Skip to main content

42. szám, 2011. október 17.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Francia küldöttség látogatott a megyei kormányhivatalba

„Vezető közigazgatási szakemberekből álló, francia belügyi delegáció látogatott pénteken a Fejér Megyei Kormányhivatalba, Michel Pinauldt prefektus vezetésével. A küldöttség tagjait dr. Dorkota Lajos kormánymegbízott és dr. Balogh Ibolya főigazgató fogadta .

Dr. Dorkota Lajos tájékoztatást adott a Fejér Megyei Kormányhivatal szervezetéről, működéséről, sokrétű tevékenységéről. Szakmai tájékoztatójában elemezte a területi közigazgatási reform eddigi és következő lépéseit, a Fejér megyei sajátosságokat. A kormánymegbízott szólt a megyei önkormányzati intézmények január 1-jén tervezett átvételéről, s a járási rendszer megteremtésének területi előkészületeiről is.

Michel Pinauldt prefektus – aki a Francia Köztársaság belügyminiszterének szaktanácsadója -, áttekintette a francia közigazgatás helyzetét, a prefektúra-rendszert, tájékoztatást adott a francia közigazgatás előtt álló aktuális feladatokról.

A francia küldöttség, ezt megelőzően, kétnapos magyarországi látogatása során, találkozott és szakmai eszmecserét folytatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium érintett állami vezetőivel a területi közigazgatási reform folyamatáról, feladatairól, s tárgyaltak a két szaktárca közötti, szorosabb együttműködés kialakításáról. A francia vendégek látogatást tettek a Fővárosi Kormányhivatalban is.”

Forrás:
Francia küldöttség látogatott a megyei kormányhivatalba, Fejér Megyei Kormányhivatal, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

A legjobb képességű fiatalokra vadászik a kormányzat

„A szaktárca a legjobb képességű fiatalokkal akarja pótolni a közigazgatásból lemorzsolódó munkatársakat. Rétvári államtitkár szerint ezért szervezték meg a Karrier Expót is.

Fiatalítás a közigazgatásban, közigazgatási ösztöndíj, változások a végrehajtásban – ezekről is beszélt a 180 percben Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Változóban a szürke kép
Karrier Expo névvel ismét állásbörze lesz a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium szervezésében. A hétvégére meghirdetett rendezvény a második, az első kormányzati Karrier Expót tavaly szervezte a tárca. Rétvári Bence, a minisztérium parlamenti államtitkára szerint legfőbb céljuk, hogy minél jobb képességű fiatalok kerüljenek be a közigazgatásba. Másrészt a szervezők azt is szeretnék, hogy a fiatalok szemében – főleg, akik valamilyen jogi- közgazdasági- vagy más, a közigazgatáshoz kapcsolódó szakon végeztek –, minél vonzóbb legyen a közigazgatási életpálya.

„Az erdészettől az atomenergiáig, a tisztiorvosi szolgálattól a klasszikus jogi-, közgazdasági területekig bemutatjuk a fiataloknak, akik a végzés közelében vannak az egyetemen, hogy mennyiféle dologgal lehet itt foglalkozni a közigazgatáson belül. Ott leadhatják az önéletrajzukat is, tájékoztatást kaphatnak” – mondta a politikus. Rétvári Bence hozzátette, idén a hangsúly a fővárosi és megyei kormányhivatalokon van, amelyekben átlagosan ezer ember dolgozik. Ezek az intézmények egy fiatalok számára is feladatokat és perspektívát nyújthatnak.

Közigazgatási ösztöndíj külföldi gyakorlattal
Az államtitkár elmondta, a szervezők számára a korábbi rendezvényen meglepő volt a fiatalok nagyfokú érdeklődés: az expónak otthont adó terem be sem tudta fogadni a folyamatosan érkezőket, akiknek száma a várt többszöröse volt. Nagyon sokan adták le az önéletrajzukat a rendezvényen, ahol a tárca meghirdette a magyar közigazgatási ösztöndíj-programot. Ennek lényege, hogy a diploma megszerzése után a programban résztvevők fél évig Magyarországon, aztán három hónapig külföldön ismerkedhetnek a közigazgatás gyakorlati működésével. Az ösztöndíj-programra öt-hatszoros volt a túljelentkezés, pedig viszonylag nagy kontingensben mehettek ki a fiatalok – mondta Rétvári Bence.

Az államtitkár szerint a érdeklődés mértéke azt mutatja, sokakban sikerült megváltoztatni a közigazgatásról élő szürke képet, megmutatni nekik, hogy ezen a területen is el lehet képzelni a pályafutást, pláne amikor a válság éveit éljük, és munkahelyek szűnnek meg. A politikus úgy véli, ezekben az időkben még mindig a közigazgatás a legkiszámíthatóbb a különböző karrierpályák közül.

Kérdésre válaszolva Rétvári Bence utalt rá az ügyfelek számára nem lesz hátrányos, ha fiatal pályakezdők nagyobb számban megjelennek a hivatalokban. A államtitkár a kormányzat álláspontját tolmácsolva azt mondta, a közigazgatás átalakítása két dolgot jelent: egyrészről a jogszabályok egyszerűsítését, másrészről a jogalkalmazók hozzáállásának a megváltoztatását. Ennek volt része a kormányablakok megnyitása is, amelyekből már száz működik az ország harminc pontján. Fontos, hogy az ügyfelek azt érezzék, a hivatal nem ellenségük, hanem a partnerük, az ügyek intézésekor nem vár a határidő végéig, és nemcsak a saját szűken vett tevékenységi körében igyekszik segíteni az állampolgároknak.

Az állam éppen ezért motorja kell, hogy legyen Magyarország versenyképességének is. A közigazgatásban hét százalék a rotáció mértéke – ennyien kerülnek ki a területről, például mert új munkahelyet kapnak, gyereket szülnek, nyugdíjba mennek. Őket a legjobb képességű fiatalokkal kell pótolni, mert akkor lesz sokkal inkább versenyképes a magyar közigazgatás – mondta a 180 percben Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.”

Forrás:
A legjobb képességű fiatalokra vadászik a kormányzat, Hirado.hu, 2011. október 10.

Vissza az oldal tetejére

Bővülnek a Kormányablak ügykörei

„Október 17-től további harminc ügykörrel bővül a Kormányablak tevékenységi köre. Ezzel együtt az általános tájékoztatáson túl hatvan fölé emelkedett azon ügyek száma, amelyet az állampolgárok egyszerűen és gyorsan elintézhetnek az Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálaton.

A munkatársak intenzív tanfolyam keretében, a különböző területeket jól ismerő szakemberek vezetésével készülnek fel leendő feladataikra. Az ügykörök bővítésével többek között már a Kormányablakokban is lehet fogyatékossági támogatás iránti kérelmet benyújtani, fogyasztóvédelmi panaszokat bejelenteni, építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentését megtenni. Befogadják az Európai Egészségbiztosítási kártya és TAJ kártya igényléseket, az őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelmeket, segítséget nyújtanak az ingyenes céginformációs szolgáltatás igénybevételéhez.

A Kormányablak ügykörei fokozatosan bővülnek, a cél, hogy 2013 végére megvalósuljon az egyablakos, ügyfélközpontú ügyintézés. ”

Forrás:
Bővülnek a Kormányablak ügykörei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, 2011. október 10.

Vissza az oldal tetejére

A szakszerűség szerepe a közigazgatásban

„A közigazgatás átalakításának kulcsfontosságú kérdése, mint ahogyan az iskoláké is, hogy megfelelő keretek között, a szakértői és a vezetői oldal együttműködésével eredmények szülessenek – mondta Dr. Kelemen Barnabás, a Budapest Főváros Önkormányzatának aljegyzője a Közigazgatás Rádiójában.
…
A közigazgatás jelenlegi helyzetének elemzésekor kiemelte, hogy a helyi közigazgatásban az igazgatás, mint szolgáltató tevékenység dominál. Az önkormányzati feladatellátásban, közte a településüzemeltetés, intézményi rendszer irányítása, fenntartása nem nélkülözi, hogy az érintett közigazgatásban alkalmazott vezetőnek ne legyenek kellő jogi ismeretei.
…
Az önkormányzatok működésével kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva a nem szakember hallgatók számára idézte, hogy több mint 20 éves a helyi önkormányzatokról szóló törvény. Az önkormányzati törvény a „gyerekkorát” már túlélte, s az is eldőlt, hogy változtatásokra szorul az önkormányzatok világa, mert az a jelenlegi szerkezetében már finanszírozhatatlan. Az új önkormányzati törvény tervezetében a feladat-ellátási hangsúlyok áthelyeződnek. Az állam feladatokat vesz át az önkormányzatoktól és azokat finanszírozni is fogja. Az átalakítások beleértve a feladatellátás rendszerét is nagyban érinti a Fővárosi Önkormányzat tevékenységét is, mely feladatok végrehajtásához a főváros vezetése a szükséges előkészítő munkálatokra felkészült, ennek során kiemelt figyelmet fordít többek között a feladatváltozással érintett humán erőforrás átcsoportosítására is.

A jegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban felvetett kérdésre elmondta, hogy a jegyzőnek elsősorban a szakmaiságot kell segíteni az önkormányzatok rendszerében, annak érdekében, hogy a testületi döntések a jogalkotó szándékainak megfelelően kerüljenek szakszerűen, polgárbarát módon végrehajtásra.

A városháza múltbéli szakmai tevékenységére utalva szót ejtett arról, hogy aránytalanul nagy létszámú ügyosztályok, alosztályok működtek a főpolgármesteri hivatalban. A szakigazgatási tevékenységek így szétaprózódtak 34 ügyosztály felé.

A bonyolult rendszer felszámolását az elmúlt kilenc hónapban sikerült átláthatóbbá tenni, melyben közrejátszott, hogy a főjegyző olyan szakemberekkel vette körül magát, és tartott meg a régiek közül, akik a feladatokhoz jól értenek, kreatívak és a főváros érdekeiben elkötelezetten tevékenykednek. Jelenleg ugyanezen a tevékenységet már egy jól strukturált 16 főosztályos szerkezet is jól eltudja látni. Az említett szerkezeti átalakítást az ügyfelek pozitív visszajelzései is alátámasztják.

Moderátori kérdésre válaszolva elmondta még, hogy nagy várakozás küszöbén áll az intézményi rendszer átalakítása, mely természetesen a fővárosi önkormányzatot is érinti. Néhány változtatás már ismert, de a döntések többsége a jogalkotó részéről a következő hónapokban kerül megalkotásra. A törvényhozói döntést követően a főváros közgyűlése is nyilván meghozza azokat a döntéseket, amelyek kellő iránymutatást adnak a köztisztviselők számára, hogy az apparátusnak a vezetés irányításával mely feladatokra kell elsősorban koncentrálnia. ”

Forrás:
A szakszerűség szerepe a közigazgatásban, OrientPress, 2011. október 10.

Vissza az oldal tetejére

Jön az új közszolgálati egyetem

„Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a 2012. január 1-jén létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozásáról, szervezetéről, működéséről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot.

A képviselők 245 igen és 100 nem szavazat mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványát, amely szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar általános jogutódjaként létrejövő közszolgálati egyetem fenntartói jogait – a fenntartói testület útján – a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős tárcavezetők közösen gyakorolják.

A testület egyebek mellett törvényességi ellenőrzést gyakorol az egyetem felett, kiírja a rektori pályázatot, és dönt az egyetem államilag támogatott és költségtérítéses képzésre felvehető hallgatói létszámának szakonkénti megosztásáról. Azt kormányhatározat rögzíti majd, hogy az adott évben mekkora a felvehető létszámkeret a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatásban az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre.

Az NKE-n csak büntetlen előéletűekkel köthető majd hallgatói jogviszony. A honvédtiszti és a rendészeti képzés nappali alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de 25 évesnél – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél – nem idősebb, cselekvőképes, magyar állampolgár vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt követelményeknek megfelel. A honvédtiszti alapképzésnél további feltétel, hogy a hallgató vállalja a honvéd tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását a honvédtiszti alapképzés idejére. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet.

A javaslat szerint a hallgató köteles a beiratkozás előtt fogadalmat tenni, tanulmányi feladatainak ellátása során pedig tartózkodnia kell a politikai tevékenységtől, így az egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más politikai véleményét nem befolyásolhatja. Rögzíti a jogszabály azt is, hogy a közalkalmazott oktató, tudományos kutató és tanár a munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.

Az egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá a hallgató a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak az adott kar szerint illetékes miniszter engedélyével kezdeményezheti. Az egyetemen gazdasági tanács nem működik majd.

Az intézményben a főiskolai oktatói munkaköröket 2016. szeptember 1-jéig egyetemi oktatói munkakörökre kell átalakítani. A jogelőd intézményeknél alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonya, ahogyan a hallgatók jogviszonya is, folyamatos lesz.”

Forrás:
Jön az új közszolgálati egyetem, Napi Gazdaság/MTI-Eco, 2011. október 10.

Vissza az oldal tetejére

Súlypontváltozások : Változó megyerendszer Bibó munkásságának tükrében

„…Az új alaptörvény elfogadása után a belőle következő sarkalatos törvények elfogadása vár ősszel a magyar Országgyűlésre, köztük egy új önkormányzati törvényé. Ennek már a tárgyalása előtt széles körben nyilvánvalóvá vált az a kormányoldali politikai szándék, hogy a megyék szerepe átalakuljon.
A kormányzó pártokon belüli és a nyilvánosságban zajló viták is azt mutatják, hogy még egy sor nyitott kérdés van a megyék jövőjével kapcsolatban, de az már látszik, hogy bizonyos területeken meg fognak erősödni, másutt viszont gyengülésük várható.

