípus van, amiben a kormányablak-ügyintézők eljárhatnak, és körülbelül 2000 olyan, amelyben felvilágosítást adhatnak. Bízom benne, hogy ezek a számok is azt tükrözik, hogy a kultúraváltás megkezdődött, megértik az állampolgárok, és érthetővé válik a kormányzati célkitűzés” – mondja az államtitkár.

A megújulás másik fontos momentuma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása volt, ahol a közigazgatás, a rend- és honvédelem oktatása egy intézményben valósulhat meg, az Ludovika Campus átadásával pedig új, a célnak megfelelően impozáns főépületbe is költözhet az egyetem. Az itt tanulók későbbi feladatairól és életpályájáról szólva Biró Marcell megjegyezte, a közszférában dolgozók sajátos küldetést teljesítenek, amit nem lehet összevetni a versenyszférával. “Ez nem mellérendelt kapcsolat a munkáltató és a munkaadó között – itt az állam szolgálatára szegődik az, aki kormánytisztviselő lesz, és esküt tesz arra, hogy a hazát szolgálja. Ha elfogadjuk, hogy ez minőségileg más jogviszony, akkor ebből az is következik, hogy egy speciális képzést kell kapniuk” – mutat rá az intézmény létrejöttének okaira az államtitkár. Az egyetem kulcsfontosságú szereplő a kormányablak ügyintézők továbbképzésében is, szoros kapcsolatokat alakított ki a hazai felsőoktatási paletta más szereplőivel is, valamint új szemléletű vezetőképző programot is működtet.

“Személyes küldetésemnek is tekintettem, hogy létre kell hozni Magyarországon egy olyan vezetőképző intézményt, ahol kifejezetten közigazgatásban dolgozó vezetők továbbképzését hajtják végre. Az egyetemen erre a célra létre is jött a Vezető- és Továbbképző Intézet, a VTKI, ami egy karközi intézmény” – magyarázza a közigazgatási vezető. Az egyetem és a közigazgatási életpálya népszerűségének növekedését mutatják a felvételi adatok is, hiszen egyre többen jelentkeznek az NKE-re továbbtanulni. Biró komoly eredményként könyveli el a doktori iskola létrehozását is, aminek köszönhetően lényegében önálló tudományi szintre emelkedett a közigazgatás tudománya.

A népszerűsítés fontos eszköze a szintén 2011-ben létrehozott Magyar Közigazgatási Ösztöndíj is. “Az ösztöndíj révén olyan fiatalokat tudtunk bevonni, akik több nyelven beszélnek, elhivatottak és lelkesek. Az oka az a tapasztalás volt, hogy a közigazgatás elvesztette a vonzerejét a fiatalok körében, így nem tud versenyképes lenni a versenyszférához képest” – ismerteti az ösztöndíj alapításának fő okát Biró Marcell. E program révén már több mint 500 fiatal kapott lehetőséget a munkára, amelynek fontos eleme, hogy néhány hónapot külföldön is eltöltenek. Az ösztöndíj után döntő többségük munkalehetőséget is kapott a közigazgatási és igazságügyi tárcánál , de véleménye szerint mindenképpen érdemes lenne tágítani a fogadó intézmények körét. Az elmúlt négy évben létrejött változások nyomán tehát egyértelműen kijelenthető: vonzóbbá vált a közigazgatási életpálya – hangsúlyozta Biró Marcell.”

Forrás:
Egyre népszerűbb a közigazgatási életpálya; OrientPress; 2014. április 7.

Duplájára nőtt az ügyfélforgalom a csepeli kormányablakban

„A széttagolt okmányirodai rendszert váltotta fel Csepelen az új kormányablak a Csepel Plázában, amelynek ügyfélforgalma kétszeresére nőtt a nyitás óta – közölte a Rádió Orienten Dudás Zoltán hivatalvezető. A jelentős emelkedés valamint az ügyintézési idő lerövidítésének követelménye ellenére a kerületi hivatal jól kezeli a leterheltséget. Az új munkafolyamatok racionalizálása mellett 21. századi informatikai eszközök is segítik a munkát.

A több száz éves múltra visszatekintő csepeli terület a magyar ipari fellendülésnek köszönhetően kezdett erőteljesen benépesedni. A Duna határolta, igazi szigetélménnyel bíró XXI. kerület lakossága a népszámlálási adatok szerint 75 ezer fő, de ennél többen laknak a kerületben. A nyugdíjas és szociálisan rászoruló rétegek jelenléte erőteljesen meghatározza az ügyintézési típusokat, a hivatalban a közgyógyellátás és az ápolási díjak megítélése kimagasló.

Ugyanakkor az alacsonyabb munkanélküliség is jellemző a kerületre, hiszen a 4500 munkanélküli, a lakosság 5-6%-a. A Csepel Művek felaprózódásával megszűnt a termelés, a kerületbe történő munkaerő beáramlása helyett a főváros más kerületeibe való kiáramlás lett a jellemző. A közmunkaprogramban eddig közel ezer csepeli ember vett részt, a kerületi hivatalban is dolgoznak közfoglalkoztatottak.

A csepeli lakosok jelzéseire a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Csepeli Önkormányzat közösen a széttagolt okmányirodai rendszert a Csepel Plázába költöztette március végén. A tágasabb, ügyfélbarát térben egy helyre került minden eljárás és munkafolyamat. Dudás Zoltán elmondta, az okmányirodában hetente 1700-1800 ügyfelet fogadtak. „Az új kormányablakban megduplázódott az ügyfélforgalom. Évente szinte minden lakos megfordul az ügyfélszolgálaton” – ismertette a statisztikákat a vendég.

A külsős megkeresések, az ügyfélforgalom jelentős emelkedése, valamint az ügyintézési idő lerövidítésének követelménye ellenére a kerületi hivatal jól kezeli a leterheltséget. A belső munkafolyamatok racionalizálása mellett infrastrukturális fejlesztések segítik a hatékony ügyintézést. A hivatalvezető kiemelte, teljesen megújult, 21. századi eszközparkkal, például az ügyfélszolgálatokon a kollégák egy-egy tablettel látják el feladataikat. Hozzátette, az adatbázisok összekapcsolása mellett az eljárási illeték helyszínen való kifizethetősége is gyorsabbá teszi az ügyek intézését.

A csepeli kerületi hivatal a főváros összes közintézményével jó kapcsolatot ápol, hiszen: „Ugyanaz a küldetésünk és a szlogenünk: az állampolgárok magas színvonalú kiszolgálása” – Dudás az együttműködés területei közül a polgári védelmet, valamint a korábbi önkormányzattól átvett ügyek feldolgozását emelte ki. Hozzátette, az önkormányzat mellett a katasztrófavédelemmel és a kerületi rendőrkapitánysággal is szoros a kapcsolatuk…”

Forrás:
Duplájára nőtt az ügyfélforgalom a csepeli kormányablakban; OrientPress; 2014. április 8.

Egy megyei kormánymegbízott a közigazgatás átalakításáról

„…A magyar közigazgatás átalakítása még korántsem ért véget, a munkát azonban már nem a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal élén, hanem a Parlamentben fejezi be Kerényi János. A Fidesz- KDNP listáján bejutott Bács megyei képviselő szerint van még munka bőven a közigazgatásban, mert sok elképzelést még nem sikerült véghezvinni, azonban a Fidesz kormány újabb 4 évre szóló megbízása ezt lehetővé teszi. Szerinte ebben a munkában tud majd sokat segítni a kormánynak, mivel az elmúlt 4 év reformjaiban is jelentős szerepet kapott.

„Nem fog megállni a közigazgatás átszervezése az én véleményem szerint, mert van ebben még feladat bőven. Az elmúlt 3 év kihozta azokat a hibákat és problémákat, amiket nem sikerült azért végérvényesen lezárni. Ennek a rendszernek a fazonírozása még nem fejeződött be. Az biztos, hogy szükség lesz még bizonyos átalakításokra” – nyilatkozta Dr. Kerényi János kormánymegbízott.

Mint mondta, az átalakítás során szerzett tapasztalatot és tudást kamatoztatni tudja majd a parlamenti munka sáron is. Kerényi János arról is beszélt, hogy ebben a ciklusban felértékelődik majd a szakbizottságok szerepe, mert a mostani elképzelések szerint a törvényjavaslatokról nem lesz részletes vita. Ezért, és a kevesebb képviselő miatt komoly feladatnak tekinti a bizottsági szerepvállalást is. Például szívesen dolgozna a mezőgazdasági bizottságban. A kormánymegbízott hivatalát csak május 6-áig az új Parlament megalakulásáig tarthatja meg, utódjáról egyelőre nincs döntés.”

Forrás:
A mezőgazdaságért és a közigazgatásért dolgozna Kerényi János; Kecskeméti Televízió; 2014. április 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Magyar cég fejleszti a szudáni adó- és vámhivatal informatikai rendszerét

„Magyar cég, a Trium-iTech Zrt. fejleszti a szudáni adó- és vámhivatal informatikai rendszerét; a szerződést kedden írta alá a magyar cég és a szudáni állami El-Hadaf Services Co. Ltd képviselője Budapesten. A szudáni cég képviselője elmondta, hogy a szerződés értéke 30 millió amerikai dollár. Hozzátette, hogy a projekttől az adóbevételek növekedését várják. Az együttműködés a magyar tapasztalatok átadása mellett szoftverfejlesztést és hardver szállítást is tartalmaz. A projekt júniusban indul és másfél évig tart – mondta az aláíráson Mohamed Szaláheddín Hag Ali, Szudán budapesti kereskedelmi képviseletének vezetője.

A megállapodás a két ország gazdasági együttműködésének része. A két adó- illetve vámhivatal vezetői tavaly augusztusban állapodtak meg arról, hogy a magyar tapasztalatokkal fejlesztik tovább a szudáni adóbeszedési rendszert. Ez magába foglalja a rendszer struktúráját és annak működési rendszerét – mondta az MTI kérdésére Kiss Elemér, a kereskedelmi kirendeltség gazdasági tanácsadója. Egyben reményét fejezte ki, hogy a szakmai együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a magyar tapasztalatok felhasználásával az adó- illetve a vámhatóságot Szudánban is össze lehessen vonni.”

Forrás:
Magyar cég fejleszti a szudáni adó- és vámhivatal informatikai rendszerét; SG.hu/MTI; 2014. április 8.

2014. április 11-től teljes funkcionalitással elérhető a MobilKincstár alkalmazás

„A MobilKincstár szolgáltatásunkat 2013. december 2-án indítottuk el, azzal a céllal, hogy Ön kiegészítő szerződéskötést követően, okostelefonja segítségével, bárhonnan és bármikor intézhesse a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír számláit érintő ügyeit.

2014. április 11-től új funkciókkal bővítjük és emellett még színvonalasabbá tesszük az alkalmazáson keresztül elérhető szolgáltatások körét. Ettől az időponttól kezdve a szerződött ügyfeleink az értékpapírok vételét/jegyzését bankkártyás fizetéssel vagy átutalásos pénzkiegyenlítési móddal is rendezhetik, illetve ügyfeleink az általuk megadott bankszámlaszámra történő pénzösszeg kiutalását is kezdeményezhetik az alkalmazáson keresztül.

MobilKincstár szolgáltatásunk legfőbb előnyei

  • Egyszerűség és gyorsaság: az alkalmazás segítségével, Ön jóval egyszerűbben és gyorsabban intézheti pénzügyeit, befektetéseit, mint a hagyományos értékesítési csatornák igénybevételével (többek között megspórolhatja az utazási időt és elkerülheti a sorban állást).
  • Biztonság: a többszintű védelemmel (titkosítás, jelszóhasználat, napi limit) ellátott alkalmazás a legbiztonságosabb szolgáltatások közé sorolható.
  • Mobilitás: iPhone, iPad vagy Androidos készülékével MobilKincstáron keresztül Ön bárhonnan és bármikor maga intézheti pénzügyeit, befektetéseit.

A MobilKincstár az elérhető funkciókat érintően szolgáltatásainak kétféle körét nyújtja annak függvényében, hogy Ön rendelkezik-e WebKincstár, illetve MobilKincstár szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kiegészítő szerződéssel, vagy még nem.

Nem regisztrált ügyfeleink számára elérhető funkciók

  • Kincstár által forgalmazott állampapírok adott napi árfolyamainak lekérdezése, grafikus megjelenítése
  • A Kincstár állampapír forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetőségei helyszíntérképpel megjelenítve (Papír Pont)
  • Hírek
  • Információk

Regisztrált ügyfeleink számára elérhető funkciók

  • Mindazon szolgáltatások, melyek a nem regisztrált ügyfelek számára elérhetőek
  • Értékpapírokkal és pénzösszegekkel kapcsolatos műveletek végrehajtása saját és meghatalmazotti számlákon
  • Számlaegyenlegek és befektetési állományok lekérése saját és meghatalmazotti számlák vonatkozásában
  • Meghatározott időszakhoz tartozó tranzakciós forgalom lekérése
  • Kincstár által forgalmazott állampapírok adott napi árfolyamainak lekérése
  • Pénzösszeg átvezetése számlák között
  • Pénzösszeg kiutalása ügyfél által megadott bankszámlaszámra*
  • Értékpapírok vétele/jegyzése bankkártyás fizetéssel vagy átutalásos pénzkiegyenlítési móddal
  • Bankszámlaszám rögzítése
  • Rendelkezés az esedékes kamat- vagy tőketörlesztés kifizetésének módjáról

* Kiutalás Kincstár által meghatározott napi limit értéke ügyfélszámlánként legfeljebb 100 ezer forint vagy 300 euró.

Milyen feltételekkel veheti igénybe a MobilKincstár szolgáltatást?

A MobilKincstár szolgáltatás kizárólag iOS és Android operációs rendszereket futtató mobiltelefonokon érhető el kiegészítő szerződéskötést követően.

Tájékoztatjuk, hogy nem regisztrált ügyfélként is megismerkedhet a MobilKincstár szolgáltatásunkkal. Ehhez nem kell mást tennie, mint okostelefonjára a GooglePlay-ből, vagy az AppleStore-ból letölteni az alkalmazást.

Az alkalmazás igénybevételének technikai feltételeiről, valamint a MobilKincstár szolgáltatásról bővebben honlapunkon tájékozódhat.”

Forrás:
2014. április 11-től teljes funkcionalitással elérhető a MobilKincstár alkalmazás; Magyar Államkincstár; 2014. április 9.

Szja-bevallás elektronikusan

„Egyre több személyijövedelemadó-bevallás érkezik az interneten a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Tavaly az összes bevallás mintegy negyede elektronikus formában jutott célba. Idén az szja-bevalláshoz szükséges nyomtatványok – egyebek mellett – már az adónyilatkozat („söralátét”) is letölthető néhány kattintással a NAV honlapján található banner segítségével, amennyiben a számítógépen a megfelelő Java futtatókörnyezet már rendelkezésre áll. A kész bevallást továbbra is ki lehet nyomtatni, és aláírás után papíron benyújtani vagy az Ügyfélkapun továbbítani a NAV-hoz.

A személyijövedelemadó-bevallás határideje május 20.

A programok elérésében nyújt segítséget a NAV kisfilmje, amely az alább linken érhető el:

http://youtu.be/z_r-BEIUOYc”

Forrás:
Szja-bevallás elektronikusan; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2014. április 9.

Informatika, távközlés, technika

A kistelepülések is elérhetik a nagy sebességű internetet

„A kistelepülések is elérhetik a nagy sebességű internetet, ugyanis az európai uniós forrásból támogatott GOP-program részeként a Ponet Optikai Hálózatfejlesztő Kft. építi ki a füzesabonyi, a mezőcsáti, a balmazújvárosi és a mezőkövesdi kistérség egyes településeihez a nyílt optikai hálózatot – mondta Graur Tamás, a Ponet Optikai Hálózatfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója kedden az MTI-nek.

A szakember úgy fogalmazott, a legújabb technológiának számító optikai hálózatnak köszönhetően a néhányszáz és -ezerfős falvaknak sem kell lemondaniuk a nagy sebességű internetről.

Hangsúlyozta, Magyarország településeinek mintegy egynegyede nem rendelkezik optikai hálózati kapcsolattal. A 21. században ez egyenértékű a gazdasági és társadalmi fejlődésből való kimaradással, a leszakadással, a befektetések elmaradásával, a leküzdhetetlen munkanélküliséggel. Az EU-forrásból támogatott GOP-program keretében az Eqnet Zrt. által létrehozott és szakmai támogatása mellett működő Ponet Optikai Hálózatfejlesztő Kft. pedig ez év novemberéig a már említett négy kistérségben hajtja végre az optikai távközlési körzethálózati fejlesztést az Új Széchenyi Terv részeként – ismertette a részleteket.

Hozzátette, a fejlesztésnek köszönhetően Egyek, Egerfarmos, Újlőrincfalva, Tiszadorogma, Tiszavalk, Borsodgeszt, Csincse, Egerlövő, Kács, Négyes települések csatlakoznak azon 2400 magyarországi településhez, ahol kiépíthetővé válik a gyors és megbízható internetkapcsolat.

A magyar kormány idén februárban fogadta el a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáját, amelyben kitűzte célnak, hogy 2016-ra ne legyen optikával el nem ért (NGA-fehér) település az országban, teljes körűen épüljön ki a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, a mobil szélessávú lefedettség érje el a 95 százalékot, az átlagos sávszélesség pedig az uniós átlagot.”

Szerkesztői megjegyzés:
Fontos, hogy ezek nyílt hozzáférésű hálózatok lesznek:

„A pályázatok megvalósítását az EQnet Zrt. menedzseli, a kiépülő hálózatokat az EQnet fogja üzemeltetni és a kiépülő kapacitásokat bérbe adni. Mivel a pályázat keretében állami támogatással létesülnek hálózati erőforrások, az EQnet csak a sajáterő megtérülését szolgáló, mennyiségi kedvezménnyel kialakított díjakat kér majd a támogatással épített hálózat használatáért.” illetve „Az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak a szélessávú hálózatok kiépítésére vonatkozó európai uniós iránymutatás (a Bizottság 2009/C 235/04 számú közleménye) a közfinanszírozással szerzett előny ellensúlyozása érdekében előírja, hogy az állami támogatással létrehozott hálózat erőforrásait a nyílt hozzáférés (open access) követelményei betartásával kell a piac szereplői számára hozzáférhetővé tenni, beleértve, és az egyes erőforrásokra értelemszerűen alkalmazva a helymegosztást, a teljes átengedést, a bitfolyam hozzáférés adott körülmények között ésszerű módját, például a közeli bitfolyam hozzáférést. Továbbá biztosítani kell az adott területen különböző technológiájú hálózatokat üzemeltető szolgáltatók szabványos felületeken történő hozzáférési igényeinek kielégítését. Az iránymutatás szabályainak megfelelően a támogatás kedvezményezettje (a pályázat keretében megépülő hálózat tulajdonosa és/vagy üzemeltetője) – gazdaságilag és műszakilag indokolt igény esetén, az egyéb szabályozási kötelezettségek sérelme nélkül – nem tagadhatja meg

  • a megépült hálózati szakaszok tekintetében a nagykereskedelmi hozzáférést és – amennyiben a kapacitások ezt lehetővé teszik – a sötét szál átengedését;
  • a kiépülő települési aggregációs pontok tekintetében a helymegosztást a támogatott hálózati elemekhez való hozzáférést, a közös eszközhasználatot, illetve az adott területen különböző technológiájú hálózatokat üzemeltető szolgáltatók szabványos felületeken történő hozzáférési igényének teljesítését biztosítani…”

Forrás:
A kistelepülések is elérhetik a nagy sebességű internetet; Híradó.hu; 2014. április 8.
GOP-2012-3.1.2 – Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása ; Széchenyi 2020
Optikai hálózatok építése pályázati támogatással; EQNet

Bírálta az európai levelező­rendszer létrehozását az USA

„Az amerikai kereskedelmi megbízott irodája koránt sincs elragadtatva az elmúlt hónapokban felmerült ötletektől. Michael Froman irodája támadta azokat az elképzeléseket, amik eredetileg a Deutsche Telekomtól származnak. A német távközlési konszern a tengerentúli ellenőrzések miatt azt szeretné, ha a németországi címről elküldött, illetve azokra érkező elektronikus leveleket kizárólag helyi internetes csomópontokon keresztül továbbítanák a szolgáltatók. Februárban Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök megbeszéléseket folytattak egy új európai kommunikációs hálózat kiépítéséről és közösen kifejlesztett adatvédelmi szabványok alkalmazásáról.

Az amerikai kereskedelmi megbízott irodája szokásos éves jelentésében a telekommunikációt akadályozó kereskedelmi intézkedések közé sorolta a felmerült elképzeléseket. Froman és kollégái álláspontja szerint az Európai Unió tagállamaiban nemrég felmerült javaslatok, amelyek lényege egy Európára vagy az adott tagországra korlátozott elektronikus hálózat (Schengen-Cloud) létrehozása, hozzájárulhatnak a külföldi szolgáltatók kizárásához vagy diszkriminálásához. Ezek a cégek vagy maguk is kínálnak hálózati szolgáltatásokat, vagy erősen függenek azoktól.

A jelentésből kiderült az is, hogy Froman a belső hálózatok kialakítását és a magánélet erősebb védelmét „drákói” szigorúságú lépésnek tartja, ami csökkentheti a hálózatok hatékonyságát és lefékezheti az innovációt. A szakember közölte, hogy figyelemmel kíséri az üggyel kapcsolatos fejleményeket. A kereskedelmi megbízottat az amerikai elnök nevezi ki, kormánytagnak számít és az illetékessége a nemzetközi kereskedelmi politikára terjed ki.”

Forrás:
Bírálta az európai levelező­rendszer létrehozását az USA; Berta Sándor; SG.hu; 2014. április 9.
Korábbi cikkeink: Európai levelezőrendszert tervez Merkel és Hollande és Nem mehetne ki Németországból a belföldi e-mail

Elindult a BYTE projekt

„ A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet 2014. márciusától egy új nemzetközi projektben vesz részt. Az Európai Bizottság támogatásával létrejött BYTE (Big data roadmap and cross disciplinarY community for addressing socieTal Externalities) elnevezésű új kutatási projekt arra fókuszál, hogy felmérje, hogy az európai kutatói társadalom és ipari szféra miként tudna 2020-ra nagyobb részesedésre szert tenni az extrém nagy és komplex adathalmazok kezelésének (big data) piacán. A 2,25 millió euró össztámogatású projekt az első olyan kezdeményezés, amely a már alkalmazott big data gyakorlatokat kívánja tanulmányozni. A BYTE hét esettanulmány megvizsgálásával szeretné bemutatni, hogy Európában e terület hogyan tudja a társadalom javára fordítani a tudományok területén és az ipari szférában tapasztalt pozitív jelenségeket.

A BYTE a big data nyilvánvaló pozitívumai mellett különös figyelmet fordít a negatív externáliák beazonosítására is, mint például adatvédelmi kérdések, adatvédelmi jogok megsértése, diszkriminációs kérdések, politikai és kereskedelmi egyensúlytalanságok. A projekt az esettanulmányokon keresztül mutatja be hogyan jelentkeznek a gyakorlatban ezek a pozitív és negatív externáliák, és javaslatokat tesz a pozitív externáliák megtartására és kiáll a negatív externáliák elhagyása mellett.

A vizsgálatok alapján kinyert információk fogják a BYTE európai big data ütemtervének alapját szolgálni. Az ütemterv részletezni fogja azokat az elengedhetetlen politikai és kutatási lépéseket, amelyek segítségével hogy 2020-ra meghatározóbb szereplői lehetünk ennek a piacnak.

A BYTE célja továbbá egy nemzetközi big data közösség kiépítése annak érdekében, hogy a projekt során meghatározott ütemtervet a gyakorlatban is alkalmazzák majd, és építsenek a projekt eredményeire. A tagok az adatmenedzsment folyamatának bármely szintjéről képviseltethetik magukat, legyen az magánszemély vagy szervezet, amely érdeklődik a big data területe iránt.

A BYTE végeredményeképpen egy egészségesebb és hatékonyabb adatgazdaság fog létrejönni, amely képes reagálni a tudomány, ipar, politikai döntéshozók és állampolgárok szükségleteire és aggodalmaira. A projekt egy irányító csoportot is létrehoz annak érdekében, hogy a projekt eredményeire építve kössék össze e terület keresletét annak kínálatával, így alakítva ki a big data „piacát”…”

Forrás:
Elindult a BYTE projekt; Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet; 2014. április 11.
Byte

Mattheisen: Ha lesz változás, befektetés is lesz

„Egyetlen igazán nagy léptékű beruházás sem történt a telekomszektorban, és bár a különadók végül nem verték ki a biztosítékot Brüsszelben, az iparág fejlődési kényszerét a kormány nem tudja a házon belüli megoldásokkal kielégíteni. A választások után a Magyar Telekom vezérigazgatója ezért arra számít, hogy az új kabinet és a nagy mobilszolgáltatók a korábban kötött stratégiai megállapodásokat a tárgyalóasztalnál finomítják majd tovább. Christopher Mattheisent arról is kérdeztük, miért nincs kielégítő mobilszolgáltatás a vasúti fővonalakon, illetve: behozhatók-e valaha az elvesztegetett évek?
…
hvg.hu: Az állami igény a negyedik mobilszolgáltató céget azért majdnem összehozta, az MVMNet az épp a múlt héten megvásárolt Antenna Hungáriával még lehet jó kiindulási alap a szektorban markánsabb állami szerepvállaláshoz, és tavaly-tavalyelőtt volt egy országos méretű e-útdíj projekt is. Az persze más kérdés, hogy e kormányzati beruházásoknak nem feltétlenül a nagy piaci szereplők örülhettek.

C. M.: A példák közül egyiket sem tekintem valóban nagy beruházásnak abban az értelemben, hogy azok eredményeként nagy és fontos fejlesztési kérdésekben előbbre léphetne Magyarország. Kétségtelen, hogy már korábban is egyértelmű volt: vannak a szektorban olyan nagy telekommunikációs szereplők, amelyekre támaszkodhat a kormány, s amelyeket a célok érdekében be kell vonni a nagyobb fejlesztésekbe. És az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány más úton jár, mint elődje.

Az állami szerepvállalás megerősödött, de ez a gondolkodás nem egyedülálló a világon. Ennek a gondolkodásnak azonban vannak korlátai is, mert azt például, hogy Magyarországon tényleg legyen teljes körű 4G szolgáltatás, nem oldható meg kis cégekkel, csak a tőkeerős piaci szereplőkkel.

hvg.hu: Az Antenna Hungária megvételével kapcsolatban megírtuk: a piacon elképzelhetőnek tartják, hogy a műsorszóró egy újabb építőkocka az újramelegített állami mobilszolgáltató elgondoláshoz.

C. M.: Azzal, hogy az állam vásárolta meg a céget, csak az elvi lehetősége nyílik meg annak, hogy arra támaszkodva egyszer majd összeálljon egy, akár mobilszolgáltatást is végző cég. Odáig még nagyon sokba kerülő beruházásokon át vezethet az út. Ma annak a valószínűsége is elég kicsi, hogy az ugyancsak állami tulajdonú céghez került 450 MHz-en kereskedelmi jellegű szolgáltatást indítsanak a piacon.

A telekom cégek szolgáltatása úgy épül fel, hogy van infrastruktúra, van működési frekvencia és van ezekre optimalizált készülék-, illetve szolgáltatáscsomag is, amivel az ügyfelek az adott rendszert használhatják. Ebből az Antenna Hungária csupán az infrastruktúra egy részét jelenti. A kereskedelmi ökoszférában 900 és 1800 MHz-en zajlik a szolgáltatás, ezen a frekvencián működnek a 2G, 3G és a most rohamosan terjedő 4G-képes készülékek. Sok mindenre lehet használni egy 450 MHz-es rendszert, de nem azon a tömegpiacon, ahol mi igazán aktívak vagyunk.

hvg.hu: Visszatérve az eredeti gondolatmenethez: a gazdasági válságot nevezte meg a szektor halvány teljesítményének legfőbb okaként. És a szektorális különadók? A méterenként mért közműadó? A telefonadó? Vagy ezeket most, hogy már partnerségi megállapodást kötöttek a kormánnyal, nem ildomos emlegetni a béke fenntartása érdekében?

C. M.: A különadó ügyében a francia példa alapján az Európai Bíróság olyan döntést hozott, hogy ilyen típusú adóbevételre az állam jogot formálhat. A különadót 2013-ban kivezették, helyette azonban megjelent a távközlési, majd közműadó. Ezek éves terhe pedig ma már nagyobb, mint a válságadó volt.

Nem arról van szó, hogy azt gondolnánk, a többletterheknek el kellett volna kerülnie bennünket, mert azokból nekünk is, mint minden hozzánk hasonló nagy cégnek, ki kell vennünk a részünket válság esetén. Volt azonban három probléma: a különadó diszkriminatív volt a telekomszektorral szemben, a választott adókivetési forma befektetésellenes volt, és a bevezetés módja, illetve az általa előidézett állapotok kiszámíthatatlanságot teremtettek. Ilyen környezetben nehéz lett volna bármit is előre tervezni, és akár csak látni is azt, hogy mihez kell igazodni.

A partnerségi megállapodás éppen ezért is mérföldkő, hiszen a kormány azt vállalta, hogy a beruházások ösztönzése érdekében felülvizsgálja az ágazatot érintő adókat, és szabályozási környezetet. Mindez pedig a kiszámíthatóságot erősíti.
…
Arra számítunk, hogy a választások után ebben a kérdésben visszaülünk a tárgyalóasztalhoz, és a részleteken tovább dolgozzuk, mert a megállapodás biztosítja az érdemi párbeszéd lehetőségét. Annyit világosan kimond a megállapodás, hogy hajlandóak vagyunk többet befektetni, ha megfelelő feltételeket teremt ehhez a kormányzat. Ők azt vállalták, hogy hajlandóak gondolkozni a feltételek kedvezőbbé tételén. Ha ebben lesz változás, akkor több befektetés is lesz.

hvg.hu: Be lehet hozni, le lehet dolgozni valaha az elvesztett éveket?

C. M.: Azt mondják, hogy történelmietlen a „ha”-val kezdett mondat. Ettől még igaz, hogy ha nem lett volna válság, ha nem lettek volna a ránk címkézett adócsomagok, akkor biztosan előrébb tartanánk. De arra nincs pontos válasz, hogy mennyivel. Mondjuk már egy ideje, hogy kiépítjük az országos 4G-s hálózatot, és hogy még gyorsabb internetet adunk majd. Jelenleg ott tarunk, hogy a felelősségteljes ígéret ma az, hogy az idei 40 százalékos lefedettséget jövőre 80 százalékig tornásszuk fel.

Voltak területek, ahol ilyen körülmények közepette is növekedni tudtunk, az IT-szolgáltatások például, vagy a mobil szélessáv, a vezetékes internet, és a tv-piac is növekedni tudott. De más országokban gyorsabban növekedtek. Így azzal nem lehetek maradéktalanul elégedett, hogy tavaly például a mobilnet-szolgáltatási piacon közel 20 százalékkal növekedtünk, mert tudok olyan országokat, ahol magasabb bázisról is több mint 30-35 százalékot tudtak emelkedni a meghatározó szolgáltatók. De az is találó mondás, hogy a hátrafelé nézés nem segít az előre haladásban. Fontos, hogy mi inkább előre nézzünk, és a lehetőségekből hozzuk ki a legtöbbet.
…
hvg.hu: Azt kire fogjam, hogy ma sincs stabil térerő – sőt szakaszosan semmilyen sincs – a vasúti fővonalakon, hogy a wifis szolgáltatás rendre kritikán aluli, holott a mobilinternet-szolgáltatásra kötött szolgáltatói szerződés még csak nem is új keletű a Magyar Telekom és a MÁV között?

C. M.: Ha valaki bosszankodik, mert a szolgáltatást nem tudja használni, igazat adok neki. De ha gond van a szolgáltatással, akkor először mindenki ránk haragszik, pedig nem mindig mi vagyunk ezért a hibásak, hiszen például ez is egy közös projekt. Nem csak az utasokra jellemző az effajta gondolkodás: ha otthon a fiaim internetezés közben úgy érzik, hogy kicsit csökkent a sávszélesség, egyből kérdőn néznek rám, hogy mi a baj nálunk az internettel. Pedig ebben a rendszerben mi csak az egyik szereplő vagyunk. Néhány hónapja az egyik versenytársunk hálózatán egy másik cég szerverhibája miatt akadozott az internet-szolgáltatás, de mindenki rájuk haragudott – alaptalanul. Ezért is fontos, hogy állandó kapcsolatot tartsunk az ügyfeleinkkel.

hvg.hu: Amikor tavaly ősszel megjelent a Vodafone a korábbi árat drasztikusan letörő, korlátlan telefonálásra és üzenetküldésre (illetve optimális adagnyi mobilinternet-használatra) kihegyezett csomagjával, akkor a Telenor is, a Telekom is szinte azonnal átalakította a szolgáltatási csomagjait, miközben piaci harakirinek nevezték az árcsökkentést. Az optimális, nagyvárosi mobiltelefon-használóhoz igazított árazás mégis, úgy látszik, hozott annyit a konyhára, hogy a nagy halál nem következett be.

C. M.: Erre az egészre szerintem úgy kell nézni, mint a francia forradalomra. Ha valaki azt kérdezi, annak mi volt a hatása a világra, akkor sok mindent felsorolhatunk mellette vagy ellene, még azt is mondhatjuk, hogy túl korai volna mérleget vonni, de az kétségtelen, hogy átalakította a korábbi térképet. Ez a piaci lépés egy folyamat egyetlen pillanata volt, aminek majd később látjuk csak tisztábban a hatását. A mobilszolgáltatási piacon az árazás nagyon lényeges tényező, de azt meg kell érteni, hogy a világ – és benne előbb-utóbb Magyarország is – a korlátlanul igénybe vehető szolgáltatások (hívás, sms, adatforgalom) felé halad, amit átalánydíjazással lehet leginkább kezelni. A növekedés a mobilinternet-penetrációban van, ami ma Magyarországon 30 százalék körüli, de Hollandiában már közelíti a 80 százalékot. Ez a trend az egész IT-szektort átalakítja, és hozzánk is be fog gyűrűzni, amire minden szolgáltatónak készülnie kell a maga eszközeivel.

hvg.hu: Hollandia azonban példa arra is, hogy az ügyfélhűség is változóban van. Ott ma már röghöz kötésnek tartanák, ha a szolgáltatók 2 éves hűségszerződést akarnának aláíratni velük. Ez elől ki lehet-e térni Magyarországon?

C. M.: Nálunk a Telekomnál a vezetékes és mobiltelefon, az internet, a mobilinternet és a tévészolgáltatás akár egyetlen csomagban is elérhető, ami elég ritka szituáció Európában. A „hűségszerződés” kifejezést Magyarországon kívül például nem használják, nem is értik. Az a stratégia persze mindenhol ismert, hogy a szolgáltató befektet az ügyfélbe azért, hogy az hosszabb ideig az ő szolgáltatásait használja, ezért például a valódi piaci ár alatt juttatja az ügyfelet okostelefonhoz, set top boxhoz, tablethez vagy más kütyühöz. Ezzel a cégnek az is a célja, hogy az ügyfél hamarabb használjon olyan technológiai újdonságokat, mint a 4G vagy az interaktív tévé.

Hollandiában sokkal kevesebb az ilyen szubvenció, Magyarországon viszont az ilyen befektetés az új technológiák elterjedésének egyik kulcsa. A szolgáltató valójában nem vásárolja, hanem megpróbálja megszolgálni a hűséget. Egy dolgot azonban el kell fogadni: az sehol a világon nem megy, hogy a cég százmilliárdokért gyorsabb hálózatot épít, az ügyfél pedig ingyen akar készüléket is kapni, meg telefonálni és mobil internetezni is rajta. A beruházásnak meg kell térülnie.”

Forrás:
Mattheisen: Ha lesz változás, befektetés is lesz; Szabó M. István; HVG.hu; 2014. április 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Konferencia: Networkshop 2014

„Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF Program)
23. Országos Konferencia
Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont
2014. április 23–25.
Tutoriálok
2014. április 22.

A konferencia részletes programja
MEGNYITÓ
A KONFERENCIÁT MEGNYITJA ÉS NYITÓ ELŐADÁST TART
10.45 Vályi-Nagy Vilmos, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, államtitkár

PLENÁRIS ELŐADÁSOK
11.05 Tázló József, műszaki igazgató – CISCO Systems Magyarország
Hálózati trendek, újdonságok

11.35 Ritter Dávid, az NIIF Műszaki Tanács elnöke – ELTE informatikai igazgató
Hol tartunk ma?
…
14.00 Bódi Gábor – Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Az IKT szerepe az új kormányzati struktúrában

14.30 Fukker Gabriella – Nemzetgazdasági Minisztérium
Fejlesztési lehetőségek 2014-2020
…
JOGI, ETIKAI SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEK
…
Tószegi Zsuzsanna – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Újabb kihívás a szerzői jogban: a számítási felhő

HÁLÓZATBIZTONSÁG, HÁLÓZATMENEDZSMENT, KÖZTES RENDSZEREK (MIDDLEWARE), AZONOSÍTÓ RENDSZEREK
Keleti Arthur – T-Systems Magyarország Zrt.
„Viszontlátásra magántitok!” – emlékműsor a zárt hálózatokról avagy az informatikai biztonság kockázatai a jelenben és a jövőben

Rigó Ernő, Tiszai Tamás, Bisztray Frigyes – MTA-SZTAKI
A Hun-CERT tevékenysége a magyarországi Internet biztonsága érdekében

Csirmaz László – CEU
Bitcoin és ami mögötte van

Bajnok Kristóf – NIIF Intézet
eduID helyzetjelentés

Magyar Zsuzsanna, Tétényi István – MTA SZTAKI
HEXAA (Higher Education External Attribute Authority) kutatási projekt

SZUPERSZÁMÍTÁSTECHNIKA, ADATTÁROLÁS, FELHŐ-RENDSZEREK
…
Nyuli Gábor – Silicon Computers Kft.
A Nagy Adat szorításában

Máray Tamás – NIIF Intézet
Az NIIF szuperszámítógép infrastruktúra megújítása

Szármes Péter, Élö Gábor – Széchenyi István Egyetem
Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez
…
Moderátor: Stefán Péter – NIIF Intézet
Oktatási felhő – Vitafórum
A szekció célja, hogy bemutassunk egy elképzelést arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a nagyobb felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, illetve a köznevelési intézmények informatikai infrastruktúráját úgy modernizálni, hogy az intézmények jelentős költségmegtakarítás mellett, növekvő színvonalú szolgáltatásokat vehetnek igénybe, biztonságos, és megbízható módon. Az oktatási felhő projektterv legfontosabb célja, hogy egy országos-méretű, bizalmi elvre épülő szolgáltatói platformot (felhő), illetve erre épülő, az oktatás által használt szolgáltatásokat alakítson ki. A program célja nemcsak technikai, technológiai megújítás, hanem egy szemléletformáló kampány segítségével megszüntetni a felhő elterjedését gátoló aggályokat (bizalmatlanság, végponti elérhetőség hiánya, adatvédelmi fenntartások, stb.), illetve kialakítani a felhő alapon működő oktatási informatika megszilárdulásához szükséges szervezeti-szabályozási struktúrákat. Fontos, hogy egy olyan fejlesztési program szülessen, amely konform az érintett intézmények informatikai fejlesztési elképzeléseivel, és erről a programot megálmodó NIIF Intézet értékes szakmai visszacsatolást kapjon.
…
TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOK: KÖNYVTÁRAK, LEVÉLTÁRAK, MÚZEUMOK

Porosz Péter – Elsevier B.V.
„Az igazság pillanatai” — Tényeken alapuló kutatás-menedzsment Közép-Európában és Magyarországon
…
Sipos Anna Magdolna – PTE FEEK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
A könyvtár vagy internet helyett a könyvtár és internet
…
Ungváry Rudolf – Országos Széchényi Könyvtár
Az ETO helyzete Magyarországon

Varga Katalin – Pécsi Tudományegyetem
Az információs műveltség fejlesztése: A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században
…
Lengyel Monika – Monguz Kft., Várterész Cecilia – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Szepesi Judit – Németh László Városi Könyvtár
Csak egy tollvonás? Közgyűjtemények összevonásának és szétválasztásának módszertani és műszaki problémái esettanulmányok alapján

Palkó Gábor – Petőfi Irodalmi Múzeum
Digitális filológia. Kritikai szövegkiadások online szolgáltatása: elméleti és gyakorlati problémák
…
Koltay Klára – DEENK
Europeana Cloud : a tartalommegosztás új lehetőségei

Micsik András, Turbucz Sándor, Tóth Zoltán – MTA SZTAKI, Sziládi Zoltán – Nokia Solutions and Networks
Linked Open Data: konverzió és vizualizáció

Kómár Éva, Csáki Zoltán – Petőfi Irodalmi Múzeum
Mesék és olvasatok. A storytelling technológia alkalmazása a digitális kulturális örökség közvetítésében
…
KÖZNEVELÉS, FELSŐOKTATÁS, ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK

Koplányi Emil – Educatio Nonprofit Kft.
A digitális írástudás fejlesztését elősegítő kutatási-fejlesztési projektek

Egervári Dóra – Pécsi Tudományegyetem
A digitális írástudás, az információs műveltség és a XXI századi kompetenciák rendszere

Racsko Réka – Eszterházy Károly Főiskola
A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke szerepe és a támogató rendszerek*

Nagy Regina – Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
A köznevelés támogatása informatikai rendszerek fejlesztésével

Tóth-Mózer Szilvia – Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
A Sulinet portál új pedagógiai eszközei

Mohácsi János – NIIF Intézet
A sulinet+ projekt áttekintése – eredmények és aktuális fejlesztések

Varga Zoltán – NIIF Intézet
Digitális írástudás növelése – eMagyarország Hálózat
…
Fodorné Dr. Tóth Krisztina – PTE FEEK
Nyílt online kurzusok tanulságai a szervezés és a motiváció tekintetében
…”

Forrás:
Networkshop 2014; Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI)
A konferencia programja (pdf)

Egészségügyi ellátás a mobilunkról: az „m-egészségügyi” alkalmazások kiaknázása

„A Bizottság a mai nappal konzultációt indít az #m-egészségügyről. Ennek keretében arra keres választ, hogy miként javítható az európai polgárok egészségi állapota és jólléte mobileszközök – mobiltelefonok, tábla számítógépek (más néven tabletek), betegfigyelő eszközök és más vezeték nélküli készülékek – segítségével.

Az Európai Bizottság alelnöke, @NeelieKroesEU, a digitális menetrendért felelős biztos szerint: „Az m-egészségügy segítségével kevésbé gyakran lesz szükség költséges kórházi vizsgálatokra, a polgárok pedig nagyobb felelősséget tudnak vállalni egészségi állapotukért. Hozzájárul ahhoz a szemléletváltáshoz is, amely során a hangsúly a betegség kezeléséről a megelőzésre tevődik át.” Emellett a mobilalkalmazások (az úgynevezett „appok”) virágzó ágazata és a vállalkozók számára is kedvező lehetőségeket teremt.

Személy szerint egy csuklóra erősíthető sportalkalmazást használok, amellyel nyomon követhetem napi aktivitási szintemet – vagyis én már most az m-egészségügy elkötelezett támogatója vagyok. Kérjük, vegyen részt Ön is a konzultációban, hogy Európa világszinten vezető szerepet tölthessen be ezen az ígéretes területen!”

Tonio Borg (@borgton), az Európai Bizottság egészségpolitikai biztosa a következőket nyilatkozta: „Az m-egészségügyben jelentős potenciál rejlik arra, hogy a betegek pozícióját és felelősségvállalását erősítve tudatosabbá tegye őket egészségi állapotuk menedzselése és egészségük megőrzése terén. Emellett javítja az egészségügyi ellátás színvonalát, és támogatja az egészségügyi szakemberek által végzett munkát.” Az m-egészségügyi megoldások feltérképezése hozzájárulhat a korszerű, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszerekhez.”

Hogyan segíthet az m-egészségügy?

Az m-egészségügy többszörös előnyökkel jár. Az m-egészségügyi szolgáltatások:

  • nagyobb kontrollt adnak a betegek kezébe, így erősödik a betegautonómia, aminek eredményeképpen a hangsúly a megelőzésre tevődik át
  • az egészségügyi rendszer hatékonyabbá válik, és jelentős megtakarításokat érhet el
  • az innovatív szolgáltatások, az induló vállalkozások és a mobilalkalmazások (appok) ágazata számára óriási lehetőségek jönnek létre.

Példák m-egészségügyi szolgáltatásokra

  • életfunkciók (például vérnyomás) mérésére alkalmas app
  • cukorbetegek számára inzulin beadását segítő app, amely jeleket továbbítva felügyeli az adagolást
  • gyógyszer bevételére figyelmeztető applikáció
  • olyan alkalmazás, amely az egészségi állapot és a jó közérzet javítása érdekében testmozgással vagy táplálkozással kapcsolatos tanácsokat oszt meg a felhasználóval

Ígéretes kilátások
Jelenleg csaknem 100 000 m-egészségügyi #alkalmazás létezik. Ezek különböző platformokon érhetők el (iTunes, Google play, Windows Marketplace, BlackBerry World). A 20 legnépszerűbb sport-, fitnesz- és egészségügyi alkalmazást világszerte már 231 millió alkalommal töltötték le. 2017-re az egész világon 3,4 milliárdnyian rendelkeznek majd okostelefonnal, és e felhasználók fele m-egészségügyi alkalmazást is használ majd. 2017-re – ha a kínált lehetőségeket maradéktalanul ki tudjuk használni – az m-egészségügy 99 milliárd euró megtakarítást tehet lehetővé az EU-ban. A „behálózott kontinensről” szóló jogalkotási csomag múlt heti európai parlamenti támogatásával egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy szavatoljuk az innovatív szolgáltatásokat az EU-ban.

Mire kell figyelmet fordítani?
Fontos, hogy kellő figyelmet szenteljünk az olyan kérdéseknek, mint az m-egészségügyi alkalmazások biztonságossága, az adatok felhasználásával kapcsolatos aggodalmak, a rendelkezésre álló megoldások közötti interoperabilitás hiánya, valamint az, hogy az érdekeltek nem ismerik kellőképpen az életmód- és egészségtámogató alkalmazásokra vonatkozó jogi követelményeket (például az adatvédelmi szabályokat). További kérdés, hogy az alkalmazások orvostechnikai eszközöknek minősülnek-e, és van-e szükség CE-jelölésre. Fontos továbbá, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy az egészségügy szakemberek és a polgárok bizalma megerősödjön az m-egészségügy szolgáltatások iránt, és segítséget nyújtsunk a polgároknak az ilyen szolgáltatások hatékony igénybevételéhez.

Milyen kérdések szerepelnek a konzultációban?
Az egészségügyi szakemberek, a betegszervezetek és más egészségügyi szervezetek, a hatóságok, az alkalmazásfejlesztők, a mobileszközök gyártói, magánszemélyek és egyéb érdekelt felek 2014. július 3-ig adhatnak választ a konzultáció során feltett kérdésekre. Példák a kérdésekre:

  • A biztonságosság és a teljesítmény tekintetében milyen követelmények vonatkoznak az életmód- és egészségtámogató alkalmazásokra?
  • Milyen biztosítékok szavatolják az egészségügyi adatok biztonságos kezelését az m-egészségügy keretében?
  • Hogyan lehet az m-egészségügyi vállalkozásokat a legeredményesebben támogatni Európában?

Az EU finanszírozást is nyújt az m-egészségügyre irányuló kutatás számára. Ha például valaki veseelégtelenségben szenved, okostelefonján nemsokára figyelemmel tudja kísérni a dialízist. Már léteznek a stressz kezelését célzó alkalmazások. Az ausztriai Graz kórházának egészségügyi dolgozói pedig az új mobilrendszer révén jóval hatékonyabbá tudták tenni munkafolyamataikat. További információk: MEMO/14/266.

Háttér-információk
Az m-egészségügy az e-egészségügy (@EU_eHealth) új ágazata. Az információs és kommunikációs technológiák használatával javítható az egészségügyi termékek, szolgáltatások és folyamatok minősége. Az m-egészségügy ígéretes terület, amely kiegészíti a hagyományos egészségügyi ellátást.

A Bizottság által 2012-ben közzétett, a 2012–2020 közötti időszakra szóló e-egészségügyi cselekvési terv felismerte a mobil egészségügyi applikációk jelenlegi és potenciális előnyeit, ugyanakkor az esetleges kockázatokkal is tisztában van, amint az az m-egészségügyről szóló zöld könyvben is szerepel.

A zöld könyvet szolgálati munkadokumentum kíséri, amelynek célja, hogy az alkalmazások fejlesztői megismerjék az adatvédelemre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályokat, és eldönthessék, ezek vonatkoznak-e az általuk fejlesztett applikációra, továbbá áttekintsék a fogyasztóvédelmi irányelveket.

A válaszok elküldhetők ezen az oldalon keresztül, e-mailben, illetve postán az alábbi címre:

European Commission, DG Communications Networks, Content & Technology
Unit H1, Health & Well-being
Avenue de Beaulieu/Beaulieulaan 31, Brussels 1049 – Belgium.

A Bizottság 2014 végén közzéteszi a válaszokból készített összegzést. Az esetleges szakpolitikai fellépések 2015-re várhatók.

Hasznos linkek:
Zöld könyv az m-egészségügyről
Részvétel a konzultációban
Bizottsági szolgálati munkadokumentum az egészségtámogató és jólléti alkalmazásokra vonatkozó jelenlegi uniós jogi keretről
e-egészségügy a digitális menetrendben
MEMO/14/266 Mit tehet Önért az m-egészségügy?
…
Tonio Borg, az Európai Bizottság egészségpolitikai biztosa;”

Forrás:
Egészségügyi ellátás a mobilunkról: az „m-egészségügyi” alkalmazások kiaknázása; Európai Bizottság; IP/14/394, 2014. április 10.

Törvények, rendeletek

Fekete Gábor új megbízást kapott

„A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 221. § (2) bekezdés c) pontja alapján, a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára
Fekete Gábort, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből más fontos megbízatására tekintettel
– 2014. április 8-ai hatállyal – felmentem…”

——

„A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 79. § (1) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – Fekete Gábort 2014. április 9-ei hatállyal határozatlan időtartamra az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesévé kinevezem…”

Forrás:
A miniszterelnök 34/2014. (IV. 8.) ME határozata helyettes államtitkár felmentéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 52. szám, 2014. április 8.; 5291. oldal (pdf)
A köztársasági elnök 136/2014. (IV. 10.) KE határozata az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 53. szám, 2014. április 10.; 5362. oldal (pdf)

A Kormány határozata a „»Kreatív város – fenntartható vidék« új regionális fejlesztési stratégia megvalósításáról Kőszeg város példáján” című koncepcióval kapcsolatban

„A Kormány
1. egyetért a „»Kreatív város – fenntartható vidék«: új regionális fejlesztési stratégia Kőszeg város példáján” című program (a továbbiakban: program) Nemzeti Programként történő megvalósításával,

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a program megkezdéséhez szükséges 1,5 milliárd forint összegű forrás biztosításáról,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. június 30.

3. a felhívja a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a 2014–2020 között végrehajtásra kerülő az operatív programok Európai Bizottság általi elfogadása esetén – gondoskodjanak az 1. mellékletben felsorolt projekttervek finanszírozásának előkészítéséről.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. február 28…”

Forrás:
A Kormány 1222/2014. (IV. 8.) Korm. határozata a „»Kreatív város – fenntartható vidék« új regionális fejlesztési stratégia megvalósításáról Kőszeg város példáján” című koncepcióval kapcsolatos egyes feladatokról; Magyar Közlöny; 2014. évi 52. szám, 2014. április 8.; 5285-5286. oldalak (pdf)
Lásd még: Kőszeg és vidéke; XXVII. évfolyam, 2. szám, 2014. február 18.; címlap és 11. oldal (pdf)

Változik a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzata

„1. § Az SZMSZ 41. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja)
„h) a Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztály vezetőjének”
(tevékenységét.)

2. § Az SZMSZ 70. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Miniszterelnökség irányító hatósági funkciót ellátó szervezeti egysége feladatkörében eljárva – az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 60. cikke és a vonatkozó hazai jogszabályok szerint – gondoskodik különösen)
„g) a programok lebonyolításáért felelős, közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szervezeti egységek irányításáról és ennek keretében az éves munkatervek kialakításáról,”

3. § Az SZMSZ 42. §-ában a „Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályt” szövegrész helyébe a „Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályt és a Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztályt” szöveg lép.
…
1. Az ME utasítás 2. függelék 14. alcíme a következő 14.7. ponttal egészül ki:
„14.7. Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztály
14.7.1. A Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztály ellátja a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága által hatáskörébe rendelt, a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben meghatározott közreműködő szervezeti feladatokat.

14.7.2. A Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztályt szakmai tevékenysége körében a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője irányítja.

14.7.3. A Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztályon a következő osztályok működnek:
a) Projektkezelési Osztály,
b) Finanszírozási és Módszertani Osztály.””

Forrás:
A miniszterelnök 2/2014. (IV. 9.) ME utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (I. 22.) ME utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 19. szám, 2014. április 9.; 2034-2038. oldalak (pdf)

Változik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

„…(2) Az NFM utasítás 1. melléklet 2. függelék 4.6.2.1. b) pontja a következő 32–34. alponttal egészül ki:
(Monitoring és Pénzügyi Főosztály
Funkcionális feladatai körében:)
„32. ellátja a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret előirányzatai, valamint a 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatai vonatkozásában, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi ellenjegyző, továbbá az érvényesítő feladatokat;
…
(Szabályossági és Pénzügyi Főosztály
Funkcionális feladatai körében:)
„27. ellátja a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret előirányzatai, valamint a 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatai vonatkozásában, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott előirányzatok vonatkozásában a pénzügyi ellenjegyző, továbbá az érvényesítő feladatokat;…”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 13/2014. (IV. 9.) NFM utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2013. (VII. 12.) NFM utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 19. szám, 2014. április 9.; 2102-2103. oldalak (pdf)

Rendelet a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok kezelésével és kölcsönös megosztásával kapcsolatban

„…E rendeletet kell alkalmazni a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó, közforgalmú személyszállítást nyújtó szervezetek, továbbá az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatbázisokat és informatikai rendszereket működtető szolgáltatóknak a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok kezelése és kölcsönös megosztása során….”

Forrás:
A Kormány 123/2014. (IV. 10.) Korm. rendelete a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokról, a központi adatbázisokról és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatásokról, továbbá a működtető szervezetek kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 53. szám, 2014. április 10.; 5296-5302. oldalj (pdf)

Új fejlesztéspolitikai rendeletek

A Kormány 125/2014. (IV. 10.) Korm. rendelete az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 53. szám, 2014. április 10.; 5304-5305. oldalak (pdf)
A Kormány 126/2014. (IV. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020-as programozási időszakban a transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtási intézményeiről; Magyar Közlöny; 2014. évi 53. szám, 2014. április 10.; 5305-5307. oldalak (pdf)
A Kormány 127/2014. (IV. 10.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által történő átvételével összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 53. szám, 2014. április 10.; 5308-5311. oldalak (pdf)
A Kormány 1225/2014. (IV. 10.) Korm. határozata a 2007–2013 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer-átalakítás végrehajtásával kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2014. évi 53. szám, 2014. április 10.; 5362-5364. oldalak (pdf)

Az EU Bírósága érvénytelenítette az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

„Az Európai Unió Bírósága ítéletében érvénytelenítette az adatok megőrzéséről szóló uniós irányelvet, arra hivatkozva, hogy a jogszabály széles körű és különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogba, és e beavatkozás nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre. Az adatok megőrzéséről szóló irányelv fő célja az, hogy harmonizálja azokat a tagállami rendelkezéseket, amely nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók vagy hírközlő hálózatszolgáltatók által előállított, illetve feldolgozott adatok megőrzéséről szólnak. Az irányelv azt hivatott biztosítani, hogy az említett adatok rendelkezésre álljanak egyes súlyos bűncselekmények – például a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények – megelőzésére, kivizsgálására és felderítésére. Az irányelv előírja, hogy a szolgáltatók kötelesek megőrizni a forgalomra vonatkozó adatokat, a helymeghatározó adatokat, valamint az előfizető vagy a nyilvántartott felhasználó azonosításához szükséges kapcsolódó adatokat. Nem teszi azonban lehetővé a közlések tartalmának és a lehívott információknak a megőrzését.

Az ír ítélőtábla, valamint az osztrák alkotmánybíróság – különböző jogvitákra tekintettel – azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy vizsgálja meg az irányelv érvényességét a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyes adatok védelméhez való jog szempontjából. A legfőbb uniós ítélkező fórum érvénytelennek nyilvánította a szóban forgó irányelvet.

Megállapította, hogy az irányelv értelmében megőrzendő adatok nagyon pontos információkkal szolgálhatnak azon személyek magánéletéről, akiknek az adatait őrzik, így mindennapi szokásokról, állandó vagy átmeneti tartózkodási helyekről, mindennapos vagy egyéb utazásokról, végzett tevékenységekről, társadalmi kapcsolatokról és a látogatott szociális körökről. Az irányelv tehát különösen súlyosan beavatkozik a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba.

A bíróság azt is megállapította, hogy az adatoknak – az illetékes nemzeti hatóságok számára történő esetleges továbbítás céljából történő – megőrzése valóban közérdekű célnak felel meg, nevezetesen a súlyos bűnözés elleni küzdelemnek, valamint végeredményben a közbiztonságnak. Az uniós jogalkotó azonban – folytatódik az okfejtés – túllépte az arányosság elvének tiszteletben tartása által megkövetelt korlátokat.

Ezt a megállapítást egyfelől azzal támasztotta alá az indoklás, hogy az irányelv általános jelleggel kiterjed minden egyénre, elektronikus hírközlési eszközre és forgalommal kapcsolatos adatra, bármilyen – meghatározott célnak alárendelt – különbségtétel, korlátozás vagy kivétel nélkül. Másfelől az irányelvben nem szerepel egyetlen objektív kritérium sem, amely lehetővé tenné annak biztosítását, hogy az illetékes nemzeti hatóságok csak olyan bűncselekmények üldözése céljából férhessenek hozzá az adatokhoz, amelyek kellően súlyosak az ilyen beavatkozás igazolásához.

Az adatokhoz való hozzáférés nincs bíróság vagy független közigazgatási szerv előzetes ellenőrzéséhez kötve – folytatta kifogásait a bíróság. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az adatmegőrzés időtartamát illetően az irányelv legalább hat hónapot ír elő anélkül, hogy bármilyen különbséget tenne az adatkategóriák között, az érintett személyek alapján, vagy az adatoknak a célkitűzéshez viszonyított esetleges hasznossága alapján. Az irányelv – állapította meg az Európai Bíróság – nem ír elő kellő biztosítékokat, amelyek lehetővé tennék az adatok hatékony védelmét a visszaélés veszélyével szemben, valamint az adatokhoz való bármely jogtalan hozzáféréssel, illetve azok bármely jogtalan használatával szemben. Az irányelv nem írja elő azt sem, hogy az adatokat az unió területén őrizzék. Így az irányelv nem biztosítja teljes mértékben a független hatóság általi védelmet és biztonságot.”

Forrás:
Az EU Bírósága érvénytelenítette az adatok megőrzéséről szóló irányelvet; SG.hu/MTI; 2014, április 8.
A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet; Európai Unió Bírósága; 54/14. sz. sajtóközlemény, 2014. április 8. (pdf)