Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

2019-ben folytatódik a Modern Városok Program, és elkezdődik a Modern Falvak Program végrehajtása
Tárgyszavak: Budapest, gazdasági helyzet, költségvetés, Magyarország, Modern Falvak és Kisvárosok Program, Modern Városok Program, Orbán Balázs, urbanisztika, városfejlesztés, vidékfejlesztés
Lesz-e közalkalmazotti létszámleépítés?
Tárgyszavak: közalkalmazotti létszám, közigazgatási személyzeti ügyek, leépítések, Magyarország, munkaerőpiac, Varga Mihály
Szeptemberben indul a Digitális Jólét Hitelprogram a hazai kis- és közepes, illetve startup vállalkozások számára
Tárgyszavak: 2014-2020, digitális átalakulás, digitális gazdaság, Digitális Jólét Hitelprogram, Digitális Jólét Pénzügyi Program, Digitálisan Felkészült Vállalkozás, digitalizáció, fejlesztéspolitika, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), GINOP-8.2.6, Magyar Fejlesztési Bank, Magyarország, Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan!, uniós társfinanszírozású projektek

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

2019-ben folytatódik a Modern Városok Program, és elkezdődik a Modern Falvak Program végrehajtása

„Jövőre 135 milliárd forintot fordítanak az összesen 3500 milliárdos Modern városok programra, és megkezdődik a Modern falvak program végrehajtása is – jelentette be Orbán Balázs.
A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, a falvak fejlesztésének fő célja a jobb életminőség és a kiszámíthatóbb jövő. Megjegyezte, a lakosság több mint negyede falvakban él. Az alapkoncepciót széles társadalmi párbeszédet követően készítik majd el ez év végéig, és ennek megfelelően kezdik végrehajtani „a vidék legnagyobb fejlesztési programját”.

Az államtitkár hangsúlyozta: azt akarják elérni, hogy nőjön a falvak népességmegtartó képessége, emelkedjen a falvakban a foglalkoztatás, javuljon a közlekedés, színvonalasabbá váljon az oktatás és az egészségügy, a kulturális és sportélet.

Jövőre elkészül Budapest és az agglomeráció tízéves fejlesztési terve is – közölte Orbán Balázs. Szavai szerint a fővárosnak két minősége van, amely két különböző célt jelöl ki: egyrészt a budapestiek élhető otthonává kell tenni, másrészt a nemzet méltó fővárosává.

A fejlesztési terv kivitelezését 2020 és 2030 között végzik majd – ismertette az államtitkár.

Orbán Balázs úgy fogalmazott, hogy a 2019-es költségvetés a biztonságos növekedésé. Jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést – jelezte.

Azt mondta, hogy 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabil pénzügyi helyzetét. Felelős gazdálkodást folytat, csökkenő pályára állította az államadósságot, a cél a tartós gazdasági növekedés – fűzte hozzá.

A munkanélküliség 12-ről 3,8 százalékra csökkent, rekordot dönt a foglalkoztatás, miközben a bérek „hosszú évek óta nem látott ütemben” nőnek – jelentette ki.

Felidézte, hogy 2016-tól kezdve mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolja az országot, sőt tavaly kettő továbblépett, és pozitívra javította az államadós-osztályzat kilátását.

Az államtitkár szerencsésnek nevezte, hogy a kormány 2018-hoz és 2017-hez hasonlóan 2019-ben is garantálja a „nullás költségvetést”: a közszolgáltatásokat hitelfelvétel nélkül, a működési bevételekből finanszírozza.
…
A kabinet a nem várt kiadásokra is tartalékot képez.

Jövőre 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel és az államadósság csökkentésével számolnak – hangsúlyozta Orbán Balázs…”

Forrás:
2019-ben elkezdődik a Modern falvak program végrehajtása; Miniszterelnökség; 2018. július 18.

Lesz-e közalkalmazotti létszámleépítés?

„Még nem döntött a kormány a létszámleépítésről – közölte egy ellenzéki kérdésre reagálva a pénzügyminiszter a parlamentben.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni, a Nemzeti Versenyképességi Tanács egy héttel ezelőtti ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter sem zárkózott el a felvetéstől. A jobbikos Hegedűs Lorántné erre hivatkozva szólította fel a tárcavezetőt a parlamentben, hogy közölje: hány közalkalmazott elbocsátására készülnek.

„Ma Magyarországon 455 ezer közalkalmazott van, akik tanárok, orvosok, mentősök, ápolók, könyvtárosok, kulturális szakemberek, dajkák, védőnők, szociális munkások és így tovább. Önök szerint belőlük van sok? Mondják meg, mégis hány ápolót vagy hány mentőst akarnak elbocsájtani?” – tette fel a kérdést a képviselőnő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kevesebb mint 100 ezer állami és kormánytisztviselő is sokszor többes munkakörben, túlterhelve végzi a munkáját az ügyintézői létszámhiány miatt.
A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden újonnan megválasztott kormány felülvizsgálja az állami foglalkoztatottak számát, ez az újdonságnak nem tekinthető folyamat jelenleg is zajlik, ugyanakkor semmilyen döntés nem született létszámleépítésről.

„Az az egy döntés született, hogy a kormányzat létszámstopot rendelt el az állami igazgatásban.” Varga Mihály szerint hatékonyabb államapparátusra van szükség, amely megfelel a XXI. század minőségi elvárásainak.

„Annak csak örülni lehet, ha az államapparátusban lévőknek a száma nem növekszik minden határ fölött” – mondta a miniszter. Varga Mihály megjegyezte: a nemzetközi felmérések szerint a szomszéd országokhoz képest Magyarországon kiemelkedően magas az államapparátus aránya a lakosság létszámához viszonyítva. A pénzügyminiszter arra kérte az ellenzéki képviselőt, hogy várja meg, míg a kormány felméri, hol van szükség és lehetőség a létszámcsökkentésre.”

Forrás:
Lesz-e közalkalmazotti létszámleépítés?; Sigmond Árpád; Infostart/InfoRádió; 2018. július 17.

Szeptemberben indul a Digitális Jólét Hitelprogram a hazai kis- és közepes, illetve startup vállalkozások számára

„2018 szeptemberétől 0%-os, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a hazai kis- és közepes, illetve startup vállalkozások.
A Digitális Jólét Pénzügyi Program keretében ma megjelent Digitális Jólét Hitelprogram célja, hogy kedvezményes finanszírozást nyújtson olyan innovatív vállalkozásoknak, amelyek a versenyképességüket erősítő, a Digitális Jólét Program (DJP) stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseikhez keresnek forrást. A hitelt a Magyar Fejlesztési Bank az MFB Pontok hálózatán keresztül közvetíti a vállalkozások számára.

A Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A vállalkozások versenyképességét erősítő innovatív digitális fejlesztések támogatása önmagán túlmutató jelentőségű, mert hozzájárul az adott cég exportképességének növeléséhez, a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez, az érintett ágazat technológiai fejlettségi szintjének emeléséhez és a nemzetgazdasági szintű versenyképesség erősítéséhez is.

Az előzetes piacelemzés szerint az érintett vállalkozási körnek csak korlátos lehetősége van finanszírozási források bevonására digitális termék- és szolgáltatásfejlesztési projektjeihez, ezért a DJP kezdeményezte a Digitális Jólét Hitelprogram (GINOP-8.2.6-18) elindítását. A 7,5 milliárd forint keretösszegű hitelprogram kedvezményes, 0%-os hitellel támogatja a mikro-, kis-, és középvállalkozások, startupok digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektjeit. A konvergencia régióban (azaz a közép-magyarországi régión kívül) működő vállalkozások 2018 szeptemberétől az MFB Pontokon igényelhetik a kedvezményes, minimum 5 millió, maximum 200 millió forint összegű hitelt.

Az uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kialakított konstrukció újdonsága a nagyfokú rugalmasság. A hitelt – bizonyos kereteken belül – tárgyi eszköz beszerzésre, szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó költségekre és díjakra, jogi, közjegyzői és szabadalmi költségekre, hazai kiállításon, vásáron való részvétel költségeire, külpiaci terjeszkedést segítő szolgáltatások vásárlására, a projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításaira, útiköltségre, kiküldetési költségre, vagy akár irodabérlésre is igénybe lehet venni.

A hitelből finanszírozni tervezett projekteknek illeszkedniük kell a DJP stratégiai céljaihoz, ezért az igényeket egy előminősítés keretében a DJP által felkért ágazati digitalizációs szakértők véleményezik az innovatív tartalom, a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság szempontjait mérlegelve. Az előminősítés folyamata az immár 3 éve sikeresen működő Modern Vállalkozások Programjának (MVP) keretein belül zajlik majd. Az előzetes várakozások szerint az MVP keretében „Digitálisan Felkészült Vállalkozásnak” minősített vállalkozások közül többen a hitelprogramban is részt vesznek majd.

A Digitális Jólét Pénzügyi Program eredményeként várhatóan 300-350 hazai vállalkozás digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektje jut visszatérítendő pénzügyi támogatáshoz, segítve az érintett vállalkozások eredményes bekapcsolódását a digitális ökoszisztémába.

A hitelprogramról bővebb információ a www.palyazat.gov.hu/szechenyi_2020 és a www.mfb.hu oldalon érhető el. A Digitális Jólét Program stratégiai céljairól és az előminősítés szempontjairól a digitalisjoletprogram.hu oldal nyújt további információt.”

Forrás:
Szeptemberben indul a Digitális Jólét Hitelprogram; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 20.
Lásd még: Megjelent a „Digitális Jólét Pénzügyi Program- hitelprogram” termékdokumentációja; Széchenyi 2020; 2018 július 20. (A „Digitális Jólét Pénzügyi Program-hitelprogram” (kódszám: GINOP-8.2.6-18) termékdokumentációja)
GINOP-8.2.7-18 Digitális Jólét Pénzügyi Program – Tőkeprogram; Széchenyi 2020; 2018 július 20.

Közigazgatás, politika

Látványosan újulnak a kormányhivatal épületei Fejérben

„Számos épületrekonstrukciót hajtott végre már eddig is a Fejér Megyei Kormányhivatal, de az idei év kimagasló, hiszen átadták a Bicskei Járási Hivatal épületét, illetve a kormányablakot Ercsiben és még ez évben elkészülhet a Dunaújvárosi Járási Hivatal épülete, valamint az új székesfehérvári kormányablak a vasútállomáson. Minderről Simon László kormánymegbízott beszélt a Rádió Orienten.

Az elmúlt száz esztendőben összesen nem javult és racionalizálódott annyit a területi közigazgatás, mint az utóbbi néhány évben – jelentette ki Simon László. Mint elmondta, 2011-ben több lépcsőben megalakultak a kormányhivatalok, és az élet bebizonyította, hogy ezek a lépések helyesek voltak, hiszen bizonyítható, hogy hatékonyságjavulás történt. Rengeteg jogszabályt tekintettek át az elmúlt ciklusban, és javaslatokat tettek bürokráciacsökkentésre annak érdekében, hogy az állampolgárok minél rövidebb idő alatt, egyszerűbben intézhessék ügyeiket. Ez az az irány, amit tovább kell folytatni – jelentette ki a kormánymegbízott.

Egyszerű, hatékony, gyors szolgáltatást kell nyújtani az állam nevében.
Ahhoz, hogy hatékonyan működjenek, nagyon fontos, hogy megbízható, felkészült, lojális szakembergárdával rendelkezzenek. Folyamatosan keresik a fejleszthető területeket, az informatikai rendszerek összekapcsolása és az elektronikus ügyintézés területén kell még előrelépni. Online egyre több mindent lehet majd elintézni, egyre kevesebbszer lesz szükség személyes megjelenésre ügyintézés céljából – hangsúlyozta Simon László.

A Rádió Orient vendége kitért a kormányablakok kiemelt szerepére is, hiszen az a cél, hogy ezeken keresztül teljes egészében el tudják intézni ügyeiket az állampolgárok. Fejér megyében, a nyolc járásban tizenegy kormányablak működik, ez alapvetően elegendő, az utolsó két hagyományos okmányiroda is – Bicskén és Ercsiben – átalakult kormányablakká, amelyek így már teljesen más minőségű szolgáltatást nyújtanak, mint a hagyományos okmányirodák. Hozzátette: Bicskén nagyon nagy szükség volt az átalakításra, hiszen korábban méltatlan körülmények között tudták csak fogadni az ügyfeleket. Nagyon jó látni, hogyan hat egy új, korszerű környezet és az informatikai háttér egyrészt az állampolgárokra, másrészt az ott dolgozó munkatársakra.

Folyamatban van Székesfehérváron – mint az országban több megyeszékhelyen – a vasútállomáson egy új kormányablak megnyitása hat plusz egy munkaállomással, illetve Dunaújvárosban egy európai színvonalú irodaház, közigazgatási centrum készül el az év végére, ahová a kormányablakon és a munkaügyi egységen kívül minden szervezeti egység be fog települni.

Elmondta azt is, hogy az elmúlt években több mint tizennyolc épület meg, a legfontosabbak az energiahatékonysági beruházások voltak. Az említett nagyberuházások mellett a munkakörülményekben is sokat fejlődtek, takarékosabban, hatékonyabban, szebb és jobb környezetben dolgoznak.
A megyében 1500-an dolgoznak a kormányhivatal égisze alatt. Az elmúlt esztendőkben a humánerőforrás fejlesztése területén sikereket értek el, sokat racionalizáltak a szervezeten, a vezetők száma mintegy a felére csökkent. Az volt a cél, hogy optimális létszámú, felkészült munkatárssal és szervezeti egységgel végezzék a munkát. Ezért volt fontos az életpályamodell bevezetése a közigazgatásban. Nagyon sokat tettek a képzés területén is, minden dolgozó a vezetőktől az ügyintézőkig valamilyen képzésen vesz részt, illetve fog részt venni az új közigazgatási ismeretek, jogszabályok elsajátítása érdekében, mert így tudnak naprakészek maradni. A dolgozók hatékonyan, nagy türelemmel foglalkoznak minden ügyfél kérelmével, a több mint kétmillió elvégzett ügyhöz képest a panaszok száma elenyésző, egy-két tucatnyi.

A következő időszak feladatai között említette a kormánymegbízott, hogy összhangban a kormányzati célkitűzésekkel fontos lépés annak áttekintése, hogy az ügyek számához megvan-e a megfelelő munkaerő a munka gyors, rövid határidőn belüli elvégzéséhez. Meg kell nézni, hogy van-e lehetőség az átcsoportosításra, kell-e finomítani, módosítani a szervezeti rendszeren. A továbbiakban is figyelni kell a megfelelő bérrendezésre, hogy a munkatársak megmaradjanak a kormányhivatalnál, mert a jól fizető cégek elszívó hatása Fejér megyében is tapasztalható. A rugalmas munkavégzés lehetősége, a jó munkakörülmény is megtartó erő lehet a bérezés mellett. A bér mellett egyéb juttatásokkal, közösségi rendezvényekkel, munkahelyi kedvezményekkel együtt kell tartani a jól működő csapatot, mert egy jó szakember elvesztése óriási vérveszteség. A legfontosabb a munkaerő megbecsülése – zárta a beszélgetést Simon László kormánymegbízott.”

Forrás:
Látványosan újulnak a kormányhivatal épületei Fejérben; OrientPress; 2018. július 21.

Módosult az Európai Uniós forrásból finanszírozott önálló és kombinált hitelprogramok eljárási rendje

„Tájékoztatjuk a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy az Európai Uniós forrásból finanszírozott önálló és kombinált hitelprogramok Eljárási Rendje dokumentációjában az alábbi főbb módosítások történtek:

az Eljárási Rend hatálya a folyamatban lévő és lezárult hitelkérelmek vonatkozásában (egyoldalú módosítás lehetőségének beépítése),

napelem park létrehozására irányuló Projekt idegen Ingatlanon beruházás esete,

ingatlan értékbecslés kötelezőségére vonatkozó előírás pontosítása,

készletre vonatkozó előírások módosítása (nincs fedezeti értéke a készletnek),

vagyont terhelő zálogjogra vonatkozó előírások beépítése,

önerő igazolására vonatkozó folyósítási feltételek kiegészítése,

előleg számla/előleg bekérő maximális összeghatárának pontosítása,

kombinált termékek folyósítási feltételeinek pontosítása (ideértve az előleg folyósítást is),

kölcsönszerződés módosítási fejezetben felsorolásra kerültek azon esetek, ahol nem szükséges közjegyzői okiratba foglalni a módosítást,

apróbb szövegbeli pontosítások.

…”

Forrás:
Módosult az Európai Uniós forrásból finanszírozott önálló és kombinált hitelprogramok eljárási rendje; Széchenyi 2020; 2018 július 18.

Kapjon a beteg érdemi kezelést és gyors diagnosztikát! – Kásler Miklós a készülő tervekről

„A jövőben a megyei kórházba fogják utalni a tumorgyanús betegeket, mert ezzel elérhető lehet a két hét alatt felállított diagnózis – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti program – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hozzátéve: az öt programot a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkották meg.

„A program a jelenlegi helyzet elemzését tartalmazza, és egy cselekvési tervet a végén egy akciótervvel, amiben fel vannak sorolva a tevékenységek, a megelőzés lehetősége, a szűrés lehetőségei, diagnosztika, terápia, progresszivitási szintek, országos hálózat, struktúra és a többi ” – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

Gyermekgyógyászat és egyéb fejlesztések
Kásler Miklós elismerte: a gyermekgyógyászat bár kiemelt terület, az utóbbi időszakban háttérbe szorult. „A most elkészült tervek szerint egy rendkívül korszerű gyermekegészségügyi hálózatot fogunk kiépíteni a Heim Pál Kórház központjában, amelyik egy európai rangú gyermekgyógyászati központ, és még inkább az lesz a fejlesztés után. Ez az egyik legfontosabb prioritás” – emelte ki.

A kardiológiánál nagyon sok olyan akut ellátásra alkalmas állomás lesz, ahol például az infarktus diagnózisát, az első teendőket elvégzik – mondta a miniszter.

Kifejtette, hogy változások lesznek a reumatológiában, a mozgásszervi betegségeknél, és a mentálhigiénénél is, és ha ezeket egymásra rakjuk, akkor nagyon szépen kialakul egy egészségügyi ellátórendszer váza, ahol annyi kapacitás van, amennyire szükség van.

Rákkontroll program
Kásler Miklós példaként az onkológiai ellátást hozta fel, ahol néhány éve még 451 kórházi osztályon volt ellátás, amit mostanra 139-re csökkentettek, amely az ellátás minőségében azonnali javulást és a finanszírozásban is kedvező helyzetet eredményezett, de ez még mindig sok.

Mint mondta, a nemzeti rákkontroll program legújabb variánsa további ésszerűsítéseket javasol: nem az a lényeg, hogy a szomszéd utcában legyen az ellátóhely, hanem, hogy oda kerüljön a beteg, ahol nagyon gyors a diagnosztika és érdemi a kezelés, hiszen a daganatok esetén nagyon komplex diagnosztikáról és terápiáról van szó.

Kapjon a beteg érdemi kezelést és gyors diagnosztikát!
Az emberi erőforrások minisztere hozzátette: hamarosan megjelenik az a rendelet, amely előírja azt, hogy az első hely, ahová a beteget tumorgyanú esetén küldeni kell, a megyei kórház lesz, ahol megvan a képalkotó diagnosztika és a szövettan lehetősége is.
Hozzátette azt is, hogyha a beteget nem küldik egyik helyről a másikra, és nem kell mindenhol heteket-hónapokat várnia, akkor megvalósítható lenne az, hogy két hét alatt meglegyen a diagnózis.
A megyei kórházak többségében a sebészeti beavatkozások és a sugárterápia is megvalósítható – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva: a speciális eseteket a négy regionális centrum, a különleges eseteket az országos intézet végzi.

Az öt nemzeti program is eszerint a szemlélet szerint foglalja össze a saját területének lehetséges megoldásait – mondta Kásler Miklós.

Meg kell előzni a kórházi fertőzéseket!
Kásler Miklós arról is beszélt, hogy a Kúria döntésétől függ, mikor adják ki a kórházi fertőzésekről szóló statisztikákat, hiszen 2013 szeptembere óta nem publikálják, hogy hányan vesztették életüket kórházi fertőzések következtében.

A Társaság a Szabadságjogokért korábban közérdekű adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához a 2015-ös és 2016-os adatokért, ám a tárca megtagadta ezek kiadását, így a szervezet pert indított. Első fokon a bíróság a minisztériumnak adott igazat, másodfokon azonban az ítélőtábla úgy döntött, hogy a tárcának ki kell adnia, hogy melyik kórházban hány fertőzés történt.

A minisztérium ekkor a Kúriához fordult az ítélet felülvizsgálatát kérve. Kásler Miklós szerint jelenleg a Kúria felfüggesztette a nyilvánosságra hozatalt, így nem tudni, mikor derülnek ki az adatok.

A tárcavezető adatvédelmi okokkal indokolta, hogy eddig nem hozták nyilvánosságra a statisztikákat. Kásler Miklós úgy látta, hogy Magyarországi helyzete nagyon változó kórházanként és valahol az európai átlag alsó részén helyezkedik el.

Becslésük szerint a kórházi fertőzések megközelítőleg 50 százalékát meg lehet előzni – tette hozzá. Ezért szeptembertől lép hatályba egy nemrég kidolgozott miniszteri rendelet, amely a kockázatok felmérése mellett a fertőzések megelőzésére is részletesen kitér – mutatott rá Kásler Miklós, majd hozzátette, hogy mindezek megvalósításához is biztosítják a szükséges anyagi és technikai hátteret.

„A mechanikus és a vegyi fertőtlenítést gyakorlatilag azonnal be lehet vezetni, és az eredményei másnap látszanak. Azokban az esetekben, amikor a fertőzések mögött polirezisztens kórokozók vannak, amit nagyon nehéz gyógyszerekkel kezelni, azokban az esetekben hosszabb időtartamban látszódnak majd az eredmények” – mondta.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a fertőzések megelőzésére készített rendelethez hasonlóan a sürgősségi ellátóhelyek várakozási idejének csökkentésére is hamarosan kidolgoznak egy miniszteri rendeletet.”

Forrás:
Kásler Miklós: a gyermekgyógyászat fejlesztése a legfontosabb; Exterde Tibor; Infostart/InfoRádió; 2018. július 20.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az elkövetkezendő tanévvel egy új korszak, a digitális egyetem korszaka nyílik meg

„Elismerések átadásával zárta az elmúlt tanévet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen elhangzott, hogy az elkövetkezendő tanévvel egy új korszakot, a digitális egyetem korszakát nyitja meg majd az intézmény.

„Ez volt az első teljes tanév, amelyben az egyetem már 5 karral működött. A Víztudományi Kar már saját neve alatt hirdethette meg képzéseit” – mondta tanévzáró beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt a nemzetközi rektorhelyettesi és a Rendészettudományi Kar dékáni pozíciójában történt személyi változásokról, valamint az intézmény költségvetési helyzetéről is. Emellett szó volt a beszédben az egyetem részvételével zajló uniós projektekről, különösen a két kiemelt KÖFOP-projektről. „Az idei tanévben rendkívüli eredményeket tudtunk hozni a projektek révén az egyetemfejlesztésben és a továbbképzések terén. Ennek is köszönhetően mindkét projekt futamidejét sikerült meghosszabbítani”- hangsúlyozta a rektor. Patyi András szerint a most záruló tanév fontos eseménye volt a nemzetközi intézményértékelés, amelyről most készül a jelentés. A rektor szólt a Kun Miklós előadásaival zajló idei Ludovika Szabadegyetemről, amely programsorozat szerinte az intézmény egyfajta marketingtermékévé vált. Fontos eredménye volt az elmúlt tanévnek a Ludovika Egyetemi Campus projekt első ütemének befejezése, valamint az államtudományi mesterszak beindítása is. Elhangzott, hogy a nemzetközi kapcsolatépítés terén is aktív és eredményes volt az intézmény. „Az idei tanévben az intézmény letette a digitális egyetem alapjait, amely számos technikai és tartalmi újítást hozott”- mondta el Patyi András. A rektor hozzátette, hogy az elmúlt időszakban mintegy hat milliárdot fordított erre az egyetem. Elhangzott, hogy várhatóan új korszak következik az egyetem fenttartói irányításában is, valamint szeptember elsejétől új rektora is lesz az intézménynek.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Tiszteletbeli doktori cím elismerésben részesül Prof. Dr. Kun Miklós történész, a Ludovika Szabadegyetem előadója. Az NKE Gyűrűje kitüntetést Dr. Földváry Gábor István, a Fenntartói Testület (FT) korábbi tagja és Dr. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár, volt FT-tag vehetett át Patyi András rektortól. Rektor kitüntető oklevélben hárman részesültek: Kilián Zsolt főszerkesztő, Lalák Péter alprojekt pénzügyi vezető, valamint Várhegyi Katalin oktatási és sportreferens.

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar „Tanév embere” díjat Erős Nóra tanulmányi osztályvezető vehette át. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon Dr. Ujházi Lóránd, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon Csadóné Gregus Piroska, a Rendészettudományi Karon Surányi Éva, a Víztudományi Karon pedig Letenovicsné Polyák Andrea érdemelte ki az elismerést. Az Államkutatási és Fejlesztési Intézetben Bedőné Mikó Tamara, a Katasztrófavédelmi Intézetben Krizsán Zoltán tű. alezredes, a Nemzetbiztonsági Intézetben Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, egyetemi docens lett a tanév embere. A központi díjazottak: Kiss Dávid, a Tudományos Ügyek Irodájának gazdasági referense, Somogyi Tibor László, a Ludovika Campus Beruházási Projektiroda vezetője és Horvátth Orsolya sajtófőnök, a Kommunikációs és Marketing osztály vezetője.

Az ünnepség egy rendhagyó díjazással zárult: az egyetem felsővezetői személyesen köszönték meg Patyi András rektor több éves vezetői munkáját, amellyel sikerre vezette a magyar felsőoktatás sajátos jellemzőkkel bíró intézményének egyedülálló modelljét.”

Forrás:
Tanévzáró az NKE-n; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. július 13.
Lásd még: Jól haladnak a KÖFOP-projektek; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. július 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Egységes téradat-formátumokkal segítik a területi és települési tervezői munkát

„Egységes téradat-formátumokkal egyszerűbbé válik az elkészült tervek nyilvános online megjelenítése és kezelése a területi és települési tervezői munkában. A 4TR alkalmazás keretében a Lechner Tudásközpont egységes adatszerkezetre vonatkozó javaslatot dolgozott ki Terület- és településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum címmel.

A térségi tervezés, és az azzal összefüggő önkormányzati munka folyamatai hamarosan elektronikusan folyhatnak majd, készül ugyanis a 4TR, azaz a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer. Az online alkalmazás célja, hogy a településfejlesztés és -rendezés, valamint a területfejlesztés és -rendezés teljes folyamatát egy online, díjmentes platformon egységesítse. A 4TR-t kidolgozó szakemberek, a Lechner Tudásközpont munkatársai, június 30-án elérhetővé tették azt a javaslatot, amelynek segítségével a rendszerben található térképek és adatok egységes szerkezetben szolgáltathatók. Ez a javaslatcsomag, melyet hivatalosan Terület- és településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátumnak hívnak, harmonizálja a vizuális és írott tartalmak elkészítésének módját. A dokumentum összeállításakor figyelembe vették a 2017 decemberében közzétett anyagra érkezett felhasználói észrevételeket is, melyeket beépítettek a javaslatba.

A térségi tervezés sokszereplős és mátrix-szerűen összefüggő folyamataiban most többféle lehetőség adott a jogszabályok által előírt adattartalmak megjelenítésére. Papíron, cd-lemezre másolt pdf-ek formájában, vagy ritkábban vektoros állományokban tárolják és küldik tovább ezeket a dokumentumokat és téradat-rétegeket a tervezői munka következő fázisához az adatszolgáltatók, önkormányzati és minisztériumi szakemberek, térségi tervezők. A séma és formátum javaslat alapján elkészített egységes térképformátumok lehetővé teszik az interaktív térképek nyilvánosság számára hozzáférhető bemutatását is a 4TR felületén. Az egységesítés segítséget nyújt a főépítészeknek is, mert online összehasonlító felületen vizsgálhatják majd a jogszabályi megfelelőséget.

A Terület- és településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum kidolgozásának indokoltságát támasztja alá az is, hogy a Lechner Tudásközpont másik, részben már elkészült rendszere, az e-közmű online térképes alkalmazásához korábban készült séma és formátum tette lehetővé, hogy a rendszert már számos adatszolgáltató és érdeklődő sikerrel használhatja.