A megye megerősödéséről azért beszélhetünk, mert a dekoncentrált államigazgatási szervek, hatóságok összefogásával olyan megyei államigazgatási szervek, azaz kormányhivatalok jöttek létre, amelyek új hatalmi centrumként is felfoghatók, s amelyek a létükkel deklarálják, hogy a sokszor átalakult, de alapjaiban még a Szent István-i szándékot tükröző megyerendszert nem fogja leváltani sem a szocialisták által megalapozott, politikai és államigazgatási szinten is előkészített régiós struktúra, sem egy, a kisebb megyéket összevonó vagy egyes megyéket szétszedő, a határokat átrajzoló új megyerendszer. Pedig ennek az igénye az utóbbi évtizedekben számtalan esetben jelentkezett, Bibó István például a hetvenes években több különböző változatban dolgozta ki a közigazgatás átszervezését, de tőle függetlenül a diktatúra bukásának és az átalakulásnak az éveiben is felmerült egyfajta tartományi rendszer kialakításának a koncepciója, illetve olyan javaslat is, amely a történelmi vármegyéket akarta visszaállítani azoknak történelmi székhelyeivel együtt.

Abból a felismerésből kiindulva, hogy a mai megyerendszer megfelelően szolgálja a térségi feladatok ellátását, a lakosság többségének örömére megmarad az 1949-ben minisztertanácsi rendelettel megalkotott, bár azóta többször is módosított, 1978-ban jelentősen korrigált struktúra: 1950-re ugyanis az aránytalanul kis megyéket megszüntették, Pest megyét kettéosztották, s járások átcsatolásával 25 megye helyett 19-et alakítottak ki. Több megyeszékhelyet is áthelyeztek, illetve a megmaradt megyék határait „a népgazdaság és a lakosság érdekeinek” megfelelően korrigálták…
…
Mi a megye?
Az utóbbi két évtizedben a megye fogalma alatt elsősorban azt a megyei önkormányzatot értettük, amely iskolákat, múzeumokat, levéltárakat, könyvtárakat, kórházakat, szociális intézményeket, néhol színházakat tartott fenn. A megye gyengüléséről azért beszélhetünk, mert a megyei önkormányzatok 2012-re elveszítik az intézményeiket, ezek vagy a településekhez, vagy a kormányhivata­lok égisze alá, illetve a szaktárcákhoz kerülnek. A megyei önkormányzatiság 2012-től realitássá váló meggyengülése egyébként kódolva volt a rendszerváltozás időszakának – véleményem szerint – hibás döntéssorozatában, hiszen az erős jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkező megyei tanácsok intézményfenntartó önkormányzatokká alakultak át, ám még arra sem volt lehetőségük, hogy a saját intézményeik fenntartásához szükséges bevételeket beszedjék.

A konzervatív oldal átütő sikerét hozó 2006-os önkormányzati választások után a szocialisták büntető jellegű döntések sorát hozták, több hivatal és hatóság regionális szintű átszervezése mellett elvették a megyék illetékbeszedési jogát, végzetes adósságspirálba sodorva őket, amelyet 2012-től majd csak úgy lehet konszolidálni, ha az intézmé­nyeik fenntartásán túl a vagyonuk is az államhoz kerül. A gazdasági racionalitás elfogadása ellenére ez a folyamat érzelmileg nagyon fájdalmasan érint sok megyepolitikust, így engem is, hiszen megyei önkormányzati képviselőként a haladó nemesi vármegyei hagyományok ápolása mellett magam is a nagy tradícióval rendelkező megyei kulturális intézmények fennmaradásáért küzdöttem.

A megyei önkormányzatok a jövőben elsősorban területfejlesztési tanácsként fognak működni, ám a területfejlesztési feladatok várhatóan nem jelentenek majd erős jogosítványokat, hiszen az európai uniós források régiós szintű elosztása várhatóan 2014 után sem fog jelentősen változni. Ez szükségszerűen magával hozza majd a megye fogalmának változását: szép lassan azon, hogy a megyében dől el valami, nem a megyei önkormányzatot, hanem a megyei államigazgatási szervet, az alaptörvénnyel megerősített kormányhivatalt fogjuk érteni.

Az előzőekből is kiderül, hogy a kérdés nem csupán közigazgatási, államigazgatási és politikai kérdés, hanem identitáskérdés is. A megye erejét, a régiók erőltetett bevezetésének kudarcát éppen abban az érzelmi többletben kell keresni, amit megyei identitásnak nevezhetünk. Olyan erős a magyar emberekben az ezeréves vármegyerendszerhez való ragaszkodás, hogy a megye szerepének átalakulásától teljesen függetlenül képesek vagyunk a megyéről mint szűkebb értelemben vett hazánkról, szülő- vagy lakhelyünkről beszélni. Éppen ezért olyan nehéz tudományosan megalapozott, racionális döntéseket hozni.
…
A harmadik alapelv „az igazgatási területrendezés egységének elve. Ez azt mondja ki, hogy az ország területén létező közszolgálatok és közérdekű szolgálatok lehetőleg mindenütt – ahol csak ennek egészen sajátos szakszempontok nem állnak útjában – a területi beosztás egyugyanazon rendszerével dolgozzanak oly módon, hogy egy bizonyos földrajzi pont lakójának lehetőleg ugyanabba a központba, illetőleg – különböző szintű és nagyságrendű egységeket figyelembe véve – ugyanazokba a központokba legyen módjában bejárnia mindenféle ügyes-bajos dolgainak intézésére.” Megítélésem szerint ezt is szolgálja a 2011 júniusában elfogadott Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program, s ezt fogja segíteni a 2013-ban szükségszerűen visszaállítandó járási rendszer, amely nem politikai egység lesz, azaz nem lesznek választott járási testületek, hanem a megyei kormányhivatalok és a települési hivatalok közötti államigazgatási szint lesz, lehetőséget teremtve egy sor települési hatósági jogkör összevonására, az elsőfokú hatósági eljárás járási szintre delegálására.

A negyedik bibói alapelv „az alsóbb és felsőbb szintű (kisebb és nagyobb) területi egységek egymásba illeszthetőségének elve, vagyis az, hogy minden kisebb egység egészében illeszkedjék bele egy következő szintű, nagyobb méretű egységbe…Ezen elvet figyelembe véve vannak előttünk teendők, hiszen például a járási rendszer visszaállítása nem igazodik a régi, 1984-ben felszámolt járásokhoz, megyénkénti számukat, területi nagyságukat és központjukat tekintve is eltérnek majd a korábbi rendszertől, és nem fedik le a mai kistérségi rendszert sem. Vannak olyan szervek, amelyek tevékenységének területi lefedettsége a szocialista időszak járásainak szerkezetét tükrözi, például a 2010-ben az új kormányhivatalok alá integrált megyei földhivatalok körzeti hivatalai mind a mai napig az egykori járási földhivatalok utódaiként működnek, azok területi tagozódását megtartva. A jövőben érdemes ezt a rendszert is felülvizsgálni. A kisebb és nagyobb területi egységek egymásba illeszthetőségének elve abban a szándékban is visszaköszön, ahogyan várhatóan az új, 2014-es parlamenti választásra kialakítandó választókörzet-határok lesznek meghúzva. A 200 képviselőből álló országgyűlés megválasztása esetén is megmarad a vegyes rendszer, a listás helyek számát csökkenteni kell, emiatt nem maradhatnak meg a területi, azaz a megyei listák. Emiatt elvileg lehetőség van arra is, hogy az egyéni választókerületek határai ne igazodjanak a megyékéhez, a nyilvánosság előtt is ismert elképzelések szerint azonban a körzethatárok ennek ellenére sem fogják átlépni a megyehatárokat, ezzel is erősítve a megye szerepét, szimbolikus és valóságos egységét.
…
…A mai átszervezési folyamatban egyelőre csak megjósolni lehet, hogy a várhatóan erős megye (értsd: megyei kormányhivatal) mellett szükségszerűen gyenge, de a székhelyek optimális megközelíthetőségének elve alapján mégiscsak fontos járások jöhetnek létre. A kialakuló szerkezet részben személyfüggő is, hiszen ahol erős kormányhivatali vezetés lesz, ott kisebb lehet a járási apparátus jelentősége, ám elképzelhető ennek a fordítottja is…”

Forrás:
Súlypontváltozások : Változó megyerendszer Bibó munkásságának tükrében, L. Simon László, Magyar Hírlap, 2011. október 8.

Vissza az oldal tetejére

12 milliárdos vagyont vesz át az állam

„Csongrád megye – 12 milliárd forint értékű vagyont vesz át a megyei önkormányzat összes intézményével együtt az állam. A hozzá tartozó adósságot 8 milliárd forintban számolják. A keretmegállapodást megkötötte a miniszterelnök a megyékkel, de sok fontos kérdés nyitva maradt. Nem tudni például, hová kerül három hónap múlva az ópusztaszeri emlékpark.

Orbán Viktor miniszterelnök megállapodást kötött a megyei önkormányzatokkal, ennek értelmében a Csongrád megyei önkormányzat összes intézményét átveszi az állam. A kormányhivatal fennhatósága alá kerül például a területi gyermekvédelmi szolgálat, a több telephelyből álló szociálisotthon-hálózat, a Csongrád Megyei Levéltár és a Móra Ferenc Múzeum, a megye által fönntartott iskolák, középfokú oktatási intézmények Makón, Szentesen, Csongrádon, Ásotthalmon.

Sorsukra váró cégek
A szentesi, a makói és a deszki kórház fönntartója január elsejétől a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet lesz. Az intézményekkel átadott vagyon bruttó nyilvántartási értéke mintegy 11–12 milliárd forint – tájékoztatott a megyei önkormányzat sajtószolgálata, hangsúlyozva, hogy közösségi vagyon kerül közösségi tulajdonba. Az érintett dolgozók a megyei önkormányzat hivatalánál és az intézményeknél nem maradnak munka nélkül, átveszi őket a kormányhivatal.

A keretmegállapodás sok kérdést nyitva hagyott, amelyekre a megyei sajtószolgálat szerint az új jogszabályok adnak választ. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója, Tokovics Tamás, és a Rendezvényház vezetője, Molnár Csaba nem tud még biztosat arról, hogy három hónap múlva ki lesz nonprofit kft.-jük gazdája, de Tokovics szerint év végéig várhatóan minden kiderül.

7,5 milliárdos súly
A miniszterelnök bejelentette, hogy az állam átvállalja a megyék adósságát is, összesen mintegy 180 milliárd forintot. Ez így igazságos Orbán Viktor szerint, hiszen az önkormányzatok pluszfeladatokat kaptak az államtól, de csökkent a nekik folyósított pénz, elsősorban emiatt adósodtak el, miközben sose volt elég pénzük intézményeik fönntartására. Ezért most is 155 millió 604 ezer forint visszatérítendő támogatást kap a megye az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó keretből. Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke azt nyilatkozta, hogy a megye adósságállománya két tételből tevődik össze. Egyrészt az 5 milliárd forint összegben kibocsátott kötvényből, másrészt van egy 3 milliárd forint összegű folyószámla-hitelkeret.

A közgyűlés a pénzügyekről zárt ülésen szokott tárgyalni, de az tudható, hogy amikor ezt a kötvényt kibocsátotta a megye, 160 forintot ért egy svájci frank, most viszont 240-et. A kötvényhitel súlya ennek megfelelően most mintegy 7,5 milliárd forint.

Az ellenzéki Gazdag János (MSZP) nem érti, hogyan állapodhatott meg a miniszterelnök az elnökökkel közgyűlési határozat nélkül, ennél fontosabb kérdés, hogy csak az intézmények fejlesztéséhez kötődő hitelt veszi át a kormány, vagy az összest.

Kevesebb alkalom a vitára
Az előbbi megoldás azt a veszélyt rejti magában, hogy a forgóeszközhitelt a vagyonhoz viszonyítva adták a bankok a megyéknek. Ha a vagyon az államé lesz, és a forgóeszközhitel a megyéknél marad, az összes érintett önkormányzat élére csődbiztost kell kinevezni januárban.

Az sem tisztázódott még, konkrétan milyen munkája lesz januártól a megyei közgyűlésnek, tehát a képviselőknek. A megye sajtóosztálya azt közölte, „a régiós helyett megyei szintre kerül a területfejlesztés, ennek részleteit az ágazati törvények rendezik majd pontosan. Szükséges egy részletes megyei területfejlesztési stratégia meghatározása, amellyel a mi megyénk is felkészül a 2014-től kezdődő újabb 7 éves uniós gazdálkodási ciklusra.” Ez utóbbi azonban főként szakértői munka, a területfejlesztési döntéshozatal pedig rögtön nem kerülhet át a regionális tanácstól a megyékhez, mert erről korábban kellett volna értesíteni az Uniót. Leghamarabb 2013-tól veheti át a régió szerepét a megye. Bár, mint a sajtószolgálat írja, „az átadás-átvétel is egy hosszabb folyamat; energiáink jelentős részét leköti ez is 2012-ben hónapokig.””

Forrás:
12 milliárdos vagyont vesz át az állam, Bakos András, Délmagyarország, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Járási székhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

„Hercegkúton tartotta legutóbbi kihelyezett ülését a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás. A rendezvény vendége volt Demeter Ervin kormánymegbízott, aki a jelenlévő polgármestereknek bejelentette, hogy a közigazgatási reform részeként kialakuló járási központok egyike Sárospatak lesz.

– Az állami és az önkormányzati feladatok újragondolása két olyan nagy csomag, amely ősszel lesz a parlament előtt és a jelenlegi állásról tájékoztattam a polgármestereket illetve ők is elmondták a véleményüket. Azon dolgozunk, hogy Sárospatak újra járási székhely legyen. Ennek nézzük meg a feltételeit és teremtjük meg az ehhez szükséges infrastruktúrát – mondta Demeter Ervin.

Biztossá vált
– Izgatottan vártuk ezt az előadást – mondta Aros János, Sárospatak polgármestere – Hiszen a következő évben várható a járási rendszereknek a kialakítása, s különböző helyekről már kaptunk információkat, azonban most vált biztossá az az örvendetes tény, hogy Sárospatak is járási központ szerepet fog betölteni. Sátoraljaújhely is járási központ lesz, míg a Bodrogköz Kistérség központja Cigánd pedig valószínűleg a kormányablak szerepét fogja betölteni.

„A cigándiak és a Cigándi Kistérség egy részének polgárai ugyanúgy Cigándon fogják intézni ezután is ügyes-bajos dolgaikat, ami az államigazgatást illeti, hiszen a kormányablak működése ezt jelenti. Ez volt az a kompromisszumos megoldás, amit a minisztériumban úgy hiszem, hogy elfogadtak, remélhetőleg ilyen lesz a törvényi előterjesztés is – tette hozzá Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője.

Az egyeztetések tovább folytatódnak, így többek között az sem dőlt még el, hogy Sárospatakon belül hol lesz a járási központ székhelye.”

„A múlt héten egy Hercegkúton megtartott kistérségi társulási ülésen Demeter Ervin kormánymegbízott szájából elhangzott: Sárospatak és Sátoraljaújhely járási központ lesz. Adta magát a kérdés: a megyénk mely más települései kapják meg ezt a státuszt a tervezett önkormányzati reform végrehajtása után? A kérdést feltettük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságának. Mint arról Horváth Orsolya, a KIM sajtóosztályának munkatársa arról munkatársunkat tájékoztatta, egyelőre egyeztetés alatt áll a járás-rendszer ügye, körülbelül egy hónap múlva kaphatunk választ kérdésünkre.

Póczos Nikolett, a borsod megyei kormányhivatal sajtreferense ugyanerre a kérdésre válaszolva szintén azt mondta, hogy még előkészítés alatt áll a járás-rendszer kidolgozása, ezért nem lehet pontosan megmondani, a megyében hol lesznek a régi-új közigazgatási rendszer központjai. A kérdésben az Országgyűlés tavaszi ülésszakán születhet döntés, tette hozzá a sajtószóvivő.

A járások, mint közigazgatási egységek Magyarországon évszázados hagyományra tekinthetnek vissza; 1914-ben még 442, a trianoni döntés után már csak 150 körül volt a számuk, ami az 1950-es „járásrendezés” után 140-re racionalizálódott, a járásrendszer 1983-as megszüntetésekor pedig 83 volt belőlük. A tervek szerint az önkormányzati reform során körülbelül 200 járást alakítanak ki országszerte, ezek jórészt a mai kistérségi központok lesznek.
A kormány a megyék adósságait és intézményrendszerét átvenné, a mai megyei önkormányzatra területfejlesztési feladatokat bízna, a tényleges államigazgatási feladatokat pedig a járások látnák el. A járások tisztségviselői nem közvetlen választás útján kapnák megbízatásukat, a területet a kormánymegbízottak és a járás polgármesterei közösen irányítanák.

Járások 1983-ban
Edelényi járás, Encsi járás, Leninvárosi járás, Mezőkövesdi járás, Miskolci járás, Ózdi járás, Sátoraljaújhelyi járás, Szerencsi járás”

Forrás:
Járási székhely lesz Sárospatak, Borsod Online, 2011. október 3.
Hol lesznek a járási székhelyek?, Borsod Online, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

Intézményátvétel – Nógrád 21 intézményét adja át a megyei kormányhivatalnak

„Egy kivételével valamennyi, a Nógrád Megyei Önkormányzat által működtetett intézményt a helyi kormányhivatal vesz át – jelentette be Becsó Zsolt önkormányzati elnök és Szabó Sándor kormánymegbízott csütörtökön Salgótarjánban, sajtótájékoztatón.

A Nógrád megyei önkormányzat által jelenleg működtetett 22 intézményből 21-et vesz át a megyei kormányhivatal.
Szabó Sándor közölte: a Szent Lázár Megyei Kórházat az illetékes miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv, várhatóan a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet veszi át. A kórházban jelenleg 803-an dolgoznak.

A 21 intézménybe tartozik a megyei gyermekvédelmi központ, a levéltár, a könyvtár, a múzeumi igazgatóság, a megyei ellátó szervezet, valamint hat szociális és tíz közoktatási intézmény. Az ezekben dolgozók száma 1606.

Szabó Sándor elmondta: nagy részben a jelenlegi személyi körre támaszkodnak majd, de bizonyos változások elengedhetetlenül szükségesek.

Becsó Zsolt közölte: Nógrád megyének előnyös lesz, hogy a területfejlesztés és területrendezés feladatával az önkormányzat foglalkozik majd.”

Forrás:
Intézményátvétel – Nógrád 21 intézményét adja át a megyei kormányhivatalnak, Nógrád24.hu, 2011. október 6.

Vissza az oldal tetejére

Megjelent az önkormányzati törvény normaszöveg-tervezete

„A kötelező önkormányzati feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelműbb meghatározását nevezi kiemelt célnak egyebek mellett az új önkormányzati törvény normaszöveg-tervezete, amely a kormány honlapján jelent meg. A dokumentumban felhívják a figyelmet arra, hogy az nem tekinthető a kormány álláspontjának, mivel a kabinet még nem tárgyalt róla.

A tervezet szerint az önkormányzati rendszer kialakításakor a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat. A dokumentum egy település-centrikus, nagy autonómiával rendelkező, ugyanakkor széles felelősségre épülő rendszer kialakulásáról számol be, amely már akkor magában hordozott több ellentmondást, amely később működési zavarokhoz vezetett. Ezek között az elaprózott településszerkezetet és a széles feladatrendszer közötti feszültséget említi a tervezet.

A javaslat a jelenlegi helyzet kialakulásának okainak nevezi az önkormányzati rendszer belső ellentmondásait, működési zavarait, a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjait, valamint a folyamatosan csökkenő állami támogatások mértékét. A tervezet kitér arra is, hogy az áprilisban elfogadott alaptörvény alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg, amelyet 2012. január 1-jéig meg kell alkotnia a parlamentnek.

A javaslat általános célként jelöli meg egy olyan „modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítését, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor (…) szigorúbb (felügyeleti jellegű) kereteket szab az önkormányzati autonómiának”, valamint átalakítja az összeférhetetlenség szabályait is.

A dokumentum kiemelt célnak nevezi az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelműbb, differenciáltabb meghatározását, a térségi összefogás kiteljesítését, a választópolgárok érdekeinek és igényeinek megfelelő társulási rendszer kialakítását. Emellett szükségesnek tartja az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítását, biztosabb, új alapokra helyezését, átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítását, az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelését, valamint mindezek érdekében a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítását.

A tervezet ismerteti az önkormányzati feladat- és hatásköröket, kitérve arra, hogy ezek a községnél, a városnál, a járásszékhely városnál, a megyei városnál, a fővárosnál és kerületeinél, valamint a megyei önkormányzatnál egymástól eltérőek lehetnek. A helyi önkormányzatok ellátandó feladatai közé sorolja a többi között a településfejlesztést, a településüzemeltetést, az egészségügyi alapellátást, az óvodai ellátást, a szociális alapellátást, a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a helyi közösségi közlekedés biztosítását.

A dokumentum foglalkozik a fővárost és kerületeit érintő rendelkezésekkel is, jelezve, hogy a fővárosi, valamint a kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek. A javaslat szövege szerint a fővárosi önkormányzat a külön törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét, valamint több kerületét érintik, illetve amelyek „a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak”. A kerületi önkormányzatok – törvény keretei között – önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővároshoz és kizárólag egy kerületet érintenek.

A tervezet meghatározza a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek jogait és kötelezettségeit és részletesen kitér az összeférhetetlenségükre. A javaslat külön fejezetben foglalkozik a helyi önkormányzatok társulásaival; a területszervezéssel, vagyis például önálló községek alapításával vagy települések egyesítésével; a helyi önkormányzatok gazdasági alapjaival.

Az új önkormányzati törvény tervezetét csaknem 10 hónapos munka során készítette el a belügyminisztérium. A végleges javaslat közigazgatási egyeztetése október 10-én megkezdődött. A következő hetek politikai és szakmai egyeztetései után az Országgyűlés novemberben tárgyalja a törvényjavaslatot, és várhatóan még ebben az évben elfogadja.”

Forrás:
Megjelent az önkormányzati törvény normaszöveg-tervezete, HVG.hu/MTI, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

Abszurd helyzet a végrehajtói kamara körül

„Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség, hogy eldöntse, indítsanak-e nyomozást vagy utasítsák-e el a feljelentését annak a magánszemélynek, aki szeptember 19-én kifogásolta a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara nyilvántartásba vételét – közölték a hvg.hu-val a Fővárosi Főügyészség sajtóirodájáról. A határidő október 19. A hvg.hu információi szerint a feljelentés közokirat-hamisítást, hivatali visszaélést és hűtlen kezelés gyanúját veti fel az MBVK működésével kapcsolatban.

Azért is érdeklődtünk minderről az ügyészségen, mert a hétvégén a kilakoltatások ellen küzdő Fehér Kéményseprők Szövetsége (FKSZ) jogtalannak mondta a mintegy hétszáz önálló bírósági végrehajtó tevékenységét, mivel szakmai szervezetük, a végrehajtói kamara hivatalosan nincs bejegyezve. Márpedig a törvény az FKSZ szerint kötelező kamarai tagságot ír elő a végrehajtóknak. Mivel azonban nincs bejegyezve a kamara – amelynek évi 1,2 milliárd forintos a költségvetése –, a testület „nem létezik” és a a végrehajtók működése jogellenes. Legalábbis a civilek így okoskodnak.
…
Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke nem tartja megalapozottnak a civilek álláspontját, mert – mint a hvg.hu-val közölte – a társadalmi szervezeteket nyilvántartó bíróság 1995-ben, a kamara megalakulását követően annak nyilvántartásba vételét elutasította, mivel az 1994. évi LIII-as törvény szerint az MBVK jogi személynek számít, ezért „a kamara bejegyzése szükségtelen és nem is lehetséges”.

Igaz, de mégsem úgy
Zoltán Hunor Csaba, a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének (MVOE) elnöke a hvg.hu-nak elmondta, hogy 1995-ben valóban nem lehetett bejegyezni a kamarát, azonban 2001-ben törvényileg köztestületté minősítették. A törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium fel is hívta a szervezet vezetőinek figyelmét arra, hogy be kell jegyeztetniük magukat a bíróságon, ám a kamara annak nem tettek eleget…
…
A minisztériumnak is kínos
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata adatai szerint a kamara valóban nem szerepel a cégnyilvántartásban – tájékoztatták lapunkat a tárca sajtóirodájáról. A fentiekkel egybehangzóan megállapítja, hogy az 1994-es bírósági végrehajtókról szóló törvény által megalakított kamarát a 2001. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás tette meg köztestületnek. Álláspontja szerint mivel törvényileg hozták létre, így nem kell bíróságnak bejegyezni.

A minisztérium illetékesei ugyanakkor a válaszukban hangsúlyozták, hogy „az egyes kamarákra vonatkozó törvények nem rendelkeznek egyformán a kamara mint köztestület létrehozásáról (…) és jelenleg nem egyértelmű, a kamarák esetében szükséges-e azok cégnyilvántartásba vétele”. Értelmezésük szerint: „a kamarákat létrehozó törvények rendelkezései azt mutatják, hogy amennyiben a jogalkotó kifejezetten elvárja az adott kamara bírósági nyilvántartásba vételét, akkor arról rendelkezik az adott jogszabályban”. Ezek szerint van olyan kamara, amelyet bíróság vesz nyilvántartásba, de az MBVK nem ilyen.

A helyzet rendezését a KIM is szükségesnek tartja, és úgy tervezi, decembertől egyértelműbb lesz a helyzet. „A joggyakorlat következetessé tétele végett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt lévő törvénytervezetében (a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló) az 1994. évi végrehajtásról szóló törvény 250. § (1) bekezdését a következő mondattal egészíti ki: „A kamarát a megyei bíróság nem veszi nyilvántartásba”. Amennyiben a jogszabálytervezetet elfogadják, az 2011. december 5. napján léphet hatályba.

Kérdés, hogyan számol majd el a kamara az 1995 és 2001 közötti időszakkal, illetve az azt követő tíz évvel. A nyomozó ügyészek fogós jogi problémával néznek szembe.”

Forrás:
Abszurd helyzet a végrehajtói kamara körül, Csikász Brigitta, HVG.hu, 2011. október 12.

Vissza az oldal tetejére

A kormányablak tízezredik ügyfelét köszöntötték

„A nagyváradi Berta Anita magyar állampolgárságot szeretne kapni, ezzel kapcsolatos ügyeit intézte a Darabos utcai hivatalban.

A tízezredik ügyfelet Vasas Lászlóné a megyei kormányhivatal főigazgatója köszöntötte kedden délelőtt. A kormányablak január óta működik, a legtöbben a kedvezményes honosítási eljárás miatt keresik fel a hivatalt, az eddigi tízezer ügyfélből, több mint kétezren emiatt jártak a Darabos utcán. A tervek szerint hamarosan még több ügyet lehet majd intézni a kormányablakokban, például az építésekhez és a parlagfű elleni védekezéshez kapcsolódóan. ”

Forrás:
A kormányablak tízezredik ügyfelét köszöntötték, Dehir.hu, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

Harmincegy új ügykör kerül a kormányablakokhoz

„Október 15-től, hétfőtől már 61 féle – nagy érdeklődésre számot tartó – ügyet intézhetnek az állampolgárok egy helyszínen, hosszú nyitva tartás mellett – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Erika.
Az új ügyek a kormányhivatalok szakigazgatási szervezeteinek hatáskörébe tartoznak, így ezek bevezetése a kormányablakokba nem járt külön költségekkel – hangsúlyozta a területi közigazgatásért felelős államtitkár. A bővítés része annak a felkészülési folyamatnak, amelynek eredményeképpen a 2013-tól létrejövő járási kormányablakokban szinte minden államigazgatási jellegű ügyet el lehet majd intézni.

Ilyen új ügycsoport a gyógyszertámogatáshoz kapcsolódó, méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele, a fogyasztóvédelmi panaszok közérdekű bejelentések felvétele, a fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, valamint európai egészségbiztosítási kártya igénylésének befogadása. Továbbá a kormányablakoknál a jövőben benyújthatóak az őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelmek és parlagfű fertőzött ingatlanok is bejelenthetőek.

Szabó Erika kiemelte: a kormányablakokban az ügyfelek a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatban is tájékoztatást kaphatnak, a kormánytisztviselők az ügyfelet érintő hitelügyintézéssel kapcsolatban egyedi segítséget nyújtanak.”

Forrás:
Harmincegy új ügykör kerül a kormányablakokhoz, kormany.hu, 2011. október 13.
A bevezetendő ügykörök teljes felsorolása (doc állomány)
Kormányablak

Vissza az oldal tetejére

Előterjesztés a szerzői jogi rendszer átalakításáról

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egyes szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló előterjesztés az iparjogvédelmi eljárások harmonizálása mellett a szerzői jog területén egy hatékony, átlátható közös jogkezelési rendszert teremt meg. A tervezet elősegíti az innovatívabb környezet kialakulását, új üzleti modellek létrehozásához járul hozzá és támogatja a kulturális sokszínűség, a kreativitás és a helyi repertoár előmozdítását. A változtatások segítik a modern és ügyfélbarát közigazgatást és a jó állam létrejöttét azzal, hogy koherensebb jogszabályokat és az ügyfelek számára egyszerűbb és előnyösebb eljárásokat hoznak létre ezen a területen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, mely módosulhat, így az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.

Az előterjesztés egyik része a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások módosítására, másik része az iparjogvédelmi jogszabályok módosítására tesz javaslatot.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések rámutattak arra, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes a működése. Az előterjesztés úgy tesz javaslatot a közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos törvényi előírások módosítására, hogy szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét.

A szerzői jogról szóló törvény tervezett módosítása átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. A tervezet korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. A módosítás megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabás-tételek véleményezésébe. A törvénytervezet meghatározott dokumentumoknak a közös jogkezelő szervezet saját honlapján történő közzétételét írja elő, hogy biztosítsa a jogkezelési tevékenység átláthatóságát. Emellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is közzéteszi honlapján a közös jogkezelő szervezetekről vezetett – bárki számára elérhető, közhiteles – nyilvántartását.

Az előterjesztés elősegíti az árva műnek minősülő kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, módosítja a sugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és a fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Egyszerűsíti továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői eljárását, és bővíti az egyeztető testület hatáskörét, ezért a testület eljárásának eredményét a díjszabás jóváhagyási eljárásokban is figyelembe kell venni.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításával az európai szabadalmak hatályosítása elvégezhető lesz teljes mértékben magyar nyelven is, és lehetőség nyílik arra is, hogy a szabadalmas a hatályosítási időszakon túl, de egy konkrét jogvitát megelőzően nyújtsa be az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar fordítását. Ezzel azon szabadalmasokat hozza előnyösebb helyzetbe, akik a szabadalombitorlási perben kártérítési igényt kívánnak érvényesíteni, de az alperes nyelvi felkészültségével kapcsolatban nem kívánnak bizonyítást előterjeszteni.

A tervezet összhangban a kormány egyszerűsítési törekvéseivel az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a szabadalmi ügyekben a feltalálói minőség vagy részarány, formatervezésiminta-oltalmi ügyekben a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.

Az előterjesztés emellett a kutatást végző szervezetek tevékenységének K+F szempontú minősítését ellátó szervezetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát javasolja.

Az előterjesztés ezen kívül több kormányrendelet alapvetően technikai és kiigazító jellegű módosítását és a törvénytervezetben foglalt módosítások által érintett miniszteri rendeleteknek a törvény végrehajtásához szükséges módosításait is tartalmazza.”

Szerkesztői megjegyzés:

„Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 11.”

„Az észrevételeket a norbert.toth@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 12. 08.00 óráig.”

Forrás:
Hatékonyabb és átláthatóbb a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Jogszabálytervezetek, 2011. október 11.
A hivatkozott dokumentum letöltése (pdf állomány)

Vissza az oldal tetejére

Adóbevételek és az önkormányzatok átszervezése

„Jövőre a helyben szabadon felhasználható személyi jövedelemadó maradékát is elvonja az állam az önkormányzatoktól, de ezen felül más adónemekkel is megkurtíthatja a helyhatóságokat – értesült a hvg.hu több forrásból is. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint zavarok keletkezhetnek a települések működésében.

Az önkormányzatiság egyik alappillérét szüntetheti meg az Orbán-kormány jövőre, ha a személyi jövedelemadók maradékát is elvonja a helyhatóságoktól. A hvg.hu több forrásból származó értesülései szerint ugyanis éppen erre készül a kabinet, ráadásul nem csak az szja, a helyi iparűzési adó (hipa) egy része, hanem a gépjárműadó is „ugorhat” a települések büdzséjéből.

Ezzel húszéves folyamat zárulhat le: a rendszerváltás „idilljében”, az önkormányzati törvény elfogadásakor ugyanis a személyi jövedelemadó teljes összegét átengedték a helyhatóságoknak. Igaz, ez az állapot mindössze egyetlen évig tartott, mint a Helyi Obszervatórium Intézet összesítéséből kiderül, már 1991-ben felére csökkentették az arányt, majd még szintén az Antall-kormány 30 százalékra vágta vissza a helyben, szabadon felhasználható részt.

Elolvadó helyi pénzek
A Horn-kabinet idején alakult ki az a rendszer, hogy az átengedett összegek egy részét a kormány már „pántlikázta”, vagyis megszabta, mire lehet fordítani. Igaz, a szabadon felhasználható rész még így is 20 százalék maradt a ciklus végére (1995-ben még 29 volt), amit az első Orbán-kabinet egy huszárvágással negyedére vitt le. Medgyessy Péter kormánya ezt emelte tízre, majd 2007-ben alakult ki a máig érvényes 8 százalékos arány. Információink szerint ez veszne el jövőre teljesen.
…
Az általunk megkeresett városvezetők szerint mindenképpen problémás lesz a változás a számukra. „Egyelőre én is csak informális csatornákon értesültem arról, hogy van ilyen elképzelés, ezért a konkrétumok nélkül nehéz kommentálni. Ha az állam átveszi a közoktatást az önkormányzatoktól, akkor ahhoz finanszírozás is kell, márpedig erre nem látok más forrást, mint amit az önkormányzatoktól vonnak el, és a legreálisabbnak én is az szja még szabadon felhasználható 8 százalékát látom – mondta a hvg.hu-nak Gémesi György, gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
…
Üdültetési alosztály?
A polgármester szerint ugyanakkor mér rengeteg tisztázatlan ügy van az egész önkormányzati reformmal kapcsolatban: „Kérdés, hogy mi lesz például a sporttal vagy a kultúrával. Vannak az alapoktatáshoz is köthető sportfeladatok, ezeket hogy viszi el az állam, mit hagy helyben, mi lesz ennek a finanszírozásával, mi lesz például azzal a mintegy 15-20 milliárd forinttal, amit most saját büdzséből fordítanak sportfinanszírozásra a helyhatóságok?”. Ugyanígy a kultúra esetében is nehéz szétválasztani, hiszen vannak állami, megyei fenntartású színházak, és vannak az önkormányzatok számára kötelezően előírt kulturális feladatok. „Nagyon remélem, hogy a jövő héten már többet tudunk majd” – mondta végül Gémesi György.

Egy megyei jogú város fideszes vezetője a hvg.hu-nak – az arányokat érzékeltetendő – elmondta: ők a helyi iparűzési adóból, telekadóból, gépjárműadóból, valamint építményadóból jutnak bevételhez, az idegenforgalmi adó elhanyagolható, ellentétben a személyi jövedelemadó helyben maradó nyolc százalékával. Ezek együtt ugyanis a település bevételeinek csaknem a felét jelentik. Ráadásul a saját bevételekből pótolják ki az állami normatívákat is, melyek évek óta folyamatosan csökkennek, és a közoktatásban már a tényleges költségek felét sem érik el. Egy jobb helyzetben lévő város esetében – mint a cikkünkben is szereplő két település – a helyben maradó 8 százaléknyi szja a költségvetés 12-14 százalékát is elérheti.

Ugyanakkor a név nélkül nyilatkozó városvezető szerint is rengeteg probléma lehet még a finanszírozásban, ha az állam „viszi a közoktatást”: „Nálunk például van ifjúsági tábor, nagy sportteleppel, oda járnak a gyerekek sportolni, nyáron pedig nyaralni. Ha a kormányhivatal átveszi az iskoláinkat, ki fogja megszervezni a tömegsportot, az üdültetést? Létrehoznak egy ’üdültetési alosztályt’ a hivatalon belül?” – tette fel a kérdést. Az biztos, hogy ha az állam például teljes egészében a központi büdzséből finanszírozza az oktatást, és a most hátrányos helyzetű iskolák színvonalát emelni szeretné – szabad forrás híján – ezt csak úgy teheti meg, ha a többitől elvon. „Ennek a politikai árát meg kell fizetni” – nyilatkozta Pokorni Zoltán a hvg.hu-nak még szeptemberben.”

Forrás:
HVG.hu, Kósa András, 2011. október 12.

Vissza az oldal tetejére

Lehetőségeket és veszélyeket is rejt a levéltárak államosítása

„Éles vita bontakozott ki a levéltáros-társadalomban, miután eldőlt, hogy januártól a megyei önkormányzatoktól – a kormányhivatalokon keresztül – állami fenntartásba kerülnek a megyei levéltárak.
…
Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár korábbi főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap levéltári kollégiumának vezetője szerint az intézményeknek a kormányhivatalok alá rendelése azt a veszélyt hordozza magában, hogy a levéltárak fokozatosan elveszíthetik a közművelődési-kulturális szerepüket, és egyszerű segédhivatallá, közigazgatási egységgé redukálódhatnak.

A levéltári rendszer januártól az 1968 előtti struktúrához tér vissza, addig működtek ugyanis a területi intézmények állami fenntartásban.

– Félő, hogy a mostani váltással visszatér az a szemlélet is, amely a levéltárakat annak idején puszta őrzőhelyeknek tekintette, pedig az elmúlt 40 évben ezeknek az intézményeknek a tevékenységi köre folyamatosan bővült: például olyan rendezvényeket szerveztek, kutatásokat indítottak, kiadványokat jelentettek meg, amelyek segítségével egy-egy régió kulturális életének meghatározó szereplőivé váltak – teszi hozzá Gecsényi Lajos.

A mostani államosítástól függetlenül amúgy is nagy veszély leselkedik a megyei levéltárakra, hiszen a kulturális plusztevékenységükhöz a forrást eddig jórészt a Nemzeti Kulturális Alap biztosította, ám a szervezet élére a napokban kinevezett L. Simon László jelentős változtatásokat helyezett kilátásba. Gecsényi Lajos attól tart, hogy a levéltáraknak szétosztható összeg – amely 2011-ben 160 millió forint volt – jövőre csökkenhet.

– Tévedés lenne azt hinni, hogy az állami fenntartással több pénz juthat a levéltárak működtetésére – mondja Gecsényi Lajos. – Továbbá pusztán a fenntartóváltással nem oldódik meg az egyik legégetőbb probléma: erősíteni kellene a levéltárak munkájának szakmai felügyeletét. Ezzel kapcsolatban többféle elképzelés is létezik a szakmán belül, a legtöbben azt támogatják, hogy a kulturális államtitkárságon kellene egy legalább 7-8 főből álló szakfelügyeleti csoportot létrehozni. Ennek azonban a jövő évi büdzsé ismeretében nincs sok realitása.

A levéltári vezetők közül többen is úgy látják, hogy a januári államosítás számos pozitív változás lehetőségét is magában rejti. Így például a jövőben a kormányhivatalokon keresztül a közigazgatási tárcának is közvetlen rálátása lesz a levéltárakra, amelyekben eddig is jelentős igazgatási-ügyfélszolgálati jellegű tevékenység (iratkezelés, iratszolgáltatás, iratrendezés) folyt.

– A levéltárak közművelődési és közigazgatási feladatai egymástól elválaszthatatlanok, így nem érzem ördögtől valónak, hogy a jövőben a kulturális államtitkárság és a közigazgatási tárca egyszerre felügyelje az intézmények munkáját – mondja Hermann István, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója, aki szerint a közvetlen állami fenntartás arra is lehetőséget ad, hogy csökkentse az egyes megyei levéltárak közötti óriási infrastrukturális különbségeket. Hermann István nem hazabeszél, hiszen a veszprémi létesítmény jelenleg az egyik legkorszerűbb az országban, néhány évvel ezelőtt több mint egymilliárd forintból újították fel. Ez azonban a kivétel, a megyei levéltáraknak otthont adó épületek egy része katasztrofális állapotban van.

– Nemrég dolgoztam egy szomszédos megye levéltárának kutatótermében, ahol egyetlen konnektor található, ám hosszabbítóra már nem futotta – mondja Hermann István. – Minden alkalommal vinnem kellett magammal egy saját hosszabbítót, hogy bedughassam a laptopomat. Aki nem ilyen előrelátó, akár órákig is várhat, mire felszabadul az egyetlen csatlakozó.

Hermann István szerint a fenntartóváltással kapcsolatban valós félelem, hogy az állam szigorúbb lesz, mint a megyei önkormányzatok, ugyanakkor azt várja a váltástól, hogy végre megoldódhat a szakmai irányítás kérdése.

– A közelmúltban az egyik megyei levéltárban előfordult az az eset, hogy a fenntartó önkormányzat addig nem utalta át a működéshez szükséges forrás egy részét, amíg a levéltár el nem végezte a többi megyei intézmény iratainak rendezését, selejtezését, holott ez szabálytalan – mondja Hermann István. – Az állam fenntartóként talán jobban fog ügyelni a jogszabályok betartására.

Jövőre további heves viták várhatók a levéltárosszakmán belül, mivel a januári változás nem jelent hosszú távú megoldást: egy kormányzati elképzelés szerint 2013-tól a megyei levéltárak közvetlenül a Nefmi kulturális államtitkárságának a fenntartásába kerülhetnének át. Erről azonban még nem született döntés.”

Forrás:
Kutatás saját hosszabbítóval, Cseri Péter, Népszabadság, 2011. október 14.

Vissza az oldal tetejére

Rétvári:a tapasztalt katonák is folytathatják a civil közigazgatásban

„A klasszikus honvédelmi képzésekkel szemben egyre inkább a civil képzések kerülnek többségbe, ezért van szükség a különféle ágazatok együttműködésére, például katasztrófahelyzetekben – ezt Rétvári Bence közigazgatási államtitkár mondta az ATV Start című műsorában.
…
Ráadásul, tette hozzá az államtitkár, külföldön szolgálatot teljesítő katonáink is legfőképp polgári közigazgatást építenek ki, ezért a hatékonyabb együttműködés érdekében az igazgatási alapismeretek azonos szinten tartása is fontos.

Másrészt a középkorú, tapasztalt, kiképzett rendőrök/katonák – akik egyébként már nem tudnak továbblépni és általában elhagyják a közszolgálatot – is átléphetnek egyik szervezetből a másikba, vagy akár a civil közigazgatásban is folytathatják tovább munkájukat. Az alapképzés egy bizonyos szintje közös lesz, amivel egyébként az állam évente több milliárd forintot spórol – jegyezte meg Rétvári.

Emellett az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság is átalakul: előbbi az Országos Bírói Hivatal nevet kapja, míg utóbbi Kúria néven működik tovább. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke az átszervezésekkel kapcsolatban még a nyáron úgy vélekedett, az aktuálpolitikai célú módosítások rendkívül aggályosak a jogrend szempontjából. Baka az igazságszolgáltatás befolyásolását látja a jelenlegi folyamatokban, sőt, szerinte ezek a változtatások akár visszalépést is jelenthetnek a rendszerváltás előtti kommunista adminisztrációhoz.

Az államtitkár eltúlzottnak nevezte a vádakat, majd emlékeztetőül elmondta: a 90-es évek végéig a bíróságokat egy fajta bírósági főosztályként igazgatták, majd ’97-ben a Horn-kormány vezette be az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, a bíróságok legfőbb igazgatási szerveként.

Erre azért volt szükség, mert a fővárosi és a vidéki bírák ügybeli leterheltségében rendkívül nagy eltérések voltak, a probléma azonban az azóta eltelt 14 év alatt sem oldódott meg, ezért van szükség az új bírói hivatal létrehozására. Ez pedig az államtitkár szerint az OIT-hoz hasonlóan teljes mértékben független lesz a végrehajtó hatalomtól, ám sokkal hatékonyabban szervezheti meg a bíróságot valódi, szervezeti kérdésekben.

A hivatal elnökét a legfőbb ügyészhez hasonlóan 9 évente választanák, ez pedig a kritikusok véleményével ellentétben Rétvári szerint éppen a függetlenséget garantálja, hiszen nem lehet tudni, hogy 9 év múlva milyen erők lesznek hatalmon.

Az államtitkár elmondta, a hivatalvezetői tisztség magas szakmai felkészültséget igényel, valamint olyan egyéb körülményeket, amelyek biztosítják a tisztséget betöltő személy teljes függetlenségét minden hatalmi ágtól.”

Forrás:
Rétvári:a tapasztalt katonák is folytathatják a civil közigazgatásban, ATV.hu, 2011. október 12.,

Vissza az oldal tetejére

Még két év kemény munka áll előttünk – Navracsics Tibor

„A közigazgatás kultúrája az állampolgárokat szolgáló kultúra – hangsúlyozta megnyitó beszédében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes a Millenárison.

Amikor egy évvel ezelőtt útjára indítottuk a ReGeneráció programsorozatot, jobbára csak tervekről tudtunk beszámolni. Ilyen volt a Kormányhivatalok létrehozása vagy a teljes körű tájékoztatást nyújtó Kormányablakok megnyitása – emlékeztetett a miniszter. Szerettük volna a közigazgatást úgy átalakítani – folytatta-, hogy a polgárok ne akadályként éljék meg ennek létét, hanem úgy érezzék, azokat az embereket szolgálja, akiknek a pénzéből működik – mutatott rá Navracsics Tibor.

A tervek egy része mára megvalósult, vagy megvalósulás alatt áll. Haladunk tovább a közigazgatás fejlesztésében – jelentette be a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Még két év kemény munka áll előttünk: kiemelt feladatunk a járási szint kialakítása, a Magyary Program megvalósítása, illetve még több kormányablak megnyitása – mondta.

A ReGeneráció programsorozat sikeréről szólva a miniszter kiemelte, hogy az mára csatlakozási pontot jelent a fiataloknak a közigazgatás felé. Célunk, hogy olyan kapcsolatot építsünk ki az egyetemistákkal, amely által már korán elköteleződnek a közigazgatás iránt – tájékoztatott. Hozzáfűzte: fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok már idejekorán átvehessék azokat az értékeket és azt a kultúrát, ami a közigazgatást jellemzi. Ez pedig nem más, mint az állampolgárokat szolgáló kultúra – emelte ki.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a ReGeneráció nem egyszeri csoda volt, idén már másodjára rendezzük meg a Kormányzati Karrier Expót. A tavalyi évhez hasonlóan most is igyekszünk bepillantást engedni munkánkba, illetve mi is megmutatjuk újításainkat. Ezek közül idén legjelentősebb a Kormányhivatalok jelenléte. A megyei – 2013-tól pedig járási – szintű hivatalok kiváló lehetőséget nyújtanak a jól képzett, közigazgatás iránt érdeklődő fiatalok számára ahhoz, hogy lakóhelyükön kezdhessék el karrierjüket – húzta alá.”

Forrás:
Megnyitotta kapuit a második Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo, Kormany.hu, 2011. október 15.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Egységes archívumi rendszer épül

„…két évvel ezelőtt közös projektbe fogott a Magyar Országos Levéltár (MOL), a Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Kopint Datorg Zrt.: ez volt az uniós támogatással elinduló Elektronikus Levéltár. A 2,9 milliárd forintos projekt célja a maradandó értékű, gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, művelődési vagy műszaki szempontból fontos iratok archiválási feltételeinek hosszú távú biztosítása, a tárhely megteremtése, a szükséges szabványok kialakítása és maga az iratfeltöltés. A céldátum nem sokkal ezelőttig még 2012. február 29-e volt. Csakhogy szeptember végén érvénytelennek minősítették a Kopint-Datorg Infokommunikációs Kft. Elektronikus Levéltár projektjére kiírt közbeszerzést. Eredmény ugyan született a tenderen, ám négy pályázó is megtámadta a döntést, ami azt jelenti, hogy új közbeszerzési pályázatot kell kiírni, a csúszás így több hónapos lesz, ráadásul hazánk nem tud eleget tenni az EU felé vállalt kötelezettségeinek, ezért új határidő-módosítási megállapodás kötése szükséges a pénzt adó közösségi alappal. Könnyen lehet, hogy csak 2013-ban zárul le a projekt.

Az Elektronikus Levéltár egyébként sikereket is hozott már, ilyen volt a Legfőbb Ügyészség adatállományának átvétele, vagyis az úgynevezett BÜR projekt. Ennek keretében az ügyészség által évtizedek óta használt Büntető Ügyviteli Rendszer adatait „töltötték át” egy adatbázis-kezelő rendszerbe építve. Ugyancsak befejeződött a BFL által elvégzett adatvagyon-felmérés.

De hogyan, milyen műszaki megoldásokkal működik a rendszer? Kiderült, a MOL keresőjével a levéltár 30 darab különböző adatbázisában egyszerre lehet böngészni. Jelenleg azon dolgoznak, hogy ezt távolról és kívülről is megtehessék a kutatók. A rendkívüli mennyiségű információ megőrzéséhez a levéltáraknak olyan műszaki megoldásokkal kell felkészülniük, amelyek biztosítják a nagy tömegű és biztonságos digitalizálás lehetőségét is. A technológiai központoknak a legkülönbözőbb analóg adathordozók feldolgozására is alkalmasnak kell lenniük.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól (Nefmi) azt kérdeztük, milyen és mekkora nagyságrendű összegből gazdálkodott és gazdálkodik a jövőben az Elektronikus Levéltár. Érdeklődésünkre Albert Dénes, a tárca kultúráért felelős államtitkárságának sajtófőnöke úgy válaszolt: a működési feltételrendszer megteremtését európai uniós támogatási forrásból finanszírozott projekt biztosítja. A program lezárását követő öt évben az intézmény fenntartóját (ez a Nefmi, illetve a fővárosi önkormányzat) fenntartási kötelezettség terheli: a minisztérium a MOL számára évi 60 millió forintnyi, a fővárosi archívum számára a budapesti önkormányzat évi 25 millió forintnyi költségvetésitöbblet-támogatást biztosít majd.

Szatucsek Zoltán, a MOL megbízott főigazgató-helyettese a Népszabadságnak elmondta: a költségvetés egyharmadát az infrastrukturális beruházások teszik ki. – Nem az egyes levéltárakba kerülnek majd „nagy vasak”, hanem a központi közigazgatást amúgy is kiszolgáló elektronikus szolgáltató rendszerbe. Ez arra is lehetőséget ad, hogy a későbbiekben más levéltárak is könnyen csatlakozhassanak ehhez a rendszerhez – így Szatucsek. – Ez már csak azért is fontos, mert a kisebb archívumok nem tudnának ennyi forrást biztosítani ahhoz, hogy megfeleljenek a törvény által rájuk delegált feladatoknak. Mivel maga a csatlakozás nem szerepel az eredeti projektcélok között, és további feltételei is vannak, a konzorcium már elő is készített egy újabb, Elektronikus Levéltár 2. elnevezésű tervezetet. – Ha ez a második projekt is megvalósul, átlátható és konzekvens rendszerben működnek majd a hazai levéltárak – állítja Szatucsek Zoltán. Ez utóbbi tervről azonban még nincs kormányhatározat.”

Forrás:
Egységes archívumi rendszer épül, Csider István Zoltán, Népszabadság, 2011. október 10.

Vissza az oldal tetejére

Hol marad a .gov?

„…„.hu” vagy „.com”. Szó esik hazai kis és nagy vállaltokról, a multinacionális cégekről.
De, hogy stílszerű legyek, hol maradt a „.gov”?

Tetszik, nem tetszik, a legnagyobb és legösszetettebb informatikai rendszerekkel az államigazgatás rendelkezik. Ezeket pedig informatikusok működtetik, mégpedig nem is kevesen. Amennyiben pl. a NAV-ot nézzük (APEH + VP) vagy ezerháromszázan. De nagy informatikai szervezete van a MÁK-nak, KEKKH-nak, ONYF-nek, hogy csak néhányat említsek.

Ezekről a kollegákról, munkakörülményeikről és feladataikról nagyon keveset tudnak a felsőoktatásban tanulók.
Ez azonban nem az ő hibájuk. Évek óta gondolom, hogy az államigazgatásnak is ott kell (kellene) lennie a nagy állásbörzéken, hiszen neki is szüksége lenne fiatal munkatársakra. Sőt, neki lenne csak igazán.

2001-ben csináltunk egy felmérést az APEH informatikusainak átlag életkoráról Ez akkor 45 év volt. Azóta eltelt tíz év és ez a szám bizony ma már az 55 év körül van. Sőt vannak olyan területek, mint pl. a rendszerszervezők, ahol ez a hatvanat közelíti (igaz is, létezik még ma hazánkban rendszerszervező képzés?).

Vonzó lehet-e ma Magyarországon informatikusnak lenni az államigazgatásban?
Szakmai szempontból biztosan, amennyiben nagy és működő rendszerekkel akarunk foglalkozni. Itt, ha bizonyos rendszerek nem a megfelelően működnek, könnyen az újságok címlapján találhatjuk magunkat. Technológiai szempontból változó, ez már nagyon intézményfüggő. Vannak intézmények, melyek világviszonylatban is élenjártak egyes technológiák bevezetésében, mások még mindig DOS-os, Clipper-es programokat tartanak karban. Életpálya szempontjából szintén változó. Itt ugyan attól – elvileg – nem kell félni, hogy munkahelyünk megszűnik, de bizony átalakulhat, nem beszélve a vezetőváltásokról.

Szélső példának tekinthetjük az APEH-hot, ahol öt év alatt hat elsőszámú informatikai vezető volt, ami persze kisebb-nagyobb szervezeti változással is járt, a személyi és stílusváltásokról nem is beszélve. Kormányváltás gyakran szervezeti koncepcióváltást is jelent, még koalíción belül is, lásd 2006: legyen 2007.-től (majd 2008-tól) egyetlen informatikai szervezete a PM alá tartozó intézményeknek, a PMISZK. Ami ugyan nem valósult meg (nem is lehetett az előírt idő alatt megvalósítani) de lekötötte az érintettek figyelmét egy jó időre. Az a régi elv, hogy a közigazgatás biztos jövőt jelent, ma már így, a fentiekre tekintettel nem áll.

Anyagi szempontból ki kell mondanunk, hogy nem éri meg az államigazgatásban informatikusnak lenni. Biztosan lehetne más szakmát is mondani, de mi most az informatikusokkal foglalkozunk. Ez a probléma nem ország függő, hanem a közigazgatásra, mint olyanra jellemző. Az első hazánkra is helytálló nagy „jelentések” az USA-ban már 2001.-ben megjelentek ebben a témában. A bérezés ugyanis nem teljesítmény, hanem végzettség, munkában eltöltött évek, helység-függő. Ennek az lehet az eredménye, hogy csak vezetői kinevezéssel lehet bért emelni (vagy címadással, ami korlátozott) aminek hatása könnyen az lehet, hogy lesz egy rossz vezetőnk és eltűnt egy jó programozónk. A bérezés ugyanis a szerint megy, amit a köztisztviselői, kormánytisztviselői törvény előír. Néha van üdítő kivétel, amikor egy intézménynek sikerül informatikusai számára a piaci bérekhez közeli javadalmazást elérnie. Ennek lesz az eredménye, hogy az intézmény egyes vezetői nem a bérlista elején találják magukat. Viszont versenyképesek lesznek a munkaerő piacon.

Amíg a fenti problémákat nem oldjuk meg nehezen lesz versenyképes munkahely az államigazgatás.

El lehet azon gondolkodni, hogy az informatikát kiszervezzük erre szakosodott állami vállaltokba. Ez azonban hosszú és költséges folyamat, továbbá olyan profi informatikai szervezetet igényel – speciális tudással – amely az intézmény oldaláról megfelelően kézben tudja tartani a kiszervezett folyamatokat. Veszélye, hogy valakik egyszer csak privatizálják a vállalatot. Ez történt Olaszországban a SOGEI-vel, amely többek között az adóhivatal rendszereit is fejleszti. Eredetileg állami volt, majd privatizálták, majd részben államosították, végül egészben újraállamosították.

Rövidtávú megoldás nincs, azonban ideje lenne, egy megfelelő HR stratégiát kidolgozni mielőtt nyugdíjazzák az államigazgatás informatikáját.”

Forrás:
Hol marad a .gov?, Futó Iván, IT Business, 2011. október 12.

Vissza az oldal tetejére

Ügyintézés interneten – felavatják a romániai e-kormányzat rendszerét

„Marosvásárhelyen avatják fel a romániai e-kormányzat rendszerét. A városban most kézbesítik a lakosoknak azokat a felhasználóneveket és jelszavakat, amelyekkel interneten is elérhetik a városháza és más hivatalok virtuális ügyfélablakait. Romániában a marosvásárhelyiek az elsők, akik interneten keresztül, bankkártyával fizethetik ki a ház-, illetve a gépjárműadót.

Marosvásárhely 70 ezer adófizetőjének levélben küldi ki a Távközlési Minisztérium az e-kormányzati portál személyre szóló belépési adatait. Romániában a háztartások több mint felének még nincs internet-hozzáférése.

Aki bejelentkezik a ghiseul.ro országos e-kormányzati portálon, internetes fizetésre alkalmas bankkártyával bárhonnan rendezheti az épület-, autó-, és telekadót, valamint az esetleges közlekedési bírságokat is. Az átutalás ingyenes.

„Már vannak befizetések és ezért a kereskedelmi bankokon keresztül a Polgármesteri Hivatal állja is ezt a bizonyos összeget, kezelési összeget, amiért a kereskedelmi bank átutalja a pénzt egy összegben a Kincstárnak” – mondta Ercsei Ferenc, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, adó-és illetékügyi osztályvezetője.

A rendszert más városok is könnyen használhatják majd. „Egy olyan szoftverrel dolgozunk, ami kompatibilis lesz országos szinten, tehát tovább vihető ez az elektronikus kormányzás koncepciónak, gondolatvilágnak a fejlesztése irányában” – közölte Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Az alpolgármester szerint már alig maradt olyan ügy, amit a polgároknak személyesen kell még intézniük a marosvásárhelyi városházán.”

Forrás:
Ügyintézés interneten – felavatják a romániai e-kormányzat rendszerét, Hirado.hu, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

Hétszázezren adták le a neten a népszavazási kérdőíveket

„A háztartások 16,4 százalékából, összesen 730 ezer lakcímről érkeztek be interneten kitöltött népszavazási kérdőívek vasárnap délután két óráig; az elektronikus összeírás lehetősége vasárnap éjfélkor ér véget, a népszámlálás azonban tovább folytatódik, papíralapú kérdőíven október 31-ig lehet válaszolni a kérdésekre – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az MTI-vel.

Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy október 1-je óta Budapesten a háztartások több mint egynegyede válaszolt interneten a népszámlálási kérdésekre; a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régióban 18 százalék, illetve a feletti az adatszolgáltatási arány; Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megyében viszont 10 százalék körüli az elektronikus válaszadás.

Az adatok lényegében tükrözik a háztartások internetes bekötöttségének arányát a régiókban – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Virágh Eszter elmondta, hogy időarányos csaknem 50 százalékos az összes, az interneten és a számlálóbiztosoknak leadott kérdőívek kitöltöttségének együttes aránya, egyes kisebb településeken a biztosok már be is fejezték az összeírást, elmaradás inkább a nagyobb városokra jellemző – tette hozzá.”

Forrás:
Hétszázezren adták le a neten a népszavazási kérdőíveket, eInclusion.hu, 2011. október 16.

Vissza az oldal tetejére

Távérzékelési laboratórium létesül a gyöngyösi főiskolán

„A világon egyedülálló eszközparkkal rendelkező környezetinformatikai és távérzékelési laboratórium létesül 2012 végéig a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán – közölte az intézmény rektora csütörtökön a Heves megyei városban.

A nemzeti fejlesztési terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja keretében támogatott projekt összköltsége 802 millió forint – közölte Magda Sándor, amikor a főiskola nevében együttműködési megállapodást írt alá Toronyi Bencével, a Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatójával. A rektor hozzátette: a laboratórium olyan természeti katasztrófák következményeinek a felmérését is lehetővé teszi, mint amilyen a vörösiszapömlés volt, de például egy erdő faállományának a pontos meghatározása is elvégezhető az eszközök segítségével.

Tomor Tamás projektvezető az aláírás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: olyan érzékelőkről van szó, amelyek repülőgép aljára szerelve, a levegőből észlelik a földfelszín által kibocsátott elektromágneses jeleket, majd egy szuperszámítógép segítségével feldolgozzák az így kapott adatokat. Utalt arra, hogy a főiskola szakemberei már több természeti katasztrófa után végeztek kárfelmérést távérzékeléssel, például a Mexikói-öbölben történt olajszivárgás alkalmával, illetve a vörösiszapömlés következményeinek a feltérképezését is az intézmény végezte, a katasztrófavédelem felkérésére. A szakterület szorosan kapcsolódik a főiskola képzési struktúrájához, a természetierőforrás-gazdálkodási és vidékfejlesztési kar tevékenységéhez, a többi között a környezetgazdálkodási és az informatikai agrármérnök képzés területén – mondta a projektvezető.”

Forrás:
Távérzékelési laboratórium létesül a gyöngyösi főiskolán, SG.hu, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

A mobilfizetés terjedését várják a cégek

„Óriási üzleti lehetőségként értékelte a mobil fizetés kihasználását Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök vezérigazgatója hétfőn a Near Field Communicationról (NFC) rendezett Budapesten sajtótájékoztatón, s úgy vélte, 2012 a mobilfizetés éve lesz.

Az NFC elterjesztésére létrehozott Mobil Tárca Egyesület által szervezett tájékoztatón az elnök-vezérigazgató elmondta, a mobil iparágnak akkor lesz a legtöbb esélye a sikerre, ha összefognak a távközlési cégek a bankokkal . Drozdy Győző,a Telenor Magyarország vezérigazgatói tanácsadója hozzátette, a technológiai alapnak egységesnek kell lennie, s versenynek a szolgáltatók között csak az előfizetők megszerzésében kell megnyilvánulnia. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke kifejtette, nagy dolog, hogy közösen, együttműködve dolgoznak a mobilfizetés elterjesztésén. Hozzátette, a mobilparkolás is akkor kezdett gyorsan elterjedni, két és fél év alatt a tízszeresére növekedni, amikor a három mobilcég 2009-ben összefogott, s együtt kezdett szolgáltatni. Elmondta, ennek eredményeképpen, ma már minden második parkolás mobillal történik.

A Szupershop és a MasterCard képviselője úgy vélekedett, hogy a mobilfizetéshez nemcsak alkalmas mobilkészülékek kellenek, hanem elfogadóhelyek is. Úgy vélték, az elfogadóhelyek száma gyors ütemben bővül majd, s jövőre már a tömeges alkalmazást is lehetővé tesznek. Kovács Antal, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, vadonatúj technológiáról van szó, ám a pénzintézet már komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az NFC technológiát elfogadó terminálok és helyek számát gyorsan növelje. Úgy vélte, a technológia gyorsabban fog terjedni, mint sokan feltételezik. A technológia tömeges elterjedését 2012 második félében várják a szakértők.

A Near Field Communication rádiófrekvencia alapú vezeték nélküli kommunikációs szabvány, amely a tárolt adatok átvitelére szolgál. Az NFC különböző digitális készülékek, mobiltelefonok, digitális fényképezőgépek, notebookok közötti adatátviteli kapcsolat létesítését is megoldja közeli, néhány centiméteres távolságból. Először a plasztikkártyák piacán jelent meg a technológia, de használják már fizetési megoldásokra, illetve néhány külföldi nagyvárosban intelligens közlekedési bérletként”

Forrás:
A mobilfizetés terjedését várják a cégek,SG.hu/MTI, 2011. október 10.
Jövőre indul itthon a mobilos fizetés, Gyurkity Péter, SG.hu, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

Aligha lesz itt 2013-ra elektronikus útdíjfizetés

„Szakemberek szerint minimális az esélye annak, hogy a Széll Kálmán-tervben foglaltak szerint 2013. január 1-jétől bevezethető legyen az elektronikus útdíjrendszer – írja szerdai számában a Napi Gazdaság. A gazdasági napilap szerint a közbeszerzési pályázat lebonyolítása legalább fél évet venne igénybe, csakúgy, mint magának a rendszernek a kiépítése, minderre Ausztriában is másfél-két évre, Németországban pedig még ennél is több időre volt szükség. A magyar tenderfelhívás azonban egyelőre meg sem jelent. Első körben a tehergépkocsikra vonatkozna a rendszer, és annak a lehetősége – írja a lap – másutt is csak elméleti szinten merült fel, hogy azt a személygépkocsikra is kiterjesszék.

A lap megállapítása szerint az e-útdíjfizetés területén inkább Németországhoz hasonlítunk, ahol lassabban haladt a rendszer kiépítése, míg szomszédainknál – így Szlovákiában és Szlovéniában is – már működik hasonló technológia. A legtöbb országban a megtett út mérésére URH-alapú szolgáltatás épült ki, a németek rendszere azonban a fedélzeti egységbe szerelt GPS-hez hasonló technológián alapul. A fizetésre is kétféle megoldás alakult ki, írja a Napi Gazdaság: kezdetben feltöltőkártyás módszer terjedt el, de egyre több helyen van lehetőség arra, hogy a számlát utólag egyenlítsék ki a fuvarozók”

Forrás:
Napi: aligha lesz itt 2013-ra elektronikus útdíjfizetés, HVG.hu, 2011. október 12.

Vissza az oldal tetejére

Augusztusban több mint 2 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés volt Magyarországon

„A vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma 796 ezer volt, a gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók előfizetései pedig 791 ezerre nőttek. Az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott szolgáltatás esetében 242 ezer előfizetés volt a hónap végén. Így összességében 2011 augusztusában az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek száma a teljes piacra vonatkozóan 2,006 millió volt.

A teljes piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Magyar Telekom a piacvezető, piaci részesedése 34,7 százalék, második a UPC, piaci részesedése 20,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 12,3 százalékos részesedéssel, ezt követi több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 12,2 százalékot tesz ki.

A teljes hangcsatorna-számon belül – a beérkezett adatok alapján – a hagyományos vezetékestelefon-vonalak száma a hónapban 2,126 millió (az előző hónapban 2,140 millió), a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 660 ezer (az előző hónapban 651 ezer), míg az IP-alapú hangcsatornák száma 114 ezerre nőtt az előző havi 110 ezerről. A teljes piacra vonatkozó hangcsatornák becsült értéke a júliusi 2,960 millióról 2,958 millióra esett vissza augusztus végére.

A vezetékes hangszolgáltatások esetében, a teljes piacot alapul véve a legnagyobb piaci részesedése a Magyar Telekomnak van, ez 63,0 százalékot jelent augusztus végén. Második helyen az Invitel áll 12,9 százalékkal, ezután a UPC 10,3 százalékkal, majd a Digi 7,6 százalékkal következik a sorban. A piac fennmaradó részén több tucat kis szolgáltató osztozik.

Augusztusban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 29,1 darab, a háztartások vezetékestelefon-ellátottsága pedig 60,67 százalék volt. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 347 millió, IP-alapon pedig 93 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 151,8 perc volt.

Az augusztusi adatok szerint az előfizetők a szolgáltatóváltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében 2004. január óta összesen 638 ezer számot hordoztak.”

Forrás:
Augusztusban több mint 2 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés volt Magyarországon, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2011. október 12.
Vezetékes gyorsjelentés, 2011. augusztus (pdf állomány)

Vissza az oldal tetejére

Egyre nagyobb a feszültség a frekvenciaaukció körül

„Érezhetően nő a feszültség a piaci szereplők körében a magyarországi mobilfrekvencia-aukció kapcsán. A Vodafone, a Telenor és a T-Mobile idén december elejéig adhatja be a jelentkezését a licitre, könnyen elképzelhető azonban, hogy a három helyi mobilcég közül nem is fog mindegyik jelentkezni. Az aukció feltételeinek utolsó pillanatban történő módosítása nem csak az inkumbens mobilszolgáltatókat, hanem a potenciális negyediknek jelentkező telekommunikációs vállalatokat is nehéz helyzetbe hozza.

Néma gyereknek…
A helyzetet nem teszi egyszerűvé, hogy a potenciális pályázók hivatalosan gyakorlatilag semmit nem kommunikálnak, a kiírásban ugyanis szigorúan tiltják az olyan nyilatkozattételt, ami bármiféle befolyással lehet az aukció eredményére – azt a céget, mely ennek a szabálynak ellenszegül, akár ki is zárhatja a hatóság a licitálók köréből. A hírközlési hatóság emellett eddigi kommunikációs gyakorlatának megfelelően teljesen zárkózott, jóllehet weboldalán külön szekcióban szerepelnek az aukcióval kapcsolatos hírek, többnyire általánosságokkal.

Az aukció körül azonban érezhetően egyre feszültebb légkör kezd kialakulni: Bár a téma külön nem volt napirenden, az Internet Hungary 2011 konferencia keddi, a telekommunikációs szektor prominens szereplőinek részvételével megtartott panelbeszélgetésén érintőlegesen szóba került az aukció is. A beszélgetésen Drozdy Győző, a Telenor egykori vezérigazgató-helyettese (jelenleg a vezérigazgató stratégiai tanácsadója) a jelenlévők előtt nyíltan sérelmezte, hogy a hatóság október 20-ról december 8-ra halasztotta a jelentkezési határidőt.

A panelbeszélgetésen részt vett Kollár Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Szabályozási Divíziójának főigazgató-helyettese is, aki Drozdy felvetésére reagálva védekezésül csak annyit mondott, a hatóság a jelentkezők érdekében módosította a határidőt, és sajnálja, ha ez nem felel meg mindenkinek. Lapunk információi szerint a hangulat ennél is feszültebb volt az NMHH szeptember végén tartott konzultációján, ahol frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló NFM rendelet (röviden RAT) módosítását bírálták a szolgáltatók (úgy tudjuk, hogy a Telenor ebben a kérdésben is igen határozott véleményét fejtette ki a hatóságnak).
…
Amint arról múlt hét végén beszámoltunk, az NMHH az eredeti kiírásban szereplő dátumhoz képest több mint egy hónappal megtoldja az őszi frekvenciaaukció jelentkezési határidejét. Az új határidő december 8., ennek alapján értelemszerűen változik az aukció teljes menetrendje, így eredményhirdetés is jövőre lesz csak. Az aukció elméletileg lehetővé teszi, hogy új mobilszolgáltató jelenjen meg Magyarországon, melynek az eredményhirdetést követő egy éven belül kell megkezdenie a szolgáltatást – így akár az is elképzelhető, hogy egy esetleges új operátor ténylegesen csak 2013-ban lép be szolgáltatásával a magyar piacra.

Iparági bennfentesek szerint egyre valószínűbb egy állami cégekből álló konzorcium részvétele az aukción, az időpont változtatására pedig azért volt szükség, hogy a két érintett cég, a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Posta Zrt. részére kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. Az eredeti, az aukció meghirdetésekor érvényben lévő RAT szerint állami cég nem vehetett volna részt a frekvencialicit első fordulójában.”

Forrás:
Egyre nagyobb a feszültség a frekvenciaaukció körül, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. október 13.

Vissza az oldal tetejére

Agrárinformatika 2011 Nemzetközi Konferencia – Innovatív információtechnológiák az agrárgazdaságban

„Dátum: 2011. nov. 11. – 2011. nov. 12.
Helyszín: Debrecen

Témakörök (Oktatás – Kutatás – Alkalmazások):

  • Oktatási/Képzési programok és fejlesztések
  • Információs rendszerek
  • Mobil technológiai alkalmazások
  • Információs és kommunikációs technológiák a vidékfejlesztésben
  • E-learning
  • Élelmiszerbiztonság és nyomonkövetés
  • Web szolgáltatások, portálok és Internet alkalmazások
  • Vezetéknélküli és szenzor hálózatok
  • Döntéstámogató rendszerek, modellezés és szimuláció
  • GIS/RS
  • Precíziós mezőgazdaság
  • Kollaboratív munkakörnyezet
  • IT és innováció az élelmiszer szektorban
  • Bioinformatika

Szervezők:
MAGISZ – Magyar Agrárinformatikai Szövetség
DE – Debreceni Egyetem AGTC Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
MTA Debreceni Területi Bizottsága Agrárökonómiai Munkabizottság
EFITA – European Federation for Information Technology in Agriculture, Food and the Environment

A konferencia webhelye

Forrás:
Agrárinformatika 2011 Nemzetközi Konferencia – Innovatív információtechnológiák az agrárgazdaságban, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság,

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Liberalizáció előtt a Magyar Posta

„A 2013-as piacnyitásig felkészül a Magyar Posta értékpapírok értékesítésére az ahhoz kapcsolódó számlavezetéssel, a telekommunikáció területén részt vesz az adatátvitelben, a vidéki kispostákat pedig üzemeltetésbe adja, mondta Geszti László vezérigazgató sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

A szabad piacra való áttéréshez szükséges az uniós irányelv átvétele, a piaci szereplés jogi környezetének megteremtése, de úgy, hogy a posta a nemzeti infrastruktúra része maradjon, és a 35 ezer fős létszám ne csökkenjen, tette hozzá a vezérigazgató.

A piaci versenyt hátráltató tényezők között említette a vezérigazgató a postára kötelező közbeszerzést, amely viszont nem vonatkozik a versenytársakra. Ehhez Rajnai Attila gazdasági vezérigazgató-helyettes annyit fűzött hozzá, hogy a versenytársak betekinthetnek a posta közbeszerzéseibe, kérdéseket tehetnek fel, és akár meg is hiúsíthatják a beszerzést.

Varga Dezső üzleti vezérigazgató-helyettes távlati célként jelölte meg az energia postai értékesítését, valamint a közüzemi mérők leolvasását. Ez is része annak a tervnek, hogy ne csökkenjen a postai dolgozók létszáma.

Bakati Gábor pénzforgalmi vezérigazgató helyettes szerint a posta nem akar bankká válni, de a családok és kisebb vállalkozások napi pénzforgalmát lebonyolítják, méghozzá a bankoknál megszokott minőségben.”

Forrás:
Liberalizáció előtt a Magyar Posta, Index.hu/MTI, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

IVSZ Védjegy

„Tájékozódási pontnak szánja az ügyfelek számára és piaci tisztulást remél az IVSZ védjegytől az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. Ezzel együtt az érdekképviseletnek és a cégeknek is sokat kell még tenniük, míg a tervek valóra válnak.

Magyarországon ma több mint ezer kis-, közepes és nagyvállalat – valamint nagyjából kétszer ennyi önfoglalkoztató, egyéni vállalkozó – él abból, hogy informatikai termékeket, megoldásokat, szolgáltatásokat értékesít. Természetes, hogy ennyi vállalkozás között vannak olyanok is, amelyek az üzletszerzést és a profit kitermelését minden más szempont elé helyezik. No de honnan lehet megtudni, hogy melyek ezek?
…
Fogódzók nélkül
A vevői oldalnak – különösen, ha kisebb cégekről van szó – a legtöbb esetben semmilyen támpontja sincs arra nézve, mire számíthat a szállítótól, mondja Ambrus Zsolt, az IVSZ főtitkára. Megnézheti a cég honlapját, jó esetben láthat ott néhány ügyfél-referenciát, rákereshet a cégjegyzékben, de többnyire kénytelen arra hivatkozni, amit a szállító magáról állít…
…
Nem sok fogódzót jelentenek az ISO-minősítések sem: azok a vállalatok belső folyamatairól szólnak, azt igazolják, hogy a vállalat rendelkezik írásba foglalt folyamatokkal, és azokat be is tartja.
Arról viszont semmit nem mondanak, hogy milyenek ezek a folyamatok, és azok eredményeképpen milyen minőségű termék vagy szolgáltatás születik, nem árulnak el semmit a vállalkozás piaci tapasztalatairól, a vevők elégedettségéről.

Tájékozódik a vevő
Pontosan erről akar tájékoztatni az első jelentkezőknek most szeptemberben odaítélt IVSZ védjegy – mondja Ambrus Zsolt. A védjegy elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni (lásd keretes írásunkat). A szervezet hosszabb távon azt várja a védjegytől, hogy hozzájárul a piac tisztulásához, például segít kiszűrni a főtitkár által csak „egynyárinak” nevezett cégeket. Ezek olyanok, amelyek csak egy-egy projektre állnak össze, a piac- és üzletszerzés érdekében árban jócskán aláígérnek a többi piaci szereplőnek, irreális árháborút robbantva ki, és ha nyernek, jól-rosszul elvégzik a munkát, majd sok esetben csődöt jelentenek és felszívódnak. „Az ilyen, múlt és tapasztalat nélküli cégekkel szemben szeretnénk megkülönböztetni a komolyan vehető tagszervezeteinket” – hangsúlyozza Ambrus Zsolt.
…
Ugyanakkor talán nem szándékolt mellékhatása a védjegynek, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a start-up vállalkozásokat. A szabályok értelmében ezek ugyanis három évig nem pályázhatnak a védjegyre, még akkor sem, ha tőkeerős befektetők állnak mögöttük, vagy ha olyan szakemberek alapították, akik más cégeknél már bizonyították rátermettségüket.

Kiemelkedni
A vevői szempontok mellett a védjegyet elnyerő cégek számára az általa megszerezhető üzleti előnyök sem mellékesek. Az elsősorban a közszféra számára dolgozó, informatikai tanácsadást kínáló eGov Kft. például azt reméli tőle, hogy kiemeli a kisvállalkozásnak minősülő céget a vetélytársak közül. A csökkenő állami megrendelésekért nagyon sokan pályáznak – ilyenkor nagyon jól jön bármilyen plusz, amely az egyik szereplőt kiemeli a többiek közül, mondja Mészáros Nóra tanácsadó.
Ugyanakkor nem hiszi, hogy a közszférának szállító, többnyire közbeszerzéssel kiválasztott cégek között a védjegynek elő kellene segítenie a piaci tisztulást. „Ebben a szegmensben csak egyszer lehet tévedni. Ha a szállító nem időre vagy nem az elvárt minőségben teljesít, nem lesz második esély, hiszen a hibát nemcsak az ügyfél, hanem az adófizetők pénze is bánja. Nem is nagyon találkozni szakmailag hozzá nem értő céggel; inkább arról lehet szó, hogy egy bonyolult helyzetet a szállító nem tud kellő rugalmassággal és kreativitással kezelni. A védjegytől leginkább azt várjuk, hogy az igazán rugalmas, a problémákat jól kezelő cégeket minősíti majd” – fogalmaz a tanácsadó.

Megbízhatóság, ügyfél-elégedettség, piaci tapasztalat – emeli ki a védjegy által közvetített, általa legfontosabbnak tartott tulajdonságokat Siklósi István, a 4D Soft Kft. alkalmazásfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. Ezeknek a közeljövőben még nagyobb szerepük lesz, mert a felhasználók lassan ráébrednek, hogy nem feltétlenül igaz az a sztereotípia, miszerint a piacon legelterjedtebb termékek a legjobbak. „A gazdasági válság miatt egyre többen gondolkodnak el azon, hogy mire is költötték eddig a pénzüket; ilyenkor pedig felértékelődik, ha egy cég megfelelő minőségben szállít, kiszámítható, hosszú távon is megbízható, és nem utolsósorban hajlandó saját érdekei elé helyezni az ügyfél érdekeit” – sorolja Siklósi István, milyen értékeket kívánnak hangsúlyozni az általuk is elnyert védjeggyel.
Ehhez még egy dolgot tesz hozzá Mészáros Nóra. A védjeggyel rendelkező kisebb cégeknek kimondottan előnyös lehet, ha azt a nagyok is megszerzik maguknak. „Ha egy jól ismert vetélytársunk elnyeri a védjegyet, hivatkozhatunk az ügyfelek előtt arra, hogy pontosan ugyanolyan védjeggyel rendelkezünk mi is, tehát a megbízhatóságot, piaci tisztességet tekintve egy ligába tartozunk jó nevű konkurenciánkkal” – említ egy elsőre nem nyilvánvaló előnyt.
Persze még számos feltételnek kell teljesülnie, hogy a védjegy betöltse a szerepét. Talán az egyik legfontosabb, hogy csak az arra érdemesek használhassák.

Nem örökre szól
Pontosan ezért emeli ki az odaítélés feltételei közül Ambrus Zsolt, hogy a jelentkező céget más piaci szereplőknek, vetélytársaknak is ajánlaniuk kell. „Legjobban a vetélytársai ismerhetnek egy céget, ők tudják megmondani, hogy kik a tisztességes szereplők és kik nem riadnak vissza némi etikátlan, tisztességtelen piaci praktikától. Ilyen értelemben is nagyon jó referenciapontnak számít a védjegy, hiszen birtokosáról az iparág többi szereplője állította ki a jó bizonyítványt” – emeli ki az IVSZ főtitkára. Az iparági kontrollt erősíti az is, hogy amikor az IVSZ védjegytestülete megítélte az elismerést, a nyertes vállalat(ok) neve(i) felkerül(nek) egy belső, csak a tagok előtt nyitott oldalra. A többi tagvállalatnak harminc nap áll a rendelkezésére, hogy kommentálják a jelölést és esetleg kifogásokat emeljenek az odaítélés ellen.
…
A hitelességhez tartozik az is, hogy a védjegyet visszavonják azoktól, akik érdemtelenné válnak rá. A védjegytulajdonosokat évente felülvizsgálja az IVSZ etikai bizottsága, és Ambrus Zsolt határozottan ígéri: ha valakivel szemben kifogások merülnek fel, vagy már nem teljesíti a feltételeket, visszaveszik tőle a védjegyet…”

Forrás:
Védjegy, Schopp Attila, IT Business, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

Benzinkútmodellre építik az új Postát

„A szeptemberben kinevezett új vezérigazgató irányításával kell a Magyar Postának az Európai Unió által 2013-tól előírt postai szolgáltatások piacnyitására felkészülnie. Geszti Lászlót, az ország legnagyobb foglalkoztatóját erről, a sárga csekkekről és a kispostákról is kérdeztük.
…
hvg.hu: A versenyre és a piacnyitásra felkészített Magyar Posta 2013. január 1-én kezelni tudja majd a fővárosban a Nyugati pályaudvar melletti nagyposta tradicionális zsúfoltságát éppúgy, mint a Heves megyei Ivád községben bezárt falusi posta kérdését?
G. L.: Az, hogy ki, hol, milyen szolgáltatásunkban érzékel pillanatnyilag dugót, azt helyben kell kezelnünk. Mi úgy fogjuk ezt föl, hogy a piacnyitásra való felkészülésben a jogalkotás a jogalkotó feladata. A miénk az, hogy egyrészt olyan nyitvatartást és olyan kézbesítési rendet alakítsunk ki, ami lehetővé teszi a Postával való, a korábbiaknál jobb együttműködést a vevőknek és partnereknek, másrészt pedig a kreativitást is behozzuk a működésbe. Ez a menedzsment feladata, erre építjük ki a tevékenységünket, és ezért akarjuk sokkal inkább felhasználóbaráttá tenni a Postát. Legyen szó elektronikus ügyfélszolgálatról, nyitvatartásról vagy postaüzemeltetésről. Ebbe beletartozik, hogy a nagy postákon, ahol ez építészetileg megvalósítható, olyan koncepció megvalósulását is el tudom képzelni, ami az eddigi passzív ügyféltereket tartalommal tölti meg. Vagyis: amíg az ügyfelek várakoznak, hozzáférhessenek például internetes terminálokhoz, különböző termékekhez és szolgáltatásokhoz. Ezt mi komoly lehetőségként fogjuk föl annak érdekében is, hogy a Magyar Posta paradigmaváltása mindenki számára érzékelhető legyen.

hvg.hu: A vállalat mai működésében három gyenge pontot biztosan látni, amivel valamit kezdeniük kell. Az egyik a kisposták kérdése: a korábban bezárt mintegy 500-ból alig fél tucatot nyitottak újra. Van erre megoldásuk?
G. L.: A kisposták kérdésében egy új üzemelési formát próbálunk megtalálni annak érdekében, hogy ezek a helyben igen sokat jelentő intézmények tovább éljenek. Ebbe elsősorban a postai dolgozókat akarjuk bevonni úgy, hogy ne csak egyszerű dolgozóként, hanem az üzemeltetésre vállalkozó szereplőként lépjenek velünk kapcsolatba.

hvg.hu: Egy másik ügy a telekommunikációs piacon való megjelenés. Ebben az is benne van, hogy a kiírásra kerülő szabad mobilfrekvencia-pályázaton részt vesz – ami komoly súlyponteltolódás lenne a klasszikus postai tevékenységekhez képest.
G. L.: A részvételünk itt kizárólag úgy jöhet szóba, hogyha a Posta az adottságait meg nem haladó módon, partner vagy partnerek oldalán vesz részt a telekommunikációs piacon bármiféle tevékenységben. Mi arra vagyunk képesek, hogy rendelkezésre bocsássuk a vevőkapcsolati tudásunkat, a kiterjedt hálózatunkat. Azt, hogy 2700 helyen ma is jelen vagyunk az országban. Ezen kívül pedig vannak olyan ipari jellegű létesítményeink, ahol akár a technikai fejlesztéseket is végrehajthatja az a vállalkozó, aki partnerként ebben részt venne. De egyelőre itt még nem tartunk, és bár ez fontos kérdés, nem ezen múlik a Posta jövője.

hvg.hu: A harmadik pedig „az örök ügy”, a sárga csekkek jövője.
G. L.: Ez mindig előjön, mintha ez valami ósdi dolog lenne, pedig a sárga csekk voltaképpen nagyon jó fizetési mód. Olyan, amit az emberek szeretnek. Természetesen a korszerűsödés ezt a területet is eléri. Lehetővé kell tenni a számlajellegű, elektronikus módokat is és a sárga csekkes rendszer fejlesztését is. De tudomásul kell venni, ahogyan a nagyvárosi tömegközlekedésben is, hogy vannak olyan helyek, ahol nem közlekedhet más, csak a régi villamos. A piac majd eldönti, hogy mi legyen a sárga csekkel. De mi fel vagyunk készülve arra, hogy a piaccal menjünk.
…
hvg.hu: Korábban a Shellnél és a Molnál is dolgozott. Mi az, ami az olajiparból konvertálható a jelenlegi megbízásához?
G. L.: Az üzemgazdasági fegyelmezettség, a munkaerővel való hatékony gazdálkodás és a társadalmi szerepvállalás biztosan ilyen értékek, hiszen ezek az olajiparban rég kidolgozott és kiérlelt tételek. Plusz abból a kereskedelmi érából azt is meg lehetett tanulni, hogy a vállalkozási formákat bátran kell alkalmazni. Ha úgy tetszik, a töltőállomás üzemeltetéshez hasonló modellt, azok „postásított változatát” szeretném bevezetni a Magyar Postánál. Az üzemeltetés, nem pedig a privatizálás ennek a veleje; az, hogy biztosan tovább kell végezni ezt a munkát…”

Forrás:
Benzinkútmodellre építik az új Postát, Szabó M. István, HVG.hu, 2011. október 11.

Vissza az oldal tetejére

Új lábakra állna a Magyar Posta

„Saját kártya kibocsátását, valamint a mobiltenderen való indulást is fontolgatja a Magyar Posta, hogy a jövőben több lábon álljon a tevékenysége – így készülnek a 2013 január elsejétől esedékes postapiaci liberalizációra. Az állami céghez kerülhet az étkezési utalványok kezelése is.

„Új lábakat keres a Magyar Posta, amelyekre állva eséllyel veheti fel a küzdelmet a versenytársakkal a 2013. január elsejei postai liberalizációt követően” – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Geszti László , az állami társaság közelmúltban kinevezett új vezérigazgatója. A posta vezetője szerint elegendő lehet a liberalizációig lévő bő egy év ahhoz, hogy felkészüljön a társaság a monopóliumuk megszűnésére. Ezzel kapcsolatban Rajnai Attila, gazdasági vezérigazgató-helyettes megjegyezte, hogy a Magyar Posta a bevételének 70 százalékát már ma is a versenyszférából szerzi. Geszti László azonban hangsúlyozta, hogy a hátralévő idő alatt az uniós irányelvek átvételével a magyar államnak is meg kell teremtenie a szükséges törvényi hátteret, hogy valóban versenypiaci feltételek mellett működhessenek. „A szabadpiaci versenyzésbe nem fér bele például az a kötöttség, hogy a Magyar Postának minden beszerzését közbeszereztetnie kell, míg a versenytársainak nem” – hangsúlyozta.

A vezérigazgató szerint a posta egyik új „lábát” a pénzforgalmi szolgáltatások erősítése jelentheti. Példaként elmondta, hogy állampapírokat értékesítenének, szeretnének számlavezetési szolgáltatást nyújtani az ügyfeleiknek, valamint a kártyaüzletet is érdekesnek találják, és „részt kívánnak abban venni”. Geszti László azonban hozzátette, hogy a posta nem lesz bank, így többek között a jövőben sem nyújt majd hiteleket, nem gyűjt betéteket, se nem faktorál.
Bakati Gábor, a társaság pénzforgalmi vezérigazgató-helyettese ehhez hozzátette: a posta a jövőben sajátként fog olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket eddig ügynöki tevékenységgel közvetített. Ez azért lesz kedvezőbb számukra, mert így jóval nagyobb árbevételt generálhatnak, mint a közvetítői tevékenységgel. A Magyar Posta jelenleg az Erste Bank Zrt. pénzügyi szolgáltatásait közvetíti saját márkanév alatt, a Világgazdaság több forrásból is úgy tudja, hogy már folynak a tárgyalások arról, hogyan tudnák átalakítani az együttműködést mindkét fél számára elfogadhatóan.

A liberalizációra készülő Magyar Posta működésének másik fő pillérét az elektronizált szolgáltatásokban és a mobilkommunikációban látja Geszti László. Úgy véli azonban, hogy a társaságnak körültekintőnek kell lennie, mielőtt eldönti, hogy belép-e erre telített piacra.”

„…egyes kormányzati elképzelések szerint az idén áprilisban alapított Posta Paletta Zrt. kezelné januártól a hidegétkezési utalványokat. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a hidegétkezési jegyeket jövőre teljesen kivonják a forgalomból.”

Forrás:
Új lábakra állna a Magyar Posta, Világgazdaság, 2011. október 11.
VG: Nem lesz bank a Magyar Posta, HVG.hu, 2011. október 12.

Vissza az oldal tetejére

Pornóblokádot vezet be Nagy-Britannia

„Sajtóértesülések szerint a négy legnagyobb brit internetszolgáltató hajlandó arra, hogy bevezessék a pornográf tartalmak önkéntes blokádját. Csak az férhet majd hozzá ezekhez az oldalakhoz, aki nyomatékosan kéri ezt az internetszolgáltatójától.

A The Guardian és a The Telegraph egyaránt arról számolt be, hogy David Cameron brit miniszterelnöknek sikerült meggyőznie a négy legnagyobb internetszolgáltatót arról, hogy vezessék be a pornográf tartalmak blokádját. Az úgynevezett Opt-In eljárást egyaránt támogatja a British Telecom, a Sky, a TalkTalk és a Virgin. Az intézkedés elsődleges célja annak megakadályozása, hogy a gyerekek kapcsolatba kerülhessenek a pornográf képekkel vagy videókkal. A tiltás azonban kizárólag az újonnan belépő ügyfelekre vonatkozna és csak akkor lépne életbe, ha az illető ezt kéri. A lehetőségről levélben vagy e-mailben tájékoztatják az új előfizetőket.

A brit internetszolgáltatók már jelenleg is több különböző gyermek- és ifjúságvédelmi programot kínálnak az ügyfeleinek. A British Telecom és a Sky továbbra is kitartana e megoldás mellett, ugyanakkor felvennék a kínálatukba a McAfee pornográf tartalmak blokkolására kifejlesztett szoftverét. A programot és annak beállításait a társaságok fogják aktiválni. A TalkTalk és a Virgin ezzel szemben szűrőket alkalmazna, de ezek technikai részletei egyelőre még nem ismertek.

Eldőlt az is, hogy a blokád mellett létrehozzák a Parentport nevű oldalt is, ahol a felháborodott szülők bejelenthetik a szerintük a gyermekekre veszélyes honlapokat és anyagokat. A Parentportot az Advertising Standards Authority, a BBC Trust, a British Board of Film Classification, az Ofcom, a Press Complaints Commission, a Video Standards Council és a Pan European Game Information (PEGI) közösen fogja üzemeltetni.”

Forrás:
Pornóblokádot vezet be Nagy-Britannia, Berta Sándor, SG.hu, 2011. október 15.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Összefoglaló az EOQ 55. Világkongresszus Közigazgatási szekciójának előadásairól (World Quality Congress)

A Kongresszus Közigazgatási szekciójának előadásai prezentációban összefoglalva (ppt pdf-ben).

Forrás:
Összefoglaló az EOQ 55. Világkongresszus Közigazgatási szekciójának előadásairól (World Quality Congress), Fekete Leticia szakmai tanácsadó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011.

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Utasítás a Nemzeti Közigazgatási Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (II. 25.) KIM utasítás módosításáról

Forrás:
64/2011. (X. 14.) KIM utasítás a Nemzeti Közigazgatási Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2011. (II. 25.) KIM utasítás módosításáról, Hivatalos Értesítő 53. szám, 2011. október 14., 100044-100058. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Határozat a Kormányzati Személyzeti Stratégiáról

„A Kormány a közszolgálati rendszerek átalakítása, a közigazgatási, rendészeti és a honvédelmi életpályák megteremtése érdekében a következőket határozza:
1. Megtárgyalta és a további jogalkotási munka alapjául elfogadta a Kormányzati Személyzeti Stratégiát.
2. Felhívja az érintett minisztereket, hogy a Kormányzati Személyzeti Stratégiában foglaltaknak megfelelően készítsék el a végrehajtáshoz szükséges jogszabályokat.”

Forrás:
A Kormány 1336/2011. (X. 14.) Korm. határozata a Kormányzati Személyzeti Stratégiáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 119. szám, 2011. október 14., 30360. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére