Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Magyarország stratégiája a mostani évtizedre
Tárgyszavak: geopolitika, geostratégia, Magyarország, nemzeti stratégia, Orbán Balázs
Elkészült az új kormányzati ICT-stratégia – mit tartalmaz a Nemzeti Digitális Állampolgárság program?
Tárgyszavak: Magyarország, Nemzeti Digitális Állampolgárság Program

Közigazgatás, politika, jog

Ha nincs változás, akkor 2023-ban 60 milliárd forintnál is nagyobb adósságot halmozhatnak fel a kórházak
Tárgyszavak: kórházi adósságállomány, Magyarország

Európai Unió

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország stratégiája a mostani évtizedre

„ A miniszterelnök által zárt körben vázolt stratégiát Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója foglalta írásba.

Átfogó előadásban vázolta fel az előttünk álló évtized kihívásait és lehetőségeit Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepek előtt, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A zárt körű eseményen elhangzott beszéd főbb megállapításait Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában.

Mára egyértelművé vált, hogy a következő évtizedben a Magyarország előtt álló legnagyobb stratégiai kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el. Ennek a feladványnak a megoldása már önmagában nagy kihívás, és nem is minden országnak sikerült a felzárkózás. A szakirodalom számos jó példát ismer, de akadnak szép számmal olyan országok, amelyek elbuktak ebbéli erőfeszítéseikben. Ráadásul olyan esetre nincs példa, hogy stagnálás vagy megrekedés után, többszöri próbálkozásra sikerült egy országnak kitörnie.

Tehát ez olyan feladat, amelyet Magyarországnak menetből kell teljesítenie, különben a kitörés feltételei elpárolognak, az időablak bezárul. További nehézségeket – vagy éppen lehetőséget – jelent hazánknak, hogy mindezt a fejlődési pályát egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia. Az új rend kontúrjai még csak most alakulnak, de egy dolog bizonyos: ha visszaáll a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, akkor az a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesésével, ennek következményeként pedig akár Magyarország eljelentéktelenedésével fenyeget. Mindez alapvető kihívás elé állítja az intenzív felzárkózó pályára álló hazánkat.

A fenti, kétkomponensű problémára jelenthet választ az összekapcsoltságon alapuló modell, amely Magyarország felzárkózási stratégiájaként szolgál már most is. Lássuk, mit is jelent ez!

A globalizáció neoliberális modellje kifulladt

A jelenlegi globalizációs modell a Szovjetunió bukása után jött létre. Alapja egy unipoláris, az Egyesült Államok vezette világrend volt, amely alapvetően neoliberális elvek mentén szervezte meg magát. Ennek lényege, hogy a piaci szereplők spontán, saját belátásuk szerint, állami ellenőrzéstől mentesen létesíthettek üzleti kapcsolatokat a világ bármelyik pontjával. A modell megértéséhez érdemes a hálózattudományhoz fordulni. Ebből a szempontból vizsgálva egy decentralizált, hierarchiától mentes globalizációs modellt látunk magunk előtt. Ám ennek is megvoltak a maga hátulütői.

A szabályozatlanság, az állami kontroll hiánya kiiktatta azokat a biztonsági mechanizmusokat, amelyek képesek csillapítani az esetleges káros hatásokat. Innen érthető meg a 2008-as gazdasági válság jelentősége is: gyors terjedése és drasztikussága épp annak volt a következménye, hogy erős állam híján nem volt olyan szereplő, amely képes lett volna enyhíteni a tüneteket, esetleg megszüntetni az okokat. Emellett a neoliberális doktrína az ipari termelés helyett a szolgáltatói szektor fontosságát, illetve a profitabilitást helyezte a középpontba. Így egy-két évtized alatt leépült számos nyugati ország hagyományosan fejlett ipari kapacitása. Ez ütött vissza 2008-ban: az ipar nélkül maradó nyugati, főleg európai hatalmak jobban megérezték a válságot, az ázsiai országok – azon belül is főleg Kína – pedig megerősödtek.

Ennek ellenére 2008-ban még kevesen ismerték fel, hogy a neoliberális gazdasági és politikai világrend jutott válságba, és sokan úgy vélték: ez is csak egy a nyugati típusú berendezkedés időszakos gazdasági visszaesései közül. A magyar jobboldal viszont már akkor is úgy látta, hogy többről van szó: az egész világrend átalakul. A 2010-es évek eseményei, a migráció, a brexit, illetve Donald Trump győzelme megmutatták, hogy a neoliberális világrend nem működik olyan jól, mint korábban, ezért egyre inkább veszít legitimációjából. A 2020-as évben kirobbanó világjárvány pedig ismét napfényre hozta a neoliberális világrend sérülékenységét. A pontot az i-re a 2022-ben kitörő ukrán–orosz háború tette fel, amely egyértelművé tette, a jelenlegi nyugatközpontúság nem tartható fenn, mivel a Nyugat kihívói megerősödtek, nem kis részben épp a liberalizált kereskedelem és gazdaság miatt.

A Nyugat válasza: tömbösödés

A világrend válságára adott válaszként – azért, hogy dominanciáját legalább részlegesen megőrizze – a továbbra is az USA által vezetett Nyugat fokozott ütemben szakítja meg, gyengíti vagy vonja ellenőrzés alá kapcsolatait. Ezt nevezik nyugati terminológiával decouplingnak, azaz szétkapcsolásnak. Úgy tűnik, ismét létrejönnek a hidegháború idején megismert nemzetközi blokkok. Az így kialakuló világrend hálózatelméleti szempontból egymás mellett létező, hierarchikus hálózatok rendszereként írható le. Egy ilyen felállásban minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer a tömbök vezető államain keresztül zajlik. Ezek képezik a blokkok centrumát, az egyes, a centrumok alá tartozó, csomópontként értelmezett országoknak pedig csak a periféria szerepe jut.

Ez a teljes Európai Unió, de különösen annak perifériaállamai számára kifejezetten rossz hír, mert egy ilyen rendszerben a központ nemcsak a blokkok feletti kapcsolatokat képes ellenőrizni, hanem magához vonzza az erőforrások elosztásának feladatát is. Ráadásul így a javak ellátási láncában fellépő bármiféle zavar legelőször és legdrasztikusabban a periféria országaiban jelentkezik – s közben ezen országoknak semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésükre, hogy változtassanak a helyzeten.

Magyarországnak ki kell maradnia a blokkosodásból

Hazánknak kifejezetten rossz tapasztalatai vannak a blokkosodással, ez a jelenség ugyanis eddig mindig egyet jelentett az eljelentéktelenedéssel. Így volt ez a török hódoltság alatt, amikor a keresztény és az iszlám világ ütközőzónája voltunk, később a Habsburg Birodalom idején, amikor a birodalom iparosodott régiói alá voltunk vetve, majd a Szovjetunió uralta keleti blokkban is partvonalra szorultunk.

Nem csak történelmi példák sora igazolja, hogy Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás. A probléma megértéséhez érdemes ismét a hálózatkutatás eredményei felé fordulnunk. Egy ilyen felállásban a legjobb olvasatban is az történik, hogy az egyes országoknak központot kell választaniuk, és a kapcsolódásuk kizárólagos kapcsolat. Azaz hazánk szükségképpen alárendelt szerepbe kényszerülne, ami épp abban jelentene gátat, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok sorából. Ezért a magyar felzárkózási stratégia nulladik lépése egy olyan országspecifikus globalizációs logika kidolgozása, amelyben felülírja a negatív hatásokat. Az összekapcsolt gazdaságra épülő modell kínál megoldást erre a problémára. Nem decouplingra, hanem connectivityre, azaz nem szét-, hanem összekapcsolásra van szükség. A kapcsolatok szétvágása helyett az összeköttetések fokozása az érdekünk, ugyanis ez következik Magyarország történelméből, földrajzi helyzetéből és kulturális adottságaiból. Nem véletlen, hogy olyan gondolkodók, mint Széchenyi István vagy Teleki Pál, a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták felemelkedésünk kulcsát. Minden, ami ezzel ellentétes, számottevő problémát okoz nekünk. Ilyen a háború és a gazdasági szankciók is, mert járhatatlanná teszik a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi útvonalakat. Ebből következik az is, hogy megnőtt a Balkánon keresztül vezető, nekünk déli, valójában az egyetlen nyitva maradt kelet–nyugati útvonal, illetve az annak mentén fekvő országok stratégiai jelentősége Magyarországtól Törökországon át egészen Üzbegisztánig.

Az összekapcsolt gazdaság mint felzárkózási stratégia

Az eddig felvázoltak alapján megállapítható, milyen problémákat szükséges megoldania egy magyar stratégiának: el kell kerülni, hogy hazánk egy nagy nemzetközi blokk perifériája legyen; el kell kerülni, hogy a korábbi, spontán piaci folyamatokra alapuló szabadkereskedelmi modell anomáliái visszatérjenek; meg kell oldani az ellátási láncok sérülékenységének az enyhítését; ezzel együtt el kell érni, hogy Magyarország csatlakozzon a gazdaságilag fejlett országok köréhez.

Az összekapcsolt gazdasági modell előnye, hogy egyszerre képes kezelni a fenti problémákat, ráadásul az alkalmazása egybeesik Magyarország gazdasági érdekeivel és geopolitikai céljaival. Egyben alternatívát kínál mind a neoliberális, mind a nemzetközi blokkokon alapuló globalizációs modellel szemben. Az összekötöttségen alapuló modell lényege, hogy a hálózatként felfogott nemzetközi rendszerben egy országnak arra kell törekednie, hogy minél több ponton kapcsolódjon más országokhoz és piaci szereplőkhöz. A kapcsolódások jellege túlmutat a gazdasági szempontokon. Idetartoznak a kereskedelmi, az infrastrukturális kapcsolatok, a beruházások és a tudástranszfer, valamint a nyilvános diplomáciai kapcsolatok.

Egy ilyen modellben nem kell tartani a marginalizálódás veszélyeitől, hiszen egy állam maga is kialakíthat kapcsolatokat egy másik gazdasági szereplővel, a kezdeményezések nem csak a hierarchia csúcsán lévő blokkvezetők felől érkezhetnek. Az állam egyúttal kontrollt is gyakorol a kapcsolatok felett. Így egy összekapcsoltságon alapuló gazdasági modell növeli az ország ellenálló képességét; növeli a befektetések megtérülési rátáját és általában a gazdaság termelékenységét; támogatja a klaszterek létrejöttét; valamint kifejezetten alkalmas kitörési stratégiának, mivel a kapcsolatok számának növekedése egyre inkább felértékeli az adott ország gazdasági szerepét.

Magyarország útban az összekapcsolt gazdaság felé

A vonatkozó szakirodalom szerint a sikeres felzárkózás három legismertebb példája Dél-Korea, Finnország és Írország esete. Ezek a példák nemcsak azt mutatják, hogy lehetséges belépni a fejlett országok csoportjába, de azt is, hogy nem csak egy kizárólagos úton. Dél-Korea az iparfejlesztésre, Finnország a gazdasági szerkezetváltásra, Írország pedig a tőkebeáramlásra fókuszált. Ám ezek a példák a legjobb esetben is csak inspirációnak jók, az elmúlt harminc év arra tanít minket, hogy nem lehet egy az egyben lemásolni más országok megoldásait.

Ha megnézzük, milyen adottságai vannak a magyar gazdaság szerkezetének, akkor azt látjuk, hogy hazánk képes kombinálni az előbbi modellek előnyeit és sikeres elemeit. Ilyen például a fokozott állami szerepvállalás a fejlesztésekben, a befektetés- és vállalkozásösztönző adórendszer kialakításában, a reálbérek utóbbi évtizedben látott jelentős emelkedése vagy a magas hozzáadott értékű ágazatok meghatározó szerepe. A tőkebeáramlást érintő konjunktúraérzékenység problémáját pedig úgy ellensúlyozzuk, hogy megfordítottuk a logikát: nem külföldi cégek központjainak idetelepülését ösztönözzük, hanem olyan hazai vállalatok megerősödését, amelyek regionális szinten válnak meghatározó szereplővé, mint a Mol, az OTP Bank vagy a 4iG.

A fenti alapokon állva a 2020-as évek elejére sikerült elérni, hogy Magyarországnak reális esélye van kilépni a közepesen fejlett országok csapdájából. Jól mutatja ezt az a tény, hogy az utóbbi tizenkét évben az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében most állunk a legközelebb az európai uniós átlaghoz. 2010-ben ez az érték az uniós átlag 66 százalékának felelt meg, 2021-ben elértük az átlagos fejlettségi szint 76 százalékát. Most jött el a történelmi pillanat ahhoz, hogy a magyar gazdaságot az összekapcsoltság segítségével új növekedési pályára állítsuk.

A felzárkózási ütemből fakadó lendület és az azt lehetővé tevő magyar gazdasági modell is alkalmassá tesz bennünket az összekapcsoltság révén megvalósuló szintlépésre. Az új gazdaságstratégiai modell megteremtéséhez Magyarország jó adottságokkal rendelkezik.

Vajon melyek azok a területek, amelyek kulcsszerepet játszhatnak ebben a stratégiában? Ezek között vannak a gazdaság egészét átható horizontális szektorok és a kitörési pontként szolgáló stratégiai iparágak.

A horizontális szektorok szintjén tovább kell növelni a már így is rekordokat döntő külföldi működőtőke-beruházást, valamint az energetika terén minél több kapcsolatot szükséges kiépíteni a világ és a szűkebb régió nagy elosztópontjaival. A regionális együttműködéseket tovább kell erősíteni, hiszen egy összekapcsolt modellben a regionális kapcsolatok a legfontosabbak, s erre a Kárpát-medence gazdasági és földrajzi egysége kifejezetten alkalmas. Ezenfelül régiós és globális szereplővé kell tenni a magyar bankszektort, amely valamennyi gazdasági ágazat katalizátora.

A felsőoktatás már megkezdett átalakítását arra kell felhasználni, hogy elősegítse a tudástranszfert az ipari szereplők és a távoli kutatóközpontok vonatkozásában. Végül a jelenleginél hangsúlyosabban szükséges jelen lennünk a nemzetközi térben, elsősorban a nyilvános diplomácia eszközparkjával. Az iparágak szintjén pedig a klaszterek kiépítésére alkalmas hadiipar és az utóbbi évtizedekben felértékelődő infokommunikációs szektor mellett az összekapcsoltságra leginkább alkalmas élelmiszer-, gyógyszer- és járműipart érdemes megerősíteni. Ez tehát Magyarország stratégiája a mostani évtized megnyerésére. A stratégia létezik, kigondolt, módszeres megvalósítása zajlik.

