Skip to main content

10. szám, 2024. március 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Első ADATNAP – Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról, 2024. március 21.

„Első ADATNAP
Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról

Időpont: 2024. március 21. (csütörtök), 9:30 – 17:30

Helyszín: PPKE JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28., Szent II. János Pál pápa díszterem

Szervezők:
Ereky István Közjogi Kutatóközpont PPKE JÁK (ereky.jak.ppke.hu)
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület (Magyary.hu)

A rendezvény támogatói:
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar (PPKE JÁK)

Védnök:
Dr. Koltay András, egyetemi tanár, LL.M., Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), elnök

A konferencia és fórum célja, hogy keretet biztosítson egy kötetlen szakmai beszélgetéshez az EU legújabb adatstratégiai szabályozásainak hazai relációiról. 2022-től öt-hat alapvető fontosságú uniós rendelet készül(t), amely a hazai adatstratégiát alapjaiban változtatja meg [Európai Adatkormányzási rendelet (DGA), Digitális piacokról szóló jogszabály (DMA), Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA), valamint Mesterséges Intelligenciáról szóló jogszabály (AIA) és Data Act]. A konferencián az adatkormányzásban, hírközlésben, digitális szolgáltatásokban érintett uniós, állami, nem-állami és tudományos szféra szereplőit kívánjuk meghívni és párbeszédre, közös gondolkodásra ösztönözni. A konferencia különös aktualitását adja, hogy a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvény (2023. évi CI. tv.) 2024. április 1-jén lép hatályba.
A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Program (előzetes)

9.30 nyitó előadások (keynotes)
* Tóth Andrea Katalin, LL.M.
Európai Bizottság, DG CNECT, Directorate for Data
* Valkó Gábor, PhD., címzetes egyetemi docens
Központi Statisztikai Hivatal, elnökhelyettes, Statisztikai Igazgatóság
* Péterfalvi Attila, PhD., Habil. címzetes egyetemi tanár
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, elnök

11.00 Panel 1 (Kerekasztal és fórum)
Lehetséges nemzeti válaszok az Európai Unió 2020. évi Adatstratégiájára
Teendők az aktuális EU-s normák tükrében (DGA, OGD, FFoD, Data Act)
* Sántha György, PhD., CMC
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, elnök
* Szőke Gergely, PhD., tanszékvezető adjunktus
Pécsi Tudományegyetem, Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék
* Tóth Andrea Katalin, LL.M.
Európai Bizottság, DG CNECT, Directorate for Data
* Valkó Gábor, PhD., elnökhelyettes
Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Igazgatóság
* Vass Norbert, osztályvezető
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
* Wéber Krisztina, jogi igazgató
Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.
Moderátor:
Sikolya Zsolt, NHIT szakértő

13.00 Panel 2 (Kerekasztal és fórum)
Az adatok szerepe a digitális gazdaságban
Teendők az aktuális EU-s normák tükrében (DSA, DMA)
* Gaál Barna, nemzetközi kapcsolatok irodavezető
Digitális Magyarország Ügynökség
* Lapsánszky András, PhD. Habil.
SZE ÁJK, tanszékvezető egyetemi docens
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, elnökhelyettes
* Pünkösty András, PhD., egyetemi adjunktus
PPKE JÁK, Európai jogi Tanszék, Versenyjogi Kutatóközpont
NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet
* Solymár Károly Balázs, helyettes államtitkár
Energiaügyi Minisztérium, Energiaügyi Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság
* Urbán Viktor, blockchain tanácsadó
Gazdasági Minisztérium, Neumann János Nonprofit Kft.
Moderátor:
Fáczán Gábor, szabályozási igazgató-helyettes
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Online Platformok Főosztály

15:30 Panel 3 (Kerekasztal és fórum)
Az adatok szerepe a Mesterséges Intelligencia alapú technológiák alkalmazásában
Teendők az új Mesterséges Intelligencia rendelet elfogadása után (AIA)
* Magyar Gábor Béla, címzetes egyetemi tanár,
BME VIK, a NAV MI Munkacsoportjának elnöke
* Nyáry Mihály, az eGov Hírlevél főszerkesztője
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
* Sabjanics István, PhD., LL.M. egyetemi adjunktus
PPKE JÁK, Nemzetközi Jogi Tanszék, Ereky István Közjogi Kutatóközpont
* Tahyné dr. Kovács Ágnes, PhD, egyetemi docens
PPKE JÁK, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
Moderátor:
Csomán Gábor
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, titkár

Zárszó
Gerencsér Balázs Szabolcs, Ph.D. habil. egyetemi docens
PPKE JÁK Ereky István Közjogi Kutatóközpont igazgató

Regisztráció

Regisztrálni a helyszín kapacitása határáig lehet. A regisztrációt rendezők a teljes befogadóképesség elérésekor leállítják.”

Forrás:
Első ADATNAP – Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Ereky István Közjogi Kutatóközpont; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2024. március

Rekordbevételt könyvelhettek el a helyi iparűzési adóból a legnagyobb magyar városok

„Hiába zsugorodott a magyar gazdaság 2023-ban, ebből szinte semmit nem éreztek a legnagyobb hazai települések, amelyek rekordbevételt könyvelhettek el a helyi iparűzési adóból. Még az ellenzéki városok sem panaszkodhatnak, bőven a szolidaritási hozzájárulási adó mértéke felett emelkedtek a hipabefizetések.

Minden rekordot megdöntöttek tavaly a legnagyobb magyar települések helyi iparűzési adóból befolyó bevételei – ez derül ki a Megyei Jogú Városok Szövetsége Adószakkollégiumának adataiból, amelyeket a Szeged.hu ismertetett. A lap hivatkozik a Pénzügyminisztérium számításaira is, amelyek szerint a 3178 önkormányzatnál 2022-ről 2023-ra országosan 259,1 milliárd forinttal nőttek a helyiadó-bevételek, így tavaly összértékben elérték az 1350 milliárd forintot, amiből csak az iparűzésiadó-bevétel 1149 milliárd forintot tett ki.

Míg a huszonöt megyei jogú városban 2022-ben 248,8 milliárd forint adóbevétel folyt be, addig 2023-ban az adóbevételek a 341,4 milliárd forintot is meghaladták, azaz az adóbevétel közel százmilliárddal és 37 százalékkal emelkedett.

Ezen belül a helyi iparűzésiadó-bevétel 41 százalékkal, a vagyoni típusú bevételek 19 százalékkal, míg az idegenforgalmiadó-bevétel 6 százalékkal növekedett a megyei jogú városokban, így 2023-ban már 84 százalékát tette ki az adóbevételeknek a helyi iparűzési adóból származó bevétel.

Győr és Debrecen az élen

Annak ellenére, hogy a GDP 2023-ban 0,8 százalékkal csökkent, a gazdasági szervezetek befizetései bőven az infláció felett emelkedtek, a legnagyobb mértékben Békéscsabán, ahol egyetlen esztendő alatt 71 százalékos növekedést regisztráltak. De Szeged városvezetése sem panaszkodhat. A dél-alföldi város bevétele ezen a soron több mint 7 milliárddal nőtt tavaly, ami bőven fedezi a Botka László polgármester által sokszor kritizált szolidaritási hozzájárulási adót, amely jogcímen 4,3 milliárdot kellett befizetnie az államkasszába a településnek.

A legtöbb hipabevételt Győr és Debrecen könyvelhette el: az előbbi 29,8 milliárdot, az utóbbi 28,7 milliárdot realizált, ami alátámasztja azt, hogy igencsak érdemes ipar- és gazdaságfejlesztésbe invesztálniuk a hazai településeknek.

A cívis városnak 2011-ben még mindössze 8,4 milliárd forint folyt be a hipából, azaz 12 év alatt háromszorosára emelkedett az összeg, ráadásul minden esélye megvan, hogy idén már a lista élére kerüljön. Az egyre inkább az ország második fővárosává előlépő település 2024-es költségvetésébe ugyanis 35 milliárdot tervezett a városvezetés, ami a többi megyei jogú város előirányzatát messze felülmúlja. Ez a szám biztos, hogy tovább fog nőni a következő években: a hamarosan termelésbe lépő a BMW és CATL gyár több tízmilliárddal növelheti a város kasszáját.

Mindez azért fontos, mert a hipa vált mára a legnagyobb magyar települések fő bevételi forrásává, amelyből a legfontosabb életminőség-javító beruházásaikat végre tudják hajtani. Tehát ha a nemzetgazdaság szekere jól megy, annak pozitív hatásait több oldalról, például a javuló közszolgáltatásokban is megtapasztalhatják az állampolgárok.

A Mercedes-hatás bizonyítja az iparfejlesztés jelentőségét

Korábban írtunk róla, hogy Kecskeméten tizenhárom év alatt megnégyszereződött a város helyi iparűzési adóból származó bevétele. 2011-ben, még a Mercedes megtelepedése előtt 5 milliárd forint volt az adónemből származó bevétel, a német konszern és a beszállítók megjelenésének hála idén már 20 milliárdot vár a település. A hírös város ezzel Debrecenhez, Székesfehérvárhoz és Győrhöz zárkózott fel, ezeken a településeken már tavaly elérte a 20 milliárdot a hipabefizetés összege.”

Forrás:
Szó szerint úsznak az adóbevételekben a legnagyobb magyar városok; Járdi Roland; Világgazdaság; 2024. február 26.
Helyi iparűzési adó: Szegeden 166 százalékkal nőtt ez a bevétel ; Garai Szakács László; Szeged.hu; 2024. február 20.

Az év első felében elkészül az állami beruházási keretprogram

„Várhatóan az új állami beruházások felére vonatkozik majd a tavaly elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023.évi LXIX. törvény, aminek hatálya alól sokan igyekeznek kibújni, mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke, de az építőipari szakszövetség annak szurkol, hogy minél több projekt maradjon bent az átláthatóságot, egységességet segítő rendszerben. Erről az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kibővített elnökségi ülésén volt szó szerda délután, amikor a nemrég létrejött Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács munkájáról, a szükséges jogszabály módosításokról és az új Tervezési Szolgáltatások és Építési Beruházások Folyamatának Rendszeréről, illetve a BIM szemléletmódot tükröző folyamatokat leíró keretrendszer közelgő bevezetéséről hallgattak meg tájékoztatót a vezető ágazati cégek képviselői.

Elindultak az előkészületek a BIM keretrendszer bevezetésére az építőiparban, elsőként a magasépítés és útépítés területén vezetik be a keretrendszer elemeit, majd felmenő rendszerben a következő években folyamatosan épül be a többi ágazatot érintő szabályozás is, – hangzott el az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kibővített elnökségi ülésén, ahol a novemberben létrejött Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács munkája volt a fókuszban.

Legközelebb március 5-én ülésezik a Tanács, aminek az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető Lázár János mellett további 19 szakmai szervezet által delegált személy a tagja. Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023.évi LXIX. törvény rendelkezései alapján létrehozott Tanács munkája során teljes mértékben a szakmára támaszkodik, ami az eddigi gyakorlatot tekintve újszerű megoldás.

Új állami információs csatorna indult

A minisztériumi meghívott felhívta a figyelmet a Beruházási Portálra, amit a szakma tájékoztatásának hivatalos állami platformjaként indítottak el nemrég, és ahol minden fontos információ és dokumentum, például a beruházásokhoz kapcsolódó szerződésminták, sablon dokumentumok és a BIM tudásbázis is elérhető lesz a későbbiekben.

A BIM (Building Information Modeling, azaz Épületinformációs Modellezés) elsőként a magas és útépítésbe kerül be, ahol a leginkább elterjedt a BIM szemléletű folyamatok alkalmazása, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetik be a további ágazatokat érintő szabályozások részleteit, így a vasút és vízépítés és a vonalas létesítményeket érintő iránymutatásokat.

A fokozatos bevezetésre szánt BIM keretrendszer segít abban, hogy ágazatonként egységes formában és szemléletmód alkalmazásával készüljenek el a megvalósításra váró tervek.

A legizgalmasabb feladat az állami beruházási folyamatok új alapokra helyezése. Számos joganyag készül, így kormányrendelet és több, mint tíz miniszteri rendelet fogja biztosítani a működés alapfeltételeit. A szakmai szervezetek képviselői alkotta munkabizottságok január elejétől egyeztetnek arról az első három rendelettervezetről, amely a következő plenáris ülésen a Tanács elé kerül.

Az alapos előkészítő munka sokat segít egy olyan szabályozás létrejöttében, amivel a szakma egyetért.

Készül a lista

Éves szinten az induló állami beruházások felére vonatkozik majd az állami beruházási törvény, amivel kapcsolatban van egy erős egyezkedés, hogy minél többen kibújjanak belőle – jelezte Koji László, az ÉVOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a szövetség az ÉKM-nek szurkol.

A törvény határidős feladatokat jelöl ki, melynek első lépése a szakpolitikai ágazati beruházási koncepció megalkotása 2024. január 31.-ig. Ezt követi az ágazati beruházási terv elkészítése, amelyet a szakminiszterek az építési és közlekedési miniszterrel közösen terjesztenek a Kormány elé, majd azt követően készül el az első, 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szóló keretprogram, amelyet a Kormány legkésőbb 2024. június 30-ig fogad el.

Azok a projektek, amik nem kerülnek bele az idei keretprogramba, az éves felülvizsgálatot követően, később még bekerülhetnek az ágazati fejlesztési programba.”

Forrás:
Az év első felében elkészül az állami beruházási keretprogram; Világgazdaság; 2024. február 28.
Lásd még:
Beruházási Portál; Építési és Közlekedési Minisztérium

Közigazgatás, politika, jog

Államtitkárok felmentése és kinevezése

„A miniszterelnök Gulyás Tibort szinte azonnali hatállyal mentette fel, Váradi Ágnes megbízatása pedig március 15-ig szól már csak.

A február 29-én megjelent Magyar Közlönyből kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2024. március 1-jei hatállyal, az energiaügyi miniszter javaslatára felmentette tisztségéből Gulyás Tibor energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárt, más fontos megbízatására tekintettel.

Ezzel egyidejűleg kinevezte az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkárává Borsos-Papp Natáliát másnapi, március 2-i hatállyal.

Szintén a friss Magyar Közlönyből derül ki, hogy a miniszterelnök Tuzson Bence igazságügyi miniszter előterjesztésére, március 15-ei hatállyal, lemondására tekintettel megszünteti Váradi Ágnes helyettes államtitkár megbízatását is. Őt tavaly augusztusban nevezték ki erre a pozícióra, melynek későbbi betöltéséről a Magyar Közlönyben nem jelent meg információ.”

Forrás:
Két helyettes államtitkár is távozik, egyikük utódja már meg is van; Infostart; 2024. március 1.

Újabb, jelentős uniós forráshoz juthat hozzá Magyarország

„Magyarország a már december feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás mellett újabb közel 2 milliárd eurót szabadíthatott ki a fejlesztési forrásokból.

A magyar kormány teljesítette a kohéziós programokra érvényes 16 tematikus feltételből újabb kettőt, az oktatási és képzési, illetve a nemek közötti egyenlőséget célzó keretekre vonatkozó tételeket teljesítette. Így valamivel több mint kétmilliárd euró lesz elérhető a kohéziós részből – értesült a Portfolio kormányzati és uniós forrásoktól.

Magyarország az igazságügyi reformmal teljesítette az uniós költségvetésre érvényes horizontális feljogosító feltételeket, amely 10,2 milliárd eurónyi fejlesztési támogatás lehívhatóságát nyitotta meg azonnal. Viszont a kondicionalitási eljárás és a tematikus feltételek, valamint az alapjogi chartával ellentétes magyar jogi szabályozások miatt 11,7 milliárd eurónyi forrást még visszatart az Európai Bizottság az érintett problémák rendezéséig. Most ennek egy részét nyitották meg, így már 12-9 milliárd eurót hívhat le a magyar kormány.”

Forrás:
Újabb, jelentős uniós forráshoz juthat most hozzá Magyarország; Infostart; 2024. március 1.
—

„Elfogadott az Európai Bizottság két újabb feltételt, amelyek a Magyarországnak szánt uniós források lehívásához szükségesek. Ezt Stefan de Keersmaecker jelentette be pénteken sajtótájékoztatóján.

A bizottsági szóvivő a Portfolio kérdésére azt mondta, hogy a magyar hatóságok önértékelést küldtek be az oktatásról és képzésről, illetve a nemek közötti egyenlőségről szóló feltételről még tavaly november végén, illetve december elején, ami a felzárkóztatási program 16 szakmai feltételeinek része.

Az Európai Bizottság ennek értékelését és átvizsgálását követően az önértékeléseket elfogadta.

A lap reggel értesült róla, hogy újabb uniós források válhatnak elérhetővé, akkor még azonban a Bizottság ezt nem erősítette meg hivatalosan. A forrásokat ugyanakkor a megvalósított programok számlája ellenében utalhatják. De Keersmaecker a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarországon kívül a legtöbb tagállam sem teljesítette még az összes szakmai feltételt.

Hogy pontosan mekkora összegről van szó, arról a szóvivő nem ejtett szót, azt azonban megjegyezte, hogy az intézkedéssel a tanári hivatás vonzóbbá tételéhez vonatkozó kiadások megterítésére nyúlik lehetőség. A Portfolio szerint ez nagyságrendileg 2 milliárd eurónyi összeget jelenthet.”

Forrás:
Újabb uniós támogatások érkezhetnek; Zádori Bence; Economx; 2024. március 1.

Támogatások és lehetőségek az agráriumban

„Az új támogatási rendszer továbbra is segíteni fogja a gazdálkodók alkalmazkodását a megváltozott piaci és termelési viszonyokhoz – jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára, pénteken Kalocsán egy gazdafórumon.

Dr. Nobilis Márton hozzátette, fontos, hogy az élelmiszeriparban minél magasabb feldolgozottságú termékeket tudjunk előállítani. Éppen ezért az új támogatási ciklus komoly lehetőségeket tartogat a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás hatékonyságának további fejlesztésére. Tavaly összesen 1400 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz, az idei év első két hónapjában pedig újabb 82 milliárd forintnyi forrás érkezett meg, mintegy 42 ezer agrárvállalkozáshoz. A vidékfejlesztési források több mint fele gazdaságfejlesztést finanszíroz majd, de meghatározó lesz a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatása is.

Az államtitkár kifejtette, a gazdaságfejlesztési természetű intézkedések egyúttal környezeti és klímacélokat is szolgálnak, ennek megfelelően külön zöld beruházások is szerepelnek a KAP Stratégiai Tervben. Az állattenyésztési ágazat széleskörű problémái között szerepelnek az elavult létesítmények, a régi technológiák és a magas termelési költségek. Ezek megoldására szolgál a 2024. márciusában megnyíló Állattartó Telepek Fejlesztése pályázat. Szintén márciusban érkezik a Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása. A pályázatra olyan őstermelők, egyéni vállalkozók, és nonprofit szervezetek jelentkezhetnek, akik működő gazdaságot vezetnek. Ezt követi áprilisban az öntözésfejlesztési pályázat. 2024 júliusában pedig két újabb felhívás jelenik meg. Egyik a Fiatal gazda pályázat 2024, itt a támogatás összege szabadon felhasználható. Szintén kiírásra kerül a Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése című pályázat, amely célja, hogy támogatást nyújtson azoknak a kisebb gazdálkodóknak, akik szeretnének átlépni a saját termelésükből való fenntartás lehetőségének határát, de ezt minimális önerővel vagy nagyobb pályázatokban való részvétellel nem tudják megtenni. A Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatására pedig 2024. decemberéig lehet igényelni forrást – részletezte az államtitkár. Hozzátette, a Magyar Stratégiai Terv az agrárium minden szereplőjének biztosítja a továbbfejlődés lehetőségét, ezért nagyon bízom abban, hogy ezek a pályázatok sikeresek lesznek, és egy lendületet adnak a magyar mezőgazdaságnak és a magyar élelmiszeriparnak.

Dr. Nobilis Márton kijelentette, a jó szakemberek képzése kiemelt fontosságú. Feladatunk olyan képzéseket biztosítani a jövő generációja számára, amely piacképes és azonnal felhasználható tudást jelent a fiatalok számára. Ezért jöttek létre az agrárszakképzési centrumok, amelyek célja, hogy minél modernebb eszközökkel találkozhassanak a diákok és megtanulják azokat használni.”

Forrás:
Támogatások és lehetőségek az agráriumban; Agrárminisztérium; 2024. március 1.

Európai Unió

Európai parlamenti választás 2024 – átalakuló erőviszonyok Európában

„A 2024-es európai parlamenti választás a szuverenista, euroszkeptikus képviselőcsoportok megerősödését eredményezheti. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint ennek inkább politikai, semmint gyakorlati jelentősége lesz, a tendenciák alapján azonban korántsem zárható még ki, hogy ezen frakcióknak érdemi beleszólásuk lesz majd az uniós folyamatokba.

Az Európai Parlament (EP) intézménye az európai integráció kezdete óta létezik. Az 1952-ben hatályba lépő, az Európai Szén- és Acélközösséget megteremtő Párizsi Szerződés sorolta első ízben a közösségi intézmények sorába. A testület akkor még jelentősen más szerepet töltött be az európai belpolitikában, mint napjainkban. Hatásköreinek bővülése, nevének változása az immáron több mint hét évtizedes kooperáció eredményei. 1952 és 1958 között Közgyűlésnek nevezték, majd 1962-ig Európai Parlamenti Közgyűlésnek. Mai nevén 1962 óta létezik. Kezdetben mindössze konzultációs jogkörökkel bírt, tagjait a nemzetek delegálták. Az első közvetlen európai parlamenti választásokat huszonhét évvel a létrehozása után, 1979-ben rendezték meg. A képviselők mandátuma öt esztendőre szólt, és ebben változás később sem történt. Az Európai Parlament saját hatásköreit is folyamatosan tudta bővíteni, mára a legtöbb szakpolitikai területen társjogalkotó intézmény a Tanács mellett.

A 2024. június 6. és 9. között tartott európai parlamenti választások a tizedik olyan alkalmat jelentik majd az integráció történetében, amikor a polgárok az urnákhoz járulhatnak. Noha a választók saját nemzeti pártlistáik közül szavaznak az egyikre – ritkábban, például Málta és Írország esetében, az egyes jelölteket rangsorolják –, a legtöbb politikai szervezet egy európai pártcsalád tagja, az EP-ben pedig egy frakcióhoz tartozik. 1979-től kezdődően a választási eredményeket megvizsgálva az állapítható meg, hogy a két legnagyobb frakciója valamennyi alkalommal a baloldali, balközép pártoknak – mai nevén: Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportja –, illetve a konzervatív, kereszténydemokrata jobbközép politikai erőknek – mai nevén: Európai Néppárt Képviselőcsoport – volt. Az, hogy mely frakciónak sikerült a harmadik legnagyobb tömörüléssé válnia, már változó volt az elmúlt voksolások során. 1989-ig a jobboldali, euroszkeptikus, „nemzetek Európáját” támogató Európai Demokraták képviselőcsoportjának sikerült ezt elérnie. A pártcsalád – és frakció – szétesése után az egykori tagjainak egy része hívta életre 2009-ben a mai Európai Konzervatívok és Reformerek pártját, illetve képviselőcsoportját. 1989 és 2014 között a liberális elveket valló pártok frakciója – ma: Renew Europe képviselőcsoportja – tudott a harmadik legnagyobbá válni az EP-ben, majd 2019-ben ismét visszanyerte a pozícióját. A kimaradó időszakban, 2014 és 2019 között, egy választási ciklus erejéig az Európai Konzervatívok és Reformerek bizonyultak a harmadik legerősebb tömörülésnek.

A 2024-es választásra vonatkozó közvélemény-kutatások alapján az első két helyen várhatóan a megszokott módon a balközép és a jobbközép pártok végeznek, a harmadik legnagyobb frakció viszont ismét jobboldali, euroszkeptikus politikai erőkből állhat. A felmérések szerint az Identitás és Demokrácia képviselőcsoportja több mandátummal rendelkezhet majd, mint a liberális Renew Europe. A jelenlegi politikai környezetben ráadásképpen a voksolás utáni folyamatok is alakíthatják még az EP-ben az erőviszonyokat. 2021 márciusától a nagyobbik magyar kormánypárt nem tagja az Európai Néppártnak, így jelenleg képviselői függetlenként tevékenykednek az Európai Parlamentben. A júniusi választást követően azonban ez nagy valószínűséggel változni fog, és a Fidesz újra részévé válik egy frakciónak. Az egyik lehetséges út az Identitás és Demokráciához való csatlakozás, amely magában foglalja például a francia Nemzeti Tömörülést, az olasz Ligát, valamint a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű szervezetet, ahonnan már jelezték, hogy üdvözölnék a magyar kormánypárt érkezését. A másik eshetőség, hogy a Fidesz ahhoz az Európai Konzervatívok és Reformerekhez csatlakozik, amelynek tagjai között szerepel egyebek mellett a kormányzó Olaszország Fivérei párt, a lengyel Jog és Igazságosság, továbbá a spanyol Vox. Utóbbi esetben, a Fidesszel kiegészülve, a harmadik és negyedik legnagyobb frakció is euroszkeptikus nézeteket vallana az Európai Parlamentben a friss mandátumbecslések alapján, a liberálisok pedig az ötödik helyre szorulnának vissza. Még úgy is így lehet, ha a Svéd Demokraták ígéretükhöz híven kilépnének az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjából, hiszen míg ők két képviselővel rendelkeznek most, addig a magyar párt tizenkettővel.

A választási eredmény jelentősége

Az európai parlamenti választási eredményeknek és az abból fakadó erőviszonyoknak gyakorlati és szimbolikus jelentőségük is van. Az egyik legelső megnyilvánulása ennek az Európai Bizottság (EB) elnökének megválasztása. Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkelyének 7. bekezdése értelmében az Európai Parlament választja meg – abszolút – többséggel az EB első emberét. 2024-ben ehhez a 720 fős testületben 361 képviselő támogatása lesz majd szükséges. A most prognosztizált mandátumok alapján nem kell aggódnia a legnagyobb esélyesnek, az újabb megbízásra vágyó Ursula von der Leyennek, hiszen a balközép, a jobbközép és a liberális frakció együttesen ennél jóval több főt tehet majd ki. Az euroszkeptikus frakciók tovább erősödésével azonban júniusig még megváltozhat ez a helyzet, és a támogatásért cserébe valamilyen fajta alkura lesz szükség a felek között.

Ugyanez igaz az EP-választások Unió működésére gyakorolt hatására. Akár érdemi hatásuk lesz a jogszabályjavaslatok elfogadására a megerősödő jobboldali képviselőcsoportoknak, akár nem, szavuknak, érdekeiknek az eddiginél nagyobb súlyuk lesz, mellyel a közvéleményt, és rajta keresztül akár a Bizottság javaslatait is alakíthatják. Ezen frakciókban lévő pártok megnövekedett támogatottsága pedig mindenféleképpen jelzésértékű kell, hogy legyen az uniós döntéshozók számára az eddigi gyakorlatot illetően.

Forrás:
Átalakuló erőviszonyok Európában; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. február 28.

Az Európai Bizottság elfogadta a 2024. évi uniós költségvetés módosításának tervezetét

„Az Európai Bizottság a mai napon a 2024. évi uniós költségvetéshez kapcsolódó költségvetés-módosítási tervezetet fogadott el, amellyel az Európai Parlament és a Tanács között a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat vezeti át.

A módosított költségvetés lehetővé teszi az Unió számára, hogy ebben az évben is folytassa az EU közös prioritásainak megvalósítását, ami az európai polgárok mellett mások javát is szolgálja. A módosított költségvetés mindenekelőtt megerősíti az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, fellendíti a kritikus technológiákba és a védelmi iparba történő beruházásokat, egyúttal további forrásokat biztosít a nyugat-balkáni partnerek támogatására. A módosított uniós költségvetés emellett alkalmasabb lesz a természeti katasztrófák sújtotta tagállamok és a humanitárius válsággal küzdő országok megsegítésére.

A 2024. évi uniós költségvetés módosítása több mint 5,8 milliárd eurós növekedést jelent, és a következő tételeket érinti:

  • az az Ukrajna-eszköz keretének növelése és az Ukrajna-tartalék igénybevétele 4,8 milliárd euró erejéig;
  • az Európai Védelmi Alap keretének 376 millió euróval történő megnövelése a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) keretében;
  • az európai szolidaritási tartalék és a sürgősségisegély-tartalék (korábbi szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék) megerősítése 365 millió euróval;
  • a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz keretének 501 millió euróval történő megemelése, amihez szükség lesz még a jogalapra vonatkozó bizottsági javaslat társjogalkotók általi elfogadására is;
  • az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap tartalékának kiigazítása az elmúlt évek tényleges szükségleteinek megfelelően.

Következő lépések

A Bizottság benyújtotta a költségvetés-módosítási tervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóváhagyásra.

Háttér-információk

Az EU a 2021–2027-es hosszú távú uniós költségvetés 2020. évi elfogadása óta jó pár példa nélküli és váratlan nehézséggel szembesült – elég csak az Ukrajna ellen indított brutális orosz inváziót és annak következményeit, a migrációs áramlásoknak a világjárványt követő újbóli erősödését, valamint a felgyorsult inflációt és a megnövekedett kamatlábakat megemlíteni.

Az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az EU általi válságkezelésben. E sokrétű kihívások kezelése során a költségvetés erőforrásai csaknem kimerültek, ami gátolta a képességét abban, hogy biztosítsa akár a legsürgetőbb feladatok finanszírozását.

Annak érdekében, hogy az uniós költségvetés továbbra is szolgálni tudja az EU legfőbb céljainak megvalósítását, a Bizottság 2023 júniusában javaslatot tett az EU hosszú távú költségvetésének megerősítésére. Az uniós vezetők 2024. február 1-jén elfogadták a bizottsági javaslat mindegyik prioritását, és megállapodtak az EU hosszú távú költségvetésének első felülvizsgálatáról, továbbá az Ukrajna-eszköz és a STEP létrehozásáról. Erről a csomagról azóta az Európai Parlamenttel is megállapodás született, így a felülvizsgált többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2024. március 1-jén hatályba lép.

A költségvetés-módosítási tervezettel megvalósul a felülvizsgált többéves pénzügyi keretnek a 2024-es évre történő gyakorlati átültetése. A 2024. évi költségvetés korábbi számait még 2023 novemberében, az Európai Parlament és a Tanács között létrejött megállapodással fogadták el.

További információk

Az EU éves költségvetése

Az uniós költségvetés múltja, jelene és jövője

A hosszú távú uniós költségvetés valaha volt első felülvizsgálata segíteni fog az EU előtt álló legfontosabb kihívások kezelésében

Az Európai Tanács következtetései, 2024. február 1.

A Bizottság a legsürgetőbb kihívások kezelése érdekében a hosszú távú uniós költségvetés megerősítését javasolja

Uniós támogatás Ukrajnának

Többéves pénzügyi keret (2021–2027)

Idézet(ek)

„A 2024. évi uniós költségvetés mai módosításával biztosított, hogy a költségvetés továbbra is képes legyen támogatni valamennyi politikai prioritásunk megvalósítását. Ezzel a gyakorlatban is megvalósítjuk a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát. Az uniós költségvetés változatlanul az EU előtt álló kihívások megválaszolásának és közös európai ügyeink előmozdításának legfőbb eszköze.” – Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság rekordidő alatt fogadta el a 2024. évi uniós költségvetés módosításának tervezetét az uniós prioritások megvalósításának folytatása érdekében; Európai Bizottság; 2024. február 29.

Nagy Márton: az Európai Uniónak követnie kell az USA és Kína példáját

„A gazdaságfejlesztési miniszter Törökországban ismertette a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit.

A törökországi Antalyában 2021 óta évente megrendezésre kerülő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről.

A delegáció tagjaként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fórum Nemzetközi kereskedelem, összekapcsoltság és kölcsönös függőség című, a globális kereskedelem kihívásait körüljáró paneljén mondott beszédet, ezt követően szakmai beszélgetésen is részt vett.

Nagy Márton beszédében felvázolta a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit. Kiemelte, hogy a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.

Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén, mint például az elektromos autók, 5G, robotika, mesterséges intelligencia, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania. Az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben összességében a GDP-jük több mint 20-25 százalékát költik majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz.

A tárcavezető a körülményeket értékelve kijelentette, ha az EU a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti. Magyarország célja, hogy a keleti és a nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. A kormány munkájának – többek között a keleti nyitás politikájának – köszönhetően hazánk már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD, az unióban elsőként nálunk kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetall-lal.

Nagy Márton végül kiemelte, hogy a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések hazánkban is elősegítik az új technológiák elterjedését. A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is.”

Forrás:
Nagy Márton: az Európai Uniónak követnie kell az USA és Kína példáját; Világgazdaság; 2024. március 2.

Az EU Tanácsának rendelete az euróban történő azonnali fizetésről

„A Tanács a mai napon rendeletet fogadott el, amely az EU-ban és az EGT-országokban teljes körűen elérhetővé teszi az euróban történő azonnali fizetést a fogyasztók és a vállalkozások számára.

Az új szabályok növelni fogják az európai gazdasági és pénzügyi ágazat stratégiai autonómiáját, mivel segítenek csökkenteni a harmadik országbeli pénzügyi intézményektől és infrastruktúráktól való túlzott függést. A pénzforgalmi lehetőségek javítása előnyökkel jár majd a polgárok és a vállalkozások számára, és lehetővé fogja tenni az innovatív, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat.

Az azonnali fizetésekről szóló rendelet lehetővé teszi majd, hogy az emberek a nap bármely időpontjában – munkaidőn kívül is – tíz másodpercen belül pénzt utaljanak át akár egy adott országon belül, akár egy másik uniós tagállamba. A rendelet figyelembe veszi az euróövezeten kívüli jogalanyok sajátosságait.

Az olyan pénzforgalmi szolgáltatóknak – például bankoknak –, amelyek standard euróátutalásokat bonyolítanak, a szolgáltatásaik közé fel kell majd venniük az euróban történő azonnali fizetések indítását és fogadását. Az ezekre alkalmazott díjaik (ha vannak ilyenek) nem haladhatják majd meg a standard átutalások díját.

Az új szabályok az euróövezetben egy rövidebb, az euróövezeten kívüli országokban pedig egy hosszabb átmeneti időszakot követően fognak hatályba lépni, mivel az utóbbiaknak több időre van szükségük az alkalmazkodáshoz.

A rendelet a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára hozzáférést biztosít a fizetési rendszerekhez azáltal, hogy ennek megfelelően módosítja az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet. Ennek következtében ezekre a szervezetekre is vonatkozni fog az a kötelezettség, hogy egy átmeneti időszakot követően szolgáltatásként kínálják az azonnali átutalások indítását és fogadását. A rendelet megfelelő biztosítékokat vezet be annak biztosítása céljából, hogy a pénzforgalmi intézményeknek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a fizetési rendszerekhez való hozzáférése ne jelentsen további kockázatot a rendszerre nézve.

Az új szabályok értelmében az azonnali fizetést nyújtó szolgáltatóknak ellenőrizniük kell a kedvezményezett IBAN-számának és nevének egyezését annak érdekében, hogy az ügylet végrehajtása előtt figyelmeztetni tudják a fizető felet az esetleges hibákra vagy csalásokra. Ez a követelmény a szokásos átutalásokra is alkalmazandó lesz.

A rendelet egy felülvizsgálati rendelkezéssel egészült ki, amelynek értelmében a Bizottságnak be kell nyújtania egy olyan jelentést, amely tartalmazza többek között az átutalási díjak alakulásának értékelését.

Háttér

A szóban forgó kezdeményezés a tőkepiaci unió kiteljesítésének keretébe illeszkedik. A tőkepiaci unió az EU kezdeményezése egy Unió-szerte ténylegesen egységes tőkepiac létrehozására. Az elérni kívánt cél az, hogy a befektetések és a megtakarítások a polgárok, a vállalkozások és a befektetők javát szolgálva szabadon áramoljanak a tagállamok között.

2022. október 26-án a Bizottság javaslatot terjesztett elő az azonnali fizetésekről, amellyel módosítja és korszerűsíti az egységes eurófizetési térségről (SEPA) szóló, a standard euróátutalásokra vonatkozó 2012. évi rendeletet azáltal, hogy azt az azonnali euróátutalásokra vonatkozó konkrét rendelkezésekkel egészíti ki.

”

Forrás:
A Tanács rendeletet fogadott el az azonnali fizetésekről; EU Tanácsa; 2024. február 26.

Az Európai Parlament képviselői támogatják az uniós szintű digitális tárca tervét

  • Az EU-s tárca a köz-, és magánszolgáltatások hitelesítésére és elérésére, valamint dokumentumok tárolására, megosztására és elektronikus aláírására használható
  • Adatvédelmi felület, hogy a felhasználók teljes körűen rendelkezhessenek adataikkal
  • A tárca használata szigorúan önkéntes alapon

Az új digitális személyazonossági keret az uniós polgárok számára határokon átívelő digitális hozzáférést biztosít a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz.

A csütörtökön elfogadott és az uniós miniszterekkel már egyeztetett rendelet szerint ez az új digitális személyiadat-tárca lehetővé teszi majd a polgárok számára, hogy anélkül azonosítsák és hitelesítsék magukat online, hogy kereskedelmi szolgáltatókat kellene igénybe venniük, amely gyakorlat bizalmi, biztonsági és adatvédelmi aggályokat vetett fel.

Az uniós digitális személyiadat-tárca használata önkéntes alapon történik majd. A tárgyalások során a képviselők olyan rendelkezéseket hoztak, amelyek biztosítják a polgárok jogainak védelmét és a digitális tárca használatát elutasító személyek hátrányos megkülönböztetésének elkerülése révén elősegítik a befogadó digitális rendszer kialakítását.

A jogszabály ingyenes „minősített elektronikus aláírást” biztosít az EU-tárca felhasználói számára, amely a legmegbízhatóbb, és a kézzel írott aláírással azonos jogállást élvez, valamint a digitális cserefolyamatok gördülékenyebbé tétele érdekében lehetővé teszi a tárcák közötti interakciókat.

A képviselők az átláthatóság, az innováció ösztönzése és a biztonság növelése érdekében nyílt forráskódú tárcát is előírtak. Az elszámoltathatóság és nyomon követhetőség biztosítása érdekében szigorú szabályokat állapítottak meg az érintett vállalatok regisztrációjára és felügyeletére vonatkozóan is.

Egy úgynevezett adatvédelmi felületen keresztül a felhasználók teljes mértékben ellenőrizhetik majd adataikat, és kérhetik adataik törlését, ahogyan azt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírja.

A jelentéstevő szerint

Romana Jerković (S&D, Horvátország) jelentéstevő elmondta: „A jogszabály célja, hogy a polgároknak jogosítványokat adjon, és teljes mértékben a kezükbe adja az adataik felhasználásának és megosztásának ellenőrzését. A digitális identitás a puszta kényelmi funkcióból a polgári és a társadalmi szerepvállalás katalizátorává, illetve a digitális korban a befogadás elősegítésének eszközévé vált.”

A következő lépések

A Parlament 335 szavazattal 190 ellenében, 31 tartózkodás mellett végleges zöld utat adott a rendeletnek. A rendeletet a tagállamokból álló Tanácsnak még hivatalosan jóvá kell hagynia ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.

Háttér

Az Európai Parlament kutatószolgálatának tanulmánya kiemeli, hogy a világjárvány óta a köz- és magánszolgáltatások nyújtása egyre inkább digitálissá vált. A meglévő digitális tárcamegoldások lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy mobiltelefonjukon egyetlen, zökkenőmentes környezetben tárolják és összekapcsolják az adatokat. A Bizottság szerint azonban ez a kényelem a személyes adatok feletti ellenőrzés elvesztésének árán valósul meg, miközben ezek a megoldások nem kapcsolódnak az ellenőrzött fizikai személyazonossághoz, ami megnehezíti a csalások és a kiberbiztonsági fenyegetések mérséklését.

A jogszabály közvetlen válasz az Európa Jövőjéről szóló konferencia ajánlásaira, különösen a 35. javaslat (10) bekezdésével és a 33. javaslat (5) bekezdésével való összehangolásra. A 35. javaslat (10) bekezdése a határokon átnyúló digitális tranzakciók és szolgáltatások egyszerűsítése érdekében közös európai digitális személyazonosság létrehozását szorgalmazza, amelyet a szükséges biztosítékokat biztosító európai szabványok és iránymutatások szilárd kerete támaszt alá. A 33. javaslat (5) bekezdése hangsúlyozza a biztonságos és megbízható digitális környezet kialakításának fontosságát.

További információ

”

Forrás:
Az EP-képviselők támogatják az uniós szintű digitális tárca tervét; Európai Parlament; 2024. február 29.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Központi Címregiszterről (KCR) tartottak szakmai továbbképzést

„A címek országos adatbázisának informatikai hátterét biztosító Központi Címregiszterről (KCR) tartottak szakmai továbbképzést a Csongrád-Csanád vármegyei Csengelén, február 20-án. A csengelei önkormányzat által szervezett eseményen a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási és geodéziai szakértői is részt vettek, előadásaikkal biztosítva a naprakész tudást a környékbeli települések jegyzői, polgármesteri hivatali ügyintézői számára a KCR használatának lehetőségeiről, jogi hátteréről és ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatáról.

Szakmai napon osztották meg tudásukat február 20-án Csengelén a Lechner Tudásközpont Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóságának szakértői. A jegyzőknek, polgármesteri hivatalokban dolgozó ügyintézőknek, szervezett szakmai nap fókuszában a Központi Címregiszterhez (KCR) kapcsolódó önkormányzati és ingatlanügyi hatósági feladatellátás témaköre állt.

A hallgatóság sorait jellemzően a környező önkormányzatok jegyzői feladatellátását segítő ügyintézői alkották. Elsőként Jánossy András, a Lechner Tudásközpont geodéziai vezető szakértője által összeállított a Közös Célok Reményében… a Lechner ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásai című videóelőadásra került sor. A hallgatóság betekintést kapott a hazai ingatlan-nyilvántartás kezdeteiről és történetéről, a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszereiről, valamint az állampolgároknak és intézményeknek szóló, Lechner Tudásközpont által biztosított, elektronikus ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásokról is.

Darabánt Miklós TAKARNET ügyfélszolgálati felelős az Ingatlan-nyilvántartás–Központi Címregiszter kapcsolata és földügyi megközelítése témában ismertette a KCR jogi és igazgatási hátterét, valamint az ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatát.

Végezetül – a megelőző gondolatmenetet folytatva és a jogi környezetre vissza-vissza utalva – Nagy Péter ingatlan-nyilvántartási rendszertámogató szakértő tartotta meg a tárgyhoz kapcsolódóan a gyakorlati kérdéseket felvázoló, az életből vett példákkal sűrűn tűzdelt előadását.

2015 előtt Magyarországon a közigazgatás nem rendelkezett egységes, központi, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. Az ingatlanok címadatai 2015 januárja óta kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba a Központi Címregiszterből automatikus címadatátvétel útján. Korábban a címek a különböző címnyilvántartások változtatásai és a hozzájuk kapcsolódó folyamatok miatt nem egységes szellemben készültek, különböző, elkülönült jogszabályok rendelkeztek róluk, a címkezelés nem volt egységes. A „Közhiteles címregiszter kialakítása” projekt keretében kialakították a hazai címkezelés egységes jogszabályi környezetét igazgatási folyamatait és megvalósult egy központi teljes címnyilvántartás. A címregiszter nyilvántartás adatai elérhetővé váltak a közigazgatás szereplői számára.

Az ingatlan-nyilvántartáshoz is kapcsolódó szakmai napot Csengele település Önkormányzata szervezte. Az előadásokat témakörönként külön-külön is élénk érdeklődés övezte, melyet a hallgatóság részéről feltett számos kérdés is jelzett. Bár a kérdések jelentős része a címek nyilvántartásához kapcsolódott, egy részük megválaszolásában lehetőség nyílt a Lechner által nyújtott, önkormányzati feladatellátást is támogató, további térképi szolgáltatások megemlítésére is.”

Forrás:
Szakmai napon a Központi Címregiszter; Lechner Tudásközpont; 2024. február 27.

Temesváron digitális lesz az önkormányzati ügyintézés

„A cont.primariatm.ro az új internetes cím, ahol minden temesvári lakost – életkorától és digitális készségeitől függetlenül – felkérnek, hogy hozza létre saját egyedi fiókját. Ezen a fiókon keresztül a temesváriak több mint 300, a Temesvári Városháza kezelte kérvényhez és szolgáltatáshoz férhetnek hozzá, az illetékek és az adók befizetésétől a településrendezési igazolás vagy a gyermek után járó pótlékra vonatkozó dokumentumok benyújtásáig anélkül, hogy a városházára bemennének.

„Mától a digitális lesz a normális kapcsolattartás módja a Városházával, és minden, ami papíron és analóg módon történik, az kivétel – mondta a Városháza új portáljának a bemutatóján Dominic Fritz polgármester. – Az elmúlt 3 év munkájával tulajdonképpen a lakosság felé nyitottunk. A temesváriak számára az a legfontosabb, hogy többé nem kell személyesen bejönniük a városházára, hanem közvetlenül otthonról tudják megoldani a problémáikat”

Minden temesvári lakos létrehozhat egy egyedi, országosan elismert digitális identitást (ROeID), amelyen keresztül hozzáférhet a Városháza kínálta szolgáltatásokhoz, és kezelheti személyes dossziéját. A ROeID szolgáltatás célja, hogy biztonságos módon garantálja a Városházával kapcsolatba kerülő személy digitális személyazonosságát, és felváltsa azt a személyazonosság-ellenőrzést, amelyet eddig a hivatalnokok a pultnál végeztek.

Az új városházi szolgáltatásokat egy nyilvános rendezvényen mutatták be múlt szerdán a Timiș moziban, ahol részt vett Bogdan Putinică, a Microsoft România vezérigazgatója, Stelian Câmpianu, az ETA2U cég vezérigazgatója és Ovidiu Dan, a Big Data & Security vezetője.

Ez a beruházás az európai források segítségével valósult meg, amelyeket a temesvári városháza digitalizálás céljából pályázott meg. Az önkormányzat csaknem 4 millió lej vissza nem térítendő támogatást kapott az új internetes portál létrehozására, amely a lakossággal való kapcsolattartást segíti elő, de az intézmény archívumának a digitalizálását is megvalósítják a projekt keretein belül.”

Forrás:
„A temesváriaknak többé nem kell személyesen bejönniük a Városházára”; Nyugati Jelen; 2024. március 1.
Lásd még:
ROEID – Your digital identity

A kormányablakok intézményrendszere az egyik legsikeresebb projektje a magyar állam közigazgatás-fejlesztésének

„A kormányablakok intézményrendszere az egyik legsikeresebb projektje a magyar állam közigazgatás-fejlesztésének – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Túrkevén, ahol új kormányablakot adtak át.

György István elmondta: a túrkevei a háromszáztizenötödik kormányablak az országban. Míg 2019-ben 14,6 millió ügyfél fordult meg a kormányablakokban, 2023-ban már csak 12,8 millió – számolt be. Megjegyezte: a csökkenésben szerepe lehetett a digitális platformoknak, amelyekkel a személyes ügyintézés egy része már kiváltható. „Egy nagy utazásnak vagyunk most (…) egy komoly állomásán, semmiképpen sem a végén” – fogalmazott az államtitkár. Felidézte, hogy 2010-ben az Országgyűlés által elfogadott jogszabály alapján létrejöttek a kormányhivatalok, majd 2013-ban a járási hivatalok. Hozzátette: már 2013-ban elindult az első generációs kormányablaki intézményhálózat kiépítése, majd 2015-től ez „gyorsvonati sebességre” kapcsolt. A kormányablakok kiépítése mellett zajlott a „dereguláció”: több száz jogszabály egyszerűsítése, az eljárási díjak könnyítése, az ügytípusok egyszerűbb módon történő intézése – sorolta.

Szólt arról, hogy a kormányablakokban több mint kétezer-ötszáz ügytípusban fogadják az ügyfeleket, de ebből körülbelül tizenöt, amely az ügyfélforgalom több mint 80 százalékát adja. Ezek az okmány típusú ügyek, köztük különösen a személyi igazolványok vagy a gépjárművekkel kapcsolatos okmányok intézése – mondta. Kitért arra, hogy a legnagyobb forgalmú területeken gépjármű ügyintézési pontokat alakítottak ki, ahol közületeket, gépjárműkereskedőket is fogadnak annak érdekében, hogy a kormányablakokban ne legyen borzasztó nagy tumultus. Mint mondta: a jól működő közigazgatás gazdasági versenyképességi tényező, „ezt a németek állapították meg először és nagyon nagy igazságuk van ebben”. Megjegyezte: a mai átlag várakozási idő 16,2 perc, az átlag ügyintézési idő pedig 9,3 perc.

György István elmondta, hogy több mint négyezren dolgoznak a kormányhivatali rendszerben az országban és kiemelte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) szerepét a kormányablakok működésében. Megemlítette, hogy a személyes ügyintézést segíti a huszonegyedik századi igényeket kiszolgáló Digitális Állampolgársági Program. Célnak nevezte, hogy ez minél szélesebb körben meg tudjon valósulni és minél nagyobb kényelmet nyújtson. Egyre több ügytípust lehet indítani, intézni otthonról is – közölte.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy virtuális kormányablak projektet indítanak, amely során az ügyfél egy kamerával rendelkező laptoppal vagy táblagéppel egy olyan felületre juthat, ahol egy ügyintézővel tud közvetlenül kapcsolatba kerülni és így tudja az ügyet elindítani, elintézni. Mint mondta: a fejlesztések komoly forrásokat is felemésztenek: 65 milliárd forintból a kormányhivatali rendszerben mintegy ötszáz épületet újítottak meg, ezek energetikai felújítások és egyéb épületfelújítások is, ezt szeretnénk folytatni. Legfontosabbnak nevezte a magas ügyfélelégedettséget és méltatta a kormányablakokban dolgozók munkáját.

Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal főispánja elmondta, hogy a túrkevei kormányablak 185 millió forint kormányzati forrásból létesült és kilenc ügyintéző fog ott dolgozni. Hozzátette: a túrkevei volt az utolsó okmányiroda a vármegyében, amelyet átalakítottak kormányablakká. Ezzel egy tizenhét állomásból álló kormányhivatali rendszert tudnak működtetni a vármegyében. Mint mondta: már nincs olyan járási hivatal a vármegyében, ahol ne lenne több kormányablak. Kiemelte, hogy az ügyfelek munkaidőn túl is tudnak ügyet intézni a kormányablakokban.

F. Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy Túrkevén a kormányablak „gyors, kényelmes és hatékony”. Hangsúlyozta, hogy a vidéken élők is ugyanazokat a lehetőségeket, ugyanazokat a szolgáltatásokat kapják a kormányablakokban, mint egy nagyvárosban élő lakos.

A beszédeket szalagátvágás követte, majd köszöntötték az első ügyfelet. Ezt követően Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy a kormányzat a területi közigazgatás átalakításával élhetőbbé és versenyképesebbé teszi az ágazatot. A területi közigazgatás digitalizálásával még hatékonyabbá válik az ügyintézés – mondta. Az eseményen jelen volt Sallai Róbert Benedek, Túrkeve (független) polgármestere is.”

Forrás:
György István: A kormányablak az egyik legsikeresebb fejlesztés; híradó.hu / MTI; 2024. február 28.

Technika, tudomány, MI

Az MI-rendszerek energiaigénye kérdésessé teheti a szerverközpontok fenntartható üzemeltetését

„A mesterséges intelligencia robbanásszerű növekedése radikálisan átalakítja az adatközpontok amúgy is forrongó piacát, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a telephelyek fenntarthatóan üzemeltethetők-e. Az MI számítások energiaéhsége hátráltatja az adatközpontok környezetbarát működtetésére irányuló erőfeszítéseket, és az áramfelvétel növekedés mellett az adatközpontok és a drága számítógépes berendezések építéséből származó szén-dioxid-kibocsátás is jelentős.

A múltban a vállalatok az internetfelhasználók közelében építettek adatközpontokat, hogy jobban megfeleljenek a fogyasztói igényeknek, például egy műsor streamelésének a Netflixen vagy egy felhőben tárolt videojáték lejátszásának. A mesterséges intelligencia növekedése ugyanígy hatalmas adatközpontokat igényel a nagy nyelvi modellek betanításához, de ezeknél a felhasználók közelsége egyáltalán nem szempont. Ahogy egyre több ilyen startup indul világszerte, új kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a szerverfarmok fenntartható működés mellett képesek-e kielégíteni a keresletet. A központok építéséből és a drága számítógépes berendezések előállításából származó szén-dioxid-kibocsátás már önmagában is jelentős, és az energiaigényük is jelentősen megnőtt.

Alig egy évtizeddel ezelőtt egy adatközpont átlagosan 10 megawatt energiát igényelt, de ma már a 100 megawatt sem ritka. Az Uptime Institute, egy iparági tanácsadó csoport Észak-Amerikában 10 olyan szupernagy felhőalapú számítási központot azonosított, amelyek átlagos mérete 621 megawatt. A villamosenergia-igény ilyen mértékű növekedése akkor következik be, amikor az Egyesült Államokban az elmúlt fél évszázadban a legmagasabb a termelés, és az elektromos hálózatban egyre kevesebb a tartalék. Az Uptime Institute egy nemrégiben kiadott jelentésében azt jósolta, hogy az ágazat nettó nullás klímacélját – amely a szektor saját magának felállított referenciaértéke – sokkal nehezebb lesz teljesíteni a kereslet ilyen növekedésével párhuzamosan, és a helyzet a jövőben inkább romlani fog.

