Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A megyei jogú városoknak a jövő területfejlesztési politikájában kulcsszerepük lesz
Tárgyszavak: Magyarország, megyei jogú városok, Navracsics Tibor, területfejlesztési politika
Takács Péter: majdnem minden egészségügyi átalakítási folyamatnak a közepén tartunk
Tárgyszavak: egészségügy átszervezése, Magyarország, Takács Péter
Az iskolákban 2024 tavaszán várhatóan további 193 ezer laptopot fognak kiosztani
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, digitális oktatás, Magyarország

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A megyei jogú városoknak a jövő területfejlesztési politikájában kulcsszerepük lesz

„A megyei jogú városoknak a jövő területfejlesztési politikájában kulcsszerepe lesz, mert térségi közszolgáltatásokat látnak el és vezető szerepük van a térségi fejlesztési célkitűzések megfogalmazásában – mondta sajtótájékoztatón Navracsics Tibor kedden, Budapesten.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének idei első közgyűlésén vett részt hangsúlyozta: nem lehet ma elszakítottan kezelni egymástól egy nagyvárost és a körülötte lévő településeket, amelyek ugyanúgy részt vesznek a nagyváros életében, mint a nagyváros lakói. „A célunk az, hogy olyan fejlesztéspolitikai koncepciót alakítsunk ki, amelynek következtében a térségek együttesen fogalmazzák meg a fejlesztési célkitűzéseiket és együttesen kapnak ehhez segítséget a kormányzattól és a költségvetéstől is” – mondta. Hangsúlyozta: a megyei jogú városok kulcsfontosságú szereplői az új fejlesztéspolitikának. Térségi kisugárzásuk alapján nem csak magáról a megyei jogú városról van szó, hanem a környező települések együtteséről is. Rámutatott, hogy a megyei jogú városok vezetői felelősek azért is, hogy a környező településeken milyen az élet; milyen könnyen tudnak bejutni a városba az emberek, vagy találják meg a számításaikat a városban, vagy saját településeiken. Ezért fontos, hogy a jövő területfejlesztési politikája ne a rivalizáláson, hanem az együttműködésen alapuljon – szögezte le a miniszter.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az európai uniós források felhasználásában is együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a lehető legjobban hasznosuljanak. Hozzátette, a most záródó Modern Városok Program keretében a megyei jogú városok már eddig is jó példákat mutattak. Abban bízik, tette hozzá Navracsics Tibor, hogy „a térségi együttműködés időszaka” további lehetőségeket ad a gyorsabb ütemű fejlődésre. Az egymással összefüggő térségek „nagy halmazokat” alkotva az ország jelentős részének a fejlesztését is szolgálják – mondta…”

Forrás:
A megyei jogú városoknak a jövő területfejlesztési politikájában kulcsszerepe lesz; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. február 20.

Takács Péter: majdnem minden egészségügyi átalakítási folyamatnak a közepén tartunk

„Nem számítanak uniós forrásokra, a kórházak viszont márciusban újabb milliárdokat kapnak, amiből rendezhetik az adósságaikat, többek között erről is beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

Majdnem minden egészségügyi átalakítási folyamatnak a közepén tartunk, ezzel kezdte előadását Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Nem számítanak uniós forrásra az egészségügy területén, nem lesz RRF forrás a finanszírozási rendszer átalakítására, ezt hazai forrásból kell megvalósítani. Olyan makrogazdasági környezet van, hogy nincs sok pénz – mondta az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a kórházak hamarosan plusz forrásokat kapnak, márciusban folytatódik a kórházkonszolidáció, de erről még zajlik az egyeztetés a Pénzügyminisztériummal. Ez már csak azért is fontos lenne, mert december végén a kórházakban több mint 62,2 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel. Az adat meglepő, hiszen 90 milliárd forintot kaptak konszolidációra az intézmények.

Egyszerre zajlik centralizáció és decentralizáció az egészségügyben, az alapellátás átszervezését járási szinten valósítják majd meg. Beszélt az államtitkár arról is, hogy 2028. január 1-ig a gazdaságtalan üzemméretű praxisokat különösen az 1200 alatti körzeteket kivezetik, ebből jelenleg 250 van Magyarországon.

A védőnői hálózat átalakításával kapcsolatban megjegyezte, százzal több védőnő dolgozik egészségügyi szolgálati jogviszonyban, mint korábban. Az ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán kiemelte: 20 százalékkal csökkent az indokolatlan mentő kivonulások száma, 120 ezer ügyeleti ellátásban megforduló beteg értékelése alapján a lakosság 4,25-re értékeli az ellátást. Míg korábban profitorientált cégek végezték az ügyeleti ellátást, ma ezt az Országos Mentőszolgálat látja el.

Majdnem minden egészségügyi átalakítási folyamatnak a közepén tartunk, ezzel kezdte előadását Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Nem számítanak uniós forrásra az egészségügy területén, nem lesz RRF forrás a finanszírozási rendszer átalakítására, ezt hazai forrásból kell megvalósítani. Olyan makrogazdasági környezet van, hogy nincs sok pénz – mondta az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a kórházak hamarosan plusz forrásokat kapnak, márciusban folytatódik a kórházkonszolidáció, de erről még zajlik az egyeztetés a Pénzügyminisztériummal. Ez már csak azért is fontos lenne, mert december végén a kórházakban több mint 62,2 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel. Az adat meglepő, hiszen 90 milliárd forintot kaptak konszolidációra az intézmények.

Egyszerre zajlik centralizáció és decentralizáció az egészségügyben, az alapellátás átszervezését járási szinten valósítják majd meg. Beszélt az államtitkár arról is, hogy 2028. január 1-ig a gazdaságtalan üzemméretű praxisokat különösen az 1200 alatti körzeteket kivezetik, ebből jelenleg 250 van Magyarországon.

A védőnői hálózat átalakításával kapcsolatban megjegyezte, százzal több védőnő dolgozik egészségügyi szolgálati jogviszonyban, mint korábban. Az ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán kiemelte: 20 százalékkal csökkent az indokolatlan mentő kivonulások száma, 120 ezer ügyeleti ellátásban megforduló beteg értékelése alapján a lakosság 4,25-re értékeli az ellátást. Míg korábban profitorientált cégek végezték az ügyeleti ellátást, ma ezt az Országos Mentőszolgálat látja el.

Kevesebb lesz a szövődmény

Hangsúlyozta,, hogy nem zárnak be kórházat, járási egészség központtá fejlesztik majd ezeket. Szakmaspecifikus koncentráció jön, a nagy hightech igényű műtétek bekerülnek a vármegyei kórházakba, ez már az idei év második félében megvalósul. Mivel gyakorlott orvosok végzik majd a műtéteket, ezért kevesebb lesz a szövődmény is.

A szakdolgozók kompetenciáját emelni akarják, és az kapóra jött, hogy az orvosoknál elfogytak ötjegyű pecsétszámok. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már dolgozik azon, hogy a krónikus betegek számára, akik évek óta ugyanazokat a gyógyszereket szedik, a megfelelő kompetenciával rendelkező szakdolgozók is felírhassák a készítményeket.

Blokkolják a költéseket

Blokkolva vannak a költések a kórházakban, az osztályok nem vehetnek eszközöket. Ez meddig marad így? Tette fel a kérdést az államtitkárnak Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség alelnöke, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója.

Takács Péter szerint a Pénzügyminisztérium tartja fenn ezt a blokkot, ugyanakkor azzal tisztában van, hogy az eszközök amortizációja teljesen más jelent a kórházban, mint egy irodában, ahol a fénymásoló romlik el. Egyelőre nem tudja, hogy meddig tartja fenn a Pénzügyminisztérium ezt a blokkot. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy az egészségügyben az amortizáció értéke évente 70 milliárd forint körüli összegre tehető.

Költségvetési harc

A 2025-ös költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, az egészségügyben, az oktatásban és a szociális szféra területén nem csökkenhetnek a források, minden más területre valószínűleg kevesebb jut majd.

Az ágazati béremeléssel kapcsolatban elmondta: 200 milliárd forint jut erre a területre idén, úgy fogalmazott az államtitkár ez nagyon nagy lóvé. A covid-19 járvány alatt az orvosbérek jelentősen megugrottak, kinyílt a bérolló az orvosok és a szakdolgozók között. Ma egy orvos a nemzetgazdasági átlag háromszorosát keresi, havonta bruttó 2,2 millió forintot visz haza, ehhez képest márciustól a szakdolgozók bére az orvos bérek 37 százaléka lesz. 2024. március 1-től a szakdolgozóknál sávos bérrendszert vezetnek be, a korábbi 17 fizetési osztály helyett rugalmasabb differenciáltabb bérezés valósul meg. Felidézte: 2023-ban 18 százalékkal emelkedett a szakdolgozók bére, akkor erre 41,5 milliárd forintot jutott a költségvetésből. A középfokú végzettségű ápolók átlagkeresete tavaly novemberben 714 ezer forint volt, a diplomás ápolók pedig bruttó 886 ezer forintot kerestek.

A kórházakban olyan bértámogatás lesz, hogy aki vállalkozóként foglalkoztat orvost az személyenként 1,1 millió forintot bukik havonta. Az alapellátásban szeretnének oda eljutni, hogy 2028-ig a fix elemek beépüljenek kártyapénzbe, teljesítmény indikátorok lesznek. Nemzetközi tapasztalatok alapján a finanszírozási ösztönzők, akkor érnek el valódi hatást, ha az adott finanszírozási forma aránya a teljes finanszírozás összeg 10 százalékát eléri. A tavaly év végi kórházigazgatói menesztésekkel kapcsolatban elmondta: a változásoknak nincs köze a kórházi adósságokhoz, egy új vezetői kiválasztási rendszert szeretnének kialakítani, menedzserekre lesz szükség a kórházakban.

Jöhet az együttélés

Az állami- és a magánegészségügy szektor szétválasztása kapcsán Takács Péter elmondta, már a folyamat vége felé tartanak, és hamarosan el fogják kezdeni a két szektor együttélését is szabályozni. Hangsúlyozta, hogy kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat engedik be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba. A döntés után a bértámogatás beépítése, szektorsemleges finanszírozás kell. Jelenleg a várakozási idővel a legelégedetlenebbek a betegek, míg korábban a paraszolvencia volt az a terület, ami nagyon zavarta őket.

A szűrővizsgálatok rendszerét is átalakítják. Siralmas a magyarok egészségügyi állapota, ebben előre lépésre van szükség. Az a terv, hogy öt évente egyszer mindenkinek egy általános egészségügyi szűrésen részt kell majd vennie.”

Forrás:
Új dolog jön az egészségügyben – Összehangolják az állami- és magánellátást; Koncsek Rita; Economx; 2024. február 20.

Az iskolákban 2024 tavaszán várhatóan további 193 ezer laptopot fognak kiosztani

„2022-ben és 2023-ban 120 ezer, illetve 140 ezer laptopot kaptak a tanárok és diákok ingyenesen az iskolákban. 2024 tavaszán további 193 ezer laptop kiosztása várható – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence a közleményében azt írta, hogy a kormány az eszközök biztosítása mellett „elképesztően sok digitális oktatási tartalmat” is fejlesztett a Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP), más néven Okosportálon. Az állami tankönyvek mindkét sorozata elérhető okostankönyv formában, így több mint 200 okostankönyvhöz férnek hozzá ingyenesen a diákok, a tanárok munkáját pedig speciálisan a számukra fejlesztett tartalmak, kézikönyvek segítik – tudatta.

A tanulást több ezer interaktív feladat és digitális tartalom támogatja. Ezek között újdonság például az interaktív periódusos rendszer, az új történelmi animációk, a fizika és kémia tantárgyhoz kapcsolódó kísérletek bemutatásához készült videósorozat, az okostérkép vagy a földrajz tananyaghoz készült „Magyarország nagytájai” videoklip-sorozat – részletezte az államtitkár, megjegyezve: összességében már több mint 200 ezer digitális tartalom és 46 ezer feladat található meg az NKP-n.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy „az NKP oldalán az elmúlt három évben 193 millió oldalletöltés történt, közel 6 ezer tanulócsoportban 24 ezer feladat került kiosztásra, feladatonként átlagosan 16-22 diák számára”. A portál népszerűségét az is jól mutatja, hogy idén januárban már 2,4 milliós volt a látogatottsága – fűzte hozzá. Az államtitkár szerint a digitális oktatási tartalmak újabb motivációt adhatnak a tanuláshoz, újfajta élményt nyújtanak a diákoknak. „Ma már nagy a verseny a diákok figyelméért, ezért fontos lépést tartani a digitális iskolai tartalmak terén is” – mutatott rá Rétvári Bence, hozzátéve: a kormány célja, hogy a magyar diákok készségszinten, a legkorszerűbb eszközökön használják a legkorszerűbb digitális oktatási anyagokat.”

Forrás:
193 ezer laptopot kaphatnak az iskolák; SG.hu; 2024. február 24.

Közigazgatás, politika, jog

Bács-Kiskun zárta a legeredményesebben a TOP-projekteket a 2014-2020-as pénzügyi időszakban

„Bács-Kiskun a legeredményesebb vármegyeként zárta a 2014-2020-as pénzügyi időszakot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében megvalósuló projektek tekintetében – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Kecskeméten.

Navracsics Tibor az országjárásának Bács-Kiskun vármegyei állomásán kifejtette: a vármegye teljesítménye jelentős előrelépés a korábbi hétéves pénzügyi időszakhoz képest, hiszen akkor településeinek 70 százaléka nem részesült európai uniós fejlesztésekben. Ehhez képest a 2014-2020-as időszakban a vármegye a rendelkezésére álló kereteket szinte teljes egészében ki tudta meríteni, fel tudta használni. A miniszter hangsúlyozta: Bács-Kiskun vármegyében nem volt olyan település, amely kimaradt volna a TOP-programokból. Navracsics Tibor kiemelte: a vármegye egy olyan átfogó és dinamikus fejlesztési programot tudott megvalósítani az előző európai uniós pénzügyi időszakban, amely csak a hatóságok, az önkormányzatok, a területfejlesztésben érdekelt területi politikai szereplők jó együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg. Azt mondta: „csak így tudtak a hatósági eljárások is gyorsan és hatékonyan lezajlani, illetve maguk a beruházások is észszerűen megvalósulni”. A miniszter szerint éppen ezért Bács-Kiskun vármegye „a mostani, a 2021-27-es időszakban is jó esélyekkel, sikeresen fogja tudni hasznosítani a rendelkezésére álló pénzeket”.

