Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Fontos változások egyes kormányrendeletekben a hatósági eljárások korszerűsítése keretében
  Tárgyszavak: digitális kormányzati háttérszolgáltatások, digitális ügyintézés, e-kormányzat, e-ügyintézés, elektronikus kormányzat, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (SZEÜSZ)
• Automatizált közigazgatás: hatékonyabb háttérfolyamatok, gyorsabb ügyintézés
  Tárgyszavak: Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer, digitális kormányzati háttérszolgáltatások, Kopint-Datorg Kft. (KDIV), Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (SZEÜSZ), Tolnay Roland

Közigazgatás, politika

• Már pályázhatók a Magyar Falu Program ez évi forrásai
  Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, kistelepülések, Magyar Falu Program, Magyarország

Európai Unió

• Öt dolog, ami felforgathatja az Európai Uniót 2022-ben
  Tárgyszavak: európai politika, Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

• Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. január 10.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország
• 132 milliárd forintot szánnak az egészségügy digitális átállására
  Tárgyszavak: 2021-2027, digitális átállás (DX), digitális egészségügy, egészségügy digitális átállása, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), Magyarország, RRF-8.3.1-21, uniós helyreállítási alap
• A kertészek számára is adott az elektronikus ügyintézés lehetősége
  Tárgyszavak: agrárgazdaság, agrárinformatika, digitális ügyintézés, kertészet, Magyarország, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Informatika, távközlés, technika

• Egyre több mobiladatot használunk, továbbra is folyamatosan nő a mobilhálózat adatforgalma
  Tárgyszavak: hírközlési statisztika, internetstatisztika, Magyarország, távközlési statisztika
• Adatvezérelt egészség: továbbképzés-sorozatot indított a Semmelweis Egyetem
  Tárgyszavak: adatalapú egészségügy, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — egészségügy, Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK), Semmelweis Egyetem, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Adatgazdasági fejlesztések és MI-alkalmazások használatának ösztönzése a kis- és középvállalkozásoknál
  Tárgyszavak: 2014-2020, Adatgazdaság és Mesterséges Intelligencia Akcelerátor Központok, Digitális Jólét Program (DJP), GINOP-3.2.8, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — KKV, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), uniós társfinanszírozású pályázatok

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Három év alatt közel hatszorosára nőtt a mobilappon keresztüli csekkbefizetések száma
  Tárgyszavak: csekkbefizetések, digitális pénzügyek, iCsekk, Magyar Posta, Magyarország, mobilalkalmazások
• Kriptotárcát indított a kínai jegybank
  Tárgyszavak: banki mobilalkalmazások, digitális jüan, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális pénzügyek, digitális tárca, fintech, Kína, kriptotárca

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

• Pszichológiai védelmi ügynökség indul Svédországban a dezinformáció ellen
  Tárgyszavak: dezinformáció, digitális hadviselés, információs háború, nemzetközi kapcsolatok, Svédország
• Űrblokád – a jövő háborújának nyitólépése
  Tárgyszavak: Egyesült Államok, Elon Musk, Kína, űrblokád, űrháború, űrkutatás, világűr geopolitikája

Szakirodalom

• A közszolgálati pragmatika vizsgálata az Egyesült Nemzetek Szervezetének Személyzeti Rendtartása és Szabályzata alapján – Kitekintéssel a közszolgálat főbb európai rendszereire
  Tárgyszavak: ENSZ, Európai Unió, közszolgálati jogviszony, közszolgálati munkaügy, Magyarország, munkajog
• Blokkláncon a jövőnk | 2. rész: decentralizált pénzügyek, NFT-k, tokenek, okos szerződések
  Tárgyszavak: blokklánc, digitális pénzügyek, fintech, kriptográfia, kriptovaluta, technológiai fejlődés — pénzügyek, technológiai fejlődés — társadalmi-gazdasági hatásai
• Szociális statisztikai évkönyv, 2020
  Tárgyszavak: Magyarország, szociális statisztika

Törvények, rendeletek

• 718/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsításról
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), kiberbiztonság, kibervédelem, Magyarország, védelmi informatika, védelmi ipar

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Fontos változások egyes kormányrendeletekben a hatósági eljárások korszerűsítése keretében

„…1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása
…
2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása
…
4. A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
…
5. A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
6. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról ésvisszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
…
7. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
…
9. A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésszabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
10. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása
…
11. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
…
12. Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorrólszóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
…
13. A Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
…
14. Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról,valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
…
17. A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről,valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet módosítása…”

Forrás:
717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a hatósági eljárások korszerűsítését célzó módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. december 20; 10915-10942. o. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés:
1. A rendelet teljes szövege megismerhető a Magyar Közlöny hivatkozott számából. A Nemzeti Jogszabálytár oldala alapján pedig elérhetőek a megváltoztatott jogszabályok.
2. Van egy sajtóhiba is a fenti rendeletben, a 20. paragrafusban:
„(16) A 451/2021. (XII. 19.) Korm. rendelet 155. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:
„(23) A 115. § 2021. december 31-én hatályos rendelkezéseit az Országos Bírósági Hivatal, a bíróságok, a közjegyzők és a közjegyzői kamarák részére történő ÁNYK-űrlapok benyújtására 2021. december 31-ét követően is alkalmazni kell.””
Mivel a 451/2021. (XII.19.) Korm. rendelet nem létezik, ezért az tűnik valószínűnek, hogy azt akarták írni, hogy „451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet”, mivel az egész 11-es pont ezt a jogszabályt módosítja.
Szittner Károlynak köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendeletre, és azon belül az említett elírásra.

Automatizált közigazgatás: hatékonyabb háttérfolyamatok, gyorsabb ügyintézés

„Alaposan megváltoztathatja a magyar közigazgatás működését az automatikus döntéshozatalt lehetővé tévő központi szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó keretrendszer kialakítása. Az AKD segítségével informatikai tudás nélkül is összeállíthatók lesznek új, de teljesen automatizált folyamatok – nyilatkozta Tolnay Roland, a Kopint-Datorg ügyvezetője.

– Mi teszi nélkülözhetetlenné az MI-t az e-közigazgatásban?

– A jelenleg is működő magyar közigazgatási folyamatok alapjait Mária Terézia korában határozták meg őseink, és ez az egyébként megfelelően szabályozott rendszer hosszú évszázadokon keresztül kiválóan működött is – papíralapon. Az elmúlt két évtized viszont a digitalizáció felgyorsulása miatt új szemléletet vár ezen a téren mind a közigazgatási intézményektől, mind az ügyfelektől.

Egyrészt a közigazgatási ügyek számának gyarapodásával egy intézményi belső igény is jelentkezett, hogy a backoffice-ban dolgozók munkáját miként lehetne gyorsabbá és hatékonyabbá tenni informatikai megoldások segítségével, másrészt hazánkban szinte minden állampolgár rendelkezik okostelefonnal, így folyamatos online kapcsolatban vannak a világgal, megszokták, hogy néhány kattintással bármilyen terméket megvásárolhatnak, és üzleti ügyeiket is percek alatt elintézhetik.

– Melyek a legnagyobb kihívások az e-közigazgatási MI-megoldások fejlesztése során?

– Az egyik legnagyobb kihívás az e-közigazgatási MI és automatizációt célzó fejlesztések során, hogy megtaláljuk azokat az ügyeket, amelyek implementálásával az adott folyamat az első lépéstől az utolsóig megvalósulhat emberi beavatkozás nélkül, ezzel egyrészt jelentősen megkönnyítve az ügyintézők munkáját, másrészt a változás ügyféloldalról is jól érzékelhető hatékonyságnövelést eredményezzen. A másik szakmai kihívás, hogy ezekhez olyan informatikai fejlesztéseket társítsunk, amelyek illeszkednek a hazai e-közigazgatási térbe a már meglévő SZEÜSZ-KEÜSZ rendszerekhez, illetve olyan alkalmazásokat hozzunk létre, amelyek használatát az ügyintézők informatikai tudás nélkül is könnyen elsajátíthatják.

– Milyen MI-megoldások készülnek a magyar e-közigazgatásban, és ezek közül melyeket fejleszti a Kopint-Datorg?

– A hétköznapi életben az arc- és beszédfelismerést, valamint a sétáló és beszélő robotokat azonosítjuk a mesterséges intelligenciával, hiszen ezek a terület leginkább látványos és mindenki által könnyen megérthető jelenségei. Azonban a közigazgatási MI-fejlesztések esetében ezek csak részei egy-egy komplex folyamatnak. Kiváló példa erre a Belügyminisztérium vezetésével megvalósuló Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) Rendszer SZEÜSZ kialakítása projekt, amelynek célja a backoffice ügyintézés elektronizálása, automatizálása.

– Hogyan kell ezt úgy készíteni, hogy aztán zökkenőmentesen beilleszthető legyen a legkülönfélébb ügyintézési folyamatokba?

– A Kopint-Datorg Kft. legfontosabb feladata a projekt megvalósítása során, hogy a folyamatok minél nagyobb arányú gépi automatizálásával egy olyan központi szolgáltatás, keretrendszer jöjjön létre, amely az ügytípus beazonosítását követően – a szükséges információk rendelkezésre állása esetén – emberi beavatkozás nélkül, automatikusan képes döntést hozni. Lényegében tehát az AKD informatikai szolgáltatás megtervezését és a prototípus kifejlesztését, valamint az AKD szolgáltatás, mint futtatható – és ezáltal akár a teljes közigazgatásra is kiterjeszthető – SZEÜSZ megvalósítását tűztük ki célul, mindezt úgy, hogy a szolgáltatás illeszkedjen a hazai e-közigazgatási térhez, valamint a jövőben megvalósuló fejlesztésekhez egyaránt.

A projekt keretében a jelenleg futó mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások, illetve a korábban kifejlesztett, különböző ügyfélkörrel rendelkező SZEÜSZ, KEÜSZ megoldások integrálása egyaránt megvalósul.

– A jelen egyik nagy fejlesztési projektje tehát az AKD. Hogyan működik a rendszer, és milyen együttműködést igényel a közigazgatás szereplőitől a gyakorlati alkalmazása?

– Az AKD rendszer olyan szolgáltatást nyújt, amelynek segítségével egy informatikai képzettséggel nem rendelkező közigazgatási ügyintéző is össze tudja állítani grafikusan az adott ügyintézési folyamatot. A back office munkát tehát egy grafikus tervezőeszköz támogatja, amelyben kialakítható az egyes folyamatlépések meghatározott sorrendje, és amelynek futtatásával mikroszerviz-hívások történnek. Minden mikroszerviz egy-egy ügyintézési lépést valósít meg, ezáltal a szükséges adatgyűjtések, egyéb szakrendszeri folyamatok a mikroszervizek segítségével futnak le.

A projekt keretében fejlesztettünk olyan, általános jellegű mikroszervizeket, amelyek a legtöbb közigazgatási eljárási folyamatban megtalálhatók, mint például a PDF-generálás, amely az egyes folyamatlépések „lenyomataként” létrejövő iratrészletekből összefűzött irat PDF-formátumú dokumentumát készíti el, de említhetjük a kormányzati elektronikus aláírás-ellenőrzési szolgáltatás felhasználásával történő PDF-hitelesítést, vagy a NISZ Zrt. biztonságos kézbesítési szolgáltatásával történő irattovábbítást is. Fontos alapelve a rendszernek, hogy az ügyintézési folyamatok tekintetében az üzleti logikát nem a folyamat hordozza, hanem azt az egyes folyamatelemek mögötti mikroszervizek valósítják meg.

