Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szemle

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2021. november 2.

  • 597/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 197. szám; 2021. október 28.; 8884-8885. o. (PDF)
  • 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 197. szám; 2021. október 28.; 8885-8886. o. (PDF)
  • 599/2021. (X. 28.) Korm. rendeleta koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 197. szám; 2021. október 28.; 8887-8889. o. (PDF)
  • 1765/2021. (X. 28.) Korm. határozat orvostechnikai eszközök és gyógyszerek egyes határon túli egészségügyi intézmények számára történő adományozásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 197. szám; 2021. október 28.; 8890-8891. o. (PDF)
  • Közlemény az országos tisztifőorvos által kiadott, a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatos járványügyi és infekciókontroll szabályokról szóló eljárásrendről
    Hivatalos Értesítő; 2021. évi 52. szám; 2021. október 28.; 4632-4638. o. (PDF)

Megjelentek a védelmi intézkedésekről szóló rendeletek

November elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak.

A koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezésére a kormány újabb védelmi intézkedésekről döntött. November elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a kérdésben a polgármesterek dönthetnek. A Kormányinfón már bejelentett intézkedésekről szóló kormányrendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben.

November 1-jétől a korábban már megszokott szabályok szerint újra maszkot kell viselni a tömegközlekedési eszközökön, pályaudvarokon és megállóhelyeken. A maszkviselés alól ezúttal is felmentést kapnak a 6 év alatti gyermekek, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személyek.

Az oltás a legerősebb védelem

A kormány továbbra is védőoltás mielőbbi felvételére kéri a beoltatlanokat, a most terjedő deltavírus mutáns ugyanis a beoltatlanokra a legveszélyesebb, a védőoltás a leghatékonyabb a vírus ellen. Minél többen vagyunk beoltva, annál sikeresebben tudjuk megvédeni az országot a járvány újabb hulláma ellen.

Munkahelyek védelme

Az átoltottság növelése és a munkahelyek védelme érdekében a kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.

A még beoltatlan dolgozóknak a munkáltató 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Az oltást elváró munkáltatóknak elektronikus úton (e-mail) vagy papír alapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt a védőoltás. Ha a dolgozó a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

Állami dolgozók

A Magyar Állam, az államigazgatás, a közigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem, a szociális ellátás, a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a kulturális intézmények zavartalan működése érdekében az állami szférában alkalmazottaknál elvárt a védőoltás felvétele.

Az egészségügyi dolgozók után tehát a kormánytisztviselőktől, honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóitól, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóitól, az adóhivatali dolgozóktól, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóitól is elvárt az oltás felvétele.

Az oltási programnak köszönhetően ezekben a szférákban már eleve magas az átoltottság, hiszen az elmúlt hónapokban célzott oltási akciók zajlottak.

Természetesen az állami szférában is érvényes, hogy nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél az orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt. Amennyiben az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig. Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni és egy év múlva jogviszonya megszüntethető. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét.

Önkormányzati dolgozók

Az önkormányzati szférában a polgármesteri hivatalok és önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális, kulturális és egyéb intézmények esetén a polgármester dönthet arról, hogy kinek írja elő a védőoltás felvételét. Az első oltás felvételére legalább 45 napos határidőt állapíthat meg.

Mind a versenyszférában, mint az állami, mind az önkormányzati szférában érvényes, hogy a gyesen, gyeden lévő foglalkoztatottak, valamint a más okból tartós távollevő számára nem írható elő a védőoltás felvétele.

Folyamatosan nyitva a regisztrációs és időpontfoglaló honlap

Felhívjuk a még beoltatlanok figyelmét, hogy nem kell megvárni, amíg munkáltatójuk az oltás felvételére kéri őket. A www.vakcinainfo.gov.hu regisztrációs honlap folyamatosan nyitva áll, az érvényes regisztrációval rendelkezők jelentkezhetnek a védőoltásra háziorvosuknál vagy akár az interneten is foglalhatnak időpontot kórházi oltópontra. Honlap: www.eeszt.gov.hu

Forrás:
Megjelentek a védelmi intézkedésekről szóló rendeletek; kormany.hu; 2021. október 28.

Közigazgatás, politika

Helyet a Nap alatt! – Navracsics Tibor

„Látott Ön már Ausztráliában készített világtérképet? Első pillantásra nem tudni, mi tűnik furcsának. Aztán hosszabb szemrevételezés után rájövünk, hogy a mi megszokott térképeinken középen szereplő Afrika baloldalt helyezkedik el, míg Európa, teljesen mellőzöttnek tűnően, egyenesen a bal felső sarokban. Ezzel szemben viszont Ausztrália és Óceánia vizuális konvencióinknak szinte már botrányos módon foglalják el a térkép közepét. Hasonló érzéki csalódásnak tűnő, ám revelatív tapasztalatban lesz részünk, ha egy kicsit elmozdulunk megszokott perspektívánkból a magyar fejlesztési politika tekintetében. Az elmúlt száz évben megszoktuk, hogy Budapest-központúak vagyunk. Magyarország Trianonban elveszítette azt a középvárosi-nagyvárosi gyűrűt, amelyre potenciálisan a főváros túlsúlyát ellensúlyozó övezetek épülhettek volna.

Azt is szoktuk mondani, hogy a mai Magyarország gyakorlatilag Budapest és környéke, hiszen az országon belüli távolságok sem túl nagyok, ráadásul európai mértékkel mérve valójában Budapesten kívül nincs is nagyvárosunk. Látjuk ugyanakkor a kormány rendkívül dicséretes erőfeszítéseit, hogy az ország keleti felén Debrecenből, a második legnagyobb városból komoly erővel rendelkező térségszervező szereplőt fejlesszen.

Területi fejlesztéspolitikánk is ennek a látásmódnak a megjelenítője: szakembereink és döntéshozóink Budapestről tekintenek hazánk többi térségére és városára, vagy ha földrajzilag nem is a fővárosban élnek, kiindulópontjuk meghatározására mégis azt jelölik meg origóként. Ennek megfelelően a magyar területi fejlesztéspolitikát hagyományosan két felzárkózási szempont határozza meg.

Az egyik a városok felzárkóztatása Budapesthez, a másik pedig az úgynevezett területi kiegyenlítés, azaz a különböző térségek közötti fejlettségi különbségek felszámolása vagy legalább csökkentése.

Ha ezek alapján az alapvető célkitűzések alapján nézzünk a magyar fejlesztéspolitika területi dimenzióját, akkor eufemisztikusan fogalmazva is vegyes képet láthatunk. Kétségtelen, és senki nem is vitatja, hogy Magyarország óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedek során.

Az európai uniós támogatások felhasználása tekintetében rendre a leghatékonyabbak között vagyunk, sőt, az utóbbi években már a nemzeti költségvetés is ismét meg tudott jelenni hatékony fejlesztéseket finanszírozó forrásként.

Területi programjaink – akár a Magyar Falu Programra, a Modern Városok Programra, vagy éppen a Területi Operatív Programra gondolok – érzékelhető változásokat hoztak a falvak, a megyeszékhelyek és a megyei fejlesztések tekintetében.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fejlesztéspolitika területi célkitűzései nem valósultak meg. Míg a magyar régiók valamilyen szinten részt vesznek az Európai Unió átlagához való felzárkózási folyamatban, a pozíciók javulása azonban nem jelentős, az országon belüli különbségek pedig legalábbis nem csökkennek, sőt időnként és helyenként nőnek is.

A központosított fejlesztéspolitika tehát a területi különbségek kezelésében csődöt mondott. Igaz ez a kissé sarkos megjegyzés akkor is, ha csak nemzeti keretekben gondolkozunk, még inkább kiugrik azonban a valóság, ha a régiókat szemlélő perspektívánkat – hasonlóan az Ausztráliában gyártott térképekhez – megváltoztatjuk.

Az észak-dunántúli térség – ami a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli tervezési-statisztikai régiókat foglalja magában – tűnhet fejlett térségnek Budapestről vagy az ország más régióiból nézve, aminek valójában semmilyen fejlesztési problémával nem kell megküzdenie. Rögtön más képet kapunk azonban erről a térségről, és az őt érő kihívásokról, ha megnézzük, hogy milyen környezetben kell helyt állnia.

Az Észak-Dunántúlnak ugyanis nem azzal a Dél-Dunántúllal kell versenyeznie, amelyik az Eurostat adatai alapján 2019-ben a vásárlóegységben meghatározott egy főre jutó GDP EU-átlagának 50 százalékát, vagy az Észak-Alfölddel, amelyik pedig 47 százalékát tudja felmutatni. Az Észak-Dunántúllal határos régiók közül ugyanis a budapesti az EU-átlag 151 százalékát, a burgenlandi a 89 százalékát, a pozsonyi pedig 162 százalékát hozza. Tegyük hozzá, hogy a nagytérséget alkotó két statisztikai régió közül a közép-dunántúli 67, a nyugat-dunántúli pedig 71 százalékon áll.

Az Észak-Dunántúl számára a területi kiegyenlítés rosszul hangzó jelszó. Nemzeti keretekben ez azt jelenti, hogy minden forrás a nála alacsonyabb fejlettségi mutatókkal rendelkező régiókba megy. Miközben a jelszó méltányosságát nehéz lenne megkérdőjelezni, a hasznosságáról érdemes lenne vitát folytatni. Az Észak-Dunántúl számára ugyanis nem a nála kevésbé szerencsés régiókkal való kiegyenlítődés a megoldás. Sőt, meggyőződésem, hogy az ország egésze számára is az a hasznosabb, ha az Észak-Dunántúl nem az ország többi részével válik egyenlőbbé, hanem valódi versenytársaival, a kárpát-medencei szomszédos régiókkal veheti fel a versenyt, és ehhez kap segítséget a magyar fejlesztéspolitikától. Ellentétben a többi magyarországi régióval, nem a felzárkózáshoz, hanem a versenyképességhez. Ha ugyanis tudja tartani a lépést régiós versenytársaival, akkor az Észak-Dunántúl nem nehezéke, hanem lokomotívja lesz a magyar fejlesztéspolitikának.

Ennek megvalósulásához azonban arra van szükség, hogy a jövőben a magyarországi régiók fejlettségi állapotából meghatározott igényei alapján szülessenek a döntések. Míg a legtöbb magyarországi régió számára az európai uniós – és a nemzeti – átlaghoz felzárkózás a legfontosabb támogatandó cél, addig az Észak-Dunántúlnak a versenyképesség fenntartása és fejlesztése. Ez a cél más finanszírozási és pályázati eszközöket követel meg. Szakítanunk kell a magyar területi fejlesztéspolitika Budapest-központúságával. Meg kell nyitnunk az eltérő regionális sajátosságokra érzékeny és intelligens válaszokat adó területi fejlesztéspolitika fejezetét. Helyet kell biztosítanunk a régióknak a Nap alatt!

A téma bővebb kifejtésére és megvitatására a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által megrendezendő Vidék Konferencia 2021 további lehetőséget kínál majd. A november 4-én megrendezésre kerülő konferencia fókuszpontjában a magyar vidék megismerése, bemutatása és lehetőségei állnak. A konferenciára regisztrálni ezen a linken lehet.

Forrás:
Helyet a Nap alatt!; Origó; 2021. október 30.
Lásd még: Vidék Konferencia 2021; eGov Hírlevél

Decemberre csúszik a nagy uniós K+F-pályázat ( Ginop Plusz-2.1.1) megnyitása

„Több ponton is módosította a kiíró a Ginop Pluszban a vállalati kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző, 136,67 milliárd forintos tervezett keretösszegű 2.1.1-es pályázatot – tudta meg a VG. Az első és legfontosabb változás az, hogy bár csúszik a támogatói kérelmek beadása, az nem egy-, hanem kétszakaszos lesz, az eredetileg november 2-re időzített kezdő sípszó helyett előbb december 13-tól január 5-ig, majd március 1-jétől 30-ig lesz rá lehetőség.

Ezzel összefüggésben tisztázták, hogy nincs esély duplázni, vagyis aki már kedvező elbírálásban részesült az első körben, az a másodikban nem jelentkezhet. A startvonal mögé mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, kutatóhelyek, kutató-tudásközvetítő szervezetek egyaránt felsorakozhatnak, sőt, a kérelmet konzorciumi formában is be lehet nyújtani.

A katás vállalkozók elől elzárt pénzcsap azoknak nyílhat meg, akiknek legalább két lezárt üzleti évük és három alkalmazottjuk van. Az indulás feltétele az előminősítés: a támogatást igénylőknek rendelkezniük kell az NKFI kormányzati kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikai szempontú támogató véleményével.

Az igényelhető összeg vissza nem térítendő támogatás, legalább 50 millió, legfeljebb egymilliárd forint, amely kísérleti fejlesztésre, ipari kutatásra, eszközbeszerzésre, projektet támogató tevékenységre egyaránt fordítható, az utóbbinál a hardver- vagy szoftverköltségek finanszírozása éppúgy szóba jöhet, mint például a projektmenedzsment, az iparjogvédelmi oltalomszerzés, a rezsi vagy a piacra vitel.

A kiíró annyiban megkönnyítette a jelentkezők dolgát, hogy pontosított: a résztvevők munkaköri leírásának részletesen tartalmaznia kell a munkavállaló projektben teljesítendő tevékenységeinek felsorolását. Részben a felső vezetők bére is elszámolható, ez az arány a mikro- és kisvállalkozásoknál 75, közepes méretű cégeknél 50, nagyvállalatoknál 25 százalék.

Nem jelentéktelen adminisztratív buktató, amin a beadvány sikere is múlhat, hogy az a személy minősül felső vezetőnek, aki a cégjegyzék szerint önálló vagy együttes cégjegyzési joggal rendelkezik, vagy akinek a munkaszerződésében rögzítik, hogy felső vezetői munkakörben alkalmazzák.

Kell önerő, amely regionális beruházási kategóriánként változó, de a 25 százalékot mindenképpen el kell érnie a saját forrásnak, ugyanakkor felvehető előlegként 50 százalék. A kiíró előzetesen 130–270 nyertes projekttel kalkulál, amelyek fizikai befejezésére 36 hónap áll rendelkezésre, Budapest kivételével Magyarország teljes területén.

A bő 136 milliárd forintos forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja, de nem ez az első nagy dobás az idén a Ginop Pluszban. A technológiaváltó támogatási programként ismert 1.2.1-es konstrukcióban múlt pénteken 1721 projektgazdának összesen 211,4 milliárd forintot ítéltek meg az irányító hatóság döntése alapján.”

Forrás:
Decemberre tolódik a kutatás-fejlesztési gigapályázat; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2021. október 29.

Beperelte az Európai Parlament az Európai Bizottságot – az Európai Bíróságnál

„David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke felkérésére a testület jogi szolgálata keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz az Európai Bizottság ellen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt – közölte pénteken az uniós szervezet sajtószolgálata.

A sajtóközlemény úgy fogalmaz: „a tavaly decemberben uniós szinten elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van”.

Az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve azonban eddig tartózkodott annak alkalmazásától, ezért az EP jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága bírósági eljárás megindítását javasolta, amelynek előkészítését október 20-án kezdte meg a testület jogi szolgálata.

Sassoli a sajtóközleményben hangsúlyozta: az EP elvárja az Európai Bizottságtól, hogy következetesen járjon el és tegyen eleget ígéreteinek. „A szavakat tettekre kell váltani” – fűzte hozzá.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs zárókonferenciáján elmondta: a bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki a mechanizmussal kapcsolatban, az unió bírósága pedig december elején lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy az eszköz jogi szempontból elfogadható-e.

Hangsúlyozta: a bírósági határozat megszületéséig a testület nem hoz intézkedéseket. A januárban életbe lépett mechanizmust ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja.

A rendelet szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van az uniós források kezelésére. ”

Forrás:
Beperelte az Európai Parlament az Európai Bizottságot az Európai Bíróságnál; Infostart/MTI; 2021. október 29.

Varga Zs. András elnök a Kúriába integrált közigazgatási felsőbíráskodásról, a korlátozott precedensrendszerről és a bírák döntéseinek vitathatóságáról

„ Jelentős terhet ró a Kúria szervezetére a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos feladatkör, az ügyszámot ráadásul a választásokkal kapcsolatos esetleges jogorvoslati ügyek is növelik majd – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Varga Zs. András. A Kúria elnöke beszélt arról is hogy, a jövő évtől az esetleges elhúzódó perek miatt már fizetnie kell a bíróságnak, ami nem teszi egyszerűbbé a megoldandó feladatokat.

– A Kúria honlapján olvasható közleményében ismételten emlékeztet arra, hogy a bírói tekintély tiszteletben tartása, az alkotmányos működés a jogállam csorbítást nem tűrő alaptétele. Az is benne áll, hogy minden tárgyilagos ellenvélemény kifejthető, a bírák azonban személyükben nem támadhatók. Hol van a bíróságok bírálatának az a szintje vagy hőfoka, ami az elnök, a kúriai elnök megszólalását igényli?

– Meggyőződésem és ezt kezdetektől így gondoltam, de bizonyos értelemben a kezdetek előtt, korábbi megbízatásaim idején is, hogy személyében bíró nem szidható. Ennek az a magyarázata, amit egyébként Hack Péter írt le jó néhány évvel ezelőtt, hogy mitől különleges a bíró helyzete egy társadalomban. Nem ő a legokosabb, nem ő ért bizonyosan a legjobban a joghoz. Arra sincs garancia, hogy minden döntése tökéletes lesz, de a társadalom rábízta az ítélkezést, ezért mindaddig, amíg bíró, nem szidjuk. Az ítélet az egy másik dolog.

– Azt is írja, hogy a bírói döntés természetesen vitatható. A jogorvoslati eszközökön túl is vitatható?

– Nyilván a tudományos vita adja magát mindenekelőtt, tehát a jogászok nemcsak a tárgyalóteremben fordulnak elő, hanem egyetemeken, kutatóintézetben, sőt ügyvédek is vannak. Azért a jog az egy társadalmi termék, emberek írják embereknek és emberek alkalmazzák, számtalan változatban megvitatható.

– Amikor a bírót személyében támadják, akkor a bírói függetlenséget is támadják?

– A kettő összefügg. A bírói függetlenség a bírónak tulajdonsága. Az ő szempontjából a kötelessége, mindenki más szempontjából pedig egy olyan érték, amit tiszteletben kell tartani, ezért ha egy bírónál elkezdjük ezt a személyiségromboló kritikát, mit idézünk elő? Azt, hogy amikor legközelebb bejön a fél a tárgyalóterembe és meglátja, hogy egy „ilyen” bíró ül ott, akkor azt mondja, hogy „ja, ez az a bíró”.

– Föl lehet sorolni, hogy mi adja a bírói függetlenséget? Miből áll össze?

– Az egyik a belső habitus. A bíró számára kötelesség, hogy kívülről nem adható neki utasítás, ő maga pedig nem fogadhat el semmilyen utasítást. Valójában minden bírót vagy felkészítünk, vagy felkészül, de előbb-utóbb normális esetben, mire bíró lesz, tudja, hogy egyedül van, nagyon-nagyon magányos. Felsőbb bíróságon hárman magányosak, de ott is az történik, mint itt a stúdióban, bezárul az ajtó, és arról, ami a tanácskozáson történt, arról senki soha semmit nem tudhat meg.

– Az, hogy a bírónak mitől kell tartania, egyáltalán felsorolható? A bíró is ember. Benne él a társadalomban. Hallja a társadalom egyes tagjainak véleményét, akár magáról a személyéről, látja az előmeneteli lehetőségeit. Ő is csak ember.

– Nem hiszem, hogy Magyarországon ma a bírónak nagyon sok mindentől kellene tartania. Igazság szerint én nem nagyon találkoztam olyan bíróval, aki kívülről olyanfajta utasítást, befolyásolás, vagy akit olyan befolyás ért volna, ami ezt a függetlenséget sértené. Nyilván az elmúlt tíz évben elindult egy olyan divat, ami nem a kívülről jövő, hanem a bírói szervezeten belülről érkező nyomásgyakorlást próbálja kivédeni, ha úgy tetszik, a vezetői nyomásgyakorlást. Szokás ezt úgy mondani, hogy nem kell nyomást gyakorolni a bíróra, mert a bíró hozható olyan helyzetbe, hogy magától értse, hogy mit kell csinálni. Na most én ezekkel a dolgokkal nem tudok mit kezdeni. Tehát ha valaki szakmailag felkészült és erkölcsileg megvan ehhez a tartása, akkor nincs az a vezető és nincs az a vezetői közeg, sugallat meg üzenet, aminek ne tudna ellenállni.

– De egy bírósági vezetőnek van valamilyen eszköze, ami a bíró ítélkezési akaratát hajlíthatja bárhova? Hát benne van a törvényben, hogy abban a bíró nem befolyásolható.

– Abban közvetlenül nem, de hát ilyenkor szokás emlegetni azt, hogy például az ügyelosztással befolyásolni lehet. Ha valaki folyamatosan olyan ügyeket kap, amiket nem szeret, akkor ebből levonhatja a következtetést, hogy őt meg a vezetője nem szereti. Na, ezt küszöböltük ki az automatikus ügyelosztással, a Kúrián legalábbis az van.

– A bírói szakosodásnak jót tesz, hogyha teljesen automatikus az ügyelosztási rend? A bírók is szoktak specializálódni, büntetőügy-szakosok, polgáriügy-szakosok, gazdasági ügyek, önkormányzati ügyek; azért az külön világ mind.

– Hát minél automatikusabb az ügyelosztás, annál kevésbé lehet szakosodni, ez tökéletesen így van. A kérdésben benne volt a válasz: nem, ez ellene hat a szakosodásnak. Az angolszász világban semmilyen szakosodás nincs. Tehát ugyanaz a bíró délelőtt tárgyalhat büntetőügyet, délután meg polgári örökösödési ügyet. Nálunk szokás, tehát legalább a nagy jogterületek szerinti elkülönülés megvan. Tehát a büntető, polgári, meg a közigazgatási.

– Amikor az önálló közigazgatási bíráskodási rendszert építették, akkor annak már megvoltak az elemei. Ezeket az elemeket most akkor visszaépítik a Kúriába, a közigazgatási bíráskodásba vagy oda, a fölső bíróság alá tervezett elemek, azok most elmennek a semmibe? Ez hogy van?

– Nem tudom, hogy illik-e nekem azt mondani, hogy sajnos azok átkerültek a Kúriára. Pontosan ez tette nehézzé és ezért kell ’19-ből indítani 2020 értékelését, hogy az egész közigazgatási rendszer, a közigazgatás hatósági szabályozása, majd a közigazgatási bíráskodás, az erre az irányra épült. A jogszabályok készen voltak és lényegében csak a bíróságot kellett volna már vagy a bíróság kapuit kinyitni. Na most, az a bíróság nem jött létre és ugyanaz a rendszer működik ma a Kúria keretében, csakhogy itt problémákat okoz.

– De hogy „férnek el”?

– Nehezen. Hát pillanatnyilag ott tartunk, hogy minden szobában ül valaki, és pont ezt mondtam el most a bizottságban, habár 2020-ról szólt a beszámoló, hogy ugye a Covid elfedte, tehát azt, amikor ez a leállás bekövetkezett és 2020 áprilistól elindult a Kúriába integrált közigazgatási felsőbíráskodás, akkor valamit tervezett a Kúria, a bírósági szervezet, a kormány, de ahogy elkezdtük a számokat látni, azok a számok azért voltak rettenetesen megtévesztőek, mert jött a Covid, leállt az ország.

– És nem volt közvetlen bíráskodás, nem volt ügyforgalom.

– Így van, hát a semmiből nem lehet extrapolálni a valamire, az ugye a teremtés, amikor semmiből valamit megálmodunk és az megvalósul, de mi nem teremtők vagyunk, csak bírók.

– Hogy fogják működtetni a rendszert? Látják-e már, hogy mi kell ahhoz még, hogy a Kúrián belül maradt közigazgatási felsőbíráskodás működjön legalább olyan teljesítménnyel, mint amit az önálló közigazgatási felsőbíráskodásnak terveztek?

– Erre több megoldás van. Ugye az egyik megoldás az az, hogy valahol szerzünk helyet, és akkor még további bírói tanácsokat állítunk fel. Ez az egyik megoldás, de hadd fogalmazzak úgy, hogy szervezetszociológiai problémákat okoz, mert nem mindegy, hogy hetvenen vagy százhúszan dolgoznak egy intézményben. Tehát ez egészen máshogy működik. A másik megoldás az, hogyha a hatásköröket újragondoljuk. Nem annyira bonyolult újragondolni, mert azért azt ne felejtsük el, hogy azért csak egyetlenegy bíróságon felhalmozódott bizonyos ügytípusokról van szó. Tehát kezelni egyébként mi is tudjuk átmenetileg, csak a kezelés azért igényel gyors beavatkozást, mert ugye a Kúriának mégsem az a dolga, hogy minden erőforrásával ezt a 2021-re nyakába szakadt ügymennyiséget feldolgozza, mert nekünk ott van a jogegységesítés, ami kizárólag a mi feladatunk. Ugye azt az alaptörvény adja. Na most a jogegységesítő feladat, az, ami ilyenkor szükségképpen, én most azt nem mondom, hogy nem tudjuk ellátni, de háttérbe szorul.

– Mert akinek ítélkeznie kell nap mint nap, az nyilván…

-…Ítélkeznie kell. Bizonyos ügytípusban az kevésbé tudja ezeket a nehéz, bonyolult megfontolású ügyeket egyszerre csinálni. Tehát vagy egyiket, vagy másikat csinálom egyszerre. Tehát itt beavatkozásra szükség van. Meglátjuk, hogy melyik irányt sikerül megoldani.

– Milyen irányok képzelhetők el a beavatkozásokban?

– Vagy növekszik tovább a létszám és valahol szobákat is tudunk szerezni hozzá, vagy pedig a hatásköröket kell átcsoportosítani más bíróságokhoz. Mert vannak olyan ügytípusok, amiket így egy az egyben át lehet tenni viszonylag csekély jogszabálymódosítással.

– Ez törvényhozói kérdés.

– Kétségtelen.

– Mikorra simulhat ki ez a helyzet, mit lát? Mit érez, mit sejt?

– Nem sejtek, hogyha szabad. Tehát azért nem sejtek, mert szépen lassan ez az év közeledik a végéhez, tehát itt most már olyan nagyon-nagyon hosszú idő nincs arra, hogy egy új jogszabály előkészítése megtörténjék. Mondhatnám azt is, hogy napok vannak erre. Hát utána pedig a tavasz, az ugye az ország egésze szempontjából egy másik tevékenységet jelent. Ugye választási év van, tehát áprilisban valószínűleg vagy májusban választás lesz, és erre a Kúriának fel kell készülnie, mert a Kúria az egyetlen választási bíróság az országban.

Tehát minimum 700-800 új ügyet várunk még a jelenlegi mellé. Ráadásul iszonyú rövid választási jogorvoslat van, három nap. És nem munkanap, nap, három naptári nap, tehát nem véletlen, hogy ha már így alakult, hogy kedden az Országgyűlés bizottsága előtt beszélhettem, akkor ezt el kellett mondani, mert nem az a kérdés, hogy sírunk, sírunk, hanem az a kérdés, hogy a sírás mögött van-e valódi fájdalom, olyan, ami nemcsak nekünk fáj, hanem hát nyilván ha itt bármiféle probléma történik a választási ítélkezésben, akkor engem valószínűleg „nyilvánosan akasztanak fel a Hősök terén”.

– Eddig nem történt a választási bíráskodás.

– Hát nem történhet.

– A Kúria minden egyes alkalommal határidőn belül megcsinálta.

– Persze.

– Miért történne ez most másképpen?

– Nem fog, csak akkor az egyéb feladatok maradnak el, és szóval itt jönnek ezek az apró problémák, amik nem tudom, hogy mennyire nyilvánosak vagy közismertek. Jövő évtől az elhúzódó perek miatt például kompenzációt kell fizetnie a bíróságnak. Tehát most azért nem olyan egyszerű az, amit a korábbi években talán megfontoltunk, hogy jó, akkor két hónapig csak választási ügyekre koncentrál mindenki, a többi ügy addig pihen, mert most a pihenés pénzbe kerül. Nem a Kúriának, tehát nem a saját pénzünk, meg hát ugye most azt gondolhatják az emberek, hogy a választás még együtt jár azzal is, hogy az ő ügyüket nem bírálja el senki. Tehát ez nem játék.

– A 2020. évi beszámolóban írja, hogy a ’19-ben elfogadott törvénymódosítások vitathatatlanná tették a Kúria jogegységi döntéseinek kötelező erejét. A jogegységi panasz intézményével pedig eszközt adtak arra, hogy ennek érvényt is szerezzenek. Nem telt el azóta sok idő. Beválni látszik ez a rendszer?

– Hál’ istennek erre azt tudom mondani, hogy igen, a legszebb reményeinket is túlszárnyalta. Ugye azért volt erre szükség, mert annyiféle ügy és jogszabály van, hogy hiába szerepelt a korábbi ideiglenes alkotmányban meg az alaptörvényben is, hogy ez a Kúriának egy saját feladat, nem nagyon sikerült jól ellátni. Idő kellett hozzá, míg megérett a helyzet, viszont az Alkotmánybíróság elé is egyre több olyan ügy került, amit az Alkotmánybíróság bölcsen nem bírált el, mondván, hogy nem az ő dolga, de hát láttuk ott, hogy ugyanannak a félnek két tanácsa előtt ellentétes, ugyanabban az ügyében tulajdonképpen vagy összefüggő ügyében ellentétes ítélet születik, mégpedig annyira, hogyha az egyiket végrehajtja, akkor a másikat megsérti, tehát itt valamit muszáj volt tenni, és erre hozta 2019 végén az Országgyűlés azt a törvényt, amiben, úgy szoktuk „becézni”, hogy korlátozott precedensrendszert vezetett be, vagyis azt mondta, hogy a Kúria döntését ezentúl a Kúriának és mindenki másnak követnie kell, ha pedig a fél úgy gondolja, hogy ez megsérült, akkor egyrészt a Kúria előtti szokásos jogorvoslati eljárásokban kérheti, hogy ezt tegyék tisztába, ha pedig a Kúria nem követte, akkor az úgynevezett jogegységi panasszal kérheti, hogy most akkor tessék megmondani, hogy melyik a jó döntés. Ez nagyon bejött.

– Az élethelyzetek akár hasonló típusú ügyekben is nagyon különbözőek lehetnek. Mikor térhet el a bíró a Kúria által korábban kimunkált iránytól?

– Hát jogkérdésről van szó mindenekelőtt, tehát arról, hogy egy jogszabályt hogy értelmez a Kúria, és itt az egyik tanácselnök javaslatára panasztanácsi eljárások elején már kidolgoztuk az úgynevezett ügyazonosság doktrínáját, ez fent van a Kúria honlapján. Tehát a tényállásnak is olyan értelemben összemérhetőnek kell lennie, hogy ugyanannak a jogszabálynak valóban hasonló tényállásban jelenjen meg ugyanaz az értelme.

– Hézagmentesen illeszkedik-e a magyar jog az európai jogba? Magyar bírók nagyon gyakran kérnek előzetes döntéshozatali eljárást, ami nem ezt a hézagot célozza, hanem kérdéseket vet fel.

– Hát mert amikor bíró kérdez az Európai Bíróságtól, akkor ugye azt kell megkérdeznie, hogy az európai jognak mi a tartalma. Itt van ugye a három feltétel, hogy kelljen alkalmazni az európai jogot, merüljön fel kétely az európai jog tartalmát illetően úgy, hogy ne álljon rendelkezésünkre már biztos értelmezés. Ugye ez az „l’ acte clair”, tehát a világos ügy, tehát ez a három feltétel kell, akkor fordulhat oda bíró. Kétségtelen, Magyarország bírái ebben nagyon aktívak.

– Ez jó vagy nem jó? Mert erről szakmai vita is volt..

– Ezt nehezen tudnám megválaszolni. Ha kell alkalmazni az Európai Bíróság jogát és a másik két feltétel is megvalósul, és a bíró úgy gondolja, hogy ő ezt nem akarja maga értelmezni, hanem biztosabb, ha az Európai Unió bíróságához fordul, akkor ez teljesen rendben van. Ha bármelyik feltétel hiányzik, akkor nyilván nincs rendben, tehát akkor szakmai értelemben nincs rendben.

– Azt is írja a beszámolóban, lezárult a csendes, de létező vita az Alkotmánybíróság igazságszolgáltatási jellegéről. Hol van az Alkotmánybíróság igazságszolgáltatási jellege?

– A közös európai államkép, államszerkezet, államfelfogás szerint az igazságszolgáltatás nem homogén, annak van legalább két, de inkább három, esetenként több eleme. Az egyik, ami mindenhol van, ez az úgynevezett általános hatáskörű bíróságok. A másik eleme, ami ma már szintén mindenhol van, az az ügyészség, a harmadik eleme, ez nincs mindenhol, az Alkotmánybíróság és a további elemei, azok a szakosított bíróságok. Igazán mára mondhatjuk, hogy a negyedik elem, az a közigazgatási bíráskodás, de van, ahol még ezenkívül is vannak speciális bíróságok. Tehát heterogén a rendszer, de az Alkotmánybíróságot mindenhol és mindenki az igazságszolgáltatáshoz sorolja. Tehát ez egy furcsa vita. A valódi alkotmányjogi panasznak ott van jelentősége, hogy itt ugyanazt a tevékenységet végzi az Alkotmánybíróság, amikor ezt elbírálja, mint mi a Kúrián, vagy az ítélőtáblák, a törvényszékek fölött felülbírál egy bírói ítéletet és azt helytelennek tartja, akkor megsemmisíti ugyanúgy, mint ahogy mi hatályon kívül helyezzük. Tehát a technika, a technológia ugyanaz. Nyilván mások a szempontok. Mi a büntető anyagi és büntető eljárásjogi helyességet vizsgáljuk például büntetőügyben, az Alkotmánybíróság pedig az alkotmányosságot.

– A büntetőjog nem lehet alkotmányellenes, elvileg nyilvánvalóan.

– De az értelmezése lehet, ami egy konkrét ügyben megnyilvánul, és ezt bírálhatja felül. Tehát bíró konkrét ügyben alkalmazott jogértelmezését és döntését bírálhatja felül, hát ezért bíróság az Alkotmánybíróság.

– Mi van, hogyha a bíróság a felülbírált döntés után tartalmában nagyon hasonló vagy akár azonos döntést hoz? Kezdődik minden elölről?

– Kezdődik minden elölről, volt rá példa többször, és akkor az Alkotmánybíróság újra megsemmisíti, esetleg egy picit érdesebb lesz az indokolás a második vagy harmadik esetben. Egyszer csak abbahagyja valaki.

– Ezen múlik?

– Egyszer valahol valamit kell mondani. Tehát az Alkotmánybíróság azzal, hogy megsemmisíti, azzal ugye újra kinyitja a bezárt ajtót. Azt a kinyílt ajtót újra be kell csukni. Hát ha nem sikerül jól becsukni, akkor megint ki fogja nyitni. Ez így működik.

Én most itt viccelődtem ezzel, ha jól tudom két vagy három esetben fordult ilyesmi elő. Általában nem is arról van szó feltétlenül, hogy itt valami ellenkezés vagy dac lenne mögötte, sokkal inkább olyan szakmai meggyőződés, hogy az egyik bíróság, akár a Kúria, akár egy másik, az olyan mértékben meg van győződve arról, hogy a szakmai, ha úgy tetszik, a jogdogmatikai igazság az ő oldalán van, hogy azt mondja, hogy én nem tudok ettől eltérni, mert akkor le kéne tennem a talárt.

– Hogy látja: most, ha kimegyünk a Covidból és a közvetlen eljárások nagy számban újra fognak indulni, akkor mikorra állhat helyre a bíróságok normális működése úgy, hogy az eredmények ne legyenek rosszabbak, mint a Covid előtti békeévekben?

– Ezt azért nehéz megmondani, mert egészen más a helyzet akár megyénként, akár bírósági szintenként, tehát nem lehet pontosan tudni.

Vannak olyan ügytípusok, ahol nagyon-nagyon jelentős ügyszámcsökkenés következett be az elmúlt években, például ilyenek a munkaügyek.

Találgatjuk, nyilván vannak ötletek, hogy miért nincs sok munkaügyi jogvita, tehát ugye azért, mert a munkanélküli helyett, meg az elbocsátás réme helyett most a munkaerőhiány az, amivel legtöbb vállalkozás küzd, ezért valószínűnek tartom én, de ezt most nem bíróként mondom, hanem újságolvasóként, rádióhallatóként, hogy valószínűleg jobban vigyáznak a munkavállalókra a munkáltatók, és ezért a munkavállaló jól érzi magát, ezért nincs annyi munkaügyi vita. Most hogy ez így marad vagy nem, hát ez nagyon gazdaságfüggő. A bűncselekmények száma is jelentősen csökken folyamatosan és ott nagyon sok elterelő eszközt fogalmazott bele vagy tett lehetővé a törvények útján a jogalkotó, tehát nagyon sok eljárás a vádlott vagy a terhelt hozzájárulásával ugyan, de el sem jut bírósághoz, mert annak érdekében, hogy gyorsan és éppen ezért hatékonyan, ha szabad ilyet mondani, még a bűntudat állapotában valamiféle szankció ott megjelenjen, akár feltételesen is, hát az fontosabb annál, mint hogy végigfuttassuk a teljes eljárást, ez nyilván nem minden bűncselekményre igaz, de tény, hogy ügyészi szakban rengeteg büntetőeljárás véget ér, ami el sem jut bírósághoz. Mondom, a terhelt hozzájárulásával, tehát nincs itt semmi jogállamprobléma.”

Forrás:
Varga Zs. András elnök a Kúriába integrált közigazgatási felsőbíráskodásról, a korlátozott precedensrendszerről és a bírák döntéseinek vitathatóságáról; Infostart; 2021. október 28.

Sztáray Péter nyitóbeszéde a mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozó konferencián

„2021. május és november között Magyarország látja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A konferencia a magyar elnökségi program részeként, az Európa Tanáccsal közös szervezésben, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szoros együttműködésében valósult meg.

Az esemény – a magyar elnökség prioritásaival összhangban – a mesterséges intelligencia által okozott kihívások kezeléséről, valamint az e-technológia megfelelő szabályozásáról folytatott párbeszéd előmozdítását célozta.

Sztáray Péter beszédében kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásához elengedhetetlen a széles körű nemzetközi együttműködés és hazánk proaktívan részt vesz a kapcsolódó nemzetközi politikai és jogalkotási folyamatokban. Méltatta az Európa Tanács mesterséges intelligenciával foglalkozó eseti bizottságának, a CAHAI-nak a munkáját, valamint üdvözölte az UNESCO mesterséges intelligencia etikájáról szóló ajánlásának kidolgozását, valamint más nemzetközi szervezetek kapcsolódó munkáját.
Sztáray Péter államtitkár a mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozó konferencián, KKM

Az államtitkár hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket, ugyanakkor jelentős kockázatokat is rejt magában és hatással lehet az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülésére, valamint a demokratikus politikai rendszerek működésére.

A konferencia nyitó paneljében felszólalt Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter és Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke. A záróbeszédeket Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Jan Kleijssen, az Európa Tanács információs társadalomért felelős igazgatója tartotta. A konferencia elnökségi zárókövetkeztetései itt olvashatók: https://www.coe.int/en/web/artificial-intelligence/conclusions

Forrás:
Sztáray Péter államtitkár a mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozó konferencián; kormany.hu; 2021. október 27.
Lásd még: AI Conference: Current and Future Challenges; Council of Europe; 2021. október

Koltay András a közösségi platformokról: nagyobb a hatalmuk, mint sok kormánynak

„ Változásokat sürgettek az internetes platformok növekvő hatalma és manipulatív hatása miatt, valamint a szólásszabadság biztosítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett kétnapos nemzetközi konferencia felszólalói. Az NKE rektora szerint a közösségi oldalaknak komoly hatásuk van arra, hogy a felhasználókhoz milyen tartalmak jutnak el, ennek a hatósági szabályozása viszont egyelőre kiforratlan.

A közösségi oldalak széles körű használatának következményeiről kétnapos hibrid konferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete. Az eseményen Koltay András, az intézmény rektora bevezetőjében a különböző platformok beavatkozási lehetőségeiről beszélt. Feltette a kérdést: milyen szerepük lehet egyes szervezeteknek, kormányoknak a szólás- és sajtószabadság területén, amikor a magánkézben lévő platformok egyre nagyobb hatalommal bírnak, „nagyobb hatalommal, mint sok kormány”?

Komoly probléma, hogy a közösségi oldalak a tartalmakat rangsorolják, moderálják a felhasználók számára, bizonyos esetekben pedig törlik is azokat – fogalmazott. Hozzátette: ezek a beavatkozások meghatározzák, hogy mely tartalmakat lehet terjeszteni, melyek válnak könnyebben elérhetővé a tagok számára. A hírekkel kapcsolatban megfigyelhető, hogy a felhasználók nem találkoznak az ő véleményükkel ellentétes tartalmakkal, a közösségimédia-platformok így tulajdonképpen eldöntik, hogy mit olvashatnak a tagok – mutatott rá a rektor.

Koltay András kitért arra is, hogy a szabályozás jövője egyelőre kiforratlan. „Izgalmas évek állnak előttünk, az igazságszolgáltatás és a hatóságok magukban nem tudják kezelni ezt a helyzetet, ezért a törlés joga továbbra is a médiaplatformok hatáskörébe tartozhat” – fogalmazott. A tervezett európai uniós javaslatok célja a felhasználók jogainak megerősítése, és egy független jogorvoslati fórum létrehozása lenne. Ez hatékony lehetőséget adna a felhasználók érdekeinek képviseletére – jegyezte meg a rektor.

A konferencián Jack Balkin, az amerikai Yale Egyetem professzora azt mondta: a közösségimédia-platformok megjelenése gyakorlatilag átalakította az 1995 és 2010 közötti időszakban megismert digitális kommunikációt. Felhívta a figyelmet, hogy a platformok képesek blokkolni tartalmakat, felhasználókat, manipulatív hatással is bírnak.

A magán- és a közszféra is igyekszik az algoritmusokon keresztül befolyásolni a népességet. Látni akarják, hogy a felhasználók mit akarnak csinálni, milyen terveik vannak, és ezek ismeretének felhasználásával szándékoznak befolyásolni őket – mondta a professzor. Az algoritmusok uralta társadalomban „az nyer”, akinek a legtöbb adat áll a rendelkezésére. Ez az oka annak, hogy sok kormány és magáncég is beruházott ebbe a területbe – jegyezte meg. Az amerikai szakember mások mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-cégek nem egyik napról a másikra tettek szert gazdasági hatalmukra.

A közös pont az óceán mindkét partján

Török Bernát, a konferenciát szervező intézet vezetője az InfoRádiónak hangsúlyozta, hogy a közösségimédia-szabályozás legfontosabb kérdéseiről is szó van az eseményen. „Kutatói, tudományos szemmel nézve is a szólásszabadság az egyik kiemelkedő kérdés és alapjog, amire a közösségi médiának vagy az internetes kereső platformoknak nagyon nagy hatásuk van, és azt járjuk körbe, hogy hogyan látják ezt Amerikából, kicsit másfajta szólásszabadság-kultúrával és -felfogással, és hogy látjuk mi Európában” – mondta az NKE ITKI vezetője, aki szerint közös pont, hogy az óceán mindkét partján most már határozottan úgy látják, szabályozással kell fellépni.

Török Bernát hozzátette: az online közösségi oldalak világszerte egyre fontosabb szerepet játszanak napjaink társadalmaiban. ”

Forrás:
Koltay András a közösségi platformokról: nagyobb a hatalmuk, mint sok kormánynak; Infostart / InfoRádió; 2021. október 29.
Lásd még: Transzatlanti párbeszéd az online platformokról; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. október 28.

Ha nem tudjuk szabályozni az algoritmusokat, ők fognak szabályozni minket

„Lawrence Lessig, a Harvard Egyetem jogászprofesszorának három évtizedes karrierje két nagy témakörben összpontosul – ez a szabad internet és a demokrácia védelme. Hogy ezekért az – egyébként egymástól nem is túl idegen – ügyekért épp nagy hatású előadóként, védőügyvédként, íróként vagy épp elnökjelöltségért induló politikusként igyekszik tenni, azt nála sosem lehet tudni, mindenesetre most pénteken a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett Society of Internet Platforms konferencián kötötte össze két kedvenc témáját, „Hogyan változtatják meg a demokráciákat a platformok – rossz irányba” című előadásán.

Lessig nemrég csatlakozott a Facebook-szivárogtató Frances Haugen jogi csapatához, stratégiai és kommunikációs tanácsadóként, azzal a céllal, hogy hatékonyan végre tudják hajtani a szivárogtatás célját, vagyis a Facebook és úgy általában az életünket irányító algoritmusok törvényi szabályozását anélkül, hogy bármilyen módon sérülne a szólásszabadság. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került belső dokumentumok szerint a Facebook tisztában van az egyes döntéseinek káros társadalmi hatásaival – legyen szó a kamaszlányok testképének rombolásáról vagy a politikai megosztottság növeléséről –, de ha a felhasználók biztonsága és a profit közül kell dönteni, akkor rendre az utóbbit választja.

A professzor szerint a techcégek ma ugyanazt csinálják, mint a 20. században a gyorsétteremláncok: akkor laboratóriumokban fejlesztették ki a tudományosan tökéletes ízeket, amelyek függővé teszik az embert, kicselezve a túlfogyasztás ellen kidolgozott evolúciós vívmányainkat, míg most az algoritmusokat hangolják arra, hogy az agyunk jutalomközpontját stimulálva minél több időt töltsünk a platformokon, a végtelenségig görgetve a személyre szabott tartalmakat.

Üzleti modellé vált az emberek elbutítása, hiszen a zsigeri reakciók, az agresszív viták generálják a legnagyobb aktivitást, és így a hirdetések megjelenítésén keresztül a legnagyobb profitot is. Ez odáig vezetett, hogy – a Facebook saját adatai szerint – minél több megosztás van egy Facebook-poszton, annál nagyobb az esélye, hogy hamis információkat tartalmaz. A kiterjedt adatgyűjtésből fakadó személyre szabott tartalmak véleménybuborékokat hoznak létre, elmélyítik a társadalmi szakadékokat, így végső soron tovább rombolják a demokráciát.

Mivel a techcégeknek nem érdekük ezen változtatni, felülről kell őket szabályozni, az alkotmányos jogok sárba tiprása nélkül. Erre Lessig egy három pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki. Első lépésben az emberi agy kapacitásához kell igazítani az információáramlást, vagyis lassítani a posztok, így az álhírek és a káros tartalmak terjedését – ezt Lessig szerint például a megosztások számának maximalizálásával lehetne elérni. Ezen felül rá kell bírni a platformokat a rajtuk megjelenő tartalmak iránti nagyobb felelősségvállalásra, valamint úgy kell kezelni az algoritmusokat, mint a gyógyszereket – hogy mielőtt az emberekre eresztik őket, bizonyítani kelljen, hogy nem okoznak károkat.

Az internet hajnalán hirdetésekről szó sem volt, aztán mindent elrontottak

„Az uralkodó közösségimédia-platformokat a szólásszabadság és a kreativitás színterének tartják. És valóban azok is, ami azt sugallná, hogy az alkotmány értelmében nem lehet őket szabályozni. Ezzel nem értek egyet” – kezdte budapesti beszédét Lessig. A techcégek rettegnek a szabályozástól, ezért a külső beavatkozási kísérleteket a szólásszabadság korlátozásaként igyekeznek beállítani. Persze a platformok távol állnak a demokratikus működéstől, hiszen egyes üzeneteket felhangosítanak, mások terjedését pedig megakadályozzák – hogy pontosan milyen alapon, az nem mindig egyértelmű, hiszen ezt a feladatot nem szabályokat követő emberek, hanem erre fejlesztett algoritmusok végzik. „Mivel a profit vezérli őket, az éri meg nekik a legjobban, hogy a legaddiktívabb, legvirálisabb tartalmakat erősítsék fel, ami a legrosszabbat hozza ki belőlünk” – mondta a jogászprofesszor.

A közösségi platformok üzleti modellje annyi, hogy megragadják az emberek figyelmét, és aztán a lehető legtöbb időre az adott platformon tartsák őket. Ehhez arra van szükségük, hogy minél több információt szerezzenek az egyes felhasználókról, hogy tudják, milyen tartalmakkal lehet leginkább a képernyő elé láncolni őket. Személyre szabott tartalmak, a platformon eltöltött hosszabb idő, több hirdetési bevétel, nagyobb profit. „Hogy megragadják a figyelmünket, a platformok könyörtelenül kihasználják a gyengeségeinket. Megismernek minket, megtanulják, hogyan manipulálhatnak, hogy függővé tegyenek, és sóvárogjunk az újabb tartalmakra.”

A gyorséttermes példájában a Buffalo csirkeszárnyakhoz hasonlította az algoritmusokat: az ételkutatók a só, a cukor és a zsír tökéletes arányának kikísérletezésével alkották meg a függőséget okozó termékeiket, hogy meghekkelje a szervezetünket, az algoritmusok pedig az agyunkat hekkelik meg, és a figyelmünk felkeltését és lekötését leginkább elősegítő megoldásokat alkalmazzák. Bármilyen üzletágról is legyen szó, ha egyszer rájönnek, hogyan játsszák ki a pszichénket, onnantól öngerjesztő folyamat kezdődik. Lessig itt ismét a gyorsétterem-, édesség- és üdítőipar példájához fordult: „Ezek a cégek jól tudják, hogy nem tudunk ellenállni a termékeinknek. De ők sem tudnak ellenállni nekik. Számos példa van arra, hogy amikor rájöttek, hogy gyakorlatilag mérgezik az embereket, a cégvezetők előálltak egy egészségesebb termékkel, legyártották, piacra dobták, de persze az embereknek nem kellett, ezért bezuhantak az eladási mutatók, menekülni kezdtek a részvényesek, kirúgták a vezetőket, és a cégek visszatértek az eredeti recepthez. Máris rá lehetett fogni, hogy a piac hibája. És tényleg az. A piaci verseny garantálja, hogy abból legyen kínálat, amit az emberek a legjobban szeretnének, vagyis ha már rászoktunk az egészségtelenre, azt fogjuk követelni, és így tovább.”

Az online térben a hirdetések miatt lett olyan fontos az agresszív adatgyűjtés és az algoritmusok tökéletesítése. Mark Zuckerberg általában azzal érvel, hogy win-win helyzet áll fenn: a felhasználók ingyen használhatják a szolgáltatásaikat, mindössze az adataikért cserébe, amelyekre viszont szüksége is van a cégnek, hogy jobb hirdetéseket kínáljon, amiből elég bevételhez tud jutni ahhoz, hogy működtetni tudják a szolgáltatásaikat – megint körbeértünk. Lessig ezen a ponton megemlítette, hogy az internet születésekor még szó sem volt hirdetésekről, sőt a két Google-alapító, Larry Page és Sergey Brin 1998-ban még arról értekezett, hogy „egy hirdetésekből fenntartott keresőmotor eredendően részrehajló lesz a hirdetők irányába, háttérbe szorítva a felhasználók szükségleteit.” Végül persze a Google lett az egyik ikonikus cég, amely átvezette a világot a megfigyelési kapitalizmus korszakába. A techcégek idővel olyan technikákat fejlesztettek ki, amelyekkel már nemcsak passzívan megfigyelik a felhasználókat, hanem arra kényszerítik őket, hogy segítsenek nekik megérteni az érdeklődésüket – például lájkokkal vagy a platform egyes részein eltöltött idő mérésével.

Valójában viszont ez elég távol áll a win-win helyzettől. Ha nem is lehet teljes mértékben a Facebookra és az internetre kenni a Capitolium január 6-i ostromát, nélkülük valószínűleg nem történhetett volna meg. Mivel a technológia lényege, hogy függővé tegye a felhasználókat, azt sem lehet váratlan következménynek nevezni, hogy a függőségekre hajlamosaknak különös károkat okoznak ezek a platformok – elég az Instagram és a testképzavaros kamaszlányok által elkövetett öngyilkosságok közötti összefüggésre gondolni. Lessig szerint azt is fontos látni, hogy az ilyen eseményekhez vezető döntéseket nem emberek, nem személyesen Zuckerberg hozza meg, hanem egy manipulációra tervezett mesterséges intelligencia, a Szent Algoritmus.

Lassabb Facebookra van szükség, hogy az agyunk fel tudja dolgozni

„Egy szomorú tény a demokráciánkról: a legprofitábilisabb stratégia a megfigyelési kapitalizmusban az, ha a gyűlölet politikáját erőltetik ránk. Ha megosztanak minket és elbutítanak, mert így dühösek leszünk, heves érzelmeket fejezünk ki, és jobban megragadnak az álhírek, amik nagyobb aktivitásra ösztönöznek a pozitív üzeneteknél és a tényszerű információknál” – mondta Lessig. Bemutatott egy grafikont is, amely a kábeles hírcsatornák polarizáltságának változását mutatta: az ezredforduló környékén még nagyjából azonos hírekről számolt be a Fox News, a CNN és az MSNBC, de két évtized alatt a szélsőségek felé mozdultak a mutatók – a Fox News szinte már kizárólag a konzervatív-republikánus, míg az MSNBC a liberális-demokrata buboréknak szolgáltat tartalmat. „Az a céljuk, hogy olyan történeteket meséljenek, amilyeneket a nézői bázisuk hallani szeretne. Az a pszichológiai vágyunk, hogy az elfogult véleményeinket igazolják. Ez a kábeles hírcsatornák üzleti modellje, és ez az interneté is” – mondta Lessig.

Azok szerint, akik nem ismernek vitát a szólásszabadság kérdésében, mindezt el kell fogadni, hiszen az, hogy egyes üzeneteket felerősítenek, másokat pedig visszatartanak, olyan, mint amikor a New York Times szerkesztői eldöntik, hogy az egyes cikkek mennyire kiemelt helyen szerepeljenek az újságban. Lessig szerint ezzel az érveléssel mindössze annyi a probléma, hogy amíg a New York Timesnál erről emberek döntenek, akiknek tényleg vannak jogaik, a Facebooknál egy algoritmus hozza meg a döntéseket: „Ha nem tudunk különbséget tenni a minket megillető alkotmányos védelem és egy gépnek tulajdonított alkotmányos védelem között, akkor elvesztünk. Ha nem tudjuk szabályozni őket, akkor ők fognak szabályozni minket.”

Lessig egy olyan, három pontból álló javaslatcsomagot is felvázolt, amely úgy szabályozhatná a techcégeket és mindenható algoritmusaikat, hogy közben a tartalmakat nem minősíti, így a szólásszabadság megsértése nélkül tudna biztonságosabb technológiai környezetet biztosítani.

  • Sebességkorlátozásra van szükség, mivel a hamis információkat tartalmazó posztok terjednek a leggyorsabban. Az adatok szerint az összes Facebook-felhasználó 0,7 százaléka állítja elő a megtekintések 50 százalékát hozó tartalmat, míg a platformon megjelenő álhírek 38 százalékáért olyan posztok felelnek, amiket legalább kétszer megosztottak. Minél többen osztanak meg valamit, annál nagyobb az esélye, hogy hamis információt tartalmaz. Ha „sebességkorlátozást” vezetnének be, vagyis megszabnák, hogy legfeljebb hányszor lehet az egyes tartalmakat megosztani, ez kiküszöbölhető lenne. „Így nem hallgattatják el az üzeneteket, csak lelassítják a terjedésüket. Lelassítják egy olyan sebességre, ami legalább esélyt ad nekünk, hogy egészséges, megfontolt módon feldolgozzuk őket, ahelyett, hogy manipulálni tudna” – mondta Lessig.
  • Növelni kell a platformok felelősségvállalását. Mivel a tisztességes kommunikációról szóló törvény (Communications Decency Act, CDA) 230. szakasza (a híres Section 230) gyakorlatilag immunissá teszi őket bármilyen felelősségvállalásra a platformon elhangzó és megjelenő tartalmakkal kapcsolatban, ezt felül kell vizsgálni. Például, ha a Facebook felismer egy túl virálisnak tűnő tartalmat, akkor azt meg kell jelölnie, és ha a vizsgálat után kiderül, hogy álhírről, erőszakra buzdító szövegről vagy rágalmazásról van szó, akkor utólag törölheti – így legalább a könnyen felismerhető káros tartalmak iránt felelősségvállalásra kötelezhető a cég.
  • Kötelezni kell a platformokat arra, hogy előre bizonyítsák algoritmusaikról, hogy nem okoznak károkat. Lessig szerint egyre több programozó osztja azt a véleményt, hogy az algoritmusok területén is olyan paradigmaváltásra van szükség, mint amin az amerikai gyógyszerpiac keresztül ment a 19. és a 20. század fordulóján. Míg az 1800-as években bármit piacra lehetett dobni, legfeljebb ha később kiderült, hogy fel nem tüntetett káros hatásai vannak, utólag megbüntették a gyártót – amikorra már megtörtént a baj. A 20. században megfordították a dolgot: előre kellett bizonyítani, hogy biztonságos a gyógyszer, és utána lehetett csak értékesíteni. Bizonyos helyzetekben ezt az algoritmusokkal is meg lehet tenni: ha például az Instagram gyerekekre szeretne célozni egy algoritmust, akkor bizonyítsa előre, hogy annak nem lesznek káros következményei a gyerekekre nézve.

Forrás:
Lawrence Lessig Budapesten: Ha nem tudjuk szabályozni az algoritmusokat, ők fognak szabályozni minket; Bodnár Zsolt; Qubit; 2021. október 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. november 2.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Informatikai eszközök beszerzése II.
    Ajánlatkérő: Budapesti Történeti Múzeum
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/206, 2021.10.25.
  • Telekommunikációs hálózat karbantartása 2022-2023
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/207, 2021.10.26.
  • KGR IKM modul support beszerzése
    Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/207, 2021.10.26.
  • Műszaki szabályozással kapcsolatos szolgáltatás
    Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/207, 2021.10.26.
  • Informatikai biztonsági, védelmi rendszerek és tám
    Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/207, 2021.10.26.
  • GPU Laboratórium paralel HPC rendszerének bővítése
    Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/208, 2021.10.27.
  • Online jegyértékesítési rendszerek
    Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/208, 2021.10.27.
  • Informatikai eszközök beszerzése II.
    Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/208, 2021.10.27.
  • Ajánlati felhívás ( Könyvvizsgálat 2022-2026 (KBF/472/2021) )
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/209, 2021.10.28.
  • Informatikai keretmegállapodás – 2021
    Ajánlatkérő: Fővárosi Állat – és Növénykert
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/210, 2021.10.29.
  • Microsoft support 2021-2022 II
    Ajánlatkérő: Információs Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/210, 2021.10.29.
  • Digitális tananyagok fejlesztése
    Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.487.703.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/20, 2021.10.2

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Táj. elj. eredm.-DATRAK-Kintlévőség-kezelési r.
    Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: VisualLabs Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.880.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/206, 2021.10.25.
  • Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer beszerzés
    Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
    Nyertes: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.160.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/206, 2021.10.25.
  • Távfelügyeleti rendszer fejlesztése,korszerűsítése
    Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
    Nyertes: TVT Vagyonvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 125.229.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/206, 2021.10.25.
  • Notebook beszerzés (150 db)
    Ajánlatkérő: Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: IMG Solution Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.731.050,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/206, 2021.10.25.
  • Eredménytájékoztató – Adatmentési szolg. besz.
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.600.800,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/206, 2021.10.25.
  • Távoktatás képesség kialakítása 2021 évre
    Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság
    Nyertes: SkillDict Szolgáltató Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.400.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/209, 2021.10.28.
  • HPC Központfejlesztéshez kapcsolódó kivitelezések
    Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
    Nyertes: Intelligent Power Solutions Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 274.173.257,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/210, 2021.10.29.
  • Munkaállomások beszerzése 2021
    Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 420.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/210, 2021.10.29.

Magyar digitális kormányzati szolgáltatások: kiterjesztik a biztonságos elektronikus azonosítási és hitelesítési szolgáltatásokat

„A NISZ Zrt., a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), az IdomSoft Informatikai Zrt., valamint a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. alkotta konzorcium 3,719 milliárd forint vissza nem térítendő EU-támogatást nyert a kormányzati hitelesítésszolgáltatás keretében nyújtott biztonságos elektronikus azonosítási és hitelesítési szolgáltatások fejlesztésére, kiterjesztésére – és ezzel párhuzamosan – a szolgáltatási képesség bővítésére. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00004 azonosító számú, „Kormányzati hitelesítés szolgáltatás (Gov CA) kiterjesztése” elnevezésű projekt célja a közigazgatási folyamatok elektronizálásán keresztül az adminisztratív terhek csökkentése és az ügyfelek által közvetlenül használt elektronikus szolgáltatások minél szélesebb körű elterjesztése. A projekt előrehaladásáról és a fejlesztések eddig megvalósult eredményeiről tartott sajtótájékoztatót 2021. október 28-án, Budapesten a projektkonzorcium vezetője, a NISZ Zrt.

A lakosság, az államigazgatás és a vállalkozások által használt magas szintű, minőségi elektronikus ügyintézési megoldások bevezetésének alappillérei az ügyintézésben résztvevők biztonságos azonosítása, illetve a hiteles elektronikus jognyilatkozat-készítési lehetőség biztosítása a résztvevők számára. A „Kormányzati hitelesítés szolgáltatás (Gov CA) kiterjesztése” elnevezésű projekt keretében elvégzendő fejlesztések átfogó célja, hogy a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás illeszkedjen az új jogszabályokhoz.

Az interoperabilitási szempontok figyelembevételével továbbfejlesztésre kerültek a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatásai. Kialakításra került a magyar eIDAS csomópont, mely biztosítja a határokon átnyúló nemzeti és más tagállamokban felállított e-azonosítási infrastruktúra összekapcsolását bilaterális integrációs tesztek előkészítését és végrehajtását. (HPEPS).

A felhasználói kör kiterjesztésének és a szolgáltatás hosszú távú, biztonságos üzemeltetésének alapfeltétele a szolgáltatást támogató informatikai folyamatok és infrastruktúra fejlesztése, megerősítése, ennek érdekében a hitelesítés-szolgáltatáshoz kapcsolódó infrastruktúra bővítéséhez és felkészítéséhez elsősorban eszközök és szoftverek beszerzésére és implementálásra volt szükség, ami egyúttal a teljes Gov CA architektúra megújítását is jelenti.

Folyamatban van az elektronikus személyazonosító igazolványhoz igényelhető minősített elektronikus aláírás szolgáltatáshoz kapcsolt, szerepkört igazoló szolgáltatás megteremtése.

Az elektronikus dokumentumhitelesítési lehetőségek bővítése folyamatos, a kialakításra kerülő, szakrendszerek által elérhető központi dokumentumhitelesítési szolgáltatás (KDÜ), valamint a mobil eszközökkel használható dokumentumhitelesítési szolgáltatások révén. Megoldódik a nem természetes személyek elektronikus dokumentumhitelesítésének problematikája is.

A projekt a tervek szerint várhatóan 2022. június 30-án zárul.

A projektről bővebb információt a www.nisz.hu/projektek oldalon olvashatnak.”

Forrás:
Ügyintézés gyorsan, biztonságosan – elektronikus azonosítás és hitelesítés pár kattintással; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. október 28.

Informatika, távközlés, technika

Szoftverrobotok (RPA) segítik a pénzügyi szektort

„Jelentősen csökkenő ügykezelési idő, javuló ügyfélélmény, alacsonyabb működési költségek, a monoton feladatok alól felszabaduló kollégák – ezekkel az előnyökkel jár, ha egy pénzintézet szoftverrobotot használ. A következő időszakban globális szinten évente átlagosan jóval tíz százalék fölötti növekedés várható ezen a piacon.

Látványos változásokat hozott a pénzügyi szektorban az elmúlt másfél év, a korábban megindult digitalizációs folyamat a világjárvány hatására még nagyobb lendületet kapott, és a megváltozott fogyasztói szokások, elvárások is lépésre kényszerítik a pénzintézeteket.

Emellett egyre nagyobb nyomás alatt tartják az ágazat hagyományos képviselőit a megszokott folyamatokat felforgató és az ügyfélkiszolgálást új szintre emelő fintechvállalkozások is.

Erre jó példa, hogy Magyarországon is teljes értékű bankká vált és betétbiztosítást is kínál a Revolut, melynek szolgáltatásait egyébként már több mint félmillióan használják itthon.

Ebben a piaci környezetben minden korábbinál fontosabbá vált a pénzintézetek számára, hogy hatékonyan, alacsonyabb költséggel tudják megvalósítani folyamataikat, illetve növeljék az ügyfélélményt. Ezen célkitűzések elérésében jelenthet komoly segítséget a bankoknak és biztosítóknak a robotizált folyamatautomatizálás (RPA), amivel a nagy számban ismétlődő, monoton, időrabló feladatokat lehet átadni a szoftverrobotoknak.

Ezek a megoldások képesek utánozni az ügyintézők tevékenységét a már meglévő alkalmazások felületén keresztül, segítségükkel pedig könnyen növelhető az üzleti hatékonyság és csökkenthető a kapcsolódó működési költség.

A szoftverrobotok hiba nélkül és fáradhatatlanul végzik munkájukat, így a korábban ezekkel a monoton folyamatokkal foglalkozó munkatársak magasabb hozzáadott értékű feladatokra összepontosíthatnak.

Az RPA-t igazán hatékonyan olyan folyamatok esetében lehet alkalmazni, amelyek szabályalapúak, kevés kivétellel, nagyszámú, automatizálható tranzakcióval járnak, illetve magas szinten sztenderdizáltak a beérkező adatok.

A szoftverrobotok a pénzügyi szektor vállalatainál és egyéb ágazatokban is számos területen alkalmazhatók hatékonyan, így többek között a számlák kezelésénél, ügyféladatok összegyűjtésénél – például hitelügyletek esetében –, díjvisszafizetési folyamatoknál, az értékesítésben és ügyfélszolgálatnál vagy akár az új kollégák beléptetésénél is. Ennek megfelelően globális szinten folyamatosan nő a kereslet az ilyen megoldások iránt. Az RPA-piac a múlt évben 11,9 százalékkal, 1,58 milliárd dollárosra nőtt a Gartner elemzése szerint, és a kutatócég a 2024-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzésében évente átlagosan 10 százalék feletti bővülést jósol ennek a szegmensnek.”

Forrás:
Szoftverrobotok segítik a pénzügyi szektort; Világgazdaság; 2021. október 29.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: Robotic Process Automation (RPA) és szoftverrobotok

Társadalom, gazdaság, művelődés

Blokklánc, MI és a művészetek – Az első európai generatív hackathon és konferencia Debrecenben lesz

„A Debreceni Egyetem Informatikai Kara (NFT DEB) Generative Dimensions (Generatív dimeziók) címmel konferenciát és hozzá kapcsolódó hackathon-versenyt rendez 2021. november 25. és 27. között Debrecenben. A konferencia megrendezéséhez szervezőként – a Méliusz Juhász Péter Könyvtár mellett – az Országos Széchényi Könyvtár is csatlakozik.

A Generative Dimensions (Generatív dimeziók) hackathon és konferencia a (kriptovalutáknál is használt) blokklánc-technológiák és a mesterséges neurális hálózatok legújabb fejlesztéseit vizsgálja a háromnapos esemény során, mindezek innovatív művészeti alkalmazására összpontosítva.

A hackathon angol nyelvterületen született kifejezés, amely a „hack” és a „marathon” szavakból jött létre. Általában több napos ötletverseny, amelynek lényege, hogy egy kiemelt, meghatározott témában informatikai megoldásokon alapuló, kreatív megoldások, alkotások vagy termékek jöjjenek létre – az ötlettől kezdve a megvalósításig.

„A blokklánc (angolul block chain vagy blockchain) egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon.” (Forrás: Wikipédia)

A konferencia a számítástechnika és a hálózattudomány, a vállalati gazdálkodás, az európai jogi ipar, a kreatív iparágak és a környezetvédelmi aktivizmus jeles előadóit látja vendégül, általuk támogatva a transzdiszciplináris diskurzust és inspirálva a globális közösséget.

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdaságot és az ökológiát? Milyen szerepet játszhat ebben a generatív művészet és a blokklánc-technológia? Milyen eszközöket és stratégiákat kell kifejlesztenünk az emberi és gazdasági folyamatok jobb megértéséhez és újraorientálásához?

A konferencia és a verseny angol nyelvű”

Forrás:
Az első európai generatív hackathon és konferencia Debrecenben; Országos Széchenyi Könyvtár; 2021. október 28.
NFT DEB Generative Dimensions. The first European generative hackathon and conference
Regisztráció és tudnivalók

Légijárművek és újraiparosodó városok

„A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 27. alkalommal, Újraiparosodó városaink címmel rendezte meg az Országos Urbanisztikai Konferenciát október 21-22-én Debrecenben. Az esemény fő témájához kapcsolódóan a Lechner Tudásközpont Települési Technológiák Osztályának vezetője, Orbán Kristóf a várostérségi légijárművek urbanisztikai kihívásairól adott elő.

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) a Debreceni Egyetem Műszaki Karának társszervezésével tartotta meg idén október 21 és 22-én a XXVII. Országos Urbanisztikai Konferenciát, amelynek középpontjában a hazai városok újraiparosodása állt. A több plenáris és szekcióelőadásból álló esemény a hazai és nemzetközi ipari nagyvállalatok szerepét vizsgálta a városfejlődésben – hogyan hatott az újraiparosodás a városok működésére, milyen társadalmi, gazdasági, természeti és épített környezetbeli változásokat idézett elő nem csak a városokban, hanem a környező területeken is. Az újfajta technológiákkal járó kihívások mellett a rendszerváltás ipari válságának tanulságairól is szó esett. A kétnapos konferencia zárásaként a résztvevők üzemlátogatást tehettek a Debrecen International Airportra.

A XXVII. Országos Urbanisztikai Konferencia „Városok átalakulására ható ipari technológiák” szekciójában Orbán Kristóf, a Lechner Tudásközpont Települési Technológiák Osztályának vezetője Várostérségi légijárművek urbanisztikai kihívásai címmel tartott előadást, amelyben a Lechner Okos Város Példatárában is megjelenő okos város megoldásokon keresztül rámutatott arra, hogy az urban air mobility (UAM), napjaink számos technológiai innovációját egyesítve, a jelen valóságává válik. Csak úgy, mint a 20. században a személygépjárművek általános elterjedése, a pilóta nélküli légi járművek, és kifejezetten az önvezető légitaxik várható tömeges használata, számos térségi- és településtervezési kihívás elé állítja az urbanista szakmát. Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét a drónok fizikai jellemzőiből eredeztethető potenciális pszichés, társadalmi, természeti, gazdasági veszélyekre, és bemutatta a lehetséges pozitívumait, várható térszerkezeti átalakulásokra kifejtett hatásait is. Kiemelte továbbá, hogy megfelelő urbanisztikai környezetet teremtve, az UAM biztonságosabbá, környezetkímélőbbé teheti a szállítást, okosabbá, gyorsabbá a közlekedést, és akár felértékelheti a peremvidéki ingatlanokat, elősegítheti a nagyvárosi központok zöld átalakulását is. A prezentáció felvillantotta a várostérségi légijárművek kapcsán megnyíló új dimenziókban rejlő településképi arculati lehetőségeket, és kitért a térségben való gondolkodás, a 3D alapú közösségi tervezés és az időbeli szervezés kiemelkedő fontosságára is.”

Forrás:
Légijárművek és újraiparosodó városok; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2021. október 27.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Új Kibertér Igazgatóságot állítanak fel az USA Külügyminisztériumában
A múlt hét talán legfontosabb bejelentése – tekintsük akár a kiber ügyeket, akár a diplomácia történéseit – az Egyesült Államok külügyminisztériumához kapcsolódik. A tárca élén álló Anthony Blinken miniszter ugyanis nyilvánosságra hozta: csaknem fél évtizednyi vajúdás után ismét dedikált erőközpont intézi majd a State Department szervezetén belül a kibertér, és általában a digitális transzformáció ügyeit. Legalábbis ez a terv, tehetjük hozzá kicsit szkeptikusan, és az óvatos hangütés talán nem teljesen indokolatlan. Akik rendszeresen olvassák Hírlevelünket, azok tudják: az elmúlt évek során többször (általában egy-másfél évente) számoltunk be mi is az amerikai külügyi apparátuson belüli, a kibertér ügyeinek menedzseléséhez kapcsolódó átalakítási törekvésekről. Mondhatjuk persze úgy is: bizonytalanságokról, egymásnak feszülő, ellentétes szervezeti és politikai érdekekről, újra és újra megtorpedózott átalakítási elképzelésekről. A történet lényege azonban az: az USA, a világ vezető hatalma, technológiai húzóereje a szakpolitikai koordinációért felelős igazgatási szervezet nélkül igyekszik megőrizni vezető szerepét a digitális transzformáció egyre élesebb nemzetközi versengésében.

A furcsa és szinte megmagyarázhatatlan szervezeti vesszőfutás a Trump-kormányzat első időszakáig vezet vissza. A külügyi tárca élén akkor álló Rex Tillerson – mint hírlik, alapvetően a belső lobbierőknek engedve – lényegében felszámolta a minisztériumon belül a kibertér ügyeiért korábban felelős Office of the Coordinator for Cyber Issues nevű részleget (formálisan beleolvasztva a minisztérium egy másik egységébe). A lépés már akkor is komoly kritikákat váltott ki, mivel az amerikai kiberdiplomáciai törekvések meggyengüléséhez vezetett, ráadásul a nemzetközi technológiai rivalizálás, a techno-geopolitikai szembenállás kritikus korszakában. Az erős szakmai-politikai vezetés hiánya, a terület gazdátlansága természetesen mindenki számára nyilvánvaló volt, ám a különböző erőcsoportok (a kibertér „nemzetbiztonsági” jellegét hangsúlyozók, vagy a digitális világ „gazdasági” aspektusát kiemelők, illetve az „emberi jogi” tényezők hangsúlyos szerepe mellett kardoskodók) közötti ellentétek eredményesen hátráltatták a szükséges szervezeti átalakításokat. A Tillersont a miniszteri poszton váltó Mike Pompeo eltökélten fogott neki a kérdés rendezésének, ráadásul az általa támogatott megoldás szakmailag is megalapozottnak látszott, mégsem volt képes nyugvópontra juttatni a kiberügyekért felelős központi szervezeti egység ügyét. Pompeo egy Kiberbiztonsági és Csúcstechnológia Igazgatóságban (Bureau of Cyber Security and Emerging Technology) tervezte konszolidálni az amerikai kiberdiplomáciai tervezés és végrehajtás teljes szervezetrendszerét, ám elképzelését végül a törvényhozás (kiforratlanságra, szervezeti egyensúlytalanságokra hivatkozva) nem támogatta.

A történet furcsa fintora (vagy, annál talán rosszabb, mert arra utal, hogy a kétpárti szembenállás a legkritikusabb területeken is képes megbénítani a hatékony lépéseket az amerikai államgépezetben, még akkor is, amikor igazi szakmai ellentétekről alig lehet szó), hogy az új Biden-kormányzat hivatali idejének első heteiben elfogadta a Kongresszus az új Kiber Diplomáciai Törvényt, amely éppen egy a Pompeo által javasolthoz kísértetiesen hasonló új szervezeti egység felállításáról is intézkedett. Joe Biden egyébként (nyilván nem függetlenül attól, hogy a tavalyi év vége óta drámai súllyal erősödött a kibertér normális működésére nehezedő nyomás, és a kolosszális méretű kiberhírszerzési akcióknál csak a mind jobban elharapózó zsarolóvírusos támadások okoznak nagyobb fejfájást az Egyesült Államok vezetésének) láthatóan elszánta magát a kibertér ügyeinek „rendezésére”. Hivatalba lépését követően nem sokkal, még idén januárban a nagy hatalmú nemzetbiztonsági főtanácsadó kiberbiztonsági helyettesévé nevezte ki Anne Neubergert, aki korábban a kiberbiztonsággal, kiberhírszerzéssel foglalkozó amerikai csúcs szervezet, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) egyik felsővezetőjeként szolgált. Az új poszt jól jelzi a figyelem irányát és a terület súlyát. A kibertér biztonságát fenyegető veszélyek sokasodása nyomán azután további fontos pozíciót hozott létre Biden, a Nemzeti Kiber Koordinátor hivatalának megteremtésével. A szintén az NSA felsővezetéséből kikerülő Chris Inglis vezette új szervezet közvetlenül az elnöki igazgatási szervezeten belül kapott helyet, ami megint csak a kibertémák kiemelt kezelésére utal.

A State Departmenten belül most felállítandó új egység, a Külügyminisztérium egyik helyettes tárcavezetőjének közvetlen alárendeltségében működő Kibertér és Digitális Politika Igazgatóság (Bureau of Cyberspace and Digital Policy) gyakorlatilag az amerikai kiberdiplomácia egészét átfogja majd, a szakpolitikai tervezéstől a nemzetközi kiberszabályozáson át a szankciós politikák végrehajtásáig. Az új hivatal élén nagyköveti rangú személy áll majd és felügyelete a kibertér igencsak szerteágazó problématerületeinek minden fontos szeletére kiterjed majd. Az új hivatalon belül önálló részleg foglalkozik majd természetesen a kiberbiztonság témáival: működése kiterjed a kiber-elrettentés (ma még nagyon is képlékeny) problémáitól a szakpolitikák kidolgozásán át a koalícióformálásokig, és általában a nemzetközi tárgyalásokig sok érzékeny területre. Külön részleg felügyeli majd a digitális gazdaság- és kereskedelem politikák témáit. További szekció kezeli majd az internet szabadság (online szabadságjogok érvényesülése) szintén szerteágazó problémáit, beleértve a kibertér kívánatos állami viselkedési normáinak ügyét is. A korábbi Pompeo-féle elképzeléshez képest kicsit eltérő szakmai megközelítést tükröz, hogy a csúcstechnológiák témaköre nem tartozik majd a most végre talán felálló új hivatal hatáskörébe. A kritikus infrastruktúrák és a csúcstechnológiák ügyeit egy újabb, szintén most felálló tisztviselő látja majd el, különmegbízott (special envoy) státuszban. Ez utóbbi hivatalnok felel majd például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi szabályozási munkákban való amerikai részvételért, ahogy a kvantum számítástechnológiával kapcsolatos amerikai álláspontok nemzetközi képviseletéért is. Bár, a tervek szerint, a két most létrehozandó hivatal, illetve tisztség egymással szorosan együttműködik az amerikai érdekek érvényre juttatásában, azt az idő dönti majd el, hogy egymással ennyire szorosan összetartozó területek külön központból történő irányítása kellően hatékony konstrukciót biztosít-e a kibertér újsütetű nagyhatalmi harcai közepette.
State Department to Form New Cyber Office to Face Proliferating Global Challenges; Dustin Volz; Wall Street Journal; 2021. október 25.
Blinken formally announces new State Department cyber bureau; Maggie Miller; The Hill; 2021. október 27.
Ismertette dr. Nyáry Gábor

A Bizottság megerősíti a vezeték nélküli eszközök és termékek kiberbiztonságát

„A Bizottság a mai napon új intézkedéseket jelentett be az európai piacon forgalmazott vezeték nélküli eszközök kiberbiztonságának javítása érdekében. A mobiltelefonok, az okosórák, az aktivitásmérők és a vezeték nélküli játékok egyre nagyobb szerepet játszanak mindennapi életünkben, ezért a kiberfenyegetések egyre nagyobb kockázatot jelentenek minden fogyasztó számára. A rádióberendezésekről szóló irányelvhez kapcsolódó, ma elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja annak garantálása, hogy az uniós piacon értékesített valamennyi vezeték nélküli eszköz biztonságos legyen. A jogszabály új jogi követelményeket állapít meg a kiberbiztonsági biztosítékokra vonatkozóan, amelyeket a gyártóknak figyelembe kell venniük az érintett termékek tervezése és előállítása során. Emellett védi a polgárok magánéletét és személyes adatait, csökkenti a pénzügyi csalások kockázatát, valamint biztosítja a kommunikációs hálózatok ellenálló képességét.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az összekapcsolt termékek napjainkra az üzleti és a privát kommunikáció szerves részévé váltak, így joggal várhatjuk el, hogy biztonságosak legyenek. Ennek érdekében a Bizottság új jogi követelményeket dolgozott ki az elektronikus eszközök kiberbiztonságának szavatolása érdekében.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Nap mint nap újabb kiberfenyegetésekkel találjuk szemben magunkat, melyek egyre összetettebbek és egyre gyorsabban alkalmazkodnak a biztonsági intézkedésekhez. A ma bevezetett új követelmények révén nagymértékben fokozzuk számos termék biztonságosságát, továbbá az európai digitális célkitűzésekkel összhangban megerősítjük a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességünket. Ez jelentős lépés azon cél megvalósítása felé, hogy az európai piacon forgalmazott termékekre (többek között az összekapcsolt tárgyakra) és szolgáltatásokra egy közös és átfogó európai kiberbiztonsági szabványrendszer vonatkozzon.”

A ma javasolt intézkedések a vezeték nélküli eszközökre (például a mobiltelefonokra, a táblagépekre és az internetes kommunikációra alkalmas egyéb termékekre), a játékokra és a gyermekgondozással kapcsolatos termékekre (például a bébiőrökre), valamint számos viselhető eszközre (például az okosórákra és az aktivitásmérőkre) terjednek ki.

Az új intézkedések hozzá fognak járulni a következőkhöz:

  • a hálózatok ellenálló képességének javítása: a vezeték nélküli eszközöknek és termékeknek olyan funkciókkal kell rendelkezniük, amelyek megakadályozzák a kommunikációs hálózatok károsítását, illetve azt, hogy az eszközöket weboldalak vagy más szolgáltatások működésének megszakítására használják;
  • a fogyasztók magánéletének védelme: a vezeték nélküli eszközöket és termékeket olyan funkciókkal kell ellátni, amelyek garantálják a személyes adatok védelmét. A gyermekek jogainak védelme különösen hangsúlyos az új jogszabályban. A gyártóknak például új intézkedéseket kell bevezetniük a személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés vagy azok jogosulatlan továbbításának megakadályozása érdekében;
  • a pénzügyi csalások kockázatának csökkentése: a vezeték nélküli eszközöknek és termékeknek képesnek kell lenniük arra, hogy minimálisra csökkentsék az elektronikus fizetések során előforduló csalások kockázatát. Például a csalárd tranzakciók elkerülése érdekében biztosítaniuk kell a felhasználók hitelesítési adatainak jobb ellenőrzését.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust a kiberrezilienciáról szóló jogszabály fogja kiegészíteni, amelyet Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke nemrégiben jelentett be az Unió helyzetéről szóló beszédében, és amely még több termékre, illetve a termékek teljes életciklusára ki fog terjedni. A mai javaslat, valamint a kiberrezilienciáról szóló, tervezett jogszabály a 2020 decemberében előterjesztett, a digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégiában beharangozott intézkedésekre épül.

A következő lépések

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus két hónapos vizsgálati időszakot követően lép hatályba, amennyiben a Tanács és a Parlament nem emel kifogást ellene.

A hatálybalépést követően a gyártóknak 30 hónapos átmeneti időszak áll majd rendelkezésükre, hogy biztosítsák az új jogi követelményeknek való megfelelést. Így az iparág szereplőinek elegendő idejük lesz arra, hogy az érintett termékeket az új követelmények 2024 közepére várható hatálybalépése előtt módosítsák.

A Bizottság emellett támogatni fogja a gyártókat az új követelményeknek való megfelelésben azáltal, hogy felkéri az európai szabványügyi szervezeteket a vonatkozó szabványok kidolgozására. Alternatív megoldásként a gyártók úgy is igazolhatják majd termékeik megfelelőségét, hogy felkérik a megfelelő bejelentett szervezeteket a termékek értékelésére.

Háttér-információk

A vezeték nélküli eszközök mindennapi életünk kulcsfontosságú részévé váltak. Hozzáférnek személyes adatainkhoz, és csatlakoznak a kommunikációs hálózatokhoz. A Covid19-világjárvány jelentős mértékben növelte a telekommunikációs berendezések szakmai vagy személyes célú használatát.

A Bizottság és a különböző nemzeti hatóságok által készített tanulmányok az elmúlt években rámutattak, hogy egyre több olyan vezeték nélküli eszköz van, amely kiberbiztonsági kockázatot jelent. A tanulmányok például a következő kockázatokra hívták fel a figyelmet: egyes játékok rögzítik vagy követik a gyerekek mozgását vagy beszélgetéseit; az eszközeinkben tárolt titkosítatlan személyes adatok, ideértve a fizetésekkel kapcsolatosakat is, könnyen hozzáférhetők lehetnek; sőt, az eszközök akár a hálózati erőforrásokat is manipulálhatják, és ezáltal csökkenthetik azok kapacitását.

Bővebb információk

Kérdések és válaszok a felhatalmazáson alapuló jogi aktusról

A rádióberendezésekről szóló irányelvhez kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus

Hatásvizsgálati jelentés

Az uniós kiberbiztonsági stratégia

Forrás:
A Bizottság megerősíti a vezeték nélküli eszközök és termékek kiberbiztonságát; Európai Bizottság; 2021. október 29.

A felbérelhető hacker az új divat

„Az EU kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA a legutóbbi éves jelentésében azt állítja, hogy az elmúlt 15 hónapban a kiberbiztonság terén a legnagyobb fenyegetést a felbérelhető hackerek jelentették.

A világjárvány és a távmunka állítólag utat nyitott a kiberbűnözők számára, elszaporodtak a zsarolóvírusokkal végrehajtott támadások, egyre több céget bénítanak meg, követelnek azoktól váltságdíjakat. A jelentéssel a cégek és kormányzatok számára segítenének megérteni a kiberbiztonsági fenyegetéseket, valamint technikákat fejleszteni a probléma kezelésére.

A jelentés szerint a hackertámadások legfőbb célja a pénzszerzés, a legkedveltebb célpont pedig az egészségügyi szektor jelenleg.

Szintén rengeteg támadást szenved el a közigazgatás, a hatósági szervezetek és a digitális szolgáltatásokat biztosító vállalatok. A hackerek általában kriptopénzben kérik a kifizetést.

A jelentés szerint egyre nagyobb gond még a kriptojacking, amelynél a bűnöző az áldozat gépét használja kriptopénzek generálására.”

Forrás:
A felbérelhető hacker az új divat; Harangi László; IT café; 2021. október 28.
Lásd még: Hackers-for-Hire drive the Evolution of the New ENISA Threat Landscape; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2021. október 27.

Végre megszűnhet lemaradásunk az űriparban

„Azok a gazdaságok, amelyek időben felismerik a technológiai fejlődés lehetőségeit és a kompetenciáikat célzottan mozgósítják, előnyre tesznek szert. Az űrkutatás és űrtevékenység területén 2018-tól kezdődően hazánk jelentős előrelépést valósított meg, köszönhetően a célzott és következetes, ösztönző állami szemléletnek.

Régiós partnereink, az Európai Unió tagállamai, az USA, Oroszország, Kína, a feltörekvő és a fejlődő gazdaságok is évről évre növelik az űripari területre fordított kiadásaikat, amelynek indokoltságát a 2020. évi koronavírus járvány tovább erősített.

Honnan indultunk?

Magyarország űrkutatási kompetenciái régre nyúlnak vissza. A magyar űrkutatás és űrtevékenység kezdetét Bay Zoltán híres, 75 évvel ezelőtti „holdradar” kísérletétől számítjuk. Jelenleg 140 magyar űreszköz működik a világűrben, ami jól bizonyítja, hogy van mire építenünk. A ma működő legrégebbi űripari vállalkozást 1981-ben alapították. Hazánk 2015-től vált az ESA teljes jogú tagjává.

2018-tól az űrtevékenységgel összefüggő feladatok kormányzati irányítása a Külgazdasági- és Külügyminisztérium hatáskörébe, miniszteri biztosi, illetve főosztályi szintre került. Az irányítás változásának és a fejlesztések szélesebb körű ösztönző támogatásának köszönhetően a KKM külképviseleti és külkapcsolati hálózatára építve jelentős fejlődésnek indult a magyar űrszektor. Lehetőség nyílt arra, hogy a velünk hasonló gazdasági erejű, fejlettségű V4 partnerekhez viszonyított relatív lemaradásunk megszűnjön és megkezdődjön a felzárkózásunk, s ennek megfelelő űrstratégia készüljön, amelyben továbbra is kiemelt jelentősége lesz a nemzetközi együttműködéseknek.
Hol tartunk és az elért eredmény mire elég?

A 2021. augusztusában elfogadott és publikált „Magyarország Űrstratégiája” című dokumentum keretbe foglalja az elérendő stratégiai célokat.
A dokumentum elkészítését több évig tartó kutatómunka előzte meg. Az állami-, a vállalati-, az akadémiai- és egyetemi szféra példaértékű együttműködése lehetővé tette a szektor részletes feltérképezését és a sokoldalúan megalapozott helyzetértékelést. A stratégiai dokumentum gazdasági implikációit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kutatócsoportja dolgozta ki, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve további kapcsolódó szektorszintű kutatások folytak:

  • mintegy 40 vállalat végez részben vagy egészben űripari tevékenységet és része az űripari beszállítói láncnak;
  • a hazai űripari vállalatok átlagos életkora 20 év;
  • az űrtevékenységet végző kisvállalatok átlagos árbevétele mintegy 20 százalékkal, míg a középvállalatoké 50 százalékkal magasabb, mint a nemzetgazdaságban jellemző hasonló létszámú cégek esetén;
  • az űrszektor árbevételéhez való hazai vállalati hozzájárulás a nemzetgazdaságban kimutatott 51 százalékos értékhez képest a 98 százalékot is meghaladja;
  • a nemzetgazdasági 74 százalékos átlaghoz képest az űrszektor munkavállalóinak több mint 90 százaléka hazai tulajdonú vállalatoknál dolgozik (főleg magasan képzett szakemberek);
  • az űrtevékenységet végző vállalatok több mint háromnegyede exportál;
  • a pandémia időszakában is nőtt az űrtevékenységet folytató hazai vállalatok többségének az árbevétele, ami illusztrálja a szektor válságálló képességét;
  • a magyar űrszektor vállalatainak többsége fémfeldolgozási termék vagy alkatrész gyártással, tervezéssel és mérnöki tanácsadással járult hozzá a szektor teljesítményéhez – amelyben a műhold- és az ahhoz kapcsolódó komponensgyártás relevanciája nőhet a jövőben.

Az űripar egyedülálló, perspektivikus lehetőség a hazai hozzáadott érték növeléséhez, a beszállítói láncokban való előrelépéshez, illetve a minőségi növekedési források bővítéséhez, amely érdemben támogatja a fenntartható gazdasági növekedést és felzárkózást.

Hazánk űrszektorát jellemző háromnegyed évszázadot átívelő szakmai know how, valamint a felsőoktatásban rendelkezésre álló szakembergárda – így a hazai kutatók és tudósok tapasztalataira építeni – előnyt jelent azon országokkal szemben, ahol nincs ilyen hosszú múltra visszanyúló űrtevékenység. További előnyt jelent az országos lefedettséget biztosító területi eloszlás is, hiszen a legtöbb űripari vállalkozás vidéken, míg kisebb részük Budapesten működik, továbbá a kutatóintézetek sem kizárólag Budapesten működnek.

A COVID-19-ből kialakult válság hatása az űrszektorra

A nemzetközi tapasztalatok és az Űrstratégiához kapcsolódó – főként a koronavírus válság alatt végzett – elemző-kutató munkák sokoldalúan alátámasztják, hogy a célzott és ösztönző állami szerepvállalásra a jövőben még nagyobb szükség lesz. Az ösztönző állami szemlélet hozzájárul a magas hozzáadott értéket termelő magyar űripari ágazat fejlesztéséhez, ösztönözve a szükséges nemzetközi vállalati partnerségi környezet biztosítását is.

Fontos és célszerű feladat a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve áttekinteni a koronavírus válsághatásait:

  • A PWC tanulmányai a COVID-19 tapasztalatok alapján az űripart, mint kevésbé kitett iparágat azonosítják. Az űripari termékek és szolgáltatások sokszínűsége és felhasználhatósága következtében a szektor sokkellenállóképessége erős. A Földmegfigyelés ágazata (geostacionárius műholdak) az egyik legellenállóbb a gazdasági válságokkal szemben. A műholdas szolgáltatások iránti kereslet – beleértve a földmegfigyelést, a kommunikációt és a navigációs szolgáltatásokat is – többnyire nem változik, a világgazdaság állapotától független.
  • Az űripari ágazat a válság gazdasági, társadalmi és védelmi területeket érintő nyomon követésében jelentős segítséget nyújtott (kereskedelemi, logisztikai, illetve a migrációs folyamatok pontos és gyors detektálása). A kereslet erősen nőtt az adatszolgáltatások, adatkezelések iránt.
  • Egy másik, a hétköznapi emberek számára is érzékelhető pozitív hatás volt az a nagy mennyiségű űrből készített felvétel, amivel a COVID válságot a média előszeretettel mutatta be. Emlékezetes lehet például a teljesen kiürült New-York látványa az űrből. Az ágazat által nyújtott szolgáltatásokra mutatkozó igény is jelentősen nőtt.

Az űripar nemzetközi kitekintésben is tapasztalt nagyfokú válságállósága – mint már említettük – alátámasztja, hogy a hazai kompetenciák tartós, jó alapot biztosíthatnak az űrszektor közép- és hosszútávú fejlesztéséhez. A koronavírus-járvány időszakában a kormány a Gazdaságvédelmi Akciótervben a „Jövő iparágai” közé emelte az űripart, annak válságállósága és magas hozzáadott értékű gazdasági potenciálja miatt. Természetesen azt is látni kell, hogy az űripari ágazat egyszerre igényel magas szintű kutatás-fejlesztési képességeket és sorozatgyártás lehetővé tevő kompetenciákat.

A következő évek történelmi jelentőségűek lesznek hazánk számára. Az amerikai Axiom Space vállalattal együttműködve a második magyar kutatóűrhajós repülhet az űrbe, valamint műhold projekt indulhat, miközben a hazai űripari ökoszisztéma is dinamikusan fejlődik.

A nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy az űrszektor fejlesztése nemzetgazdasági és szuverenitási előnnyel jár.”

Forrás:
Végre megszűnhet lemaradásunk az űriparban; Ferencz Orsolya, Parragh Bianka; növekedés.hu; 2021. október 26.
Dr. Ferencz Orsolya: A KKM Űrkutatásért és Űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa, az ELTE tudományos főmunkatársa
Dr. Parragh Bianka: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, az NKE Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképesség Kutatócsoportjának vezetője

Megkezdődik az újabb magyar űrhajós kiválasztása

„ A Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Dr. Ferencz Orsolya 2021. október 28-án bejelentette, hogy a mai nappal megkezdődik az új magyar űrhajós kiválasztásának folyamata.

Az eseményen Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós mérföldkőnek nevezte az újabb magyar emberes űrrepülésről született döntést, és minden érdeklődő fiatalt buzdított a jelentkezésre .

A kiválasztásara kerülő űrhajós küldetésének fő célja, hogy az évtized közepére tervezett űrrepülés során magyar egyetemek, tudományos kutatóintézetek és vállalkozások által fejlesztett kísérleteket végezzen és eszközöket teszteljen mikrogravitációs környezetben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

A HUNOR – Hungarian to Orbit névre keresztelt, történelmi jelentőségű küldetéshez olyan elhivatott, öntudatos és kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkező jelöltek jelentkezését várjuk, akik stresszhelyzetben is jó ítélő- és döntési képességgel rendelkeznek, találékonyak és képesek csapatban dolgozni. A jelentkezési feltételek meghatározásánál a nemzetközi szabványok figyelembe vétele mellett elsődleges szempont volt, hogy minél szélesebb körben nyíljon lehetőség űrhajósnak pályázni. Valljuk, hogy bárki, akinek megfelelő az egészségi állapota, szellemileg és fizikailag is felkészült a feladat ellátására, az eséllyel pályázhat űrhajósnak.

A kiválasztási folyamat az Európai Űrügynökséggel együttműködve, az ESA űrhajós politikájával (Astronaut Policy) összhangban zajlik majd, melynek során alapos fizikai és pszichológiai vizsgálatok, valamint szakmai felmérések várnak a jelentkezőkre.

A pályázók 2022. január 31-ig adhatják be jelentkezésüket kizárólag elektronikus úton a hunor.gov.hu oldalon keresztül elérhető on-line jelentkezési lap kitöltésével.

Az ESA együttműködésnek köszönhetően azok a magyar jelöltek, akik korábban már jelentkeztek az ESA űrhajós válogatására és azon továbbjutottak, szintén részesei lesznek a magyar űrhajós válogatásnak.

Az űrhajós kiválasztással párhuzamosan a minisztérium felhívást fog közzétenni a világűrben emberi közreműködéssel végrehajtható kísérletekre és űreszközök tesztelésére vonatkozóan. A pályázatra olyan kutatóműhelyek és cégek jelentkezését várjuk, akik akár a közelgő emberes űrrepülés, akár egy későbbi küldetés során készek és képesek kísérleteket illetve műszereket küldeni a világűrbe és erre vonatkozóan kidolgozott projekttervet nyújtanak be. A felhívás részletei hamarosan a space.kormany.hu oldalon lesznek majd elérhetők.

Az emberes űrrepüléssel összefüggő további örvendetes hír, hogy november 1. és 5. között Magyarország lesz a házigazdája a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) éves Kongresszusának. A kormány támogatásával Magyarországra hozott rangos esemény alkalmat nyújt arra is, hogy a most bejelentett magyar űrhajós programról tájékoztassuk az asztronauták széles körét, emellett pedig a rendezvény reményeink szerint hozzájárul az űrkutatás iránti hazai érdeklődés erősítéséhez, különös tekintettel a fiatalabb generációk körében.

Az ASE Kongresszus beharangozása mellett Ferencz Orsolya a sajtótájékoztató keretében bemutatta a „Magyarország és a világűr – Szerepünk a világ űrtevékenységében” című kötetet is, amely a középiskolás korosztályt megcélozva mutatja be hazánk eredményeit az űrkutatás területén. A könyv a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szakmai közreműködésével és szerkesztésében készült, és az MCC Press bocsátotta kiadásra. A kiadvány létrehozását a KKM támogatta és a tárca finanszírozásával több ezer oktatási intézmény könyvtárába jut el egy-egy példány, beleértve a határon túli iskolákat is.”

Forrás:
Megkezdődik az újabb magyar űrhajós kiválasztása; space.kormany.hu; 2021. október 28.

Akik jártak a világűrben – nemzetközi űrhajóskongresszus Budapesten

„Egy héten át a magyar főváros ad otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) 33. Kongresszusának. Több tucat, már a világűrben járt űrhajós érkezik a budapesti programokra Farkas Bertalan meghívására. A rendezvény a különböző nemzetközi szakmai szervezetekben egyaránt igen aktív tagként jelenlévő hazánk számára nem csak presztízsértékkel bíró esemény, hanem jelentős lépés az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára is.

Magyarország az űrkutatás nemzetközi színterén méretéhez, lakosságszámához és gazdasági erejéhez mérten felül teljesít. Ez azonban nemcsak az űrhajós Farkas Bertalan személye miatt van így; az elmúlt időszakban több hazai fejlesztésű űrtechnikai eszköz is munkába állt, nemzetközi szakmai ismertséget hozva ezzel hazánknak. Ilyen eszközök a Budapesti Műszaki Egyetem zsebműholdjai mellett például a Nemzetközi Űrállomást is megjárt Pille és Tritel sugárzásmérő eszközök is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén nyáron bejelentette a hazai űrkutatás újabb mérföldkövét: ez alapján – az elfogadott kormányzati Űrstratégiában foglaltaknak megfelelően – legkésőbb 2025-ig újabb kutatóűrhajósa lesz hazánknak.

A most Budapestre készülő űrhajósok éves kongresszusát az amerikai székhelyű Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) rendezi, amelynek tagságában jelenleg 38 ország mintegy 400 űrhajósa szerepel. Céljuk az űrtudomány és az űrkutatás népszerűsítése kiképzett, és az űrt is megjárt szakemberek segítségével, kiemelten a természettudományi területen tanuló egyetemi hallgatók, középiskolai diákok és a szektor iránt érdeklődők körében. A Szövetség jelenlegi elnöke az az orosz Oleg Kotov, aki a századik orosz űrhajósként több mint fél évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Az űrmisszó során két űrsétát is megtett, emellett társa volt az egyik első űrturistának, a magyar származású Charles Simonyinak is.

A 2020-ra tervezett kongresszus rendezési jogát Magyarország már korábban elnyerte, az esemény azonban a járványhelyzet miatt csak az idei évben kerülhet megrendezésre. Hazánk nem először házigazdája az eseménynek: 1986-ban, a másodikként megrendezett kongresszusnak is a magyar főváros adott otthont. Az azóta eltelt időben a többi közt Mexikóváros, Rijád, Berlin, Washington, Peking, Moszkva, Tokió és Bécs is helyszíne volt az éves találkozónak, így Budapest ebben a viszonylatban világvárosok méltó és egyenrangú társa lett a rendezésben.

A Kongresszusra érkező, várhatóan mintegy félszáz űrhajós a hét során szakmai és ismeretterjesztő programokon vesz részt. Mindenszentek napján egy, az elhunyt űrhajósok emlékére ültetett fát avatnak fel a budapesti Városligetben, a rákövetkező napokban pedig vidéki nagyvárosokat – Debrecen, Győr, Kecskemét és Miskolc – látogatnak meg az űrhajósok, ahol az űrkutatás és űrtudomány iránt érdeklődő hallgatókkal, valamint az űripar és űrkutatás felé nyitott hazai szereplőkkel találkoznak hivatalos és kötetlen formában egyaránt. A szakmai kongresszus egész héten át, több szekcióban folyik majd a fővárosi helyszínen, a részletekről a https://www.asebudapest2021.com/ honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.”

Forrás:
Akik jártak a világűrben – nemzetközi űrhajóskongresszus Budapesten; Technokrata.hu; 2021. október 29.

Szemle

Digitális Kína – szemle, 2021. november 2.
Életbe lépett Kína első, átfogó adatvédelmi törvénye

2021. november 1-től hatályos, több mint 15 évnyi előkészítő munka van benne. Tiltja az algoritmikus árdiszkriminációt, előírja az adathordozhatóság követelményét (az egyes platformok között), foglalkozik a határokon átnyúló adatcsere problémáival és a kiskorúak (14 év alattiak) adatainak védelmével (egyebek mellett).
A törvény szövege angolul: Personal Information Protection Law of the People’s Republic of China – Effective Nov. 1, 2021
A fordítás a DigiChina (Stanford Cyber Policy Center) mumkáját dícséri. Kutatói számos (angol nyelvű) cikkben dolgozták fel a témát: Knowledge Base: Personal Information Protection Law 个人信息保护法
Lásd még: China’s personal data protection law kicks in today; ZDNet

Kínának szüksége van a digitális óriáscégekre, de azok nem élhetnek vissza a hatalmukkal

A digitális gazdaságot nem jellemezheti a „győztes mindent visz” mentalitás, mondja a Xinhua hírügynökség kommentárja. A cikkben a kisvállalkozások védelméről van szó, és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozásáról.
Xinhua: China needs Big Tech to grow but companies should avoid ‘winner takes all’

Kínai rendelettervezet a kínai adatok külföldre való továbbításáról

A tervezet szerint a Kínában gyűjtött adatokat feldolgozó összes vállalkozásnak önellenőrzést kell végeznie az adatainak kínai határokon kívülre való továbbításával járó kockázatokról,. Kormányzati adatbiztonsági felülvizsgálat és engedély lesz szükséges.
China drafts tough rules to stop data from leaving its borders as Beijing tightens grip on information

Hszi Csin-ping: Megragadni a digitális gazdaság fejlődésének trendjét és törvényét, támogatni [Kína] digitális gazdaságának egészséges fejlődését

Hszi Csin-ping beszédet mondott a Politikai Bizottság 34. kollektív tanulmányi ülésén [sajátos kínai intézmény, amikor a testület egy egész napot szentel egy kérdés tanulmányozására, a legjobb szakértők bevonásával] „[Kína] digitális gazdaságának egészséges fejlődésének előmozdítása”. Kijelentette, hogy a technológiai innovációk, mint például a big data és a mesterséges intelligencia a társadalmi-gazdasági fejlődés részévé váltak, és a digitális gazdaság „a globális verseny szerkezetének megváltoztatásában kulcsfontosságú erővé vált”. Hszi ezután felszólította a jelenlévőket, hogy „támogassák a digitális technológia és a reálgazdaság mély integrációját”, és „folyamatosan tegyék erőssé, kiválóvá és nagyszerűvé [Kína] digitális gazdaságát”…Továbbá Hszi kijelentette, hogy a digitális gazdaság „új lehetőségeket és stratégiai döntéseket” kínál a legújabb technológiai forradalmakkal és az ipari átalakulással kapcsolatban, nevezetesen új fejlődési minták előmozdítását, „modernizált gazdasági rendszerek létrehozásának elősegítését” és „új előnyök kialakításának elősegítését az országok közötti versenyben”.
Weekly Report 4|47 10.16.2021-10.22.2021; Center for Advanced China Research
Lásd még: Xi Jinping: Vezetni kell a digitális gazdaság trendjét és törvényszerűségeit, elő kell mozdítani a kínai digitális gazdaság egészséges fejlődését; Kínai Rádió magyar adása

A kínai önvezető-autóipar – kalauz külföldi befektetők számára

A Dezan Shira & Associates cég elemzése áttekinti az iparág fejlődési kilátásait, a kormányzati szabályozásokat, valamint azt, hogy az iparág mely területei nyitottak a külföldi befektetések előtt.
China’s Autonomous Driving Industry – An Introduction for Foreign Investors; China Briefing

Blokklánc Kínában

Kína hangsúlyozza a blokklánc technológia kritikus szerepét a technológiai innováció és az ipari átalakulás új fordulójában. Más országoktól eltérően azonban Kínának megvan a maga sajátos perspektívája a világméretű blokklánc-környezet felemelkedéséről: felkarolja a blokklánc technológiát, de ellenáll az ehhez kapcsolódó illegális pénzügyi tevékenységnek. alapos áttekintés az iparágról.
Blockchain in China; Communications of the ACM, 2021. november

Kína nagyszabású kísérlete

A Népköztársaság az elmúlt évet azzal töltötte, hogy megmutatta a digitális óriásoknak, hogy ki a főnök. A példátlan fellépés leckéket kínál arról, hogy mit és mit ne tegyünk. A cikk érdekessége, hogy a nyugati (amerikai) szabályozási problémák szemszögéből is ismerteti az elmúlt éve kínai eseményeit (mit lehet hasznosítani, és mi az, ami kerülendő).
China’s great Big Tech experiment; CNET

A trösztellenes szabályok és a szabályozás átrendezi a digitális iparokat Kínában

Kínai és amerikai történeti párhuzamok. A szabályozatlan kapitalista fejlődés kiváltotta reakciók nyomán kibontakozó szabályozási , törekvések összevetése.
The rapidly changing investor calculus on China’s tech giants; TechCrunch

A kínai trösztellenes hatóság több jogkört kap

Az intézmény magasabb kormányzati státuszt kap. Nemzeti Monopóliumellenes Iroda lesz a neve, és csaknem háromszorosára nő a létszáma.
China’s antitrust watchdog gets more power; Protocol

Lehetőség lesz arra, hogy Pekingben a virtuális magánhálózati (VPN) szolgáltatókban 50 százalékos külföldi tulajdonrészt lehessen szerezni

A külföldi tulajdonú intézmények, cégek használják ezeket arra, hogy legálisan megkerüljék a kínai internetes korlátozásokat.
China Permits Foreign Investors to Own up to Half of Each Virtual Private Network Service Provider in Beijing; Pandaily

Ipari és távközlési adatbiztonság – új szabályozás készül

Az adatbiztonsági törvényt követően megjelenő új szabályozás tisztázza, hogy a cégek hogyan kezeljék az érzékeny ipari és távközlési adatokat. A rendelettervezet „alap”, „fontos” és „hétköznapi” kategóriákba sorolja az adatokat, és megköveteli a cégektől, hogy különböző szintű védelmi intézkedéseket tegyenek az adatok gyűjtése, feldolgozása, továbbítása és selejtezése során.
China Fleshes out Regulation on Industrial and Telecoms Data Security; China Briefing

Mesterséges Intelligencia (MI) – szemle, 2021. november 2.
Mesterséges intelligencia, blokklánc és Európa jövője. Hogyan teremtenek lehetőséget a bomlasztó technológiák a zöld és digitális gazdaság számára

Az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság által készített jelentés globális áttekintést nyújt mindkét technológia jelenlegi állásáról. Azt mutatja, hogy Európának 10 milliárd eurós beruházási hiány kell pótolnia, amely hátráltatja a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológiák fejlesztését és alkalmazását az Európai Unióban.
A kiadvány szabadon letölthető

Az MI kora és az emberi jövőnk

Három illusztris szerzője van a könyvnek: Henry A Kissinger, Eric Schmidt és Daniel Huttenlocher. Schmidt a Google korábbi vezetője, Huttenlocher pedig a számítástudományi kutató (MIT). Azt vizsgálják, hogy hogyan változtatja meg az MI kapcsolatunkat a tudással, a politikával és a társadalmunkkal.
The Age of AI. And Our Human Future
Henry A Kissinger, Eric Schmidt, Daniel Huttenlocher; ISBN 9780316273800; Little, Brown and Company; 2021. november 2.
Recenzió: The Age of AI and Our Human Future — a technological triple threat; Financial Times; 2021. október 27.

Az autó, amely túl sokat tudott. Lehetséges-e az erkölcsös gép?

Ismert probléma, hogy az autonóm gépjárművek rendszereit fel kell készíteni olyan döntési helyzetekre, amelyekben a döntés súlyos etikai problémákkal jár. Az ezekkel a helyzetekkel kapcsolatos emberi véleményeket egy egészen nagyszabású kísérlet során mérték fel.
The Car That Knew Too Much. Can a Machine Be Moral?; Jean-François Bonnefon; ISBN: 9780262045797; MIT Press; 2021. október

„Pathway” a Google új mestereségesintelligencia-rendszere, amely többfajta feladatra is alkalmas

Az új rendszer lehetővé teszi a látást, a hallást és a nyelvértést egyszerre magában foglaló multimodális modelleket. Képes feldolgozni, például, a „leopárd” szót, leírva, kiejtve, és a leopárd videós ábrázolását is. Mindhárom esetben azonosítja a leopárd fogalmát.
Google unveils ‘Pathways’, a next-gen AI that can be trained to multitask; ZDNet

Ellenállás az arcfelismerés veszélyével szemben

Az Electronic Frontier Foundation véleménye az arcfelismerés veszélyeiről, és a lehetséges ellenlépésekről.
Resisting the Menace of Face Recognition; EFF.org

Politika és MI: négy radikális javaslat egy jobb társadalomért

Idén tavasszal a Stanford Institute for Human-Centered AI (HAI)tudósai felhívást tettek közzé: Melyek a legradikálisabb szakpolitikai javaslatok, amelyek választ adhatnak az MI-alapú jövő kihívásaira és lehetőségeire? Most a legambiciózusabb javaslatok közül néhányat november 9-10-én vitatnak meg a Stanford HAI őszi konferenciáján.

  • Andrew Yang volt elnökjelölt: Univerzális alapjövedelem az automatizálás miatti állásvesztés ellensúlyozására
  • Divya Siddarth, a Microsoft politikai közgazdásza és társadalomtechnológusa (social technologist: társadalmi célokra használt technológia): Az adatszövetkezetek nagyobb hatalmat adhatnak az adataink felett
  • Francis Fukuyama, a Freeman Spogli Nemzetközi Tanulmányok Intézetének főmunkatársa: A köztes szoftver választási lehetőséget adhat a fogyasztóknak az interneten látottak felett
  • Deborah Raji, munkatárs, Mozilla Foundation és CS PhD hallgató, UC Berkeley: Harmadik fél ellenőrzési célú hozzáférése a mesterséges intelligencia elszámoltathatóságához

A konferencia virtuális és ingyenes.
Four Radical Policy Proposals to Shape AI’s Impact on Society; Stanford Institute for Human-Centered AI (HAI)

A mesterséges intelligencia kihívása az emberi társadalom számára és az emberi személy eszméje
Rómában, a Vatikán tudományos intézménye szervezésében tartottak konferenciát a témáról
Vatican meeting explores challenge of artificial intelligence; Vatican News

A „kis adatok” is kulcsfontosságúak a gépi tanulás szempontjából

Transzfer tanulást, vagy áttanulást ismerteti a cikk. A „finomhangolásnak” is nevezett transzfertanulás hasznos azokban a beállításokban, ahol kevés adat áll rendelkezésre az érdeklődésre számot tartó feladatról, de bőséges adat a kapcsolódó problémáról. Úgy működik, hogy először betanítak egy modellt egy nagy adathalmaz segítségével, majd finomhangolják az adott problémához kapcsolódó kisebb adatkészlettel.
‘Small Data’ Are Also Crucial for Machine Learning; Scientific American

MI az európai kulturális intézményekben

Az EuropeanaTech, az Európai Unió Europeana nevű kezdeményezéséenk kutatási közössége, felmérése. 20 ország 56 intézményét vizsgáltak meg.
How Can AI Have A Bigger Impact Within Cultural Institutions?; Jing Culture and Commerce
AI in relation to GLAMs; Europeana Foundation

Szakirodalom

Hatástalan vizsgálatok, hatásos megoldások – az előzetes hatásvizsgálatról

„A jogalkotási eljárás kifejezetten időigényesnek tekinthető eleme az előzetes hatásvizsgálat. Ennek célja, hogy a szabályozási igény felmerülésének okát, a meglévő szabályozást, annak hibáit, valamint az új szabályozás várható hatásait bemutassa, azaz választ adjon arra a kérdésre, hogy a tervezett jogalkotás alkalmas-e a kitűzött cél elérésére. Azonban éppen időigényessége miatt a döntés-előkészítési folyamat ezen lépcsőjét gyakran elhagyja a jogalkotó. A kellő hatásvizsgálat hiánya könnyűszerrel nem kívánt gazdasági, társadalmi hatásokkal járó szabályozáshoz vezethet. A vizsgálat hiányában megalkotott rossz szabályozás indokolatlan méretű, adott esetben egymással átfedésben lévő feladatokat végző állami intézményeket hozhat létre, ezzel nyomást gyakorolva a költségvetésre, megnövelheti a jogalanyok számára a jogkövetéssel járó időbeli és anyagi ráfordítás költségét, továbbá számos előre nem látott, extrém esetben akár alapvető szolgáltatásokat ellehetetlenítő hatással járhat. ”

Forrás:
Kührner László: Hatástalan vizsgálatok, hatásos megoldások; MTA LAw Working Papers, 2021/23; TK Jogtudományi Intézet; 2021. október 17.

Elektronikus ügyintézés 2.

„Az Infojegyzet a Kormány T/17277 számon benyújtott törvényjavaslatához kapcsolódóan az e-közigazgatásról, ezen belül az elektronikus ügyintézésről ad rövid áttekintést, kitérve a bevezetendő Adatváltozás-kezelési Szolgáltatásra.”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés 2.; Vajda Adrienn; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2021/62.; 2021. október 14. (PDF)