„Ez nem csak az adatközpontokról szól” – mondta Mark Dyson, egy fenntarthatósággal foglalkozó nonprofit szervezet, az RMI ügyvezető igazgatója. „Az adatközpontok csak egy sokkal nagyobb hullám előszelei: az ipar, a járművek és az épületek villamosítása miatt még sokkal nagyobb terhelésnövekedésre számítunk.” Az adatközpont-ipar az elmúlt években fenntartható megoldásokat fogadott el, és vállalati szinten jelentős befektetőjévé vált a megújuló energiaforrásoknak. A szél- és napenergia-kapacitást bérlő telephelyek 2023 elejére 50 százalékkal ugrottak meg éves szinten, több mint 40 gigawattra, a kapacitás pedig tovább növekszik. A kereslet azonban még mindig meghaladja ezeket a zöld beruházásokat. A nagyobb feldolgozási teljesítmény iránti igény pedig hátráltatja az összekapcsolásért sorban állókat és átmeneti megoldásokat hoz létre.

A teljes erőbedobással működő energiaéhes adatközpontok tovább bonyolítják a helyzetet. Az építés alatt álló adatközpontok, ha elkészülnek, évente annyi energiát használnának majd fel, mint San Francisco metropolisz területe – derült ki a JLL ingatlanszolgáltató cég a héten közzétett jelentéséből. Az idén üzembe helyezett telephelyek többsége már bérbe van adva és a népszerű piacokon legalább két évig nem nyílnak meg jelentős kapacitások. „Annyi gigawattnyi szervert üzembe kell helyezni, amennyit csak lehet, amilyen gyorsan csak lehet. Az emberek ezt bármilyen módon össze fogják rakni.” Ez a hozzáállás gyorsan kiterjesztette a fejlesztéseket a már kialakult első és másodlagos piacokon túlra, például Észak-Virginiába, Dallasba és a Szilícium-völgybe.

A verseny egyre nő az Egyesült Államok azon részein, amelyek olcsó a földterület és rendelkezésre áll energia. Az Amazon például a múlt hónapban jelentette be, hogy 10 milliárd dolláros projektet tervez Mississippiben – ez lesz az állam legnagyobb gazdaságfejlesztési projektje, és adatközpontokat és napenergia-termelő létesítményeket foglal magában. „Bárki, aki bármilyen jelentős áramforrással rendelkezik, mostanra új adatközpont-piaccá vált” – mondta Jim Kerrigan egy iparági tanácsadó cég, az North American Data Centers ügyvezető igazgatója. ”

Forrás:
Nagyon megnehezítette a szerverközpontok zölddé tételét az MI számítások energiaéhsége; SG.hu; 2024. március 3.
Szerkesztői megjegyzés:
A nagy nyelvi modelleknek nemcsak a betanítása igényli rendkívüli mértékben az energiát, hanem a működtetése is:
„A gépi tanulási következtetés az a folyamat, amelynek során az adatpontokat egy gépi tanulási modellbe illesztjük, hogy kiszámítsunk egy kimenetet, például egy numerikus pontszámot. Ezt a folyamatot „a gépi tanulási modell operacionalizálásának” vagy „a gépi tanulási modell termelésbe állításának” is nevezik.” Google
Generative AI’s Hidden Cost: Its Impact on the Environment; Chris Noble; Nasdaq; 2023. június 20.

Az emberi méltóság a legújabb technológiák korában (Ki véd meg az algoritmusoktól?)

„…Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója Az emberi méltóság a legújabb technológiák korában című előadással tisztelgett Hörcher Ferenc előtt. Hozzászólását azzal kezdte, hogy a Hörcher Ferenc által vezetett Konzervativizmus című egyetemi kurzus olvasmányai a mai napig élénken élnek emlékezetében. A konferencián mégis alkotmányjogi területen marad, leginkább azért, mert Hörcher Ferenccel hamarosan közösen kutathatják majd a technológia által kreált új kérdéseket az emberi méltóság területén.

Török Bernát kifejtette, az alkotmányjog forradalmi változás alatt áll, hiszen kulcsfogalmainak az új mércék mellett is érvényesülnie kell. Eddigi fókuszában a hatalom, főként a közhatalom korlátozása, emberijogi tekintetben pedig a hatalom által érintett, kiszolgáltatott polgár szféráinak védelme állt. Azonban Európában egyre erősebb az a gondolat, hogy e hatalomkorlátozó szempontok nem csak a közhatalom esetében merülnek fel. Az elmúlt évtizedben jó néhány olyan új, a technológiát szabályozó európai norma született, melyek lényegüket tekintve alkotmányjogi szabályok.

Mi generálja ezt a fejlődést? – tette fel a kérdést Török Bernát. Leginkább életünk totális digitalizációja, amely elől elbújni állampolgárként aligha lehet. Erre további két eszköz épül, egyfelől az algoritmus, ami voltaképp egy egyre autonómabb utasításkészlet, amely adatok alapján döntéseket hoz, másfelől pedig az adatokat felhalmozó, egyébként szintén algoritmusokkal működő platform (közösségi média, kereső). Kialakul az asszimmetria, a kiszolgáltatottság a platform, az algoritmus felé, amelyre már nem válaszol az adatvédelem.

A fő kérdés ma az, hogy milyen hatásokat engedünk át egyéni és társadalmi életünkben az algoritmusoknak. Bár hatékonyabbak lehetünk, ám mihamarabb eldöntendő, milyen területeket vehetnek át az embertől a gépek, és mit akarunk emberinek megtartani. Az emberi méltóság új aspektusai kapnak így egyre nagyobb szerepet, mint például a totális adatgyűjtés elleni védelem, a profilozás megakadályozása a személyiség védelméért, az előzetes adatokból kikövetkeztetett prediktív döntések elvetése, azaz a jövőnkhöz való jog, a szabad gondolkodást megőrzendő a manipulatív technológiák elleni védelem, valamint egyfajta pajzs az elgépiesítés ellen…”

Forrás:
Az emberi méltóság a legújabb technológiák korában; A polgárság erénye és bölcsessége; Sarnyai Tibor; 2024. február 21.
(A hatvanesztendős politikai filozófus, eszmetörténész, esztéta és irodalomkritikus Hörcher Ferenc tiszteletére rendeztek A polgárság erénye és bölcsessége címmel konferenciát tisztelői február 21-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egy új jegybanki rendelet következtében nehezebb lesz a falvakban készpénzhez jutni

„Egy új jegybanki rendelet azt mondja ki, hogy a nem városi rangú településen készpénzes automata abban az esetben üzemeltethető, amennyiben azt az ügyféligény, a forgalmi adatok vagy a lakosságszám indokolja. Mostantól egyértelmű – bár főleg kisebb helyeken eddig is ez volt a helyzet –, hogy a falvakban nem kötelező az ATM-ek fenntartása.

A feltételeknek való megfelelést visszamenőleg is vizsgálhatják.

Tehát ha az ügyféligény; a forgalmi adatok; vagy a lakosságszám nem indokolja a pénzautomata meglétét, akkor azt nem kell pótolni a korábbi rendeletnek való megfelelés érdekében – szúrta ki Magyar Közlönyben a hvg.hu. A lap felidézi: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2023 elején rendeletben szabta meg, hogy egy banknak a betéti- és hitelkártya kibocsátások számától függően hány pénzkiadó gépet kell működtetnie fővárosi kerületekben, vármegyeszékhelyeken, és más településeken. A legnagyobb pénzintézetek esetében ez az egész országban 1686 ATM-et jelent, és nekik a vármegyeszékhelyeken kívüli városok 80 százalékában kell gépet fenntartaniuk. A tavaly azt írták elő, hogy az így előírt darabszámnak a mennyiségtől függően 9, 18 hónapon vagy két éven belül kell megfelelni, és három évenként fel kell mérni a helyzetet. A korábbi rendeletben a nem városi rangú településekre csak azt határozták meg, hogy az adott bank kártyáinak számától függően vármegyénként hány darabnak kell működnie.

A legújabb jegybankelnöki rendelet még egy szűkítést előír.

A tavalyi jogszabály szerint ha egy bankfiókban a folyamatosan csökkenő forgalomra hivatkozva megszüntetik a pénztárat, az intézet köteles két új ATM-et üzembe helyezni, amelyek közül az egyiket ott a bankfiókban, a másikat az orvosi rendelő, boltok, posta közelében, tehát az emberek által gyakran látogatott helyeken.

Csakhogy a mondat eddig úgy szólt, hogy ez utóbbit „az adott településen vagy fővárosi kerületen belül” kell a fogyasztói igényekhez igazodóan megtenni, most szerdától viszont ez „az adott vármegyében vagy fővárosi kerületen belül” érvényes, vagyis az adott településtől távol is lehet.”

Forrás:
Nehezebb lesz a falvakban készpénzhez jutni; Economx; 2024. február 28.

Fenntartható fejlődés

Több befektetésre van szükség ahhoz, hogy az EU dekarbonizációs céljai 2030-ra teljesüljenek

„Habár folyamatosan növekszik a befektetések aránya az EU dekarbonizációs céljainak elérése érdekében, egy új jelentés szerint a jelenlegi éves ráfordítás duplája szükséges a következő hat évben.

Az elmúlt évek európai klímapolitikai narratívájában a nettó klímasemlegességi állapot 2050-ig történő elérése kapja a legnagyobb szerepet, amelyhez a korábban már lefektetett 2030-as 55%-os kibocsátáscsökkentési cél mellé egy 2040-ig elérendő 90–95%-os célkitűzést is rendeltek az 1990-es szinthez képest. Ugyanakkor egy új jelentés szerint egyelőre a 2030-as céltól is messze áll az Európai Unió, annak ellenére, hogy a zöld beruházások növekedtek az elmúlt években; 2022-ben például 9%-kal az előző évhez képest.

A francia székhelyű Institute for Climate Economics (I4CE) agytröszt átfogó, 22 gazdasági szektort érintő, az állami és a privát szektor beruházásait összegző jelentése szerint a reálgazdasági beruházások 407 milliárd euró értékre becsülhetők 2022-ben, ami az előző évi ráfordításhoz mérten ugyan növekedést jelent, ám a 2030-as célokhoz szinte kétszer ennyi befektetés szükségeltetik éves szinten. A befektetések hiányát már az Európai Bizottság is elismerte korábban, amikor a 2040-es klímacélok bejelentésekor 2030 és 2050 között éves szinten 1,5 billió euró ráfordításról beszélt csak az energetika és a közlekedés tekintetében.

Hasonló elszántságot mutatott Ursula von der Leyen is, amikor bejelentette újbóli indulását a Bizottság elnöki pozíciójára: beszédében utalt a 2040-es célok markáns elemére, az ipar dekarbonizációjára, amelyből következtetni lehet egy második elnöki ciklus potenciális témájára is.

Erre utalt a Bizottság éghajlat-politikai főigazgatója, Kurt Vandenberghe is a francia jelentés bemutató rendezvényén: véleménye szerint „a következő Bizottságnak beruházási bizottságnak kell lennie, egyfajta Juncker-tervre van szükség”. Az úgynevezett Juncker-terv 2015-ben indult azzal a céllal, hogy megszüntesse a 2000-es évek végi globális pénzügyi válság és az azt követő euróövezeti adósságválság okozta beruházási hiányt.

Vandenberghe szerint a Bizottság már rengeteg tapasztalattal rendelkezik e téren, továbbá jelentős számban várnak megvalósításra projektek, csupán a megvalósításuk hiányzik. Ehhez természetesen a források átcsoportosítására vagy új források allokálására is szükség van: az I4CE szerint a zöld beruházási hiányosságok megszüntetéséhez „átfogó megközelítésre” lesz szükség, amely magában foglalja a szabályozást, a szén-dioxid-árképzési politikát és további uniós közfinanszírozást. Ehhez azonban olyan politikai kérdésekkel kell foglalkozni, mint az uniós költségvetési szabályok reformja (amely reformról az Európai Parlament és a Tanács már megegyezett), az uniós alapok szerepe a „zöldpolitika” támogatásában, valamint az uniós finanszírozás lehetséges új forrásairól szóló vita. Ezen kérdések megvitatása az új Bizottság első feladatai közé kell, hogy tartozzon annak érdekében, hogy a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok realitássá váljanak.”

Forrás:
Több befektetésre van szükség a 2030-as célok érdekében; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. február 29.

Magyarországon napsütéses időben a napelemek már gyakorlatilag megtermelik az ország elektromosáram-szükségletét

„Magyarországon az ipari méretű napelemparkok és a háztartások együtt elérték a hatezer megawatt naperőművi teljesítményt – jelentette be az energiaügyi miniszter Kalocsán.

Lantos Csaba az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. kalocsai ügyfélszolgálati irodájának ünnepélyes átadóján arról beszélt, hogy napsütéses időben a napelemek gyakorlatilag megtermelik az ország elektromosáram-szükségletét, hiszen az átlagos fogyasztás 5500-6500 megawatt között alakul.

A miniszter hangsúlyozta: a zöldenergia egyre meghatározóbb szerepe miatt a kormány célja tovább növelni a megújuló energiaforrások részarányát, jelentősen bővíteni a tárolókapacitásokat. Emellett pedig meghosszabbítják a Paks1 üzemidejét és megépítik a Paks2 erőművet.

Mint mondta, „azért dolgozunk, hogy Magyarország elektromosáram-termelő képessége összességében nagyobb legyen, mint az ország áramigénye”.

Lantos Csaba sikeresnek nevezte a Napenergia Plusz Programot, hiszen már 27 ezer fölött van azoknak a száma, akik jelentkeztek a lehetőségre, hogy egyszerre telepíthessenek napelemet és korszerű energiatárolót háztartásukba.

Az ipari vállalatok számára kiírt pályázatra szintén nagy az érdeklődés, mert az eredeti tervek szerint 400 megawattal növelték volna az ipari méretű energiatároló egységek kapacitását, de már több mint a duplájára van jelentkezés.

A miniszter szerint „lesznek még új lehetőségek, és ahogy eddig, az ellátásbiztonság továbbra sincs veszélyben”. Kiemelte: a lakossági rezsicsökkentést is fenn tudják tartani, így Európában ma is Magyarországon a legolcsóbb a családok számára a földgáz és az elektromosáram.

Mátrai Károly, az MVM csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy Kalocsán az elmúlt évben csaknem 6500 környéken élő ügyfél intézte gáz- és áramszolgáltatással, illetve áramhálózattal kapcsolatos ügyeit, amit a jövőben már méltó, 21. századi környezetben tehetnek meg. Emlékeztetett, Győr és Nagykáta után idén a kalocsai a harmadik iroda, amelyet átadhatnak.

Mátrai Károly arra bíztatta a kalocsaiakat is, hogy lehetőleg minél többet használják a digitális csatornákat: az applikációkat és weboldalakat, amelyeken elérhetők az MVM szolgáltatásai.

Kitért arra is, hogy eddig Paksot és Kalocsát a folyó elválasztotta, de a hamarosan elkészülő Duna-híd összeköttetést biztosít, amely révén a Paks2 erőműben épülő ötödik és hatodik blokk hosszútávú munkalehetőséget ajánlhat a kalocsaiaknak.

Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője szólt arról, hogy régi igény volt már Kalocsán az MVM ügyfélszolgálati irodájának korszerűsítése. Hangsúlyozta: fontos, hogy a kisebb településeken is hasonló minőségű szolgáltatások álljanak rendelkezésre, mint a nagyobb városokban.

Az ügyfélszolgálati irodát egy korábban bankfiókként működő épületrészben alakították ki. A kedden és csütörtökön nyitva tartó irodában jelenleg még hárman, de hamarosan négyen dolgoznak majd.”

Forrás:
Lantos Csaba: Magyarország elérte a hatezer megawatt naperőművi teljesítményt; Energiaügyi Minisztérium; 2024. február 27.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Konnektivitás: napjaink geopolitikai varázsigéje és ami mögötte van

„Az egyre nagyobb kihívást jelentő nemzetközi politikai és gazdasági környezetre adott válaszként a magyar kormány a külpolitikai stratégiájának sarokkövévé tette a konnektivitást, amelytől Magyarország a legfejlettebb országokhoz való felzárkózását reméli. A különböző konnektivitáselméletekből a magyar külpolitikai stratégia szempontjából azt lényeges kiemelni, hogy a konnektivitás egyszerre erőforrás és befolyásolási képesség, vagyis a fejlettebb gazdaságokhoz való felzárkózást elősegítheti, ha hazánk törekszik a világgal való minél sokrétűbb összekapcsoltságra.

Valószínűleg nem lenne könnyű meghatározni a „connectivity” (megfelelő fordítás hiányában a magyar nyelvbe „konnektivitásként” átültetett) kifejezés születésének vagy első feljegyzésének időpontját. A kifejezés térhódítása mindenesetre az elmúlt évtizedek fejleménye, és úgy tűnik, az IT világában kell keresni a mai, egyre szélesebb körben használt fogalom eredetét. Erre utal legalábbis a Cambridge Szótár definíciója, amely a konnektivitást számítógépek, programok, eszközök vagy rendszerek egymáshoz való kapcsolódási képességeként határozza meg. Az IT-eredetű szakkifejezést minden bizonnyal a digitális forradalom hatására vette át egyre több tudományterület, és töltötte meg újabb jelentéstartalmakkal. A matematika vagy a biológia mellett a kifejezés többek között a gazdasági és pénzügyi életben, az energiapolitikában és az infrastruktúra-fejlesztésben is teret nyert annak leírására, hogy a globalizálódott világ szereplői az egyéntől az államokig egyre több szállal kapcsolódnak egymáshoz, egyre bonyolultabb hálózatokat alkotva.

Mivel egy kapcsolat egyben lehetőség és képesség a másik fél befolyásolására, ezért nem meglepő, hogy könnyen a hatalmi versengés terepévé válik, amelynek tétje, hogy mely állam szerzi meg ezt a befolyásolási képességet. Ennek vagyunk tanúi napjainkban, amikor is legújabb fejleményként a konnektivitás a geopolitikai stratégiák részévé és a nagyhatalmi rivalizálás terepévé vált. Az egyre nagyobb kihívást jelentő nemzetközi politikai és gazdasági környezetre adott válaszként a magyar kormány a külpolitikai stratégiájának sarokkövévé tette a konnektivitást, amelytől Magyarország a legfejlettebb országokhoz való felzárkózását reméli. A fogalom elméleti hátterének felvázolása messze meghaladja ennek a cikknek a kereteit, a különböző konnektivitáselméletekből a magyar külpolitikai stratégia szempontjából azt lényeges kiemelni, hogy a konnektivitás egyszerre erőforrás és befolyásolási képesség, vagyis a fejlettebb gazdaságokhoz való felzárkózást elősegítheti, ha hazánk törekszik a világgal való minél sokrétűbb összekapcsoltságra. Szintén fontos megállapítása a különböző konnektivitáselméleteknek, hogy az országok egymásra utaltságával és a köztük zajló interakciók bővülésével erősödik a nemzetközi rendszer stabilitása, ami ugyancsak érdekében áll hazánknak. Ennek az éremnek a másik oldala, hogy a konnektivitás erősítése aszimmetrikus kapcsolatokat is létrehozhat, amelyek kockázatot jelentenek az adott gazdaságra nézve, amit kezelni kell. A globális ellátási láncok Covid-válságot követő zavarai tökéletesen szemléltették ennek jelentőségét.

Ezért a hazai konnektivitásstratégiának fokozottan figyelnie kell az ellenálló képességre (amire a magyarosítva nem túl jól hangzó „reziliencia” kifejezést is szokták alkalmazni), és elsősorban arra kell választ keresnie, hogyan lehet a kapcsolati háló kiterjesztése és erősítése során elkerülni a kockázatot jelentő függőségi viszonyok kialakulását.

Az Európai Unió, az USA és Kína konnektivitásfogalmai közti átfedések és eltérések fontos útmutatók ahhoz, hogy a magyar külpolitika hogyan navigáljon saját érdekeit követve a három erőközpont között, illetve hogyan kommunikálja feléjük saját konnektivitásstratégiáját. Az eligazodást nehezíti, hogy a politikusok által egyre többet használt fogalomnak továbbra sincsen egy mindenki által elfogadott, kőbe vésett definíciója. Az EU, az USA és Kína esetében is inkább csak stratégiai dokumentumokat böngészve rajzolódik ki a kép, hogy az egyes fővárosokban mit értenek alatta. Ez alapján a három közül a kínai értelmezés a legtágabb, amelyben egyaránt helyet kapnak „kemény” tényezők, mint például az infrastruktúra, illetve a „puha” konnektivitás összetevői, aminek tipikus példái az emberek közti kapcsolatok vagy a szabályozási politikák és sztenderdek összehangolása.

A fogalom által lefedett területeket tekintve az EU koncepciója inkább a kínaihoz áll közelebb, a három közül az amerikai értelmezés pedig a legszűkebb. A különböző washingtoni stratégiai dokumentumok inkább használják a konnektivitás helyett az „infrastruktúra” kifejezést, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a piaci folyamatokra, mint például a kínai megközelítés. A vonatkozó EU-s dokumentumok a konnektivitás bővítése kapcsán jobban hangsúlyozzák az elveket, a jogszabályokat és az emberi jogokat, amiben inkább az amerikai felfogáshoz állnak közelebb.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az egyes országok konnektivitásmegközelítései dinamikusan változnak, hatnak egymásra, vagyis létrejöhetnek köztük olyan közös pontok, vagy akár különbségek, amelyek jelenleg még nem léteznek.

Jó példa erre, hogy Kína tíz év után újracsomagolta az Övezet és út kezdeményezést, kiemelve a projekt digitális, energetikai és fenntarthatósági dimenzióit, ezzel egyébként közeledve a nyugati fogalmi tartalomhoz. Mivel azonban a konnektivitás befolyásolási képességet is jelent, aminek a geopolitikai versengés közepette egyre nagyobb jelentősége van, ezért reálisan nézve a nyugati és kínai konnektivitáskoncepciók átfedései nem jelentenek feltétlenül együttműködési készséget. A különböző koncepciók és kezdeményezések összekapcsolása, a versengő jelleg háttérbe szorítása inkább úgy képzelhető el, ha a komplementaritásra tevődik át a hangsúly, és a kínai és nyugati stratégiák egymást kiegészítve tudnak megvalósulni. Ebben érdekelt minden olyan ország, amely a világgal való minél sokrétűbb összekapcsoltságra törekszik.”

Forrás:
Konnektivitás: napjaink geopolitikai varázsigéje és ami mögötte van; Goreczky Péter; Világgazdaság; 2024. február 27.
(A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője)
Lásd még:
Connectivity: exploring the concepts behind today’s geoeconomic buzzword; Viktor Buzna, Péter Goreczky, Gergely Salát and Zsolt Trembeczki; Magyar Külügyi Intézet; Long Brief; 2024. február 22. (PDF)

Az Európai Bizottság a zöld és digitális kettős átállás szempontjából stratégiai fontosságú fejlett anyagokról

„Az Európai Bizottság ma előterjesztett egy átfogó stratégiát, amely elősegíti, hogy az EU vezető szerepbe kerüljön a fejlett anyagok terén. Ez a kulcsfontosságú alaptechnológiai terület rendkívül fontos a zöld és digitális kettős átállás szempontjából. Az ipari vezető szerephez szükséges fejlett anyagokról szóló közleményében a Bizottság konkrét lépéseket javasol, amelyek lehetővé teszik a kutatási és innovációs prioritások, valamint a beruházások összehangolását az Unión belül, ezáltal biztosítva Európa vezető szerepét ezen a fontos technológiai területen. A kezdeményezés, amelyre már nagyon vártak a tagállamok és az ipari szereplők, az első lépést jelenti afelé, hogy Európa egységesen kezelje a fejlett anyagokat, és megteremti a további intézkedések alapjait.

A fejlett anyagok tervezésüknél fogva nagyobb teljesítményt nyújtanak vagy különleges funkciókkal rendelkeznek, és a jelenlegi tudományos ismereteknek és számítási teljesítménynek köszönhetően soha nem látott sebességgel fejleszthetők. Alapvető fontosságúak például az energetikai, az elektronikai, az építőipari és a mobilitási innováció területén, és ezért kulcsfontosságúak a zöld és digitális átállás szempontjából. A kutatási területek első listája várhatóan fokozatosan bővülni fog a közeljövőben létrehozandó Technológiai Tanáccsal folytatott párbeszéd keretében.

A fejlett anyagok iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan jelentősen növekedni fog, például a megújuló energia, az akkumulátorok, a kibocsátásmentes épületek, a félvezetők, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök, a műholdak, a hordozórakéták, a repülőgépek vagy más kettős felhasználású alkalmazások, valamint a védelmi felszerelések előállítása terén.

A stratégia célja hogy a fejlesztési, tesztelési és telepítési kapacitások támogatásával fokozza az EU hosszú távú versenyképességét azáltal, hogy biztosítja, hogy az Unió továbbra is az új anyagtechnológiák élvonalában maradjon. Az intézkedések megerősítik továbbá az EU nyitott stratégiai autonómiáját és gazdasági biztonságát azáltal, hogy csökkentik a kritikus fontosságú anyagoktól való függőséget azok helyettesítése vagy újrafeldolgozásuk és újrahasználatuk támogatása révén.

A közlemény az alábbi öt fő pillér mentén javasol intézkedéseket, amelyeket az uniós tagállamokkal, az ágazati szereplőkkel és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel együtt kell végrehajtani:

  1. A fejlett anyagokkal kapcsolatos európai kutatási és innovációs ökoszisztéma megerősítése.
  2. Az innovatív anyagok piacra jutásának felgyorsítása. Ez magában foglalja az anyagokra vonatkozó adattár, azaz a fejlett anyagokkal kapcsolatos kutatást és innovációt szolgáló európai digitális infrastruktúra fejlesztését. amely jelentősen felgyorsítja az új fejlett anyagok ellenőrzött környezetben történő tervezését, fejlesztését és tesztelését, a mesterséges intelligenciát is felhasználva.
  3. A tőkebefektetések és a finanszírozáshoz való hozzáférés növelése. Ezen intézkedéscsomag részeként az EU a Horizont Európa keretében új partnerséget hoz létre az iparral, amelynek célja, hogy a 2025–2027-es időszakban 500 millió euró összegű beruházást valósítson meg oly módon, hogy abból legalább 250 millió euró magánforrásokból származzon.
  4. A fejlett anyagok előállításának és felhasználásának előmozdítása. Ez magában foglalja az innovációra irányuló közbeszerzést, a szabványok meghatározását és az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel közösen létrehozandó Fejlett Anyagok Akadémiájának elindítását annak biztosítása érdekében, hogy az európai munkaerő rendelkezzen a szükséges készségekkel.
  5. A fejlett anyagokkal foglalkozó Technológiai Tanács létrehozása, amely a tagállamok, a Horizont Európához társult országok és az ipar képviselőivel együttműködve tanácsot ad e kezdeményezés irányításával kapcsolatban.

Háttér-információk

A fejlett anyagok egyik példája a grafén. Ez a legvékonyabb és legerősebb anyag, amely jobb hővezető, mint a réz. Tévéképernyőkben, számítógépekben és okostelefonokban használatos. Az energiahatékonyságot és az új teljesítménybeli tulajdonságokat csak az új tervezési jellemzők teszik lehetővé.

Európa erős pozícióval rendelkezik a fejlett anyagok fejlesztésében, de a folyamatos innováció kulcsfontosságú a technológiai szuverenitás és a stratégiai autonómia biztosításához a fejlett anyagok teljes életciklusa során. Az évek során az uniós K+I keretprogramok aktívan támogatták a fejlett anyagok kutatását és innovációját, ideértve például a Grafén kiemelt projektet, valamint számos európai technológiai platformot és „EKT-hálózat” projektet.

2022 februárjában a legfontosabb ipari érdekelt felek a Materials 2030 Manifesto (Anyagok 2030 nyilatkozat) című dokumentumban felkérték a Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiai ütemtervet és hatékony irányítást a fejlett anyagokkal kapcsolatos kutatásra és innovációra vonatkozóan, valamint dolgozzon ki egy új európai stratégiai kutatási és innovációs menetrendet a fejlett anyagok következő generációjára vonatkozóan.

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott szélesebb körű konzultációt követően a jelenlegi közlemény nemcsak a K+I-szükségletekkel foglalkozik, hanem a fejlett anyagok előállításának, felhasználásának és elterjedésének előmozdítására irányuló erőfeszítésekkel is.

További információk

Közlemény: Fejlett anyagok az ipari vezető szerepért

Tájékoztató

A fejlett anyagok weboldala

Az EU által finanszírozott innovatív kutatási eredmények a fejlett anyagok terén

Idézet(ek)

„Az EU versenyképessége technológiai előnyünkön és a zöld és digitális átálláshoz szükséges fejlett anyagok folyamatos utánpótlásán múlik. Feladatunk kettős: támogatnunk kell ezen anyagok fejlesztését, és azokat hatékonyan, fenntartható módon kell alkalmaznunk. Miután meghallgattuk az ipari érdekelt feleket és a nemzeti hatóságokat, olyan további lépéseket javasolunk, amelyek hosszú távú gazdasági rezilienciánk szempontjából előnyösek.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„A mai napon közös uniós fellépésre irányuló stratégiára teszünk javaslatot annak érdekében, hogy megerősítsük pozíciónkat a fejlett anyagok terén, ami kulcsfontosságú technológiai terület iparágaink jövője szempontjából. Ez a stratégia új lehetőségeket teremt az uniós vállalkozások számára, és fel fogja vértezni Európát az ahhoz szükséges infrastruktúrával és készségekkel, hogy továbbra is meghatározó szereplő maradjon a nemzetközi színtéren. Ez kulcsfontosságú versenyképességünk, nyitott stratégiai autonómiánk és gazdasági biztonságunk szempontjából.” – Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság új kezdeményezésekkel segíti, hogy az európai ipar vezető szerepbe kerüljön a fejlett anyagok terén; Európai Bizottság; 2024. február 27.

UniSpace: elemi magyar érdek a részvétel az űrkutatásban és az űrgazdaságban

„A magyar űrstratégia célkitűzéseivel összhangban létrejött UniSpace programban másfél éve indult négy önálló, de összehangolt űrtudományi szakirányú továbbképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem koordinációjával. Az első hallgatók most végeztek.

A 17 egyetem együttműködésével létrejött UniSpace program szakirányú továbbképzésein első alkalommal csaknem 70 hallgató kapott szakképzettséget igazoló okiratot. Az első szemeszter közös, a második és harmadik szemeszter képzésenként, tudományterületenként mélyíti el a világűr felhasználásával kapcsolatos ismereteket – magyarázta Horváth Bianka programigazgató az InfoRádióban.

Tájékoztatása szerint négy tudományterületen indítottak képzést jogászok, közgazdászok, mérnökök, műszaki szakemberek és orvosok számára, akik az adott szakterületen képezhették magukat tovább, „rendkívül unikális, nagyon innovatív és speciális tudást szerezve”. Az űrtudomány természetesen olyan terület, ahol folyamatos képzés szükségeltetik, de a program által a hallgatók olyan plusz tudást, hozzáadott értéket kaptak, ami nemcsak elméleti, hanem gyakorlati oldalról is betekintést nyújt számukra az adott szakterületen – tette hozzá a programigazgató.

Horváth Bianka szerint a magyar tudomány fejlődése mellett a hazai gazdaság számára is elengedhetetlen az űriparban való aktív részvétel. Elemi érdekünk, hogy az űripari értékláncban minél több olyan hazai vállat szerepeljen – lépjen előrébb –, ami a versenyképessége tekintetében elengedhetetlen fontossággal bír a gazdaság dinamikus növekedési pályára állítását illetően – fogalmazott.

Példaként említette a mezőgazdaság szempontjából kardinális földmegfigyelési üzletágat, a mindenki által használt GPS-es helymeghatározás területét, de az űridőjárás és a műholdkomponens-gyártás piacát, ahol valós lehetőség kínálkozhat a hazai vállalatok tényleges bekacsolódására. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy hamarosan egy magyar űrhajós is a Nemzetközi Űrállomásra utazhat, hiszen ott kutatási tevékenységet is fog végezni.”

Forrás:
UniSpace: elemi érdek az űriparban való részvétel; Várkonyi Gyula; Infostart / InfoRádió; 2024. február 28.
Lásd még:
UniSpace; UniSpace Magyarország Konzorcium

Szakirodalom

Online szállásközvetítés

„Az Infojegyzet bemutatja az online szállásközvetítő platformok működését, a tevékenységükre irányuló szabályozásokat, illetve ágazatai vizsgálatokat.”

Forrás:
Online szállásközvetítés; Csorba György; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2024/1.; 2024. február 23. (PDF)