Közigazgatási-IT kisszótár

SZEÜSZ: A Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatás az e-közigazgatási szolgáltatások olyan általános formája, amelynek segítségével a papír alapú ügyintézési folyamatokat gyorsabban, költséghatékonyabban és ügyfélorientáltan lehet elektronizálni, ezáltal segítséget, egységes hozzáférést és azonos színvonalú szolgáltatásokat nyújtva az eljárásokat lefolytató közigazgatás szervek és az e-közigazgatási ügyintézést igénybe vevő ügyfelek számára.

Mikroszervizek: az e-közigazgatási folyamat egyes lépéseihez kapcsolódó, egymástól függetlenül is telepíthető informatikai szolgáltatások, alkalmazások.”

Forrás:
Hatékonyabb backoffice-folyamatok, gyorsabb ügyintézés; IT Business; 2022. január 3.

Közigazgatás, politika

Már pályázhatók a Magyar Falu Program ez évi forrásai

„Az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések már hétfőtől pályázhatnak a Magyar Falu Programban meghirdetett támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Gyopáros Alpár közlése szerint az eddigi 120 napról az idén 90 napra csökkentették a pályázatok elbírálási idejét, így egy hónappal korábban foghatnak hozzá az önkormányzatok és a helyi egyházközségek a fejlesztésekhez.

Az idén ismét 70 milliárd forint áll rendelkezésre a kistelepülési beruházások megvalósításához; ezt kiegészítik a falusi útalap, a falusi csok és a falusi kisboltok működtetését szolgáló támogatás forrásai – tette hozzá a kormánybiztos.

Hangsúlyozta, hogy a pályázati kiírást évről évre a települések igényei szerint fogalmazzák meg, ezért több újdonságot tartalmaz az idei program.

A többi között 2022-ben lehet pályázni fogászati kezelőszék beszerzésére, művelődési házakhoz kapcsolódó kültéri közösségi terek, például szabadtéri színpadok kialakítására, kommunális járművek tárolására szolgáló gépszín kialakítására, falusi bölcsődék, bölcsődei udvarok felújítására és csapadékvíz-elvezetési hálózatok megvalósítására is – sorolta.

Szólt arról, hogy 2019 óta több mint 200 milliárd forintnyi támogatást vehettek igénybe a falvak a helyi életminőség javítására. A csaknem 2900 ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú település 23 000 sikeres pályázatot adott be az elmúlt években.

A Magyar Falu Program annál is inkább népszerű, mert egyszerű, rugalmas és gyors, az idén pedig tovább csökken a pályázatok elbírálási ideje – nyomatékosította Gyopáros Alpár.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a pályázati kiírások megtalálhatóak a kormany.hu, illetve a magyarfaluprogram.hu weboldalon.”

Forrás:
Már pályázhatók a Magyar Falu Program ez évi forrásai; Miniszterelnökség; 2022. január 3.

Európai Unió

Öt dolog, ami felforgathatja az Európai Uniót 2022-ben

„Miután az év első napjaiban megszülettek a szokásos áttekintések az idei évre tervezett programokról és célkitűzésekről, az alábbiak most a „nem tervezett”, de nagyon is lehetséges kihívásokat veszik számba, amelyek meghatározó módon hatással lehetnek az EU életére.

Számtalan helyen és formában elhangzott, hogy európai uniós szempontból 2022 legfontosabb és legsürgetőbb teendője a digitalizáció, a gazdaság zöldesítése és a klímacélok követése, a védelmi képességek erősítése, valamint általában is a külső kihívókkal szemben – mint Kína, Oroszország, valamint gazdasági értelemben továbbra is Egyesült Államok is – az európai mozgástér (szakzsargonnal: „stratégiai autonomitás”) növelése lesz.

Az európai politika formálói nyilván valóban igyekeznek is majd minél többet tenni mindezek érdekében. De közben rejtett módon sorakozik egy sor olyan lehetséges fejlemény is, amelyek végül meghatározó módon rányomhatják a bélyeget a tényleges történésekre.

EU-s szempontból a végső lényeg magának az integrációs projektnek a fenntartása, elismertségének a megőrzése, optimistább forgatókönyvek szerint újbóli erősítése is. És megfordítva: ha ez sérül, annak következményei viszont előbb-utóbb a tervbe vett szakpolitikai célok, törekvések megvalósulását is maguk alá temethetik.

Ilyen szempontból a kulcs viszont alapvetően az uniót alkotó tagállamoknál van, az ő együttműködési készségük és képességük dönti el, hogy végül miből mi valósul meg. És ilyen szempontból jó pár olyan potenciális kihívás adódhat az év során, ami gyökeresen új helyzetet is teremthet az uniós ügyek menedzselésénél.

Francia kihívók

Az előre tudhatók és bekalkuláltak közül idén ilyennek tekinti mindenki a francia elnök- és parlamenti választást, ami persze igazából akkor válhatna drámai eseménnyé, ha Emmaneul Macron hivatalban lévő elnök kihívói közül az erősen euroszkeptikus Marine Le Pen vagy Éric Zemmour nyerne, aminek – ha teljesen kizárni nem is lehet – továbbra is kicsi a valószínűsége. (Hatalomra kerülésük – különösen Le Pené – mindenesetre nagy lökést adhatna a nemzeti megközelítést preferáló Unión belüli együttműködés-értelmezésnek, szembe menve egy ma még viszonylag domináns, közösségibb megközelítésnek.)

Olasz forgatókönyvek

Annál inkább elképzelhető az a formálisan nem tervezett, de a napi események menetéből nagyon is könnyen következő fejlemény, hogy Olaszországban szétesik a jelenleg még Mario Draghi vezette válságkezelő nemzeti egységkormány, előrehozott új választást kell kiírni, és annak eredménye esetleg széttöredezett, átütő többség nélküli parlamentet, vagy netán az erőteljesen EU-kritikus politikai erők győzelmét hozza majd.

Ennek bekövetkezhetősége nem is olyan távoli: az olasz parlament már kitűzte a köztársasági elnökválasztás időpontját január 24-re. Aminek kapcsán ugyanúgy megtörténhet, hogy a jelenlegi kormányfő, Draghi nyer, ami után utódot kell találni, mindenki számára elfogadható „Draghi-súlyú” jelölt azonban egyelőre nincs a látóhatáron. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy már a 24-i parlamenti voksolás előtt annyira összekapnak az „egységkormány” felettébb heterogén résztvevői a támogatandó jelölt személyét illetően – ennek már vannak jelei –, hogy az elnökválasztás eredményétől függetlenül sem marad esély az eddigi együttműködés folytatásának. Mindként esetben a végső megoldás a választások kiírása lehet.

És persze hasonló törésvonal bármikor bekövetkezhet a későbbiekben is az év során, különösen, hogy 2023-ban mindenképpen választások következnének olasz földön, és szakértők egyöntetűen vallják, hogy a ma még a válság nyomására közös koalícióban működő, de amúgy nagyon is eltérő célokat követő pártok ennek közeledtével mind inkább szükségét érzik majd „különbözőségüket” markáns állásfoglalásokkal demonstrálni, aminek terheit egy ponton túl aligha tudja elviselni egy formálisan mégiscsak közösnek számító koalíció.

Márpedig Brüsszelben például jól emlékeznek arra, hogy a jobboldali Liga-vezető, Matteo Salvini – még ha újabban „középre húzó” nyilatkozatokat is tesz – volt már miniszterelnök-helyettes az olasz kormányban, és távlatibb programjában egyaránt szerepelt a közös pénzből (az eurózónából) való olasz kilépés, mint akár már ezt megelőzően is a közösségi makrogazdasági követelmények ignorálása, ha mondjuk az olasz költségvetési hiány, vagy államadóssá növelése bizonyos kormánycélok érdekében fontosabbnak minősül.

Az ilyen tagállami „viselkedést” egy kis-közepes ország esetében még kordában tudják tartani a többiek, de a hatvanmilliós Olaszország esetében, ma is számottevő gazdasági erejével, ez már nem járható út. Az eszkalálódó konfliktus lehetséges következményei pedig kiszámíthatatlanok. De mindenesetre semmiképpen nem a programszerűen vázolt nagy közös célok (digitalizáció, zöldesítés) gyors közösségi megvalósulását segíti (főként, hogy mindkettő pénzügyi terhekkel is jár, és az ezeken való osztozás szintén nyitott kérdés).

Szakértői körökben ezért is tekintenek úgy 2022-re, hogy az év legfontosabb (ismert) politikai eseménye kétségtelenül a francia választás lesz, de a ténylegesen meghatározó eseménye (mellesleg már jó ideje) egy esetleges előrehozott olasz voksolás, és nyomában egy nemzetcentrikusabb olasz kormány alakulása lenne. Ami jó eséllyel hamar az eddigi lengyel-magyar-szlovén kormányzati EU-politika élére állhat, alaposan kiélezve a „nemzetek közötti” és a „nemzeti feletti” Európai Uniót preferáló európai politikai erők közötti megosztottságot és az aligha elkerülhető konfrontálódást.

Német kérdések

És hát „EU-formáló” (nem tervezett) tagállami fejlemény potenciális közösségi kihatásokkal adódhat még másutt is. Mindenekelőtt, ha billen az alig néhány hete hivatalba lépett, szintén nem kevéssé heterogén német koalíció, amelyen belül az eddig is ismert zöld-szabaddemokrata törésvonalak máris jól láthatóak lettek például az Európai Bizottság év végi javaslata nyomán, amely átmeneti időre továbbra is szalonképesnek minősítette az atomenergiát és a földgáz használatát. (Vörösposztó a zöldek szemében, helyes döntés – a földgáz esetében legalábbis – a liberálisok számára.)

És hasonló töréspróba – például a közösségi fiskális szabályok lehetséges reformját illetően – hamarosan adódhat még bőven. Márpedig egy német kormányválság – ami mellesleg önmagában is évtizedek óta ismeretlen jelenség volna – szintén nem éppen a 2022 évi EU-prioritások közös megvalósítását szolgálná.

Amivel szembe kell nézni

Az utóbbi kérdéskör amúgy arra is példa, hogy az unión belüli együttműködést potenciális lebénító, tagországok közötti konfliktus kirobbanásához voltaképpen kormányváltásokra sincs feltétlen szükség, sor kerülhet rájuk a meglévő felállás mellett is. Egy sor olyan terület van, ahol az eltérő tagállami háttérből következő érdekellentét kiélezett döntéshelyzetben könnyen késhegyig menő vitát, ennek elmérgesedése pedig akár maradandó belső (együttműködési) sérülést is okozhat.

Hogy csak néhány említsünk a 2021-et is nem egyszer „színező” uniós vitatémák közül:

• hogyan alakuljon az EU stabilitási és növekedési paktum (a közösségi fiskális szabályok) alkalmazása 2023 januárjától,
• milyen legyen a jogállamiság értelmezése, (kiemelten is: a közösségi pénzek lehívhatóságának jogállamisági feltételekhez kötése),
• különösképpen érzékeny téma lehet az EU-jog és az uniós bírósági döntések elsőbbségének a kérdése.

És akkor még a társasági adók számításának bizonyos fokú harmonizálásáról, a klímacélok teljesülését szolgáló lehetséges eszközök (mint az emissziókereskedelem – ETS) többek által követelt reformjáról nem is beszéltünk.

Egyik sem új kérdés. Visszatérően téma volt megoldandóságuk már tavaly, netán korábban is. De szinte valamennyi esetében, például, hogy ne nehezítsék a járvány okozta extrém helyzet amúgy is nehéz kezelését, tényleges kezelésüket arrébb tolták. Alkalmasint 2022-re.

Ami azt is jelenti, hogy idén viszont muszáj lesz szembenézni velük, jó eséllyel párhuzamosan egyszerre többel is. Márpedig az egyik területen elmérgesedő szembenállás (mondjuk a fiskális szabályok lehetséges reformja kapcsán), ami sok esetben tagállamok közötti mélyülő bizalmatlanságon is alapul, többnyire átterjed és megmérgezi a további ügyek kapcsán zajló huzakodást is. És a széthúzó tendenciák erősödhetnek.

A helyzetet nehezíti, hogy az utóbbi esetekben többnyire súlyos pénzügyi, gazdasági érdekek is ütköznek, és ezeket mindig nehezebb kibékíteni.

Az a kérdés például, hogy lazítsanak-e 2023-tól a közösségi költségvetési követelmények plafonszámain – lehessen-e nagyobb nemzeti büdzsé deficitje 3 százaléknál, netán ennek kiszámításánál ignorálhassanak bizonyos (fejlesztési) tételeket, mennyi idő alatt kelljen csökkenteni az államadósságot, az inflációt, és így tovább -, nagyon húsba (nemzeti pénztárcába) vágó kérdés az eladósodott országok csoportja számára. Miközben növekvő aggodalom azon országok szemében, amelyek bizonyos szempontból mindennek lehetséges közösségi finanszírozására kényszerülhetnek nettó befizető tagállamként.

Márpedig ezt a dilemmát például még idén – lehetőleg még az első félévben – meg kell tudni oldani, ha a 2023-as visszaállási határidőt tartani akarják. Ami máris egy „kitűnő” alkalom az alapos összeveszésre.

Más szempontból teremthet feszült, idővel egyre nehezebben kezelhető helyzetet a jogállamisági vita.

Itt főként az növelheti a téteket, hogy több vonatkozásban is időközben európai bírósági ítéletek is születtek, amelyek jogosságát esetenként érintett országok kormányai (a lengyel és a magyar) vitatják, miáltal újabb szintre emelkedhet az EU működése (és főként: illetékessége!) körüli konfrontáció.

Ráadásul itt maga az Európai Bizottság is ringbe szállt, midőn tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen, amiért egy évvel korábban a német alkotmánybíróság kétségbe vonta az Európai Bíróság megelőző ítéletét. Ezzel sokak szerint Brüsszel különösen veszélyes vizekre evezett – „elkezdte cibálni az oroszlán bajuszát”, ahogy akkoriban egy elemző fogalmazott –, és a konfrontáció könnyen kiszélesedhet oly módon, hogy annak két oldalán már nemcsak uniós intézmények és egyes „renitens” közép-európai országok, hanem az unió központi hatalmának számító Németország alkotmánybírósága is állhat. Mindez hozhat katartikus tisztulást, de eredményezheti az eddigi közös alapok szétforgácsolását is.

Az eddig felsorolt lehetséges események egyike sem szerepelt egyetlen újévi ünnepélyes programnyilatkozatban, viszont nagyon is könnyen bekövetkezhetnek. Lehetséges kihatásuk pedig a jelenleg ismer európai uniós keretekre (netán alapokra) viszont nagyon is érzető lehet.

Miként az is, vajon a tél elmúltával csökkenek-e hát az energiaárak, lesz-e fegyveres konfliktus Ukrajnában, jön-e új koronavírus-variáns?

Az egész év EU-politikai dinamikájára rányomhatja a bélyegét csak az utóbbi három, ha rossz irányba fordulnak a dolgok.

Lesz tehát bőven mire figyelni idén is, a kitűzött programok és célok végrehajtásának számonkérése mellett az esetleges nem várt/kívánt fejleményekkel való megbirkózás okán is. Nem lesz unalmas 2022 sem.”

Forrás:
Öt dolog, ami felforgathatja az EU-t 2022-ben; Fóris György; Infostart; 2022. január 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. január 10.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

• Oracle adattárház környezet megújítása
  Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• Informatikai eszközök és kapcsolódó szolgáltatások
  Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• Mobil távközlési eszközök és szolgáltatások
  Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• SAP HANA továbbfejleszt. feladatainak támog. üzem.
  Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• Oktatási innováció fejlesztés, tananyagfejlesztés
  Ajánlatkérő: Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• Interdiszciplináris együttműködések II. (felsőoktatási képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások)
  Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• AP és RINA szoftverüzemeltetés
  Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/3, 2022.01.05.
• Elektronikus jogszabálykereső szoftver beszerzése.
  Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/3, 2022.01.05.
• Virtuális valóság lőszimulátor készlet beszerzése
  Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/3, 2022.01.05.
• „Rendvédelmi célú licenszek”_AF
  Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/4, 2022.01.06.
• UD-111 Integrált rendszerek üzemeltetése (Debreceni Egyetem Integrált portálrendszer és ráépülő alkalmazások)
  Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/4, 2022.01.06.
• Elektronikus joganyag nyilvántartó rendszer
  Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/5, 2022.01.07.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

• Tájékoztató a KM04FMNY18 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről (Nyomat előállító eszközök és hozzátartozó eredeti (OEM) kiegészítők) (Kellékanyag)
  Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
  Nyertes: Számos vállalkozás
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.228.262,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• Tájékoztató a KM01FMNY18 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről (Homogén Multifunkciós eszközök és eredeti kellékanyagok)
  Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
  Nyertes: Számos vállalkozás
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.667.382.151,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/1, 2022.01.03.
• Tájékoztató az eljárás eredményéről. (VKTA L3 támogatási szolgáltatások)
  Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
  Nyertes: TechTeamer Korlátolt Felelősségű Társaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 62.900.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/2, 2022.01.04.
• Tájékoztató a KM02FMNY18 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről (Általános Multifunkciós eszközök)
  Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
  Nyertes: Számos vállalkozás
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 238.245.708,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/2, 2022.01.04.
• Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgált
  Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
  Nyertes: Számos vállalkozás
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.099.031,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/3, 2022.01.05.
• META tanulmány készítése és IT szakértői támogatás
  Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
  Nyertes: KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő „zártkörű” Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 51.623.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/3, 2022.01.05.
• JDolBer – archív örökös licenchasználati jog
  Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
  Nyertes: Orgware Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.084.300,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/4, 2022.01.06.
• Informatikai és intézményirányítási rendszer terv
  Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
  Nyertes: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság;INNObyte Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 301.460.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/4, 2022.01.06.
• Tájékoztató az eljárás eredményéről -Wave szoftver
  Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
  Nyertes: McKinsey&Company, Inc. Hungary Magyarországi Fióktelepe
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.000,- USD
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/5, 2022.01.07.
• OVS licencek beszerzése
  Ajánlatkérő: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
  Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.871.700,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2022/5, 2022.01.07.

132 milliárd forintot szánnak az egészségügy digitális átállására

„ Időpontfoglaló applikáció, új betegirányítási rendszer, „mindentudó” EESZT – ezeket igyekezne megoldani a kormány 2024 végéig.

Az egészségügy digitális átállásának támogatása című pályázattal Magyarország 132 milliárd forintnyi forrással segítené elő az ágazat alapvető megújulását, melyből 104,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást az uniós helyreállítási forrásokból igényelne, és ehhez 28,2 milliárd forintot adna hozzá az állam a saját forrásaiból – olvasható ki a Portfolio által szemlézett, december közepén kiírt pályázati tervezetből, melynek társadalmi véleményezése a napokban járt le.

A kormány ennek a projektnek a keretében fejlesztené az OGYÉI laborkapacitásait, a mentőszolgálat informatikai rendszerét mesterséges intelligencia alkalmazásának bevonásával, de jutna forrás telemedicinás célokra is, jöhetne például időpontfoglaló applikáció és a központi betegirányítási rendszer, és bővítenék az EESZT-ben tárolt és hozzáférhető információk körét.

A pénz az NNK-n, az OGYÉI-n, az OKF-en, az OMSZ-en és az Országos Onkológiai Intézeten „menne át” pályázati alapon. Rajtuk kívül konzorciumi partnerként vehet részt a projektben a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A projekt teljes lezárására 2024 végéig van idő.”

Forrás:
132 milliárd forintból vezényelnék le az egészségügy digitális átállását; Infostart 2022. január 7.
Lásd még: Hatalmas egészségügyi fejlesztésre készül a kormány uniós pénzből; Csiki Gergely; Portfolio.hu; 2022. január 7.
RRF-8.3.1-21 Az egészségügy digitális átállásának támogatása; Széchenyi Terv Plusz; 2021. december

A kertészek számára is adott az elektronikus ügyintézés lehetősége

„A közigazgatásban a törvényi előírásoknak köszönhetően rohamosan terjed az elektronikus ügyintézés. A modernizáció azonban csak akkor lehet teljes, ha az állampolgárok és a gazdaság szereplői is részt vesznek benne. Az E-ügyintézési törvény szerint az ügyfél jogosult ügyeit elektronikus úton intézni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, az erre kötelezett szerveknek pedig biztosítani kell az elektronikus iratok fogadásának technikai hátterét.

Mivel az elektronikus ügyintézés jelenleg még újszerű dolog, szeretnénk megkönnyíteni a benne való eligazodást. A cikkben egy átfogó, általános tájékoztatás után a Nébih hatáskörébe tartozó szaporítóanyag-felügyeleti ügyek elektronikus ügyintézéséhez nyújtunk segítséget, illetve tájékoztatást.

A részletes tájékoztató elérhető az alábbi linken: Érdeklődő kertészeknek az elektronikus ügyintézésről”

Forrás:
A kertészek számára is adott az elektronikus ügyintézés lehetősége; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih); 2022. január 7.

Informatika, távközlés, technika

Egyre több mobiladatot használunk, továbbra is folyamatosan nő a mobilhálózat adatforgalma

„Továbbra is folyamatosan nő a mobilhálózat adatforgalma, 2021 III. negyedévében 35 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a 4G-hálózat tartja vezető szerepét, az adatforgalom 96 százaléka 4G-LTE-rendszeren keresztül zajlott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb negyedéves elemzéséből.

A szerdán közzétett Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. III. negyedév című kiadvány szerint az egy – internetelérést biztosító – aktív SIM-kártyára jutó adatforgalom megközelítette a 25 GByte-ot.

Tavaly a harmadik negyedévben a mobilhálózatból indított hívások száma 2,4 százalékkal, időtartama 1,7 százalékkal bővült egy év alatt. A beszélgetések átlagos ideje (3,2 perc) elmaradt az előző negyedévekben, a Covid19-járvány tetőzésekor mért értékektől. Egy mobil-előfizetésre átlagosan napi 5,7 perc beszélgetés jutott, ami megegyezik az egy évvel ezelőtti értékkel – közölte a KSH.

A vezetékes fővonalak száma – száz lakosra 31 – 2021. III. negyedév végén 5,3 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A harmadik negyedévben 13 százalékkal kevesebb vezetékes hívást indítottak a magyarországi előfizetők, mint egy évvel korábban.

A vezetékes telefonálással töltött idő csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években, 2020-at azonban összességében növekedés jellemezte, amihez a kialakult járványügyi helyzet is nagyban hozzájárult. Tavaly a III. negyedévben viszont már a beszélgetések száma és időtartama is visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, a vezetékes hívások átlagos ideje újra 6,0 perc alá csökkent – írták.

Egy aktív SIM-kártyáról átlagosan négyszer több hívást indítottak, mint vezetékes vonalról. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő 90 százalékát mobiltelefonról kezdeményezett hívások tették ki az időszakban a KSH adatai szerint.

A KSH kiemelte, hogy a digitalizáció egyre inkább felértékelődik a járványhelyzet nyomán, az internethasználat a mindennapok szerves részévé vált. A helyhez kötött (vezetékes és helyhez kötött vezeték nélküli) internet-előfizetések száma 2021. III. negyedév végén 3,3 millió volt, 2,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A 2021. III. negyedévi, helyhez kötött internetszolgáltatásból származó bevételváltozás meghaladta az előfizetésszám bővülését: a 40 milliárd forintos árbevétel 7,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, ennek majdnem fele kábeltévé-hálózaton szolgáltatott technológiából származott. A legdinamikusabb növekedést az optikai hálózaton szolgáltatott technológia mutatta, a 11 milliárd forintos árbevétel 19 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A vezetékesinternet-szegmens minőségi fejlődését mutatja a KSH szerint, hogy az előfizetések a fejlett hozzáférést biztosító kategóriákban (kábeles és optikai technológiák) eltolódtak a kiemelkedően gyors sebességet biztosítók irányába.

A KSH közölte: a negyedév végén a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma 1,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, és meghaladta a 3,7 milliót. A szolgáltatás 86 százaléka már digitális technológián történik.

A telefon-, internet- és televíziószolgáltatást nyújtó, kijelölt gazdasági szervezetek az előzetes adatok alapján több mint 245 milliárd forint árbevételt értek el, ennek 57 százaléka mobilszolgáltatás nyújtásából ered. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások értékesítési árbevétele 110 százalékkal 1103 milliárd forintra emelkedett a negyedévben.”

Forrás:
Egyre több mobiladatot használunk; Orient Press; 2022. január 6.
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. III. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2022. január 5.
A kiadvány HTML-ben és PDF-ben

Kriptotárcát indított a kínai jegybank

„Kína elindította a digitális jüanra építő kriptotárca pilotverzióját, így az Android és iOS rendszerű mobilokon is használható már. A kínai jegybank újabb lépése ez a saját digitális pénz fejlesztésében.

A kínai jegybank által fejlesztett e-CNY app már kedden letölthetővé vált a nagy alkalmazásboltokból. Azt azért hozzátették a leírásban, hogy jelenleg kutatás-fejlesztési szakaszban tart a projekt, így csak e-CNY-szolgáltatást nyújtó intézmények támogatásával rendelkező, kiválasztott felhasználók számára elérhető. A nagyobb belföldi bankok számára is.

Azt már korábban közölte a jegybank, hogy folytatódik a dizájnt és a használhatóság fejlesztése, és a meglévő fizetési eszközökkel való kompatibilitás biztosítása.”

Forrás:
Kriptotárcát indított a kínai jegybank; Harangi László; IT café; 2022. január 6.
Lásd még: PBC Issues Fintech Development Plan (2022 to 2025); The People’s Bank of China; 2022. január 4.
Digital Wallet; Investopedia

Adatvezérelt egészség: továbbképzés-sorozatot indított a Semmelweis Egyetem

„Szakmai továbbképzést indított gyakorló orvosok részére az Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja (EKK-EMK). Az „Adatvezérelt egészség – a mesterséges intelligencia helye a mindennapi gyógyításban” című programot azzal a céllal hívták életre, hogy bevezesse a résztvevőket a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekbe.

A programsorozat az EKK-EMK, a II. Sz. Patológiai Intézet, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és az ELTE TTK Fizikai Intézetének együttműködésében, a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg nyolc képzési helyszínen. A gyakorló orvosok részére indított akkreditált programon történő részvételért helyszíntől függően 4 illetve 8 továbbképzési pont járt.

Az előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek az EKK-EMK adatvezérelt egészség irányába mutató kutatás-fejlesztési tevékenységébe, a mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetésének jogi és kiberbiztonsági vonatkozásaiba, valamint megismertették a két népegészségügyileg kiemelt területen – a mammográfia és a vastagbélszűrés terén – elért eredményeket.

A továbbképzés egységes tematikát követett, a prezentációk között lehetőség nyílt az előadókkal megbeszélni, értelmezni az elhangzottakat.

Az adatról, az adatok jelentőségéről, a mesterséges intelligencia (MI) fogalmáról és annak az egészségügyben betöltött szerepéről dr. Szócska Miklós, az EKK dékánja, az EMK igazgatója, egyetemi tanár tartott előadást.

„A szakmai továbbképzés aktualitását adja, hogy jelenleg éppen adatvezérelt paradigmaváltás zajlik. A programsorozat alkalmain több aspektusból mutattuk be a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának lehetőségeit az egészségügyben, felvázoltunk, hogy a különböző szakterületek hogyan fognak egymással együttműködve dolgozni. Igyekeztünk eloszlatni azt a tévhitet, hogy az MI kiszorítaná az emberi munkaerőt, rávilágítva arra, hogy az lényegében az emberi tudást automatizálja és teszi jobban hozzáférhetővé. A pilot program megismertetésének további fontos célja az adatmegosztási együttműködések kiépítése volt” – mondta.

Hozzátette, lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia technológiai értékelése akár egy évtizedet is igénybe vesz majd, viszont arra már most is alkalmas, hogy a fals negatív diagnózisokat ki tudja szűrni abban a modalitásban, ahol jelenleg rendelkezésre áll. Azaz betegbiztonsági szempontból a dékán szerint érett a bevetésre.

„A pilot projekt indításakor az országos szűrőprogramok (emlőrák, vastagbélrák) kerültek fókuszba, mivel az azt végző orvosok hatalmas terhelés alatt dolgoznak. Egy olyan rendszer, amely el tudja végezni az előszűrést, hatalmas segítség lenne a számukra” – ismertette dr. Kiss András. A II. Sz. Patológiai Intézet vezetője kiemelte, a mesterséges intelligencia projekt a patológiai kapacitás hatékonyságának javítását célozza. Felhívta rá a figyelmet, hogy a döntést nem fogja kiváltani, azonban a döntéstámogatásban jelentős segítség lehet, és a későbbiekben adaptálhatóvá válik más fontos területekre is. „A gép előnye, hogy nem fárad és a tévedés kockázatát minimalizálni tudja” – fogalmazott a szakember.

A vastagbélrák-szűrés döntéstámogatásáról Kontsek Endre, a II. Sz. Patológiai Intézet PhD-hallgatója tartott előadást. Videófelvétellel szemléltetve ismertette azt az annotálási és jelölési folyamatot, amely során 16 patológus munkájának köszönhetően egy év alatt körülbelül 2300 metszet szkennelése történt meg, majd lett továbbítva az adattudósok számára, hogy feldolgozzák mesterséges intelligencia algoritmussal. A későbbiekben az MI ezeknek az adatoknak a segítségével tudja értékelni az adott metszetet.

A digitális patológia témakörébe Pesti Adrián, a II. Sz. Patológiai Intézet PhD-hallgatója vezette be a résztvevőket, a mesterséges intelligencia adatainak védelméről és a kiberbiztonságról dr. Palicz Tamás, az EMK stratégiai igazgatóhelyettese tartott előadást.

Az MI orvostudományban történő alkalmazását a gépi tanulás oldaláról megközelítve vázolta fel Olar Alex és Márkusz István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének két PhD-hallgatója.

„A mesterséges intelligencia algoritmussal lényegében hozzárendeljük a képeket a kategóriákhoz. Ezáltal előszűrést tudunk vele elvégezni” – mondta Olar Alex. Hozzátette, már sok klinika elkezdte a digitalizációt, mivel felismerték, hogy így könnyebb és gyorsabb a leletezés.

Dr. Davidovics Krisztina, az EMK szakértője az MI bevezetésének jogi vonatkozásairól tartott előadást a programsorozaton. Mint fogalmazott, jogi szabályozás szempontjából a bemutatott pilot jól kontrollálható szabályozási tesztkörnyezetként képezheti a jövőben az ilyen típusú technológiai fejlesztések alapját. Kiemelte, a mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató eszközök napi munkavégzésbe történő bekapcsolódása rendkívül fontos szabályozási kérdés.

A programsorozat 2022 tavaszán tovább folytatódik.”

Forrás:
Adatvezérelt egészség: továbbképzés-sorozatot indított az EKK-EMK; Horváth Dóra; Semmelweis Hírek; 2022. január 3.

Adatgazdasági fejlesztések és MI-alkalmazások használatának ösztönzése a kis- és középvállalkozásoknál

„A GINOP-3.2.8-20-2020-00001 azonosító számú, az „MI innovációs- és kompetenciaközpont, adatvagyon-gazdálkodási kapacitás kialakítása a hazai KKV-k számára Mesterséges Intelligencia alkalmazások ösztönzésére” elnevezésű európai uniós projekt 2021. január 1-jén indult. A projekt a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. konzorciumában, az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Költségvetése 1 milliárd forint, a projekt zárásának tervezett időpontja 2022. december 31.

A GINOP-3.2.8-20 kiemelt projekt elsődleges célja a hazai kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV-k) hatékonyságának és jövedelemtermelő képességének mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) alapú üzleti információs és kommunikációs eszközök bevonásával történő javítása, és az adatgazdasági folyamatokban történő részvételük erősítése. A projekt üzletfejlesztési és technológiai tanácsadást, képzéseket, (ön)értékelési eszközöket és fejlesztési kapacitást biztosít olyan digitálisan felkészült, az MI és az adatgazdaság iránt érdeklődő KKV-k részére, amelyek fejlődésük elősegítésére új üzleti lehetőségeket és megoldásokat keresnek. A fejlesztésekbe 150 vállalkozás bevonását tervezzük, amelyek közül 100 cég számára – a vállalkozásokkal közösen – demó alkalmazást fejlesztünk, valamint további 50 cég informatikai fejlesztésekre történő érzékenyítését valósítjuk meg.

Az európai uniós kiemelt projekt keretében megvalósul egy felmérés is, amely során a KKV-k adathasznosítási és MI szempontú áttekintése, a szektor informatikai és infrastrukturális érettségének vizsgálata, az MI- és adatkompetencia, valamint kapacitás értékelése történik meg. Az adatokra vonatkozó felmérések folyamatközpontú – folyamatbányászati – megközelítése révén megjelennek a releváns és látens adatok széleskörű hasznosításának lehetőségei, amelyek segítségével új utak jelölhetők ki az üzleti igények kielégítésére.

A projekt során azonosított, az MI- és adatalapú szolgáltatások, technológiák bevezetésében, adaptálásában érdekelt KKV-k részére komplex szervezet- és üzletfejlesztési tanácsadást nyújtunk az Akcelerátor Központokban foglalkoztatott tanácsadók segítségével. A projekt keretében a mesterséges intelligencia technológiához kapcsolódó, valamint az adattechnológiákra fókuszáló Adatgazdaság és Mesterséges Intelligencia Akcelerátor Központok kerülnek kialakításra. Ezekben a központokban zajlanak majd a fejlesztések, illetve a helyszíneken a projektbe bevont vállalkozások részére szakmai workshopokat és bemutatókat szervezünk. Az eseményeken többek között gyakorlati műhelymunkák, célzott képzések és bemutatók, illetve személyes tanácsadások lesznek elérhetők. A képzési anyagok és információk segítségével minden érintett KKV hozzájuthat azokhoz az elméleti és gyakorlati ismeretekhez, amelyek szükségesek az adott jó gyakorlat vagy demó alkalmazás saját üzleti működésbe történő bevezetéséhez, adaptálásához.

További információ kérhető:

Amennyiben a projekttel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, keressen bennünket bizalommal a ginop328@natuk.hu e-mail címen.”

Forrás:
Adatgazdasági fejlesztések és MI-alkalmazások használatának ösztönzése a kis- és középvállalkozásoknál; Digitális Jólét Program; 2022. január 3.
Lásd még: Megjelent a kitöltő program a „MI innovációs- és kompetenciaközpont, adatvagyon-gazdálkodási kapacitás kialakítása a hazai KKV-k számára Mesterséges Intelligencia alkalmazások ösztönzésére” (GINOP-3.2.8-20) felhíváshoz; eGov Hírlevél; 2020. december 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Három év alatt közel hatszorosára nőtt a mobilappon keresztüli csekkbefizetések száma

„A cégcsoport célja, hogy a csekk- és számlafizetés terén kiszolgálja a digitális érettség különböző fokain álló ügyfelek igényeit. Ennek érdekében, egyrészt a készpénzes és bankkártyás fizetési lehetőséget, illetve csekkautomatán keresztüli szolgáltatást nyújt postahelyeken és partneri fizikai pontokon. Másrészt a digitálisan érettebb ügyfélkör számára akár otthonról is intézhető, mobilapplikáción keresztüli csekkbefizetésre, valamint a Díjnet rendszerén keresztül elektronikus számlabemutatásra és fizetésre is van lehetőség. A csoport kiemelt célja a széleskörű ügyféligények kiszolgálása, és felhasználók segítése a digitális megoldásokra való átállásban, ezzel az országos digitalizációs folyamatok támogatása.

A postán történő csekkbefizetéseknél a bankkártyás fizetés aránya folyamatosan növekszik, 2021 decemberére elérte az összes befizetés 34 százalékát. A papír alapú csekkek azonban helytől függetlenül mobiltelefon keresztül is kifizethetők, akár ugyanazzal a bankkártyával. Az innovatív iCsekk megoldás segítségével az ügyfelek – az applikációt telefonjukra letöltve – a papíralapú csekkeken lévő QR-kód beolvasása után egyenlíthetik ki a közműszolgáltatói díjaikat vagy rendezhetik önkormányzati, parkolási befizetéseiket elektronikusan. Ez a QR-kódos szolgáltatás a Posta és a Díjnet közös iCsekk applikációja mellett az OTP Csoport egyes alkalmazásaiba beépülve is elérhető, és további partnerek is érdeklődnek az utóbbi, „iCsekk API”-n keresztüli csekkbefizetési megoldás iránt.

Rohamosan terjed ez a fizetési mód: az elmúlt három évben a mobilapplikációkon keresztül befizetett csekkek volumene közel hatszorosára növekedett. Az elmúlt egy évben pedig mintegy 40 százalékkal nőtt az iCsekk alkalmazás és a partneri appokba beépülő, postai csekkbefizetések összesített forgalma: így már megközelítőleg 110 milliárd forint értékben történt ilyen tranzakció, a körülbelül 11 millió darab befizetés eredményeként.

Az iCsekk egyedülálló ügyfélélményt nyújt a felhasználók számára: egy alkalmazáson belül fizethetik ki papír alapú csekkjeiket, tekinthetik meg és egyenlíthetik ki a dijnet.hu-ról átirányított elektronikus számláikat, vagy indíthatnak mobilegyenleg feltöltést – emelte ki Deé Gergely, a Díjnet vezérigazgatója és a Magyar Posta elektronikus csatornák területének vezetője. Az iCsekk applikáció népszerűségének növekedése a Díjnet ügyfeleinek körében is érzékelhető: 2021-ben 24 százalékkal több e-számlát fizettek ki elektronikusan ezen a mobilappon keresztül, mint 2020-ban.

A mobilappos használat növekedésével párhuzamosan csökken azonban az igény a 2015-től telepített gyors csekkbefizetést biztosító csekkautomaták iránt. Különösen az élelmiszerüzleteken belül működő készülékek kihasználtsága alacsony. Ezért januárban csökkenti ezen helyeken a csekkautomatáinak számát a Magyar Posta. Ugyanakkor ezen készülékek kormányablakokban, postákon, illetve nagyobb bevásárlóközpontokban továbbra is üzemelnek bankkártyás és készpénzes befizetéssel.

A Magyar Posta és a Díjnet a továbbiakban az iCsekk szolgáltatás és az e-számlafizetés fejlesztésére koncentrál, valamint további digitális megoldások bevezetését tervezi a jövőben. A társaság elkötelezett a készpénzmentes fizetési megoldások mellett, és célja, hogy digitális szolgáltatásaival kiszolgálja napjaink fokozódó digitális ügyféligényeit.”

Forrás:
Három év alatt közel hatszorosára nőtt a mobilappon keresztüli csekkbefizetések száma; Magyar Posta Zrt.; 2022. január 7.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Pszichológiai védelmi ügynökség indul Svédországban a dezinformáció ellen

„A Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni.

Svédország új kormányzati ügynökséget hozott létre, amely a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozik, különösen a külföldi kormányok, például Oroszország, Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni.

A karlsbadi központtal és solnai irodával működő 45 munkatársat foglalkoztató svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökséget egy volt diplomata, Henrik Landerholm főigazgató vezeti majd. Az ügynökség együttműködik majd a tudományos körökkel, a hadsereggel és a médiával, illetve támogatást nyújt az országon belüli régióknak, vállalatoknak és szervezeteknek.

„A cél a ‘nem megfelelő befolyások’ és más félrevezető információk azonosítása, elemzése és az azokra való reagálás. Ezek lehetnek dezinformációk, amelyek célja az ország ellenálló képességének és a lakosság védekező kedvének gyengítése, vagy az emberek felfogásának, viselkedésének és döntéseinek indokolatlan befolyásolása. A pszichológiai védelemnek meg kell erősítenie a lakosság azon képességét is, hogy felismerje a befolyásolási kampányokat és a dezinformációt, és ellenálljon azoknak. A pszichológiai védelem hozzájárul ahhoz, hogy a lakosságunkban és a társadalom egészében ellenállást és védekezési hajlandóságot teremtsünk – magyarázza honlapján az ügynökség.

Svéd tisztviselők a múltban Oroszországot, Kínát és Iránt nevezték meg a dezinformációs kampányok forrásaként, Landerholm az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozási kísérletekre mutatott rá – írja a Forbes.

A 2018-as svédországi választásokba való beavatkozással kapcsolatos aggodalmak pedig az új ügynökség létrehozásához vezettek. A svédek mintegy tíz százaléka állítólag olvassa a Szputnyik orosz hírportált, amelyet általában propagandaszolgáltatásként jellemeznek, és amely gyakran bírálja Svédország liberális hozzáállását, és Landerholm szerint célja a kormányzati szervekbe vetett bizalom destabilizálása vagy aláásása.

Eközben a Carnegie Endowment for International Peace (Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért) nemrégiben kiadott jelentése szerint Svédországban továbbra is elterjedt a dezinformáció a covidról. A legtöbbet a közösségi médiában, különösen a TikTokon, az Instagramon és a Facebookon keresztül terjesztik, és valójában nagyrészt belföldön, nem pedig nemzetközileg irányítják.

„A vírussal kapcsolatos dezinformáció Svédországban a globális ‘infodémia’ tükörképe, beleértve a külföldi szereplők (Kína, az USA, a globális elit vagy a nagyvállalati érdekek, például a nagy gyógyszergyártók) által szándékosan terjesztett ‘járványról’ szóló történeteket. Az 5G összeesküvés-elmélet némi teret nyert Svédországban, és számos esetet jelentettek szabotált antennákról. Számos dezinformációs narratíva is megjelent a betegség terjedésével, a ‘tényleges’ halálozással és a fertőzés elkerülésének stratégiáival kapcsolatban” – írja az új szolgálat.”

Forrás:
Pszichológiai védelmi ügynökség indul Svédországban a dezinformáció ellen; Computerworld; 2022. január 7.
Sweden Launches Psychological Defense Agency To Counter Disinformation; Emma Woollacott; Forbes; 2022. január 5.
Swedish Psychological Defence Agency/Myndigheten för psykologiskt försvar

Űrblokád – a jövő háborújának nyitólépése
A futurológiával foglalkozó szakemberek egy jó része ma már szinte adottságnak veszi, hogy az elkövetkező „nagy háború” (a globális hatalmi pólusok mentén pozícióikat megtartani igyekvő, illetve az újonnan helyezkedők között a kártyák újraelosztásáért induló átfogó fegyveres küzdelem) színtere részben a világűr lesz. Az elképzelések, szcenáriók (magyarul forgatókönyvek) természetesen igen változatos eseményekkel, esemény sorokkal számolnak, ám ugyanakkor körvonalazódik néhány olyan mozzanat, amelyben a jelek szerint a konfliktuskutatók kezdenek egyetérteni.

A lehetséges koncepciók sokaságának körében szép számmal találhatunk egyébként „nem tudományos” munkákat is, és ezek különösen érdekesek lehetnek. Ne értsük félre azonban a fogalmakat! A „nem tudományos” jelzővel itt nem arra szerettünk volna utalni, hogy az adott elképzelések, vázlatok, forgatókönyvek nélkülöznék a valóság tényszerű elemeit. Ebben az értelemben tehát messze nem „fikciós” írásokról van itt szó. Tulajdonképpen szépirodalmi munkákról, regényekről (illetve a terjedelmek alapján találóbb úgy fogalmaznunk: novellákról) beszélhetünk ebben az esetben, amelyek többnyire a nagy múltú science-fiction irodalom egyes formai és tartalmi építőkövei, mintái nyomán igyekeznek lehetséges jövőleírásokat kidolgozni. Érdemes megjegyezni: ez a nagyon is érdekes, megtermékenyítő, újszerű gondolatokat felszínre hozó módszertani eszköz egyre inkább polgárjogot nyer magának a nyugati világ megannyi komoly elemző műhelyében, kezdve a globális hatókörű, roppant befolyású agytrösztöktől (mint amilyen például az amerikai Brookings Institution) szakmai háttérműhelyeken át (ahol elsőként és mindenekelőtt a szintén amerikai RAND Corporationt érdemes megemlíteni), a nagy katonai képző intézményekig (ahol éppen a stratégiai gondolkodást segíti, akár az oktatásban is).

Ez a „narratíva alapú elemzés” különösen alkalmasnak látszik az ún. „foresight” területen. Tehát a jövő, egészen pontosan a több (akár sok) lehetséges jövők előrejelzésével foglalkozó kutatási ágban, ami markánsan más célokat tűz ki, és ennek megfelelően más eszközrendszert is mozgósít, mint a leginkább valószínűsíthető jövőkimenetet felvázolni akaró „forecast” (a szó szoros értelmében vett „előrejelzés”) területe. A későbbiekben szeretnénk bemutatni ennek a narratívára alapozott jövőváltozat leírásnak néhány olyan, a közelmúltban megjelent darabját, amelyek a nemzetek közötti konfliktusok, a digitalizáció, automatizálás és általában az éltechnológiák összefüggéseit vizsgálják. Ahol egyébként a kibertér – annak potenciáljával és fenyegetéseivel – ma már megkerülhetetlen főszerepet kap.Már csak azért is érdemes ezt a speciális módszertani irodalmat megismerni, mert a szerzők között többnyire nem akárkik szerepelnek: hajdani NATO főparancsnokok, nyugalmazott amerikai flotta tengernagyok fogtak (persze, többnyire értő, szépirodalmi vénával megáldott szerzőtársakkal összefogva) bele abba, hogy a jövő globális háborújának vízióját ilyen regényes formában megfogalmazzák. A legfontosabb munkák ismertetése már csak azért sem haszontalan, mert az esetek többségében fordulatos, izgalmas kötetek születtek, amelyek az ún. techno-thrillerek kedvelői számára puszta olvasmánynak sem utolsók.

A – részben kedvcsinálónak szánt bevezető sorok után – ma egy hagyományosabb elemzést szeretnénk bemutatni, amely sok társához hasonlóan a világűrnek a jövő nagy konfliktusaiban vállalt lehetséges szerepét járja körül. A tanulmány azért érdemes figyelemre, mert a minden szempontból mértékadónak tekinthető ThinkChina című elemző blogon látott napvilágot. Az online „lap” – amely a sok szempontból szabadabb, intellektuálisan mozgékonyabb Szingapúrban jelenik meg – a nagy könyvbe kívánkozó etalonja lehetne a minőségi újságírásnak. Azért beszélhetünk a ThinkChina esetében tulajdonképpen sajtótermékről, mert cikkeinek, írásainak jó része a Zaobao (teljes nevén a Lianhe Zaobao) nevű, sajnos kizárólag kínai (mandarin) nyelven publikáló tényleges szingapúri újságban megjelent írások másodközlése. Méghozzá angol nyelven – tehát a kínaiul máig nem beszélő globális közvélemény számára is elérhető módon. A Zaobao, és így a ThinkChina tehát fontos információforrás, egyben emlékeztet minket arra is, hogy mi is az az „újságírás”. Az a tevékenységnek, ahol (a megfelelő rovattípusokban, illetve a megfelelő mértékben) markánsan megjelennek ugyan az egyéni értékítéletek – ám a tények tiszteletét semmi sem írja felül. Ehhez az alapvető koncepcióhoz igazodik az elemzések szakmai mélysége, amely ma már egyre ritkább kincsnek számít a szokványos média-harsogásban. Üdítő látni, hogy még ma is akad ilyen – még ha Ázsiába is kell menni érte. A lap – természetesen – elsősorban a világ alakulása szempontjából egyre inkább meghatározó ázsiai (manapság divatos elnevezésével Ázsia-Csendes-óceáni) térségre fókuszál ugyan, ám jó általános profilú lapként részletesen beszámol a mára összenőtt glóbuszrészek szinte valamennyi fontos történéséről.

A ThinkChina egyik mostani kiadása az elemzőket világszerte, és így természetesen Ázsiában is leginkább foglalkoztató amerikai-kínai szembenállás, egy – mondjuk így – drámai és semmiképpen sem kizárható vetületét, az óriáshatalmak közötti nyílt fegyveres konfrontáció eshetőségét járja körül. Méghozzá a mostani írásunk témájául választott összefüggésben: arra keresik a szerzők a választ, hogy mi lesz (mi lehet) a szerepe a világűrnek egy ilyen hirtelen fordulat, a folyamatosan elmérgesedő helyzet végső eszkalálódása esetén? Érdekes és érdemes olvasmány azért is, mert a témát feszegető, egyre szélesedő irodalomban még nem létező új fogalmat is bevezet: ideje megismerkednünk az „űrblokád” koncepciójával, eshetőségével!

A tanulmány röviden kitér ugyan a világűr feltételezhető „elsőségére” egy lehetséges nagyhatalmi (fegyveres) konfliktus kirobbanása esetén, ám a problémának végül is egy másik, eddig még nem sokat hangoztatott vetületét igyekszik felmutatni. Annyit azonban most is érdemes leszögezni: a világűr geostratégiai, geopolitikai (és természetesen nem kevés mértékben geoökonómiai) jelentősége egy fajta közhelynek számít ma már a stratégiai elemzi körökben. Ugyanakkor a stratégia szintek mellett van a világűrnek egy olyan (katonai szaknyelven fogalmazva) hadműveleti (tehát operatív), illetve egyenesen harcászati (azaz taktikai) vetülete is, ami egyre többet foglalkoztatja a szekértőket, egyre nagyobb nyugtalanságot keltve köreikben. Itt az űrkutatás, a világűr felhasználásának egy specifikus – persze nagyon is jellemző és közismert – aspektusáról van szó: a műholdak egyre növekvő szerepéről. A műholdak, egészen pontosan a szakszerű fogalmazással élve „műhold konstellációk” (tehát azonos típusú és rendeltetésű mesterséges égitestek egész kis „nyájai”) az elmúlt évtizedekben mindennapos eszközeivé váltak az emberi társadalmak működésének. De, nem is ez a jó szó: nem egyszerűen mindennapos, de egyenesen nélkülözhetetlen részeivé váltak a modern világ emberének életében. Nélkülözhetetlenek békében – és még annál is inkább megkerülhetetlen a szerepük egy esetleges háborúban. A műholdak, azaz a rajtuk keresztül globálisan továbbított elektronikus jelek, adatok nélkül nem tudnánk pénzt kivenni egy bankautomatából, nem tudnánk kitűzni útvonalunkat egy elektronikus térképen. Egyik pillanatról a másikra működésképtelenné válna egészségügyi közellátó rendszerünk, az adózásunk, de még az időjárás viszontagságaira való felkészülésünk is. Ami (legalábbis a katonák számára) még ennél is riasztóbb eshetőség: az előrejelző műholdak nélkül észrevétlenek maradnának az ellenség közeledő atomrakétái; mesterséges égitestek nélkül lehetetlen lenne a korszerű harctéri fegyverek irányzása, vagy akár csak a csapatok mozgatása és a kommunikáció. A föld körüli pályán keringő – rendkívül sok specializált feladatra szakosodott – műholdflották tehát nem csupán eszközt és lehetőséget jelentenek – de a sérülékenység sohasem látott mértékű forrásai is. Tegyük hozzá: nem csupán arról van szó, hogy hiányuk mennyire súlyos csapást jelentene. A helyzet az, hogy a műhold amennyire fontos, valójában éppen annyira könnyen támadható is. Ennél szerencsétlenebb biztonsági konstrukciót pedig egyetlen társadalom sem nagyon tud elképzelni! A témára a jövőben bőséges terjedelemben, és vélhetően nem is ritkán térünk majd vissza, mert a modern világ egyik legégetőbb fenyegetésével állunk itt szemben. Ráadásul jól látszik ma már az is: két új keletű geopolitikai közeg, két potenciális hadszíntér fokozatos egymásra csúszásának lehetünk szemtanúi. A kibertér fenyegető árnyai ugyanis ma már a világűr doménje fölé terültek, ami nem sok jóval kecsegtet.

Van azonban egy másik, eddig még nem vizsgált problématerület, biztonsági fenyegetés is ebben a témában. A most erőre kapó „második űrkorszak” egyik szembe ötlő sajátossága, hogy míg a világűr felfedezésének és meghódításának több mint fél évszázada megindult első korszakában lényegében a nagy állami szervezetek dominálták az eszközök fejlesztését, gyártását, üzemeltetését egyaránt, addig a mostani második menetben a magánszektor nem csupán partner, de több területen egyenesen vezető szerepet követel magának. Az űrkutatásba és űrkiaknázásba beszálló magántőke egyik illusztris alakja az amerikai Elon Musk, aki 2002-ben alapította meg SpaceX nevű űrkutatási vállalatát. A jó ideig inkább erőt gyűjtő cég 2014-ben hirdette meg műholdprogramját. Az eredeti elképzelések szerint a 2010-es évtized végéig összesen 12000 mesterséges égitestet terveztek pályára állítani. Az új műhold konstelláció egy nagysebességű globális internet hálózat üzemeltetését szolgálta volna. A fellövések tényleges száma ugyan jócskán elmaradt az eredeti tervektől, ám a SpaceX jelenleg így is közel 1900 műholdat állított eddig föld körüli pályára. Az összehasonlítás végett: ez a szám az 1957 óta felbocsátott, és máig az űrben keringő mesterséges égitest mennyiség felét teszi ki. Az eszközök egyébként közel 20 állam távközlési igényeit elégítik ki. Musk ugyanakkor menet közben még meg is sokszorozta eredeti terveit: az elkövetkező néhány évben összesen 42000 műholdat kívánnak föld körüli pályára állítani és működtetni. Ami nagyságrendi ugrást jelentene a keringő égitestek számában.

Ezzel az egy felől lélegzetelállító ütemű fejlesztéssel azonban van egy „kis gond”. A föld közeli égi rétegek, a távközlési műholdak szokványos keringési pályájának övezete bármennyire is végtelennek tűnik, valójában nagyon is zsúfolt terület. Az ilyen tömegben keringő mesterséges szerkezetek rendkívüli módon megnövelik a véletlen balesetek (ütközések) valószínűségét. Figyelmeztető jel erre: tavaly decemberben, a kínai hatóságok közlése, sőt hivatalos panasza szerint, az amerikai milliárdos vállalkozó Starlink rendszeréhez tartozó műholdak veszélyesen megközelítették a kínai űrállomást, komolyan fenyegetve az ott dolgozó űrhajósok biztonságát is. De, a véletlen balesetek – nagyon is valós – veszélyénél jóval többről van itt szó.

Kínai tudományos szakértők megfogalmazták azt az eshetőséget: a SpaceX cég hatalmas műhold konstellációja, szinte észrevétlenül építhet ki egyfajta „űrblokádot”, ha a helyzet –és az Egyesült Államok céljai – éppen úgy diktálják. A helyzet ugyanis az, hogy az amerikai Starlink rendszer hatalmas számú űregysége lényegében egy állandó övként veszi majd körül bolygónkat. Az amerikai – ráadásul magán tulajdonban levő, tehát a nemzetközi szerződések által nem korlátozott – 42000 műhold olyan sűrűségben kering a föld közeli pályákon, hogy más országok rakéta indításaihoz elengedhetetlen lesz az egyeztetés Musk vállalatával. Máskülönben mondjuk, egy indiai hordozó eszköz könnyen ütközhet valamelyik Starlink szatelittel. Kína, a feltörekvő, és roppant ambiciózus űrprogramot építő szuperhatalom tehát, nagyon záros határidőn belül, csak úgy és akkor tud majd űreszközöket fellőni, ha és ahogy Elon Muskkal, egy amerikai magánzóval erre sikerül megegyezni. Ami egy potenciális (kínai megfogalmazás szerint: reménybeli) világhatalom esetében nyilvánvalóan abszurdum lenne. A kérdés egyébként rávilágít a világűr kiaknázásának egyik égető problémájára: a témakör, jogi értelemben, valójában alig szabályozott, és a meglévő nemzetközi egyezmények (például az 1967-es világűr egyezmény) rendelkezéseinek kikényszeríthetősége is kérdéses egy magán vállalkozással szemben.

A helyzet potenciális fenyegetését egyébként nem csupán Kína érzi. Az ESA, az Európai Űrkutatási Ügynökség vezetője, Josef Aschbacher tavaly év végén fújta meg a riadót, amikor felhívta az európai kormányok figyelmét, hogy Musk pillanatokon belül magához vonja a nemzetközi szabályalkotás folyamatát a világűrben. Az új technológiák terén lassan globális szabályozó szuperhatalommá emelkedő EU-nak (amelynek a tényleges materiális versenyfutásban a versenytársakhoz képest korlátozottabbak az erőforrásai) ez a kivívott pozíciók feladását jelentené. A nemzetközi szabályozás és igazgatás (azaz a technológia világában sokat emlegetett „regulation” és „governance”) kulcsfontosságú terület. Ráadásul, amit szolgál az húsba vágó: valójában hatalmi kérdés. Előttünk áll tehát – itt is – a pőre valóság: az a geopolitikai játszma, amelyben több óriás (az USA és Kína) vetélkedik egymással, és több nagy-közepessel (Oroszországgal, Indiával, az EU-val), hogy a középhatalmi ambíciókat dédelgetőkről (pl. Irán, Törökország, Japán) ne is beszéljünk.
In a US-China war, will the first blow be struck in space?; Han Jong Hong; ThinkChina/Zaobao; 2021. december 31.
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája.

Szakirodalom

A közszolgálati pragmatika vizsgálata az Egyesült Nemzetek Szervezetének Személyzeti Rendtartása és Szabályzata alapján – Kitekintéssel a közszolgálat főbb európai rendszereire

„Doktori értekezésemmel egy olyan összehasonlító jogi munkát szeretnék közreadni, amely alkalmat kínál arra, hogy a nemzetközi szervezetek – és különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) – önálló alapokon nyugvó belső foglalkoztatási jogát összevethessük az államok közszolgálati jogával. Azzal a céllal végeztem el kutatásomat, hogy a tisztviselők jogállásának bemutatásával, az általánosan érvényesülő jogok és kötelezettségek vizsgálatával megtaláljam a tisztviselői jogviszonyok elidegeníthetetlen, sajátos azonosító jegyeit.
Sok bizonytalanság övezi a közszolgálat, a közszolgálati alkalmazott vagy a köztisztviselő fogalmakat, mivel a jogrendszerek eltérnek abban, hogy fogalmilag pontosan mit is értünk az egyes kifejezések alatt, illetőleg pontosan milyen személyi kör is tartozik az egyes elnevezésekhez. Ilyen téren az ENSZ úgy működik, mint bármely állami közszolgálat, a maga teljes dogmatikai rendszerével, jogforrási összességével, szankció- és felelősségrendszerével, illetve önálló igazságszolgáltatási szervezetével.
A működési keretek hasonlósága lehetőséget ad arra, hogy az egymástól még olyan távolinak tűnő nemzetközi- és nemzeti közszolgálatokat a kutató összevesse, a bennük kialakult jó gyakorlatokat kiemelje, a hátrányos vagy hiányos szabályozások javítására pedig módosító javaslatokat tegyen…”

Forrás:
A közszolgálati pragmatika vizsgálata az Egyesült Nemzetek Szervezetének Személyzeti Rendtartása és Szabályzata alapján – Kitekintéssel a közszolgálat főbb európai rendszereire; Hrecska-Kovács Renáta; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-I-31 10:00, helye: Miskolci Egyetem Állam -és Jogtudományi Kar Eperjes Terem és online a https://meet.google.com/kmp-wbzx-akv linken

Blokkláncon a jövőnk | 2. rész: decentralizált pénzügyek, NFT-k, tokenek, okos szerződések

„A kétrészes cikk második részében az Ethereum 2.0, a hibrid okos szerződések, a decentralizált pénzügyek (DeFi), a digitális jogkezelés és az NFT-k kerülnek terítékre. A cikk első része itt érhető el.
A cikk szerzője a digitális innovációval és termékfejlesztéssel foglalkozó Canecom alapítója, Kubatov Márk.

Hogyan oldhatja meg az Ethereum 2.0 a jelenlegi kihívásokat?

Az Ethereum 2.0, más néven „Serenity” vagy Eth2 az Ethereum blokklánc frissítése, upgrade-je. Célja, hogy növelje az Ethereum hálózat sebességét, hatékonyságát és skálázhatóságát azért, hogy a hálózat több tranzakciót tudjon feldolgozni, hogy csökkentse a szűk keresztmetszeteket.

Legfontosabb kiemelni, hogy az Ethereum 1.0 a cikk első részében már tárgyalt Proof-of-Work (PoW) konszenzusos mechanizmust használja, amelyet az Ethereum 2.0 Proof-of-Stake (PoS) mechanizmusra vált. A PoS mechanizmus fő előnye, hogy sokkal energiatakarékosabb, mint a PoW módszer, tekintve, hogy leválasztja az energiaigényes számítógépes feldolgozást a konszenzusos algoritmustól. Ez azt is jelenti egyben, hogy sokkal kevesebb számítási teljesítményre van szükség a blokklánc biztosításához.

• PoW (Proof-of-Work): a bányászok saját gépeik feldolgozási teljesítményét használják bonyolult kriptográfiai feladatok megoldására és új tranzakciók ellenőrzésére. Az első bányász, aki megold egy kriptográfiai feladatot, új tranzakciót ad hozzá a blokkláncot alkotó összes tranzakció nyilvántartásához. Ezt követően nyeri el a bányász a hálózat natív kriptovalutáját. Ez a folyamat rendkívül energiaigényes lehet.
• PoS (Proof-of-Stake): a “tét” igazolása annyiban különbözik, hogy a bányászok helyett a felhasználók tehetik meg tétjeiket a hálózat natív kriptovalutájában és ők válnak “validátorrá”. A validátorok ellenőrzik a tranzakciókat, biztosítják, hogy a hálózat ne dolgozzon fel csalárd tranzakciókat, és ők a “kiválasztottak”, akik egy blokkot javasolnak annak alapján, hogy mekkora kriptográfiai tétet tettek meg, és mennyi ideig tartották a tétet.

Más validátorok is tanúsítják, hogy láttak egy blokkot, és ha elegendő igazolás van, egy blokk hozzáadható a blokklánchoz. A validátorok jutalomban részesülnek a sikeres blokkjavaslatért. Ezt a folyamatot “forging”-nak vagy “minting”-nek is nevezik.

Az Ethereum 2.0 ígérete akár 100 000 tranzakció másodpercenként, szemben az Ethereum 1.0 30 tranzakció/másodperc korlátjával. Ez a növekedés ú.n. shard láncok bevezetésével érhető el. A jelenlegi Ethereum-felépítés egy blokkláncot tartalmaz, amely egyetlen láncból áll, egymást követő blokkokkal, ami torlódást és késéseket okoz.

A shard láncok bevezetését követően a második fázisban ez a blokklánc 64 “szigetre” lesz felosztva. Így létre lehet hozni majd párhuzamos láncokat az egymást sorban követő blokkok helyett, amellyel nemcsak felgyorsítható a hálózat, hanem sokkal könnyebbé válik a skálázhatósága is. Az Ethereum 2.0 legalább 16 384 validátort igényel majd, így sokkal decentralizáltabb és biztonságosabb lesz.

Ha az ETH2 upgrade oldalára kattintasz, láthatod, hogy mindez több szakaszban történik meg néhány év leforgása alatt.

Bevezetési szakaszok:

• Beacon Chain: bevezeti a Proof-of-Stake mechanizmust és lerakja az alapokat – már élesben van.
• Összeolvadás: a Mainnet Ethereum „egyesül” a Beacon Chain-nel, amely lehetővé teszi a teljes hálózatra a tétek megtételét, és jelzi az energiaigényes bányászat végét – várhatóan 2022 első, vagy második negyedévében.
• Shard láncok: a szigetszerűen kialakuló (shard) láncok bővítik az Ethereum tranzakciók feldolgozási és az adattárolási kapacitásait. Ezek a szigetek idővel több funkciót kapnak majd, szintén több fázisban – valamikor 2022 végén.

Én személy szerint nagy reményeket fűzök az Eth2-höz, és nagyon örülök, hogy a szektor legjobb tanácsadói és elméi közül néhányan részt vesznek ebben az átalakulásban.

A hibrid okos szerződések ötlete

Hadd idézzem közvetlenül a vonatkozó Ethereum cikket:
„Az „okos szerződés” egyszerűen egy program, amely az (Ethereum) blokkláncon fut. Ez egy kód (a funkciói) és adatok (az állapota) gyűjteménye, amely az Ethereum blokklánc egy adott címén található. Az okos szerződések az Ethereum-fiókok egy fajtája. Ez azt jelenti, hogy van egyenlegük, és küldhetnek tranzakciókat a hálózaton keresztül. Azonban nem egy felhasználó vezérli őket, hanem a hálózatra vannak telepítve, és a programozásuk szerint futnak. A felhasználói fiókok egy okos szerződéssel akkor léphetnek interakcióba, ha olyan tranzakciót küldenek be, amely az okos szerződésben definiált funkciót hajt végre. Az okos szerződések meghatározhatnak szabályokat, mint egy normál szerződés, és automatikusan érvényesíthetik azokat a kódon keresztül. Az okos szerződések alapértelmezés szerint nem törölhetők, és a velük való interakció visszafordíthatatlan.”

Ez kissé szárazon hangzik, de lényegében ez a szerződések és megállapodások automatizálásának új és okos módja, amely lehetővé teszi, hogy automatikusan végrehajtsák azokat, amikor a konszenzus szerint a feltételek teljesültek.

Egyszerű koncepció, de a felhasználási lehetőségek száma végtelen. Például olyan fizetési rendszerek engedélyezése, amelyek a munka befejeztével felszabadítanak pénzeszközöket, vagy az áru tulajdonjogának átruházása, ha a fizetés megtörtént.

Azonban, ahogy megtanultuk, a mögöttes blokkláncok elszigetelt hálózatokon futnak, így nincs alapértelmezett beépített kapcsolatuk a külvilággal. E külső kapcsolat nélkül az okos szerződések nem tudnak kommunikálni a külvilággal és így megbizonyosodni arról, hogy a valódi világban az esemény valóban megtörtént-e.

Az internetelérés nélküli számítógépekhez hasonlóan az okos szerződések használhatósága is korlátozott, így a következő lépés a programozható okos szerződések megteremtése, amelyek a való világ adataival és hagyományos rendszerekkel kapcsolódnak össze a blokkláncon kívül az okos szerződéses logikában használható inputok és outputok bővítése érdekében.

Ezek a hibrid okos szerződések egy – orákulumnak hívott – biztonságos köztes szoftvert használnak a láncon belüli kód és a láncon kívüli infrastruktúra kombinálására, mellyel több iparágban és felhasználási esetben kiváló, kriptográfiai igazságon alapuló digitális megállapodások hozhatók létre.

Ha felkeltettem érdeklődésed, javaslom olvasd el ezt a cikket a Chainlinkről.

Decentralizált pénzügyek (DeFi)

A globális gazdaság ma olyan rendszerekre épül, amelyek nagy tőkét bíznak a központosított pénzintézetekre. Ez nemcsak megnehezíti az új felhasználók számára a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést és a részvételt, hanem korlátozza a fejlesztők lehetőségeit is, hogy új pénzügyi termékeket könnyen hozzanak létre. Ez nem igazán egészséges és tápláló talaj – magas a belépési korlát, fontos kód fut örökölt monolitikus rendszereken, ami kockázatot jelent minden résztvevő számára.

Ugyanakkor, erős a nyílt forráskódú mozgalom és a nyilvános blokklánc-infrastruktúra lehetőséget teremt arra, hogy bárki, aki internetkapcsolattal rendelkezik hozzáférhessen egy globális, decentralizált és peer-to-peer pénzügyi rendszerhez szükségtelenné téve, hogy nagy értékű eszközeinket közvetítőre kelljen bízni.

Ez a Decentralizált Pénzügyek, vagy „DeFi”, az engedély nélküli és átlátható pénzügyi szolgáltatások blokklánc-alapú ökoszisztémája. A DeFi lehet az egyik legjelentősebb előrelépés, amelyet a blokkláncok, okos szerződések és orákulumok tettek lehetővé.

A DeFi lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a hagyományos pénzügyekben ismerthez ténylegesen hasonló pénzügyi alkalmazásokhoz férhessenek hozzá, de központosított közvetítő bevonása nélkül. A DeFi-alkalmazások kódja bárki számára hozzáférhető auditálás céljára. Ez sokkal nagyobb bizalmat ad a pénzügyi megállapodásokra nézve és hogy azok pontosan az eredeti szándék szerint kerülnek teljesítésre.

Digitális jogkezelés (tokenek)

A digitális világban nagyon sok szerzői joggal védett mű kalóz példány, mert halálosan egyszerűen másolható. Elég, ha jobb gombbal kattintunk, és a „Mentés másként” elemet választjuk, vagy felkeresünk egy Torrent oldalt, és megnyomjuk a Letöltés gombot. Ennek eredményeként egyetlen hatóság sem tudja biztosítani, hogy az alkotók ne szenvedjenek veszteséget.

A blokklánc alapú digitális jogkezelés magas szintű és hiteles megoldás lehet a tartalomvédelem és a jogsértések feltételes nyomonkövethetőségére.

Blokklánc alapú tokenizált okos szerződéseket használnak a hálózatokon található specifikus digitális tokenek létrehozására, nyomon követésére és a tokenekhez tulajdonjogok hozzárendelésére. Egy ilyen szerződés funkciókat tud az általa kibocsátott tokenekbe kódolni, és így olyan szolgáltatásokat nyújtani a felhasználóknak, mint pl.

• közmű/biztosítás egy dApp-ban (közüzemi token),
• szavazati arány egy eljárásban (kormányzati token),
• részvény egy vállalatban (értéket megtestesítő token),
• egy egyedi valós vagy digitális eszköz tulajdonjogára vonatkozó igény (NFT = Non-Fungible Token, nem helyettesíthető token).

Például a FIL token a Filecoin decentralizált tárhely szolgáltatásainak fizetésére szolgál, a COMP token pedig lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy részt vegyenek a Compound protokoll irányításában.

Játék és NFT-k

Az egyik legismertebb elektronikus játékfejlesztő társaság, az Electronic Arts (EA) azt mondta befektetőinek, hogy a gyűjthető NFT-k „iparágunk jövőjének fontos részét képezik”. Andrew Wilson vezérigazgató a befektetőknek szóló jelentésében a FIFA-t emelte ki példaként.

A futballjáték-sorozat az “Ultimate Team” módban már „kártyacsomagokat” használ a játékosok „gyűjtésére”, de a játékosok „több digitális élményre vágynak a játékon kívül – e-sportra, NFT-kre, szélesebb sportfogyasztásra, és azt akarják, hogy gyorsan, nagyon gyorsan lépjünk”.

Ezt bizonyítja valamelyest az a tény, hogy például a francia Sorare cég, amely nem helyettesíthető tokenek (NFT) formájában értékesít labdarúgó kereskedési kártyákat, a közelmúltban 680 millió dollár befektetést kapott.

Az NFT a nem-helyettesíthető token rövidítése, ami röviden azt jelenti, hogy egyedi és nem cserélhető. Például a dollár helyettesíthető, cserélj el egy dollárt egy másikra és pont ugyanott leszel. Ugyanakkor, a Mona Lisa nem-helyettesíthető, csak egy Mona Lisa van, és az nem cserélhető. Az NFT szinte bármi lehet, ami digitális (festmények, zene, akár egy CT felvétel emberi agyról, stb.), de jelenleg a legtöbb izgalom a technológia digitális művészeti alkotások kereskedelmében való felhasználása körül tapasztalható.

Ha szeretnél néhány igen nevetséges példát látni, nézd meg ezt a Verge cikket.

Tudjuk, hogy nem csak a műgyűjtők, de a játékokat szerető emberek is szívesen gyűjtenek dolgokat – az NFT-k ezt lehetővé teszik. A régi szép időkben gyűjthettünk Pokémon kártyákat, és még ha az eredeti gyártó úgy döntött is, hogy leállítja az egész sorozatot, akkor is megőrizhetted őket, az értéket megtarthattad, vagy akár profitot is szerezhettél, amikor később eladtad őket. A teljesen digitális játékok eddig nem nyújtottak hasonló élményt, de képzeld el, ha vásárolhatnál egy igazán különleges fegyvert vagy pajzsot, és megtarthatnád azt NFT-ként!

A Play-to-earn az új, kialakulóban lévő paradigma, amely a játékokban lévő elemekből és digitális áruk egyéb formáiból NFT-k, kripto és más blokklánchoz kapcsolódó technológiák segítségével előállított valós érték létrehozásán alapul. Ez segíthet annak az örökké keresett metaverzumnak a megalapozásában, amelyet ma oly sok cég szeretne létrehozni.

Zuckerberg szerint a metaverzumban a virtuális ruhák piaca is akár milliárd dolláros ötletté válhat.

Szerintem elkerülhetetlenül jön az NFT-játék boom. Az igazi kérdés most az, hogy mekkorát tud növekedni a piac az olyan nagy platform cégek nélkül, mint az Apple, a Google vagy a Valve.

Zárszó

Ha idáig eljutottál, BRAVO! Igazi hős vagy! Nagyon szeretném hallani véleményed, a legbátrabb ötleteid és a legnevetségesebb dolgokat, amiket a blokklánccal kapcsolatban hallottál, ezért kérlek, keress meg e-mailben, és kezdjünk beszélgetni!
A cikk első része itt olvasható.”

Forrás:
Blokkláncon a jövőnk | 2. rész: decentralizált pénzügyek, NFT-k, tokenek, okos szerződések; Kubatov Márk; FinTechZone; 2021. december 28.
A cikk első része: Egy új korszak hajnala: blokkláncon a jövőnk | 1. rész: Az alapok; eGov Hírlevél
(A két cikk számos további olvasnivalót sorol fel a témában.)

Szociális statisztikai évkönyv, 2020

„2020-ban a biztosításhoz kötött családtámogatási ellátások reálértéke tovább emelkedett. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülők közül a nevelőszülőknél élők aránya 2020-ban átlépte a 70%-ot. A települési támogatásban részesítettek száma elérte a 800 ezer főt. A szociális étkeztetésben részesülők négyötöde 65 éves és annál idősebb volt. A nyugdíjak és egyéb ellátások egy főre jutó átlagos összege a nettó átlagkereset felét tette ki. Az ellátásban részesülők nyolctizede öregségi nyugdíjas volt.”

Forrás:
Szociális statisztikai évkönyv, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. december 20.
Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum

Törvények, rendeletek

718/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsításról

„1. § E rendelet alkalmazásában

b) hadiipari IKT-termék: a haditechnikai termékek gyártásának és haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvény szerinti hadiipari tevékenységhez kapcsolódó IKT-termék,

c) hadiipari IKT-folyamat: a haditechnikai termékek gyártásának és haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvény szerinti hadiipari tevékenységhez kapcsolódó IKT-folyamat,

d) hadiipari IKT-szolgáltatás: a haditechnikai termékek gyártásának és haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvény szerinti hadiipari tevékenységhez kapcsolódó IKT-szolgáltatás,

e) megbízhatósági szint: az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 21. pontja szerinti fogalom, amelynek követelményét és feltételeit az IKT-termék, IKT-szolgáltatás vagy IKT-folyamat vonatkozásában az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer határozza meg „alap”, „jelentős” vagy „magas” szintűként,

f) sebezhetőség: a hadiipari IKT-termék, hadiipari IKT-szolgáltatás vagy hadiipari IKT-folyamat olyan része vagy tulajdonsága, amelyen keresztül valamely kiberfenyegetés megvalósulhat, és

g) uniós megfelelőségi nyilatkozat: „alap” megbízhatósági szint esetében a gyártó megfelelőségi önértékelés keretében kiállított írásbeli nyilatkozata és felelősségvállalása, hogy a hadiipari IKT-termék, hadiipari IKT-szolgáltatás vagy hadiipari IKT-folyamat megfelel a vonatkozó uniós tanúsítási rendszer által előírt követelményeknek.

2. A tanúsító hatóság

2. § A Kormány az Ibtv. 22/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok ellátására tanúsító hatóságként a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot (a továbbiakban: tanúsító hatóság) jelöli ki.

3. § A tanúsító hatóság tanúsításfelügyeleti tevékenységet kizárólag valamely európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer hatálya alá tartozó hadiipari IKT-termék, hadiipari IKT-szolgáltatás vagy hadiipari IKT-folyamat vonatkozásában végez. A tanúsító hatóság hatásköre a Magyarországon letelepedett gyártó, illetve megfelelőségértékelő szervezet tevékenységére terjed ki.

3. A tanúsító hatóság feladatai

4. § A tanúsító hatóság

a) tanúsításfelügyeleti tevékenysége keretében végzi

aa) a megfelelőségi önértékelést végző szervezetek nyilvántartásba vételét,

ab) a megfelelőségértékelő szervezetek nyilvántartásba vételét,

ad) a piacfelügyeleti hatósági feladatokat,

ae) az eseménykezelő központ bevonásával a hadiipari IKT-termékkel, hadiipari IKT-szolgáltatással vagy hadiipari IKT-folyamattal kapcsolatosan bejelentett sebezhetőséggel összefüggő feladatokat,

b) részt vesz az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt kölcsönös felülvizsgálati eljárásokban, valamint

c) az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben tanúsítványt bocsát ki, és ehhez kapcsolódóan részt vesz a vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer rendelkezései szerint a kölcsönös értékelési mechanizmusban.

4. A megfelelőségi önértékelés

5. § (1) Ha egy tanúsítási rendszer lehetővé teszi, illetve uniós vagy hazai jogszabály kötelezővé teszi „alap” megbízhatósági szint esetében a megfelelőségi önértékelést, a gyártó – ha a hadiipari IKT-termék, hadiipari IKT-szolgáltatás vagy hadiipari IKT-folyamat megfelel a tanúsítási rendszerben foglalt követelményeknek – uniós megfelelőségi nyilatkozatot állíthat ki…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 232. szám; 2021. december 20.; 10943-10952. o. (PDF)