Skip to main content

29. szám, 2014. július 21.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Elkészült több mint háromezer település esélyegyenlőségi programja

„ Elkészült Magyarország több mint háromezer településének helyi esélyegyenlőségi programja – jelentette be Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az esélyegyenlőségi programok a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) – az Emmi felnőttképzési és módszertani háttérintézménye – gondozásában készültek el, európai uniós támogatással. A projekt költségvetése 1,2 milliárd forint volt.

A sajtótájékoztatón Czibere Károly kiemelte: korábban is készítettek az önkormányzatok idősügyi vagy éppen ifjúságügyi stratégiát, de a most elkészült helyi esélyegyenlőségi programok komplexitására korábban nem volt példa. Az önkormányzatok igyekeztek komolyan venni a feladatot, közel mentek a problémákhoz, nehézségekhez és korábban nem látott intenzitással térképezték fel az erőforrásokat, lehetőségeket, kapcsolatrendszereket – jegyezte meg.

Elmondta, a helyi programok nem szorítkoznak kizárólag az önkormányzatok saját szociális intézményrendszereire, hanem feltérképezik a civilek, egyházak programjait, azok eredményét, és azt, hogy azok miképpen építhetőek be az önkormányzati programokba. Az államtitkár hangsúlyozta: a programok tükrözik a társadalmi problémák kezelésének új módját, vagyis azt, hogy „közel kell menni a problémákhoz”, azokat a maguk komplexitásában kell kezelni, és ágazatközi párbeszéden alapuló segítséget kell nyújtani.

Jelezte: a korábbiakhoz képest nem csak az a feltétele a hazai és uniós fejlesztési források elérésének, hogy rendelkezzen ilyen programmal az önkormányzat, de folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a programok, amelyekhez az önkormányzatok forrást igényelnek, mennyire illeszkednek a helyi esélyegyenlőségi programokhoz.

Czibere Károly kiemelte: a programok öt évre készültek, de kétévente felül kell vizsgálni azokat, így folyamatosan nyomon követhető, hogy „az önkormányzat mennyire csak a papírnak dolgozott” és mennyire elkötelezett a célok megvalósításában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a programnak legalább olyan fontos része a kiértékelés, visszacsatolás, mint az elkészítés, mivel az értékelés során dől el, melyek azok az önkormányzati tervek, amelyek valóban eredményre vezettek. Hozzátette: ezeket „árgus szemekkel” kell figyelniük a szakpolitikusoknak, mert ezek hasznosítása országos közpolitikai jelentőséggel bír.

Emlékeztetett arra: több olyan felzárkózási program indult az elmúlt négy évben, amely ilyen helyi kísérletekből nőtt ki. A TKKI 2012 szeptembere óta nyújt támogatást a helyi önkormányzatoknak abban, hogy elkészítsék helyi esélyegyenlőségi programjaikat, és felkészíti a kormányhivatalokat a programok nyomon követésére.

Az önkormányzatok az esélyegyenlőségi programokban feltárták a célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyerekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők) helyzetét, majd a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal együttműködve célcsoportonként különböző intézkedési terveket dolgoztak ki.

A programban 100 mentor illetve asszisztens segítette a részt vevő 3147 települést az esélyegyenlőségi programok elkészítésében, július közepéig 3078 település készítette el programját, 3008-at pedig már az önkormányzatok el is fogadtak. A programban egyelőre különböző okok miatt körülbelül 30 önkormányzat nem vett részt – például forráshiány okán vagy azért, mert más okból nem kívánnak részt venni pályázatokon -, ám bármikor csatlakozhatnak és megalkothatják helyi esélyegyenlőségi programjukat a TKKI mentorinak segítségével.”

Forrás:
Elkészült több mint háromezer település esélyegyenlőségi programja; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. július 17.
A „Helyi Esélyegyenlőségi Programok” elérhetősége

Konferencia: Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása – ÁROP-1.1.16

„A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) 2014. július 9-én rendezte meg az ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 kódszámú „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása” című kiemelt projekthez kapcsolódó időközi konferenciáját.

Az eltelt időszakban a TKKI, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felnőttképzési és módszertani háttérintézményeként országos mentorhálózata segítségével, egységes elvek mentén segített elkészíteni több mint 3000 magyarországi település Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). Az elkészült programok célja, hogy a társadalmi felzárkózás érdekében állami szerepvállalás mellett, helyi szinten történt helyzetfelmérés alapján a problémák megoldására intézkedési tervvel rendelkezzenek az önkormányzatok. Az elkészült Helyi Esélyegyenlőségi Programok a www.tkki.hu honlapon megtekinthetőek.

Az előadások anyagai itt érhetők el [ppt]:
Helyi esélyegyenlőségi programok; Bathó Éva
Az intézményi prevenció eszközei és folyamatai az esélyegyenlőség területein; Dr. Pánczél Márta; Egyenlő Bánásmód Hatóság
Esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás; Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Az egyes szakpolitikák – foglalkoztatáspolitika, egészségügy, oktatás, kultúra és közművelődés – szerepe, feladata a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésében ; Dr. Széll Enikő; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségpolitikai Főosztály
Az esélyegyenlőség elvének érvényesülése az oktatáspolitikában; Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Közneveléséért Felelős Államtitkárság
A kormányhivatalok szerepe a Helyi Esélyegyenlőségi Programok nyomonkövetési feladatainak ellátásában; Dr. Havassy Sándor igazgató; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal”

Forrás:
ÁROP 1.1.16 időközi konferencia; Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI); 2014. július 17.

A kormányablakok százezredik ügyfelét köszöntötték Fejér megyében

„Fekete Ádámnét és két gyermekét – mint a Fejér megyei kormányablakok százezredik ügyfeleit – a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője, dr. Simon László kormánymegbízott köszöntötte július 11-én a Megyeházán, a Címerteremben.

A székesfehérvári Fekete Ádámné és két gyermeke: a hat és fél éves Kata és az ötéves Zsombor a Nemzeti Egységes Kártya azonosító, személyi igazolvány és Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylése érdekében kereste fel a fehérvári kormányablakot június 27-én, így lettek ők a Fejér megyei kormányablakok százezredik ügyfelei. Július 11-én a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője, dr. Simon László kormánymegbízott valamint a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezető-helyettese, Karóczkayné Bene Beáta és a székesfehérvári kormányablak osztályvezetője, dr. Simon Katalin ünnepélyes keretek között köszöntötte Fekete Ádámnét és gyermekeit, mint a Fejér megyei kormányablakok százezredik ügyfeleit. Fekete Ádámné emléklapot, jelképes ajándéktárgyat, továbbá virágcsokrot, a gyermekek mesekönyveket és gyümölcskosarat kaptak ajándékba. Az ünnepség helyszíne a Megyeházán a Címerterem volt.

Dr. Simon László kormánymegbízott, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője közvetlen hangú köszöntőjében utalt az integrált ügyfélszolgálat Fejér megyei történetének legfontosabb állomásaira.. Melyek is voltak ezek?

Nos, 2011. január 3-án Székesfehérváron, a Piac téren és Dunaújvárosban kezdte meg működését az integrált ügyfélszolgálat. Először még csak 29 közigazgatási ügytípusban, majd fokozatos bővítés eredményeképpen 2013-ra már 149 ügykörben tudtak segítséget nyújtani az ügyfélszolgálati ügyintézők a személyesen megjelenő állampolgároknak. A kormányzati cél az volt a kormányablakok kialakításával kapcsolatban, hogy fokozatosan minél több ügyben tudjanak eljárni, ezért 2014-től már okmányirodai feladatokkal is bővültek az ügyfélszolgálat ügykörei.

A székesfehérvári, Piac téri integrált ügyfélszolgálat idén február 21-től lát el okmányirodai feladatokat is – kibővítve, átalakítva, akadálymentesítve. Március 6-án nyílt meg a martonvásári kormányablak a járási hivatal épületében, ahol szintén több mint 260 ügyfajtában tudnak segítséget nyújtani az ügyfélszolgálati ügyintézők. Martonvásáron korábban nem volt kormányablak, viszont az új ügyfélszolgálat megnyitásával márciustól már családtámogatási, egészségbiztosítási és nyugdíj ügyeket is tudnak itt intézni a helyi lakosok, 4 munkaállomáson.”

Forrás:
A kormányablakok százezredik ügyfelét köszöntötték Fejér megyében; Fejér Megyei Kormányhivatal; 2014. július 14.

Kormánymegbízotti sajtótájékoztató Bács-Kiskun megyében

„ Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be Kovács Ernő, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

A tavaszi választásokon parlamenti mandátumot szerző, ezért posztjáról leköszönő dr. Kerényi János volt kormánymegbízott mutatta be a sajtó munkatársainak Kovács Ernőt. Elmondta, hogy Kovács Ernő személye garancia az együttműködés, a jó színvonalú szakmai munka és a közpénzek takarékos felhasználásának folytatására.

Kovács Ernő bevezető szavaival rámutatott, hogy jól működő önkormányzatot hagy Tiszakécskén, ahol polgármester volt, és minden részletében jól megszervezett kormányhivatalt vesz át.

Kovács Ernő elmondta, hogy 1998-ban egy „nagyon rosszul működő” helyhatóság élére került Tiszakécskén, amelyet most „emelt fővel” ad át. Az elmúlt tizenhat évben ugyanis hitelek nélkül gazdálkodva nemcsak a település működőképességét sikerült megőrizniük, hanem jelentős fejlesztések is megvalósultak – tette hozzá.

Kitért arra, hogy országgyűlési képviselőként az elmúlt ciklusban szorgalmazta, hogy eladósodás nélkül gazdálkodó önkormányzatok is részesüljenek állami támogatásban, hiszen ezek a települések súlyos áldozatok árán, „a nadrágszíjat gyakran két lyukkal is beljebb húzva” gazdálkodtak.

Új megbízatásáról szólva kiemelte: az emberek szolgálatát tartja szem előtt, a jogszabályok adta keretek között minél jobban azonosulva a kormányhivatal ügyfeleinek problémáival. Végig kell gondolni a közigazgatási feladatok települések közötti megosztását – mondta, és reményét fejezte ki, hogy az okmányirodák átalakulása minden járásban lehetővé teszi 2015 elejére kormányablak megnyitását.

Kovács Ernő 1959. február 2-án, Kecskeméten született, gépésztechnikusi oklevéllel, valamint környezet- és hidrotechnológusi végzettséggel rendelkezik. A MÁV Vontatási Főnökségnél 1976-tól két évig dieselmozdony-szerelőként dolgozott, majd 1996-ig volt a kecskeméti Mezőgép vállalat tiszakécskei gyárának minőségi ellenőre, üzemvezetője. Ezután Tiszakécskén a GEO-UNIVERZÁL Kft. műszaki vezetője volt, 1998-tól pedig a város polgármestere lett. Tizenhat éven át irányította a várost, emellett az elmúlt választási ciklusban a Fidesz országgyűlési képviselőjeként részt vett a Parlament munkájában.”

Forrás:
Kormánymegbízotti sajtótájékoztató; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal; 2014. július 17.

A közbeszerzés húzza le a jó magyar mérleget

„ Négy-négy mutató tekintetében átlagosan, illetve átlag felett, a közbeszerzések területén viszont átlag alatt teljesít Magyarország a legfrissebb belső piaci eredménytábla tanulsága szerint. Hazánkkal szemben 21 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a belső piaci szabályokkal kapcsolatban és az eljárások időtartama az egyik leghosszabb az EU-ban.

Viszonylag kedvező képet mutat Magyarországról a legfrissebb belső piaci eredménytábla, amit a héten tett közzé az Európai Bizottság. A kilenc különböző mutatóból hazánk 4-ben átlagon felül, további 4-ben átlag körül, míg egy területen, a közbeszerzéseknél az uniós átlagnál rosszabbul teljesít.

Az évente két alkalommal közzétett eredménytábla a tagállamok teljesítményét veszi górcső alá a belső piaci szabályok átvétele és megfelelő végrehajtása szempontjából. Magyarország a legfrissebb eredménytábla szerint négy területen átlagnál jobban teljesít. Ezek: a belső piaci irányelvek előírt időre történő átültetése a nemzeti jogrendbe, a kötelezettségszegési eljárásokat megelőző úgynevezett előzetes (pilot) eljárások során a válaszadásra adott 70 napos határidő, a belső piaci információs rendszer működése és a tagállami foglalkoztatási szolgálatok európai információs platformja, az EURES-sel való együttműködés.

Négy másik mutató szempontjából átlagosnak látja Brüsszel a magyar teljesítmény. Ez a belső piaci szabályok vélt megsértése miatt indult kötelezettségszegési eljárások száma, a Your Europe nevű információs rendszerrel való együttműködés, a Solvit problémamegoldó rendszer működtetése és a szolgáltatást a belső piacon nyújtani kívánó cégeket segítő egységes kapcsolattartó pont.

Végül a most első alkalommal vizsgált közbeszerzési területen Magyarország átlag alatti teljesítményével hívta fel magára a figyelmet. Először is a Bizottság nem találta elegendőnek a közbeszerzési eljárásokon induló cégek számát, ami a verseny hiányára vagy nem megfelelő voltára utal. A pályázatokhoz és közbeszerzési tenderekhez való hozzáférés szempontjából is rosszul vizsgázott hazánk, amely ugyanakkor egy vizsgált mutató, az eljárás hatékonysága szempontjából már megfelelő értékelést kapott a Bizottságtól.

A testület a postai szolgáltatásokat is górcső alá vette, és megállapította, hogy hazánkban Európa keleti felében a fizetőképes kereslethez viszonyítva a legdrágábbak a postai szolgáltatások díjai. Másfelől a levélkézbesítés idejét tekintve Magyarország jól teljesít: a postán feladott levelek 93 százaléka 2012-ben egy napon belül megérkezett a címzetthez, és ez a mutató bőven felülmúlja a 85 százalékos nemzeti célt. Végül nálunk az egyik legnagyobb a különbség a külföldi és a belföldi levélküldés ára között. Finnországban például hajszálra ugyanannyit kell fizetni, ha az ember külföldre vagy belföldre küld levelet.

A határidőre nem átvett belső piaci jogszabályok százalékos aránya 0,6 százalékos jelenleg, ami simán az uniós célnak számító 1 százalék alatt van, és az uniós 0,7 százalékos átlaghoz is közel van. A késésben lévő irányelvek közül három a közlekedési ágazattal függ össze, de egyik sem haladta meg a késedelem a 2 évet. Magyarországon az átlagos transzpozíciós (a jogszabályok nemzeti jogrendbe történő átültetése) idő 7 és fél hónap, ami megfelel az uniós átlagnak és fél hónapos javulást mutat a februári előző adathoz képest.

A belső piaci irányelvek tartalmilag helyes átvétele szempontjából a magyar deficit tartósan 0,6 százalék, ami alig marad el az egységes piaci törvényben javasolt 0,5 százalékos szinttől.

Magyarországgal szemben ebben a pillanatban 21 belső piaci jogszabály kapcsán folyik kötelezettségszegési eljárás, ami jóval a 30-as uniós átlag alatt van. Bár az eljárások száma kettővel nőtt a legutóbbi eredménytábla óta, hazánk a Bizottság szerint alapjában véve csökkenti a hátralékok számát. A két legproblematikusabb terület a közvetlen adózás és a szolgáltatások, mindkét esetben négy-négy kötelezettségi eljárás van folyamatban.

Jóllehet a kötelezettségszegési eljárások hossza átlagosan 33,8 hónappal továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban (ahol az átlag 27,7 hónap), a legutóbbi eredménytábla közzététele óta öt hónappal csökkent. Eközben az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárásokban hozott ítéleteinek végrehajtása Magyarországon tízszer rövidebb ideig tart (8,7 hónapot átlagosan), mint az EU28-ak átlagában. Három magyar kötelezettségszegési eljárás már több mint hét éve tart, ami a Bizottság szerint részben magyarázatot ad az eljárások szokatlan időigényességére.

Az EU egésze egyébként jobban teljesít, mint fél évvel ezelőtt. A két osztályelső, Észtország és Finnország, a kilenc vizsgált indikátor közül nyolcban, illetve hétben teljesítettek az átlag felett és így kiérdemelték a „zöld kártyát”. A Bizottság összesen most 109 esetben mutatott fel zöld, (februárban még csak 99 esetben), 106 sárga (februárban 94) és 20 piros lapot (a februári 30-hoz képest.).

A közbeszerzésnél Görögország, Olaszország és Ciprus a sereghajtók, de a 12 2004-ben és 2007-ben csatlakozott ország közül nyolc teljesítménye elmarad a kívánatostól.”

Forrás:
A közbeszerzés húzza le a jó magyar mérleget; BruxInfo; 2014. július 19.

Mentenék a menthetőt – több pénzt visznek el a lassú kórházberuházások

„Időben nagyon beszorultak az uniós kórházberuházások: többet már régen át kellett volna adni, de sok még szinte el sem indult. A kormány mindent megtesz, hogy időre be lehessen fejezni a projekteket, de ez akár újabb több milliárdjába kerülhet a költségvetésnek.

Június végéig kérte a kormány az EMMI vezetőjétől azoknak az egymilliárd forintnál drágább uniós projekteknek a listáját, amelyekre még nem költöttek el 10 százaléknál többet. Egy tavaly novemberi kormányhatározat már azt is kimondta, hogy azoknál a projekteknél, amelyek 2013. szeptember 30-ig nem értek el a 10 százalékos pénzügyi előrehaladást, illetve ez év január 15-ig nem rendelkeztek eredményes közbeszerzési eljárással, meg kell vizsgálni a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét.

A két kormányhatározat ellenére úgy tűnik: megpróbálják menteni, ami menthető, és nem állítanak le egyetlen projektet sem. Legalábbis erre lehet következtetni abból a Miniszterelnökség válaszából: „A kormányhatározatban szereplő feltételeket nem teljesítő projektek részletes vizsgálata folyamatban van, a végrehajtás nyomon követése hangsúlyos, kiemelten az egészségügyi fejlesztések tekintetében” – közölték, de azt nem árulták el, melyek az érintett beruházások. Csak annyit tettek hozzá: a kormány „a szükséges beavatkozások megtételével folyamatos eszközöket biztosít a projektek sikeres megvalósításához”.

Ez vélhetően a tavaly novemberihez hasonló kormányzati plusztámogatást is jelent. Akkor összességében több mint négymilliárd forintot szavazott meg a kormány tizenhét veszélyeztetett kórházfejlesztésnek, köztük a szolnoki és a zalaegerszegi PIC-centrumnak, a nagykanizsai, a siófoki és a pécsi sürgősségi, valamint a dunaújvárosi műtőblokk fejlesztésnek. További nyolc kórházi beruházásnál pedig – így a szolnoki, a székesfehérvári infrastruktúra-, valamint a gyulai és a szegedi sürgősségi fejlesztésnél – már akkor „további vizsgálatot” tartott szükségesnek a kormány.

Mindegyik projektre igaz, hogy jelentős csúszásban van, nem kis részben az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt. Az egri Markhot Ferenc Kórházban infrastruktúra-fejlesztése még 2010 decemberében kezdődött, az eredetileg ötmilliárdos projektre időközben a kormány további csaknem egymilliárd forint támogatást ítélt meg, de a projektet még az igazgató szavai szerint is csak a közelmúltban, „az utolsó utáni pillanatban” sikerült elindítani ahhoz, hogy talán 2015. november 30-ra befejezzék. A gyulai kórház új sebészeti tömbje is csigalassúsággal épül: a projekt 2011 júniusában indult, de az alapkövet csak 2013 novemberében helyezték el, amikorra már át kellett volna adni a beruházást. Ehhez képest mostanra már szerkezetkész is a több mint hatmilliárd forintból épülő kórházi sebészeti tömb. Csúszik a Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum átadása, amelyre 2011-ben ítéltek meg 4,3 milliárd forintot, ehhez képest az építkezés még mindig nem kezdődött el, a kivitelezésre kiírt közbeszerzés eredményét is csupán alig egy hónapja hirdették ki.

Nagyon szorít a határidő
Az uniós egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos képhez hozzátartozik, hogy két nagy pályázatot – az intézmények struktúraváltásához kapcsolódó 35,4 milliárdos, illetve az onkológia centrumok fejlesztését célzó 8 milliárd forintos összköltségűt – csak 2013-ban hirdettek meg. Ehhez képest a beruházásokat legkésőbb 2015 november végéig be is kell fejezni, hogy az esztendő végéig a pénzügyi elszámolás is megtörténhessen. ”

Forrás:
Mentenék a menthetőt – több pénzt visznek el a lassú kórházberuházások; Haiman Éva; Világgazdaság Online; 2014. július 17.

Zöld-Nagy: tovább halad a kormányablakok kialakítása

„Megfelelően kezelte a KEK KH az okmányirodai rendszer múltheti leállását: a jogi hitelesítési gondokat pár óra alatt kiküszöbölték. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória elmondta, a fennakadást hosszított nyitva tartással és az ügyfelek más hivatalba terelésével oldották meg. A helyettes államtitkár közölte, hiába lassult le a kormányablakok átadása, folyamatosan halad tovább a reform: erősödik a postával való együttműködés, továbbá az informatikai fejlesztések is végük felé közelednek.

A helyettes államtitkár az ügyfélszolgálati működésé keretében kérdésre válaszolva elmondta, hogy megfelelően kezelte a KEK KH az okmányirodai informatikai rendszer részleges leállását július 8-án. Zöld-Nagy Viktória elmondta, a fennakadást hosszított nyitva tartással és az ügyfelek más hivatalba irányításával, valamint új időpont felajánlásával oldották meg. Július 8-án reggel 6-kor észlelték az első problémákat az okmányiroda informatikai rendszerében, majd leállt több alkalmazás. A jogi hitelesítési problémákat pár óra alatt sikerült elhárítani a KEK KH kollégáinak, a rendszer már délután negyed 2-re teljes körűen működőképes lett. Az ügyintézők külön gondoskodtak a fennakadások miatt hátrányba került állampolgárokról: a hosszított nyitva tartás mellett megosztották a hivatalok között az ügyterheket vagy új időpontot adtak az ügyfeleknek. A Rádió Orient műsorában Zöld-Nagy Viktória elmondta, a leállást az okmányirodai rendszer és a Belügyminisztérium irányítása alá került KEK KH jól kezelte a fennakadást.

A kisebb informatika fennakadás ellenére tovább halad a területi közigazgatás átalakítása: júliusban adják át Lőrinciben az 50. kormányablakot. A részletes statisztikai adatgyűjtés eredményei kiemelkedő ügyfél-elégedettségről tanúskodnak továbbra is. „Óránkénti bontásban vezetett statisztikai adatszolgáltatás alapján látjuk az ügyfelek részéről felmerülő kérdéseket, ügytípusokat és az ügyfélforgalmat, így igazodni tudunk a népszerű ügyekhez és a forgalmasabb időszakokhoz – ebből a tapasztalatból táplálkozhatunk a további kormányablakok megnyitásakor” – hozzátette, a kormányablakok megnyitásának lassuló folyamata az uniós projektek csúszásaiból fakad. „Megtörtént az informatikai eszközök beszerzése, valamint a gépek kormányablakos alkalmazásra való átállásának megkönnyítése, emellett már 7000 fő felett van a KAB-képzést elvégzettek száma is.”

Az okmányirodák kormányablakká alakulása nem érinti az ügyfeleket: az ügyintézés ideiglenesen más helységekben zajlik, majd az átalakítás végén a régi helyszínen már az új kormányablak várja az ügyfeleket a kibővült szolgáltatási portfólióval. Az új ügyintézési pontok helyszíne emellett a közlekedéshez is igazodik, a forgalmasabb csomópontokhoz költöznek a hivatalok. Zöld-Nagy Viktória elmondta, a jövőben további informatikai fejlesztésekre, valamint az iktatórendszer átalakítására, a kormányablak és az eljáró hatóságok közötti informatikai kapcsolat megteremtésére van szükség. Azzal, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszter a belügyminiszter lett, mindezek megvalósításához a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium között nagyon szoros az együttműködésre van szükség.

A kormányablakok fizikai kialakítása mellett párhuzamosan zajlik az ügyintézés minőségének emelése, a teljes körű ügyfélkiszolgálás megteremtése. Ebbe illeszkedik a postával való együttműködés erősítése is. Számos kormányablakban már jelenleg is működik postapont, vagy a kormányablak ügyintézők látnak el pénzkezelési funkciót, de előfordul, hogy a helyi posta hosszabbított nyitva tartással segíti az ügyfelek ügyintézését. „Hosszú távon természetesen a különféle megoldások egységesítése a cél. A kormányzat az elektronikus fizetést támogatja, de emellett figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az ügyfelek egy része továbbra is a sárga csekkes befizetést részesíti előnyben. A bankkártyás fizetés technikai feltételei a kormányablakokban adottak, az érintett szervek közötti pénzügyi kapcsolat kiépítése a következő lépés.””

Forrás:
Zöld-Nagy: tovább halad a kormányablakok kialakítása; OrientPress; 2014. július 14.

Nincs szerződéskötési „tilalom” a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban

„A kormány nem államosít, hanem stratégiai ágazatokban növeli az állami szerepvállalást. Ennek egy része lehet bizonyos állami vállalatok megvásárlása piaci alapon, akár száz százalékban is, vagy lehet ágazati szegmensnek a megvétele. Nem vesszük meg az egész rendszert vagy az egész vállalatot, hanem megvesszük az irányítást – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Elmondta, 2015-től várható az ipari rezsicsökkentés, „hamarabb a megfelelő előkészítés és a szükséges jogszabály-módosítások miatt nincs rá lehetőség”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) első számú vezetője kitért arra is, hogy a paksi atomerőmű bővítése kapcsán minden a tervek szerint halad.

– Hány hónapra tervezi a miniszterséget? A kiszivárgott hírek szerint csak rövid ideig lesz a szaktárca vezetője.
– Minden miniszter és minden államtitkár egy teljes ciklusnyi munkával számol. Aki kevesebbre tervez, az nem reális, aki pedig négy éven túlra, az naiv. Én erre a kormányzati ciklusra kaptam megbízást, felkérést a miniszterelnöktől. Ha ez hosszú távnak számít, akkor hosszabb távra tervezek.

– Milyen újdonságok bevezetését tervezi az NFM-nél?
– A gazdasági-üzleti életből jövök, menedzserszemléletű tárcát szeretnék irányítani. Ami pedig az újdonságokat illeti, hozzánk kerül például a fogyasztóvédelem területe a nemzetgazdasági tárcától, mivel egységesen kell kezelnünk a kiemelt közműszolgáltatást, és ennek fontos kapcsolódási pontja éppen a fogyasztóvédelem. Ugyancsak a tárca irányítása alá került a kormányzati sportfejlesztés portfóliója, továbbá a direkt bizottsági források koordinálása, de nem mi pályáztatunk, hanem meghatározzuk annak formáját.

– Ez újabban nem a Miniszterelnökség dolga?
– Az elosztási metodika változik a korábbiakhoz képest. Magyarul a Miniszterelnökség előterjeszt, a többi minisztérium pedig mellérendelt viszonyban kezeli az ügyeket. Vagyis nem alárendelt szereplői leszünk a döntéshozatalnak. Egy kormány van, annak pedig kilenc tárcája, a cél a hatékonyság növelése.

– A tárcája alá tartozó cégeket éppen most világítják át. Mi tette szükségessé ezt az intézkedést, mit remélnek tőle?
– Kicsit pontosítsunk: a társaságok átvilágítása alatt leginkább a hatékonyságjavító intézkedési lehetőségek feltárása, a nem szokásos tevékenységhez kapcsolódó szerződések átmeneti moratóriuma értendő.

– Van moratórium vagy nincs az újabb szerződések-megállapodások megkötésére az NFM által felügyelt vállalatoknál?
– Ha egy társaság a napi ügymenethez nem kapcsolódó szerződés megkötését tervezi, azt előzetes véleményezésre kérjük megküldeni. Általános érvényű tilalom tehát nincs, értelemszerűen lehet azonban olyan helyzet, amikor azt kell megvizsgálni, hogy az esetleges speciális tranzakció belefér-e a mi koncepciónkba, az anyagi lehetőségekbe, a szervezeti átalakításunkba.

– Mégis, mindenki tilalmakat emleget a szaktárca esetében.
– Nincs tilalom. Ismétlem, csak arról van szó, hogy a nem szokásos ügymenethez tartozó szerződéseket előzetesen hagyassák jóvá a vállalatok. Költséghatékonyság, finanszírozás és szerkezetátalakítás: a fejlesztési tárcánál most ezek kerültek középpontba.

– Közismert, a kormány stratégiai szektorokban növelné az állami tulajdont, mint például a villamos energia és a gáz piaca. Hogyan?
– Ez elsősorban nem törvényhozási, hanem gazdasági kérdés, de a cél egyértelmű, vannak olyan meghatározó gazdasági szegmensek, ahol az állami szerepvállalást növelni kell. Ez azonban nem jelent államosítást. A kormány nem államosít, hanem stratégiai ágazatokban növeli az állami szerepvállalást. Ennek egy része lehet bizonyos állami vállalatok megvásárlása piaci alapon, akár száz százalékban is, ahogy például az Antenna Hungária és a Főgáz esetében történt, vagy lehet bizonyos ágazati szegmensnek a megvétele. Nem vesszük meg az egész rendszert vagy az egész vállalatot, hanem megvesszük az irányítást. Utóbbi elegendő is, miután az állami célok ezáltal már elérhetők.

– Az ősszel nyújtják be az Országgyűlésnek a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló törvényt, amiről annyit lehet tudni, hogy az áram- és a gázellátás profitorientált maradna. Vagyis a korábbi tervekhez képest a nonprofitból forprofit lesz?!
– Soha nem mondtam, hogy az említett terület forprofit lesz. A kormány azt tervezi, hogy lesz egy nonprofit közműszolgáltató réteg, vagyis a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás lenne nem nyereségérdekelt, és lesz egy no profit. Pontosítsunk tehát, csak egy betű az egész, de gazdasági értelemben nagy az eltérés. A nonprofit röviden annyit jelent, hogy a működés során nem is tervezünk nyereségelemeket, ugyanakkor a no profitnál elengedhetetlen profitelemeket „beletenni” az üzemeltetésbe, példaként az áramszolgáltatást tudom felhozni. Itt az egyetemleges szolgáltatóvá válás a fontos kérdés, ezzel szemben a hálózatot nem kívánja az állam megvásárolni. Értelemszerűen ahhoz, hogy ezek jól működjenek, nem lehet nonprofittal termelni, miután a nyereségből kell elvégezni az energiabiztonsághoz szükséges beruházásokat. Mi azt valljuk, hogy a no profit üzemmód termel egy minimális nyereséget, ám ezt nem lehet majd osztalék formájában kivenni, csak és kizárólag az energiahatékonyság növelésére vagy energiabiztonság megteremtésére fordítható.

– A kormány már hónapok óta azt kommunikálja, hogy a lakossági után jön az ipari rezsicsökkentés. Mikor?
– Az ipari rezsicsökkentés kapcsán most készülnek a hatástanulmányok. Meg kell húzni annak a mértékét, hogy ez majd milyen szolgáltatásra, az ipari szegmensen belül milyen körre vonatkozik, és azt is, hogy hány százalékot tesz ki az intézkedés. Az esztendő végére tudok konkrétumokat ígérni.

– Ezek szerint leghamarabb 2015-től lesz ipari rezsicsökkentés?
– Hamarabb a megfelelő előkészítés és a szükséges jogszabály-módosítások miatt nincs rá lehetőség.

– Mi most a tárca definíciója, miért van szükség a lakosságin túl ipari rezsicsökkentésre?
– Olcsó energiára van szükség Magyarország újraiparosításához, a nemzeti ipar versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a termékek és szolgáltatások árának csökkentése, ehhez kell az ipari rezsicsökkentés.

– Maradva az energiaszolgáltatóknál, mely cégeket akarja megvásárolni az állam?
– A kormány kinyilvánította, hogy szeretne még több akvizíciót. Helytelen volna azonban, ha az eladó cég a sajtóból értesülne arról, hogy meg akarják vásárolni.

– A rezsicsökkentés a végtelenségig nem folytatható, a továbbiakban mi lesz a tarifákkal, kikerülnek-e a politikai hatáskörből?
– Árszabályozás tekintetében az energiahivatal szerepe megkérdőjelezhetetlen, rögzített, ezen nem akarunk változtatni. Vagyis az árszabályozás a jövőben sem lesz politikai, hanem hatékonysági kérdés marad. Természetesen a rezsicsökkentés kapcsán van egy szint, amely alá nem tudunk menni, mert az már az energiabiztonságot veszélyeztetné. Az eredmények a nemzetközi összehasonlító adatokból és a hazai mutatókból is jól láthatók: a háztartások terheit tekintve jócskán kikerültünk az európai sereghajtók közül.

– Paks kapcsán nemrég úgy nyilatkozott, hogy készült hatástanulmány, de hány szerződés kell még ahhoz, hogy elinduljon a beruházás?
– A paksi atomerőmű bővítése kapcsán azt tudom rögzíteni, hogy minden a tervek szerint halad. Van azonban egy kormánydöntés arról, hogy a fejlesztést annak kiemelt jelentősége miatt kormánybiztos felügyeli, akinek munkája értelemszerűen átnyúlik a minisztériumi szinten. A jogszabályi háttér az Országgyűlés tavaszi ülésszakán megszületett, a tervezett ütemezés szerint folynak a tárgyalások.

– Energiastratégiai megközelítésből hogyan tekint az NFM Paksra?
– Az energiastratégiában energia­mixként emlegetett atom-szén-zöld összeállítást mi továbbra is tartjuk. Az olcsó, környezetkímélő és biztonságos atomenergiára megkerülhetetlenül szüksége van és lesz Magyarországnak. A beruházás emellett meghatározó jelentőségű a hazai munkahelyteremtés szempontjából.

– Úgy tűnik, a kormány hisz a hazai közlekedési csatornák térségi szerepében, de hogyan és miből kíván fejleszteni?
– Tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország központi földrajzi helyzete miatt elsősorban mindig is tranzitország lesz. Okosan ki kell aknáznunk az ebből származó gazdasági előnyöket. A vasúti fejlesztések terén erre leginkább a Budapest–Belgrád szakasz korszerűsítése és a fővárost elkerülő tehervasút megépítése adna lehetőséget. Ami ezekben az ügyekben a forrásokat illeti, mind a kínai finanszírozói oldal, mind pedig a szerb fél jelezte elkötelezettségét az üzlet megvalósítására. A nemzetközi folyosókkal legalább egyenrangú törekvés a vidéki kistelepülések közlekedési helyzetének javítása.

– Mi lesz olyan projektekkel, amelyek népszerűek voltak az elmúlt években, mint például a panel­program?
– Jelentős változás lesz, hogy szeretnénk kiterjeszteni a panelprogramot, hogy az energiahatékonysági beruházások elérhetők legyenek a családi házakra is. Nagyon sokan nem panelben élnek, és itt is nagy az igény a költségcsökkentő fejlesztésekre.

– Hogyan készül a szaktárca a parlament őszi ülésszakára, a közműszolgáltatók szabályozásáról szóló jogszabálytervezet mellett mivel rukkolnak még ki?
– Mi túlnyomórészt a piaccal vagyunk kapcsolatban, a feladatkörök elosztása nyomán más tárcákhoz képest darabszámra kisebb törvényelőkészítői munka hárul ránk. Ugyanakkor dolgozunk azon, hogy a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál miként is kezeljük azokat a kisebbségi részesedéseket, amelyek stratégiai szempontból jelentősnek számíthatnak. Keressük a módját, hogyan tudjuk megteremteni a százszázalékos állami tulajdonlást a jelentős állami vállalatoknál.”

Forrás:
Négy évre tervez Seszták Miklós; Szajlai Csaba; Magyar Hírlap; 2014. július 19.

Július végén létrejön a Külügyi és Külgazdasági Intézet

„ A kormány döntése értelmében július 30-tól létrejön a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), július 31-től a Magyar Külügyi Intézet (MKI) általános jogutódlással, a KKI-ba beolvadással megszűnik – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint az MKI által eddig ellátott külpolitikai kutató, elemző és tudományos feladatok a külgazdasági jellegű tudományos feladatok ellátásával, külgazdasági vonatkozású szakmai háttéranyagok összeállításával bővülnek, támogatást nyújtva ezzel a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az alapfeladatai ellátásához.

Az a cél – olvasható a tájékoztatásban – , hogy a KKI a profiljához igazodó széles körű nemzetközi kapcsolatokat tartson fenn, segítse továbbá a kulturális diplomácia kiemelt ügyeit és intézményeit is, valamint közreműködjön a magyar külpolitikai szakembergárda kinevelésében.

Az új intézettel olyan háttérintézmény jön létre, amely a jelenleginél hatékonyabban támogatja, kutatásaival és elemzéseivel előkészíti és megalapozza a külpolitikai és külgazdasági döntéshozatalt, központi hivatalként a kormánytisztviselői kar tagjaival a kormányzati külpolitikai törekvések erőteljesebb képviseletét valósítva meg.

A Magyar Külügyi Intézet 2007. január elsejével jött létre. Mint az MKI honlapján olvasható, az intézetet a 2006. november 22-i kormányhatározat a külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterének erősítésére hívta életre, hogy a Külügyminisztériummal szerves szakmai kapcsolatban álló háttérintézményként „a maga sajátos módszereivel és eszközeivel érdemben járuljon hozzá a magyar külpolitika elméletileg is megalapozott, a változó nemzetközi keretfeltételeknek megfelelő folyamatos megújulásához, területi és funkcionális hangsúlyainak megfogalmazásához, külkapcsolataink komplex – a politikai, biztonsági, integrációs, gazdasági, kulturális és civil társadalmi szempontokat szintézisbe rendező – szemléletének kidolgozásához és gyakorlati érvényesítéséhez”.”

Forrás:
Július végén létrejön a Külügyi és Külgazdasági Intézet; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2014. július 19.

Kicsiknek szánnak forrást – interjú a vidékfejlesztési államtitkárral

„A kis- és középvállalkozások lehetnek a fő haszonélvezői a vidékfejlesztési források elosztásának a következő hétéves uniós ciklusban Kis Miklós Zsolt szerint. Az új vidékfejlesztési államtitkár szerint a zömmel a jövő évtől megjelenő pályázatok a munkaerőigényes ágazatokra, a feldolgozóiparra fókuszálnak majd.

– Négy éve, az akkori kormány megalakulásakor az agrártárca azzal kapta meg a vidékfejlesztés területét, hogy a vidék ügyeit komplexebben kezelhesse, hogy egy kézben legyenek az összetartozó ügyek. Most, hogy a vidékfejlesztés a Miniszterelnökséghez került, az agrártárca pedig Földművelésügyi Minisztérium lett, nem szenved csorbát ez a logika?
– A most kezdődő új uniós költségvetési időszakban szeretnénk még hatékonyabban felhasználni a forrásokat. Azzal, hogy a vidékfejlesztés a Miniszterelnökséghez került, az operatív programok lebonyolítása átláthatóbbá válhat, hiszen minden ilyen program egy tárca irányítása alá kerül. A Földművelésügyi Minisztériummal természetesen fennmarad a szoros szakmai kapcsolat.

– Mi fog leginkább megváltozni az elmúlt ciklushoz képest?
– Az elmúlt hétéves ciklusban az erős forráskoncentráció volt jellemző. Ha a direkt agrártámogatásokat nézzük, azt látjuk, hogy a nagyjából 180 ezer kérelmezőből mindössze néhány ezer jogosult kapta a források nagy részét. A vidékfejlesztési pénzek elosztása sem nézett ki jobban, itt is döntően arról volt szó, hogy a nagyobb gazdaságok, nagyobb szereplők kapták a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló forrásokat. Az egyik fő célom, hogy a most induló hétéves uniós ciklus során ez a gyakorlat megváltozzon, és a fejlesztési pénzek zömét a kisebb és közepes szereplők kapják. Az én feladatom a közös agrárpolitika második pilléréhez kötődik, vagyis a vidékfejlesztési források felhasználásához. A most kezdődő uniós költségvetési időszakban 3,45 milliárd euró áll rendelkezésre ebben a második pillérben. Ennek értéke forintban számolva az árfolyamtól függ, de valahol ezermilliárd forint felett van az az összeg, ami így a vidékfejlesztési célokra fordítható hét év alatt. Ennek kell utat találnia elsősorban a kis- és középvállalkozások irányába.

– Mik lesznek a fő támogatható célok?
– Elsősorban a munkaerőigényes ágazatokat kívánjuk támogatni, ilyen például a kertészet, vagy az állattenyésztés, cél az öntözésfejlesztés, és a mezőgazdaságra épülő feldolgozó tevékenység, az élelmiszeripar támogatása is. Komoly lehetőségek vannak a geotermikus energia szélesebb körű felhasználásában is, illetve általában az energiahatékonyság fejlesztése olyan támogatható cél, amely jelentősen növeli a versenyképességet. Ez azért fontos, mert tartós vidéki munkahelyek nélkül nincs vidéken boldogulás. A munkahelyteremtés természetesen nem egy-két év alatt következik be, a legelső eredmények is minimum három év múlva jelentkezhetnek majd. Ráadásul a vidéken való megmaradáshoz több kell, mint a vidékfejlesztés, ez egy nagyon fontos, de nem kizárólagos eszköz a vidék felemelkedéséhez.

– Milyen kiírásokra számíthatunk még az idei évben?
– Az első kiírások 2014 őszén jelenhetnek meg, egyelőre tagállami felelősségre, hiszen Brüsszel még nem hagyta jóvá az operatív programokat. A költségvetési vita csúszása miatt a brüsszeli bürokrácia nagyjából egyéves csúszásban van. A pályázatok közül néhány már idén év végén elérhető lesz, jövőre pedig felgyorsulhatnak az események.

– A hírek szerint a munkahelye hamarosan vidéken fog működni. Miért van szükség a költözésre?
– Valóban, a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Államtitkársága már januártól Kecskeméten működik majd. Ez elsősorban szimbolikus lépés, amelynek komoly üzenetértéke van. A vidékfejlesztés döntéshozói így vidéken vannak, a költözést tehát én magam is jó ötletnek tartom. Ráadásul Kecskemét nincs olyan messze, főként az autópályának köszönhetően jól megközelíthető.

Névjegy
Kis Miklós Zsolt
1979-ben született Nyársapáton
2001-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán, logisztika szakirányon
2003-ban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, Bank és Pénzintézetek szakirányon közgazdász diplomát szerez
2006-tól a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozat Elnöke és Nyársapát alpolgármestere
2010-től a Pest megyei Közgyűlés tagja, a Területfejlesztési Bizottság elnöke
2013-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a COPA-COGECA alelnöke”

Forrás:
Kicsiknek szánnak forrást – interjú a vidékfejlesztési államtitkárral; Világgazdaság Online; 2014. július 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Októberben startol a HUNOR – a hazai hulladékgazdálkodás nyomkövető rendszere

„Zajlik a tesztüzem és október elsejével élesben is elindul a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere (HUNOR). A pontos és gyors adatfeldolgozást biztosító, hatékonyság- és erőforrás-növelő informatikai rendszer a hazai hulladékgazdálkodás hatékony működését biztosítja és megteremti az ahhoz szükséges feltételrendszert. A HUNOR komplex hardvereszköz- és szoftverrendszerének üzembeállításához az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) alig egy év alatt 28 közbeszerzési eljárást bonyolított le, és kötötte meg a megállapodásokat a 26 nyertes beszállítóval és fejlesztővel. A HUNOR kialakítását az OHÜ – az Új Széchenyi Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja (EKOP) pályázatán nyert – csaknem 900 millió forint, európai uniós támogatási forrásból biztosítja.

A HUNOR informatikai rendszere teljes körűen támogatja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenységét, az OHÜ szerződött partnerei teljesítéseinek ellenőrizhetőségét, a pénzügyi elszámolási és a hatósági adatszolgáltatási folyamatokat. Ez a XXI. századi eszközrendszer egyben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók számára is lehetővé teszi, hogy tudják követni a saját gépjárműveiket, s ezzel az adott cég költséghatékony működését is elősegít – mondta a HUNOR projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője. A hazánkban működő mintegy 150 közszolgáltató közül mintegy 70 mindössze néhány kistelepülésen végzi tevékenységét. Ezeknél a cégeknél általában nincs lehetőség nyomkövető rendszer működtetésére. Az ügyvezető hozzátette: a rendszer jelenleg 500 jármű ellenőrzését teszi lehetővé, ez a szám azonban akár a tízszeresére is növelhető.

A HUNOR nyomkövető eszközeit (logger) az OHÜ valamennyi szerződéses partnere számára, térítés-mentesen biztosítja. Azok működtetése során az ügynökség csak olyan adatokhoz fér hozzá, amelyek az OHÜ és a partnere között létrejött szerződés tárgyát képezik. A hulladékgazdálkodási cégek üzleti titkai – a hatályos adatvédelmi szabályoknak megfelelően – nem sérülnek – mondta az eseményen a HUNOR rendszer felépítését és működését bemutató Muhoray Róbert, projektvezető.

A szakember kifejtette: a logger lényegében egy okostelefon, amelyen az előre telepített járatkövetés alkalmazás fut. Ennek beviteli felületén olyan adatokat kell megadni, mint a jármű rendszáma, a szerződött partner neve, a hulladék-anyagáram fajtája és mennyisége, edényzet típusa, az ürítési telephely. Ennek segítségével válnak követhetővé a hulladékmozgások.

