Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány 1008/2015. (I. 20.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2015. évi munkatervéről

„A Kormány
1. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a források teljes felhasználásához szükséges kifizetési célok figyelembevételével operatív program, finanszírozó alap, célkitűzés és prioritási tengelyek szerint, havi bontásban határozza meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program kifizetési tervét;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. január 30.

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a források teljes felhasználásához szükséges kifizetési célok figyelembevételével operatív program, finanszírozó alap, célkitűzés és prioritási tengelyek szerint, havi bontásban határozza meg a Környezet és Energia Operatív Program és a Közlekedési Operatív Program kifizetési tervét;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2015. január 30.

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a források teljes felhasználásához szükséges kifizetési célok figyelembevételével operatív program, finanszírozó alap, célkitűzés és prioritási tengelyek szerint, havi bontásban határozza meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok kifizetési tervét;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. január 30.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a források teljes felhasználásához szükséges kifizetési célok figyelembevételével operatív program, finanszírozó alap, célkitűzés és prioritási tengelyek szerint, havi bontásban határozza meg az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, az Államreform Operatív Program és a Végrehajtás Operatív Program kifizetési tervét.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. január 30…”

Forrás:
A Kormány 1008/2015. (I. 20.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2015. évi munkatervéről; Magyar Közlöny; 2015. évi 4. szám, 2015. január 20.; 191. oldal (pdf)

Február 3-án indul az internetről szóló nemzeti konzultáció

„ Február 3-án indul az internetről szóló nemzeti konzultáció és várhatóan szeptemberben dönt a kormány arról, hogy a beérkező válaszok alapján milyen intézkedéseket hoznak meg – mondta Deutsch Tamás, a konzultációt vezető miniszterelnöki biztos csütörtökön újságíróknak egy a témában tartott háttérbeszélgetésen, több hírportál tudósítása szerint.

Közlése szerint február elején indul az internetkon.hu című oldal, itt két hónapon keresztül bárki javaslatot tehet hét témakörben arra, hogy mely kérdéseket vitassák meg a konzultáció során – olvasható a vs.hu-n.

A beérkezett javaslatokat áprilisban összesítik, majd a kormány 15-20 kérdést hagy jóvá, amelyeket május és július között lehet megválaszolni. Végül a kormány szeptemberben dönt arról, hogy milyen intézkedések lesznek.

Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Deutsch Tamás ezt követően azt mondta, internetszolgáltatók, nagy multicégek, közepes- és kisvállalatok, internetfelhasználók, szakmai és társadalmi szervezetek, valamint a közélet politikán kívüli szereplői bevonásával szeretné megvitatni, milyen kérdésekben kérjék ki az emberek véleményét.”

——

„Február 3-án indul az internetről szóló nemzeti konzultáció. Erről Deutsch Tamás, a konzultációt vezető miniszterelnöki biztos beszélt csütörtökön újságírók előtt. A kormány a többezres tüntetések miatt október végén kénytelen volt visszavonni az internetadóról szóló javaslatát. Ekkor közölték azt is, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek a netről.

Csütörtökön Deutsch arról beszélt: február elején indul az internetkon.hu című oldal, amelyen keresztül lebonyolítják a konzultációt. Két hónapon keresztül, február-március között bárki javaslatot tehet arra, hogy milyen kérdéseket tegyenek fel a konzultáció során. Hét témakörben várják a kérdéseket: digitális környezet, digitális gazdaság, digitális kompetenciák, digitális állam, fogyasztóvédelem, versenyképesség, illetve az internet szabadsága, semlegessége.

Áprilisban összesítik a beérkező javaslatokat, a 15-20 végleges kérdést a kormány hagyja jóvá. Ezeket három hónapon keresztül, május-július között lehet majd megválaszolni, a honlapon keresztül. A konzultációban a 14 évnél idősebb állampolgárok vehetnek részt. A kormány szeptemberben dönt arról, hogy a beérkező válaszok alapján milyen intézkedéseket hoznak meg.

“Beavatkozás nem, közreműködés igen” – mondta Deutsch arra utalva, hogy az internet tartalmi szabályozásával nem foglalkoznak. A politikus olyan kérdéseket tart elképzelhetőknek, hogy a fogyasztóknak a szolgáltatás ára vagy a minősége a fontosabb, a vezetékes vagy mobilinternet kedvelik-e jobban, mennyire kell erősíteni a szolgáltatók versenyét. A Fidesz EP-képviselője hosszan fejtegette: a legtöbb ember mást ért az internet alatt, valaki tartalomra, másvalaki az infrastruktúrára gondol. Szerinte ezért olyan, hogy internet nincs is.”

Forrás:
Február 3-án indul az internetről szóló nemzeti konzultáció; Miniszterelnökség; 2015. január 22.
Deutsch Tamás: Nincs olyan, hogy Internet; Szabó András; VS.hu; 2015. január 22.

Nem lehet forrásvesztés az uniós pályázatoknál

„A 2015. évi fejlesztéspolitikai cselekvési terv szerint az ország nem veszíthet forrást a 2007-2013-ra megítélt uniós pénzek esetében, „minden pénzt haza kell hozni” az elmúlt uniós ciklusra vonatkozó, Magyarország rendelkezésére álló 8200 milliárd forintból – mondta Csepreghy Nándor helyettes államtitkár.

Parlamenti sajtótájékoztatóján a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár kiemelte: azért fontos a kormány szerdán elfogadott cselekvési terve, mert több 100 milliárd forint „foroghat kockán”, úgy kell lezárnia a kormánynak a 2015-ös évet, hogy „minden uniós pénz hazajöjjön”, amit a Európai Unió Bizottsága Magyarországnak biztosított.

Csepreghy Nándor elmondta: a megvalósuló projekteket 2015 végéig be kell fejezni, a pályázatokon nyertes vállalkozásoknak, állami intézményeknek, háttérintézményeknek ki kell fizetniük a szállítóknak minden számlát az idei év végéig.

A projektek lezárása és a számlák beadása a feltétele annak, hogy Magyarország minimalizálja a forrásvesztés kockázatát, illetve elkerülje azt – mondta Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár elmondta: az előző években sikerült elkerülni a forrásvesztést, ez köszönhető volt a túlvállalásoknak is, az előző években ugyanis a kabinet mintegy 1000 milliárd forint értékben engedélyezett túlvállalást különböző projektekre, emiatt a 8200 milliárd forintos uniós kerethez képest közel 9200 milliárd forintos pénzügyi kötelezettséget vállalt. A kormány ugyanis számolt azzal, hogy lesznek olyan fejlesztések, amelyek különböző okokból nem valósulhatnak meg – tette hozzá.

Elmondta: amennyiben a kormány nem döntött volna a túlvállalásokról, akkor ezek az esetleg nem befejeződő projektek nettó veszteségek lettek volna az országnak.

Kiemelte: a kormány felszólította az érintett minisztériumokat, pályázókat, hogy minél előbb határozzák meg a program zárásához szükséges feladatokat is.

Csepreghy Nándor elmondta: a pályázatoknál jogorvoslati eljárásokat márciusig szükséges lezárni, az év első hónapjaiban a meglévő tartaléklistákat fel kell számolni, ezekhez a feladatokhoz az érintett minisztériumok erőforrást kapnak a kormány döntése alapján.

Ha a projektgazdáknak felróható késedelem miatt forrást veszít az ország vagy annak kockázata áll fenn, a kormány döntése értelmében a szaktárcák megkapják a lehetőséget a projektektől való elállásra. A következő hetekben-hónapokban számtalan korábban támogatott projekttől állhat el az állam, ott, ahol a pályázók nem tartják azokat a határidőket, amelyeket a támogatási szerződés aláírásakor vállaltak – fejtette ki Csepreghy Nándor.

A közszférában az egyik legerősebb szankciórendszer az lesz, hogy ha egy minisztériumnak felróható okból uniós forrást veszít az ország, akkor a kormány a 2016-os költségvetésében annyival csökkenti a tárca költségvetési támogatását – mondta, hozzátéve: ez nem jelentheti azt, hogy a tárcánál a közfeladatok ellátása sérülhet.”

Forrás:
Nem lehet forrásvesztés az uniós pályázatoknál; Miniszterelnökség; 2015. január 22.

Az uniós források hatékony felhasználása az egyik legfontosabb feladat

„Az uniós források hatékony felhasználását, a közigazgatás korszerűsítését és a nemzeti közműszolgáltató elindítását nevezte az év legfontosabb feladatának Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

A 2007-2013-as ciklus lezárásaként még jelentős uniós forrást kell lehívni ahhoz, hogy a teljes rendelkezésre álló összeget maradéktalanul fölhasználjuk – mondta a politikus az Almási István polgármester és Hegedűs Zoltán alpolgármester társaságában a Tarjáni olvasókörben tartott lakossági fórumon. Hozzátette: a másik fontos teendő, hogy elkezdődjenek a 2014-2020-as időszak fejlesztései.

Orbán Viktor miniszterelnök a következő hetekben ellátogat a 23 megyei jogú városba, hogy egyeztessen a fejlesztéspolitikai elképzelésekről, és megállapodást kössön arról, melyek lesznek a következő időszak legfontosabb helyi beruházásai.

A miniszter kifejtette, 2015-ben a kormány egyik kiemelt feladata a hatékonyabb, világosabban működő közigazgatási rendszer kialakítása. Több száz jogszabály módosítását tervezik azért, hogy egyszerűbbé tegyék az ügyintézést. Az átalakítások célja a határidők csökkentése, emellett jelentősen növelnék a helyben elintézhető ügyek számát.

Jó ütemben halad a nemzeti közműszolgáltató előkészítése, amely – versenyre kelve a német és francia cégekkel – árammal, gázzal és talán távhővel láthatja el a lakosságot – közölte Lázár János.

Reális esélye van annak, hogy még az idén nonprofit jellegű magyar állami vállalat, nem „profitéhes multi” fogja a gázt és az áramot szolgáltatni több millió lakossági fogyasztóknak – mondta. Ha ez a munka a következő másfél évben sikerrel jár, a közműszolgáltató az ipar és kereskedelem számára is olcsó gázt és áramot biztosíthat – tette hozzá.

A politikus kifejtette, hogy szerinte önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség. A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat – ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek -, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából. Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez az elképzelés komoly szakmai vitákat vált majd ki.”

Forrás:
Az uniós források hatékony felhasználása az egyik legfontosabb feladat; Miniszterelnökség; 2015. január 22.

Közigazgatás, politika

A budapesti kórházak helyzete tarthatatlan – Változások jönnek

„A kórházak kapacitásainak újraosztása, az irányító, azaz a domináns pozíciók kiosztása várhatóan a fővárosban okozza majd a legtöbb konfliktust, amivel Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is tisztában van – legalábbis a szakállamtitkárság által szervezett múlt heti háttérbeszélgetésről megjelent tudósítások szerint. Úgy tudni, szinte minden változik, a pontos részletek azonban még nem ismertek. A tervezett átalakítást vezérlő, eddig megjelent szempontok kapcsán viszont kérdések sora merül fel.

A kórházak pozicionálásánál egyes vélemények szerint a tevékenység széles körű volta, azaz a szakmai komplexitás, illetve a sürgősségi ellátásban betöltött szerepkör lesz az alapvető szempont, mások a pénzügyi helyzetet, a jelen struktúrában felhalmozott adósság nagyság, illetve ennek elmúlt időszakban észlelt növekedési ütemét tartják meghatározó értékelési alapnak.

Utóbbi kapcsán érdemes egy pillantást vetni a budapesti kórházak nem csekély adósságállományára, amelynek több mint 50 százaléka ráadásul hat kórházra (két speciális feladatú országos intézet, és négy nagy területi kórház) koncentrálódik.

Budapesti kórházi adósságállomány 2014. november
Intézmény millió forint
Honv. Min. Állami Eü. Központ 4066
Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőint. és Baleseti Közp. 3346
Gottsegen György Orsz. Kardiológiai Intézet 1881
Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak 1404
Országos Onkológai Intézet 1292
Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 1206
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 702

Ma még nyitott kérdés, mit is kell majd a változások keretében tervezett kapacitás újraosztáson értenünk: hiszen a fővárosban működő kórházak esetenként teljesen eltérő feladatokat látnak el. A háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint a budapesti ellátást a komplex ellátás irányában kívánják elmozdítani, s ezt az elvárást jelenleg leginkább az Uzsoki utcai Kórház, illetve a Szent László – Szent István Kórház közelíti meg. Ám, hogy e két intézmény valóban, megfelelne egy komplex ellátási centrummal szemben támasztott követelményeknek, azt a Falus Ferenc volt tisztifőorvos nevével fémjelezett, keddi, Markáns beszélgetések című, a sürgősségi ellátással foglalkozó háttérbeszélgetés résztvevői is egyöntetűen cáfolták. Amellett, hogy a plusz forrás bevonása nélküli kórházi átalakítást eleve kudarcra ítéltnek minősítették, az is felmerült, a centrumrendszer következtében az ellátandók még nagyobb köre esik majd ki a rendszerből, amit épp az átszervezés leplezhet el.

Önálló, multidiszciplináris kórház?
A budapesti kórházak nagy része csak gazdasági értelemben önálló, tevékenységében, szakmai működésében egymásra utalt. Szűkebb értelemben – a sürgősségi feladatok ellátására helyezve a hangsúlyt – komplex kórháznak azt tekinthetjük, amely egy telephelyen önállóan képes elvégezni a kijelölt ellátási terület komplex sürgősségi ellátását – beleértve a baleseti, a sebészeti és a kardiológiai/belgyógyászati sürgősségi ellátást is. Ugyanennek a kórháznak, ugyanezen telephelyén rendelkeznie kell a sürgősségi feladatok ellátásához szükséges háttérrel is, azaz korszerű képalkotó eszközökkel (ultrahang, röntgen, CT, MR), folyamatosan üzemelő laboratóriummal, és a sürgősségi ellátás során még potenciálisan szükségessé váló további kiegészítő orvosi szakágakkal.

Egy többszörös sérülés ellátása már dilemmát okoz
E szempontrendszernek vidéki orvosegyetemek, és jó néhány jelentős megyei kórház is megfelel, Budapesten azonban lényegében egyetlen olyan kórház sincsen, mely minden feltételt teljesít. Olyannyira nincs, hogy a napokban például egy többszörös traumát szenvedett budapesti sérültnél még az is felmerült, Szegedre kell szállítani helikopterrel ahhoz, hogy egy helyen láthassák el sérüléseit.

Mint a Markáns beszélgetés szakértői fogalmaztak: a budapesti sürgősségi ellátásánál betegebb, pazarlóbb és veszélyeztetőbb nem nagyon létezik a világban. Így aztán, még az extrém esetektől függetlenül sem csoda, hogy a mentőszolgálat feladatainak jelentős részét köti le a kórházak közötti betegszállítás. Még leginkább az Állami Egészségügyi Központ – Honvédkórház központi telephelye nyújtja a legsokrétűbb szolgáltatást, csakhogy ez egyúttal a honvédség mára már egyetlen megmaradt kórháza is.

Tágabb értelemben egy komplex kórháznak a teljes sürgősségi ellátás biztosítása mellett számos egyéb ellátást – közte a gyermekgyógyászat, a daganatos betegek sugaras és gyógyszeres kezelése, fertőző betegek ellátása – is biztosítania kellene. E kiszélesített elvárásnak viszont már valóban egyetlen egy budapesti intézmény sem felel meg önállóan.

Eltérő kapacitások, minőségi különbségek
A budapesti ellátás szervezése az elmúlt években – évtizedekben nem az egy kórházba koncentrált ellátás megszervezésre, hanem a feladatok (gyakran önkényes) megosztására épült, a rutin budapesti ellátásba bevonva a Semmelweis Egyetem, az országos intézetek, illetve a honvédség kapacitásait is. Komoly problémák forrása az is, hogy az általános feladatokat ellátó budapesti kórházak az ellátási területük nagyságától függetlenül teljesen eltérő arányú kapacitásokkal rendelkeznek, és teljesen eltérő minőségben is végzik a számukra kijelölt ellátási feladatokat.

Egy kórház működési kereteit alapvetően a kijelölt ellátási feladat, az ehhez szükséges eszközök és erőforrások, és a rendelkezésre álló finanszírozási összeg határozza meg. A magyar fekvőbeteg finanszírozás viszont nem a meghatározott feladatok ellátását, vagy az egész kórház működtetését, hanem a kórházban elvégzett, jelentett tevékenységeket fizeti, korlátosan. A kórházi feladatok finanszírozási rendszere elavult – így vannak olyan tevékenységi körök, melyek akár „nyereséggel” is végezhetőek, más tevékenységi körökbe (például sebészet) viszont szinte kódolva van a veszteség.

Napi működésük során a kórházak viszont csak minimális mértékben szabhatják meg elvégzendő feladatköreiket (kivéve például azon egyre gyakoribb eseteket, amikor az utolsó pillanatban lemondják a számukra aznapra kijelölt nagybudapesti felvételes ügyeletet). A kórház menedzsmentje csupán a felülről korlátozott finanszírozási összeg felhasználásáról, illetve a finanszírozás kórházon belüli megosztásának a változtattatásáról dönthet.

Ha a gazdaságosság a cél, ellátások tűnhetnek el
Ha a gazdasági stabilitás a legfőbb cél, akkor a kórházaknak korlátozni kell a veszteséges tevékenységeket. Ez ugyan látszólagosan jó gazdaságilag, de ha minden budapesti kórház egyszerre tenné ugyanezt, bizonyos betegségek és betegségcsoportok ellátása szinte napok alatt megszűnne a fővárosban.

A budapesti kórházi adósságlista kapcsán érdemes megnézni annak egy kórházi ágyra jutó mértékét is. Egy „átlagos” budapesti kórházi ágyra számítva egy évben ez 1,2 millió forint. A hat legnagyobb adós közül öt itt is a lista élén található, de az összességében jelentős adósságállománnyal küszködő Szent János kórházban például az egy ágyra jutó tartozás nem éri el a budapesti átlagot.

Egy fekvőbeteg ágyra jutó adósság
Intézmény millió forint
Gottsegen György Orsz. Kardiológiai Intézet 7,098
Országos Onkológai Intézet 3,723
Honv. Min. Állami Eü. Központ 2,206
Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőint. és Baleseti Közp. 2,108
Országos Klinikai Idegtudományi Intézet 1,554
Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 1,5
Károlyi Sándor Kórház 1,494
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 1,281
Budapesti átlag 1,2

Fontos szempont lenne, hogy milyen mértékben játszik szerepet az adósságállományban, és annak újraképződésében a biztosított szakmai feltételrendszer minősége. Teljesen egyértelmű, hogy azonos ellátási feladat és finanszírozási keret mellett jóval gazdaságosabb a működés ott, ahol éppen csak a működőképesség határáig töltik fel személyi állományt és technológiai eszköztárat, mint ott, ahol mindenben meg szeretnének felelni a hosszú évek óta érvényes hazai minimál-feltételrendszernek.

Miközben a magyar egészségügy általános kapacitásainak jelentős része, és speciális kapacitásainak domináns része Budapesten működik, e kapacitások szervezetlenül oszlanak meg a budapesti kórházakban, ellátónként egészen eltérő szakmai profilokat és működtethetőségi lehetőségeket teremtve. Ma Budapesten számos alapszakmában 2-3-szor több ágy, és következményesen több ellátásra fordítható pénz jut egy-egy szerencsésebb kerület lakosainak a számukra kijelölt kórházban, mint az akár a szomszéd utcában lakó ismerősüknek, aki egy rosszabb kondíciókkal rendelkező kórházhoz tartozik.

Abban mindenki egyetért, hogy a budapesti kórházak helyzete már hosszú évek óta tarthatatlan és hosszú távú konszolidálásra vár. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy a rendszer átalakítása nem főváros belügy, hiszen Budapest és Pest megye lakosain túl, a térségi ellátási rendszerben ide delegált megyék lakosságát és természetesen az ország minden más polgárát is alapvetően érinteni fogja.”

Forrás:
A budapesti kórházak helyzete tarthatatlan – Változások jönnek; Napi.hu; 2015. január 22.

Onkológiai ellátás – kérdőjelekkel

„Napokon belül tárgyalóasztalhoz ülteti a hazai onkológia képviselőit az egészségügyi államtitkár, ő az eredményekkel elégedetlen, a szakma pedig a finanszírozási szisztémával.

Körülbelül két héten belül ülteti tárgyalóasztal mellé Zombor Gábor az onkológia képviselőit – írtuk a minap. A daganatos betegségek terápiájára elköltött forrás jelentősen megnőtt az elmúlt évek folyamán. Jelenleg 169 milliárd forintot fordítunk erre, ám a nemzetközi szakirodalmi adatok alapján nem túl nagy hatékonysággal. Változtatni kell és fogunk is – mondta az államtitkár, nem maradhat a jelenlegi szisztéma. Módszertani, irányítási és strukturális változásokra van szükség – jelezte álláspontját.

Nem újdonság, hogy az onkológiai ellátásban jelentősek a feszültségek. „Az akár 1-2 hónapos CT és akár 2-6 hónapos MR várakozás elfogadhatatlan” – idéztük októberben a rákbetegek egyik szervezete, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnökét. Ők a helyzet tarthatatlanságának érzékeltetésére akcióba is kezdtek: a betegektől kezdtek adatokat és történeteket gyűjteni, hogy felvázolhassanak egy „várakozás-térképet”, amely világosan mutatja az ellátási és gyógyulási esélykülönbségeket.

Érzi a feszültségeket a szakma is, ez – mint alább felidézzük a Medical Tribune akkori beszámolója alapján – már novemberben is kitűnt az ELTE Társadalomtudományi Kara és az AstraZeneca 16. alkalommal megrendezett Egészség-gazdaságtani Szimpóziumán.

A rosszindulatú daganatok okozta betegségek leküzdésére világszerte számos program született az elmúlt évtizedekben. Európában például 1985 és 2000 között 15 százalékkal kívánták csökkenteni a rákos megbetegedések okozta halálozást. Ezt a célt azonban egy-két ország – például Dánia – kivételével sehol sem sikerült elérni. Sőt! Több államban inkább romlottak a statisztikák. Nem túl biztató, hogy a rákkontroll-stratégiákkal nem sikerült elérni a kívánt eredményeket, pedig ezek a szakmai programok globális, európai, illetve nemzeti evidenciákon alapulnak.

Ez utóbbi trendből nem lóg ki Magyarország sem, holott nálunk – Európában az elsők között! – már 1993-ban megfogalmazták az első Nemzeti Rákkontroll Programot, amelyet azóta négyszer is megújítottak – hangzott el az ELTE Társadalomtudományi Kara és az AstraZeneca 16. alkalommal megrendezett Egészség-gazdaságtani Szimpóziumán, amelynek központi témája ez alkalommal a daganatos betegségek megelőzésének, gyógyításának és rehabilitációjának nemcsak aktuális, hanem kritikus pontjai voltak.

Más kérdés, tette hozzá előadásának elején dr. Polgár Csaba, hogy az idők során – bár volt, amikor a kormányzat szintjére is emelték a hazai rákkontrollprogramot – igen kevés valósult meg a kitűzött célok közül. Az országok fejlettségi szintje szerint egyébként más és más ráktípus vezeti a megbetegedési statisztikát. A fejlett országokban a tüdő-, az emlő-, a prosztata- és a vastagbél-végbél, míg a közepesen-gyengén fejlett államokban a gyomor-, a máj-, az ajak-szájüregi, valamint a méhnyakrák áll az élen. Magyarország ebből a szempontból az előbbi csoportba tartozik.

Visszakanyarodva a különféle programokra, ezek azért nem „múltak el” nyomtalanul. Az Európai Rákintézetek Szövetsége, az OECI (Organisation of European Cancer Institutes) például a komprehenzivitás alapján állította fel az ajánlott szervezeti rendszert. Ennek élén – 10 millió lakosra – nemzeti intézet áll (ez Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet 3-as és 4-es progresszivitási szinttel), a regionális központok hatókörébe 1,5-2 millióan tartoznak, s e szint alatt működnek a megyei központok. A problémák egyike azonban épp az, hogy csak részlegesen valósult meg az ellátás fentebb ajánlott centralizációja. Az ÁNTSZ által meghatározott területi ellátási kötelezettség, s a szakma által elfogadott terv szerint 39 fekvőbeteg- – 1 országos, 4 regionális, 16 megyei, 6 fővárosi, 6 tüdő és 6 speciális feladatú – intézményben, valamint 99 (ebből 88 onkológiai gondozó) – járóbeteg-szakellátásban kellene történnie az érintettek kezelésének. Ehelyett azonban mind a mai napig 143 fekvőbeteg-intézetben juthatnak terápiához a betegek. Mindezért – degresszió nélkül – összesen 90 milliárd forintot fizet az egészségpénztár.

A fenti adatokat az Országos Onkológiai Intézet általános főigazgató-helyettese szerint akár pozitívan is lehetne értékelni, mondván: a betegek 91 százaléka legalább onkológiai centrumokban jut a terápiához. Az viszont már senkit sem tölt el optimizmussal, hogy az ellátásban közel 100 olyan intézmény is részt vesz, amelyek nem tartoznak ebbe a szakmai körbe, köztük kisvárosi kórház, évi tíz emlőműtéttel, ahol sem a felkészültség, sem az esetek kritikus tömege nem garantálja a minőséget. Még rosszabb a helyzet a járóbeteg-ellátásban, ahol 367 intézet osztozik az OEP által utalt 16 milliárd forinton, miközben a betegeknek csupán 75 százalékát látják el járóbeteg-onkológiai centrumokban, míg a rászorulók közel 30 százaléka az e körbe nem tartozó 270 intézménybe jut el.

Elfogadva – szögezte le a főigazgató-helyettes –, hogy a pénzügyi keretek meghatározásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország fejlettségét és gazdasági helyzetét, fel kell tenni a kérdést: morális alapon elfogadható-e, ha egy potenciálisan halálos daganatos betegségnél várni kell a diagnózis, illetve a terápia következő lépéseire – miközben a késlekedés annullálja a későbbi terápiát.

Az egy-egy intézménynek jutó teljesítményvolumen-korlátot (tvk) a helyi menedzsment osztja szét, s nem biztos, hogy prioritásaik között az onkológia is szerepel. Az orvos ebben az esetben két dolgot tehet, vagy várólistára teszi a beteget – ami morálisan elfogadhatatlan –, vagy továbbküldi magasabb progresszivitási szintre. De akkor is ezt kell tennie, amennyiben a helyi vezetés kiemelten kezeli szakterületét, ha ugyanis elfogy a tvk, nincs más lehetősége. Mindezek eredményeként a regionális és az országos központban nő az esetszám, itt koncentrálódnak a drága kezelést igénylő betegek.

Polgár Csaba szerint megoldást a centralizált struktúra kiépítésének folytatása jelent, s a nem onkológiai ellátók finanszírozásának megszüntetése. Megfontolandó továbbá a valós teljesítmények alapján történő normatív finanszírozás, vagy a tvk továbbviteli lehetőségének megteremtése.

A rákos betegek ellátásának másik neuralgikus pontja a diagnosztikai háttér hiányossága, s az e téren szintén megtapasztalható pénztelenség. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint onkológiai BNO kóddal 74 intézetben végeznek CT-MRI vizsgálatokat, bár a betegek 30 százaléka esetében ezt nem onkológiai központban végzik! A fenti eljárásokat – degresszió nélkül – 8 milliárd forinttal finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A helyzetre leginkább az Országos Onkológiai Központ esete jellemző, ahol az összes vizsgálat 15 százalékát végzik – a rendelkezésre álló egyetlen gépen. A ki nem fizetett CT/MRI vizsgálatok értéke a közelmúltban elérte a 600 millió forintot, így le kellett állítaniuk a szombat–vasárnapi műszakot.

Ezt a dilemmát a meglévő kapacitások jobb kihasználása mellett a nem onkológiai központokban végzett vizsgálatok szakmai, minőségi kontrolljának bevezetésével lehetne megoldani – véli a hazai csúcsintézmény vezérkara.

Nem jobb a helyzet a molekuláris patológiai diagnosztika esetében sem. A PCR vizsgálatokra tavaly mindössze 806 millió forint jutott a 160 milliárdos onkológiai kiadási összegből – vagyis az összkiadás 0,5 százaléka. Mivel az erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi keret általában már márciusra elfogy, így a betegek magánszolgáltatókhoz fordulnak, ahol egyébként ugyanazok a szakemberek végzik ugyanazt a munkát, mint az állami szektorban. E vizsgálatok finanszírozását állami onkológiai központokba – Országos Onkológiai Intézet, Pécs, Szeged, Debrecen, Szombathely –, valamint a Semmelweis Egyetem I. és II. Patológiai Intézetében kellene finanszírozni, hangzott el.

A betegek kezelését az onkoteam döntése nélkül nem lehetne megkezdeni. E csoportok feladata a diagnosztikai és terápiás algoritmus meghatározása, sok esetben azonban nem tudják biztosítani a sugárterápiás szakember részvételét, ráadásul a betegek adatai nem a kezelések megkezdése előtt kerülnek a szakemberek elé, hanem a már elvégzett műtét után. Rendszerint tehát az időzítéssel van gond, s persze azzal is, hogy senki sem ellenőrzi e szakmai csapatok működését.

Hosszú évek óta az onkológiai ellátás egyik legszűkebb kapacitása a sugárterápia. Az Egészségügyi Világszervezet 200 ezer lakosonként javasol egy sugárterápiás készüléket, Magyarországon tehát 50-nek kellene működnie, ehelyett azonban csak 36 van. Sajátos módon e terápiát illetően a központi régió lakosainak helyzete a legrosszabb. Itt ugyanis a rendelkezésre álló 10 gépre 417 ezren jutnak. Nem sokkal jobb a helyzet a három-három megyét kiszolgáló Győrben (334 ezer), illetve Szombathelyen (333 ezer) sem. Ezen a helyzeten a szakmai remények szerint a veszprémi központ elkészülte javít majd. Ugyanakkor az ország északkeleti, keleti felében lényegesen jobb a helyzet, hiszen Csongrádban 144 500-an, míg Borsod és Heves megyében az optimálishoz igen közel, 211 ezren jutnak egy-egy berendezésre.

[A cikk kiegészítő részei] Szomorú számok
A daganatos betegségek okozta halálozás és a korai (0–64 év között bekövetkező) halálozás Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedően magas. Különösen igaz ez a légcső-, hörgő- és tüdőrákra, amelyben férfiak esetében hazánk világelső úgy az incidenciát, mind a halálozást tekintve. Ugyanakkor a férfiak esetében már csökkenő tendencia figyelhető meg, nem így a nőknél, akiknek körében nő e rosszindulatú betegségben szenvedők száma.

A fiatal nők halálozásában 44 százalékot tesznek ki a daganatos betegségek, míg a férfiak esetében 34 százalékot. Az összes halálozáson belül ez az arány nőknél 23, férfiaknál 29 százalék. A férfiak esetében a második helyen álló vastagbél-végbélrák esetszáma folyamatosan emelkedik, s bár nem mondható soknak a szájüregi daganat okozta megbetegedés, a trend rendkívül rossz, s kialakulásában az alkohol és a dohányzás mellett világszerte egyre nagyobb szerephez jut a HPV-pozitivitás.

A betegek túlélésének vizsgálata azt mutatja, hogy ez nemzetközi összehasonlításban nem kedvezőtlen, a magas halálozás hátterében inkább az igen magas incidencia áll – sorolta a nem épp örömteli adatokat Vokó Zoltán docens, az ELTE TáTK és az AstraZeneca közelmúltban megtartott 16. Egészség-gazdaságtani Szimpóziumán.

Nemzeti Rákregiszter
Világbanki segítséggel 2000-ben kezdte meg működését az Országos Onkológiai Intézeten belül a Nemzeti Rákregiszter. A hazai rendszer „population based” rendszerű, vagyis a teljes magyar lakosságot vizsgálja, derült ki Sólyom Olimpia szavaiból. Más kérdés, hogy míg ezt a munkát nálunk hatan, a mindössze 5 millió lakosú Finnországban 130-an végzik. Az egészségügyi intézmények negyedévente kötelesek az általuk észlelt minden egyes daganatos betegről jelentést küldeni. Mivel a beküldött BNO-kódok 30–35 százaléka hibás, illetve nincs összhangban az írásos epikrízissel, fontos feladat az ellenőrzés, majd a javított adatokat illesztik be a rákregiszterbe, amelynek alapján a szakhatóságoknak évente készítenek jelentést. Az intézmény vezetője beszámolt arról is, hogy 2014-ben együttműködési megállapodást kötöttek az OEP-pel, amelynek keretében minden olyan ellátási kódot megkapnak, amelyben C-s BNO szerepel. A beteg ily módon nyomon követhetővé válik, s következtetni lehet terápiája hatásosságára. A Központi Statisztikai Hivatal a halálozási, míg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a szűrési adatokat juttatja el a regiszterhez. Ezek együttese adhat képet a daganatos betegek ellátásáról, a terápia eredményességéről, miközben abban is segítenek, hogy láthatóvá váljon: hol, milyen lépéseket kell tenni a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció területén.”

Forrás:
Onkológiai ellátás – kérdőjelekkel; Horváth Judit; Medical Online; 2015. január 22.

URBACT III (2014-2020) információs nap 2015. február 17-én

„A Miniszterelnökség és az URBACT program vezetése információs napot tart 2015. február 17-én, Budapesten. A rendezvény az URBACT III program hazai indító rendezvénye, célja az URBACT III program és a fenntartható városfejlesztés hazai kereteinek bemutatása. A rendezvény helyszíne: Károlyi-Csekonics Rezidencia (1088 Budapest, Múzeum utca 17.)

Az infónapon a sikerrel elért integrált városfejlesztési eredmények mellett az URBACT III városfejlesztési programhoz történő csatlakozási lehetőségekről és a hazai városfejlesztési programkeretekről lesz szó.

A rendezvény nyitott a hazai érdeklődő közönség számára.

A részvétel térítésmentes, de a férőhelyek biztosítása érdekében regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni az alábbi regisztrációs címen lehet 2015. február 4-ig: Regisztráció

Elérhetőség: Megtekintés Google térképen

PROGRAM:

10.00 – 10.30 Regisztráció
10.30 – 10.45 Miniszterelnökség megnyitója és köszöntője
Füleky Zsolt, építészeti és építésügyi helyettes államtitkár
10.45 – 10.55 Az URBACT-ról dióhéjban
Emmanuel Moulin, igazgató, URBACT Titkárság
10.55 – 12.00 Az URBACT program – partnervárosok tapasztalatai
Panelbeszélgetés
A URBACT keretében integrált városfejlesztést megvalósító városok
Kérdések és válaszok
Moderátorok: Dr. Tosics Iván / Kézy Béla, URBACT szakértők

12.00 – 12.15 Kávészünet

12.15 – 12.45 A fenntartható városfejlesztés hazai keretei 2014 – 2020
Dr. Dömötör Tamás, vezető tanácsos, Miniszterelnökség

12.45 – 13.30 URBACT III – Mit hoz a városoknak, hogyan és mikor lehet csatlakozni?
Emmanuel Moulin, igazgató, URBACT Titkárság
Kérdések és válaszok
13.30 – 13.45 Az információs blokk zárása
Majorné Vén Mariann, Lechner Tudásközpont, URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont
Dr. Dömötör Tamás, vezető tanácsos, Miniszterelnökség

13.45 – 14.45 Ebéd

14.45 – 15.30 URBACT A GYAKORLATBAN
Konzultáció

Információ:
Majorné Vén Mariann
URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont
Lechner Nonprofit Kft.
1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3
Telefon: 06 1 279 2610/126.
Mobil: +36 30-450-6105
E-mail: majornevenmariann@lltk.hu

Szeretettel várjuk rendezvényünkön!”

Forrás:
URBACT III (2014-2020) információs nap 2015. február 17-én; URBACT II. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország (Lechner Nonprofit Kft.); 2015. január 22.
URBACT Programme 2014-2020
Dokumentumok

Együttműködési megállapodást kötöttek a megyei jogú városok és az MKIK

„Együttműködési megállapodást kötött a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a térségi gazdasági fejlesztés, valamint a megyei és helyi foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, a megállapodást a két szervezet elnöke, Szita Károly és Parragh László kedden írta alá a sajtó jelenlétében Budapesten.

Szita Károly elmondta, a megyei jogú városok ebben az európai ciklusban – a múlt heti euró árfolyamon számolva – 387 milliárd forinttal rendelkeznek majd csak a területi operatív programban. Ezt szeretnék úgy elkölteni, hogy erősítsék a gazdaság versenyképességét és minél több embernek adjanak munkát, ebben számítanak a kamara segítségére – közölte.

Parragh László kifejtette: az a kormányzati politikai cél, miszerint az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, 10 százalékát pedig kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítják, teljesen egybecseng az elvárásaikkal, megvalósulása esetén ez a gazdasági növekedés komoly záloga lehet.

Az MKIK pedig el szeretné érni, hogy kezdődjön párbeszéd a területi kamarák és az egyes városok vezetése között az adott város gazdaságfejlesztéséről – mondta.”

Forrás:
Együttműködési megállapodást kötöttek a megyei jogú városok és az MKIK; delmagyar.hu; 2015. január 20.

Rekordév lehet az uniós források kifizetésében az idei

„Az erre az évre tervezett 2100 milliárd forint lehívásával Magyarország egyetlen eurócentet sem veszít a számára rendelkezésre álló uniós forrásokból, a támogatások kifizetésében rekordév lehet az idei is – mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

A helyettes államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában felidézte: tavaly 1863 milliárd forint kifizetése történt meg, ami kétszer annyi, mint a 2007-2010 között kifizetett mintegy 900 milliárd forint.

A kormány jelentősen könnyítette azokat az adminisztratív feltételeket, amelyeket a pályázóknak teljesíteniük kell a már megnyert támogatások lehívásához. Az új rendszert alapvetően azért dolgozták ki, hogy 2014-2020 között könnyebb legyen pályázni, mint korábban, de a könnyítéseket, egyszerűsítéseket a 2007-2013-as fejlesztések megvalósításához is engedélyezték – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, hozzátéve, hogy a 2007-2013-as uniós ciklus utolsó pénzügyi éve zárul az idén.

A helyettes államtitkár szerint Magyarország esetében az volt a legnagyobb gond, hogy nehéz volt elnyerni az uniós forrásokat, túl sok adminisztráció terhelte a rendszert, ezért a periódus első időszakában lassú volt a pályázati források lehívása.

A következő években, 2020-ig a fejlesztéspolitika a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre koncentrál. Az ezekhez a célokhoz alkalmazkodó pályázók szinte biztosan kapnak forrásokat, a más fejlesztési elképzelésekkel rendelkezőknek a többletforrásokból kell megtalálni a saját fejlesztési lehetőségeiket, amellett, hogy egyre több banki finanszírozás is megjelenik a fejlesztéspolitikában – fogalmazott Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra is: Magyarország a 2020-ig tartó időszakra tíz operatív programot nyújtott be az Európai Bizottságnak, ebből hat program már megkapta a szakmai jóváhagyó nyilatkozatot. Az új pályázati kiírások megjelenése március-áprilisra várható – tette hozzá Csepreghy Nándor.”

Forrás:
Rekordév lehet az uniós források kifizetésében az idei; Miniszterelnökség; 2015. január 19.

Még 2100 milliárd forintnyi uniós támogatást kell lehívni forrásvesztés nélkül

„A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus lezárásához Magyarországnak még 2100 milliárd forint uniós támogatást kell lehívnia, forrásvesztés nélkül – hangsúlyozta az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Rákossy Balázs azt is megerősítette, hogy a tárca minden szükséges intézkedést megtesz, hogy az általa felügyelt uniós programoknál forrásvesztés ne legyen. A szaktárca által kezelt gazdaságfejlesztési és regionális operatív programok kifizetése ütemterv szerint zajlik, idén a korábbi pénzügyi ciklus lezárása mellett pedig elindulnak az új 2014-2020 uniós időszak kiemelten gazdasági növekedést támogató programjai is – idézte fel az államtitkár.

Rákossy Balázs kiemelte, hogy Magyarország a visegrádi országok uniós forráslehívási arányát összevetve jelenleg a második helyen áll, Lengyelország mögött. A 2007-2013-as ciklus lezárásához még 2100 milliárd forint uniós forrást kell lehívni, amely hatékony felhasználását garantálni kell forrásvesztés nélkül – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár hangsúlyozta, a 2015-ös év az előző költségvetési időszak operatív programjainak zárása miatt kiemelt jelentőségű, minden projektet év végéig fizikailag is be kell fejezni.

A kormány a közeljövőben tárgyalja azt a cselekvési tervet, amely a 2007-2013 közötti programok eredményes zárásával összefüggő 2015. évi feladatokról szól, és amelyek megteremtik a feltételeit a forrásvesztés elkerülésének – jegyezte meg. Idén ezzel párhuzamosan elindulnak az új 2014-2020 uniós ciklus kiemelten gazdaságfejlesztést támogató programjai is, melyek fő céljai a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének növelése, a foglalkoztatásbővítés és az újraiparosítás támogatása.

Az államtitkár ismertette, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektet a hazai kkv-k támogatására, mert a vállalkozások tartós versenyben maradásához elengedhetetlen a folyamatos újítás, termék-, szolgáltatás- és szervezetfejlesztés, valamint az új piacokra történő belépés.

A kormány elképzelései szerint a magyar export egyharmada az Európai Unión kívüli, gyorsan növekvő országokba fog irányulni 2018-ra a keleti nyitás politikájának megfelelően, ennek megvalósításhoz pedig szükség van a piacra jutás támogatására. Fontos gazdaságpolitikai célkitűzés az is, hogy az exportképes cégek száma a jelenlegi 2,5 ezerről akár 12 ezerre emelkedjen – mondta.

A kkv szektor megerősítésében és exportképességük fokozásában az uniós programok zászlóshajója a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amelynek keretében már tavaly októberben megjelent kkv-k külpiaci megjelenését támogató pályázat 1,5 milliárd keretösszegben. Ez az irány 2015-ben is folytatódik még magasabb keretösszegekkel. Az exportáló vagy beszállító feldolgozóipari cégek kiemelt célcsoportjai lesznek a GINOP vállalkozások fejlődését ösztönző pályázatainak a 2014-2020 időszakban mondta az államtitkár.”

Forrás:
Még 2100 milliárd forintnyi uniós támogatást kell lehívni forrásvesztés nélkül; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. január 20.

Megalakulnak a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok

„E héten megkezdik munkájukat a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a megyei kormányhivatalok, valamint a kórházak vezetői, képviselői vesznek részt az egyeztetésben. Elsőként, a mai napon Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyeztető bizottságai alakulnak meg.

Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának kiemelt célja, hogy minőségi, magas színvonalú betegellátást nyújtson a hazai fekvőbeteg ellátó rendszer. A betegek érdeke pedig az, hogy amikor kórházba kerülnek, rendelkezésre álljanak azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek biztosítják mindezt.

Mint ismeretes, a központi költségvetési szervek pénzügyi problémáinak kezelésére a céltartalékok között 60 milliárd forint áll rendelkezésre, amely a Kormány döntését követően használható fel, a tartozásállománnyal összefüggő gazdálkodási nehézségek rendezésére.

Megalakulásuk után a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok feladata az lesz, hogy a következő hetekben áttekintsék az adott megye/térség egészségügyi ellátásának struktúráját, a kapacitásokat és megtalálják a lehető legoptimálisabb működési kereteket annak érdekében, hogy a biztonságos betegellátás mellett sikerüljön az intézmények adósságállományának növekedését megállítani és a jelenlegi tendenciát megfordítani.”

Forrás:
Megalakulnak a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2015. január 22.

Közigazgatási, politikai informatika

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség ellenőrzése

„A belső kontrollrendszer működtetésében alapvető hiányosságokat tárt fel a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnél (KIFÜ) az Állami Számvevőszék ellenőrzése. Az ÁSZ a KIFÜ 2009 és 2013 között gazdálkodásának és feladatellátásának, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter – korábban a pénzügyminiszter – felügyeleti és irányító tevékenységének szabályszerűségét értékelte.

A KIFÜ (korábban Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ) a kormányzati informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért volt felelős. Megalakulásától a PM fejezethez tartozó intézmények részére végzett számítástechnikai szolgáltatást, rendszerüzemeltetést és fejlesztési feladatokat. Feladatköre az ellenőrzött időszakban folyamatosan bővült, három különböző elnök vezette, a közreműködésével megvalósuló projektek tervezett értéke az öt év alatt 47 milliárd Ft volt. A KIFÜ irányító szerve 2010. június 30-ig a Pénzügyminisztérium (PM), 2010. július 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt.

Az ÁSZ megállapította, hogy az irányító minisztérium alapítói és irányítási jogosultságait szabályszerűen ellátta. A közfeladat ellátásához, az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz azonban követelményeket nem rögzített, nem érvényesített, nem kért számon.

A KIFÜ belső szabályzatai az SZMSZ-ek és az ügyrendek kivételével megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. Az ÁSZ a kontrollok működésében tárt fel hiányosságokat, a teljesítésigazolás, az utalvány ellenjegyzése, és az érvényesítés gyakorlása során nem tartották be a jogszabályi előírásokat. A KIFÜ elnökei nem gondoskodtak a kockázatkezelési és monitoring rendszer működtetéséről. Nem működtettek hatékony, megbízható és pontos beszámolási rendszereket. A belső kontrollrendszer részben megfelelő kialakítása és működtetése kockázatot hordozott a KIFÜ feladatainak szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtása során.

A KIFÜ feladatainak megtervezéséhez az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett éves munkaprogrammal, féléves és havi tervekkel. A projektek végrehajtásával kapcsolatos feladatokra nem készítettek a felelősségi és információs szinteket, irányítási és ellenőrzési folyamatokat tartalmazó ellenőrzési nyomvonalakat. E feladatait a támogatási szerződésekben, megállapodásokban, projekt alapító dokumentumokban foglaltak szerint látta el.

A KIFÜ az előirányzat-módosítások során a jogszabályi előírások szerint járt el. A költségvetési egyensúlyt biztosító kormányzati intézkedéseket az ütemezésnek megfelelően végrehajtotta, gazdálkodását az egyensúlyjavító intézkedések nem veszélyeztették, pénzügyi helyzete stabil volt. Vagyongazdálkodása szabályszerű volt, a gazdálkodási jogkörökhöz előírt belső kontrollok megfelelően működtek.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ a nemzeti fejlesztési miniszternek és a KIFÜ elnökének fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.”

Forrás:
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség ellenőrzése; Holman Magdolna, Gulyás Kata; Állami Számvevőszék; 2015. január 22.

Interneten lehet értékelni a rendőröket Amerikában

„Egy olyan időszakban, amikor egyre több a rendőri brutalitásról, a hatalommal való visszaélésről szóló hír, az embereknek szükségük van valamire, ami visszaállíthatja szolgálunk és védünk jelmondatba vetett hitet, írja a dailydot.com. Ezt segítheti egy új internetes oldal, ahol rendőröket lehet részletesen értékelni: a CopScore.

Az oldal készítői csütörtökön tették fel a béta verziót a Hacker News nevű internetes fórumra, ahol fejlesztők mutatják meg egymásnak, min dolgoznak épp, hogy azok kipróbálhassák, véleményezhessék.

A CopScore-ra bárki regisztrálhat, feltölthet rendőrtisztet, akár anonim módon is. Csak a rendőr nevére, beosztására, jelvényének számára van szükség. A készítők szerint ez még egy kezdetleges oldal, várják a visszajelzéseket. Elmondásuk szerint eddig több a pozitív értékelés, mint a negatív. ”

Forrás:
Interneten lehet értékelni a rendőröket Amerikában; Index.hu; 2015. január 24.

Adatvezérelt városok

„A területi adatok és információk használatának és elérhetőségének kérdése folyamatosan napirenden lévő téma a városfejlesztésben. Mit jelent mindez egy település életében? Vannak-e megszívlelendő jó példák? Hogyan léphetnek városaink előre saját adataik vagy külső adatforrások okos felhasználásával? A közszféra kormányzási modelljeinek megértése kapcsán ezek a kérdések sorra előkerülnek a vitákban.

2014 júliusában a Digital Agenda részeként az Európai Bizottság egy olyan új adatbázis-stratégiát állított fel, amelynek célja az adatvezérelt gazdaságba való átmenet felgyorsítása. Az európai törvényhozásban 2003 óta érvényben van a 2013-ban módosított közérdekű adatok használatáról szóló direktíva, amely erősíteni kívánja a közérdekű adatok használatát.

A kérdés azonban messze túlmutat az adatfelhasználás törvénykezési hátterén. A nyitott adatszolgáltatás, a statisztikai és földrajzi adatok és információk hozzáférhetővé tétele az állampolgárok, a kutatók, az üzleti szféra érdekeltjei számára olyan eszköz, amely nagyban hozzájárulhat városaink megértéséhez és fejlődéséhez. Emellett magában rejti a stratégiai tervek jobb monitorozásának lehetőségét is, különös tekintettel a fejlesztések fenntarthatóságára, illetve elősegíti, hogy minél több forrásból származó adatot számításba vehessünk az elemzések során. Nem utolsó sorban pedig a városi szereplők együttműködéseinek erősítéséhez is hozzájárulunk a területi adatok és információk jobb hozzáférhetőségével, megoszthatóságával.

A következőkben bemutatunk néhány példát arra, hogyan tudtak egyes városok határozott lépéseket tenni a nyitottabb adatfelhasználási kultúra terén, ezáltal sikereket érve el a közszolgáltatások célzottabb és hatékonyabb kialakításában is.

Umeå: nyitott adatokkal az együttműködésért és a fenntarthatóságért
A 117.000 lakosú észak-svéd Umeå elől jár a nyitott információs rendszerek kialakításában. Álljon itt két példa arra, hogyan használták az adatokat a kulturális élet és az energiahatékonyság erősítésére.

2014-ben, mint Európa Kulturális Fővárosa, Umeå egy nyitott kommunikációs platformot hozott létre új együttműködési módszerek és lehetőségek kifejlesztésére. Demonstrálta a kultúra és a fenntarthatóság szoros egymásra hatását azáltal, hogy lehetőséget teremtett a város lakóinak, vállalkozásainak, kulturális intézményeinek, civil aktivistáinak és közhivatalainak arra, hogy a kultúra és sport területén projektötletekkel álljanak elő. A város reményei szerint ez a lehetőség már önmagában is vonzerő a diákok, a beköltözők, a vállalkozók és befektetők számára is.

Umeå nyílt adatbázisokat használ a fenntartható építést szolgáló Sustainable Ålidhem projektben, amely 2013-ban elnyerte az Európai Fenntartható Energia Díjat. Mivel a projekt meghatározó eleme a világos és átlátható indikátorok használata, a városi adatokat kombinálták a közműtársaságok adataival, majd különböző szinteken – a lakásállomány, sőt egyes háztartások szintjén is – elemezve ezeket feltérképezték, miként lehet az energiahatékonyságot a leghatékonyabban fejleszteni. A város statisztikai adatainak, illetve a közműcégek adatainak egymásra vetítése lehetővé tette a helyzet nagyon kifinomult vizsgálatát és a helyi célok eléréséhez szükséges tevékenységek legjobb célzását.

Umeå számára egyértelmű, hogy az adatbázisok hozzáférhetővé tétele olyan politikai döntés, amelynek kockázatai is vannak, de számottevő lehetőségeket is hordoz.

Megosztott technológia a jobb közszolgáltatásokért
Az Egyesült Királyságbeli Neste, Code for Europe partnerekkel együtt működteti a Civic Exchange nevű hálózatot, amely lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatások javítása érdekében a városok új módszereket találjanak ki és osszanak meg egymással. A kiinduló feltételezés az, hogy az európai városok hasonló problémákkal küzdenek a közlekedési rendszerek túlterheltségétől az alacsony állampolgári részvételig. Sokan a digitális világban keresnek megoldásokat a problémákra. A honlapon megosztott eszközök és applikációk bárki által használhatók, és inspirációt vagy visszaigazolást jelenthetnek különböző fejlesztéseknél. Minden bemutatott módszer városi vonatkozású, aránylag kidolgozott és legalább egy helyen már sikerrel kipróbálták.

Néhány érdekes példa a honlapról:
Vorarlbergi „lakossági fórum” alkalmazás A „Bürgerforum Vorarlberg” elnevezésű internetes és mobil applikáció lehetővé teszi a városhasználók számára, hogy a várossal kapcsolatos észrevételeiket jelentsék az önkormányzat számára. Az osztrák Vorarlberg tartomány számára az alkalmazást a VN és a Vol.at hírügynökségek fejlesztették ki. A lakosok fényképeket és kommenteket tudnak feltölteni helyi ügyekkel – például kátyúkkal, graffitikkal – kapcsolatban, a rendszer a földrajzi koordinátákat pedig ezekhez automatikusan hozzárendeli. A feltöltött információkat az önkormányzat illetékes ügyintézői folyamatosan látják, a feltöltők pedig követhetik, hogy a jelzett probléma ügyében milyen intézkedések történtek.

Ehhez hasonló alkalmazás a Collideoscope, amely a sikeres FixMyStreet applikációra épülve lehetővé teszi, hogy a lakosok a helyi problémákat feltüntessék egy térképen, ezáltal jelentve az önkormányzat felé, illetve lehetőséget teremtve ezek megvitatására is. Az alkalmazás különösen jó szolgálatot tett a kerékpáros balesetek és veszélyhelyzetek monitoringjában, segítve, hogy valós képet kaphassunk a település kerékpáros közlekedésének tapasztalatairól, biztonsági kockázatairól. A kerékpáros balesetek és éles helyzetek rögzítése által kirajzolódnak azok a baleseti gócpontok, amelyeket a közlekedéstervezés során figyelembe kell venni.

Helsinki Open City Council (nyílt városi tanács) egy androidos applikáció, amely mintegy nyitott ablakot jelent az önkormányzati testületi ülésekre. Az alkalmazás segítségével az állampolgárok információhoz juthatnak a testületi üléseken felmerülő témákkal, javaslatokkal, döntésekkel, beterjesztésekkel és szavazásokkal kapcsolatban. Dinamikus struktúrája és nyílt adatbázisa által az alkalmazás folyamatosan naprakészen tartható.

Megosztás az URBACT hálózatban
E példák közzétételével az URBACT városok inspirációt kaphatnak olyan puha és kemény eszközök bevezetéséhez, amelyek a szabadon elérhető és/vagy megosztható adatok és információk használatával hatékonyabb és többeket elérő városüzemeltetést, településfejlesztést tesznek lehetővé.”

Forrás:
Adatvezérelt városok; Sally Kneeshaw; URBACT II. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország (Lechner Nonprofit Kft.); 2015. január 19.

Informatika, távközlés, technika

Philips Hue okos világítás, részletek a jövőből

„Egyes LED-lámpákat hálózatokra lehet kapcsolni, így például wifi segítségével tudjuk őket szabályozni. Ez a tulajdonság számtalan, korábban futurisztikusnak ható újítást hoz a világítás világába. Például a Philips Hue LED „izzókat”és lámpákat mobiltelefonról vagy táblagépről egy könnyen kezelhető alkalmazás segítségével megannyi módon állíthatjuk be. A színt, a fényt, a fényerőt úgy programozzuk, ahogy kedvünk tartja – igazíthatjuk napszakhoz, alkalomhoz, tevékenységhez. A LED-ek partnerré válnak a hangulatteremtésben.

A Philips Hue LED-lámpák valóban olyanok, amelyek kényelmesebbé teszik életünket és olyan tulajdonságokkal bírnak, amiket most, 2015-ben el sem tudunk képzelni, hogyan lehetne fokozni. Például kedvenc fényképeinket színpalettává tudja kialakítani egy ilyen okos fényforrás és ezzel fotók nézegetése nélkül, maga a szoba világítása kelthet bennünk kellemes emlékeket. Gyakran használandó világítási beállításainkat a Hue LED-ek memóriája tárolja és bármikor újra előhívhatóak. Az okos LED-izzók fénye úgy változik, ahogy szeretnénk: házibulikor akár a zene ütemére változnak a színek. Sokak örömére szolgál majd az ún. geofencing funkció: ahogy otthonunkhoz közeledünk, felkapcsolódnak a LED-lámpáink. Engedtessék meg nekem egy személyes megjegyzés: számomra nagyon tetszetős a Hue azon funkciója, hogy ébresztőlámpaként használható: az ébresztőóra helyett a szoba világítása sokkal gyengédebben, folyamatosan erősödő, fehéredő fénnyel ébreszt. De nem csak a napfelkeltét, hanem a naplementét is a szobába tudjuk csalni: ekkor a lassan tompuló, melegedő fény segít az elalvásban.

Itt sincs vége azonban az okos világításban rejlő lehetőségeknek, sőt csak most érkezünk el a legfontosabbhoz: az emberi egészséghez. A gyártó által előre programozott beállítások is elérhetőek a Hue rendszerét működtető alkalmazásban, amellyel az éppen otthon végzett tevékenységeinkhez optimalizálhatjuk a LED-ek fényerejét, árnyalatát. A tervezők olyan kutatásokat tanulmányoztak, melyek bizonyították, hogy a fény a különböző tevékenységektől függően pontosan milyen beállításokkal van kedvező biológiai hatással az emberre.

Szintén LED-technológián alapul az EyeCare-lámpák csoportja. A monitorok előtt sokat töltő emberek életét könnyíthetik meg ez a lámpa azzal, hogy egyenletes, kíméletes, ugyanakkor koncentrációt segítő fénnyel megakadályozza, hogy kimerüljenek vagy szemük káprázzon. Természetesen ezen fényforrások az aktuális természetes fényviszonyokhoz igazíthatóak: szabályozásukkal a bioritmusunk szerint alakítjuk a mesterséges világítást. Az EyeCare továbbá képes arra például, hogy fél óra után pislantással jelezze, ideje szemünket, testünket kicsit pihentetni.

A tökéletes otthoni vagy irodai világítás nem cél, hanem eszköz. Biztonság, nyugalom, kényelem, egészség, koncentráció – mindezekhez segítenek hozzá nagy mértékben a LED-es okos lámpák. A jövő világítása a jelen emberének.”

Forrás:
Philips Hue okos világítás, részletek a jövőből; LEDPONT; 2015. január 18.

Az okos robogó

„A robogózást szeretné gyökerestül átalakítani a Gogoro nevű cég, amit sokan a robogók Teslájaként emlegetnek.

Aki járt már ázsiai nagyvárosban vagy mondjuk Rómában, az tudja, hogy ezeken a helyeken a robogó nem csak egy néha előcibált második jármű, hanem a városi közlekedés alapja – nélküle gyakorlatilag állandó lenne a dugó, miközben parkolóhelyet sem lehetne találni a rengeteg autónak. Ugyanakkor a benzinmotoros robogók zajosak, környezetszennyezőek és üzemeltetésük is egyre drágább, tehát sokan próbálkoznak az elektromos megoldásokkal, amelyek viszont mindeddig nem tudtak elterjedni a hatótávolsággal, a töltési lehetőségekkel és a töltési idővel kapcsolatos problémák miatt.

A telefonjairól híres HTC volt felsővezetői által alapított Gogoro most azt tervezi, hogy újfajta robogójával 2015-től mindezekre megoldást nyújt. Ötletük nem más, mint hogy a hosszadalmas töltögetés helyett a töltőállomáson egyszerűen csak kicseréljük az akkumulátort, és máris haladhatunk tovább – a leadott akku pedig így senkit sem akadályozva szép nyugodtan feltöltésre kerül.

A rendszernek két fő eleme van: az egyik maga a robogó, amit jelenleg Smartscooternek hívnak. A könnyű, kisméretű járművel a tervezők azt a célt tűzték ki, hogy a 125 ccm-es osztállyal kell versenyképesnek lennie teljesítményben. Ennek megfelelően a beépített meghajtással 4,2 másodperc alatt gyorsul 50 km/h-ra, végsebessége pedig eléri a 97 km/h-t. A folyadékhűtésű motor nagyjából akkora, mint egy futball labda, teljesítménye eléri a 8,6 LE-t, forgatónyomatéka pedig 0 és 2250 rpm között 25 Nm.

Különleges robogóhoz különleges töltőállomás is dukál, a Gogoro Energy Network nevű hálózat bankautomata méretű egységekből állna, amelyek viszonylag sűrűn helyezkednének el a városokban. Segítségükkel nagyjából hat másodpercbe telne egy tankolás, azaz gyorsabb lenne, mint a hagyományos benzinkút. Egy GoStation hat akkumulátort tud egyszerre tölteni, de szükség esetén többet is egymás mellé építhetnek. Az akkumulátort egyébként a Panasonic gyártja, és normál használat esetén 5 évnyi élettartammal számolhatunk – de kidobni később sem kell, mert a Gogoro az elhasznált akkukat még jó pár évig szünetmentes áramforrásként tudja hasznosítani.”

Forrás:
Az okos robogó; Révész Balázs; design.hu; 2015. január 23.

Digitális szőlőművelés: Újabb tizenkét őrszem Tokajban

„Januártól hazai fejlesztésű precíziós szenzorhálózat segíti a Royal Tokaji Borászati Zrt.-t a gombás fertőzések elleni küzdelemben.

Technológiák és tradíciók összefonódása érdekes példájának lehet tanúja az, aki a tokaji szőlőhegyeket járja az új évben. A Royal Tokaji Borászat ugyanis januártól 12 SmartVineyard / Szőlőőr állomásból álló szenzorhálózattal segíti szőlészei munkáját. A szakmai szempontból egy cseppet sem mindennapi projekt telepítési munkálatait kísértük figyelemmel, hogy megtudjuk: miként használhatók szenzorok a szőlő gombabetegségei elleni küzdelemben.

Jókedvűen indul a hűvös decemberi reggel Andik Jánossal a SmartVineyard / Szőlőőr munkatársával, és Pataki Dezsővel a Royal Tokaji Borászati Zrt. szőlészével miközben a terepjáróra pakoljuk át azt a tizenkét darab precíziós szenzorokat tartalmazó állomást, mely januártól a pontos időjárási paraméterek mellett gombás fertőzésekre vonatkozó előrejelzésekkel is el fogja látni a borászatnál dolgozókat. Miután a szerszámosláda és a gumicsizmák is a helyükre kerülnek, nekiindulunk Mád, Tállya és Tarcal melletti hegyeknek, ahol a Royal Tokaji szőlőföldjei terülnek el.

Azt hinném, ilyenkor, decemberben már alszik a szőlőhegy, azonban sok helyen serényen dolgoznak. De míg a dűlők többségében metszenek, és a venyigét égetik, a Royal Tokajinál máshogy is készülnek a 2015-ös szőlészeti szezonra. A tizenkét, magyar fejlesztésű állomás mintegy 80 hektárnyi szőlő felett fog őrködni – néhány órán belül.

Az első telepítési helyszínre érkezve már látom miért kellett a gumicsizma: hatalmas sártenger fogad, azonban a terepjáró könnyedén vágja át magát ezen az akadályon. Miközben körbeautózzuk az öthektárnyi területet, Andik János és Pataki Dezső szakmai beszélgetését hallgatom, miszerint egyáltalán nem mindegy, hogy a dűlő melyik pontjára helyezik el az állomást: „Fontos, hogy a készülékek helyét a mikroklimatikus zónák figyelembevételével határozzuk meg”- mondja Andik, utalva arra, hogy a szőlőföld lankái között teljesen eltérőek lehetnek az időjárási paraméterek, aminek következtében a fertőzések megjelenésének időpontja és intenzitása is máshogyan alakul.

A két szakember végül kiválasztja a nagyjából laptop méretű központi egység számára legmegfelelőbb telepítési pontot, előkerül a szerszámosláda, a készülék és a szenzorok pedig mintegy húsz perc múlva a helyükön is vannak. Sietve indulunk tovább, hiszen még tizenegy állomás kihelyezése vár ránk a mai napon és – ahogy Andik mondja –, soha nem lehet tudni milyen kihívásokkal találkozunk az egyes helyszíneken. „Nem egyszer volt már, hogy traktorral kellett kihúzni a sárból, de olyan is előfordult, hogy több kilométert kellett sétálnom egy elveszett csavar miatt.” – meséli nevetve.

Szerencsére az idő nekünk kedvez: dél körül decemberben szinte soha nem tapasztalható napsütésben van részünk, mire Pataki Dezső meg is jegyzi: „A decemberek egyre kiszámíthatatlanabbak. Sokszor az év vége több bosszúságot okoz, mint a tavaszi időjárás.” A nyomok Tokaj szerte azt mutatják, hogy mindenütt volt bőven bosszúság: sok helyen le sem szedték a fertőzés sújtotta fürtöket, ott feketéllenek a tőkéken. Nem úgy a Royal Tokajinál, akik szemmel láthatóan rendkívüli módon törődnek a birtokaikkal. Nem véletlen a készülékek telepítésének decemberi időzítése sem. Az új esztendőt már egy olyan rendszerrel kezdik, melynek segítségével a teljes 2015-ös szezon adatait mérhetik, elemezhetik, ráadásul mintegy 80 hektáron.

Az utolsó állomást már szürkületben helyezi fel Andik, de a fényviszonyok szemmel láthatóan egy cseppet sem zavarják. Ezután már nincs más dolgunk, mint számítógépen is ellenőrizni, hogy minden állomás rendeltetésszerűen működik-e. „Tulajdonképpen innentől kezdve a szőlésznek csak egy felhasználói névre és jelszóra van szüksége, hogy belépjen a fiókjába és megtekintse a nap folyamán mért állomások adatait.” – magyarázza Andik, miközben az online térképen kirajzolódó állomásokra kattintva mutatja, hogy a Royal Tokaji birtokain, ahol tegnap még legfeljebb egy hőmérővel tudtuk volna megmondani a hőmérsékletet, a ma telepített SmartVineyard rendszer már a fertőzéseket is előre tudja jelezni.”

Forrás:
Újabb tizenkét őrszem Tokajban; Insider Blogzin; 2014. december 23.

Digitális szőlőművelés: Óriási tőkeinjekciót kapott a Szőlőőr

„Ismét mérföldkőhöz ért a Quantislabs, Magyarország valószínűleg legmenőbb mezőgazdasági startupja. Összesen 78 vállalkozás jutott forráshoz, rajtuk kívül egyetlen magyar.
A Szőlőőr tavaly bejutott az Intel Global Challenge nemzetközi verseny nyolcas döntőjébe – húszezer vállalkozás közül egyedüliként a régióból.

A rendszert fejlesztő Quantislabs a Horizon 2020, az Unió legfontosabb kutatási-fejlesztési alapja támogatásáért indult. A program keretösszege mintegy 80 milliárd euró, ebből 78 vállalkozás részesül. A Quantislabson kívül egyetlen magyar cég, a Falcon Vision nyert el forrást.

A SmartVineyard rendszer így több mint egymillió eurós támogatáshoz jutott, amelyet horizontális és vertikális skálázására használhatnak fel. Árendás Csaba ügyvezető az Üzletrésznek elmondta, nagyon sok szoftver- és hardverfejlesztési feladat áll előttük, minden az asztalon van, ami az alkalmazást felhasználóbaráttá, szebbé, hasznosabbá teszi. „Ez a mezőgazdaságban kiemelten fontos – így az alapító –, a gazdák átlagéletkora 57 év, nem az ipszilon generációról beszélünk.” A gigantikus összeget az elkövetkező két évben személyi állománybővítésre is biztosan felhasználják majd, több tucat mérnököt, fejlesztőt szeretnének fokozatosan felvenni.

A cég következő célja egyéb növénykultúrák bevonása mellett további precíziós szenzorok fejlesztése. Hogy pontosan hogyan könnyíti meg a gazdák életét – egyre inkább világszerte – a Szőlőőr, arról az Üzletrész cikkeiben olvashatnak.”

—-

„…A mezőgazdaság iPhone-ja
A startupok világában nem túl gyakori választás az agrárium. Nem csoda, hogy a QuantisLabs Kft. fejlesztése, a SmartVineyard vagy Szőlőőr technológia iránt Chilétől Kaliforniáig nagy az érdeklődés a termesztők körében. Ez a döntéstámogatási rendszer minden, a növényvédelmi feladataik ellátásához szükséges információról tájékoztatja a szőlészeket a laptopjukon vagy az okostelefonjukon keresztül. A SmartVineyard készülékek szenzorjai azokat az időjárási paramétereket mérik, melyek szerepet játszhatnak a szőlőbetegségek kialakulásában, majd az adatok feldolgozását követően a rendszer figyelmeztetéseket, előrejelzéseket küld a felhasználóknak. A megbízható, pontos információkra támaszkodva a szőlészek, borászok pedig csökkenthetik a permetszer-felhasználásukat, így a rendszer ára gyorsan megtérül.

Lapunk kérdésére Árendás Csaba ügyvezető elmondta, azért a mezőgazdaságban kezdett alkalmazásfejlesztésbe, mert a családja több nemzedék óta szőlészkedik, ő maga pedig informatikus mérnök. „Svájcban tanultam és szenzorhálózatokat fejlesztésén dolgoztunk” – kezdi az ügyvezető. – „A családi szőlészet, illetve a szenzorhálózatok iránti érdeklődés vezetett oda, hogy belevágjunk a SmartVineyard projektbe.”

A szőlő jellemzően dimbes-dombos tájakon terem, így előfordulhat, hogy az egyes dűlőkben különböző mikroklímák alakulnak ki. Ennek következtében az időjárási paraméterek – a páratartalom, a napsütés intenzitása, a levelek nedvessége, a hőmérséklet, a csapadék mennyisége – olyan mértékben eltérhetnek, hogy míg az egyik területet már veszélyezteti a fertőzés, a másikat még nem. A megbízható információk ismeretében a szőlész szakember pontosan tudja, hogy melyik területen mikor és mi ellen kell védekezni. Ez pedig lehetővé teszi a permetezés gazdaságos megtervezését, aminek segítségével jelentős pénzmennyiség, idő és energia takarítható meg. „Egy szőlészetben évente átlagosan hétszer kell permetezni” – tájékoztat az ügyvezető. – „A szőlő és a bor minősége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a hányszor és milyen vegyszerekkel kezelték.”

Az első változatot már három éve használja a Pannonhalmi Apátság Pincészete, illetve a Tokaj Hétszőlő, többek közt az ő tapasztalataikat felhasználva fejlesztette ki a vállalat az elődjénél kompaktabb és könnyebben szállítható, 2014-es verziót. A Szőlőőr épp úgy megkönnyíti a legnagyobb magyar borászatok – Heimann, Gere, Bock – mindennapos munkáját, mint neves szőlészekét – Jekli Béla –, kisebb borászatokét, hegyközségekét, illetve külföldi borászati iskolákét.

A cég fejlődésének dinamikáját mi sem jellemzi jobban, minthogy egy év alatt megduplázta bevételeit és az alkalmazottai számát. Felfigyelt a QuantisLabs tevékenységére a Cambridge-i Egyetem Üzleti Iskolájának igazgatója is, ami nagyban segítette a nemzetközi előretörést.

Árendás Csaba a díj átvételekor kiemelte, csapatával piacra dobták a mezőgazdaság iPhone-ját, a következő lépés a mezőgazdaság Google-ja lesz. „Ami zöld és a nap alatt nő, az nekünk potenciális terep” – mondta.”

Forrás:
Óriási tőkeinjekciót kapott a Szőlőőr; Esze Dóra; Üzletrész/Origo; 2015. január 23.
Okos játék, okos mentés, okosszőlő: átadták a hónap vállalkozásai díjakat; Esze Dóra; Üzletrész/Origo; 2014. június 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A pápa átgondolná a modern technológiával való kapcsolatot

„A modern kommunikáció előnyeiről és hátrányairól írt Ferenc pápa a tömegtájékoztatás 49. világnapjára intézett üzenetében, amelyet a Vatikán pénteken közölt.

Ferenc pápa szerint a mai világban használt kommunikációs eszközök elengedhetetlennek számítanak főleg a fiatal korosztálynak. Ezek azonban nemcsak segítséget, hanem akadályt is képviselnek, ha elvonják az időt és a figyelmet a másik meghallgatásától, elszigetelik egymástól az embereket és „minden perc csendet megtöltenek” – írta olasz nyelvű üzenetében a katolikus egyházfő.

Újra meg kell tanulnunk elmondani egymásnak a dolgokat „az egyszerű információgyártás és -fogyasztás” helyett – figyelmeztetett Ferenc pápa, „eredetibb és emberibb” kommunikációt szorgalmazva. Hangsúlyozta, hogy az információszolgáltatás fontos, de önmagában nem elegendő, mivel gyakran túlzottan egyszerűsít, nézeteket állít szembe egymással, állást foglal a tények egységes bemutatása nélkül. A pápa hozzátette: újra kell gondolni a modern technológiával való kapcsolatunkat, nem szabad hagyni, hogy ez uraljon bennünket.

Az egyház által minden évben május 17-én ünnepelt tömegtájékoztatási világnapra most kiadott pápai üzenet kiemeli, hogy az idei világnapot a családnak szentelik a tavaly októberben rendezett rendkívüli és az idén októberben sorra kerülő rendes püspöki szinódus alkalmából, amelyeknek szintén a család volt és lesz a témája. A család az első hely, ahol megtanulunk kommunikálni – hangsúlyozta az egyházfő Vatikán holnapján olvasható üzenetben.”

Forrás:
A pápa átgondolná a modern technológiával való kapcsolatot; SG.hu/MTI; 2015. január 23.
Message Of His Holiness Pope Francis For The 49th World Communications Day : Communicating the Family: A Privileged Place of Encounter with the Gift of Love; Szentszék; 2015. január 23.

Analóg szállások: Van még hova fejlődnie a hazai vendéglátásnak

„Elvétve akadnak igazán előremutató, a vendégek kényelmét 21. századi módon szolgáló szállodai informatikai és telekommunikációs megoldások Magyarországon. Ugyanakkor a szálláshelyen „kívül” már az internet diktál, csak a szállásadók saját weboldala átlagosan a forgalom harmadáért „felel” – derült ki a Szallas.hu és a Samsung közös felméréséből.

A szállásadók mindössze 1 százaléka kínál valóban 21. századi tévészolgáltatást a vendégek számára, mely a számlabetekintésen, a telefonos integráción, illetve a digitális csatornákon túl olyan okos lehetőségeket biztosít, mint például a filmkölcsönzés, a skype-olás vagy éppen a Facebook-használat – derült ki a Samsung és a Szallas.hu friss kutatásából.

„A szállásadók közel 90 százaléka még egyszerű analóg tévészolgáltatást biztosít a vendégek számára, az előbb említett újítások elsősorban a nagyobb szállodákra jellemzők. Az is megfigyelhető, hogy míg 4-5 éve az ingyen wifi extrának számított, ma már a nagyobb szállodákban alapszolgáltatás, de az apartmanok esetében is egyre gyakoribb – a vendégek ugyanolyan természetesnek veszik, mint a törölközőt” – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. A szállásadóknak ugyancsak 1 százaléka alkalmaz olyan információs kijelzőket, melyekkel a hotel nyilvános helyein programokat, helyi reklámokat, információs tartalmakat közöl a vendégekkel (például az időjárásról vagy a közlekedésről).

Az internet „hozza” a vendégeket
A megkérdezett szálláshelyek 81 százaléka üzemeltet saját weboldalt. „A hotelek körében ez az arány rendkívül magas, 99 százalék. Ahogy az egyre kisebb árfekvésű szálláshelyek felé haladunk, úgy növekszik a weboldallal nem rendelkezők aránya” – árnyalta az adatokat Szigetvári József. A szakember hozzátette, közel 13 000 partnerük között nem ritka, hogy azért nincs a szálláshelynek weboldala, mert a visszatérő vendégkörnek, illetve a Szallas.hu által hozott forgalomnak köszönhetően a csúcsszezonban így is telt házzal üzemelnek. A weboldallal rendelkező szálláshelyek 68 százaléka egyébként foglalómotort használ, így az utazni vágyók – e-mailes és telefonos kommunikáció nélkül – könnyedén és kényelmesen választhatják ki és foglalhatják le szálláshelyüket.
A saját weboldal átlagosan a szállásadók forgalmának 31 százalékát adja. „A tényleges, interneten keresztül érkező forgalom ennél jóval magasabb. Az eNET kutatása alapján az online csatornák a teljes hazai szállásdíjbevétel 48 százalékát biztosították 2012-ben. Becsléseink szerint ez az érték most 60 százalék lehet” – tette hozzá Szigetvári József.”

Forrás:
Analóg szállások; Computerworld; 2015. január 22.

Komárom az Okos Város konferencián

„A nagyszombati Holiday Inn szállodában a Smart Cities folyóirat szerkesztősége által megrendezett konferenciára Szlovákia és Csehország városvezetői kaptak meghívást, hogy bepillantást nyerjenek a városvezetés jövőjét előrevetítő Smart City projektbe. Komáromot Knirs Imre alpolgármester és Králik Róbert szóvivő képviselte az eseményen.

A folyóirat az önkormányzati vezetők, politikusok és hivatali vezetők számára szolgál konkrét, hasznosítható példákkal arra, hogy miként tudják a városukat a modern technológiák segítségével olyan irányba vezetni, hogy az általuk biztosított önkormányzati szolgáltatásoknak javuljon a minősége, hatékonyabbá váljon a kommunikáció a lakosokkal és testre szabott megoldások születhessenek. A cél az, hogy javuljon az életminőség, hogy a polgárokat sikerüljön bevonni a közös városfejlesztésbe, hogy a városok megadják nekik a közös eszmecsere lehetőségét pezsgő közösségi terek létrehozásával, felvetéseik meghallgatásával, a reális igényeik feltérképezésével. Mivel az új trend sajnos olyan, hogy egyre többen szigetelődnek el otthonaikban a virtuális létben teljesítve ki kommunikációs igényeiket. A folyóirat nemcsak a technológiai újdonságokról szól, de élő, működő példákkal is szolgál, mint például Brno város tapasztalatai, ahol fokozatosan bevezetésre kerül a Smart City projekt. A lap ráadásul ingyenesen jut el minden 5 ezer lakosnál nagyobb városba. Legközelebb februárban jelentkeznek új számmal.

Peter Staněk, a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete munkatársa előadása szószerint élményszámba ment, mivel kendőzetlen őszinteséggel beszélt a városokra leselkedő jövőbeni problémákról és azok makrogazdasági összefüggéseiről nemzeti és európai szinten egyaránt. Beszélt az állam, az önkormányzatok és a lakosok eladósodottságáról. Arról, hogy a bankokba rengeteg, a gazdasági növekedést ösztönző tőke befolyt, viszont a kihelyezés szinte minimális, mert alig van olyan vállalkozói terv, ami belátható időn belül megtérüléssel kecsegtetne. Arról is beszélt, hogy a városok fokozatosan elszegényednek majd és ahhoz, hogy az életszínvonalat az önkormányzatok meg tudják őrizni komoly takarékossági intézkedésekre lesz szükség. A lakosság vészes lecsúszásának megakadályozása érdekében elkerülhetetlen a közműterhek csökkentése. Ehhez segít hozzá az a technológiai tudás, amit okosan használva elérhető az életszínvonal megtartása. Az okos város projekt keretében ez megvalósítható azzal, hogy a rendszer figyelni fogja a hatékony döntéshozatalhoz szükséges adatokat a városvezetés, hivatali munka, a városi cégek működése, a különböző közintézmények, a közlekedés, a parkolás, az energiafelhasználás stb. terén. A városvezetés részéről azt fontos meghatározni, hogy mi a cél, a szakemberek pedig megalkotják hozzá a technikai hátteret, ami segíti az irányítást és a döntéshozatalt. Valahogy úgy lehet ezt elképzelni, mint a már egy ideje működő banki VIP-részleg működését, ahol az ügyfélről szinte mindent tudnak és így az igényeinek legmegfelelőbb pénzügyi megoldást tudják neki javasolni. Valami hasonlót kell majd a jövő városaiban is bevezetni, hogy a polgárok minőségi, az igényeiknek megfelelő szolgáltatást kapjanak, amiért hajlandók a zsebükbe nyúlni és a városi közigazgatást ne felesleges teherként éljék meg.”

Forrás:
Komárom az Okos Város konferencián; Szia Komárom!; 2015. január 21.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozata a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról

„1. A Kormány elrendeli a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését, és felhívja az igazságügyért felelős minisztert a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására.
Felelős: igazságügyért felelős miniszter
Határidő: 2015. I. negyedév

2. A Kormány elrendeli a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a területi közigazgatás, valamint az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőinek részvételével – koncepcionális súlyú kérdésekben való álláspont kialakítása, valamint szakmai agyagok előkészítésében, véleményezésében való részvétel céljából – az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozattal létrehozott Államreform Bizottság eseti munkacsoportjaként, a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság létrehozását. A Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke az Államreform Bizottság elnöke. A Kormány felhívja az igazságügyért felelős minisztert, hogy tegye meg a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság létrehozásához szükséges intézkedéseket.
Felelős: igazságügyért felelős miniszter
Határidő: azonnal

3. A Kormány felhívja az igazságügyért felelős minisztert, és felkéri az Államreform Bizottság elnökét, hogy együttesen kérjék fel a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság tagjait.
Felelős: igazságügyért felelős miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozata a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 5. szám, 2015. január 22.; 219-220. oldalak (pdf)