Skip to main content

50. szám, 2018. december 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ) fejlesztéséről döntött a kormány

„A közigazgatás színvonalának további emelése, valamint Magyarország versenyképességének javítása érdekében a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ) fejlesztéséről döntött.
Az egyetem megújításánál a cél a fiatalabb generációk számára is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok megvalósítása. Ennek érdekében bevezetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt, a tervek között pedig vezetőképző program, valamint a Kárpát-medence magyar nyelvű közösségei bevonásával egy tehetséggondozó program indítása is szerepel. A közép-európai partnerországokkal közösen egy regionális tudásközpont is alakul. A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére.

A 2011-ben alapított MKÖ résztvevői magasabb támogatást kaphatnak jövőre, az ösztöndíj összege havi nettó 250 ezer forintra nő. A program keretében 50 fiatal hét hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél, három hónapot pedig egy európai ország közigazgatási szervénél fog tölteni. A jövő évi ösztöndíjprogramra a kormány közel 300 millió forintot biztosít.”

Forrás:
Emelkedik a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj összege; Miniszterelnökség; 2018. december 7.
Közigazgatási Ösztöndíjprogramok (az MKÖ részletes pályázati feltételei itt lesznek elérhetőek)
Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram

Új, összehangolt uniós cselekvési terv jelent meg a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és felhasználásának előmozdítása érdekében

„A 2018 áprilisában elfogadott, a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiájának végrehajtása keretében a Bizottság a mai napon a tagállamokkal közösen kidolgozott, összehangolt tervet mutat be a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és felhasználásának előmozdítása érdekében.

A terv négy kulcsfontosságú területen (a beruházások fokozása, több adat rendelkezésre bocsátása, a tehetségek támogatása és a bizalom erősítése) javasol közös fellépéseket a tagállamok, Norvégia, Svájc és a Bizottság közötti szorosabb és hatékonyabb együttműködés érdekében. A fokozottabb koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa világszinten vezető szerepet töltsön be az élvonalbeli, etikus és biztonságos mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása terén.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök üdvözölte ezt a fontos lépést: „Örömömre szolgál, hogy az európai országok komoly előrelépéseket tettek. Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a mesterséges intelligencia nyersanyagának számító adatok összegyűjtésében a különböző ágazatokban, például az egészségügyben a rákos megbetegedések diagnosztizálásának és kezelésének javítása érdekében. A beruházásokat össze fogjuk hangolni: célunk, hogy 2020 végére a magán- és állami beruházások értéke elérje legalább a 20 milliárd eurót. Ez a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez elengedhetetlen. A mesterséges intelligencia nem csupán jó, ha van, hanem a jövőnkről szól.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Ahogy korábban a villamos energia, a mesterséges intelligencia is átalakítja a világot. A tagállamokkal együtt fokozni fogjuk a mesterséges intelligenciának a gazdaság valamennyi ágazatába történő bevezetésére irányuló beruházásokat, támogatni fogjuk a fejlett készségeket, és maximalizálni fogjuk a rendelkezésre álló adatok mennyiségét. Az összehangolt cselekvési terv biztosítani fogja, hogy Európa a polgárok és a vállalkozások érdekében kiaknázza a mesterséges intelligencia előnyeit, valamint a bizalom megőrzése és az etikai értékek tiszteletben tartása mellett globális szinten versenyezzen.”

A tagállamok, Norvégia, Svájc és a Bizottság képviselői megbeszéléseket tartottak az elmúlt hat hónapban, hogy meghatározzák a szinergiákat és együttes fellépéseket, amelyek mostantól éves rendszerességgel felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek. Elsőbbséget adtak az olyan közérdekű területeknek, mint például az egészségügy, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság és az energia. Megállapodtak a következőkben:

1. A beruházások maximalizálása partnerségek révén
A világ más részeihez, például az Egyesült Államokhoz és Kínához viszonyítva az Európai Unióban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások alacsony mértékűek és széttagoltak. A mesterséges intelligenciára vonatkozó, áprilisban ismertetett stratégiával összhangban a terv előirányozza a beruházások fokozott összehangolását, ami fokozottabb szinergiákhoz vezet, és mostantól 2020 végéig legalább 20 milliárd euró összegű állami és magánberuházást eredményez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció területén, az azt követő évtizedben pedig évente több mint 20 milliárd euró értékű állami és magánberuházást. A nemzeti beruházások kiegészítéseként a Bizottság 2020-ig 1,5 milliárd eurót fog beruházni, ami a 2014 és 2017 közötti időszakhoz képest 70%-os növekedést jelent. A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben az EU legalább 7 milliárd eurót javasol beruházni a mesterséges intelligenciába a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében.

Az ezen beruházási célok elérésére irányuló együttes fellépések közé az alábbiak tartoznak:

  • A nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiák: 2019 közepére valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell saját stratégiával, amely felvázolja a beruházások szintjét és a végrehajtási intézkedéseket, amelyek az uniós szintű viták alapját alkotják majd.
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó új európai köz-magán társulás: Létrejön egy, a mesterséges intelligenciával foglalkozó új kutatási és innovációs partnerség, hogy elősegítse az európai tudományos körök és az ipar közötti együttműködést, és meghatározza a mesterséges intelligenciára vonatkozó közös stratégiai kutatási menetrendet.
  • A mesterséges intelligenciával összefüggő tevékenységek felfuttatására szolgáló új alap: A Bizottság támogatni fogja a mesterséges intelligencia és a blokklánc területén működő induló innovatív vállalkozásokat és innovátorokat, valamint a felfutási szakaszban lévő vállalkozásokat.
  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó, világszínvonalú központok fejlesztése és összekapcsolása: Európai mesterségesintelligencia-kiválósági központok fejlesztésére és összekapcsolására kerül sor, valamint globális referenciának tekinthető vizsgálati létesítmények létrehozására olyan területeken, mint az összekapcsolt mobilitás, továbbá a mesterséges intelligencia egész gazdaságon belüli elterjedése ösztönzést kap a digitális innovációs központok révén (a mai napon jelentik be a robotikai központok 66 millió eurós támogatását). Az Európai Innovációs Tanács is kísérleti kezdeményezést indít a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák következő generációjának támogatására.

2. Európai adatterek létrehozása
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia fejlesztéséhez nagy méretű, biztonságos és megbízható adatkészletekre van szükség. A Bizottság az európai országokkal együtt közös európai adattereket hoz létre annak érdekében, hogy az adatok határokon átnyúló megosztása zökkenőmentes legyen, ugyanakkor teljes mértékben biztosítsa az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést. Az egészségügyi ágazat számára különösen előnyös lehet a mesterséges intelligencia: a Bizottság a tagállamokkal egyeztetve támogatni fogja egy közös, a sérülések betegek által adományozott, anonimizált felvételeit tartalmazó egészségügyi adatbázis kialakítását a rákos megbetegedések mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia segítségével történő diagnosztizálásának és kezelésének javítása érdekében. A Bizottság 2019 közepéig létrehoz egy, az adatmegosztást támogató központot, hogy az adatgazdaság valamennyi európai résztvevője számára gyakorlati tanácsokat adjon.

3. A tehetség, a készségek és az egész életen át tartó tanulás támogatása
Európában a tehetségek nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához, de az uniós országok ikt-szakemberhiánnyal küzdenek, és a mesterséges intelligenciára szakosodott felsőoktatási programokkal sem rendelkeznek. Ez az oka annak, hogy a Bizottság az európai országokkal együtt – például célzott ösztöndíjakkal – támogatja majd a mesterséges intelligencia területén szerzett diplomákat. A Bizottság továbbra is támogatni fogja továbbá a digitális készségeket és az egész életen át tartó tanulást a társadalom egésze és különösen a mesterséges intelligencia által leginkább érintett munkavállalók vonatkozásában, ahogy azt a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiájában is részletezi. Az emberközpontú mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából fontos az is, hogy a mesterséges intelligencia más tudományágak – például a jog – oktatási programjában is jelen legyen. A kékkártya-rendszer teljes körű használata is hozzá fog járulni a mesterséges intelligencia terén magasan képzett szakemberek Európában való megtartásához.

4. Etikus és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése
A mesterséges intelligencia új etikai kérdéseket vet fel, például az elfogult döntéshozatal lehetőségével kapcsolatban. Ahhoz, hogy a társadalmak elfogadják és alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, meg kell teremteni a bizalmat, ezért az összehangolt terv olyan technológia kifejlesztését célozza, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az etikai szabályokat. Egy, a tudományos körök, az üzleti világ és a civil társadalom képviselőiből álló európai szakértői csoport a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások kidolgozásán munkálkodik. A szakértők az első változatot 2018 végéig teszik közzé, és a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetséggel folytatott széles körű konzultációt követően, 2019 márciusában nyújtják be a végleges változatot a Bizottságnak. A terv az, hogy az európai etikai megközelítést ezután globális szinten is bemutassák. A Bizottság minden olyan nem uniós ország előtt is megnyitja az együttműködést, amely hajlandó ugyanazokat az értékeket képviselni.

Háttér-információk
A Bizottság a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégiájában azt javasolta, hogy 2018 végéig a tagállamokkal együtt kidolgoz egy, a mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt tervet, amelynek célja a beruházások hatásának maximalizálása az EU és a tagállamok szintjén, az Unión belüli szinergiák és együttműködés ösztönzése, a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a jövőt illető irány közös meghatározása, az EU egészének globális versenyképességének a biztosítása érdekében. Ez az összehangolt tervre irányuló javaslat a 2018 áprilisában a digitális napon elindított, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésre épül, amelyről a nyilatkozatot valamennyi tagállam és Norvégia is aláírta. A nyilatkozatot 2018 júniusában az Európai Tanács jóváhagyta.

A mai napon elfogadott, az „Európában készült mesterséges intelligenciáról” szóló összehangolt terv 2019-ben, illetve 2020-ban induló intézkedéseket határoz meg, és a következő években sorra kerülő tevékenységeket készíti elő. A tagállamokkal folytatott koordináció folytatódik, és a tervet évente felülvizsgálják és frissítik. A Bizottság új, mesterséges intelligenciával foglalkozó tudásszolgálata, a mesterségesintelligencia-figyelő elő fogja segíteni a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és az összehangolt terv végrehajtásának nyomon követését.

E terv sikeréhez elengedhetetlen a digitális egységes piac és szabályozási keretének befejezése. A tagállamoknak és az Európai Parlamentnek minél előbb megállapodásra kell jutniuk a kiberbiztonságra, a nyílt hozzáférésű adatokra és a (kutatásra és innovációra, valamint a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák bevezetésére finanszírozást biztosító) következő uniós költségvetésre vonatkozó jogalkotási javaslatokról.

További információk

”

Forrás:
A tagállamok és a Bizottság közösen munkálkodnak az „Európában készült” mesterséges intelligencia fellendítésén; Európai Bizottság; IP/18/6689; 2018. december 7.

Digitális Európa program: új uniós finanszírozási program a tagállamok társadalmi-gazdasági digitális átalakulásának támogatására

„Az EU új finanszírozási programot hoz létre, Digitális Európa néven. Az Európa társadalmainak és gazdaságainak digitális átalakulását támogatni hivatott program a tervek szerint 2021-ben kezdi meg működését. A Tanács a mai napon kialakította álláspontját („részleges általános megközelítés”) a javaslatra vonatkozóan, amelynek célja, hogy fokozza a kulcsfontosságú digitális technológiák nagybani telepítését és bevezetését.

A mai megállapodásban nem szerepelnek a költségvetési vonatkozású és horizontális kérdések, amelyek megvitatása jelenleg zajlik az EU következő, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretéről folytatott tárgyalások keretében. Az álláspont nem tartalmaz emellett számos olyan elemet sem, amelyek a különböző tanácsi formációkban jelenleg tárgyalt, folyamatban lévő jogalkotási javaslatokhoz kapcsolódnak.

„A program hozzájárul majd annak biztosításához, hogy valamennyi polgár és vállalkozás részesülhessen a digitális átállás előnyeiben. Ösztönzi majd az olyan kulcsfontosságú területekre irányuló beruházást, mint a korszerű kiberbiztonsági eszközök és a mesterségesintelligencia-alapú innováció.”Norbert Hofer, Ausztria közlekedési, innovációs és technológiai minisztere, a Tanács elnöke

A Digitális Európa program öt területen finanszíroz majd projekteket: szuper-számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, korszerű digitális készségek, valamint annak biztosítása, hogy a digitális technológiákat széles körben használják a gazdaság és a társadalom egészében.

A nagy teljesítményű számítástechnika kiépítését célzó projektek finanszírozása olyan területek hasznára válhat, mint az egészségügy, a gépjárműbiztonság és a megújuló energia. Az uniós támogatással a hatóságok vagy akár a legkisebb vállalkozások is jobban hozzáférnének a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tesztelő létesítményekhez, ami segítené a mesterséges intelligencia használatának elterjesztését. Finanszírozásban részesülne a kibervédelem és a korszerű kiberbiztonsági felszerelés is.

A program támogatni fogja a jelenlegi és a leendő munkavállalóknak, valamint a kis és középvállalkozásoknak és a közigazgatásban dolgozóknak a korszerű digitális készségek területére vonatkozó képzését. A finanszírozás hozzájárulna a közigazgatás digitális átállásához és fokozná a közszolgáltatásoknak az egész EU-ra kiterjedő interoperabilitását. A program megerősíti emellett a digitális innovációs központok hálózatát, amely a vállalkozások, különösen a kkv-k, valamint a közigazgatási szervek számára hozzáférést biztosít a technológiai szakértelemhez.

A tanácsi szöveg kifejti és pontosítja a program végrehajtását és irányítását, meghatározza például azokat az intézkedéseket, amelyeket közvetlenül, bizottsági végrehajtási jogi aktus révén, illetve amelyeket más szervnek kell végrehajtani, például közös vállalkozás keretében.

A Digitális Európa program több más, a digitális átállást támogató programot egészít majd ki. Ezek közé tartozik az Európai horizont, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális vonatkozásai.

A ma elfogadott szöveg képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba léphessen, mindkét intézménynek el kell azt fogadnia.

A Tanács részleges általános megközelítésének szövege itt lesz elérhető.

Európai digitális egységes piac (háttér-információk)
Többéves pénzügyi keret: az uniós kiadások kialakítása (háttér-információk)
Ülések”

Forrás:
Digitális Európa program – a Tanács kialakította álláspontját; Európai Tanács; 2018. december 4.

Közigazgatás, politika

Mérlegen a jó állam, kétnapos konferenciát szenteltek a Jó Állam Jelentés 2018-nak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Kétnapos konferencián mutatják be és vitatják meg az idei Jó Állam Jelentést (JÁJ) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az immáron negyedik éve megjelenő, tudományos hátterű kormányzati teljesítményértékelés az intézmény Államkutatási és Fejlesztési Intézetének koordinálásával készült több száz kutató és szakértő közreműködésével.

Az NKE megalakulása óta folyamatosan bővíti és fejleszti a jó állammal, a jó kormányzással kapcsolatos kutatásait. Ezen eredmények először 2015-ben öltöttek testet, amikor megjelent az első Jó Állam Jelentés, amely egy saját adatbázisra támaszkodó autonóm értékelési rendszer működtetésével visszacsatolást ad a kormányzati hatékonyság változásairól. A kutatás nem titkolt célja, hogy az évenként megjelenő jelentések a kormányzati döntések támogatásának egyik lehetséges, tudományosan megalapozott eszközévé váljanak. A JÁJ eredményei ezúttal is egy jól áttekinthető, sakktáblára emlékeztető, színes mátrixban, az ún. „Jó Állam Mozaik”- ban jelennek, amely a hat hatásterület valamennyi dimenzióját háromfokú skálán (erősödés, optimista várakozás, fejlesztendő terület) értékeli. Ahogy tavaly, úgy idén is a Jó Állam Szakmai Napokon mutatják be a legfrissebb adatokat tartalmazó dokumentumot a speciális jelentésekkel együtt. Utóbbiak a honvédelem, a rendészet, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területét elemzik mélyebb összefüggésekben.

„Manapság egyre növekvő igény mutatkozik az állam értékteremtő és értékvédő szerepvállalására a politikai, gazdasági és társadalmi változások folyamatában”- mondta a rendezvényt megnyitó köszöntőjében Koltay András. Az NKE rektora szerint a jó kormányzás és a jó közigazgatás megteremtésének egyik eszköze lehet a kormányzati teljesítmény mérésére és értékelésére alkalmas tudományos természetű indikátorrendszer. Hozzátette, hogy a jelentés eredményei azonban más területeken is hasznosulhatnak, így például a KÖFOP-projektek eredményességének és hatásainak mérésében is megjelentek az úgynevezett Jó Állam Mutatók. Koltay András szerint szükség van a projektek eredményeit feltáró mérések elvégzésére, hogy a fejlesztésekben érintett szervezetek és az állampolgárok számára is érzékelhető módon jelenjenek meg a fejlesztések eredményei és hatásai. „Ez jelenti a közigazgatás-fejlesztési programok végcélját, amelynek sikeres teljesítése révén hazánk pozíciói érzékelhető javulást mutatnak a magas presztízsű nemzetközi értékelésekben, rangsorokban”- fogalmazott a rektor. Koltay András köszönetet mondott mindazon partnereknek, így a többi között az Állami Számvevőszék, a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Bírósági Hivatal munkatársainak, akik aktívan vettek részt az idei jelentés elkészítésben is.

Az idei Jó Állam Jelentés is az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (ÁKFI) koordinálásával készült. Az intézet igazgatója szerint az állammal foglalkozó kutatások számos nemzetközileg is meghatározó tudományterületet érintenek az orvostudománytól kezdve a matematika tudományán keresztül a jogtudományig. Ezen tudományterületek szinte mindegyikéhez kapcsolódnak az ÁKFI által irányított tudományos tevékenységek. „Ezek közül is kiemelkednek a jó állam-kutatások, vagy például a Barabási Albert László nemzetközi hírű professzor szakmai vezetésével zajló hálózatkutatás”- tette hozzá Auer Ádám. Az igazgató szólt arról is, hogy a jó állammal kapcsolatos tudományos munkában mintegy hatszáz kutató vesz részt, akiknek a munkáját egy jól felépített menedzsment rendszer segíti.

Kaiser Tamás, a jó állam-kutatások szakmai vezetője szólt arról, hogy a JÁJ helyzetképet ad egy-egy hatásterületről vagy dimenzióról, amelyek a kormányzati képességek érvényesülésnek és mérhetőségének színterei. Elhangzott, hogy a jelentés konkrét és hiteles adatokra épül, de hivatalos statisztikák mellett alkalmanként nem hivatalosnak tekintett adatforrásokat is használtak a kutatók. Kaiser Tamás szerint azért is van szükség nemzeti jellegű kormányzati teljesítményértékelésre, mert a nemzetközi szervezetek adatokat ugyan közölnek, de nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak az ország-specifikus problémákra. Az idei JÁJ szerkezetében hasonló a korábbiakhoz, de az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektettek a szakemberek az adatok nemzetközi és a területi összehasonlítására, valamint a lakossági vélemények becsatornázására. A jövőben szeretnék szélesíteni és mélyíteni a kutatásokat, de folyamatosan napirenden van a nemzetközi módszertanok feldolgozása, valamint az online térben való megjelenés erősítése is.

„A Jó Állam Jelentés a KÖFOP eredményesség mérések egyik eszköze”- mondta el előadásában Csuhai Sándor. Az ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda vezetője szólt arról, hogy a KÖFOP projektek kedvezményezettjeinek a jó állam mutatókkal kapcsolatban is kell vállalásokat tenniük. „A Jó Állam Jelentés olyan rendszereket mér, amelyeket a KÖFOP fejleszteni szeretne”- hangsúlyozta a szakember. A két rendszer így összekapcsolódik, hiszen a jelentés mutatóiban a KÖFOP eredményeinek is meg kell jelenniük.

A konferencián sor került az egyes hatásterületekhez kapcsolódó eredmények bemutatásra. Kis Norbert dékán, a Biztonság és bizalom hatásterület vezetője elmondta, hogy egyre erősebb biztonsági kockázatok jelennek meg a világban és hazánkban is, így különösen fontos ezen témák kutatása. Az idei jelentés nagyon kedvező összképet mutat a hatásterület egészéről: különösen pozitív fejlemény a közbizalom, biztonságérzet gyors és folyamatos javulása, de például az adatbiztonság és az átláthatóság területén vannak fejlesztendő területek. A létbiztonság dimenzióban örvendetes a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenése, de itt is jelentős területi eltérések vannak az adatokban, amelyeken érdemes lenne javítani.

A Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterület eredményeit bemutató Csath Magdolna professzor elmondta, hogy kutatásukban érintették a társadalmi versenyképesség területét is. Amíg a pénzügyi stabilitás kapcsán folyamatosan javuló tendenciákat tapasztalhatnak a kutatók, addig a humántőke és az innováció területén továbbra is jelentős a lemaradásunk. Például jóval az uniós átlag alatt költünk GDP-arányosan kutatás-fejlesztésre, de a felnőttképzésben való részvétel aránya is jóval alacsonyabb hazánkban, mint az EU-átlag.

A Jó Állam Jelentés Közösségi jóllét hatásterületét Báger Gusztáv professor emeritus mutatta be. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy számos területen tapasztalható előrelépés a korábbi évekhez képest: jelentősen növekedett például a havi nettó átlagkereset, csökkent a gyermekekre vonatkozó jövedelmi szegénység kockázata és növekedett a teljes termékenységi arányszám, valamint a gazdaságilag aktív munkavállalók aránya. A szakember a fejlesztendő területek közé sorolta az oktatást és az egészségügyet.

„A fenntarthatósággal azért is érdemes foglalkozni, mert például az éghajlatváltozásnak Magyarországra nézve is jelentős következményei vannak” – mondta Hetesi Zsolt tudományos főmunkatárs a Fenntarthatóság hatásterület bemutatásakor. A szakember elmondta, hogy a természeti erőforrásaink fokozatosan fogynak, ezért nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az ökológiai gazdálkodásra, a védett területek számának növelésére. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy 50 százalékra nőtt a hulladék feldolgozás aránya és csökkent az egy főre eső hulladék mennyisége.

A Jó Állam Jelentés Demokrácia hatásterületét bemutató Cservák Csaba tudományos főmunkatárs elmondta, hogy olyan területeket vizsgáltak, mint például a politikai részvétel aránya, a társadalmi párbeszéd előmozdítása, a politikai pártokba vetett bizalom mértéke, vagy a sajtószabadság helyzete. A hatásterület dimenziói közül előrelépés tapasztalható a politikai részvétel és a társadalmi kapcsolatok előmozdításában, a politikai verseny és a demokratikus joggyakorlás biztosításában. A jelentés szerint azonban a sajtószabadság és szólásszabadság biztosítása fejlesztendő területnek minősül.

Több vonatkozásban mérhető előrelépés a Hatékony közigazgatás hatásterületen is. Kádár Krisztián c. egyetemi docens elmondta, hogy pozitív fejlemény a közigazgatási ügyintézési csatornák növekvő kínálata, a csökkenő ügyfélteher, a közszolgálat személyi állományának kor szerint kedvezőbb összetétele. Utóbbi esetében azonban még mindig jelentős a fluktuáció és az elektronikus ügyintézés ismertsége is még elég alacsony szintű.

A konferencián a jó kormányzás statisztikai mérésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekről is szó volt. Szentgyörgyi Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője elmondta, hogy olyan nagy szervezetek is végeznek kormányzati teljesítményértékelést, mint például a Világbank, az OECD, az EUROSTST vagy az IMF.

A kétnapos rendezvényen a Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó speciális jelentéseket is bemutatják.

A Jó Állam Jelentés idei változata hamarosan elektronikusan is elérhető lesz az NKE honlapján.”

Forrás:
Mérlegen a jó állam; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. december 5.
Konferencia: Program és Prezentációk (feltöltés alatt)

Lehet kisebb a növekedés, ha a gazdaság szerkezete jobb lesz

„A következő években a minőségi változásokra kell helyezni a hangsúlyt a gazdaságpolitikában – jelentette ki Varga Mihály a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által rendezett „Vállalkozók Napja” díjkiosztón.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: lehet akár 3 százalék is a gazdasági növekedés, az elsődleges cél, hogy a gazdaság szerkezete, a növekedés összetétele legyen jobb, ehhez versenyképességben, hatékonyságban, minőségben kell javulni.

Varga Mihály kiemelte: a vállalkozások egyre jobb környezetben működhetnek Magyarországon, a gazdaság 5 százalék felett bővül, csökkennek az adó- és adminisztrációs terhek, nőnek a beruházások és a fogyasztás is. Gazdaságtörténeti jelentőségű a 2016-ban megkötött hatéves adócsökkentési és béremelési megállapodás, amelynek hatása a gazdasági növekedésre százalékpontban mérhető – tette hozzá.

Mint mondta, a megállapodásnak köszönhetően az idei év januárja és szeptembere között közel 12%-kal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, míg a munkáltatói járulékok 27%-ról az idei évre 19,5%-ra csökkentek, jövőre pedig tovább mérséklődnek. A tárcavezető kifejtette: az Unió legalacsonyabbjának számító 9 százalékos mértékű társasági adó 150 milliárd forintot hagyott a mintegy 580 ezer hazai vállalkozásnál, a kisvállalkozásoknak még kedvezőbbé és még egyszerűbbé vált az adózása, és az Európai Unió országai közül Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó mértéke.

A VOSZ elnökségének döntése alapján az Év Vállalkozója elismerésben hatvannégyen részesültek, és a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat is kiosztották. A pénzügyminiszter elismerő oklevelét három vállalkozó vehette át, Magyar Gazdaságért Díjban kilencen részesültek.”

Forrás:
Lehet kisebb a növekedés, ha a gazdaság szerkezete jobb lesz; Pénzügyminisztérium; 2018. december 7.

A Debrecen 2030 program alapvetően változtatja meg a keleti régiókban élők mindennapjait

„Alapvetően változtatja meg a keleti régióban élők mindennapjait a Debrecen 2030 program, amelynek célja, hogy a hajdú-bihari megyeszékhelyet 12 éven belül az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá tegye – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Debrecen északnyugati gazdasági övezete ipari és infrastrukturális beruházásainak előkészítése, megvalósítása érdekében együttműködési, támogatási megállapodást írt alá a miniszter Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével.

Palkovics László elmondta, a megállapodás alapján a kormány 130 milliárd forinttal támogatja a közúti és vasúti fejlesztéseket, valamint a közműberuházásokat.

Papp László kiemelte, Debrecen történetének legnagyobb összegű támogatását írták alá, és hozzátette, a város növekedésének alapja a gazdaság, az elmúlt három évben 500 milliárd forint működőtőke érkezett a városba, és 6000 új munkahelyet hoztak létre.

Az innovációs és technológiai miniszter kitért arra, hogy a kormány az önkormányzatokkal kötött megállapodások révén segíti a magyar települések és vonzáskörzetük fejlődését. Példaként említette a fővárosi önkormányzattal nemrégiben aláírt mintegy ezer milliárd forintos fejlesztési csomagot, a 23 megyei jogú városra kiterjedő Modern Városok Programot, amely 3500 milliárd forint forrást tartalmaz, valamint a Magyar Falu Programot.

Palkovics László szólt arról, hogy a kormányzati szándék megvalósíthatóságának egyik legfontosabb visszajelzése a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi beruházási hajlandósága, 2018-ban ennek leglátványosabb példája a BMW beruházási döntése volt. A nemzetközi nagyvállalatok beruházásaik révén új munkahelyeket teremtenek, fejlett technológiát, munkakultúrát hoznak, segítik a kis- és középvállalatok fejlődését Magyarországon.

Debrecenben az elmúlt időszakban stratégiailag kiemelt iparágakban, a járműipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia, az infokommunikáció területén valósultak meg jelentős beruházások, és a városban lesz a tervezett hat Science Park egyike – mondta a miniszter.

Papp László polgármester rámutatott arra, hogy Debrecen fejlődése az egész régió versenyképességét javítja. Kitért arra, hogy célul tűzték ki a lakosság számának növekedését, szeretnék, ha elérné a 300 ezret. Hozzátette: a városban jelenleg 70 ezer diák tanul, a munkaerőt az oktatási intézményeikre építve kívánják biztosítani, 2030-ra a városban tanulók száma elérheti a 100 ezret.
…
Papp László kérdésre válaszolva elmondta, terveik szerint Debrecen a fejlesztések révén régióközpont lesz, és erősödni fog az iskolaváros jellege.”

Forrás:
A Debrecen 2030 program alapvetően változtatja meg a keleti régiókban élők mindennapjait; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. december 5.

Az Országgyűlés több mint negyven javaslatról fog dönteni a héten

„Az Országgyűlés hétfőtől csütörtökig tartó négynapos üléssel zárja aktuális őszi ülésszakát. A képviselők szerdán több mint negyven javaslatról döntenek.
A parlament honlapján elérhető napirendi indítvány alapján az ülés hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Az interpellációk ezúttal is az első ülésnapon hangozhatnak el, ezúttal hatvan percben, hasonlóan az azonnali kérdésekhez, míg a kérdésekre harminc perc áll majd rendelkezésre.

A Ház kedden reggel ugyancsak napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd a másnap elfogadni tervezett javaslatok utolsó, a benyújtott indítványok módosításairól szóló vitáit folytatja le.

Szerdán délelőtt szavazásokkal indul az ülésnap. A parlament ekkor hozhat törvényt
* a közigazgatási bíróságokról,
* a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról,
* a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők otthonteremtéséről,
* a kormányzati igazgatásról,
* a 2021-es népszámlálásról,
…
valamint az állami magasépítési beruházások megvalósításáról.
A fentieken kívül számos, már meglévő jogszabályon is módosíthatnak, így például változhat az agrártörvény, valamint a munka törvénykönyve is.

A határozathozatalok után az éghajlatváltozás kihívásairól tartanak ötórás időkerettel kiírt politikai vitát az LMP kezdeményezésére.

Az Országgyűlés téli ülésszaka – a parlament honlapján elérhető ülésterv alapján – csütörtökön ér véget. A képviselők ekkor három, az igazságszolgáltatást érintő javaslatról tárgyalnak: a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség tavalyi évről szóló beszámolója kerül terítékre.”

Forrás:
Sűrű programmal zárják az évet a törvényhozók; Világgazdaság/MTI; 2018. december 9.
Lásd még:
Az Országgyűlés napirendi javaslata; Országgyűlés Sajtóirodája; 2018. december 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Elkészült Magyarország Digitális Sport Stratégiája

„Már januárban dönthet a kormány a Digitális Sport Stratégiáról, melyről fórumot rendeztek az Új Hidegkuti Nándor Stadionban.

A sportstratégia tervezete a Digitális jólét program 2.0 keretében készült el. A pénteki rendezvényen Dénes Ferenc, a Digitális Sport Tudásközpont vezetője, Fazekas Attila sportért felelős helyettes államtitkár, valamint a két szakmai partner, a Testnevelési Egyetem és a Debreceni Egyetem képviselői tartottak előadást annak különböző területeiről. Az előadások során is a digitalizáció pozitív hatásait, lehetőségeit emelték ki az előadók.

Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektorhelyettese arról beszélt, hogy külföldön egyes szövetségeknél már nem csupán egy-egy mérkőzésen vagy egyéb sporteseményen történteket elemző programokat használnak, hanem olyanokat is, melyek feladatokat javasolnak a jobb eredmény eléréséhez. Az e-sport külön téma volt a fórumon, és külön szegmensét képezi a stratégiának is. Kimutatások szerint az országban 3,5 millióan vannak, akik rendszeresen űznek digitális játékokat.

Százoldalas munka készült el, amit véleményezésre küldenek a sportági szövetségekhez, egyesületekhez, emellett pedig már egy feladatkijelölő kormányhatározat tervezete is elkészült. Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője bízik benne, hogy január második felében dönthet róla a kormány.

„A stratégiák fontosak, de a kormány a határozatában határozza majd meg a cselekvése kereteit, jelöli ki a feladatok felelőseit és azok végrehajtásának határidőit” – jegyezte meg a DJP szakmai vezetője, aki azt is hozzátette, hogy márciusig valamennyi sportági szövetséghez ellátogatnak, és egyeztetnek velük arról, hogy sportági stratégiáikban milyen szerepet szánnak a digitalizációnak. Fontosnak nevezte, hogy a szövetségek fogékonyak legyenek, a digitalizáció beépítésében, felhasználásában pedig segít majd nekik a Digitális Sport Tudásközpont.

Fazekas Attila sportért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az Emmi szakállamtitkársága adta a szakmai hátteret a DJP keretei között kidolgozott digitális sportstratégia tervezetének kialakításához. A digitális stratégia bevezetésében rejlő lehetőségekről példaként említette, hogy cél egy olyan adatbázis kialakítása, melyen keresztül a rendszeresen szabadidősportot űzők regisztrálhatnák magukat, a regisztrációjuk segítségével egy másik adatbázisból hasznos információkat kaphatnának, melyek megkönnyítenék és segítenék a sporttevékenységüket. Mint mondta, a stratégiának négy szegmense van, a felnőtt versenysport, az utánpótlássport, a szabadidősport és az e-sport, és mind a négy esetében külön intézkedéseket javasol a tervezet”

Forrás:
Elkészült Magyarország Digitális Sport Stratégiája; SG.hu/MTI; 2018. december 7.

Fővárosi Önkormányzat: A főváros sikeresen be fogja fejezni az elektronikus jegyrendszer projektet

„​Az elektronikus jegyrendszer projektje kapcsán a főváros teljes egészében ura a helyzetnek, a projektet a főváros sikeresen be fogja fejezni, a szállítói szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár – hangzott el Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettes, Borbély Lénárd és Wintermantel Zsolt fővárosi képviselők szerdai sajtótájékoztatóján.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, fővárosi képviselő emlékeztetett rá: a Fővárosi Önkormányzat évekkel ezelőtt döntött az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről, amelyhez hitelfelvételre volt szükség. A projektet a BKK bonyolította le, a törvények és a jogszabályok betartásával, a hitelfelvétel szempontjait is figyelembe véve kiírta a közbeszerzési eljárást, a nyertes feladata volt a rendszer bevezetése, a szükséges eszközök legyártása. Ez nagyrészt meg is történt, a projekt hét fázisából négy megvalósult. Azok a tárgyi eszközök és szoftverek, amelyeket kifizettek, a későbbiekben a projekt során felhasználhatók – hangsúlyozta Borbély Lénárd. Semmiféle pénzügyi veszteség nem érte, nem érthette a fővárost, „akik ezt harsogják, magukból indulnak ki, hiszen a 2010 előtti városvezetés kötött hátrányos és káros szerződéseket”, például az Alstommal – jegyezte meg. Úgy fogalmazott: Tarlós István a megoldások embere, amióta ő vezeti Budapestet, minden projekt sikeresen befejeződött, a főváros saját erejéből vagy az állammal összefogva. Hangsúlyozta: a fővárosi elektronikus jegyrendszert is be fogják vezetni, a MÁV-ot és a Volánt is magába foglaló nemzeti platformhoz csatlakozva, így az komplexebb, a budapestiek számára kényelmesebb rendszer lesz.

Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón kitért rá: a projekt során két szerződést kötöttek, a Főváros az EBRD-vel szerződött a finanszírozásról, a BKK pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel. Hangsúlyozta: a főváros azokkal a kérdéskörökkel foglalkozott, amelyek előbbihez kötődtek. A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak, a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja. „Ilyen értelemben tudtuk, hogy csúszik a projekt, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz” – jegyezte meg. A szerződésmódosítás azonban nem tudott létrejönni, ősszel már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a Főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható. Bagdy Gábor hozzátette: történt még egy malőr, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe. Bagdy Gábor megemlítette: egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.

Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere, fővárosi képviselő a sajtótájékoztatón visszautasította Horváth Csaba szocialista politikus állítását, tévedésnek nevezte, hogy veszteség érne az elektronikus jegyrendszer projekt kapcsán a fővárost. Emlékeztetett rá, hogy a 2010 előtti városvezetés által az Elektra nevű elektronikus jegyrendszerre tíz éven át elköltött több százmilliós tanácsadási szerződések és tanulmányok miatt érte kár a fővárost, hiszen azokból egyetlen mondatot sem tudott felhasználni a 2010-ben megalakult BKK. Megemlítette, hogy az előző városvezetés idejéből származó, a 4-es metróhoz kapcsolódó ügyek miatt is érheti kár a fővárost. Az alagutat fúró Bamco konzorciummal összesen 35 peres eljárása volt a fővárosnak és a BKK-nak, amelyekből hét még folyamatban van, ezek közül pedig a legnagyobb tétel 35 millió eurót jelent. Az Alstommal szemben pedig 29 millió eurós követelése van a BKV-nak, a céggel a 2010 előtt a metrókocsik beszerzésére kötött szerződést is fel kellett mondani és újrakötni. ”

Forrás:
A főváros sikeresen be fogja fejezni az elektronikus jegyrendszer projektet; Szűcs Somlyó Mária; Budapest portál; 2018. december 5.
Lásd még:
BKK: sajtóközlemény az elektronikus jegyrendszer projekt (AFC) üzemeltetési költségeivel kapcsolatban; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2018. december 7. (PDF)

Fővárosi Önkormányzat: Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes közleménye

„A szerdai rendkívüli közgyűlésre készített, az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos tájékoztató kapcsán megjelent, teljesen – valószínűleg szándékosan – félreértelmezett kijelentések kapcsán a következő világos állításokat kell tennem:

  1. Tarlós István minden korábbi kijelentésével egybehangzóan kezdeményezi Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató felmentését. Erre a következő, várhatóan január végi, rendes közgyűlésen kerül sor.
  2. A Főváros vezetését a BKK felelős vezetői az utóbbi két hónapban rendszeresen arról tájékoztatták, hogy a szállítóval való egyeztetések a megoldás állapotában vannak, a megállapodás a küszöbön áll (pl. 2018. nov. 9.). Ez a kincstári optimizmus utólag teljesen megalapozatlannak bizonyult.

”

Forrás:
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes közleménye; Budapest portál; 2018. december 8.

Informatika, távközlés, technika

Az 5G-s technológia egyelőre még csalódást keltő teljesítménnyel döcög

„A nagy cégek igyekeztek átütő erejű bemutatót tartani, azonban az óriási lehetőségekkel bíró 5G-s technológia egyelőre még csalódást keltő teljesítménnyel döcög.

Az utóbbi napokban Hawaii van a média figyelmének középpontjában. Itt mutatta be az 5G-képes Snapdragon 855 csúcslapkát és az 5G-s modemet a Qualcomm, illetve más óriáscégekkel közösen sokat beszélt az 5G-ről, a jövőbeli hálózatokról, technológiákról. A OnePlus Európába elsőként hoz 5G-s mobilt, a Samsung pedig egy 5G-s demótelefont is gyártott a mostani rendezvényre. Az 5G valóban nagyon sokat ígér, az óriáscégek pedig igyekeztek átütő erejű demót tartani, miután számos régióban sikeresen hajtottak végre 5G-s videohívásokat élesben, igazi kereskedelmi hálózatokon.

A The Verge azonban felhívta rá a figyelmet, hogy aki arra számított, hogy eldobja az agyát, annak nagyot kellett csalódnia. A gyártók demóterületeket állítottak fel, ahol 5G-s antennákkal és prototípusokkal igyekeztek bemutatni a szenzációs sebességeket. A valóságban azonban olyan teljesítményeket kaptak, amelyek még egyes 4G-s kapcsolatoknál is gyengébbek.

Az 5G 1 Gbps-nál is gyorsabb adatátvitelt ígér, akár a 10 Gbps is összejöhet. Az eseményen azonban az eszközök csak 130 – 140 Mbps-ot tudtak összehozni. Természetesen a Qualcomm, az Ericsson, a Samsung és a Verizon mind limitált frekvenciákkal, egyéb nehézségekkel és állandó optimalizációkkal kellett küszködjenek, tehát bőven van még feladatuk, mire sikerül az 5G valódi erejét elérhetővé tenniük.

A gond viszont az, hogy a kezdeti gyenge eredmények csalódásokat okozhatnak, és pont az 5G legnagyobb erényét, a szenzációs sebességet nem sikerül igazán csillogtatni. Mindez azt jelenti, hogy sokat kell még várnunk, mire az 5G-ben rejlő lehetőségeket a mindennapokban is élvezhetjük. ”

Forrás:
Nagyon türelmesnek kell lennünk az 5G-vel; Harangi László; PC World; 2018 december 7.
AT&T and Verizon tried to demonstrate 5G in Hawaii, and failed bigtime; Sean Hollister; The Verge; 2018. december 4.

A konnektivitás javítása: az EU elfogadta a távközlési reformot

„A Tanács a mai napon elfogadta azokat a új uniós távközlési szabályokat, amelyek célja, hogy előmozdítsák az 5G-nek és más új generációs hálózati technológiáknak a gyors kiépítését Európában, serkentsék az élvonalbeli innovációt és erősítsék a fogyasztóvédelmet az elektronikus hírközlés területén. Az ide tartozó két jogszabályban, vagyis az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) módosított megbízatásában továbbá egy életmentő lakossági riasztó rendszerre, valamint az EU-n belüli hívások és szöveges üzenetek maximális díjaira vonatkozó rendelkezések is szerepelnek.

A reform az EU azon törekvéseinek alapköve, hogy mindenki számára rendkívül jó minőségű vezetékes és mobil összeköttetéseket biztosítson, ami kulcsfontosságú tényezőnek tekinthető a globálisan versenyképes gazdaságok és a modern, befogadó társadalmak szempontjából.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex
A Kódexben foglalt intézkedések célja a verseny ösztönzése és a beruházások serkentése a rendkívül nagy kapacitású hálózatok terén. A Kódex kiterjed a spektrumfelosztásra, az üzemeltetők hálózatokhoz való hozzáférésére, valamint az összes hálózati szolgáltató szimmetrikus szabályozására meghatározott helyzetekben.

A Kódexnek köszönhetően javul a fogyasztók védelme. A fogyasztóvédelmi szabályok ezentúl például az interneten keresztül nyújtott szolgáltatásokra, többek között az üzenetküldő alkalmazásokra is vonatkoznak majd. A tagállamoknak emellett szabályokat kell bevezetniük az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kötelességszegése esetén nyújtandó kompenzációra vonatkozóan.

A 112-es európai segélyhívó szám sikeres bevezetését követően, illetve építve egyes uniós országok kedvező tapasztalataira, az összes uniós tagállam létre fog hozni egy lakossági riasztó rendszert polgáraik védelmének fokozása érdekében. Ez a „fordított 112-es” rendszer figyelmeztetést fog küldeni az emberek mobiltelefonjára a lakókörnyezetükben bekövetkezett természeti katasztrófák, terrorista támadások vagy más súlyos veszélyhelyzetek esetén. Az új rendszert a Kódex hatálybalépésétől számított három és fél éven belül létre kell hozni.

A BEREC-rendelet
A BEREC – mely az EU egy szabályozói szerve – jelentős segítséget nyújt majd a tagállamoknak a rendkívül nagy teljesítményű hálózatok kiépítésében, és hozzájárul majd a Kódexben megállapított szabályozási intézkedések zökkenőmentes és következetes alkalmazásához.

Az EU-n belüli hívásdíjak csökkentésére vonatkozó új szabályok értelmében a fogyasztók saját országukból kiskereskedelmi áron percenként legfeljebb 19 centes díj ellenében indíthatnak majd vezetékes vagy mobil hívásokat a többi uniós tagállamba. Az EU-n belüli szöveges üzenetek díja pedig legfeljebb 6 cent lehet majd üzenetenként. Az új árkorlátozások már 2019. május 15-én érvényben lesznek.

A jogalkotási folyamat és a következő lépések
A Tanács mai szavazásával lezárult a jogalkotási eljárás mind a Kódex (amely egy irányelv), mind a BEREC-rendelet vonatkozásában. Az Európai Parlamenttel 2018. június 5-én előzetes megállapodás született mindkét szöveggel kapcsolatban, a parlamenti szavazásra pedig 2018. november 14-én került sor. A jogi aktusokat december 12-én mindkét intézmény aláírja, és december 17-én megjelennek az EU Hivatalos Lapjában. Mindkét jogszabály a kihirdetése után 3 nappal lép hatályba.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) létrehozásáról szóló rendelet
Gyorsabb és jobb hálózati összekapcsoltság az EU-ban: a tagállamok jóváhagyták a távközlési reformot (sajtóközlemény, 2018. június 29.)
Elektronikus Hírközlési Kódex
Európai digitális egységes piac
Ülések”

Forrás:
A konnektivitás javítása: az EU elfogadta a távközlési reformot; Európai Tanács; 2018. december 4.

December közepétől országszerte elérhető lesz a SZIP Mobil

„December közepétől a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretén belül országszerte előfizethető lesz a mobilszolgáltatóknál a 4G hálózaton a SZIP Mobil mobilinternet csomag – jelentette be Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A SZIP Mobil mindhárom szolgáltató 4G hálózatán nyújt kiemelkedő minőségű, a vezetékes szolgáltatás színvonalát megközelítő másodpercenként 30 megabit sebességű vezeték nélküli internetet – ismertette. A program beruházásainak összértéke mintegy 150 milliárd forint, a SZIP-nek köszönhetően eddig országosan közel 500 ezer új végpont vezetékes kiépítése fejeződött be.

Kiemelte: a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar emberek, a helyi közösségek, és a vállalkozások a digitalizáció nyertesei legyenek. Ennek alapvető feltétele a korszerű hálózat kiépítése – állapította meg Kara Ákos.

A SZIP Mobil szolgáltatás során elsősorban azokra a háztartásokra fókuszálnak, ahol a vezetékes pontok kiépítése még zajlik.

Kara Ákos közölte: 2019 januárban indul a SZIP 2.0, amiben elsősorban az optikai hálózatok fejlesztésére fókuszálnak, cél a legalább 100 Mbs sávszélesség kiépítése.

Kiemelkedően fontosnak nevezte az 5G teszthálózat magyarországi elindítását, amin jelenleg dolgoznak, az egyeztetések folyamatosak. Az 5G teszthálózat megteremtése az innovációt és Magyarország versenyképességét erősíti – tette hozzá.

A tájékoztatás szerint a SZIP Mobil szolgáltatás díja és tartalma szolgáltatónként eltérhet, de nem haladja meg a 10 990 forintot. Az előfizetőknek az eszközök telepítését a szolgáltatók a megrendeléstől számítva legfeljebb 15 napon belül elvégzik.

Kövesi Gabriella, a Magyar Telekom szabályozási igazgatója elmondta: a cég hálózatfejlesztéseivel járul hozzá a kormányzati célkitűzések teljesítéséhez, a korszerű infrastruktúra alapvető feltétele annak, hogy a magyar emberek, vállalkozások, települések a digitalizáció sikeres szereplői legyenek. A Telekom vezetékes hálózata mostanra országszerte 3,4 millió, másodpercenként 30 megabit sebességű elérést biztosít, ebből 913 ezer gigabit sebességre képes optikai elérés. Nem terveznek már olyan hálózatfejlesztést, ami nem gigabitképes – mondta.

Budai Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a vállalat célja a digitális korlátok lebontása, hogy az internet-online világ előnyei mindenkihez eljussanak. A cél eléréséhez fontosak a hálózatfejlesztések, az országos lefedettség folyamatos bővítése mellett kiemelten kezelik a jövő hálózatainak építését. Példaértékűnek nevezte, hogy minden magyarországi szolgáltató és a kormányzat együttműködik annak érdekében, hogy a szupergyors internet hozzáférést elérhetővé tegye az ország teljes területén.

Kőrösi Gábor, a Telenor Magyarország Zrt. szabályozási és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, hogy a magyar mobilhálózatok nem csak Európában, hanem világszinten is a legjobbak, akár helyettesítői is a fix hálózatoknak.”

Forrás:
December közepétől országszerte elérhető lesz a SZIP Mobil; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. december 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A kutatás-fejlesztés árnyoldala

„Általában megkérdőjelezhetetlen igazságként szokás kijelenteni, hogy a kutatás-fejlesztésbe és innovációba való befektetés a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú tényezője. Hazánkban a k+f-et sokan egyfajta varázsigeként használják, amikor FDI-beáramlásról van szó, és minden ilyen jellegű projekt elnyerése automatikusan jelentős sikerként jelenik meg a kommunikációs felületeken. Arról sokkal kevesebb szó esik, hogy egyes k+f vonatkozású beruházási projekteknek akár negatív mellékhatásai is lehetnek a fogadó ország gazdaságára nézve.

A beruházást végrehajtó multik rendszerint magukhoz vonzzák a legjobb mérnököket és tudósokat. A helyi vállalatok és kutatóintézetek számára a maradék szakemberállomány lesz csak elérhető. Előfordulhat, hogy a multinacionális vállalat olyan területre összpontosítja kutatási-fejlesztési tevékenységét, amely az adott ország gazdasága szempontjából kevésbé jelentős. Végül pedig kockázatot jelenthet az is, ha a multinacionális vállalat beruházása révén létrejövő k+f-központ zárt egységként működik, alacsony szintű tudástranszfer mellett, alig kapcsolódva a helyi szereplőkhöz. Minden jel arra mutat, hogy a hazai befektetésösztönzés ezeket a potenciális negatív hatásokat egyelőre nem vizsgálja.

Ennél a pontnál érdemes legjobb gyakorlatként megemlíteni Írország példáját. A kelta tigris az elmúlt hét évben minden alkalommal az első helyen végzett az FDI-áramlások elemzésére szakosodott Plant Location International (IBM) szervezet azon rangsorában, amely a beruházás által teremtett munkahelyek értéke alapján helyezi el az egyes országokat. A stabil kimagasló teljesítmény részben annak az eredménye, hogy Írország a technológiáit fejlesztő vállalatokra összpontosít.

Az ír gazdaság a 2000-es évek fordulóján lépte meg azt a szintet, amely előtt most Magyarország áll. Nevezetesen, hogy a teremtett munkahelyek száma helyett egyre inkább a minőségük kerül előtérbe. Új módszerek váltak szükségessé az egyes beruházási projektek értékelésében. Írország ezért olyan szempontrendszert vezetett be, amelynek alapján meghatározzák, hogy egy új projekt esetében milyen szintű szolgáltatásokat nyújt a szervezet a cégnek, és milyen támogatási csomagot kínál. Az ír megoldás szintén értékeli, hogy a multinacionális cégek helyi leányvállalatai milyen szintű k+f-tevékenységet folytatnak. Tekintettel a hazai gazdaság helyzetére, az egyes régiókban, iparágakban és szakterületeken tapasztalható munkaerőhiányra, érdemes lenne a hazai befektetésösztönzésnek – az ír példát követve – célzottan csoportosítania az erőforrásokat. Bizonyos esetekben ez abban is megmutatkozhatna, hogy egyes beruházási projektekben (például alacsony hozzáadott értékű gyártási tevékenység munkaerőhiánnyal küzdő régióban) az ügynökség nem kínálja fel teljes szolgáltatáspalettáját az ügyfélnek.

Bár a kutatásra-fejlesztésre fókuszáló beruházások esetében többet számít a mennyiségnél a minőség, ezzel együtt talán meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő támogatási és adókedvezmények ellenére nem tapasztalható a k+f-intenzív FDI tömeges beáramlása Magyarországra. Minden valószínűség szerint e mögött a hazai innovációs rendszer gyengeségei is meghúzódnak. Innovációs ökoszisztémát építeni nyilvánvalóan sokkal nehezebb és időigényesebb, mint új támogatási formákat és adókedvezményeket bevezetni, ám enélkül Magyarország nem válhat a régió egyik gyártási központjából a térség tudásközpontjává. Az ír gyakorlathoz hasonlóan érdemes lenne a befektetési ügynökség és az innovációs rendszer szereplői közti kapcsolatot, együttműködést és információáramlást is erősíteni.

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a multinacionális cégek mellett a magyar kis- és közepes vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése sem szorulhat háttérbe. A vonatkozó szakirodalom szerint a tudásintenzív FDI közvetlen pozitív hatásai erősebbek, ha a multinacionális cég leányvállalatának tervezett k+f-tevékenysége kiegészíti a helyi cégek hasonló folyamatait. Érdemes lenne tehát megvizsgálni annak lehetőségét, hogyan tudja a hazai állami befektetésösztönzés támogatni a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét, például kapcsolati hálójának felajánlásával.”

Forrás:
A kutatás-fejlesztés árnyoldala; Goreczky Péter; Világgazdaság; 2018. december 7. (a szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője)

Tévedés, hogy van tökéletes ügyfélszolgálat emberek nélkül

„Az év vége hagyományosan a kiskereskedelem crescendója. Az üzletek az év utolsó negyedében bonyolítják le forgalmuk több mint egyharmadát, a Black Friday pedig önmagában a negyedik negyedéves online vásárlások több mint 20 százalékát adja. Amikor az év utolsó két hónapjában megnövekvő forgalom gyakorlatilag felrobbantja az internetes és a hagyományos áruházakat, az az ügyfélszolgálatok leterheltségét is a végletekig feszíti. Ez pedig fokozottan nagy kihívás elé állítja az ügyfélszolgálatokat, mert több tízezren hiányoznak a szektorból. Ha pedig nincs, aki a call center deskben ül, nem működhet a call center sem, ami súlyos bevételkiesést okozhat a kereskedőknek.

De miért van szükségünk egyáltalán ügyfélszolgálatokra?
Az ügyfélszolgálat azon a primer funkción kívül, hogy áthidalja a fizikai korlátokat a vásárló és a kereskedő között, biztosítja az emberi jelenlét és támogatás érzését. Ez utóbbi sokak számára talán nem nyilvánvaló előny, ám az ügyfélelégedettség-mérések eredményei egyöntetűen alátámasztják, hogy szinte mindig elégedettebben tesszük le a telefont, ha nem egy géppel, hanem egy embertársunkkal beszéltünk.

Az utóbbi évek fejlesztései nem éppen ebbe az irányba mutatnak.
A forgalom jelentős része a hagyományos technológiai megoldásokról (TDM) az internetalapú kommunikációra terelődött át, összefüggésben azzal, hogy az utóbbi évtizedben felnőtt egy generáció, amelynek interakciói immár jelentős részben az online térben történnek. Már hosszú ideje folynak kísérletek a mesterséges intelligenciának (AI) az ügyfél-kommunikációban való alkalmazásáról is, és néhány nagyvállalat már használja is ezt a technikát, ám az AI-nak van egy kulcsjellemzője, ami alapvetően korlátozza az alkalmazásának lehetőségeit.

Az AI mindig csak egy adott doménen (fogalomkörön) belül, ahhoz kapcsolódóan tudja automatizáltan építeni a saját tudását, azonban egy másik doménbe áthelyezve ez a tudás irrelevánssá válik, és elölről kell kezdeni a tanulási folyamatot. Például egy sakkozni tanított mesterséges intelligencia nem tudja alkalmazni a begyűjtött tudását (azaz nem lesz használható) egy elektronikai eszközöket árusító vállalat ügyfélszolgálati programjaként.
Mindehhez – nem csak a hazai viszonyokhoz mérten – extrém magas fejlesztési költségek társulnak. Iparági becslések szerint egy AI-program kifejlesztése akár a 400 ezer dollárt is elérheti.

Manapság sokat beszélnek ilyen irányú fejlesztésekről, jól működő sikersztorikat azonban csak elvétve és csak nagyon behatárolt felhasználási területek esetében láthatunk. Mivel pedig az úgynevezett a value for money balansz kulcsfontosságú a kereskedelmi szektorban is, az AI használata előre láthatóan még jó ideig nem lesz általános. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy ami ma nagyon költséges, nem feltétlenül lesz az tíz év múlva.

Persze az emberi erőforrás kiváltásához és általánosságban a hatékonyságnöveléshez nem feltétlenül szükséges high end digitális technológia, a telefonos ügyfélszolgálatok automatizálásában is figyelemre méltó költségcsökkentési potenciál rejtezik. Az úgynevezett önkiszolgáló, programozott, telefonhívás-alapú automatizáció kiválóan alkalmazható például rendszeresen felmerülő, repetitív ügyfélkérdések és -problémák (FAQ) kezelésére. Az ilyen rendszerek óriási előnye, hogy a hét minden napján huszonnégy órában használhatók, a hiba valószínűsége gyakorlatilag nulla, nincs távolmaradás, sem betegszabadság, ennek eredményeként pedig akár 95 százalékkal is csökkenthető egy call centeres hívás költsége. Ám ezeket a rendszereket is csak a repetíció egy meghatározott fokáig érdemes fejleszteni, egy a bonyolultabb ügyfélkéréseket is kezelni hivatott automatizált rendszer kiépítése nemcsak hogy rendkívül drága, de magában hordozza a hiba lehetőségét is.

Mindezek alapján milyen lehetőségeik vannak az ügyfélszolgálatot üzemeltető vállalatoknak arra, hogy jó ráfordítási aránnyal minőségi szolgáltatást nyújtsanak? Egyszerű a válasz: az emberi faktor megtartása és az ideális arány megtalálása a technológiai eszközök, az automatizált technológia és az emberi munkatársak tudatos és célirányos allokálásában.
A call centereket továbbá minél nagyobb mértékben integrálni kell a vállalat folyamataiba; ez már létező trend, de ideális esetben minden egyes, ügyfélszolgálatot üzemeltető cégnél meg kellene valósulnia. Mindenekelőtt pedig olyan munkaerőt kell alkalmazni, aki magas szinten ismeri a vállalat termékeit, és az ügyfelekkel való kommunikációban is értéket tud teremteni. Ez azonban nem történik csak úgy magától, a munkaerőt képezni kell, és meg is kell tartani, egyszóval: a humán erőforrást meg kell becsülni.

Az ügyfélszolgálatot üzemeltető vállalatoknak tehát ezek alapján kell megtalálniuk a saját profiljukhoz illő megoldásokat. Egy dolog bizonyos: a digitalizáció és az automatizáció ugyan sok esetben lényegesen gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá tudja tenni a folyamatokat, de minden esetben elérkezik az ügyfélkezelésben az a pont, amelyet átlépve már ismét a humán faktorra lesz szükség.”

Forrás:
Tévedés, hogy van tökéletes ügyfélszolgálat emberek nélkül; Megyeri Attila; Világgazdaság; 2018. december 7. (A szerző az Arenim Technologies Kft. ügyvezetője és műszaki igazgatója)

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. december 3-december 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Előzetes tájékoztató

FMS RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE „5-ÖS” FÁZIS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/233
Közzététel dátuma: 2018.12.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A frekvenciagazdálkodási rendszer (FMS) fejlesztése „5-ös fázis” szoftverfejlesztési szerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás

MSEA LICENSZEK BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.01.03.
Microsoft Enterprise Agreement (MSEA) licenszek beszerzése adásvételi szerződés keretében az alábbi fő mennyiségek szerint:
1) M365 E3 FromSA ShrdSvr ALNG SubsVL MVL PerUsr (Original) / AAA-10726 / M365 E3 From SA Original / 1200 db
2) Prjct Std ALNG SA MVL / 076-01912 / Project Standard / 125 db
3) VisioPro ALNG LicSAPk MVL / D87-01057 / Visio Professional / 50 db
4) VisioPro ALNG SA MVL / D87-01159 / Visio Professional / 75
5) VSEntSubMSDN ALNG SA MVL / MX3-00117 / Visual Studio Enterprise Sub MSDN / 1 db
6) SQLSvrEntCore ALNG LicSAPk MVL 2Lic CoreLic / 7JQ-00341 / SQL Svr Enterprise Core / 26 db
7) SQLSvrStdCore ALNG LicSAPk MVL 2Lic CoreLic / 7NQ-00302 / SQL Svr Standard Core / 2 db
8) SQLSvrStdCore ALNG SA MVL 2Lic CoreLic / 7NQ-00292 / SQL Svr Standard Core / 16 db
9) WinSvrSTDCore ALNG SA MVL 2Lic CoreLic / 9EM-00270 / Windows Server STD CORE / 640 db
Lásd bővebben

Ajánlattételi felhívás- NOMAL rendszer kiváltása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/236
Közzététel dátuma: 2018.12.06.
Ajánlatkérő: NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.12.14.
Az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. NOMAL rendszerének kiváltása egy új, az NKM Üzemi IT architektúrájába illeszkedő korszerű allokálási rendszerrel.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
TÁJ – eszközök beszerzése EFOP pályázat keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/233
Közzététel dátuma: 2018.12.03.
Ajánlatkérő: Magyar Vöröskereszt
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; KVENTA Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségü Társaság; NetworKing Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Magyar Vöröskereszt részére informatikai eszközök és szoftverek beszerzése az EFOP-2.2.15-16-2017-00002 azonosító számú és EFOP-1.3.8-17-2017-00015 azonosító számú projektekben.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.030.939,- Ft
Lásd bővebben

Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/234
Közzététel dátuma: 2018.12.04.
Ajánlatkérő: BKÜ Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zártkörűen Működő Részvénytársaság; BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása szolgáltatási szerződés keretében, különös tekintettel az alábbiakra:
Vállalt 1280 db – igénybevétel (jelenleg használt mennyiség) 1730 db hangelőfizetés +50%
Vállalt 900 GB/hó – igénybevétel (jelenleg használt mennyiség) 1300 GB/hó adatforgalom + 50%

hang és hang+mobilinternet előfizetésenként egy mobilkészülékkel, és SIM kártyákkal, 3.4 pontban részletezve
Vállalt 400 GB/hó – igénybevétel (jelenleg használt mennyiség) 1200 GB/hó telemetria adatforgalom +50%
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 162.162.444,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – TKOinfo projekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés a „NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által használt TKOinfo projekt menedzser rendszer fejlesztése és support szolgáltatása” tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 59.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: WEBváltó Számítástechnikai és Internet-adatbanki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
400 db ORACLE Enterprise Edition upgrade 400 NUP szoftver licenc beszerzése és azok egy éves gyártói támogatásának biztosítása adásvételi szerződéssel.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 69.891.877,- Ft
Lásd bővebben

MOBILSZOLGÁLTATÁST MÉRŐ R. FEJLESZTÉSE, TÁMOGATÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: WANDEL-SERVICES SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELOSSÉGŰ TÁRSASÁG
Az NMHH által üzemeltetett mobilszolgáltatás mérő rendszer fejlesztése adásvételi szerződés keretében, terméktámogatás nyújtása 2019.12.31-ig vállalkozási szerződés keretében, valamint egyedi megrendelés alapján további tevékenységek elvégzése legfeljebb 400 mérnökóra vagy a keretösszeg erejéig vállalkozási keretszerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 90.699.455,- Ft
Lásd bővebben

EMMA alkalmazás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/237
Közzététel dátuma: 2018.12.07.
Ajánlatkérő: Szent Lázár Megyei Kórház
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.
Szolgáltatási szerződés a Szent Lázár Megyei Kórházban meglévő és működő Enterprise Multi Medikai Alkalmazás (a továbbiakban: Alkalmazás) használati jogának és informatikai támogatásának biztosítására.
250 db konkurens licensz.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató_GINOP 3.4.5. – CPE router KM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/237
Közzététel dátuma: 2018.12.07.
Ajánlatkérő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.; S&T SERVICES Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő hálózatfejlesztési tevékenységéhez szükséges adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök szállítása, és kapcsolódó rendszertámogatási szolgáltatások teljesítése két optikai uplink-kel (2OUL) rendelkező végponti router beszerzés tárgykörben, legfeljebb nettó 65.710.230.- HUF keretösszeg kimerüléséig, amelyből az eszközökre rendelkezésre álló keretösszeg nettó 63.819.705.- HUF, a supportra rendelkezésre álló keretösszeg pedig nettó 1.890.525.- HUF.
Ajánlatkérő tervezetten 135. db optikai helyszínt kíván megvalósítani, ehhez kapcsolóan tervezetten 135 db két optikai uplink-kel (2OUL) rendelkező végponti routert és a hálózatba kapcsoláshoz szükséges optikai modulokat (várhatóan 2db/router) vásárol a Keretmegállapodás terhére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.710.230,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – projektorok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/237
Közzététel dátuma: 2018.12.07.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság; Euro-Profil Rendszerház Kft.
I. részben:
1 db. nagyteljesítményű előadótermi projektor bérlésének beszerzése a Műszaki leírásban szereplő szállítandó tartozékokkal együtt
II. részben:
20 db. előadótermi projektor bérlésének beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.718.208,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes előz. átláthatósági hird -Sitraffic Scala
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Siemens Mobility Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés a CROCODILE 2.0_HU elnevezésű projekt keretében a Sitraffic Scala forgalomirányító központ fejlesztésére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről. EFOP 3.2.3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Székesfehérvári Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő:Balázs-Diák Kft.
Digitális modellezés és robotika oktatási eszközök
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.367.700,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Visszavonás-Nyomtatók és multifunkciós eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/234
Közzététel dátuma: 2018.12.04.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
FKF Nonprofit Zrt. részére irodai nyomtatási, másolási és lapolvasási szolgáltatások teljes körű, – ennek keretében a szükséges készülékek nyomtatók, multifunkciós eszközök– biztosítása, az eszközök üzemeltetése, valamint nyomatmenedzsment rendszer biztosítása.
Ajánlatkérő jelenleg 241 darab eszközzel – nyomtató és multifunkciós eszköz – rendelkezik összesen 37 budapesti telephelyén.
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást a Kbt. 53.§ (1) bekezdése alapján visszavonja.
Lásd bővebben

BBA- Adatmentő és elemző eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/235
Közzététel dátuma: 2018.12.05.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az eszközcsomag elemei:
1. Winchester dokkoló: 5 db
2. Laptop elemzéshez, helyszíni adatfeldolgozáshoz: 4 db
3. Szerszámkészlet: 5 db
4. Winchester hűtő: 6 db
5. Adattároló számítógép: 1 db
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Könyvvizsgálat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/236
Közzététel dátuma: 2018.12.06.
Ajánlatkérő: NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Könyvvizsgálat beszerzése – NIPÜF Zrt. és a konszolidációba teljes körűen bevont társaságok tekintetében
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Nem érkezett ajánlat.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhely az állami eljárások racionalizálásának alapkérdéseiről (zárókonferencia)

„Projekt száma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, projekt címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

MEGHÍVÓ
A Kilényi Géza Egyetemi kutatóműhely „Az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései” című kutatás ii. szegmensének zárókonferenciája

A 2018. március 1-jével létrehozásra került Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhely, amelynek első kutatása az állami eljárások racionalizálásának alapkérdéseinek vizsgálatára irányul. A kutatás első szegmense a közigazgatási hatósági eljárás karakterisztikájával foglalkozott. Ennek a kutatásnak a következő etapja az I. ütem II. szegmensében a nem klasszikus közigazgatási hatósági eljárások vizsgálatára irányul annak érdekében, hogy a hatékonyság tükrében górcső alá vonjuk az egyes közigazgatási (szak)igazgatási területek eljárási metodikáját.

A kutatásunk második szegmensének tudományos eredményei a Patyi András – Boros Anita (szerk): A hazai közigazgatási eljárások alapvető jellemzői a hatékonyság tükrében című kötetben kerülnek összefoglalásra. A kutatás II. szegmensének zárókonferenciája az így kimunkált kutatási eredmények bemutatására hivatott.

Időpont: 2018. december 18. 9:00-16:00
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ, 214-215. Előadó (1083 Budapest, Üllői út 82.)

PROGRAM

Megnyitó és általános értékelés
Levezető elnök: Dr. Imre Miklós intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet
09:00 – 09:20 Megnyitó ‒ Dr. Orbán Balázs András miniszterhelyettes, Miniszterelnökség
09:20 ‒ 09:40 Megnyitó – Prof. Dr. Kis Norbert dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar
09:40 ‒ 10:00 „A nem klasszikus közigazgatási hatósági eljárások vizsgálata” című kutatás értékelése ‒ Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanár, prorektor, a Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhely vezetője, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint Dr. habil. Boros Anita egyetemi docens, a kutatás vezetője, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

10:00 ‒ 10:30 Kávészünet

10:30 ‒ 11:30 Az Ákr. hatálya alól kivett eljárások rendszere
10:30 – 10:50 A szabálysértési eljárás, illetve a választási eljárás, a népszavazás kezdeményezési és a népszavazási eljárás mint sajátos közigazgatási eljárás – M. Balázs Ágnes – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
10:50 – 11:00 Az adó-, valamint vámigazgatási eljárás mint sajátos közigazgatási eljárás – Dr. Bokor Csaba – Nemzeti Adó- és Vámhivatal
11:00 – 11:10 A menekültügyi és idegenrendészeti eljárások – Tóth Tamás – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
11:10 – 11:20 A versenyfelügyeleti eljárások – Dr. Nánay János – Miniszterelnökség
11:20 – 11:30 Az MNB Ákr.-ben nevesített eljárásai, mint sajátos közigazgatási eljárások – Dr. Kolozsi Pál Péter – Magyar Nemzeti Bank
11:30 ‒ 11:50 Az önkormányzati eljárások – Dr. Gyergyák Ferenc – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
11:50 ‒ 12:10 A Kormány és egyes kormányzati testületek eljárási alapkérdései ‒ Prof. Emeritus Dr. Tamás András – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

12:10 ‒ 12:50 Az egyes szakigazgatási ágazatok eljárásai I.
12:10 – 12:20 Az agrárigazgatás eljárásai – Dr. Andréka Tamás – Agrárminisztérium
12:20 – 12:30 A belügyi igazgatás és a honvédelmi igazgatás eljárásai ‒ Dr. Szilvásy György Péter – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
12:30 – 12:40 Az emberi erőforrás igazgatás eljárásai – Dr. Kovács Péter – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
12:40 – 12:50 Az igazságügyi igazgatás eljárásai ‒ Dr. Nánay János – Miniszterelnökség

12:50 ‒ 13:50 Ebédszünet

Levezető elnök: Prof. Emeritus Dr. Tamás András egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
13:50‒ 14:40 Az egyes szakigazgatási ágazatok eljárásai II.
13:50 – 14:00 A külügyi és külgazdasági igazgatás eljárásai – Menyhárt Zsolt – Külgazdasági és Külügyminisztérium
14:00 – 14:10 A Miniszterelnökség és háttérintézményeinek igazgatási eljárásai – Dr. Horváth Tamás – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
14:10 – 14:20 A Miniszterelnöki Kabinetiroda igazgatási eljárásai ‒ Tóth Tamás – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
14:20 – 14:30 A pénzügyi igazgatás eljárásai ‒ Dr. Szabó Ildikó – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
14:30 – 14:40 Az innovációs és technológiai igazgatás eljárásai – Dr. habil. Boros Anita – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület
14:40 ‒ 15:00 Az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok és az önálló szabályozó szervek nem hatósági eljárásai – Dr. habil. Boros Anita – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület
15:00 ‒ 15:20 A köztestületek eljárásai ‒ Dr. Kovács Péter – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
15:20 ‒ 15:40 A közszolgálati eljárások – Dr. György István – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
15:40 ‒ 16:00 Záró gondolatok ‒ Prof. Emeritus Dr. Tamás András egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A konferencia ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni 2018. december 14-ig az alábbi elérhetőségen lehet: https://goo.gl/forms/YjuJtlrm5NwVYi8H3”

Forrás:
A Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhely az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései című kutatás II. szegmensének zárókonferenciája; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. december

Jó Állam Jelentés 2018

„A Bevezetés szerzője és a kiadvány szerkesztője: Dr. Kaiser Tamás

A Jó Állam Jelentés 2018 hatásterületei és a munkacsoportok vezetői:
1. Biztonság és bizalom a kormányzatban: Prof. Dr. Kis Norbert
2. Közösségi jóllét: Prof. Dr. Báger Gusztáv
3. Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség: Prof. Dr. Csath Magdolna
4. Fenntarthatóság: Besenyei Mónika
5. Demokrácia: Dr. habil. Cservák Csaba
6. Hatékony közigazgatás: Dr. Kádár Krisztián

Szakmai lektor: Dr. Káposzta József

A kiadvány technikai szerkesztője: Bozsó Gábor
A kiadványban szereplő grafikonok készítője: Petényi Sára
A kiadványban szereplő térképek készítője: Jancsó Tamás

A kiadvány összeállításában közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal szakértői, valamint az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében működő Mérési és Módszertani Iroda szakértői és munkatársai.”

Forrás:
Jó Állam Jelentés 2018; Kaiser Tamás (szerk); Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó; ISSN 2498-7476; 2018. december
Véleményezhető, letölthető, olvasható – több fajta formátumban (korábbi számok is)

Mesterséges intelligencia társadalmi hatásai – ajánlások és a 2018-as év összefoglalása

„Az AI Now Institute éves jelentése és ajánlásai a mesterséges intelligencia alkalmazására, szabályozására.

A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi hatásaival foglalkozó kutatóintézet, a New York Egyetem kebelén belül működő AI Now Institute közzétette harmadik éves jelentését, amelyben tíz pontban összefoglalt ajánlást is megfogalmaztak a kormányzat, a kutatók és az iparági szereplők felé.

2018 nem szűkölködött drámai eseményekben az MI terén. Mint a szerzők emlékeztetnek rá, a Facebook etnikai tisztogatás felbujtóinak eszköze lett Myanmarban, a Cambridge Analytica az amerikai választásokat manipulálta, a Google titkos cenzor-eszközöket épített be a Kínában eladott keresőmotorjaiba, az Amazon dolgozói pedig többször is fellázadtak az algoritmus-vezérelt raktárakban – egyik címlapsztori a követte a másikat, és ez még mindig csak a jéghegy csúcsa.

Az egymást követő MI-botrányok alapproblémája ugyanaz: a felelősség kérdése. Ki a felelős azért, ha a mesterséges intelligencia kárt okoz nekünk? Hogyan tudjuk felismerni és megérteni ezeket a károkat, és hogyan tudjuk orvosolni azokat? Hol van az a pont, amikor be kell avatkoznunk, és milyen további kutatások szükségesek ahhoz, hogy a beavatkozások hatásosságáról képünk legyen? Jelenleg kevés válaszunk van a kérdésekre, a meglévő szabályozási keret pedig a szükségesnél jóval kevesebbre terjed ki. Az MI-rendszerek elterjedtsége, összetettsége és mérete ugyanakkor folyamatosan nő, így az elszámoltathatóság és a megfelelő felügyelet hiánya növekvő aggodalmakra ad okot. Az intézet mindezek figyelembe vételével a következő ajánlásokat fogalmazta meg.

  1. A kormányzatnak az MI-szabályozásban szektor-specifikus ügynökségek erősítésével kellene megoldania az adott területek technológiai felügyeletét, auditálását és monitorozását. Az olyan szakterületeknek, mint az egészségügy, oktatás, bűnüldözés, igazságszolgáltatás vagy a jóléti szolgáltatások, megvannak a maguk története, szabályozási keretrendszere és kockázatai. Egy MI-t felügyelő országos szervezet vagy az általános MI-követelmények alkalmazása nehézségekbe ütközhet, ha szektorális szakmai követelményekkel kerül szembe. Ezért van minden szakterületen szükség a szektor-specifikus megközelítésre.
  2. Az arc- és érzelemfelismerő technológiákat szigorúan szabályozni kell a közérdek és a magánszféra védelmének érdekében. Olyan szabályozásra van szükség, nemzeti szinten is, amelyek erős felügyeletet, világos korlátozásokat és nyilvános átláthatóságot biztosítanak. A közösségeknek biztosítani kell a jogot arra, hogy elutasítsák ezeket a technológiákat, akár a magánélet, akár a közérdek védelmében. Az egyszerű nyilvános figyelmeztetés nem elegendő, a hozzájáruláshoz magas küszöböt kell megállapítani, tekintve a folyamatos megfigyelés elnyomó jellegére. Különös figyelmet kell fordítani az érzelemfelismerő alkalmazásokra, ami az arcfelismerés egyik leágazását jelenti, de kellő tudományos megalapozottság nélkül, gyakran áltudományos megközelítésekből kiindulva, etikátlan és felelőtlen módon alkalmazva. Összekapcsolása a munkaerő-felvétellel, biztosításhoz való hozzáféréssel, oktatással vagy rendfenntartással súlyos aggodalmakra adhat okot, egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
  3. Az MI-iparágnak új megközelítésre van szüksége a vállalati irányításban. Mint a jelentésből is kiderül, a legtöbb info-technológiai vállalat belső irányítási rendszere nem biztosítja MI-rendszereik átláthatóságát. A kormányzati szabályozáson túl fontos, hogy a vállalatok is rendelkezzenek olyan elszámoltathatósági rendszerrel, amely túlmegy az etikai irányelveken. Ilyen lehet a megfelelő dolgozói képviselet az igazgatótanácsban, külső etikai tanácsadó testület létrehozása, vagy független nyomonkövetési és átláthatósági törekvések érvényesülése. A külső szakemberek számára biztosítani kell a teljes MI-infrastruktúra megérthetőségét, képessé téve őket a kulcs-rendszerek auditjára és ezek eredményének publikálására.
  4. Az MI-vállalatoknak engedniük kellene az üzleti titkok és más jogi igények terén a közszféra elszámoltathatósága érdekében. A vállalati szférában az üzleti titokra vonatkozóan elfogadott gyakorlat homályossá és elszámoltathatatlanná teszi az MI-rendszereket, mintegy „fekete dobozként” telepítve azokat, ami megnehezíti az elfogultság figyelembe vételét, a döntések megvitathatóságát és a hibák orvoslását. Azok a szállítók és fejlesztők, amelyek kormányzati megrendelésre hoznak létre döntés-automatizáló és MI-rendszereket, el kellene fogadniuk, hogy lemondanak minden olyan üzleti titokvédelemről és más jogi feltételről, amelyek megakadályozzák alkalmazásaik értelmezhetőségét és auditálhatóságát. A közszféra megrendelőinek ezt a szerződés feltételeként kellene megfogalmazniuk a szállítók felé.
  5. Az infokommunikációs technológiai cégeknek védelmet kellene biztosítania a lelkiismereti alapon tiltakozóknak, a munkavállalói szerveződéseknek és az etikai okokból kiszivárogtatóknak. A technológiai cégek dolgozóinak önszerveződése és ellenállása olyan erővé nőtte ki magát, amely képes segíteni az elszámoltathatóságot és az etikus döntéshozatalt. A cégeknek biztosítaniuk kell a dolgozók lehetőségét az önszerveződésre, kiszivárogtatásra, valamint etikai döntésre a tekintetben, hogy mely projektekben hajlandóak dolgozni, világos és nyílt vállalati politika megfogalmazásával és megvalósításával.
  6. A fogyasztóvédelmi ügynökségeknek az MI-termékeknél és -szolgáltatásoknál is alkalmazniuk kellene a megtévesztő reklámozás elleni jogszabályokat. A mesterséges intelligencia iránti lelkesedés folyamatosan nő, és ezzel együtt az a rés is, amely adott esetben a marketing-ígéretek és a tényleges teljesítmény között feszül. Ez növekvő kockázatot jelent mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak. Az MI-szállítókkal szemben magas követelményeket kell támasztani annak érdekében, hogy ígéreteik valóságosak legyenek, különösen olyan esetekben, amikor a tudományos bizonyíthatóság még kétséges, vagy keveset tudunk a hosszútávú hatásokról.
  7. Az info-technológiai vállalatoknak el kellene köteleznie magukat a munkahelyi kirekesztés és diszkrimináció elleni fellépésre. A technológiai cégekre jellemző a „csővezeték-szemléleten” alapuló vállalati modell, amikor sokféle munkavállalót vesznek fel és képeznek ki, de nem fordítanak figyelmet arra, hogy később esetleg milyen nemi, faji, etnikai, szexuális vagy fogyatékossággal kapcsolatos kirekesztésnek, hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek kitéve. Ezek ellen nem csak az esetek mélyreható feltárásával és megfelelő eszközök biztosításával kellene fellépniük, hanem gyakorlati akciókkal is.
  8. A tisztességesség, elszámoltathatóság és átláthatóság érvényesítése az MI terén részletes beszámolókat igényel a teljes értékláncban. Az érdemi elszámoltathatósághoz szükséges az MI-rendszerek minden elemének megértése és nyomon követése a teljes értékláncban, a termék életciklusának minden szakaszában. Ebbe beletartozik a tényleges környezeti terhelés és munkaerő valós költségeinek megismerése is, a felelős auditálás szükséges feltételeként.
  9. Több forrás és támogatás a jogvitákra, a munkavállalói szerveződéseknek és a közösségi részvételnek. Azok, akik leginkább kárt szenvedhetnek az MI-rendszerektől, gyakran éppen azok a csoportok, amelyek a legkevésbé képesek magukat megvédeni, elvitatni az eljárások eredményét. Szükséges ezért erőteljes támogatást adni minden olyan mechanizmusnak, amely jogorvoslatot és civil részvételt biztosíthat, beleértve a hátrányos helyzetűek nyilvános szószólóit, civil szerveződéseket és dolgozói érdekvédelmi szervezeteket.
  10. Az egyetemi MI-programoknak többet kell nyújtania, mint amit az informatikai ismeretek és a mérnöki tudományok jelentenek. Az MI eredendően interdiszciplináris területként jelent meg, az idők során azonban egyre inkább leszűkült műszaki tudománnyá. Mivel azonban egyre szélesebb körben alkalmazzuk humán területeken is, szükséges kiterjeszteni tudományos kitekintését, beemelve a társadalmi és humán tudományok szakértőit is a képzésbe. A tudományos orientáció kiterjesztése biztosíthatja a mélyebb figyelmet a társadalmi összefüggésekre, és tudatosíthatja a potenciális veszélyeket a mesterséges intelligencia társadalmat és egyéneket érintő alkalmazásakor.

”

Forrás:
After a Year of Tech Scandals, Our 10 Recommendations for AI. Let’s begin with better regulation, protecting workers, and applying “truth in advertising” rules to AI; AI Now Institute; Medium; 2018. december 6.
AI in 2018: A Year in Review; AI Now Institute; Medium; 2018. október 24.
AI Now Report 2018; AI Now Institute; 2018. december (PDF)
Lásd még:
AI Now Institute; New York University
AI Now 2017 Report (PDF)
The AI Now Report (2016) (PDF)

Az év fontos történései infografikán:

Törvények, rendeletek

2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról

„Az Országgyűlés a nemzeti köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott személyes adatot tartalmazó ágazati nyilvántartások működési hatékonyságának, ezen keresztül a művelődéshez való alapjog elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:

1. Az oktatási nyilvántartás

1. § (1) A közneveléssel, felsőoktatással, nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, a köznevelésben, felsőoktatásban, nyelvvizsgáztatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez, az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni.

(2) Az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott közhiteles nyilvántartás, amelynek célja

a) a természetes személy oktatási nyilvántartásban kezelt 2. § szerinti személyes adatainak azonosítás, ellenőrzés, az adat pontosítása, időszerűségének biztosítása céljából való megfeleltetése az adatokat nyilvántartó szerv adataival;

b) a szakrendszeri nyilvántartások ágazati működtetése, ennek keretében a szakrendszeri nyilvántartásokban kezelt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az oktatási azonosító szám útján megszemélyesített

ba) adatok elektronikus ügyintézés szerinti egységes adatszolgáltatásának, információátadásának megteremtése,

bb) adatoknak – személyes azonosításra alkalmatlan módon – megvalósuló összekötése, rendszerezése;

bc) adatok statisztikai célú, tudományos kutatás céljára történő felhasználása…”

Forrás:
2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról; Magyar Közlöny; 2018. évi 194. szám; 2018. december 6.; 34605-34624. oldalak (PDF)

1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról

„A Kormány

1. egyetért azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) képzési teljesítményének és nemzetközi tudományos versenyképességének jelentős mértékű fejlesztése közvetlenül támogatja a Kormány stratégiai fejlesztési céljainak megvalósulását, mindenekelőtt a kormányzási hatékonyságot és a közigazgatási modernizáció eredményességét;

2. egyetért az Egyetem hosszú távú fejlesztési programjával (a továbbiakban: program) az alábbi tartalommal:

a) az Egyetem nemzetközi versenyképességét mérő rangsorhelyek elérése, a kutatási teljesítmény jelentős mértékű fejlesztése,

b) a közszolgálati vezetőképzés és vezetői utánpótlás-fejlesztés új programjainak bevezetése,

c) a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetőinek képzése,

d) a Kárpát-medence magyar nyelvű közösségeivel közös tehetséggondozó programok megvalósítása,

e) a közép-európai partnerországokkal közös regionális tudásközpont és vezetőképzési programok fejlesztése,

f) a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok kialakítása,

g) az Egyetem fejlesztési programjának megvalósulása érdekében szervezetének és létszámának racionalizálása, valamint oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodell bevezetése;

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a program megvalósulása érdekében gondoskodjon a szükséges intézkedések megtételéről;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a program végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2019. évben felmerülő feladatok finanszírozására 6 337 100 000 forint központi költségvetési forrás biztosításáról a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára;

Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a 2019. évi központi költségvetés végrehajtása során, a felmerülés ütemében

5. felhívja a pénzügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2020. évtől az adott évi központi költségvetés tervezése során gondoskodjanak a fenti pont szerinti forrásbiztosítás tartós költségvetési hatásának szerkezeti változásként történő érvényesítéséről a XI. Miniszterelnökség fejezetben.

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: az adott évi központi költségvetés tervezése során”

Forrás:
1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 195. szám; 2018. december 6.; 34718-34719. oldalak (PDF)