A területrendezési és településrendezési adatszolgáltatási séma és formátum az alábbi linkekre kattintva tölthető le:
Településrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum (pdf – 2.82MB)
Területrendezési egységes adatszolgáltatási séma és formátum (pdf – 976.36KB)
A térségi tervezés támogatására fejlesztett 4TR-ről, amely a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projektje részeként a térségi tervezés támogatására fejlesztett rendszeréről (4TR) ebben a cikkben olvashat.”

Forrás:
Egységes séma és formátum a 4TR-ben; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. július 9.

Fejlesztés alatt az Építésügyi Műszaki Adattár

„Építésügyi Műszaki Adattár néven fejleszt webes irányelv kezelő és kereső rendszert a Lechner Tudásközpont. A naprakész, elektronikus nyilvántartás nem csupán a szabályozási környezet átláthatóságának javítását és a szemléletformálást szolgálja, az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásának és elfogadásának hatékonyabbá válása többek között a mérnökök, építészek, építtetők, építésügyi műszaki szakértők, üzemeltetők, építőipari kivitelezők munkáját is támogatja.

Az építésügyi műszaki irányelv a szabványnál rugalmasabb, rövidebb átfutási idejű műszaki szabályozási eszköz, így különösen a gyorsan avuló építési technológiák és termékek, például a biztonságtechnika esetében, valamint a szabványok által nem szabályozott területeken van kiemelkedő szerepe. Az építésügyi műszaki irányelvek alapos ismerete az épületek tervezéséhez, kivitelezéséhez, a műszaki ellenőrzéshez, a peres és nem peres eljárások minőségi lebonyolításához egyaránt elengedhetetlen.

A Lechner Tudásközpont az építésügyi digitalizáció részeként – az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) szakmai bevonásával és közreműködésével – Építésügyi Műszaki Adattár néven fejleszt egy online irányelv kezelő és kereső rendszert. Az elképzelések szerint az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a szakmabeliek egy webes felületen tájékozódjanak a hatályos irányelvekről, az időgép funkcióval pedig azok időbeli változásai is pontosan nyomon követhetőek. Az elektronikus nyilvántartásban tartalom, tematika és szinonima szerint, valamint változáskövető módon is könnyen lehet keresni a letölthető és szabadon felhasználható dokumentumokban.

A szakrendszer az irányelv készítés, közzététel, módosítás és visszavonás teljes folyamatát is támogatja majd, ugyanis az alkalmazásba egy olyan workflow-struktúrát építenek be a fejlesztők, amely elektronizálja az irányelvek készítéséért és elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság, valamint a tervezet előkészítéséért és a tartalomszolgáltatásért felelős ÉMI Nonprofit Kft. tevékenységét. Ezzel összefüggésben a rendszer egyik nagy előnye, hogy biztosítja a még tervezés alatt álló, munkaanyag fázisban lévő irányelvek véleményezésének lehetőségét.

Az adattárnak köszönhetően az építésügyi műszaki irányelvek iránt érdeklődő felhasználók számára első körben a tervek szerint 40 féle irányelv lesz megismerhető, letölthető és szabadon felhasználható. Az adatbázis a tervek szerint tartalmazza majd a kapcsolódó jogszabályok listáját is, ezáltal a tématerületről és a szabályozási környezetről egyaránt könnyűszerrel tájékozódhatnak a felhasználók.

A fejlesztők a rendszerbe egy úgynevezett időgép funkciót is beépítenek, ami nagy segítséget nyújt az építésügyi műszaki irányelvek életútjának követésében azáltal, hogy egy adott építésügyi műszaki irányelv érvényes és korábbi (már visszavont) változatait is meg fogja jeleníteni a felületen. Ez a funkció kimondottan az építésügyi szakértők munkáját támogatja, hiszen egy-egy szakértés esetén az építési engedély megszerzésének pillanatában hatályos és aktuális irányelvek szerint szükséges az adott ügyet kivizsgálniuk.

A nyilvántartás az e-epites.hu oldalról érhető el, a véleményezési funkciók ügyfélkapus azonosítást követően biztosítottak a felhasználók számára. A fejlesztés befejezése és a rendszer tesztelése várhatóan 2018 végére, míg élesítése 2019 januárjára valósulhat meg.

Az Építésügyi Műszaki Adattár a Műszaki Irányelv Program részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Fejlesztés alatt az Építésügyi Műszaki Adattár; Keserű Dávid; Lechner Tudásközpont; 2018. július 18.

Új funkciókkal bővül az e-napló

„A nyár során is folyik az e-építési napló fejlesztése, melynek eredményeként szeptembertől három újítás várja a felhasználókat. A munkaállapot rögzítése, a kiemelt naplók megjelölése és az e-mailes értesítések a mindennapi munkavégzést fogják kényelmesebbé és átláthatóbbá tenni.

Az elektronikus építési naplót 2013 októberében vezették be, első körben az építmények egy szűkebb halmazára, majd ez a kör folyamatosan tágult. A Lechner Tudásközpontban dolgozó szakemberek feladatai közé tartozik az e-napló üzemeltetése, valamint a folyamatos fejlesztés is, amely agilis módszertan szerint, scrum csapatban zajlik. Elsődleges cél, hogy a szakrendszer felülete minél könnyebben kezelhető legyen és a lehető legjobban kiszolgálja a felhasználókat, ennek jegyében 2016 tavaszától már mobiltelefonról is elérhető az alkalmazás. A felhasználóbarát online platform létrehozása érdekében 2018 januárjától az e-naplót naptáras formában is meg lehet jeleníteni, melynek köszönhetően napokra lebontva visszakereshetők az azonos építkezéshez tartozó, különböző szakemberek által közzétett bejegyzések és események.

A fejlesztések eredményei a tervek szerint ősszel lesznek majd elérhetők, a kezdeti tesztidőszakban egy szűk csoport, nagyjából 5-10 fő számára, akik között építtető, műszaki ellenőr és kivitelező is lesz. Az általuk megfogalmazott javaslatok rendszerbe illesztését követően válik majd az összes felhasználó számára elérhetővé a három új funkció.

Az e-napló használói minden új eseményről és bejegyzésről értesítést kapnak, ezek a jelzések azonban kizárólag az ügyfélkapus bejelentkezés után jelennek meg a rendszer webes felületén, vagy a mobilalkalmazásban. Az egyszerre több e-naplót is kezelő szakemberek naponta több tucat értesítést is kaphatnak, a nagy mennyiségű üzenet miatt pedig előfordulhat, hogy akár fontos történések is elkerülik a figyelmüket. Erre a problémára kínál megoldást a kimenő e-mailes funkció, amely rengeteg szakember munkáját fogja könnyebbé tenni. 2018 szeptemberétől minden felhasználó beállíthatja személyre szabottan, hogy milyen kiemelt eseményről, illetve milyen szerepkörére hivatkozva szeretne a rendszerből kimenő e-mailes értesítést kapni. Sőt, akár különböző típusú történésekhez más-más e-mail címet is lehet társítani, így azok a felhasználók, akik egyszerre több különböző szerepkörben dolgoznak, könnyedén el tudják majd különíteni feladataikat.

A második tervezett újítás a folyamatban lévő naplók kiemelése lesz. Ezzel a funkcióval a felhasználó a listában szereplő naplók közül meg tudja jelölni azokat, melyekben gyakrabban, vagy kiemelten tesz közzé bejegyzést, így azok a bejelentkezést követően elsőként fognak megjelenni.
Az e-napló személyre szabása érdekében ősztől a folyamatok megjegyzése is elérhetővé válik, tehát ki- és belépés után pont onnan folytatható a munka, ahol a naplókezelő korábban abbahagyta. Amennyiben a felhasználó megnyitja egy adott napló részleteit, ám az adatrögzítés valami miatt félbeszakad, akkor akár másnap is ugyanazok a megnyitott fülek várják majd a felületen.

A felhasználói élmény javítása érdekében tett lépések a szeptemberi frissítések után is folytatódnak, 2018 év végéig további új funkciókkal bővül majd az e-napló. Az építésügy adminisztratív folyamatainak teljes digitalizálása során egy olyan rendszerré bővül, amely az új nevéhez is híven – ÉKTR, vagyis Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer – biztosítja az építkezések teljes körű elektronikus nyomon követését.

Az Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Új funkciókkal bővül az e-napló; Lechner Tudásközpont; 2018. július 18.

Sikerrel zárult a KIFÜ vezetésével megvalósult „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt

„Az Online mappinggel kiegészítve 2018. július 1-től vált elérhetővé a Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósítására az internetszolgáltatók által beadott pályázatok hatékony összehangolása miatt kialakított Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR). A hét minden napján 24 órában rendelkezésre álló komplex és naprakész térinformatikai rendszer lehetővé teszi a 30 Mbps sebességű internetkapcsolatot országosan garantáló SZIP pályázatainak teljes körű koordinálását: a pályázatok kiírásától kezdve, az adatok rögzítésén keresztül, a pályázatok minősítésééig. A HTMR folyamatosan frissülő adatbázisának, egységes tervezéstámogató rendszerének és egyéb korszerű informatikai megoldásainak köszönhetően, a SZIP kiépítésének állandó követését biztosítja.

A HTMR 5. üteme, az online mapping az országos internet lefedettséget mutatja, amely akár megyei, járási és utcaszintű szintű kimutatásokra is képes, így további célzott regionális fejlesztések előkészítésére és az önkormányzatok munkájának támogatására is alkalmas.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével készült fejlesztés 2,540 milliárd forint, vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósult meg, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 „Hálózatfejlesztést támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” című konstrukció keretében.”

Forrás:
Sikerrel zárult a KIFÜ vezetésével megvalósult „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2018. július 18.

Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR): gyorsabban születhetnek és egyszerűbben kereshetőek lesznek a jogszabályok

„Egyszerűbb és gyorsabb lesz a jogszabályalkotás az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetésével, de a lakosság és a vállalkozások is könnyebben tudnak majd keresni a jogszabályok között.

A közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentését, a döntéselőkészítés egyszerűsítését hozza az IJR. Ezzel párhuzamosan az állampolgárok és vállalkozások is jobb minőségű szolgáltatást várhatnak a közigazgatástól.

A jogszabályok alkotásában részt vevők közös felületen, azonos keretrendszerben dolgozhatnak, így magasabb színvonalú jogalkotás várható. A jogszabály első tervezetének megszületésétől egészen a Magyar Közlönyben történő kihirdetéséig minden tevékenység informatikailag támogatott és összekapcsolt.

Az IJR különböző alrendszereket foglal magába. Ilyen az EJR, az elektronikus jogszabály-előkészítő rendszer. Itt születik meg az a strukturált jogi dokumentum, amely jogszabály-tervezetek és jogszabálynak nem minősülő jogi aktusok megszerkesztését és megszövegezését (a kodifikációt) támogatja.

A jogszabálytervezet megszövegezésére és megszerkesztésére az EJR-ben kerül sor már egy olyan struktúrában, amely a nyelvi és jogszabályszerkesztési szabályokat magába foglalja. A kodifikáció nagyrészt automatizáltan, a projekt során kialakított egységes jogi adattárból táplálkozva, a jogszabályszerkesztésről szóló követelmények figyelembevételével történik. A jogszabály módosítás minden esetben a jogszabály hatályos szövegén, mint egységes szerkezeten történik.

Ezzel párhuzamosan megújul az njt.hu portálon elérhető Nemzeti Jogszabálytár. A korszerűsítés célja egy intelligens joganyagkereső rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a felhasználók a jogszabályokat gyorsabban és pontosabb találatokat adó módon érhessék el. A kényelmi szolgáltatásokkal is kiegészülő joganyagkereső rendszer mobilapplikáción keresztül is elérhető lesz. A Nemzeti Jogszabálytár új szolgáltatásaként személyre szabott ügyintézési felületről is elérhetően tematikus, illetve élethelyzet alapú jogszabályszöveg szolgáltatások kerülnek megvalósításra.

Kifejezetten a kormányzati jogszabály-előkészítési munkafolyamatot segíti a GovLex. Olyan informatikai hátteret biztosít, amellyel – többek között – a dokumentumküldést kiváltja a strukturáltan tárolt, algoritmusokkal kezelhető jogszabályok és a kapcsolódó előterjesztések, egyéb döntés-előkészítő anyagok egyszerű megosztása. A GovLex-en keresztül biztosíthatók a szervezeteken átívelő véleményezések, azok összehangolásának és feldolgozásának jelentős egyszerűsödése. Emellett pedig a GovLex további kényelmi funkcióként a kormányzati munkához igazodó különböző szervező, lekérdező, nyilvántartó és végrehajtást ellenőrző szolgáltatásokat is biztosít.

A kormány az IJR-nek, mint a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentésének és a közigazgatás szolgáltató képességének növelésének támogatását célzó kiemelt projektnek a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 felhívásán keresztül európai uniós forrásból történő megvalósításáról a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretén belül döntött. (X)”

Forrás:
Gyorsabban születhetnek és egyszerűbben kereshetőek lesznek a jogszabályok; mfor.hu; 2018. július 20.
Szerkesztői megjegyzés: A fenti cikk fizetett tartalom az eredeti megjelenésében, amint azt a cikk végén lévő X is jelzi.
Lásd még: IJR Integrált Jogalkotási Rendszer; YouTube

Lassan teret hódít az EESZT a hazai ellátásban

„Ide s tova egy éve ért finisébe az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér pilot programja, amelynek zárásával szeptembertől megkezdődött a közfinanszírozott szakellátók és a gyógyszertárak csatlakozása a november elsejei kötelező határidőig. A kezdeti zökkenők, bosszankodások és máig ható informatikai nehézségek ellenére szép lassan teret hódít az EESZT a hazai ellátásban. A patikák százszázalékosan, a fekvőbeteg szakellátók gyakorlatilag teljes körben, míg a járóbeteg szakellátók és az alapellátók közel 90 százalékos arányban csatlakoztak, tudta meg a Weborvos az ÁEEK Elektronikus Egészségügy Fejlesztésért Felelős Főigazgatóságától. A kórházakban, szakrendelőkben valamivel alacsonyabb felhasználási arány tapasztalható, de a növekedés folyamatos, állítja a kórházfenntartó, amely folyamatosan monitorozza az EESZT-aktitvitás alakulását.

A felírt receptek több mint 60 százaléka immár a Téren keresztül rendelt e-recept, jelentős része az alapellátásból származik. A szakellátás vényírási mutatóit vizsgálva az látható, hogy az önálló szakrendelők esetében is egyre magasabb a receptírási hajlandóság – arányra vonatkozó információt azonban nem kaptunk. Soha nem lesz százszázalékos az e-recept használata, hiszen mintegy 20 százalék mindig kézi felírással fog keletkezni, ilyen például a pro familia, a betegágy melletti rendelvény. A maradék 10-20 százaléknyi recept „felzárkóztatása” pedig még időbe telik.

A folyamatos mérések azt mutatják, hogy az alapellátásban az EESZT lekérdezések száma az ellátási eseményekhez viszonyítva 20 százalékos, azaz átlagosan minden ötödik orvos-beteg találkozásnál kérdeznek le dokumentumot az ellátók.

A kórházfenntartó tapasztalatai szerint megfigyelhető, hogy ha egy megyei kórházban jól működik az adatfelküldési oldal az orvosok részéről, akkor a környék további ellátóintézményeiben megnő a lekérdező orvosok aktivitása, és ezzel együtt az adat-visszatöltési arány is emelkedik – tehát mindenképpen jó hatással van az EESZT-használatra egy-egy nagy ellátó aktivitása. Vidéken ennek nyilván nagy a jelentősége, hiszen a távolság miatt az utazással töltött idő és az erre fordított pénz számottevő lehet, ezért ha a háziorvos sok releváns információt lát a Térben, azzal a beteg és az ellátórendszer is spórolhat.

A további, használatban megmutatkozó különbségek ugyanakkor nem területi, sőt, még csak nem is életkori alapon jelentkeznek. Számos olyan idősebb orvos van, aki magas digitális műveltséggel rendelkezik, míg a fiatalabbak között is előfordulnak olyanok, akiket – ahogy finoman fogalmaz az ÁEEK – „kihívás ebbe az irányba terelni”. Ennek oka lehet, hogy már megszokták a jól bevált analóg módszereket, vagy alapvetően az új dolgokra való áttérést tartják problémásnak. Szintén különbségek figyelhetők meg az egyes alkalmazások használatában, ami leginkább attól függ, hogy a rendszerszállító (közel száz cég van) mennyire tudott felhasználóbarát megoldásokat kidolgozni az adott ellátó számára.

Az EESZT a használat szempontjából aszimmetrikus rendszer. Törvényi kötelezettsége az egészségügyi intézményeknek és az abban dolgozóknak az e-receptek, beutalók, leletek, ellátási dokumentumok feltöltése. Ugyanez vonatkozik az e-profil adatokkal való feltöltésére is. A másik oldal, a lekérdezés/letöltés viszont nem kötelező, azaz minden esetben a kezelőorvos személyes döntése, hogy felhasználja-e az EESZT-ből nyerhető információkat a diagnózis felállításához, terápiás döntéseihez. Nyilván fontos, hogy egyre szélesebb orvosi körben elterjedjen a gyakorlat, ám ehhez szükség van a gyógyítók attitűdváltására is.

Az ÁEEK szerint egyre szélesedik a felhasználói kör, fokozatosan javuló tendencia mutatkozik a felhasználásban. Fontosnak tartják, hogy – mint minden új rendszer bevezetésénél – a fokozatosság elve érvényesüljön, hiszen időbe telik, amíg automatizmussá válik a Tér használata akár a feltöltésekben, akár a lekérdezésekben.

A közel száz rendszerszállító cég, a felhasználók és az ÁEEK között állandó a kapcsolat, így azonnali visszajelzéseket kap a fenntartó az esetleges problémákról, amiket fokozatosan javít, amennyiben a rendszer részéről mutatkozik hiba. A Tér lehetővé teszi például egy olyan felület létrehozását, ahol az asszisztencia előkészítheti az orvos számára a recepteket, hogy azokat neki csak alá kelljen írnia és felküldenie a Térbe. Az ilyen megoldásokat a helyi rendszerszállítók az egyéni igények alapján el tudják készíteni, hívták fel a figyelmet egy sokszor kifogásolt helyzet megoldására.

A korábbi tervekkel ellentétben nem kell minden magánegészségügyi szolgálatónak csatlakoznia 2018. november elsejéig az EESZT-hez, csak azoknak, amelyeknek a Központi Implantátumregiszterbe, valamint a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe kell adatot szolgáltatniuk. A csatlakozási folyamatban az ÁEEK EESZT Üzemeltetési és Fenntartási Főosztálya támogatást nyújt a csatlakozásra kötelezett intézményeknek. A folyamatról itt tájékozódhatnak az érintett szolgáltatók.”

Forrás:
EESZT – ha kissé lassan is, de teret nyer; Weborvos; 2018. július 19.

Az EESZT a gyakorlatban: hatékony rendszer, kisebb problémákkal – ahogy a gyógyszerész látja

„Már több mint fél év eltelt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és az elektronikus vény tavaly novemberi elindítása óta. Az elmúlt időszak sok kihívást tartogatott, és jelentős változást hozott a gyógyszertárak életébe. Dr. Nagy Gábor személyi jogos gyógyszerésszel, a budapesti Kafarnaum Gyógyszertár vezetőjével az átállással kapcsolatos tapasztalatairól beszélgettünk.

Mennyire lehetett hatékonyan felkészülni az átállásra?
Úgy gondolom, hogy az EESZT regisztrációval kapcsolatban elég jó tájékoztatást kapott a szakma a teendőket illetőleg. Amennyiben az ember figyelmesen elolvasta a témába vágó anyagokat és ismertetőket, majd ezek után szépen sorba rendezte az elvégzendő feladatokat, illetve ezeket időben elkezdte, akkor ez nem jelenthetett gondot. 2017 szeptember elején az ÁEEK szakemberei is tartottak egy nagyon hasznos és átfogó előadást, ahol a gyógyszerész kollégák igen nagy számban voltak jelen. Azonban voltak nehézségek is. Az e-személyi leolvasók kiszállításával például sokat késtek, ezeket szinte az utolsó pillanatban kaptuk meg. Emellett a gyógyszertári rendszergazdai programokat is elég későn frissítették, így nem nagyon tudtuk kipróbálni és megismerni az új funkciókat.

Több mint fél év telt el azóta, hogy a gyógyszertáraknak csatlakoznia kellett az EESZT-hez. Mik voltak a legfőbb tanulságai, tapasztalatai ennek a 8 hónapnak?
Ugyan a rendszer több kezdeti gyermekbetegséggel indult, mindent összevetve most már elmondható, hogy jól működik. Eleinte több problémánk is volt, nagyon lassan kommunikált, sokszor lefagyott. Szerencsére ez mostanra már sokat javult, de ha adódik is technikai probléma, akkor van lehetőségünk kilépni a térből és úgy folytatni az expediálást a felírási igazolások alapján. Ilyen esetekben az adatokat utólag küldjük fel a rendszerbe.

Az elektronikus térrel végzett munka most már gördülékenyebb, a rendszergazda is küldi az értesítést, ha karbantartás vagy technikai probléma miatt nem működik a rendszer. Ilyenkor kifejezetten kérik, hogy ne lépjünk be, és ne használjuk a teret. Ha a rendszer jelzi, hogy helyreállt a kapcsolat, akkor visszalépünk és folytatjuk a munkát.

A rendszer egyik nagy újítása az e-recept bevezetése. Mennyire volt nehéz megszokni?
Az indulást követő napokban nagyon vártuk már az e-recepteket, de sajnos olyan ritka volt, mint a fehér holló. Az év elejére már változott a helyzet, és nálunk a vények fele volt elektronikus. A kollegákkal való beszélgetések alapján ez az arány régiónként változhat.

A betegek hogyan viszonyultak ehhez az új technológiához?
A hozzánk betérő látogatók alapvetően nyitottak a változásra, sokszor kíváncsiságból kérték, hogy TAJ alapon válthassák ki a receptjeiket. Erre szerencsére van lehetőség, ha a beteg a saját receptjeinek kiváltása során bemutatja a TAJ-kártyáját és a személyi igazolványát, valamint a rendszer most már e-személyi igazolványból is ki tudja olvasni a TAJ-számot. Ehhez a funkcióhoz persze a betegnek ismernie kell az e-személyi igazolványához tartozó 6 számjegyű pin kódot.

Milyen problémákat észlelhettek a betegek az e-recepttel kapcsolatban?
Kisebb problémák persze még rendszeresen adódnak. Például vannak olyan betegek, akik azt gondolják, hogy már el sem kell menniük orvoshoz, és így is megkaphatják a gyógyszereiket. Nekik el kell magyaráznunk, hogy az orvosi vizsgálat továbbra is kötelező, és mindenképpen szükség van az orvosra a vények felírásához.

A másik nehéz eset, amikor a beteg tényleg elmegy az orvoshoz, de valamilyen okból nem kap felírási igazolást, csak a térbe küldik fel az adatokat. Ha a beteg maga szeretné kiváltani a gyógyszereit, akkor még meg tudjuk oldani az expediálást a személyigazolvány és a TAJ kártya segítségével. Azonban, ha a beteg rokona vagy ismerőse szeretné megkapni a gyógyszereket, akkor semmit sem tehetünk, csak azt tanácsolhatjuk, hogy vagy menjenek vissza az orvoshoz felírási igazolásért, vagy magának a betegnek kell kiváltania a saját gyógyszereit. Ez utóbbit ágyban fekvő, magatehetetlen betegeknél sajnos sokszor megoldhatatlan kivitelezni. Ilyenkor nem árt felvenni a kapcsolatot az orvossal is, és felé is jelezni, hogy a felírási igazolást ez év végéig kötelező kiállítania.

Felmerültek más problémák is gyógyszerek kiváltásával kapcsolatban?
Sajnos olyan esetünk is volt, amikor a beteg TAJ alapon akarta kiváltani a gyógyszereket, viszont az expediáló semmilyen vényt nem talált a térben. Nem egyszer ilyenkor a beteg a gyógyszertárat teszi felelőssé azért, hogy biztos nem értünk a rendszerhez, és azért nem látjuk a vényeit. Természetesen mindig megpróbáljuk elmondani, hogy tényleg nincs fenn semmilyen adat a térben, de ez érdemben nem sokat segít. Sokat segítene, ha a betegek már képesek lennének rutinszerűen megnézni a felírt gyógyszereiket a térben a lakossági portálon keresztül. Amíg ez nem terjed el, addig ismételten csak az orvoshoz tudjuk visszairányítani őket.

Az is problémát jelenthet, hogy más adatokat tartalmaz a felírási igazolás, mint a térben lévő e-recept. Ezt a hibát a napi munka közben sokszor észre sem veszi az ember, nagyon nehéz kiszűrni expediálás közben. Általában ilyenkor a beteg rosszabbul jár, mert például hiába van rajta a felírási igazoláson, hogy 90 napra látta el a beteget az orvos, ha az e-recepten csak 30 nap van megjelölve. Mivel az elszámolás alapja az elektronikus vény, ezért egy havi adagnál több gyógyszert kiadni nem lehet. Értelemszerűen ebben a helyzetben a betegnek ismét csak hamarabb kell felkeresnie a kezelőorvosát, mint ahogy eredetileg tervezte.

Sokszor előfordul, hogy a gyógyszertárba betérő vásárló nem saját gyógyszert akar kiváltani. Az e-recepttel ez mennyire jelent problémát?
Ilyenkor mindig azt szoktuk javasolni, hogy a kiváltó személy mindenképpen hozza magával a felírási igazolást. Jövőre már kicsit nehezebb lesz, mivel 2019. január 1-től az orvosnak már nem kell felírási igazolást nyomtatnia. Emiatt nagyon sokan már előre félnek attól, hogyan fogják jövőre a családtagjaik, ismerőseik részére kiváltani a gyógyszereket. Meg szoktuk nyugtatni a vevőket és a betegeket is, hogy ilyen problémás esetekben kérésre ugyanúgy kaphatnak majd felírási igazolást és akkor nem lesz gond a gyógyszerek kiváltásával.

Miben segíti a gyógyszerészek munkáját az e-recept bevezetése?
Az idén még kötelező az orvosoknak felírási igazolást kiállítania, és amikor ezek alapján expediálunk, akkor elmondhatjuk, hogy sokkal gyorsabban megy, mint régebben. Ráadásul a manuális adatrögzítéshez képest sokkal kisebb a téves adatbevitel miatti hiba lehetősége. Az is gyorsítja a folyamatot, hogy amikor TAJ szám alapján expediálunk, akkor lényegében már csak egyetlen számot kell beírnunk a gépbe. E-személyi igazolvány esetében még ennél is gyorsabb, hiszen a rendszer közvetlenül a beteg E-személyi igazolványából olvassa ki az adatot. A TAJ szám bevitele után a rendszerben rögtön látjuk a beteg összes térben lévő orvos által rögzített gyógyszerét. A beteggel történt egyeztetés után a kért gyógyszereket pár gombnyomás után a térből kiadjuk, ami szintén nagyon gyorsan történik. Fontos lépés, amit nem szabad elfelejteni, hogy a beteggel írassuk alá a kiadási igazolást, melyet meg kell őriznie a gyógyszertárnak. Az e-recept esetében csak ezzel lehet igazolni a gyógyszerkiadást.

Zökkenőmentesen zajlik az elektronikus vények után a támogatás elszámolása?
Nálunk még nem fordult elő ugyan, de hallottunk olyan esetről, hogy betegek ugyanazt az elektronikus vényt több helyen is kiváltották. Az egyik gyógyszertárban a TAJ szám alapján vásárolják meg a gyógyszereiket, majd betérnek egy másik gyógyszertárba, ahol pedig a kiadási igazolás alapján adják ki azokat. A gyakorlatban ez akkor történhet meg, ha az expediálás a felírási igazolás alapján történik, és a gyógyszertárnak nincs kapcsolata az elektronikus térrel. Így nincs lehetőség az elektronikus vény státuszának ellenőrzésére, és csak az elszámolásnál bukik ki az egyezés. Ezzel kapcsolatban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a NEAK a támogatást egyik gyógyszertártól sem vonja le, mivel mind a két gyógyszertár szabályosan járt el. Viszont azt is hallottuk, hogy volt olyan gyógyszertár, aki ennek ellenére sem kapta meg a támogatást.

Összességében elmondhatjuk, hogy a rendszer még nem teljesen hibátlan, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy egyre használhatóbb legyen. Reméljük, hogy az átmeneti időszak után már minden stabilan fog működni.
——
Dr. Nagy Gábor 1999-ben végzett Budapesten, húga szintén gyógyszerész. Gyógyszerhatástan szakvizsgáját 2004-ben szerezte meg Budapesten. 2007-től a budapesti Kafarnaum Gyógyszertár személyi jogos vezetője. 2011-2015-ig a Magyar Gyógyszerészi Kamara Budapesti Szervezete Etikai Bizottságának elnöke. Egy kislány édesapja.”

Forrás:
Az EESZT a gyakorlatban: hatékony rendszer, kisebb problémákkal; Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége; 2018. július 17.

Informatika, távközlés, technika

600 helyszínen valósult már meg a Digitális Jólét Program Pontok fejlesztése

„Az idén februárban elindult országos pályázat eredményeként a Digitális Jólét Program (DJP) Hálózat több mint egyharmadát szerelték fel a mai kor igényeinek megfelelő digitális eszközökkel és wi-fivel. A fejlesztésekre összesen 5 milliárd forintot fordít az állam, a megújult DJP Pontok a tervek szerint 2018 végére országszerte 1500 helyszínen várják majd az érdeklődőket – hangzott el a témában tartott sajtótájékoztatón 2018. július 18-án, Balatonfüreden.
A kormány célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A DJP Hálózat valamennyi helyszínén több mint kétmillió forint értékű eszközfejlesztés és mentorképzés valósul meg. Az érdeklődők az év végétől országszerte 1500 DJP Ponton azonos felkészültséggel rendelkező DJP Mentorokkal és korszerű digitális eszközökkel (tabletekkel, laptopokkal, okostelefonokkal, multifunkcionális eszközökkel) találkozhatnak.

A balatonfüredi helyszínen Kara Ákos államtitkár elmondta: „A pályázaton már 1400 nyertest értesítettek ki, és eddig 600 pontot szereltek fel új eszközökkel. Az első megújult DJP Pontot Várpalotán adtuk át, Veszprém megyében további 51 helyszínen lesznek elérhetőek a szolgáltatások. Az új eszközök telepítése az ország minden részében ütemezetten zajlik. A program célja a digitális alapkészségek fejlesztése, a digitális jártasság növelése, a közösségi pontokra látogatók így a munkaerőpiacon is előnyre tehetnek szert, és erősebb közösségi kapcsolatokat építhetnek ki.”

Bóka István, Balatonfüred polgármestere kiemelte, hogy a balatonfüredi helyszín a városi könyvtár évi 40 ezer látogatójához hozza közel a népszerű informatikai szolgáltatásokat. A helyi DJP Pont működése nemcsak a hasznos képzések és a színvonalas internetes hozzáférés miatt, hanem közösségépítő ereje okán is sikeresnek bizonyult.

Fromann Richárd, a Digitális Jólét Koordinációs Központ vezetője kifejtette, hogy a DJP Pontok mindenki számára elérhető közösségi terek, melyek interneteléréssel, infokommunikációs eszközökkel, a témában szakértőnek számító DJP Mentorokkal rendelkeznek. A DJP Pontokra azokat a polgárokat várják térítésmentes képzésekkel is, akik fejleszteni kívánják alapvető digitális kompetenciáikat, többet szeretnének megtudni a digitális világról.[Innovációs és Technológiai Minisztérium]”

—

„Kara Ákos kifejtette, a 2017 őszén indult program támogatásával 2018 végére a tervek szerint 1500 programpont létesül, összesen 5 milliárd forintból, helyszínenként mintegy 2 millió forintért.

Hozzátette: jelenleg 600 programpont működik országszerte.

Kiemelt célja a kormánynak, hogy a jövő évben 100 ezer idős ember szerezzen digitális tudást a programpontok révén – húzta alá Kara Ákos.

Kifejtette, a programhoz oktatási intézmények kapcsolódását is várják, többek között a győri Széchenyi István Egyetem jelezte csatlakozási szándékát.

Az államtitkár közölte: számos közösségi hely létezik Magyarországon, amelyek korábban is rendelkeztek infokommunikációs eszközökkel, ezek továbbfejlesztését is segíti a program. Vannak azonban olyan települések is, ahol korábban nem voltak ilyen helyek, és csak a program révén jöhetett létre programpont – tette hozzá.

Fromann Richárd, a Digitális Jólét Koordinációs Központ vezetője arról beszélt, hogy a digitális kompetenciák hiánya gátja lehet a gazdasági növekedésnek, ezért „sorskérdés” a fejlesztés ezen a területen…[Magyar Idők]”

Forrás:
600 helyszínen valósult már meg a Digitális Jólét Program Pontok fejlesztése; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 18.
A Digitális jólét program célja, hogy a magyar emberek a digitalizáció nyertesei legyenek; Magyar Idők/MTI; 2018. július 18.

Palkovics László: a versenyképesség szempontjából a mesterséges intelligencia terén is az ipari vállalati innovációra érdemes összpontosítani a közös erőfeszítéseket

„„Az Európai Unió és tagállamai versenyképessége szempontjából a mesterséges intelligencia terén is az ipari vállalati innovációra érdemes összpontosítani a közös erőfeszítéseket” – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a versenyképességért felelős miniszterek informális találkozóján 2018. július 16-án, Bécsben.
A miniszterek a plenáris ülésen az európai ipar megerősítéséről, a mesterséges intelligencia (MI) európai megközelítéséről folytattak irányadó vitát. Az MI témája magyar szempontból kiemelt fontosságú, mivel többféle lehetőséget kínál arra, hogy a kutatóintézetek és –csoportok, egyetemek bekapcsolódjanak a nagyléptékű, közvetlen európai K+F és innovációs programokba. A kormányzati szakpolitika így tevékeny, kezdeményező szerepet kíván vállalni a programokat előkészítő uniós stratégiák és akciótervek végrehajtásában. Az MI technológiák gyors, szektorokon átívelő terjedésével gyökeresen megváltozik a nagy feldolgozóipari ágazatok vállalatainak működési módja, segítségükkel a gyárakban bevált intelligens robotika megoldások átültethetők a mindennapi életbe. Ennek hatására egy második hullámú üzleti startup mozgalom bontakozik ki, amelynek sikeres kezelésétől is függ az európai gazdaság jövője.

Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy az MI nem maga a cél, hanem egy eszköz a társadalmi-gazdasági céljaink megvalósításához. Az előrelépéshez európai szinten azonosítani kell azokat a területeket, melyekben versenyképesek lehetünk (pl. vezető nélküli közlekedés), a jogalkotást pedig fel kell gyorsítani, hogy legalább ne hátráltassa a technológiai fejlődést. Hozzátette még, hogy a széles körű együttműködési lehetőségek megteremtéséhez – pl. az ipari és kutatási, oktatási szféra között – méretre szabható megoldásokat kell ajánlani, elősegítve a kisebb cégek részvételét. Európának komoly erőssége a kutatói bázis kiterjedtsége és az élenjáró robotika, amelyekre a továbbiakban is fokozott figyelmet kell fordítania, hogy a technológiai versenyben az élvonalban tudjon maradni.

A tárcavezető az újraiparosításról és a következő többéves pénzügyi keretről szóló eszmecsere során a magyar álláspontot ismertetve kifejtette: a legjelentősebb fókuszterületek az ipari robottechnika, az e-mobilitásra való átállás, az intelligens járműfejlesztési technológiák és a gyógyászati, orvostechnológiai alkalmazások. Az új üzleti modellek létrejöttéhez fontosak az adatok megosztására, azokból új értékek létrehozására szerveződő céges hálózatok, ehhez azonban elodázhatatlan a szabványosítás megvalósítása és a digitális átalakuláshoz illeszkedő jogszabályi háttér biztosítása.

Palkovics László az Európai Bizottság több tagjával is egyeztetett a találkozó során. Andrus Ansip digitális egységes piacért felelős alelnökkel a júniusban közzétett Digitális Európa Program (DEP) javaslatot tekintették át. A miniszter üdvözölte a kezdeményezést, és jelezte, egyetért annak célkitűzéseivel, hiszen az európai polgárok jóléte alapvetően a digitális átállás sikerén múlik. A Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésről szóló rendelettervezetében rögzítette az első DEP létrehozásának igényét. A Program keretében a testület 9,2 milliárd eurót fordítana a digitális kihívások kezelésére, szuperszámítógépekre, mesterséges intelligenciára, kiberbiztonságra, a digitális készségek fejlesztésére, a digitális technológiák széles körű használatának biztosítására a gazdaságban és a társadalomban. A támogatott tevékenységek végrehajtása, finanszírozása a tervezet szerint közvetlen bizottsági irányítással történne.

A magyar tárcavezető úgy vélekedett: minden erénye mellett a DEP önmagában nem alkalmas arra, hogy tartsuk az ütemet a globális versenytársakkal, ehhez más programokra és további forrásokra is szükség lesz. A tagállamoknak a digitális fejlesztési igényeikhez igazítva maguknak kell meghatározniuk intézkedéseiket, természetesen összhangban az uniós célokkal.

Palkovics László tárgyalópartnerei figyelmébe ajánlotta az 5G mobil adatátviteli technológiával kapcsolatos magyar terveket, az autonóm és elektromos járművek fejlesztését támogató zalaegerszegi járműipari tesztpályát.”

Forrás:
Az európai polgárok jóléte alapvetően a digitális átállás sikerén múlik; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. július 16.
Lásd még: Uniós költségvetés: 9,2 milliárd eurós költségvetéssel indítaná útjára a Bizottság Európa első digitális programját; Európai Bizottság; 2018. június 6.

„Okos város – okos közigazgatás technológiák” konferencia

„Hely: NKE Ludovika Kampusz, Széchenyi Díszterem
Szeptember 27-én kerül megrendezésre az Okos város – okos közigazgatás technológiák konferencia.

A rendezvény célja: Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely eredményeinek bemutatása

A tervezett program

9.00 – 9.30 Regisztráció

9.30 – 12.00 Mitől okos az okos város?
Szekcióelnök: Prof. Dr. Jakab László kutatásvezető

Prof. Dr. Padányi József (NKE): Megnyitó, köszöntés
Prof. Dr. Jakab László (BME): Az Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely bemutatása
Prof. Dr. Sallai Gyula (BME): Az okos város koncepció és az internet következő generációja
Dr. Kovács Kálmán (BME): Az okos közigazgatás és a térinformatika
Dr. Vida Rolland (BME): Szenzorok és szenzorhálózatok alkalmazása
Dr. Fehér Gábor (BME): Szenzorhálózatok biztonsági kihívásai
Kocsis Imre (BME): Blockchain az okos város szolgálatában
12.00 – 13.00 Ebédszünet

13.00 – 15.30 Mit rejt az okos közigazgatás?
Szekcióelnök: Prof. Dr. Jakab László kutatásvezető

Dr. Szűcs Gábor (BME): Szövegbányászati technológiák a közigazgatásban
Dr. Vajda Ferenc, Dr. Umenhoffer Tamás (BME): Virtuális és kiterjesztett valóság rendszerek
Dr. Tóth Balázs György (BME): Valós idejű 3D algoritmusok és alkalmazások
Szemenyei Márton (BME): Számítógépes látórendszerek a közigazgatásban
Gönczy László (BME): Kritikus infrastruktúrák és szolgáltatások modellezése és védelme
Klenik Attila (BME): Okos szolgáltatások teljesítményének mérése, elemzése és javítása
Dr. Ispány Márton, Dr. Fazekas Attila (DE): A BME – DE együttműködés eredményei
Dr. Nyikos Györgyi (NKE): NKE – BME együttműködés az Okos város képzésben
Prof. Dr. Jakab László (BME): Értékelés és zárszó
15.30 – 16.00 Networking”

Forrás:
Okos város – okos közigazgatás technológiák; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2018. július

Feltörték a szingapúri egészségügyi hálózatot, másfél millió szingapúri egészségügyi adatait lopták el

„Körülbelül 1,5 millió szingapúri polgár személyes adatait lopták el egy nagyszabású kibertámadásban, írja a BBC. A városállam népességének negyedét érintő adatlopás kifinomult, jól megtervezett és precíz volt, nem holmi kósza próbálkozás, írja a történtekről kiadott kormányzati közlemény a szingapúri kiberbiztonsági ügynökségre (Cyber Security Agency of Singapore – CSA) hivatkozva.

A hekkertámadást július 4-én észlelték. Jelenleg úgy néz ki, hogy a 2015. május 1. és 2018. július 4. közötti időszakban orvosi ellátásban részesült páciensek adataihoz ( köztük a miniszterelnök adataihoz) fértek hozzá a támadók. A hekkerek a kezelt betegek neveit, társadalombiztosítási számait lopták el, ezekkel együtt megszerezték a nemüket és lakcímüket is, valamint kb. 160 ezer esetben a járóbetegeknek felírt orvosságok neveit is.

Személyhez köthető orvosi feljegyzések, diagnózisok, teszteredmények nem kerültek illetéktelen kezekbe. A SingHealth rendszerében tárolt klinikai adatokat nem manipulálták, nem írtak át, nem töröltek semmilyen adatot a támadók, szögezték le a hatóságok, hozzátéve, hogy a közegészségügyi rendszer más információs szektoraiba nem észleltek betörést. Az egészségügyi adatokat tároló számítógépes rendszer védelmét azóta megerősítették, az érintett betegeket folyamatosan értesítik az adataikat ért támadásról.

A szingapúri rendőrség jelenleg is nyomoz az ügyben, az illetékes kiberbiztonsági minisztérium pedig független vizsgálóbizottságot állított fel a történtek kivizsgálására.”

Forrás:
Másfél millió szingapúri egészségügyi adatait lopták el; Index.hu; 2018. július 20.

500 millió eurós IT-projekt kudarca a Lidlnél

„Hét év munkája és mintegy félmilliárd euró (kb. 161,5 milliárd forint) a veszteség egy rosszul sikerült IT-projekt miatt a Lidlnél – írta a Bajor Rádió internetes portálja. A projekt összefügg a német diszkontlánc nemzetközi terjeszkedésével.

Ma már szinte nincs olyan ország Európában, ahol ne futnánk bele Lidl-üzletbe, és a lánc már az Egyesült Államokban is megvetette a lábát. Ez a gyors terjeszkedés azonban nagyon megterhelte a vállalatot, szükség volt egy olyan rendszerre, amellyel nyomon tudják követni az egyre bonyolultabb üzleti folyamatokat. Kellett megoldás az árukezelésre, a beszerzés és a logisztika monitorozására stb.

Több mint 10 ezer üzletet kellett volna kezelni egyetlen egységben. Ehhez a Lidl megpróbálta egységesíteni az üzleti folyamatait is. Az első bevezetés 2015-ben történt: Ausztria 100 üzletében váltották le a régi megoldást SAP-ra lényegében egyetlen nap alatt. Akkor még nagy reményeket fűztek a HANA-s rendszerhez, amitől azt várták, hogy a valós idejű adatfeldogozással nagymértékben fel tudják pörgetni a döntéshozatalt.

Hét évig dolgoztak a testre szabáson
Még 2011-ben született meg a döntés, hogy az SAP-val oldják meg a fent vázolt feladatot. Több mint százfős informatikai szakemberekből álló csapat állt fel, hogy a Lidl igényeihez szabják az SAP rendszereit. A projektben fontos szerepet kapott a KPS Consulting. A tanácsadó cég kapott megbízást a projekt lebonyolítására. A tanácsadók úgy egységesítették a lánc folyamatait, hogy ún. globális template-eket hoztak létre, és ezeket kellett lekövetni a szoftverrel.

Mára kiderült, hogy ami létrejött, csupán Ausztriában, Észak-Írországban és az USA-ban működik – utóbbi kettőben a Lidl jelenléte még kicsi, máshol azonban nem sikerült beleszuszakolni az SAP-ba a folyamatokat. A Bajor Rádió idézett egy ezzel kapcsolatos belső levelet, mely szerint a projekt célkitűzéseit ésszerű erőfeszítéssekkel nem lehet teljesíteni.

A Lidl két felső vezetője is azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy a legfrissebb költség-haszon elemzések azt mutatják, hogy vissza kell térniük a régi ügyviteli szoftverük, a Wawi fejlesztéséhez. Ugyanakkor a Lidl vezetői hangsúlyozták: a döntés nem az SAP ellen, hanem saját ügyviteli rendszerük mellett szól, és más területen továbbra is együtt dolgoznak a német szoftvervállalattal. Ez azt sejteti, hogy a Lidl benyeli a félmilliárdos veszteséget, amit nagy részben az SAP-licencek és a tanácsadói számlák adtak össze.
…
A német lapok a Lidl kudarca kapcsán nem felejtik felidézni a Deutsche Post – DHL néhány évvel ezelőtti hasonló esetét. A németek nemzeti postája szintén az üzleti folyamatok egyszerűsítésére akart bevezetni egy új IT-rendszert, amit a hangzatos New Forwarding Environment névre kereszteltek. A projektet az IBM és az SAP vitte el, ám 2015 végére kiderült, hogy semmi sem valósult meg a kitűzött célokból, így a projektet leállították. A Deutsche Post állítólag összesen szintén 500 millió eurós leírásra kényszerült emiatt.

Akkor az SAP megvédte magát: a vállalat hangsúlyozta, hogy bár nyújtott kezdeti támogatást a bevezetéshez, nem ő felelt a projektmenedzsmentért és a szoftverek telepítéséért, ahogy arra sem volt ráhatása, hogy a DHL hogyan szervezi át globális logisztikai rendszerét. A Deutsche Post – DHL vezérigazgatója, Frank Appel kezdetben az SAP-ra próbálta tolni a felelősséget a kudarcért, ám később ez a vonal elhalt.

Forrás:
Így kell eltapsolni félmilliárd eurót IT-projektre; Bitport.hu; 2018. július 18.
Lásd még: LIDL cancels SAP introduction after spending 500M Euro (br.de); Hacker News
(Számos információ gyakorlati szakemberektől a hasonló projektek problémáiról.)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. július 23.

A pop-up diplomácia hajnala
A napokban véget ért futball világbajnokság a mediatizált (és sok szempontból erősen digitalizált) 21. századi közdiplomácia jellegzetes „nagyeseményeként” vonult be a köztudatba. Az országimázs-építés olyan akciójaként sopánkodtak vagy éppen lelkendeztek róla a szakértők, ahol a közösségi médián posztoló szurkolók vették át a modern, digitalizált tömegdiplomaták szerepkörét, és biztosítottak előnyöket a jól szereplő nemzeteknek – és persze különösen a szervező Oroszországnak.
Az egy hónapnyi mérkőzés sorozat utolsó napjaiban talán nem olyan nagyszabású, de rendkívül érdekes akcióra figyelhettek fel a digitális diplomácia szakértői. A tudósítás lényegében elsikkadt az izgalmas döntők, és a sportesemény örve alatt zajló, nem kevésbé izgalmas geopolitikai csatározások hírözönében, pedig nem kevesebbről volt szó, mint hogy ránk köszöntött a pop-up diplomácia hajnala!
A pop-up a posztmodern világ jellegzetes marketing fogalma. Olyan üzletet, éttermet, vállalkozást jelöl, amely eseti alapon lép a fogyasztók elé, hogy amilyen gyorsan előbukkant a semmiből, éppen úgy távozzon pár pillanat múlva. A konstrukció üzleti előnye nyilvánvaló: nem kell hozzá hosszadalmas és drága beruházás, állandó (és a gyorsan változó igényeket követni nem tudó) infrastruktúra. Gyors, olcsó, időleges kapcsolódást épít szolgáltató és fogyasztó között.
E modern koncepciót felkarolva, a brit külügyi apparátus a VB utolsó napjaira felállította és üzemeltette a világ első pop-up konzulátusát. Nagy-Britannia szentpétervári konzulátusának munkatársai úgy gondolták: az angol és a belga válogatott – szurkolók tízezrei által várt – összecsapásának időszakára érdemes különleges szolgáltatásokkal megtámogatni az ottani konzulátusi szervezet szokványos jogsegély szolgáltatásait. Lényegében a virtuális térbe telepítettek egy időleges „Brit Konzulátus”-t. Azaz, csak félig. Ugyanis valóban a közösségi médián (Twitteren) keresztül „leheltek életet” az új, időleges szolgáltatásba, ám a brit állampolgárok informálása, segítése, védelme jórészt hagyományos módokon történt. Azaz, c sak félig. A britek ugyanis mobil konzuli akciócsoportokat állítottak fel, akik Szentpétervár legforgalmasabb, a szurkolók tömegei által leginkább látogatott pontjain helyezkedtek el, hogy azonnali segélynyújtásban részesíthessék az esetlegesen bajba kerülő honfitársaikat. A fizikailag megfogható (bár azért szokványosnak aligha nevezhető) eszközt szorosan integrálták a rugalmas információáramlást lehetővé tevő közösségi média eszköztárával. A konzulátus Twitter fiókja ezekben a napokban valósággal ontotta az – egyébként valóban átgondolt, lényegi, releváns, fontos és használható – információkat a városban lakó, mozgó, ünneplő brit szurkolótábornak. A digitális csatorna természetesen az ellenkező irányba is működött, és hatékonyan közvetítette az állampolgárok gondjait, panaszait, jogsegélykéréseit a sportesemény térségében mozgó diplomáciai „mentőalakulatoknak”.
UKinRussia, British Embassy in Moscow –Twitter; 2018. július 13.

Tump, Modi és a Pápa: a kibertér nagypolitikai csillagai
A napokban jelent meg a mind jobban digitalizálódó nagypolitika egyfajta pillanatfelvételét felvillantó Twiplomacy 2018 tanulmány. Az évente közreadott felmérés a kiberdiplomácia kutatóinak egyik legjobban várt, aktuális adatforrása. A BCW nemzetközi kommunikációs tanácsadó cég csaknem ezer világpolitikai szereplő személyes vagy hivatali közösségi média fiókjait veszi évről évre vizsgálat alá. Ki mit posztol, kit követ, milyen információkat vesz át, kinek hányan lájkolják, vagy éppen követik a hozzászólásait? A felmérés tehát a kibertérbe telepedett nagypolitika aktuális viszonyait igyekszik feltárni, és megállapításai idén is jól tükrözik a digitális geopolitika, az e-diplomácia fejlődési trendjeit. Íme, a friss tanulmány legfontosabb megállapítása:

a nagypolitikában továbbra is a Twitter a koronázatlan király. A kormány- és államfők vitathatatlanul legkedveltebb elektronikus kommunikációs csatornája továbbra is a mikroblog szolgáltatás, amely most már évek óta rendületlenül tartja vezető pozícióját. Az ENSZ 193 tagállamának 97%-ában a kormány feje saját fiókot üzemeltet ezen a platformon.
a vezető államférfiak körében (továbbra is) a Facebook a második legnépszerűbb közösségi csatorna. 179 ország államfői és külügyminiszterei vannak fenn ezen a közösségi médiumon, ami az ENSZ tagállamok 93%-ának felel meg. Ugyanakkor ez a platform biztosítja a világelit számára a legnagyobb közvetlen közönséget.
harmadik helyen az Instagram áll a népszerűségi listán. Kedveltsége ugyanakkor jól érzékelhetően növekszik, és ma már a vezető politikusok közül egyre többen osztanak meg rendszeresen képeket és hozzájuk kapcsolódó történeteket ezen a médiumon.
a Twitter – nagypolitikai szegmensének – forgalmában egyértelműen az amerikai elnök Donlad Trump az igazi sztár. 52 millió követőjével vitathatatlanul a legnépszerűbb államférfi ezen a platformon. Aktivitása sem mindennapi: gyakran tesz közzé posztokat, ráadásul – és ez még ma sem szokványos jelenség a politikai elit körében – mikroblog fiókját saját maga „menedzseli”. Sokszor szokatlan hangvételű, stílusú és nem különben meghökkentő tartalmú tweetjei ténylegesen a saját álláspontját tükrözik, nem pedig a vezető államférfiak hátterében működő, arctalan kommunikációs stábok hidegen kicentizett üzeneteit. Nyilván enne köszönhető a @realDonaldTrump fiók páratlan népszerűsége: az elnök saját fiókjára kitett üzeneteket átlagosan 20 000-szer osztják tovább.
a Twitter nagypolitikai szereplői közül, mint tavaly is, a sok szempontból „fekete báránynak” számító katolikus egyházfő, Ferenc pápa emelkedik ki, népszerűségét tekintve nem sokban maradva el Trump mögött. A pápának 47 millió Twiter követője van a felmérés szerint, messze megelőzve ezzel a népszerűségi listán helyet foglaló „politikus” államférfiak zömét.
a harmadik legnépszerűbb nemzetközi szereplő az indiai miniszterelnök, Narendra Modi, akinek a személyes Twitter fiókját 42 millióan követik, amihez alkalmasint érdemes még hozzászámítani hivatali Twitter fiókjának 26 milliós követői táborát is.
érdemes egy pillantást vetni a kevésbé „neves”, de nem különben fontos világpolitikai szereplők közösségi média teljesítményére. A felmérés beszédes ebből a szempontból is: a világban 131 külügyminisztérium, és 107 külügyminiszter működtet aktív fiókot a mikroblog csatornán, ami egyértelműen arra utal, hogy a Twitter továbbra is a diplomácia legfontosabb digitális csatornája szerte a világban.
a „beágyazottság” szempontjából messze kiemelkedik a sorból az Európai Külügyi Szolgálat, az EU külpolitikai szervezete: összesen 132 társintézménnyel követik egymást kölcsönösen a Twitteren, s így ez a szerv a legjobban összekapcsolt kormányzati intézmény jelenleg.

A tanulmány a nagypolitikai médiahasználat és a digitális diplomácia fejlődése szempontjából valóságos információs kincsesbánya. Ezért, a mostani rövid bemutatást követően, az elkövetkező hetekben még visszatérünk egye-egy érdekes aspektusának részletesebb ismertetésére.
Twiplomacy Study 2018; Twiplomacy.com; 2018. július 10.
Narendra Modi, Donald Trump and Pope Francis most followed world leaders on Twitter; Vandana Menon; The Print; 2018. július 13.

Facebook-népszerűség a V4-es szomszédunknál
Ahogy az lenni szokott, gyakran többet tudunk a nagypolitika (sokszor távoli) szereplőiről, mint a szomszédunkban élő és dolgozó társaikról. Az előbbiekben ismertetett Twiplomacy 2018 felmérés kapcsán is ez a gondolat motoszkál a fejünkben: talán nem volna haszontalan megnézni azt is, hogyan használja a digitalizáció eszköztárát a térségünkben, vagy egyenesen közvetlen szomszédságunkban működő politikusi réteg. Itt van például Szlovákia. Nem csupán szomszéd, de a számunkra hosszú távon is fontosnak látszó V4-es regionális összefogás oszlopos tagja.
Vessünk tehát egy pillantást Szlovákiára, és a világpolitika mozgásait és trendjeit egészítsük most legalább néhány ilyen regionális adattal.
Az első érdekes információ máris itt van: a politikusok közösségi média használatát vizsgáló friss felmérés ugyanis nem a Twitterre, hanem a Facebookra fókuszált. A jelek szerint ugyanis regionális érvényű az a jelenség, amit a saját házunk táján magunk is tapasztalunk: a politikai elit, beleértve a diplomáciai szereplőket is, Szlovákiában is a Facebookot, nem pedig a Twittert használja előszeretettel a digitális közéleti szereplésre.
A felmérés szerint a szlovákiai vezető politikusok között, kibernépszerűséget tekintve, messze kiemelkedik Andrej Kiska államfő. Az ő Facebook oldalát ugyanis rekordszámú, 257 000 követő kíséri rendszeresen figyelemmel. A pártelnökök ranglistáját a Sme rodina vezetője, Boris Kollár vezeti, 119 051 követővel. Második az ellenzéki SaS elnöke 84 876 követővel. Mögötte Igor Matovic áll, az OLaNO párt vezetője 32 262 érdeklődővel.
Melyik szlovákiai politikus a leglátogatottabb a közösségi hálón?; Hírek, Szlovákiai Magyar Televíziós Hírportál; 2018. július 22.

SZAKMAI MŰHELY – Kibermediáció. A hónap web-vita témája
Az e-diplomácia egyik jeles műhelyének számító Diplo Foundation július hónapban a kiber-mediáció témájában rendezett web-vitát.
Az Interneten keresztül szervezett élő beszélgetésben Nickolay Mladenov, az ENSZ főtitkár különleges közel-keleti megbízottja beszélgetett Jovan Kurbalija professzorral és Enrico Formicával, az ENSZ vezető mediátorával.
A szakértői eszmecsere az ENSZ által a közelmúltban elindított #CyberMediation Initiative, azaz Kibermediációs Kezdeményezés első tapasztalatai körül forgott. A világszervezet által életre hívott projekt azt célozta: hogyan segíthetnék a roham léptekkel fejlődő digitális eszközök és megoldások a nemzetközi feszültségek és problémák békés – mediáció útján történő – , tehát tárgyalásos megoldását.
A beszélgetésben résztvevő szakemberek kiemelték, hogy a mediátori szakma mindeddig nem figyelt fel a digitális eszköztárban rejlő lehetőségekben. Az IKT-eszközök alkalmazásával kapcsolatos problémákat és jelenségeket az alábbiakban összegezték:

a mediátor szakember, vagy diplomata végső soron maga is információval dolgozik. Jelenleg ez az aspektus – az információ megbízhatósága – kezd a mediációs területnek is az Achilles inává válni. A digitális eszközök fokozott használatával paradox módon súlyosbodik az információ megbízhatóságának romlása.
a digitális eszközök, mint például a mediációval foglalkozó diplomaták által is előszeretettel használt WhatsApp, Signal, vagy Telegram felgyorsítják a tárgyalási folyamatot, ugyanakkor a segítségükkel folytatott tárgyalás nem eléggé formalizált.
Kurbalija professzor azt emelte ki: az új (digitális) eszközöket mindig az adott kontextushoz igazítva kellene megválasztani és munkába állítani. Érzékeny döntést igényel annak kijelölése, hogy a Facebookhoz, Twitterhez, Instagramhoz hasonló egyszerű, bár nagy használhatóságú eszközt alkalmazzanak-e a mediációs folyamatban, vagy komolyabb eszközöket (Big Data elemezők, AI stb.) állítsanak be a tárgyalások támogatására.
Az ENSZ megbízott azt hangsúlyozta: világosan kell látni, hogy a tárgyalások továbbra is egy bizalmas légkörben lehetnek csupán eredményre vezetőek. A közösségi média eszközök által tálcán kínált nyitottság tehát csupán csak megszorításokkal lehet alkalmas a tárgyalásos folyamatok menedzselésére. A folyamat későbbi szakaszában viszont, ahol már a tárgyalás eredményeinek társadalmi elfogadtatása a központi elem, a közösségi média eszközök eredményes újításként kaphatnak helyet.

Cybermediation: new skills and tools for mediation; Andrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2018. július 9.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. július 16-július 20.

Eljárást megindító felhívás

Piackutatási szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/135
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás/2015 KÉ
Közzététel dátuma: 2018.07.16.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.07.27.
A közbeszerzés mennyisége: Piackutatási szolgáltatások igénybevétele: tesztvetítés és fókuszcsoportos kutatás, valamint exit interjú és egyes marketing anyagokat vizsgáló kutatások megrendelése keretszerződés alapján.
A keretszerződés keretösszege 30.000.000,- Ft, azaz harmincmillió forint. Ajánlatkérő nem köteles a szerződés keretösszegét kimeríteni, nyertes ajánlattevő a megrendelések elmaradása miatt ajánlatkérő felé követeléssel nem élhet.
A piackutatási szolgáltatásokkal érintett filmek hozzávetőleges darabszáma a keretszerződés időtartama alatt: 15-25 db
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

„Checkpoint Next Generation tűzfal rendszer egy évre szóló gyártói támogatása, valamint szakértői támogatás”
Közzététel dátuma: 2018.07.16.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Innomatrix Services Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül):
A figyelembe vett legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 28.373.198,- Ft/A figyelembe vett legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 33.900.000,- FT
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – @VATAR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/135
Közzététel dátuma: 2018.07.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Rövid meghatározás:
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által használt @VATAR rendszer fejlesztésének és support szolgáltatásának megrendelése két részajánlattétel biztosításával
A 2018-as év során az alábbi fejlesztések várhatóak:
– NÉBIH erdőleíró adatok bővítése és integrálása az NFA rendszerébe,
– Statisztikai rendszer bővítése,
– Vagyonelemek értékváltozását követő analitikus rendszer átalakítása,
– Földmérési és Távközlési Intézet (FÖMI) tulajdoni lap nyilvántartás adatok átadásra kerülnek a NemzetiFöldalapkezelő Szervezet részére XML formátumú adatállományban. Az adatok interfészen keresztültörténő betöltését biztosítani szükséges az @VATAR rendszerbe. A vagyonelemek és a beérkező adatokösszehasonlítása, automatikus/kézi korrekció biztosítása,
– Vagyonelem nyilvántartás bővítése,
– Időgép vagyonelem, HRSZ változások tekintetében,
– Vadászati jog @VATAR rendszerben történő nyilvántartásának kialakítása,
– Forster Központ által nyilvántartott adatok átvételének biztosítása,
– Új automatikus dokumentáció sablonok integrálása a rendszerbe,
– WEB-es pályáztatási anyagok fogadása és feldolgozás,
– ERP integráció átalakítása/bővítése.
Ajánlatkérő tájékoztatja Ajánlattevőket, hogy a fejlesztendő @VATAR integrált informatikai rendszert jelenleg 200 felhasználó használja. Az @VATAR Vagyonnyilvántartó Térinformatikai rendszer tartalmaz egyedi fejlesztéseket valamint dobozos termékeket.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 80.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás optikai összeköttetések anyagainak szállítására – tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/135
Közzététel dátuma: 2018.07.16.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.
Nyertes ajánlattevő: FCI Kompozit Szigetelő Kft.; FHCE Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.577.424,- EUR
Lásd bővebben

Etalon és kapcsolódó foglalkoztatáspolitikai rendszerek fejlesztése és rendszertámogatási szolgáltatásának beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/136
Közzététel dátuma: 2018.07.17.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ArgonSoft Informatikai Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
Etalon és kapcsolódó foglalkoztatáspolitikai rendszerek fejlesztése és rendszertámogatási szolgáltatásának beszerzése.
Fejlesztés: 3520 óra, melyből 2707 óra fix és 812 óra opció. (Az opció lehívása Ajánlatkérő részéről nem kötelező)
Rendszertámogatás: A jelen beszerzés körébe tartozó informatikai rendszerekkel kapcsolatos hibaelhárítási és üzemeltetés támogatási feladatok elvégzése. Utóbbit havi 32 órában veheti igénybe Ajánlatkérő.
A rendszertámogatási szolgáltatás az alábbi éles üzemben lévő alkalmazásokra terjed ki:
– ETALON (Központi törzsadatbázis)
– HOKI (Hozzáférés-kezelő rendszer)
– FOKA (Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis)
– ESTAT (Csoportos létszámleépítések webes bejelentő rendszere)
– Központi jogosultság
– NAV adatszolgáltatások feldolgozása
– KÖNYIR (Közérdekű munka nyilvántartási rendszer)
– TEA (Támogatási Eljárások Alkalmazása)
– VKP (Virtuális Közfoglalkoztatási Piac alkalmazás)
A rendszer 164 szervezeti egységet szolgál ki.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül)
Érték: 94.000.000,- Ft
Lásd bővebben

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére irodai munkaállomások, valamint különféle kiegészítő bútorok bérlése a KÖFOP-2.1.1 és KÖFOP-2.1.2 projektek terhére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/136
Közzététel dátuma: 2018.07.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: HOLZMÖBEL 2012 Kft.
A közbeszerzés mennyisége:
– 240 db Irodai munkaállomás (1 db dolgozó asztal, 1 db görgős irodai szék, 1 db görgős alsó fiókos szekrény, 1 db polcos irattároló munkaállomásonként)
– 826 db különféle kiegészítő bútor.
Projekt száma vagy hivatkozási száma: KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.605.604,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – Integrált Szerződés- és Vagyonkezelő Rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/136
Közzététel dátuma: 2018.07.17.
Ajánlatkérő: Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: ELEKTROPROJEKT 2000 Bt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Vállalkozási szerződés az Integrált Szerződés- és Vagyonkezelő Rendszer (IVR) kiegészítése, új funkcióinak kifejlesztése, megvalósítása, bevezetése, betanítása, oktatása, az új funkciók alkalmazásához, felhasználásához szükséges, a szerződésben meghatározott vagyoni jogok átruházása, és a fejlesztéshez kapcsolódó szakmai támogatás biztosítása a mélyebb szintű integráltság érdekében, továbbá az IVR-hez fejlesztett új funkciók karbantartása 60 hónapos időtartamra az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.896.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – „OSZIR és RSZR rendszerek alkalmazás és infrastruktúra üzemeltetés-támogatási, valamint fejlesztési feladatainak ellátása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/137
Közzététel dátuma: 2018.07.18.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országos Szociális Információs Rendszer (OSZIR) és a Rehabilitációs Szakrendszer (RSZR) rendszerek alkalmazás és infrastruktúra üzemeltetés-támogatási, valamint fejlesztési feladatainak ellátása 36 hónapra. Az üzemeltetés és fejlesztés támogatása átfogó rendszerfelügyelet biztosításával.
A rendszerek
– nyílt forráskódú alkalmazás szerver használatát,
– nyílt forráskódú adatbáziskezelő használatát,
– nyílt forráskódú fejlesztő környezet használatát
igénylik.
A rendszerekben internetes böngésző használatával megvalósuló adatrögzítés történik, az ügymenettámogatás (folyamattámogatás) folyamatmotor eszköz felhasználásával valósul meg. Például a KENYSZI rendszernek több mint 10 000 regisztrált felhasználója van.
Az informatikai rendszerekben J2EE alapúak, például az RSZR rendszer Oracle adatbáziskezelőre épülő háromrétegű alkalmazásként került implementálásra.
A rendszerek jelenleg virtualizált környezetben kerülnek futtatásra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 518.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Multifunkciós eszközök beszerzése és üzemeltetése/2018. – tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/137
Közzététel dátuma: 2018.07.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 27.195.855,- Ft
Lásd bővebben

Ultimate PE 3.1 Iktató Szakrendszer továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/137
Közzététel dátuma: 2018.07.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DMS One Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.420.000,- Ft
Lásd bővebben

Általános fejlesztési keretmegállapodás (KBF/377/2017) – eredmény tájékoztató 2018. II. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/138
Közzététel dátuma: 2018.07.19.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Grepton Informatikai Zrt.; Argonsoft Informatikai Szolgáltató Kft.
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 36.379.600,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről- Az Egységes Magyar Munkaügyi Nyilvántartás (EMMA) alapján továbbfejlesztett Munkaügyi Adatbázis szoftverkövetési és támogatási szolgáltatásának nyújtása, továbbá a Munkaügyi Adatbázishoz kapcsolódó feladatok elvégzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/138
Közzététel dátuma: 2018.07.19.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Visoft Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az Egységes Magyar Munkaügyi Nyilvántartás (EMMA) alapján továbbfejlesztett Munkaügyi Adat-bázis szoftverkövetési és támogatási szolgáltatásának nyújtása, továbbá a Munkaügyi Adatbázishoz kapcsolódó alábbi feladatok elvégzése
A közbeszerzés mennyiség: 12 hónap időtartam support és összesen 96 óra fejlesztői kapacitás a szerződés időtartama alatt
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.988.000,- Ft
Lásd bővebben

„A KAPELLA 2 kapacitás-elosztó vasúti informatikai rendszerrel kapcsolatos továbbfejlesztési szolgáltatási tevékenység ellátása vállalkozási keretszerződés alapján a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. részére”- tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/138
Közzététel dátuma: 2018.07.19.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
Nyertes ajánlattevő: PEGACONSULT Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 70.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Megbízási keretszerződés keretében az uniós pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/139
Közzététel dátuma: 2018.07.20.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: NAGY ÉS KISS Ügyvédi Iroda; IMPERIAL TENDER Kft.; „Ész-Ker” Zrt.
A közbeszerzés ismertetése:
Uniós pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadás a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok szerint:
1. Közbeszerzési eljárások dokumentumainak közbeszerzési-jogi utóellenőrzése – 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 98. § (kedvezményezettek által lefolytatott közbeszerzési eljárások közbeszerzési-jogi szempontú utóellenőrzése).
2. Közbeszerzési eljárások dokumentumainak közbeszerzési-jogi utólagos ellenőrzése – 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 99. § (kedvezményezettek által lefolytatott közbeszerzési eljárások közbeszerzési-jogi szempontú utólagos ellenőrzése).
3. Közbeszerzési szerződések módosításának közbeszerzési-jogi utóellenőrzése – 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 100. § (1) bek. (kedvezményezettek által megkötött közbeszerzési szerződésmódosítások utóellenőrzése).
4. Közbeszerzési szerződések módosításának közbeszerzési-jogi utólagos ellenőrzése – 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 100. § (3) bek. (kedvezményezettek által megkötött közbeszerzési szerződésmódosítások utólagos ellenőrzése).
5. Belső szabályzatok elkészítése, felülvizsgálata
6. Az ellenőrzési eljárásokat elősegítő útmutatók, ellenőrző listák elkészítése
7. Közbeszerzési minőségbiztosítási folyamathoz, szabálytalansági eljárásokhoz kapcsolódó szakvélemények, állásfoglalások készítése, auditok során közreműködés, közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadás és rendelkezésre állás
8. Szakmai konferenciákon, továbbképzéseken szakmai előadások (oktatások), workshopok tartása
A szerződés keretösszege: 1.789.200.000,- HUF (közbeszerzés mennyisége), amely 30% opciós mennyiséget tartalmaz.Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében 6500 db projekt keretében, 13 000 db közbeszerzési eljárás utó- vagy utólagos ellenőrzése, 4000 db szerződésmódosítás utó- vagy utólagos ellenőrzése. Audit ellenőrzés várhatóan a projektek 5 %-át érinti.
Ajánlatkérő évente két alkalommal tervezi szakmai előadások (oktatások), workshopok tartását.
Lásd bővebben

„COMPASS+ országos felhasználású, tudományos tartalmú elektronikus adatbázis és keresőfelület kialakítása vállalkozási szerződés keretében”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/139
Közzététel dátuma: 2018.07.20.
Ajánlatkérő: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Nyertes ajánlattevő: Onlearn-tech Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
A COMPASS országos szintű, PHP és MySQL alapú adatbázis, nyilvános,a közösségi könyvtárakban elektronikus formában elérhető, kurrens és archív tudományos adatbázisok listáját összegyűjti, rendszerezi és az egyéni felhasználók számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenesen és korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetővé teszi, hogy a magyarországi és a határon túli felhasználók számára naprakész információt biztosítson az adott pillanatban Magyarországon hozzáférhető elektronikus tudományos tartalmak elérésének lehetőségeiről és módjáról. A Compass+ projekt célja interaktív webes platform létrehozása, amely az EISZ rendelkezésére álló adattömeg alapján hatékony és testre szabható felületén keresztül segíti az eligazodást úgy az EISZ tagintézmények, mint a kutatói közösség tagjai és a döntéshozók számára az intézményi teljesítménymérés és -értékelés, valamint rangsorolás területén, továbbá a nemzeti licencelőfizetés keretében elérhető tudománymetriai adatbázisok és szoftverek minél hatékonyabb és szakszerűbb felhasználása érdekében. Cél egy könnyen kezelhető, nyílt forráskódon alapuló webes, országos felhasználású, tudományos tartalmú elektronikus adatbázis (backend) és keresőfelület (dashboard) létrehozása.
Mennyiségi adatok:
A rendszerben tárolni kívánt rekordok nagyságrendje megközelíti a 10 millió rekordot.
A rendszert minimum 800 fő felhasználó fogja használni,
A beszerzés végleges össszértéke:
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 53.850.000 ,- Ft
Lásd bővebben

„Vonalkód olvasó és vonalkód nyomtató eszközök beszerzése az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EFOP-2.2.0-16-2016-00007 projektjének keretén belül” 2. eljárás – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/139
Közzététel dátuma: 2018.07.20.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.768.909,- Ft
Lásd bővebben

K1877 HHM telephelyén üzemelő technológiai kamerarendszer IP alapúra fejlesztése (tervezés és kivitelezés)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/139
Közzététel dátuma: 2018.07.20.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FOR REST Vagyonvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.612.382,- Ft
Lásd bővebben
(HHM: Hulladékhasznosító Mű)

Meghiúsult közbeszerzések

Az Állami Számvevőszék költségvetési beszámolójának könyvvizsgálata (703/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/135
Közzététel dátuma: 2018.07.16.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A szerződés megkötését megtagadták
A szerződés megkötésére nem került sor az ajánlati kötöttség időtartama alatt, mert a nyertes ajánlattevő, az East Audit Zrt. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 15.) elállt a szerződéskötéstől. Az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárást indít.
Lásd bővebben

Könyvtárszakmai rendszer licencek és kapcsolódó bevezetési, fejlesztési szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/139
Közzététel dátuma: 2018.07.20.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
A közbeszerzés ismertetése:
Könyvtárszakmai rendszer licencek és kapcsolódó bevezetési, fejlesztési szolgáltatások beszerzése.
Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által létrehozott Konzorcium a 1605/2016 (XI. 8.) Korm. határozat szerinti Országos Könyvtári Rendszer projekt keretében beszerezni kívánja azt az informatikai rendszert, amely rendszer alkalmas lesz az Országos Széchenyi Könyvtár és csatlakozó más könyvtárak működésének kiszolgálására valamint a rendszerben kialakításra kerülő közös katalógus és digitális tartalomkezelés feladatainak ellátására.
Az OKR projekt központi eleme annak a könyvtári munkafolyamatokat támogató informatikai rendszernek a beszerzése, amely a nemzeti könyvtári feladatok maradéktalan kiszolgálása mellett alkalmas országos hálózatként, minden később csatlakozó könyvtár számára is teljes körű informatikai támogatást biztosítani. Feladata ezen felül még olyan központi szolgáltatások kiváltása, mint az országos közös katalógus (MOKKA) és az országos dokumentumellátó (ODR) rendszer. Figyelembe véve, hogy a beszerzés során kialakítandó rendszert célzottan és tudatosan egy országos, sok könyvtár kiszolgálására alkalmas, központilag telepített és üzemeltetett rendszerként értelmezzük, ezért ezt Országos Könyvtári Platformnak (továbbiakban OKP) neveztük el.
Az OKP keretében kialakítandó rendszer, alkalmas kell legyen:
• legalább 200 önálló könyvtár kezelésére
• legalább 1000 egyidejű könyvtáros-felhasználó feladatainak ellátására
• legalább 500.000 olvasói végfelhasználó feladatainak támogatására
• legalább 40 tranzakció kezelésére
a korábbiakban leírt követelmények szerint
Jelen felhívásra tett ajánlatban 500 egyidejű könyvtáros-felhasználó felhasználási jogát kell biztosítani, több könyvtárban.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Hivatkozással a Miniszterelnökség által kiadott 2017/07/SZ/03415 számú, 2018. május 31-én kelt nem támogató tartalmú közbeszerzési ellenőrzési záró tanúsítványra, Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította a Kbt. 75. § (2) bekezdés f) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.
Ajánlattevők:
– Ex Libris (Deutschland) GmbH. (Gasstraβe 18, Haus 2, Hamburg, 22761, Németország, Adószám: DE 812264533)
– AXIS Rendszerház Kft. (1037 Budapest, Montevideo u. 8. Adószám: 12763742-2-41)
– EBSCO GmbH. (Bécs, Ignaz-Köck-Str. 9, 1210, Ausztria) Adószám: 26967293-2-51, ATU 14893203
Lásd bővebben

Notebook 2018/2 – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/139
Közzététel dátuma: 2018.07.20.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő számára az első ütemben 13 db könnyű üzleti notebook, illetve a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultációt követően további notebookok biztosítása bérleti konstrukció keretében Windows operációs rendszerrel, MS Office 2016 Prof. csomaggal együtt legfeljebb a 13.500.000,- Ft keretösszeg kimerüléséig. Ajánlatkérő a notebookokat egyben munkaállomásként is használni kívánja, ezért az ehhez szükséges kiegészítőkre nézve is kér ajánlatot.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka:
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Figyelemmel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlat került benyújtásra, a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel az eljárást eredménytelen.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Elektronikus jegyrendszer előkészítése és kivitelezése elnevezésű projekt kommunikációs feladataihoz kapcsolódó logisztikai, szállítási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/139
Közzététel dátuma: 2018.07.20.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka:
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás beadott ajánlat hiányában a Kbt. 75.§ (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az önálló magyar külügyminisztérium századik évfordulójára készült el a Diplomáciai Lexikon

„Az önálló magyar külügyminisztérium századik évfordulójára készült el a Diplomáciai Lexikon, amit a Külügyi és Külgazdasági Intézetben mutattak be. Az eseményen felszólalt Martonyi János volt külügyminiszter, aki hangsúlyozta: a kötet célja az, hogy hozzájáruljon a külkapcsolatokkal, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő általános művéltségi szinthez.
Ez a könyv a nagyközönségnek szól – hangsúlyozta a volt külügyminiszter. Martonyi János a könyvbemutatón azt mondta: kaotikus világban élünk és ez megmutatkozik a szóhasználatunkban is. „Ebben a zűrzavaros világban rengeteg fogalom tisztázatlan, nagyon sok szónak nem egyértelmű az értelme, és sok szemantikai problémával állunk szemben, hiszen mást értünk ugyanazon kifejezések alatt.

Ez a lexikon segíthet abban, hogy ezt a káoszt valamelyest oldjuk, és legalább annyit elérjünk, hogy amikor vitatkozunk egymással, akkor a szavak jelentése nagyjából ugyanazt jelölje a vitapartnerek számára” – tette hozzá Martonyi János.

A tartalomból
A szócikkek között szerepel például, hogy mik az államközi kapcsolatok alapelvei, itthon elismerhető-e a külföldi örökbefogadási nyilatkozat, mi a START szerződés, de szerepel benne a Közép-európai Egyetem és a Konfúciusz Intézetek meghatározása is.

Bába Iván, a kötet szakmai főszerkesztője beszédében kiemelte: bárki olvashatja ezt a könyvet, ugyanis nem csak a szakmának szól. „Nincs tolvajnyelv. Úgy igyekeztünk megszerkeszteni a szócikkeket, hogy egy bizonyos műveltségi szinttel olvasható legyen. Ebből következően a kézikönyv jól hasznosítható egyetemi tankönyvként is, valamint a közigazgatásban dolgozók is haszonnal forgathatják” – mondta Bába Iván.”

Forrás:
A nagyközönségnek szóló diplomáciai lexikont adtak ki; Harangozó Éva; Infostart/InfoRádió; 2018. július 17.
Diplomáciai Lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve; Bába Iván, Sáringer János (szerkesztők); Éghajlat Könyvkiadó; ISBN 978 963 9862 14 2; 2018 (PDF)
Diplomáciai Lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve nyomtatott változat

A világgazdaság fejlődése 2060-ig – az OECD hosszú távú forgatókönyvei

„Az OECD hosszú távú előrejelzése 2060-ig – a strukturális reformok javíthatják, a kereskedelmi akadályok rontják a növekedési kilátásokat
A világ legfejlettebb piacgazdaságait tömörítő – jelenleg 36 tagú – OECD közzétette 2060-ig szóló hosszútávú előrejelzését. (Megjegyzendő annak egyik érdekességeként, hogy a BRICS-országokat – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – az elemzés szempontjából kibővíti a hosszú idő óta dinamikusan bővülő és Délkelet-Ázsiában domináns súlyú Indonéziával, immár BRIICS-országokként említve a feltörekvő gazdaságok legnagyobb szereplőit. A BRIICS egyetlen országa sem tagja az OECD-nek.) Az előrejelzés elkülönítetten kezeli az alapforgatókönyvet, amit a jelen intézményi és szakpolitikai feltételek, adottságok változatlanságával számol, valamint azokat az alternatív forgatókönyveket, amelyek adott strukturális és szakpolitikai változások módosulásával válnak esélyessé.

Az alapforgatókönyv fő jellemzői a következők:

A globális GDP reálértékben a jelenlegi 3,5%-os mértékről 2%-ra mérséklődik 2060-ra, elsősorban a nagy feltörekvő gazdaságok lassulása miatt. Ezzel együtt India és Kína (és tegyük hozzá: Indonézia és az ASEAN) egyre nagyobb részt hasít ki a globális kibocsátásból, amivel a világgazdaság súlypontja még tovább tolódik Ázsia felé.

Az életkörülmények színvonala (amelyet a jelentés, még ha vitatható leegyszerűsítéssel is, de az egy főre jutó GDP-vel azonosít, és a továbbiakban is ez értendő alatta) minden országban növekedni fog 2060-ig, fokozatosan konvergálva egymáshoz, azonban jelentősen eltérő mértékben. A leggyorsabban a magas növekedésű feltörekvő és a „kelet-európai” (a mi fogalmainkkal: közép-európai) országok színvonala közelíthet a legfejlettebbekéhez, míg a BRIICS országai és a szegényebb OECD-tagállamok mutatója az Egyesült Államokénak fele alatt maradhat. Az életnívó-mutatókat a demográfiai helyzet is jelentősen befolyásolja.

Az államadósság aránya jellemzően a jelenlegi szinten stabilizálódhat, mivel a növekvő egészségügyi kiadásokból és a demográfiai változásokból eredő költségvetési nyomást az OECD-országok kormányai az elsődleges bevételek mintegy 6,5 százalékpontos növelésével fedezhetik (ami jelentős mértékű adóemelést feltételez).

A megtakarítások globális mértéke tartósan is alacsonyan tarthatja reálkamatlábakat.

Adott intézményi és szakpolitikai reformok esetén a következő alternatív forgatókönyvekkel lehet számolni:

A BRIICS-országoknak különösen nagy mozgásterük van a kormányzás minőségének javítására, valamint a képzettségi szint növelésére. Ha mindkét mutatóban elérik az OECD-átlagot, az életszínvonal-mutatóik 30-50%-kal haladhatják meg 2060-ra az alapforgatókönyv előrejelzéseit.

Ha az OECD-országokban 2030-ig sikerül a kereskedelmi szabályozásokat olyan módon megreformálni, hogy az közelítsen az öt leginkább piacbarát szabályozású ország modelljéhez, az átlagosan 8%-kal növelheti az életszínvonalat (egyes országokban, ahol a legtávolabb állnak ma a jó gyakorlattól, akár 15-20%-kal is).

Munkaerőpiaci reformcsomagokkal az OECD-országokban az átlagos foglalkoztatottsági szint 6,5 százalékponttal emelhető 2040-ig, főleg a fiatalok és a nők körében. Ez 2060-ra 10%-kal magasabb életnívó-mutatókat eredményezne az alappályához képest 2060-ra, és enyhítené a társadalmak öregedéséből fakadó fiskális nyomást.

A nyugdíjkorhatár összekötése a várható élettartam növekedésével (ami a nyugdíjkorhatár emelésének eufemisztikus megfogalmazása) több, mint 5 százalékponttal emelheti az időskori foglalkoztatottságot az OECD országaiban, ami 2060-ra 2,5%-kal – egyes országokban akár 5-7%-kal is – magasabb jövedelmi mutatókat eredményezne az alappályához képest.

Ha az OECD-országok a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat az e téren vezető öt ország szintjére hoznák, az 6%-kal – a ma leginkább lemaradó országokban 10-18%-kal – növelné az elérhető életszínvonalat.

A közfinanszírozású beruházások folyamatos növelése az OECD-n belül, amennyiben az eléri a GDP 6%-át, az életszínvonal-mutatókat (csak emlékeztetésül: az egy főre jutó GDP-t) átlagosan 4%-kal növelné. Az elemzés szerint a pótlólagos beruházások mértéke arányosan kisebb mértékben növelné a költségvetés terheit, sőt, egyes országokban önfinanszírozók is lehetnek.

Végül egy kedvezőtlenebb forgatókönyv az alappályához képest: a kereskedelmi liberalizáció visszaszorulásával, amennyiben a vámtételek átlagos mértéke a 90-es évek szintjére térne vissza, az életszínvonal-mutatókat világátlagban 14%-kal, a leginkább érintett országokban 15-25%-kal vetné vissza.

”

Forrás:
The Long View: Scenarios for the world economy to 2060; OECD; 2018. július (háttéranyagok, egyes országok összehasonlítása)
The Long View: Scenarios for the World Economy to 2060; Yvan Guillemette, David Turner; OECD Economic Policy Papers, 22; 2018. július 12. (maga a tanulmány)
Data series from the baseline scenario

30. szám, 2018. július 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom