Skip to main content

16. szám, 2017. április 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

​Elektronikus SZJA-bevallás – egy jó tapasztalat

„​E sorok szerzője minden évben maga készíti személyi jövedelemadó-bevallását, az „őskori” papíralapútól kezdve a korábbi évek elektronikus kitöltőnyomtatványain keresztül az idén először igénybe vehető komplex megoldásig. Örömmel osztva meg a tapasztalatot, hogy a NAV idei újítása remekül működik. Az új elem 2017-ben az volt, hogy a NAV-hoz beérkezett adatok alapján maga a hivatal készített egy előzetes tervezetet a bevalláshoz, aminek módosításáról vagy elfogadásáról az adófizető dönthet.

Mindehhez persze nem árt regisztrálni az Ügyfélkapun, mert úgy a legegyszerűbb. De aki nem tette meg, az is könnyen beléphetett a folyamatba egy sms küldésével, a NAV honlapján keresztül, levélben, telefonon vagy közvetlenül valamelyik ügyfélszolgálaton. Minderre március 15-éig volt lehetőség. (Aki Ügyfélkapun regisztrált, annak kérnie sem kellett.)

Ügyfélkapusként minderről január 18-án kaptam tájékoztatást. Azzal, hogy a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet 2017. március 15-től nézhetem meg és – szükség esetén – módosíthatom a www.nav.gov.hu vagy a www.magyarorszag.hu oldalakon keresztül. Valójában ennél is egyszerűbb dolgom volt, mivel az Ügyfélkapu oldalára belépve a menürendszer ajánlotta fel az átirányítást az eszja.nav.gov.hu oldalra. Aki külön kérelemmel kérte a NAV tervezetét, az május 2-áig kapja vagy kapta meg a dokumentumot. Mindkét esetben május 22. az a határidő, ameddig jelezni lehet a módosítási igényt – ennek híján a NAV tervezete lesz a végleges adóbevallás.

Jómagam – némi kényelmességgel – április 3-án vettem rá magam, hogy megnézzem a NAV tervezetét, ami amúgy már február 22-én elkészült. Kellemes meglepetésként ért, hogy a weboldal első látásra is jól áttekinthető, letisztult grafikai megoldást alkalmazó, logikus felépítésű, ügyfélbarát megjelenésű volt, ahol nem jelentett gondot ide-oda ugrálni a részletesebb és az összefoglaló kimutatások között. Könnyen összevethettem az adatokat a munkáltatóktól és kifizetőktől kapott kimutatásokkal, minden stimmelt. Egyet kivéve: volt pár hónap, amikor az aktuális kifizető nem jelezte a NAV felé, hogy gyerekkedvezményre vagyok jogosult, így ezek a hónapok hiányoztak a kedvezményre jogosított időszakból. Mivel ezeket a kedvezményeket adott hónapokban értelemszerűen igénybe se vettem, így ezek után olyan visszaigénylésre voltam jogosult, ami a NAV tervezetében nem jelent meg.

Gondoltam, legalább letesztelem a telefonos ügyfélszolgálatot. Felhívtam a honlapon feltüntetett számot, amelyen egy barátságos, kedves, udvarias hölgy tájékoztatott a faék-egyszerűségű megoldásról. A megszokott bürokratikus megoldásokhoz szokott énemmel már fel voltam rá készülve, hogy mindenféle kérelmeket kell írnom a korrekcióhoz, többlépéses visszaigazolással és véglegesítéssel. Ehhez képest annyit kellett tennem, hogy rákattintottam a „Módosítás” gombra, beikszeltem a hiányzó hónapokat, a rendszer pedig kiszámolta azokat a módosított értékeket. Az újra bevitt számokkal együtt azonnal módosult a bevallás végeredménye is, immár a helyesen visszaigényelhető összeggel, aminek átutalás érdekében ugyanezen az űrlapon intézkedhettem. Igazából elrontani se lehetett, ilyen gyorsan pedig még sosem volt meg az adóbevallásom.

Az e-közigazgatási folyamat teljessége szempontjából fontos, hogy akinek fizetnivalója keletkezett, az is le tudta zárni a folyamatot ugyanerről az oldalról kiindulva, vagyis elektronikus fizetéssel befejezve. Ha valaki a „hagyományos” megoldáshoz ragaszkodik (átutalás, bankkártyás fizetés ügyfélszolgálaton vagy – horribile dictu – „sárgacsekken” fizetné), azt is megteheti, bár sok értelme nincs bonyolítani.

Érdekes tapasztalat lesz majd, hogy az idén bevezetett újítás hogyan hat az 1+1 százalékok befizetésére. Elvileg fennakadást, nehézséget nem okozhat, mivel ugyanazon az oldalon jelenik meg a nyilatkozat űrlapja, ahol a bevallás tervezete is, vagyis ugyanolyan egyszerű módon lehet a felajánlást is eljuttatni a NAV-hoz, mint magát a bevallást. Reméljük, a gyakorlat is visszaigazolja ezt.

Amikor jópár évvel ezelőtt „söralátét” nagyságú adóbevallásokról hallottunk, mint elérendő célról, arról önkéntelenül is a jól megszokott papíralapú megoldásra asszociáltunk. Bár kinyomtatva a méret azért ma is jócskán meghaladja egy söralátét méretét, a folyamat egyszerűsítése és gyorsabbá tétele bőven kárpótolhat ezért.”

Forrás:
​Elektronikus SZJA-bevallás – egy jó tapasztalat; Hegedűs Tamás; 2017. április 17.
Lásd még: A NAV elkészíti az Ön személyijövedelemadó-bevallási tervezetét; Hírközpont; 2017. március 16.
e-SZJA 2017; NAV (tájékoztató)
Kérdések és válaszok az szja bevallással, bevallási tervezettel kapcsolatban; NAV; 2017. április 11. (pdf)

Az év közepétől elérhetővé válik a Digitális Jólét Alapcsomag

„A kormány a 1189/2017. (IV.10.) Korm. határozattal döntött a Digitális Jólét Alapcsomagról (DJA) , amely 2017 közepétől jelenik meg a szolgáltatók kínálatában. A DJA célja, hogy mindazok, akik ez idáig az internetezés túl magas ára miatt nem tudtak előfizetni a szolgáltatásra, egy minden eddiginél alacsonyabb fogyasztói árú internet-előfizetést érhessenek el.
A kedvezményes alapcsomagot azok a természetes személyek vehetik majd igénybe legfeljebb két évig, akiknek az elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötendő előfizetői szerződés aláírását megelőző évben nem volt internet-előfizetésük. Az Alapcsomag azoknak a polgároknak nyújt segítséget a digitális világ adta lehetőségek kihasználására, akiknek az internet-szolgáltatás áfacsökkentésének hatására csökkenő fogyasztói árak mellett is anyagi gondot jelent az internet-előfizetés. A DJA mind vezetékes, mind mobilinternet előfizetésre is lehetőséget teremt.

A Digitális Jólét Alapcsomag egy állami tulajdonú védjegyhez a szolgáltatók részéről történő önkéntes csatlakozással kerül megvalósításra, azaz az elektronikus hírközlési szolgáltatók önkéntesen vehetik fel kínálatukba a csomagot.

Az uniós jog által előírt műszaki notifikációs szabályokból eredő várakozási idő módosította az alapcsomag bevezetésének márciusi időpontját, annak leteltét követően az Alapcsomag 2017. közepétől jelenik meg a szolgáltatók kínálatában.”

Forrás:
Az év közepétől elérhetővé válik a Digitális Jólét Alapcsomag; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. április 11.

Közigazgatás, politika

Zalában felül kellett vizsgálni a térségi vidékfejlesztési stratégiát

„Alsópáhok –Részben a rendelkezésre álló forrás csökkenése, részben az eddigi visszajelzések és tapasztalatok alapján megkezdődött a térségi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálata.

A Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesület (Leader: a közösségi kezdeményezéseken alapuló, uniós vidékfejlesztési program) tavaly nyáron fogadta el a 2020-ig tartó időszakig szóló vidékfejlesztési stratégiát, melyet önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek közösen formáltak. Ez az alapja az egyesület által kiírandó pályázatoknak.
– Ez az összeg 417 millió forint nagyságrendű volt, ez országosan minden akciócsoportnál csökkent: 15 százalékkal lett kevesebb a fejlesztésekre fordítható forrás, 8 százalékkal a Leader közösség működtetésére szánt keret. Főként ezért vált szükségessé a felülvizsgálat, végig kellett gondolnunk, hogyan tudjuk a leghatékonyabban felhasználni ezt a forrást- vázolta Nagy Anita, az egyesület munkaszervezetének vezetője. Az a döntés született, hogy a rendelkezésre álló összeg felére a térségben termelők pályázhatnak majd, mert egyre nagyobb az igény a helyi termékekre, amit jelenleg sem mennyiségben sem minőségben nem tudnak biztosítani a gazdálkodók.

– Az ős- és kistermelők a célcsoport, akik nagyobb vidékfejlesztési pályázatok léptékét nem tudják elérni, nekik lesz lehetőségük néhány milliós fejlesztésre. Mindenkivel úgy szeretnénk együttműködni, hogy ő mondja meg, hogy mire van szüksége.

A stratégia felülvizsgálata során a korábbi hét intézkedést háromra szűkítették, összevonva, racionalizálva egyes intézkedéseket.
– Az egyik keretében helyi termékek és termelési hátterük támogatása fog megtörténni. Itt azt kell végiggondolni a termelőnek, hogy mire van szüksége, hogy mennyiséget és minőséget tudjon nyújtani, eszközt szerezne be, vagy raktározási kapacitását, esetleg értékesítését tudja fejleszteni. A másik lehetőség a már működő termelő szférának nyújt lehetőséget, hogy termelésüket bemutató, látogatható modellgazdasággá fejlesszék. Az önkormányzatok, civil szervezetek a helyi termékeket középpontba állító, a kisközösségek együttműködését erősítő rendezvények támogatására pályázhatnak mutatta Nagy Anita a terveket. A módosított stratégiát a Miniszterelnökség – a program irányító hatósága véleményezi, majd az esetleges javításokat követően a közgyűlésnek is el kell fogadni. Ez alapján írják ki a pályázatokat, a tervek szerint ősszel.”

Forrás:
A közösség formálta – helyi termékekre alapoz a vidékfejlesztési terv; Keszey Ágnes; zaol.hu; 2017. április 11.

Egységes programot dolgoz ki a magyar munkaerő digitális fejlesztésére az NGM

„Egységes cselekvési programot dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar munkaerő digitális fejlesztéséért, amely az alapkompetenciák elsajátításától, a felhasználói ismeretek bővítésén át az informatikus képzés megújításáig számos intézkedést tartalmaz – jelentette be a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár egy szakmai konferencián.

Cseresnyés Péter kifejtette: többek között lehetővé kell tenni a digitálisan írástudatlan állampolgárok számára, hogy térítésmentesen és lakóhelyüktől legfeljebb 30 kilométeres körzetben elsajátíthassák az alapkompetenciákat. Alapszintű és általános digitális képességűeket pedig tovább kell képezni, hogy alkalmasak legyenek a magasabb szintű digitális készségeket igénylő munkakörök betöltésére.

A Digitális munkaerő program részeként a kormány egyebek mellett a felnőttképzés rendszerének átalakítását tervezi, hogy a leginkább hiányzó digitális szakmákban gyors és hatékony módon enyhítse a munkaerőhiányt, például rövid ciklusú képzések elérhetővé tételével.

Emellett az NGM áttekinti a szakképzési és felnőttképzési rendszer tananyagait, szakmai- és vizsgakövetelményeit, hogy tartalmazzák-e a szükséges digitális kompetenciákat. A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét is, hogy az informatika szakos egyetemi hallgatók meghatározott tanulmányi eredmény mellett a jövő évtől kiemelt állami ösztöndíjat kapjanak – ismertette az államtitkár.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos előadásában elmondta, miközben létezik egy egységes piac az Európai Unióban, egyes fontos részterületeken nemzeti vagy regionális piacra való töredezettség figyelhető meg, amelynek eredményeként az unió nem tudott jó ütemben átállni a digitális gazdaságra.

Közölte, a helyzet megoldására az unió két stratégiát dolgozott ki: a digitális egységes piac stratégiája magában foglalja a fogyasztóvédelmi előírások, az online kereskedelem és a szerzői jogok harmonizációját, modernizációját. Az európai készségstratégia az új kor igényeinek eleget tevő azon alapvető kompetenciák azonosítását támogatja, amelyek meghatározzák a jövő oktatás- és munkaerő-politikáját.

A Digitális munkaerőpiac 2017 elnevezésű szakmai konferencián szervezett kerekasztal beszélgetésen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a digitális tudást az oktatás valamennyi szintjére be kell vezetni. Mindazonáltal az elnök rámutatott arra a kihívásra is, hogy a jelenlegi becslések szerint tíz éven belül a szakmák 40 százaléka teljesen átalakul, amely bizonytalanná teszi azt, hogy egyáltalán tudják-e majd hasznosítani az általános iskolában jelenleg tanult ismereteket a diákok.

Laufer Tamás, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért elnöke pozitív fejleményként értékelte a digitális pedagógia módszertanának népszerűsítését és elterjesztését segítő Digitális témahét eredményeit. Ismertetése szerint az idén második alkalommal megszervezett eseményhez több mint 1000 iskola és 8000 tanár csatlakozott és amennyiben két éven belül sikerül a kezdeményezésbe bevonni az iskolák, tanárok és diákok 40 százalékát, visszafordíthatatlan pozitív változások indulnak el. Az alulról jövő kezdeményezések így fognak találkozni a felülről jövő módszertannal és szabályozói környezettel – hangsúlyozta.

Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyára hívta fel a figyelmet: Magyarországon a GDP több mint 20 százalékát adja a digitális gazdaság, amelyben a foglalkoztatottak 15 százaléka dolgozik.
Meglátása szerint a sikeres digitális átalakulás további lendületet adhat az ország gazdasági fejlődésének.”

Forrás:
Egységes programot dolgoz ki a magyar munkaerő digitális fejlesztésére az NGM; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 10.

Több mint félmillió bevallási tervezetet postázott az adóhivatal

„Már több mint félmillió személyijövedelemadó-bevallási tervezetet postázott az adóhivatal – tájékoztatta Tállai Adrás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Összesen mintegy 820 ezer magánszemélynek postázza legkésőbb május 2-áig bevallási tervezetét az adóhivatal. Akik kérték a tervezetet a NAV-tól, hamarosan kézhez kapják, ha minden jövedelmet és kedvezményt tartalmaz, akkor az május 22-én automatikusan érvényes bevallássá válik – jelezte az államtitkár.

Közölte az is, hogy 442 ezer magánszemély a napokban már kézhez is kaphatta a tervezetet.

Várhatóan a jövő hét első felében kapja meg bevallási tervezetét az a 102 ezer magánszemély, akiknél valamilyen anomáliát fedeztek fel az adóhivatal munkatársai a tervezetük elkészítésekor. Az egyik leggyakoribb, amikor a kifizetői adatszolgáltatásban az látszik, hogy a családi adókedvezményt például májusban nem vette igénybe a szülő, de az év másik 11 hónapjában igen. Ettől a bevallási tervezet nem hibás, de valószínű, hogy hiányos – mutatott rá Tállai András.

A NAV ilyenkor, hogy senkinek ne vesszen el az adókedvezménye, kérés nélkül is küld bevallási tervezetet, illetve azzal együtt tájékoztatást is arról, hogy melyik adatot érdemes mindenképpen átnézni, ellenőrizni – tette hozzá.

Csaknem 270 ezren azért kapnak levelet az adóhivataltól, mert még valamilyen tennivalójuk van. Esetükben az adóhivatal speciális, személyre szabott szolgáltatást nyújt.

Akinek visszajár adó, annak be kell írnia a bankszámlaszámát, illetve a címét, ha postán szeretné megkapni a visszajáró pénzt.

Akinek 200 ezer forintnál kevesebb adót kell befizetnie, annak csak be kell írnia, hogy hány havi pótlékmentes részletfizetést szeretne.

Aki két, vagy több önkéntes pénztárba is fizetett tavaly, annak csak azt kell kitöltenie, hogy melyik pénztárba utalja a NAV a visszajáró adó összegét.

Az érintetteknek rendkívül egyszerű dolguk lesz; az adóhivatal a bevallási tervezet mellé kiegészítő nyilatkozatot küld, amin csak a hiányzó adatot kell kitölteni, amelynek visszaküldésével már kész is a bevallás – fejtette ki az államtitkár.

Mintegy 5700 magánszemély azért kap – külön kérés nélkül is – bevallási tervezetet, mert a hivatal adatai alapján 200 ezer forintnál több a fizetendő adójuk. Ők a bevallási tervezetük mellé tájékoztatást kapnak arról, hogy május 22-ig gondoskodjanak a fizetendő adó rendezéséről. Ha egy összegben nem tudják megfizetni, kérhetnek könnyítést a NAV-tól – jelezte Tállai András. Hozzátette azt is, hogy a magánszemélyek nemcsak fizetési halasztást vagy részletet kérhetnek, hanem a fizetendő adó összegének mérséklését is.”

Forrás:
Több mint félmillió bevallási tervezetet postázott az adóhivatal; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 15.

2017. évi uniós igazságügyi eredménytábla: európai összehasonlításban is tovább gyorsult a hazai ítélkezés

„Az Európai Bizottság idén immár ötödik alkalommal tette közzé a tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytáblát. A magyar bíróságok kiemelkedő teljesítményét mutatja, hogy a közigazgatási perek intézése hazánkban a 2. leggyorsabb, a közigazgatási ügyhátralék pedig a 2. legalacsonyabb az uniós tagállamok között.

Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a kiadvány előszavában utal arra, hogy az igazságügyi reformok nem önmagukért valók, hanem az a céljuk, hogy javítsák a függetlenséget, a minőséget és a hatékonyságot az igazságszolgáltatás rendszerében.

Az eredménytábla polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek szempontjából vizsgálja a tagállamok igazságszolgáltatását, részben általuk szolgáltatott adatok, részben különböző nemzetközi szervezetek felmérései alapján. Az idei kiadás nagyrészt 2015-ös adatokra épül.

Magyarország az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatók többségét illetően már az elmúlt években is a tagállamok első harmadában szerepelt. Ezeket az eredményeket a bírósági szervezetnek sikerült fenntartania, illetve bizonyos területeken javítania. A polgári, kereskedelmi és a közigazgatási ügyeket is gyorsabban intézik a magyar bíróságok, és az ügyek feldolgozási aránya is javult a polgári és a kereskedelmi ügyekben.

A magyar bíróságok kiemelkedő teljesítményét mutatja, hogy a közigazgatási perek intézése hazánkban a 2. leggyorsabb, a közigazgatási ügyhátralék pedig a 2. legalacsonyabb a 28 uniós tagállam között. Az eredménytábla által vizsgált – civilisztikai – ügytípusok összességét tekintve Magyarországon a 3. legkisebb a bíróságok ügyhátraléka, a perek befejezéséhez szükséges időtartam a 6. legrövidebb.

A felmérés rámutatott arra is, hogy az Eurobarometer felmérés szerint az elmúlt évhez képest nőtt a cégek bíróságokba vetett bizalma.

A magyar bírósági igazgatás az európai trendeknek megfelelő megoldásokat alkalmazza az online információ-megosztás, a sajtóval való kapcsolattartás és a határozatok nyilvánossága és a bírósági ügyforgalom nyomon követése terén is.”

Forrás:
Európai összehasonlításban is tovább gyorsult a hazai ítélkezés; Országos Bírósági Hivatal; 2017. április 10.
2017. évi uniós igazságügyi eredménytábla: Hatékonyabbá váló igazságszolgáltatási rendszerek, kihívásokkal; Európai Bizottság; IP/17/890; 2017. április 10.
European Commission publishes the 2017 EU Justice Scoreboard; Európai Bizottság; 2017. április 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Túlzottan függ a Microsofttól az európai közigazgatás

„Az amerikai konszern rendkívül kedvező helyzetben van az Európai Unióban, szoftverei gyakorlatilag verseny nélkül nyerik meg a közbeszerzéseket.

Az Investigate Europe nevű hálózat elkészítette a jelentését, amelyben azt vizsgálta, hogy mennyire függnek az európai állami hivatalok a Microsofttól. Az eredmény lesújtó: az Európai Bizottság „gyakorlatilag a Microsoft foglyának számít”. Mindez növekvő IT-kiadásokat és egyúttal kevésbé hatékony technikai fejlődést jelent. Az anyag elkészítésében gazdasági és IT-szakemberek, biztonsági szakértők és politikusok vettek részt 12 európai országból, továbbá az Európai Bizottság és az Európai Parlament tagjai.

Az amerikai óriáscég termékeihez való ragaszkodással az európai kormányhivatalok szisztematikusan aláássák a közbeszerzési elveket és megszűnik a tisztességes piaci verseny. Komoly problémát jelent, hogy az európai polgárok adatai magas műszaki és biztonsági kockázatnak vannak kitéve, emellett a Microsoft nagyon komoly politikai befolyásra is szert tett.

Martin Schallbruch informatikus és jogász, a német szövetségi belügyminisztérium korábbi információtechnikai és kiberbiztonsági részlegvezetője elmondta, hogy sok állami hivatal annyira függ az egyetlen szolgáltatótól, hogy már arról sem dönthetnek, hogy milyen szoftvereket akarnak használni, így az a veszély fenyegeti az európai országokat, hogy elveszítik az ellenőrzést a saját IT-infrastruktúrájuk felett. Egy független IT-portfolió létrehozásához már hatalmas befektetésekre lenne szükség.

Szintén problémát jelent, hogy sok hivatal nem tudta 2014-ig lezárni az újabb Windows operációs rendszerekre való átváltást, ezért hiába járt le a Windows XP terméktámogatása, kénytelenek voltak drága szerződéseket kötni, hogy tovább használhassák a már elavult operációs rendszert. 2020-ban valószínűleg ugyanez lesz a helyzet a Windows 7 kapcsán is, habár már egy adott Windows- vagy Office-licenc megvásárlásának pillanatában tudni lehet, hogy meddig tart az adott program támogatása.

Annak ellenére, hogy a kormányhivatalok egész Európában kötelesek pályázatot kiírni a 135 000 eurónál nagyobb értékű beszerzések esetén, ezekben az esetekben rendszeresen mégsem írnak ki pályázatokat. Matthieu Paapst holland jogász az állami szektor szoftverbeszerzéseit vizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi helyzet arra a gyakorlatra hasonlít, amit a járművásárlásoknál folytatnak a kormányhivatalok. Azok a „pályázati kiírások” gyakran egy gyártóra vannak szabva. Paapst szerint jogsértő az a gyakorlat, hogy Microsoft-termékek megvásárlását közbeszerzés nélkül valósítják meg. Ebben az ügyben az Európai Bizottságnak kellene fellépnie, de erre nem képes, mert önmaga sem tartja be a hatályos előírásokat.”

Forrás:
Túlzottan függ a Microsofttól az európai közigazgatás; SG.hu; 2017. április 11.

Helsinkiben nyílik meg az EU és a NATO közös kibervédelmi kutatóközpontja

„Ma már nem egyszerűen kibertámadásokra kell felkészülni, hanem olyan komplex akciókra is, melyek párhuzamosan egyszerre több területen zajlanak.

Ma a finn fővárosban több uniós, illetve NATO tagállam képviselői aláírtak egy szándéknyilatkozatot, mely szerint Helsinkiben létrehoznak egy olyan kutatóközpontot (European Centre of Excellence for Countering Hybrid Threats), mely az úgynevezett „hibrid fenyegetésekkel” foglalkozik, ezek ellen dolgoznak ki stratégiákat és taktikákat.

Az ezzel az összefoglaló névvel, metaforával emlegetett fenyegetések olyan katonai-politikai akciók, melyek során az aktív fél vegyesen, egymáshoz kapcsolva, egymást kiegészítve indít a célpont ellen kibertámadásokat, propaganda-hadjáratokat, illetve dezinformációs kampányokat. Az ilyen támadások célja elsősorban bizonytalanság keltése, a társadalmi összhang és kohézió megbontása, a meglévő indulatok és félelmek felkorbácsolása, hogy a célba vett társadalom, ország tagjainak magabiztosságát és egységes fellépését gyengítsék, illetve új belső konfliktusokat hozzanak létre.

A szándéknyilatkozatot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Lengyelország, Finnország, Lettország és Litvánia képviselői írták alá, de a nyár közepéig még további országok fognak csatlakozni, hogy támogassák a tervek szerint az ősszel megnyíló központot.

A helyszín valószínűleg nem véletlen – a NATO kibervédelmi központja sem véletlenül került Észtországba –, mivel a katonailag el nem kötelezett Finnország mintegy 1300 kilométeren határos azzal az országgal, Oroszországgal, melyről a Kreml határozott tagadása ellenére sok katonai szakértő állítja, hogy a hibrid fenyegetéseket mesteri módon alkalmazzák.

A szakembereket hálózatba szervező központ éves költségvetése kezdetben másfél millió euró lesz, ennek felét Finnország adja, a másik felét a támogató államok.”

Forrás:
Helsinkiben nyílik meg az EU és a NATO közös kibervédelmi kutatóközpontja; Dajkó Pál; IT café; 2017. április 11.
Helsinki hybrid threat centre one step closer to reality; Yle Uutiset; 2017. április 11.

Elsőként indított elektronikus közbeszerzési rendszert a KEF

„Magyarországon elsőként indított elektronikus közbeszerzési eljárási rendszert a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). Az új típusú közbeszerzés során az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti írásbeli kommunikáció teljes egészében elektronikusan történik, jelentősen csökkentve ezzel az eljárás idejét és költségeit.
A rendszer működését támogató közbeszerzési portál (www.kozbeszerzes.gov.hu) felületén kialakított szolgáltatások használatával lehetőség nyílik egyebek mellett a közbeszerzési dokumentációk fel- és letöltésére, az ajánlattevői kérdések és válaszok kezelésére, az ajánlatok elektronikus beadására, illetve hiánypótlások, felvilágosítások, indoklások, számítási hibák és egyéb kérések kezelésére is.

A környezetkímélő, papírmentes közbeszerzések eredményeként a jövőben nő az eljárások átláthatósága, továbbá időt, energiát és költséget takarítanak meg az érintettek az elektronikus ügymenet bevezetésével.”

Forrás:
Elsőként indított elektronikus közbeszerzési rendszert a KEF; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 10.

Az Állami Számvevőszék az elektronikus közbeszerzésről, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 2012-2015 közötti tevékenységéről

„…A tagországok jogszabályi környezetének és technológiai feltételeinek eltérései miatt uniós irányelv 2014-ig nem tette kötelezővé az elektronikus közbeszerzési rendszerek bevezetését, azonban az Európai Bizottság támogatta minél szélesebb körű elterjedését az e-közbeszerzéstől elvárt előnyök – mint a jobb átláthatóság, költséghatékonyság, gyorsaság, és a közbeszerzési piacok integrációja – miatt. Az elektronikus közbeszerzések feltételrendszerének kialakítását az Állami Számvevőszék is már 2008 óta szorgalmazta, a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről szóló 2008-as jelentésében több javaslatot fogalmazott meg az elektronikus közbeszerzések feltételrendszerének kialakítására.

Az ÁSZ 2014 áprilisában értékelte továbbá a korábbi és a megújult közbeszerzési rendszer működését. Az ellenőrzés feltárta, hogy az ellenőrzött időszakban az elektronikus hirdetményfeladás és az e-jogorvoslat bevezetésén kívül nem történt további intézkedés az elektronikus közbeszerzések széles körű alkalmazásának elősegítésére. Nem készült középtávú kormányzati stratégia az elektronikus közbeszerzések jogszabályi, technológiai feltételeinek kialakítására illetve fejlesztésére vonatkozóan, így nem voltak meghatározva az elektronikus közbeszerzés elterjesztéséhez kapcsolódó feladatok és felelősségek sem. Nem került kialakításra az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások jogszabályi megfelelőségéhez kapcsolódó tanúsítási vagy ellenőrzési-felügyeleti rendszer, továbbá nem határozták meg a szükséges részletes technológiai és adatbiztonsági feltételeket sem – állapította meg a jelentés.

Az ÁSZ a múlt héten zárta le a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Megállapította többek között, hogy a KEF-nél a pénzügyi gazdálkodás összességében szabályszerű volt, azonban a közbeszerzések során szabálytalanságokat tártak fel a számvevők. Az ellenőrzés megállapításai alapján tett javaslataival az ÁSZ hozzájárult az intézmény szabályszerű működéséhez. A központi beszerző szervezetek közül elsőként a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál bevezetett rendszer pedig az ÁSZ korábbi javaslatait, felvetéseit hasznosítja, és elősegíti a közbeszerzések átláthatóságát.”

Forrás:
Hasznosulás az elektronikus közbeszerzések területén; Czinder Enikő; Állami Számvevőszék; 2017. április 11.
A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság; Állami Számvevőszék; 2017 (pdf)

Az ekáernek köszönhetően javult az adóellenőrzés hatékonysága

„Egyre hatékonyabban lépnek fel az illegális kereskedelem ellen az adóellenőrök az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszernek (ekáer) köszönhetően, amely az adóhatóság „nehézfegyvere”, ugyanakkor sok vállalkozó nincs tisztában valamennyi szabállyal.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) soha nem dolgozott olyan informatikai elemző rendszerrel, amelyből olyan hatékonyan lehet az adóellenőrzéshez adatokat rendszerezni, mint az ekáerből. Az ekáer-adatszolgáltatás jövedéki ellenőrzés és bírság alapja lehet, hiszen a beérkező adatokból kiszűrhetők a jövedéki terméket szállító, de jövedéki engedéllyel nem rendelkező adózók – figyelmeztet Falcsik István, az RSM Hungary vám- és jövedéki tanácsadás üzletágvezetője.

Az elmúlt hetekben sok olyan üggyel találkoztak, amelynél a jövedéki ellenőrzésre érkező pénzügyőrök biztosra mentek, az eljárásukból látni lehetett, hogy tudják, miért jöttek, tisztában vannak azzal, hogy a gazdálkodó olyan termékkel rendelkezik, kereskedik, amelyhez jövedéki engedélyre lenne szükség, és tudják azt is, hogy ilyen engedély nincs a vállalat birtokában.

A hatóság magabiztos fellépésének oka, hogy az ekáeren keresztül beérkező adatok alkalmasak arra is, hogy az informatikai rendszer halmazokat képezzen a szállításra bejelentett termékről, az érintett gazdálkodóról, valamint a NAV adatbázisában nyilvántartott jövedéki alanyokról. Ha az ekáerben jövedéki terméket jelentenek be, és a gazdálkodó nem szerepel a hatóság jövedéki alanyokat rögzítő nyilvántartásában, azaz nincs engedélye a tevékenységre, nyomban kiderül.

A jövedéki adó és termékdíjfizetési kötelezettség már a legkisebb mennyiségekre is érvényes. Sok gazdálkodó nem tudja azonban, hogy az általa használt vagy külföldről behozott olajszármazék, amelyet a mindennapi tevékenysége során kis mennyiségben használ, jövedéki termék, hasonlóan ahhoz a kemikáliához, amivel eszközöket, helyiségeket tisztítanak, fertőtlenítenek. Ugyanez a helyzet a termékdíj-kötelezettséggel is: a lebontott csomagolás vagy hulladék elszállítása, és annak ekáer-bejelentése által szolgáltatott adatok alapot képezhetnek egy termékdíj-ellenőrzésre.

A fuvarok tartalmát érdemes jövedéki adó szempontjából is átgondolni. Ha nem a hatósági ellenőrzés kapcsán döbben rá valaki, hogy milyen kötelezettségei vannak, megelőzhetőek a bírságok, pótlékok, esetleg a megbízható státusz elvesztése.

A köztartozásokra vonatkozó jogalkotás és jogalkalmazási gyakorlat abba az irányba halad, hogy amennyiben a gazdálkodó maga tárja fel elkövetett hibáját, szankciók nélkül tudja korrigálni. Ez azonban semmit nem ér, ha a gazdálkodók nem érzik annak szükségességét, hogy időszakonként – megelőzve a hatóságot – áttekintsék saját tevékenységüket a kockázatok szempontjából – írta a szakértő.”

Forrás:
Az ekáer tényleg csodafegyver az adóelkerülő kereskedők ellen?; HVG.hu/MTI; 2017. április 17.
Lásd még: Az EKAER mint a NAV nehézfegyvere!; Falcsik István; RSM Hungary; 2017. április 12.

Fizették a tb-t, de nem látszott a rendszerben

„Megerősítette a januárban alakult Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK), hogy egy adminisztrációs hiba miatt dolgozóik egy részének hosszabb-rövidebb ideig nem volt érvényes társadalombiztosítása. Pontosabban volt, csak ezt az orvosaik számítógépe nem látta, ezért hibát jelzett. Cáfolták ugyanakkor, hogy akár csak egyetlen hónapig is ne fizettek volna járulékot a dolgozóik után és hogy azok biztosítási jogviszonya megszakadt volna.

Mint szerkesztőségünk megkeresésére adott válaszukban írják: „Az NSZKK több alkalmazottja is arról tájékoztatta az intézmény vezetését, hogy különféle orvosi ellátásuk során biztosítási jogviszonyuk érvényességének vonatkozásában hibát jeleztek nekik.” Az adminisztrációs hiba a központ 751 munkatársa közül 117-et érintett.

Nagy Gábor főigazgató a dolgozói jelzések alapján azonnali vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy az érintettek különböző járulékainak a kifizetéséhez szükséges fedezet mindig rendelkezésre állt, a járulékfizetés folyamatosan teljesült, ezáltal az érintettek biztosítási jogviszonya is folyamatos volt. Összességében hátrány nem érte őket.

Mint kiderült, a hiba a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ megalakulásakor történt, ami a „Magyar Államkincstár illetményszámfejtő rendszerében az automatikusan képzett biztosítotti bejelentéshez szükséges adatok részleges kiesésére vezethető vissza”. A hiba kijavítására az NSZKK soron kívül intézkedett azzal, hogy megkereste az NSZKK dolgozóinak illetményszámfejtését, továbbá a járulékok és adók levonását végző Magyar Államkincstárt a kollégáknak biztosítotti bejelentéseik felülvizsgálatával kapcsolatban, valamint haladéktalanul megkezdték az elveszett adatok pótlását.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ két igazságügyi szakértői tevékenységet végző intézet, a Belügyminisztérium alá tartozó Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet és az Igazságügyi Minisztérium alatt működő Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet fúziójával jött létre január 2-án. A kormány a háttérintézmények átalakításakor döntött a két szervezet egyesítéséről.”

Forrás:
Fizették a tb-t, de nem látszott a rendszerben; mno.hu; 2017. április 12.

Júliustól e-adatszolgáltatást kell adni minden számlázó programból

„Még mindig nem jelent meg az a rendeletet, amely meghatározza, hogy júliustól milyen adatokat kell beküldeniük a NAV-nak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számlázó programmal kiállított, 100 ezer forintot meghaladó áfát tartalmazó számlát bocsátanak ki.

Új kötelezettségként idén július 1-től valamennyi számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számla adattartalmáról elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteniük a számlakibocsátóknak, amennyiben egy belföldi adóalanyra legalább 100 ezer forint áfát hárítanak át. Egyelőre azonban sem az adatszolgáltatás módja, sem annak előírt pontos tartalma, sem az adatszolgáltatás elvárt gyakorisága nem ismert, noha a szereplőknek immár kevesebb mint negyedévük van a felkészülésre. A BDO Magyarország álláspontja szerint amennyiben a készülő rendelet új adatstruktúrát vagy a pénztárgépekéhez hasonlóan valós idejű adatközlést írna elő, a bevezetési határidő kitolására, vagy legalább deklarált türelmi időre lehet szükség.

A mai napig nem hirdették ki azt a rendeletet, amely meghatározza, hogy július elsejétől pontosan milyen adatszolgáltatást kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé tenniük mindazoknak, akik 100 ezer forintnál magasabb áthárított áfát tartalmazó számlát bocsátanak ki számlázó programból belföldi adóalanyok számára – hívja fel a figyelmet Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. Mindez különösen akkor okozhat komoly problémát a felkészülésben, ha a jelenleg ismert és már alkalmazott adatexportétól jelentősen eltérő struktúrájú és valós idejű adatszolgáltatást írnak elő. Félő ugyanis, hogy ebben az esetben a szükséges szoftver- és hardverfejlesztésekre az adóalanyoknak már nem maradna elegendő ideje.

Amennyiben a rendelet a már 2016 januárjától működő adatexport állomány elektronikus beküldésére határoz meg (például havi) gyakoriságot, utólagos benyújtási kötelezettséggel, nem kell jelentős felkészülési idővel számolni. Ha azonban a cél a real time adatbeküldés (a pénztárgépekhez hasonlóan), vagy akár egy előzetes, a számlakibocsátást megelőző elektronikus jóváhagyás, akkor arra célszerű legalább féléves felkészülési időt hagyni az adózóknak és az őket segítő fejlesztőknek.

További probléma állhat elő, ha az adatexport helyett újabb, részletesebb adattartalmat, vagy más formátumot, struktúrát ír elő az említett rendelet, ami mindenképpen új programok, programfunkciók fejlesztését követelné meg. Ebben a tekintetben különösen a nemzetközi hátterű, külföldi számlázó programokat használó vállalatok kerülnének nehéz helyzetbe, akiktől az ilyen jellegű felkészülés a tapasztalatok szerint – a helyi sajátos szabályok figyelembevétele, megértése miatt – az átlagosnál több költséget és jelentősebb időráfordítást igényelne. A rendelet tartalmától függően a programok fejlesztésével párhuzamosan szükség lehet az állandó online hozzáférés biztosítására, illetve az ehhez szükséges hardverfejlesztési lépésekre is.

Abban az esetben, ha mégis a bonyolultabb felkészülést igénylő rendszert írja majd elő a jogszabály, és a hivatalos kommunikációval összhangban nem tolják el annak bevezetési határidejét, érdemes lehet egy, például az ekáer bevezetésekor is alkalmazott türelmi idő alkalmazása. Ennek során a hatóság már folytathatna vizsgálatot, de nem büntetne, csak figyelmeztetne, vagy esetleg az idei évtől bevezetett támogató eljárás keretében segítené az adózók felkészülését – javasolja a BDO Magyarország szakértője.”

Forrás:
Júliustól e-adatszolgáltatást kell adni minden számlázó programból; Kamara Online; 2017. április 13.

Informatika, távközlés, technika

Vonzó a szerver­üzemeltetőknek Svédország

„A skandináv állam rendkívül gyorsan népszerű lett a számítógép-központokat működtetők között.

Az ok egyszerű: a svéd kormány az év elején 97 százalékkal csökkentette a szervercentrumok energiafogyasztását sújtó adókat, így az üzemeltetőknek már csak az Európai Unió által meghatározott minimális áramadót, kilowattóránként 0,05 centet kell megfizetniük. Hasonló szabályozás más országban nincs, így például Németországban a fizetendő adó 1,537 cent kilowattóránként. Ezek után várható volt, hogy az Amazon Web Services (AWS) is bejelentette, hogy Stockholm környékén egy nagy adatközpontot épít fel.

Mikael Darmberg svéd innovációs és vállalatügyi miniszter kijelentette, hogy az AWS befektetése erősíteni fogja a pozíciójukat a globális digitális változás folyamatában. Számukra a korszerű globalizált gazdaságban való kereskedelem nem az árucikkekről szól, hanem a szolgáltatásokról, a tudáscseréről és az adatok szabad áramlásáról.

A Cushman&Wakefield ingatlan tanácsadó cég szervercentrumokkal kapcsolatos kockázati jelentésében Svédország az 5. helyen található és ebben az előkelő pozícióban az év elejei adócsökkentés még nem is szerepel. Az előnyök között van a helyi hőmérséklet, aminek köszönhetően a hűtési költségek alacsonyan tarthatók. A Facebook nem véletlenül építette fel évekkel ezelőtt az első USA-n kívüli számítógép-központját Luleában. A Boston Consulting Group tanulmánya alapján pedig a skandináv állam 2025-ig évente 50 milliárd koronát (5 milliárd eurót) kereshet a szervercentrumokkal. Ez évente 14 százalékos növekedést eredményezhet.”

Forrás:
Vonzó a szerver­üzemeltetőknek Svédország; SG.hu; 2017. április 11.
Szerkesztői megjegyzés: Az Amazon sajtóközleménye világosan és egyértelműen nem az energia árával, hanem az élénk és jelentős skandináviai digitális ökoszisztémával indokolta az új, északi adatközponti régió létrehozását! A svéd miniszter pedig energia tekintetében „csak” egy dolgot emelt ki: Svédországban a legnagyobb a megújuló energia aránya az energiaellátásban.

INPUT-program (GINOP-3.1.3): a kormány az IT vállalkozások nemzetközi piacra jutását támogató programot indít

„„Kiemelt fontosságú, hogy a digitalizáció területén a magyarok az újítók, a kezdeményezők, és ne a követők, a sereghajtók között legyenek. A magyar vállalkozók, vagy akár a középiskolások fejében ott vannak azok az innovatív ötletek, amelyek megfelelő segítséggel megvalósíthatóak, termékké válhatnak és meghódíthatják a világot.” – hangsúlyozta Kópiás Bence a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese.

Az INPUT elnevezésű programmal a Kormány 2,5 milliárd forint, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásból a hazai infokommunikációs szektor startup, mikro- és kisvállalkozások hatékonyságát, jövedelemtermelő képességének erősítését szeretné elősegíteni, ezzel párhuzamosan exporttevékenységük növe-lésére ösztönzi őket.

Az INPUT célja, hogy a program által bevont IKT szektor startup vállalkozásai, és az innovatív informatikai projekteket kezdeményező természetes személyek száma elérje a 300-at és jelentős részük nemzetközi sikereket is elérjen. A programhoz kapcsolódóan összesen több mint 150 ingyenes képzésre és rendezvényre kerül sor 2019 márciusáig.

A Kormány a program keretében segítséget nyújt a termékfejlesztésben, valamint ingyenes képzést, mentorálást, és a nemzetközi piacra jutás lehetőségét biztosítja. Az érdeklődők, a közép-magyarországi régiót leszámítva, tizenkét egyetemi városban fordulhatnak majd a területi koordinátor hálózat munkatársai-hoz. Az INPUT programba jelentkezők Magyarország egész területén az ő segítségükkel vehetik igénybe a programhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, mérhetik fel hiányterületeiket, bővíthetik kapcsolati tőkéjüket és találhatják meg a számukra legideálisabb mentort, befektetőt.

A programban részt vevő startupok saját igényeikre szabott fejlesztési javaslattervet kapnak, amelyek tartalmazzák többek között a munkájukhoz szükséges szakmai kompetenciákat, azok fejlesztését, valamint a javasolt képzéseket, üzleti találkozókat és kiállításokat is.

A vállalkozások külpiacra jutását emellett a kifejlesztett termékek célpiacán tevékenykedő, elismert üzletemberek, és junior nemzetközi szakértők is segítik.

A 2,5 mrd Ft uniós és hazai forrásból megvalósuló IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása (GINOP-3.1.3-15-2016-00001) című kiemelt programhoz kapcsolódóan várhatóan 2017. júniusban indul az az 5,1 mrd Ft forrást biztosító tőkeprogram, amely az induló IT startupok finanszírozását hívatott elősegíteni.

A programok illeszkednek a kormány által 2016-ban elfogadott Digitális Startup Stratégiában elfogadott célokhoz, amely egy folyamatosan fejlődő, gazdaságilag is erős hazai startup kultúra kialakítását tűzte ki célul. Ehhez az állam olyan üzleti környezetet biztosít, amely célzottan támogatja a startup vállalkozások létrejöttét, piacra lépését és fejlődését, ösztönzi a vállalkozó szellem erősítését, a különböző együttműködési formák létrehozását, és megfelelő finanszírozási forrásokat biztosít, ezáltal elősegítve a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének növelését.”

Forrás:
A kormány az IT vállalkozások nemzetközi piacra jutását támogató programot indít; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. április 13.
GINOP-3.1.3-15-IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása; Széchenyi 2020
GINOP-8.2.3-17 Specializált seed és pre-seed befektetési tőkealap induló IKT vállalkozások számára új ötletekhez, új piacra lépéshez kockázati tőkeprogram; Széchenyi 2020
Input Program Magyarország

INPUT projekt – IKT Startup

„Az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása című (GINOP 3.1.3-15) kiemelt projekt végrehajtására kidolgozott INPUT Program célja a teljes IKT startup ökoszisztéma, ennek révén a digitális gazdaság fejlesztése.

A program a támogatási döntés közeljövőben történő meghozatalát követően nem a hazai startup világ szereplői helyett vagy mellett kíván új szereplővé válni, célja, hogy a rendszer működését serkentse, megfelelően működő kapcsolati hálózatot keltse életre.

Célja, hogy 3 éven belül az IKT startup vállalkozások

    • hatékonysága,
    • jövedelemtermelő képessége,
    • nemzetközi versenyképessége,
    • nemzetközi piacra jutási képessége javuljon.
  • A Program eredményeként Magyarország javíthatja pozícióját a nemzetközi „startup-térképen”, és a kiemelkedő innovációink nemzetközi elismerést nyernek.
  • Magyarország kevésbé fejlett régióit célozzuk a Programmal, ahol szükség van új munkahelyek teremtésére.
  • A cél, hogy legyenek új magyar sikertörténetek az informatikában, új Prezik, Ustream-ek, és tartsuk itthon a kiváló magyar mérnököket, IT szakembereket.
  • Elérendő eredmény legalább 200 hazai IKT startup cég külföldre jutásának segítése.
  • A program előkészítő fázisa Győrben és Pécsett indul, ezt követi Debrecen és Miskolc, majd fokozatosan idén őszig országossá bővül a program a Közép-Magyarországi régió kivételével.
  • Az INPUT program nemzetközi tanácsadó testületének tagságára felkért Ron Sege úr 2016. március 18-án Győrbe látogatott, és részt vett a program sajtótájékoztatóján.
  • Az INPUT program támogatására legkésőbb jövő év elején (GINOP 8.2.3) specializált tőkeprogram is indul.

2014-2020 között jelentős európai uniós forrás áll rendelkezésre infokommunikációs vonatkozású projektek lebonyolítására. A Kormány az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása c. kiemelt projekt (GINOP 3.1.3. projekt) keretében a teljes IKT startup ökoszisztéma fejlesztését tűzte ki célul.

A kiemelt projekt végrehajtására kidolgozott INPUT Program három pillér mentén kívánja támogatni a kiemelkedő magyar innovációs ötletek megvalósulását.

  • Országos koordinációs hálózat kiépítése:A mentor hálózat lehetővé teszi, hogy az innovatív ötletek gazdái megkaphassák mindazt a segítséget, amelyre az adott helyzetben a sikerhez szüksége van egy startupnak. A területi koordinátorok feladata a helyi szereplők bevonásával (felsőoktatási intézmények és középiskolák, kamarák, vállalkozásfejlesztő szervezetek és hálózatok, inkubátorok, akcelerátorok, mentorok, üzleti angyalok és más befektetők, stb.) az együttműködés facilitálása, IKT ötletek, projektek és projektgazdák felkutatása, helyi vállalati mentorok, projekt támogatók bevonása.
  • Kompetencia fejlesztés: A piacra jutást előkészítő szemléletformáló előadások és workshopok megfelelő ismeretanyag átadásával segítik a startupokat és innovatív ötletek gazdáit a kitűzött cél felé, hogy minél hatékonyabban és eredményesebben találjanak termékük, szolgáltatásuk számára nemzetközi piacot.
  • Nemzetközi részvétel, piacra lépés támogatása: A Program hangsúlyos eleme a nemzetközi piacra jutást segítő pillér. Ez a pillér a nemzetközi külpiacra segítő mentorok, a nemzetközi tanácsadói testület és a nemzetközi tanácsadói testület Magyarországon tevékenykedő segítőinek hálózataként jön létre.

Alapvető cél olyan kedvező környezet megteremtése, amely nagyban hozzájárul a magyar innovációs ötletek kedvező külföldi megítéléhez, ezáltal minél több innovatív termék és szolgáltatás külpiacra jutásához.

INPUT-hoz nagymértékben kapcsolódó program a „GINOP 8.2.3. Specializált seed és pre-seed befektetési tőkeprogram induló IKT vállalkozások számára új ötletekhez, új piacra lépéshez” című projekt.

Az INPUT programban feltárt és szakmai szolgáltatásokkal támogatott projektek pre-seed fázisú finanszírozáshoz juthatnak a 8.2.3 projekt keretében, melynek céja, az IKT induló vállalkozások segítése kezdeti finanszírozási nehézségeik áthidalásában célzott tőkejuttatás révén a termékeik és szolgáltatásaik piaci bevezetéséhez.

Jelenleg folyik a projekt előkészítése, a felhívás megjelenése 2016. szeptemberre várható. Tőkeprogram várható indulása: 2017. január.”

Forrás:
INPUT projekt – IKT Startup; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
GINOP-3.1.3-15-IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása; Széchenyi 2020
GINOP-8.2.3-17 Specializált seed és pre-seed befektetési tőkealap induló IKT vállalkozások számára új ötletekhez, új piacra lépéshez kockázati tőkeprogram; Széchenyi 2020

Társadalom, gazdaság, művelődés

Versenyképesség 2017 – konferencia

„A magyar politikai és gazdasági élet szereplői mellett az akadémiai szféra tagjai is folyamatosan figyelemmel kísérik Magyarország versenyképességének alakulását, hiszen a kérdés sikerünk titkát is rejti. Éppen ezért, a Zsigmond Király Egyetemen 2017. április 28-án, egy interdiszciplináris konferencia keretében a versenyképesség gazdasági, pénzügyi és digitális aspektusainak megvitatására készülünk. Előadóink olyan jelentős tapasztalattal rendelkező, az állami, az akadémiai és a versenyszférából érkező vezetők, akik a téma elismert képviselői hazánkban és külföldön egyaránt.

Védnök: Állami Számvevőszék

8:30-9:30 Regisztráció

9:30-9:40 Megnyitó – Szatmári Péter, rektor (ZSKE)

Plenáris szekció – Versenyképesség a gazdaságban
Elnök: Hárskuti János, tanszékcsoport-vezető (ZSKE)

9:40-10:00 Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Nyitóelőadás

10:00-10:20 Domokos László, elnök (Állami Számvevőszék)
A célszerű és eredményes közpénzfelhasználás mint versenyképességi tényező

10:20-10:40 Palotai Dániel, ügyvezető igazgató (Magyar Nemzeti Bank)
Versenyképesség és növekedés

10:40-11:00 Parragh László, elnök (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara)
Bérszínvonal és versenyképesség

11:00-11:20 szünet

11:20-11:40 Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere
Versenyképes város és régiófejlesztés

11:40-12:00 Králik Gábor László, vezérigazgató (FŐGÁZ)
Digitalizáció a közműszektorban

12:00-13:00 Panelbeszélgetés: Versenyképesség a makrogazdaságban
Moderátor: Hárskuti János (ZSKE)
Résztvevők: Fischer Tamás, az Oberbank AG magyarországi fióktelepének helyettes vezetője – Fülöpné Bogdán Krisztina, vezérigazgató-helyettes (Commerzbank) – Szabados Richárd, vállalati
üzletágvezető (Erste Bank) – Tardos Gergely, az Elemzési Központ igazgatója (OTP Bank) – Alexa Noémi, adjunktus (CEU) – Findrik Mária, egyetemi tanár (CEU)

Ebédszünet 13:00-14:00

Versenyképesség az infokommunikációban és digitalizációban
Elnök: Bayer József akadémikus, ZSKE

14:00-14:20 Lepsényi István államtitkár – Nemzetgazdasági Minisztérium
Az Ipar 4.0 kezdeményezés mint a magyar gazdaság digitális átalakulási folyamatának gyorsító sávja

14:20-14:40 Tálos Péter elnök – JVSZ
Versenyképes (elektronikai) gyártás munkaerőhiányos környezetben

14:40-15:00 Koncz Péter, működésfejlesztési igazgató (FŐGÁZ)
Szolgáltatói versenyképesség

15:00-15:20 Szűts Zoltán, tanszékvezető (ZSKE)
A behálózott társadalmak versenyképessége

15:20-15:45 szünet

15:45-16:30 Panelbeszélgetés: IKT és versenyképesség
Moderátor: Sulyok Tamás elnök, ZSKE
Résztvevők: Csótó Mihály, az Információs Társadalom főszerkesztője (OE DKHT Kutatóközpont) – Tófalvy Tamás, főtitkár (MTE) – Sas István, c. főiskolai tanár (ZSKE)

Helyszín: ZSKE, 1039 Budapest, Kelta u. 2.”

Forrás:
Versenyképesség konferencia ZSKE 2017; Zsigmond Király Egyetem; 2017

Szakirodalom

Az Állami Számvevőszék lezárta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ellenőrzését

„Az Állami Számvevőszék elvégezte a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a KEF irányító szerveinek feladatellátása, valamint a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A pénzügyi gazdálkodás összességében szabályszerű volt, azonban a 2015. évi felhalmozási és a 2014-2015. évi működési kiadási előirányzatok felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési szabálytalanságok miatt nem volt biztosított a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás. A vagyongazdálkodás feltételeinek kialakításánál és a vagyonelemek hasznosítására kötött szerződéseknél feltárt hiányosságok miatt a vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű. Az integritás szemlélet erősítése érdekében az intézménynél még további lépések megtétele indokolt.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) a Kormány hozta létre 1996-ban a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága néven, elnevezése 2011. május 1-jétől változott Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra. A KEF központi beszerző szervként végezte a központosított közbeszerzési eljárások lebonyolítását, a központosított közbeszerzési rendszer működtetését, továbbá biztosította – a Honvédelmi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium külképviseleteinek kivételével – a minisztériumok és a Miniszterelnökség működéséhez szükséges munkakörnyezetet. Ennek keretében gondoskodott az említett szervek épületeinek és gépjárműveinek üzemeltetéséről, illetve a munkavégzéshez szükséges tárgyi eszközökkel történő ellátásáról. Az irányító szervi feladatokat 2014. október 2-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, azt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium látta el. Az éves költségvetési beszámolók alapján 2015-ben a KEF teljesített költségvetési bevétele közel 21 milliárd Ft, teljesített költségvetési kiadása 16,7 milliárd Ft, könyvviteli mérleg szerinti vagyona 2015 végén 46,6 milliárd Ft volt.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az intézményalapítással kapcsolatos, továbbá az egyéb irányítási, felügyeleti és ellenőrzési, munkáltatói jogosultságokat az irányító szervek szabályszerűen gyakorolták. Az intézménynél a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodást, illetve a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítését. A kontrollkörnyezet kialakítása és működtetése a számviteli politika és a számlarend kisebb hiányosságai mellett, a kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése a 2012. évi működtetés kivételével, továbbá a kontrolltevékenység kialakítása és működtetése szabályszerű volt. Az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása és működtetése – a beszámolási szintek, határidők meghatározása kivételével – megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A főigazgató a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának folyamatos- és eseti nyomon követését biztosító rendszerét.

Az ÁSZ feltárta, hogy a KEF a bevételi előirányzatok teljesítése és a kiadási előirányzatok felhasználása során – a gazdálkodási jogkörök működtetésének eseti hiányosságai mellett – a 2015. évi felhalmozási és a 2014-2015. évi működési kiadásokkal kapcsolatos kifizetéseknél több esetben megsértette a közbeszerzési törvényben előírt, az egybeszámítási szabályok figyelembevételével történő közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettségét. Az előirányzat felhasználáshoz kapcsolódó évközi korlátozó intézkedéseket végrehajtották, a befizetési kötelezettségeket teljesítették. A KEF vagyongazdálkodása során a vagyonkezelési szerződés tartalma 2015. július 7-éig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, továbbá a KEF az ellenőrzött időszakban a jogszabályban előírt feladatai körébe nem tartozó vagyongazdálkodási feladatokat is ellátott az informatikai és telekommunikációs eszközök vonatkozásában. A vagyonelemek hasznosítása a szerződések tartalmi hiányosságai, valamint esetenként az átláthatóságra vonatkozó nyilatkozatok hiányában kötött szerződések miatt nem a jogszabályok előírásainak megfelelően történt. A leltározás a 2012. év kivételével, a mérlegben kimutatott eszközök és források nyilvántartása, értékelése, továbbá az értékmegőrzési, állagmegóvási kötelezettségek ellátása megfelelt az előírásoknak.

Az integritás szemlélet erősítése, annak tudatosítása, a kockázatelemzések alkalmazása, valamint a nemkívánatos dolgozói magatartással szembeni intézkedések területein a KEF-nél még további lépések megtétele indokolt.

Az ÁSZ az NGM Miniszternek egy, a KEF főigazgatójának 16 javaslatot tett, amelyekre a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Lezárult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ellenőrzése; Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2017. április 8.
A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése – Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság; Állami Számvevőszék; 2017 (pdf)

Az Információs Társadalom tematikus száma az okos városokról

„Tartalomjegyzék
Tanulmányok

  • Okos városok: a dekonstrukciótól a hiperkonstrukcióig
    Z. Karvalics László
  • Egy okos Pécs felé
    Csaba Ders
  • Erősítik-e a társadalmi kirekesztést a smart cityk?
    Gere László, Czirják Ráhel
  • Az okos város fejlesztésekhez kapcsolódó közösségi informatikai eszközök: társadalmi szoftver, online participáció, crowdsourcing
    Molnár Szilárd
  • Csipkerózsika, ébredj! – avagy új kihívások előtt a közösségi hozzáférés
    Gáspár Mátyás
  • Az épített örökség hozzáférhetővé tétele és a műemléki topográfia
    Entz Géza Antal
  • Az Okos Város Fejlesztési Modellről
    Szemerey Samu, Rab Judit
  • Városfejlesztés és okos városok a mutatószámok tükrében
    Kun László

Műhely
Egy nyílt platformú, önszabályozó városüzemeltetési modell, avagy létrejöhet-e gépi és humán technológia szimbiózisa az energiagazdálkodásban?

Konferenciabeszámoló
Beszámoló a „még50év” konferenciáról – várostervezés az információs korban
Csótó Mihály
Szervezetfejlesztés az okos városban – SmartImpact projekttalálkozó Miskolcon”

Forrás:
Információs Társadalom; 2016. XVI. évf. 3. szám
A cikkek egyenként is letölthetőek a megadott webcímen, vagy az egész lapszám letöltése egyetlen fájlban (pdf).

Törvények, rendeletek

A közbeszerzésekért felelős miniszter közleménye a közbeszerzési eljárások során alkalmazható környezetvédelmi, fenntarthatósági értékelési szempontokról

„A közbeszerzésekért felelős miniszter közleményt bocsátott ki a közbeszerzési eljárások során alkalmazható környezetvédelmi, fenntarthatósági értékelési szempontokról. A közleményben foglaltak betartása különösen fontos arra tekintettel, hogy a Miniszterelnökség a közbeszerzések dokumentumainak előzetes ellenőrzése során az abban foglaltakra figyelemmel fog eljárni.
A 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban: Kbt.) 76. § (3) bekezdés a) pontja szerinti környezetvédelmi értékelési szempontok körében is alapvető követelmény, hogy az értékelési szempontoknak a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk és biztosítaniuk kell a Kbt. 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását.

Ezen feltételek maradéktalan biztosítása érdekében a következőkről tájékoztatjuk a Tisztelt Ajánlatkérőket:

Amennyiben olyan megoldásokat kívánnak a nyertes – azaz a gazdaságilag legelőnyösebb – ajánlat kiválasztása körében figyelembe venni, amelyek a kivitelezési tevékenység szállítási feladatokat érintő életciklusa során a szállító járművek károsanyag kibocsátásának csökkentését eredményezik – ilyen például az aszfalt szállítása során kibocsátott CO mennyiségre vonatkozó környezetvédelmi odaítélési szempont -, a jövőben legfeljebb 10%-os súllyal vegyék ezt figyelembe.

Az aszfaltkeverő-telep működtetéséhez szükséges engedélyekhez és jogosítványokhoz kapcsolódó követelmény a szerződéskötés pillanatában már működő teleppel rendelkező ajánlattevőket részesítheti előnyben, de csak abban az esetben, ha a pályázatok benyújtása és a szerződéskötés között eltelt idő rövidebb, mint a szükséges engedélyek beszerzésének ideje.

A további értékelési szempontok tekintetében az alábbiakra hívjuk fel a Tisztelt Ajánlatkérők figyelmét.

A szakemberek „tapasztalatát” illetően a szerződéskötő hatóságoknak szükséges biztosítani, hogy nem kerül kétszer alkalmazásra ugyanaz a kritérium. Elengedhetetlen, hogy a kiválasztási kritériumok magára az ajánlattevőre (mint jogi személyre) vonatkozzanak, míg az odaítélési szempontokat kizárólag azokra a szakemberekre kell alkalmazni, akik a részei annak a csapatnak, amely a szerződést ténylegesen teljesíti.

A hátrányos helyzetű munkavállalókra vonatkozó odaítélési szempontok csak akkor egyeztethetőek össze az uniós joggal, ha kapcsolódnak a közbeszerzési szerződés tárgyához.

Közbeszerzési eljárásaik során kérjük a Tisztelt Ajánlatkérőket a fenti feltételek betartására. Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a Miniszterelnökség a közbeszerzések dokumentumainak előzetes ellenőrzése során a fentiekben foglaltakra figyelemmel fog eljárni.”

Forrás:
A közbeszerzésekért felelős miniszter közleménye; Közbeszerzési Hatóság; 2017. április 13.

A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól

„A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a közérthetőség erősítése, a kiszámítható joggyakorlat, a közbeszerzések átláthatóbbá és eredményesebbé tétele érdekében új elnöki tájékoztatót bocsát ki az öntisztázásról és a közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól.”

Forrás:
A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól; Közbeszerzési Hatóság; 2017. április 11.
A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 64.§-a szerinti öntisztázás gyakorlati tapasztalatairól; Közbeszerzési Értesítő; 2017. évi 55. szám; 2017. április 10. (pdf)

A Kormány 1189/2017. (IV. 10.) Korm. határozata a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével kapcsolatos feladatokról

„A Kormány
…3. egyetért a Digitális Jólét Program részeként kidolgozott Alapcsomag védjegy formájában történő bevezetésével, és felhívja a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztost (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos), hogy az Alapcsomag védjegy bejegyzését és az uniós jogi műszaki notifikációs szabályokból eredő várakozási idő leteltét követően az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozatban foglalt célok elérése érdekében, a kidolgozott és egyeztetett feltételrendszer szerint gondoskodjon a védjegy széles körű használatáról;
Felelős: a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos
Határidő: folyamatos

4. felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve, a szakmai irányítása alatt álló, a védjegyjogosult Digitális Jólét Nonprofit Kft. útján szervezze meg az Alapcsomaghoz kapcsolódó tájékoztató és szolgáltatási tevékenységet;
Felelős: a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1189/2017. (IV. 10.) Korm. határozata a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2017. évi 53. szám; 2017. április 10.; 4361-4363. oldalak (pdf)