Minden adva van, hogy kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket. A feladat nem kicsi, a pálya is talán nehezebb, mint eddig volt. Mi azonban mind abban hiszünk, hogy hazánk nagy dolgokra hivatott ország, és történelmi lehetőség kapujában állunk. A siker pedig csak rajtunk múlik. Munkára fel!”

Forrás:
Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!; Orbán Balázs; Mandiner; 2023. január 7.
(A szerző a miniszterelnök politikai igazgatója)
Az eredeti cikkben több fontos grafikon is található, ezeket a Mandiner weboldalán lehet megtekinteni.
Háttér:
A tér és a torony – Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért; Niall Ferguson; Scolar Kiadó; 2019
Hálózatok és hierarchiák (Niall Ferguson: A tér és a torony); B. Kiss Mátyás, Tóth Kelemen; Budapesti Könyvszemle; 2021

Elkészült az új kormányzati ICT-stratégia – mit tartalmaz a Nemzeti Digitális Állampolgárság program?

„Az új év első napjaiban igazi különlegességgel szolgálunk olvasóinknak. A Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) kidolgozta a kormányzati infokommunikációs stratégiát, a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, az ITBUSINESS januári lapszámában pedig minden oldalról feldolgozzuk a dokumentumot. Mi mindent találhatnak olvasóink a mellékletben?

– Interjú Guller Zoltánnal, a DMÜ vezérigazgatójával és Bönde Ádámmal, a DMÜ szakmai vezérigazgató-helyettesével
– A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program részletes ismertetése
– Nemzetközi kitekintés – hogyan csinálják más országok?
– Mit mondanak a szakmai szervezetek? – interjú Vágujhelyi Ferenccel, az NHIT elnökével és Vinnai Balázzsal, az IVSZ elnökével

Megjelenés: január 10.”

Forrás:
Elkészült az új kormányzati ICT-stratégia – mit tartalmaz a Nemzeti Digitális Állampolgárság program?; IT Business; 2022. december

Közigazgatás, politika, jog

Ha nincs változás, akkor 2023-ban 60 milliárd forintnál is nagyobb adósságot halmozhatnak fel a kórházak

„Ha nem nyúlnak hozzá az egészségügyi költségvetéshez, akkor 2023-ban 60 milliárd forintnál is nagyobb adósságot halmozhatnak fel az intézmények, mondta a Napi.hu-nak Rásky László, a kórházi beszállítók érdekeit képviselő szervezet főtitkára. Tavaly nagyságrendileg havonta négymilliárd forint volt a növekedés, az emelkedő energiaárak miatt idén sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetnek az intézmények, emiatt lassulhat a várólisták lefaragása is.

Jól indul a 2023-as év a kórházi beszállítóknak, de nehezebb évre számítanak idén, mint amilyen a tavalyi volt, ha nem nyúlnak hozzá a költségvetésben a kórházak finanszírozásához – mondta a Napi.hu-nak Rásky László, aki a kórházi beszállítók érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Tavaly év végére a kórházak adóssága elérhette a 60 milliárd forintot és úgy tűnik, hogy ebből 55 milliárd forintot rendezett is a kormány – mondta a szakember.

A kórházak 2022. október végére nagyságrendileg 55 milliárd forint tartozást halmoztak fel, erről Kiss Zsolt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója beszélt a Digital Health Summiton.

A Magyar Államkincstár (MÁK) legutóbbi november végi adatközlése szerint a tartozásállománnyal rendelkező egészségügyi intézmények 47,8 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, ebben a listában nem szerepelnek az egyetemi klinikák, mert a felsőoktatási modellváltás miatt nem kell az MÁK felé jelenteniük.
Az államkincstár közlése szerint novemberben az egészségügyi intézmények negyedének nem volt adóssága.

Rásky László elmondta, hogy december közepén egy kicsit megijedtek, mert akkor egy 30 milliárd forintos adósságrendezésről szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, de egy december 23-án megjelent kormányhatározatban további 25 milliárd forint adósságrendezést „rejtettek el” – tette hozzá a főtitkár. Így elmondható, hogy az október végéig felhalmozódott adósságot rendezte a kormány.

Példaként említette, hogy több centrumkórháznak és például olyan háttérintézménynek, mint az Országos Mentőszolgálat is csökkent az adóssága, ezért úgy tűnik, hogy már novemberben is volt némi adósságrendezés.

Míg októberben az egyetemi klinikák nélkül 8 milliárddal nőtt az egészségügyi intézmények adóssága, novemberben „csak” egy milliárd forinttal ugrott meg – mondta a főtitkár.

Lehetetlen küldetés lesz, ha nem nyúlnak hozzá a büdzséhez

Aggodalomra ad okot, hogy a legtöbb egészségügyi intézménynek január végén jár le az éves szerződése az energiaszolgáltatókkal – emelte ki Rásky László. Az energiaárak emelkedése a kórházak büdzséjében az idei évben lesz számottevően meghatározó. Míg 2022-ben átlagosan havonta négymilliárd forint adósságnövekedéssel szembesültek az intézmények, az idei évben biztos, hogy magasabb lesz a kifizetetlen számlák végösszege – véli a szakember.

Azt nem tagadják az egészségügyi szakpolitikusok sem, hogy a dologi kiadásokra nem akarnak többet költeni, a jelenlegi büdzséből akarják megoldani a helyzetet, mégpedig hatékonyságnöveléssel, és átszervezéssel, ahogy ezt a Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár által összeállított és parlamentben decemberben elfogadott reformterv is tartalmazza.

De Rásky László szerint ez egy lehetetlen küldetés lesz idén is, mivel minimum 50 milliárd forint hiányzik a dologi kiadásokból, az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott Magyarországon.

Ha ebből a büdzséből akarják idén is megoldani a betegellátást, az óhatatlanul kevesebb műtétet fog eredményezni, a várólisták nem fognak csökkenni, miközben a koronavírus-járvány is jelentősen rontott a lakosság egészségügyi helyzetén – sorolta.

De vannak jó hírek is

Van viszont egy ígéretes előrelépés a kórházi közbeszerzések rendszerében – emelte ki Rásky László. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyitott arra, hogy a tenderek során, az ellátás biztonsága érdekében, például az infláció vagy a szállítási költségek emelkedése miatt a cégek megemelhessék az áraikat. Erre egy-egy tender során eddig is volt lehetőség, de egyes intézmények erre rábólintottak, mások pedig nem. A jövőben olyan szerződéses klauzulák születhetnek, amelyek csökkenthetik a közbeszerzések tendergyőzteseinek üzleti kockázatát.

Az egészségügyben jellemzően az ár alapján döntenek a verseny során, de Rásky László szerint az OKFŐ nyitott arra is, hogy azokat az eszközöket támogassák a jövőben a tenderek során, amelyek magasabb egészségnyereséget, innovatív, biztonságosabb ellátást jelentenek a betegek számára – emelte ki a főtitkár.”

Forrás:
Kórházi adósságok: egy lehetetlen küldetéssel néz szembe idén is az egészségügy; Koncsek Rita; Napi.hu; 2023. január 6.

Európai Unió

Az Európai Parlament legfontosabb témái 2023-ban: megújuló energiaforrások, digitális átalakulás, bevándorlás

„A megújuló energia, a körforgásos gazdaság, a bevándorlás és az online biztonság is szerepelnek a Parlament 2023-as napirendjén.

Digitális átalakulás

A kriptovaluták, a mesterséges intelligencia, a félvezetők és az adatmegosztás mind-mind a Parlament tárgya lesz jövőre.

A képviselők januárban elfogadják a mesterséges intelligencia jogi keretéről szóló álláspontot, amelynek célja, hogy az uniós értékekkel összhangban közös szabályozási és jogi alapot vezessenek be a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. A hangsúly a konkrét alkalmazásokon és a lehetséges kockázatokon van.

Februárban a fogyasztók védelme, valamint a piaci manipuláció és a pénzügyi bűnözés elleni biztosítékok érdekében napirendre kerülnek a kriptovalutákra vonatkozó szabályok.

A képviselők dolgozni fognak az adattörvényen is, amely közös szabályokat hoz létre az adatok megosztásának szabályozásáról. A cél, hogy könnyebbé váljon a felhő- és egyéb adatfeldolgozási szolgáltatók közötti váltás. Emellett biztosítékokat vezet be a felhőszolgáltatók jogellenes nemzetközi adattovábbításával szemben.

A világjárvány okozta globális félvezetőhiányt követően a Parlament jövőre ismerteti álláspontját a chipekről szóló törvényről is, amelynek célja, hogy az EU rendelkezzen az alapvető készségekkel, eszközökkel és technológiákkal ahhoz, hogy vezető szerepet tölthessen be a területen. A cél a digitális és a zöld átmenet támogatása, a termelés fellendítése és az ellátási lánc megszakadásának elkerülése.

A politikai reklámok

A Parlament olyan szabályokról is vitázik majd 2023-ban, amelyek a szponzorált politikai reklámok átláthatóságának növelését célozzák, hogy megakadályozzák a közvélemény manipulálására irányuló kísérleteket.

Bevándorlás

Miután a Parlament és a Tanács 2022 szeptemberében megállapodott a migrációról és a menekültügyről szóló közös ütemtervről, a képviselők a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumában szereplő javaslatokon dolgoznak majd. Ez magában foglalja a bevándorlás irányítását, az átvilágítási eljárásokat, a letelepítési keretet és az uniós menekültügyi eljárásokat.

Kibocsátás-mentesítés

Az Európai Parlament továbbra is azon dolgozik, hogy a gazdaság valamennyi ágazatának szén-dioxid-mentesítésével elérje a klímasemlegességet. Az Irány az 55%! csomagban foglalt célok érdekében a képviselők szavaznak majd a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó új CO2-szabványokról, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, a belső hidrogénpiac új keretéről, a metánkibocsátás és a fluortartalmú üvegházhatású gázok csökkentéséről, új szabályokról, amelyek megakadályozzák, hogy a vállalatok elkerüljék az uniós kibocsátási szabályokat, valamint a kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó ambiciózusabb célkitűzésekről.

Energia

Az EU célja, hogy a kibocsátáscsökkentés elérése érdekében 2030-ra 40%-ra növelje a megújuló energiák arányát. A Parlament emellett ambiciózusabb célokat dolgoz ki az energiafelhasználás uniós szintű csökkentéséről.

Körforgásos gazdaság

A körforgásos gazdaság részeként a Parlament új, környezetbarát tervezési követelményeken dolgozik bizonyos termékcsoportok – például konyhai készülékek, számítógépek és szerverek, elektromos motorok és gumiabroncsok – esetében, hogy azok tartósabbá, újrafelhasználhatóbbá és kevésbé környezetkárosítóvá váljanak. A képviselők a textíliák újrahasznosíthatóságának növelését célzó új stratégia szabályain, valamint a textilhulladék problémáinak kezelésén és az élelmiszer-pazarlás csökkentésén is dolgoznak majd.

Munkavállalói jogok

2023 elején a képviselők új szabályokról vitáznak az EU-ban a digitális platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeinek javítására. Jelenleg az uniós munkajog nem védi ezen dolgozók jogait. A javaslat többek között a tényleges munkaszerződéseknek megfelelő jogi foglalkoztatási státusz biztosítását, az átláthatóság előmozdítását és javítását, valamint a munka méltányosságát és elszámoltathatóságát tartalmazza.

Pénzmosás

A Parlament a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni új szabályokat is napirendre tűzi majd.

Események

A Parlament a fiatalokat a június 9-10-én a Strasbourgban és online megrendezett 2023-as Európai Ifjúsági Találkozóra invitálja, hogy közösen gondolkodjanak és részt vegyenek Európa jövőjének alakításában.”

Forrás:
2023-ban a Parlamentben: megújuló energiaforrások, digitális átalakulás, bevándorlás; Európai Parlament; 2022. december 27.

A 2023. január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai

„ A közbiztonság erősítése, a szervezett bűnözés visszaszorítása, a klímavédelmi célok teljesítése, továbbá Ukrajna határozott támogatása, az európai uniós termékek versenyképességének növelése, és az uniós alapjogok védelme egyaránt szerepel a január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai között. Megfigyelők a teendők közé sorolják még az infláció és az energiabiztonság kezelését, valamint a levegőben lógó EU-amerikai kereskedelmi háború kérdését is.

Január 1-től hat hónapra Svédország vette át az európai uniós tanácskozásokon (a külkapcsolatok kivételével) az ülések előkészítésének, a napirendek összeállításának, és a találkozók levezetésének soros féléves elnökségét. A megbízatás önálló döntéshozási jogkörrel nem jár, ennyiből nem „ügydöntő”, csupán „ügykezelő és levezető” elnökséget jelent mindez, ami azonban így is alkalmat ad a nemzeti politikai prioritások bizonyos fokú uniós érvényesítésére.

Végül is, a teendők fontossági sorrendjének a meghatározása, az ülések napirendjének összerakása, az elfogadásra javasolt dokumentumok előterjesztése, a tagállami álláspontok közötti közvetítés ilyenkor elsődlegesen a soros EU-elnökség dolga, és ennyiből legalábbis a féléves teendők közötti hangsúlyokra is komoly befolyással lehet.

A „svéd félévre” akkor kerül sor, amikor továbbra is fennáll az uniós szomszédságában dúló orosz-ukrán háború eszkalációjának a lehetősége, vagy amikor ennek következtében is a közösségi energiaellátás biztonságának szavatolása (a jelenben csakúgy, mint a már jövő előkészítését szolgáló intézkedésekben) még rengeteg egyeztetést igényel. Ugyancsak a háborúból is fakadó következmény az uniós léptékben mindenütt elszabadult infláció, amit a termelékenység és versenyképesség fokozásával és általában a gazdasági növekedés erősítésével is lehetne ellensúlyozni, ez azonban egyebek között optimális értékesítési, külkereskedelmi környezetet is feltételez. Cserébe az elmúlt hetek éppen, hogy egy új EU-amerikai szubvenciós háború kirobbanásának a veszélyéről szóltak, minimum a megújuló energián alapuló gépjárművek gyártása és értékesítése vonatkozásában.

Valamennyi témában komoly és mélyről fakadó svéd nemzetstratégiai elkötelezettségek jellemezték már eddigi is a stockholmi politikát. Az orosz-ukrán háborúban Ukrajna svéd támogatása olyannyira egyértelmű, hogy a háború kirobbanása után Svédország évszázados semlegességéből kilépve még a NATO-ba is felvételét kérte (a szomszédos Finnországgal együtt).

A gazdaságát jelentős rész világszínvonalú ipari kapacitására építő ország számára az észszerű áron elérhető folyamatos energiaellátás legalább annyira létérdek, mint a zavartalan külkereskedelmi körülmények fenntartása. (Számítások szerint a svéd GDP 88 százaléka a külkereskedelmen alapul, miként a foglalkoztatás közel harmada is közvetlenül az exportbevételek alakulásától függ. Ennyiből Svédország a szabadkereskedelem egyik legelszántabb támogatója.)