Navracsics Tibor kifejtette: Kecskemét „egészen imponáló fejlődést felmutató” település lett, hiszen az elmúlt évek ipartelepítési döntései következtében a város az egész alföldi régió, a magyar nemzetgazdaság központjává vált. Azt mondta: Kecskemét, ha meg tudja tartani ezt a dinamizmusát, a jövőben Szegeddel együtt az alföldi térség gazdasági motorjává válhat. A vármegye másik megyei jogú városa tekintetében a miniszter arról beszélt, hogy Baja számára azok az infrastrukturális fejlesztések adhatnak reményt a jövőre vonatkozóan, amelyek a szerbiai és a magyarországi közlekedési infrastruktúra fejlesztésének összehangolásából adódnak. Navracsics Tibor szerint mind a vasúti közlekedés korszerűsítése, mind a gyorsforgalmi útépítési tervek és ezzel összefüggésben a Duna fölött megépítendő hidak nagyobb lehetőséget adnak majd a településnek bekapcsolódni a „közlekedési véráramba”, és a Dél-Dunántúl, illetve a Dél-Alföld összeköttetése révén Baja is nagyobb lehetőségeket kap majd.

A miniszter kifejtette: Bács-Kiskun, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő vármegyéje a jövőre vonatkozó fejlesztési tervek tekintetében egyaránt meg akarja őrizni a mezőgazdasági karakterét, valamint a mostanában kibontakozó ipari karakterét is. „Mindehhez nagyon jó alapot és keretet biztosít az a most már hagyományos jó együttműködés, amely az önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek és a vármegye politikai szereplői között eddig is megvalósult, és a remények szerint a jövőben is meg fog” – fogalmazott Navracsics Tibor.”

Forrás:
Bács-Kiskun a legeredményesebbként zárta a 2014-2020-as pénzügyi időszakot a TOP-projektek tekintetében; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. február 21.

Új miniszteri biztos felel a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024. február 15-től kezdődően a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Jakab Zsófiát.

A kreatívipar világszerte a gazdaság gyorsan fejlődő és gyorsan bővülő ágazatának számít, amely a növekedés egyik motorja. A tárcavezető a gazdasági növekedés helyreállításával és a fenntartható, dinamikus mértékű 4%-os GDP bővülés elérésével összefüggésben a miniszteri biztostól elvárja, hogy tárja fel az iparág fejlesztésének lehetőségeit, tegyen javaslatokat a növekedési potenciál kiaknázására, az ellátási láncok hatékony fejlesztésére, továbbá a nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazására.

A miniszteri biztos ehhez kapcsolódóan felel többek közt a kreatívipari ágazati és vállalkozásfejlesztési programok megtervezésének és végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi kreatívipari márkák magyarországi piacra lépésének ösztönzéséért és a hazai kreatívipari vállalkozások külpiacra lépését támogató politikák összehangolásáért.

A Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kerül, amelynek szakmai koordinációjáért a miniszteri biztos felel.”

Forrás:
Jakab Zsófiát a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Nagy Márton; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. február 22.

Történelmi rekordot ért el a kórházi adósság 2024. januárjában

„Január végi adatok szerint elérte a kórházak tartozása a 81 milliárd forintot, ami év eleji történelmi rekord, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az egészségügyi államtitkár a héten márciusi adósságrendezésről beszélt.

Január végén nagyságrendileg 81 milliárd forint tartozás halmozódott fel a hazai kórházakban és azok háttérintézményeiben, ami történelmi rekordnak számít, ekkora adósságot még soha nem görgettek január végén maguk előtt az intézmények, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Egyébkén Rásky László egy hónappal ezelőtti becslése az volt, hogy január végén a kórházak tartozása elérheti a 70 milliárd forintot, most pedig az látszik a friss adatokból, hogy még rosszabbul áll a kórházak tartozásállománya.

Nagyon várják a pénzüket…

Az orvostechnikai beszállítók érdekképviseletének januári felmérése szerint a cégek többsége a tavaly novemberi adósságrendezés előtti lejárt követelései feléhez sem jutott hozzá – mondta Rásky László.

A Magyar Államkincstár (MÁK) hivatalos adatai szerint azokban a kórházakban, melyeknek a MÁK felé jelentési kötelezettsége van a tartozás 67,6 milliárd forint volt, de ehhez az adósságállományhoz a modellváltó orvosegyetemek tartozása is hozzáadódik.

Csak összehasonlításképpen tavaly december végén a MÁK adatai szerint a kórházakban több mint 52,2 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel. Az adat meglepő volt, hiszen november végén 90 milliárd forintot kaptak konszolidációra az intézmények. November végén egyébként 130 milliárd forint volt a kórházak kintlevősége.

A MÁK január végi adatai szerint az egészségügyi intézményeknél fennálló tartozásállományból 1,2 milliárd forint az állammal, 0,2 milliárd forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjával szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 66,2 milliárd forint áll fenn, amelyből 2,5 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

A Magyar Államkincstár azt is közölte: az adatszolgáltatásra kötelezett 559 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma januárban 274, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 132 intézmény rendelkezett.

Milliárdos kintlevőségek az egyetemi klinikáknál

Az Orvostechnikai Szövetségtől megtudtuk, hogy a Debreceni Egyetem adóssága az idei év első hónapjában 4,014 milliárd forint volt, ami egy hónap alatt 854 millió forintos növekedést jelent.

A Pécsi Tudományegyetem adóssága január végén 4,311 milliárd forintra emelkedett, egy hónap alatt a növekmény 1,2 milliárd forint.

A Semmelweis Egyetem áll a legjobban a január végi adóssága 977 millió forint volt, amit csupán 267 millió forintos emelkedést jelentett.

Rásky László kiemelte: a Szegedi Tudományegyetemről nem volt tavaly év végi adata, de január végén 4,565 milliárd forintos adósságot görget maga előtt az intézmény.

Jöhet a tavaszi konszolidáció

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a héten a Magyar Kórházszövetség konferenciáján beszélt arról, hogy a kórházak hamarosan plusz forrásokat kapnak, a tavaly novemberi konszolidáció márciusban folytatódik, de erről még zajlik az egyeztetés a Pénzügyminisztériummal.

A konszolidációval kapcsolatban Rásky László lapunknak elmondta: február elején folytattak egyeztetést Lengyel Lászlóval, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárával. A megbeszélésen nem volt szó az adósságrendezés részleteiről, a finanszírozás korrekciójának részleteit ismertette csak nagy vonalakban a helyettes államtitkár.

Az OSZ főtitkára felvázolta, hogy a szövetség optimista verziója szerint remélhetőleg Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár csaknem a teljes adósságrendezésre terjesztett be majd javaslatot. Az orvostechnikai beszállítók számára ennek kivitelezése lenne az optimális. Már csak azért is, mert a fizetési határidő az egészségügyben a kiállítástól számított 60 nap, de mire egy számla eléri a fizetési határidőt követő 60. napot, addig a kiállítástól már 120 nap telt el – mondta Rásky László.

A szövetség pesszimista verziója szerint egy korábbi időponthoz fogják kötni az adósságrendezést. Ha ez például 2023. december 31. és ebben az esetben is a legalább 60 napja lejárt állományt veszik figyelembe, akkor az gyakorlatilag azt jelenti majd, hogy 2023. október 31-ig fizeti ki az állam a beszállítók követeléseit. Ez pedig az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint rendkívül hibás döntés lenne.”

Forrás:
Történelmi rekordon a kórházi adósság januárban; Koncsek Rita; Economx; 2024. február 23.

Navracsics Tibor: nem lehet hatékony területfejlesztési tervezés a gazdasági kamarák aktív közreműködése nélkül

„A közigazgatási és területfejlesztési miniszter számít a gazdasági szereplőkre és a területi kereskedelmi és iparkamarákra a regionális területfejlesztésben, amelyhez idén új források nyílnak.

A területfejlesztés tervezése nem lehet sikeres a gazdaság regionális fejlesztése nélkül, a régiók összehangolására pedig szükség van, hogy mindenhol lendületet vegyen a felzárkóztatás. A rendszer működtetésében kulcsszerepük van a kamaráknak, amelyek egy megfelelő intézményesített platformon össze tudják kapcsolni a gazdasági szereplőket a Kormányhivatalokkal – ezt a következtetést vonták le a BKIK Nagyvállalati Klubjában megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Bevezetőjében Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke kiemelt céljukként említette a területi kamarák összefogását annak érdekében, hogy erőteljesebben tudjon fellépni a gazdaságot befolyásoló, a piaci szereplők tevékenységét támogató kérdésekben.

Ezt a célt szolgálta tegnap a BKIK Nagyvállalati Klubjának rendhagyó eseménye, amelyen 16 megye, illetve város nagyvállalatainak vezetői, valamint területi kereskedelmi és iparkamaráinak elnökei találkozhattak Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, valamint Latorcai Csaba miniszterhelyettessel.

A klubesemény résztvevői a területi kamarák és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium között létrejövő együttműködési megállapodások mentén beszélgettek az új területfejlesztési törvényről, annak gyakorlatba ültetéséről és az együttműködés kultúrájának megteremtéséről a nagyvállalatok vezetőinek bevonásával.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy a területfejlesztés hatékony tervezéséhez elengedhetetlennek tartja az egyes megyék és gazdasági régiók összehangolását, valamint a gazdasági szereplők bevonását a tervezésbe. Regionális szinten kell a célokat meghatározni és azokat megfelelően összehangolni, hogy a felzárkóztatás végre nagyobb sebességre kapcsolhasson az ország gazdasági régióiban. A területi kereskedelmi és iparkamarákra szükség van az előkészítő munkában és a megvalósítás koordinációjában is, hiszen ők tudják a vállalkozói tudást összegyűjteni és rendszerezni ahhoz, hogy a fejlesztés valós és erős alapokra épüljön. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy ehhez létre kell hozni egy olyan intézményesített platformot, ahol a Kormányhivatalok együtt tudnak dolgozni az önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal és a piaci szereplőkkel.

A gazdaságfejlesztés elengedhetetlen az EU-átlaghoz való felzárkózáshoz. Ahhoz, hogy ehhez biztosítva legyenek az alapok, a minisztérium tervei szerint több száz milliárd forintot biztosít pályázatok formájában a régiók infrastruktúrájának fejlesztéséhez, illetve az önkormányzatok területi feladatellátásának erősítéséhez a területfejlesztési operatív programban. A miniszter kiemelte még, hogy az elmúlt időszak sikeres GINOP programját folytatva 2024-ben is több száz milliárd forintot tesznek elérhetővé a fejlesztéspolitikai céloknak megfelelően technológiai és innovációs projektek megvalósítására, külön kerettel a kkv-k – köztük a budapesti cégek – számára. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: nem lehet hatékony területfejlesztési tervezés a gazdasági kamarák aktív közreműködése nélkül; BAMA; 2024. február 23.

A vállalkozásfejlesztés keretében a második negyedévtől 130 milliárd forintnyi, 0 százalékos hitel áll a KKV-k rendelkezésére

„A GINOP Plusz program I. prioritásán keresztül a kormány a következő időszakban összesen 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére. Ebből 130 milliárd forintnyi forrás már a második negyedévtől kezdődően elérhetővé válhat, amely 0 százalékos célzott hitelekkel segíti a KKV szektor versenyképességének megerősítését.

Az infláció sikeres visszaszorítást követően 2024-ben a kormány fő célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és dinamikus, 4 százalék körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a vállalkozásokat, új beruházásokra, a hatékonyság és a termelékenység érdemi növelésére van szükség. Ennek elérését fogja támogatni a GINOP Plusz program I. prioritása is, amelyen keresztül a kormány elsősorban olcsó és célzott hitelekkel összesen 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy ezek a források mielőbb a gazdaságba kerüljenek.

Ezért a kormány a második negyedévtől kezdődően a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára a 450 milliárd forintos keretből 130 milliárd forintnyi könnyen elérhető, kedvező hitelprogramot indít. A KKV Technológia Plusz Hitelprogram célja a KKV-k olyan beruházásainak a támogatása, amelyek esetében a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek jelenleg akadályozzák a finanszírozást.

A hitel Budapest kivételével az ország egész területén felhasználható. Az igényelhető hitelösszeg nagysága 10 millió és 100 millió forint között lesz, amelyet a kormány 0 százalékos kamat mellett biztosít.

A hitel felhasználható új eszközök beszerzésére, így gépek, informatikai eszközök vagy megújuló energiaforrást hasznosító, azaz a zöld energiát támogató technológiák megvásárlására, valamint a projekttel összefüggő immateriális javak beszerzésére. Emellett igénybe vehetők képzési és tanácsadási szolgáltatások is.

A KKV Technológia Plusz Hitelprogram részletes termékleírása márciusban kerülhet kihirdetésre, a hitelkérelmeket, pályázatokat várhatóan áprilistól lehet majd benyújtani az országszerte megtalálható MFB pontokon.

A második negyedévben induló KKV Technológia Plusz Hitelprogramon túlmutatóan a vállalkozások fejlesztését a harmadik és negyedik negyedévében induló, további hitelprogramok fogják segíteni, amelyről a Nemzetgazdasági Minisztérium kellő időben fogja tájékoztatni a vállalkozásokat.”

Forrás:
A vállalkozásfejlesztés keretében a kormány a második negyedévtől 130 milliárd forintnyi, 0 százalékos hitelt biztosít a KKV-k számára; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. február 19.

Európai Unió

Az Európai Bizottság új kezdeményezései a jövő digitális infrastruktúrájáért

„Az Európai Bizottság ma bemutatott több olyan lehetséges intézkedést, amelyekkel innovatívabbá, biztonságosabbá és ellenállóképesebbé lehetne tenni a digitális infrastruktúrát. Az európai gazdaság jövőbeli versenyképessége nagyban függ a fejlett digitális hálózati infrastruktúrától és az ilyen szolgáltatásoktól, mivel a gyors, biztonságos és széles körben elérhető hálózati kapcsolat elengedhetetlen azoknak a technológiáknak a bevezetéséhez, amelyek elhozzák számunkra a jövőt, mint például a távorvoslás, az automatizált vezetés, az épületek prediktív karbantartása vagy a precíziós mezőgazdaság.

A digitális konnektivitási csomag célja az, hogy a konszenzus kialakítása érdekében egyeztetés induljon az érdekelt felekkel, a tagállamokkal és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel a konkrét javaslatokról és arról, hogy hogyan kellene alakítani a jövőben az uniós szakpolitikai intézkedéseket ezen a területen.

A „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?” című fehér könyv elemzi azokat a kihívásokat, melyekkel Európa jelenleg szembesül a konnektivitást szolgáló jövőbeli hálózatok kiépítése során, és felvázolja a beruházások vonzására, az innováció előmozdítására, a biztonság növelésére és a valódi egységes digitális piac megvalósítására vonatkozó lehetséges forgatókönyveket.

A tenger alatti kábelinfrastruktúrák biztonságáról és rezilienciájáról szóló ajánlás olyan nemzeti és uniós szintű intézkedéseket irányoz elő, melyek célja, hogy az irányítás és a finanszírozás jobb uniós szintű koordinációja révén a tenger alatti kábelek biztonságosabbak és reziliensebbek legyenek.

Az Uniónak támogatnia kell az európai innovátorok élénk közösségét, előmozdítva az integrált konnektivitás és az együttműködésen alapuló számítástechnikai infrastruktúrák fejlesztését. E cél elérése érdekében a fehér könyv egy összekapcsolt, együttműködésen alapuló számítástechnikai hálózat létrehozását irányozza elő azzal a céllal, hogy végpontok közötti integrált infrastruktúrák és platformok létesüljenek telekommunikációs felhő- és peremszolgáltatásokhoz, melyeket különféle felhasználási esetekben lehetne használni az innovatív technológiák és MI-alkalmazások fejlesztésére. Ezt az együttműködésen alapuló megközelítést a számítástechnikai folytonosság keretében nagyszabású kísérleti projektek, esetleg egy új, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt létrehozásával lehetne kidolgozni.

Alapvető fontosságú továbbá hatékonyabban kiaknázni a meglévő kezdeményezések közötti szinergiákat, ilyenek például az új generációs számításifelhő-infrastruktúrával és -szolgáltatásokkal kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projekt, valamint az olyan finanszírozási programok, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Digitális Európa. Ez magában foglalhatja az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás lehetséges koordinációs szerepét az együttműködésen alapuló konnektivitási és számítástechnikai ökoszisztéma létrehozásának támogatása érdekében.

Emellett az Uniónak teljes mértékben ki kell aknáznia az egységes digitális telekommunikációs piacban rejlő lehetőségeket azáltal, hogy intézkedéseket mérlegel a ténylegesen egyenlő versenyfeltételek biztosítására, valamint a jelenlegi szabályozási keret alkalmazási körének és célkitűzéseinek újragondolására. Ennek során figyelembe kell venni a telekommunikáció és a számítástechnikai felhő közötti technológiai konvergenciát, jóllehet ezekre eltérő szabályozási keretek vonatkoznak, valamint annak szükségességét, hogy nagyszabású beruházásai kapcsán a digitális infrastruktúrába beruházó valamennyi szolgáltató kellő mozgástérrel rendelkezzen. Ez magában foglalhatja a távközlési szolgáltatók engedélyezési eljárásainak összehangoltabb megközelítését, a spektrum integráltabb uniós szintű irányítását és a nagykereskedelmi hozzáférési szabályok esetleges változásait. A Bizottság mérlegelhet olyan intézkedéseket is, amelyek 2030-ig felgyorsítják a rézhálózatok lecserélési folyamatát, és hatékonyságuk javítása révén előmozdítják a környezetbarátabb digitális hálózatokat.

Európa hálózati és számítástechnikai infrastruktúrájának védelme érdekében – amely infrastruktúra gazdasági biztonságunk alapvető eleme – az Uniónak ösztönöznie kell a tenger alatti stratégiai kábelinfrastruktúrák kiépítését, és fokoznia kell azok biztonságát és rezilienciáját. A fehér könyvvel együtt elfogadott ajánlásra építve hosszabb távon fontolóra lehet venni egy közös uniós irányítási rendszer kialakítását, valamint azon rendelkezésre álló eszközök felülvizsgálatát, melyek célja a magánberuházások eredményesebb mozgósítása az európai érdekű kábelprojektek támogatására.

A tagállamok és az érdekelt felek felhívásaira reagáló azonnali intézkedésként az ajánlás célja az Unión belüli koordináció javítása, például a biztonsági kockázatok értékelése és csökkentése, egy kábelbiztonsági eszköztár létrehozása és az engedélyezési eljárások egyszerűsítése révén. Ezen túlmenően az ajánlás nyomon követésének támogatása érdekében a Bizottság létrehozza a tagállami hatóságokból álló, tenger alatti kábelinfrastruktúrával foglalkozó szakértői csoportot.

Következő lépések

A Bizottság ma nyilvános konzultációt indított a fehér könyvben vázolt 12 forgatókönyvről. A konzultáció 2024. június 30-án zárul le. A Bizottság közzéteszi a konzultációra érkezett észrevételeket, amelyek hozzájárulnak a jövőbeli szakpolitikai intézkedések megalapozásához.

Előzmények

Az EU már számos intézkedést hozott a konnektivitást szolgáló hagyományos hálózatok jövőbeli infrastruktúrákra való átállásának előmozdítása érdekében:

A Bizottság 2023. február 23-án széles körű feltáró konzultációt indított a konnektivitási ágazat és infrastruktúrájának jövőjéről, melynek eredményeit 2023 októberében tették közzé.

A konzultációval egyidejűleg a Bizottság előterjesztette a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályt is, melyről 2024. február 5-én, egy évvel a javaslat előterjesztése után politikai megállapodás született. A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály egy sor intézkedést vezet be a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésének egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében, csökkentve az adminisztratív terheket és a kiépítés költségeit.

A megállapodás a gigabites konnektivitás szabályozás révén történő előmozdításáról szóló ajánlás elfogadásával egyidejűleg jött létre. A szóban forgó ajánlás iránymutatást nyújt a nemzeti szabályozó hatóságok számára a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos jogorvoslati kötelezettségeinek kialakítására vonatkozóan.

Emellett az EU intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy megerősítse gerinchálózati összekapcsoltságunkat, többek között Global Gateway partnerségek révén, amelyek magas színvonalú összeköttetést biztosítanak az Unió valamennyi részével, beleértve a legkülső régiókat, a szigeteket, a tengerparttal rendelkező tagállamokat, valamint a tengerentúli országokat és területeket. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében finanszírozott Global Gateway partnerség olyan kulcsfontosságú infrastruktúrákat támogat, mint a tenger alatti kábelek.

További információk

Fehér könyv: „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?”

Ajánlás a tenger alatti kábelinfrastruktúrák biztonságáról és rezilienciájáról

Tájékoztató

Kérdések és válaszok

Idézet(ek)

„Európában még mindig 27 nemzeti távközlési piac működik, amelyek különböző hálózati architektúrákkal, eltérő szintű hálózati lefedettséggel, más-más nemzeti spektrumkezelési gyakorlattal és eltérő szabályozásokkal rendelkeznek. Ez a széttagoltság elszalasztott gazdasági lehetőség. A fehér könyvben különböző szakpolitikai megoldásokat azonosítottunk az egységes telekommunikációs piac létrehozása érdekében. Ez segítségünkre lesz, mivel olyan digitális infrastruktúrára van szükségünk, mely Európa-szerte biztonságos, gyors és megbízható konnektivitást biztosít mindenki számára.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„A digitális hálózati infrastruktúrák kulcsfontosságúak a versenyképes és reziliens Európa szempontjából. A ma előterjesztett fehér könyv lefekteti a digitális hálózatokról szóló jövőbeli jogszabály alapjait, mely három pillérre összpontosít: beruházás, szabályozási keret és biztonság. Egyenlő versenyfeltételeket kell teremtenünk a valódi egységes digitális piac számára, hogy mozgósítsuk a jövő digitális hálózati infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges beruházásokat.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság új kezdeményezéseket terjesztett elő a jövő digitális infrastruktúrája kapcsán; Európai Bizottság; 2024. február 21.

Kérdések és válaszok: Konnektivitási csomag – Európai Bizottság

„Melyek a konnektivitás jövője előtt álló kihívások?

A fehér könyv számos kihívást határoz meg az összeköttetések jövőjével kapcsolatban:

Technológiai kihívások: A kommunikációs és számítástechnikai technológiák gyors fejlődése új üzleti modelleket és hálózati alkalmazásokat eredményez. Ehhez az adatfeldolgozás, -tárolás és -továbbítás, valamint a technológiai kapacitás folyamatos exponenciális növelésére van szükség.

Beruházási igények: Európának jelentős és összehangolt, több mint 200 milliárd EUR összegű beruházásra van szüksége a magán- és a közszféra részéről a nagy kapacitású digitális hálózatok kiépítésének biztosítása érdekében, ami segíteni fog a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programban meghatározott célok elérésében. Ezenkívül a vezető távközlési szolgáltatók hálózat- és felhőszolgáltatókká való sikeres átalakítása további jelentős beruházási kapacitásokat igényelne.

A teljes mértékben integrált egységes távközlési piac hiánya: az EU-ban jelenleg 27 nemzeti távközlési piac létezik, amelyek különböző kínálati és keresleti feltételekkel, hálózati architektúrákkal, a nagyon nagy kapacitású hálózatok lefedettségi szintjével, az eljárásokra vonatkozó szabályozási megközelítésekkel, a nemzeti spektrumengedélyezési eljárásokkal és eltérő (részben harmonizált) szabályozási megközelítésekkel rendelkeznek.

A rádióspektrum-gazdálkodás széttagolt megközelítése: A spektrumgazdálkodás terén a fokozottabb uniós koordináció megteremtésére irányuló korábbi kísérletek nem voltak teljes mértékben sikeresek, és ezzel párhuzamosan eltérések és késedelmek figyelhetők meg a spektrumkijelölések időzítésében és a hálózati infrastruktúra kiépítésében a tagállamokban.

Azegyenlő versenyfeltételek hiánya: Az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó hatályos uniós szabályozási keret jelenleg nem tükrözi a felhőszolgáltatók és a távközlési szolgáltatók közötti konvergenciát, és nem biztosít egyenlő szabályozási versenyfeltételeket és egyenlő jogokat és kötelezettségeket a digitális hálózatok valamennyi köz- és magánszereplője és végfelhasználója számára.

A túlzott függőségkockázata: A modern technológiák új piacokhoz és üzleti modellekhez, például a hálózatmegosztáshoz vezetnek. A hagyományosan „zárt” elektronikus hírközlő hálózatok megnyitása lehetőségeket teremt, de azzal a kockázattal is jár, hogy az EU túlzott mértékben függ a nagy nem uniós szolgáltatóktól.

Több innovációra és ipari kapacitásra van szükség a távközlési értéklánc egészében: A hálózati infrastruktúrák gazdasági biztonságának garantálása érdekében az EU-nak fokoznia kell és jobban össze kell hangolnia a kutatási erőfeszítéseket és a multidiszciplináris együttműködést, valamint javítania kell az uniós szereplők finanszírozáshoz való hozzáférését, többek között a köz- és magánberuházások összehangolása révén.

Fenntarthatóság: Az IKT-ágazat a globális villamosenergia-fogyasztás mintegy 7–9%-áért, a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 3%-áért és az e-hulladék mennyiségének növekedéséért felelős. A digitális technológia megfelelő használata meghaladhatja a kibocsátásokat, és hozzájárulhat a globális kibocsátások csökkentéséhez, de ehhez további beruházásokra van szükség az üzemeltetők részéről.

Biztonság: Az egyre inkább feszültségek és konfliktusok által jellemzett geopolitikai környezetben a kritikus infrastruktúrák biztonságának és ellenálló képességének a megbízható beszállítókon, a végpontok közötti összeköttetésre vonatkozó biztonsági szabványok kidolgozásán, valamint a valamennyi szinten magasabb szintű reziliencián és integráción kell alapulnia: szárazföldi, nem földfelszíni, hozzáférési és gerinchálózatok, beleértve a tenger alatti kábelinfrastruktúrákat is.

Melyek a digitális konnektivitási infrastruktúra előtt álló fő technológiai kihívások?

Új üzleti modellek és piacok jelennek meg az App Economy, a dolgok internete, az adatelemzés, a mesterséges intelligencia vagy a tartalomszolgáltatás új formái, például a magas színvonalú videostreaming terén bekövetkezett technológiai fejlemények nyomán.

Ezek az alkalmazások az adatfeldolgozás, -tárolás és -továbbítás folyamatos exponenciális növelését teszik szükségessé. Ez az elektronikus hírközlő hálózatok szoftverfunkcióinak virtualizálásához, valamint e funkcióknak a felhőbe vagy a peremre való áthelyezéséhez vezetett.

A hálózat- és szolgáltatásnyújtás ezen új modellje nemcsak a hagyományos elektronikus hírközlő berendezésekre, hálózatokra és szolgáltatókra támaszkodik, hanem a felhő-, perem-, tartalom-, szoftver- és alkatrész-beszállítók összetett számítástechnikai folytonosságára is, amelynek határai egyre inkább elmosódnak e különböző szereplők között.

A hagyományosan „zárt” elektronikus hírközlő hálózatnak a „hálózat mint szolgáltatás” megközelítés keretében történő elkerülhetetlen megnyitása azonban harmadik feleknek teszi ki a hálózati kapacitásokat, és kilátást ébreszt arra, hogy a nagy nem uniós szolgáltatók az ilyen ökoszisztémák vezető szereplőivé váljanak.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben fennáll gazdasági biztonságunk kockázata, különösen akkor, ha ez a teljes digitális szolgáltatási ágazatban a nem uniós szereplőktől való további túlzott függőséghez vezet. Ezért kulcsfontosságú, hogy az európai szereplők kialakítsák a szükséges kapacitásokat és léptéket ahhoz, hogy platformszolgáltatóvá váljanak.

Mi az összekapcsolt együttműködésen alapuló Computing hálózat (3C hálózat)?

A 3C hálózat egy jövőbeli ökoszisztéma, amely a teljes számítástechnikai folytonosságra kiterjed, a félvezetőktől és a rádiótechnológiáktól a konnektivitási infrastruktúráig, az adatkezelésig és az alkalmazásokig.

Számos nagyszabású kísérleti projekt elindítása kulcsfontosságú lépés a 3C hálózat létrehozása felé, amely végponttól végpontig integrált infrastruktúrákat és platformokat hoz létre, és összefogja a konnektivitási értéklánc különböző szegmenseiből és azon túl érkező szereplőket.

A 3C hálózat megvalósítása érdekében a Bizottság fontolóra veheti olyan nagyszabású kísérleti projektek előterjesztését, amelyek végponttól végpontig integrált infrastruktúrákat és platformokat hoznak létre, és összefogják a konnektivitási értéklánc különböző szegmenseiből és azon túl érkező szereplőket.

Ezeket a kísérleti infrastruktúrákat innovatív technológiák és alkalmazások tesztelésére használnák (beleértve a mintákat/demókat, a koncepcióigazolást és a technológiák korai bevezetését). Adott esetben összekapcsolhatók a félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózatával, amely maximalizálja az európai digitális innovációs központokkal való szinergiákat. A kezdeti kísérleti projektek az 5G folyosókra, az e-egészségügyre és az intelligens közösségekre összpontosíthatnának.

Milyen előnyökkel járnak ezek a kezdeményezések az uniós polgárok számára?

A fokozott összekapcsoltság és az azzal járó technológiák számos előnnyel járnak majd az EU-ban élő emberek számára.

A jobb kapcsolódási sebesség, biztonság és lefedettség mellett a jobb összeköttetés a következőket jelenti:

Biztonságosabb és energiahatékonyabb munkahelyek, amelyek intelligens energiahálózatokat és érzékelőket használnak az épületekben az erőforrás-felhasználás javítása érdekében;

Olcsóbb és tisztább közlekedés az 5G-alapú összekapcsolt és automatizált mobilitás révén, ami javítani fogja a közúti biztonságot és a közúti forgalmat, valamint csökkenteni fogja a szén-_dioxid -kibocsátást;

Jobb egészségügyi ellátás, személyre szabott orvoslási ajánlásokkal; gyorsabb gyógyszerfejlesztés, mivel a szuperszámítógépek gyorsabban férhetnek hozzá az adatokhoz; valamint a távorvoslásnak köszönhetően a betegek könnyebb figyelemmel kísérése;

A digitális környezeti lábnyom ágazatközi csökkentése, fenntarthatóbb jövőt teremtve számunkra és gyermekeink számára.

Hogyan fogja támogatni a fokozott összekapcsoltság a nagy társadalmi értékű új alkalmazások elfogadását?

A fokozott összekapcsoltság és az azt támogató digitális hálózati infrastruktúrák hozzá fognak járulni az új technológiák megjelenésének előmozdításához, valamint a meglévő technológiák integrálásához és fejlesztéséhez, ami pedig támogatni fogja Európa jövőbeli versenyképességét. A fokozott összekapcsoltság például megkönnyítheti:

Automatizált vezetés;

Intelligens gyártás,

Személyre szabott egészségügyi ellátás;

Mesterséges intelligencia (MI);

A tárgyak internete (IoT);

Web 4.0.

Hol állunk le a rézről?

A réz leállításának folyamata jelenleg jelentősen eltér az EU-ban. 2023-ra a vezető vezetékes vezeték-üzemeltetők 16 tagállamban (BE, EE, EL, ES, FI, FR, HU, IE, IT, LU, MT, PL, PT, SE, SI, SK) jelentették be rézhálózatuk leállítására vonatkozó terveket, míg a tényleges leszerelés 10 tagállamban már megkezdődött (BE, EE, ES, FI, LU, MT, PL, PT, SE, SI). E tagállamokon belül azonban az előrehaladás jelentős eltéréseket mutat.

Milyen kezdeményezések léteznek már az összekapcsoltság megerősítésére?

A Bizottság már számos kezdeményezést fogadott el konnektivitási hálózataink megerősítése érdekében.

Előmozdított egy szabályozási keretet, például a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály és a gigabitalapú ajánlás révén, hogy ösztönözze a gigabites hálózatok, például az üvegszálas és az 5G hálózat kiépítését.

Emellett új kezdeményezéseket vezetett be a köz- és magánberuházások irányítására, valamint a termelés és az innováció fellendítésére olyan kulcsfontosságú technológiai területeken, mint például a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás vagy a közös európai érdeket szolgáló fontos projekt, az új generációs számításifelhő-infrastruktúra és -szolgáltatások.

A Bizottság 900 millió EUR összegű uniós finanszírozással elindította az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozást (SNS Közös Vállalkozás), amely a fejlett 5G és 6G hálózatokra irányuló kutatást és innovációt végez, és végső soron előmozdítja Európa vezető szerepét a jövőbeli hálózatokban.

Emellett az olyan finanszírozási programok, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) vagy a Digitális Európa program (DEP) hozzájárulnak a digitális technológiai kutatás és a piaci bevezetés közötti szakadék áthidalásához, ami az európai polgárok és vállalkozások javát szolgálja.

Melyek a következő lépések?

A konnektivitási csomag ismertetését követően a Bizottság nyilvános konzultációt indított a fehér könyvben meghatározott lehetséges szakpolitikai intézkedések forgatókönyveiről. A konzultáció várhatóan 2024. június 30-án zárul le.

A tenger alatti kábelek biztonságáról és rezilienciájáról szóló ajánlást 2024. február 21-én fogadták el, és címzettjei a tagállamok. A jelentés egy sor olyan célzott intézkedést határoz meg, amelyeket a tagállamok nemzeti és uniós szinten a következők érdekében hajthatnak végre:

A meglévő és új tenger alatti kábelinfrastruktúrák biztonságának és rezilienciájának értékelése és javítása egy új kábelbiztonsági eszköztár létrehozásával;

A tenger alatti kábelinfrastruktúrák kiépítésének vagy jelentős korszerűsítésének támogatása európai érdekű kábelprojektek (CPEI) révén, bizonyos feltételek mellett.

”

Forrás:
Kérdések és válaszok: Konnektivitási csomag; Európai Bizottság; 2024. február 21.
(Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.)
Eredeti (angol) változat: Questions & Answers: Connectivity package; European Commission; 21 February 2024

Az Európai Bizottság értékelése a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős eredményeiről

„A Bizottság a mai napon előterjesztette a 800 milliárd euró összegű Next Generation EU (NGEU) terv központi elemét képező uniós helyreállítási alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékelését.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, e méretében és ambíciójában páratlan kezdeményezést, 2021 februárjában hozták létre, és kettős célkitűzése, hogy segítse a tagállamokat a Covid19-világjárványból való kilábalásban és rezilienciájuk megerősítésében, valamint hogy gazdaságainkat és társadalmainkat zöldebbé, digitálisabbá és versenyképesebbé tegye, azaz felkészítse a jövő kihívásaira. Létfontosságú volt továbbá ez az eszköz a sürgős kihívások – például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja okozta dominóhatás – kezelésében is.

A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben reformokat és beruházásokat dolgoztak ki:

az EU zöld, digitális és szociálpolitikai prioritásaival összhangban, és

az európai szemeszter során megfogalmazott országspecifikus ajánlásokban azonosított nemzeti kihívások kezelését szem előtt tartva.

A félidős értékelés jelzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz életciklusának közepéhez ért. Bemutatja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eddig hogyan valósította meg célkitűzéseit.

Kézzelfogható eredmények az érintett területeken

A tagállamok teljesítik a terveikben foglalt reform- és beruházási menetrendet. 2023 végéig a Bizottság több mint 1150 mérföldkő és cél esetében állapította meg azok kielégítő teljesítését. A reformok és beruházások végrehajtása terén tett lépések pozitív változásokat és kézzelfogható eredményeket hoztak a gyakorlatban.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítségével például több mint 28 millió megawattóra (MWh) energiamegtakarítást sikerült elérni. Több mint 5,6 millióval nőtt azon háztartások száma, amelyek rendkívül nagy kapacitású hálózaton keresztül nyújtott internet-hozzáféréssel rendelkeznek, és közel 9 millió ember kapott segítséget az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal, például árvizekkel és erdőtüzekkel szembeni védelmi intézkedések keretében.

A tagállamoknak eddig közel 225 milliárd eurót folyósítottak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. Előfinanszírozásként 67 milliárd euró került kifizetésre a reformok és beruházások végrehajtásának beindítására, valamint először a Covid19-válság, majd az energiaválság tagállami költségvetésekre gyakorolt rövid távú hatásainak enyhítésére.

A Bizottság és a tagállamok, valamint az Európai Parlament és a Tanács szorosan együttműködtek egymással ezen eredmények elérése érdekében.

Az EU gazdasági helyreállításának hatékony támogatása

A Bizottság becslése szerint a közberuházások 2019 és 2025 között várható növekedésének mintegy fele az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokból származik. A korábbi válságokkal ellentétben az európai közberuházások a Covid19-világjárvány és az azt követő energiaválság idején a 2019. évi 3,0%-ról 2023-ban a becslések szerint 3,3%-ra nőttek. 2024-ben az állami beruházások várhatóan elérik a GDP 3,4%-át.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek többsége 2021-ben gyorsan elkészült, megnyitva az utat a jelentős előfinanszírozás előtt, majd ezt követően késedelem nélkül megkezdődött a tervek megvalósítása. A gazdasági aktivitás újra elérte a világjárvány előtti szintet, és a munkanélküliség korábban soha nem látott, mindössze 6% körüli szintre csökkent. A Bizottság modellszámítása arra enged következtetni, hogy az NGEU 2026-ban az NGEU nélküli forgatókönyvhöz képest akár 1,4%-kal magasabb uniós reál-GDP-t tesz lehetővé. Ezek az eredmények nem tartalmazzák a helyreállítási tervekben szereplő reformok várhatóan jelentős növekedésösztönző hatását, amely hosszabb távon jelentkezik. Az uniós foglalkoztatás rövid távon várhatóan akár 0,8%-kal is nőni fog.

Rugalmas eszköz

A tagállamok stratégiai szellemben használták fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a régóta fennálló kihívások kezelésére és az új kihívásokra való reagálásra.

A Tanács 2023 végéig jóváhagyta mind a 27 terv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a változó környezetben a lehető legnagyobb hatást lehessen elérni. A terveket elsősorban annak érdekében aktualizálták, hogy hozzájáruljanak az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően megemelkedett energiaárak, a magas infláció és az ellátási láncban jelentkező zavarok kezeléséhez. Görögországban, Szlovéniában és Horvátországban a felülvizsgálatoknak az is célja volt, hogy elősegítsék egyes természeti katasztrófák kezelését, amelyek az általuk okozott emberi szenvedésen túl megnehezítették bizonyos reformok és beruházások végrehajtását.

Ezek a módosítások jelentősen, közel 150 milliárd euróval növelték a gazdaságainknak nyújtott uniós támogatás mértékét. Ez magában foglalja 23 REPowerEU fejezet kiegészítő támogatását, valamint további 125,5 milliárd euró összegű hiteltámogatást is tartalmaz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a tervek szerint összesen 650 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást nyújt gazdaságainknak.

A strukturális reformok megvalósításának ösztönzése

A tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt arra használták fel, hogy jelentős eredményeket érjenek el az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása terén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményalapú jellege, azaz hogy az uniós források kifizetése az elfogadott mérföldkövek és célok teljesítésétől függ, képesnek bizonyult előmozdítani a régóta várt reformok végrehajtását számos szakpolitikai területen, különösen a zöld és a digitális átállás támogatása, valamint a társadalmi és intézményi reziliencia javítása terén. Emellett a REPowerEU-fejezetek végrehajtásával várhatóan felgyorsulnak a tervezési és engedélyezési eljárások, különösen a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek esetében.

Azon 2019–2020-as országspecifikus ajánlások aránya, amelyek tekintetében a tagállamok legalább „némi előrehaladást” értek el, 2021 és 2023 között 52%-ról 69%-ra nőtt. Ez számottevő javulás az előző évekhez képest.

A zöld átállás jelentős fellendítése

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsfontosságú az EU zöld átállásának felgyorsításához. Helyreállítási és rezilienciaépítési tervében valamennyi tagállam a 37%-os célnál nagyobb összeget irányzott elő éghajlat-politikai célkitűzésekre, sőt egyes tagállamok a terv költségvetésének több mint 50%-át a zöld menetrendre fordítják. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja a foglalkoztatás- és szociálpolitikákat, hozzájárulva a zöld átállás méltányos megvalósításához.

A helyreállítási tervek REPowerEU-fejezetei révén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből további 60 milliárd eurót különítenek el a zöld átállásra. Ez elő fogja segíteni az energiamegtakarítást, a tiszta energia termelésének felgyorsítását és az EU energiaellátásának diverzifikálását, valamint elő fogja mozdítani a „nettó zéró” ipar gyártási kapacitásának növelését.

A végrehajtás gyorsulása várható

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálata kihatott az eredeti tervek végrehajtásának ütemére. Ennek ellenére a tagállami végrehajtás 2023 folyamán tovább haladt előre: a benyújtott kifizetési kérelmek száma 2023 végéig megkétszereződött, 27-ről 54-re nőtt.

A pozitív lendület várhatóan kitart, mivel a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2026-os kifutására tekintettel a végrehajtás előmozdítására törekednek. A Bizottság jelenleg 18 kifizetési kérelmet vizsgál. 2024-ben várhatóan több mint 20 további kifizetési kérelmet nyújtanak be. Ennek alapján a Bizottság arra számít, hogy az év végéig több mint 100 milliárd euró összegű további kifizetést folyósít.

Élettartama során a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a nemzeti tervek révén számos olyan beruházás és reform megvalósítását fogja ösztönözni, amelyek pozitív változást hoznak az uniós polgárok, a vállalkozások és az EU egésze számára. A félidős értékelés mellett országspecifikus pillanatképek szemléltetik az egyes helyreállítási tervekben szereplő legikonikusabb és leghatásosabb projekteket és reformokat.

Tanulságok

A félidős értékelés kiemeli, hogy a tagállamok és más érdekelt felek széles körben támogatják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményalapú jellegét. A felmerült költségek helyett az előrehaladás és az elért eredmények alapján történő kifizetés kiszámíthatóságot és elszámoltathatóságot biztosít mind a tagállamok, mind a Bizottság számára. A gyors megvalósítás és a gyors kifizetések azt mutatják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a válság időszakában sikeresen támogatta a tagállamokat, és a beruházások és reformok egyedülálló kombinációja segíti gazdaságainkat abban, hogy felkészültebben nézhessünk a jövő kihívásai elé.

A félidős értékelés néhány javításra szoruló területre is rámutat. A hozzáadott érték folyamatos biztosítása és a zökkenőmentes végrehajtás érdekében kellő rugalmasságra van szükség a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kialakítása és végrehajtása terén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyors végrehajtásához kulcsfontosságú, hogy megfelelő tagállami igazgatási kapacitások álljanak rendelkezésre, és hogy szorosan bevonják a munkába a regionális és helyi hatóságokat, valamint a szociális partnereket.

A biztosi testület tagjai a következőképpen nyilatkoztak a témában:

Ursula von der Leyen elnök a következőket mondta: „A világjárvány gazdasági és társadalmi következményeire adott erőteljes válaszként létrehoztuk a 800 milliárd eurós Next Generation EU helyreállítási tervet. Három évvel az elindítását követően a Next Generation EU továbbra is támogatja gazdaságaink helyreállítását, és Unió-szerte pozitív változásokat idéz elő. Soha korábban nem biztosítottunk ilyen mértékű támogatást az energiahatékonysággal, a megújuló energiával és a digitalizációval kapcsolatos projektek számára. Tervünk segítette a fiatalokat abban, hogy megszerezzék a szükséges készségeket, és előmozdította a „nettó zéró” ipar kapacitásának bővítését. A reformok és beruházások egyedülálló kombinációjával a Next Generation EU kezeli a nemzeti kihívásokat, és felgyorsítja a zöld, inkluzív, digitális, reziliens és versenyképes EU-val kapcsolatos közös prioritásaink megvalósítását. A mai félidős értékelés felvázolja ezeket az eredményeket, és utat mutat 2026-ig.”

Háttér-információk

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet előírja, hogy a Bizottság félidős értékelést nyújtson be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az eszköz végrehajtásáról. 2028-ban, a helyreállítási tervekben szereplő intézkedések teljes mértékű végrehajtását követően „utólagos értékelés” fog készülni, amely magában foglalja az eszköz és hatásának átfogó értékelését.

A Bizottság értékelő jelentésében szereplő félidős értékelés a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat követi: a jelentés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célkitűzéseinek elérése terén 2023. december 31-ig elért eredményeket értékeli az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték tekintetében. Bár még túl korai lenne felmérni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásának teljes mértékét, az értékelő jelentés egy nyilvános konzultáció és egy független külső tanulmány alapján számba veszi az elért eredményeket és a levont tanulságokat.

Linkek

Félidős értékelés

Általános tájékoztató

Tájékoztató a REPowerEU-ról

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – projekttérkép

Helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet

Az EU mint hitelfelvevő

Idézet(ek)

„A világjárvány gazdasági és társadalmi következményeire adott erőteljes válaszként létrehoztuk a 800 milliárd eurós Next Generation EU helyreállítási tervet. Három évvel az elindítását követően a Next Generation EU továbbra is támogatja gazdaságaink helyreállítását, és Unió-szerte pozitív változásokat idéz elő. Soha korábban nem biztosítottunk ilyen mértékű támogatást az energiahatékonysággal, a megújuló energiával és a digitalizációval kapcsolatos projektek számára. Tervünk segítette a fiatalokat abban, hogy megszerezzék a szükséges készségeket, és előmozdította a „nettó zéró” ipar kapacitásának bővítését. A reformok és beruházások egyedülálló kombinációjával a Next Generation EU kezeli a nemzeti kihívásokat, és felgyorsítja a zöld, inkluzív, digitális, reziliens és versenyképes EU-val kapcsolatos közös prioritásaink megvalósítását. A mai félidős értékelés felvázolja ezeket az eredményeket, és utat mutat 2026-ig.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission

„Létrehozása óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Európa-szerte formálja a gazdaságokat és társadalmakat, hogy fenntarthatóbbá tegye azokat, megerősítse általános rezilienciánkat, és előmozdítsa a zöld és digitális átállást. Ez a félidős értékelés azt mutatja, hogy az innovatív, teljesítményalapú megközelítés valódi eredményeket hoz a gyakorlatban, és kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy alkalmazkodhassunk az olyan új kihívásokhoz, mint az infláció és az energiabiztonsági kérdések. Mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az élettartamának második felébe lép, le kell vonni a tanulságokat is. Ennek érdekében, és hogy tovább javíthassuk a végrehajtás minőségét, most meghallgatjuk az emberek, a vállalkozások és a tagállamok véleményét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök

„A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartamának félidejében számos kulcsfontosságú eredményre mutathatunk rá. A világjárvány legsötétebb hónapjaiban a bejelentés hozzájárult a piacok nyugalmához és az uniós gazdaságok közötti jelentős széttagolódás elkerüléséhez. Amint áramlani kezdtek a források, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lendületet adott a gazdasági helyreállításnak, fenntartva az állami beruházásokat és felgyorsítva a munkanélküliség csökkenését. Az Oroszország Ukrajna elleni átfogó inváziója óta eltelt két évben ez az eszköz segítette gazdaságainkat abban, hogy megbirkózzanak a hihetetlenül nehéz körülményekkel. Az elkövetkező években pedig a beruházások előrehaladtával és a reformok előnyeinek fokozatos kibontakozásával a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz uniós növekedésre gyakorolt hatása tovább fog nőni. A Bizottság továbbra is keményen fog dolgozni annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat ennek az egyedülálló lehetőségnek a kihasználásában.” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos”

Forrás:
Élettartama felénél a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ambiciózus reformok és beruházások révén továbbra is eredményeket tud felmutatni; Európai Bizottság; 2024. február 21.

Az EU Tanácsa megállapodott az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének megerősítéséről Unió-szerte

„A Tanács a mai napon megállapodott annak az irányelvnek a végleges formájáról, amelynek célja, hogy Unió-szerte megerősítsék az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepét a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén. Ezt követően az Európai Parlament felkérést kap majd, hogy adja egyetértését.

Az egész Unióban létrehoztak olyan, egyenlőséggel foglalkozó szerveket, amelyek feladata az egyenlő bánásmód előmozdítása, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és az áldozatsegítés. Az új irányelv javítja az egyenlőséggel foglalkozó szervek hatékonyságát, és garantálja függetlenségüket azáltal, hogy minimumszabályokat állapít meg a működésükre vonatkozóan.

„Ez az irányelv jelentősen meg fogja erősíteni az egyenlőséggel foglalkozó szervek a téren betöltött szerepét, hogy védelmezzék az európai polgárok jogait, az uniós értékeket és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozóan a Szerződésekben rögzített elveket. A mai megállapodás fontos lépést jelent az egyenlőségközpontú Unió felé.” – Marie-Colline Leroy, esélyegyenlőségi, a nemek közötti egyenlőségért és a sokféleségért felelős államtitkár

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek csak akkor tölthetik be hatékonyan szerepüket, ha teljesen függetlenül tudnak eljárni. E célból a tagállamok intézkedéseket fognak hozni annak biztosítására, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek függetlenek és külső befolyástól mentesek legyenek, és ne fogadjanak el utasításokat a kormánytól vagy más szervezettől.

Az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek elegendő személyzettel és erőforrással kell rendelkezniük. Az irányelv értelmében feladataiknak ki kell terjedniük az egyenlőséggel kapcsolatos adatgyűjtésre, valamint a figyelemfelhívó tevékenységekre, amibe beletartozik az egyenlőséggel foglalkozó szervek és szolgáltatásaik létezésével kapcsolatos tájékoztatás is. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek emellett véleményeket és határozatokat adhatnak ki, vizsgálatokat folytathatnak, és segítséget nyújthatnak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, többek között bíróságok előtt is.

Háttér és további lépések

A Bizottság (Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos) 2022. december 7-én tette közzé a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a foglalkoztatás és a munkavégzés terén a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a szociális biztonság, továbbá az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról szóló irányelvre irányuló javaslatot.

Ezt a javaslatot a foglalkoztatás és munkavégzés terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról szóló, párhuzamos javaslattal együtt nyújtották be.

A Tanács 2023. június 12-én általános megközelítést alakított ki. Eközben a Tanács és az Európai Parlament 2023. december 12-én ideiglenes megállapodásra jutott a párhuzamos javaslatról, amelyet az uniós tagállamok képviselői is megerősítettek.

A két irányelv közötti maximális összhang biztosítása érdekében a Tanács úgy határozott, hogy kiigazítja az eredeti általános megközelítésének szövegét annak érdekében, hogy az a párhuzamos javaslathoz igazodjon.

Az irányelv ma elfogadott szövegét a Tanács megküldi az Európai Parlamentnek, és egyúttal kérni fogja az egyetértését. Várhatóan 2024 májusában sor fog kerülni mindkét irányelv elfogadására. A tagállamoknak két éven belül kell kiigazítaniuk a nemzeti jogszabályaikat.

Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírások: a Tanács elfogadta az álláspontját (sajtóközlemény, 2023. június 12.)

Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírások: a Tanács megállapodott az Európai Parlamenttel (sajtóközlemény, 2023. december 12.)

Szociális jogok az Európai Unióban (háttér-információk)

”

Forrás:
Egyenlőséggel foglalkozó szervek: a Tanács megállapodott az e szervek szerepének Unió-szerte való megerősítését célzó végleges szövegről; EU Tanácsa; 2024. február 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Már az eÁFA-rendszeren keresztül is benyújtható a bevallás

„Kedden lesz az áfabevallás beadási határideje, amely már az új eÁFA-rendszerben, akár annak webes felületén, akár gép-gép kapcsolaton keresztül is benyújtható.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataira épülő szolgáltatáscsomag minden vállalkozásnak előnyös megoldást kínál az adókötelezettség teljesítésére – közölte a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.Izer Norbert tájékoztatása szerint ezzel az új lehetőséggel a kormány az Európai Unióban (EU) is kivételesnek számító, fontos lépést tett a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésében. Az államtitkár emlékeztetett: idén január elsejétől új lehetőségek nyíltak az áfabevallási-kötelezettség teljesítésére. Az adóhivatalhoz több módon is benyújtható a vállalkozások áfabevallása – hangsúlyozta Izer Norbert. Kifejtette, egyfelől megmarad az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) kínálta bevallásbenyújtási lehetőség, másfelől ez egészül ki az új eÁFA révén igénybe vehető webes felületen, illetve gép-gép kapcsolaton keresztüli lehetőséggel.
A webes felületen a gazdálkodó kiegészítheti, módosíthatja a NAV által az adó megállapításához rendelkezésére bocsátott adatokat, nyilatkozhat az adólevonási jogáról és annak gyakorlásáról, és az így létrehozott adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóvá is hagyhatja. A gép-gép kapcsolat lényege pedig, hogy az adóalany interfészen keresztül továbbítja a megfelelően strukturált bizonylatszintű adatokat a NAV-nak, és az összeállított bevallástervezetet gépi úton hagyja jóvá – fűzte hozzá az államtitkár. Izer Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy a havi bevallók keddig, a negyedévesek április 22-ig, az éves bevallók pedig majd jövőre nyújthatják be először bevallásukat az eÁFA-rendszeren keresztül. A NAV továbbra is számít a felhasználók visszajelzéseire, esetleges észrevételeire, hogy a gyakorlatban jelentkező igények alapján – a vállalkozások munkáját megkönnyítendően – tovább finomítsa az eÁFA szolgáltatásait – hangsúlyozta. Az államtitkár a részletekről elmondta: az eÁFA legfontosabb funkciói közé tartozik a forrásadatok letöltése, szerkesztése, a bevallás tervezetének elkészítése a webes felületen, a bevallás előellenőrzése és beadása, valamint a gép-gép kapcsolatot használóknak az adateltérésekre figyelmeztető üzenet. Lényeges könnyebbség, hogy azoknak az áfaalanyoknak, akik a bevallásukat az eÁFA-ban intézik, nem kell M-lapon is adatot szolgáltatniuk – emelte ki. Izer Norbert közölte: az eÁFA webes felületét azok használhatják, akik egy adott bevallási időszakban százezernél kevesebb számlát kezelnek, ennél több bizonylat esetén a rendszer használata gép-gép kapcsolaton keresztül biztosított. Az utóbbi ugyanakkor akkor is választható, ha a kezelt számlák száma nem éri el a százezret, de az adott vállalkozásnak ez a forma az előnyösebb – tudatta az államtitkár. Hozzátette: ha valaki esetleg ugyanarra az időszakra több módon is beadja bevallását, az adóhivatal az elsőként benyújtottat veszi figyelembe. Az államtitkár ismertetése szerint az új eÁFA-rendszer kidolgozása is része a kormány azon elkötelezettségének, hogy vállalkozóbarát adózási környezetet teremt. Ide sorolta az adminisztrációcsökkentést, amely hozzájárul ahhoz, hogy idén fenntartható növekedési pályára álljon a magyar gazdaság.”

Forrás:
Már az eÁFA-rendszeren keresztül is benyújtható a bevallás; Pénzügyminisztérium; 2024. február 19.

Önleolvasó mobilapplikáció az OPUS TIGÁZ-nál

„Digitalizált világunkban egyre több ügyet intézhetünk személyes jelenlétet nem igénylő módon, interneten, mobilapplikációkon keresztül. Ilyen kényelmi szolgáltatást vezetett be 2024 januárjától az OPUS TIGÁZ Zrt., amely egyszerűbbé teszi éves leolvasást választó ügyfelei számára a mérőállás bejelentését. Az új önleolvasó applikáció által lehetővé válik a fényképes mérőállás-bejelentés, mellyel kiváltható a kiküldött munkatárs általi éves leolvasás.

Ez év elejétől nem kell a leolvasóra várni azoknak az OPUS TIGÁZ ügyfeleknek, akik igénybe veszik a társaság új szolgáltatását, az önleolvasó mobilapplikációt. Az új mobilapplikáció segítségével, egyszerűbbé és kezelhetőbbé válik a gázmérő éves leolvasásához kapcsolódó ügyintézés. Az applikáció használatával az ügyfelek a megadott leolvasási időszakon belül, kényelmesen, otthonról beküldhetik a gázmérő aktuális mérőállását, így az éves elszámoláshoz szükséges adatok mindig határidőre kerülnek be a társaság rendszerébe.

A havi mérőállás-bejelentést választó lakossági ügyfelek továbbra is az illetékes egyetemes szolgáltató, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. csatornáin tudják diktálni havi mérőóra állásukat.

Az applikáció letöltését követően az ügyfelek könnyen és gyorsan regisztrálhatják a felhasználási helyet, melynek mérőállását szeretnék bejelenteni. A regisztráció során meg kell adni néhány, a számlán is megtalálható felhasználói adatot: a szolgáltatási szerződésen szereplő nevet, a bejelentkezéshez használt nevet és jelszót, valamint azt az e-mail címet, amire az értesítéseket kéri az ügyfél. A felületen ezután az applikációt használó felhasználó számára megtalálhatóak lesznek a regisztrációhoz rendelt felhasználási helyek (POD), vagyis a felhasználási hely címe és a mérőkészülék(ek) gyártási száma. Amennyiben az ügyfél több felhasználási hellyel is rendelkezik az OPUS TIGÁZ Zrt. szolgáltatási területén, úgy a már meglévő regisztrációjához POD hozzáadással hozzá tudja kapcsolni a többi felhasználási helyét is, amelyekre szintén az applikációval kívánja elvégezni az éves mérőállás közlését.

A regisztráció után az adott leolvasási időszak kezdetén az OPUS TIGÁZ Zrt. értesítést küld a felhasználónak arról, hogy beküldheti az aktuális mérőállását, amennyiben a regisztráció alkalmával ez az opció kiválasztásra került. Az értesítés megérkezését követően az ügyfelek az applikáció segítségével egyszerűen rögzíthetik a mérőállásukat, ezt követően készítenek egy fotót a gázmérőről, melyen annak gyári száma és állása is jól látható. Fotó készítése minden mérőállás rögzítésekor kötelező, kép nélkül a mérőállás nem menthető és nem küldhető el. A fotó készítése után a mentés gombbal elmenthetik, majd azonnal el is küldhetik a mérőállást az OPUS TIGÁZ Zrt. részére. Az applikáción keresztül beküldött adatok a társaság munkatársai számára azonnal láthatóvá válnak, így elkerülhető, hogy az ügyfeleiket feleslegesen zavarják.

Az OPUS TIGÁZ ÖNLEOLVASÓ APPLIKÁCIÓ a Google Play áruházból tölthető le az Android, míg az App Store-ból az iOS operációs rendszerrel rendelkező mobiltelefonokra.”

Forrás:
Önleolvasó mobilapplikáció az OPUS TIGÁZ-nál; OPUS TIGÁZ Zrt.; 2024. február 21.

(EFOP-1.9.6-16) Telemedicina Magyarországon: fókuszban az új digitális betegellátási modell

„Az Országos Kórházi Főigazgatóság megbízásából a közelmúltban nagyléptékű telemedicina-szolgáltatás és monitoring pilot projekt valósult meg; kialakult egy érdemi telemedicina-módszertani tudásbázis és elindult egy „telemedicina módszertani központ” megvalósíthatóságának vizsgálatára vonatkozó tudományos szakértői kutatómunka is.”

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) megbízásából, az EFOP-1.9.6-16 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések kiemelt projekt részeként telemedicina szolgáltatás, illetve monitoring tevékenység megszervezésére került sor. A pilot alatt 15 000 páciens, több mint 300 háziorvos, 50 szakorvos és 10 intézmény bevonásával 15 000 távdiagnosztikai mérés és/vagy távkonzultációs folyamat zajlott le négy kiemelt betegségcsoportban (endokrinológia, diabetes, bőrgyógyászat, magas vérnyomás), illetve pulzoximéterrel támogatott Covid-19 szűrés és terápiafelépítés során.

A pilot projektmenedzsmentje komplex feladatokat foglalt magába, beleértve a bevont betegek által otthonukban elvégzett minimum egy sikeres mérést és/vagy szakorvossal folytatott távkonzultációt, a mennyiségi kontroll gyakorlását, a technikai és adminisztratív supportot, az elektronikus nyilvántartások vezetését, a projektben informatikai hátteret, webes, illetve applikációs felületeket nyújtó Telemedicina Keretrendszer (TMKR) működtetése során a teljesítési igazolások kiállítását, valamint a szerződött háziorvosi praxisok közötti eszköz-logisztikai feladatok megoldását.

Számos háziorvosi visszajelzés alapján a Telemedicina Keretrendszer használata jelentősen megkönnyítené és időben is rövidítené a betegek szakorvosi véleményhez jutását, de ehhez mindenképpen szükséges lenne a háziorvosi kompetenciaszintek bővítése, mert enélkül időben a telemedicina folyamatok használata ellenére inkább hosszabb időt vehet igénybe egy-egy beteg megfelelő szakmai kivizsgálása, amely a betegellátás szempontjából akár etikai kérdéseket is felvethet.

A praxisok magától értetődően, első körben a legmegbízhatóbb, legegyüttműködőbb pácienseknek ajánlották fel a telemedicinális monitorozási lehetőséget, azonban meglepő módon nagy arányban történt terápiamódosítás. A betegek rendelkeztek saját vérnyomásmérővel is, de azt többnyire nem használták, vagy ugyan korábban is észleltek magasabb vérnyomásértékeket, de a háziorvosnak azt nem jelezték.

Az otthoni vérnyomásmonitorozás nagyon fontos a fehérköpeny hipertónia jelenség kizárása miatt. Mind kezelt hipertóniásoknál, mind egészségeseknél gyakran előfordul a jelentősen emelkedett rendelői vérnyomásérték, miközben otthoni körülmények között a vérnyomás célértéken van. A háziorvosok nagy hányada arról is beszámol, hogy a telemedicina a gyógyszer-adherenciát is növelte. A praxisok jellemzően – a „hosszú Covid” (long-Covid) okozta elszigeteltséget követően – az orvos-beteg kapcsolat javulását figyelték meg ebben a gondozást igénylő betegcsoportban. A pilotban egyéb panaszokat is feltártak, egyéb szűrővizsgálatok elvégzésére is nagyobb hajlandóságot mutattak a páciensek.

A Pilot Támogató Szervezet részéről a közreműködő személyek többször is kitelepültek a praxisokhoz, előkészítették és elvitték a szükséges eszközöket, széles spektrumon működtek közre (beteg-beleegyező és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatok előkészítése, informatikai status quo vizsgálata a páciens oldalán pl. telefon típusának azonosítása, internet elérés /adott esetben ennek biztosítása/, email cím létezésének ellenőrzése, esetleg létrehozása, stb.) az ott dolgozókkal és az érintettekkel.

Összességében elmondható, hogy a projektben aktív háziorvosok körében az általános visszajelzés alapján a TMKR felhasználóbarát módon, de további időráfordítás mellett hasznosítható volt, emellett további informatikai fejlesztési igények teljesítése esetén használata akár bővebb háziorvosi és intézményi körre is kiterjeszthető lenne. A telemedicina mint új betegellátási modell bevezetése általában lehetséges, természetesen, sok egyéb releváns tényező figyelembevétele mellett (különösen: idő- és költségráfordítás, képzés-oktatás, illetve egyfajta adminisztratív-projektmendzsment szerepvállalás).

A pilot megvalósítása során létrejött telemedicina módszertani tudásbázist sikerrel lehetett felhasználni egy majdani telemedicina támogató és szolgáltató központot megalapozó szakmai-tudományos elemzésre is, amely azt vizsgálta és mutatta be, hogyan lehet kialakítani egy koordinációs feladatokat ellátó, (az alap- és szakellátás területére egyaránt kiterjedő, hiszen a telemedicina új betegellátási forma!) „telemedicina módszertani / kompetencia központot”, amelynek a módszertani feladatellátás mellett szolgáltató és akár hatósági funkciót is szükséges lenne megvalósítania.

Egy módszertani központ vagy kompetencia szervezet (szervezeti egység) révén megvalósulhat a telemedicina szolgáltatások és a hazai telemedicina folyamatok fejlesztése szempontjából egyes konkrét meghatározó szereplők, a nemzetközi szakirodalom szerint már ismert stakeholderek hazai azonosítása, vagy pl. innovációs/telemedicina kerekasztalok szervezése, a telemedicina területet érintő hazai és nemzetközi tudományos és szakmai eredmények, kutatások, releváns társadalmi és politikai folyamatok, gazdasági események, forráselérés, innovációk, projekteredmények, és a vonatkozó európai normák figyelemmel kísérése, elemzése, (nemzeti) telemedicina stratégia kialakítása, páciens-központú digitális egészségügyi átállás és a telemedicina fejlesztések összehangolása a hazai és nemzetközi digitális egészségügyi folyamatokkal, illetve a hazai normák (szabályok) felállításának támogatása. Egy ilyen dedikált szervezet/szervezeti egység centrálisan kezdeményezheti, tervezheti, bonyolíthatja, értékelheti, elemezheti, koordinálhatja a telemedicina érintettségű projektek, pilotok oktatási, képzési irányvonalait, valamint közreműködhet a digitális kompetenciák oktatásának tervezésében, tananyagok, ismeretanyagok készítésében is.

A teljes tanulmányt a részletes eredményekkel és javaslatokkal ITT olvashatja

Forrás:
Telemedicina Magyarországon: fókuszban az új digitális betegellátási modell; Misek János Péter; Medical Online; 2024. február 23.

Technika, tudomány, MI

Nemzetgazdasági Minisztérium: az elfogadás küszöbén van az Európai Unió MI-jogszabálya, Magyarország vezető szerepre törekszik

„A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.

A megalkotott rendeletben foglalt szabályok elsődlegesen a mesterséges intelligencia felhasználását érintő kockázati szempontok mentén kerültek kialakításra. A szabályozás tiltani fogja a legkockázatosabb eseteket, így többek közt tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint annak felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni.

A rendelet ugyanakkor célzottan fog lehetőséget biztosítani a technológia használatára, amely során azonban szigorú szabályoknak kell megfelelni, illetve biztosítani kell az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is. Tipikusan ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások. Kevésbé kockázatos esetben, például egy chatbot alkalmazása esetén, a rendelet értelmében elegendő lesz egy alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról. A legegyszerűbb esetekben, így egy számítógépes játékokba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség. A rendelet mindezek mellett külön szabályozni fogja a Chat GPT és hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését.

A Mesterséges Intelligencia Rendelet továbbá a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is elő fogja írni. A kormány álláspontja szerint a nemzeti – így a magyar hatóságnak olyan tesztkörnyezetet kell biztosítania a hazai vállalkozások számára, melynek keretében mesterséges intelligencia fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt. A tesztkörnyezet további haszna, hogy az állam számára olyan jogszabály módosítások szükségességére világíthat rá, amelyek tovább csökkenthetik a vállalkozások bürokratikus terheit.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendelet kapcsán kiemelte: „a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgy mint az 5G, a mesterséges intelligencia, vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. A kormány arra törekszik, hogy a magyar gazdaság szereplői az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete által versenyelőnyre tegyenek szert és hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket. Ez hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez.” Az államtitkár hozzátette, hogy hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G koalíció is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a mesterséges intelligencia terén Magyarországot felhelyezze a világtérképre. A magyar uniós elnökség egyik fő témája éppen ezért a mesterséges intelligencia rendeletre való felkészülés lesz, amelynek érdekében célzott szakmai programsorozat fog indulni közösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy a mesterséges intelligencia használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak. A mesterséges intelligenciában rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében mindemellett idén sor kerül a Mesterséges Intelligencia Stratégia felülvizsgálatára is.”

Forrás:
Fábián Gergely: elfogadás küszöbén az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete, Magyarország vezető szerepre törekszik; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. február 21.

Sam Altman (OpenAI): mindenki alábecsüli az MI-rendszerek számítási igényeit, hatalmas beruházásokra lesz szükség

„Az OpenAI vezérigazgatója leginkább a számításokhoz szükséges energia miatt aggódik, és figyelmeztetett mindenkit, hogy ne higgyünk el mindent, amit a neten olvasunk.

Sam Altman jó abban hogy hájpot keltsen a generatív mesterséges intelligencia körül, de ahogyan arra emlékeztette az Intel Foundry Direct Connect (FDC) rendezvényének résztvevőit, nem minden igaz, amit az interneten olvashatunk. Az Intel vezérigazgatójával, Pat Gelsingerrel folytatott beszélgetés során Altman visszautasította azokat a híreket, amelyek szerint 5-7 billió dollárt szeretne összegyűjteni chipgyártó üzemek létrehozásához és az azt támogató infrastruktúrának a kiépítéséhez. „Ha minden téves újságcikket ki kellene javítanom, nem tudnám végezni a munkámat” – mondta, amikor Gelsinger a számadattal cukkolta. (Nemrég a Wall Street Journal egy meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikke nagy feltűnést keltett, melyben az jelent meg, hogy világszerte befektetőket keres és 7000 milliárd(!) dolláros projektben gondolkodik. Sokan gyorsan rámutattak arra, hogy a félvezetőipar egészéhez képest elképesztően nagy összeg a 7 billió dollár.)

Bár Altman MI ambíciói talán nem igényelnek ilyen magas összeget, hangsúlyozta, hogy valószínűleg sokkal több pénzre van szükség, mint amire az emberek számítanak. „Szerintem mindenki alábecsüli az MI-számítás iránti igényeket” – mondta. „Arra számítok, hogy a mesterséges intelligencia számítási piacán másfajta áruk lesznek. Inkább olyan lesz, mint az energia, ahol bizonyos áron van bizonyos mennyiségű kereslet, magasabb áron pedig kevesebb” – magyarázta. Az érvelés szerint elegendő kapacitással a mesterséges intelligencia költségei „szuperolcsókká” tehetők, de ehhez a ponthoz hatalmas beruházásokra lesz szükség, nem csak a gyárakba, gyorsítókba és adatközpontokba, hanem az ezek működtetéséhez szükséges tiszta energiába is. „Minden bizonnyal a legdrágább mind közül az energia, amely ezek működtetéséhez szükséges” – mondta. Altman energiára helyezett hangsúlya nem meglepő, tekintve az alternatív energiaforrásokba, köztük a maghasadásos és a fúziós atomreaktor-technológiába való befektetését.

Amellett, hogy hatalmas mennyiségű számítási és energiát igényel, Altman arra is figyelmeztetett, hogy az MI-fejlesztés jövője meglehetősen zűrös lesz, és nem szabad a dolgokat elsietni. „Nyilvánvalóan hatalmas és érthető aggodalom van, de hogy pontosan mit fognak csinálni az emberek, mi lesz a helyes megközelítés, még nem ismert” – mondta. Altman kifejtette, hogy mindez az OpenAI mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó megközelítését is befolyásolta, és rámutatott a vállalat „iteratív telepítési” stratégiájára. „Szerintem nem kellene azt akarni, hogy az OpenAI titokban, egy pincében építsen általános mesterséges intelligenciát, majd nyomjon meg egy gombot, és egyszerre dobja rá a világra” – mondta. „Jönni fog majd egy nagyon kínos GPT-4, egy kicsit kevésbé kínos GPT-5, majd egy elég jó GPT-6, GPT-7.”

Érvelése szerint ez a megközelítés időt ad arra, hogy alkalmazkodjunk a mesterséges intelligencia fejlődő képességeihez és a potenciális buktatókon való átlendüléshez. Altman szerint pedig buktatókban nincs hiány. „Létezik az összes sci-fikben bemutatott kockázat. Szerintem azok tényleg szuperfontosak” – mondta. „El lehet képzelni, hogy egy olyan eszköz, mint a GPT-plusz-plusz-plusz mire képes egy olyan ember kezében, aki kárt akar okozni. És el lehet képzelni egy ilyen rendszer nem szándékolt következményeit. Az emberek már régóta készítenek filmeket erről.”

Altman rövid távon a választásokra, a kiberbiztonságra és a bioterrorizmusra gyakorolt hatásokat jósol, amelyek enyhítése szerinte alapos megfontolást igényel. Hozzáteszi, hogy ez olyasvalami, amibe a kormányoknak és az intézményeknek is be kell kapcsolódniuk. De bár Altman nyíltan beszélt arról, hogy a mesterséges intelligencia kárt okozhat, mégis úgy véli, hogy a technológia végső soron a jót szolgálja majd. „Ha megnézzük, hogy a jövő összességében sokkal jobb vagy sokkal rosszabb lesz-e, akkor szerintem sokkal jobb lesz” – mondta. „Valójában azt hiszem, nehéz elképzelni, hogy mennyivel jobb lesz”. Persze nem biztos, hogy a mesterséges intelligencia által helyettesített munkavállalók egyetértenek ezzel a véleménnyel.”

Forrás:
Globális befektetéseket sürget az MI-be Sam Altman; SG.hu; 2024. február 25.

Fenntartható fejlődés

Megállapodás az EU Tanácsa és az Európai Parlament között a szigorúbb levegőminőségi előrásokról

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői a mai napon ideiglenes politikai megállapodásra jutottak arról a javaslatról, amely uniós levegőminőségi előírásokat határoz meg a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés elérése érdekében, hozzájárulva ezáltal a toxikus anyagoktól mentes környezetnek az Unióban 2050-ig történő megteremtéséhez. E javaslat másik célja az, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat hozzáigazítsa az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaihoz.

A megállapodást még mindkét intézménynek meg kell erősítenie, ezt követően pedig le lehet folytatni a hivatalos elfogadási eljárást.

„Az EU számára kiemelten fontos az uniós polgárok egészsége. Erről ma is tanúbizonyságot adtunk e kulcsfontosságú megállapodással, amely hozzá fog járulni az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésének 2050-ig történő eléréséhez. Az új szabályok jelentősen javítani fogják az általunk belélegzett levegő minőségét, és elő fogják segíteni a légszennyezés hatékony kezelését, csökkentve ezáltal a korai elhalálozásokat és az egészségügyi kockázatokat.” – Alain Maron, Brüsszel Fővárosi Régió kormányának környezetvédelemért és energiaügyért, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere

A megállapodás főbb elemei

A levegőminőségi előírások szigorítása

Az új szabályokkal a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy 2030-ra vonatkozóan szigorúbb uniós levegőminőségi előírásokat állapítanak meg a WHO iránymutatásaihoz közelebb álló határértékek és célértékek formájában, amelyeket rendszeresen felül fognak vizsgálni. A módosított irányelv számos légszennyező anyagra kiterjed, ideértve többek között a finom szálló port és a szálló port (PM_2.5és PM₁₀), a nitrogén-dioxidot, (NO₂), a kén-dioxidot (SO₂), a benzo(a)pirént, az arzént, az ólmot és a nikkelt, és külön előírásokat állapít meg ezek mindegyikére vonatkozóan. Így például az emberi egészségre a vizsgálatok szerint a legnagyobb hatást gyakorló szennyező anyagok – nevezetesen a PM2.5 és az NO2 – esetében az éves határértékek 25 µg/m³-ről 10 µg/m³-re, illetve 40 µg/m³-ről 20 µg/m³-re csökkennének.

Az ideiglenes megállapodás szerinti szöveg lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 2029. január 31-ig meghatározott okokból és szigorú feltételek mellett kérjék a levegőminőségi határértékek elérésére vonatkozó határidő elhalasztását:

legkésőbb 2040. január 1-jéig azon területek esetében, ahol az irányelvben foglaltak határidőre történő teljesítése nem lenne megvalósítható a helyszínre jellemző éghajlati vagy domborzati viszonyok miatt, vagy ahol a szükséges csökkentések csak a meglévő háztartási fűtési rendszerekre gyakorolt jelentős hatás árán érhetők el

legkésőbb 2035. január 1-jéig (további kétéves halasztás lehetősége mellett), ha az előrejelzések szerint a határértékek nem érhetők el a teljesítési határidőig

E halasztások kérelmezéséhez a tagállamoknak olyan levegőminőségi előrejelzéseket kell majd belefoglalniuk a (2028-ig elkészítendő) levegőminőségi ütemterveikbe, amelyek demonstrálják, hogy a túllépés a lehető legrövidebb ideig fog tartani, és hogy a határérték legkésőbb a halasztási időszak végére teljesülni fog. A halasztási időszakban a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell majd ütemterveiket, és be kell számolniuk azok végrehajtásáról.

Levegőminőségi ütemtervek, tervek és rövid távú cselekvési tervek

A szöveg értelmében azokban az esetekben, amikor egy határértéket vagy célértéket túllépnek, vagy fennáll az egyes szennyező anyagokra vonatkozó riasztási vagy tájékoztatási küszöbértékek túllépésének konkrét kockázata, a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a következőket:

levegőminőségi ütemterv a határidő lejárta előtt, amennyiben 2026 és 2029 között a szennyező anyagok szintje meghaladja a 2030-ig elérendő határ- vagy célértéket

levegőminőségi tervek azokra a területekre vonatkozóan, ahol a szennyező anyagok szintje a határidő lejárta után meghaladja az irányelvben meghatározott határ- és célértékeket

rövid távú cselekvési tervek, amelyek szükséghelyzeti intézkedéseket határoznak meg (pl. a járműközlekedés korlátozása, az építési munkálatok felfüggesztése stb.) az emberi egészséget érintő közvetlen kockázat azon területeken való csökkentése céljából, ahol a riasztási küszöbértékeket túllépő légszennyezettség áll fenn

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy enyhébb követelményeket határoznak meg a levegőminőségi tervek és a rövid távú cselekvési tervek azon esetekben való kidolgozására vonatkozóan, amikor a helyi földrajzi és meteorológiai körülmények miatt igen korlátozott mértékben csökkenthető bizonyos szennyező anyagok koncentrációja. Ami az ózont illeti, a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy azokban az esetekben, amikor helyi vagy regionális szinten nincs jelentős potenciál az ózonkoncentráció csökkentésére, a tagállamok mentesüljenek a levegőminőségi tervek kidolgozása alól, feltéve, hogy e mentesség tekintetében részletes indokolást nyújtanak a Bizottságnak és a nyilvánosságnak.

Felülvizsgálati rendelkezés

Az ideiglenesen elfogadott szöveg értelmében az Európai Bizottságnak 2030-ig, majd azt követően ötévente felül kell vizsgálnia a levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy felmérje a WHO legújabb iránymutatásaihoz és a legújabb tudományos eredményekhez való hozzáigazítás lehetőségeit. A felülvizsgálat során a Bizottságnak az irányelv egyéb rendelkezéseit is értékelnie kell, beleértve a teljesítési határidők elhalasztására és az országhatárokon átterjedő szennyezésre vonatkozó rendelkezéseket is.

Ezt követően a Bizottságnak a felülvizsgálat alapján javaslatokat kellene előterjesztenie a levegőminőségi előírások felülvizsgálatára, más szennyező anyagoknak az irányelv hatálya alá vonására és/vagy további uniós szintű intézkedésekre vonatkozóan.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a kártérítéshez való jog

A javasolt irányelv olyan rendelkezéseket is magában foglal, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való jogot azok számára, akik kellő érdekeltséggel rendelkeznek és kifogást kívánnak emelni az irányelv végrehajtása ellen, ideértve a közegészségügyi és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket is. Minden közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek és időszerűnek kell lennie, és nem járhat túlzott költségekkel, az eljárással kapcsolatos gyakorlati információkat pedig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a polgárok jogosultak legyenek kártérítést kérni és kapni, ha az irányelv egyes rendelkezéseit átültető nemzeti szabályok szándékos vagy gondatlan megsértése miatt egészségkárosodást szenvedtek.

Emellett a társjogalkotók által módosított szöveg pontosítja és kibővíti azon követelményeket, amelyek értelmében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kiróniuk azokra, akik megsértik az irányelvet átültető intézkedéseket. A tagállamoknak adott esetben figyelembe kell majd venniük a jogsértés súlyosságát és időtartamát, esetleges ismétlődő jellegét, az általa érintett egyéneket és környezetet, valamint az abból származó tényleges vagy becsült gazdasági hasznot.

A következő lépések

Az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamoknak a Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselői és a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága részére. Jóváhagyás esetén – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában, és hatályba léphessen. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.

Háttér-információk

Annak ellenére, hogy az elmúlt három évtizedben jelentősen javult a levegőminőség az EU-ban, a légszennyezés továbbra is a korai elhalálozás első számú környezeti oka. Aránytalanul súlyosan érinti a veszélyeztetett csoportokat, például a gyermekeket, az időseket és a már meglévő betegségben szenvedőket, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokat. Emellett negatív hatást gyakorol a környezetre, és károsítja az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget.

A légszennyezés elleni fellépés céljára az EU két, a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvvel rendelkezik, amelyeket a jogalkotó 2004-ben, illetve 2008-ban fogadott el. Ezen irányelvek felülvizsgálatát az Európai Bizottság 2022 októberében terjesztette elő az európai zöld megállapodás keretében kidolgozott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv szerves részeként. E cselekvési terv keretében a Bizottság vállalta, hogy felülvizsgálja az uniós levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy azok jobban összhangba kerüljenek a WHO ajánlásaival.

A Bizottság javaslata aktualizálja és összevonja a két meglévő irányelvet, és bevezeti a levegőre vonatkozó, 2050-re teljesítendő szennyezőanyag-mentességi célkitűzést. A Bizottság javaslata 2030-ra vonatkozó köztes célértékeket is meghatároz, amelyek a jelenlegieknél jobban megközelítik a WHO iránymutatásai szerinti célértékeket. Az eredeti javaslat szerint a rögzített előírásokat 2050-ig rendszeresen felül kell majd vizsgálni annak mérlegelése érdekében, hogy ki kell-e igazítani azokat, illetve hogy más szennyező anyagokra is ki kell-e terjeszteni az irányelv hatályát. A javaslat célja továbbá a levegőminőség megfigyelésének, modellezésének és az idevágó tervezésnek a megerősítése is.

Az Európai Parlament 2023 szeptemberében fogadta el álláspontját, míg a Tanács 2023 novemberében állapodott meg tárgyalási megbízásáról a Coreper szintjén. A Parlamenten belül Javi López volt a javaslatért felelős előadó.

A Tanács tárgyalási megbízása a felülvizsgált levegőminőségi irányelvről

Levegőminőség: a Tanács készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Parlamenttel az uniós normák megerősítését célzó új szabályokról (sajtóközlemény, 2023. november 9.)

A Bizottság javaslata a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló irányelvre vonatkozóan

Levegőminőség (háttér-információk)

Európai zöld megállapodás (háttér-információk)

”

Forrás:
Levegőminőség: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az uniós előírások szigorításáról; EU Tanácsa; 2024. február 20.

Az EU Tanácsa véglegesen jóváhagyta a fogyasztók szerepének növelését a zöld átállásban

„A Tanács a mai napon irányelvet fogadott el a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről. Az új szabályok meg fogják erősíteni a fogyasztói jogokat azáltal, hogy módosítják, valamint a zöld átálláshoz és a körforgásos gazdasághoz igazítják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet és a fogyasztói jogokról szóló irányelvet. Ez az utolsó lépés a döntéshozatali folyamatban.

„A ma elfogadott irányelvnek köszönhetően a fogyasztók tájékozottabbak lesznek, nagyobb védelmet fognak élvezni és felkészültebbé válnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy a zöld átállás tényleges előmozdítóivá váljanak.” – Pierre-Yves Dermagne, belga miniszterelnök-helyettes, gazdasági és munkaügyi miniszter

Védelem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben

Az irányelv védeni fogja a fogyasztókat a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állításokkal szemben, többek között a kibocsátáskompenzációra hivatkozó tisztességtelen állításokkal szemben. Egyértelművé fogja továbbá tenni a kereskedők felelősségét a korai elavulással kapcsolatos információk (vagy azok hiánya), valamint a szükségtelen szoftverfrissítések tekintetében, illetve olyan esetekben, amikor a fogyasztót indokolatlanul kötelezik arra, hogy az eredeti gyártótól vásároljon alkatrészeket. Az irányelv emellett javítani fogja a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatást, ami segíteni fogja őket abban, hogy körforgásos és ökológiai szempontból átgondolt döntéseket hozzanak. A termékeket például az egész EU-ban harmonizált címkével fogják ellátni, amelyen a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállásra vonatkozó információk szerepelnek majd.

A következő lépések

Azzal, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, a jogalkotási aktus elfogadásra került. Miután az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta az irányelvet, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő huszadik napon hatályba lép.

Háttér-információk

A javaslat, amelyet 2022. március 30-án Didier Reynders biztos irányításával terjesztettek elő, a Bizottság 2020. évi új fogyasztóügyi stratégiájában és a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020-as cselekvési tervében szereplő kezdeményezések egyike, és az európai zöld megállapodás keretébe illeszkedik. Egy négy javaslatból álló csomag része, amelynek a többi elemét a környezettudatos tervezéséről szóló rendeletjavaslat, a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvjavaslat, valamint a javítás előmozdításáról (más néven a javításhoz való jogról) szóló irányelvjavaslat képezi.

A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről

Körforgásos gazdaság (háttér-információk)

A Tanács álláspontja

A Bizottság javaslata

Az Európai Parlament által megszavazott végleges szöveg

Ülések

”

Forrás:
Fogyasztói jogok: a Tanács véglegesen jóváhagyta a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelvet; EU Tanácsa; 2024. február 20.

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodása a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszeréről

„A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes politikai megállapodásra jutottak a tartós szén-dioxid-eltávolítás, a karbongazdálkodás és a termékekben történő szén-dioxid-tárolás első uniós szintű tanúsítási keretrendszerét létrehozó rendeletről. Az önkéntes keretrendszer célja megkönnyíteni és felgyorsítani a magas színvonalú szén-dioxid-eltávolítást és a talajművelésből származó kibocsátás csökkentését célzó tevékenységek elterjedését az EU-ban.

Hatálybalépésétől fogva a rendelet az első lépést jelenti majd egy átfogó szén-dioxid-eltávolítási keretrendszer uniós jogszabályokba foglalása felé, egyúttal hozzá fog járulni az európai klímarendeletben meghatározott, 2050-re teljesítendő ambiciózus uniós klímasemlegességi célkitűzéshez.

A ma elért megállapodást még mindkét intézménynek hivatalosan is jóvá kell hagynia.

A megállapodás főbb elemei

A rendelet hatálya

A rendeletben a szén-dioxid-eltávolítás fogalommeghatározásaként az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerinti nyitott definíció áll majd, amely csak a légköri vagy biogén szén eltávolítását fedi le. A rendelet hatálya alá az alábbi szén-dioxid-eltávolítási és kibocsátáscsökkentési tevékenységek tartoznak majd, a hozzájuk tartozó, négy típusba sorolt egységekkel:

tartós szén-dioxid-eltávolítás (a légköri vagy biogén szén több évszázadig tartó tárolása)

legalább 35 éven át tartó ideiglenes szén-dioxid-tárolás tartós termékekben (például faalapú építőipari termékekben), amely a nyomonkövetési időszak során a helyszínen mindvégig figyelemmel kísérhető

ideiglenes szén-dioxid-tárolás a karbongazdálkodás (pl. az erdők és a talaj helyreállítása, a vizes élőhelyek kezelése, a tengerifű-mezők) révén

a talajművelésből származó kibocsátás csökkentése (a karbongazdálkodás révén), amely magában foglalja a talajgazdálkodásból származó szén-dioxid- és dinitrogén-oxid-csökkentést és az olyan tevékenységeket, amelyeknek összességében csökkenteniük kell a talajművelésből származó szén-dioxid-kibocsátást, illetve fokoznia kell a biológiai anyagokba történő szén-dioxid-eltávolítást (ilyen tevékenység például a vizes élőhelyek kezelése, a talajművelés mellőzésének és a takarónövényzet alkalmazásának gyakorlatai, a műtrágyahasználat csökkentésével kombinált talajgazdálkodási gyakorlatok stb.)

A fentiek értelmében a rendelet hatálya – a Bizottság javaslatát kibővítve – a talajművelésből származó kibocsátásra is kiterjed majd. A karbongazdálkodási, valamint a talajművelésből származó kibocsátás csökkentését célzó tevékenységek révén megvalósuló ideiglenes szén-dioxid-tárolásnak a tanúsításhoz legalább öt éven át kell tartania, és nem vezethet a vidéki közösségeket negatívan érintő, spekulatív célú földszerzéshez.

A Bizottságnak 2026-ig jelentést kell készítenie azon tevékenységek tanúsításának megvalósíthatóságáról, amelyek a talajművelésből származótól (szén-dioxid és dinitrogén-oxid) eltérő kibocsátások csökkenését eredményezik. A jelentés egy olyan kísérleti tanúsítási módszeren alapul majd, amelyet az emésztőrendszeri fermentációból és a trágyakezelésből származó mezőgazdasági kibocsátást csökkentő tevékenységekre dolgoztak ki.

A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a tevékenységekre, amelyek nem járnak szén-dioxid-eltávolítással vagy a talajművelésből származó kibocsátások csökkentésével, így például az erdőirtás elkerülésére vagy a megújulóenergia-projektekre sem. A társjogalkotók abban is megállapodtak, hogy a tartós szén-dioxid-eltávolítási tevékenységek köréből kizárják növelt hatékonyságú szénhidrogén-kitermelést, valamint hogy kifejezetten egyértelművé teszik, hogy a rendelet hatálya a tengeri környezethez tartozó tevékenységekre és üzemeltetőkre is kiterjed.

Az új szabályok az Unióban megvalósuló tevékenységekre lesznek alkalmazandók. A rendelet felülvizsgálata során azonban a Bizottságnak mérlegelnie kell annak lehetőségét, hogy a szén-dioxid geológiai tárolása a szomszédos harmadik országokban is megengedett legyen, feltéve hogy ezek az országok igazodnak az uniós környezetvédelmi és biztonsági előírásokhoz.

Tanúsítási kritériumok és eljárás

Az ideiglenes megállapodás megtartja a Bizottság javaslatában szereplő követelményt, miszerint a szén-dioxid-eltávolítási tevékenységeknek a tanúsításukhoz négy átfogó kritériumnak kell megfelelniük: számszerűsítés, addicionalitás, hosszú távú tárolás és fenntarthatóság.

E kritériumok alapján a Bizottság egy szakértői csoport segítségével célzott tanúsítási módszereket fog kidolgozni a szén-dioxid-eltávolítási tevékenységek különböző típusaira azzal a céllal, hogy biztosítsa a szén-dioxid-eltávolítási kritériumok helyes, harmonizált és költséghatékony végrehajtását. A társjogalkotók néhány változtatást eszközöltek annak érdekében, hogy pontosabb legyen annak meghatározása, hogy a módszereket mely kritériumok alapján kell kidolgozni, valamint egy sor, a prioritásként kezelendő tevékenységekre vonatkozó javaslatot is a szövegbe foglaltak.

A társjogalkotók abban állapodtak meg, hogy a tanúsítási eljárás legfontosabb elemeit és a tanúsítás önkéntes jellegét megtartják, ugyanakkor tovább pontosították a tanúsítási eljárás menetének ismertetését.

A karbongazdálkodás fenntarthatósága tekintetében a társjogalkotók a fenntarthatósági célkitűzések értelmezésére vonatkozó útmutatással egészítették ki a szöveget, valamint azt is belefoglalták, hogy a karbongazdálkodási tevékenységeknek minden esetben legalább olyan járulékos előnnyel kell járniuk, amely a biológiai sokféleség vonatkozásában keletkezik (ilyen előny a talajegészség, illetve a talajromlás elkerülése).

A karbongazdálkodási tevékenységek vonatkozásában az ideiglenes megállapodás biztosítja a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági termelőknek tanácsadást nyújtsanak a kérelmezési eljárással kapcsolatosan, továbbá szinergiákat tesz lehetővé a közös agrárpolitika szerinti mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR) és a szóban forgó keretrendszer szerinti tanúsítási eljárás során keletkező információk között.

Nettó szén-dioxid-eltávolítási haszon

A szén-dioxid-eltávolítást és a talajművelésből származó kibocsátás csökkentését célzó, tanúsított tevékenységek megfelelő egységeket fognak generálni (egy egység egyenlő a szén-dioxid-eltávolítást és a talajművelésből származó kibocsátás csökkentését célzó tevékenységek egyikével generált tanúsított nettó haszon egy metrikus tonna szén-dioxid-egyenértékével).

A társjogalkotók ezenfelül abban is megállapodtak, hogy a tanúsított egységek kizárólag az EU éghajlat-politikai céljaira és a nemzetileg meghatározott hozzájárulására (NDC) használhatók fel, és nem járulhatnak hozzá harmadik országok NDC-jéhez vagy nemzetközi megfelelési rendszerekhez. A fenti szabályokat – a kapcsolódó korrekciókkal együtt – 2026-ban fogják felülvizsgálni.

Nyomon követés és felelősség

A rendelet egyértelmű nyomonkövetési kötelezettségeket és felelősségi szabályokat állapít meg az üzemeltetők számára. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy különbséget tesznek a tevékenységi időszak és a nyomonkövetési időszak között (ez utóbbi mindig lefedi legalább a tevékenységi időszakot), és egyértelművé tették, hogy az üzemeltetők felelősséggel fognak tartozni a visszavezetés (azaz a szén-dioxid levegőbe való visszabocsátása) minden olyan előfordulásának kezeléséért, amely valamely, a nyomonkövetési időszak során végzett szén-dioxid-eltávolítási tevékenységből származik.

A megállapodás értelmében a Bizottság felszólítást kap, hogy a tanúsítási módszerek kidolgozása során gondoskodjon egyértelmű felelősségi mechanizmusokról. E felelősségi mechanizmusoknak kezelniük kell a visszavezetés eseteit, a hiányos vagy megszakított nyomon követés következményeit, valamint az üzemeltetők általi meg nem felelést a nyomonkövetési időszak során. Idetartozhat például a szén-dioxid-eltávolítási egységek kollektív tartaléka vagy elszámolása, valamint az előzetes biztosítási mechanizmusok.

Uniós nyilvántartás

A társjogalkotók a most elfogadott szövegben szorgalmazzák, hogy a Bizottság a rendelet hatálybalépése után négy évvel hozzon létre az Unió egészére kiterjedő, közös és átlátható elektronikus nyilvántartást annak érdekében, hogy nyilvánosan hozzáférhetővé és elérhetővé váljanak a tanúsítással és az egységekkel kapcsolatos információk, köztük a megfelelőségi tanúsítványok és a tanúsítási ellenőrzések összefoglalói. Addig is a keretrendszer szerinti tanúsítás tekintetében rendelkezni kell automatizált és interoperábilis rendszereket használó nyilvános nyilvántartások létrehozásáról. A társjogalkotók szabályokat vezettek be az uniós nyilvántartás finanszírozására vonatkozóan is, amely a nyilvántartás használatával arányos éves állandó felhasználói díjakból történik majd.

Következő lépések

Az ideiglenes megállapodás most jóváhagyás céljából a tagállamok Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselői és a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága elé kerül. Jóváhagyás esetén – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában, és hatályba léphessen.

Háttér

Noha az éghajlat-politika terén az EU legfontosabb célja az, hogy gyors ütemben csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, ahhoz, hogy 2050-re sikerüljön megvalósítani a klímasemlegességet, ellensúlyoznia kell a nehezen csökkenthető fennmaradó kibocsátásokat is azzal, hogy még több szén-dioxidot távolít el a légkörből. A szén-dioxid-eltávolítási rendszereknek az uniós éghajlat-politikába való további integrálása felé tett első lépésként az Európai Bizottság 2022. november 30-án rendeletjavaslatot terjesztett elő a magas színvonalú szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására szolgáló önkéntes uniós keretrendszer létrehozásáról.

A javaslat arra hivatott, hogy ösztönözze a szén-dioxid-eltávolítási technológiák és a fenntartható karbongazdálkodási megoldások fejlesztését. Emellett arra irányul, hogy új bevételi lehetőségeket teremtsen a szén-dioxid-eltávolítási technológiákat alkalmazó vagy tartós szén-dioxid-tároló termékeket fejlesztő iparágak, valamint az innovatív karbongazdálkodási gyakorlatokat folytató gazdálkodók számára. E célból egyértelmű és megbízható uniós szintű szabályokat határoz meg a szén-dioxid-eltávolítás számszerűsítésére, nyomon követésére és tanúsítására.

A Tanács a Coreper szintjén 2023. november 17-én fogadta el a tárgyalási megbízását, míg az Európai Parlament 2023. november 21-én állapodott meg az álláspontjáról.

A Tanács tárgyalási megbízása

Klímasemlegesség: a Tanács készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Parlamenttel a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszeréről (sajtóközlemény, 2023. november 17.)

A Bizottság rendeletjavaslata a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról

Szén-dioxid-eltávolítás (háttér-információ)

Klímasemlegesség (háttér-információ)

”

Forrás:
A Tanács és a Parlament megállapodott a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról; EU Tanácsa; 2024. február 20.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Közszolgálati kibervédelmi képességek képzésének lehetősége

„…Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a közszolgálat kiemelt célpontja a kibertámadásoknak, a közszolgálati szervezetek ellen elkövetett kibertámadások mára mindennapossá váltak. A támadások elsősorban belső és bizalmas információk megszerzésére, illetve a különféle szolgálatatások működésének korlátozására irányulnak. Ezért a szervezet egészét – a rendszer legkisebb elemétől kezdve, az információs rendszereken át, egészen az ott dolgozókig – fel kell készíteni egy esetleg támadás megelőzésére, illetve a már bekövetkezett eseményekre való reagálásra. A közszolgálatban is létfontosságú a kibervédelem folyamatos fejlesztése, a kibervédelmi képesség és a kiberbiztonság erősítése, amely megvalósításának alapvető elemei a kiberbiztonsági képzések, oktatások és gyakorlatok kidolgozása és lebonyolítása. A támadások jelentős része a felhasználók felkészületlenségét és biztonságtudatosságának hiányát célozza, éppen ezért az elsődleges cél a közszolgálatban dolgozók tudatosságának, kibervédelmi képességeinek kialakítása és folyamatos fejlesztése, amely eléréséhez elengedhetetlen egy olyan képzési forma megalkotása, amely segítségével e célok megvalósíthatók…”

Forrás:
Közszolgálati kibervédelmi képességek képzésének lehetősége; Deák Veronika; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-III-19 09:00, helye: NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Zrínyi terem

Kiberbiztosítás – Modellek és módszerek, valamint az MI használata

„A jelentés fő célja, hogy bemutassa a kiberkockázat és a kiberbiztosítás fogalmait, áttekintést nyújtson, hogy hogyan közelítik meg azt a problémát a kutatások és modellezések során, és azonosítsa a hiányosságokat a közelgő kutatási projektek számára.”

Forrás:
Cyber Insurance – Models and methods and the use of AI; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA; 2024. február
Szerkesztői megjegyzés:
A kiberbiztosítás a biztosításügy része. Célja, hogy egy adott vállalatot ért kibertámadás által okozott károkra kártérítési szerződés jöjjön létre. Beleértve a támadás miatt más vállalatokat ért károk megtérítését is.

Szakirodalom

Közigazgatás-elmélet

„A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé vált, hogy ennek a tudományos magnak az ismerete nélkül a közigazgatást nem lehet megfelelő módon sem megismerni, sem oktatni, de még megszervezni sem. Könyvemben arra törekszem, hogy szintetizáljam a közigazgatás-tudomány rendszerét, eredményeit, dogmatikáját, történetét, elősegítve ezzel a modern közigazgatás rendszerének, folyamatainak megértését.
Fábián Adrián egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Főbb kutatási területei: közigazgatás-elméleti kérdések, a közszolgálat és az önkormányzati közigazgatás. Habilitált, magyar és idegen nyelven írott publikációinak száma meghaladja a százat.”

Forrás:
Közigazgatás-elmélet; Fábián Adrián; ISBN: 9789636530136; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2023
(Nyomtatott és digitális formában egyaránt elérhető.)

Bevezetés a társadalmi innovációba

„Tartalomjegyzék

Bevezetés a társadalmi innovációba • Társadalmi innováció a közösségi jóllét szolgálatában
I. A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE • Rodek Nóra – Bogdány Eszter – Máhr Tivadar – Rentz Tamás
II. A DIGITALIZÁCIÓ TÁRSADALMI INNOVÁCIÓS VONATKOZÁSAI • Rentz Tamás
III. KULTURÁLIS INNOVÁCIÓ • Rodek Nóra–Rentz Tamás
IV. HELYI FEJLESZTÉSEK, JÓ KORMÁNYZÁS • Máhr Tivadar – Bogdány Eszter – Rentz Tamás
V. KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓ • Rentz Tamás
VI. A MUNKA JÖVŐJE – CSR-SZEMLÉLET AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEKBEN • Rodek Nóra–Bogdány Eszter
VII. A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ MENEDZSMENTJE – FELELŐS KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ • Rodek Nóra”

Forrás:
Bevezetés a társadalmi innovációba; Bogdány Eszter, Máhr Tivadar, Rentz Tamás, Rodek Nóra; ISBN: 978 963 454 999 4; DOI: 10.1556/9789634549994; Akadémiai Kiadó; 2024
(Az Akadémiai Kiadó MeRSZ.hu szolgáltatása keretében onlájn olvasható el.)

A digitális kormányzáshoz szükséges készségek fejlesztése – az OECD-kormányok bevált gyakorlatai

„A digitális technológiák mély hatást gyakorolnak a gazdaságokra, a munkaerőpiacokra és a társadalmakra. Képesek a közigazgatás tevékenységének átalakítására is, mert elérhetőbb és hatékonyabb szolgáltatások megvalósítását teszik lehetővé. A digitális kormányzás kibontakoztatásához a köztisztviselők készségeit is fejleszteni kell. A jelentés áttekinti, hogy az OECD-országok milyen bevált módszerek szerint fejlesztik köztisztviselőik digitális készségeit. Bemutatja, hogy az egyes országokban hogyan valósítják a képzési tevékenységet, valamint az informális tanulás lehetőségeit. A szerzők azt is tárgyalják, hogy a releváns készségek hogyan azonosíthatók kompetencia-keretrendszerek segítségével, hogyan értékelhetők, és hogyan becsülhetők fel.”

Forrás:
Developing skills for digital government. A review of good practices across OECD governments; Magdalena Burtscher, Stefano Piano, Benjamin Welby; OECD, OECD Social, Employment and Migration Working Papers; No. 303; https://doi.org/10.1787/f4dab2e9-en; 2024. február 7.

9. szám, 2024. február 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom