Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A Kormány 221/2017. (VIII. 7.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
Tárgyszavak: adatkormányzás, adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, címkezelés, digitális aláírás, digitális azonosítás, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások kormányzása, digitális ügyintézés, e-aláírás, e-ügyintézés, elektronikus aláírás, elektronikus ügyintézés, közigazgatási digitalizáció, közigazgatási interoperabilitás, közigazgatási nyilvántartás, központi címregiszter, Magyarország

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány 221/2017. (VIII. 7.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról

„…1. A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
…
3. A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
4. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása
…
5. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
…
6. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény végrehajtásáról szóló 142/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
…
7. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 28/2015. (VI. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése…

Forrás:
A Kormány 221/2017. (VIII. 7.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 125. szám; 2017. augusztus 7.; 18146-18154. oldalak (pdf)
221/2017. (VIII. 7.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár; 2017. augusztus 8.
Szerkesztői megjegyzés: A főszövegben, amely a Magyar Közlöny pdf-ben elérhető változatából van átvéve, a rendelet teljes szövegéből kiemeltük az egyes módosított rendeletek címeit, egyben egy kattintható hivatkozással hozzájuk rendeltük az adott rendeletek szövegét a Nemzeti Jogszabálytárból.

Közigazgatás, politika

EU-s pályázatok: a kiírások egyre több bürokratikus előírást tartalmaznak

„Miközben a pályázó cégek gyakorlatlansága továbbra is problémát jelent, az uniós felhívások egyre több bürokratikus előírást is tartalmaznak – állapították meg a BDO Magyarország audit üzletágának szakemberei.
Az idei évre jogosan alkalmazható a pályázati csúcsszezon elnevezés: a kormányzat hivatalos pályázati keresőoldalán jelenleg is több mint 800 milliárd forint értékű nyitott uniós pályázat található. A BDO Magyarország audit üzletágának tapasztalatai szerint a pályázó cégek gyakorlatlanságából fakadó problémákat tetézi az a trend is, hogy a kiírások egyre több bürokratikus előírást tartalmaznak.

Növekvő adminisztráció
A korábbi ígéretekkel szemben egyelőre nem csökkent a pályázatokhoz megkövetelt adminisztratív igazolások, cégdokumentációk száma. Különösen a nemzetközi cégcsoportok esetén továbbra is rendkívül bonyolult a partner. és kapcsolt vállalkozások cégadatainak beszerzése és az átláthatósági nyilatkozatok kibocsátása.

„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kiírók a túlárazások elkerülése érdekében immár minden pályázati költségtétel alátámasztása érdekében három, egymással versenyző vállalkozó árajánlatát kell a pályázathoz csatolni – magyarázza Jasper Zsuzsanna, a BDO Magyarország könyvvizsgálati üzletágának ügyvezető partnere. – Ez a tapasztalatok szerint jelentősen lassítja a pályázatírás folyamatát, miközben igen nehézkes a hiánypótlások rendszere is: gyakran megesik, hogy egy jól előkészített pályázathoz is 6-7 oldalas hiánypótlást írnak elő. Ehhez kapcsolódik a tisztázó kérdések rendszere is. A fentiek együttes hatására egyes pályázati kiírások esetében a pályázatok elbírálására és az eredmények kihirdetésére több mint egy éves csúszással kerül sor.

2016. júliusától a Közbeszerzési törvény hatályát valamennyi, 40 millió forintnál nagyobb támogatást tartalmazó projektre kiterjesztették. Ezt korábban csupán az 50 százalékos támogatási arányt meghaladó pályázatok esetében kellett alkalmazni. Így tavalyig sok, akár több száz milliós projekt is gyorsabban jutott forráshoz, amennyiben a támogatás a projekt költségének kevesebb mint felét tette ki. A közbeszerzési kötelezettség kiterjesztése szintén jelentős lassulást eredményezett a pályázati folyamatokban.

Jelentősen növeli a pályázók adminisztratív terheit az is, hogy miközben a támogatási pályázatok elektronikus úton készülnek, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kombinált támogatási pályázatai az elektronikussal párhuzamosan a papíralapú pályázatkészítést is előírják – az MFB Zrt. hitelbírálata például a mai napig papíralapú hitelkérelem alapján történik.

A gyakorlatlanságból fakadó főbb problémák
„Főként a kisebb cégek esetében probléma a pályázatírási és -kezelési tapasztalat hiánya – mutat rá egy másik problémaforrásra a BDO Magyarország szakértője. – Talán a pályázatírásnál is fontosabb, hogy a pályázatban előírt feltételeknek megfelelő módon kövessék nyomon a pénzügyi mutatószámok, létszám stb. alakulását. Ennek hiányában ugyanis a kiíró akár a teljes támogatás visszafizetését is megkövetelheti, ami akár a teljes vállalkozás jövőjére is veszélyt jelent.”

A leggyakoribb probléma az elszámolható költségek körének meghatározása. Pályázatonként teljesen eltérő lehet ezeknek a köre, az auditok során egyaránt előfordul, hogy túl sok költséget számoltak el, illetve hogy nem számolnak el minden arra alkalmas költséget, ami tiszta veszteséget jelent a cég számára. Második vagy sokadik pályázat esetén a korábbi pályázatok dokumentációja nyújthat megfelelő fogódzót, ám ilyen előélet hiányában gyorsan megtérülhet egy szakértő auditor cég alkalmazása.”

Forrás:
EU-s pályázatok: még mindig sok a bürokratikus buktató; KamaraOnline; 2017. augusztus 9.

Több tízezerrel csökkent a folyamatban lévő ügyek száma a törvényszékeken

„2017. január-április időszakban a törvényszékeken jóval több ügyet fejeztek be, mint amennyi ez idő alatt érkezett. Ennek eredményeként az ügyhátralék mennyisége igen jelentősen, több tízezerrel csökkent a 2016. év végéhez képest. 2017. április 30-án az ügyek többségét adó járásbíróságokon és a közigazgatási-munkaügyi bíróságokon összességében, országosan 11 százalékkal, 18 ezer üggyel kevesebb volt folyamatban, mint 2016.12.31-én. Jelentős mérséklődés realizálódott a törvényszék első- és másodfokának folyamatban maradt ügyei tekintetében is.

A törvényszékek ügyforgalmának 2017. január-április közötti alakulásáról készült elemzés itt érhető el.”

Forrás:
Több tízezerrel csökkent a folyamatban lévő ügyek száma a törvényszékeken; Országos Bírósági Hivatal; 2017. augusztus 4.

Hatékony ítélkezés a számok tükrében – Elkészült a bíróságok 2016. évi ügyforgalmi beszámolója

„Az Országos Bírósági Hivatal elkészítette a bíróságok ügyforgalmáról szóló 2016. évi beszámolóját. A kiadvány betekintést nyújt az elmúlt év ítélkezési tevékenységébe, megmutatja a stratégiai célok alapján kitűzött és megvalósított feladatokat, az elért eredményeket.

Évente közel másfél millió ügy érkezik a bíróságokra és bár a peres ügyek száma nőtt az elmúlt évhez viszonyítva, a hatékonyabb ítélkezésnek és az összehangolt igazgatási munkának köszönhetően a befejezett ügyek száma 2,4 százalékkal haladta meg az érkezett ügyek számát. Az ügyforgalmi adatok javulása együtt járt a magas szakmai színvonal megtartásával, országos összesítésben javultak a hatályon kívül helyezési mutatók is.

Országosan az ügyek 88%-a fejeződött be jogerősen első fokon, járásbírósági szinten, polgári ügyszakban pedig az ügyek 92%-a emelkedett jogerőre első fokon. A példaértékű erőfeszítések eredményeképpen 2016-ban egy éven belül befejeződött a peres ügyek 88%-a, a folyamatban maradt ügyek száma a megelőző évihez képest 10%-kal csökkent.

Az OBH 2016. évi ügyforgalmi beszámolója itt megtekinthető.”

Forrás:
Hatékony ítélkezés a számok tükrében – Elkészült a bíróságok 2016. évi ügyforgalmi beszámolója; Országos Bírósági Hivatal; 2017. július 28.

Megduplázódott a minisztériumi dolgozók száma

„Hiába szűnt meg tavaly több tucat kormányzati háttérintézmény, mégsem csökken az állam mérete, ráadásul folyamatosan drágul a működtetése is. 2010-ben, a második Orbán-kormányban tíz miniszter mellett alig száz államtitkár és helyettes államtitkár volt, ez mára tizenkét miniszterre és több mint 150 államtitkárra, helyettes államtitkárra hízott, a különböző megbízottakról, biztosokról nem is szólva.

A 2010-es zárszámadás szerint az akkori kilenc minisztériumban több mint 5700-an dolgoztak, a legtöbben, 997-en az akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztériumának nevezett tárcánál. A Kormany.hu-n fellelhető dokumentumok közé mindössze két minisztérium tölti fel rendszeresen a foglalkoztatotti létszámát: a földművelésügyi tárcánál közel kétszázzal dolgoztak többen június végén, mint 2010-ben, 932-en, míg a Honvédelmi Minisztériumban csaknem 150 fővel többen, 647-en. Két minisztérium esetében a tavalyi éves beszámolóból derül ki, hogy mekkora létszámmal dolgoztak: a fejlesztési tárcánál majdnem megháromszorozódott, 912-re nőtt a foglalkoztattak száma, míg a Külgazdasági és Külügyminisztérium mintegy harmadával hízott 989 főre.

A többi tárca foglalkoztatottsági adatairól semmi nem derül ki a kormányzati portálon. A 2015-ös zárszámadás szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban megduplázódott a létszám öt év alatt, a Belügyminisztériumban harmadával, az Emberi Erőforrások Minisztériumában felével dolgoznak többen. 2010-hez képest a legnagyobb növekedés a Miniszterelnökségen volt, ahol 93-ról 1500 fölé emelkedett a dolgozók száma. 2010-hez képest van még egy új tárca, a Miniszterelnöki Kabinetiroda is, ahol a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint 2017 elején 209-en segítették a miniszterelnök munkáját (2015-ben még csak 135-en). Egyetlen tárcánál volt csökkenés: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból lett IM-nél megfeleződött, 407-re csökkent a létszám. Összességében majdnem megduplázódott a minisztériumi dolgozók száma 2010-hez képest: a rendelkezésre álló adatok alapján közvetlenül mintegy 10 ezer főt foglalkoztatnak a különböző tárcák.

2010 óta a költségvetésben a személyi kiadások – amelyeknek csak egy kisebb részét képezi minisztériumokban dolgozók bére – a duplájára nőttek 2015-re (981,5 milliárdról 1960,6 milliárd forintra), és azóta is folyamatosan emelkednek. A jövő évi büdzsében már 2407,2 milliárd forintos előirányzat szerepel. Arányaiban is többet költünk a bürokráciára: amíg hét éve az összes kiadás 7 százalékát emésztette fel az állami dolgozók bére, addig ez jövőre már 12 százalék lehet. A témában júliusban megkerestük az összes minisztériumot, mindeddig sehonnan sem kaptunk választ.”

Forrás:
Megduplázódott a minisztériumi dolgozók száma; Károly Gábor; Világgazdaság; 2017. augusztus 11.

Már október elsejétől elveszítheti önállóságát a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI)

„Október elsejétől elveszítheti a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet az önállóságát, az ország legkomolyabb szívgyógyászata az Egyesített Szent István-Szent László Kórház része lesz – tudta meg a Népszava.

Nem vár a kormány, hanem még az ősszel az Egyesített Szent István-Szent László Kórház részévé teszi az országos kardiológiai intézetet – értesült lapunk. Információink szerint a beolvadás részleteiről szóló javaslatról augusztus 15-ig dönt az emberi erőforrások minisztere. Ha Balog Zoltán elfogadja a koncepciót, egyben új intézmény is születik: a Dél-pesti Centrum. Az új kórház komplexumba olvad három – a hematológiai, az immunológiai, és a traumatológiai – országos intézet is. Információink szerint: az új óriás kórház vezetői posztjára pályázatot írnak ki.

A Dél-pesti Centrum októberi létrehozására való törekvés azért is szembetűnő, mert a mai napig nem született meg a kormánydöntés az úgynevezett Egészséges Budapest Program 700 milliárdos koncepciójának jóváhagyásáról. Ugyan a Cserháti Péter miniszteri biztos és csapata által készített tervezet többször is szerepelt a kormányülések napirendjén, azt mindig visszaadták újabb kiegészítéseket kérve az előterjesztőnek. Úgy tudjuk, legközelebb augusztus végén, vagy ősszel kerülhet az Egészséges Budapest Program döntéselőkészítő anyaga a kabinet elé.
…
Legutóbb, a budapesti ellátórendszer átalakításával kapcsolatban június végén jelent meg két kormányhatározat. Az első a Dél-budai Centrum telkének megszerzését sürgette, a másik a még 2017-ben a programra elkölthető 40 milliárd forintot hagyta jóvá. Ám egyiknek sem volt része a Dél-pesti Centrum októberi elindítása. A jogszabályban ez utóbbi centrummal kapcsolatban 5,5 milliárdot hagyott jóvá a kormány informatikai eszközökre és az új centrum megtervezésére.

Június végén Cserháti Péter zártkörű sajtóbeszélgetésen ismertette a budapesti egészségügyi ellátórendszer átalakításával kapcsolatos terveit. Így beszámolt arról, hogy zöldmezős beruházásként valósítják meg a dél-budai centrumot a XI. kerületben. Ekkor beszélt továbbá arról is, hogy az észak-pesti centrum, mint a Honvéd Kórházhoz kapcsolódó bővítés a Róbert Károly körúton lesz, ahová az egykori Dózsa György úti MÁV-kórház kapacitásai is átkerülnek. A harmadikról, a Dél-pesti Centrumról csak annyit mondott, hogy az a Haller úton épül fel, ahol többek között a Fiumei úti baleseti intézetet is integrálják a Szent István és Szent László kórházzal, valamint az Országos Kardiológiai Intézettel.”

Forrás:
Gyorsítják a kardiológia beolvasztását; Danó Anna; Népszava; 2017. augusztus 8.

Milliárdokért szereznek be orvosi gépeket Budapestre

„Várhatóan még ebben a hónapban kiírják a fővárosi kórházfejlesztési projekthez kapcsolódó, összesen 21 milliárd forint keretű, orvosi gép-műszer vásárlását célzó közbeszerzést. Emellett készülnek azok az önkormányzati testületi előterjesztések is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a jelentősebb bontásokkal, építkezésekkel járó kórházi átalakítások megfeleljenek a helyi szintű jogi szabályozásoknak – értesült a Magyar Idők.

Két tucat kórház számára összesen több mint 21 milliárd forint értékben szerez be még az év végéig orvosi gépeket és műszereket, valamint informatikai eszközöket az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvédkórház).

Az egyenként 192 millió és 3,7 milliárd forint közötti forrásból többek között 2 új MR-t, 5 CT-t, egy sugárkezeléshez szükséges lineáris gyorsítót és négy nagy érfestő készüléket vásárolnak központi közbeszerzéssel a fővárosi és Pest megyei kórházaknak.

A régió kórházi fejlesztését célzó Egészséges Budapest program (EBP) keretében biztosított kormányzati pénzből emellett számos korszerű endoszkóppal, mikroszkóppal, műtéti eszközzel, valamint több száz modern betegággyal is gyarapodnak az érintett intézmények. A közbeszerzést várhatóan még augusztusban kiírják, és a tervek szerint az új gépeket év végéig üzembe is helyezik – közölte lapunk érdeklődésére az EBP miniszteri biztosa.

Cserháti Péter jelezte: közben már javában zajlanak azoknak az épületfelújítási munkáknak az előkészületei, amelyekre mintegy 11 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a kormány döntése alapján.

A pénzből energetikai beruházások – nyílászárócsere, szigetelés, fűtés-korszerűsítés stb. – valósul meg 8 közép-magyarországi kórházban. Ezek a Szent Imre, a Szent János, a Szent Margit, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI, Amerikai út), valamint a kistarcsai Flór Ferenc Kórház, vagyis elsősorban azok az úgynevezett társkórházak, amelyek a három, szuperkórházként aposztrofált centrumkórház mellett hivatottak biztosítani a régió egészségügyi ellátását.

Ezeket a munkálatokat ugyan legkésőbb az uniós ciklus végéig, 2020-ig kell csak lezárni, a cél azonban az, hogy ennél lényegesen gyorsabban megvalósuljanak a tervek, a kivitelezési munkálatoknak ezért már 2018-ban el kell kezdődniük – hangsúlyozta Cserháti Péter.

Ezen építkezésekhez, de különösen az észak-pesti, a dél-pesti és a zöldmezős beruházásban megvalósuló dél-budai szuperkórházi beruházásokhoz ugyanakkor sok helyütt az önkormányzati településrendezési szabályzatokat is módosítani kell.

Ezek előkészítése már zajlik, egyúttal készülnek azok a szerződéstervezetek is, amelyeket az érintett 11 kerületi önkormányzat, illetve a főváros kötne meg az ÁEEK és az EBP vezetésével annak érdekében, hogy a projektek mindenütt fennakadás nélkül, a kormány rendeletének megfelelően kiemelt beruházásként valósulhassanak meg – közölte a miniszteri biztos. Az előterjesztések – amelyek értelmében a talajvizsgálati és egyéb költségeket az EBP Programiroda állja a kormány által biztosított tervezési költségvetéséből – már kora ősszel bekerülhetnek az érintett önkormányzatok közgyűlései elé.”

Forrás:
Milliárdokért szereznek be orvosi gépeket Budapestre; Haiman Éva; Magyar Idők; 2017. augusztus 9.

Közigazgatási, politikai informatika

A csevegőrobotok felemelkedése a közigazgatásban

„A Government Technology összefoglalót tett közzé az Egyesült Államok közigazgatásában – főleg helyi szinten – alkalmazott csevegőrobotokról, azok használatának növekvő trendjéről. Az államok, megyék vagy települések kormányzatai, önkormányzatai által használt automatikus csevegőplatformok többsége egyelőre egyszerű alkalmazás, de találunk köztük összetett, kifinomult megoldásokat is.

A Kansas City önkormányzatánál üzembe állított csevegőrobot fejlesztői tudatosan alkalmazták azt a megközelítést, hogy nem egy „szuperintelligens és bámulatos”, véglegesre kidolgozott csevegőplatformot akarnak megalkotni első lendületre, hanem egy olyan, viszonylag egyszerű alkalmazást, amelyet használat közben, a használat során gyűjtött tapasztalatok alapján, a felhasználók bevonásával fejlesztenek, közösen tervezve a fejlesztés jövőbeli irányát. Ez jelenleg egy olyan Facebook-alkalmazást jelent, amely segít a felhasználóknak minél jobban kiaknázni a nyíltadat-portál használatában rejlő lehetőségeket. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy bár a város már évekkel ezelőtt elindított nyíltadat-programját, egy átlagos felhasználónak nehezére esett az elérhető információk közötti navigáció, az adatok keresése és felhasználása. Ebben most csevegőrobot segít, amely a leggyakrabban felmerült kérdésekre ad válaszokat a felhasználóknak, munkájukat segítve és időt takarítva meg nekik.

Az egyszerű megoldások közé tartoznak azok a csevegő platformok, amelyek lehetővé teszik az ott élőknek annak jelentését, hogy ha kátyút látnak valahol az úton vagy más hiányosságot észlelnek. Vagy az olyan kérdezz-felelek megoldások, ahol a felhasználó által feltett kérdésre a robot az önkormányzat web-oldalát böngészi át villámgyorsan, és fogalmazza meg válaszát az alapján. Még a legegyszerűbb megoldásoknak is megvan az az előnye, hogy a hivatali munkaidőtől függetlenül működnek, és növelik az elkötelezettséget az önkormányzatok és az általuk képviseltek között – mindezt alacsony költségen és nagy hatékonysággal.

Van már példa ugyanakkor összetettebb alkalmazásokra is. Missisippi állam csevegőrobotja a kormányzat weboldaláról egyetlen, csevegős ikonra kattintással elérhető, és lehetővé teszi akár az online fizetést is. Los Angelesben az üzleti életet segítő ’Business Assistance Virtual Network’ folyamatait támogatja csevegőrobot, amely a szellemes ’City Hall Internet Personality (Chip)’ nevet kapta. A robot a nap 24 órájában a látogatók rendelkezésére áll, naprakész információkat biztosítva a város üzleti életéről és a releváns háttérinformációkról, de alkalmas nyomtatványok kitöltésére vagy email-értesítések igénylésére is.”

Forrás:
Rise of the Government Chatbot. Increasingly diverse group of public agencies are deploying automated chat platforms to assist users online; Zack Quaintance; Government Technology; 2017. augusztus 4.
Lásd még: Los Angeles, Microsoft Unveil Chip: New Chatbot Project Centered on Streamlining; Theo Douglas; Government Technology; 2017. május 3.
Citibot
MISSI: Chatbot; Mississippi
Chatbots move public sector toward artificial intelligence; Kevin C. Desouza, Rashmi Krishnamurthy; Brookings; 2017. június 2.
How the City of LA serves citizens with Chip the chatbot; Microsoft in Business Team; Microsoft; 2017. július 14.

A gépjárművek forgalmi engedélyének papírról plasztik alapúra történő cseréje jelenleg nincs napirenden

„Szlovákiában már évek óta egy chipes plasztikkártya helyettesíti a forgalmi engedélyt, a magyar autósoknak azonban még ma is egy nehezen tárolható, sérülékeny papírdarabot kell maguknál tartaniuk. Pedig a kormány már bevezette az e-kártyát is, ami sok igazolványt kiváltott.

A forgalmi engedély az a hatósági dokumentum, ami bizonyítja, hogy a gépjármű jogszerűen vesz részt a forgalomban, Egy 2011-es kormányrendelet határozza meg, hogy milyen adatok szerepelnek benne. Több mint harminc információt tartalmaz, ezek közül a legfontosabb a rendszám, a műszaki érvényesség határideje és a környezetvédelmi besorolás. A forgalmi engedélynek állandóan az autó sofőrjénél kell lennie, mert a közúti ellenőrzést végző rendőr a jogosítvánnyal mindig elkéri.

A forgalmi engedélyeket utoljára 17 évvel ezelőtt, 2000 januárjában újították meg egy másik dokumentummal, a gépkocsi származását igazoló törzskönyvvel együtt. Több biztonsági elemmel – például hologramcsíkkal és vízjellel – látták el, és szétválasztották egy műszaki, egy üzembentartói és bejelentőlapra. Azonban továbbra is papírból készül, pedig a kormány már évek óta arról beszél, hogy minden igazolványunkat elektronikussá kell tenni. Ez lett az e-kártya, amiről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már 2015 májusában is nyilatkozott.
„Az e-kártya egyrészről összevonja a személyi igazolványt, a lakcím-, az adó- és társadalombiztosítási kártyát és az útlevet, kibővíthető a közlekedési kedvezmények igénybevételére jogosító kártyákkal is, akár diákigazolványként is funkcionálhat. Alkalmas lesz, ami valódi előrelépést jelenthet, az elektronikus ügyintézésre és aláírásra.
Az a cél, hogy a magyar nagykorú lakosságnak egy okmánya legyen, amivel tudja magát azonosítani és képes legyen ügyeket is intézni.”

Az InfoRádió megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy 2017-ben miért papíralapú még a forgalmi engedély, miért nem plasztikkártya, amit chippel vagy biometrikus azonosítóval látnak el.

Azt kérdeztük a tárcától, hogy tervezik-e a forgalmi engedély formátumának megváltoztatását?

Mikorra várható, hogy a forgalmi engedély más hivatalos dokumentumokhoz hasonlóan plasztik kártya lesz?

Milyen adathordozóval látják majd el ezt az új típusú forgalmi engedélyt?

Milyen informatikai és egyéb fejlesztésekre van ehhez szükség és mennyibe kerülne mindez?

A Belügyminisztérium csak annyit válaszolt, hogy a gépjárművek forgalmi engedélyének papírról plasztik alapúra történő cseréje jelenleg nincs napirenden.

Szlovákiában egyébként már évek óta igényelhető polikarbonát alapú chipkártyás forgalmi engedély, amit ott kisforgalminak hív a köznyelv és a 2010. június 1-je után regisztrált autók tulajdonosainak kötelező ilyet igényelni.”

Forrás:
Mikor jön nálunk is a kisforgalmi? Válaszolt a Belügyminisztérium; Herczeg Zsolt; InfoRádió; 2017. augusztus 11.

Már több mint 100 cég regisztrált az online számla tesztoldalán

„Már több mint 100 cég regisztrált az online számla tesztoldalán, a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás a gazdaságfehérítés újabb fontos állomása – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Emlékeztetett: a bevallások a korábbi időszakokról adnak számot, így a csaló vállalkozók kétes ügyleteiről, például a fiktív számlakiállításáról csak utólag értesül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Emiatt nemcsak az államkasszát károsítják meg jelentős mértékben, hanem a tisztességes piaci szereplők is árversenyt futnak a fiktív számlagyártókkal.

Az e-számlázással az adóhivatal valós időben jut olyan információkhoz, amivel meg tudja akadályozni az adócsalást és a cégek kiürítését – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy az e-számlázással a megbízható vállalkozások jól járnak, mivel így jobban kiszűrhetők lesznek a gyanús céghálók, a fiktív számlát kiállítók.

Azokról a számlákról kell 2018. július 1-jétől adatot szolgáltatni, amelyekben az általános forgalmi adó (áfa) értéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Az adatszolgáltatás automatikus, a számla kiállítását követően azonnal, de legkésőbb 24 óra múlva már az adóhivatalnál vannak a számla adatai úgy, hogy ehhez a vállalkozónak semmit nem kell tennie, az adatokat a program küldi el.

Tállai András hangsúlyozta, a vállalkozások közvetlenül is profitálnak a jövő nyáron debütáló új rendszerrel. A kiállított számláról valós időben, már annak kiállításakor értesülnek, függetlenül attól, hogy mikor kapják kézhez. A vállalkozók amellett, hogy korábban ismerhetik meg a számlában szereplő adatokat, arról is azonnal tudomást szerezhetnek, ha az eladó esetleg nem a valós ügyletről állítja ki számlát.

A valós idejű tájékoztatás mellett a vállalkozók jövő nyártól a NAV újabb szolgáltatását is igénybe vehetik. Az adózók számlakiállítóként és -befogadóként is lekérdezhetik az összes adatszolgáltatással érintett számlájukat, így például partnereiknek azokat a számláit is megnézhetik, amelyeknél ők voltak a vevők.

A kormány a gazdaságfehérítő új rendszert úgy vezeti be, hogy az a lehető legkisebb adminisztrációval járjon, rendkívül egyszerűen működtethető legyen, és a tesztelésére a vállalkozásoknak elegendő idejük maradjon – emelte ki az államtitkár.

Tállai András jelezte, az egyéves felkészülést a NAV a lehető legtöbb szolgáltatással segíti. Idén júliustól már működik a tesztoldal: a regisztráló cégek azt tesztelik, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendelet által előírt sémának, 2018. január 1-jétől pedig már az adatszolgáltatást is tesztelhetik a fejlesztők.

Az államtitkár úgy fogalmazott: arra kérte munkatársait, mindenben segítsék a szoftvercégeket és a vállalkozókat, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere.”

Forrás:
Már több mint 100 cég regisztrált az online számla tesztoldalán; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. augusztus 6.

Informatika, távközlés, technika

A Magyar Telekom is felvette kínálatába a Digitális Jólét Alapcsomagot

„Péntektől a Magyar Telekom kínálatában is elérhető a Digitális jólét alapcsomag, amely a korábbinál olcsóbb szolgáltatást kínálva célozza meg azokat, akik eddig nem rendelkeztek internet-hozzáféréssel.
A program védjegyhasználatáról szóló megállapodás budapesti aláírásakor Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos azt emelte ki: a sikeres digitális átállás előfeltétele, hogy megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre és mindenki számára elérhető, megfizethető legyen az internet-szolgáltatás.

Megjegyezte: rövid időn belül a harmadik komoly felmérés mutatja azt, hogy a magyarországi mobiladat-szolgáltatás a világ harmadik legfejlettebbje, azzal pedig, hogy a legnagyobb hazai szolgáltató is felvette kínálatába a Digitális Jólét Alapcsomagot, az szinte mindenhol, minden polgár számára hozzáférhetővé vált.

Hangsúlyozta: reális célkitűzés, hogy Magyarországon két évvel az uniós határidő előtt, 2018-ra váljon mindenki számára elérhetővé a szupergyors, másodpercenként legalább 30 megabájtos letöltést kínáló internet-szolgáltatás, akárcsak az, hogy világszinten is az első államok között lehessünk, ahol a következő évtized elején bevezetik az ötödik generációs (5G) mobilszolgáltatást.

Deutsch Tamás megemlítette: internethasználatban a 16 és 74 éves kor közöttieknél egyetlen százalékkal vagyunk lemaradva a 79 százalékos uniós átlagtól; ez az utóbbi másfél év hat százalékos növekedésének eredménye. Ugyanakkor komoly feladatot jelent, hogy míg az EU-ban 14, addig Magyarországon 19 százalék azok aránya, akik még soha nem éltek a világháló nyújtotta lehetőségekkel.

Megemlítette: noha a programhoz csatlakozás feltétele, hogy a szolgáltató a legolcsóbb csomagjánál legalább 15 százalékkal alacsonyabb árat ajánljon ügyfeleinek, a Telekom e négy ajánlata 20-49 százalékkal olcsóbb a korábbiaknál.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese az eseményen azt emelte ki: az a cél, hogy mindenki számára hozzáférhetővé váljanak a digitális világ eredményei, amelyek segítik a gazdaság bővülését, a foglalkoztatás növekedését.

Hozzátette: a társaságuk a Digitális jólét alapcsomag keretében bevezetett két-két mobil- és vezetékes csomaggal azt célozza, hogy azok is mielőbb a digitális világ részesei lehessenek, akik eddig nem rendelkeztek internet-előfizetéssel.

Június elejétől pályázhatnak a szolgáltatók az állami tulajdonú védjegy használatára. Deutsch Tamás ennek bejelentésekor felidézte: idén január elsején a korábbi 27-ről 18 százalékra mérséklődött, a jövő év első napjával pedig öt százalékra csökken az internet-szolgáltatás áfája. Akkor szólt arról is: minden nagy és közepes szolgáltató közölte már, hogy napokon belül pályázik a programba belépésre, többek pedig annak a szándékuknak is hangot adtak, hogy a legkisebbet meghaladó mértékű kedvezményt adnak az e csomagot választó ügyfeleiknek. Megjegyezte, a legutóbbi kutatások szerint másfél millió ember nem nethasználó, és 14 százalékuk anyagi okokkal magyarázza ezt.

Június 28-án, a hazai szolgáltatók közül elsőként a UPC Magyarország vezetőjével írt alá megállapodást az újabb internet-előfizetők bevonását célzó Digitális jólét alapcsomag védjegyének használatáról Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos. A Telenor augusztus elsején, hatodik cégként, első mobilszolgáltatóként szerezte meg a program védjegyhasználatának jogát.”

Forrás:
A Magyar Telekom is felvette kínálatába a Digitális jólét alapcsomagot; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. augusztus 11.

Októbertől ingyenesen függetlenítik telefonjainkat a szolgáltatók

„Aki teheti, annak érdemes kicsit várnia a mobilszolgáltató-váltással. Október végétől ugyanis a magyarországi szolgáltatók nem számíthatnak fel díjat a telefonok függetlenítéséért.
Mind a vállalkozások, mind a lakosság hálózati korlátozással rendelkező készülékeinek függetlenítése díjmentes lesz október 24-től a törvényi szabályozás változásának köszönhetően – hívja fel a figyelmet közleményében a SciamuS.

A telekommunikációs tanácsadó cég ezért azt javasolja, hogy aki a közeljövőben készülék-függetlenítést tervez, és megteheti, az várja meg a díjmentes időszakot. Különösképpen igaz ez vállalatokra, akik szolgáltató-váltás miatt eszközeiken tömegesen kénytelenek a SIM-lock-ot feloldani.

A hálózati korlátozás a mobilszolgáltatókkal egyidős jelenség: az előfizető bizonyos kedvezmény ellenében vállalja, hogy a szolgáltatóknál vásárolt készülékei csak azok hálózatán működnek, más szolgáltató SIM-kártyájával nem. A korlátozott készülékeket a szolgáltatók a hűségidő lejárta után ma még díjfizetés mellett függetlenítik.

Az Országgyűlés június 15-én fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítását. A jogszabály szerint: „A határozott idejű előfizetői szerződés lejártát követően a szolgáltató az előfizető kérésére külön díjazás nélkül köteles gondoskodni arról, hogy az e szerződéssel együtt vásárolt készülék bármely szolgáltató előfizetőjeként használható legyen (hálózat-függetlenítés)”.

Eltérő összegeket spórolhatnak meg az ügyfelek a különböző szolgáltatóknál az új törvény után, de egyvalami továbbra is érvényes lesz: ha nem járt le a hűségidő, vagy a szerződés értelmében valamilyen összeggel tartozik a szolgáltatónak a feloldást követően, ezt meg kell fizetni – teszi hozzá a SciamuS.”

Forrás:
Ezreket spórolhat, ha még vár a mobilszolgátáltató-váltással; InfoRádió; 2017. augusztus 10.
Októbertől ingyenesen függetlenítik a telefonjainkat a szolgáltatók; Sciamus; 2017. augusztus 4.

Vitézy: semmi közöm az e-jegyrendszer kudarcához

„..Vitézy Dávid szerint a kudarcért a BKK jelenlegi vezetése, illetve a megbízott informatikai cég a felelős…
„Ennek semmi köze ahhoz a RIGO-projekthez, amely chipkártyás rendszerűre lecserélné a mai papírbérleteket, és amit valóban mi indítottunk el, mi készítettünk elő, és mi kötöttük meg rá a kivitelezői szerződést. A projektet, bár jelentős késésbe került az elmúlt években, de az én tudomásom szerint a város továbbra is szeretné megcsinálni, és megvalósítás alatt van. Itt ettől függetlenül gyorsan vezettek be egy ilyen mobilos jegyváltást, ennek nincsen ahhoz a projekthez köze, és az a BKK-vezetés, amit én irányítottam, ilyen projektet nem készített elő, erről én nem tudok részleteket” – mondta.”

Forrás:
Vitézy: Semmi közöm az e-jegyrendszer kudarcához; HírTV; 2017. augusztus 10.

Mintaprojektet indított a KOM ZRt.

„Az okos mérés (smart metering) közvetetten támogatja az energiatakarékosságot azáltal, hogy tudatos energiafogyasztásra ösztönzi a felhasználókat.

A kormány egy központi intelligens hálózat mintaprojektjének megvalósításáról döntött 2011-ben annak érdekében, hogy Magyarország eleget tehessen az okos mérés bevezetésére vonatkozó uniós kötelezettségének. A projekt irányítására az országos villamosenergia-hálózat irányítója, a MAVIR Zrt. 2013-ban megalapította a Központi Okos Mérés Zrt. projekttársaságot, röviden KOM Zrt.-t.
A leányvállalatnak arra kell választ adnia, hogy az országban hol, mely fogyasztói körben és milyen mértékben célszerű átállni az energiafelhasználás okos mérésére. A kísérlet 21 millió euróba kerül, a kiadásokat az Európai Unió fizeti. A munka – alapos előkészítés után – 2016 októberében indult. A KOM célja több mint 20 ezer okosmérő telepítése, elsősorban a villamosenergia-, a földgáz-, illetve a víz- és távhőiparágban. A teszt idején több mint 60 ezer, részben már meglévő okosmérőt integrálhatnak a felsorolt szektorokból a projektbe.

A pályázathoz a KOM a partnereit úgy válogatta ki, hogy mintavétele reprezentatívnak tekinthető, mert a bevontak köre lefedi az ország különböző típusú, méretű és földrajzi helyen található felhasználóit. A társasággal így együttműködik Miskolc, Nyíregyháza, Paks, Pécs, Kecskemét, Veszprém, valamint a főváros több kerületének önkormányzata.

Ennek köszönhetően kerültek okos mérőberendezések többek között a VIII. kerületi Tücsöklak bölcsődébe és a Budapesti Műszaki Egyetem campusára. Bekapcsolódhattak a KOM projektjébe fővárosi, piaci alapon működő társaságok, fővárosi energiakereskedők, települési és regionális infrastruktúra-üzemeltetők (Bácsvíz, Elmű, ÉMÁSZ, Főgáz, Mivíz, Nyírségvíz, MVM Partner, Démász), valamint elektromosjármű-töltő állomások és háztartási méretű kis erőművek tulajdonosai, üzemeltetői is.

Lakossági ügyfelekkel azonban csak önkormányzatokon keresztül dolgozik a KOM, mert a háztartások esetében már támaszkodhat a hazai energiaszolgáltatók által korábban elvégzett, hasonló vizsgálatok tapasztalataira. A partnerek kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy a telephelyükön jelentős energiamegtakarítás, és ezzel szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés legyen elérhető. Ilyenek például a közintézmények, az irodaházak vagy az egyetemi campusok. A kibocsátáscsökkentés egyébként feltétele is volt az uniós forrás felhasználásának.

A KOM-nak az össztársadalmi szempontból leghasznosabb forgatókönyvet kell kidolgoznia. A társaság ezért megvizsgálja négy különböző árú és tudású technológia hazai életképességét is. A drágább, felhasználónként mintegy 60 ezer forint beruházási igényű rendszerek a legokosabbak, ezek részt vehetnek a rendszerszintű szabályozásban. Használóik az általuk megtermelt energiát a piaci árnál drágábban adhatják el az energiakereskedőknek. A kevésbé okos, főként távleolvasásra alkalmas mérők 10 ezer forint körüliek. A velük mért adatok alapján újfajta tarifák kínálhatók a fogyasztóknak, akik spórolhatnak, ha a megfelelő (alacsony tarifás) idősávhoz igazítják fogyasztásukat. Már az ilyen rendszer is figyelmeztető jelzést adhat a pazarlásról, például csőtörés esetén.

Mivel az okos mérés információs és kommunikációs megoldásokkal méri fel a felhasználók fogyasztási szokásait, ezeket ismerve növelni tudja a hálózat hatékonyságát, megbízhatóságát, gazdaságosságát és fenntarthatóságát. A mintaprojekt révén hatékonyabbá válhat a fogyasztói elszámolás, a fogyasztói szokások pedig befolyásolhatók információval, új tarifákkal, de közvetlen vezérléssel is. A mintaprojekt fő célja az, hogy felmérje egy nemzeti szintű okoshálózat létrehozásának feltételeit. Ennek érdekében a KOM lehetőséget kíván teremteni arra, hogy meg lehessen vizsgálni az okoshálózat jövőbeni nemzeti szintű kiterjesztésére vonatkozó gazdasági megfontolásokat, és értékelni az okoshálózat alkotóelemeivel kapcsolatos üzemviteli
tapasztalatokat.

Mérföldkőhöz ért a kísérlet
2017 áprilisától már a projekttagok is elérhetik a mérési adatokat a www.kozpontiokosmeres.hu weboldalon. A tagoknál az okosmérők felszerelése folyamatos, az okosmérővel már rendelkező projekttagokat pedig fokozatosan kötik be a mérésvezérlési központba. Elsőként a Nyírtávhő érintett ügyfelei regisztrálhattak. Regisztrálás után részletes információkat kapnak fogyasztási adataikról, ha pedig pluszinformációt is adnak, cserébe részletes energetikai elemzéshez juthatnak. A regisztrálni nem kívánók az Anonim lekérdezés menüpontban kérhetik le legutóbbi, mért adataikat. Valós idejű információt kaphatunk energiafelhasználásunkról”

Forrás:
Mintaprojektet indított a KOM ZRt.; Világgazdaság; 2017. augusztus 7.
Lásd még: Nem ördöngösség a smart metering, és mindenki jól jár vele; Világgazdaság; 2017. augusztus 9.

Dinamikusan növekszik a bankoknál a mobiltelefonos applikációt használó ügyfelek száma

„Dinamikusan növekszik a bankoknál a mobiltelefonos applikációt használó ügyfelek száma, miközben az alkalmazásokat letöltők többsége aktívan használja is őket. A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek további gyors növekedést várnak a piacon.

Tovább emelkedett az elmúlt hónapokban a mobiltelefonos banki alkalmazásokat használó ügyfelek száma a hitelintézeteknél, miközben az új folyószámla-szerződések szinte mindegyikéhez kapcsolódik már internetbanki szolgáltatás – derül ki a pénzügyi szolgáltatóknak a Világgazdaság kérdéseire adott válaszaiból. Az OTP Banknál az OTPdirekt SmartBank alkalmazásra regisztrált ügyfelek száma meghaladja a 200 ezret, miközben a netbankos hozzáféréssel rendelkező lakossági ügyfelek aránya több mint 70 százalékos. Az újonnan szerződő lakossági ügyfeleknek pedig – közölték lapunkkal a hitelintézetnél – mindegyike rendelkezik internetbank-hozzáféréssel: a most kínált számlacsomagok jellemzője, hogy a netbank (illetőleg annak legalább a lekérdezőfunkciója) automatikusan kapcsolódik hozzájuk. Az OTPdirekt SmartBank szolgáltatás úgyszintén automatikusan elérhető valamennyi új ügyfél számára, az alkalmazásra regisztrálók száma pedig dinamikusan növekszik.

A K&H Banknak – tájékoztattak a pénzintézetnél – jelenleg 73 ezer aktív felhasználója van, vagyis olyan ügyfele, aki az elmúlt három hónap során belépett és tranzakciót hajtott végre a K&H mobilbankos alkalmazásában. A K&H-s lakossági folyószámlát vezető ügyfelek között 80 százalék körül mozog az e-bank-hozzáférést is igénylők aránya. A K&H munkatársai minden, újonnan nyitott lakossági folyószámlához ajánlják mindkét szolgáltatást, illetve minden GIRO-képes számlához rendelhető e-bank-szolgáltatás, így bármilyen számla nyitásakor adott a lehetőség azonnal vagy később is K&H-s e-bank/mobilbank szolgáltatást igényelni.

A CIB Banknál már 117 ezer ügyfél használja a mobilalkalmazást, közülük 101 ezer a lakossági, 16 ezer pedig kis-, közép- és nagyvállalat. A CIB Bank tapasztalatai szerint az ügyfelek 75 százaléka rendszeresen belép az alkalmazásba, és a belépők többsége végez is tranzakciókat. A CIB tájékoztatása szerint az ügyfelek körében a legnépszerűbb funkció az egyenleglekérdezés, illetve a tranzakciók áttekintése, mivel ezek rögtön a nyitóoldalon láthatók. Emellett az átutalást és a tavaly július óta elérhető mobilegyenleg-feltöltést, valamint a számla- és kártyaműveletekről tájékoztatást adó ingyenes push üzeneteket veszik igénybe a leggyakrabban a felhasználók. A mobiltelefonos csatorna jelentőségének növekedését mutatja, hogy a banknál közöltek szerint a lakossági eseti átutalások 28 százaléka – a darabszám alapján – már a mobilappon keresztül történik.

A CIB Bank egyébként a közelmúltban készíttetett reprezentatív felmérést a különböző banki csatornák használatáról, amely alapján óriási növekedési lehetőségek vannak a mobiltelefonos alkalmazásoknál. A kutatás szerint a bankkapcsolattal rendelkező magyar internethasználók 77 százaléka, közel 4 millió ember használ valamilyen mobileszközt (okostelefont vagy tabletet) internetezésre. Banki ügyeket ezzel együtt még kevesen intéznek az említett eszközökkel: bár a felmérés résztvevőinek 42 százaléka tisztában van vele, hogy a bankjánál van rá lehetőség, applikációt csak 19 százalék töltött le, és mindössze 11 százalék használja rendszeresen az alkalmazást.”

Forrás:
Nem is hinné, mennyire pörögnek a banki appok; Barát Mihály; Világgazdaság; 2017. augusztus 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A 250 legfontosabb betegség közti kapcsolatokat mutatja meg a Semmelweis Egyetem kutatói részvételével készült új térkép

„Elektronikusan elérhető és kereshető ún. multimorbiditási, vagyis különböző betegségek együttjárását mutató térkép készült a Semmelweis Egyetem kutatónak részvételével, mely a 250 legfontosabb betegség közötti kapcsolatokat mutatja. Az innovatív biostatisztikai módszerekkel készített, szabadon elérhető adatbázisból összességében százezres nagyságrendű adat hívható le. Két kattintással megtekinthető például, hogy a cukorbetegségnek melyik kardiovaszkuláris betegségekkel van szoros kapcsolata, de a kutatók külön elkészítették a depresszió multimorbiditási térképét is.

A pszichiátriai, a neurológiai betegségektől az endokrin rendszer betegségein át a szív- és érrendszeri, vérképzőszervi, mozgásszervi kórképekig 18 nagy csoportra bontott összesen 250 fontos betegség közötti összefüggések olvashatók ki a most publikált, egyelőre csak angolul elérhető ún. komorbiditási térképből – mondta el Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes, a publikáció egyik szerzője. A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Manchesteri Egyetem közös publikációja a közelmúltban jelent meg a PLOS Computational Biology folyóiratban. A kutatás alapját az Egyesült Királyságban létrehozott biobank adta, melyből 117 ezer résztvevő adatait elemezték a kutatók. A szabadon hozzáférhető publikációban feltüntetett link (bioinformatics.mit.bme.hu/UKBNetworks) segítségével bárki betöltheti a betegséghálózatokat mutató térképet és interaktív módon kereshet benne.

Gyógyszerkutatók, orvosok és akár laikus érdeklődők számára egyaránt érdekes lehet a térkép böngészése, hiszen a betegségek együttes előfordulása közismert és gyakori jelenség – vélekedett a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy a különböző, megadható változók (betegségpárok, -csoportok) függvényében százezres nagyságrendű adatot rejt a rendszer. A honlapon elérhető térképen válasz található például arra, hogy valakinek a többféle meglévő betegsége között valószínű-e az oki, direkt kapcsolat (pl. közös biokémiai útvonal sérülése, közös genetikai probléma), vagy csak véletlen egybeesésről van szó. Az egyes betegségek közötti kapcsolat vizuálisan is megjelenik, az erősséget mutatja a betegségneveket összekötő vonal vastagsága.

Két kattintással például megnézhető, hogy a 2-es típusú cukorbetegséggel a statisztikai adatok szerint milyen kardiovaszkuláris betegségeknek van szoros kapcsolata. Eszerint a magas vérnyomás, az angina (a szívtáji fájdalom) és a szívinfarktus vannak a leginkább közvetlen összefüggésben a diabétesszel, míg például a stroke nem az elsődleges betegség okán, hanem a hipertónia vagy szívinfarktus miatt jelent veszélyt a cukorbetegekre – említ egy példát Dr. Juhász Gabriella, a Gyógyszerhatástani Intézet docense, a publikáció utolsó szerzője.

Az adatbázis alapján a kutatók több komplett betegséghálót is elkészítettek, köztük a depresszió multimorbiditási térképét. Ebben jól igazolódik, hogy a depressziónak a legszorosabb kapcsolata a többi pszichiátriai betegséggel van, de összefüggést mutat az elhízással és más testi betegséggel is. A migrén és a depresszió között szintén találtak direkt kapcsolatot, de csak a vizsgált alanyok egy részénél. A cukorbetegség és a depresszió között korábban feltételezett kapcsolatról viszont az derült ki, hogy nem direkt kapcsolat, hanem inkább az elhízás miatt alakul ki gyakrabban a depressziósoknál.

A betegségek együttjárásának ismerete, az, hogy a beteg különböző betegségei között van-e összefüggés, fontos a diagnózis, a szükséges vizsgálatok és a megfelelő gyógyszer megválasztása szempontjából is – tette hozzá Dr. Juhász Gabriella.

A térkép megvalósításához innovatív biostatisztikai módszereket alkalmazott az a csoport, amelyet Dr. Antal Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatásban részt vevő docense vezet, aki elmondta: a gráfos valószínűségi modelleknek ez az első biostatisztikai felhasználása ilyen nagy léptékű epidemiológiai vizsgálatban. ”

Forrás:
A 250 legfontosabb betegség közti kapcsolatokat mutatja meg a Semmelweis Egyetem kutatói részvételével készült új térkép; Dobozi Pálma; Semmelweis Hírek; 2017. augusztus 3.

Ne féljünk a hekkertől!

„A vizes világbajnokság mellett legfőképp a BKV értékesítési rendszerének feltörése uralta az elmúlt hónap hazai híreit. Egyesek hősként, népmesei legkisebb fiúként ünneplik az ötvenforintos bérlet megvásárlóját, mások provokátorként, bűnözőként tekintenek rá, és felháborodással olvassák az etikus jelzőt vele kapcsolatban. A megnevezése viszont nem csak emiatt zavaros. Politikai hovatartozástól és az ügyben képviselt állásponttól függetlenül kétféleképp nevezik a főszereplőt: hacker és hekker – és nemhogy a magyar sajtóban, de még egy-egy lapnál sem jutott nyugvópontra a vita.

Az angolos formát favorizáló tábor arra hivatkozik, hogy idegen szóval van dolgunk, tehát nem kellene piszkálni az eredeti írásmódot. Csakhogy a nyelvünk tele van magyarosan írt idegen eredetű szavakkal. Hogy ne távolodjunk el a témától: busz, troli és metró – egyebek mellett ezeken utazhatott volna ötven forintért egy hónapon át a történet főszereplője.

Nézzük, mit találunk a helyesírási szótárakban. Egy bő évtizede még a hacker állt nyerésre. Ugyan az Akadémiai Kiadó 2005-ös kötetében még sem a hacker, sem a hekker nem szerepel, az Osiris Kiadó ugyanebben az évben megjelent, Helyesírás című könyve már hozza az angol írásmódú alakot. Két évvel később már egál az állás: a szintén az Osiris által kiadott Idegen szavak szótárában a hacker mellett megtaláljuk a hekkert, sőt a hackel és a hekkel szót is. Az Akadémiai Kiadó 2015-ös, A magyar helyesírás szabályai című könyvének szótárrészében és az idei Magyar helyesírási szótárban a hacker és a hekker mellett szerepel a hackere, a hekkere, illetve a hackerrel és a hekkerrel is, de egy összetett szó már csak a magyar formát veszi alapul: hekkertámadás. Valószínűleg újabb tíz év múlva az angolos formát már nem fogják tartalmazni a szótárak, ahogyan az évek alatt eltűnt a chili, a nylon, a cappuccino.

De nem is feltétlenül kell megvárni, amíg a szótár „szentesíti” a magyar alakot, gondoljuk csak a drón vagy a szelfi szavakra, amelyek már jóval azelőtt így szerepeltek a köznyelvben, hogy az Akadémiai Kiadó 2015-ös kiadványában feltűntek volna.

A hekker alak mellett szól még az eredetitől eltérő ejtésmód – elvégre nem angolosan, hekörnek mondjuk a szót –, továbbá az is, hogy a szóösszetételekhez szerencsésebb a magyar verziót alapul venni. Ezenkívül vegyük még figyelembe a hekkel-hackel igepárt. Vajon melyik a szebb forma: a meghackelni vagy a meghekkelni? Az áramvonalasabb, gördülékenyebben leírható, használhatóbb alak általában idővel utat tör magának – talán a ki-HÉV-ezni kifejezés nehézkessége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre több helyen fordul elő a kisbetűs hév szó…”

Forrás:
Ne féljünk a hekkertől!; Póla Gergely; Magyar Nemzet; 2017. augusztus 13.

Smart City Forum 2017

„2017. szeptember 28.
Danubius Hotel Helia
…
A Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli közös szervezésű konferenciáján az okos városok aktualitásaival, az állami szerepvállalással, a finanszírozással, a régióban betöltött helyünkkel, a határon túli lehetőségekkel, a szakmai újdonságokkal, az együttműködési lehetőségekkel, az önvezető autók jövőjével és még sok érdekes témával igyekszünk hozzájárulni a városi élet fejlesztésében fantáziát látó cégek és önkormányzatok képviselőinek.

Moderátor: Leszák Tamás, a Noguchi Porter Novelli munkatársa, szakújságíró
…
Program

08:20
Regisztráció, kávé
09:00
Megnyitó
Korányi G. Tamás, a Napi.hu főszerkesztője

09:05
Okos állam – Milyen további fejlesztések várhatóak az e-ügyintézésben?
09:35
Elérhető uniós források, prioritást élvező projektek
Dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke
10:00
Az okosváros-koncepció a gyakorlatban – Hol tartunk a régió többi országához képest?
Szemerey Samu építész, urbanista, a Design Terminál szakmai tanácsadója, a Lechner Tudásközpont vezető smartcity-szakértője (felkérés alatt)
10:20
Hogyan válhat okossá egy város? Első lépések és a fejlődés egyes szakaszai – panelbeszélgetés
A beszélgetés résztvevői:
Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere (felkérés alatt), Mátyus László, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Smart City divíziójának vezető szakértője

11:00
Kávészünet

11:30
Kereskedőház – a tudásexport lehetőségei a városfejlesztésben
11:50
Kik és hogyan építik majd a jövő okos városait?
12:10
Okos energia – mérjünk okosan!
Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke (felkérés alatt)
12:30
Okos városokba intelligens otthonokat? – panelbeszélgetés
Füzi Ákos, az IP Systems Zrt. vezérigazgatója

13:10
Ebéd

14:00
Magyarországra jön a Tesla?
14:30
Lehetőségek és kihívások az önvezető autók fejlesztésében
14:50
Hogyan változtathatják meg életünket az okos autók?
Takács András, a Commsignia Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója
15:10
Hogyan készíthetőek fel a hazai városok az önvezető járművekre? – panelbeszélgetés
Bodnár Balázs, az evopro Kft. ügyvezető igazgatója
16:00
Konferencia zárása”

Forrás:
Smart City Forum 2017; Napi.hu; 2017. augusztus

Törvények, rendeletek

A Kormány 1509/2017. (VIII. 11.) Korm. határozata az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését végző gazdasági társaság állami tulajdonba vételéről

„A Kormány
1. egyetért az Electool Közbeszerzési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságban (cégjegyzékszám: 01-09-297946, székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 53.) (a továbbiakban: Társaság) fennálló társasági részesedés száz százalékát megtestesítő üzletrésznek az állam javára történő megszerzésével;

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a tulajdonos eladási szándéka esetén – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve gondoskodjon a Társaságban fennálló társasági részesedés száz százalékát megtestesítő üzletrésze állam javára – adásvétel útján – történő megszerzéséről, azzal, hogy az üzletrész megszerzésével kapcsolatos eljárást a Miniszterelnökséget vezető miniszter folytassa le, és az adásvételi szerződést az állam nevében kösse meg;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (1) bekezdésében és 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Társaságban fennálló társasági részesedések száz százalékát megtestesítő üzletrész állam javára történő megszerzéséhez, valamint a kapcsolódó tőkeemelés biztosításához szükséges források biztosítása érdekében 500,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel…

4. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Társaságban fennálló, a 2. pont szerint megvásárolt társasági részesedés tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként a Miniszterelnökséget vezető miniszter kerüljön kijelölésre;
…
5. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az Electool Közbeszerzési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetésére és fenntartására – mint közfeladat ellátására – jogszabályban jelölje ki;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a Miniszterelnökséget vezető miniszter tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójaként történő kijelölését követően azonnal

6. felhívja a belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek az elektronikus közbeszerzési rendszer infrastruktúra-üzemeltetési feladatainak ellátására történő kijelölése érdekében…”

Forrás:
A Kormány 1509/2017. (VIII. 11.) Korm. határozata az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését végző gazdasági társaság állami tulajdonba vételéről; Magyar Közlöny; 2017. évi 128. szám; 2017. augusztus 11.; 18279. oldal (pdf)
Lásd még: Electool

A Kormány 1499/2017. (VIII. 11.) Korm. határozata az állami adó- és vámhatóság végrehajtási feladatainak ellátásához szükséges egyes intézkedésekről

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 4,8 milliárd forintot kap az idei költségvetésből a végrehajtási feladatainak ellátására. Ebből a számlavezetés és nyilvántartás informatikai hátterét és az egyéb beruházásokat kell finanszíroznia.

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat utal arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az állami adó- és vámhatóság feladat- és hatáskörébe kerülnek az állami végrehajtási ügyek. Az adóhatóság 2019. január 1-jétől veszi át a törvényszéki végrehajtás feladatait.

Ezért fel kell mérni, hogy a múlt évben – országosan – a különféle szervezetek mennyit költöttek a végrehajtásra és hány személy végezte ezt a munkát. Ez alapján a nemzetgazdasági miniszternek kell kidolgoznia a NAV hatáskörébe kerülő végrehajtási ügyek ellátásához 2018-ban és 2019-ben szükséges beruházási és működési forrásigényt.”

Forrás:
Új feladatot kap a NAV – sok pénz is jár a testületnek ezért; Németh Géza; Napi.hu; 2017. augusztus 11.
A Kormány 1499/2017. (VIII. 11.) Korm. határozata az állami adó- és vámhatóság végrehajtási feladatainak ellátásához szükséges egyes intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2017. évi 128. szám; 2017. augusztus 11.; 18270. oldal (pdf)

33. szám, 2017. augusztus 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek