Skip to main content

39. szám, 2020. szeptember 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új államtitkár felügyeli az uniós források hasznosulását az ITM-ben

„ Ágostházy Szabolcs 2020. október elsejével áll munkába az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkáraként.

Ágostházy Szabolcs eddig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kabinetfőnökeként dolgozott. Új posztján a pályázati rendszer egyszerűsítése és a forráslehívás gyorsítása az elsődleges feladata annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó uniós források a magyar családok tovább javuló életminőségét és a hazai vállalkozások versenyképességének erősödését szolgálják.”

Forrás:
Új államtitkár felügyeli az uniós források hasznosulását az ITM-ben; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. szeptember 22.

Az Európai Bizottság új Digitális pénzügyi csomagja: digitális pénzügyi szolgáltatási és a lakossági pénzforgalmi stratégia, kriptoeszközök és digitális reziliencia

„Az Európai Bizottság ma új digitális pénzügyi csomagot fogadott el, benne a digitális pénzügyi szolgáltatási és a lakossági pénzforgalmi stratégiával, valamint a kriptoeszközökre és a digitális rezilienciára vonatkozó jogalkotási javaslatokkal. E csomag fokozni fogja az európai pénzügyi ágazat versenyképességét és innovativitását, és elősegíti, hogy Európa globális standardalkotóvá váljon. Növelni fogja a fogyasztók által választható pénzügyi szolgáltatások és modern fizetési lehetőségek körét, ugyanakkor biztosítja a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi stabilitást.

A mai intézkedések alapvetően fontosak lesznek az uniós gazdaság helyreállítása szempontjából, mivel új finanszírozási csatornákat nyitnak meg az európai vállalkozások számára, ugyanakkor kulcsszerepet játszanak az európai zöld megállapodás és az új európai iparstratégia végrehajtásában is. A Bizottság a fogyasztókat érintő szabályok biztonsági és digitális szempontjainak erősítésével főként az uniós pénzügyi ágazat – és különösen a rendkívül innovatív digitális induló vállalkozások – felelős innovációját támogatja, de fokozza a befektetők védelmét, és enyhíti a pénzmosásból és a kiberbűnözésből eredő potenciális kockázatokat is.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A pénzügyek jövője a digitalizáció. Láthattuk, hogy a digitális technológiáknak, például az online banki szolgáltatásoknak köszönhetően az emberek a lezárás alatt is hozzá tudtak férni a pénzügyi szolgáltatásokhoz. A technológia azonban ennél sokkal több lehetőséget kínál a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, ezért a digitális átalakulás élére kell állnunk, de közben mérsékelnünk kell a potenciális kockázatokat is. A mai csomagnak ez a célja. A pénzügyek innovatív digitális egységes piaca előnyös lesz az európaiak számára, és döntően hozzá fog járulni Európa gazdasági helyreállításához, mivel a fogyasztók számára jobb pénzügyi termékeket, a vállalkozások számára pedig új finanszírozási csatornákat fog eredményezni.”

A ma bemutatott digitális pénzügyi csomag a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiából, a lakossági pénzforgalmi stratégiából, valamint a kriptoeszközökkel, illetve a digitális működési rezilienciával kapcsolatos uniós szabályozási keretre irányuló jogalkotási javaslatokból áll.

Digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia: európai pénzügyi adattér, új kkv-finanszírozási csatornák és jobb pénzügyi termékek kialakítása a fogyasztók számára

A ma közzétett digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia növelni kívánja az európai pénzügyi szolgáltatások digitalizáltságát, továbbá felelős innovációra és nagyobb versenyre kívánja ösztönözni az uniós pénzügyi szolgáltatókat. A digitális egységes piac töredezettségének csökkentésével elő fogja segíteni a fogyasztók határokon túli pénzügyi termékekhez való hozzáférését, valamint a pénzügyi technológiai induló vállalkozások léptékváltását és növekedését. Biztosítani fogja, hogy az EU a digitális kornak megfelelő szabályokat alkalmazzon a pénzügyi szolgáltatásokra, az olyan alkalmazások esetében is, mint a mesterséges intelligencia és a blokklánc. A stratégia központi szinten foglalkozik az adatgazdálkodással is. A Bizottság szélesebb körű adatstratégiájával összhangban a mai intézkedések az adatmegosztás és a nyitott pénzügyek előmozdítására irányulnak, ugyanakkor fenntartják a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó rendkívül magas szintű uniós normákat. Végezetül a stratégia célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a pénzügyi szolgáltatók számára, legyenek azok hagyományos bankok vagy technológiai vállalatok: azonos tevékenység, azonos kockázatok, azonos szabályok.

Lakossági pénzforgalmi stratégia: korszerű és költséghatékony pénzforgalom

A ma közzétett stratégia célja, hogy biztonságos, gyors és megbízható pénzforgalmi szolgáltatásokat biztosítson az európai polgárok és vállalkozások számára. Megkönnyíti a fogyasztók számára az üzletekben történő fizetést, továbbá biztonságossá és kényelmesebbé teszi az e-kereskedelmi tranzakciókat. Egy teljes mértékben integrált kis értékű fizetési rendszer kialakítását irányozza elő az EU-ban, ideértve a határokon átnyúló azonnali fizetési megoldásokat is. Ez elő fogja segíteni az eurófizetéseket az EU és más országok között. Elő fogja mozdítani továbbá a belföldi és a páneurópai fizetési megoldások megjelenését.

A kriptoeszközökről szóló jogalkotási javaslatok: a lehetőségek megragadása és a kockázatok csökkentése

A Bizottság a mai napon előterjesztette az első jogszabályt a kriptoeszközökről (elektronikus úton tárolható és értékesíthető digitális érték- vagy jogmegjelenítőkről). A kriptoeszközök piacairól szóló (MiCA) rendelet fel fogja lendíteni az innovációt, a pénzügyi stabilitás megőrzése és a befektetők kockázatokkal szembeni védelme mellett. A rendelet egyértelmű jogi helyzetet és jogbiztonságot teremt a kriptoeszközök kibocsátói és szolgáltatói számára. Az új szabályok révén a tagállami engedéllyel („útlevéllel”) rendelkező gazdasági szereplők az egész EU-ban nyújthatják majd szolgáltatásaikat. Az előírt biztosítékok közé tőkekövetelmények, eszközmegőrzési követelmények, a befektetők által igénybe vehető kötelező panaszkezelési eljárás, valamint a befektetők kibocsátóval szembeni jogai tartoznak. A jelentős eszközfedezetű kriptoeszközök (az úgynevezett „stabil kriptopénzek”) kibocsátóira szigorúbb követelmények vonatkoznának (például a tőke, a befektetői jogok és a felügyelet tekintetében).

A Bizottság a mai napon egy kísérleti rendszert is javasol azon piaci infrastruktúrák számára, amelyek kriptoeszköz formáját öltő pénzügyi eszközökkel kívánnak kereskedni és ügyleteket kiegyenlíteni. A kísérleti rendszer ellenőrzött környezete (más néven „tesztkörnyezete”) ideiglenesen lehetővé teszi a meglévő szabályoktól való eltérést, hogy a szabályozók tapasztalatokat szerezhessenek a megosztott könyvelési technológia piaci infrastruktúrákban való alkalmazásáról, de azt is biztosítja, hogy kezelni tudják a befektetők védelmével, a piac integritásával és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatokat. A vállalkozások így kipróbálhatják és alaposan megismerhetik, hogy a hatályos szabályok miként érvényesülnek a gyakorlatban.

A digitális működési rezilienciáról szóló jogalkotási javaslatok: a kibertámadások megelőzése és a kiszervezett szolgáltatások felügyeletének javítása

A technológiai vállalatok egyre fontosabbá válnak a pénzügyek területén, mind a pénzügyi vállalkozások informatikai szolgáltatóiként, mind pénzügyi szolgáltatások nyújtóiként. A ma javasolt „digitális működési rezilienciáról szóló jogi aktus” (DORA) célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi rendszer valamennyi résztvevője rendelkezzen a kibertámadások és egyéb kockázatok enyhítéséhez szükséges biztosítékokkal. A javasolt jogszabály minden vállalattól meg fogja követelni az infokommunikációs technológiával (IKT) kapcsolatos zavarok és fenyegetések minden típusával szembeni ellenállóképességet. A mai javaslat bevezeti továbbá az IKT-szolgáltatókra, például a felhőszolgáltatás-nyújtókra vonatkozó felügyeleti keretet.

Háttér-információk
A ma bejelentett digitális pénzügyi csomag a 2018. évi pénzügyi technológiai cselekvési terv keretében végzett munkára, valamint az Európai Parlament, az európai felügyeleti hatóságok és más szakértők munkájára épül. A Bizottság a digitális pénzügyi csomag előkészítése során számos módon együttműködött az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal. 2020 tavaszán az érdekelt felekkel közösen digitális pénzügyi tájékoztató rendezvényeket tartott a tagállamokban és Brüsszelben. Emellett három nyilvános konzultáció keretében is visszajelzéseket gyűjtött az érdekelt felek széles körétől.

A kis értékű fizetésekre vonatkozó jogalkotás tekintetében a második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv már önmagában is fontos lépés volt. A lakossági pénzforgalmi stratégiával kapcsolatos szakpolitikák végrehajtásának támogatása érdekében azonban az irányelv 2021 IV. negyedévi felülvizsgálatakor szükség esetén annak kiigazítására is sor kerülhet. A Bizottság 2020 első félévében nyilvános konzultációt is folytatott a lakossági pénzforgalmi stratégiáról. A Bizottság a konzultációra adott válaszokat figyelembe vette a kis értékű fizetésekre vonatkozó uniós intézkedések kialakításakor.

További információk:
Link a mai csomaghoz
Kérdések és válaszok
Tájékoztató”

Forrás:
Digitális pénzügyi csomag: A Bizottság új, ambiciózus megközelítést javasol a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgáló felelős innováció ösztönzésére; Európai Bizottság; 2020. szeptember 24.
Előzetes konzultációk:
Consultation on a new digital finance strategy for Europe / FinTech action plan
Consultation on a retail payments strategy for the EU
Digital Operational Resilience Framework for financial services: Making the EU financial sector more secure(konzultációs dokumentum PDF-ben)

Közigazgatás, politika

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ új kockázatértékelése szerint kritikus időket élünk

„Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a mai napon közzétette a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos frissített kockázatértékelését, valamint a közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekre (például a kézhigiéniára, a fizikai távolságtartásra, a megfelelő fertőtlenítésre és a szellőztetésre) vonatkozó iránymutatását.

A frissített kockázatértékelés azt mutatja, hogy augusztus óta az EU-ban és az Egyesült Királyságban folyamatosan nőtt a bejelentések száma, és a meghozott intézkedések nem mindig voltak elegendőek a vírusnak való kitettség csökkentésére, illetve ellenőrzés alatt tartására. Különösen fontos tehát, hogy a tagállamok az újabb tömeges megbetegedések észlelésekor azonnal megtegyenek minden szükséges lépést. A Bizottság által júliusban előterjesztett intézkedésekkel összhangban ez magában foglalja a tesztelés és a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésének fokozását, a népegészségügy felügyeletének megerősítését, az egyéni védőeszközökhöz és gyógyszerekhez való hozzáférés javítását, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő megfelelő kapacitás biztosítását.

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos így fogalmazott: „A mai napon közzétett legfrissebb kockázatértékelés egyértelműen azt mutatja, hogy folytatnunk kell a vírus elleni védekezést. Néhány tagállamban az esetek száma jóval magasabb, mint a járvány márciusi tetőzése idején, és ez is azt bizonyítja, hogy még nem vagyunk túl a válságon. Kritikus időszakot élünk, amikor mindenkinek határozottan kell cselekednie, és ki kell használnia a rendelkezésre álló eszközöket. Minden tagállamnak fel kell tehát készülnie arra, hogy az esetleges újabb járványkitörések első jeleinek észlelésekor azonnal, a megfelelő időben védelmi intézkedéseket vezessen be. Haladéktalanul cselekednünk kell, ha el akarjuk kerülni, hogy a tavaszi helyzet megismétlődjön.”

Andrea Ammon, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója a következőket nyilatkozta: „Aggasztó mértékben emelkedik Európában az újonnan észlelt Covid19-esetek száma. Amíg nem áll rendelkezésre biztonságos és hatékony oltóanyag, addig a magas kockázatú kontaktszemélyek gyors azonosítása, tesztelése és adott esetben karantén alá helyezése jelenti a leghatékonyabb megoldást a vírus terjedésének megakadályozására. Az is mindenki felelőssége, hogy fenntartsa a szükséges egyéni védelmi intézkedéseket, például a fizikai távolságtatást, a kézhigiéniát, valamint, hogy a betegség gyanúja esetén otthon maradjon. A világjárvány korántsem ért véget, továbbra is elővigyázatosnak kell lennünk.”

Az ECDC kockázatértékelése szerint a közösségi kockázatcsökkentő intézkedések – például a fizikai távolságtartás, a higiénia és a szájmaszkok használata – nem bizonyultak elég hatékonynak a vírusnak való kitettség csökkentésére, illetve ellenőrzés alatt tartására. Ugyanakkor az esetek számának növekedésével járó következmények országonként eltérőek. Míg egyes államokban a betegség most főként a fiatalabbakat (15 és 49 év közöttieket) érinti, és többnyire tünetmentes vagy enyhe lefolyású, máshol az idősek körében követel több halálos áldozatot. A jelenlegi járványügyi helyzet egyre nagyobb kockázatot jelent a veszélyeztetett csoportok és az egészségügyi dolgozók számára, és azonnali célzott népegészségügyi fellépést tesz szükségessé.

Kockázatértékelésében az ECDC több lehetséges válaszlépést is megnevez, úgy mint az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kapacitások megerősítése, valamint az orvosi szempontból veszélyeztetett személyekre és az egészségügyi dolgozókra irányuló népegészségügyi intézkedések. Szorgalmazza a közösségi kockázatcsökkentő intézkedések fenntartását, a tesztelési stratégiák kidolgozását, a fertőzöttekkel érintkezett személyek felkutatását, a karanténintézkedéseket, a hatékony kockázati kommunikációt és a mentális egészség védelmét szolgáló intézkedéseket.

A Covid19 elleni közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó iránymutatásában az ECDC a felsorolt lehetőségeket különböző epidemiológiai forgatókönyvekbe helyezve mutatja be. Az iránymutatás értékeli az említett beavatkozások hatékonyságára vonatkozó bizonyítékokat, és foglalkozik a végrehajtással összefüggő kérdésekkel, többek között az esetleges akadályokkal és a végrehajtást előmozdító tényezőkkel.

Háttér-információk

Az ECDC legfőbb szerepe, hogy tudományos szempontból felmérje a fenyegető veszélyeket. A központ gyors kockázatértékeléseket végez, naprakész járványügyi tájékoztatást nyújt, és a járványhelyzetben alkalmazandó válaszlépésekkel kapcsolatos iránymutatása révén technikai támogatást biztosít. Iránymutatása kiterjed egyebek mellett a betegségfelügyeletre, a felkészültségre, a reagálástervezésre és a laboratóriumi támogatásra.

Július 15-én a Bizottság elfogadta a Covid19-járvánnyal kapcsolatos rövid távú uniós egészségügyi felkészültségről szóló közleményét. A közlemény kihangsúlyozza, hogy az EU-nak készen kell állnia a Covid19-esetek számának esetleges újbóli megugrására. Az új járványkitörések hatékony kezeléséhez szorosan összehangolt rövid és hosszú távú intézkedésekre lesz szükség, amelyek minden tagállamban javítják a felkészültséget és a reagálási képességet.

További információk:
Az ECDC gyors kockázatértékelése: A Covid19 megnövekedett arányú terjedése az EU/EGT-országokban és az Egyesült Királyságban – tizenkettedik változat
Az ECDC iránymutatása: A Covid19 elleni közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó iránymutatás
Kérdések és válaszok: A koronavírus és az Unió oltóanyag-stratégiája”

Forrás:
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ új kockázatértékelése alapján meg kell erősíteni a koronavírus elleni intézkedéseket az EU-ban; Európai Bizottság; 2020. szeptember 24.

Tíz új kormányablakbuszt adtak át kedden Szolnokon

„Tíz új kormányablakbuszt adtak át a kormányhivataloknak kedden Szolnokon, a járművek kilenc megyében segítik majd az ügyintézést.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kulcsok átadása előtt elmondta: újabb kilenc megyében válik elérhetővé a közigazgatásnak ez a mobil formája, amely a kisebb településeken is lehetővé teszi helyben az ügyintézést. Hozzátette: a vidéki életszínvonalnak a városihoz hasonlónak kell lennie. Ez azt is jelenti, hogy az államnak is hasonlóképpen kell jelen lennie a falvakban, ez pedig akkor biztosítható, ha az állami szolgáltatások ott is megjelennek – közölte. A kormányablakbuszok rendelkezésre állnak az átadás után – mondta, úgy fogalmazva, a „közigazgatás utazik azokhoz, akik saját ügyeiket el akarják intézni.”

A közigazgatásban az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások hozzájárultak a hatékonyabb, gyorsabb, pontosabb ügyintézéshez – emelte ki. Hozzátette: 2010 után a közigazgatási és önkormányzati hatáskörök, jogkörök világos elválasztása, a kormányablakok létrejötte nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy „közmegelégedés övezze” ezeket a változásokat.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország büszke lehet arra, hogy olyan „közigazgatási kara” van, amely a nehézségek közepette is jól intézi az ország ügyeit. A koronavírus-járvány is azt igazolta, hogy a közigazgatás hatékony működése nélkülözhetetlen egy rendkívüli helyzetben a válság leküzdéséhez – mondta, hozzátéve: még egy gazdaságvédelmi akcióterv sikeréhez is szükség van a közigazgatásra. A fővárosi és megyei kormányhivatalok, a járási hivatalok, a foglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységek 230 ezer magyar munkahely megőrzéséhez járultak hozzá a gazdasági akcióterv keretében folyósított támogatások ügyintézésével, és továbbá 50 ezer álláskeresőt juttattak munkához a járványhelyzetben – mondta.

Ezek a számok azt mutatják, hogy nem csupán a mindennapi ügyintézés zökkenőmentes, hanem egy járvány okozta válsághelyzetben is képes a közigazgatás a pluszfeladatok ellátására – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva, hogy ennek megfelelően kell megbecsülni minden közigazgatásban dolgozó munkáját.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára elmondta: a mobilizált kormányablak ügyfélszolgálat vagy kormányablakbusz egy ügyintézésre felszerelt kisbusz, amely előre meghatározott időpontokban elérhető olyan településeken, ahol nem működik állandó jelleggel kormányablak. Lehetőséget teremt továbbá az ügyfelek speciális helyszíneken történő, eseti jellegű kiszolgálására.

Beszámolt arról: 68-70 százalékban az ügyfelek okmányügyekben keresik fel a kormányablakokat. Ez tavaly több mint 16 millió elintézett ügyet jelentett és 14,5 millió megjelent ügyfelet. Idén a járványhelyzet miatt csökkent a személyes megjelenés, de eddig már 7,5 millióan látogatták meg a kormányablakokat, ahol több mint 8 millió ügyet intéztek el az ügyintézők. A kormányablakbuszok 2018-ban 12 ezer, 2019-ben 22 ezer ügyfelet szolgáltak ki országszerte. A kedden átadott tíz kormányablakbusszal az ország minden megyéjében van már ilyen jármű – ismertette az államtitkár.

Hozzátette: jövőre további négy ilyen busszal fejlődik a flotta Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Veszprém és Pest megyében, és az igényeknek megfelelően további fejlesztésekre is van mód. Az államtitkár azt mondta: a magyar közigazgatásnak a kiegyezés óta történt legnagyobb fejlesztését hajtotta végre a kormányzat az elmúlt tíz évben. Miután 2011-ben az átszervezéssel létrejött a kormányhivatali rendszer, 2013-ban megtörtént a járások visszaállítása, majd elindult a kormányablak-fejlesztési projekt. Több mint 2500 ügytípusban kereshetik fel az ügyfelek a kormányablakokat. A jelenleg működő 304 kormányablakban további fejlesztések történnek majd – ismertette György István. Az államtitkár elmondta: nyolc kormányhivatalban informatikai rendszerek megújítását tartalmazó projektet valósítanak meg jelenleg európai uniós támogatásból.

Berkó Attila Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormánymegbízott azt emelte ki, hogy a kormányablakbuszoknak köszönhetően a szolgáltatások az ország bármely pontjára eljuthatnak. Ez további lehetőséget nyújt a szolgáltatási színvonal, az ügyintézési lehetőségek további bővítésére – közölte. Tájékoztatása szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 14 integrált ügyfélszolgálat működik, jelen vannak minden járási székhelyen, Szolnok városban több helyszínen is. Négy okmányiroda is működik a megyében, amelyek átalakításáról, informatikai fejlesztéséről is döntés született már.

Az esemény végén Gulyás Gergely és György István átadta a kormányablakbuszok slusszkulcsait az érintett megyék – Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, valamint a főváros kormánymegbízottjainak. Heves megyébe két jármű kerül.”

Forrás:
Tíz új kormányablakbuszt adtak át kedden Szolnokon; Hír TV; 2020. szeptember 22.

Sokan várnak még pályázati döntésre, a „visszahulló források” is fontosak lennének

„A remélt gyorssegély helyett a kkv-szektor számos tagja hónapok óta döntésre vár a járvány negatív gazdasági hatásait tompítani hivatott Ginop- és Vekop-pályázaton.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghirdetett Ginop-1.2.8 és Vekop-1.2.6 pályázatokon május vége óta több mint 1900 vállalkozás összesen 49 milliárd forint uniós támogatásban részesült – közölte a Világgazdasággal Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője.

Kifejtette, hogy a Pest megyén kívüli fejlesztéseket tömörítő Ginop-felhívásban 1215 cég összesen 32 milliárd forintot nyert, míg a központi régió piaci szereplőinek fenntartott Vekop-konstrukcióban a 695 nyertes pályázathoz 17 milliárd forint támogatás társul.

A kedvezményezettek akár 70 százalékos támogatási intenzitás mellett valósíthatják meg a projekteket, amelyek a meglévő munkahelyek védelmét és újak létrehozását segítik.

Sokan azonban továbbra is döntésre várnak a két pályázat valamelyikén, miközben a keretet megduplázva, 100 milliárd forintra emelték a pályázható összeget. A kiíró gyorssegélyt ígért, akár néhány hét leforgása alatt, ehhez képest már három hónap is eltelt a konstrukció megjelenése óta.

Pedig a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére láthatóan megvan a beruházói igény, hiszen a Ginop-1.2.8-ban 3849-en jelentkeztek be összesen 90,6 milliárd forintra, míg a Pest megyei tükörpályázatban, a Vekop-1.2.6-ban 1578-an sorakoztak fel a rajtvonal mögé, összességében 36,9 milliárdos támogatásban reménykedve.

A pályázatok keretében 5–153,5 millió forint közötti támogatást igényelhettek a vállalkozások a 2020. áprilisi létszámuk alapján, piaci visszajelzések szerint azonban ez számos esetben akadálya volt a pályázat beadásának.

Például a fémipari lemezmegmunkálás területén egy lézervágó 400–800 ezer euróba kerül, ami a konstrukció kikötései miatt aligha volt finanszírozható támogatásból.

A felhívás inkább a 100-200 ezer ­eurós, kisebb kkv-s beszerzéseknek kedvezett, ezért az összegért jellemzően megmunkálóközpontot, for­gá­­csológépet vagy esztergát lehet vásárolni.

Kilenc főig munkavállalónként 1,5 millió forint lehet a támogatás, a tizedik dolgozótól a 49.‑ig egymillió, az 50. és a 249. között pedig félmillió forint volt igényelhető.

Tóth Ádám Ferenc szerint nagy kérdés az is, mikor jönnek a korábban az év végéig, 800-1000 milliárd forint értékben ígért visszahulló források. A kiírástól a kötelezettségvállaláson át a kifizetésig ugyanis eltelhet négy-öt hónap, de akár fél év is, azaz ha október elején elkezdődne a maradványpénzek újraosztása, akkor is csak 2021 tavaszára indulhatnának meg ezek a beruházások.

Az ECC ügyvezetője szerint a kkv-szektorban elsősorban kapacitásbővítésre, technológiafejlesztésre van igény, nagyobb hozzáadott értékű termelést lehetővé tevő eszközök, gépek célzott beszerzésére. Ezek a célok megvalósíthatók a már említett Ginop- és Vekop-pályázatok keretében is, de az ott elnyerhető támogatás felhasználható automatizált termelés kialakítására, információs technológiák fejlesztésére, ingatlanberuházásra, műszaki, termék- és szolgáltatásfejlesztésre, képzésre is.”

Forrás:
Sokan várnak még pályázati döntésre; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2020. szeptember 22.

Az elektronikus fizetés terjedését támogatja a kormány

„Hatalmasat lépett előre Magyarország a koronavírus-járvány ideje alatt az elektronikus fizetés területén – mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a lap szerdai számában adott interjúban.

Jelezte: jövőre még többen választhatják az egészségvédelmi szempontból is biztonságosabb fizetési módot, hiszen azon a több mint 210 ezer helyen, ahol van online pénztárgép, 2021. január 1-jétől az elektronikus fizetés mindenkinek lehetővé válik.

Tállai András ismertette: a járványnak betudható 4,1 százalékos második negyedévi kiskereskedelmi visszaesés ellenére a bankkártyás vásárlások értéke március és június között 12 százalékkal múlta felül a 2019-es hasonló adatokat. Egyidejűleg a második negyedévben 23,2 százalékkal esett vissza a bankkártyás készpénzfelvételek száma.

Közölte: az elektronikus fizetés iránti növekvő igényt is felismerve döntött úgy a kormány, hogy jövő januártól minden olyan kereskedőnek és szolgáltatónak biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget, aki egyébként online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett.

A szaktárca igyekszik segíteni azt a 40-60 ezer kereskedőt, akinek a következő negyedévben meg kell felelnie a jogszabályi követelménynek: egyeztetést kezdenek a kamarák és a kereskedelmi szövetségek képviselőivel arról, hogy az érintettek megfelelő információkat kapjanak a szabályozásról és a lehetőségekről.

Tállai András jelezte: a jogszabály az elektronikus fizetésről szól, a kereskedőknek nem feltétlenül a bankkártyás elfogadásban kell gondolkodniuk. A kisebb kereskedőknél például már megoldható, hogy egy applikáció segítségével a vállalkozó mobiltelefonja váljon bankkártya-elfogadó készülékké.

Az elektronikus fizetés megteremtésének, fenntartásának költségei ma már kisebbek, mint a készpénzhasználaté. Tállai András idézte a Magyar Nemzeti Bank adatait, amely szerint ma már a kisebb, havi 300 ezer forintos bankkártyás forgalmat lebonyolító kereskedők számára is elérhető a piaci versenyben az 1-1,5 százalékos költségszint.

A gazdasági kimutatások ennél magasabbra teszik a készpénzkezelés költségeit: a pénz átszámolására, őrzésére számított időt és költséget jellemzően nem kalkulálják be a vállalkozók – jegyezte meg Tállai András.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ráadásul az elektronikus fizetés költségeinél jobban nő a forgalom azokon a helyeken, ahol mód nyílik például bankkártyahasználatra. A kártyás költések esetében az átlagos vásárlási érték 16 százalékot meghaladó mértékben nőtt a második negyedévben. Ez Tállai András szerint azt is igazolja, hogy helyes volt az a kormányzati döntés, amellyel a korábbi 5 ezer forintról 15 ezer forintra emelték a PIN-kód megadása nélkül lebonyolítható tranzakciók értékét.”

Forrás:
Az elektronikus fizetés terjedését támogatja a kormány; Pénzügyminisztérium; 2020. szeptember 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Elkészült a Pénzügyminisztérium első mobil alkalmazása, a pályázatfigyelést segítő GINAPP

„Egyszerű, fapados, de mindent tud, amit a pályázatfigyeléshez tudni kell.

Maga Varga Mihály pénzügyminiszter (a fenti képen) népszerűsíti egy videóban a Pénzügyminisztérium első mobil appját, a pályázatfigyelést segítő GINAPP-ot. Az androidos és iOS-es változatban is elkészített alkalmazás a vállalkozásoknak segít abban, hogy nyomon követhessék azokat a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) pályázati kiírásokat, melyek vállalkozásukat érinthetik.

Az alkalmazás fejlesztői az egyszerűségre törekedtek, ennek megfelelően az app funkcióit is a legszükségesebbekre korlátozták. A vállalkozások vezetői, pályázati felelősei azonnali értesítést kaphatnak egy új pályázat megjelenéséről. Emellett a program arra is lehetőséget ad, hogy az érintettek azonnal kapcsolatba lépjenek az ügyfélszolgálattal, és feltegyék kérdéseiket az adott pályázati kiírással kapcsolatban. Az alkalmazás harmadik alapfunkciója, hogy lehet böngészni a már megjelent pályázatok között.

Az értesítéseket azonban lehet finomhangolni a kedvezményezettek köre, a megvalósítási helyszín és a fejlesztési cél alapján. Ez nagyon egyszerű, hiszen csak egy listából meg kell jelölni azokat a kategóriákat, melyek az adott vállalkozásra vonatkoznak ebből a három szempontból.

A pályázatok közötti keresés is hasonlóan egyszerű, ott a szempontok kiegészülnek a fentiek mellett a támogatás formájával, a pályázat állapotával (aktív/lezárt), valamint a minimum igényelhető összeggel.

Az app arról is küld értesítést, ha a pályázat bármelyik szempontja módosult. Az ügyfélszolgálattól az appból közvetlenül küldhető emailben lehet tájékoztatást kérni adott pályázattal kapcsolatban.

Varga videós nyilatkozata szerint azért is érdemes érdemes letölteni a GINAPP-ot, mert a kormány gazdaságvédelmi intézkedései a következő hónapokban is folytatódnak, így folyamatosan jelennek meg új pályázati felhívások is.”

Forrás:
Pályázatfigyelő mobilappot fejlesztett a PM; Bitport.hu; 2020. szeptember 25.
GINApp – Alkalmazások a Google Playen
‎GINAPP az App Store-ban

Két hónap alatt háromezer bejelentés érkezett a HulladékRadar mobiltelefonos alkalmazáson keresztül

„Háromezer bejelentés érkezett illegális hulladéklerakásról a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű programot segítő mobiltelefonos alkalmazáson keresztül az elmúlt két hónapban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára hétfőn Kaposváron, sajtótájékoztatón.

Boros Anita a „Tisztítsuk meg az országot!” települési önkormányzatokat érintő próbaprojektjeinek kezdetét jelentő eseményen egy illegális hulladéklerakó helyszínén állva kiemelte: a bejelentők hatezer fotót küldtek a még tesztelés alatt álló HulladékRadar applikáción keresztül.

Az illegális hulladéklerakás országos probléma, nincs olyan település, amely valamilyen szempontból ne lenne érintett, a megoldáshoz állami társaságok, közigazgatási szervek, helyi önkormányzatok összefogására és az állampolgárok támogatására van szükség – jelentette ki.

Az államtitkár kiemelte, hogy a Pannon Egyetem szeptember 15-én elkészült felmérésében a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint a környezet védelmével „igenis foglalkozni kell”, a nyilatkozók az egyik legkárosabb környezetvédelmi problémaként az illegális hulladéklerakást jelölték meg.

Boros Anita felidézte, hogy a „Tisztítsuk meg az országot!” program próbaidőszaka szeptember végéig tart.

Ennek során megvizsgálják, mik az illegális hulladékot lerakók szokásai, milyen típusú, összetételű a hulladék, és mekkora kapacitás kell a lerakott mennyiség felszámolására. Túl vagyunk a Magyar Közút Zrt., a MÁV Zrt. és a Pilisi Parkerdő pilotprojektjein valamint, a Tiszához és a Bodroghoz kapcsolódó próbaprojekteken – jegyezte meg.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a somogyi megyeszékhelyen még a héten megkezdődik és a tervek szerint a tél beállta előtt befejeződik a város több mint húsz illegális hulladéklerakójának felszámolása. Hozzátette, a helyi illegális lerakások jelzésére külön alkalmazás készült, az arra érkező információkat továbbítják az országos applikációs rendszerbe. A városnak a programhoz kapcsolódó intézkedései között említette, hogy fél tonnáról egy tonnára emelik az építési törmeléknek azt a mennyiségét, amely díjmentesen lerakható az erre szolgáló helyen.

A városnak évi 30-50 millió forintjába kerül az illegális hulladéklerakók felszámolása, ez tarthatatlan – mutatott rá a politikus. Úgy vélte: az országos programnak nemcsak a felszámolásra, hanem az illegálisan lerakott hulladék újrakeletkezésére is megoldást kell találnia.

A polgármester szavai szerint Kaposváron annak ellenére történnek illegális lerakások, hogy a kommunális hulladék szállítási díja az egyik legalacsonyabb az országban, működik a szelektívhulladék- és a zöldhulladékgyűjtés, és hamarosan megkezdődik a használt sütőolaj begyűjtése is.

Kaposváron az elmúlt négy-öt hónapban huszonegy szabálysértési eljárás indult illegális hulladéklerakás miatt, a 100 ezer és 200 ezer forint közötti összegre büntetett elkövetőkből húszat közterületi kamerákkal buktattak le – közölte.”

Forrás:
Két hónap alatt háromezer bejelentés érkezett a HulladékRadar alkalmazáson keresztül; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. szeptember 21.

Informatikai hiba miatt összeomlottak szerda délután a Nemzeti Közlekedési Hatóság informatikai rendszerei

„Informatikai hiba miatt összeomlottak szerda délután a Nemzeti Közlekedési Hatóság informatikai rendszerei – írja a Portfolio.hu. A portál úgy tudja, csütörtök reggelig sem sikerült kijavítani a hibát. Az NKH weboldala mindenesetre csütörtök délelőtt sem volt elérhető, sem az NHK eHivatal.

A hibát azok észlelték először, akik tegnap KRESZ-vizsgán vettek részt: eleinte nem minden vizsgateremben található számítógép tudott csatlakozni a központi rendszerhez, majd pár perc elteltével pedig a teljes rendszer összeomlott és elérhetetlenné váltak a tesztsorok. Bár sok vizsgázó több órán át várakozott a teremben a rendszer újraindulására, úgy tudni, erre végül nem került sor, hazaküldtek mindenkit és új, díjmentes vizsgaidőpontot ígértek a résztvevőknek.

Hogy mi okozta a hibát, az még nem derült ki, de valószínűleg nem csupán a KRESZ-vizsgákat üzemeltető háttérrendszerrel van baj, hanem rendszerösszeomlásról.”

Forrás:
Összeomlott a Nemzeti Közlekedési Hatóság rendszere; 24.hu; 2020. szeptember 24.
Lásd még:

„Elhárult a közlekedési szakterületeket érintő informatikai rendszerhiba, így újra elindultak az ügyfélfogadások, ismét működnek a telefonok és az elektronikus levelezés.
Köszönjük ügyfeleink türelmét és megértését!”

Forrás:
Helyreállt a közlekedési szakterületeket informatikai hálózata; KORMÁNYHIVATALOK – Hírek (Mniszterelnökség); 2020. szeptember 24.

Informatikai kártevő támadja az egészségügyi intézmények infrastruktúráját, figyelmeztet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet

„Tisztelt Ügyfelünk!

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) riasztást ad ki Emotet malware fertőzéssel kapcsolatban folytatott vizsgálata alapján, melynek során több egészségügyi intézmény infrastruktúrájának érintettsége merült fel.

Az Emotet egy fejlett, moduláris banki trójai, amely elsősorban banki szektort célzó kártevők terjesztőjeként vált ismertté. Károkozás tekintetében az Emotet malware továbbra is napjaink egyik legköltségesebb és legpusztítóbb kártevői közé tartozik, amely a pénzügyi szektoron túl immár kormányzati- és magánszektort egyaránt céloz. Alapképességeit tekintve elsősorban banki adatok lopására szakosodott, ugyanakkor az újabb változatai – a különböző letölthető modulok révén – szinte bármilyen más káros tevékenységre alkalmasak (pl. személyes adatok ellopása vagy zsarolóvírus telepítése).

Az Emotet malware kapcsán az NBSZ NKI folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi szakmai sajtóban és fórumokon megjelenő, valamint partnerszolgálatoktól származó információkat, melyek elemzését követően több alkalommal is közzétett a fertőzéshez kapcsolódó riasztást és káros kód leírást honlapján.

Fentiekre tekintettel az NBSZ NKI az alábbi intézkedések megtételét javasolja:

  • a határvédelmi rendszer szoftverének frissítése,
  • a felhasználók tudatosságának növelése, különös tekintettel a jelen kampányban használt levelekkel kapcsolatos tudnivalókra:
    • az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház nevében kerülnek kiküldésre az e-mailek,
    • a levelek tárgyában és a csatolmányokban jellemzően a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos teendőkre hivatkoznak,
    • a levéltörzsben valódinak tűnő, korábbi levelezésre való hivatkozással próbálják meg elérni a csatolmány megnyitását,
    • több esetben előfordult, hogy az inkriminált e-mail több különböző formátumú csatolmányt is tartalmazott,
    • a levelek aláírásmezőjének tartalma szintén teljesen valósághű,
  • amennyiben a felhasználók valamelyike az elmúlt időszakban nyitott meg gyanús hivatkozást, levél csatolmányt, azt haladéktalanul jelezze az üzemeltetésnek, illetve az informatikai biztonsági felelősnek
  • fertőzés gyanúja esetén izolálják a hálózattól a fertőzött munkaállomásokat, szükség esetén javasolt az érintett infrastruktúra teljes ellenőrzése,
  • az érintett e-mail fiókok esetében az érintett fiók felfüggesztése, valamint a jelszó soron kívüli megváltoztatása, továbbá a fiókhoz kapcsolódó tevékenységnapló vizsgálata.

Általános, kockázatcsökkentő javaslatok:

  • A felhasználók rendszeres képzése és tudatosítása, kiemelve, hogy milyen intézkedési kötelezettségük van, amennyiben gyanúsnak ítélt e-mail üzenettel találkoznak.
  • A felhasználók figyelmének felhívása arra, hogy egyes levelek csatolmányként tartalmazhatnak olyan futtatható állományokat, amelyek egyéb dokumentumnak vannak álcázva (pl. „dokumentum.pdf.exe”, „tajekoztato.txt.exe”).
  • Amennyiben lehetséges a több faktoros (MFA/2FA) bejelentkezés engedélyezése a levelezőrendszerben.
  • Hosszú és összetett jelszavak használata, amelyek tartalmaznak kis- és nagybetűt, számot, speciális karaktert.
  • Jelszavak rendszeres időközönkénti ciklikus cseréje, továbbá eltérő szolgáltatásokhoz javasolt eltérő jelszavak alkalmazása.
  • Amennyiben lehetséges az aktív tartalmak és makrók központi kezelésének beállítása, tiltása, különösen a .doc és .docx és más MS Office dokumentumok esetében.
  • A távoli hozzáférési lehetőségek és a nyitott portok felülvizsgálata, a szükségtelen portok bezárása, a szükséges portok fokozott felügyelete, szűrése.
  • Rendszeres offline biztonsági mentés (szalagos egység, külső merevlemez) készítése.
  • Bármely, az Önök intézményét érintő informatikai biztonsági incidens vonatkozásában – figyelemmel az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 13§ (3) pontjára – az NBSZ NKI haladéktalan tájékoztatása.

Hivatkozások

”

Forrás:
Riasztás egészségügyi intézményeket érintő Emotet terjesztési kampánnyal kapcsolatban; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2020. szeptember 23.

Informatika, távközlés, technika

Az innovatív alkalmazásokhoz elengedhetetlenek a szabadon, nyíltan hozzáférhető adatok, ezért a német kormány egy adathasználati törvényen dolgozik

„A szükséges információk nehezen jutnak el a cégekhez, amelyek közül sok megfelelő stratégiával sem rendelkezik.

A technológiára épülő algoritmusok csak annyira jók lehetnek, mint az azok fejlesztésére használt információk. Pont az utóbbiakból van viszont komoly hiány. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan minden esztendőben elképzelhetetlen adatmennyiségek keletkeznek, de azok közül a fontosak gyakran nem jutnak el a fejlesztőkhöz. Pedig nagy szükség lenne beszédfelvételekre, gépi információkra vagy az utakról készített radarképekre és videókra.

Michael May, a Siemens alapvető technológiákért felelős vezetője közölte, hogy a mesterséges intelligencia területén nem hiányoznak a különböző ötletek, de a társaságnak mindenekelőtt saját adatstratégiára van szüksége. Christoph Peylo, a Bosch mesterséges intelligencia központjának vezetője hozzátette, hogy a szükséges adatok gyűjtése és előkészítése teszi ki a munka 80 százalékát, s annak hatékonyságától függ az egyes projektek sikere vagy bukása.

A szakember elismerte, hogy a közelmúltban is voltak olyan felvetések, amelyeket nem tudtak megvizsgálni, mert nem álltak rendelkezésre információk például a megalkotott algoritmusok képzésére vagy az adathelyzet egész egyszerűen nem volt jó. A Bosch azóta mindig megvizsgálja, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatban elérhetők-e a szükséges információk és azok megfelelő minőségűek-e. May úgy vélte, hogy gyakori az úgynevezett silógondolkodás, amellyel arra utalt, hogy a piaci szereplők közül senki sem szeretné kiadni a birtokában lévő adatokat, ez pedig jelentős mértékben megnehezíti az ágazatokon átnyúló projektek megvalósítását.

Alexander Breit, a német szövetségi gazdasági minisztérium digitális politikáért felelős osztályvezetője rámutatott, hogy pont azért, mert a vállalatok és a kutatóintézetek szerte Európában működnek, szükség van egy digitális ökorendszerre, amely lehetővé teszi az információk megosztását. Az innovatív, közlekedési vagy időjárás-előrejelző alkalmazásokhoz elengedhetetlenek a nyíltan hozzáférhető adatok, ezért Berlin egy adathasználati törvényen dolgozik és foglalkozik a mesterséges intelligencia területének szabályozásával is…”

Forrás:
A kevés adat miatt bukik el sok európai mesterséges intelligencia projekt; SG.hu; 2020. szeptember 25.

A közlekedés számára is rengeteg lehetőség rejlik a mesterséges intelligenciában – Palkovics László

„Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája kiemelten kezeli a közlekedés fejlesztésének kérdését, ennek értelmében célja, hogy hazánk a mesterséges intelligencia (MI) közlekedési iparágban történő felhasználása terén az innováció formálójává és nemzetközi pilot területévé váljon – mondta Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette, a tervezett intézkedések között szerepel – a tömegközlekedési fejlesztések mellett – a forgalomirányítás és közlekedésszervezés hatékonyabbá tétele, illetve a digitális infrastruktúra építése.

A miniszter kiemelte, hogy az MI technológia széleskörű bevezetése olyan nagy kihívást jelentő, átfogó fejlesztési programokat jelent, amelyek az MI technológia felhasználásával értéket teremtenek az állampolgárok számára. Ezen transzformatív programok megvalósítása egyrészt az érintett ágazat alapos átalakulását, másrészt a széles társadalom mindennapos MI felhasználását célozzák. A cél egy olyan támogató környezet kialakítása a szabályozás, K+F+I és infrastruktúra területek együttes fejlesztésével, amely lehetővé teszi az önvezető ökoszisztéma különböző szakágainak együttes fejlődését.

Ez a közlekedés területén a MI alapú automatikus forgalomszabályozást bevezetését, a városi tömegközlekedési hálózatok és járatok optimalizálását, az utasforgalom számlálását, valamint az okos parkolási rendszerek fejlesztését foglalja magában.

A stratégia ezen túlmenően foglalkozik a közlekedésszervezési és közlekedésrendészeti szakpolitikai célkitűzések végrehajtásának kialakításával és az önvezető járművek V2V kommunikációjának javításával, amelynek köszönhetően biztonságosabbá válhat az autonóm közlekedés.

A mesterséges intelligencia használatával a jövőben a hazai nagyvárosokban a képalapú forgalomirányítási technológiák és hozzájuk tartozó kamerarendszerek kiépítésével és a feldolgozott információk alapján megvalósulhat a valós idejű forgalomirányítási tevékenység.

A tömegközlekedésben a valós idejű forgalmi adatok alapján a menetrend tartására optimalizált flottakezelési megoldások bevezetésére lesz lehetőség.

A felhasználók számára a valós idejű járműkövetés egy applikációs felületen keresztül válhat elérhetővé, amely dinamikusan, a forgalmi helyzet figyelemmel kísérésével előre jelzi a várható érkezési időt. A digitális infrastruktúrát az autópályák mentén wifi alapú és 5G mobilhálózaton keresztül kommunikáló jármű és infrastruktúra adatközvetítéshez telepített szenzorok biztosítják majd.

A kitűzött célok megvalósításában kulcsfontosságú szerepet játszik a ZalaZone Járműipari Tesztpálya, amely a világon elsőként nemcsak a hagyományos tesztelési követelményeknek felel meg, hanem már a tervezésénél figyelembe vették a hálózatba kapcsolt és automatizált járművek tesztelési és validációs igényeit.

A létesítmény valósághű városi környezetet biztosít az 5G hálózat funkcióinak demonstrálására. Kiemelkedő értéket képvisel továbbá az a tudásközpont, amely magyarországi egyetemek kompetenciáit csatornázza egy helyre, és kínál széles körű szolgáltatás portfóliót a tesztpályát igénybe vevők számára.”

Forrás:
A közlekedés számára is rengeteg lehetőség rejlik a mesterséges intelligenciában; Növekedés.hu; 2020. szeptember 26.

Az Európai Számvevőszék elégedetlen az európai ipar digitális átállásával

„Európa nem használja ki teljes mértékben a fejlett technológiák innovációs lehetőségeit ahhoz, hogy megőrizze versenyképességét. Az Európai Bizottság 2016-ban indította el az európai ipar digitális átállására irányuló (DEI) kezdeményezést, amelynek célja az uniós vállalkozások digitalizációjának felgyorsítása. Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a nemzeti hatóságok támogatása érdekében tett bizottsági erőfeszítések ellenére a kezdeményezés egyenlőtlenül halad előre a tagállamokban. Egyes országok mostanáig sem dolgoztak ki nemzeti digitalizációs stratégiát, illetve nem hoztak meg egyes konkrét intézkedéseket, többek között a digitális innovációs központok (DIH) létrehozása tekintetében.

Az ipar digitális átalakulása, avagy a digitalizáció többől áll, mint pusztán új információtechnológiai berendezések és rendszerek beszerzése. Maga után vonja – az új technológiák által kínált lehetőségeket kihasználva – az üzleti folyamat minden aspektusának újragondolását is. Az uniós iparágak digitalizációja néhány éve halad ugyan előre, de az egyes országok, régiók és ágazatok eltérő ütemben fejlődnek ezen a téren. A nagyvállalatok és kis- és középvállalkozások (kkv-k) között is nagy különbségek mutatkoznak.

„Európai vállalataink számára létfontosságú, hogy a globális szintű versenyképesség megőrzése érdekében elinduljanak a digitális átalakulás útján. Becslések szerint a digitalizáció évente több mint 110 milliárd euró többlet bevételt jelent majd az Unió számára– nyilatkozta Iliana Ivanova, a tájékoztatóért felelős számvevőszéki tag. –A haladás azonban mindeddig egyenlőtlen volt a különböző tagállamokban. Az összes érintett fél – az Unió, a kormányok és a vállalkozások – folyamatos szerepvállalása nélkül a DEI kezdeményezés nem juthat sikerre.

A DEI kezdeményezés célja az Unió versenyképességének megerősítése a digitális technológiák terén és annak biztosítása, hogy minden európai vállalkozás – ágazattól, székhelytől és mérettől függetlenül – élvezhesse a digitális innováció által nyújtott előnyöket. A kezdeményezés összesen közel 50 milliárd euró köz- és magánberuházás mozgósítását célozta meg az elindítását követő 5 évben.

A számvevők négy tagállamot kerestek fel (Németország, Magyarország, Lengyelország és Portugália), hogy első kézből szerezzenek bizonyítékot az eddig elért gyakorlati eredményekről. A Bizottság megalapozott, a tagállamok által is támogatott stratégiát alkalmazott a digitalizáció ösztönzéséhez, abból azonban hiányoztak az elérni kívánt végeredményekre vonatkozó információk. Németország és Portugália rendelkezik stratégiával, Magyarország és Lengyelország azonban 2019-ig nem dolgozott ki átfogó nemzeti digitalizációs stratégiát. Míg a Bizottság számos tevékenység révén igyekezett támogatni a tagállamokat, a nemzeti hatóságok általában arról számoltak be, hogy e tevékenységek csekély hatást gyakoroltak nemzeti digitalizációs stratégiáik kidolgozására és végrehajtására. A számvevők megjegyzik, hogy az uniós ipar digitális átállását támogató keret létrehozásának és fenntartásának teljes költsége nem ismert. Ami az uniós forrásokat illeti, a DEI kezdeményezést a Horizont 2020 keretprogram támogatta, de emellett az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az ellenőrzés során áttekintett programjainak is voltak annak végrehajtását potenciálisan támogató intézkedései. A Bizottság azonban nem ösztönözte arra a tagállamokat, hogy különítsenek el ERFA-forrásokat a kezdeményezésre.

A DEI kezdeményezés egyik legfontosabb elemét a digitális innovációs központok létrehozása és működtetése képezi, amelyek feladata, hogy technológiai és hálózatépítési tanácsadást biztosítanak a helyi vállalkozásoknak. A felkeresett tagállamok – Németország kivételével – nem dolgozták ki teljes mértékben a digitális innovációs központok koncepcióját. A számvevők feltártak például olyan eseteket, amikor az ilyen központok tevékenységére rendelkezésre álló csekély összegű köz- és magánberuházást összehangolás nélkül használták fel; emellett rámutattak, hogy a Bizottság – a Horizont 2020 keretprogramból finanszírozott fellépések kivételével – nem követi nyomon kifejezetten uniós szinten a központok tevékenységeit. A digitális innovációs központok az ERFA keretében is részesülhetnek támogatásban, erre azonban csak ritkán került sor.

A digitalizáció előfeltétele a széles sávú összekapcsoltság megfelelő szintje. Amint egy 2018. évi ellenőrzési jelentésünkben is kiemeltük, valószínűleg nem minden tagállam fogja teljesíteni a szélessávra vonatkozó, 2020-ra kitűzött uniós célokat, és a 2025-ös célok elérése még nagyobb nehézségekbe fog ütközni. Emellett a gyors széles sávú hálózatok elterjedtsége nagy eltéréseket mutat a vállalkozások méretének függvényében (2019-ben például a kkv-k mindössze 46%-a rendelkezett gyors széles sávú internetcsatlakozással), ami elkerülhetetlenül gátolja a digitális ipari forradalom kibontakozását az Unióban.A számvevők több ajánlást is megfogalmaztak, ezek figyelembe veszik a 2021 és 2027 közötti időszakra javasolt új Digitális Európa programot is, amelyről még jelenleg folynak a tárgyalások. A Bizottság számára megfogalmazott ajánlások a következők:
* nyújtson segítséget a tagállamoknak finanszírozási hiányuk azonosításához, és hívja fel a figyelmüket a rendelkezésre álló uniós finanszírozásra;
* tökéletesítse a DEI kezdeményezés nyomon követését megfelelő eredménymutatók meghatározásával és a kiadások követésével;
* határozza meg, hangolja össze és fogadja el az európai digitális innovációs központok minden európai régiót felölelő hálózatának keretrendszerét;
* tegyen további intézkedéseket a megfelelő szintű széles sávú hálózati összekapcsoltság elérésének támogatására.

Háttér
Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre című, 19/2020. sz. különjelentés 23 uniós nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján. A COVID-19 világjárvány társadalmi-gazdasági hatásának csökkentésére irányuló Next Generation EU (NGEU) csomag egyik eleme a 600 milliárd euró költségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amelynek egyik legfőbb célkitűzése a digitális átállás. A Számvevőszék a közelmúltban véleményt tett közzé a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Egy korábbi jelentésében a Számvevőszék az uniós tagállamok szélessávú lefedettségének kérdését is megvizsgálta…”

Forrás:
Európai Számvevőszék: az európai ipar digitalizációja egyenlőtlenül halad előre; Európai Számvevőszék; 2020. szeptember 22.
Háttér
12/2018. sz. Különjelentés: Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul; Európai Számvevőszék; 2018. június 5.
6/2020. sz. vélemény a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról; Európai Számvevőszék; 2020. szeptember 9.
The Digitising European Industry initiative in a nutshell; Európai Bizottság; 2020. március 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

2020. október 2-án kezdődik az év legfontosabb hazai jövőkonferenciája

„Jövő pénteken kezdődik az egyik legfontosabb regionális innovációs konferencia Budapesten az Antall József Tudásközpont szervezésében. A think.BDPST konferencián felszólal az Európai Bizottság alelnöke Věra Jourová is – közölték a szervezők.

Az Antall József Tudásközpont ötödik alkalommal szervezi meg együttműködésben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal a régió legjelentősebb innovációs konferenciáját, amely a legégetőbb, jövőnket érintő kérdésekkel foglalkozik évről évre, mint az okos városok és az 5G, a tech óriások szerepéről és az adatvédelem.

Az eseményen számos nemzetközi és hazai szakértő mellett kiemelt előadóként ezúttal az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová is részt vesz, aki az innovációnak a jogállamiságot és az európai értékeket érintő kérdéseit is tárgyalja majd.

Többek között beszél majd arról, hogy a transzparencia biztosításában, a demokrácia és a demokratikus értékek megvédésében, a társadalmi rendszerek javításában milyen szerepe lehet a technológiai fejlődésnek.

Izgalmas és aktuális témákat bont ki a jelenlegi és a vírushelyzetet követő adatvédelmi lehetőségekről szóló panelbeszélgetés, az EU adatvédelmi biztosa, Wojciech Wiewiorowski, Dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnökének részvételével. A koronavírus-járvány során használt, kontaktkutatás támogatását segítő applikációk személyes információkhoz is hozzáférést adtak.

A konferencián szó lesz még a technológiai óriások, mint a Facebook vagy a Google szabályozási kérdéseiről. Varga Judit igazságügyi miniszter választ ad arra például, hogy egyáltalán EU-s vagy lokális szinten érdemes-e a tech vállalatok működését szabályozni…”

Forrás:
Pénteken startol az év legfontosabb hazai jövőkonferenciája; Híradó.hu; 2020. szeptember 26.
think.BDPST – Connect to the Future (z október 2-i konferencia folyamatosan frissülő programja és online regisztráció)

Ami a járványügyi hírek mögött van: nyilvános konferencián számoltak be a számokról és elemzésekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi szakemberei

„Mivel a koronavírus-fertőzések fele a betegség tüneteinek megjelenése előtt történik, a járvány dinamikájában jelentős szerepet játszanak azok a tünetmentes fertőzöttek, akiknek aránya ma 40 százalékra tehető – mondta dr. Bognár Zsófia, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, Járványügyi és Védőoltási Surveillance Osztályának infektológusa a Magyar Zoonózis Társaság (MZT), az NNK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nemrégiben megrendezett tudományos ülésén.

Az enyhe tünetes vagy tünetmentes betegek nyolc nap után nem fertőznek, a súlyos eseteknél a vírus átadásának képessége viszont akár három hétig is elhúzódhat. Az aszimptomatikus és preszimptomatikus betegek vírus kópiaszáma megegyezik, azonban utóbbiak fertőzőképessége az első csoportba tartozókéhoz képest 75 százalékra tehető – magyarázza a tudományos ülés videófelvételén az NNK szakembere.
…
A hazai járványgörbe a 34. héttől (az augusztus 20-ai héttől) exponenciálisan nő, az esetszám megháromszorozódott. Míg az első hullám során egyes megyékben „nem szólt nagyot” a járvány, ma már mindenütt emelkedik a fertőzöttek száma, akik között a 20-29 évesek aránya a legmagasabb. A 65 év felettiek 18 százaléka, a 15 év alattiak 3,1 százalék érintett. A 20-29 éves korcsoportban egyelőre nem történt haláleset, ám Bognár Zsófia arra figyelmeztetett, az esetszámok növekedését néhány héttel követi a napi halálozásszám emelkedése.

A kórházi kezelések aránya szeptember első két hetében 24 százalékkal nőtt. Tavasszal a fertőzöttek felét kezelték kórházban, hiszen a járvány első két hetében az eljárásrend minden esetben intézményi ellátást írt elő. A módosítások nyomán később folyamatosan nőtt az otthonukban ápolt betegek száma. Az összes fertőzött harmada igényelt kórházi kezelést szeptember elejéig, három százalékuk került intenzív osztályra. A hospitalizált betegek 9,1 százaléka igényelt intenzív ellátást. Az intézményi kezelésre szoruló betegek 25,6, míg az intenzív osztályos ellátásban részesülők 60 százaléka hunyt el.

Az egészségügyi dolgozók 6,2 százaléka volt koronavírus-fertőzött szeptember közepén az NNK adatai szerint. Júliusban ez az arány 16 százalék volt Magyarországon, ami elmarad az Európában májusban detektált számtól, amikor az esetek 23 százaléka került ki az egészségügyiek közül.

Így állunk a teszteléssel

Bár az elvégzett tesztek száma Magyarországon is növekedésnek indult, Bognár Zsófia szerint Európában a százezer lakosra jutó tesztek számát tekintve nem állunk jó helyen, csak Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában végeznek kevesebb tesztet.

Tavasszal sem volt, és most sincs elegendő reagens, kevés a nukleinsav kivonó kit, elfogyott a műanyagárú a PCR automatákhoz, mert a gyártókapacitások egyszerűen nem tudják követni az igényeket – magyarázta az alacsony tesztszám okait Kis Zoltán, az NNK Covid-teamjének vezetője, megemlítve, hogy tavasszal a mintavevő eszközökből volt szűk a keresztmetszet.

Kevés a szakember, így az NNK más főosztályairól vezényeltek át személyzetet, akik besegítettek a labormunkába. Kis Zoltán azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakszemélyzet hiánya okozhat problémákat. Példaként említette, hogy ha ritkán is, de előfordulhat, hogy kontaminálódnak az izoláló automaták. A kontaminált eredményeket a gyakorlott szakszemélyzet azonnal észreveszi, ám a kevés tapasztalattal rendelkezőknek nem feltétlenül tűnik fel a probléma.

A diagnosztikához nem megfelelő képességgel és engedéllyel rendelkező laboratóriumok is végeztek teszteléseket a járvány kezdetén, ahol nem adekvát eredmények születtek – említette meg az NNK szakembere. Az engedély nélkül tesztelő laborok eredményei nem kerültek be az OSZIR-ba, így többször elmaradt a megfelelő járványügyi intézkedés, előfordult, hogy a beteg telefonon érdeklődött az NNK-nál, hogy mi a teendője azt követően, hogy pozitív mintát kapott.

Ezért kell orr és garatminta is

A garathoz viszonyítva az orrban nagyobb kópiaszámban van jelen a Sars-CoV-2 vírus, ezért fontos, hogy mindkét ponton megtörténjen a mintavétel – magyarázta előadásában Kis Zoltán. A PCR diagnosztikában a nyál is használható kiindulási alapanyagként, de itt is alacsonyabb a kópiaszám, mint a nasofarengiális mintákban. Emlékeztetett arra is, hogy vérből és székletből is jól kimutatható a vírus, utóbbi esetében partikulumok is ürülnek, de egyelőre arra még nincsen tudományos evidencia, hogy ezek milyen hosszú ideig életképesek.

Káosz uralkodik a szakirodalomban arról, hogy a tünetmentes fertőzöttek meddig ürítik a vírust, amely a különböző kutatások szerint – az aszimptomatikus és a preszimptomatikus eseteket is ide sorolva – tíz-harminc napon át tarthat. Az viszont már egyértelműnek tűnik, hogy az idősekben magasabb kópiaszámban található a vírus – jegyezte meg az NNK Covid-teamjének vezetője.

Követik a gyógyult betegeket

A László kórházban a lélegeztetőgépre került, kritikus állapotú betegek mintegy 50 százaléka gyógyult meg, ami a nemzetközi összehasonlításban jó arány – osztotta meg tapasztalatait a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa, dr. Lakatos Botond. Az enyhe és középsúlyos betegeknél nem számolnak mortalitással, ám a súlyos állapotú betegek mintegy tíz százalékának kritikussá válik az állapota, innentől pedig megugrik a letalitás – magyarázta a főorvos.

Aktívan és proaktívan keresik és igyekeznek követni azokat a gyógyult koronavírusos betegeiket, akiket intenzív osztályon kezeltek – tájékoztatott Lakatos doktor, aki szerint ezeket a pácienseket nem szabad szem elől téveszteni, mert infekciós fogékonyság és mellékhatások tekintetében egyaránt számíthatnak várt, vagy akár meglepetésszerű következményekre.

Az előrejelzésekhez is kevés a minta

Rettenetesen aggasztóak a számok – fogalmazott előadásában Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora. Míg a járvány első hullámában a kormány megfelelő időben jó intézkedéseket hozott, ez most nem mondható el – szögezte le az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Koronavírus-akciócsoportjának vezetője.

Beszámolt arról is, hogy kifejlesztettek egy algoritmust, amely nemcsak hálózatelemzésre, hanem a szuperterjesztési események feltárására is alkalmas lenne, ám nem jutnak hozzá kellő számban azokhoz a mintákhoz, amelyek alapján elvégezhetnék ezeket a vizsgálatokat, ezért járványügyi előrejelzéseket sem tudnak végezni.

A kapacitáshiány állhat a professzor véleménye szerint annak hátterében is, hogy bár a Sars-CoV-2 inkubációs ideje 1-14 napon belül van, a kontaktkutatást csak 48 óra elteltével kezdődik meg. Pedig a kontaktusok felderítését a lehető leghamarabb kell elkezdeni. Hangsúlyozta: járványhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a karanténra kötelezett személy egyazon napon kapja meg a felszabadító határozatot, és a házi karanténra figyelmeztető piros plakátot.

Nem sínyli meg a gazdaság, ha jól kezeljük a járványt!

A reprodukciós számot meghatározó négy tényező befolyásolásával tudunk gátat szabni a járvány terjedésének. Erről már Röst Gergely, az ITM akciócsoportjának járványelemző matematikusa beszélt. A napi kontaktusok számának csökkentése volt a stratégia az első hullámban, azonban a szigorú korlátozások hosszútávon nem fenntarthatók, így a fertőzés átadásának valószínűsége most maszkviseléssel, kézmosással, szociális távolságtartással csökkenthető. A fogékonyak számát csak védőoltással mérsékelhetnénk, és bár a fertőzés periódusának hossza biológiailag determinált, viszont ez hatékonyan redukálható teszteléssel, szűréssel, kontaktkutatással – sorolta a szakember.

Az ITM akciócsoportja már tavasszal jelezte, hogy a járványkezelés kulcsa, hogy sikerül-e azonosítani azokat a tünetmentes és enyhe tünetes eseteket, akik a járvány második hullámát mozgatják majd. Júniusban – a kontaktusszámok emelkedésének detektálása nyomán – előre jelezték a fertőzöttek számának augusztus végi, robbanásszerű növekedését, a nyár utolsó hónapjának első felében pedig azt, hogy egy fölé emelkedett a reprodukciós szám. Röst Gergely arra is figyelmeztetett, hogy a kontaktmátrixok előrevetítik, hogy Magyarországon is bekövetkezik a Florida-effektus, azaz az esetszámok emelkedését öt héttel később követi majd a halálozások számának növekedése.

Nincs szembenállás a megfelelő járványkezelés és a gazdaság működőképességének megóvása között – szögezte le a szakember. A második negyedéves GDP adatok azt bizonyítják, hogy azok az országok voltak sikeresebbek gazdaságilag, amelyek a járvány elleni védekezésben jól teljesítettek…”

Forrás:
Covid-19: A szakma hangján szólalt meg az NNK; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2020. szeptember 25.

Tőkepiaci unió: Az Európai Bizottság az Unió egészét magában foglaló egységes tőkepiac kialakításán dolgozik

„Az Európai Bizottság a mai napon új, ambiciózus cselekvési tervet tett közzé, amelynek célja, hogy az elkövetkező években fellendítse az Európai Unió tőkepiaci unióját. Ma az EU legfőbb prioritása, hogy Európa kilábaljon a koronavírus által okozott példátlan gazdasági válságból. E feladat kapcsán alapvető fontosságú lesz az uniós tőkepiacok fejlesztése és a piaci finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása.

A nagy és integrált tőkepiacok elő fogják segíteni az uniós gazdaság helyreállítását, így biztosítva lesz, hogy a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – finanszírozási forrásokhoz jussanak, és egyúttal az európai megtakarítóknak is kellő bizalma lesz ahhoz, hogy a jövőjükbe fektessenek. A virágzó tőkepiacok Európa zöld és digitális átállását is támogatni fogják, valamint elő fogják segíteni egy inkluzívabb és reziliensebb gazdaság megteremtését. A tőkepiaci unió az euró nemzetközi szerepének erősítéséhez is kulcsfontosságú.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A koronavírus okozta válság miatt a tőkepiaci unió létrehozására irányuló munkánk nagyon sürgős feladattá vált. Gazdasági fellendülésünk erőssége szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy tőkepiacaink mennyire jól működnek, és hogy az emberek és a vállalkozások hozzáférhetnek-e a befektetési lehetőségekhez, illetve a számukra szükséges piaci finanszírozáshoz. Jelentős beruházásokat kell eszközölnünk ahhoz, hogy az uniós gazdaság fenntarthatóbbá, digitálisabbá, inkluzívabbá és reziliensebbé váljon. A ma bemutatott cselekvési terv célja az egységes tőkepiac útjában álló fennmaradó akadályok egy részének azonnali kezelése.”

A ma bemutatott cselekvési terv három fő célkitűzése a következő:

  • biztosítani kell, hogy az EU gazdasági fellendülése zöld, digitális, inkluzív és a rezilienciát támogató legyen azáltal, hogy a finanszírozást hozzáférhetőbbé teszi az európai vállalkozások, különösen a kkv-k számára;
  • az EU-t még biztonságosabbá kell tenni az egyének megtakarításai és hosszú távú befektetései számára;
  • integrálni kell a nemzeti tőkepiacokat egy valódi, az Unió egészét magában foglaló egységes tőkepiacba.

Ennek jegyében a Bizottság a mai napon tizenhat célzott intézkedést terjeszt elő annak érdekében, hogy valódi előrelépést érjen el a tőkepiaci unió megteremtése terén. A ma bejelentett intézkedések részeként az EU:

  • egyetlen hozzáférési pontot alakít ki a befektetők számára a vállalati adatokhoz.
  • támogatni fogja a biztosítókat és bankokat abban, hogy többet fektessenek be az uniós vállalkozásokba;
  • meg fogja erősíteni a beruházásvédelmet annak érdekében, hogy nagyobb mértékben ösztönözze a határokon átnyúló beruházásokat az Unión belül;
  • az Unió egészére vonatkozóan megkönnyíti a nyugdíjak megfelelőségének nyomon követését;
  • harmonizáltabbá teszi, illetve közelíti egymáshoz a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályokat;
  • előmozdítja a felügyeleti konvergenciát és az uniós pénzügyi piacokra vonatkozó egységes szabálykönyv következetes alkalmazását.

Ezek az intézkedések a tőkepiaci unióra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv és a 2017. évi félidős értékeléskapcsán elért eredményekre épülnek, és az Európai Parlament (a saját kezdeményezésű jelentés tervezete, 2020. június) és a Tanács (a Tanács következtetései, 2019. december 5.) felhívásait követik. Az intézkedések emellett az érdekelt felekkel folytatott részletes egyeztetések eredményeit és a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum ajánlásait is figyelembe veszik.

Háttér-információk
A tőkepiaci unió önmagában nem cél, de elengedhetetlen az olyan kulcsfontosságú gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához, mint: a koronavírus utáni fellendülés, a mindenki számára működőképes, inkluzív és reziliens gazdaság megteremtése, a digitális és fenntartható gazdaságra való kettős átállás, valamint nyitott stratégiai autonómia biztosítása a brexit utáni és egyre összetettebb világban. E célkitűzések eléréséhez jelentős beruházásokra van szükség, amelyeket kizárólag közpénzből és a banki hitelezés révén történő hagyományos finanszírozás útján nem lehet megvalósítani. Csak a nagy, jól működő és integrált tőkepiacok tudják biztosítani a koronavírus okozta válságból való kilábaláshoz szükséges támogatást. Csak egy megfelelően működő tőkepiaci unió képes mozgósítani és becsatornázni az előttünk álló éghajlati és környezetvédelmi kihívások kezeléséhez és vállalataink digitalizációjának támogatásához szükséges hatalmas beruházásokat, amelyek azt szolgálják, hogy globális szinten versenyképesek maradjanak.

Várakozásaink szerint a tőkepiaci unió minden európai polgár számára értéket fog teremteni, függetlenül attól, hogy hol élnek és dolgoznak. A tőkepiaci unióval a fogyasztóknak több választási lehetőségük lesz megtakarításaik és befektetéseik tekintetében, ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy jól tájékozottak legyenek és megfelelő védelemben részesüljenek, bárhol is legyenek. A vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – számára lehetővé kell tenni, hogy EU-szerte finanszírozáshoz juthassanak, a befektetők számára pedig EU-szerte elérhetővé kell tenni a beruházási projekteket.

További információk:
Cselekvési terv
Kérdések és válaszok
Tájékoztató
További információk a tőkepiaci unióról”

Forrás:
Tőkepiaci unió: A Bizottság az európai tőkepiacok élénkítésén dolgozik; Európai Bizottság; 2020. szeptember 24.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. szeptember 28.

Az első virtuális ENSZ Közgyűlés

Az elhúzódó globális koronavírus-járványnak „köszönhetően” újabb mérföldkövet könyvelhetett el magának a diplomáciai szakma digitalizációja. Fennállása óta most első ízben költözött a virtuális terekbe a multilaterális kapcsolatrendszer legfontosabb intézménye, az ENSZ Közgyűlés. Természetesen kétféle várakozás kísérte a legfontosabb éves diplomáciai esemény online verziójának előkészítését: a digitalizáció elkötelezett hívei örömmel teli várakozással fogadták az eseményt, mondván, hogy ez a lépés jelentősen lendít majd a modern információs és kommunikációs technológiák lehetőségeinek további kiaknázásában. Ugyanakkor a diplomácia hagyományaihoz erősebben ragaszkodók nem kevés szkepszissel fogadták a döntést, és tulajdonképpen az elmúlt hónapok tapasztalatai adtak is ehhez némi muníciót. A járvány elhatalmasodásával ugyanis egyre-másra kerültek fel az online hálózatokra a diplomáciai kapcsolattartás, tárgyalás megszokott intézményei: a kétoldalú politikai találkozóktól kezdve a nemzetközi együttműködések különböző fórumaiig. És, bizony, szép számmal ütköztek ki a „technologizált interperszonális kapcsolatok” gyerekbetegségei, vagy kifejezett hátulütői.

Az ENSZ Közgyűlés pedig kétségtelenül a korszerű világ diplomáciai naptárának éves csúcseseménye. A folyamatok (a multilateralizmus intézményes eszménye) és egyes világjelentőségű konkrét ügyek szempontjából is rendkívüli horderejű esemény. Tulajdonképpen három jól elkülöníthető elemből tevődik össze. Elsőként is a csúcsvezetői beszédek színtere. A világ vezető politikusai, különálló felszólalások formájában prezentálják a világ politikai közvéleménye előtt, ám valójában egyre gyakrabban a saját nemzeti közvéleményeikhez szólva, az általuk fontosnak tekintett témákat. Másodszor a Közgyűlés időszaka lehetőséget ad arra, hogy széleskörű plenáris ülések formájában egyeztessenek véleményeket, álláspontokat a legfontosabb nemzetközi témákban a politikai közösség szélesebben vett képviselői, politikusoktól kezdve civil szervezetek befolyásos vezetőin át egy-egy téma nemzetközi hírű szakértőiig. És végül, harmadjára, az ENSZ Közgyűlés időszaka, egészen pontosan éppen annak „nem közgyűlő időszakai”, tehát a felszólalások, plenárisok közötti periódusok adnak teret arra, hogy a nemzetközi élet fontos szereplői akár bilaterális szinten, tehát egy-egy partnerrel, vagy multilaterális formátumban megtanácskozzanak húsbavágó kérdéseket, égető problémákat.

Az első két eseménysorban a New Yorkba sereglő vezető politikusok játsszák a főszerepet, és ezeken a rendezvényeken a diplomaták sokszor csak nézőként vannak jelen (ha egyáltalán megjelennek a rendezvényeken). A harmadik eleme azonban egészen más ennek az időszaknak: az ENSZ Közgyűlések időszakának ezek az eseményközi, sokszor ad-hoc alapon megszervezett eseményei a nemzetközi diplomácia kiemelkedő fontosságú eseményei. Egy a multilaterális kapcsolattartás terepén is sokat mozgó brit diplomata, jelenkorunk hasonlatával élve a nemzetközi diplomácia „villám-randijainak” nevezte ezeket az eseményeket. A cél ugyanis hasonló itt is: a rendelkezésre álló rövid idő alatt a lehető legtöbb kapcsolatot építeni, fontos kérdéseket dűlőre vinni. Meggyőződése az, hogy – bár természetesen a Közgyűlés első két funkciója is fontos – valójában ez a harmadik elem emeli különleges jelentőségre és rangra a Világszervezet éves találkozóját. Ebben a harmadik eseménysorban a diplomaták fontos szereplők, akik a szakma kifinomult eljárásait, módszereit, fogásait bevetve igyekeznek eredményeket elérni.

Az első két funkciót viszonylag jól és zökkenőmentesen lehet átültetni technologizált keretek közé. A beszédeket, plenáris vitákat a virtuális térben, videokonferencia formájában is jól lehet követni. A harmadik esetben, a sokszor hirtelen megszervezett és bizalmas körülmények között megtartott „négyszemközti” megbeszélések azonban egy egészen másik világot jelentenek. A diplomácia ilyen diszkrét, nehéz kérdéseket kerülgető, ellentéteket tisztázni és elsimítani hivatott, esetleg alkuk megkötését célzó eseményein a legfontosabb tényező: a bizalom. Ez a bizalom pedig nem egy pillanat alatt jön elő, hanem többnyire lassan alakul, a partnerrel való személyes kapcsolatépítés, néha sok etápból álló hosszú beszélgetéssorozat nyomán. És ezen a ponton a videókapcsolat többnyire nagyon gyengén teljesít.

A mostani első (és talán utolsó) videó ENSZ Közgyűlés tapasztalatai is azt mutatják: a technológia köznapivá válása ellenére sok olyan apró zökkenő forrása ma még az online diplomáciai kapcsolattartás, ami változtatásért kiált. A technicizált kapcsolattartás olyan személyes (a résztvevők által birtokolt) és intézményi (a rendezők és technikai lebonyolítók által gyakorolt) tudásokat tételez fel, amelyek megszerzése még hosszú időt vesz igénybe. A kamera előtti szereplés ilyen „skill”-jeinek megszerzése vélhetően beépül majd idővel a diplomataképzések tananyagaiba is. Ugyanakkor jó eséllyel tételezhető fel az is: a nemzetközi kapcsolatok eredményes bonyolítása sohasem fogja teljesen háttérbe szorítani az élő emberi kontaktusokat. A jövő talán a „hibrid diplomáciáé”.
UN general assembly goes virtual: a former ambassador on what that means for diplomacy; Nicholas Westcott; The Conversation; 2020. szeptember 21.
The Dos and Don’ts of Digital Diplomacy in the Covid-19 World; Stéphanie Fillion; Passblue; 2020. szeptember 24.

Nagy-Britannia elismerte: támadó kiberháborús kapacitásokat épít

A szakmai köröket erősen felkavaró bejelentést tett az elmúlt héten a brit hadsereg legmagasabb rangú „kiber főtisztje”. A Stratégiai Parancsnokság (United Kingdom Strategic Command) élén álló Patrick Sanders tábornok nyilvános bejelentésen erősítette meg: országa olyan támadó kiberhadviselési kapacitásokkal rendelkezik, amelyek „képesek az ellenségek kritikus infrastruktúráinak zavarására, blokkolására, elpusztítására” egy eljövendő kiberkonfliktus során. A kommüniké közhely is, meg nem is. Sejteni, ésszerűen feltételezni lehet ugyanis, hogy a világ vezető politikai-katonai hatalmai (sőt, a közepesen nagyok, de még a hagyományos fogalmak szerint kicsi és jelentéktelen országok is) évek, évtizedek óta egyre jelentősebb beruházásokat és fejlesztéseket végeznek kiberhadviselési képességeik kiépítésére. A háborúban pedig, a múltban is, de a technologizálódó jelenben különösen a „védekezés” és a „támadás” között nincsen merev, egyértelmű választóvonal. Mégis újdonság a bejelentés, mert az országaik kibertérbeli támadó lehetőségeivel kapcsolatban feltűnően szemérmesek a nemzetközi hatalomérvényesítésben egyébként cseppet sem „szívbajos” államok. Ez az első eset, hogy egy ország hivatalosan beismerte: más országok kibertérben történő megtámadására felszerelt és kiképzett alakulatokat tart hadrendben.
Az igazság azonban az, hogy a brit offenzív kiberképességek meglétét már eddig sem csupán a megalapozott szakmai feltételezésekre lehetett alapozni. Az elmúlt évtized során ugyanis bőségesen áramlottak a világ vezető hatalmainak (így a briteknek) a „kiberfegyverkezésére” utaló hírek, információk, információ morzsák. Brit kormányzati források 2011-ben erősítették meg: az ország olyan támadó kiberfegyverek előállításán dolgozik, amelyek kiegészítik majd védelmi jellegű kiberkapacitásait. Még ugyanabban az évben a brit Hadügyminisztérium egyesített parancsnokságot állított fel a hadsereg kiberalakulatainak és hírszerző csapatainak közös irányítására. 2011 és 2016 között a brit kormány 860 millió fontot költött kibervédelmi kapacitások kiépítésére, majd 2016 és 2020 között további 1,6 miliárd fontot fordított a Nemzeti Kibervédelmi Stratégia megvalósítására. Néhány évvel ezelőtt pedig Nemzeti Kibervédelmi Központot állítottak fel a GCHQ (az elektronikus hírszerzéssel foglalkozó polgári szervezet) alárendeltségében.
2018 tavaszán Nagy-Britannia összehangolt kibertámadás sorozatot indított az ISIS terrorszervezet ellen. Az év folyamán bejelentették, hogy „négyszeresége növelik” az ország offenzív kiberalakulatainak a számát, egy új egység felállításával. Egy parlamenti bizottsági jelentés szerint az Egyesült Királyság a más államok elleni kibertámadásokhoz szükséges erőivel már ekkor a világ élvonalába tartozott.
2019 folyamán kezdtek neki a National Cyber Force nevű egységes, támadó alakulat megszervezésének. A mintegy 500 fősre tervezett Nemzeti Kiber Alakulat a Hadügyminisztérium és a (formálisan a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó) GCHQ közös alárendeltségében kezdi majd meg működését. Az új támadó kiberalakulat elhelyezési körletének várhatóan a birit kormány vészhelyzeti tartalékóvóhelyének Corsham melletti komplexumát jelölik ki (ami a hadsereg kibervédelmi egységének is helyt ad). Az új egység felállítását idén tavasszal tervezték; a járvány okozta krízishelyzet miatt erre azonban várhatóan most ősszel kerül sor.
Britain has offensive cyberwar capability, top general admits; Dan Sabbagh; The Guardian; 2020. szeptember 25.
UK Readies National Cyber Force to Tackle Terrorists, Hostile Nations; Tom Jowitt; Silicone; 2020. február 27.
The British Cyber Command; Cyber Security Intelligence; 2020. január 22.

Techno diplomácia: Németország ellenzi a kínai csúcscégek teljes kirekesztését

A pénzügyi világ tekintélyes lapja, a Bloomberg arról ad hírt, hogy Angela Merkel német kancellár (a sokak szerint inkább megtorpanást, mint előrelépést hozó minapi Kína-EU videó csúcstalálkozó ellenére) továbbra is szilárdan ellenáll a lap szerint „berlini nemzetbiztonsági héjjáknak” nevezett érdekcsoportok nyomásának az ún. Huawei-ügyben. Mint ismeretes, azt követően, hogy a mind inkább technológiai vetélkedésbe forduló amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus (amely persze egyre nyilvánvalóbban egy még átfogóbb, geopolitikai szembenállást takar) éppen a kínai telekommunikációs óriás, az új generációs 5G hálózatokban meghatározó szerepre törő Huawei körül jutott szinte töréspontig, az USA diplomáciája átfogó offenzívába kezdett annak érdekében, hogy maga mögé állítsa a nyugati világbeli szövetségeseit. Miközben Anglia beadta a derekát az amerikai nyomásnak, és a Huawei kiszorítása mellett döntött, addig a franciák és a németek alapvetően másképpen látják ezt a kérdést. A távközlési rendszerek, és kiemelten az 5G hálózatok adatbiztonsága természetesen a megfontoltabb németek számára is kulcskérdés. Ennek megfelelően a német tárgyalók a most kidolgozás alatt álló 5G szabályozásba erőteljes korlátokat és garanciális elemeket kívánnak beépíteni. A szabályozás jelenlegi vázlatos verziója jelentős felhatalmazást biztosítana a német hatóságoknak a technológiai beszállítók biztonsági ellenőrzésére. Ugyanakkor a német kancellár asszony a jelek szerint nem hajlandó feladni azt az álláspontját, hogy Németország nem csatlakozik a Huawei elleni célzott tilalomhoz. És bár szakértők szerint az álláspont technikai részletei még formálódhatnak, ez a tilalom-ellenes hozzáállás szilárdnak látszik.
Ebben a kérdésben ugyanakkor a francia és a német álláspont közötti különbségek is mélyülni látszanak, alig néhány nappal az európai vezetők brüsszeli tanácskozása előtt, ami az 5G rendszer biztonsági kérdéseit és szélesebben vett iparstratégiai kérdéseket tűz majd napirendre. George Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke ugyanakkor igyekszik már előre egy konszenzusos álláspontot kialakíttatni a tagállami vezetők között a kiberbiztonság kérdéseiben. A jelenlegi álláspont is az, hogy az Unió tagállamainak egységes kritériumrendszer alapján kell majd elbírálnia a potenciális 5G beszállítókkal kapcsolatos biztonsági előírásokat.
Merkelnek egyébként ebben a kérdésben – a Huawei-jel szembeni erőteljesebb hozzáállás ügyében – már saját frakciójának egyes csoportjaival is meg kellett küzdenie idén februárban. Bennfentesek szerint saját Külügyminisztériumában is a szigorúbb Kína elleni fellépést szorgalmazzák.
Merkel Resists Full Ban on Huawei, Making Germany an Outlier; Patrick Donahue; Bloomberg; 2020. szeptember 22.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. szeptember 21-szeptember 25.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Irodai programcsomag licencek biztosítása 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/183
Közzététel dátuma: 2020.09.21.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.19.
620 db Microsoft Office Standard License/Software Assurance Pack OLV 1 License LevelD Additional Product 1Year Acquiredyear 1 szoftverlicenc beszerzése 3 éves időtartamú, halasztott fizetésű konstrukció harmadik (3.) éve vonatkozásában, a szoftverlicencekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt.
Lásd bővebben

Földmegfigyelési Op. Kp. Szoftver biztosítása I.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/184
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.19.
A Földmegfigyelési Operatív Központ tervezett alapfeladata a jelenleg fejlesztés alatt álló Földmegfigyelési Információs Rendszer rendszerüzemeltetése és rendszerfelügyelete, emellett a jogszabályokban nevesített különleges beavatkozást igénylő helyzetek kezelését végző szervek földmegfigyelési operatív döntéstámogatása, az Űrfelvétel Megrendelő és Érkeztető Rendszer működtetése és üzemeltetése, minőségbiztosítási feladatok ellátása, illetve egyéb földmegfigyelési tematikájú ad-hoc megrendelések és szolgáltatások teljesítése. A Földmegfigyelési Operatív Központ nevezett feladatainak és szolgáltatásainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges a Földmegfigyelési Operatív Központ távérzékelési, képfeldolgozási, fotogrammetriai, minőségbiztosítási rendszerének kialakítása a jelen eljárásban beszerezni tervezetett szoftverekkel és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal.
Lásd bővebben

DEK-893 IK workstation beszerzés EFOP-3.6.1.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/184
Közzététel dátuma: 2020.09.22.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.16.
Árubeszerzés keretében 12 db Munkaállomás Type 1 és 12 db monitor beszerzése
Árubeszerzés keretében 8 db Munkaállomás Type 2 beszerzése
Lásd bővebben

Optikai sötétszál bérlése (2020-2022)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/185
Közzététel dátuma: 2020.09.23.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.06.
Bérelt optikai sötétszál szolgáltatás igénybevételének biztosítása meglévő és tervezett végpontokra vonatkozóan. Optikai sötétszál bérlete alatt Ajánlatkérő érti: A hálózatüzemeltető átengedi (bérbe adja) az optikai kábel szálait úgy, hogy az aktív elemeket (optikai adó és vevő, multiplexer, kapcsoló stb.) a felhasználó (bérbe vevő) birtokolja és működteti. A bérelt sötétszál karbantartását a bérbeadó biztosítja.
Lásd bővebben

Ajánlattételi felhívás – VPOS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/185
Közzététel dátuma: 2020.09.23.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.27.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. a jelen közbeszerzési eljárás eredményeképpen szolgáltatási szerződést kíván kötni on-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szükséges szolgáltatások nyújtására.
Becsült érték (ÁFA nélkül): 35.100.000,- Ft
Lásd bővebben

IT infrastruktúra – Szerver rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/185
Közzététel dátuma: 2020.09.23.
Ajánlatkérő: HCEMM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.22.
Nyertes ajánlattevő feladata leszállítani és az új, központi rack szekrényben elhelyezni (kiépíteni és beüzemelni) a leszállításra kerülő integrált tűzfal ás WiFi Controller, LAN hálózati kapcsolók, a szünetmentes tápegység, a szerverek, valamint a központi adatmentési és szalagos archiválási rendszer elemeit. Nyertes ajánlattevőnek rendszerintegrációs tervet is készítenie kell.
Lásd bővebben

KLIR rendszer megvalósítása KBF/486/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/185
Közzététel dátuma: 2020.09.23.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.20.
A teljes magyarországi készpénzforgalom hátterét biztosító logisztikai Rendszer és a rendszer részét képező Adatlekérdező Modul (együttesen: KLIR) megvalósítása
Lásd bővebben

Operátori munkaállomások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/186
Közzététel dátuma: 2020.09.24.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.05.
16 db All In One PC
Lásd bővebben

Távmeghallgatáshoz szükséges eszköz 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/186
Közzététel dátuma: 2020.09.24.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.21.
A jelen beszerzés keretében a NAV, mint a NISZ Zrt. által kiszolgált szervezet, az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kommunikációs összeköttetéseinek felhasználásával 22 db video kommunikációs végponti infrastruktúrát kíván országos szinten bevezetni annak érdekében, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint az érintett személyek részére a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét törvény adta lehetőségét biztosítani tudja.
Lásd bővebben

A Duna Transznacionális Program hatásértékelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/186
Közzététel dátuma: 2020.09.24.
Ajánlatkérő: Pénzügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.09.
A Duna Transznacionális Program hatásértékelésének célja elválasztani az intervenció hatásait az egyéb tényezők hatásaitól, valamint rálátást szerezni a program működésére. A program specifikus célkitűzései az alapján kerülnek majd értékelésre, hogy milyen sikeresek voltak a javasolt eredmények elérésében.
Az értékelési eljárás négy fő mérföldkőből áll, ezek képezik a szerződés fő produktumait. Az első mérföldkő egy kezdeti jelentés elkészítése, mely kiterjed a feladatok végrehajtásának részletes módszertanára is. A következő három mérföldkő az értékelési jelentés tervezete, a végleges értékelési jelentés és az értékelési jelentés frissítése.
Az egyes mérföldkövek teljesítése során a műszaki leírásban foglalt kérdéseket kell megválaszolnia a nyertes ajánlattevőnek.
Érték áfa nélkül: 130.000,- EUR
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – MVMI Flowlogic
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/187
Közzététel dátuma: 2020.09.25.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.08.
FlowLogic rendszerhez kapcsolódó licencek követése, licencekhez tartozó legújabb verziókra való frissítése.
Lásd bővebben

Optikai hálózat létesítése GINOP-3.4.3
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/187
Közzététel dátuma: 2020.09.25.
Ajánlatkérő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.26.
Az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. – továbbiakban Ajánlatkérő – hálózatfejlesztési stratégiájának keretében az országos optikai hálózatát bővíteni kívánja további szakaszokkal, különböző helyszíneken a felhívás II.2) pontjában ismertetett részek (15 darab) szerinti bontásban összesen 63350 méter optikai hálózati nyomvonalhosszban.
Lásd bővebben

IT Rendszerszervezői és üzleti elemzői feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/187
Közzététel dátuma: 2020.09.25.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.22.
A jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy az MVMI Zrt. az IT rendszerszervezői és üzleti elemzői feladatai ellátásához szükséges szakértői erőforrást a jelen eljárás során nyertes Ajánlattevővel kötött Keretmegállapodás keretében a nyertes Ajánlattevő közreműködésével biztosítsa.
Ajánlattevőnek IT rendszerszervezői és üzleti elemzői feladatai ellátásához szükséges szakértői erőforrást kell nyújtania a keretmegállapodás időtartama alatt a keretösszeg (nettó 273 960 000,- Ft) erejéig, megrendelések alapján.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. Kormányzati Ad
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/183
Közzététel dátuma: 2020.09.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: IT Klima Service Klímaszerelő és Karbantartó Korlátolt Felelősségű Társaság
UPS helyiségek hűtését ellátó 2 db 14kW-os klímaberendezés leszerelése, valamint ezen berendezések pótlása 2 db 25 kW teljesítményű kisipari mennyezeti központi vezérléssel ellátott split klíma berendezéssel folyamatos üzemi hűtés fenntartásával a kivitelezés alatt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.097.370,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről – SZTIR-SZOFI lehívás 1.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/184
Közzététel dátuma: 2020.09.22.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Capsys Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
SZTIR-SZOFI fejlesztés koncepció kidolgozása és műszaki specifikáció elkészítése tárgyban a közbeszerzés mennyisége összesen 265 mérnöknap (2120 mérnökóra):
– 225 mérnöknap, amely a műszaki specifikációban definiált eredménytermékek elkészítését és 20 nap (160 mérnökóra) projektmenedzsmentet, továbbá
– maximum 20 nap (160 mérnökóra) opcionális kockázati tartalék
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 22.498.500,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/185
Közzététel dátuma: 2020.09.23.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: TR Consult Kft.
Licenszkövetési megállapodás Qualys licenszkövetésre
Megújítandó Qualys sérülékenység menedzsment modulok
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 166.661,- EUR
Lásd bővebben

LHBP optikai hálózat használati jog és üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/185
Közzététel dátuma: 2020.09.23.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Budapest Airport Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság
AK ATM funkciókat támogató technológiai infrastruktúrájának fejlesztéséhez szükségessé vált AK számára egy a jelenlegihez képest bővített repülőtéri optikai hálózat használata. Ez előfeltétele az alábbi, folyamatban lévő, stratégiai prioritással rendelkező fejlesztések megvalósításának:
* toronytól független távoli toronyirányítási képesség kiépítése (rTWR projekt 2. fázisa);
* PIER B miatti MLAT bővítés, új állomások telepítése;
* új MET rendszerre (AWOS) ideiglenes adatátvitelről történő átállás.
A fenti műszaki fejlesztéseinek megvalósítása érdekében AK az 1. számú mellékletben rögzített műszaki tartalomnak megfelelő infrastruktúrát tervezi bérbe venni, 15 éves határozott időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.317.463,- EUR
Lásd bővebben

Beköltöző rendsz. géptermi körny. Táj. elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/186
Közzététel dátuma: 2020.09.24.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SzámHEAD Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Beköltöző rendszerek – Géptermi környezet
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.004.107,- Ft
Lásd bővebben

Zirc,Regulyverzum kiállítás IT eszközbeszerzés-TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/187
Közzététel dátuma: 2020.09.25.
Ajánlatkérő: Zirc Városi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: InnoTeq Informatikai, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Az ajánlatkérő fenntartásában lévő Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház „Regulyverzum” című állandó kiállítása informatikai rendszerének fejlesztése (interaktív információs terminálok (6 db) és kapcsolódó eszközök beszerzése)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.700.800,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/187
Közzététel dátuma: 2020.09.25.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.;MPS eXpert Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő az MVM Csoport és a csoporton kívüli szerződésespartnerek, valamint a meghatározott NKM Csoport tagvállalatai részére a szerződés időtartama alatt összesen legalább 1750 db multifunkciós és nyomat előállító eszközök beszerzésére és üzemeltetésére irányuló szerződést kíván kötni az ajánlati dokumentációban részletezett részletes műszaki tartalom szerint.
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Előzetes önkéntes átláthatósági hirdetmény-Neptun
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/187
Közzététel dátuma: 2020.09.25.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási keretszerződés – a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer elemeinek technológiai és jogszabályi követésére, támogatására, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, továbbá a már meglévő, de Ajánlatkérő által a jelen eljárás időpontjában még nem használt funkcionalitások, szolgáltatások lehívására a műszaki leírásban részletezettek szerint. Havi support szolgáltatás a jelenleg használt modulok esetén – Neptun alapmodul és az alapmodulhoz kapcsolódó szolgáltatások – Neptun EiiR Gazdálkodási rendszermodul – Neptun EiiR Humánerőforrás modul
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 300.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A koronavírus-járvány kezelése Tajvanon: Fejlesztő állam, digitális kormányzás és az állam és a társadalom közötti szinergiák

„A cikk azt vizsgálja, hogy milyen okok húzódhatnak meg a koronavírus-járvány hatékony tajvani kezelése mögött. Megfogalmazódott több helyen az a vélemény, hogy ennek alapvető oka a korábbi járványok (SARS) megfékezése során szerzett tapasztalat lehet. A cikk szerint ez csak részben igaz. Három tényezőt azonosít a siket forrásaként:

* Védőmaszkok. Alapvetően az arcvédőmaszkok használatára támaszkodtak, és képesek voltak a maszkok gyártási kapacitását az igények szerint gyorsan növelni.
* Fejlett adatpolitika és adathasználat. Nagy adathalmazok és a kapcsolódó technológiák alkalmazása a betegségmegelőzési és -felderítési intézkedések hatékony végrehajtásának elősegítésére.
* Élénk, fejlett demokrácia. Erős kapcsolatok az állam és a társadalom között, az átláthatóság, a kommunikáció és az együttműködés érdekében.

Az első két tényező a fejlesztő állam sajátos tajvani modelljében gyökerezik. A demokrácia pedig biztosítja az élénk civil társadalom intézményi alapjait, valamint az állam és a civil társadalom közötti szinergiát, erősítve Tajvan válságirányításának legitimitását, fokozva a polgárok önkéntes megfelelését a járvány megkövetelte intézkedéseknek.”

Forrás:
Taiwan’s COVID‐19 Management: Developmental State, Digital Governance, and State‐Society Synergy; Wei‐Ting Yen; Asian Politics & Policy; 2020. szeptember 23. (a cikk szabadon elérhető)
Szerkesztői megjegyzés: Fontos adaléknak tekintjük a cikket. De hozzá kell tenni, hogy Tajvannál kevésbé demokratikus országok is jól teljesítettek a járvány elleni küzdelemben. Példának Vietnamot lehetne felhozni, és a kezdeti problémák leküzdése után Kínát is. Úgy tűnik, hogy a siker előfeltételei a következők: nagyon határozott és nagyon célirányos állami cselekvés, amely élvezi a társadalom bizalmát, és a társadalom józan fegyelme. A társadalmi bizalomnak a demokrácia nem előfeltétele, bár nyilván örvendetes, ha élő társadalmi gyakorlat.

Közigazgatási menedzsment

„A közigazgatási menedzsment, tágabb értelemben a közmenedzsment mint teória, majd az 1980-as évektől mint kormányzati közpolitika vált a közigazgatás-tudomány, illetve a gyakorlat részévé. Az angolszász országokban (Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Királyság, USA) az állam válságtünetei (túlméretezett, drága, alacsony hatékonyságú közszektor), valamint a szektorok közötti éles határvonal hiánya tette lehetővé a magánszférában alkalmazott piaci eszközök és módszerek alkalmazását. Az európai országok a történelmi, társadalmi, kulturális hagyományok, valamint a legalitás erős gyökerei, s az állam szerepének meghatározó volta miatt csak részben és szelektíven alkalmazták a menedzsmenteszközöket és -módszereket. Ez a megállapítás igaz a kelet-közép-európai rendszerváltó országokra is, melyek inkább az aktuális problémák megoldásának egyik eszközét, mintsem egy koherens kormányzati politika meghatározó elemét látták a menedzsmentirányzatban. 2010 után, az ellentmondásos tapasztalatok fényében világossá vált, hogy a közmenedzsment csak a jóléti állam válságát követő időszakban, térben és időben is korlátozottan jelent megoldást a közszektor egyes problémáira. Mára már új narratívák (good governace, joint-up government, whole of government) uralják a közbeszédet, melyek – jól-rosszul – tükrözik a változások irányát. Mindez nem jelenti azt, hogy a közmenedzsment teljesen megszűnt, bevált intézményei kiegészítik a jelenlegi megoldásokat.

Tartalomjegyzék
1. Igazgatás, menedzsment
2. Közmenedzsment vs. magánmenedzsment: mi a különbség?
3. Elméleti alapok
3.1. A közösségi választások tana
3.2. A megbízó-ügynök elmélet
3.3. A tranzakciós költségek tana
4. A közmenedzsment kialakulásának gazdasági, társadalmi, politikai háttere: a hagyományos modelltől a közmenedzsment irányzatáig
5. A közmenedzsment technikái
5.1. Teljesítménymenedzsment
5.2. Minőségmenedzsment/ügyfélorientáció
5.3. Szerződésmenedzsment
5.4. Emberierőforrás-menedzsment
6. A közmenedzsment alkalmazása a fejlett nyugati országokban
6.1. A common law országok mintaállama: Anglia
6.2. Mérsékelt reformok a hagyományok megőrzése mellett: Németország
6.3. A tradíció máig ható ereje: Franciaország
6.4. A legalizmus dominanciája: Olaszország
7. A közmenedzsment alkalmazásának kísérletei a kelet-közép-európai országokban
8. Az új közmendzsment után
9. Jegyzetek”

Forrás:
Közigazgatási menedzsment; Józsa Zoltán; Internetes Jogtudományi Enciklopédia, Közigazgatási jog rovat; 2020 (HTML, weboldal)
illetve nyomtatott/PDF változatban:
Közigazgatási menedzsment; Józsa Zoltán; Internetes Jogtudományi Enciklopédia. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.; Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete, Budapest, pp. 1-28. ISBN 978-963-308-307-9

Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre

„A digitalizációt a jobb üzleti teljesítménnyel szokták társítani, de az uniós vállalkozások nem használják ki teljes mértékben a fejlett technológiák innovációs lehetőségeit. A Bizottság 2016-ban indította el az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezést, amelynek célja, hogy a digitális technológiák terén megerősítse az Unió versenyképességét és biztosítsa azt, hogy minden európai vállalkozás teljes körűen élvezhesse a digitális innovációk által nyújtott előnyöket.

Megállapítottuk, hogy a Bizottság által az európai ipar digitalizálásának támogatására kidolgozott stratégia megalapozott volt, és azt a tagállamok is támogatták, azonban csak korlátozott hatást fejtett ki az általunk felkeresett tagállamok többségének stratégiájára, és hiányoztak az elérni kívánt végeredményekre vonatkozó információk. A Bizottság számos tevékenység révén igyekezett támogatni a digitális innovációs központok (DIH) létrehozását és működését a tagállamokban. A digitális innovációs központok azonban a legtöbb felkeresett tagállamtól csak korlátozott mértékű támogatást kaptak.

A digitalizáció előfeltétele a széles sávú összekapcsoltság megfelelő szintje. Az utóbbi években történt előrelépés, de valószínűleg nem minden tagállam fogja teljesíteni a széles sávra vonatkozó, 2020-ra kitűzött uniós célokat, és a 2025-ös célok elérése még nagyobb nehézségekbe fog ütközni.

Javasoljuk, hogy a Bizottság a tagállamokkal együtt tegyen további lépéseket a finanszírozás, a nyomon követés, a digitális innovációs központok és a széles sávú összekapcsoltság tekintetében.”

Forrás:
Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre; Európai Számvevőszék; Különjelentés 19/2020: 2020. szeptember 22.

Törvények, rendeletek

Bővülnek a Neumann Nkft. feladatai: Nemzeti Adatvagyon Ügynökség és a kezdő informatikai vállalkozások támogatása

„A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. ( VI. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Neumann Nkft. a 2. § a) pontja alapján közfeladatai körében
a) ellátja a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel kapcsolatos feladatokat, összhangban a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 128. § c) pontjával és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény rendelkezéseivel;
b) működteti a kezdő informatikai vállalkozások nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózatot, valamint részt vesz a startup-ökoszisztéma fejlesztését szolgáló kormányzati kezdeményezések végrehajtásában.”…”

Forrás:
A Kormány 440/2020. (IX. 23.) Korm. rendelete a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 211. szám; 2020. szeptember 23.; 6568. o. (PDF)
Lásd még: 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár