Skip to main content

2. szám, 2016. január 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új kezdet, új adóhivatal

„Az adóhivatalnak partnerként kell támogatnia a vállalatokat, a vállalkozásokat és magánszemélyeket abban, hogy minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban tehessenek eleget adókötelezettségüknek – hangsúlyozta Varga Mihály a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek kinevezésekor.

NAV vezetésével frissen megbízott Tállai András államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő fél évben lezárul az adóhivatal teljes átszervezése, amelynek része lesz az életpályamodell bevezetése, az adójogszabályok alkalmazása és az elektronikus ügyintézés kiterjesztése.

Az új adóhatóság tevőlegesen segíti a magyar gazdaság fejlődését – jelentette ki Varga Mihály a megújult NAV vezetőinek beiktatásakor. Hozzátette: az elmúlt években végrehajtott adóintézkedések megkövetelték az új szemléletű adóhatóság kialakítását. A szakminiszter úgy véli, már most érezhető a korábbi intézkedések pozitív hatása: az államháztartási bevételeken is látszik, hogy folyamatosan javul az adózói morál. A központi költségvetés és az alapok 2015. évi pénzforgalmi adóbevételei az eredetileg tervezett költségvetési előirányzatot több mint 530 milliárd forinttal haladják meg – ismertette a legfrissebb adatokat Varga Mihály, kiemelve, hogy az általános forgalmi adó-, a személyijövedelemadó- és a társaságiadó-befizetések is magasabbak lettek a tervezettnél.

A szakminiszter arra is rámutatott, hogy a létrejövő új hivatali szervezet – a hatályba lépő adójogszabályokkal együtt – számos kedvező változást hoz az adózók számára. Az adóhatóság megújítása azt is jelenti, hogy jelentősen csökken a belső adminisztráció és felgyorsulhatnak a hivatali folyamatok. Ezt a célt szolgálja a regionális főigazgatóságok megszüntetése: a korábbi 79 szervezeti egységgel szemben 39-et alakítottak ki. A központi irányítás mérete is csökken, a főosztályok száma 35-ről 29-re, a felsővezetők száma 154-ről 79-re mérséklődött. A tárcavezető hozzátette: az adózást érintő törvények módosításával megújulnak az adóellenőrzések, rövidülnek az ellenőrzési határidők és egyszerűsítik az adóhatósági kommunikáció nyelvezetét is. Az új szervezet kialakítása során messzemenően figyelemmel voltak az adózói jogok érvényesítésére is, ezért a másodfokú hatósági feladatok ellátására létrejön a Fellebbviteli Igazgatóság.

A tárcavezető elmondta: 2016. január 1-jétől a NAV már a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetéhez tartozik. A változtatás legfontosabb célja, hogy a felelősségre vonás, vagy a bírságolás helyett a segítő együttműködés jellemezze az adóhatóságot. A tárcavezető az adóhivatal vezetésével Tállai András parlamenti és adóügyi államtitkárt bízta meg, akinek munkáját négy helyettes államtitkár segíti. Tamásné Czinege Csilla az adószakmai ügyekért, Molnár Tamás a vámszakmai és a nemzetközi ügyekért, Szeleczki Zsuzsanna Judit a hatósági és a felügyeleti ügyekért és Sors László a bűnüldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár lett. A NAV Központi Irányítás főigazgatói posztjára Marsi Márta Erzsébetet nevezték ki.

A megbízó levelek átadását követően Tállai András a legfontosabb vezetői feladatok egyikének azt nevezte, hogy az irányításuk alatt álló több mint 20 ezer munkatárs mindegyike érezze a most kezdődő munka felelősségét, a kihívás jelentőségét.”

Forrás:
Új kezdet, új adóhivatal; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. január 4.

A helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését segíti 81 milliárd forinttal négy új pályázati felhívás

„A helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését segíti 81 milliárd forinttal az a négy új pályázati felhívás, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében kedden jelent meg – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány partnerként tekint az önkormányzatokra, a TOP 1230 milliárd forintos keretösszegéből minden megye és megyei jogú város maga tervezte a gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjait, és maga is valósítja meg.

A négy új pályázati felhívás az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, így a saját integrált területi programjaik alapján olyan helyi versenyképességet, gazdasági növekedést támogató fejlesztések valósulhatnak meg, amelyekre valóban szükség van – közölte Rákossy Balázs.

A barnamezős területek rehabilitációjára összesen 11 milliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat. Célja a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása. Az intézkedés elsősorban infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik fenntartható fejlődési pályára állításukat, továbbá hozzájárulnak a települések lakosságának megtartásához.

A zöld város kialakítása elnevezésű felhívás csaknem 43 milliárd forintos keretösszeggel elsősorban azokat az infrastruktúra-fejlesztéseket segíti, ahol a beruházások során olyan technológiákat, módszereket alkalmaznak, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a település működését. Fontos, hogy a kialakított városi közterületek alkalmasak legyenek a családok és a fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez, és a fejlesztések a városi zöld környezet megteremtéséhez is hozzájáruljanak.

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése című pályázat azt segíti, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér. A felhívás keretösszege 11,2 milliárd forint.

A leromlott városi területek rehabilitációját segítő pályázatnál 16 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre az érintett városrészek lakófunkciójának erősítésére, meglévő funkcióinak bővítésére, fejlesztésére, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítására.”

Forrás:
Négy pályázat jelent meg helyi fejlesztésekre; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. január 5.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Barnamezős területek rehabilitációja” című (TOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 5.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Zöld város kialakítása” című (TOP-2.1.2-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 5.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című (TOP-4.2.1-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 5.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Leromlott városi területek rehabilitációja” című (TOP-4.3.1-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 5.

Az Európai Bizottság kedden elfogadta az új egységes európai közbeszerzési iratot

„Az Európai Bizottság kedden elfogadta az új egységes európai közbeszerzési iratot, ami a közbeszerzéseken induló kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit hivatott csökkenteni. Az egységes okmány a közbeszerzési reform része.

A közbeszerzési reform részeként az Európai Bizottság elfogadta az új egységes európai közbeszerzési iratot, mely a közbeszerzések vonatkozásában jelentősen csökkenti a vállalkozásokra, elsősorban a kkv-kra háruló adminisztratív terheket.

A tagállamonként jelentős eltéréseket mutató jelenlegi előírások helyébe így egységes európai rendszer lép. Az új irat alkalmazása lehetővé teszi, hogy a közbeszerzésen induló vállalkozások elektronikus nyilatkozatot tegyenek arról, hogy megfelelnek az előírt követelményeknek.

Az eljárás során csupán a nyertes pályázónak kell a teljes dokumentációt benyújtania, mellyel alátámasztja, hogy megfelel az összes feltételnek.

A tagállamoknak és a vállalkozásoknak ingyenesen rendelkezésre bocsátandó, internetes alapú rendszer kifejlesztése már folyamatban van. Az előírások szerint a teljes körű elektronikus kommunikációra 2018. október 18-ig kell átállni, így addig az egységes európai közbeszerzési iratot kézzel is ki lehet tölteni, a beszkennelt példányt pedig elektronikusan lehet beküldeni.

„A szükséges dokumentumok mennyiségének csökkentése révén az egységes európai közbeszerzési irat megkönnyíti majd az üzleti vállalkozások számára a közbeszerzési eljárásokon való részvételt. A közszféra szélesebb kínálatból választhat majd, ami jobb minőséget és költség-haszon arányt fog biztosítani” – mutatott rá Elzbieta Bienkowska, a belső piacért felelős uniós biztos. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tendereljárások mostani egyszerűsítése a 2016. április 18-án hatályba lépő közbeszerzési reform egyik meghatározó eleme.

A közbeszerzési reformra vonatkozó három új irányelv tagállami átültetésére adott határidő idén április 17-én jár le.

A közbeszerzési reform eredményeként az állami vásárlók a Bizottság szerint kedvezőbb feltételek mellett tárgyalhatnak a beszállító cégekkel az igényeiknek és szükségleteiknek legmegfelelőbb áruk és szolgáltatások biztosítása érdekében. Emellett az eljárások lebonyolítására adott minimális határidők is lerövidülnek.

Az egyszerűsítés jegyében kizárólag a tenderen győztes cégnek kell majd benyújtania teljes körű dokumentációt, ami bizonyítja alkalmasságát a szerződés teljesítésére. A közbeszerzési eljáráson való részvételhez a cégeknek elegendő lesz egy nyilatkozatot tenniük arról, hogy megfelelnek a kiírás feltételeinek. Ezáltal nagyságrendekkel csökken a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó papírmunka.

A közbeszerzési csomag része továbbá az elektronikus közbeszerzés kiterjedt használata, illetve a jelenleginél áramvonalasabb szabályok és eljárások alkalmazása a központinál alacsonyabb állami hatósági szinteken.

Becslések szerint az EU tagállamai az éves GDP nagyjából 14 százalékát fordítják áruk, szolgáltatások és munkák vásárlására. A közbeszerzések több mint 250 ezer állami szervet érintenek.”

Forrás:
Megkönnyítik a kkv-k részvételét a közbeszerzéseken; BruxInfo; 2016. január 5.
A Bizottság (EU) 2016/7 végrehajtási rendelete (2016. január 5.) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; 59. évfolyam; L 3; 2016. január 6.; 16. oldal

Közigazgatás, politika

A kancellárok többsége nem partner, és ez napi feszültségekhez vezet

„A kancellárok többsége nem partner, és ez napi feszültségekhez vezet – mondta a HVG Diploma különszámának Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora. Úgy véli, az egyetemek pénzügyi urait is rá kell kényszeríteni az együttműködésre, és finomhangolás nélkül a kancellária rendszer az egész felsőoktatás számára hátrányos lesz.

HVG: A nyilvánosság számára úgy látszik, hogy miközben folyamatos az ötletelés a felsőoktatásról, az érintettek csak elszenvedői a változásoknak. Az egyetemek tapasztalata szerint hogyan vált be például a kancellári rendszer?
B. J.: Orvos vagyok, és egy ilyen típusú embernek komoly segítség is lehet, ha jön egy profi menedzser, és az ügyintézést végzi. Voltak bizonyos megkötéseink, de már az előző MRK-elnökség alatt azt mondtuk, hogy jöjjön a kancellária-rendszer, végül aztán kevésbé szimpatikusan alakult a törvényi szabályozása. Benne van ugyan a törvényben, hogy az egyetem első embere a rektor, ugyanakkor alig maradt hatásköre. Gyakorlatilag díszfunkcióvá tették a rektori posztot, ami nem azért nem jó, mert hatalmi mámorban szenvednének a rektorok. Szerintem egyetlen felsőoktatási intézményt sem az alapján választanak a hallgatók, hogy milyen a gazdálkodása, a pénzügyi helyzete. A diákokat az érdekli, hogy milyenek az oktatók, milyen tudományos eredményeket tud felmutatni az egyetem, mennyit ér az ott szerzett diploma. Ugyanakkor a kancellárokat felruházták annak a jogával, hogy a szenátusi döntéseket is annullálhatják, ha az a gazdálkodással vagy a működtetéssel kapcsolatos. Ezt a vétójogot azóta sem tudom elfogadni, ettől függetlenül persze ez így történik.

HVG: A gyakorlatban az egyetemek számára milyen problémákat okozott a kancellári rendszer? A rektoroknak van lehetőségük az ügyek befolyásolására?
B. J.: A kancellárok döntő többsége biztosan kiváló szakember, de nem a felsőoktatásból érkezett, tehát nem ismeri a felsőoktatás működését, egy-egy intézményét sem. Ezért időnként testidegenként mozognak egy ilyen szervezetben. Azzal a kancellárral nincsen semmi gond, amelyik igazán jót akar tenni az egyetemnek, partnerként viselkedik, tanácsokat kér, és ez alapján dönt. De nem minden kancellár ilyen, és ez komoly feszültségekhez vezethet. Nagyon sok kancellár kipaterolta a régi embereket, és hozta helyettük az övéit, kialakítva egy saját hatalmi szisztémát. Ha jól működik, akkor ez senkit nem zavar, de az nem jó, ha egy beszerzés például több mint fél évig eltart, vagy ha a pályázati pénzekből visszatartanak jelentős százalékokat. Ezek megtörténnek, emiatt napi feszültségek alakulnak ki. A rendszer bevezetése sikeres volt, mert nem bukott bele a felsőoktatás, ugyanakkor ha a finomhangolást nem végezzük el, a kancellária-rendszer az egész felsőoktatás számára hátrányos lesz.
…
A teljes interjú a HVG Diploma különszámában.”

Forrás:
„Ilyen alapon bármire kitehetjük, hogy egyetem”; Eduline; 2016. január 6.

Három új pályázatot írtak ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében helyi fejlesztésekre

„Három új pályázatot írtak ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, amelyekkel együtt eddig összesen 234 milliárd forint értékben 14 pályázati felhívás jelent meg a programban – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pénteken az MTI-t.
A tájékoztatás szerint valamennyi pályázati felhívás a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatja a legfontosabb szempontokat szem előtt tartva: a munkahelyteremtést, a helyi gazdaság élénkítését és erősítését.

Rákossy Balázs közlése szerint a pénteken megjelent 3 pályázati felhívás is az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat saját terveik megvalósításához. A helyi önkormányzatok számára jó hír, hogy a nem jövedelemtermelő fejlesztések esetében nem kell önrészt fizetni, 100 százalékos a támogatás, illetve a pályázatok elkészítéséhez segítséget kérhetnek a megyei önkormányzattól is – hangsúlyozta az államtitkár.

A Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése című felhívás fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni elhelyezését és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését támogató felhívás keretösszege 15,5 milliárd forint.

A támogatási kérelmeket 2016. február 29-től augusztus 30-ig nyújthatják be a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városai.

A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével című felhívás az intézményes fejlesztéseken túlmenően (bölcsőde, mini bölcsőde, óvoda-bölcsőde mint többcélú intézmény) támogatja a rugalmasabb és egyszerűbb működési feltételekkel létrehozható bölcsődei ellátási formákat. Ide tartozik a családi bölcsőde is, annak érdekében, hogy a helyi igényeken alapuló leghatékonyabb megoldást lehessen kialakítani az adott térségben, illetve a településen.

A felhívás keretösszege 37,6 milliárd forint. A támogatási kérelmek benyújtása 2016. március 21-től szeptember 21-ig lehetséges a kevésbé fejlett régiók megyéinek települései számára.

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok című felhívás 7,7 milliárd forintos keretösszeggel jelent meg. A tevékenységek eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javulnak, elérhetővé válnak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást, iskolai felzárkózást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok. A felhívás szorosan kapcsolódik a leromlott városi területek rehabilitációja című TOP-felhíváshoz.

Kizárólag olyan konzorciumok nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek vezetője városi jogállású helyi önkormányzat vagy a megyei önkormányzat. A megyei jogú városok önkormányzatai a hasonló szakmai tartalmú, TOP-felhívásra pályázhatnak. A benyújtás 2016. február 12-től 2016. március 31-ig lehetséges, azonban egyes megyék esetében el lehet ettől térni.”

Forrás:
Három új pályázat jelent meg helyi fejlesztésekre; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. január 8.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent „A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” című (TOP-5.2.1-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 8.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent „A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével” című (TOP-1.4.1-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 8.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése” című (TOP-6.2.1-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. január 8.

Milliárdos fejlesztéseket készít elő a nyíregyházi önkormányzat

„Több milliárd forint értékű fejlesztést készít elő 2016-ban a nyíregyházi önkormányzat – közölte a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely polgármestere a helyhatóság évnyitó sajtótájékoztatóján hétfőn.

Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a Modern városok program keretében a kormánnyal kötött együttműködési megállapodásban szereplő beruházások közül ötnek kezdik meg a tervezését, s végeztetik el az engedélyeztetési eljárásokat is. Emellett az Integrált Területi Program keretében a város rendelkezésére álló 23,75 milliárd forint összegű európai uniós fejlesztésből mintegy 6 milliárd forint értékűnek az előkészítési munkálatait indítják el az idén.

Az önkormányzati vezető tájékoztatása szerint a Modern városok programban szereplő beruházások közül megkezdik a gyógyhellyé nyilvánított Sóstógyógyfürdőn – amely a település része – egy négycsillagos, több mint százszobás szálloda építésének előkészítését, a jogerős engedélyeztetés után a munkálatok 2017-ben indulnak.

A Sóstói Múzeumfalu másfél milliárdos rekonstrukciójának tervezése ugyancsak megkezdődik, csakúgy, mint az üdülőhelyen lévő Nyíregyházi Állatpark komplex fejlesztése, amely a vidéki állatkertek megújításának kormányzati programjának keretében valósul meg.

A több mint kétmilliárd forint értékű atlétikai centrum engedélyes tervének jóváhagyásáig szintén szeretnének eljutni az új évben. Az ötödik beruházás pedig a Nyíregyházi Szabadtéri Színpad komplett, egymilliárd forint értékű korszerűsítése lesz, amelynek tervéhez a színházi szakemberek már el is készítették javaslatukat. Az Integrált Területi Programban bölcsődék, óvodák, iskolák és szociális intézmények fejlesztése szerepel.

Kovács Ferenc arról is szólt, hogy 2016-ban állami beruházásként épül meg a Nyíregyháza és Tokaj közötti 30 kilométeres kerékpárút, felújítják a városközpontban lévő Kállay-kúriát, valamint folytatódik a város nyugati elkerülő útjának továbbépítési tervezése a 36-os és a 38-as főút közötti részre. Saját forrásból az önkormányzat folytatja a város úthálózatának korszerűsítését, csaknem húsz út kap aszfaltborítást a külvárosi területeken.”

Forrás:
Milliárdos fejlesztéseket készít elő a nyíregyházi önkormányzat; Magyar Idők ; 2016. január 4.

Napelem, digitális tábla, szép főtér – Erre költik az EU-s pénzeket Hajdú-Biharban

„ Hajdú-bihari polgármesterek szerint pusztán önerőből a településeik vajmi kevésre jutottak volna.
Interaktív és digitális táblák az elemi iskolába negyven millióért, szociális szolgáltató központ százmillióból, ivóvízminőség-javító program a szomszédos kisvárossal összefogva félmilliárdért – csak néhány kiragadott példa abból a beruházás-özönből, amit a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban valósítottak meg a megyénkbeli falvak, városok.

Pártállás nélkül
Legyen bár a polgármester fideszes, szocialista vagy független, egyvalamiben biztosan nincs vita közöttük: abban, hogy az európai uniós források nélkül a nemrégiben zárult hét plusz két éves fejlesztési ciklusban leginkább csak helyben toporogtak volna a forráshiányos településeik. Az évi 30-40 millió forintból gazdálkodó Bedőn például az említett időszakban hozzávetőleg 100 millió forint értékű beruházás valósult meg, ami ugye a kis falu három évnyi költségvetésének felel meg. Eszenyi Antal polgármester büszkén sorolja, hogy sikerült felújítaniuk az óvodát és az iskolát, a hivatal teljes energetikai korszerűsítésen esett át, és részben a kultúrház is megújult. – Ja, és közben szert tettünk egy falugondnoki buszra, ami sokak segítségére van – fűzte hozzá.
Berekböszörményben már 2007-et megelőzően felújították az óvodát és az iskolát, de így is közel 100 millió forintnyi uniós beruházásra nyílt módjuk 2007 és ’13 között. Említést érdemel a faluközpont rehabilitációja, az interaktív és digitális táblák beszerzése, valamint egy új szociális szövetkezet létrehozása, melynek működtetésére – csakúgy, mint a diszkontbolt kialakítására – a közösségi forrásokból futotta – árulta el Nagy Ernő polgármester.

Egyedül nem megy
Balogh András arról tájékoztatott, hogy bár az EU-költségvetési ciklus 2007-ben indult, Tépére csak 2010-től kezdtek beszivárogni az uniós források. – Elsődlegesen az intézményeink fűtéskorszerűsítésére fókuszáltunk, hiszen ezzel jelentős működési költséget lehet megtakarítani. Napkollektorokat, napelemeket szereltettünk fel, fejlesztettük az óvodát, a régi moziból közösségi házat alakítottunk ki, a könyvtár és művelődési ház is megszé­pült – sorolta tételesen az elért eredményeiket a települési vezető, aki egyébként az általuk felhasznált európai uniós források nagyságrendjét 155 millió forintra teszi. Barabás Károlyné érdeklődésünkre a fejlesztéseik mellé mindjárt a bekerülési összegét is odatette.
Magyarhomorog polgármestere beszámolt az iskolára szerelt napelemes rendszerről 17,8 millióért, interaktív táblák beszerzéséről 10 millióért, szociális szolgáltató központról 105 millióért, a minőségi iskolai oktatás fejlesztését célzó programról 16 millióért, de megemlítette az ivóvízminőség-javító programot is. Erre Komádival közösen mintegy félmilliárd forintot nyertek.
– A beruházásaink nagyobbrészt uniós, kisebb részt hazai forrásból valósultak meg. Saját erőből legfeljebb az iparűzési adóból telhetett volna valamennyi kis fejlesztésre, csakhogy az meg évről–évre elmegy a hiányok pótlására – fogalmazott Barabás Károlyné.

Évnyi büdzsé ajándékba
Komádiban a nemrég zárult uniós fejlesztési ciklusban több mint 1,8 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, tehát azt is lehetne mondani, hogy a bihari kisváros egy évnyi költségvetését „ajándékba kapta” a közösségtől. Ennek a pénznek a harmada az ivóvízminőség-javító programra ment el, de megújult az általános iskola, lett kerékpárút, szép főtér, jutott belőle csapadékvíz-elvezetésre és a városközpont funkciójának a bővítésére is. Tóth Ferenc polgármester megemlítette még az új gyermekotthont és két lakásotthont, melyekkel ugyancsak gazdagodott a településük.

Két kisváros jó példája
Hajdúdorogon hét év alatt összesen mintegy 2,5 milliárd forint értékű uniós fejlesztés valósult meg. Csige Tamás polgármester elmondása szerint a város majdnem mindegyik középülete megújult, sok kilométernyi vízelvezető árok épült, sikerült az ivóvíz minőségét érdemben javítani, valamint buszmegállók is szépültek, épültek az elmúlt évek során. – Ha nem vagyunk az Európai Unió tagja, saját erőből bizony legfeljebb toldozgatásra-foldozgatásra futotta volna – mondta.

Hajdúhadházon az elmúlt évek során sikerült a település hátrányos helyzetét előnnyé formálni. Már legalábbis ami az uniós pénzekhez való hozzájutást illeti. Csáfordi Dénes polgármestertől megtudtuk, hogy az elmúlt években több milliárd forint uniós pénzt használtak fel. Új bölcsődére 150 milliót, a Béke útja rehabilitációjára 230 milliót, óvoda építésére 200 milliót, integrált település fejlesztésekre 442 milliót, szociális célú városrehabilitációra pedig közel 400 millió forintot nyertek. És ez csak néhány kiragadott példa az elmúlt évek európai uniós fejlesztései közül.”

Forrás:
Napelem, digitális tábla, szép főtér – Erre költik az EU-s pénzeket a megyében; Petneházi Attila; HAON.hu; 2016. január 7.

Nagyüzemben gyártja a törvényeket a magyar parlament

„Bürokráciamentesítés ide, adminisztrációcsökkentés oda, a hatályban levő és az éven belül megalkotott jogszabályok mennyisége a rendszerváltás óta növekszik Magyarországon – hívja fel a figyelmet közleményében az Opten.

A folyamatot átmeneti visszaesések és nagy ugrások tarkítják. Ezekben a kilengések az aktuális kormányzat cselekvőképességével és a választási ciklusokkal függenek össze. A választási évek rendre kevesebb törvényt (és több esetben kevesebb kormányrendeletet is) hoznak, míg a választás utáni időszakokban mindkét jogszabálytípus száma megugrik. A ciklikusságból a 2008–2010-es időszak lóg ki némiképp, amikor a vizitdíjas népszavazás előbb „megbénította” a Gyurcsány-kormányt, majd jött Bajnai Gordon, aki némileg jobban figyelt a válságkezelésre, mint a 2010-es választásokra, így a szokásos visszaesés elmaradt – magyarázza Ződi Zsolt, az Opten jogi szakmai igazgatója.

Látványosan hozta viszont a választáshoz köthető ciklikus „jogalkotási szünetet” 2014. Az egy évben elfogadott törvények száma a rendszerváltás utáni 100-ról növekedve 2013-ban kiugróan magas, 252-es értékkel tetőzött, ezt követően, 2014-ben viszont kevesebb mint a felére (113-ra) esett vissza. Akkor többen azt gondolták, hogy a jogrendszer 2010 utáni átalakításának véget értével, az új, nagy kódexek elfogadásával a törvények száma ezen az alacsony szinten fog stabilizálódni – mondja Ződi Zsolt.

2015 azonban szétoszlatta ezeket az illúziókat: az elfogadott törvények száma 230 volt, ami a 2012-es évhez képest 3 százalékos növekedés. A 2013-as és a 2014-es év tehát beleillik a rendszerváltás óta fennálló trendbe: míg 2013-ban valóban a jogrendszer átalakításának nagy hulláma zajlott, 2014 egyszerűen a választások miatt hozott visszaesést.

Ebben a folyamatban nincsen semmi különleges, hiszen önmagában is növeli a jogszabályok mennyiségét, hogy a korábban meghozottakat folyamatosan karban kell tartani. Az OptiJUS jogi adatbázisából kiderül, hogy 2014-ben sok módosítás elmaradt, az alacsony törvényszám mellett a módosító törvények aránya (ami 60 és 70 százalék között szokott lenni) tavalyelőtt csak 54 százalék volt, tavaly viszont 73 százalékra ugrott.

Hasonló a helyzet a kormányrendeletekkel is. Az Antall-kormány még évente átlagosan 170 kormányrendeletet adott ki, 2013-ban már 565 ilyen jogszabály született. 2014-ban a kiadott kormányrendeletek száma ugyan visszaesett 300 alá, 2015-ben azonban újra 492-nél ért véget a számozás.

Meglepő stabilitást mutat ugyanakkor a miniszteri rendeleti szint. Az összes miniszter (ideértve a rendeletalkotásra jogosult MNB-t is) 2010 óta szinte változatlan számú rendeletet ad ki évente, összesen nagyjából annyit, amennyi a kormány rendeleteinek száma (évente 500). Itt tehát nincsen növekedés. Ez ismét csak azt mutatja, hogy a jogalkotás kissé „fejnehéz” lett – olvasható a közleményeben.

Magyarországon nagyon sok kérdést szabályoznak törvények, amelyek értelemszerűen rengeteg módosítást igényelnek, s ez komoly mennyiségi nyomás alatt tartja a parlamentet. „Kényszerpályán mozognak a kormányok is, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy téma egyszer felkerül egy adott jogforrási szintre, onnan szinte soha többé nem kerül ki, legfeljebb még magasabb szintre lép. Ez tehát egy olyan jogalkotási spirál, amelyből nem könnyű kiszállni” – fejti ki Ződi Zsolt.”

Forrás:
Nagyüzemben gyártja a törvényeket a magyar parlament; Profit7.hu; 2016. január 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális forradalom jön az egészségügyben

„Hamarosan bevezetik az e-egészségügyi rendszert e-beutalókkal, e-receptekkel és e-profillal. A leletek, röntgenfelvételek, gyógyszerek, zárójelentések bárhol, bármikor elérhetők lesznek az orvosok számára, valamint az interneten összekötik a lakosságot, a kórházakat és egészségügyi létesítményeket, a gyógyszertárakat, az orvosokat, a mentőket és az ágazatirányítást. Mit jelent majd ez a gyakorlatban, és milyen változásokra számíthatunk? A többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Újvári Attila szülész-nőgyógyász, onkológus azt mondta: betegeik egy része már e-mailben továbbít számukra leleteket, de a klasszikus út továbbra is az, hogy az asszisztens hozza azt el papíron.

Mint mondta: az orvosi nyilvántartó programjukban az aznapi ambuláns betegek, illetve a velük történtek szerepelnek. Ezeket az adatokat szerkesztik. A kórházban való bennfekvés, a képalkotó diagnosztika, a laborleletek mind-mind egy másik gépen, az adott osztályon nézhetők meg bejelentkezés után.

A szakember úgy véli: a banki információkhoz hasonló védelem és bejelentkezési rendszer lenne elvárható az egészségügyi adatok tekintetében is. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban nagy elmaradások vannak az egészségügyi adatok biztonsága tekintetében – tette hozzá.

Álláspontja szerint egy jól megtervezett rendszer akár életet is menthetne, de legfőképp könnyen áttekinthetővé tenné a betegek kórtörténetét. Eddig a digitális és a papíralapú rendszerek párhuzamosságának csak a rossz oldalát tapasztalhatták, most azonban bíznak abban, hogy más jövő előtt állnak – hangoztatta az orvos.

Szabó Bálint, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) vezetője arról beszélt: ma már teljesen természetes mindenkinek, hogy elektronikusan bankol, mobilról fizet, az egészségügy ezen a területen nagyon elmaradott. Nagyon sok információ csak papíron van meg, ráadásul többnyire a betegeknél úgy, hogy az orvos nem nagyon fér hozzá, noha az a gyógyítást sokkal hatékonyabbá tehetné.

Faller Richárd a MeNTA alprojekt szakmai vezetője elmondta: a nagyprojektekre épülő szolgáltatásokat kínálják mobiltelefonon keresztül az állampolgároknak. Időpontot vizsgálatokra csak a szakorvos kérhet, az intézmények azonban kapacitásaikat publikálhatják. Így látható, hol van időpont legközelebb ahhoz az orvoshoz, aki be akarja utalni a betegét. Így egyszerűen csökken a várakozási idő – magyarázta.

Mindemellett a betegek naplózni tudják a rendszerben az egészségügyi adataikat, nyomon követhetik a gyógyszerezésüket, és hozzájuthatnak a tájékoztatókhoz is. Sőt, elég, ha a mobiltelefonnal lefényképezik a gyógyszer QR-kódját, és azonnal be tudják állítani a gyógyszerezést. A digitális önrendelkezési alrendszeren keresztül pedig a felhasználók megszabhatják, ki legyen jogosult hozzáférni az adataikhoz – jegyezte meg.

Példaként említette: ha egy beteghez kiszáll a mentő, mire megérkezik a mentőorvos, a rendszeren keresztül már felkészülhet a beteg kórtörténetéből, tisztában lesz a többi közt azzal, a sérült mire érzékeny. Az orvosok közt van egy kifejezés, az „arany óra”, ez azon időszak, melyben a beteg sorsa gyakorlatilag eldől.

Szabó Bálint arról is beszélt, hogy létrehozták az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér szolgáltatási központját, idén indul ennek a kiterjesztése. Lesz egy pilot időszak, melyben különböző pontokon tesztelik a rendszert, ezt követően indulhat egy szabad felhasználású időszak, amikor már minden szolgáltató csatlakozhat a rendszerhez. Ez 2017 első negyedében már élesben működik.

Faller Richárd azt tapasztalta: az orvostársadalom nagyon várja a fejlesztést, a redundáns munkavégzés ugrásszerű csökkenését várják. A rendszert egyébként úgy tervezték, hogy összeomlás esetén se vesszenek el az adatok – hívta fel a figyelmet a szakember, aki elárulta azt is, hogy a kartotékrendszert mindemellett nem számolják fel.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: a szomszédos államokban vannak hasonló kezdeményezések, de ilyen komplex rendszert, mint a magyar, sehol nem fejlesztenek.”

Forrás:
Digitális forradalom jön az egészségügyben; Híradó.hu/Kossuth Rádió; 2015. január 4.

Roham az új személyiért

„Mintegy 80 százaléka az új személyazonosítót igénylőknek kéri azt, hogy az okmány tárolóelemében rögzítsék az ujjlenyomatát is – ezt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke közölte az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Ignácz István úgy véli, a roham azt jelzi, hogy az emberek bíznak az új kártyaformájú igazolványban, amely számos új biztonsági elemet tartalmaz a korábbihoz képest. A KEKKH elnöke elmondta, az első nap, hétfőn csaknem 10 ezren, míg kedden 7 ezernél többen igényeltek új okmányt, míg korábban napi 3-4 ezren kértek személyit.

Közölte, 354 okmányirodát és kormányablakot szerelnek fel kártyaolvasóval, de akár otthonról is lehet majd ügyfélkaput nyitni, ügyeket intézni. Tájékoztatása szerint az első igénylők január 12-én vehetik kézbe az új személyazonosító okmányaikat.

Jelezte azt is, az új okmányt – amelynek tárolója már a TAJ- és az adószámot is rögzíti – nem csak azok kérhetik, akik igazolványának hamarosan lejár az érvényessége.”

Forrás:
A többség ujjlenyomatot is ad az új személyihez; Híradó.hu/MTI; 2016. január 6.

Ügyfélbarát működés – Időpont iratbetekintéshez már a GVH honlapján is

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016. január 4-től biztosítja az online időpont-foglalást ügyfeleinek iratbetekintéseik intézésekor. A GVH ügyfélbarát módon, átlátható és kiszámítható hozzáállással támogatja a piaci szereplőket a versenyfelügyeleti eljárások lefolytatásakor is. A most bevezetett honlapfejlesztés lehetőséget teremt az eljárás alá vontak, illetve képviselőik számára az irat-betekintési időpontok kényelmes, elektronikus foglalására.

A GVH Versenytanácsa új fejlesztésű, elektronikus ügyintézési szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek az időpontfoglalást a www.gvh.hu honlapon keresztül, irat-betekintési joguk hatékonyabb gyakorlása érdekében, azokban az ügyekben, amelyekben az irat-betekintési jog 2016. január 4. után nyílik meg.

A foglalási rendszer használatához az eljárás alá vont ügyfelek egyedi kódot kapnak az iratbetekintés megnyílásáról szóló értesítés mellékletében. E kód használatával egyszerűen, követhetően, csekély adminisztrációs kötelezettséggel tudnak időpontot foglalni az új, ügyfélbarát felhasználói felületen. A foglalási rendszer és a hozzá kapcsolódó technikai részletek közvetlenül is elérhetők a GVH honlapjának főoldalán.

A GVH e fejlesztéssel is hozzá kíván járulni az ügyfélbarát, gyors és hatékony elektronikus közigazgatás kialakításához.”

Forrás:
Ügyfélbarát működés – Időpont iratbetekintéshez már a GVH honlapján is; Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda/Gazdasági Versenyhivatal; Gazdasági Versenyhivatal; 2016. január 6.

A Magyar Államkincstár haladéktalanul kivizsgálja a bérekkel kapcsolatos panaszokat

„A Magyar Államkincstár haladéktalanul és egyesével kivizsgálja az állami szférában dolgozók esetleges, bérekkel kapcsolatos panaszait – mondta Dancsó József, az államkincstár elnöke szombaton az MTI-nek.

Az Index szombaton azt írta, úgy tudják, hogy az országban több helyen, Fejér megyétől Budapesten át Gyuláig sok olyan közalkalmazott van, aki 30-50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kapott, mint kellett volna.

Az elnök az MTI-nek hangsúlyozta, csak azokkal a panaszokkal tudnak érdemben foglalkozni, amelyekről tudomásuk van. Az esetleges panaszokat a kira.info@allamkincstar.gov.hu e-mail címen lehet jelezni – tette hozzá.

Dancsó József közölte, hogy decemberben 99 ilyen esetről tudtak, januárban eddig 4 problémás kifizetésről szereztek tudomást.
A Magyar Államkincstár csaknem 900 ezer, az állami szférában dolgozó munkavállalónak végzi a bérszámfejtését már évek óta. Tavaly szeptember 1-jével egy új, az úgynevezett Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre (KIRA) tértek át, amely novembertől országosan működik.

Ennek lényege, hogy egyetlen rendszerben kezelik a bérszámfejtést, ami akár kétmilliárdos megtakarítást is eredményez a központi költségvetésnek, hiszen nem kell megelőlegezni a fizetéseket, hanem még adott hónapban megtörténhet a számfejtés, hasonlóan a piaci szférához.

Hangsúlyozta, hogy a régi rendszerhez képest az új már sokkal kevesebb hibával dolgozik: míg tavaly júliusban még 6500 informatikai tévesztés fordult elő, addig a KIRA elindulása után, decemberben már csak 2190, és idén januárban várhatóan tovább csökken ez a szám.

Dancsó József szólt arról is, hogy az átállás során az egyik legnagyobb nehézséget egyfajta szokásjog jelentette, amely szerint a munkavállalók adott hónap első vagy második napján megkapták az illetményüket, miközben a törvény azt írja elő, hogy ötödikéig, illetve tizedikéig kell megkapniuk a járandóságaikat.

„Ez sokak számára újdonság volt, amit meg kell szokni, át kell állni” – tette hozzá.[Híradó.hu]”

—-

„…Több forrásból is úgy tudjuk, hogy az országban több helyen, Fejér megyétől Budapesten át Gyuláig sok olyan közalkalmazott van, aki 30-50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kaptak, mint kellett volna.
A probléma a hierarchia minden szintjén jelentkezik, van olyan közintézmény, ahol a takarító a bére egyharmadát kapta meg, a vezetőnek pedig nulla forintot utaltak decemberre. Szakszervezeti vezetők szerint most jóval kisebb a probléma, mint december elején, amikor folyamatosan csörögtek a telefonjaik, de a dolog még mindig nem oldódott meg teljesen.
Egyik vidéki közintézményből például azt jelezték, hogy 84 dolgozóból 6 nem kapta meg a teljes fizetését. A hat alkalmazottban az a közös, hogy mind voltak táppénzen decemberben, vagy tartós betegség miatt járt volna nekik valamilyen kedvezmény, de volt kismama is, aki nem kapta meg a járandóságát. Ezen a helyen a dolgozók a pénzük harmadát-ötödét kapták csak meg.
A tűzoltóknál is azok a dolgozók nem kapták meg rendesen a bérüket, akik betegszabadságon voltak, az óraadó tanároknál pedig az utazási támogatások késtek pár embernél, a fizetés egy része mellett.
…Ahogy arról már a december elején kialakult helyzetben szó volt, a MÁK novemberben új bérszámfejtő rendszerre tért át és a jól bevált KIR3 rendszer az új KIRA-ra cserélte.
…Az átállást már majdnem egy éve tervezték, eredetileg 2015 januártól számolták volna ebben a rendszerben, hogy kinek mekkora fizetés jár, de csúsztak az informatikai beszerzések, ezzel csúszott a tesztelés és a bevezetés is. A tesztelés állítólag nem ment igazán fényesen, az új rendszernek nem elég nagy a rendszerkapacitása és különösen az eltérő munkarendben dolgozók pótlékait elég rosszul tudja kiszámolni… [Index.hu]”

Forrás:
A Magyar Államkincstár haladéktalanul kivizsgálja a bérekkel kapcsolatos panaszokat; Híradó.hu/MTI; 2016. január 9.
Még mindig nincs minden rendben a közalkalmazottak bérével; Csurgó Dénes; Index.hu; 2016. január 9.
Lásd még: Központosított illetményszámfejtés; Magyar Államkincstár
Nem mehetnek szabadságra a MÁK dolgozói?; Marosi Adrienn; Magyar Nemzet; 2015. november 17.
EKOP-1.2.16 Központosított Illetményszámfejtési Rendszer; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

GSM-R: a modern vasúti közlekedés IT-biztonsági kockázatai

„…A közelmúltban egy német konferencián néhány kutató azt mutatta be, milyen veszélyei vannak a vasúthálózat korszerű kommunikációs csatornáinak. Mivel a GSM-R rendszer nagyon sok mindenre kihat a vasúthálózatokban, érzékeny pontja az egész európai rendszernek. De vannak más érzékeny pontok is.

Ez is hackelhető
Mivel a vasúti hálózatok is digitalizálódnak, a vonatok is hackelhetőkké váltak. Ráadásul elég könnyen – állította egy németországi konferencián az ipari rendszerek biztonságát kutató SCADA StrangeLove három szakértője. A motiváció itt elsősorban nem a pénz- vagy információszerzés, hanem a kiberterrorizmus.

Sergey Gordeychik, Alexander Timorin és Gleb Gritsai három évig kutatta a témát, és a december végén megrendezett hamburgi 32C3-n, azaz a 32. Chaos Communication konferencián álltak elő az eredményekkel, melyeket a Biztonságportál összegzett…

A kutatók számos vasúttársaságnál vizsgálódtak, hogy feltárhassák a biztonsági kockázatokat. Igyekeztek minden részterületet megvizsgálni a biztosítóberendezésektől a vonatirányítási rendszereken át az utasok számára is elérhető vezeték nélküli hálózatokig.

Kockázatok sokaságára derült fény
A konferencián egy sor kockázati tényezőt bemutattak. Vizsgálták például a vasúttársaságoknál használt SIBAS, azaz Simatic-alapú automatizálási rendszereket (a Siemens-gyökerű rendszert az ipari automatizálás számos területén alkalmazzák). Ennek implementációiban például olyan hibákat találtak, melyek révén az erre kapcsolt eszközök hitelesítés nélkül is vezérelhetővé váltak.

Komolyabb kockázata van annak a sérülékenységnek, amit az egyik CBI (computer-based interlocking), azaz vasúti jelzőrendszer elemzésekor. A pályán ez igazítja el a mozdonyvezetőt a teendőkről, lassításról, megállásról, a szabad pályáról stb. A három kutatónak sikerült bebizonyítania, hogy ezt a rendszer be lehet dönteni. Az is kivitelezhető egy kibertámadás során, hogy a támadók akkor állítsanak át egy váltót, amikor a vonat áthalad rajta.

Megkapta magáét konkrétan a GSM-R rendszer is. A kutatók szerint GSM-R titkosítási szintje megfelelő, de speciális GSM-zavaróval (ilyenek jammerek egyébként lényegében bárhol kaphatók, és már csak ügyesen kell átalakítani a célhoz) megbénítható a mobil adatforgalmazás. Ha pedig a mozdony elveszti a kapcsolatot a menetirányítással, akkor onnantól sok minden történhet vele, például súlyos fennakadások lehetnek a vonatközlekedésben.

És a soha ki nem haló hanyagság
A technikai problémák legtöbbször orvosolhatók. Az emberi hanyagság viszont örök, és ez itt is bebizonyosodott. A kutatók számos helyen találtak gyári alapértelemezett jelszavakkal elérhető eszközöket, PIN-kódként 1234-et használó SIM-kártyákat.

Nem túl biztató a helyzet az utasokat kiszolgáló rendszereknél sem. Az utastájékoztatási megoldások, a wifi-berendezések és az IP-kamerák általában ugyanazt az adatcsatornát használják, ami növeli a sebezhetőségüket.

A SCADA StrangeLove kutatói hangsúlyozták: a feltárt biztonsági hiányosságokat alapvetően nem nehéz kihasználni, de kell ismerni hozzá a támadott céleszközök működését. De mivel fontos területről van szó, kiemelten kell kezelni ezeknek a rendszereknek a biztonságát.

Érdemes megnézni az előadás videofelvételét [The Great Train Cyber Robbery [32c3]], a szakértők látványos demókkal is illusztrálták kutatásuk eredményeit.”

Forrás:
Jó a GSM-R, de jó lesz vigyázni; Bitport; 2016. január 7.
SCADA Strangelove

Okos város: adatelemzés és klímavédelem

„Az iráni származású, ám évek óta Debrecenben élő dr. Amir Mosavi informatikai mérnök – ezen belül a környezetvédelemre szakosodott – fő kutatási területe az e témában végzett adatfeldolgozás és -elemzés. 2015-ben a német Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium „Green Talent”-díját vehette át Johanna Wanka miniszter asszonytól; az elismerést évente fiatal tudósoknak ítélik oda.

Környezetbarátabban
– Egy város működésének számos területe van; vízellátás, szennyvízhálózat, hulladékgyűjtés- és feldolgozás, levegőtisztaság, közlekedés, stb., amelyekről rengeteg adat áll rendelkezésünkre. Például, hogy a víz vagy a levegő tisztasága hogyan változik egy év, egy hónap vagy egy nap függvényében. Ezeket az adatokat elemezve, az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve tervezhető a jövő, a későbbi fejlesztések; vagyis, modellezni tudjuk, hogyan üzemeltessünk költséghatékonyabban, környezetbarátabban, praktikusabban – magyarázta érdeklődésünkre Amir Mosavi. – Ezek a különböző rendszerek azonban egymástól függetlenül üzemelnek: az én kutatási területem, hogy összefogom az elemzésüket, egybehangolva a részeket, s annak eredményeként végezetül „okos zöld” város, vagyis, egy környezetével harmóniában működő település alakul majd ki. Az Európai Unió jövőbe vetett terve, hogy minél élhetőbb városai legyenek, ezért, élen Németországgal, sokat fordít az ezt célzó programokra, ezért támogatja a kutatásomat is – mondta.

E harmónia létrejöttéhez sok területen szükséges változás az egészséges élelmiszerek előállításától a környezetkímélő energiaiparig (például az „okos zöld” városok egymástól nem függve, gyakorlatilag csak helyben termelt energiát használnának), ahhoz, hogy a következő generációk lakóhelyei már szinte természetközeli városok legyenek. Annál is inkább, mert napjaink egyik súlyos problémája, hogy vidékről a városokba költöznek az emberek, ezzel is tovább terhelve azokat. Ha létrejönnének az „okos zöld” városok, az nem csak a környezeti ártalmakat csökkentené, de a nagyobb településeken élés e szempontból kiegyensúlyozódhatna a vidéki léttel – mutatott rá Amir Mosavi, megjegyezve, már most látszik, hogy a legnagyobb gondot a tiszta víz és a tiszta levegő hiánya okozza.

Tökéletesíti a modellt
– A múlt adatainak vizsgálata alapján javaslatokat tudunk tenni a jövőre vonatkozóan a döntéshozóknak, a többi rajtuk múlik. Az „okos zöld” város megvalósítása persze lassú folyamat, 20-30 éves távlat, de az elemzéseink első eredményei már hasznosíthatók, illetve a további kutatás arra irányul, hogy a modellünket tökéletesítsük – tette hozzá.
– Hiszek abban, hogy harmóniában kell élni a környezetünkkel, és ehhez óvni kell azt – válaszolta a fiatal kutató arra a kérdésre, miért ezzel a témával foglalkozik. – Csak a Földön élhetünk, nincs más hely számunkra. Természetesen fejlődnie kell az iparnak és más ágazatoknak is, de zöld úton. Praktikusan gondolkodva pedig, mivel minden mindennel összefügg, valamennyi területen előre kell lépni; ha például egészséges ételt akarunk enni, nem mindegy, az milyen földben termett meg, vagy milyen vizet iszunk hozzá!
A párizsi klímacsúcs határozata kapcsán azt mondta, fontos döntés született, de csak akkor lehet eredményes, ha valóban minden ország betartja a vállalását.”

Forrás:
Adatelemzés és klímavédelem; Szőke Tímea; HAON.hu; 2016. január 6.

Egyesült Államok: egyre kevesebb programozóra lesz szükség a következő években

„Bár jelenleg egyes régiókban kifejezetten keresettnek tekinthetők a programozók, az elkövetkező években mégis jelentősen csökkenhet az ezen a címen betöltött munkakörök száma. Legalábbis ezt jósolja az amerikai munkaügyi minisztérium egy friss elemzése, ami szerint az elkövetkező 10 év során nem kevesebb, mint 8 százalékkal fog csökkenni a szoftverfejlesztői állások száma.
Mindez annak ellenére, hogy a számítógépes munkahelyek 12%-kal fognak bővülni a hivatal szerint. Így a programozói állások visszaesése még durvábbnak hat – bár nem fog minden területet azonosan érinteni. Webprogramozókból például a prognózis szerint 27%-kal többre lesz szükség mint jelenleg. Az asztali technológiákkal dolgozók ugyanakkor cserébe még az említett 8 százalékosnál is durvább csökkenésre számíthatnak a készségeik és ismereteik iránt mutatkozó keresletben.

Az adatokkal kapcsolatban ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy azok az amerikai munkaerőpiacra vonatkoznak, és elképzelhető, hogy Magyarországon ettől részben vagy teljesen eltérő trendek lesznek majd tapasztalhatók. Erre vonatkozó kutatásról és prognózisról ugyanakkor nincs tudomásunk.”

Forrás:
Egyre kevesebb programozóra lesz szükség a következő években; Prog.hu; 2016. január 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megszűnik a Telekom saját számlafizetési platformja

„Áprilistól megszűnik a Magyar Telekom által üzemeltetett Távszámla online fizetési platform, mely a távközlési szolgáltató számlái mellett egyes közüzemi szolgáltatók számláit is kezeli. Az ügyfelek helyette a jóval több szolgáltatót integráló Díjnethez csatlakozhatnak, vagy a Telekom.hu-n fizethetik be a számláikat.

Több mint tíz évnyi működést követően bezár a Távszámla, a Magyar Telekom saját fejlesztésű online számlafizetési platformja. A megszűnő szolgáltatás helyett a cég a konkurenciának számító Díjnetet javasolja ügyfeleinek, illetve a saját telekommunikációs szolgáltatások számlái befizethetők a Telekom online ügyfélszolgálatán is. A két szolgáltató egyszerű migrációs folyamatot ígér az ügyfeleknek, azaz a regisztrált számlakibocsátók pár kattintással átvihetők a Távszámlából a Díjnetbe – a részletekről e-mailben értesíti a Telekom az érintett ügyfeleket.

A 2005 nyarán indult Távszámla eleinte csak a Telekom számlák (illetve az akkori Matáv-csoporthoz tartozó számlák) online fizetésére, illetve megtekintésére adott lehetőséget, később azonban több közüzemi szolgáltató is csatlakozott a platformhoz, némelyikük azóta ott is hagyta mind a Távszámlát, mind a Díjnetet. A Távszámla jelentősége ugyanakkor csak ebben az évtizedben kezdett el igazán felértékelődni, amikor a szolgáltatók, élükön a Magyar Telekommal, költségcsökkentési okokból az elektronikus számlakezelést kezdték előnyben részesíteni.

A Telekomnál az új ügyfélszolgálati, ügyfélkezelési rendszer elhúzódó bevezetése alatt volt olyan időszak, amikor az ügyfelek bizonyos szolgáltatások számláit csak a Távszámlában tudták online kezelni, mivel a távközlési cég online ügyfélszolgálata nem, vagy csak bizonyos tevékenységekre korlátozódva működött. A Telekom közleménye szerint a Távszámla megszüntetését a „termékportfólió egyszerűsítése” indokolja, illetve az ügyfelek most már minden Telekom-számlájukat egy helyen kezelhetik az online ügyfélszolgálaton, az egységesített Telekom-fiókjukkal, emellett mobilalkalmazással is fizethetnek számlát.

A Díjnethez is tartozik egyébként hasonló mobilalkalmazás, mellyel pár mozdulattal befizethetők a számlák, az ügyfélnek emellett a webes felületen van lehetősége kezelni a számlákat. A Díjnet ugyanakkor nem kezel meghatalmazott számlafizetőket, mely a Távszámla egyik kézenfekvő kényelmi szolgáltatása volt azok számára, akiknél lakótárs, netán albérlő kezeli, vagy fizeti a közüzemi számlákat.

A Díjnet ugyanakkor mára gyakorlatilag az összes nagyobb közüzemi számlakibocsátót maga köré gyűjtötte, így ma már 24 kisebb-nagyobb szolgáltató számláit kezeli a rendszer. A nagyok listájából egyedül az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport hiányzik, mely éppen egy éve, botrányos körülmények közt hagyta ott az online számlafizetési szolgáltatást.”

Forrás:
Megszűnik a Telekom saját számlafizetési platformja; Koi Tamás; HWSW.hu; 2016. január 8.

Autómegosztó rendszer készül Budapesten

„A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. autómegosztó rendszert tervez. A kocsik az elképzelés szerint nulla károsanyag-kibocsátású, elektromos meghajtású járművek lennének. Egy ilyen közautó vagy e-autó több magángépkocsit is kiválthat, illetve azoknak jelenthet megoldást, akik nem tudnak vagy akarnak fenntartani saját gépjárművet, de alkalmanként szükségük van rá. Ezzel a BKK szolgáltatási kínálata a biciklitől a buszon és metrón át a hajóig teljes lenne.

A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) a főváros megbízása alapján egységes, átlátható, mindenki által hozzáférhető és nem utolsósorban környezetkímélő – éppen ezért száz százalékban elektromos – közösségi autóhasználat (carsharing) alapjainak lefektetésén dolgozik – tudta meg a Magyar Idők a BKK-tól. A carsharing olyan szolgáltatás, amely előre regisztrált felhasználóknak nyújt rendszeres gépjárműbérlési lehetőséget. A BKK a félreértések elkerülése végett leszögezte: nem a rohamosan terjedő telekocsi-szolgáltatásról vagy sofőrszolgálatról van szó.

A közlekedési központ által kidolgozandó koncepció lényege, hogy a felhasználók a saját gépjármű előnyeit élvezhetik a tulajdonlás állandó költségei és kötöttségei nélkül. A fővárosi cég tervei szerint a közösségi, elektromos jármű célközönsége bárki lehet, akinek van saját autója, azonban bármilyen megfontolásból nem szeretné/tudja azt használni, továbbá az is, akinek nincs autója, de szüksége lenne rá. Természetesen az ilyen jellegű szolgáltatás igénybevételéhez mindenképpen szükség van járművezetői engedélyre. A részletek, a műszaki tartalom, a pályáztatási struktúra és a felhasználói lehetőségek kidolgozása jelenleg folyamatban van.

A carsharing a nemzetközi tapasztalatok alapján a városi mobilitás új formájaként hozzájárul az élhető közterületek kialakításához a parkolóhely-szükséglet csökkentésével.
A közösségi autóhasználat az egyik utolsó hiányzó láncszem volt az BKK kínálatában az integrált városi közlekedési hálózatfejlesztés szempontjából. A szolgáltatás bevezetése a környezetbarát technológia, az elektromos járművek üzemeltetésével a környezettudatos szemlélet formálásához is hozzájárul. A tömegközlekedés részeként működő autómegosztó rendszer a szakértők szerint főként azoknak kínálna jelentős költségmegtakarítást, akik leginkább pár órás, városon belüli utakhoz keresnek autót, hiszen évi 8-10 ezer kilométer alatt olcsóbb, mint a saját autó, és rugalmasabb, mint a bérautó.

Gépkocsik megosztásán alapuló közösségi járműhasználat néhány éve már működik Magyarországon. Számos vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, de olyan, a tömegközlekedésbe integrált, nulla károsanyag-kibocsátású járműflotta, ami egy egész várost lefed, még nincs. A közlekedési központ fejlesztése ezt a hiányt igyekszik pótolni.”

Forrás:
Autómegosztó rendszer készül Budapesten; Magyar Idők; 2016. január 8.

Óránként is változhatnak az árak a boltokban

„Semmi gond, van digitális árcédula, amelynek nagy előnye, hogy a polcra kikerülő címkét nem kell minden árváltozáskor beszedni, vagy újat nyomtatni, ugyanakkor megvannak a veszélyei is. Például, hogy a személyre szabott változtatásokat/akciókat a vevők csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudják követni. Az aggodalmakat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára igyekezett eloszlatni az M1-en.

Vámos György szerint a digitális árcédula zökkenőmentesebbé teszi a vásárlási folyamatot, mert ezzel a vevők, eladók, pénztárosok minden időben a tényleges árakkal szembesülhetnek a pultcímkén és a pénztárban is. Jelenleg ugyanis az árcédulákat macerás cserélgetni, a kereskedők nem tudják az árakat a pénztárgépben is másodperc pontosan a változáshoz igazítani – tette hozzá az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A főtitkár szerint a digitális árcédula eredményeként megszűnik az a probléma, hogy a vásárló – a címkecsere időigényessége miatt – csupán a pénztárhoz érve szembesül a megváltozott árakkal.

Vámos György emlékeztetett, hogy a fogyasztóvédelmi szabályok értelmében, ha egy vásárló a polcon, a nyugtán, avagy az áruházi újságban eltérő árakkal találkozik, a legalacsonyabb árat kell megfizetnie. A szakember úgy vélte ugyanakkor, hogy a kereskedők számára nem éri meg félóránként, ötpercenként változtatni az árat, mert ha a vásárló zavarba jön, a jövőben esetleg máshol vásárol. Elmondta azt is, a magyar fogyasztóvédelem minden vonatkozó uniós szabályozást átvesz, így azt is, miként kell az árat feltüntetni, valamint az előírást, miszerint kötelező jelezni az egységárat is.”

Forrás:
Óránként is változhatnak az árak a boltokban; Híradó.hu; 2016. január 9.

Tavaly csaknem 250 milliárd forintot fizettek ki az autósok az utak használatáért

„Több mint bruttó 243 milliárd forintot fizettek ki tavaly az autósok úthasználati díjként, ennek nagyobb része a teherautók üzemeltetőitől származott – tudtuk meg a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-től. Az e-útdíjból (HU-GO) származó bevétel meghaladta a bruttó 185,7 milliárd forintot, a 2013 közepén bevezetett rendszer a NÚSZ szerint folyamatosan hozza a költségvetés elvárásait: az első fél évben 78,8 milliárd volt a bevétel, 2014-ben pedig közel 162,77 milliárd forint. A növekedésben szerepet játszott a díjköteles hálózat bővülése mellett az is, hogy 2015. januártól öt százalékkal növelték a HU-GO-tarifát.

Az e-matrica díja viszont évek óta változatlan, miközben az elmúlt évben jelentősen kúszott felfelé a bevétel: 2014-ben 47,4 milliárd forint folyt be ebből, tavaly 57,8 milliárd. Tavaly 11,985 millió e-matrica fogyott, bő 900 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A megyei matrica bevezetése nyomán átalakult az értékesítés belső szerkezete, jellemzően a havi matricák eladását „kezdték ki” a megyeiek.
Az útdíjfizetési rendszer reformja óta nagyságrendileg több pénz folyik be az utak használatából. A HU-GO előtti teljes évben, 2012-ben, amikor még egy rendszerben kezelték a személy- és teherautó-díjfizetési rendszert, az útdíjbevétel bruttó 68,6 milliárd forint volt – derül ki a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ oldalán található adatokból.

Az internet és az online kereskedelem térnyerése ellenére továbbra sem vásárolnak az autósok nagyobb arányban e-matricákat az interneten, mint három éve. Az elmúlt évben 10,25 százalékot hasított ki a teljes eladásból az elektronikus vignetták internetes értékesítése, s ez nagyságrendileg megegyezik a megelőző éviekkel – tájékoztatta lapunkat a NÚSZ. Emelkedett ugyanakkor a társaság viszonteladói értékesítési rendszerében eladott matricák aránya. Az e-matricás rendszerben 1664 viszonteladói értékesítési pont van, például a benzinkutakon, ezekre jutott tavaly az összes értékesítés 86,41 százaléka, a NÚSZ saját hálózatán eladott vignetták aránya csökkent.

A társaság azonban tovább bővíti a hálózatát és az itt foglalkoztatottak számát: az idén januárban megnyitott dél-pestivel együtt már 18 ügyfélszolgálati irodát üzemeltet, ezekben 48 fő dolgozik. Az irodákban nemcsak értékesítés zajlik, itt intézik a személyesen végezhető ügyfélszolgálati szolgáltatásokat, a problémás ügyeket is. Az ügyfélkapcsolati tevékenység az e-matricás és a HU-GO e-útdíjas ügyfelekre is kiterjed – emelte ki lapunknak Kibédi-Varga Lajos, a NÚSZ szóvivője –, ezért is fontos az országos lefedettség.”

Forrás:
Meglett a hozadéka az útdíjreformnak; Diószegi József; Világgazdaság Online; 2016. január 7.

Szakirodalom

Online szállásközvetítés

„…A kutatás háttere
A Gazdasági Versenyhivatal az online szállásközvetítői piacon indított eljárást 2 évvel ezelőtt. A kutatás célja a háromszereplős piac (fogyasztó, szállásközvetítő, szállásadó) jobb megértése. A piac fogyasztói oldalról történő jobb megértéséhez a GVH az NRC-t kérte fel kutatási partnerként.

A kutatás legfőbb kérdései:

  • Mennyit utaznak a célcsoport tagjai?
  • Milyen online szállásközvetítőket vesznek igénybe utazásaik lebonyolításához?
  • Hogyan, milyen folyamatokon keresztül foglalják le utazásaikat?
  • Kik a piac legfontosabb szereplői a fogyasztók szerint?
  • Milyen látens funkciói vannak a szállásközvetítői oldalaknak?
  • Milyen egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe az egyes oldalakon?

…”

Forrás:
Online szállásközvetítés; Gazdasági Versenyhivatal; 2015. december 4.

Műhelyvita Balázs István „A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban” c. tanulmányáról

„Műhelyvita Balázs István „A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban” c. tanulmányáról.

Opponensek: Szente Zoltán (MTA TK JTI), Temesi István docens, NKE KTK
Időpont: 2016. január 14. 10:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
Nyelv: magyar
Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.”

Forrás:
Műhelyvita Balázs István „A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban” c. tanulmányáról; MTA TK Jogtudományi Intézete