A HUNOR komplex informatikai rendszere ezen kívül segíti még például a feladatirányítási, az elszámolási és ellenőrzési tevékenységet, végzi a keletkező iratok, dokumentumok iktatását és tárolását, valamint adatot szolgáltat különböző hatóságok felé. Emellett alkalmas arra is, hogy rajta keresztül az OHÜ országjáró ellenőrei, az általuk felfedezett, illegálisan lerakott szemétről pontos adatokat szolgáltassanak az illetékes szervek felé, amelyek – a helyszíni paraméterek ismeretében – előkészíthetik azok felszámolását.

Az EKOP a HUNOR megvalósítására csaknem 900 millió forintot biztosított, a kiemelt támogatású projekt 100 százalékban európai uniós forrásból finanszírozott. Ebből a keretből – a lefolytatott közbeszerzési eljárásokon keresztül – eszközbeszerzésre körülbelül 204 millió forintot, szoftverek és fejlesztések finanszírozására mintegy 520 millió forintot, egyéb felmerült költségekre 176 millió forintot fordított az OHÜ.”

Forrás:
Októberben startol a HUNOR – a hazai hulladékgazdálkodás nyomkövető rendszere; Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség; 2014. július 17.
EKOP-1.2.4 – Elektronikus Hulladékgazdálkodási rendszer; Széchenyi 2020

Bővültek az elektronikusan intézhető adóügyek

„Mostantól az ügyfelek nemcsak az eBEV portál segítségével vehetik fel elektronikus úton a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). Az általános adójogi tájékoztatásra vonatkozó ügyekben a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, a 06-40-42-42-42-es számon is felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők – derült ki a hivatal tájékoztatásából.

A NAV ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerében olyan ügytípusok is intézhetők már, mint az adó- és együttes adóigazolás iránti kérelmek előterjesztése, egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alá történő bejelentkezés, papíralapon is benyújtható, de elektronikus úton benyújtott bevallások javítása, továbbá gépjármű-forgalmazók illetékmentességének megállapításához szükséges nyilatkozat megtétele.

A rendszer használatához egyedi ügyfél-azonosító szám szükséges, melyet a TEL nyomtatvány papíralapú vagy ügyfélkapun keresztül történő benyújtásával lehet kérelmezni. Eddig egyebek között a bevallási adatokkal, a papíralapú bevallás javításával, az adózói törzsadatokkal, egyedi bejelentésekkel, változásbejelentésekkel, az adózói folyószámlával, az adónemek közötti átvezetéssel, az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációval, valamint az állandó meghatalmazással, jövedelemigazolással, illetve a közösségi adószámmal kapcsolatos ügyeket lehetett ezen a rendszeren keresztül intézni.”

Forrás:
Bővültek az elektronikusan intézhető adóügyek; Napi Gazdaság Online; 2014. július 14.

Informatika, távközlés, technika

MENTA 2014

„Az idei, szeptember 17-18 között Budapesten megrendezésre kerülő MENTA az újonnan hivatalba lépett, iparágért felelős állami szereplők bemutatásán túl, az ágazati stratégia, IKT trendek és jövőkutatás témakörökre fókuszál.

Szövetségünk idén immár 21. alkalommal rendezi meg évi hagyományos konferenciáját, az IVSZ Menedzsertalálkozóját. A rendezvény célja, hogy alkalmat teremtsen az infokommunikációs szakma és gazdasági, kormányzati környezetének képviselői számára arra, hogy kellemes baráti körülmények között osszák meg véleményüket egymással a szakma fejlődését érintő aktuális kérdésekben.

Az idei, szeptember 17-18 között Budapesten megrendezésre kerülő MENTA az újonnan hivatalba lépett, iparágért felelős állami szereplők bemutatásán túl, az ágazati stratégia, IKT trendek és jövőkutatás témakörökre fókuszál. Kiemelt hangsúlyt kap a köznevelés, felsőoktatás, szakképzés problematikája és a diszruptív technológiák hatása a mindennapokra.

Idén, rendhagyó módon a MENTA konferencián kerül sor a Gyurós Tibor-díj átadására is. A Szövetség 3 kategóriában díjazza a kiemelkedő IKT teljesítményeket: az év IKT ötlete/innovációja, 2014 IKT projektje és az év menedzsere az infokommunikációban.”

Forrás:
MENTA 2014; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2014. július 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új típusú, a hagyományostól eltérő város- és vidékfejlesztési módszerek Kőszegen

„A határ menti történelmi kisvárosban mostanában rendszeresen fordulnak meg komoly szakmai szervezetek vezetői, művészek, tudósok, közéleti személyiségek. Ez is bizonyítéka annak, hogy valami készül a településen. A kormány még az év elején döntött úgy, hogy támogatja a „Kreatív város – fenntartható vidék: új regionális fejlesztési stratégia Kőszeg város példáján” (KRAFT) elnevezésű projektet. Ez egy új típusú, a hagyományostól eltérő város- és vidékfejlesztési módszereken alapuló, különleges vállalkozásélénkítési elveket követő egyedülálló program. A KRAFT nagyon érdekelte a városban tegnap elő-adást tartott Navracsics Tibor külügyminisztert is.

Kőszegen, a Chernel utcában álló Festetics-palota még eléggé lepusztult, romos épület. Ezt is megtekintette tegnap Navracsics Tibor külügyminiszter, aki maga is jeles egyetemi tanár, így nagy érdeklődéssel hallgatta a palotával kapcsolatos terveket. A KRAFT projektben leírt terv szerint felújítják a palotát, szálláshelyeket, valamint egy konferenciatermet alakítanak ki benne, mert itt (is) élnek, dolgoznak majd a Kőszegen ösztöndíjasként tanító tudósok, egyetemi tanárok. Navracsics Tibor a Nyári Szabadegyetemen is előadást tartott Szentiványi István ljubljanai nagykövet társaságában. Az előadáson elhangzott: a magyar nemzet célja, hogy megerősítse saját nemzeti identitását, hiszen Európa közepén igencsak sajátos helyzetben van hazánk. Navracsics Tibor szólt arról is, fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljunk a környező országokkal, hiszen a közös múlt, történelem összeköt minket.

A KRAFT miatt ültek össze tegnap rendkívüli testületi ülésen a város képviselői is. Egy kormányhatározat alapján ugyanis Kőszeg önkormányzata 147 millió 320 ezer forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kapott a Zwinger, az Európa-ház felújítására, a Chernel utca burkolatának cseréjére. Erről a támogatási megállapodásról már tárgyaltak a képviselők, tegnap a KRAFT projektet kidolgozó, irányító ISES Alapítvánnyal kötött együttműködésről döntöttek, hiszen a projektnek – amely Kőszeg és környékének hosszú távú fejlesztését célozza meg – vannak közös elemei. A projekt Kőszeg értékeire, adottságaira, kulturális örökségére alapozva célozza meg az oktatási, a tudományos megújítást, a közösségi terek fejlesztését, az épített örökség revitalizációját. Kőszegből „mini Oxfordot”, „mintaadó kistérséget” teremt.

Huber László polgármester a város köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik kiötlötték a projektet. Básthy Béla alpolgármester javaslatára havonta egyszer egyeztetés történik az önkormányzat és az alapítvány között. Ez a kommunikáció amellett zajlik majd, hogy az ISES Alapítvány szervezésében felállóban van egy projektiroda, KRAFT központ. Elhangzott, hogy az Európa Ház és a Zwinger között térbe illeszkedő parkolókat alakítanak majd ki.

Kiderült, hogy váratlan gesztus volt a kormány részéről a KRAFT projekt 1,5 milliárd forinttal történő támogatása (ebből kapta meg a város a 147,3 millió forintot). Erről az úgynevezett „nulladik fázisról” csak áprilisban szereztek tudomást az ISES Alapítványnál. Addig úgy gondolták, hogy majd csak az Európai Unió új támogatási ciklusában érkezik pénz Kőszegre. A tegnapi tárgyalás során elhangzott az is, hogy a fél ország a KRAFT-ról beszél. Hirtelen sok irigye lett Kőszegnek, ahol már felmerült ötletként az is, hogy a Pannon Egyetem gyakorló iskolájává lehet az evangélikus mezőgazdasági szakképző iskola.

– Túl szép, hogy mindez valóra váljon, hihetetlen ajándék a KRAFT Kőszegnek – fogalmazta meg a városban élők egy részének kétkedését tegnapi hozzászólásában Giczy József városi képviselő, aki végül képviselőtársaival egyhangúlag megszavazta: az úgynevezett „nulladik fázisról”, a fejlesztésekről külön egyeztetés történjen majd az önkormányzat és az alapítvány között. Magyarán: örülnek a kőszegiek, de mindenről tudni akarnak.”

Forrás:
Támogatást kap Kőszeg a Zwinger és az Európa-ház felújítására ; Tóth Csongor, Némethy Mária; Vas Népe; 2014. július 3. (Z. Karvalics László nyomán)
Korábbi cikkünk: A Kormány határozata a „»Kreatív város – fenntartható vidék« új regionális fejlesztési stratégia megvalósításáról Kőszeg város példáján” című koncepcióval kapcsolatban
Lásd még: A Kraft-index – kreatív városok – fenntartható vidék; Miszlivetz Ferenc, Márkus Eszter; Vezetéstudomány/Budapest Management Review; 2013 44 (9). 2-21. oldalak, ISSN 0133-0179 (pdf)

Kínálati, de drága piacot hozott az új mobilparkolási rendszer

„A július 1-jén élesített új mobilparkolási platformon az indulás óta a felhasználók közel félmillió parkolási tranzakciót hajtottak végre, egyes viszonteladók megháromszorozták az általuk bonyolított napi parkolási tranzakciók számát.

A rendszert működtető Nemzeti Mobilfizetési Zrt. elégedett az eddigi eredményekkel, tegnap kiadott közleményükben elmondják, hogy az országosan egységes – az eddigi 42 helyett 70 helyen elérhető – közterületi mobilparkolási rendszer az indulást követő első két hétben (13 üzemnap alatt) 480 737 érvényes parkolási tranzakciót bonyolított le, miközben 438 822 parkolás ellenőrzését végezték el az önkormányzatok parkolási társaságai és 50 746 autópálya e-matricát vásároltak az autósok az új rendszeren keresztül.

A Zrt. hat viszonteladóval indította el szolgáltatását. Ezek a partnerek többféle mobilfizetési megoldással, eltérő tranzakciós díjakon kínálnak mobilparkolási szolgáltatást az autósoknak. Az eddig legnépszerűbb, a mobiltelefonos egyenleg terhére sms-el lebonyolított, úgynevezett ad hoc mobilparkolás 75 forintos díján a piacvezető Telekom nem módosított, a két másik szolgáltatónál (Telenor és Vodafone) viszont e díjak növekedtek. Az országosan egységes rendszerhez csatlakozott további mobilparkolási szolgáltatóknál, illetve közvetlenül a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nél azonban az autósok az eddigi árnál olcsóbban is igénybe vehetik a közterületi mobilparkolási szolgáltatást.

Lesz olcsóbb?
„Az autósoknak meg kell szokniuk a mobilparkolás terén július 1-től megvalósult kínálati piacot és mint minden más szolgáltatás esetében, ki kell választaniuk a számukra legjobbat. Eddig sem az ad hoc, sms-alapú mobilparkolás volt a legolcsóbb megoldás, azonban a más megoldást kínáló szolgáltatók nem tudtak mindenhol mobilparkolást biztosítani, így az autósok nem szokhattak át a költségkímélőbb módszerekre. Az egységes rendszer elindulásától azonban minden mobilparkolási szolgáltató országos szolgáltatást nyújthat. Ezért az az autós, aki tudatos vásárlóként összehasonlítja az árakat és a szolgáltatásokat, e hónap elejétől az eddiginél olcsóbban tud mobilparkolni az ország valamennyi közterületi fizetős parkolási övezetében” – nyilatkozta Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.

A piaci verseny kialakulásától a társaság azt várja, hogy középtávon a parkolás kényelmi díjai mérséklődjenek és egyúttal a szolgáltatási portfólió tovább bővüljön, ezzel is erősítve a Magyarországon elérhető készpénzkímélő mobilfizetés fejlődését.”

Forrás:
Kínálati, de drága piacot hozott az új mobilparkolási rendszer; IT café; 2014. július 15.

Új riválist kap a Posta

„Egyre több helyen bukkannak fel Budapesten és több vidéki városban is a Webox csomagautomatái, amelyek okosabbak lehetnek a Magyar Posta termináljainál.

Már két hónapja működik a Magyar Posta 26 darab csomagautomatája, de hamarosan új riválist kaphat az állami vállalat. Ugyanis a Webox Hungary Kft. is országszerte telepíteni kezdte a termináljait, terveik szerint csak Budapesten 40 automata közül választhatnak majd az ügyfelek, míg 2016-ig összesen háromszáz terminálból álló hálózat kiépítése a cél. Jelenleg tesztelnek, de vélhetően még a nyáron beindulhat a rendszer, amely többet tudhat majd, mint a Magyar Posta szolgáltatása.

Például QR kód alkalmazásával sokkal gyorsabban át lehet majd venni a csomagot, bankkártyával is lehet fizetni – ezt elvileg az állami cég terminálja is tudni fogja hamarosan –, csomag feladásra is lehet használni, valamint nem csak a webáruházak és a vásárlók, hanem két ember közötti csomagküldésre is alkalmas lesz a Webox.

A rendszer lényege, hogy az ügyfél sms-t kap, amikor megérkezett a csomag a megjelölt automatába, ahol 3 napig őrzik. A Magyar Posta automatáiban ellenben csak 48 óráig. Az állami vállalat korábban azt közölte a lapunkkal, hogy nyáron további 14 automatát helyeznek üzembe részben Budapesten belvárosi helyszíneken, részben további vidéki nagyvárosokban. A Webox hamarosan felfedi lapjait, így kiderülhet például, hogy hány webáruházzal állapodtak meg. A Posta jelenleg hétnél tart, de a Shopline és a Vatera a legnagyobb közülük.

A Webox Kft.-t tavaly alapították, tulajdonosa a szintén tavaly alapított MT-KV Investor Kft. Utóbbinak Komáromi Veronika a többségi tulajdonosa, de a Széles Gábor által elnökölt Műszertechnika-Holding Zrt. is 24 százalékos részesedéssel bír. „Az EasyPack lengyel partnerünknek 452 ezer forintot kaucióként fizettünk a rendelkezésünkre bocsátott bemutató csomagterminálban esetlegesen keletkező károk fedezetéül” – olvasható a Webox tavalyi beszámolójában. Ebből kiderült, hogy a vállalkozás indulásához szükséges számítástechnikai eszközöket 822 ezer forint értékben vásároltak.

A csomagautomaták hardverét a lengyel InPost szállította le a cégnek. Lengyelország második legnagyobb postai szolgáltatója csomagautomatáival be akarja hálózni egész Európát. Berendezéseivel olyan távoli országokban is ott van már, mint Chile, Ausztrália, Szaúd-Arábia és Ciprus. Tervei között szerepel a világ legnagyobb e-kereskedelmi piacaira – az USA-ba és Kínába – is betörni. Az észtországi bevezetésnél pedig két hónapon belül az összes interneten megvásárolt termék 50 százalékát az InPost terminálok kézbesítették.”

Forrás:
Új riválist kap a Posta; Világgazdaság Online; 2014. július 17.

A vártnál korábban jöhetnek az új uniós pályázatok

„A vártnál korábban, már a nyár végén, az ősz elején jöhetnek az új uniós pályázatok – írta a Napi Gazdaság kedden.

A lapnak Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta, hogy az Európai Bizottság és Magyarország folyamatosan tárgyal a kormány által márciusban benyújtott partnerségi megállapodásról, illetve a júniusba Brüsszelbe eljuttatott operatív programokról.

„Arra számítunk, hogy október előtt, már a nyár végén, az ősz elején kiírhatunk új gazdaságfejlesztési pályázatokat. Első lépésben ez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP) érintheti” – fogalmazott az államtitkár.

Megjegyezte, hogy ezek a pályázatok főként a kis-, mikro- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve foglalkoztatás bővítésére irányulnak.”

Forrás:
A vártnál korábban jöhetnek az új uniós pályázatok; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. július 15.

Szakirodalom

A nagyban gondolkodás mámora: Technológiai Kiáltvány

„Hogyan késztessünk politikusokat és politikacsinálókat arra, hogy valamennyi párt és szakértő gondolkodásának középpontjába kerüljön a mindent megváltoztató technológia, amely rengeteg pozitív hozadékot ígérhet a társadalom életében, az üzleti eredményességben és a kormányzati hatékonyságban?

Például egy szuggesztív Technológiai Manifesztummal. A londoni székhelyű Policy Exchange, amely független thinktankként teszi közzé kutatási eredményeit, jelentéseit és ajánlásait, a 2015-ös választásokra készülődő brit politikai erőket evvel a bombasztikus című, de alapos, tömör és jól tagolt szakanyaggal igyekszik meggyőzni. És a tartalom megismerése után már a cím sem tűnik annyira a valóságtól elrugaszkodottnak: nehéz lenne tárgyszerű szerénységbe burkolni olyan célokat, mint hogy 2020-ig a briteknek a legösszekapcsoltabb (most connected), digitális készségekben jártas (digitally skilled) társadalmat kellene felépítenie, az induló és növekvő technológiai vállalkozások számára Nagy-Britanniát a Szilícium-völgyön kívül a legattraktívabb hellyé, kormányzatát pedig a legokosabbá (smartest) tennie – az egész világon.

Aki mindezt első hallásra túlzásnak, tudományos kibicek partvonal mellőli beszólásának, talmi, figyelemfelkeltő kutatói önmarketingnek érzi, az semmit sem ismer és ért az elmúlt másfél évtized brit információstársadalom-politikájából. A kormányzati szintre emelt angol stratégiai tervezésnek mindig is sarkalatos eleme volt ez a három célterület – csak éppen külön-külön foglalkoztak eddig velük, önálló programok formájában. És igen, a mindenkori célokat következetesen ilyen merész köntösbe öltöztették, és pontosan olyan, egyes beavatkozásokra lebontott konkrét akciókkal igyekeztek előrelépni, mint amilyeneket (szám szerint 33-at) a Technológiai Manifesztum megfogalmaz.

Természetesen roppant érdekes, hogy a manifesztum szerzői milyen kormányzati lépéseket tartanak szükségesnek a célok teljesüléséhez. Minden érdeklődőt a dokumentum alaposabb, akár tételes áttanulmányozására buzdítva ezúttal csak néhány jellegzetes és figyelemreméltó sajátosságot emelek ki.

Noha a technológia középpontba állításáról van szó, mindhárom cél-területen számos javasolt beavatkozás foglalkozik az állampolgár, a felhasználó vagy a közszolgák tudás-és (digitális) készség-fejlesztésével. A 11 pontos üzleti „ajánláscsomagnak” például kiemelkedően hangsúlyos eleme a legkiválóbb, minőségi munkaerő megtartása (három ajánlás nem is foglalkozik mással, mint egy új, a felsőoktatási tanulmányok utáni két éves munkavízum bevezetésével, a vízumpolitika átalakításával és az induló magasabb keresetekkel). A nagyon is realista szerzők hasonlóképpen tulajdonítanak elsőrendű jelentőséget a célokat támogató jogi környezet megteremtésének. Fontosnak tartják, hogy a döntéshozók munkáját a külvilág (technológiai) változásait követni képes szakmai háttértudás segítse, és legyenek olyan szakosított bizottságok, amelyek képesek „felszívni” és „közvetíteni” mindezt (például az adattermelés és adatkezelés radikálisan átalakuló kultúrájára adott határozott és időbeni válaszokkal). S végül az ínyencek ne mulasszák el annak a célkitűzésnek a megismerését sem, amely azt szeretné, hogy a 150 leggyakoribb kormányzati tranzakció legyen teljesen digitális 2020-ra.

A magyar olvasót persze gyorsan melankóliába ringatja, ha hazai vizekre evezve kérdéseket kezd el feltenni magának…Magyarország számára milyen valódi és merész, mégis reális stratégiai célokat tűzhetne ki egy olyan think tank, mint a Policy Exchange?…”

Forrás:
A nagyban gondolkodás mámora; Z. Karvalics László; IT Business; 2014. július 14.
Technology Manifesto; Eddie Copeland, Cameron Scott, Sarah Fink; Policy Exchange; 2014. június 4.

A tömeges evakuálás tervezése nemzetközi szabvány szerint

„ Az ISO/TC 223 Társadalmi biztonság nemzetközi műszaki bizottságban kidolgozás alatt van az ISO 22315 azonosító jelzetű Társadalmi biztonság. Tömeges kiürítés. Útmutatók a tervezéshez című nemzetközi szabvány, amely várhatóan már 2014-ben megjelenik és útmutatást ad a tömeges evakuálás tervének elkészítéséhez.

Az evakuáció emberek kitelepítését jelenti egy adott területről, valamilyen veszély vagy fenyegetettség miatt. Evakuálásra szükség lehet természetben előforduló események, emberek által (szándékosan vagy akaratlanul) előidézett események vagy technológiai meghibásodások miatt. Az emberi élet védelme és a sérülések csökkentése érdekében hatékony terv készítésére van szükség.

A szabvány a tömeges evakuálás tervezéséhez tartalmaz útmutatókat, segíti a döntések meghozatalát, növeli a hatékony reagálás lehetőségét és erősíti a civil emberek és a szervezetek felkészültségét. Figyelembe veszi azt is, hogy lehetnek olyan akadályok, amelyek az emberek evakuálását akadályozzák, mint például a háziállatok, az értékesebb vagyontárgyak vagy a megélhetést biztosító árucikkek miatt érzett aggodalom.

A szabvány az alábbi nyolc tevékenység tervezésére épül:

  • általános szempontok a tömeges evakuálás tervezéséhez,
  • a civil emberek felkészítése az evakuálásra,
  • az érintett vagy veszélyeztetett területek vizsgálata,
  • az evakuálási parancs kiadása,
  • nyilvános figyelmeztetés,
  • az evakuálási folyamat elemzése,
  • a kitelepített emberek menedékigényének felmérése,
  • az evakuálás kiértékelése és folyamatos javítása.

A szabvány segítséget nyújt a tömeges evakuálás különböző szakaszaihoz. Ezek a szakaszok: a készültség előkészítése, kivitelezése, ellenőrzése, kiértékelése, felülvizsgálata és javítása. A szabvány egy szerkezetbe foglalja a tömeges evakuálás minden tevékenységét, bármely ismert veszélyt figyelembe véve, és segíti a szervezeteket bizonyítékokon alapuló és a hatékonyság szempontjából kiértékelhető tervek kidolgozásában.

A szabvány olyan szervezetek számára készül, amelyek a tömeges evakuálás tervezésének egy részéért vagy egészéért felelősek, vagy érintettek benne. A szabvány bármely érintett szervezet számára alkalmazható, függetlenül a szervezet méretétől és típusától. Ilyen szervezetek lehetnek helyi, területi önkormányzatok, nemzeti kormányzatok, hatósági szervezetek, nemzetközi szervezetek, vállalatok, nyilvános működésű civil szervezetek és társadalmi csoportok.

A szabványnak nem tárgya a kiürített terület evakuálás utáni rendezése, a vagyonvédelem és a környezetvédelem.”

Forrás:
A tömeges evakuálás tervezése nemzetközi szabvány szerint; Magyar Szabványügyi Testület; 2014. július

Törvények, rendeletek

Tovább módosul a kormány tagjainak feladat- és hatásköre

„Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel ezentúl a postaügyért és a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó jogszabályok kidolgozásáért, és további intézmények kerültek irányítása alá, köztük a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Az erről szóló jogszabály a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.

A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló június 6-ai rendelet és hozzá kapcsolódóan más kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabály több miniszterre és állami szervre (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) vonatkozóan tartalmaz részletszabályokat.

A rendelet értelmében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, vagyis a Miniszterelnökségért felelős miniszter irányítja. Ugyancsak Lázár János felel a fejlesztési banki eszközökkel megvalósuló fejlesztéspolitikáért, és előkészíti a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó jogszabályokat.

Az agrár-vidékfejlesztésért való felelőssége keretében – a rendeletben meghatározott kivétellel – előkészíti az Európai Unió közös agrárpolitikája II. pilléréből nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokra, továbbá az Európai Unió közös halászati politikájával összefüggésben nyújtott támogatásokra vonatkozó jogszabályokat. A postaügyért viselt felelőssége keretében pedig előkészíti a postai tevékenységre és a postai szolgáltatások ellátására vonatkozó jogszabályokat.

A kormányrendelet mellékletének kiegészítésével Lázár János irányítása alá került a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Nemzeti Örökség Intézete, valamint a Magyar Nyelvstratégiai Intézet is.

Trócsányi László igazságügy-miniszterre vonatkozóan a rendelet rögzíti: az ő feladata, hogy összehangolja az Európai Unió jogának megfelelés céljából folytatott jogharmonizációs tevékenységet.

Ennek keretében „a kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve” ellátja a kormány képviseletét az EU-jog megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszaiban, koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti és benyújtja a beadványokat.”

Forrás:
Lázár újabb feladatokat kapott, a postaügyért is ő felel ezentúl; HVG.hu/MTI; 2014. július 18.
A Kormány 167/2014. (VII. 17.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet és ahhoz kapcsolódóan más kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 97. szám, 2014. július 17.; 11221-11224. oldalak (pdf)

Kiderült, kit hogy érint a megszorítás

„Kiderült a Varga Mihály által tegnap bejelentett megszorító csomag néhány részlete a Magyar Közlönyből. A minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

Ugyancsak jelentős a Honvédelmi Minisztérium (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügyminisztérium (2,726 milliárd), és a Miniszterelnökség (1,446 milliárd) forintos hozzájárulása a zároláshoz. A legkevesebb zárolást az Igazságügyi Minisztériumnál rendelte el a kormány, 271,1 millió forintot, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is mindössze 536,2 millió forintot kell megtakarítania.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 779,8 millió, a Központi Statisztikai Hivatalnak 109,2 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 3,8 millió forintról kell lemondania. A nyugdíjbiztosítási költségvetési szerveknek 50,2 millió, az egészségbiztosítási költségvetési szerveknek 49,0 millió forintot kell megtakarítaniuk. Az Uniós fejlesztések fejezetnél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség.

A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap – a Start-munkaprogram kiadási előirányzata nélküli – egyenlegét legalább 8 milliárd forinttal kell javítani, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak 6 milliárd forint megtakarításáról kell gondoskodnia. A Nemzeti Kulturális Alapnak 800 millió forinttal kell javítania az egyenlegét.

A Nemzeti Földalapnál és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap egyenlegét 100 millió, a Bethlen Gábor Alapét 200 millió forinttal kell javítani.

A megszorítás jelenősen érinti majd a Beruházási Alapot. A határozat szerint „a kormány felhívja az érintett fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy az alapba tartozó kiadási előirányzatok tervezett felhasználását haladéktalanul egyeztessék a nemzetgazdasági miniszterrel”.

A határozat külön mellékletben sorolja a mentesített előirányzatokat, azokat a tételeket, amelyek nem csökkenthetők a zárolás érdekében, ezek között szerepel számos beruházás és különféle szervezetek támogatása is.

A költségvetési zárolás részleteit augusztus 1-jéig kell – a gazdasági miniszter jóváhagyása után – bejelenteniük a fejezetek kezelőinek a Magyar Államkincstárnak”

Forrás:
Kiderült, kit hogy érint a megszorítás; Index.hu; 2014. július 18.
A Kormány 1381/2014. (VII. 17.) Korm. határozata a 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny 2014. évi 97. szám 2014. július 17.