Skip to main content

12. szám, 2015. március 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kezdetét veszi a Digitális Magyarország és nyíregyházi alprogramja

„Soha nem látott léptékű, az egész országra kiterjedő infokommunikációs fejlesztéseket hajt végre a kormány – jelentette be Seszták Miklós a kezdeményezés egyik első állomásán, Nyíregyházán. A Digitális Magyarország küldetése, hogy az összehangolt kormányzati fejlesztési programoknak köszönhetően a hazai IKT-szektor kiegyensúlyozottan fejlődjön, lehetővé téve, hogy az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások lendületet adjanak a versenyképességnek, a fenntartható gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi esélyegyenlőségnek. Kiemelt cél, hogy növekedjen és minőségileg javuljon az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége, e szolgáltatások igénybe vételének aránya.

A Digitális Magyarország magában foglalja az uniós és hazai forrásból 2020-ig megvalósuló összes infokommunikációs fejlesztést, ugyanakkor nyitott arra, hogy a kormányzati szerveken kívül más partnerek, cégek és intézmények is aktív résztvevőként csatlakozzanak a fejlesztési programsorozathoz.

A Digitális Magyarország egyik első átfogó alprogramja Nyíregyházán veszi kezdetét, 2015-ben költségvetési forrásból 1,7 milliárd forint értékben valósulnak meg digitális fejlesztések a megyeszékhelyen. Az idei évben intelligens városi szolgáltatásokat vezetnek be, fejlesztik a közoktatási intézmények informatikai és infrastrukturális rendszerét, és 6000 helyi lakos számára biztosítanak informatikai eszközöket. A rászorulóknak gyakorlati informatikai tudást nyújtó felnőttoktatási program is indul, és a hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkózó képzéseket szerveznek. A nyíregyházi fejlesztések során tovább bővül a lakosság által elektronikusan intézhető ügyek köre, három új, korszerű IKT-eszközökkel felszerelt kormányablak nyílik.

Az alprogram részeként többfunkciós városkártyát hoznak létre, és a közterületek biztonságát növelő rendszereket építenek ki. A kormány egyik piaci partnere, a Magyar Telekom saját költségén hálózatfejlesztést hajt végre, amelynek révén több mint 7.000 háztartásba jut el a minőségi vezetékes szélessáv, és 2015 végére a városban minden háztartás számára elérhetővé válik a 30 Mbps sebességű internet-szolgáltatás igénybevételének lehetősége. Emellett a vállalat tovább építi a nagysebességű 4G/LTE mobilhálózatot Nyíregyházán és környékén, és folytatja Telekom Okosdigitális nevű oktatási programját, amelynek keretében az elmúlt két évben közel 3000 diákot oktattak a városban az internet biztonságos és tudatos használatára.

Seszták Miklós beszédében hangsúlyozta: „A technológia a történelem minden korszakában a társadalmi és gazdasági változások alakítója, ösztönzője volt. Az infokommunikáció ma már nem csupán technológiai vívmányok összessége, hanem alapvető szükséglet az élet minden területén. Hazánk versenyképessége szempontjából ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarország az infokommunikáció világában is élen járjon.” A fejlesztési miniszter hozzátette: „A most induló és az elkövetkező években megvalósuló IKT-beruházások több százmilliárd forintos nagyságrendű fejlesztést jelentenek az ország számára.”

Kovács Ferenc, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere a Nyíregyháza alprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Különösen megtisztelő, hogy úttörő szerepet vállalhatunk abban a korszakos jelentőségű törekvésben, amelynek során kiépül a Digitális Magyarország. Nyíregyháziként eddig is törekedtünk rá, hogy a város élen járjon a megújulásban. Az iskolák, kollégiumok korszerűsítése, az infrastrukturális és turisztikai fejlesztések, a belvárosi rekonstrukciók és a helyi gazdaságot érintő jelentős beruházások után most eljött az ideje, hogy a nyíregyházi járás minden lakója beléphessen a digitális korba, részesülve annak előnyeiből.”

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta: „Nyíregyháza az első olyan város, ahol a digitális infrastruktúra, az arra épülő szolgáltatások és a használatukhoz szükséges kompetenciák fejlesztése egyszerre valósul meg. Örömmel számolok be arról, hogy vezetékes hálózatépítésünk márciusban már az építéssel folytatódik, Okosdigitális programunk pedig gyakorlati tudást adó ingyenes oktatásokat szervez már most Nyíregyházán és a régióban, annak érdekében, hogy diákok és felnőttek egyaránt biztonságosan és tudatosan használhassák a digitális világ eszközeit és felületeit. Bízom benne, hogy minden nyíregyházi ember és minden helyi vállalkozás számára kedvező hozadéka lesz a most indult fejlesztéseknek, kezdeményezéseknek, amelyeken keresztül hozzájárulhatunk a Digitális Magyarország víziójának megvalósulásához.”

A programról további részletek a Digitális Magyarország weboldalán olvashatóak.”

Forrás:
Kezdetét veszi a Digitális Magyarország és nyíregyházi alprogramja; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. március 19.

Elkészült nemzeti egységes kártyarendszer (NEK) keretfeltételeit tartalmazó belügyminiszteri rendelet tervezete

„Elkészült nemzeti egységes kártyarendszer (nek) keretfeltételeit tartalmazó belügyminiszteri rendelet tervezete, amelynek célja, hogy az egyes elektronikuskártya-kibocsátók és -elfogadók, mint például az állam, az önkormányzatok, a közlekedési vállalatok, továbbá az egyéb szolgáltatók és gazdasági szereplők, egységesen szabályozott és ellenőrzött rendszer keretében bocsássák ki a maguk kártyáit.

A kormány honlapján megjelent tervezet szakít azzal a jelenlegi gyakorlattal, hogy minden kártyakibocsátó másképpen azonosítja a felhasználót (a kártya tulajdonosát). A tervezet szerint minden kártya felhasználóját a személyi igazolványon szereplő névvel, fényképpel és aláírással azonosítanak. Az új rendszer háromszereplős: a kártya kibocsátójától elkülönül a kártya működtetője, illetve a harmadik szereplő az elfogadó.

A tervezet részletesen tartalmazza azokat a műszaki jellegű követelményeket, amelyeket a kártya memóriájának tudnia kell, illetve amelyek a működtetőre és az elfogadóra vonatkoznak.

A nek keretében kiadott kártyák egyszerre több funkcióval is felruházhatóak. Például nem kell külön kártya a diákigazolvány mellé a könyvtár látogatásához, vagy például a kedvezményes uszodabérlethez. Viszont igény szerint az egyes szolgáltatások működhetnek külön kártyán is.

A kártya elektronikusan is igényelhető, ennek a biztosítása azonban nem kötelessége a kártyakibocsátónak.”

„A véleményezés végső határideje: 2015. március 20.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
letöltés Zip – 622,04 KB”

Forrás:
Kialakultak a nemzeti egységes kártyarendszer keretfeltételei; Híradó.hu/MTI; 2015. március 19.
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről szóló BM rendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2015. március 19.

Európai Unió: megújult a tagállamok e-kormányzati törekvéseit ismertető tájékoztató sorozat

„Az Európai Unió National Interoperability Framework Observatory (NIFO) szakmai közössége, amely a Joinup platform keretében működik, megjelentette az egyes tagállamok e-kormányzati helyzetét ismertető tájékoztatók frissített kiadásait. Kiemelésük szerint az egyik figyelemre méltó fejlemény az ügyfélközpontú digitális közigazgatási szolgáltatások terjedése. Ezek a különböző technikai megoldásokkal megvalósított digitális személyazonosítás és digitális aláírás segítségével működő, teljes körű (one stop-shop) szolgáltatást nyújtó portálokon alapulnak.

Ausztria például a digitális személyazonosítást mobiltelefon segítségével valósítja meg, mostanra 420 ezer aktív digitális aláírást használnak.
Észtország nagyon aktív ezen területen, különösen a transzeurópai szolgáltatásokkal összefüggésben. Luxemburgban a myGuichet portál biztonságos személyes tárhelyet nyújt a személyazonosításhoz szükséges személyes adatok számára.
Dánia 2015-re végrehajtja a stratégiájában elhatározott „digitális önkiszolgálást”. Ez a kötelező digitális csatornát jelenti a közigazgatással való kapcsolatban.

Egész Európában kibontakoztak a nyíltadat-portálok. A nyílt kormányzat elképzelése számos webhelyen megjelenik. Ilyen például a finn Demokratia.fi, amely azért született, hogy elősegítse az állampolgárok bekapcsolódását a politikai döntéshozatali folyamatokba.

A tájékoztatók, amennyire csak lehetséges, átfogó pillanatképet adnak az uniós tagállamok e-kormányzati törekvéseiről, egyedülálló eszközt nyújtva a követendő példák kiválasztásához.

A NIFO (National Interoperability Framework Observatory) az Európai Bizottság ISA programjának projektuma. Egyebek mellett az e-kormányzati gyakorlat és az interoperabilitás figyelemmel való kísérése a feladata.”

Forrás:
NIFO renews eGovernment data collection with 34 factsheets; National Interoperability Framework Observatory/Joinup; 2015. március 9.
National Interoperability Framework Observatory eGovernment Factsheets; National Interoperability Framework Observatory/Joinup; 2015. március 9. (az egyes országok tájékoztató anyagai)

Közigazgatás, politika

Összevonják az állategészségügyet a földművelési- és a növényvédelmi hivatalt

„A közigazgatás újabb átszervezését rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Juhász Tünde megyei kormánymegbízott. A most működő 16 szakigazgatási szervből csak 11 főosztály marad.

A közigazgatás újabb átszervezését kedden rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Juhász Tünde megyei kormánymegbízott. – Folytatódik a közigazgatás integrációja, mely 2011. január 1-jén a megyei kormányhivatalok létrejöttével elkezdődött. Ez egységesítés folytatódott a szociális ügyek egy részének átvételével március 1-jén. Áprilistól országszerte a kormányhivatalokkal egységes szervezetet képeznek az eddig elkülönítetten működő szakigazgatási szervek – mondta a kormánymegbízott.

A 16 szakigazgatási szervből mindössze 11 főosztály lesz, az 5 hivatali főosztályból 4 marad. Főosztályként csatlakozik az Atiköfe [Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szerk.] illetve szintén áprilistól az államkincstártól átkerülnek egyes családtámogatási ügyek és az Országos Egészségbiztosítási pénztár hatósági eljárásait is átveszik. Juhász Tünde kiemelte, az átszervezés előnye, hogy az ügyfelek jobb minőségeben gyorsabb kiszolgálást kapnak, olcsóbban. Egy ügy április után nem áll meg attól, hogy az egyik hivatal helyett egy másik vizsgálja, ahogy eddig. Azért jelentős változás ez, mert évente 12 ezer hatósági eljárás zajlik.

A kormánymegbízott azt is közölte, hogy a vezetői létszám automatikusan csökken, így átláthatóbb lesz a felelősségi rendszer, tisztább és átláthatóbb a struktúra. Az összevonások nem járnak létszámleépítéssel, de az igazgatói fizetések helyett ezután a felső vezetők főosztályvezetői, illetve osztályvezetői fizetést kapnak. A struktúra már kialakult, de a vezetők személyéről a következő napokban születik döntés. A kormányhivatal jelenlegi létszáma 1438-ról az államkincstári, zöldhatósági és egészségpénztári dolgozók átvételének 1560-ra nő. Egy vezetőre eddig 8 ügyintéző jutott, áprilistól 16 fog. Kormánytisztviselői jogviszony egységesítése miatt a az államkincstár és a zöldhatóság munkatársai az eddig 30 százalékos illetménykiegészítés helyett 35 százalékot kapnak. Áprilistól a főosztályoknál és a kormányhivataloknál is lehet ügyeket intézni.

Egy csokorba kerül például az államkincstártól családtámogatási és lakhatási feladatok, az egészségbiztosítástól átveendő hatósági ügyek, az egészségbiztosítási pénztár, a nyugdíjigazgatóság és a rehabilitációs szakigazgatási szerv. Összevonják az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, valamint a földművelési hivatalt és a növényvédelmi szolgálatot. Önálló marad viszont például a földhivatal és a tisztiorvosi szolgálat. Minimális mértékben, de költözések is várhatók. A kormánymegbízott példaként említette a mérésügyi és műszaki biztonsági osztály.
A részleteket lásd a mellékelt szervezeti ábrán.”

Forrás:
Összevonják az állategészségügyet a földművelési- és a növényvédelmi hivatalt; Dombai Tünde; delmagyar.hu; 2015. március 17.

Megszűnhet az adóbevallás (eddigi) rendszere

„Két év múlva már a Nemzeti- Adó és Vámhivatal készítheti el a személyi jövedelemadó bevallásunkat – derült ki abból az Origo birtokába került a dokumentumból, amelyet az NGM készített az adózás tervezett új rendjéről. A minisztérium megerősítette a tervezet létét, de pontosításokra még szükség van.

2017-től a cégek és a magánszemélyek számára megszűnik az adóbevallás jelenlegi rendszere – derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium készített az államreform bizottság számára.

A NAV feladata lenne
A portálunk birtokába került tervezet szerint a személyi jövedelemadó tekintetében az adóbevallás folyamata a jövőben megfordulna: az adóhatóság készítene egy ajánlatot a magánszemélyek részére, és nekik csak az lenne a feladatuk, hogy ezt jóváhagyják.

Az anyag kapcsán arra jutottunk, hogy a munkáltatóknak sem kell elkészíteniük a pontos kimutatást az éves be- és kifizetéseikről. Ez a cégeknek is komoly adminisztratív tehercsökkenést jelenthet a következő években.

Nem lesz söralátét
A Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozna a bevallás elkészítése, így már „söralátétet” sem kell készíteni.

Az ötlet forradalmi lehet, mivel személyi jövedelemadózás 1988-as bevezetése óta nem volt példa ekkora változtatásra. A birtokunkba került tervezetből az is kiderül, hogy a NAV-nak 2017-ben már képesnek kell lennie arra, hogy elkészítsék a 2016-os bevallást.

Hivatalos döntés még nincs
Úgy tudjuk, az államreform bizottságban tárgyalták a tervezetet, de egyelőre hivatalos döntés nem született erről, azonban az irányával egyetértettek a résztvevők.

Az Origo a dokumentummal kapcsolatban megkereste az NGM-et. A minisztériumban közölték, hogy valóban dolgoznak egy ilyen anyagon, de további pontosításra van még szükség. Szándékunkban áll, hogy a Magyarországon söralátét méretű adóbevallás se legyen – tették hozzá.

A bérből és fizetésből élők
A NAV csak azoknak tudja megcsinálni az adóbevallását, akik kizárólag kifizetőtől (vagyis munkahelytől) kapnak jövedelmet, mert csak arról tud, figyelmeztet Angyal József okleveles adószakértő. Például ha valaki kiadja a lakását, az abból származó jövedelmet magának kell bevallania, anélkül az adóhatóság arról nem tud.

Csak kedvezmények nélkül
Azoknak sem tudja a NAV megcsinálni a bevallását, akik családi adókedvezményt vagy házassági adókedvezményt akarnak igénybe venni, hiszen az adóhatóság nem tud, nem tudhat arról, ha valaki megházasodik vagy gyermeke születik, mondta Angyal József.

Az adózó kiegészítheti
A tervezetből az derül ki, hogy a NAV mindenkinek elkészíti majd az adóbevallás-tervezetet. Aki nem ért egyet vele, például mert olyan kedvezményt akar igénybe venni, amit az adóhatóság nem vett figyelembe, vagy olyan jövedelme volt (esetleg ingatlan bérbeadásából), amit a NAV nem írt be, az visszautasíthatja és kiegészítheti az ajánlatot.

A tájékoztató szerint azok, akiknek van Ügyfélkapu-regisztrációjuk, azon keresztül kapják majd meg az ajánlatot, és ott is hagyhatják majd jóvá vagy módosíthatják. Akiknek nincs Ügyfélkapu-hozzáférésük, azok papíralapon, postafordultával kommunikálhatnak majd a NAV-val.

Régóta esedékes
Ahhoz, hogy az adóbevallások rendszerét így egyszerűsítsék, még más átalakításokra van szükség, amiket egyébként ettől függetlenül már rég esedékes lett volna végrehajtani, véli Angyal József. A legfontosabb az M30-as adatlapot, vagyis a munkáltatói igazolást érinti. Ezt jelenleg a munkáltató állítja ki, pontosabban egy évben az adózó utolsó munkáltatója, aki, ha az adózónak az évben korábban más munkáltatója is volt, az onnan hozott kilépőpapír alapján beírja az adózó máshol szerzett jövedelmeit.

A NAV megtehetné
Ha az M30-at a NAV állítaná ki, amit minden további nélkül megtehetne, mondta Angyal József, hiszen a szükséges adatoknak birtokában van, az nagyban leegyszerűsítené az adózást, és hatalmas terhet venne le a cégek válláról. Az adózó aztán a NAV által kiállított M30-as igazolás birtokában tölthetné vagy töltethetné ki a bevallását.

Ha a tervezett átalakítást megvalósítják, akkor (mivel alapból a NAV mindenkinek csinál majd egy bevallás-ajánlatot) feltehetően a munkáltatói igazolás és a kilépőpapírok rendszere is meg fog változni.

Ne a NAV csinálja
A mostani rendszerben egyébként mindenkit óv attól Angyal József, hogy az adóhatósággal csináltassa meg az adóbevallását. Aki bármilyen kedvezményre jogosult, az jobban teszi, ha magának intézi a bevallást.”

——

„Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készítse el a személyi jövedelemadó bevallásokat – erősítette meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A miniszter hangsúlyozta: munkaanyagról van szó, döntések még nem születtek, de vizsgálják annak lehetőségét, hogy hosszú távon a lakosságnak ne kelljen adóbevallást készítenie.

Varga Mihály hozzátette: támogatja ezt az elképzelést, és bízik benne, hogy a jogszabályi-technikai-informatikai hátteret megvizsgálva ez lehetségessé válik.

Szeretnék elérni, hogy ha a NAV úgyis rendelkezik minden cég pontos adataival, bevallásaival, akkor csak egy technikai lépés, hogy összevezetve az adószámokon a különböző kifizetéseket, jövedelmeket, az adóhivatal készítse el az adóbevallásokat – közölte a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: ez a munkáltatóknak is könnyebbséget jelentene.

Kedden a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva az origo.hu írt arról, hogy két év múlva már a Nemzeti- Adó és Vámhivatal készítheti el a személyi jövedelemadó bevallásokat…”

Forrás:
Megszűnhet az adóbevallás rendszere; Kovács András; Origo; 2015. március 17.
Vizsgálják, hogy a NAV készítsen el minden szja-bevallást; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. március 18.

Egy év múlva már Debrecenben működhet az agrártárca

„Újra napirendre kerül a minisztériumok költözése. Hamarosan a kormány elé kerül az az előterjesztés, amely szerint jövőre már Debrecenben működhet a Földművelésügyi Minisztérium – értesült a Magyar Nemzet.

Hamarosan a kormány elé kerül az a tervezet, amelynek értelmében mégis vidékre költözhet a Földművelésügyi Minisztérium – értesült a keddi Magyar Nemzet. Az előterjesztés szerint egy év múlva már Debrecenben működhet a Fazekas Sándor vezette tárca.

A miniszter szerint döntés még nem született az ügyben, a tárca egyelőre mérlegeli a költözés lehetőségét.

Debrecen mellett szól, hogy az ország második legnagyobb városa, és a mezőgazdaság egyik központjaként tartják számon. Ugyanakkor nehezen megközelíthető, és feltehető, hogy a tárca jelenlegi dolgozói közül kevesen vállalnák a költözést vagy az ingázást, amit a vidékre település hozna magával.

Tavaly, az új Orbán-kormány megalakulása után merült fel, hogy több minisztériumot vidékre költöztetnének a decentralizáció jegyében, de egyelőre csak a Miniszterelnökség alá tartozó agrár-vidékfejlesztési államtitkárság költözött Kecskemétre. A tavalyi tervekben még a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költöztetése is szerepelt.

Az FM költözésével kapcsolatban tavaly év vége felé lelassultak az események, már úgy tűnt, hogy a terv elhalóban van, holott tavasszal Fazekas Sándor már egyeztetett is Kósa Lajos akkori polgármesterrel is. A debreceni önkormányzat az ügyben későbbre ígért tájékoztatást.”

Forrás:
Egy év múlva már Debrecenben működhet az agrártárca; HVG.hu; 2015. március 17-

Széchenyi 2020: Még sokat kell várni az innovációs pénzekre

„A Széchenyi 2020 egy 34 milliárd eurós keret, amivel Magyarország számolhat. A pénz 60 százaléka gazdaságfejlesztésre irányul – mondta Harsányi Gábor, a GoodWill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. igazgatója a Világgazdaság konferenciáján.

Kapacitásbővítésre több mint 500 milliárd forint jut, de nagyvállalatként nagyon korlátozott eséllyel lehet indulni a pályázatokon. Több pénzt jut feldolgozóiparra, de kevesebb más ágazatokra. A szakértő aggályosnak nevezte, hogy nagyobb volumenű gazdaságfejlesztési forrás mellett szűkítik a hozzáférhetőséget.

Innovációra 580 milliárd forint lesz, ami jelentős; a GINOP második prioritása szól a K+F pénzekről. Szeptember és december között jelennek meg az első K+F források – mondta Harsányi. Új piacképes termékek és szolgáltatások fejlesztésére, ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre is jut pénz. A vállalkozások közötti és a vállalkozás-kutatóhely együttműködést is támogatják. Fontos tényező lesz a nemzetközi K+F – sorolta a GoodWill igazgatója. Startupok is előtérben lesznek a pályázatokon, ami Harsányi szerint kedvező. Akár a technológiai öletek első szakaszában is pénzeket lehet lehívni. (A VEKOP prioritás a közép-magyarországi pályázatokat takarja. Itt jóval kisebb összeg áll a pályázók lehetőségére.)

Az új hétéves támogatási ciklus újdonsága, hogy csak elektronikus formában lehet pályázni. Ez azért rossz, mert a támogatás elnyerése attól függ, hogy milyen gyorsan jelentkeznek a cégek a pályázatra. „Nem azon kellene múlnia a támogatások elnyerésének, hogy ki milyen gyorsan nyomja le az enter billentyűt és milyen gyors a sávszélessége” – mutatott rá. Az is újdonság, hogy egyre több lesz a visszatérítendő támogatás, vagyis a támogatott hitel. „Ha valaki támogatást szeretne, sokszor fel kell vennie hozzá vennie visszatérítendőt is” – emelte ki. Újdonság, hogy egyszerűsödik a biztosítéknyújtási kötelezettség.

Ugyan hazai pénzek még nincsenek, de a Horizont 2020, vagyis a közvetlen brüsszeli támogatások tavaly óta elérhetőek. Ugyanolyan hétéves pénzügyi keret van, de nem csak magyar cégek indulhatnak el, hanem az unióból bármelyik országból pályázhatnak cégek. Harsányi kiemelte, hogy itt minden pályázat az innováción alapul; az unió előtérbe szeretné helyezni a kísérleti fejlesztést, és egyedül, önállóan is elindulhatnak kkv-k. A fő prioritás az energetika, az orvostudomány, a mezőgazdaság-élelmiszeripar és az infokommunikáció.”

Forrás:
Még sokat kell várni az innovációs pénzekre; Világgazdaság Online; 205. március 17.

Magyary Zoltán Tudományos Emlékülés

„2015. március 24-én emlékezünk meg Magyary Zoltán egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője halálának 70. évfordulójáról.

Magyary Zoltán emléke és munkássága előtt tisztelegve az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos emlékülést rendez, melyre tisztelettel meghívjuk.

A konferencia
ideje: 2015. március 24. 10.00-14.00
helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)

Program

10.00
* Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára: Köszöntő
* Prof. Dr. Mezey Barna, egyetemi tanár, rektor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Magyary egyetemfejlesztő munkássága
* Prof. Dr. Patyi András, egyetemi tanár, rektor (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Magyary és a közigazgatási reform

Szünet

11.00
* Dr. Fazekas Marianna, tanszékvezető habilitált egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék): Magyary tudományszervező tevékenysége – a Magyar Közigazgatástudományi Intézet
* Prof. Dr. Várnay Ernő, tanszékvezető egyetemi tanár (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa Jogi és Nemzetközi Jogi Tanszék): Magyary Zoltán a költségvetési jogról
* Dr. Koi Gyula, tudományos munkatárs (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet): Magyary Zoltán indulása. Életpályájának 1919 és 1922 közötti időszaka az újabb kutatások fényében
* Dr. Horváth Attila, egyetemi tanársegéd (NKE KTK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet), igazgató (NKE Magyary Zoltán Szakkollégium): Tanítványok – 70 évvel később. Hagyományőrzés és tehetséggondozás a Magyary Zoltán Szakkollégiumban

12.40
Zárszó

Szendvicsebéd

Részvételi szándékát kérjük, 2015. március 20-ig szíveskedjen jelezni a protokoll@uni-nke.hu e-mail címen. Visszajelzését akadályoztatása esetén is várjuk.”

Forrás:
Magyary Zoltán Tudományos Emlékülés; Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Jó és rossz adózókra választják szét az országot

„- Elkészült az új adózás alapjait lerakó program.
– Jó és rossz adózókra választják szét az ügyfeleket.
– Rövidítik az adóellenőrzés határidejét, a megbízható adózók esetében hat hónapra.
– Több pénzt kellene visszafizetnie a NAV-nak a késedelmes utalások esetén: a jegybanki alapkamat kétszerese helyett négyszeres lehet a szorzó.
– Egy sor szolgáltatással bővülne az online adózók köre, például az éttermekkel, fényképészekkel.
– Alacsonyabb szankciókkal számolhatnak a kis adózók mulasztás esetén, az 50 százalékos küszöb lemehet 10-20 százalékra.

Március idusához illően forradalmi újításokkal állt elő az Államreform Bizottság az adózás területén. Ahogy az tegnap este az Origo hírportálon megjelent, a testület azt javasolja, hogy 2017-től az adóhatóság töltse ki a munkajövedelmet szerző adózók adóbevallását. Ezen túl azonban számos más, nagy horderejű javaslat is kovácsolódott a bizottság ülésein, melyekről most a Figyelő Online számol be a birtokunkba került program alapján.

Mielőtt azonban részleteznénk az elképzeléseket, összefoglalóan megállapítjuk, hogy amennyiben a kormány áldását adja a javaslatokra, akkor a mostaninál sokkal ügyfélbarátabb, szolgáltatóbb adóhatóság működhet a jövőben. Akkor vágjunk is bele. Ma egy adóellenőrzést lényegében a végtelenségig el tud húzni a NAV. A meghosszabbítására számos oka lehet a szervezetnek, amelyekkel élnek is a gyakorlat szerint. Nem ritka, hogy egy évig is elhúzódhat a vizsgálat, ami – nem kell részletezni – mennyi bosszúságot okozhat a vizsgált társaságnál. Hiányoznak a kötelező végső jogszabályi határidők, amelyeket a NAV-nak figyelembe kellene vennie – állapítja meg az Államreform Bizottság. Ennek a jóhiszemű adózók kárát látják, s ezek a negatív benyomások nem segítik az adómorál javulását. Ezért a testület azt javasolja, hogy a jövőben különüljenek el a megbízható adózók a többiektől, és előbbiek esetében az adóhatósági ellenőrzés időtartama ne léphesse túl a hat hónapot. Részben ide tartozó kezdeményezés, hogy a felügyeletet ellátó tárca – a Nemzetgazdasági Minisztérium – kiterjesztettebb kontrollt tudjon gyakorolni a NAV felett, szakmai irányító szervként, ami azzal járna, hogy felülvizsgálhatná az adóhatóság belső szabályzatait, a tevékenységét rendszeres beszámoltatással, állásfoglalásainak előzetes minisztériumi véleményezésével befolyásolhatná. Ez a javaslat meglátásunk szerint fel fogja erősíteni a politikai kritikákat, amelyek a kormány indokolatlan mélységű beavatkozását, netán bizalmas adatokhoz való hozzáférés veszélyét fogják szóvá tenni.

Tovább haladva, szintén az ügyfeleknek kedvező változás lehet, hogy a NAV-nak több pénzt kellene visszafizetnie az adózónak, ha késedelmesen utalja vissza a pénzt. Ma a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeg illeti meg az adózót késedelmi kamatként, de a szorzószám a későbbiekben négyszeres is lehet. Az indoklás szerint ez elősegíthetné az adóhatóság részéről az eljárási határidők pontosabb betartását. Arról is szó van a programban, hogy amennyiben az első fokú adóhatósági határozat ellen benyújtott adózói fellebbezésnek helyt adnak, akkor a fellebbezési illeték ötszörösét, de legalább 250 ezer forintot kellene az adózó részére megfizetni.

A testület foglalkozott az áfacsalások visszaszorításának ügyével is. Itt az a javaslat, hogy szélesítsék az online pénztárgépet alkalmazni kötelezett vállalkozók körét. Ez vonatkozna a fodrászati, a szépségápolási, a fizikai közérzetet javító, a magánellátás keretében nyújtott orvosi szolgáltatásokra, továbbá az egyéb humán-egészségügyi, az állat-egészségügyi, a piaci kereskedelmi, a gépjármű-karbantartási, az alkatrész-kereskedelmi, a testedzési, az egyéb szórakoztatási, a sportlétesítmény működtetési, az éttermi, a textil, a szőrmemosási, a tisztítási, az egyéb személyi szolgáltatási, a fényképészeti szektorokra.

Mint előbb említettük, sor kerülne az adózók megkülönböztetésére a szerint, hogy jó vagy rossz adósnak minősülnek. A testület szerint ennek megvannak a feltételei. A jó adósok közé mintegy 470 ezer vállalkozás tartozhat a becslések szerint, ők pozitív elbánásban részesülhetnek, csökkenhet az adózási kötelezettségük. Ezen túl odáig is eljuthat a reform, hogy idővel a cégek maguk végezhessék el adóellenőrzésüket. Ezt ösztönözné a rendszer, de aki egyszer tilosba téved, azt nagyon keményen megbüntetnék. A „regisztrációt” a megbízható, jó adósok közé egy a cég által kezdeményezett, az adott időszakra vonatkozó átfogó ellenőrzéssel kellene elkezdeni, a kérelmet egy „kellően magas díjhoz” kötné a bizottság annak érdekében, hogy az ne kösse le túlzott mértékben a NAV erőforrásait. Innen lehetne továbblépni abba az irányba, hogy a feddhetetlen múlttal rendelkező cégek önként vállalnák a folyamatos adóhatósági kontrollt. A feltárt adókülönbözetet a bizalmi együttműködés keretében alacsony szankciókkal lehetne rendezni, de az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem kellene bírságot fizetni.

Végül a kisebb jó adózókat hozná előnyös helyzetbe, hogy a kisebb súlyú mulasztások esetén a jelenlegi minimum 50 százalékos büntetési tétel helyett az adóhiány 10-20 százalékát elérő szankciókra számíthatnának. Ez főleg a kisvállalkozások, magánszemélyek ügyeiben hozhat könnyebbséget, amennyiben a hiba, mulasztás első alkalommal fordul elő, ráadásul a jogi helyzet vitatott.”

Forrás:
Jó és rossz adózókra választják szét az országot; Baka F. Zoltán; Figyelő Online; 2015. március 18.

Még az idén befejeződhet a késében lévő Heves megyei uniós projektek többsége

„Várhatóan javarészt még az idén befejeződnek az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, ám elmaradásban lévő Heves megyei fejlesztések – mondták a megkérdezett projektgazdák az MTI kérdésére.

Heves megye mintegy kéttucatnyi programmal szerepel a Miniszterelnökségnek az előző hétéves ciklusban késedelmet szenvedő projekteket számba vevő, a közelmúltban közzétett listáján. A késedelem megállapításakor a projekt hatályos támogatási szerződésében rögzített, 2014. december 31-ig elérendő kifizetési terv és a 2015. február 9-ig történő kifizetési tény érték különbözetét vették figyelembe a lista összeállítói.

A Heves megyei projektek közül az egyik leglátványosabb az egri vár turisztikai attrakcióinak fejlesztését célzó, másfél milliárd forintot meghaladó beruházás. A hányatott sorsú program megvalósulását – a város a Heves Megyei Önkormányzatot és a Heves Megyei Intézményfenntartó Központot követően lett 2013-ban harmadikként a pályázat kedvezményezettje – több helyen is régészeti feltárások akadályozták.

A projektgazda közlése szerint a hat éve futó projekt műszaki tartalmának módosítása mellett „nagy erőfeszítésekkel” ugyan, de a beruházás mindkét ütemével végezni tudnak a kivitelezők az év végére.

Az Eger gesztorságával működő Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztésére, azaz a szelektív hulladékgyűjtés városszintű kiterjesztésére hivatott, 4,1 milliárd forintot meghaladó projekt közel 3,3 milliárd forintos elmaradását a közbeszerzési eljárás eredményének megtámadásával magyarázzák az egri városházán.

Zentai László, a polgármesteri hivatal médiareferense ugyanakkor arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Közbeszerzési Döntő Bizottság a napokban engedélyezte a kiviteli szerződés megkötését. „A projekt teljesítése feszített munkát igényel, de reményeink szerint ezzel együtt is lezárul novemberben” – írta közleményében.

Öt pályázattal szerepel a listán az egri Eszterházy Károly Főiskola. Prokajné Szilágyi Ibolya, az oktatási intézmény projektfejlesztési és -koordinációs osztályának vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ezen projektek egy része valójában már befejeződött, a többi pályázat esetében pedig sikerült a megvalósítási időt meghosszabbítaniuk.

Mintegy hatmilliárd forintos fejlesztés zajlik az egri Markhot Ferenc Kórházban. A szervezeti és infrastrukturális megújulást célzó beruházásra még 2010-ben nyert el uniós támogatást a Heves Megyei önkormányzat, a kivitelezői szerződés megkötésére azonban csak tavaly júliusban került sor – idézte fel közleményében a kórház.

Tájékoztatásuk szerint a későn elkezdődött beruházás megvalósítását két részre szeretnék bontani: az unió finanszírozásában megvalósuló első szakasszal október 31-ig kellene végeznie a kivitelezőnek, míg a kormányzati forrásból megvalósuló második szakaszt 2016 első negyedévének végéig tervezik megvalósítani. A két ütemű befejezéshez kormányhatározat szükséges, amire most várnak – közölte az intézmény.

Megtalálható a listán a Heves Megyeik Kormányhivatal is: a kormányablakok akadálymentesítésére 217,5 millió forintot nyertek el a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP), az elmaradás esetükben közel 151 millió forint volt.

A kormányhivatal tájékoztatása szerint Lőrinciben, Hatvanban, Gyöngyösön, Hevesen, Egerben és Bélapátfalván történnek felújítások a projekt keretében.

A füzesabonyi kormányablak akadálymentesítése átkerült a MÁV Zrt. pályázatába, mert a kormányablak helyszínéül szolgáló helyiség a vasút tulajdonában van. Pétervásárán pedig az akadálymentesítés korábban, egy másik EU-s projekt keretében már megtörtént, így ott a még szükséges kisebb átalakításokat kizárólag hazai forrásból valósítják meg.

A kormányhivatal közleményében kitér rá: a pályázat befejezési határidejét az emberek „speciális igényeihez igazodó kiviteli tervek kidolgozása” miatt módosították 2015. december 31-ére.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) három – egy félmilliárd forintos és két 300 millió forintot meghaladó – természetvédelmi projektje is szerepel a listán. A BNPI tájékoztatása szerint a változó mértékű elmaradás csupán adminisztrációs késedelem, tényleges kifizetési vagy végrehajtási csúszásról nincs szó.”

Forrás:
Még az idén befejeződhet a késében lévő Heves megyei uniós projektek többsége; Híradó/MTI; 2015. március 19.

Kész zalai beruházás is van a késő uniós projektek között

„A miniszterelnökség közzétette az uniós finanszírozású késedelmes beruházások listáját, de azon már elkészült projektek is szerepelnek – jelezte több projektgazda. A kancellária összegzése szerint a februári 1716 elmaradt projekthez képest márciusban már csak 1333 késedelemben lévő program maradt az állami és önkormányzati szektorban, esetükben is több mint 100 milliárd forinttal csökkent az elmaradás.

Csaknem félszáz Zala megyei projekt szerepel a miniszterelnökség által közzétett, európai uniós finanszírozású késedelmes beruházások listáján, több projektgazda ugyanakkor azt mondta az MTI-nek, hogy már befejezték, vagy a közeljövőben lezárják a projektjeiket.

A késedelmesnek feltüntetett projektek között van egyebek mellett több útépítés és felújítás, amelyek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásai. A több tízmilliárd forint értékű munkálatok sorában szerepel a 86-os főút Zalalövőt elkerülő szakasza – amelynek építése még zajlik -, illetve a 76-os főút két szakaszának útburkolati megerősítése és hévízi elkerülő út megépítése, de ezeket már hónapokkal ezelőtt átadták a forgalomnak.

Loppert Dániel, a NIF kommunikációs igazgatója az MTI érdeklődésére közölte: a két utóbbi útszakaszt már valóban forgalomba helyezték, de a támogatási szerződés lezárása egy-egy projekt esetében nagyon időigényes feladat, hosszú hónapokat vesz igénybe. A pénzügyi zárás a 2007-2013-as költségvetési ciklusban indult projektekről azonban legkésőbb 2015 végéig megtörténik.

A nem állami beruházások közt Zalában az egyik legnagyobb összegű késedelmet, 1,1 milliárd forintot a nagykanizsai agglomeráció csatornaberuházása és szennyvízprojektje mutatja a Miniszterelnökség listáján. Az összesen 9,4 milliárd forintos beruházás utolsó eleme is elkészült már tavaly, ráadásul olcsóbban mint tervezték, ezért a megtakarítást – amit eddig nem hívtak le – más kiegészítő elemekre kívánják fordítani – mondta el az MTI-nek Fitos István projektmenedzser.

Egy 360 milliós eszközvásárlás közbeszerzése most folyik, a fennmaradó összegből pedig tartalék eszközöket, szivattyúkat, munkagépeket vásárolnának, ehhez pedig még nem készült el az általuk kért szerződésmódosítás, ezért szerepelhet a fel nem használt összeg késedelemként a projektlistán.

Hasonlóan nagy összegű, majdnem egymilliárd forintos elmaradást mutat két zalaegerszegi közvilágítási rendszer korszerűsítésére szolgáló projekt. Doszpoth Attila projektmenedzser az MTI-nek elmondta: az előkészítés és a tervezés jóval hosszabb időt vett igénybe, mint amennyit a konkrét kivitelezés, a hatezer lámpatest cseréje igényel. A kivitelezői szerződést már januárban aláírták, s a tervek szerint április elején elkezdik és május végére be is fejezik a munkálatokat, tehát nem csúsznak ki az év végi elszámolási határidőből.

Több mint félmilliárd forintot nem hívtak még le a keszthelyi és a hévízi kórház funkcióit integráló, 953 millió forintos beruházásból. Kvarda Attila, a két intézmény igazgatója az MTI-nek azt mondta, késett a támogatói szerződés aláírása, emiatt idén szeptember végére módosították a befejezési határidőt is. Ehhez pedig időarányosan tartják magukat, az építkezési munka gyakorlatilag elkészült, a gépek, műszerek folyamatosan érkeznek, az informatikai eszközöket pedig már beszerezték.

Csaknem 150 millió forintot nem használtak még fel a zalakarosi kistérség által még 2009-ben indított közlekedésfejlesztési projektből. Novák Ferenc, a fürdőváros polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: a hat éve húzódó, már 2011-re lezárni tervezett beruházás egyfajta állatorvosi ló, annyi akadályozó tényező bukkant fel az évek során. Az összesen 654 millió forintos projekttel Zalakaroson és Keszthelyen már korszerűsítették az autóbusz-pályaudvart, a két város térségében több tucatnyi megállóhelyet alakítottak át, és idén várhatóan le tudják zárni a munkát. Ezt eddig egyebek mellett az hátráltatta, hogy kiderült, egyben kezelhetetlen a beruházás, ezért a közbeszerzés is elsőre megoldhatatlan volt, de elhibázták a terveket is, s mindezek sokszori átdolgozást és szerződésmódosítást vontak maguk után.

Teskánd egy két kilométeres kerékpárút kiépítését nem tudta eddig befejezni, mert a MÁV és a nemzeti vagyonkezelő nem tudja eldönteni, ki adhat engedélyt az építkezéshez állami területen – közölte a település független polgármestere az MTI megkeresésére. Tóth István Jánosné a 173 milliós beruházásról – amelyből 158 milliót nem hívtak még le – azt mondta: az egykori vasúti töltésen vezetett nyomvonal egy része Bagodnál már elkészült, de a fennmaradó két kilométer megvalósítására is „startra készen áll” a kivitelező, így rajtuk nem múlik, hogy elkezdjék és még idén be is fejezzék az építkezést.

Az uniós szabályok szerint a 2007-2013-as pénzügyi időszakban megítélt támogatások esetén a műszaki kivitelezést és a pénzügyi elszámolást legkésőbb idén december 31-ig kell teljesíteniük a projektgazdáknak. A késedelem megállapításakor a projekt hatályos támogatási szerződésében rögzített, 2014. december 31-ig elérendő kifizetési terv és a 2015. február 9-ig történő kifizetési összeg különbözetét vették figyelembe.”

Forrás:
Kész zalai beruházás is van a késő uniós projektek között; Híradó.hu/MTI; 2015. március 19.

Időben befejeződnek a késésben levő uniós fejlesztések Nógrádban

„Akadálymentesítési, ivóvízminőség javítási, napelemes és kerékpárutas beruházások egyaránt szerepelnek a Miniszterelnökség által közzétett, késedelmesen teljesítő uniós projektek listáján, az összegek 1,3 milliótól 1,5 milliárd forintig terjednek.

A projektgazdák arról tájékoztatták az MTI-t, hogy időre befejeződnek a beruházások. A 2007-2013-as időszakban megítélt támogatások esetén legkésőbb december 31-ig teljesíteni kell a műszaki kivitelezést és a pénzügyi elszámolást.

A Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás egymilliárd 589 millió forinttal szerepel a listán. Dóra Ottó, a társulás elnöke elmondta, a bürokrácia és a szabályok menet közbeni változtatása okozta a csúszást, és bár nagyon feszített lesz, de határidőre befejezik a beruházást.

A balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet 441 millió forinttal szerepel a listán, projektjük a kórház struktúrájának modernizálása. Mint az MTI Szabó Géza igazgatótól megtudta, a napokban lefolytatott ellenőrzés nem tartotta aggályosnak a projekt végrehajthatóságát.

A Cered Térségi Vízellátó Rendszer Ivóvízminőség-javítási Program Önkormányzati Társulás elmaradása 136,9 millió forint. Tajti Tibor, Cered alpolgármestere elmondta, gondok voltak a szolgalmi jogok bejegyzésével, főleg a külföldi tulajdonosoknál, illetve több esetben be kellett szerezni a hiányzó hagyatékhagyó végzést, ez okozott csúszást. Havonta egyeztetnek a beruházásról, a fővállalkozó ígérete szerint március végére megkapják a vízjogi létesítési engedélyt, és megkezdődhet a kivitelezés – tette hozzá.

A Nógrád Megyei Kormányhivatal az akadálymentes kormányablakok kialakításával késik, itt 8 millió forintról van szó. Kalocsai Péter főigazgató közölte: három kormányablakot már átadtak (Salgótarjánban, Bátonyterenyén és Szécsényben), a balassagyarmati beruházáshoz új határidőt kaptak, és október 31-re az is elkészül. Hozzátette, a további két kormányablak akadálymentesítése – Pásztón és Rétságon – hazai forrásból valósul meg.

Nógrádmarcal épületenergetikai fejlesztésre nyert pénzt, a késedelmes összeg itt 1,3 millió forint. Vályi Nagy András polgármester tájékoztatása szerint az óvodára szereltek fel napelemeket, emiatt új, oda-vissza mérős villanyórákat kell felszereltetni, ez folyamatban van. Hetek kérdése – tette hozzá.

Szendehely belterületi földutak fejlesztésével és kerékpárút tervezésével került fel a listára 7 és 6,3 millió forinttal. Mint Altsach Ignác polgármester elmondta, számlakifizetés késedelme miatt maradt pénz az önkormányzatnál a lehívott támogatásból, emiatt nem történt meg a pénzügyi elszámolás, de ez június 30-ig lezárul, és ugyaneddig elkészül a kerékpárút tervezése is. Utóbbinál egyébként szerződésmódosítást kért az önkormányzat.

Bátonyterenyén már működő egészségügyi irodát alakítottak ki, a kistérségi többcélú társulás pedig óvodafejlesztésekre nyert pénzt. A két projekt késedelmes összege 29, illetve 10 millió forint. Nagy-Majdon József, a város polgármestere, a társulás elnöke azt közölte, hogy beadták az utolsó dokumentumokat, elvégezték a hiánypótlást, mindkét pályázattal időben el tudnak majd számolni.

A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum Öblösüveggyár történeti és üvegművészeti tanulmányi raktárt alakít ki, ők eddig 20 millió forinttal nem számoltak el. Fodor Miklós megbízott igazgató elmondta: május 31-ig kértek halasztást, és ezt a határidőt tartani tudják.

Bercelen az óvodafejlesztési beruházással, és 4,9 millió forint elszámolásával maradtak el, de a hivatal tájékoztatása szerint kora őszre lezárják a beruházást.

Érsekvadkerten az ifjúsági házra telepítettek napelemet, és a teljesítés még 2014 augusztusában megtörtént – mondta az MTI-nek Kovácsné Nagy Mária polgármester. Hozzátette: azért nem tudtak még elszámolni, mert fél éve nem tudják megkötni a csatlakozási szerződést az áramszolgáltatóval, ezt már többször jelezték is.”

Forrás:
Időben befejeződnek a késésben levő uniós fejlesztések Nógrádban; Híradó.hu/MTI; 2015. március 19.

Hamarosan újra pályázatot hirdet a kormány a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére

„Hamarosan újra pályázatot hirdet a kormány a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére. A pályázaton elnyerhető támogatás jelentősen segíti helyi közlekedés feltételeinek javítását – jelentette be Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a tanyák fejlődési lehetőségeit elemző szakmai műhelykonferencián.

A pályázatok – tervezett áprilisi – meghirdetésével a települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, non-profit szervezetek és egyházak önerő nélkül is lehetőséget kapnak a közösségi kistérségi szolgáltatás ellátásához szükséges gépjárművek beszerzésére.

A tervezés alatt álló új Vidékfejlesztési Programban is számos egyéb lehetőség áll a vidéki térségek felzárkózásának elősegítésére. Turisztikai, kézműves vagy bármely más specifikus helyi szolgáltatás támogatására várhatóan átalányköltséget számolhatnak majd el a pályázók.

Kiemelten érvényesül a jövőben az élelmiszertermelő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelők munkahelyteremtő támogatása, versenyképességük növelése, innovációs fejlesztéseik ösztönzése. A LEADER pályázati kiírásai útján támogatja a felmerülő fejlesztési igények helyben történő megvalósítását.

A 2014-2020-as program az előzőnél nagyobb hangsúlyt fektet a Helyi Fejlesztési Stratégiák minőségére, amelyek az előttünk álló időszakban a helyi gazdaság megerősítése mellett a kedvezőtlen társadalmi folyamatok enyhítését, a fenntartható gazdálkodást és az ökofalvak turisztikai fejlesztését támogatják. A 2014-2020-as programozási ciklus egységesített pályázati rendszerérében – így a LEADER-programban is – lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz, a pályázóknak sokkal kevesebb adminisztrációs teherrel kell szembenézniük.

Agrár-vidékfejlesztési célokra 2020-ig mintegy 1250 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormány legfontosabb célja vidéki munkahelyek teremtése és a kézimunkaerő-igényes ágazatok koncentrált támogatása. Előreláthatólag Brüsszel májusban fogadhatja el a hazai programot.”

Forrás:
Újabb tanyabuszok a vidéki térségek szolgálatában; Miniszterelnökség; 2015. március 12.

Közigazgatási, politikai informatika

9 milliárd forintba került az adóhivatal IT-fejlesztése

„A költségvetés adóbevételeit csökkentő, illetve arra különösen nagy kockázatot jelentő módszerek, gazdasági folyamatok feltárását és visszaszorítását, valamint a hátralékok hatékonyabb kezelését és behajtását segítő, továbbá az ügyfelekkel való kapcsolattartást korszerűsítő informatikai fejlesztéseket valósított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – mondták el a hivatal szakemberei. Az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programon (EKOP) belüli három kiemelt projekt megvalósítása 9 milliárd forintba került és teljes mértékben uniós forrásból valósult meg. Sinkáné Csendes Ágnes, a NAV adószakmai főigazgatója elmondta: az ellenőrzés akkor hatékony, ha minél több és jobb minőségű adat áll rendelkezésre. Az ellenőrzésben szemléletváltásra is szükség volt, a régmúlt ellenőrzése helyett a közelmúlt folyamataira koncentrálnak, mert könnyebb a bizonyítás és a megtérülés is valószínűbb. Fontos az is, hogy az adóhivatal ne zaklassa a jogkövető adózókat, az adócsalókat ugyanakkor minél előbb kiemelje, ezért a kiválasztás szerepe felértékelődött.

A korszerű informatikai háttér mindenekelőtt abban segíti a NAV munkáját, hogy az adóbevételeket kockáztató módszereket és az adóelkerülésre specializálódó gazdálkodói kart kiszűrje. A fejlesztés kulcsa az adatok összekapcsolása és gyors elemzése. Az így nyerhető következtetésekkel ki lehet emelni azokat az adóalanyokat, akiknél ellenőrzéssel azonnal meg kell szakítani a káros folyamatokat. Az eddiginél nagyobb pontossággal valószínűsíthetőek és kiszűrhetőek a csalárd célzattal létrejött számlázási láncolatok, és a kapcsolati kockázatok elemzésével behatárolható az áfa kiutalása előtt ellenőrizendők köre.

Az adószakmai főigazgató elmondta: mintegy 1,8 millió működő adóalany van, ebből 719 ezer társas vállalkozás, miközben a NAV-nál 4900-an dolgoznak az ellenőrzés területén, közülük 2957 a revizor. A NAV 2014-ben 225 ezer ellenőrzést végzett és 582 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg. Az egy adóellenőrzésre jutó adókülönbözet tavaly 17,9 millió forint volt. A módszerekről elmondta: a NAV adatbázisába betöltött áfaadatokat, tételes áfanyilatkozatokat partnerenként összesítik, amiből kiderül, hogy a vizsgált adózó milyen partnerekkel áll kapcsolatban, mekkora a forgalma, a másik fél ezeket az adatokat jelentette-e. A revizorok ezen adatok segítségével számlázási láncolatokat tudnak feltárni.

A kockázatkezelésben nagy szerepe van a 2012 januárjában bevezetett adóregisztrációs rendszernek is, alkalmazása óta mintegy 200 ezren nem kaptak adószámot vagy törölték azt. Akik az adószámot megkapták, azok sem ülhetnek a babérokon – derült ki -, ugyanis újabb kockázatelemzés következik. Tavaly 66 ezer adózót vontak kockázatelemzés alá, 15 ezer kérdőívet küldtek ki, amelyet 5 ezren nem küldtek vissza, közülük végül 3500-nak törölték az adószámát. Fokozott adóhatósági felügyeletet 2600 adózónál rendeltek el a tevékenységi kör kockázatai, finanszírozási forrás vagy munkavállalók hiánya miatt.

Sinkáné Csendes Ágnes kiemelte továbbá a NAV becslési adatbázis rendszerét, amely a jövedelmi típusú adókkal foglalkozik és a társasági adóalanyok, egyéni vállalkozók vizsgálatakor nyújt segítséget a revizoroknak. Az adatbázis segítségével adózói csoportokat lehet képezni és paramétereiket össze lehet hasonlítani a hasonló településeken működő vállalkozók által bevallott adatokkal. A korszerűsítés a végrehajtást is támogatja, az új rendszer ugyanis egy részletes és aktuális térképet ad az adózókról, a változásokról, egyúttal kockázati szintenként kategorizálja a gazdálkodókat.

A működő adózók hátraléka tavaly 567 milliárd forint volt, 4,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A végrehajtás területén 1500-an dolgoznak az adóhivatalnál, akiknek nem csak az adóhátralékot kell behajtaniuk: tavaly 1,2 millió – az egy évvel korábbinál 11 százalékkal több – végrehajtás indult a társszervek kérésére, 140 jogcímen szedtek be hátralékot. A hátralék prognózis rendszer segítségével, ami új projekt, megismerhetők az adózó fizetési, bevallási szokásai, hogy várható-e a tartozás önkéntes megfizetése, továbbá, hogy melyek vele szemben a legalkalmasabb eszközök.

Lakos Lambert István, a NAV Informatikai Intézet főigazgatója elmondta, az adóhivatal digitális adatbázisának zömét a benyújtott bevallások szolgáltatják, de kapnak adatokat a társszervektől, az uniós társhatóságoktól, továbbá bekerülnek az online pénztárgépektől érkező és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) adatai is. A NAV munkatársai az adatokat önállóan is fel tudják használni elemzésre (adatbányászat), de célzott – például a végrehajtás számára releváns – adatokat is tudnak szolgáltatni.

Sinkáné Csendes Ágnes szerint a létrejött informatikai rendszer az adózók kéréseinek, bejelentéseinek kezelését is gyorsítja. A komplex minősítési rendszernek köszönhetően jelentősen rövidülhet például a fizetési kedvezmények elbírálásának átfutási ideje. A gazdasági társaságok, költségvetési szervezetek és később a társadalmi szervezetek a NAV nyilvántartása alapján automatikus jogosultsággal rendelkeznek az elektronikus ügyintézéshez, törvényes képviselőik a www.magyarorszag.hu oldalon meghatalmazást adhatnak más természetes személynek az adóügyek elektronikus intézésére.”

Forrás:
9 milliárd forintba került az adóhivatal IT-fejlesztése; SG.hu/MTI; 2015. március 17.

Szolnokon is kész az új mentésirányítási központ

„A megyei jogú városok közül utolsóként Szolnokon is átadták hétfőn az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új mentésirányítási rendszerének helyi központját. Az uniós forrásból megvalósult fejlesztés mellett a szolnoki mentőállomás épülete és eszközállománya is megújult.

Az eseményen Burány Béla, az OMSZ főigazgatója elmondta: két uniós projekt keretében több mint 4 milliárd forintból fejlesztik a mentésirányítás rendszerét, és csaknem 11 milliárd forintot fordítanak a mentőállomás-hálózat korszerűsítésére.

Előbbivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az „a kockás papírtól a számítógépig hatalmas evolúciós ugrást jelent” a hazai mentésirányítás történetében. Az országszerte megvalósuló beruházások jelentőségére utalva pedig kijelentette: az erre fordítható milliárdok lehetővé teszik, hogy a szolgálat munkatársai az eddigieknél is jobban menthessék a menthetőt.

Szólt arról is, hogy 22 új mentőállomás építése mellett november 30-áig 60 állomás korszerűsítését, „dinamizálását” is elvégzik. Jelezte: a több mint harminc éve épült szolnoki mentőállomáson is ideje volt a közel 27 millió forintos „ráncfelvarrásnak”, amely otthonosabbá, gördülékenyebbé és energiatakarékosabbá teszi a 6 mentőjárművel 16 település 117 ezernél több lakóját ellátó 64 dolgozó mindennapjait, akik évente mintegy 12,5 ezer riasztást kapnak.

Bene Ildikó (Fidesz–KDNP), a térség országgyűlési képviselője az átadáson fontos lépésnek nevezte az OMSZ beruházássorozatát, amely szerinte a szervezet komoly szemléletváltásával jár együtt. A korszerűsítésre elköltött milliárdok legfontosabb célja, hogy a segítség 15 percen belül mindenki számára elérhető legyen és ehhez az adott helyzetben legmegfelelőbb szakemberek és eszközök álljanak a mentőszolgálat rendelkezésére – fogalmazott.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a folyamatban lévő fejlesztéssorozathoz kapcsolódóan Jászboldogházán és Kőtelken új állomás épül, Kunhegyesen, Kisújszálláson és Tiszafüreden tart, Szolnokon és Karcagon pedig befejeződött a létesítmények korszerűsítése. Emellett a megyében tíz mentőautót és egy mentőorvosi kocsit állítanak szolgálatba a sürgősségi ellátás fejlesztését célzó uniós projekt részeként.”

Forrás:
Szolnokon is kész az új mentésirányítási központ; mno.hu; 2015. március 17.

Kivonták a Fehér Ház adminisztrációs hivatalát az átláthatósági törvény alól

„A washingtoni Fehér Ház kivonta a saját adminisztrációs hivatalát az információs szabadságról szóló törvény (FOIA) hatálya alól, hivatalossá téve azt a már George W. Bush elnök alatt is követett gyakorlatot, hogy az egyebek mellett az elnök levelezésével foglalkozó iroda elutasítja a beérkező közérdekű adatigényléseket – írta a USA Today című amerikai napilap.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint a lépés összhangban van azokkal a bírósági ítéletekkel, amelyek értelmében a főleg iktatással, adminisztrációval foglalkozó hivatalra nem vonatkozik az átláthatósági törvény. Az elnök e-mailes levelezésének archiválása is az adminisztrációs hivatal dolga – olvasható a lap március 16-i cikkében.

A USA Today szerint bár az utóbbi időszakban – George W. Bush egykori és Barack Obama jelenlegi amerikai elnök alatt is – az volt a gyakorlat, hogy az iroda elutasítja a hozzá beérkező közérdekű adatkéréseket, a döntés időzítése sokakat meglepett, arra ugyanis az információszabadság napján, a kormányzati átláthatóságnak szentelt, úgynevezett Napfény héten (Sunshine Week) került sor.

A Fehér Ház többi egységével ellentétben, amelyek mindig is kívül estek a FOIA hatályán, az adminisztrációs hivatal az elmúlt harminc évben reagált a beérkező kérelmekre.
…
Egy washingtoni szövetségi fellebbviteli bíróság 2009-es ítélete szerint az adminisztrációs hivatalra nem vonatkozik a FOIA, mivel csak adminisztratív támogatást nyújt az elnöknek, és ezáltal lényegében nincs független joghatósága.

A Fehér Ház arra nem adott magyarázatot, hogy miért vártak közel hat évet a bírósági döntés hivatalos alkalmazásával.”

Forrás:
Kivonták a Fehér Ház adminisztrációs hivatalát az átláthatósági törvény alól; Híradó.hu/MTI; 2015. március 19.
A Sunshine Week surprise: White House exempts executive office from records requests; Josh Hicks; The Washington Post; 2015. március 18.

Egy hónappal meghosszabbítható az E-kérelem beadása

„Az Európai Bizottság mai bejelentése alapján a közvetlen mezőgazdasági támogatások, illetve a II. pilléres területalapú támogatások szankciómentes benyújtásának határidejét a tagországok – saját döntésük alapján – 2015. június 15-ig meghosszabbíthatják.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már tavaly októberben, mind hazai, mind nemzetközi szinten kezdeményezte a határidő meghosszabbításának engedélyezését, tekintettel a gazdálkodókat sújtó megnövekedett adminisztrációs terhekre.

Mindezek alapján a Kamara üdvözli a brüsszeli döntést, amely sok ezer gazdálkodó számára jelenthet könnyebbséget.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére közölte: számos uniós tagországgal ellentétben a minisztérium és a támogatási kérelmeket kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal határidőre elkészült az új rendszer végrehajtásához szükséges feladatokkal, viszont a kérelmek benyújtására nyitva álló másfél hónap meghosszabbításának lehetőségét a hivatalos brüsszeli fórumokon a gazdák érdekében támogatni fogják.

A végrehajtásban érintettek bevonásával vizsgálják, hogy Magyarország miként éljen ezzel a lehetőséggel, különös figyelemmel arra, hogy az eredeti határidő esetleges meghosszabbítása mennyire befolyásolja majd az ellenőrzések időben történő végrehajthatóságát, hogy a kifizetések megkezdése ne késsen – tette hozzá a minisztérium.

A Bizottság sajtóközleménye alapján a határidő kitolásának lehetőségéről a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek, amely azonban kizárólag a 2015-ös kérelmek beadására vonatkozhat.”

Forrás:
Egy hónappal meghosszabbítható az E-kérelem beadása; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2015. március 19.

Informatika, távközlés, technika

Folytatódik a vasúti kommunikációs rendszer kiépítése

„A tervek szerint folytatódik annak a vasúti kommunikációs rendszernek a kiépítése, amely lehetővé tenné, hogy a vonatok megállás nélkül közlekedjenek a kontinensen. A beruházásnak köszönhetően nem lesz szükség sem a mozdony, sem a személyzet cseréjére az országhatárokon.

A kormány szándékai szerint folytatódik a vasúti kommunikációs rendszer kiépítése, a GSM-R projekt második üteme. A tervek szerint a beruházás összköltsége 55 milliárd forint. A fejlesztést részben uniós támogatással, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközök terhére akarja megvalósítani a kormányzat, az uniós támogatás tervezett összege 37,33 milliárd forint, a hazai büdzsé pedig 17,72 milliárddal járulna hozzá a költségekhez − derül ki a Magyar Közlönyből. Az unió várhatóan a nyáron dönt a támogatásról − tudta meg a Napi Gazdaság.

A GSM-technológián alapuló, vezeték nélküli vasúti kommunikációs hálózat a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikációt, a szabványos hangalapú összeköttetéseket teszi lehetővé. A rendszer kiépítésnek gyakorlati haszna, hogy a vonatok megállás nélkül közlekedhetnek majd a kontinensen, nem lesz szükség sem a mozdony, sem a személyzet cseréjére az országhatárokon. Ez most még gyakran előfordul.

A projekttel már az előző kormányok idején is foglalkoztak, sőt a pályázatot is lebonyolították, amely azonban eredménytelen lett, s volt olyan időszak, amikor veszélybe került az uniós forrás. A beruházás végül az utóbbi években gyorsult fel. A projekt keretében a NISZ Nemzeti Kommunikációs Szolgáltató Zrt. öt nagy beszerzési eljárást folytatott le; a kiépülő, az európai szabványoknak megfelelő vasúti kommunikációs hálózattal Magyarország csatlakozhat az egységes európai vasúti közlekedésirányítási rendszerhez. A GSM-R rendszer beszerzését és telepítését célzó nagyprojekt első üteme 30 milliárd forint uniós és hazai támogatással valósul meg.

A hálózatépítési pályázatot a Kapsch CarrierCom Kft. és az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. közös ajánlata nyerte, a cégek 13,7 milliárd forintért vállalták a GSM-R-rendszer kiépítését. A rendszert első ütemben 935 kilométeren építik ki a fő nemzetközi közlekedési folyosók hazai szakaszain.

Amennyiben az uniós is áldását adja a beruházás finanszírozására, akkor további 2554 kilométer hosszan épülhetne ki a rendszer. Részben a TEN-T azon szakaszain, amelyet az első ütemben nem fedtek le, illetve a MÁV és a GYSEV által meghatározott további vonalszakaszokon, például az elővárosi vonalakon, illetve az észak-balatoni vasútszakaszokon − tekintettel arra, hogy ezek jelentős forgalma indokolja biztonságosabbá tételüket.”

Forrás:
Újabb milliárdok mennek a vasútra; Diószegi József; Napi Gazdaság Online; 2015. március 18.
Lásd még: korábbi cikkeink és European Rail Traffic Management System; Wikipédia

Fontos a kisebb magyar netszolgáltatók támogatása

„Az InternetKon vezetője szakmai egyeztetést folytatott a vezeték nélküli internetszolgáltatást biztosító alternatív szolgáltatók képviselőivel, majd ezt követően, a szolgáltatók képviseletében Zelena Gergellyel közösen tartott sajtótájékoztatón ismertette az egyeztetésen elhangzottakat.

A miniszterelnöki biztos elmondta: Magyarországon a különböző településtípusokon elérhető szolgáltatások színvonala tekintetében nagy különbségek vannak, pedig a több ezer magyar kistelepülésen élőknek is magától értetődőnek kell lennie a háztartásokban igénybe vehető szélessávú internetnek. Ehhez szükséges a magyar tulajdonban lévő, vezeték nélküli internetszolgáltatást biztosító alternatív szolgáltatók támogatása, hogy a kistelepüléseken is ugyanolyan lehetőségek legyenek, mint a városokban – jelentette ki.

Deutsch Tamás hangsúlyozta: e szolgáltatók technológiai fejlesztéseit is támogatni kell. Ezen vállalkozások jogszabályi előírások nélkül is, a magyar piac tudatos szereplőiként az elmúlt években bevételük jelentős részét technológiájuk folyamatos megújítására fordították – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány az európai uniós előírásokhoz képest ambiciózusabb célt tűzött ki: 2020 vége helyett már 2018 végére minden háztartásban hozzáférhetőnek kell lennie a szélessávú internetnek. Ezek a kisebb magyar szolgáltatók ugyanakkor már most szélessávú szolgáltatást nyújtanak, főleg a kistelepüléseken élőknek, a gazdasági fejlettség tekintetében hátrányos helyzetű régióknak – tette hozzá.

A miniszterelnöki biztos arra is kitért, hogy a kormány szélessávú internet hozzáférhetőségével kapcsolatos célja eléréséhez jelentős pályázati forrásokat biztosítanak, valamint lehetővé kell tenni, hogy e pályázatokon a kisebb magyar vezeték nélküli internetszolgáltatók sikeresen szerepelhessenek, mert ezen a területen folyamatos fejlesztésekre van szükség – nyilatkozta. Majd megjegyezte: ma Magyarországon a telepített internetszolgáltatás húsz százalékát magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozások biztosítják. A vezeték nélküli internetszolgáltatók tevékenységükkel az országban telepített internetszolgáltatást igénybe vevők ötödét juttatják internethez – mondta, majd hozzátette: e cégek összességében több ezer embernek adnak munkát.”

Forrás:
Fontos a kisebb magyar netszolgáltatók támogatása; InternetKon; 2015. március 18.

Jelentős internetfejlesztés Baranya megye 32 településén

„Harminckét település mintegy négyezer háztartása számára teremti meg Pécs, Szentlőrinc és Sellye térségében a későbbi szélessávúinternet-használat lehetőségét az úgynevezett optikai körzethálózat, amelynek kiépítését idén tavasszal kezdi meg a Távnet Kft. Az Ayudate cégcsoporthoz tartozó, e projekt megvalósítására másfél évvel ezelőtt alakult Távnet közölte, hogy az őszig tartó, mintegy egymilliárd forintos, hetven százalékban európai uniós támogatást élvező fejlesztéssel százötven kilométernyi, föld alatt vezetett optikai kábellel teremtenek kapcsolatot a települések és az országos gerinchálózat között.

Az aggregációs pontok jellemzően az önkormányzatoknál lesznek, de a körzethálózathoz kapcsolódik minden általános iskola, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér, eMagyarország Pont is – írták. Hozzátették: a lakossági és vállalati előfizetők kiszolgálására csak a helyi hozzáférési hálózatokkal van mód, ezek létrehozására ősztől nyílik lehetőség. A Távnet kiemelte: a beruházás célja digitális közmű létrehozása olyan településeken, ahol a szélessávú, azaz a másodpercenkénti legalább 30 megabites internetkapcsolat eddig nem, vagy korlátozottan állt rendelkezésre.

A nagy sávszélességű infrastruktúra megteremtésével hozzájárulhatunk a helyi gazdasági aktivitás élénkítéséhez, a vállalkozások versenyképességének növeléséhez, s így közvetve a térség foglalkoztatási és növekedési kilátásainak javításához, az életminőség növeléséhez – hangsúlyozták. A technológiailag „jövőálló”, a lokális, a regionális és az országos igényeket is kielégítő távközlési hálózat, valamint a később kiépülő helyi hálózatok hosszú távon garantálják a nagy sávszélességű internet használatát az intézmények, a háztartások és a vállalkozások számára.

A projekt részeként a helyi lakosság, a vállalkozások és a közintézmények dolgozói alapfokú informatikai, internet-használati képzésben vehetnek részt – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Jelentős internetfejlesztés Baranya megye 32 településén; SG.hu/MTI; 2015. március 18.

Egyérintéses bankkártyák – Fejlődő zsebtolvajlás

„Újabb módszert találtak a digitális zsebtolvajok az úgynevezett egyérintéses bankkártyák adatainak ellopására. Eszerint a jövőben fel kell készülnünk arra, hogy egy tömött közlekedési eszközön nem csak a zsebünkbe nyúlva tulajdonítják majd el értékeinket, hanem egy okos telefonokhoz csatlakoztatható NFC olvasó segítségével csak mellettünk szorosan állva is meglophatnak minket.

Az olvasó működése egyszerű: a tolvajnak csupán tizenöt centiméter távolságra kell elhelyezkednie áldozatától és a megfelelő helyre tartania az eszközt. Így akár fizikai kontaktus nélkül is megszerezheti kártyánk számát és lejárati dátumát. Mégsem ez jelenti a legnagyobb problémát: különösen aggasztó ugyanis, hogy az eszköz viszonylag olcsón és egyszerűen beszerezhető. Már 54 dollárért, azaz átszámítva 15 ezer forintért bárki vásárolhat magának egyet.

Jó hír viszont, hogy hiába a digitális zsebtolvajlás képviselőinek leleményessége, a lopás megfelelő elővigyázatossággal kivédhető. Pontosan ezen célból alkották meg azt a ruházati terméket – egy farmert -, amelynek egy-egy zsebét NFC olvasó gátlóval látták el, vagyis ha ezt viseljük, akkor hiába próbálnak meg minket kifosztani, az nem fog sikerülni. A védő ruházat vásárlás kapcsán érdemes azonban megjegyezni, hogy annak gyártása még csak kezdetleges, így ára is meglehetősen borsos: egy darab 151 dollárba, vagyis harminckilencezer forintba kerül.

Így működik az NFC
A rövid hatótávolságú adatkapcsolat a mágneses indukción alapul. A leolvasó egy kis elektromos áramot bocsát ki, aminek a hatására egy mágneses mező hidalja át a két eszköz közötti teret. Ez elektromos impulzusokká alakul át, ami visszaszállítja a leolvasóba az adatokat. A passzív NFC-címke a leolvasó energiáját használja, hogy visszaküldje az adatokat, míg az aktív eszköznek – például a telefonoknak – saját energiaforrásuk van.”

Forrás:
Fejlődő zsebtolvajlás; Népszava; 2015. március 10.

Németországi együttműködést kezd a Magyar Elektromobilitás Szövetség

„Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Elektromobilitás Szövetség a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban az elektromobilitási szövetséggel.

A megállapodás révén Magyarország bekerülhet az elektromos mobilitás (e-mobilitás) „természetes európai vérkeringésébe” – mondta az MTI-nek Ungár János, a szervezet nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke csütörtökön Düsseldorfban, a tartomány fővárosában a közös munkát megalapozó dokumentum aláírása után.

A szövetség tagjai az elektromobilitásban a legfejlettebbek közé tartozó német tartománnyal induló együttműködésnek köszönhetően részt vehetnek mintaprojektekben és demonstrációs programokban, amelyekben mindig a legmodernebb technológiát alkalmazzák – tette hozzá.

A németországi tapasztalatok magyarországi hasznosításán túl lehetőség nyílhat arra is, hogy magyar cégek beszállítóként bekapcsolódjanak autóipari és infrastrukturális fejlesztésekbe, így az ágazatba további működő tőke érkezhet és bővülhet az exportja – emelte ki Ungár János. Elmondta, hogy műszakilag és üzletileg is jól működő projekteket terveznek, amelyekbe beépítik a magyar kutatás-fejlesztési eredményeket.

Észak-Rajna-Vesztfália Németország legnépesebb – csaknem 18 milliós – tartománya, és az elektromos meghajtású autók számában, illetve a gépkocsik használatához szükséges infrastruktúra fejlettségét tekintve pedig az elsők között van a 16 tartomány rangsorában – mondta Ungár János.

A berlini szövetségi kormány célja, hogy 2020-ban egymillió elektromos meghajtású kocsi járjon a német utakon. A düsseldorfi tartományi kormány azt kívánja elérni, hogy az egymillióból 250 ezer észak-rajna-vesztfáliai legyen.

Ungár János elmondta, hogy a magyarországi e-mobilitás fejlődésében kulcsfontosságú az elektromos autózás terjedését szolgáló Jedlik Ányos Terv, amelyet mindenben támogat a Magyar Elektromobilitás Szövetség.”

Forrás:
Németországi együttműködést kezd a Magyar Elektromobilitás Szövetség; Híradó.hu/MTI; 2015. március 19.

ABB: 120 töltőállomás kellene az elektromos autózáshoz

„Magyarországon 120, az autópályák mentén elhelyezett elektromos gyorstöltőállomással már országszerte lehetne elektromos autóval közlekedni – hangzott el az ABB Kft. keddi szakmai konferenciáját megelőző budapesti sajtótájékoztatón.

Balogh Attila, az energetika és automatizálás területén működő ABB Kft. elektromos közlekedésért (e-mobilitás) felelős vezetője az MTI-nek elmondta: az országos lefedettségnek megfelelő infrastruktúra kialakításához kormányzati döntésre lenne szükség.

Jelenleg 55 elektromos töltőállomás üzemel Magyarországon, azonban ezek mintegy 90 százalékánál órákig tart a feltöltés, és egy állomás sincs autópálya mellett. Az ultragyorstöltő-állomások – amelyekkel 20 perc alatt 80 százalékos töltöttségi szint érhető el – közül kettőt az ABB telepített Magyarországon.

Balogh Attila elmondása szerint a gyorstöltőállomások ára mintegy 30 ezer euró, erre rakódnak még a telepítési munkálatok és a hálózati infrastruktúra kiépítéseinek költségei.

Kitért arra is, hogy az ABB e-mobilitási szegmensében a magyarországi részlegnek fontos szerepe van. Az ABB elektromos gyorstöltő berendezéseit a világon két helyen gyártják, az egyik a cég váci üzeme. Vácról eddig 2000 készüléket szállítottak főleg Európába, illetve Kínába, a magyar szakemberek szerepet játszanak a rendszer működtetésben és a szervizelésben is.

Steven Dorresteijn, az ABB elektromos töltési infrastruktúra termékcsoport európai értékesítési vezetője a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az autógyárakkal együttműködve fejlesztenek megoldásokat a különböző szabványi előírásokra. Európában az ABB-technológia alapján Észtországban már országos hálózatot alakítottak ki, és a világban egyre több, köztük európai országban használják megoldásukat.
…
Az ABB magyarországi érdekeltsége keddi rendezvényén az e-mobilitást, ezen belül az elektromos járművek gyorstöltő infrastruktúrájának lehetőségeit mutatta be hazai intézmények és vállalatok szakembereinek.”

Forrás:
ABB: 120 töltőállomás kellene az elektromos autózáshoz; Híradó.hu/MTI; 2015. március 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Akkreditált innovációs klaszter címeket adtak át

„Tizennégy klaszter nyert az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) akkreditált innovációs klaszter pályázaton – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a címet átadó rendezvényen, hétfőn Budapesten.

Kiemelte: összesen 495 vállalkozás vesz részt ezekben a klaszterekben, köztük 435 kis-, és középvállalkozás, több mint 58 ezer embert foglalkoztatnak és árbevételük megközelíti a 2500 milliárd forintot.

A most oklevelet átvevő klaszterekkel együtt az akkreditált klaszterek száma 32-re emelkedett, amelyek összesen 1029 vállalkozás napi működését hangolják össze – tette hozzá Varga Mihály.

Hangsúlyozta: a tagvállalatok termékei és szolgáltatásai nemcsak belföldön, hanem a külpiacokon is sikeresek, hiszen árbevételük több mint fele az exportból származik.

Az oklevelet átvett klaszterek közül 8 megújította, 6 pedig első alkalommal nyerte el a címet.

A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a globális verseny a termelés minden területén átrendezte a vállalatok, kutatóhelyek, és helyi önkormányzatok közötti viszonyt. A klaszter vállalati versenyelőnyöket erősítő üzleti szerveződés, amelynek jelentősége egyre jobban felértékelődik, mivel már nem egyes vállalatok, hanem globális értékláncok, stratégiai szövetségek, és együttműködő vállalatcsoportok versenyeznek egymással – mutatott rá. A cím iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a közép-kelet-európai országok közül egyedül Magyarországon működik klaszterminősítési rendszer – a miniszter szerint jól látszik, hogy ebben a tekintetben a versenytársak előtt jár az ország.

Varga Mihály elmondta, hogy a címek átadásával a klaszter akkreditáció szempontjából lezárul a 2007-13-as uniós költségvetési időszak, de a vállalkozások együttműködésén alapuló fejlesztések támogatása folytatódik a 2014-2020-as időszakban is.

Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár elmondta: a klaszterfejlesztés vállalkozásfejlesztési eszköz, a hálózati együttműködések támogatása ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) fog történni. A GINOP kerete 2014-2020 között több mint 2700 milliárd forint. 2015-ben közel 70 pályázati konstrukcióban mintegy 830 milliárd forint összegben nyílnak meg támogatási lehetőségek a gazdasági szereplők számára – tette hozzá. Tájékoztatása szerint az első klaszterpályázat az év közepén, várhatóan nyáron jelenik meg mintegy 2 milliárd forintos keretösszeggel a 2015-16-os évekre, ami a professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatás nyújtásának támogatását célozza.

A klaszterek tagjai között egyetemek, kutatóintézetek, önkormányzatok, kamarák, nagyvállalatok, és kkv-k egyszerre vannak jelen. A Magyarországon működő több mint 200 hálózati együttműködésből azok kapják az akkreditált innovációs klaszter címet, akik egyebek mellett jelentősen növelik a munkahelyek számát. A 32 ilyen magyarországi klaszter több mint 102 ezer dolgozót foglalkoztat, összesített árbevételük 8871 milliárd forint.

A hétfőn oklevelet kapott 14 klaszter tagvállalatainak a GOP-ból 735 projektje valósult meg, a fejlesztések teljes költségvetése meghaladja a 193 milliárd forintot, támogatástartalmuk mintegy 90 milliárd forint.”

Forrás:
Akkreditált innovációs klaszter címeket adtak át; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. március 16.

A héten olvastuk: Az „okos város” téma hírei, 2015. március 23.

Bristol az okos várossal kapcsolatos kutatások kísérleti terepe lesz
75 millió fontot fognak arra fordítani, hogy megteremtsék a jövő intelligens városát. 30 gigabit/s teljesítményű optikai hálózat, mindent lefedő vezeték nélküli hálózat és érzékelők mindenütt. Ez képezi a technikai alapját annak, ami a jövő városának kísérleti laboratóriuma lehet. Az a cél, hogy egy átfogó, nyílt adatokon nyugvó operációs rendszert alakítsanak ki, amely a várost fogja működtetni.
Forrás:
Bristol is making a smart city for actual humans; James Temperton; Wired UK; 2015. március 17.
Wireless canopy will turn Bristol into a living lab; Smart Cities Council; 2015. március 13.

Gartner: 2020-ra 9,7 milliárd hálózatba kötött eszköz lesz az intelligens városokban
Az elemző cég szerint idén 1,1 milliárd hálózatos eszköz lesz az okos városokban. Ez a szám 9,7 milliárdra fog emelkedni 2020-ra. Egyre több dologra fogják alkalmazni a hálózatos eszközöket az otthonokban és a városokban, 2020-ra az összes ilyen eszköz 81 százalékát ebben a szegmensben fogják felhasználni.
Forrás:
Smart cities will house 9.7 billion IoT devices by 2020: Gartner; Natalie Gagliordi; ZDNet; 2015. március 18.
Gartner Says Smart Cities Will Use 1.1 Billion Connected Things in 2015; Gartner; 2015. március 18.

Új jelentés a városi mobilitással kapcsolatos innovációs projektről
A Civita Capital nevű uniós projekt beszámolója tavalyi tevékenységéről.
Három területre összpontosítanak: tiszta és az erőforrásokat hatékonyan felhasználó mobilitás, inkluzív közlekedés az egészséges és összetartó társadalom számára; intelligens mobilitás az intelligens növedésért és munkahelyekért.
Forrás:
‘CAPITAL in Context 2014’, a New Report on Urban Mobility Innovation; Smart Cities and Communities; 2015. március 4.

„Az okos városok globális piaca 2020-ra el fogja érni a 2 billió dollárt ”
Néhány friss fejleményen és a Frost and Sullivan cég 2013-as előrejelzésén nyugvó rövid ismertetés.
Forrás:
Global Smart Cities Market to Reach $2 trillion by 2020; David Russell Schilling; Industry Tap; 2015. március 18.

A nagy adatok és az okos városok miért nem fognak megvédeni minket a rossz tervezéstől?
Emma Stewart az Autodesk cég fenntartható megoldásokért felelős vezetője osztja meg a kételyeit. „Ha stabilizálni akarjuk az éghajlatot, akkor erre csak egy roppant gyors módon csökkenő időnk van. Nekünk, akik a technológiai szektorban dolgozunk van egy csillogó új kalapácsunk, Nagy Adatoknak hívják. Attól tartok, hogy a városoknak a szög szerepe jutott.”
Forrás:
Why Big Data and smart cities can’t save us from bad design; GreenBiz; 2015. március 16.

ITU: Fókuszcsoport az intelligens, fenntartható városokról
A Nemzetközi Távközlési Unió keretein belül müködő munkacsoport anyagai. 2015. márciusában már a hetedik találkozót tartották. Elérhetőek a kapcsolódó anyagok.
Forrás:
Focus Group on Smart Sustainable Cities

Az európai okos városokról – pénzügyi, befektetői szempontból
Az Osborne Clarke nemzetközi ügyvédi iroda jelentése.
Forrás:
Smart cities in Europe : Enabling innovation; Osborne Clarke; 2015. január 14. (pdf)

Okos város: stratégiai dokumentumgyűjtemény
Az URBAN AND REGIONAL INNOVATION Research Unit (URENIO), egy egyetemi intézmény Thessalonikiben, gyűjti az okos városokkal kapcsolatos stratégiai dokumentumokat.
Forrás:
Intelligent Cities – Smart Cities – Innovation Ecosystems; URENIO Watch

Az okos városok ostobává teszik a polgáraikat
A kezdeményezést elvevő, felülről irányított és pusztán a hatékonyságra összpontosító politikának nem lesz jó vége. Legalábbis ezt mondja a Waag Society, amely a művészet, tudomány és technika metszéspontjában dolgozva úttörő szerepet játszik a digitális média területén.
Forrás:
Smart cities make dumb citizens; Frank Kresin; Waag Society; 2015. március 18.

Intelligens szakosodás, hármas spirál, nyílt innováció és okos városok
A hármas spirál elmélete a kutatási intézmények, az üzleti szektor és a városok közötti kapcsolatot foglalja egységbe. Ezekben a kapcsolatokban a városoké a szervező, mozgósító, vezető szerep. Az élenjáró városokban kezd megfogalmazódni, hogy szükség lenne egy negyedik spirál felvételére is, amely a polgárokat jelképezi.
Forrás:
Smart specialisation, triple helix, open innovation and smart cities : Going beyond the jargon; URBACT; 2015. február 20.

Mobilitás és a megosztáson alapuló gazdaság
A közlekedési eszközök közös használata, amely az informatika eszközök lehetőségeinek kiaknázásán alapszik, komoly hatással lehet a városok életére. Rövid áttekintést olvashatunk az egyes típusairól, észak-amerikai példák alapján.
Forrás:
Mobility and the sharing economy; Susan Shaheen; Move Forward; 2015. március 17.

Ingyenes töltőállomás régi telefonfülkékből Londonban
Napelemek táplálják azokat a régi telefonfülkéket, melyek segítségével ingyenes árammal lehet feltölteni a mobil eszközöket.
Forrás:
London Is Turning Old Phone Booths Into Free Cell Phone Charging Stations; John Metcalfe; CityLab; 2015. március 11.