Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A közigazgatásnak is szolgálnia kell, hogy Magyarország az öt legjobban élhető európai ország közé tartozzon
  Tárgyszavak: kistelepülések, Magyarország, Siófok, Somogy megye, területi államigazgatás, Tuzson Bence
• Körkép a kormányzatokról 2019-ben – OECD
  Tárgyszavak: adatpolitika, emberközpontú közigazgatás, közigazgatás-tudomány, közigazgatási statisztika, közigazgatási teljesítmény, nyílt adatok, OECD, OECD-országok, szervezés- és vezetéstudomány

Közigazgatás, politika

• A nyilvántartások összekapcsolása nyomán egyszerűsödik az ügyintézés
  Tárgyszavak: adminisztratív terhek csökkentése, digitális kormányzati szolgáltatások, közigazgatási nyilvántartások összekapcsolása, Magyarország, Pogácsás Tibor, ügyintézés egyszerűsítése
• 2030 végéig a háztartások döntő többsége számára elérhető lesz az 1 gigabites sávszélesség
  Tárgyszavak: 5G hálózatok, digitális átalakulás (DX), digitális gazdaság, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Ipar 4.0, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI), Nemzeti Digitalizációs Stratégia, Palkovics László, szélessávú infrastruktúra, távközlési infrastruktúra
• Pintér Sándor: A Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez
  Tárgyszavak: 2014-2020, Digitális Bíróság Projekt, digitális igazságszolgáltatás, digitális kormányzati szolgáltatások, fejlesztéspolitika, Magyarország, Országos Bírósági Hivatal (OBH), Pintér Sándor, Répássy Árpád, uniós társfinanszírozású projektek

Közigazgatási, politikai informatika

• Eredményesen zárult a „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” c. kiemelt projekt
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális kormányzati szolgáltatások, éghajlati válság, éghajlati válság — önkormányzatok, éghajlatváltozás, fejlesztéspolitika, KEHOP-1.1.0, klímaváltozás, közigazgatási webhelyek, Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR), Település-vezetői Éghajlati Akadémia, térinformatika, uniós társfinanszírozású projektek
• Okosváros rendszert vezetnek be Békésen
  Tárgyszavak: Békés, Békés megye, digitális kormányzati szolgáltatások, intelligens város, Magyarország, mobilfejlesztés, okos város, önkormányzati informatika, település-üzemeltetés, urbanisztika, városfejlesztés
• Több mint 200 okos város megoldással bővült az Okos Város Példatár
  Tárgyszavak: intelligens város, kistelepülések, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Okos Város Példatár, urbanisztika, városfejlesztés
• A „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” projekt aktualitásai
  Tárgyszavak: 2014-2020, 3D alapú adat infrastruktúra, adatpolitika, digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-közmű, Egységes Elektronikus Közmű-nyilvántartási Rendszer, Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR), fejlesztéspolitika, KÖFOP-1.0.0, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Nemzeti Mintaterv Katalógus, Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), Sik András, térinformatika, uniós társfinanszírozású projektek
• Digitális építésüggyel a versenyképes gazdaságért
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Egységes Elektronikus Közmű-nyilvántartási Rendszer, Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR), fejlesztéspolitika, KÖFOP-1.0.0, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), Sik András, térinformatika, Tuzson Bence, uniós társfinanszírozású projektek
• Épített környezeti téradatok és alkalmazások az E-építés keretrendszerben
  Tárgyszavak: 2014-2020, adatpolitika, digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Dokumentációs Központ Információs Rendszer, E-építési keretrendszer, e-építési napló, Elektronikus Tervpályázati Rendszer, Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR), fejlesztéspolitika, KÖFOP-1.0.0, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., téradatok, uniós társfinanszírozású projektek

Informatika, távközlés, technika

• A Delta Csoport befejezte a Digitális Jólét Pontok kiépítését
  Tárgyszavak: 2014-2020, Delta Csoport, Digitális Jólét Pontok, Digitális Jólét Program Hálózat (DJP Hálózat), digitális készségek, digitális megosztottság, fejlesztéspolitika, GINOP-3.3.1, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), közösségi internet hozzáférési pontok, Magyarország, uniós társfinanszírozású projektek

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Megmértük a mérhetetlent: mérlegen a digitális gazdaság
  Tárgyszavak: Both Vilmos, digitális átalakulás (DX), digitális gazdaság, gazdaságstatisztika, IKT-ipar, Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, Laufer Tamás, Magyarország, Mattheisen Christopher, módszertan, Molnár Attila, statisztikai elemzés
• Palkovics: a magyar gazdaság high-tech pályára állt
  Tárgyszavak: éghajlati válság, gazdaságpolitika, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), iparpolitika, körforgásos gazdaság, Palkovics László, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 2.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, e-diplomácia, Egyesült Államok, geopolitika, információs hadviselés, Japán, kiberbiztonság, Kína, Pakisztán, Törökország, választási informatika
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. november 25-november 29.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Mesterségesintelligencia-eszközök — szakértői rendszerek — alkalmazása a közigazgatásban
  Tárgyszavak: digitalizáció, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, szakértői rendszerek, szoftverfejlesztés
• Könyvek a Big Data jelenségről
  Tárgyszavak: adatközpontú világ, adattudomány, big data, digitális világ, nagyméretű adattömegek
• Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, digitális aláírás, elektronikus aláírás, ipartörténet, kriptográfia
• Peter Pellegrini szlovák kormányfő: Tegyük a humanizmust a digitális transzformáció középpontjává!
  Tárgyszavak: digitális átalakulás (DX), digitális humanizmus, Mesterséges Intelligencia (MI), OECD, Pellegrin Peter, Szlovákia, technológiai fejlődés és társadalom

Törvények, rendeletek

• 15/2019. (XI. 27.) MvM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról
  Tárgyszavak: hivatalos statisztika, közigazgatási statisztika, Magyarország, területi számjelrendszer

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A közigazgatásnak is szolgálnia kell, hogy Magyarország az öt legjobban élhető európai ország közé tartozzon

„ A közigazgatásnak is szolgálnia kell azon társadalmi cél elérését, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legjobban élhető országai között legyen – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára Siófokon szerdán.

Tuzson Bence a Somogy Megyei Kormányhivatal és a Somogy Megyei Önkormányzat által szervezett Somogy megyei polgármesterek és jegyzők kétnapos tanácskozásának nyitóelőadásában hangsúlyozta: a közigazgatás tíz évvel ezelőtt még az államot szolgálta, egy ma is tartó átalakításnak, szemléletváltásnak köszönhetően azonban már a magyar embereket szolgálja.

Magyarországon több mint háromszáz helyen van kormányablak, ahol az ügyfelek gyorsan, egyablakos rendszerben, több mint kétezer ügyet intézhetnek, de az ügyek egyszerűsítésében nem állhatunk meg – jelentette ki.

Az államtitkár utalt rá, mintegy hétszáz jogszabályt érint az a kormány asztalán lévő javaslatcsomag, amelynek elfogadásával egyfokú lesz a közigazgatási eljárás, bizonyos ügyek esetében az engedélykérést a bejelentés váltja fel, a csökkent munkaképességűeknek ritkábban kell igazolásokat kérniük, s egyebek mellett korszerűsödik az ingatlannyilvántartás.

Tuzson Bence fontos feladatnak nevezte, hogy a piaci mellett az állami szolgáltatások is elérhetők és azonos színvonalon legyenek elérhetők minden kistelepülésen élő számára. Erre szükség van a települések megerősítése, népességmegtartó erejük fokozása érdekében is.

Az államtitkár szavai szerint ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra egyike legyen azoknak az országoknak, ahol a legjobb élni, előre kell lépni a családpolitika, a gazdaság erősítése, a kultúra terén is.

Úgy vélte, támogatni kell, hogy minél több gyermek szülessen, javuljon a termékenységi ráta, sikerüljön megőrizni az európai átlag feletti gazdasági növekedést, csökkenteni a gazdaság kiszolgáltatottságát, valamint őrizni a magyarság összetartó erejét jelentő magyar kultúrát.

Neszményi Zsolt, Somogy megyei kormánymegbízott arról szólt, hogy a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat hagyományos, kétnapos rendezvényének több mint 250 résztvevője – köztük 63, október 13-án újonnan megválasztott polgármester – előadásokat hallhat a városok és falvak fejlesztési programjainak aktualitásairól, a Terület- és településfejlesztési programról, az önkormányzatiság jövőjéről, s egyebek mellett a Paks II. beruházásról.

A tanácskozás keretében elismeréseket vehettek át a Somogy Megyei Kormányhivatal azon dolgozói, akik több, mint negyvenszer adtak már vért.”

Forrás:
A közigazgatásnak is szolgálnia kell, hogy Magyarország az öt legjobban élhető európai ország közé tartozzon; Miniszterelnökség; 2019. november 27.

Körkép a kormányzatokról 2019-ben – OECD

„Az OECD november 14-én publikálta kétévente megjelenő kormányzati körképét a 36 tagállam közigazgatásáról és közszférájáról (Government at a Glance 2019). A kiadvány megbízható és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat, mutatókat tesz közzé, középpontba állítva az „embercentrikus” megközelítést az elérhetőség, az igényekre fogékonyság és a szolgáltatás minősége értékelésére, azt vizsgálva, hogy az állami szféra hogyan tudja megújítani kapcsolatát az emberekkel, növelve az egyenlőséget és inkluzív gazdasági növekedést ösztönözve. A jelentés nemzetközi összehasonlításban mutatja be, hogy hogyan érvényesül a közszféra gyakorlatában és reformtörekvéseiben az emberközpontú megközelítés a költségvetési politika, a szabályozás, a közbeszerzések, valamint a nyílt közadatok elérhetősége és használata terén. Az OECD-átlagok mellett a jelentés külön lapokon mutatja be 38 ország teljesítményét (a tagállamokon kívül Kolumbia és Costa Rica adatait; a kutatás rajtuk kívül kiterjedt Brazíliára, Kínára, Indiára, Indonéziára, Oroszországra és Dél-Afrikára is, lehetőség szerint biztosítva adatokat ezekről az országokról is). Az értékelés kitér az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás és a rendvédelem lakossági megítélésére is.

Az OECD jelentésének fontos megállapítása, hogy a kormányzatok iránt a 2009-es gazdasági világválság idején megrendült közbizalom összességében nagyjából helyreállt, újra elérve a válság előtti szintet. A közigazgatási szolgáltatásokkal és közszolgáltatásokkal való elégedettség javult, amiben döntő szerepe van a közszférát nyitottabbá, elszámoltathatóbbá és elkötelezettebbé tévő reformoknak.

A főbb értékelési szempontok szerint a jelentés a következő főbb megállapításokat tette.

A tartósan magas adósságszint csökkenti a kormányzatok képességét arra, hogy megfelelően reagáljanak a gazdasági sokkhatásokra. A költségvetés hiánya az OECD-országok átlagában 2009 óta folyamatosan javul, 2017-re elérve a 2,2%-ot, ez azonban még mindig rosszabb, mint a válság előtti 1,7%. (A továbbiakban, ha mást nem teszünk hozzá, a számok az OECD átlagát jelentik.) A bruttó államadósság átlagosan 110% volt 2017-ben, ami erősen csökkenti az országok manőverezési képességét. A közkiadások GDP-hez viszonyított aránya enyhén emelkedett, a 2007-es 39%-ról a 2017-es 40%-ra. Az egészségügyi és szociális közkiadások 2017-ben együttesen a GDP 21%-át érték el – a társadalom elöregedése miatt mindkét terület kiadásai növekvőben vannak. Az állami beruházások 2017-ben a GDP 3,1%-át érték el, fél százalékponttal elmaradva a 2007-es értéktől.

A közszférában foglalkoztatottak aránya összességében közel állandónak tekinthető: 2017-ben 18% volt, ami megegyezik a 2007-es értékkel. A központi közigazgatásban a nagyobb biztonságot jelentő köztisztviselők aránya 68%-ot tesz ki. Egyes területeken (felsőszintű bíróságok, politikai élet) továbbra is jellemző a férfiak döntő többsége („gender gap”).

Az OECD-országok egyre nagyobb számban követnek olyan politikát a költségvetési döntésekben, amely kiemelt figyelmet fordít kiemelt csoportokra vagy szakpolitikai területekre. 2018-ban a vizsgált tagországok fele valósított meg gender-alapú költségvetést, a negyede pedig a költségvetési döntések környezeti és klímára gyakorolt hatását is közzétette. Hasonló arányban adnak információkat a társadalmi jólétre és az ENSZ fenntarthatósági céljaira (Sustainable Development Goals) gyakorolt hatásokról.

Az érdekeltekkel való konzultáció széles körben terjed az OECD országaiban, bár ez többnyire csak a folyamat késői szakaszában érvényesül, és az érdekeltek ritkán kapnak megfelelő visszajelzéseket. 2016-ban 21 tagország kormányzata folytatott közvetlen konzultációt az érdekeltekkel szakpolitikai kérdésekben. 2014-hez képest szerény mértékben, de javultak az érdekelteket elkötelezettségét fokozó gyakorlatok.

A kormányzatok egyre nagyobb mértékben használják a közbeszerzés eszköztárát a fenntarthatósági célok elérésében. A közbeszerzések 2017-ben a GDP 12%-át érték el. 2018-ban valamennyi tagállam zöld közbeszerzési stratégiát vezetett be, és növekvő számban használják a közbeszerzést az inkluzív növekedés és a felelős üzleti döntések támogatására.

Az OECD-országok jelentős előrelépést tettek a nyílt közadatok elérhetősége érdekében nyitott, szabad és elérhető formátumokban. A vizsgált 33 országból 30 díjmentes hozzáférést biztosít a közadatokhoz, 29 nyílt licensszel, 31 gépi olvasásra is alkalmas formában. 21 országban tekintik prioritásnak a közigazgatáson belüli képesség- és készségfejlesztést a jobb adatgazdálkodás érdekében. A nyitottságot, hasznosságot és újrahasználhatóságot mérő OURdata Index (Open, Useful and Re‑usable Index) 2019-ben javult a 2017-es értékhez képest (0,53-ról 0,6-ra), miközben több, korábban gyenge teljesítményt mutató ország (Korea, Franciaország, Japán) zárkózott fel az élenjárókhoz. 2016-ban 21 tagállam központi kormányzata vett részt nyíltadat-stratégiák és kezdeményezések kidolgozásában.

A kormányzat iránti bizalom visszatért a válság előtti szintre: a közbizalom indexe – a 2013-as, mélypontot jelentő 37% után – 2017-ben 45%-ot ért el átlagosan, ami közel megegyezik a válság előttivel. Ugyanakkor csak a megkérdezettek 37%-a érzi úgy (Olaszországban és Szlovéniában 20% alatt), hogy befolyása lehet a kormányzati döntésekre és cselekvésre.

Az egészségüggyel és oktatással való elégedettség, valamint a bíróságokba vetett bizalom enyhén javult, ugyanakkor továbbra is jelentős egyenlőtlenségek maradtak fenn az egyes társadalmi csoportok között. 2018-ban az OECD-országokban megkérdezettek 70%-a volt elégedett az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségével, 66% volt elégedett az oktatási rendszerrel és az iskolákkal, a bíróságokba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom pedig 56% volt. A legtöbb országban javult a közszolgáltatások minősége, elérhetősége és az igényekre való fogékonysága. A képzetlen fiatalok száma a 2012-es 6,9%-ról 5,2%-ra csökkent 2018-ban. Az egyenlőtlenségek ugyanakkor továbbra is nagyok: az ellátás nélkül marat egészségügyi szükségletek aránya például az alacsony jövedelműek között 3,2 százalékponttal volt magasabb, mint a magas jövedelműek között.

A Magyarország mutatóit bemutató adatlap kiemeli: a GDP-arányos állami beruházások a 2017-es 4,3%-ról 6%-ra növekedtek 2018-ra (az OECD-átlag 3,1%), az összes állami kiadáshoz képest pedig 9,2%-ról 12,6%-ra nőttek. A közszféra beruházásai közül a központi kormányzat végezte el annak 77%-át, ami Görögország után a második legnagyobb érték az OECD-n belül. A jelentés szintén kiemeli annak szükségességét, hogy a nők nagyobb reprezentációjára van szükség a politikában – a parlamentben az arányuk csak 12,6%, míg az OECD-átlag 30% feletti; a kormánytagok között ugyanez az arány 7,7%, ill. 31,2%. A digitális kormányzati stratégia irányításában és koordinálásában a központi kormányzatnak kiemelt szerepe van. A főbb makromutatók összefoglalva:

	OECD-átlag 2017	Magyarország 2017	Magyarország 2018
Költségvetési egyensúly (GDP-arányosan)	-2,2%	-2,2%	-2,2%
Közkiadások (GDP-arányosan)	40,4%	46,9%	46,5%
Állami beruházások (GDP-arányosan)	3,1%	4,3%	5,9%
Bruttó államadósság* (GDP-arányosan)	110,3%	94,1%	87,8%
Közszférában foglalkoztatottak aránya	17,7%	20,6%	n.a.

*SNA-definíció (nemzeti számlák rendszere) szerint

A gazdasági mutatókat tekintve tehát Magyarország az OECD átlagához közeli vagy annál jobb értékeket produkál, javuló tendenciával. A közszolgáltatásokkal való elégedettség és bizalom ugyanakkor az OECD átlaga alatt van, a következők szerint (zárójelben az OECD-átlagok): egészségügy 48% (70%), oktatás 48% (66%), igazságszolgáltatás 44% (56%), rendőrség 72% (77%). Az OURdata indexre nincs magyar adat.[„Az OECD OURdata Index a kormányok arra irányuló erőfeszítéseit értékeli, hogy a nyílt adatokat a három kritikus területen – a kormányzati adatok nyitottsága, hasznossága és újrafelhasználhatósága – megvalósítsák.Szerk.”]”

Forrás:
Government at a Glance 2019; OECD; 2019. november 14.
Trust in OECD governments back at pre-crisis levels as governments seek to be more open and engaged; OECD; 2019. november 14. (sajtóanyag)
Hungary. Country Fact Sheet; OECD, Government at a Glance 2019 (PDF)
Government at a Glance 2019 – Contextual factors
OECD Government at a Glance 2019 database
Open Government Data; OECD

Közigazgatás, politika

A nyilvántartások összekapcsolása nyomán egyszerűsödik az ügyintézés

„ Jelentősen egyszerűsödik, csaknem automatikussá válik 2021 februárjától a gyermekszületéssel, a házassági névváltoztatással, az elhalálozással, valamint a jogosítványszerzéssel kapcsolatos ügyintézés – jelentette be a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára 2019. november 27-én Budapesten.

Pogácsás Tibor a sajtótájékoztatón közölte: az erről szóló törvényjavaslatot valamennyi párt támogatja az Országgyűlésben.

Az okmányok automatikus kiállítását és kiküldését az teszi lehetővé, hogy az állam által korábban bekért, az állampolgárok adatait tartalmazó adatbázisok a technológia fejlődése nyomán összekapcsolhatók – közölte az államtitkár.

Elmondta: gyermek születése esetén a jövőben a kórházban felvett adatok, a többi között az újszülöttről készített fénykép alapján automatikusan történik meg a lakcímkártya, a személyi igazolvány és az adókártya kiállítása, és automatikusan, szülői igénylés nélkül indul meg a családtámogatási ellátások folyósítása.

Házassági névváltoztatás esetén a feleségnek vagy a férjnek nem kell majd személyesen kezdeményeznie az okmánycserét a különböző hatóságoknál, hanem az anyakönyvvezető által felvett adatok alapján automatikusan megtörténik az új okmányok kiállítása.

Elhalálozáskor szintén a teljes ügyintézés elektronikusan történik majd, amelynek nyomán automatikusan megindul a hagyatéki eljárás és a közüzemi szolgáltatók értesítése.

A jogosítvány megszerzése, vagyis a gyakorlati vizsga megszerzése után sem kell majd személyesen igényelni a dokumentumot, mert azt automatikusan kiállítják és kipostázzák. Ezt meg sem kell várni, mert hatósági ellenőrzéskor a rendőr a helyszínen le tudja kérni a vizsga tényét bizonyító adatokat – ismertette a törvényjavaslat főbb elemeit Pogácsás Tibor.”

Forrás:
Egyszerűsödik a gyermekszületéssel kapcsolatos ügyintézés 2021-től; Belügyminisztérium; 2019. november 27.

2030 végéig a háztartások döntő többsége számára elérhető lesz az 1 gigabites sávszélesség

„ Magyarország a tervek szerint az 5G fejlesztések egyik európai központjaként vállalhat régiós főszerepet a technológiára épülő alkalmazások tesztelésében. A kormány arra törekszik, hogy a nagyvárosokban és a főbb közlekedési útvonalak mentén mielőbb épüljön ki az 5G hálózat – jelentette be Palkovics László 2019. november 26-án, Budapesten, a T-Systems Magyarország Symposium 2019 rendezvényen. Az innovációs és technológiai miniszter elmondta, 2025 végéig minden közintézmény és a háztartások több mint háromnegyede számára hozzáférhetővé tennék az 1 Gbps sávszélességet.

A magyar gazdaságpolitika stratégiai irányait kijelölő hét pillér egyikeként a kormány a digitalizációs alapinfrastruktúra fejlesztésével biztosítja a megfelelő felkészültséget a negyedik ipari forradalomra. A meghatározó eszközök az Ipar 4.0 átállás támogatása, az 5G hálózati fejlesztések és a kapcsolódó stratégia megalkotása, a mesterséges intelligencia akcióterv és stratégia kidolgozása, a Digitális Jólét Program végrehajtása, a hálózati lefedettség és elérhetőség folyamatos kiterjesztése – fejtette ki a tárcavezető.

A digitális gazdaság egyre nagyobb súlyt képvisel Magyarországon. Az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt. A más ágazatok digitális fejlesztéseit és digitális munkaköreiben dolgozókat is figyelembe véve a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább negyedét adhatja, a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. Az IKT feldolgozóipar az autóipar után a második legnagyobb exportőr: a teljes kivitel közel 8, az IKT szolgáltató szektor a szolgáltatásexport 9 százalékát produkálta 2018-ban.

Magyarország nemzetközi összevetésben kiemelkedően teljesít a hálózati összekapcsoltság területén, a Szupergyors Internet Programnak köszönhetően szinte minden háztartásban elérhető a 30 Mpbs. Hazánk a világ országai közül a tizenegyedik a mobilhálózatok letöltési sebessége és a nyolcadik az elérhetőség, lefedettség alapján. Míg a szélessávú lefedettség és az internethasználat szerint az Európai Unió éllovasai közé tartozunk, a digitális technológiák integráltsága és a humán tőke esetében jelentős a lemaradás.

Palkovics László hangsúlyozta: a készülő Nemzeti Digitalizációs Stratégia egyik fő célja, hogy állami szerepvállalás révén felgyorsuljon és költséghatékonyan valósuljon meg az 5G-hálózat kiépítése. A lehetséges konvergenciák kiaknázásával a kormány 2030 végéig a háztartások közel 100 százaléka számára biztosítaná az 1 Gbps sávszélességet.

A mesterséges intelligencia terén a szándék az, hogy Magyarország az európai élvonalba kerüljön, a nemzetközi MI közösség fontos referenciapontjává váljon. Az MI alapú fejlesztések széles körű elterjedésének és alkalmazásának köszönhetően jelentősen erősödhet a hazai vállalkozások versenyképessége. Ennek érdekében cél, hogy a magyar kis- és középvállalkozások, startupok minél nagyobb arányban vegyenek részt MI fejlesztésekben, akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségben – húzta alá a miniszter.”

Forrás:
2030 végéig a háztartások döntő többsége számára elérhető lesz az 1 gigabites sávszélesség; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. november 26.

Pintér Sándor: A Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez

„ Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által megvalósított Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – mondta a belügyminiszter a Digitális bíróság projekt ünnepélyes zárórendezvényén, csütörtökön Budapesten, az OBH épületében.

Pintér Sándor köszöntőjében hangsúlyozta: digitalizáció nélkül nincs jövő, az informatikai fejlesztés alkalmazása biztosítja a fejlődést, az ország versenyképességét. „Ez alaptétel, aki nem ismeri, vesztes” – jelentette ki.
Pintér Sándor ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert – mint hangsúlyozta – „az első az ügyfél”. A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – hangsúlyozta.

Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.
A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért – mint fogalmazott – „felismerték a jövőbe vezető utat”.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre.

Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. „Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat” – mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a 21. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is – szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy Árpád felidézte: az OBH számos projektet indított a „bárhonnan, bármikor elérhető bíróság” megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt.

A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.
Répássy Árpád hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

„A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez” – emelte ki az OBH elnökhelyettese.
A két éve indult Digitális bíróság projekt több mint két és félmilliárd forint uniós támogatással valósult meg.”

Forrás:
Pintér Sándor: A Digitális bíróság projekt illeszkedik a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 28.

Közigazgatási, politikai informatika

Eredményesen zárult a „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” c. kiemelt projekt

„A 2016-ban indult, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) „1. a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” prioritási tengelyének 1.1.0. konstrukciójából támogatott „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése” c. kiemelt projekt eredményeként új éghajlati sérülékenység-vizsgálatok, továbbá a helyi és országos klímapolitikai tervezést segítő eszközök születtek.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jogelődje, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2013–2016 között, az Európai Gazdasági Térség (EGT) Támogatási Alap támogatásával kiépítette és elérhetővé tette a NATéR alapinfrastruktúráját. A jobb használhatóság érdekében azonban további fejlesztések váltak szükségessé. A NATéR továbbfejlesztésére 2016–2019 között kiemelt projekt keretében KEHOP forrásból került sor. A projekt célja volt a NATéR kialakítása során folytatott kutatások mélységének és az érintett ágazatok körének bővítése, a klimatológiai adatbázis megújítása és területi kiterjesztése, továbbá az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást támogató, önkormányzati és nemzeti szinten is hasznosítható döntéstámogató eszköztár létrehozása, amely a NATéR eddigi adatbázisait, módszertanai és értékelési moduljait fejleszti tovább.

A projekt keretében számos, az éghajlatváltozás által érintett tématerületen születtek új tudományos eredmények. Vizsgálták többek között a klímaváltozás hatásait a sekély felszín alatti vizekre, illetve a víziközmű szolgáltatások éghajlati sebezhetőségét. Új tematikaként jelent meg a földtani veszélyforrások éghajlatvédelmi szempontú értékelése valamint az épített környezet, amelyen belül az épületállomány sérülékenysége és a belterületi vízrendezés klímareziliens tervezésének lehetőségei kerültek fókuszba. Szintén új elemként szerepelt a „NATéR továbbfejlesztése” projektben a kritikus infrastruktúra egyes elemeinek és a turizmus ágazatnak az éghajlati szempontú értékelése. Továbbá új, az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló agrártudományi és társadalomtudományi kutatások is készültek.

A tudományos eredmények mellett kiemelt szerepet kaptak a projektben azok az új döntéstámogató eszközök, amelyek célja, hogy a NATéR-ban szereplő adatokat a felhasználók számára könnyebben elérhetővé tegyék, felhasználhatóságukat javítsák. A fenti eszközök között hangsúlyosak azok, amelyek kifejezetten a helyi döntéshozókat, a települési önkormányzatokat célozzák.

A projekthez széleskörű oktatási, képzési és disszeminációs tevékenység kapcsolódott, amelyek között kiemelt jelentőséggel bírt a településvezetők, önkormányzatoknál tervezési feladatot ellátó munkatársak és közreműködő (ágazati) szakértők számára szóló „Település-vezetői Éghajlati Akadémia” rendezvénysorozat. Ennek célja az önkormányzatok éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos felkészítése volt az eredmények bemutatása és azok gyakorlati hasznosításának megismerése által.

A továbbfejlesztés során létrejött eredmények segítik a klímapolitikai és ágazati tervezés megalapozását, valamint a települési és térségi éghajlatvédelmi stratégiai tervezést, így a kidolgozás alatt álló települési klímastratégiákat is. Ezen túlmenően hozzájárulhatnak az éghajlati alkalmazkodási ismeretek terjesztéséhez, a klímatudatosság szintjének növeléséhez is.”

Forrás:
Eredményesen zárul a „NATéR továbbfejlesztése” projekt; Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat; 2019. november 29.
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

Okosváros rendszert vezetnek be Békésen

„ A decemberi próbaüzem után várhatóan januárban elindul a lakossági közterületi észrevételek és panaszok hatékony kezelését, valamint az azokról visszajelzést biztosító Okosváros rendszer Békésen – közölte a hivatalos aláírást megelőző keddi sajtótájékoztatón Kálmán Tibor polgármester.

Az okostelefonos alkalmazáson alapuló lehetőség segítségével egyebek mellett kátyúkról, hiányzó közlekedési táblákról, kidőlt villanyoszlopról, közlekedést veszélyeztető növényekről is jelzéssel élhetnek a település lakói.

Kálmán Tibor elmondta, a 21. század elvárásai és a helyi polgárok visszajelzései is arra ösztönözték őket, hogy erősítsék a kapcsolattartást a lakossággal.

– Egy mobilapplikáció segítségével működő jól használható rendszeren keresztül bárki jelzéseket tehet a közterületeken előforduló hibákról. Az érintettek visszajelzést is kapnak a megoldásról – hangsúlyozta a polgármester. – Természetesen a hagyományos bejelentési módok is megmaradnak.

Ujvári János, a Helpynet Kft. tanácsadója elmondta, több budapesti kerülettel és vidéki településsel vannak már szerződéses partneri viszonyban. A szakember kiemelte, az Okosváros rendszer alapját egy okoseszközökre épülő alkalmazás és felület alkotja. Ezen a felületen működik egy fényképezési lehetőségekkel, GPS-koordinátákkal ellátott lakossági panaszkezelő rendszer, amelyen a helyi polgárok meghatározott bejelentés-típusokból választhatnak és juttathatják el észrevételeiket az illetékeseknek.

Az információk azokhoz a szervezeti egységekhez jutnak el, amelyeknek feladata lesz megoldani a kérdést – legyen szó önkormányzati részlegről, külsős együttműködő partnerről vagy akár közmű szolgáltatóról. Az alkalmazás visszajelzést is küld a bejelentőnek a probléma állásáról, megoldásáról.

Az önkormányzat munkatársai ugyancsak az okostelefonos platformon keresztül rögzíthetik a közterületi észrevételeket akár gyalog, akár autóval haladnak a településen. Ugyanúgy mint a lakossági bejelentés esetén az alkalmazás rögzíti a GPS-koordinátákat és fotózási lehetőséget is biztosít. Az Okosváros emellett egyfajta idősek jelzőrendszerének szerepét is betöltheti.”

Forrás:
Okosváros rendszert vezetnek be Békésen; BEOL.hu; 2019. november 26.

Több mint 200 okos város megoldással bővült az Okos Város Példatár

„Az Okos Város Példatár oldalán most már összesen 800 olyan bejegyzés között lehet böngészni, amelyek a hazánkban és a nagyvilágban alkalmazott okos újításokat és megoldásokat mutatják be. A több mint 200 újonnan feltöltött példa között nem csak a nagyvárosok technológia és társadalmi innovációi találhatóak meg, de a hazai kistelepülések jó gyakorlatai is megismerhetőek, így többek között az ország első okos térsége is.

A Lechner Tudásközpont online Okos Város Példatára több mint 200 új technológiai és társadalmi innovációval bővült, így már 800 hazai és nemzetközi jó gyakorlat között lehet böngészni a Példatár folyamatosan frissülő térképes felületén.

Az új példák jól szemléltetik, hogy az adatok gyűjtésével, elemzésével és közzétételével hogyan lehet hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat, elősegíteni a fejlesztéseket. Ezt bizonyítják a Helsinki városáról készített 3D modellek, amelyek segítségével nem csak hasznos városi információkhoz lehet jutni, de az online szolgáltatásokat és a városi tervezést is megkönnyítik. Érdemes megemlíteni a már több országban – köztük az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Romániában is – alkalmazott Climate Fieldview mezőgazdasági megfigyelő rendszert, amely a terméshozam maximalizálása érdekében gyűjt, tárol és vizualizál terepadatokat, valamint nyomon követi és méri a mezőgazdasági döntések teljesítményre gyakorolt hatását. A rendszer az adatszolgáltatás mellett egyéni termékenységi és vetési tervek elkészítésével is segíti a felhasználókat. Az adatok hozzáférhetősége a mezőgazdaságon kívül még számtalan területen válhat a lakosság hasznára, így például Szingapúrban intelligens vízmérő program indult, amelynek keretében automatizált vízmérők gyűjtenek vízfogyasztási adatokat, majd egy alkalmazáson keresztül tájékoztatják a felhasználókat a vízhasználatról, valamint figyelmeztetnek az esetleges szivárgásra.

Az okos város fejlesztések nagy mértékben építenek a közvetlen felhasználók visszajelzéseire, igényeire. A nyilvános adatszolgáltatás a városi közösségeket is ösztönzi arra, hogy aktívan részt vegyenek az innovációs folyamatokban – ennek érdekében Melbourne 3D modelleket alkalmazva jeleníti meg és teszi nyomon követhetővé a városban zajló fejlesztéseket. A lakossági megmozdulásból született projektre jó példa még a Mexikó városában kialakított „zöld út”, a Vía Verde: közösségi kezdeményezés eredményeként a város jellegzetes autópályájának betonoszlopait látványos függőleges kertté alakították, amely zajszűrő hatása mellett tisztább levegőt és jobb közérzetet is biztosít a városlakók számára.

A technológia vívmányok Magyarországon is jelen vannak így már az ország egyre több pontján találkozhatunk az utcákon is olyan okos megoldásokkal, mint a napelemmel működő Solarway okos zebrák. A Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán is megtalálható okos átkelők mozgásérzékelő rendszerrel vannak ellátva, amely messziről is jól látható fényjelzésekkel figyelmezteti az autósokat a zebrán áthaladó gyalogosokra, így téve biztonságosabbá a közlekedést. A szintén napelemmel működő Include okos padok, amelyek Budapest mellett több városban is üzemelnek, elektronikus eszközök töltését és Wi-Fi használatát is lehetővé teszik. Ezek a padok rendkívüli kialakításuknak köszönhetően ellenállnak a rongálásnak, a bennük elhelyezett érzékelők pedig folyamatosan adatot gyűjtenek a környezetükről.

Az okos eszközök mellett a közösségi törekvésekből sincs hiány hazánkban: a helyi lakosok összefogásából számos olyan megoldás született, amely a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot helyezi előtérbe. Ilyenek például az egyes városokban – Esztergomban, Debrecenben, Nyíregyházán és Kecskeméten is – kialakult bevásárló közösségek, amelyek célja a tudatos vásárlói igények összekapcsolása a helyi termelők kapacitásával. A vásárlók közvetlenül a termelőktől jutnak hozzá az egészséges, organikus és csomagolásmentes termékekhez, ezzel a helyi gazdaság fellendítése mellett az áruk szállításból adódó szénkibocsátás csökkentéséhez is hozzájárulnak.

A hazai kistelepülések sem maradnak le az okos város fejlesztések területén: az új példák között szerepel az ország első „okos térség” kezdeményezése, az Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió, amely öt település hosszú távú együttműködését tűzte ki célul olyan közös fejlesztési programokban, amelyek a közösségi erőforrásokat információs technológiai eszközökkel kapcsolják össze. A falusi életmód ilyen módon történő modernizálásával remélik, sikerül visszafogni a kistelepülésekre jellemző elöregedési és népességcsökkenési trendeket.”

Forrás:
Több mint 200 okos város megoldással bővült az online Példatár; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2019. november 27.

A „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” projekt aktualitásai

„A projekt keretében a Lechner Tudásközpont tevékenységéhez szorosan illeszkedő tíz informatikai szakrendszert fejleszt. Ezek kapcsolódását egy közös keretrendszer teszi lehetővé. A szakrendszerek egy része már elérhető, de a minden szakrendszerre kiterjedő, egységes, éles indulás 2020 végén történik. A már elérhető szakrendszerek az elektronikus közmű-nyilvántartást, a térségi tervezést és leendő családi házak vázlatterveinek elérését támogatják.
A Lechner Tudásközpont a digitális építésügy fejlesztése érdekében konzorciumvezetőként kötött támogatási szerződést az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban megvalósuló „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című, „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037” azonosítószámú projektre. A projekt célja az építésügy támogatása, informatikai alkalmazásokkal. A projekt 9.692 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási forrásból valósul meg.

Az Egységes Elektronikus Közmű-nyilvántartási Rendszeren, azaz az e-közműn keresztül bonyolítható le a teljes közmű-egyeztetési folyamat és bárki számára megtekinthető a közművezeték-üzemeltetők nyilvántartásának jelentős része. A rendszeren keresztül már több mint 200 ezer közműegyeztetéssel kapcsolatos ügy elektronikus ügyintézése történt meg. Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer interaktív térképein több, magas szintű területrendezési terv (pl. Országos Területrendezési Terv, Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve) tekinthető meg és rendelkezésre áll a területrendezési tervek elektronikus egyeztetését támogató felület is, a Nemzeti Mintaterv Katalógus publikus webes keresőfelületén 93 db családi ház vázlatterve található.

A jövőben elérhető további szakrendszerek széles körben használható alaptérképeket és térképi elemzéseket szolgáltatnak, valamint építőipari beruházások és állami középületek nyilvántartását segítik. Elkészül a Nemzeti Fejlesztési Potenciál Térkép, a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép és megújul a húsz éve működő Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer.

Az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban megvalósuló 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 projekt célja a hazai építésügyi és térségi tervezési folyamatok széles körű elektronizációja az e-közigazgatás kiszélesítése keretében, melynek következtében az ügyfelek adminisztrációs terhei csökkennek és az ügyintézők munkája is egyszerűbbé válik. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projektről bővebben az alábbi linken lehet tájékozódni: http://lechnerkozpont.hu/oldal/3d-magyarorszag, további információ az info@lechnerkozpont.hu címen kérhető.”

Forrás:
A „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” projekt aktualitásai; Lechner Tudásközpont; 2019. november 26.

Digitális építésüggyel a versenyképes gazdaságért

„Az építésügy gyors ütemben haladó digitalizációja javítja a hazai gazdaság versenyképességét – mondta el Dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár a Lechner Tudásközpont által szervezett építésügyi projektbemutató rendezvényen november 26-án, Budapesten. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projektben 10 informatikai szakalkalmazás készül az elektronikus közigazgatás kiszélesítése jegyében.

A magyar építésügy digitalizációját célzó 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt eddigi eredményeiről és a hazai építésügy elektronizációjának további lépéseiről tartott tájékoztatót a Lechner Tudásközpont november 26-án Budapesten. Az eseményen a Miniszterelnökség munkatársai, megyei kormányhivatalok kormánymegbízottjai, főépítészek, kamarák képviselői, és a tervezői szakma érintettjei vettek részt.

A konferencia nyitóbeszédében Dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár kiemelte a nézőpontváltás szerepét az építés- és ingatlanüggyel kapcsolatos közigazgatás megteremtésében. – A technikai innovációk mellett a hozzáállás megváltoztatására is szükség van mind az ingatlan-nyilvántartás, mind pedig az építésügy területén. A jogdogmatikai változások eredményeként a hagyományos adatokon alapuló nyilvántartások helyett a jogosultságalapú rendszereké lesz a jövő –fejtette ki Dr. Tuzson Bence.

Dr. Sik András a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője ismertette a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt fejlesztési elképzeléseit és azok tervezett megvalósítását, betekintést nyújtva a résztvevők számára a projekt jövőbeni feladataiba is. Rövid áttekintést adott a készülő rendszerek társadalmasítására és bevezetésére tett szemléletformálási tevékenységekről is. Bemutatta többek között a Lechner Kiválósági Programját, amely 2017-ben kezdődött és amelynek keretében tucatnyi kiváló fiatal tanult előbb a Lechner Tudásközpont belső szemléletformáló képzésén az itt fejlesztett szakrendszerekről és innovatív megoldásokról, majd a tanultakat az ország hat egyetemén adta tovább az új generációnak, az építész és építőmérnök hallgatók képzésébe építve. Beszélt a projekt keretében készülő E-TÉR alkalmazás bevezetését megelőző 11 állomásos roadshowról is, melynek alkalmain a megyei tervező szakemberek és önkormányzati munkatársak gyakorlati ismerteket szerezhettek a tervezéstámogató rendszer különböző moduljairól és szót ejtett a szintén szakmagyakorlók számára rendezett, téradatkezelésben jól használható informatikai ismereteket átadó QGIS oktatásokról, melyek a már működő és a készülőben lévő térinformatika kapcsolódású alkalmazások használatához nyújtanak támogatást.

-A projekt keretében fejlesztett szakrendszerek kapcsolódását közös keretrendszer teszi lehetővé – mondta el Juhász Géza a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt szakmai vezetője. – A felhasználók nem tudnak erről a keretről, hiszen számukra csupán a gördülékeny ügymenet, a könnyen kezelhető felület érzékelhető, de fontos tudni, hogy az alkalmazások adatbázisai közös platformon nyugszanak és képesek az egymás közötti kommunikációra. A szakrendszerek egy része már most elérhető, de a minden rendszerre kiterjedő, egységes, éles indulás 2020 végén történik majd – fejtette ki Juhász Géza.

A már elérhető szakrendszerek közül az aktívan működő és a felhasználói kör által már elfogadott és bejáratott Egységes Elektronikus Közmű-nyilvántartási Rendszert Gyertyánági András, a rendszer modulfelelőse, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer – azaz a korábban már említett E-TÉR – interaktív térképeit, tájékoztató, egyeztető és tervezői modulját pedig Devecseri Anikó az alkalmazás modulfelelőse mutatta be az érdeklődőknek.

A konferencián szó esett még a településképi arculati kézikönyvek előállítását támogató alkalmazásról, a leendő családi házak vázlatterveinek elérését és csaknem kiviteli szintű vázlatterveket biztosító Nemzeti Mintaterv Katalógusról, az állami tulajdonú épületek felmérését támogató tervezett webes alkalmazásról, a Műszaki Irányelv Programról, a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképről, a Nemzeti Fejlesztési Potenciál térképi alkalmazásról és a megújuló Országos Területfejlesztési és Területrendezés Információs Rendszerről, vagyis a TeIR-ről is.

A Lechner Tudásközpont a digitális építésügy fejlesztése érdekében konzorciumvezetőként kötött támogatási szerződést az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban megvalósuló „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című, „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037” azonosítószámú projektre. A projekt célja az építésügy támogatása, informatikai alkalmazásokkal. A projekt 9.692 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási forrásból valósul meg. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projektről bővebben az alábbi linken tájékozódhat: http://lechnerkozpont.hu/oldal/3d-magyarorszag

A „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.”

Forrás:
Digitális építésüggyel a versenyképes gazdaságért; Lechner Tudásközpont; 2019. november 27.

Épített környezeti téradatok és alkalmazások az E-építés keretrendszerben

„Az E-Építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában projekt keretében nyolc építésügyi informatikai szakrendszer készül, melyek kapcsolódását egy közös keretrendszer teszi lehetővé.
A Lechner Tudásközpont a digitális építésügy fejlesztése érdekében konzorciumvezetőként kötött támogatási szerződést az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban megvalósuló „E-Építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” című, „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038” azonosítószámú projektre. A projekt célja az elektronikus közigazgatás támogatása építésügyi informatikai alkalmazásokkal és épített környezeti téradatokkal. A projekt 7.704 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási forrásból valósul meg.

Már elérhető az Elektronikus Tervpályázati Rendszer, amelynek célja, hogy az építészeti ötletpályázatok lebonyolítása elektronikus felületen keresztül történjen. A projekt keretében a Lechner Tudásközpont továbbfejleszti a kezelésében üzemelő Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszert is, valamint az Elektronikus építési naplót, melyek a felhasználók számára kényelmesebbé és gyorsabbá teszik az építésügyi engedélyeztetéssel és kivitelezéssel kapcsolatos ügyintézést.

A projekt eredményeképp olyan új rendszerek is létrejönnek, melyek jelenleg fejlesztés alatt vannak, de már ebben a szakaszban is az érintettek bevonásával készülnek. Ilyen például a hazai tervtárakat összekapcsoló Dokumentációs Központ Információs Rendszer, az építésüggyel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységet támogató Építésügyi Igazságügyi Szakértők tevékenységét támogató rendszer, valamint a Szakértő Keresést és Szerződéskötést támogató rendszer.

Az E-Építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában című projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetésével (konzorciumi partnerek: NISZ Zrt., KIFÜ). A projektről bővebben az alábbi linken lehet tájékozódni: http://lechnerkozpont.hu/oldal/e-epites-keretrendszer, további információ az info@lechnerkozpont.hu címen kérhető.”

Forrás:
Épített környezeti téradatok és alkalmazások az E-építés keretrendszerben; Lechner Tudásközpont; 2019. november 28.

Informatika, távközlés, technika

A Delta Csoport befejezte a Digitális Jólét Pontok kiépítését

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 3,2 milliárd forint értékben kötött szerződést a vállalattal közösségi internet-hozzáférési pontok felszerelésére és beüzemelésére.

A Delta Csoport bejelentette, hogy sikeresen lezárult a kormányzat közösségi internet-hozzáférési pontok fejlesztésével, valamint szolgáltatási portfóliójuk bővítésével kapcsolatos, európai uniós pályázati forrásból megvalósuló projektje. Az elsősorban kistelepüléseken létrehozott „Digitális Jólét Pontok” célja, hogy helyet biztosítsanak a digitális írástudás fejlesztéséhez, illetve az elektronikus ügyintézéshez.

A projektet vezető Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) a Delta Csoportot egy közbeszerzési eljárás nyerteseként bízta meg az informatikai eszközök – pontonként 3 laptop, 2 tablet, 2 telefon, multifunkciós nyomtató, router, valamint beltéri és kültéri Wi-Fi-hozzáférési pont – telepítésével. A vállalat egy év alatt több mint 15 ezer eszközt szerzett be és szállított le országszerte; 1500 közintézmény pályázott, és mindenhol sikeresen megtörtént a telepítés. A Delta Csoport 24 hónapos garancia biztosítását is vállalta az eszközökre országos szervizhálózata segítségével.

A KIFÜ – amely Magyarország legnagyobb informatikai megrendelője – és a Delta Csoport között létrejött szerződés összértéke több mint 3,2 milliárd forint volt.

„Komoly logisztikai kihívást jelentett a projekt megvalósítása: 1500, eltérő adottságokkal rendelkező helyszínen kellett informatikai infrastruktúrát kialakítanunk, illetve a helyi internetszolgáltatók sajátosságait integrálni egy központi menedzsmentrendszerbe. Az elmúlt években több sikeres projektet bonyolítottunk le a KIFÜ-vel, és a Delta csapata ezúttal is jól vette az akadályokat” – nyilatkozta Szűr Krisztián, a Delta Csoport technológiai vezetője.”

Forrás:
A Delta befejezte a Digitális Jólét Pontok kiépítését; IT café; 2019. november 27.
Lásd még: Lezárult a „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” elnevezésű projekt; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2019. november 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megmértük a mérhetetlent: mérlegen a digitális gazdaság

„Az IVSZ Iparági Fórum keretében folytatta a szakmai párbeszédet és együtt gondolkodást a digitális gazdaság méretének és súlyának legpontosabb becslését nyújtó kutatásához fűződően. A digitális ökoszisztéma képviselői és az IVSZ tagcégei élénk diskurzus keretében erősítették meg az új módszertan létjogosultságát és tárgyalták meg a digitalizáció ügyének további tennivalóit.

Az IVSZ négy évvel ezelőtt egy új módszertan mentén mérte fel a digitális gazdaságot, amely kutatást idén a Microsoft Magyarország támogatásával ismételt meg. Az eredményeket bemutató sajtórendezvényt követően egy iparági fórumra invitáltuk a piaci szereplőket, hogy közösen átbeszéljük a következtetéseket, valamint a lehetséges folytatást. Az eredmények validálása mellett a jelenlévők a lehetséges kitörési pontokról, a legfontosabb feladatokról is beszéltek, amivel párhuzamosan az IVSZ vezetőitől (Laufer Tamás, Both Vilmos), valamint a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójától (Christopher Mattheisen) kaphattak az iparág számára releváns információkat a kutatás hátteréről, mozgatórugóiról.

A szakmai fórumot Molnár Attila főtitkár nyitotta meg, aki közös elmélkedésre és tevékenységre szólította az iparág képviselőit: az IVSZ küldetése, hogy hangot adjon az ökoszisztéma képviselőinek, illetve szakmai párbeszéddel támogassa, mozgósítsa a megfelelő szabályozási környezet kialakítását.

Laufer Tamás elnök rámutatott, hogy az egyeztetés apropójául szolgáló, a digitális gazdaság súlyát mérő kutatás tulajdonképpen egy újabb adalék és adattár a digitális fejlesztések fontosságról szóló élénk diskurzushoz. Mind a szabályozásért felelős emberek, mind a vállalatok már tisztában vannak a technológiai haladás elengedhetetlen voltával – olyan vasat ütünk tehát, ami már régóta nagyon forró. A digitális gazdaságot pontosan megragadó mérőszámok azonban az átalakulási kényszer erősödő szorításában iránytűként működnek, így a valódi lábnyomot felfedő kutatás nagyon jókor jött és nélkülözhetetlen szakmai vitáknak nyit teret: a fórum tanulsága, hogy a digitalizációról még ma, 2019-ben is minél többet kell beszélni.

Mérni a mérhetetlent
A fórum következő napirendi pontjaként Both Vilmos IVSZ elnökségi tag átfogóan bemutatta a mérési módszer velejét és a kutatási eredményeket. Legfontosabb üzenet, hogy a digitális gazdaság mára jóval meghaladja a szűken vett IKT ágazat tevékenységét, a digitális szolgáltatások és termékek az értéklánc későbbi pontjain is hozzáadott értéket képviselnek, így hatásuk más ágazatokban is lecsapódik. A makro-közgazdászokkal együttműködésben kidolgozott módszer számításba veszi ezeket a multiplikátor hatásokat is, így a digitális gazdaság = IKT szektor multiplikátorokkal növelt súlya + az egyéb ágazatok és az államigazgatás digitális teljesítménye.

Másik kulcsponti tényező, hogy a digitális gazdaság relatív növekedésének mérése azért is nehezített pálya, mert a digitális teljesítmények egy része áttevődött más ágazatokba: egyre több vállalat épít ki belső digitális egységeket. Laufer Tamás fontosnak tartotta tisztázni, hogy az ún. internalizáció nem a vállalatok alkalmazásában álló, infrastruktúrát támogató (back-office) jellegű IT munkatársakat takarja, hanem a digitalizációs termékek fejlesztésével foglalkozó szakembergárdáról van szó, akik hozzáadott értéket teremtenek.
Jó példa erre a Continental Automotive Kft., amelynek termékeire ma sokan négy keréken guruló számítógépként szoktak hivatkozni.

Az új módszertan egyik korlátja éppen abban rejlik, hogy az egyébként nem IKT körben működő vállalatok digitálisan értelmezhető tevékenységét ez sem tudja mérni. Vilmos szerint ezt a KSH által bekért adatok bővítése, vagy pedig a kiemelt ágazatok vállalatainak mintavételi eljárással történő mérése tudná kiküszöbölni. A statisztikai számbavételi rendszer alapvető újragondolása nélkül azonban a szóban forgó kutatás a legjobb módszer a digitális gazdaság mérésére.

A fórum résztvevői egyöntetűen üdvözölték a kutatási módszertant és eredményeket, hozzászólásaikkal a további vizsgálódás szükségességét támasztották alá. A piac és a szakma igényt támaszt a kutatás összehasonlító adatokkal való kibővítésére, a releváns országok adatai nyomán további kulcsfontosságú meglátásokkal gazdagodhatnak a döntéshozók. Molnár Attila szerint optimizmusra ad okot, hogy a V4-ek nyitottan fogadták a Digital Europe kereteiben prezentált kutatást, illetve a további elemzésekhez az IVSZ már aktívan keresi a forrásokat. Emellett a tovagyűrűző hatások vizuálisan megragadhatóbb, számszerűen értelmezhetőbb megjelenítése is javaslatként hangzott el Kelemen Csaba (ITM) részéről.

Irány a technológia-vezérelt pálya!
A kutatás fontos konklúziója, hogy a megfelelő, rendszerszintű intézkedések révén a hazai gazdaság egy olyan technológia-vezérelt pályára állhat rá, amely már 2023-ra évi 4 ezer milliárd forint GDP-többletet és 1800 milliárd Ft adóbevétel növekedést eredményezne. Both Vilmos kiemelte, hogy a következetes beavatkozások, a digitális szempontok töretlen szem előtt tartásával hozott döntések és csoportosított források elengedhetetlenek, illetve Magyarország DESI indexében is pozitív elmozdulást idézhetnek elő. Az indexben elfoglalt helyünk azt mutatja, hogy a fejlődés egyik akadálya a digitálisan kompetens munkavállalók hiánya. Vilmos rámutatott, hogy a vállalatok gyakran olyan feladatkörökre is magasan képzett informatikusokat alkalmaznak, amelyeket egy általános digitális tudással felvértezett munkatárs is képes lenne ellátni.

Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a gondolatra rácsatlakozva elmondta, hogy ma már nem „adattudós zseniket” kell keresnünk, hanem digitálisan felkészült munkavállalókat kell összekapcsolnunk elérhetőbb és kezelhetőbb technológiákkal – azaz a technológiák minél egyszerűbb kezelhetőségéről, fejlesztéséről is gondoskodnunk kell. Ez olyan robbanásszerű fejlődést tenne lehetővé, mint amit az okosapplikációk tekintetében már láthattunk az egyszerűsített fejlesztési folyamatok révén.

A digitalizáció kényszere
A másik terület, amelyben nagy szükség van az előrelépésre, a KKV-k digitális fejlettségének foka. A szakmát is intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, így a beszélgetés oroszlánrésze a KKV-k előremozdításának lehetséges gátjairól és útjairól szólt. A stagnálás fő okai a forrásbeli akadályok mellett a kkv-k szemléletbeli, piacismereti hiányosságai: a BellResearch képviselője szerint a vállalatoknak érteniük kell, hogy mire érdemes költeniük. Laufer Tamás szerint is cél az, hogy az embereknek megmutassuk, hogy a digitalizáció nem sci-fi, nem varázslás, hanem mindenkié és az egyszerűbb/kisebb vállalatok számára is megvalósítható. A szemléletbeli hiányosságok kapcsán többen szóba hozták a generációs értékek és gondolkodásmód különbségeit, a felvetések szerint a vezetők szintjén történő generációváltás, a digitális bennszülöttek magasabb pozícióba jutása hozhat majd el fontos változásokat.

A KKV-k haladásának a pénz mellett a kényszer lehet még egy viszonylag kellemetlen, de hatékony ösztönzője. A hozzászólások között fontos meglátás, hogy az egyik leghatásosabb kényszer (ösztönző) az, ha valamilyen rendszerhez kénytelenek illeszteni működésüket a vállalatok, így tehát a nagy rendszereket megmozgató intézkedések vonhatják magukkal a KKV-k megfelelő digitális törekvéseit. Jó példa a múltból erre az online pénztárgépek kötelezővé tétele, a jövőben pedig a két leginkább érintetlen, reformra szoruló rendszerre, az oktatásra és az egészségügyre kell figyelnünk.

Both Vilmos szerint a KKV-k igényeinek felmérése, és azoknak a nemzetgazdasági érdekekkel való metszeteinek feltérképezése sarkalatos kérdés, a továbbiakban pedig ezeket a metszeteket kell támogatni különböző forrásokkal kifinomult stratégiák mentén. A kutatás ilyen szempontból nagyon jókor jött, jó pillanatban vagyunk, hiszen a EU következő költségvetési ciklusának (2021-27) tervezési időszakában vagyunk.

A KKV-k támogatása és ösztönzése közös felelősség, és mostani feladat, még akkor is, ha a szemléletmódváltás – és vállalkozói generációváltás – még tart. Olyan pályázatokra, támogatásokra van szükség, mely ebbe az irányba tereli a KKV-kat – tette hozzá Chris Mattheisen.”

Forrás:
Megmértük a mérhetetlent: mérlegen a digitális gazdaság; Vecsernyés Anna; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2019. november 29.

Palkovics: a magyar gazdaság high-tech pályára állt

„ Az elmúlt nyolc év iparpolitikai döntései révén a magyar gazdaság alapvetően high-tech pályára állt, ennek jelentőséget ad a gazdasági növekedésre, a környezetre gyakorolt hatása – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságában.

Éves miniszteri meghallgatásán Palkovics László kiemelte, a gazdasággal kapcsolatos fenntarthatóság megvalósítása érdekében egyebek közt zajlik a hazai kutatás-fejlesztési-innovációs rendszer struktúraváltása, a kijelölt kulcsiparágak, így az élelmiszergazdaság, az építésgazdaság, a kreatív ipar és az egészségipar tovább fejlesztése.

Hozzátette: a vállalati fenntarthatóságot teremti meg a magyar tulajdonú, nagy számú kis és közepes vállalat erősítése, amit a tárca kkv-stratégiája is segíti.

Komoly kihívást jelent a közlekedési rendszerek, a mobilitás fenntarthatóságának megteremtése, az urbanizáció erősödésével az emisszió- és balesetmentes, stabil városi közlekedés működésének biztosítása, az épített közlekedési infrastruktúra jobb kihasználása, a járművek hajtásrendszerének környezetbarát kialakítása – sorolta a miniszter.

Palkovics László szólt arról is, hogy munkájuk fontos eleme a minőségi közösségi közlekedés továbbfejlesztése, ennek alapvető eleme a vasút gerinchálózata.

Az energetikai területet érintve Palkovics László beszámolt arról, hogy a fogyasztót helyezik a középpontba a tiszta, okos, megfizethető energia megteremtésében, és fontosnak nevezte az energiaellátás biztonságát, az energiaszektor klímabarát átalakítását.

A tiszta ország stratégia kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a körforgásos gazdaság megteremtése gazdasági racionalitás, és fontosnak tartja a hulladékgazdálkodás kérdésének megoldását.

Képviselői kérdésre válaszolva Palkovics László elmondta, hogy jövőre elkészül a tárca fenntarthatósági stratégiája.

A Mátrai Erőmű bezárásával kapcsolatos felvetésre válaszában úgy fogalmazott a miniszter, hogy nem lenne jó megoldás a bezárás, helyette technológiai átalakítást kell végrehajtani, hiszen a létesítménynek fontos szerepe van az energiarendszerben és a foglalkoztatásban.

Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva Palkovics László elmondta, támogatná a klíma tantárgy iskolai bevezetését.”

Forrás:
Palkovics: a magyar gazdaság high-tech pályára állt; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. november 27.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 2.

Kínáé a világ legnagyobb diplomáciai hálózata
Kína maga mögé utasította az Egyesült Államokat. A nemzetközi kapcsolatok tekintélyes kutatója, az ausztrál Lowy Intézet napokban közzétett Global Diplomacy Index-e nem okoz nagy meglepetést azoknak, akik szorosabban figyelik a globális hatalmi átrendeződéseket. Immár nem az Amerikai Egyesült Államok a világ egyes számú diplomáciai nagyhatalma, hanem a mind gyorsabban emelkedő rivális, a Kínai Népköztársaság. Legalábbis, ami a külképviseletek, külföldön működő közdiplomáciai intézmények, háttérszervezetek nemzetközi hálózatát illeti.
A digitalizációval átalakuló külügyi szervezetrendszer ma már az online terekben látja a képviselet, a kapcsolatépítés, a tájékozódás és tájékoztatás, sőt a tárgyalások dinamikus terepét is. A szakma józanabb képviselői azonban mindig figyelmeztetik a technológia bűvöletében élőket: a digitális eszközpark nem „váltja le” a diplomácia hagyományos eljárásait és intézményrendszerét. A klasszikus diplomácia elemei és hálózatai mai is fontosak, a külszolgálati munka magját képezik. Az állandóság azonban nem jelent változatlanságot, és a globális vezető szerepért nemrégiben hivatalosan is bejelentkezett Kína a hagyományos külképviseleti hálózatok folyamatos bővítésével is igyekszik biztosítani magának ezt a pozíciót. Érdemes felfigyelni rá: a feltörekvő ázsiai nagyhatalom koránt sincs egyedül ezzel a törekvéssel. Noha a külszolgálati munka transzformációja kapcsán leggyakrabban a digitális (mobil-) eszközökről, a közösségi hálóban rejlő potenciálokról, és legújabban a Mesterséges Intelligencia lehetőségeiről esik szó, a nemzetközi küzdőtér stratégiai gondolkodású szereplői – a relatíve magasabb költségvonzatok ellenére – sem mondanak le a klasszikus diplomáciai eszköz, a képviseletek hálózatának folyamatos növeléséről sem. Ebben a kérdésben beszédes a Lowy-féle Globális Index: a vizsgálatba bevett 61 jelentősebb állam közül a többség (összesen 34 szuverén szereplő) növelte számszerűen is külföldi diplomáciai jelenlétét az elmúlt két esztendőben.
A trend egyértelműen Kína erősödését mutatja: a KNK, összesen 276 külföldi képviseletével és állomáshelyével idén első ízben előzte meg az Egyesült Államokat, és ezzel a globális rangsor élére ugrott. A külképviseleti hálózat bővítés üteme talán a leginkább figyelemre méltó: 2016-ban Kína még „csupán” a harmadik helyen állt a külképviseletek számát illetően, s akkor az USÁ-n kívül Franciaország is előtte szerepelt még. 2017-re azonban felküzdötte magát a második helyre, hogy idén már a Föld legkiterjedtebb diplomáciai hálózatával büszkélkedő hatalma legyen. Számszerűen egyébként 5 képviselettel gyarapodott a rendszere, mivel 7 új képviseletet nyitott, kettő régit pedig megszüntetett, ami jól mutatja, hogy a dinamika Kínánál sem egyszerűen csak újabb és újabb képviseletek megnyitásában merül ki.
Az USA külképviseleti hálózata e közben stagnált, illetve csekély mértékben (a szentpétervári főkonzulátus bezárásával) csökkent. Megfigyelők szerint ez nem is olyan meglepő, tekintve, hogy az amerikai State Department nem látszik éppen ereje teljében lenni: a minisztérium állománya jelenleg csupán 73%-os feltöltöttséggel üzemel, és a kulcsfontosságú közdiplomáciai területet (az USAID szervezetet) érintő tervezett költségvetési megszorítások sem a bővülést támasztják alá.
A saját diplomáciai hálózat nagysága mellett akad még egy másik, sokat mondó adat. Nem mellékes ugyanis az sem, hogy a vizsgálatba bevont jelentősebb államok hol létesítenek legszívesebben külképviseleti posztot. Hiszen ez remekül mutatja egy-egy szereplő soft power vonzerejét. Ezen a téren pedig – a 61 ország összesen 342 külképviseletével – messze az Egyesült Államok számít a „legnépszerűbb” helyszínnek. A Kínai Népköztársaság, a területén működő 256 külföldi képviselettel csupán a második ebben a fontos rangsorban.
Az élen szereplők izgalmas tusája mellett néhány egyéb nagyhatalmi státuszú, vagy arra aspiráló állam külképviseleti hálózatát is érdemes szemügyre venni. Feltűnő, elsőként is, hogy a Brexit nyomán ismét globális szerepre törekvő Nagy-Britannia egyelőre nem tudta megvalósítani a kiválási folyamathoz kapcsolódóan tervezett külképviseleti hálózatbővítését, sőt: jó néhány posztot be kellett zárnia, vagy alacsonyabb szintre szállítani a képviseletet.
Az ázsiai térség továbbra is egyik legfigyelemre méltóbb hatalma, Japán tovább folytatja szívós építkezését, és nem is eredménytelenül: idénre, 247 állomáshellyel, a nemzetközi ranglista negyedik helyére emelkedett, megelőzve így a szintén erős globális ambíciókkal rendelkező Oroszországot. Japán diplomáciai építkezése, tekintettel a dél-kelet-ázsiai térség geopolitikai viszonyainak gyors átrendeződésére, ésszerű stratégiai erőkifejtésnek tetszik.
Mi személy szerint Törökország klasszikus külképviseleti hálózatépítésére hívnánk fel a figyelmet, mert ez jó indikátora lehet az ország geostratégiai ambícióinak. Figyelemre méltó ezen a téren maga a mennyiségi bővülés is, hiszen Törökország, 234 külképviseletével a világ hatodik „diplomáciai nagyhatalmává” küzdötte fel magát. Az erőfeszítés – ne feledjük, a külképviseletek fenntartása komoly anyagi terheket jelent – különösen elgondolkodtató, ha tekintetbe vesszük, hogy Ankara GDP-je még a felét is alig teszi ki a közvetlenül előtte álló Oroszországénak, ami jól mutatja Törökország elszántságát a regionális hatalmi szerepkörének megerősítésére. Azt írtuk: „regionális”, hiszen többnyire erről van szó, ugyanakkor a külképviseletek bővülése érdekes (vagy talán ellentmondásos) információkat adhat a török hatalmi ambíciók irányáról. Miközben, a hivatalos stratégia szintjén, Törökország Ázsia felé fordul, többnyire máshol, Afrikában, sőt Latin-Amerikában bővíti diplomáciai jelenlétét.
Végezetül érdemes kiemelni: Magyarország ebben a rangsorban – összesen 131 külképviselettel – a 22. helyet foglalja el, ami tekintettel az erőforrásokra és geopolitikai pozíciókra, tekintélyes helyezésként könyvelhető el. Olyan államokat utasít ezzel maga mögé, mint Portugália, Dél-Afrika, Belgium, Ausztrália, Csehország, Svédország, Norvégia, Izrael, Szlovákia, Finnország, vagy éppen a szomszédos Ausztria. Ha tekintetbe vesszük, hogy (akkor 104 képviselettel) 3 éve még csupán a 30. helyet foglalta el Magyarország, úgy különösen figyelemre méltó maga a tendencia, illetve a növekedés üteme is.
A legfrissebb, 2019. évi Global Diplomacy Index rangsor az alábbi webhelyen érhető el:
Lowy Institute Global Diplomacy Index 2019 Country Ranking
World Diplomacy Stocktake: A Shifting of the Ranks; Bonnie Bley; The Interpreter – Lowy Institute, 2019. november 27.

A kiberbiztonság témája az amerikai elnökválasztások körül forog majd jövőre
A tekintélyes Oxford Analytica elemző cég múlt szerdán nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a kiberbiztonságot érintő fenyegetések jelentős változásokon mennek át a beavatkozások (támadások) célpontjait és módszereit illetően is. Ma már az információbiztonság (ami a múltban hosszú időn át az autokratikusnak tekintett Oroszország, vagy Kína számára okozott fejfájást) egyre inkább a nyugati liberális demokráciák számára jelent húsba vágó kérdést, különös tekintettel a választási rendszerek és folyamatok tisztaságának megóvására.
Az elemzők szerint kétség sem férhet hozzá, hogy jövőre a 2020. évi amerikai elnökválasztás jelenti majd az egyes számú kiberhadszínteret. A McAfee kiberbiztonsági cég őszi jelzése szerint Wisconsin és Michigan államokban például a helyi (szövetségi állami) választási webhelyek nagyjából fele alapvető biztonsági kritériumoknak sem felel meg. Ugyanakkor az Oxford Analytica előrejelzése siet leszögezni: az igazi fenyegetést nem a választás (online) rendszereibe való) beavatkozás veszélye/lehetősége jelenti majd. A valódi kihívást ugyanis egyértelműen az információs hadműveletek jelentik. A potenciális ellenség ezen a téren ráadásul bővül: már nem csak Oroszország, de Irán is fegyverként kívánja felhasználni a dezinformációt az amerikai választópolgárok megtévesztésére és befolyásolására – vélik a brit elemzők.
Ugyanakkor maga a dezinformáció, a félretájékoztatás taktikája is sebesen változik. A támadók, annak érdekében, hogy jelentősen tovább nehezítsék azt, hogy a cselekményeket a valódi elkövetőkhöz lehessen kapcsolni, csaknem ismeretlen marketing és PR-cégeket bérelhetnek fel a közvéleményben folyó viták manipulálására. Egy másik új taktika az, hogy valóságos felhasználókat, például újságírókat vonnak be az online párbeszédekbe annak érdekében, hogy segítségükkel felerősítsék a dezinformáló üzeneteket.
A veszélyekre természetesen készülnek az amerikai politikai erők. A Demokrata Párt választási bizottsága a Crowdstrike céget bízta meg technológiai tanácsadással a választásokra. A republikánusok Kongresszusi Bizottsága szintén jelentős összegeket fordít informatikai védelmi tanácsadásra. Az elmúlt években ugyanakkor erősödött a közösségi média platformok „önvédelmi képessége”: a legfontosabb hálózatokon specializált csoportok foglalkoznak a dezinformációk kiszűrésével. Ugyanakkor a támadó oldal innovatív technológiai megoldásai szinte bizonyosan okoznak majd még kellemetlen meglepetéseket.
Miközben az előrejelzés készítői hangsúlyozzák Kína megnövekedett kiberhadviselési képességeit, úgy vélik, hogy a KNK elsősorban „hazai terepen” alkalmazza az online befolyásolás és dezinformálás eszköztárát. Az USA választási folyamataira nézve továbbra is az oroszokat tekintik az első számú veszélyforrásnak, kiemelve azt a mozzanatot, hogy az elkövetkező időszakban várhatóan növekszik majd az oroszok által végrehajtott, ám valaki más cselekedetének maszkírozott (ún. „idegen zászló alatt végrehajtott”) támadások száma. Intő példának említik az orosz „Turla” hackercsoport októberben nyilvánosságra került hadműveletét, amelynek során egy iráni kibercsoport eljárásait alkalmazva okoztak informatikai károkat. Egy nem sokkal korábbi, az oroszokkal éles konfliktusban álló Nemzetközi Doppingellenőrzési Hatóság (WADA) elleni akció során, szintén orosz hackerek kínai, illetve észak-koreai kiberegységek álcáját felöltve támadtak.
Az Oxford Analytica előrejelzése a 2020. évre prognosztizálható legfőbb veszélyforrások között említi a zsarolóvírusok (ransomware) rohamos elterjedését. A McAfee szerint az idei év első negyedében 118%-kal növekedett a zsarolóvírusokat alkalmazó kibertámadások száma. Miközben a vírusok elterjesztésére továbbra is népszerűek a megbízható forrásúnak álcázott címekről érkező e-mailek, jelentősen nőni fog a távoli elérési pontokat használó betörések száma.
Végezetül jövőre, az 5G technológia megjelenésével új veszélyforrások megjelenésével kell számolni a kiberbiztonság terén is. Az 5G alapjául szolgáló felhőalapú virtualizáció rugalmasabbá és agilisebbé teszi majd a rendszereket, ugyanakkor azok nyílt jellege számottevő biztonsági kockázatokat jelen majd.
Prospects for Cybersecurity in 2020; Oxford Analytica Daily Brief, 2019. december 1.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az online térképalkalmazások a geopolitikai konfrontáció színtereivé váltak
Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a Twitteren bírálta csütörtökön az Apple amerikai technológiai vállalatot, amiért a Krím félszigetet Oroszország részeként tüntette fel térképein – írja az MTI információjára hivatkozva a Mandiner.
Az ukrán diplomácia vezetője (egyébként ügyesen alkalmazva az online mikroblog platform szerkesztési elveit és jellemző stílusjegyeit) személyes hangú Twitter-üzenetben szólította meg a technológiai céget. A nézeteltérést (ahogy arra már más összefüggésekben és más szereplőkkel korábban is volt példa) a Krím-félsziget hovatartozásának térképi ábrázolása váltotta ki. Az ukrán diplomácia, természetes módon, arra törekszik, hogy az országuk részének tekintett (és a nemzetközi jog által is annak elismert) Krím a nemzetközi közvélemények által használt online terekben Ukrajna részeként jelenjen meg. Vonatkozik ez természetesen bármiféle webes ábrázolásra, de különösen a sokak által és szívesen használt térképalkalmazások esetében vetődik fel élesen a probléma. Oroszország, a maga szempontjából szintén érthető módon, a félsziget orosz felségterületként való térképi megjelenítésének kikényszerítésére helyez hangsúlyt. A nemzetközi (általában persze amerikai) nagy technológiai, internetes cégek nehezen tudják figyelmen kívül hagyni az érintettek geopolitikai súlyát – és potenciális piaci jelentőségüket. Vélhetően most is ez történt.
Az Apple orosz követelésre kezdte el szerdától a 2014-ben Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím-félszigetet orosz területként feltüntetni internetes oldalain. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint jelenleg az Apple térképén és az időjárás-jelentésben a félsziget orosz területként van ábrázolva, ha Oroszországban nyitják ki az internetes felületet. Oroszországon kívül a Krím egyik országhoz sem tartozó területként jelenik meg.
Az ukrán külügyminiszter bírálta az Apple-t; Mandiner; 2019. november 28.

Könyvszemle – Manjikian, Mary (2018): Cybersecurity Ethics. An Introduction. London – New York, Routledge
A kibertér, annak fenyegetéseivel, sajátos geopolitikai összefüggéseivel mai összeállításunkból sem maradhatott ki. Nyilván nem változik ez a jövőben sem, hiszen – jól érzékelhető tendenciaként – a nemzetközi hatalmi viszonyok eme”ötödik dimenziója” a 21. századi diplomácia egyik fókuszterületévé válik – ha máris nem vált azzá. Szakértők, akik gyakran még az alapfogalmakban sem könnyen találnak közös nevezőre, egyöntetűen vallják: a kibertér szinte mindenben más, mint a geopolitikai mező bármelyik más szelete. Éppen ezért nehéz, használható analógiák hiányában, az átfogó nemzetközi szabályozása, igazgatása is. A hozzá kapcsolódó dilemmák persze elsősorban, vagy inkább szinte kizárólagosan – jogi problémaként jelennek meg a szakmai vitákban. Mert az szinte rögtön nyilvánvaló, hogy az igazi „másság” nem a sajátos technológiában keresendő. És azt vajon biztosra vehetjük, hogy a téma körüljárása „kipipálható” a jog leíró-, vagy értelmező kategóriáival?
Azt gondoljuk, hogy a kiberbiztonság egyik vagy másik aspektusát vizsgálók előtt előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy a kibertérben való „szabály alapú” működés, egyáltalán a normákkal való megfeleltetés sokkal átfogóbb, sokkal mélyebb: etikai (sőt filozófiai) kérdéseket vet fel. Ezért is csaptunk le izgatottan az amerikai egyetemi oktató (a mára akuttá váló internetes addikció kérdéseit már fél évtizeddel ezelőtt boncolgató kutató), Mary Manjikian könyvére. A magunk fajtának írta: akiket érdekel a kibertér sajátos háttérmechanizmusa, de akik nem vagyunk filozófusok. A könyv első részében világos szerkezetben, a laikus számára érthető módon mutatja be az etika alapvető fogalmait, alapvető kereteit. A kézikönyv – hiszen arról van szó – második részében a kibervalóság alapvető problématerületein vezet végig minket, a korábban bemutatott fogalmi eszközrendszerrel: egyebek mellett a privát szféra, a megfigyelés, az internetes kalózkodás, a kiberhadviselés etikai aspektusai kerülnek itt terítékre. A harmadik rész a kibertérben jelenleg érvényesülő etikai normákat veszi végig. Ugyanakkor előre tekint, nem véletlenül az a blokk címe: „Hogyan tovább?”

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. november 25-november 29.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Licencek beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/226
Közzététel dátuma: 2019.11.25.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.23.
Licencek beszerzése az IdomSoft Zrt. részére 2 részben
1. rész adásvételi szerződés
2. rész adásvételi és felhasználási szerződés
Elnevezés: Rendvédelmi Fejl. Ágazat részére licencek besz.
Oracle Database Enterprise Edition – Named User Plus Perpetual: 100 db
Oracle Database Standard Edition – Processor Perpetual: 3 db
Oracle Partitioning – Named User Plus Perpetual: 100 db
Elnevezés: Projektből nem finanszírozható licencek beszerzése
1. Üzemeltetéshez, napi munkához szükséges szoftvereszközök
Lansweeper Ultimate annual subscription – 1500 Assets 1
VMware vSphere 6 Standard for 2 Processor Server Lic&3Yr S&S 01DA332 4
Crossover MAC 1
Wolters Kluwer Jogtár Plusz 20
Wolters Kluwer: A büntetrőeljárás (1998-2017) jogszabálytükör 1
Wolters Kluwer: Nagykommentár a szabálysértési törvényhez 1
Wolters Kluwer: Közigazgatási eljárás Navigátor 2
Wolters Kluwer: Közigazgatás szervezete modul 1
Wolters Kluwer: Választójogi és népszavazási kommentárok 1
Wolters Kluwer: Kommentár a közbeszerzési törvényekhez 1
Wolters Kluwer: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2018 1
Költségvetési levelek (1 év) 1
TextPad 10-user licence 1
TOTAL Commander, 26-100 Users (per user), Additional License 4
TOTAL Commander, 101-1000 Users (per user), Additional License 400
AUT0000750B8 RSA SID Access Base Perp from 505-750u. 400
AUT0000750BE1-8 RSA SID Access Base EnhMnt 1Mo. 16800 darab (24 hónap x 400 felhasználó) 9600
Veeam Backup & Replication Enterprise (5 instance) 3
Fejlesztői munkafolyamatokat támogató szoftvereszközök
DevExpress (new) 2
DevExpress (renew) 10
PhpStorm – Commercial annual subscription 1
SUSE Linux Enterprise Server, x86 & x86-64, 1-2 Sockets or 1-2 Virtual Machines, Standard Subscription, 1 Year 1
Delphi 10.3 Rio (Architect) 5
IntelliJ IDEA 40
Vaadin Pro 3
iOS Developer 1
ConceptDraw Office 5 3
IBM RTC Developer 10
3. Oktatáshoz és továbbképzéshez szükséges licencek, online hozzáférések
O’Reilly for Teams 2-25 users annual subscription — Safari Books Online 5
Opciókra vonatkozó információ
Opciók ismertetése: Az opciós tételek megrendelésére kizárólag nettó 90.658.260,- Ft + ÁFA keretösszeg erejéig van lehetőség.
Opciók mennyisége:
Toad for Oracle DEV Edition 4
Toad for Oracle RAC Editon 3
Toad for Oracle Exadata Edition 1
Figma Proffesional Edition (1 év) 3
Annual BlinkID Consumer License (50.000 felhasználóig) 1
Zeplin.io 4
Sketch 4
Adobe Captivate 3
ElasticSearch X pack GOLD (3node) 1 éves 3
IBM TSM 10
Red Hat Learning Subscription Standard 2
Atlassian Jira Software Server – 25 felhasználó 1
Jira Service Desk – 50 felhasználó 1
Jira Service Desk – 100 felhasználó 1
Jira Service Desk – 250 felhasználó 1
Adaptavist ScriptRunner for JIRA – 50 felhasználó 1
Adaptavist ScriptRunner for JIRA – 100 felhasználó 1
Adaptavist ScriptRunner for JIRA – 250 felhasználó 1
Actions for JIRA Service Desk – 50 felhasználó 1
Actions for JIRA Service Desk – 100 felhasználó 1
Actions for JIRA Service Desk – 250 felhasználó 1
Dynamic Forms for Jira – 50 felhasználó 1
Dynamic Forms for Jira – 100 felhasználó 1
Dynamic Forms for Jira – 250 felhasználó 1
Extension for Jira Service Desk – 50 felhasználó 1
Extension for Jira Service Desk – 100 felhasználó 1
Extension for Jira Service Desk – 250 felhasználó 1
Refined – Structure and Theme JSD – 50 felhasználó 1
Refined – Structure and Theme JSD – 100 felhasználó 1
Refined – Structure and Theme JSD – 250 felhasználó 1
Automation for Jira – 50 felhasználó 1
Automation for Jira – 100 felhasználó 1
Automation for Jira – 250 felhasználó 1
Email This Issue – 50 felhasználó 1
Email This Issue – 100 felhasználó 1
Email This Issue – 250 felhasználó 1
Insight – Asset Management – 50 felhasználó 1
Insight – Asset Management – 100 felhasználó 1
Insight – Asset Management – 250 felhasználó 1
Better PDF Exporter for Jira (PDF View) – 50 felhasználó 1
Better PDF Exporter for Jira (PDF View) – 100 felhasználó 1
Better PDF Exporter for Jira (PDF View) – 250 felhasználó 1
The Scheduler – 50 felhasználó 1
The Scheduler – 100 felhasználó 1
The Scheduler – 250 felhasználó 1
Cisco Catalyst 9500 DNA Advantage 2
Camtasia 2019 1
Prezi Plus 4
Shutterstock 3
VMware vSphere 6 Standard for 2 Processor Server Lic&3Yr S&S 01DA332 1
IBM RTC Developer 5
IntelliJ IDEA 20
JSU Automation Suite for Jira Workflows – 50 felhasználó 1
JSU Automation Suite for Jira Workflows – 100 felhasználó 1
JSU Automation Suite for Jira Workflows – 250 felhasználó 1
Jira Misc Workflow Extensions (JMWE) – 50 felhasználó 1
Jira Misc Workflow Extensions (JMWE) – 100 felhasználó 1
Jira Misc Workflow Extensions (JMWE) – 250 felhasználó 1
Create on Transition for Jira – 50 felhasználó 1
Create on Transition for Jira – 100 felhasználó 1
Create on Transition for Jira – 250 felhasználó 1
Creative Cloud for teams All Licensing 12MSubscription New 1 User 2
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – MESZ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/226
Közzététel dátuma: 2019.11.25.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.20.
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, valamint az önként csatlakozó szervezetek részére megjelenítő eszközök beszerzése céljából az 1. közbeszerzési részben 6 féle alaptermék, részegységekkel és tartozékokkal egyetemben mindösszesen 34.750 darabos mennyiség, a 2. közbeszerzési részben 4 féle, összesen 3700 darabos mennyiség alaptermék vonatkozásában.
Lásd bővebben

Országos Videókonferencia rendszer – 2019 licence
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/227
Közzététel dátuma: 2019.11.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.23.
1. CISCO LIC-CMS-PAK: VIKI MCU szoba licence, 59 db
2. WOZ-WCO-MCU-1-LIC: Conforg konferencia szoba licence, 90 db
3. CARIN-365-097-LIC-CH-201to1000-VIKI-10: Carin rögzítő port licence (2 db Telepresence MCU szobához): 50 db
Lásd bővebben

MTVA meglévő Intercom rendszer upgrade
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/227
Közzététel dátuma: 2019.11.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.20.
Az MTVA (Intercom) utasító rendszerének felújítása új hardverek és szoftverek beszerzésével a közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Nézettségmérés és adatbázis szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/227
Közzététel dátuma: 2019.11.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.20.
A közbeszerzés tárgya: műszeres televíziós nézettségmérési szolgáltatás (adatbázis és mérési eredmények) biztosítása 12 hónapra nyújtott szolgáltatás teljesítéséig,
Lásd bővebben

3 db multiviewer (képosztó) beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/228
Közzététel dátuma: 2019.11.27.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.09.
Lásd bővebben

HelpDesk és ServiceDesk szolgáltatás biztosítsa
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/229
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.11.28.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.09.ű
HelpDesk és ServiceDesk szolgáltatás biztosítsa, valamint desktop migrációs projekt lebonyolítása Paks II. Zrt. részére, amely biztosítja a munkavállalók számára az IT szolgáltatások szerződésben előírt rendelkezésre állását. Desktop migrációs projekt végrehajtása során a jelenleg külső szolgáltatótól igénybe vett desktop szolgáltatások elindítása a Megrendelő saját eszközein, a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – HW és SW support beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/229
Közzététel dátuma: 2019.11.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.09.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat informatikai infrastruktúrájának részét képező termékek hardver és szoftver supportjának, szoftverek licensz követésének beszerzése két közbeszerzési részben.
1. közbeszerzési rész: „Infrastruktúra Cisco eszközök supportja”
2. közbeszerzési rész: „Adatközponti infrastruktúra supportja”
Lásd bővebben

Microsoft nagyvállalati licence hosszabbítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/230
Közzététel dátuma: 2019.11.29.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.06.
Lásd bővebben

KIFÜ DF kommunikáció
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/230
Közzététel dátuma: 2019.11.29.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.30.
Stratégiai tervezés – kampánystratégia készítés körében a „Digitális Fogyasztóvédelem” (DF) – a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása projekt kommunikációjával összefüggő stratégiai tervezési és tanácsadási szolgáltatás nyújtása, valamint hosszú távú vagy ad-hoc kampánystratégia készítése.
Integrált reklámügynökségi szolgáltatások – kreatív tervezés, szövegírás, grafikai tervezés, nyomdai előkészítés körében a kreatív koncepció és az egyes médiaeszközökre alkalmazott kreatívok kidolgozása, valamint grafikai tervezés és szövegírás. Kreatív tervezési és grafikai tervezési feladatok a következőkre: rádiószpot, TV szpot, sajtóhirdetések, banner, citylight plakát, óriásplakát, szórólap, eredménykommunikációs kiadvány, reklámajándéktárgyak.
Gyártás – nyomda körében szórólapok, füzet, közterületi plakátok, reklámajándékok, dekorációs és marketing eszközök gyártása.
Gyártás – TV szpot, youtube-video, rádió szpot, fotózás körében 5 alkalommal, alkalmanként legalább 15 db jó minőségű, nagy felbontású nyomdai felhasználásra is alkalmas fénykép készítése, továbbá 1 db TV-szpot, 1 db rádiószpot, valamint 3 db 10-15 mp-es online felületre alkalmas video legyártása.
Online ügynökségi szolgáltatások – keresőoptimalizálás, banner, influencer együttműködések kialakítása, menedzselése körében online kommunikációs stratégia kidolgozása, a kapcsolódó cselekvési és ütemterv elkészítése, valamint online tartalommenedzsment feladatok ellátása. Az online és közösségi média-kampányoknál 6 db banner programozása, Google Ads keresőoptimalizálás, social media kampánymenedzsment (preferált felület: Instagram, YouTube) illetve legalább 5 db releváns videótartalom elkészítését biztosító közösségi-média influencer együttműködés.
Rendezvényszervezés körében 3 db regionális workshop, 1 db kitelepülés, 1 db sajtónyilvános zárórendezvény rendezvényszervezési feladatainak teljes körű ellátása (rendezvényhelyszín és a lebonyolításhoz szükséges technikai eszközök, berendezés bérlése, technikai személyzet, dekoráció, catering biztosítása, meghívók kiküldése, regisztrációs lista kezelése, forgatókönyvírás, kapcsolódó szállítás).
Médiatervezés és – vásárlás médiatervező illetve kampányhatékonyság mérésére szolgáló szoftverek segítségével a műszaki leírásban részletesen meghatározott elvárások szerint, belföldi médiatervezési és – vásárlási feladatok teljeskörű lebonyolítása (médiamix, médiaterv elkészítése, médiavásárlás végrehajtása, kapcsolódó ügynökségi szolgáltatások) online display , közösségi- média és PPC kampányokra vonatkozóan.
A nettó keretösszeg: 74.472.582,- HUF
A KIFÜ a keretösszeg 70 %-ára vállal lehívási kötelezettséget.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Laptopok cseréje – vékony kliens – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/226
Közzététel dátuma: 2019.11.25.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
100 db 3JH16ES HP mt44 R3-2300U 14 8GB/128 HSPA FPR PC Fizikai kialakítás: Irodai és Mobil munkavégzésre tervezett notebook
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/226
Közzététel dátuma: 2019.11.25.
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft;M ManOPen Irodatechnikai Kft.; I-COM IRODAELLÁTÁS Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Tintapatron, toner beszerzés 2019.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.774.231,- Ft
Lásd bővebben

TÁER – EKR000441962019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/226
Közzététel dátuma: 2019.11.25.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság;Észak – dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: HI Hungary Korlátolt Felelőségű Társaság
Közös ajánlatkérők jelen beszerzés keretében az alábbi – összesen 8 db – szoftverlicenszek beszerzését valósítják meg adásvételi szerződés keretében: I. Előrejelző rendszert üzemeltető szoftverek: – 1D hidrodinamikai modellező szoftver, 3 db licensz (2 db NYUDUVIZIG, 1 db ÉDUVIZIG) (Folyóhálózatok vízszintjeinek és vízhozamainak szimulációjára alkalmas 1D hidrodinamikai modell és az azt magában foglaló szoftver) – Előrejelző keretrendszer alapszoftver, 3 db licensz (2 db NYUDUVIZIG, 1 db ÉDUVIZIG) (Az 1D hidrodinamikai modell és a HEC-RAS 5.0 elöntésmodell operatív futtatására és az előrejelzések webes közzétételére alkalmas keretrendszer alapszoftvere) II. Modellfejlesztést támogató szoftverek: – 1D hidrodinamikai modellező szoftver, 1 db (BME) (Folyóhálózatok vízszintjeinek és vízhozamainak szimulációjára alkalmas 1D hidrodinamikai modell és az azt magában foglaló szoftver) – 2D hidrodinamikai modellező szoftver, 1 db (BME) (Szabad felszínű áramlások szimulációjára alkalmas 2D hidrodinamikai modell és az azt magában foglaló szoftver) A beszerzés tárgyát képezi a 12 hónapos fejlesztői és ügyfélszolgálati támogatás biztosítása is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.073.798,- Ft
Lásd bővebben

TÁER – EKR000728612019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/226
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.11.25.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: DHI Hungary Korlátolt Felelőségű Társaság
Interreg V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott, Raab Flood 4cast ATHU031 azonosítószámú projekt keretében az operatív árvízi előrejelző rendszer kifejlesztése érdekében vállalkozási szerződés keretében a frissített lefolyásmodellekkel, valamint az elkészült előrejelző rendszer felhasználói és üzemeltetői oktatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.751.000,- Ft
Lásd bővebben

Mérésvezérlő eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/227
Közzététel dátuma: 2019.11.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata a közbeszerzési dokumentumokban részletesen meghatározott 3 db mérőkocsi szerver, 2 db mérésvezérlő szerver, 1 db projekt tároló, 1 db SIMI mérésvezérlő szerver és 4 db mérésvezérlő munkaállomás szállítása, üzembe helyezése továbbá 3 év garancia szolgáltatás biztosítása, szolgáltatással egybekötött adásvételi szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 149.550.000,- Ft
Lásd bővebben

Portálok fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/227
Közzététel dátuma: 2019.11.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Magnum IT Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő jelen beszerzési eljárásban a PortalWare alkalmazás-platformra épült információs felületei továbbfejlesztésére, új funkciókkal történő bővítésére kér ajánlatot.
Az Ajánlatkérő PortalWare technológián alapuló, fogyasztók és szakmai szervezetek tájékoztatását, kiszolgálását ellátó publikus online információs felületeket, valamint a szervezet belső működésében megjelenő információk, üzleti adatok, tudásanyag tárolását, megosztását megvalósító belső portált üzemeltet.
A nyertes Ajánlattevő feladata az ezen rendszerekkel kapcsolatosan jelentkező fejlesztési igények felmérése és megvalósítása, illetve az Ajánlatkérő más szakági rendszerei közötti adatcsere és a rendszerekből történő automatizált adatpublikáció megvalósításához szükséges fejlesztési szolgáltatások elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): Érték: 40.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről_TR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/227
Közzététel dátuma: 2019.11.26.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Tranzakciós Rendszer üzemeltetése 12 hónap időtartamban az OBH részére, amely 500 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 63.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/228
Közzététel dátuma: 2019.11.27.
Ajánlatkérő: Agrárminisztérium
Nyertes ajánlattevő: NAVASTART Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Felmérés és annak alapján tanulmány készítése az alábbiak szerint:
Az ajánlattevő által elvégzendő feladat célja:
– A VIZEK projekt keretében felülvizsgálatra került a vízjogi engedélyezési eljárások eljárásrendje, jogszabályi háttere. Az elkészítendő tanulmány célja a módosult eljárások bemutatása, rendszerzése, valamint az egyszerűsítés és elektronizálás mértékének meghatározása.
– Ezzel együtt cél annak meghatározása, hogy a termelőkre és a közreműködő egyéb szereplőkre (pl. tervezők) az érintett engedélyezési eljárások milyen hatást gyakorolnak.
– A szakértő feladata, hogy a vízügyi engedélyezési eljárásokban szerzett termelői és tervezői gyakorlati tapasztalata révén értékelje és elemezze a VIZEK keretrendszerben megvalósult informatikai, eljárásrendi és jogi megoldások alkalmazását és azt, hogy a jogszabályi háttér megfelelő kialakítására sor került-e.
Az ajánlattevő által a tanulmányban szükséges:
– a VIZEK rendszer keretében közreműködő konzorciumi partnerek által elvégzett tevékenységek értékelése a mezőgazdasági termelők és a kapcsolódó felhasználók szempontjából;
– a VIZEK keretrendszer tesztelése, értékelése;
– az ÖGA modell tesztelése, értékelése;
– a VIZEK rendszer keretében elvégzett jogszabályi változások, módosítások rendszerezése, különös tekintettel a 2018. január 1. napjával bekövetkezett jogszabályi és eljárásrendi környezet változásainak bemutatására;
– a VIZEK rendszer keretében megvalósult jogszabályi változások, módosulások értékelése, a kiindulási állapothoz történő viszonyítás és változáskövetés bemutatása;
– a VIZEK rendszer keretében elvégzett eljárásrendi és jogszabályi módosítások rendszerezése;
– a VIZEK rendszer keretében megvalósult informatikai, valamint eljárásrendi változások, módosulások értékelése, a kiindulási állapothoz történő viszonyítás és változáskövetés bemutatása;
– a VIZEK rendszer keretében megvalósult változások révén megjelenő egyszerűsítést és hatékonyságnövelést szolgáló folyamatok eredményességének és termelői/felhasználói szintű hasznosságának meghatározása;
– a korábbi eljárási (intézményi működésből, eljárásrendi, szervezési folyamatokból fakadó) problémák kiküszöbölését eredményező folyamatok áttekintése, értékelése;
– javaslattétel a VIZEK rendszer keretében megvalósult változások révén megjelenő adatok, ismeretek és folyamatok további hasznosításának meghatározására, az öntözési stratégiával, a tervezett intézményfejlesztési folyamatokkal kapcsolatos szinergiák és kapcsolódási pontok rögzítésére vonatkozóan;
– javaslattétel további egyszerűsítési, hatékonyságnövelő folyamatok bemutatására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – fordítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/229
Közzététel dátuma: 2019.11.28.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Szituációs Nyelviskola Korlátolt Felelősségű Társaság
A Budapesti Corvinus Egyetem működése során felmerülő fordítási feladatok ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

IKSZR licensz fővárosi P+R parkolókhoz- Önk. át. h
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/226
Közzététel dátuma: 2019.11.25.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Minimum 6 darab +2 darab (Opcionálisan) parkolási létesítmény integrációja.
A parkolási létesítmények helyi rendszeréből a Budapest Közút ”PIR szerverére” érkeztetett adatok IKSZR központba integrálása és egyéb funkciókhoz való felhasználhatósága érdekében az alábbi feladatokat kell elvégezni:
– A központ integrációhoz kapcsolódó parkolási létesítmény licensz biztosítása;
– Az adott parkolási létesítmény definiálása és programozása az IKSZR rendszerben;
– A parkolás-irányítási ”PIR szerverre” küldött adatok IKSZR központ felé történő továbbításának programozása és az adatküldés megvalósítása;
– A Budapest Közút külső szolgáltatásai (forgalmi információs ”Szakrendszerek” portál és mobil alkalmazás) felé történő adattovábbítást biztosító interfész kiegészítése az adott parkolási létesítmény adataival, illetve a folyamatos adatszolgáltatás megvalósítása;
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Fogvatartotti telefon javítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/229
Közzététel dátuma: 2019.11.28.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Mobil Kapcsolat Szolgáltató és Kereskedemi Kft.
A büntetés-végrehajtási intézetek által nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatás igénybevételére használt alábbi eszközök szervizelése, javítása a felmerülő igények szerint:
– FMR készülék
– Közösségi Telefon
– QR kód olvasó.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 69.026.832,- Ft
Lásd bővebben

Nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/230
Közzététel dátuma: 2019.11.29.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatás biztosítása, ügyfélszolgálati rendszer üzemeltetése fogvatartottak részére.
A műszaki leírásban részletesen meghatározott 1 db szolgáltatási csomag biztosítása az alábbiak tekintetében:
– fogvatartotti mobilrendszer szolgáltatás üzemeltetése és karbantartása
– a meglévő hívásellenőrző (HER) rendszer üzemeltetése, karbantartása
– a bv. intézetekben helyi ügyfélszolgálat biztosítása heti 4 órában
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.149.606.300,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Pénzügyi-adózási-jogi átvilágítás,vállalatértékelé
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/228
Közzététel dátuma: 2019.11.27.
Ajánlatkérő:Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
„Bányászati iparágban tevékenykedő gazdasági társaság pénzügyi-, adózási- és jogi átvilágítása, valamint vállalatértékelése”
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (1) bekezdése a) pontja alapján, mely szerint nem nyújtottak be ajánlatot.
Az ajánlattevők neve és címe:
Hivatalos név: Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Mesterségesintelligencia-eszközök — szakértői rendszerek — alkalmazása a közigazgatásban

„A könyv a mesterséges intelligencia (MI) egyik részterületével – a szakértői rendszerekkel és alkalmazásukkal a közigazgatásban – foglalkozik.
Ezek a rendszerek képesek a szakértői tudás modellezésével, a jogszabályok és szabályzatok alapján következtetéseket végezni egy adott kérdés megválaszolása érdekében. A feltett kérdések okát és a megoldást megmagyarázzák.
A kötet ismerteti továbbá a szakértői rendszer szolgáltatásait (dokumentumtár, annotáció, fogalomtár, szemantikus keresés, konzultáció és chat), példákat is mutat rájuk az Emerald keretrendszer felhasználásával. Bemutatja azokat a feltételeket és nehézségeket, amelyek jellemzik a szakértői rendszerek bevezetését a közigazgatásba. Kitér néhány hazai lehetőség és külföldi alkalmazás ismertetésére. Végezetül röviden összefoglalja a mesterségesintelligencia-eszközök jövőre gyakorolt hatásáról szóló vitát.”

Forrás:
Mesterségesintelligencia-eszközök — szakértői rendszerek — alkalmazása a közigazgatásban; Futó Iván; ISBN 978-615-6020-58-1 (nyomtatott), ISBN 978-615-6020-59-8 (elektronikus); Dialóg Campus; 2019 (PDF) és letöltés EPUB-ban

Könyvek a Big Data jelenségről

„A digitalizáció különféle formái révén létrejövő adatoknak és azok használatának egyre általánosabbá, a hétköznapi életben is egyre érzékelhetőbbé válásával párhuzamosan a jelenségről szóló könyvek száma is gyorsan növekedett az elmúlt években. A Big Data szóösszetétel többnyire már a könyvcímben is megjelenik, amely kifejezés nagy karriert befutva mára már elvesztette újdonságértékét, azt fokozatosan átadva új divatkifejezéseknek. A Google találatok száma a „Big Data” szavakra 188 millió volt 2019. szeptember végén; ha mindegyik lapot meg szeretné valaki nyitni, akkor másodpercenként egy lap megnyitása mellett erre 6 évre lenne szüksége. Általánosságban ritkább, de a statisztikus körökben előfordul az adatforradalom kifejezés (561 ezer Google találat a „data revolution”-ra, 847 az adatforradalomra) is. Az adattömeghez és a digitalizációhoz kapcsolódik még az adattudós, adatbányász, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, neurális hálózatok, adatvezérelt döntéshozás, üzleti analitika, prediktív modellek kifejezések népszerűbbé válása, olykor a statisztika szó háttérbe szorításával, eltüntetésével, például egyetemi kurzusok megnevezéséből, tananyagából. A Big Data magyar megnevezése még nem honosodott meg, ezért én is maradok az ismertetésben az angol kifejezésnél, amelynek tartalmára vonatkozó sokszínű értelmezésekre az ismertetések kapcsán visszatérek majd.

A Big Datáról szóló egyes könyvek rendkívül szerteágazók tematikailag, megközelítésmódban, színvonalban és a szerzők szakmai hátterében. Egészen más egy statisztikus, egy informatikus vagy egy szociológus megközelítése, vagy alkalmazott kutatásai során a digitális adatokkal találkozó közlekedésmérnöké, klinikai kutatóé, meteorológusé, vagy a nem szakemberek, hanem a népszerű téma iránt érdeklődő újságíróké, más laikusoké. Vannak vándortémák, mint például a 3V a Big Data definíciójára, de még kevés a standard, tankönyvszerűen kikristályosodott elem. Ezt valamennyire érzékeltetik majd a bemutatott könyvek is, de bizonyítani egy ennél részletesebb és szisztematikusabb áttekintéssel lehetne. Az egyes könyvekben elkerülhetetlenül megjelennek hasonló témák is, az átfedések olykor jelentősek, így egy csoportos könyvismertetéssel megtakaríthatók a könyvenkénti általános leírások és ismétlések. Mindenekelőtt a jelenségről szóló irodalom különböző műfaji és tematikus megközelítésmódjait tipizálom, elfogadva, hogy más kategorizálások is létezhetnek, valamint egyes könyvek egynél több megközelítést is alkalmazhatnak…”

Forrás:
Könyvek a Big Data jelenségről; Dusek Tamás; Statisztikai Szemle; DOI: http://doi.org/10.20311/stat2019.11.hu1071; 97. évfolyam, 11. szám; 2019; 1071—1086. oldal (PDF)

Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása

„Az elektronikus aláírás (electronic signature) fogalmát a jog definiálta elsőként. A fogalom konzisztens elterjedését nem segíti, hogy értelmezése számos átalakuláson ment keresztül, használata során keverednek a digitális aláírás (digital signature), az azonosítás (identification), a hitelesítés (authentication) és a feljogosítás (authorization), valamint a bizalom (trust, reliance), hitelesség, szavahihetőség (trustworthiness) fogalmak. Az elektronikus aláírásnak számos aspektusa jelent meg a jogalkotási és a jogalkalmazási területeken, például használható fokozott biztonságú elektronikus aláírás (advanced electronic signature) vagy minősített elektronikus aláírás (qualified electronic signature) a normál elektronikus aláírásokon túl. A fogalomrendszer bonyolultsága szintén nem kedvez a tömeges használatnak, azonban a fogalmak és követelmények ismerete nélkül nehezen eldönthető kérdés bizonyos esetekben, hogy használható-e az adott szolgáltatás teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat létrehozására vagy sem. A tanulmány az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó fogalmak kialakulásának historikus vizsgálatát tűzte ki célul, amely révén átfogó kép alakítható ki a napjainkban használatos fogalmak jelentéséről és értelmezéséről. Ez a digitális világban alapvető fontosságúnak tűnik.”

Forrás:
Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása; Erdősi Péter Máté; Információs Társadalom; DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.1.3; 2019. XIX. évf. 1. szám

Peter Pellegrini szlovák kormányfő: Tegyük a humanizmust a digitális transzformáció középpontjává!

„…Amikor a digitális átalakulás tényleges folyamatáról beszélünk, akkor ezt mindig úgy kell tennünk, hogy az emberi lények legyenek a középpontban. Az emberek és a technológia közötti kapcsolat jellege központi szerepet játszik a digitális korszak sikeres irányításában. Sokfajta jövőbeli világ képzelhető el, és ahogy a sci-fi alkotások mutatják, ebből sok disztópikus lehet. A technológia egyforma könnyedséggel szabadíthat fel és igázhat le. Ha politikai döntéseink határozzák meg a jövőt, akkor én szeretném az emberiséget a digitális átalakulás középpontjába helyezni – végül is a digitális forradalom az emberiség fejlődésének köszönhető, és kizárólag az emberiség javát szem előtt tartva szabad vele foglalkozni.

Következésképpen a digitális humanizmusnak a XXI. század meghatározó filozófiai orientációjává kell válnia. A humanizmus az emberi lények értékét hangsúlyozza, egyénileg és kollektíven. A digitális humanizmus azt jelenti, hogy az emberi lények továbbra is a digitális átalakítás középpontjában állnak, míg a digitalizáláshoz, a maga egészében és összetettségében, az emberek életének javítása és bolygónk megőrzése érdekében kell közelíteni. A digitális humanizmus tehát arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy a technológiai eszközökkel és lehetőségekkel megerősítve olyan dolgokat érjenek el, amelyeket soha nem hittek lehetségesnek, és mint politikai döntéshozóknak, az a feladatunk, hogy ezekben a törekvéseikben a törvényt, az etikát, az alapvető szabadságjogokat, a demokratikus elveket és az emberi jogokat tiszteletben tartva járjunk el.

Éppen ezért nagyra értékelem és üdvözlöm, hogy az OECD és tagországai Irányelveket alkottak a Mesterséges Intelligenciához. Világosan meg kell tudnunk mondani, hogy ki lesz felelős, ha egy algoritmus balesetet okoz. Az is szükséges, hogy megakadályozzuk, hogy az algoritmusok származási hely, nem, faj alapján különböztessenek meg embereket. Ezeknek az elfogult döntéseknek oka az algoritmusok kialakítása (tanítása) során felhasznált tapasztalati adatokban rejlő előítélet. Hadd tegyem hozzá, hogy a kormányom által nem régen elfogadott Digitális Transzformációs Stratégia alapján Szlovákiában mesterséges intelligenciát fogunk használni a közszolgáltatások teljesítményének javítása érdekében. A Mesterséges Intelligencia Irányelveknek a digitális gazdaságba vetett bizalom kiépítését kell szolgálniuk, de ez csak egy első lépés a hosszú utazásunkon. A sikeres digitális átalakulás megköveteli intézményeink alapvető innovációját is.”

Forrás:
Tegyük a humanizmust a digitális transzformáció középpontjává!; Információs Társadalom; DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.1.6; 2019. XIX. évf. 1. szám
Előzmény: A szlovák kormányfő a „digitális humanizmus”-ról; eGov Hírlevél; 2019. május 26.

Törvények, rendeletek

15/2019. (XI. 27.) MvM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról

„A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 47. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 1. melléklet D) pont 3. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települések területi számjele két részből áll:
a) a településazonosító törzsszámból és
b) csoportképző ismérvek kódjaiból, amelyek a következők:
ba) a megyét,
bb) a főváros kerületeit,
bc) a település jogállását,
bd) a megyeszékhelyet,
be) a jogállás 2005-öt,
bf) a statisztikai nagyrégiót,
bg) a régiót,
bh) a NUTS szintet,
bi) a járást,
bj) az agglomerációt,
bk) a borrégiót,
bl) a borvidéket,
bm) a turisztikai régiót,
bn) a világörökségi helyszínt,
bo) a világörökségi helyszín védőövezetét,
bp) a nemzeti parkot,
bq) a kedvezményezett településeket,
br) a kedvezményezett járásokat,
bs) a szabad vállalkozási zónákat,
bt) a területfejlesztési szempontból kiemelt térségeket
jelölő kód.”

2. § A KIM rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E rendeletnek a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról szóló 15/2019. (XI. 27.) MvM rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított rendelkezéseit a MódR. hatálybalépését követően teljesített, először a 2019. tárgyévre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás során kell alkalmazni…””

Forrás:
15/2019. (XI. 27.) MvM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 15/2019. (XI. 27.) MvM rendelete a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 190. szám; 2019. november 27.; 7986-8037. o. (PDF)