Ami pedig a klímapolitikát illeti, Svédország, miként a skandináv országok általában, a környezetvédelmet évtizedek óta kiemelt jelentőségű ügynek tekinti.

Mindez a leendő napi (elnökségi) teendők szintjére lefordítva azt jelenti, hogy az általános prioritásokat közös cselekvéssé kell majd tudni konvertálni. Ukrajna támogatása kapcsán például a néhány hónapja hivatalba lépett Ulf Kristersson miniszterelnök már az ősz folyamán leszögezte, hogy a leendő svéd EU-elnökség során „politikai, gazdasági és biztonsági vonatkozásban” egyaránt „a lehető legnagyobb támogatást” megadják majd Kijevnek.

Mindezek kapcsán már rövid távon olyan lépések merülhetnek fel, mint egy előre borítékolható újabb (tizedik…) EU orosz-szankciók kialkudása, (az ukrán külügyminiszter a héten már megtette vonatkozó javaslatát, hogy ennek mire kellene irányulnia). A szándékhoz minimum baltikumi, skandináv és lengyel oldalról várhatóan most is meglesz a támogatás, a vonakodók (köztük a magyar diplomácia) szokásos reagálásaival. Mindennek kezelése már klasszikus féléves elnökségi teendő lesz.

Nem kevéssé – politikailag, gazdaságilag és stratégiailag is – érzékeny tárgyalásokat tesz az első pillanattól kezdve szükségessé a küszöbönálló új amerikai „inflációcsökkentő” (valójában a megújuló energián alapuló amerikai autógyártást támogatni hivatott) törvény európai igények szerinti „megszelídítésnek” a szándéka.

A vonatkozó EU-amerikai huzakodás – aminek tétje nem kevesebb, mint hogy az amerikai autógyártásnak kilátásba helyezett 369 milliárd dolláros támogatási csomagban teljesen kizárják-e az európai cégeket, vagy sem – voltaképpen már hónapok óta zajlik. A legfrissebb fejlemény, hogy most csütörtökön a Biden-adminisztráció végre tett néhány olyan gesztust, amely alapján egyes európai országok gyártói bizonyos fokig talán engedményeket élvezhetnek a leendő új amerikai törvény korlátozó hatálya alól. Kérdés, hogy ez mennyiben elégíti ki az amerikai lépésre válaszul már európai uniós szubvenciós politikát tervező országokat, mindenekelőtt Franciaországot és Németországot, amelyek álláspontját az elmúlt napokban immár Ursula von der Leyen bizottsági elnök is felkarolni látszott.

Itt is bőven akad ellentábor – mindenekelőtt a minél szabadabb kereskedelmet óvni akaró holland, baltikumi, no meg svéd kormányok részéről – ahol viszont egyfajta EU-amerikai „szubvenciós háború” elszabadulásától tartanak. Mindennek kézben tartása szintén a féléves EU-elnökségi feladat lesz.

A minél zavartalanabb külkereskedelem melletti svéd elkötelezettség jól lemérhető lesz azon, hogy a leendő elnökségi ambíciók között szerepel az immár sok év óta húzó EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás tető alá hozásának a szándéka (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay lenne dél-amerikai oldalról az aláíró fél), miközben ugyancsak a „svéd félév” alatt Stockholm ratifikálni szeretné az EU-új-zélandi megállapodást, újraformálnál az EU-chile-i és EU-mexikói elvi egyezményt, és új életet lehelne az Ausztráliával, Indonéziával és Indiával esedékes szabadkereskedelmi tárgyalásokba.

Mindezt fejelné meg az a svéd szándék, hogy az EU külkereskedelmi szabályozásában az elmaradott országoknak járó (kereskedelmi könnyítéseket tartalmazó) „általános preferencia rendszert” pedig „modernizálná”, ami más szóval a behozatali tarifák csökkentését tenné egyebek között lehetővé az érintett országok számára. Az ötlet támogatói itt is a baltiak, meg Hollandia – a hagyományos „Hansa övezet” –, miközben az agrártermékeikért aggódó déli EU-tagok, élükön Spanyolországgal számos termékcsoportban tovább védenék az uniós cikkeket. Ennek kisimítása is klasszikus soros elnökségi teendő.

A másik tipikus skandináv témakör, a klímavédelem kapcsán a 2023-as évre váró, elviekben már véglegesített 2030-as klímacélok további pontosítása.

Tavaly már eldőlt, hogy közös céllá válhat a belsőégésű motoron alapuló európai uniós gépjárműgyártás 2035-ös beszüntetése, ám a részletek tekintetében még számos kérdés véglegesítésére vár. (Például: mi legyen az európai gyártók uniós területen kívüli tevékenységével?)

Tovább nem halasztható, ugyanakkor a tagországokat mélységesen megosztó kérdés lehet mindezek mellett a “svéd félév” során annak eldöntése, hogy 2024-től pontosan milyen feltételek mellett helyezzék újra hatályba a Covid-járvány kitörésére válaszul 2020 tavaszán felfüggesztett közös makrogazdasági keretrendszert, (az egyebek között a nemzeti költségvetési hiánynak és államadósságnak számszerű küszöbértéket szabó stabilitási és növekedési paktumot). A legutóbbi bizottsági javaslat kitartana a költségvetési deficit 3 százalékos lehetséges maximuma mellett, viszont átmeneti időre lényegében ejtené, illetve rugalmas feltételek között még tolerálná a nemzeti GDP 60 százalékát meghaladó államadósság létét.

A végső pontos kritériumok kialakításával elvben 2023 májusáig végezni kellene. A csomag előkészítésében ugyan az euróövezeti országok egymás közötti egyeztetéseire jut majd az oroszlánrész (Svédország nem tagja az eurózónának), de azért a végső szó kimondása már a svéd miniszterelnökletével ülésező EU-pénzügyminiszteri tanácsra vára majd.

És persze 2023 sem lesz mentes a mindenkori elnökségek féléveit végig kísérő „örökzöld témáktól”, mint hogy születhet-e megállapodás egy leendő közös menekültügyi politika alapkérdéseiről, vagy hogy mi legyen az egyre több relációban helyi korlátozást megélő (útlevél nélküli szabad határátlépést biztosító) Schengen-rendszer egységes kezelésével.

Az előbbi kapcsán különösen érzékeny pontnak számít, hogy Kristersson kormányának ugyan nem tagja, de fontos külső támogatója az idegengyűlölő Svéd Demokraták pártja, miközben az orosz-ukrán háború nyomán éppen, hogy szakértők ukrán menekültek további millióinak az érkezését sem tartják kizártnak.

Az utóbbi – Schengen – esetében pedig előre látható, hogy Bulgária és Románia jövőre is napirenden tartja majd a Schengen-zónához történő (és eddig minden esetben visszautasított) csatlakozásuk kérdését. Ebben is januártól a svédeknek kell majd tudni közvetíteni.

Magyar szempontból a féléves svéd elnökségi prioritások azon kitétele lehet különösen érdekes, amely az „uniós alapjogok védelmét” helyezte kilátásba. Részint, mert a tavasz folyamán esedékessé válhat az uniós helyreállítási (avagy újgenerációs) alapból Magyarországnak szánt részek lehívhatósága kapcsán a még elvárt magyarországi jogállamisági és korrupció-ellenes intézkedések bizottsági és EU-tanácsi elbírálása (az utóbbi szintén féléves elnökségi kompetencia).

Miként megfigyelők szerint izgalmas kérdés lehet az is, vajon az új elnökség elszánja-e magát arra, amit az eddigi soros EU-elnökségek rendre tovább passzoltak, nevezetesen, hogy ugyanis szavazásra tegyék fel a kérdést a Lengyelország és Magyarország kapcsán az EU-tanácsban zajló 7. cikk szerinti jogállamisági eljárásban, vajon megállapítható-e esetükben a jogállamiság mások által vélelmezett „rendszer szintű és tartós” megsértése, vagy sem.

A kérdés azért érdekes, mert ha szavazáskor nem jön össze a kívánt mértékű egyetértés az érintett országok elítélésére, akkor az egyúttal az eljárások lezárását is maga után vonja. ”

Forrás:
EU 2023: Európa januártól svéd színekben, fontos kihívások előtt; Fóris György; Infostart.hu; 2023. január 2.

Súlyos döntések várnak a svéd EU-elnökségre

„Januártól Svédország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Számos, a gazdákat és a fogyasztókat is érintő döntést kell meghoznia a svéd elnökségnek a következő fél évben. Ezek közé tartozik az élelmiszerpiacok stabilizálása, a növényvédő szerek korlátozása, az egységes élelmiszer-címkézés vagy a génszerkesztéssel kapcsolatos szabályok lazítása.

Az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntések várnak jövőre az uniós döntéshozókra. Svédország veszi át januártól a következő fél évre az unió soros elnökségét, a napirendi pontok közt pedig fajsúlyos döntések szerepelnek.

Szabadkereskedelem Ukrajnával

Az unió jelenleg úgynevezett szolidaritási folyosókat működtet annak érdekében, hogy az ukrán gabonafélék és más élelmiszer-alapanyagok kijussanak az országból azt követően, hogy Oroszország megnehezítette a tengeri szállítást.

A szárazföldi útvonalakon az unióba áramló mezőgazdasági termékek ugyanakkor torzítják az Ukrajnával határos országok élelmiszerpiacait, veszélybe sodorva a balti államok és Lengyelország gazdáinak versenyképességét.

A svéd elnökségnek megoldást kell találnia a problémára, vagy olyan döntést kell meghoznia, amely korlátozza a szárazföldi szállítási útvonalakon érkező alapanyagok beáramlását az unióba – foglalta össze a legfőbb feladatokat az Euractiv.

Régóta húzódik az egységes címkézés bevezetése

Késik az Európai Unióban gyártott élelmiszerek címkézésének egységesítése. A tervek szerint az összetevőkről minden tagállamban azonos jelölést kellene elhelyezni a termékeken. Ezek tartalmáról ugyanakkor heves vita folyik, mivel erőteljes a gyártók lobbitevékenysége.

Korábban heves piaci reakciókat váltott ki Franciaország, ahol az EU-ban először tiltották meg az alternatív húspótlók, vagyis a növényi alapú húshelyettesítő készítmények címkéjén az olyan megnevezéseket, amelyekből a fogyasztó számára nem derül ki egyértelműen, hogy az adott termék nem tartalmaz állati eredetű fehérjét.

A svéd elnökségnek nincs könnyű dolga, mivel nem csak a tagállamok eltérő álláspontja között kell megtalálni az arany középutat, de az élelmiszeripar befolyásos szereplőitől is erőteljes érdekérvényesítésre lehet számítani.

Növényvédő szerek: harcban a tagállamok és a zöldlobbi

Az uniós élelmiszerreform egyik fontos küldetése, hogy 2030-ra felére csökkenjen az uniós mezőgazdaságban a növényvédő szerek felhasználása. Decemberben a tagállamok elhalasztották a növényvédők csökkentésére előterjesztett menetrendet, további hatásvizsgálatokat kérve Brüsszeltől.

Nagy István agrárminiszter korábban kiemelte: Magyarország egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, azonban a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. Szerinte nem hozható felelős döntés, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség.

A javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány ugyanis nem tartalmazza számszerűen a várható gazdasági hatásokat.

A növényvédő szerek korlátozása azért jelent problémát, mert jelenleg csak az élőmunkaerő növelése jelent alternatívát használatuk kivezetése esetén. A mezőgazdaság ugyanakkor komoly munkaerőhiánnyal küzd. Az élőmunka és a növényvédők használatának híján a hozamok drasztikusan visszaesnének.

Génszerkesztés: lazítás, vagy versenyhátrány?

A jövő év első felében kerül napirendre az úgynevezett új géntechnológiák (NGT), ismertebb nevén a génszerkesztés kérdése.

Az NGT-k jelenleg a génmódosított organizmusokkal (GMO-k) esnek egy szabályozás alá, ugyanakkor a két technológia merőben eltér.

A hagyományos génmódosítás során a növényt egy idegen organizmus tulajdonságaival ruházzák fel, így válik például a kukorica ellenállóvá a kártevőknek. A növény képes a génmódosítással olyan anyag kibocsátására, amely elriasztja az élősködőket. A GMO-k tilalmát Magyarországon az Alaptörvény is kimondja, az EU legtöbb államában termesztésük szigorúan tilos. A GM-növények hátránya, hogy ahol egyszer termesztették, ott már a hagyományos növény nem terem meg; a technológia az 1990-es években terjedt el, így a GM-növények fogyasztásának egészségügyi hatásai kevésbé ismertek.

Az EU szabályai szerint a GM-növényeket külön engedélyeztetni kell. Egyes országokban, például Spanyolországban általános a termesztésük. A világ legnagyobb GMO kibocsátója az Egyesült Államok, ahol a kukorica, a cukorrépa vagy a repce 90 százaléka már génmódosított forrásból termesztett.

A génszerkesztés, vagyis az NGT-k merőben eltérnek a GMO-któl. A technológia is új, 2021 óta elérhető. Lényege, hogy az adott növényt nem módosítják más növénnyel, hanem a megfelelő génszakasz szerkesztésével teszik ellenállóvá például a kártevőknek, vagy az időjárásnak.

A technológia mellett érvelők szerint mindössze a növénynemesítés természetes folyamatát gyorsítják fel, amely alapesetben évekig eltart.

Ellenzői a folyamatok ellenőrizhetetlenségével és a technológia még nem ismert következményeivel és annak szabályozatlanságával érvelnek.

Az NGT-kre jelenleg ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint a GMO-kra, amely a szakértők szerint rövid időn belül behozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós mezőgazdaságnak.

Szigorodó állatjólét: nagyobb kontroll az import fölött?

Szintén 2023 első felében várható a vita az állatjóléti szabályok további szigorításáról. A tagállamok egyetértenek az új szabályozással, mivel a 2009-ben elfogadott irányelv több pontja ma már elavult.

Ezzel összefüggésben ugyanakkor komoly vita van arról, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban foglalt, elsősorban a mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámkedvezmények miatt versenyhátrányba kerülnek az uniós gazdák.

Ennek oka, hogy a harmadik országokból érkező élelmiszerek gyártása, feldolgozása során a gyártóknak nem kell betartaniuk a szigorú uniós állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásokat. Így jóval olcsóbban képesek előállítani a termékeket, mint az uniós gazdák.

Az európai mezőgazdaság tehát a következő években belső és külső nehézségekkel egyaránt szembe kell, hogy nézzen, a központi kérdés pedig az, hogy megmarad-e Európa globális versenyképessége.”

Forrás:
Súlyos döntések várnak a svéd EU-elnökségre; Nagy Kristóf; Napi.hu; 2022. december 27.

Svéd soros elnökség: „Alázatosak leszünk a tagállamok sokféleségével szemben”

„Január elsejétől – 1995-ös csatlakozása óta immáron harmadszor – Svédország veszi át az unió soros elnökségét. A szeptemberi választásokon győztes kormánykoalíció miniszterelnöke, Ulf Kristersson a prioritások között Ukrajna támogatását, az Európai Unió versenyképességének elősegítését, a zöld átmenetet, valamint a jogállamiság érvényre juttatását emelte ki. Ez utóbbi kérdésben az új svéd kormányfő kijelentette, hogy a féléves soros elnökség határozottan ki fog állni amellett, hogy az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kössék.

Ulf Kristersson szerint a június végéig tartó svéd elnökséget alapvetően meghatározza az Ukrajnában dúló háború. Mint mondta, az orosz agressziót elszenvedett Ukrajnát Európának továbbra is támogatnia kell. Az oroszellenes szankciók és az Európa energiaellátását érintő kérdésekben a svéd elnökség egységes álláspont tető alá hozásán fog dolgozni, ugyanakkor közvetítő szerep is be kívánnak tölteni az eltérő háttérrel rendelkező tagállamok között. „Megvédjük a közös európai érdekeket, és alázatosak leszünk a tagállamok sokféleségével szemben…Ez néha korlátozást igényel – közvetítést és mérsékeltséget a prédikálás helyett.”- fogalmazott Ulf Kristersson decemberben a stockholmi Riksdagban elmondott beszédében.

A zöld átállás kapcsán a svéd soros elnökség célja, hogy lezárja a tárgyalásokat a Fit for 55 nevű uniós klímavédelmi csomagról, amely 2030-ig 55 százalékkal kívánja csökkenteni a károsanyag kibocsátást.

Svédország EU nagykövete, Lars Danielson pedig azt emelte ki az European Policy Centre nevű brüsszeli intézetben, a svéd elnökség prioritásairól szóló beszédében, hogy az Európai Uniónak továbbra is segítenie kell az ukrán menekülteket, finanszíroznia kell Ukrajna újjáépítését, és támogatnia kell Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát. A svéd elnökség feladata lesz az égbeszökő energiaárak, a gazdasági recesszió és a növekvő infláció kezelése is. Nemzetközileg pedig az Egyesült Államokkal is fel kell vennie a kesztyűt. Washington ugyanis előállt a Biden adminisztráció által kidolgozott inflációcsökkentési törvénnyel (Inflation Reduction Act), ami vezető uniós politikusok szerint protekcionistának tekinthető.

Ugyanakkor brüsszeli diplomaták aggódnak amiatt, hogy az új jobbközép miniszterelnök, Ulf Kristersson kormánykoalíciója a szélsőjobboldali, euroszkeptikus Svéd Demokratáktól (SD) függ. A bevándorlás ellenes párt jelenléte miatt felvetődhet a kérdés, hogy Stockholm képes lesz-e megfelelő mértékben haladni az EU előtt álló kulcsfontosságú ügyekben a következő hat hónapban.”

Forrás:
Svéd soros elnökség: „Alázatosak leszünk a tagállamok sokféleségével szemben”; EU-MONITOR; 2022. december 30.

Adatközvetítők és altruisták – avagy az EU adatkormányzási rendeletéről röviden

„A közelmúltban írtam arról, hogy közadatok újrafelhasználásának jogszabályi környezete kialakulni látszik nem csupán a közösségi, hanem hazai viszonylatban is. A közszféra szervezeteinél azonban nem csupán közérdekű, kötelezően megosztandó adatok termelődnek, amelyek további hasznosítása számos potenciált rejt magában. Ezt mutatja többek között, hogy az adatok megosztásának közvetítésére az elmúlt évek során külön erre specializálódott vállalkozások jöttek létre. Ezt felismerve dolgozta ki és fogadta el az Európai Unió az adatkormányzási rendeletét („Data Governance Act” vagy „DGA”). Jelen cikkben e rendelet legfontosabb rendelkezéseit mutatom be.

A rendelet hatálya

Tárgyi hatályát tekintve a rendelet adatok alatt a cselekmények, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítését, összeállítását érti, a személyes és nem személyes adatokra egyaránt kiterjedően. A DGA lehetővé teszi a közszerveknél termelődő adatok bizonyos kategóriáinak¹ biztonságos újbóli felhasználását olyan esetekben, amikor ezen adatok mások jogai által védettek. A rendelet széleskörű vitákra látszik pontot tenni, amelyek során az adatok nemzeti kereteken belül történő hasznosítását védőkkel szemben túlsúlyba kerültek a közösségen belüli szabad áramlást támogató nézőpontok.

A rendelettel új szereplőkként jelennek meg az adatközvetítő szolgáltatók és az adataltruista szervezetek az uniós szabályozásban. Adatközvetítő szolgáltatók azok a jogalanyok, amelyek adatmegosztás céljából kereskedelmi kapcsolatot létesítenek egyrészt meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészt az adatfelhasználók között. Bizonyos szolgáltatók nem végezhetnek adatközvetítői tevékenységet, ilyenek például a felhőszolgáltatók és az adatbrókerek, adattanácsadók vagy adattermék-szolgáltatók.

Adataltruista szervezetnek minősül minden olyan jogi személy, amely közérdekű (önkéntes adatmegosztáshoz kapcsolódó) tevékenységet végez, nonprofit módon működik és az illetékes tagállam hatóságai nyilvántartásba vették.

Az adatközvetítő szolgáltatókra vonatkozó alapvető szabályok

Az adatközvetítő szolgáltatók segítenek létrehozni a kapcsolatot azok között, akik hozzáférhetővé kívánják tenni adataikat, valamint akik ezeket az adatokat hasznosítanák. Az adatközvetítők számos célt szolgálhatnak, többek között:

(i) az adatcsere lehetővé tétele által az információs aszimmetriák kiegyensúlyozását,

(ii) a közszervek által rendelkezésre bocsátott közérdekű adatok megosztásának lehetővé tételét, amelynek során a közvetítő megkönnyíti a vállalkozások számára az adatokhoz való hozzáférést, vagy

(iii) az adatok felhalmozásának lehetővé tételét kutatási, oknyomozó újságírói célokra vagy a szélesebb közérdek érdekében.

Az adatközvetítő szolgáltatók tevékenységük megkezdése előtt kötelesek erre irányuló szándékukat az illetékes EU tagállam hatóságánál bejelenteni. Az adatközvetítő szolgáltatók kötelesek semlegesek maradni, így nem használhatják fel a közvetített adatokat saját céljaikra. A semlegesség elérése érdekében meg kell különböztetniük adatmegosztási szolgáltatásaikat egyéb kereskedelmi tevékenységeiktől, és tilos a közvetített adatokat bármilyen más célra felhasználniuk. Ezen túlmenően az adatközvetítő szolgáltatók kötelesek díjszabásuk körében méltányos árat biztosítani szolgáltatásaikért.

Adataltruizmus

Az adataltruizmus körében személyek és szervezetek önkéntesen tehetnek közzé adatokat, szélesebb körű társadalmi előnyök érdekében, az érintettek hozzájárulása alapján. Ilyen előnyök lehetnek például egészségügyi kutatások, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, vagy a közszolgáltatások nyújtásának fejlesztése. Ahhoz, hogy a jogalanyok elismert adataltruizmussal foglalkozó szervezetnek minősüljenek, meg kell felelniük bizonyos feltételeknek a DGA értelmében. Ide tartozik, hogy az elismert adataltruizmussal foglalkozó szervezetek kötelesek tájékoztatni az érintetteket vagy az adatbirtokosokat arról a közérdekről, amelynek érdekében az adatokat hozzáférhetővé kívánják tenni, az adatkezelés meghatározott, egyértelmű és jogszerű céljairól, valamint az adatkezelés helyéről. Továbbá pontos és teljeskörű nyilvántartást kell vezetniük minden olyan személyről, akiknek lehetőségük volt az általuk kezelt adatok feldolgozására.

Az újrafelhasználás keretei

Az újrafelhasználás legalapvetőbb követelménye, hogy az adatok személyes és bizalmas jellegének tiszteletben tartása az újrafelhasználási helyzetekben teljes mértékben biztosított legyen. A rendelet értelmében többek között az adatközvetítő szolgáltatóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan megoldásokat nyújtsanak az adatbirtokosok, illetve az érintettek számára, amelyek kifejezetten az adatcsere megkönnyítésére szolgálnak, a bizalmas jelleg tiszteletben tartása érdekében. Ilyenek lehetnek például ideiglenes tárolási, gondozási, átalakítási, anonimizálási vagy álnevesítési szolgáltatások.

Ha egy közszektorbeli szerv nem tud hozzáférést biztosítani bizonyos adatokhoz a további felhasználás céljából, segítenie kell a potenciális adatfelhasználót abban, hogy a személyes adatok további felhasználásához az egyén hozzájárulását vagy az adatbirtokos engedélyét kérje, akinek jogait vagy érdekeit a további felhasználás érintheti.

A DGA a kizárólagos adathasznosítási megállapodások megkötésének lehetőségét csak kiemelt közérdekű esetekre korlátozza. A közszektorbeli szervnek legfeljebb 2 hónap áll rendelkezésére, hogy döntést hozzon a további felhasználás iránti kérelemről, amely engedélyezése esetén díjakat is felszámolhat, amennyiben azok nem haladják meg a felmerülő szükséges költségeket. A DGA a GDPR 45. cikkében foglalt követelményekhez hasonló feltételeket szab a nem személyes adatok határokon átnyúló továbbításának. Az adatközvetítők és az elismert adataltruizmus-szolgáltatók csak akkor továbbíthatnak adatokat harmadik országba, ha a harmadik ország megfelelő biztosítékokat biztosít az adatok felhasználására.

A megfelelő biztosítékok az EU-val egyenértékű adatvédelemre vonatkoznak a harmadik országban, és magukban foglalják például azt a követelményt, hogy a közszférabeli szerv csak akkor továbbíthat védett adatokat, ha a továbbfelhasználó szerződéses kötelezettségeket vállal a megfelelő adatvédelem biztosítására. Azokat a jogi személyeket, akiknek jogait és érdekeit érintheti a határokon átnyúló adattovábbítás, tájékoztatni kell e szándékról és célról, valamint a megfelelő biztosítékokról.

Összegzés

A fentiek fényében elmondható, hogy a DGA több réteggel bővítette a szabad és átlátható adatáralmlás biztosításának, valamint az adatgazdaság ösztönzésének eszköztárát. Azzal, hogy a DGA olyan közszférabeli adatokat szabályoz, amelyek kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás vagy adatvédelmi okokból nem hozzáférhetők, valamint amelyek tekintetében harmadik felek szellemitulajdon-jogokkal rendelkeznek, a nyílt adat irányelvet kiegészítve a két joganyag tulajdonképpen plasztikusan átfogja a közszférában keletkező adatok további felhasználásának kötelező és/vagy támogató jogszabályi környezetét. A magánszektorban keletkező nem személyes adatok hasonló koncepcióra épülő szabályozását, a röviden Data Act-nek aposztrofált adatmegosztási rendelettervezetet jelenleg az Európai Parlament tárgyalja. Valószínűsíthető elfogadását követően felállhat egy olyan szabályozási ökoszisztéma, amely az adatok széles körének újrafelhasználását tenné lehetővé, utat nyitva ezzel az adatokban rejlő gazdasági, társadalmi és közérdekű potenciálok kihasználásának.

Az adatkormányzási rendeletet 2022. június 23-án lépett hatályba, alkalmazandó azonban csak 2023. szeptemberétől lesz. Adatvédelmi szempontból a DGA-t a GDPR-ral összhangban kell értelmezni, amelyre a rendelet is több helyen kifejezetten utal. A rendelet alkalmazása – például az adatközvetítő szolgáltatások nyújtása – több oldalról is felveti a személyes adatkezelés szükségességét, így a szolgáltatóknak nem csak a közvetített, hanem egyéb saját tevékenységük során kezelt adatok védelmének garantálására is fel kell készülniük.”

Forrás:
Adatközvetítők és altruisták – avagy az EU adatkormányzási rendeletéről röviden; Kálmán Kinga; arsboni; 2023. január 5.
A szerző a VJT&Partners Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje.
A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írásokat itt olvashatók.

Európai Unió: Partnerségi megállapodás Magyarországgal – 2021–2027

„Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között a közös rendelkezésekről szóló (EU) 2021/1060 rendelet alapján történő finanszírozásról.

Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, a Méltányos Átállást Támogató Alap (IÁA) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) révén történő finanszírozásról.”

Forrás:
Partnership Agreement with Hungary – 2021-2027; Európai Bizottság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság; 2022. december 22.
EU Cohesion Policy 2021-2027: Investing in a fair climate and digital transition while strengthening Hungary‘s administrative capacity, transparency and prevention of corruption; European Commission; 2022. december 22. (PDF)
Lásd még:
Navracsics Tibor: Minden akadály elhárult az EU-s támogatások Magyarországra érkezése elől; EU-MONITOR; 2022. december 23.

Technika, tudomány

Személyes Adattár – a web feltalálója megvédené személyes adatainkat a techóriásoktól

„Hosszú utat tett meg, rengeteg változáson ment keresztül az internet azóta, hogy a web feltalálója, Tim Berners-Lee 1989-ben elkezdte ezirányú kutatásait. Manapság egyre nagyobb a személyes szféra, a privacy védelme iránti igény, és egyre gyakrabban sértik meg azt. A feltaláló szerint itt az ideje, hogy visszaköveteljük a csak minket megillető adatokat.

Berners-Lee és John Bruce vezérigazgató Inrupt nevű startupja a „Solid Pod” [„Solid” a rendszer mögött álló specifikáció. „SOcial LInked Data”, azaz összekapcsolt közösségi adatok. Szerk.], vagy Személyes Online Adattár néven dolgozott ki egy megoldást adataink egyetlen központi helyen történő tárolására, és annak ellenőrzésére, hogy kik és milyen alkalmazások férhetnek hozzájuk. Most ugyanezek az adatok szanaszét a világhálón, változatos alkalmazásokban és honlapokon találhatók.

A felhasználó vagy szolgáltatóktól (pl. Amazon) kaphatna ilyen személyes adattárat, de megfelelő technikai ismeretek birtokában maga is kezelhetné ezeket. Az „ön-hosztolás” azért nagyon vonzó, mert személyes adataink feletti kontrollunk így a legteljesebb. Ezek az adattárak nemcsak az állammal és a nagyvállalatokkal, hanem a hackerekkel szemben is védelmet nyújtanak.

„Mindannyian rájövünk, hogy a web értékét a rajta elérhető adatok jelentik. Az új világban, amikor a sajátjainkra vigyázunk, a „nagy silókban” nem maradnak meg, mert azok jövedelmező támadások célpontjai” – jelentette ki Berners-Lee.

Platformjukat, Berners-Lee 2017-ben indult Inrupt technológiáját az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata és Belgium Flandria régiójának kormánya egyaránt teszteli, az utóbbi a személyes adattárakat arra próbálja alkalmazni, hogy a lakosság döntse el, miként kívánja használni személyes adatait.

A BBC októberben vezette be a személyes adattárakon alapuló kísérleti szolgáltatását, amelyben sok barát egyidőben streamel programot. Amikor a „parti” véget ér, a felhasználó láthatja, milyen adatok generálódtak, például ki milyen programot nézett, ki csatlakozott hozzá, ki törölte, ki szerkesztett rajta. De úgy is dönthet, hogy a BBC használja fel az egészet.

A BBC szerint az adatkezelés radikálisan új megközelítéséről van szó, Berners-Lee pedig a web új iterációjának, a Web 3-nak a születését látja benne.”

Forrás:
A web feltalálója megvédené a személyes adatainkat a techóriásoktól; Kömlődi Ferenc; Jelenből a Jövőbe blog; Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT); 2022. december 28.
Lásd még:
Solid

Társadalom, gazdaság, művelődés

A kormány egyetért azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hitelt biztosítson az Antenna Hungáriának a Vodafone Magyarországban történő részesedés vásárlására

„ Állami jóváhagyás – hitelfelvélt engedélyező határozat jelent meg a Magyar Közlönyben.

Megjelent egy Magyar Közlöny vasárnap, amelyből kiderül: a kormány egyetért azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelt biztosítson az Antenna Hungáriának a Vodafone Magyarországban történő részesedés vásárlására. A nyújtani kívánt legfeljebb 425 millió euró (nem egészen 170 milliárd forint) összegű befektetett pénzügyi eszközt finanszírozó hitelből eredő tőkekövetelés 80 százalékáig a magyar állam készfizető kezességet vállalt.

A hitelből a Vodafone Magyarország 51 százalékos tulajdonrészét veheti meg az Antenna Hungária, amiben a 4iG tavaly februárban szerzett többséget.

A 4iG augusztusban a Budapesti Értéktőzsdén jelentette be, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalata, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagját. Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná a Corvinus Zrt.-n keresztül.

A tranzakció kapcsán közzétett cégérték (EV) 715 milliárd forint – amelyből a 4iG csoportra eső rész 364,65 milliárd.

A tranzakció mindenképpen gigantikus. Mint a Portfolio cikke emlékeztet: Jászai Gellért, a 4iG elnöke és többségi tulajdonosa nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a cégérték nem azonos a vételárral, amit a végleges megállapodásban, az átvilágítás során esetlegesen felmerülő tételek mellett a Vodafone adóságállományának törlesztése, tőkésítése is befolyásolhat majd.

A kormányhatározat megjelenése a vételár megállapításához nem túl sok kapaszkodót biztosít, hiszen szinte kizárt, hogy az előzetesen 715 milliárd forintra taksált vállalat 51 százalékos tulajdonrészének vételárát teljes egészében fedezné az MFB által biztosított hitelkeret. Jelen pillanatban pedig még azt sem lehet tudni, hogy a 4iG a tranzakcióhoz a teljes keretösszeget lehívja-e majd.

Az augusztusi bejelentést követően azt a 4iG elnöke is elismerte, hogy többféle konstrukció – hitel, kötvény- és részvénykibocsátás – is szóba jöhet a finanszírozás előteremtésében, amiben az amerikai befektetési bank, a J.P. Morgan a társaság tanácsadója és partnere. Jászai Gellért azt is hangsúlyozta, hogy kizárólag piaci finanszírozásban gondolkoznak. A társaság előzetes kommunikációja alapján mi arra tippelünk, hogy a 4iG valamilyen szindikált hitelkonstrukcióban juthat forráshoz, amelyben a 4iG valamilyen szindikált hitelkonstrukcióban juthat forráshoz, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank lehet az egyik résztvevő.

Új információ a korábbi bejelentésekhez képest, hogy az MFB a Vodafone megvásárlásához szükséges forrást az Antenna Hungáriának biztosítja, így részben, vagy egészben a 4iG leányvállalata is szerepet kap majd a tranzakcióban, amiről eddig még nem esett szó.

A Portfolió cikke szerint a rendelkezésre álló információk alapján a felvásárlás finanszírozását a 4iG tehát piaci hitelből valósítja meg. Ugyanis bár a Magyar Fejlesztési Bank a magyar állam tulajdonában van, az MFB a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan a piacról – és nem az államtól – vonja be azokat a forrásokat, melyet a hitelezési tevékenysége során kihelyez. Az MFB a forrásszerzési tevékenységét a belföldi és a külföldi pénz- és tőkepiacokon is a saját nevében, önállóan végzi, majd a bank ezeket a forrásokat használja fel a beruházások, vállalatok és vállalkozások, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások, vagy projektek finanszírozására.

A kezességvállalásért az államot kezességvállalási díj is megilleti, amelyet az „állami kezességgel biztosított tőkekövetelés 0,59%-ának megfelelő mértékben” ír elő a közlönyben megjelent kormányhatározat. Így bár a tranzakció teljes hitelstruktúráját nem ismerjük, önmagában az MFB vagy az állami kezességvállalás megjelenése a Vodafone felvásárlásban nem jelenti azt, hogy nem piaci hitelről lenne szó.

Az Európai Unió szigorúan szabályozza, milyen és mekkora támogatásokat adhat egy állam. A Vodafone tranzakcióban az állami kezességvállalás révén a kockázatvállalással járó felelősség megoszlik a finanszírozó bank és az állam között. Amennyiben a kezességvállalás mértéke és módja az uniós jognak megfelelően, a szabályok adta kereteken belül és piaci alapon történik, úgy az állami kezességvállalás ténye még önmagában nem jelenti azt, hogy tiltott finanszírozásról beszélhetnénk ebben az esetben. Az ügyletben a J.P. Morgan a finanszírozási tanácsadó, így – a Portfolió elemzője szerinte – vélhetően a bank jogi- és pénzpiaci szakértői is validálták ezt a megoldást.

A Vodafone Magyarországban vásárolt 49 százalékos részvénycsomaggal a magyar állam jelentős befektetőjévé válik a hazai távközlésnek. A szektor hatalmas tőkeigénye, a piaci fúziók, valamint a távközlési infrastruktúra közmű jellege miatt az állami szerepvállalás, a magán és állami tőke együttműködése külföldön is gyakori – emeli ki a Portfolió írása. ”

Forrás:
Fontos zöld lámpa a 4iG cégének a Vodafone megvásárlására; Infostart 2023. január 8.

Rohamtempóban digitalizálják az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményeit

„Rohamtempóban digitalizálják a 220 éves Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményét, de messze még a munka vége. Ugyanakkor egy robot már a magyar honlapokat, sőt blogokat is gyűjteménybe helyezi, a hamarosan megnyíló új archivális raktárral pedig erre az évszázadra megoldódik a gyűjtemény elhelyezésének kérdése – hangsúlyozta az Esszencia című jubileumi kiállítást is méltató főigazgató, Rózsa Dávid.

Az elmúlt évtizedekben egy gyorsuló folyamat tanúi vagyunk, a szövegek és képek egyre inkább a digitális térbe kerülnek. A legfiatalabb generáció papíralapú könyvet már alig vesz a kezébe. Mi lesz a könyvtárakkal, van-e jövőjük?

Ha könyvtár alatt a meghatározott alapelvek szerint gyűjtött, rendszerezett, őrzött és feldolgozott információk és adatok közötti eligazodás helyét értjük, ilyen igény mindig is volt és lesz; ez az elvárása az embereknek, államoknak természetesen megmarad. Hogy az információ hordozója agyagtábla, papirusztekercs, pergamen, papír vagy az internet, tulajdonképpen mindegy, az arra hivatott könyvtáros dolga, hogy karbantartsa és rendezze az információözönt, s voltaképp ugyanazt csinálja ma, mint többezer vagy többszáz éve. Ma persze kulturális örökségünk számottevő része eleve az interneten jön létre, így a könyvtárosok természetesen azzal is foglalkozni kezdtek, miképpen lehet ezeket a tartalmakat megőrizni. Tehát ma is sok továbbfejlődési lehetőséget, innovációt hordozó hivatás a könyvtárosoké. Azt nem tudom ugyan, milyen lesz ötven év múlva, de hogy akkor is lesz könyvtár, az biztos.

Nélkülözhetetlen digitalizáció

Ezek szerint a tárolt információk digitalizációja lenne a könyvtárak számára az előremenekülés útja?

Ha előremenekülésről beszélünk, akkor valamilyen struktúra esetleges megborulásától tartunk. Most viszont nem az intézményi szempontok felől szeretnék közelíteni. A könyv- és olvasáskultúráról, az információkhoz való hozzáférés vagy azok rendszerezésének módjáról szólva nem az az első gondolatom, hogy miképpen néz majd ki a jövő könyvtárépülete vagy könyvtári szervezete, hanem az, hogy a megőrzött kulturális vagyont hogyan tudjuk a leghatékonyabban továbbörökíteni és eljuttatni a felhasználókhoz, amihez persze ezt a vagyont meg is kell őrizni. Ha viszont el akarjuk juttatni a kulturális javakat ahhoz a generációhoz, amely már nem a Facebookon, hanem inkább az Instagramon, még inkább a TikTokon nő fel, nem a digitalizáció az egyetlen mód – de anélkül biztosan nem megy. Különösen nem egy olyan nemzet esetében, mint a magyar, amelynek tagjai nagy számban élnek az országhatáron kívül és a tengerentúlon is. Ezért mindent, amit a szerzői jogok engednek, közkinccsé kell tennünk digitalizált javainkból és kreatív tartalmainkból az online térben. Emellett az elmúlt hónapokban egyre inkább megtapasztaltuk, hogy nagyon nagy igény van a megfoghatóra, a láthatóra, a tapinthatóra, az igazira is. Ehhez pedig olyan projekteket kell létrehozni, mint az OSZK alapításának 220. évfordulójára készült Esszencia, amely az írott magyar kulturális örökség teljességét reprezentáló, magyar és angol nyelvű állandó kiállítás.

Valóban esszenciális tény, hogy 1802. november 25-én adományozta Széchényi Ferenc 11.884 nyomtatványból, 15 ezer kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek.

Ezen a ponton álljunk is meg egy pillanatra! Nyugat-Európában, így Spanyolországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában a nemzeti könyvtárak uralkodói könyvtárakból alakultak ki, amelyeket a felvilágosodás idején a köznek adtak. Nálunk ugyanez kis csúszással a reformkor nyitányaként egy főúr adományaként született meg, aki fiatalkorától kezdve kifejezetten hungarikákat, azaz magyar nyelvű, magyar szerzőségű, a mindenkori Magyarország területén született vagy magyar vonatkozású műveket gyűjtött. Sőt nemcsak könyveket és kéziratokat, hanem térképeket, metszeteket, érméket, ásványokat, szentképeket is. Ez a magyar nemzettudat hatalmas villanása volt, amelyet Csokonaitól és Berzsenyitől Kresznerics Ferencig minden akkori jeles értelmiségi méltatott. Ők azonban azzal is tisztában voltak, hogy a középkor végén volt a magyaroknak is valamijük, amiből nemzeti könyvtár lehetett volna. Mátyás világhírű és később sajnos széthordott könyvtárára gondolok, a Corvinára, amellyel a Széchényi-féle alapítást egységes keretben kell kezelni. Aki megnézi a most megnyílt állandó kiállítást, ezzel a szellemiséggel találkozik; a tárlatot erre a kettős történetre fűzzük föl. Szó van a nemzeti könyvtár gyűjteményének kialakulásáról, a nagy adományozókról, a megvásárolt vagy ajándékba kapott hagyatékokról. És eközben több metszetben bemutatjuk a teljes magyar művelődéstörténetet, sőt, háromezer éves papirusztöredékeink és a magyar államalapítás előtt keletkezett kódexek révén időben és térben még messzebbre is kitekintünk.

A nemzet első könyvtárának kiemelt feladatai vannak. Hányan vannak erre a munkára?

A jogszabályok szerinti feladatunk, hogy gyűjtsük, megőrizzük, feldolgozzuk, szolgáltassuk, kutassuk és népszerűsítsük a magyar írásbeliséget. Erre összesen 440-en vagyunk, amely létszámba tavaly december elseje óta az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK), valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumtól átkerült Digitális Bölcsészeti Központ (DBK) is beleértendő. Innentől a hazai nemzetiségek dokumentum- és információellátásának feladatát is ellátjuk. A DBK-val pedig közgyűjteményi innovációs központtá is váltunk.

Ha már az innovációról esett szó, hogyan zajlik a már említett digitalizációs munka? Úgy tudom, ez a térképekkel, plakátokkal, hanglemezekkel kezdődött. Nagy volt a lemaradás?

A tömeges digitalizálás másfél évtizedig hiányzott az OSZK repertoárjából, miközben a norvégok, a franciák és Közép-Európában a lengyelek hatalmas digitális könyvtárakat hoztak létre. Pedig kifejezetten jókor indultunk: már az internet hajnalán létrejött a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Ebben azonban negyed évszázad után is mindössze 23 ezer kötet található. (Csak a nagyságrend kedvéért: hazánkban évente 15-16 ezer mű jelenik meg.) Az elmúlt négy évben a könyvtár történetének legnagyobb infrastrukturális megújulása ment végbe. Ennek részeként kezdett kiépülni digitalizáló központunk, amelybe rengeteg korszerű berendezés érkezett. Amikor azonban 2020 tavaszán munkába álltam, még mindig kézműves módszerekkel zajlott a digitalizálás. Teljesen újrahuzaloztuk a munkafolyamatokat, s másfél év kellett ahhoz, hogy a műhelyből üzemet szervezzünk. Ugyanazokkal a kollégákkal a korábbi évi 700.000–1.000.000 oldal helyett ez év végére elérjük a 6,5–7 millió digitalizált oldalt. A másik, amivel szembesültem, hogy alig valamit tettek közzé a digitalizált anyagból. Az elmúlt években ezen is változtattunk. Sorra kikerültek az online térbe az első világháborús és a két világháború közti erdélyi fényképfelvételek, az Apponyi-féle régi metszetgyűjtemény darabjai, az 1956-os plakátok, Széchényi Ferenc térképei, régi hanglemezek, s végül megszületett a Babits házaspár levélhagyatékának szolgáltatása is.
Az online anyagok is olvashatatlanok lehetnek

Mennyiben nehezítik a digitalizálást és az online közzétételt a szerzői jogok és más megkötések?

A szöveges és képi tartalmaknak, térképeknek és hanganyagoknak teljesen más a jogkezelésük. Éppen ezért nagyon fontos, hogy legyenek szakértőink a szerzői jogi területen. A hanganyagok jogtiszta online közzétételével például 2020-ig senki sem foglalkozott a nemzeti könyvtárban. Ahol van, mindent végig kell tárgyalni a közös jogkezelővel, illetve adott esetben az örökösökkel. A cél, hogy amit csak lehet, a legjobb minőségben szabadon elérhetővé tegyünk mindenki számára.

A digitalizált anyagot nyilván máshogy kell gyűjteni, raktározni, mint a hagyományost.

Valóban nem egyszerű kérdés, hogy ha már havonta egymillió oldalt digitalizálunk, hol és hogyan őrizzük meg az anyagot a következő évszázadokban. Nekünk az úgynevezett mesterfájlokat is tárolnunk kell, amelyek esetenként több gigabájtos képi objektumok. Ez azt is jelenti, hogy a digitalizálási tevékenység kétirányú. A mesterfájlok megőrzését mágnesszalagos tároláson alapuló digitális adatközpontokkal szavatoljuk, amelyhez szalagos tárolóegységek tömegét szereztük be, amelyeket a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség üzemeltet. A szolgáltatási célú példányok pedig a jövőben a MEK-be mint ernyőfelületre kerülnek. Ennek a rendszernek a kialakítása már javában zajlik.

Ugyancsak nagy feladat lehet a digitalizált anyagok folyamatos karbantartása. Sokszor egy régebbi fájlt egy új szoftver már nem tud megnyitni; anyagok veszhetnek el szoftverek cseréjekor, nem beszélve a technológia változásáról, ami sok adathordozót olvashatatlanná tesz. Hogyan tudják ezeket a problémákat megelőzni?

Ez minden közgyűjteményi szakember rémálma. Szakkönyvtárosként magam is tapasztaltam, hogy az 1990-es évek elején kiadott statisztikai CD-ROM-ok két évtized elteltével már olvashatatlanok. Ezért nagyon fontos, hogy olyan szabvány szerint mentsük le a fájlokat, hogy technológiaváltás esetén is konvertálni lehessen ezeket, illetve a régi környezet emulálásával fenntartsuk az elérhetőségüket. Erre reagálva néhány héttel ezelőtt létrehoztunk egy szervezeti egységet, amely biztosítja, hogy ezek a kultúrkincsek egy későbbi technológiaváltásnál is hozzáférhetők maradjanak.

Tavaly óta zajlik ez a fajta webarchiválás. Hogyan?

Az ezredfordulón merült fel az internet archiválásának gondolata. Ma több mint ötven nemzeti könyvtár foglalkozik a nemzetközi szabványok szerinti webarchiválással. Mi a „.hu”-val végződő domain alá tartozó felületeket gyűjtjük, no meg a határon túli és a diaszpóra magyar online tartalmait. Minden egyes weboldal minden pillanatának állapotát természetesen lehetetlen rögzíteni. Van egy robotunk, amely évente kétszer „végigszántja”, learatja a „.hu”-s felületeket, és minden egyes weboldal akkori állapotát lementi. Így mindegyikről van látleletünk az év első és második feléből.

A robot említésekor felmerült bennem, hogy a mesterséges intelligencia mennyiben tud segíteni?

A mesterséges intelligenciát a munkafolyamat több pontján lehet alkalmazni, például az automatikus nyelvfelismerés, a témamodellezés vagy akár a képfelismerés terén, a szolgáltatási oldal felől pedig az automatikus tárgyszavazás hozhat nagy előrelépést. Folyamatban van annak az új módszertannak a kidolgozása, amely az eddigi webarchiválási tevékenységet gépi eszközökkel támogatja, illetve most kezdődött meg az automatikus tárgyszavazáshoz szükséges tanítókorpusz építése. Mindezekkel várhatóan a releváns, learatott tartalmak mennyisége és fellelhetősége is meg fog ugrani. Más területen is innovatív kezdeményezéseink vannak: az első publikus magyar nyelvű gépi kézírásfelismerő modellt az OSZK szakemberei alkották meg idén nyáron. Itt egy olyan robotot használunk, amelynek meg kell tanítani, hogy az egyes kézírásminták milyen betűt, írásjelet takarnak. Minél több írásképre tanítjuk meg, annál biztosabban tud majd ismeretlen digitalizált kézírásos szövegeket felismerni. A jelenlegi modell több mint 90 százalékos pontossággal dolgozik.

90 év feladata

Az eddig digitalizált anyagok a törzsgyűjtemény mekkora hányadát teszik ki, és mikorra lehet végezni a munkával?

Mondok egy első és második hallásra is döbbenetesnek tűnő adatot. A másod- és többespéldányokat is beleszámítva az OSZK teljes gyűjteménye körülbelül 900 millió oldal, amely évről évre milliókkal gyarapodik. Ehhez képest célozzuk meg az évi tízmillió digitalizált oldalt jövőre. De ez minden országban egy soha véget nem érő történet, ami alól csak nagyon kevés kivétel van. Például a norvégoknál, ahol a nemzeti könyvtár digitalizáló gyára egy hegy belsejében üzemel, és a teljes nemzeti írásbeliség könyvestül, folyóiratostul hozzáférhető. Igaz, jóval kisebb impresszumról van szó, mint a mi esetünkben.

Úgy tudom, hogy ideális esetben az OSZK-nak két nyomtatott és egy digitális példányt kellene kapnia minden most megjelenő könyvből. A nyomdák azonban ez utóbbit ritkán adják oda, inkább küldenek egy harmadik nyomtatott példányt. Így az új könyvek zömét is Önöknek kell digitalizálni.

Igen, a nyomdák általában inkább egy harmadik példányt küldenek, amelyet mi digitalizálunk. A fordítások esetében a külföldi kiadók egyszerűen nem engedik meg a digitális anyag átadását, de a magyar kiadók zöme is így tesz. Olyanra is van példánk, hogy a digitális verzió mellett pluszpéldányt kapunk az eredetiből is.

Az OSZK állományát az ilyen kötelespéldányok mellett milyen más módon gyarapítják?

A tavalyi minden idők legsikeresebb éve volt a vásárlás szempontjából; több mint 100 millió forintot fordítottunk állománygyarapításra. Ebben benne volt az ország egyik legnagyobb térkép-magángyűjteménye, amelyet azóta feldolgoztunk és digitalizáltunk, hamarosan pedig hozzáférhetővé is teszünk. Vettünk értékes szakkönyveket, külföldön megjelent magyar vonatkozású műveket. Az ilyen művek felderítése is feladatunk, de évtizedekig ez a tevékenység is akadozott. Jelen vagyunk az aukciókon, de persze sokszor elviszik előlünk az értékes darabokat. Ilyenkor lehetőségünk van arra, hogy védési eljárást indítsunk, s így nyomon követhessük az adott dokumentum további sorsát, és megakadályozzuk az országból való kivitelét. Évszázados hagyományai vannak a nemzetközi cserének: több mint négyszáz külföldi cserepartnerrel állunk kapcsolatban. Végül kapunk ajándékba hagyatékból is könyveket, és időnként e forrásból is ritkaságokra bukkanunk. A Mikes Kelemen-program tíz éve alatt számos hiánypótló dokumentum érkezett haza a diaszpórából.

Amikor jövő tavasszal kész lesz az épülő piliscsabai raktáruk, mi kerül oda, mi marad a Várban és az egyéb külső raktárakban?

Ha minden jól alakul, Piliscsaba erre az évszázadra megoldja a raktározás kérdését, és nem lesz szükségünk az egyéb külső raktárakra. A szokásos évi gyarapodással számolva az új és teljesen korszerű raktárban több mint 90 folyókilométernyi helyünk lesz, miközben a mostani állomány 120 folyókilométert tesz ki. 1952 óta minden megjelent könyvből két példányt kapunk, ebből az egyiket archiválási célból örökre félretesszük. Ezeket az úgynevezett „vaspéldányokat” nem adjuk kézbe soha, s ezek kerülnek Piliscsabára. A Várban maradnak a szolgáltatási példányok, valamint az összes különleges könyv és dokumentum.

A költségvetésnek tavaly a kedvezményezettjei voltak. Az idei rezsiemelkedés hogyan érinti Önöket?

A válaszhoz 2020-ig ugrom vissza az időben. 2020 őszén a közalkalmazotti jogviszonyról a munkaviszonyra történő átállás során a munkatársak majd’ 90 százalékának 21 százalékos béremelést tudtunk adni. Tavaly pedig, amikor a kormány döntésének köszönhetően az Ön által is említett többletforráshoz jutottunk a többi kultúrstratégiai intézménnyel együtt, újabb 22 százalékot emeltünk a béreken. Így a könyvtárszakmai munkakörökben ma átlagosan 56 százalékkal keresnek többet a kollégák, mint két éve. A 2017 és 2021 között lezajlott infrastruktúrafejlesztési nagyprojekt kapcsán is emelkedett a költségvetésünk. Az elmúlt évek felújításainak és a takarékossági intézkedéseknek köszönhetően az októberi energiafogyasztási adataink jelentősen alacsonyabbak, mint az előző években. A felújított bölcsészettudományi olvasóteremben és kiállítási terekben 80 százalékkal kevesebb villamos energiát használunk fel, mint korábban.

Hogyan változott a látogatói létszám?

Bár az utóbbi húsz évben országosan is csökkent a könyvtárba járók száma, azért a lakosság 13 százaléka még mindig könyvtárhasználó. A csökkenést a nemzeti könyvtárban is tapasztaljuk. Ennek több oka van; az egyik, hogy a kölcsönzési lehetőség nélküli helyben olvasás világszerte egyre kevesebb felhasználót vonz a könyvtárakba. Nyílt napokkal, olvasóbarát fejlesztésekkel szeretnénk a trendet megfordítani. Amikor csak lehet, nyitva tartunk; december végén is várjuk az olvasókat. Egészen más a helyzet online tartalomszolgáltató felületeinken, ahol látogatóink száma a járvány alatt másfélszeresére nőtt, s azóta is nő. Naponta több tízezren kattintanak a MEK és a Hungaricana honlapjára.

Hogyan képzeli el az intézményt tíz év múlva?

Olyan, az elefántcsonttoronyban töltött évtizedeket végleg maga mögött hagyó, élő és nyitott könyvtárként, amely a teljes lakosságot, minden nemzettársunkat és a könyvtári rendszert ellátja szolgáltatásaival, s amelynek innovációira nemzetközi szinten is odafigyelnek. Ahová szívesen jön be olvasni, kutatni, az itt őrzött kultúrkincseket megismerni, vagy csak kikapcsolódni minden korosztály, s ahol rendszeresen megtelnek a széksorok a programokon. Bízom benne, hogy mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy a következő évtizedben Magyarország ott legyen a legtöbbet olvasó európai nemzetek között.”

Forrás:
Már a honlapokat, blogokat is gyűjti egy robot az Országos Széchényi Könyvtárban; Palugyai István; Tudás.hu; 2022. december 12.
Lásd még:
Könyvtárunk alapításának 220. évfordulója alkalmából készült el Esszencia című első nagyszabású állandó kiállításunk; Országos Széchényi Könyvtár
MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár)

A nem hivatalosan adott helyneveket is tartalmazni fogja a Magyar Nemzeti Helynévtár

„A Magyar Nemzeti Helynévtár nemcsak a hivatalosan, de a nem hivatalosan adott helyneveket is tartalmazni fogja, ráadásul a teljes magyar nyelvterületről. A tíz évre tervezett, tudományos szempontból is fontos munkát a Debreceni Egyetem (DE) koordinálásával további huszonhárom hazai és határon túli intézmény, egyetemi intézet, tanszék együttesen végzi. A kutatócsoport vezetőjével, Hoffmann István akadémikussal, a DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének professzorával beszélgettünk.

– A Magyar Nemzeti Helynévtár elkészítését akár történészek, akár történeti földrajzzal foglalkozó kartográfusok is vállalhatták volna. Miért pont a nyelvészeknek jutott a feladat?
– Valóban több tudományterületet összefogó vállalkozásról van szó, így munkatársaink között történészek és földrajztudománnyal foglalkozó szakemberek is akadnak.

A nyelvészeti megközelítés azonban elengedhetetlen, hiszen a munka a teljes magyar nyelvterület – lényegében a történelmi Magyarország – mai és egykor volt helynévanyagának összegyűjtését célozza.

Nem pusztán a települések neveit fogjuk lajstromba szedni, a hivatalos névadás termékeivel – a bel- és külterületeken található utcák, terek, dűlők és egyebek neveivel – együtt, hanem a nem hivatalos névadás útján keletkezett helynevekre is kiterjesztjük a munkát: olyan patak-, domb-, dűlő-, erdőnevek is szerepelnek majd az adatbázisban, amelyek eddig egyetlen térképen sem voltak olvashatók, hiszen egy-egy településen csak a helybeliek ajkán éltek. Munkatársaink több tízezer embert fognak felkeresni határainkon innen és túl, és legalább ennyi interjút fognak készíteni velük.

– Becslése szerint hány helynevet gyűjtenek össze?
– Több milliót. A legrészletesebb, legnagyobb felbontású térképeken ugyanakkor néhány tízezer szerepel legfeljebb.

– Hogyan fog kinézni a végeredmény? Az adatbázist felteszik egy honlapra, ahol bárki hozzáférhet, és tetszés szerint kutathat benne?
– Így van. Az adatbázisból nemcsak az fog kiderülni, melyik helynév melyik településhez köthető, hanem az is, hogy az írott források mikor, milyen alakban említik először, vagy hogy mi az adott elnevezés eredete.

Ha egy településnek vagy az azon belüli helyneveknek – az ottani nyelvhasználatnak megfelelően – idegen nyelvű megfelelői is vannak, azokat is feltüntetjük. Egykor létezett, ám mára eltűnt helyneveket is közlünk majd – hiszen nemegyszer előfordult, hogy egy település megsemmisült, vagy összevonták egy másik településsel. Az ezekre vonatkozó tudásanyagot is igyekszünk összegyűjteni és feldolgozni. Mindehhez térképi megjelenítés, földrajzi kereshetőség is társul majd.

– Nyomtatott formában nem lesz elérhető az anyag?
– Kötetekbe rendezve is meg fogjuk jelentetni, jelenleg úgy látjuk, két-három járás településeinek anyaga fér bele egy könyvbe. A Magyar Elektronikus Könyvtár állományában elérhető egy 2015-ös kiadványunk, a Hajdú-Bihar megye helynevei első kötete. Ez mintakötetként is felfogható, a később következő könyvek hasonlóan épülnének fel, mint ez.

– Kik böngészhetik haszonnal az adatbázist és a könyvsorozatot?
– Elsősorban a tudomány művelői. Ha, mondjuk, egy régész felfigyel arra, hogy egy adott területen több olyan elnevezés is felbukkan, amely egykori településre utal, az adatbázis alapján könnyen lokalizálhatja azokat a helyszíneket, ahol érdemes ásatást kezdeni. De a művelt közönség figyelmére is igényt tarthat az anyag, hiszen tapasztaljuk, hogy az emberekben élénk érdeklődés él a nevek iránt. Hogy az ablakot miért nevezik ablaknak, az nem feltétlenül foglalkoztatja őket, de hogy Szoboszló neve miért éppen Szoboszló lett, arról már szívesen olvasnak.

Elképzelhető, hogy egyesek éppen ezen adatbázis segítségével ismerik majd meg alaposabban a közvetlen környezetüket vagy azt a települést, ahol felnőttek vagy huzamosabb ideig éltek.

– Ha jól értem, az összegyűjtött adatokból valami többre is következtetni lehet majd: a magyar nyelv helynévadásban is megmutatkozó erejére, potenciáljára. Ez – különösen a határainkon túli települések esetében – nem éppen lényegtelen kérdés…
– Így van, az időben egymást követő helynevek vizsgálata megmutatja, hogy az adott vidékeken mennyiben szorult vissza a magyar helynévadás gyakorlata, vagyis – végső soron – a magyar nyelv használata. Eddig nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, melynek segítségével településről településre, évszázadról évszázadra nyomon lehetett volna követni ezt a folyamatot, ennek a munkának az eredménye erre is lehetőséget ad majd. Ha innen nézzük, igen jelentős nemzeti-szellemi örökséget készülünk összegyűjteni és a jövőre hagyományozni.

– Korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy tíz évre tervezik a munkát. A Magyar Tudományos Akadémia december elsejétől indította el azt a programot, amelynek keretében egyelőre az első négy évre nyújtanak támogatást. Ha a fennmaradó hat évre – bármilyen okból kifolyólag – nem jutna pénz, az a Magyar Nemzeti Helynévtár végét jelentené?
– A magyar helynevek szótára összeállításának ötlete 1817-ből származik. Az a Teleki József fogalmazta meg, aki később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett. Azóta kétszáz év telt el, és nagyon keveset sikerült megvalósítani az akkor kitűzöttekből, holott – a nemzeti identitás megőrzésének szempontjából is – ez elengedhetetlenül fontos. Ezért az Akadémia vállalta, hogy tíz éven át biztosítja a munkához szükséges összeget, amely egyébként a nyomtatott könyvsorozat megjelentetésére már nem is lesz elég, ahhoz tehát egyéb támogatókat kell majd találnunk.”

Forrás:
A nem hivatalosan adott helyneveket is tartalmazni fogja a Magyar Nemzeti Helynévtár; Regényi Huba; Magyar Nemzet; 2023. január 7.

Bővíti adatszolgáltató üzleti tevékenységét a Stellantis járműgyártó konszern

„Az új üzleti egység a csatlakoztatott autók adatait a vásárlók széles körének, köztük a rivális autógyártóknak is, amiből a társaság jelentős többletbevételre számít.

Az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobiles (FCA) és a francia PSA csoport összeolvadásával létrejött Stellantis decemberben közölte, hogy már 2026-ra 4 milliárd euró többletbevételre számít szoftvertermékeiből és a hozzájuk kapcsolódó előfizetésekből, ezt pedig az évtized végére 20 milliárd euróra növelné. Ezzel összefüggésben a jelenlegi dedikált elektronikus architektúrák helyett egy nyílt szoftverplatformra alapozzák új járműveiket, és 4500 új szoftvermérnököt vennének fel, akiknek folyamatos továbbképzést biztosítanának egy házon belül működő akadémia elindításával.

A legfrissebb hírek szerint a Stellantis egy új, Mobilisights nevű üzleti egységet is létrehozott, hogy segítse adatszolgáltatási üzletágának bővítését: ez a társaság ügyfelei mellett a rivális autógyártóknak is licencelné a Stellantis csatlakoztatott járműveiből nyert adatokat. A Mobilisights vezérigazgatója csütörtökön a Las Vegas-i CES-en vázolta, hogy mindez hozzájárulhat a balesetek számának csökkentéséhez a közúti veszélyekről szóló információval, és azt is lehetővé tenné, hogy a biztosítási termékeket jobban személyre szabják az egyes sofőrök esetében.

Több bevétel a fenntartható működésből

A Reuters beszámolója kitér rá, hogy a Stellantis elképzelései alapján önálló üzleti egység megkönnyíti a partnerségek létrehozását, a külső fejlesztők szerepét ugyanis kulcsfontosságúnak tartják az adatokon alapuló alkalmazások és szolgáltatások létrehozásában. A vállalat közleménye szerint a Mobilisights hozzájárulása meghatározó lenne a fenti többletbevételhez. Bár ennek arányát még nem lehet pontosan meghatározni, a Stellantis már több szoftveres részleggel is rendelkezik, amelyek mindegyikétől legalább egymilliárd dolláros éves eredményt vár.

A Mobilisights egyébként a második a Stellantis által tervezett hét új, hozzáadott értéket termelő üzleti egység közül. A Fiat, Peugeot és Jeep márkákat is futtató cégcsoport első a körkörös gazdaságra (circular economy) koncentráló üzletág felállítása volt, amelynek célja az újrahasznosított anyagok nagyobb mértékű alkalmazása lenne a termelésben. Ennek révén már 2038-ra elérnék a nulla szén-dioxid-kibocsátást, ugyancsak növelnék bevételeiket, javítanák átláthatóságukat és működési hatékonyságukat a szűkös erőforrásokra való tekintettel, ezen felül alapvető szerepet szánnak neki a fenntartható és megfizethető termék- és szolgáltatásmegoldások fejlesztésében.

A Stellantis konszern novemberben jelentette be az autonóm vezetési szoftvereket fejlesztő, budapesti székhelyű aiMotive akvizícióját, amiről részletesebben ebben a cikkünkben számoltunk be »
”

Forrás:
Adatszolgáltató üzletet épít a Stellantis járműgyártó konszern; Bitport.hu; 20232. január 6.

„Kártya vagy átutalás?” lehet a jövő kérdése a „Kártya vagy készpénz?” helyett

„Hogyan készülnek a bankok, fizetési szolgáltatók, fintech cégek 2023-ra? Melyek lesznek a meghatározó digitális fejlesztések a következő 12 hónapban? Ki hogyan értékeli az idei évi eredményeket, piaci fejleményeket? Körinterjú keretében feltérképezzük a várakozásokat, kihívásokat és a piaci lehetőségeket. Beszélgető partnerünk dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója.

1. Az AFR 2.0 [azonnali fizetési rendszer] intézkedések közül melyik, melyek a legfontosabbak a GIRO Zrt. számára?

dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A GIRO Zrt. számára az intézkedéscsomagból egyértelműen a QR-kódos azonnali fizetés a legfontosabb, amely projektet egy hosszú, közel egy éves előkészítési fázis után el is indítottunk 2022 őszén.

Azonban kiemelném, hogy nem csupán a QR-kód az egyetlen adatbeviteli szabvány, amit a vonatkozó rendelet, illetve a projekt magába foglal, hanem az NFC és a deeplink is a részét képezi.

Ezekkel együtt tudunk megfelelő elektronikus fizetési alternatívát kínálni mind online, mind offline helyzetekben is.

Úgy érezzük, ez a fejlesztés lesz az, amely igazán ki tudja használni a 2020 márciusában élesített azonnali fizetési rendszerben rejlő potenciált, amivel az ügyfelek napi szinten használni tudják majd a rendszerünket.

Emellett minden, azonnali fizetést érintő változás szintén nagy jelentőséggel bír a Társaság számára, így örömmel fogadtuk például a 10 millió forintos limit felemelését és az átutalások sikerességét igazoló kötelező visszajelzés bevezetését is, még ha ez nem is ró olyan feladatokat ránk, mint a már említett QR-kód projekt.

“Az MNB célja, hogy 2030-ra az összes fizetési tranzakció legalább 50%-a elektronikus úton történjen Magyarországon. Ennek egyik lépése a QR-kód és a fizetési kérelem szolgáltatások biztosításának kötelezővé tétele” – mondta el Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a FinTechZone-nak adott exkluzív interjúban.

2. Mely intézkedések lesznek a legnagyobb hatással a banki ügyfelek számára?

dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Szintén a QR-kóddal (valamint NFC-vel vagy deeplinkkel) indított elektronikus fizetések lehetőségét emelném ki.

A jogalkotó szabályozásának köszönhetően egy olyan, az egész bankrendszert érintő, egységes és magas szintű ügyfélélményt garantáló szolgáltatás születik, amely megakadályozza a szigetszerű megoldások létrejöttét.

A banki ügyfelek számára egy kényelmes, valóban minden fizetési helyzetben alkalmazható megoldást tudunk kínálni, így az új fizetési mód valódi helyettesítője lehet a készpénznek is, azt már rövidtávon is visszaszorítva.

Mi a GIRO-nál hiszünk abban, hogy néhány éven belül már nem csak azzal a kérdéssel találkoznak a kasszáknál a vásárlók, hogy „kártya vagy készpénz”, hanem az azonnali átutaláson alapuló megoldás is egy magától értetődő alternatíva lesz. Sőt, abban is bízunk -, hiszen ezért dolgozunk -, hogy hosszabb távon csak a „kártya vagy utalás?” kérdéssel találkozhatunk, a készpénz jelentős visszaszorulása mellett.

Mivel a lakossági QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek esetében nem kell a bankoknak tranzakciós illetéket fizetniük, valamint ezeket a tranzakciókat a fogyasztók díjtól és költségtől mentesen jogosultak használni, így reális esély nyílik arra, hogy rövid időn belül tömegesen el tudnak terjedni.

3. Örök dilemma a biztonság és az ügyfélélmény összehangolása. Ezen a téren milyen érdekes technológiai vagy üzleti jellemzőket lehet megtudni az aktuális fejlesztésekről?

dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A magas szintű ügyfélélmény és a biztonság együttes garantálására jó példa a GIRO által biztosítandó központi domain regisztráció, amely azt teszi lehetővé, hogy a mobiltelefonokon (az IOS és Android rendszereken is) a mobilbanki applikációk megnyitása nélkül is, csupán a kamera használatával, a QR-kódot egyszerűn beolvasva lehetőség legyen elindítani a fizetést. A mobilbanki applikációk a kód beolvasását követően nyílnak meg, amelynek a központi regisztrációjára csupán a mobilbanki applikációval rendelkező számlavezető bankoknak lesz lehetősége.

Emellett, az új szabvány szerint egy biztonsági elem kerül elhelyezésre a QR kódban, amivel ellenőrizni lehet a fizető fél oldalán a QR kódban megkapott adatok sértetlenségét. Ezzel egy esetleges fraud esemény bekövetkezése ellen tudunk védekezni.

Üzleti oldalról pedig a már említett, egységes adatbeviteli szabványokkal kezdeményezett tranzakciókat érintő díjmentesség lesz a legfontosabb jellemző a végfelhasználók felé, amit a GIRO Zrt. a bankok számára biztosított kedvező díjszabással igyekszik támogatni, ahogyan ezt tesszük az összes azonnali átutalás esetében már a kezdetektől is.

4. Az AFR 2.0 csomag mellett milyen egyéb fejlesztések vannak tervben a GIRO Zrt.-nél a következő években?

dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A következő években is az alapfeladatunk zökkenőmentes ellátása a legfontosabb, tesszük mindezt korszerűen, eredményesen, és a partnereink felé olcsó díjszabás mellett. Ezt szolgálja a platformkonszolidációs lehetőségek vizsgálata is.

Az elszámolóművek optimalizálása tekintetében elmondható, hogy jelenleg minden opció nyitva van. Célunk, hogy a pénzforgalom minél hatékonyabbá és olcsóbbá váljon. Minderről természetesen az összes piaci szereplővel egyeztetünk.

5. A GIRO Zrt. központi szereplőként jó rálátással bír az iparágra, az egyes szereplőkre is. Az elkövetkező időszakban mi várható a piacon, milyen nehézségekkel kell megküzdenie a szereplőknek, és a GIRO Zrt. mivel tudja támogatni őket?

dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Folyamatosan egyeztetünk a Bankszövetséggel, a bankokkal, a jelenlegi és potenciális banki IT beszállítókkal, valamint folyamatos kapcsolatban állunk több oktatási intézménnyel is, így az információcsere közben folyamatosan meghallgatjuk a véleményeiket, miközben az edukációra is nagy hangsúlyt fektetünk minden szereplő esetében. Ezáltal a jelenlegi szolgáltatásaink is megfelelően magas szinten tudnak a végfelhasználó ügyfelekhez eljutni, valamint az új szolgáltatási ötleteket is a piac számos szereplőjén keresztül validáljuk, sok esetben pont a Társaságon kívülről csatornázzuk be azokat.

Azt látjuk, hogy nehézségekkel teli időszak vár a mi szektorunkra is, amely több tényezője közül az energiaárak rendkívüli emelkedését, valamint a magas inflációs környezetet is ki lehet emelni. Ezekre a problémákra igyekszünk olyan kihívásként tekinteni, hogy a szektor többi szereplőjének is megoldásokat biztosítsunk, támogatva őket a nehézségek leküzdésében.

Alapvetően egy központi infrastruktúrát üzemeltető vállalat vagyunk, így jelentős tapasztalatunk van abban, hogy 1-1 központi szolgáltatással hogyan tudjuk hatékonyan kiszolgálni az iparág összes szereplőjét. Egy központi, több pénzintézet által is használható szolgáltatás energiát és fejlesztéseket, ezáltal pénzt és egyéb erőforrást (például a sok esetben szűk keresztmetszetet jelentő magas szakértelmet kívánó IT fejlesztői kapacitást) képes megspórolni az egyes szereplőknél.

Ahogyan az egységes adatbeviteli szabványok (QR-kód projekt), úgy hosszabb távon a platformkonszolidáció is ezt a célt szolgálja.

A GIRO ezen logika mentén tervezi az általunk fejlesztett és üzemeltetett, úgynevezett Beyond banking szolgáltatásokat is megvalósítani, amelyek szintén a bankok működésének hatékonyságát hivatottak támogatni.

A BLIK gyakorlatilag minden fizetési helyzetben megoldást kínál és hamarosan BNPL [Buy now, pay later. Szerk.] szolgáltatással is bővül. A mobilfizetési rendszert üzemeltető Polish Payment Standard (PPS) 2021-ben immár második éve nettó nyereséget termel, amin felbuzdulva nemzetközi fejlesztési terveinek megvalósításába is belevágott és felvásárolta a szlovák mobilfizetési megoldást, a Viamo-t.”

Forrás:
Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO): “Kártya vagy átutalás?” lehet a jövő kérdése a “Kártya vagy készpénz?” helyett; Németh Mónika; FinTechZone; 2022. december 28.
Lásd még:
BNPL; FinTechZone
AFR 2.0; FinTechZone
Hasít a lengyelek számlaalapú mobilfizetési megoldása, a BLIK; FinTechZone; 2022. szeptember 19.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kvantumszámítógép segítségével feltörhették az RSA-titkosítást, ha igaznak bizonyul a hír

„Bár azt már jó ideje tudni lehetett, hogy a megfelelő méretű kvantumszámítógépek segítségével a klasszikus titkosítási eljárások legtöbbje könnyedén törhetővé válhat, de mindeddig nem tűnt elérkezettnek ez a fenyegetés. Most azonban kínai tudósok egy csoportja azt állítja: sikerült ezt a valóságban is megcsinálniuk, és megtörték az egyik legelterjedtebb – és eddig biztonságosnak tartott – titkosítást, az RSA-t.

Az általuk még decemberben publikált dolgozat szerint a törés egy 372 qubites kvantumszámítógép segítségével sikerült, aminél igazából már nagyobbak is léteznek napjainkban. Ezt egy, a múlt évben Claus-Peter Schnorr által publikált eljárással kombinálták, aki egy hatékony módszert dolgozott ki az aszimmetrikus titkosításokban használt prímpárok megtalálására – és így törték fel az RSA-val kódolt adathalmazt.

Amennyiben a hír valóban igaznak bizonyul, az óriási fordulatot jelent a számítógépes titkosítás történetében, de egyben irdatlan káoszt is hoz a világba. Ez ugyanis lényegében azt jelenti, hogy minden, az interneten jelenleg használt, illetve biztonságosnak szánt rendszerekben is alkalmazott titkosítás és hitelesítés kijátszhatóvá válhat, valamint minden ezek segítségével elrejtett titok is megismerhető lehet azok számára, akik rendelkeznek a megfelelő méretű kvantumszámítógéppel ezek megtöréséhez.

Jelenleg az eljárást és az eredményeket még másoknak is ellenőrizniük kell, de attól függetlenül valószínű, hogy érdemes lesz minden téren felkészülni a hagyományosnak nevezhető titkosítási algoritmusok leváltására. Talán nem véletlen az sem, hogy a NIST éppen pár hónapja fogadta el az első, kvantumbiztosnak tartott titkosítási eljárások listáját is, amik közül azonban már az egyik jelöltről azóta kiderült, hogy az bizony nem csak a kvantumszámítógépek, de a hétköznapi számítógépeknek sem tud ellenállni.”

Forrás:
Feltörhették az RSA titkosítást, kvantumszámítógép segítségével; Prog.hu; 2023. január 6.
Lásd még:
Bruce Schneier, a neves kiberbiztonsági szakértő, kritikus értékelése: Breaking RSA with a Quantum Computer; Schneier on Security; 2023. január 3.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Európa nem zárkózik fel elég gyorsan a chippiacon

„A kontinens chipgyártói és beszállítói kezdik elveszíteni a türelmüket a döntéshozókkal szemben.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió által 2022 elején bejelentett chipipari felzárkóztatás egyáltalán nem halad elég gyorsan és megfelelően, már tavaly novemberben megjegyezte Andreas Gerstenmayer, az AT&S osztrák technológiai csoport vezetője, hogy „Európa világbajnok a bejelentésekben és törpe a megvalósításban”. Most újabb kritikával kénytelenek szembenézni az európai uniós vezetők, mivel Gunther Kegel, a ZVEI ágazati szövetség vezetője kritizálta az eddigi csekély előrelépéseket. A szakember kiemelte, hogy Európának ötször akkora gyártókapacitásra van szüksége, mint korábban ahhoz, hogy elérje a kitűzött célokat. Ehhez képest még a kezdeti lépések sem történtek meg. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben Európa bővíteni akarja a saját chipgyártását, egyre inkább lemarad más régiók mögött.

„Amennyiben 2030-ra el akarjuk érni az Európai Unió által kitűzött 20 százalékos világpiaci részesedést, akkor ötszörösére kell növelnünk a termelési kapacitásokat. Sok képzelőerő kell ahhoz, hogy kitaláljuk, hogyan tehetnénk ezt meg” – jelentette ki Gunther Kegel. A ZVEI a németországi elektronikai és digitális ipar érdekeit képviseli és olyan nagy chipgyártó vállalatok is a tagjai, mint a Bosch, az Infineon és az NXP.

Kegel a mannheimi székhelyű Pepperl und Fuchs érzékelőgyártó cég vezetője és jól ismeri az üzletágat. Attól is tart, hogy Európa anélkül távolodik el Kínától, hogy alternatív termelési kapacitásokat építene ki. „Továbbra is kapcsolatban kell maradnunk Kínával, mert sok területen nagyon erős pozícióval rendelkezik, így a félvezetőiparban is. Minden negyedik chipet Kínában gyártanak és egyes chiptípusok kizárólag az ázsiai országban kaphatók” – indokolta álláspontját a menedzser.

Az idő pedig sürget az európai chipgyártási kapacitások bővítésére. Jelenleg világszerte még a chipek egytizede sem származik a kontinens gyáraiból. Jan-Hinnerk Mohr, a Boston Consulting Group félvezető-szakértője szerint jelenleg kevesebb chipet gyártanak Európában, mint amennyire az iparnak szüksége van. „Az egyes termékcsoportok szállítási ideje még mindig kritikus” – nyilatkozta Thomas Rudel, a Rutronik, a legnagyobb európai elektronikai alkatrészeket forgalmazó vállalat vezetője és tulajdonosa. Rüdiger Stahl, a bajor TQ elektronikai gyártó ügyvezető igazgatója szintén amiatt panaszkodott, hogy „több mint két évet kell várnia az egyes távol-keleti alkatrészekre. S bár a helyzet az utóbbi időben javult, de még mindig nem normális.”

Európa lemaradása nem csupán önmagában jelentős és folyamatosan növekvő, hanem azért is, mert időközben a vezető chipgyártó országok, mint az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és Tajvan milliárdos finanszírozási programokat indítottak. Az építkezések sok helyen megkezdődtek, és például csak az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg fél tucat hatalmas üzem épül. Ráadásul egyre nehezebb meggyőzni a vállalatokat arról, hogy Európában fektessenek be, mivel a feltételek az elmúlt hónapokban romlottak. Mindenekelőtt az áramárak sokkal jobban emelkedtek Németországban, mint máshol és ott körülbelül háromszor olyan magasak, mint az USA-ban. Az áram pedig a félvezetőgyártás egyik fő költségtényezője. Az amerikai Texas Instruments vállalat Freisingben (Bajorország) található létesítménye például annyi áramot fogyaszt, mint az egész, közel 50 000 lakosú megyei jogú város.

Kegel a kritikájában rámutatott, hogy az állam sem teríti ki a vörös szőnyeget a cégek előtt. A szabályozási őrület Európában egyre rosszabb és rosszabb. A TQ-hoz hasonló középvállalkozásoknak például segítene, ha több úgynevezett mikrokontrollert kapnának – speciális feladatokra szolgáló miniszámítógépeket, amelyeket többek között az orvostechnikában, de a robotokban is használnak. Ma ezek az alkatrészek nagyrészt távol-keleti, leginkább kínai bérgyártóktól származnak. Kereslet van rájuk és hiánycikkek. A Kínával megromlott politikai kapcsolatok és Peking kiszámíthatatlan politikája további okot jelentenek arra, hogy a német kormány és az Európai Unió saját chipellátást szorgalmazzon.

Annak ellenére, hogy Európában saját termelési kapacitásokat kell kiépíteni, a szakértők azt tanácsolják, hogy a helyi döntéshozók ne próbáljanak mindent egyedül csinálni. A félvezetőgyárak egyszerűen túl drágák ehhez. A legmodernebb gyárak körülbelül tízmilliárd dollárba kerülnek. „A duplikált struktúrák drágák lennének, és a fogyasztók számára kevesebb előrelépéshez vagy drágább termékekhez vezetnének” – figyelmeztetett a BCG szakértője, Mohr.

Kegel szeretné megerősíteni az európai termelést annak érdekében, hogy a kontinens kevésbé függjön a tengerentúli gyártóktól. Ez azonban nem jelenti a meglévő ellátási láncok felbomlását. A menedzser úgy vélte, hogy a chipeket a jövőben is globális, munkamegosztáson alapuló, hozzáadott értéket teremtő hálózatokban fogják előállítani. Így például sok félvezetőt Malajziában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken tesztelnek és csomagolnak, mivel ez munkaigényes és ennek megfelelően drága. A TSMC példája mutatja, hogy milyen nehéz a tengerentúli chipgyártó társaságokat a kontinensre csábítani. A világ legnagyobb bérgyártója már több mint egy éve fontolgatja, hogy Németországban telepedik le. Ez lenne a tajvani társaság első európai üzeme. A tőzsdén jegyzett TSMC azonban még nem hozott döntést. ”

Forrás:
Európa nem zárkózik fel elég gyorsan a chippiacon; SG.hu; 2023. január 6.

Egyre kiélezettebb a Holdért folytatott verseny Kína és az Egyesült Államok között

„Egyre kiélezettebb a Holdért folytatott verseny: a következő két évben ugyanis eldőlhet, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lép újból a Föld égi kísérőjének felszínére. Mint ismert: 1972 decembere, azaz több mint ötven éve nem járt ember a Holdon.

Bill Nelson, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vezetője szerint, aggodalomra ad okot, hogy ha Kína hamarabb eljut a Holdra, akkor kisajátíthatja magának az égitestet, és elfoglalhatja annak ásványokban gazdag területeit – írja a Politico.

„Ez tény, ismét űrverseny van. Jó, ha odafigyelünk Kínára, hogy ne vethessék meg előttünk a lábukat a Holdon” – mondta Nelson, aki szerint Peking olyasmire készülhet, mint amit a Dél-kínai-tengeren is tett, azaz megszáll kisebb szigeteket, és azonnal magáénak tekinti.

A NASA nemrég sikerrel hajtotta végre az Artemis I küldetést, amelyben egy személyzet nélküli Orion űrkapszula körberepülte a Holdat. Ez volt az első nagy lépés afelé, hogy ismét embert küldjenek az égitest felszínére. A NASA terve az, hogy 2025-re ismét leszálljanak asztronautái a Holdon, majd ott állandó bázist alakítsanak ki.

Kisebb probléma ugyanakkor, hogy a NASA az új amerikai költségvetésből nem kapta meg az összes igényelt összeget, de Nelson szerint ez nem téríti le őket a pályájukról, az Artemis II és III ugyanis már be van tervezve a költségvetésben.

Kína ugyan papíron le van valamelyest maradva, ám óriási költségeket fordít a holdprogramjára, és várhatóan az évtized végére embert is el tud juttatni az égitestre. ”

Forrás:
Kongatja a vészharangot a NASA: elfoglalhatja a Holdat Kína; Világgazdaság; 2023. január 2.

Szakirodalom

Fenntarthatóság, jogtudomány, helyi önkormányzatok

„Ezen írás célja a témakör fejlődése mérföldköveinek bemutatása. A tanulmány figyelemmel van a fenntarthatóság és a jogtudomány egyes kérdéseinek felvázolására. A cikk vizsgálja egyúttal a helyi önkormányzatok szerepét a kérdésen belül. Az esszé mind a történeti, mind az összehasonlító módszertan tapasztalatait egyaránt alkalmazza. Az anyag összefoglalja jelenlegi, kezdeti kutatásaink eredményeit.”

Forrás:
Fenntarthatóság, jogtudomány, helyi önkormányzatok; Koi Gyula; Új Magyar Közigazgatás; 15 (4); 2022; 68-71. o. (PDF)

Közelkép: „Adminisztratív adatok a gyakorlatban” – Munkaerőpiaci tükör

„Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben, a kutatóintézetekben dolgozók, a sajtó munkatársai jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Minden évben kiválasztunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. Ezt a kiválasztott témát a Közelkép fejezetei járják körül, és összefoglalják a témával kapcsolatban elérhető legfrissebb hazai kutatási eredményeket és leíró elemzéseket.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötetének tanulmányai a hazai közadatok, a kormányzati szervek által gyűjtött adminisztratív adatok hasznosításáról szólnak.
A tanulmányok egyik alapját az az egyedülállóan gazdag adminisztratív adatbázis jelenti, amelyet a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Adatbankja állított össze.”

Forrás:
Munkaerőpiaci tükör 2021, Közelkép: „Adminisztratív adatok a gyakorlatban”; Szabó-Morvai Ágnes, Lengyel Balázs (szerkesztők); ISSN 1586-460X; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont; 2022 (PDF)

Az uniós állami támogatási jog végrehajtásának újabb kihívásai, különös tekintettel az adóintézkedésekre

„Kutatásom középpontjában az állami támogatási jog végrehajtásának 21. századi kihívásai, különösen az adóintézkedések formájában megnyilvánuló állami támogatási intézkedések állnak. A dolgozat célja, hogy bekapcsolódjon az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatai körül zajló disputába. Mivel a közvetlen adóztatás a hatáskörmegosztás klasszikus uniós modelljében a tagállamok kezében maradt, nagyon korlátozottak az uniós ellenőrzési lehetőségek. Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban már világos, hogy adóintézkedések is kimeríthetik az állami támogatás fogalmát. Az elmúlt években a Bizottság az állami támogatási szabályok modernizációja révén igyekszik fellépni a belső piacra negatívan ható tagállami gyakorlatokkal szemben. Eközben napjainkban uniós szinten is fokozódnak a környezetvédelmi és energetikai kihívások, a koronavírus pedig újabb válsághelyzetet generált. Ezek a fejlemények összekapcsolódnak egymással az állami támogatások területén is. A dolgozat fejezetei e kihívások nyomvonalán haladva kapcsolódnak össze. Az értekezés mindezek fényében a tagállami szuverenitás és a Bizottság hatásköre közötti feszültségeket, valamint az egyre nagyobb számban jelenlévő puha jogi megoldások létjogosultságát is vizsgálja.”

Forrás:
Az uniós állami támogatási jog végrehajtásának újabb kihívásai, különös tekintettel az adóintézkedésekre; Széles Krisztina; Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2022
A doktorivédés időpontja: 2023-II-17 12:00, helye: DE ÁJK C/14. számú terem (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 4028 Debrecen, Kassai út 26.)

2. szám, 2023. január 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom