Skip to main content

51-52. szám, 2011. december 19.

Minden kedves olvasónknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kívánunk!

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Átszervezés előtt a megyei levéltári hálózat

„Egy középszintű közgyűjteményi igazgatási szerv létrehozását szorgalmazták a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) keretein belül levéltári szervezetek vezetői hétfőn annak érdekében, hogy a megyei levéltárak szakmai és gazdasági irányítása egy kézbe kerüljön.

Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa (ÖLT) és a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) által szervezett, Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában című budapesti konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Tilcsik György, az ÖLT és Tyekvicska Árpád, az MLE elnöke emlékeztetett: a magyar közigazgatás árszervezésekor a megyei közgyűjtemények finanszírozása a megyei kormányhivatalok mellett működő intézményfenntartó központokhoz kerül január 1-től.

„Jelenleg egy közigazgatási reform zajlik, de nem látjuk, hogy ebben milyen szerepet szánnak a levéltáraknak” – jegyezte meg Tyekvicska Árpád, hozzátéve: véleménye szerint a levéltárak közigazgatási feladatai mellett nem szabad háttérbe szorulnia a szolgáltató szerepnek sem.

A két szakmai szervezet vezetője abban bízik, hogy áprilisra létrejön a NEFMI-n belül egy középszintű intézményfenntartó központ, amely átvenné a megyei levéltárak, könyvtárak és múzeumok irányítását. Ennek a szervezetnek a megalakításával egy kézbe kerülhetne a megyei közgyűjtemények szakmai és gazdasági irányítása – szóltak a létrehozandó új struktúra legfőbb előnyéről.

Tilcsik György a megyei levéltárak 2012-es költségvetéséről szólva közölte: jelenleg az állami büdzsé újratervezése folyik és csak ennek befejeztével dől el, mennyi pénzzel számolhatnak az intézmények. Tyekvicska Árpád felidézte, a megyei levéltári rendszer 2005 óta „nagy veszteségeket” volt kénytelen elszenvedni, költségvetésének és munkatársainak negyedét elveszítette. Közben az ellátandó feladatok köre csak bővült, így a megyei levéltári rendszer már most működőképessége határán áll, abból nem lehet további forrásokat kivonni a szakmai munka veszélyeztetése nélkül – figyelmeztetett.

Mint Tilcsik György hozzátette, mindeközben fejlesztések lennének szükségesek, hiszen például az egyre fontosabb elektronikus iratkezelés speciális felkészültséget igényel. A levéltári szervezetek vezetői kifejezték reményüket, hogy jövőre új levéltári törvény születik, melynek megalkotói tekintettel lesznek a levéltárak fontosságára a nemzeti kultúra megőrzésébe”

Forrás:
Átszervezés előtt a megyei levéltári hálózat, Múlt-kor történelmi portál/MTI, 2011. december 12.

Vissza az oldal tetejére

„Piti” és „nagy” korrupció a magyar önkormányzatokon

„Szakemberek szerint törvényben kellene biztosítani az önkormányzatok működésének átláthatóságát, így például a közmeghallgatás vagy a lakossági fórum intézményét. A Transparency International Magyarország szerdai budapesti konferenciáján felszólalók egyebek mellett a szélesebb körű nyilvánosság megteremtésének lehetőségét szorgalmazták a parlament előtt lévő új önkormányzati törvényben (Ötv.).

Földes Ádám, a Transparency International magyar szervezetének vezetője helyhatósági vezetők előtt arról beszélt, jelenleg a korrupció két szinten van jelen az önkormányzatok életében; egyrészt „piti” formában, ami leginkább az ügyintézők munkáját veszélyezteti, másrészt „nagyban” is érzékelhető, utalva arra, hogy Budapesten több büntetőeljárás folyik súlyos korrupciós ügyekben.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője szerint az önkormányzati nyilvánosság intézményei jelenleg szabályozatlanok, és ebben nem is hoz jelentős változást a várhatóan rövidesen elfogadásra kerülő új Ötv. sem. A szabályozatlanságra példaként a közmeghallgatás intézményét említette, amelyben a polgárnak alanyi joga van kifejteni a véleményét. Közölte, szerinte a törvényben kellene meghatározni, milyen témákat kellene szóba hozni a közmeghallgatásokon. Hozzátette: nem szabályozottak a lakossági fórumok, miként a civil szervezetek részvétele sem a képviselő-testület munkájában.

Fábián Adrián szerint ma a „nyilvánosság, kérelemre”-elv működik, de jobb lenne, ha a „főszabály” inkább úgy változna, hogy mindent közzé kell tenni, kivéve azt, ami az adott esetben szenzitív, minősített, védett adat. Véleménye szerint a közbeszerzések felügyelete is gyenge, és folyamatos kontrollra lenne szükség, mert ma gyakran kerülnek ki bizalmas pályázati információk, vagy előfordul az is, hogy „a győztes már az eljárás előtt ismert”.

A tanszékvezető a sajtó, azon belül különösen a helyi média szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet az önkormányzati nyilvánosságban; szerinte ennek szerepelnie kellene az új Ötv-ben is. Szavai szerint az önkormányzatok működésének racionális, jogszerű biztosítékai között van a helyi média, amely nem csak a közvéleményt, hanem az önkormányzatok működését is befolyásolni tudja.

A 2012-től várható változások között arról beszélt, hogy erősebb állami kontroll lesz az önkormányzatok működése felett, mint korábban, „az állam jobban bele akar látni az önkormányzatok kártyáiba”. Jelezte, a takarékosabb gazdálkodás a cél, nem pedig az átláthatóság javítása. Közölte, egyetlen olyan tervezett változtatást ismer az új Ötv-ben, amely az átláthatósággal függ össze, ez pedig az, hogy az önkormányzatoknak évente egyszer kötelező közzétenniük a gazdálkodásukkal és működésükkel kapcsolatos, meghatározott adatokat.

Hoffman István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa az Ötv. fontosabb változásait ismertetve azt mondta, az új jogszabályból a centralizáció rajzolódik ki, és a helyi „elszámoltathatóságot” országos elszámoltathatóság váltja fel. Eötvös József (a centralisták vezéreként a reformkor meghatározó alakja, később miniszter) örülhetne; ma a centralista megoldásokat preferálják – fűzte hozzá.

Közölte, a korábban helyinek minősülő közügyeket országos közüggyé minősítenek, így az ezekkel kapcsolatos döntéseket már nem a helyi közösségekre bízzák, hanem a központi államigazgatásra és a kormányzatra. Ezek között említette a közoktatást, az egészségügyet és a szociális ügyeket.

Elmondta, az önkormányzati tulajdonhoz való jogot is „némileg újraértelmezi” az Alaptörvény, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonról szóló törvény. Mint mondta, papíron az önkormányzati tulajdon ugyan nem szűnik meg, ám „gyakorlatilag az állam számára az önkormányzati tulajdon szabadon támadható, gyakorlatilag célvagyonná minősíti (…), azaz, ha a feladat mozog, mozog vele a vagyon is, mindenféle kártalanítás nélkül”.

Közölte, az új szabályozásban a képviselő-testületi zárt ülések szabályai nem szűkülnek, hanem még tágulnak is. Elmondta, korábban akkor rendeltek el zárt ülést, ha az adott személy kérte, a jövőben pedig minden személyi ügyben zárt ülést kell tartani. Jelezte: ez akkor jelenthet problémát, ha az érintett a nyilvánosságot igénybe kívánná venni, mint védelmet, ezt azonban már nem teheti meg.”

Forrás:
„Piti” és „nagy” korrupció a magyar önkormányzatokon, HVG.hu/MTI, 2011. december 14.

Vissza az oldal tetejére

Egyesülés halasztva, törvény fékezve

„A TÖOSZ és a MÖSZ összeolvadása ügyében „nem jutottak dűlőre” – közölte Schmidt Jenő, a legnagyobb önkormányzati érdek-képviseleti szervezet elnöke. A MÖSZ által az egyesülés időpontjául kitűzött 2014 „nagyon messze van” – mondta, úgyhogy ezt a kérdést „nem bolygatják tovább”, de 2014-ben felajánlják minden önkormányzati szövetségnek az egyesülést.
A bejelentés a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által szervezett, az új önkormányzati rendszerről szóló konferencián hangzott el. A konferencián felszólalt Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára – tudósított az MTI. „Az önkormányzatiság megvalósítását biztosítja az új önkormányzati törvény, amelyet a tervek szerint december 19-én fogad el az országgyűlés” – jelentette ki.

A törvény elfogadását követően, a jövő év folyamán tárgyalnak az új önkormányzati rendszer kialakításának részleteiről, mert a törvény szabályainak legnagyobb része 2013. január elsejével lép majd hatályba. A jövő év január elsejétől változást érdemben csak a törvényességi felügyelet jelent, ennek révén az állam nagyobb ellenőrzési lehetőséget kap.

Gasparics Emese az iskolákra vonatkozó kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy az épületek fejlesztését célzó és az önkormányzati adósságállományba tartozó hitelek „valamilyen módon rendezve lesznek”. Azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy pontosan milyen módon kívánja az önkormányzati adósságokat kezelni az állam.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában leszögezte: nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok eladósodását kordában kell tartani. A legfrissebb adatok szerint 1250 milliárd forint az önkormányzati szektor összadóssága, 2007-ben 670 milliárd volt – mutatott rá.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab polgármestere szerint az új szabályozás révén 2012 közepétől a települések vezetőinek lehetőségük nyílik új önkormányzati struktúra kialakítására. A feladatok nagy részét a településfejlesztés, a településrendezés és a tisztaság fenntartása teszi majd ki – tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte: nem lehet előre látni, hogy az állami koncentráció beválik-e.”

Forrás:
Egyesülés halasztva, törvény fékezve, ETK Önkormányzati Klub, 2011. december 14.

Vissza az oldal tetejére

Hazai cégek: Átlag 16 százalék a közbeszerzési kenőpénz

„A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak, a válaszadók 49 százaléka szerint a jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, amely azok egyedi értelmezésére ad lehetőséget – mondta Pintér Zoltán, az Ernst and Young vezető szakértője kedden az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézettel (GVI) végzett kutatás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az Ernst and Young és a MKIK GVI a magyarországi korrupció kockázatát felmérő kutatása során 300 cég felsővezetőjét kérdezte meg az idén szeptember-októberben. Pintér Zoltán ismertette: a gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások egy százas skálán 66 pontra értékelték, ami a tavalyinál 5 ponttal magasabb. Ez azt is mutatja, hogy a válaszadók szerint nőtt a jogszabályi környezetben lévő bizonytalanság – tette hozzá.

A megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak tovább erősödött a jelentősége. A vállalatok a személyes kapcsolatok fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében egy száz pontos skálán 61 pontra értékelték, szemben a tavalyi 55 ponthoz képest. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának szemben a tavalyi átlagos 13 százalékkal.

A felmérés rámutatott arra is, hogy viszonylag alacsony 6-12 százalék közötti azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának, ez megegyezik a 2010-es adatokkal. Kedvező tendenciának nevezte Pintér Zoltán, hogy tavalyhoz képest 24 százalékra növekedett az etikai kódexszel rendelkező vállalkozások arány az előző évi 23 százalékról.

A vezető szakértő szerint eredményesebben lehetne fellépni a korrupció ellen, ha az állami adatbázisokat, köztük a NAV, a földhivatal, a gépkocsinyilvántató információs rendszereit összekapcsolnák, és egy független szervezet rendszeresen kockázatelemzést végezne az esetleges korrupció kizárására. Ennek a módszernek a helyességét európai példák igazolják – tette hozzá Pintér Zoltán”

Forrás:
Hazai cégek: Átlag 16 százalék a közbeszerzési kenőpénz, Világgazdaság, 2011. december 6.

Vissza az oldal tetejére

Mintegy háromszáz településen nyílik kormányablak

„2013 végére olyan ügyfélszolgálati rendszert szeretnénk kiépíteni, amely lehetővé teszi a valódi egyablakos ügyintézést. Mindez az ügyfelek érdekében történik, egyetlen ügyintézési helyszín lesz, amit az állampolgároknak ismerniük kell. Az állam ezzel állíthatja helyre a vele szembeni bizalmat – mondta dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára az egri kormányablakban.

Az államtitkár országjáró látogatás-sorozatának utolsó állomása volt a Heves Megyei Kormányhivatal. A csütörtöki program részeként dr. Szabó Erika és Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott felkereste a kormányablakot, ahol közös sajtótájékoztatót tartottak-tudatta a megyei kormányhivatal portálja.

Miként az államtitkár fogalmazott, az ország mintegy háromszáz településén nyílik majd kormányablak: a leendő járási székhelyeken és ott, ahol okmányiroda vagy okmányirodai kirendeltség működik. A jelenlegi 61-ről több százra nő a kormányablakokban intézhető ügyek száma, s minden más szakigazgatási szervnél megszűnnek az ügyfélszolgálatok. Komoly kiválasztási és képzési rendszerre van szükség ahhoz, hogy felkészült, kedves, szolgálatkész kollégák várják a kormányablakokban a hozzájuk forduló embereket.

Dr. Szabó Erika hangsúlyozta: az aktuális nagy feladat a megyei önkormányzati intézményrendszer átadás-átvételének lebonyolítása. Ezt olyan zökkenőmentesen kívánják megtenni, mint ahogy a kormányhivatalok létrejöttekor a szakigazgatási szervek integrációja zajlott. Ez nem „államosítás”, hiszen nem magántulajdonról van szó. Valójában állami közszolgáltatást végeztetett a megyei önkormányzatokkal az állam, amely most visszaveszi a feladatot és az ahhoz rendelt tulajdont. Ezzel az országban mindenütt azonos lesz az ellátás színvonala, s garantált az anyagi háttér, a dolgozók fizetése. A mintegy 23 ezer fős mostani kormánytisztviselői kör bővül, hozzávetőlegesen 65 ezer közalkalmazott és köztisztviselő érkezik a megyei önkormányzatoktól. Az államtitkár kiemelte: kiválóra „vizsgázott” a Heves Megyei Kormányhivatal.

Horváth László szavai szerint ezidáig közel 3500-an „néztek be” az egri kormányablakon. Itt senkinek sem mondják azt, hogy rossz helyen jár, hogy menjen máshová.’ Ezért is sikeres tevékenységük.”

Forrás:
Mintegy háromszáz településen nyílik kormányablak, OrientPress, 2011. december 16.

Vissza az oldal tetejére

Mérlegen a közigazgatás átszervezése

„ A közigazgatás átszervezésének jelenlegi helyzetét értékelték az elmúlt év integrációs folyamatainak tükrében.

A közigazgatás átszervezésének jelenlegi helyzetét értékelték az elmúlt év integrációs folyamatainak tükrében a Megyei Államigazgatási Kollégium idei utolsó ülésén, ahol a jövőbeni feladatokról, a járások kialakításáról és az együttműködési lehetőségek továbbfejlesztésről is tanácskoztak ma a résztvevők.

Az eddig megvalósult átszervezéssel költséghatékonyabb és áttekinthetőbb rendszer jöhetett létre, mely funkciójának, és rendeltetésének is megfelel, ezt támasztják alá többek között az uniós projektek által létrehozott Kormányablakok is – mondta Dr. Virág Rudolf a területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokért felelős helyettes államtitkár. A jövőben több mint 14 milliárd forintnyi európai forrásból építik ki azt a 300 kormányablakból álló hálózatot, amely 2013 közepéig megvalósíthatja a közigazgatási integrációt és az ügyintézést segíti.”

Forrás:
Mérlegen a közigazgatás átszervezése, infoNyíregyháza, 2011. december 16.

Vissza az oldal tetejére

Nincs még egy ilyen ország, ahol 20 családra jut egy köztisztviselő

„Bozsok, Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Velem. Az öt kőszeghegyaljai községben ma 1730 lakos él. Az államigazgatás átszervezése után szeretnének egyben maradni, noha nem felelnek meg a jelenlegi kritériumoknak.

Az olcsóbb és hatékonyabb állam működtetése érdekében az Országgyűlés dönt majd arról, hogy a közigazgatás átalakítását tartalmazó programhoz kapcsolódó önkormányzati törvényben hogyan tarthatnak fenn hivatalt községek.A jelenlegi tervben az szerepel: kétezer ember, vagy hét egymás melletti falu tartson fenn egy önkormányzati hivatalt.

– Bár nem ütjük meg a mértéket, csak 1730 ember él itt öt településen, de nagyon szeretnénk, ha a kőszeghegyaljai mikrotérség egyben maradna – hallom a cáki polgármestertől, Paukovics Józsefnétől, valamint Takács Péter Lászlótól, Kőszegszerdahely polgármesterétől. Mondják, a többi három település polgármesterének is ez az akarata, erről a tavaly októberi választások óta már sokszor egyeztettek is.

A két falu vezetőit arról kérdezem: miért ragaszkodnak egymáshoz? Mitől egységesen összetartozó Kőszeghegyalja?
– Nagyon sok mindentől – válaszolja Takács Péter László. – Először is, az ezekben a falvakban élőket sokféle rokoni szál köti össze, hiszen évszázadok óta egymás közt házasodtak itt a családok. Templomba ide járnak hozzánk, Kőszegszerdahelyre Velemből, Cákról és Kőszegdoroszlóról is. Itt, Kőszegszerdahelyen működik a körzeti általános iskola, ezekből a falvakból ma is ide járnak a gyerekek, akárcsak régen. A velemi polgármester, Horváth Miklós például osztálytársam volt itt annak idején, hiába élt a családja Velemben. A civil szervezetek, a tűzoltóegyesületek, a táncosok, az énekesek átjárnak régóta egymáshoz a falunapokra, nagyon jól ismerik egymást. De még azt is megemlítem: jókat szoktak mulatni ezeknek a falvaknak a lakói együtt.

– A kistérség, a tájegység, a turisztika, az Írottkő Natúrpark, a tervezett közös fejlesztések, pályázatok mind-mind összetartanak bennünket – fűzi hozzá Paukovics Józsefné.
A két polgármester elmondta: próbáltak megfelelni a létszámnak. Bucsunál puhatolóztak, hátha csatlakozna Kőszeghegyaljához. Nem ment. Ma Velemben és Kőszegszerdahelyen is működik körjegyzőség, de a három település fogadói nyilatkozatot adott már korábban Velemnek és Bozsoknak. Kőszegszerdahely volt ugyanis hajdan a központ.

Mi lesz velük?
Azt válaszolják: bármi megtörténhet. Az is, hogy szétzilálják őket. A jegyzők is bizonytalanságban élnek. Pénteken, Pintér Sándor belügyminiszter kőszegi sajtótájékoztatóján szó volt Kőszeghegyalja ügyéről is. Pintér elmondta: Nincs még egy ilyen ország, ahol 20 családra jut egy köztisztviselő. Ezt szabályozni kell. Az önkormányzati törvény rengeteg módosítási javaslattal van a parlament előtt, változhat a lakossági küszöb.”

Forrás:
A törvény szakíthatja szét a kőszeghegyaljai mikrotérséget, Némethy Mária, vasnepe.hu, 2011. 12.december 1

Vissza az oldal tetejére

Trendszerűen változtatgatják a közbeszerzési törvényt

„A parlament december 13-án ismét módosította a közbeszerzési törvényt. A jogszabályt szinte trendszerűen változtatgatják a képviselők, attól függően, hogy éppen melyik érdekcsoport számára okoz nyűgöt a közpénzek nyilvános elköltését szabályozó törvény szerint lebonyolítani a beszerzéseket – írja a Napi Gazdaság.

A módosítást az energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, zárószavazás előtti egyik javaslatként sikerült a honatyáknak elfogadni.

A december 27-től hatályos módosítás szerint ezentúl nem kell közbeszerzést lefolytatni az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseknél hitelfelvételre, valamint a közfoglalkoztatás keretében előállított áruk, teljesített szolgáltatások vagy építési beruházások beszerzésére. Az uniós értékhatár jelenleg a klasszikus ajánlatkérőknél (például önkormányzatoknál) építési beruházás esetében mintegy 1,2 milliárd forint, áruvásárlásnál 32 millió, míg a szolgáltatás megrendelésénél 50 millió forint.

Efölött, tehát az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzéseknél már a közbeszerzési törvény szabályai szerint kell eljárniuk az ajánlatkérőknek, hiszen az EU-ban hangsúlyt helyeznek a nyilvánosságra – írja a lap.”

Forrás:
Napi: trendszerűen változtatgatják a közbeszerzési törvényt, HVG.hu, 2011. december 15.

Vissza az oldal tetejére

A TÖOSZ elnökség állásfoglalása a járásokról

„…A kormányhatározat a járások kialakításának időpontját 2013. január 1-ben határozta meg, viszont időközben több olyan nyilatkozat is napvilágot látott, amely már 2012. július 1-ét jelölte meg a járási hivatalok létrehozatalának időpontjaként.
Így továbbra is nagy a bizonytalanság a járások körül, ezért kezdeményezte a TÖOSZ elnöksége, hogy a megyei kormánymegbízottak adjanak tájékoztatást a szövetség megyei tagozatvezetőinek a járások kialakításának aktuális helyzetéről. A kormánymegbízottak egy része válaszolt a felkérésre és jelezték, hogy még nincs olyan helyzet, amely lehetővé tenné a konkrét egyeztetést.

A járási beosztás mellett fontos kérdés továbbá, hogy valamennyi jelenleg a polgármesteri hivatalokban ellátott államigazgatási feladat elkerül-e a járási hivatali rendszerbe, valamint hogyan alakul majd a járási hivatalok kirendeltségi hálózata, ugyanis a hivatkozott kormányhatározat szerint a meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani.

Mindenki abban érdekelt, hogy az új közigazgatási és önkormányzati rendszer kialakulása a lehető leggördülékenyebb legyen, ezért mielőbb szükséges az egyeztetési folyamat megkezdése.

TÖOSZ kezdeményezések
– Mielőbb kerüljenek nyilvánosságra a járási rendszer kialakítását megalapozó kutatási eredmények.
– A kormányzat tegye közzé a tervezett járások területi beosztását és adjanak lehetőséget az egyes települések számára az esetleges változtatási igények bejelentésére. A végleges beosztás meghatározását megelőzően a települések testületi határozatokkal erősítsék meg a járásban elfoglalt helyüket.
– Kezdődjön szakmai vita a járási hivatali rendszer kialakításáról, a nem járásszékhely városok és jelenleg hivatallal rendelkező települések szerepéről.
– A kormányzat mutassa be, hogy az összes államigazgatási ügy járási hivatali ellátása miképpen történik, különösen a személyes jelenlétet igénylő ügyek (anyakönyv, hagyaték) tekintetében.
– Egyértelmű garanciákra van szükség arra vonatkozóan, hogy az államigazgatási feladatok ellátási rendszerének átalakítása nem jelent többlet terhet (sem időben, sem költségben) a lakosság számára.
– Kormányzati támogatási segítségre van szükség mindazon önkormányzati köztisztviselők számára, akik a feladatátadás következtében elveszítik munkájukat. Nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy nagyon sok településen az egyedüli foglalkoztató az önkormányzat.
– A járási rendszer bevezetésének lebegtetését meg kell szüntetni, egyértelművé kell tenni, hogy a járási hivatalok létrehozására legkorábban 2013. január 1-én kerüljön sor.

Az állásfoglalást a TÖOSZ elnöksége 2011. december 13-ai ülésén fogadta el.”

Forrás:
A TÖOSZ elnökség állásfoglalása a járásokról, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, 2011. december 15.

Vissza az oldal tetejére

Összesítés a kormányablakok ügyfélforgalmáról

Szerkesztőségünk egy külön oldalon összesíti folyamatosan a sajtóban megjelent adatokat a kormányablakok ügyfélforgalmáról.

Az oldal elérhető itt.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Az Európai Unió kötelezővé teszi a közigazgatási adatok nyílt adatként való megosztását

„Brüsszel, 2011. december 12. – A Bizottság megalkotta az európai nyílt adatkezelési stratégiát, melytől az Európai Unió évi 40 milliárd EUR értékű gazdasági hasznot vár. Az európai közigazgatási szervek megannyi kihasználatlan gazdasági lehetőség felett rendelkeznek: a közhatóságok és -szolgálatok által gyűjtött hatalmas terjedelmű adatbázisok vannak a birtokukban. Néhány tagállam, köztük az Egyesült Királyság és Franciaország immáron tudatosan kezeli ezt az értékes erőforrást. Az Unió egészében az ez irányú teljesítményt növelő stratégia három részből áll: elsőként a Bizottság kíván jó példával elöl járni azzal, hogy az általa kezelt információkat egy új adatportál segítségével díjmentesen hozzáférhetővé teszi mindenki számára. Második lépésben egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a nyílt hozzáférésű adatok uniós piacán. Végezetül a fenti intézkedések 2011–2013 között 100 millió EUR összegű támogatásban részesülnek, melyet az adatkezelési technológiák fejlesztésére irányuló alapkutatásra fordítanak majd.

Az intézkedések segítségével az Európai Unió világszinten is vezető szerepet tölt majd be a közszféra információinak további felhasználása terén, valamint egy olyan virágzó gazdasági ágazat kap további lendületet, mely a nyers adatokat a több száz millió IKT-felhasználó számára nélkülözhetetlen termékekké és szolgáltatásokká, így például okostelefon-alkalmazásokká alakítja át (térképek, valós idejű közlekedési és meteorológiai információk, ár-összehasonlító alkalmazások, stb.). A nyílt adatok további felhasználása kiemelt előnyökkel járhat többek között az újságírók és a tudományos szakemberek számára is.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „A mai napon határozott jelzést küldünk a közigazgatási szervek felé: Az Önök által kezelt adatok értéke megsokszorozódik, ha továbbadják azokat. Kérem, ezt akár már ma tegyék meg! Használják ki a stratégia által nyújtott kereteket és csatlakozzanak az előrelátók és élenjárók csoportjához, akik már élvezik az adatok megnyitásából származó előnyöket. Az információk előállítása, gyűjtése és kezelése az adófizetők pénzéből történik, így nem túlzott elvárás az, hogy az adatokat olyanok rendelkezésére bocsájtsuk, akik újszerűen, az emberek támogatására, a munkahelyteremtésre és a növekedés ösztönzésére alkalmas módokon használják tovább azokat.” Ld. Kroes biztosasszony videóüzenetét.

A Bizottság javasolja a 2003-ban elfogadott, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát a következőknek megfelelően:

  • általános szabályként biztosítani kell a közigazgatási szervek által hozzáférhetővé tett dokumentumok további felhasználását kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amennyiben az adott dokumentum nem esik szerzői jogvédelem alá;
  • alapelvként annak meghatározása, hogy a közszervek az adatokért legfeljebb az egyéni adatkérések kezelési költségeinek megfelelő díjat számíthassanak fel (határköltségek), ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a legtöbb adathoz – a megfelelően indokolt eseteket kivéve – díjtalanul vagy igen csekély díj ellenében hozzá lehet férni;
  • annak kötelezővé tétele, hogy az adatok rendelkezésre bocsátása általánosan ismert, gépileg olvasható formátumban történjen, ami biztosítja az adatok hatékony újrahasznosítását;
  • a szabályozás felügyeletének biztosítása a fenti elvek érvényre juttatása érdekében;
  • az irányelv hatályának nagymértékű kiterjesztése első lépésben a könyvtárakra, múzeumokra és levéltárakra; a 2003-ban elfogadott, hatályos szabályozás alkalmazása a fent említett intézmények által kezelt adatokra.

Ezenfelül a Bizottság az általa kezelt adatokat egy újonnan létrehozandó adatportálon keresztül teszi hozzáférhetővé. Az erre vonatkozó szerződés már létrejött. A várhatóan 2012 tavaszán induló portál jelenleg béta verzióban fut (fejlesztési és tesztelési szakasz). Az éles üzem indulását követően a portál egységes hozzáférési pontként szolgál majd az uniós intézmények, szervek és ügynökségek által kezelt és további felhasználásra bocsátott adatokhoz.

Előzmények
A nyílt adat olyan általános információ, melynek használata, további felhasználása vagy újraelosztása bárki előtt – díjtalanul vagy a határköltségek fejében – nyitva áll.

A Bizottság ma elfogadott javaslata teljes mértékben tiszteletben tartja a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat.

Az Európai Bizottság megbízásából elkészített tanulmányok azt mutatták, hogy az uniós polgárok még mindig nehézségekkel szembesülnek a közszféra adatainak fellelése és további felhasználása során. Azaz a nyílt adatok kezelése még mindig gyerekcipőben jár Európa nagy részén.

A geoinformatikai ágazat vonatkozásában a Bizottság felmérésében részt vevők mintegy 80%-a úgy nyilatkozott, hogy akadályokba ütközik a közszervek által kezelt információk átfogó használata. Ennek okai az adatok további felhasználásával összefüggő magas díjakban, az átláthatatlan szabályozásban és gyakorlatokban keresendők, de nehézséget okoz az is, hogy nem világos, pontosan ki és milyen típusú adatokat kezel. Említhetők továbbá a kizárólagos licencmegállapodások is, melyek a verseny aláaknázását okozhatják.

A Bizottság által kezdeményezett európai digitális menetrendben a közszféra információinak további felhasználása – a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés mellett – az egységes digitális piac megteremtésének egyik kulcsfontosságú tényezőjeként került meghatározásra.

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv meghatározta az első intézkedéseket, melyekkel könnyebbé vált a vállalkozások számára a közigazgatási szervek által kezelt információkhoz való hozzáférés, valamint ezek további felhasználása. Az irányelvnek köszönhető az is, hogy az állami szervek csökkentették az információ lekéréséért felszámolt díjakat. Ma előterjesztetett javaslatával a Bizottság kiterjeszti a hozzáférhető adatok körét, valamint az irányelv hatályát.

További információk:
Ld. MEMO/11/891

Az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatokkal foglalkozó tematikus honlapja:
http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/index_en.htm”

Forrás:
Európai digitális menetrend: a közigazgatási adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása, Európai Bizottság, sajtóközlemény, 2012. december 12.

Vissza az oldal tetejére

Ügyintézés telefonon, interneten, kormányablakban 21 nap alatt

„A 21. század ritmusához igazított, az ügyfelek adminisztrációs terheit csökkentő közigazgatás alapjait alapozza meg az a törvény, amely a tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény egyes rendelkezései 2012. február 1-jén, míg az általános ügyintézési határidő jelentős – 30 napról 21 napra- csökkentése 2014. január 1-jétől lép hatályba.

A most megjelent törvény módosította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt, többek között az elektronikus ügyintézés új szabályait határozza meg, módosult a Polgári Perrendtartás, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló korábbi törvényt is.

A módosítások egy része az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a hatóságok majd jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelhetik a most kötelezően bevonandó szakhatóságok körét. Emellett egyértelműbbé válnak a hatósági ellenőrzések keretei, meghatározva annak alapvető, valamennyi eljárásban érvényesülő szabályait. Szintén rendelkezik a törvényjavaslat a bírságolások rendszeréről, ami jelenleg gyakran hátrányosan érinti az ügyfeleket. Bizonyos ügyekben törvény vagy kormányrendelet meghatározhat olyan ügyeket, amelyekben az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

Új alapokra helyezik az elektronikus ügyintézés szabályait is, amelynek célja az innovatív, az ügyfelek számára kényelmesebb megoldások minél gyorsabb elterjedését segíteni és ezáltal a költségtakarékosabb megoldások alkalmazását is lehetővé tenni. Az új szabályozás alapján akár telefonon, akár interneten (és természetesen a kormányablak-koncepció alapján már korábban kialakítottak szerint akár személyesen) érdemi „egyablakos” ügyintézési lehetőségre lesz lehetőség. Egyes kormányablak-funkciókat a hatóságok mellett közigazgatáson kívüli szervezetek is elláthatnak (például akár egyes postahivatalok), így a személyes ügyindítás lehetősége közelebb vihető az ezt igénylő, vagy erre rászoruló állampolgárokhoz. Az új törvény alapján már az is biztosítható lesz, hogy az ügyfélnek ne kelljen sokféle igazolványt magával cipelnie (TAJ kártya, adóigazgatási jel, személyi igazolvány stb.).

A hatósági ügyintézés racionalizálási folyamatába illeszkedik a miniszterhez telepített hatósági ügyek felülvizsgálata is. A KIM koordinációja mellett megtörtént a kormányzati struktúra felülvizsgálata, ennek eredményeként a jelenleg minisztereknek címzett hatósági hatáskörök mintegy 40 %-a szűnik meg vagy kerül át más felügyelet alá. Így például 2012-től a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt majd a határátkelőhelyeken előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti eljárásokban, illetve az összes katasztrófavédelemmel, kapcsolatos hatáskörrel a jövőben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság foglalkozik majd. Azok az ügyfajták, amelyek felett eljárt az idő vagy nem illeszthetők be a szolgáltató közigazgatás rendszerébe, megszűnnek. A törvényjavaslat mindemellett – más kormányzati programmal összhangban – a vállalkozásoknak is kedvez adminisztratív terheik csökkentése tekintetében.

A módosítás hangsúlyosabb szerepet szán a civil szervezetek szerepének is. Felismerve a civil szféra szerepét az állam jogszerű működésének kontrolljában, a közérdek érvényesítésében, ezzel együtt a valóban szolgáltató és ügyfélbarát közigazgatás kialakításában, a törvényt két oldalról is gyökeresen új szabályozási modellt vezet be a társadalmi szervezetek hatósági eljárásokban való szerepvállalását érintően. A jövőben lehetőséget kapnak a civilek, hogy ügyféli jogállást kapjanak bármely jogszabály – tehát akár egy önkormányzati rendelet – estén is, így pl. nagyberuházások építési engedélyezése során a környezetvédelmi érdekek érvényre juttatása hatékonyabban történhet. Másik oldalról feljogosítja e szervezeteket a nyilatkozattételi lehetőséggel, azaz e szervezetek hatékonyabban tudják kifejteni érdekképviseleti tevékenységüket, a hatósági döntések megalapozottabbak lehetnek, és mégsem fenyeget az ügyek elhúzódásának veszélye.

A Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjában vállalta a közigazgatást az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, hiszen így erősíthető Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége. A Kormány alapvető szándéka mind társadalmi, mind gazdasági oldalról a „Jó Állam” megteremtése. Ezzel a törvénnyel is az a cél, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, és hogy a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától. Ehhez részeként a Kormány már tavaly számos törvényt módosított, áttért a naptári napban való határidő számolásra 2011. január 1-jétől, amely szintén az eljárási ügyek egyszerűsítését szolgálja. A most elfogadott törvényjavaslat kormányzati, önkormányzati és egyéb szervek bevonásával, széles körű egyeztetés során jött létre.”

Forrás:
Ügyintézés telefonon, interneten, kormányablakban 21 nap alatt, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 15.

Vissza az oldal tetejére

Nyílt adatbázisokkal teremtenek átlátható államot

„A Franciaországban mostantól megteremthető adatbázisok témái a legkülönbözőbbek lehetnek, a 2012-es költségvetés számaitól a másodfokú mezőgazdasági szakoktatás jellemzőin át a baleseti statisztikákig.

A „közérdekű adatok egységes minisztériumközi honlapját” a francia kormányfő által 2011 februárjában rendeleti úton létrehozott Etalab-misszió dolgozta ki, amelynek viszont a Barack Obama amerikai elnök meghirdette open-data (nyílt adatközlés) kezdeményezés szolgált mintául. A cél a nyilvános információk felhasználásának elősegítése a közélet átláthatóságának és jobb működésének érdekében. A francia kormányzat így minél több közigazgatási adatbázishoz kíván szabad hozzáférést biztosítani az állampolgároknak.

Mostantól egy helyen
Az új portálon elérhető információk zöme eddig is publikus volt, de csak az egyes adminisztrációk honlapjain, nem lehetett egyetlen rendszer keretében, ugyanolyan formátumban elérni ezeket az adatokat.
Számos nagy francia közigazgatási egység – így Párizs, Bordeaux, Montpellier, Toulouse, valamint több francia megye már létrehozott hasonló információs rendszereket, de a helyi adatbázisok megosztása felülmúlja a kis közösségek lehetőségeit. Különösen a saját adattár karbantartása és az adatok feldolgozása költséges – mondta a Le Monde című lapnak a Regards Citoyens nevű, az adatbázisok hozzáférhetőségéért küzdő civil szervezet illetékese.

A data.gouv.fr működésének megkezdésével mindazok a helyi közösségek elhelyezhetik az általuk kezelt adatokat az egységes rendszerben, amelyek ezt óhajtják – közölte Séverin Naudet, az Étalab igazgatója. A portál műszaki kalauzt és képzést is nyújt a jelentkezőknek.

A jövendő felhasználás területei a lehető legszélesebbek. Az előzetes prezentációk egyikén például a párizsi fák térképe látható, amelynek használata sokat segíthet az allergiás betegeknek, egy mobiltelefonos alkalmazás révén pedig könnyen meg lehet találni a mozgáskorlátozottak kerekes székeivel is hozzáférhető párizsi járdákat. Más adatbázisokat még csak ezután építenek ki: a tervek között szerepel amerikai és brit mintára a bűncselekmények földrajzi eloszlását feltüntető térképek kidolgozása is.”

Forrás:
Nyílt adatbázisokkal teremtenek átlátható államot, Index.hu/MTI, 2011. december 17.

Vissza az oldal tetejére

Gyorsabb, eredményesebb lenne mobilról elintézni

„Egy konzorcium tagjaként a jövő mobiltelefonos ügyfélszolgálatának kifejlesztésén dolgozott az elmúlt három évben a Debreceni Egyetem Informatikai Karának 10 fős kutatócsoportja.

A prof. dr. Pethő Attila vezette csapat munkájának köszönhetően talán már a közeljövőben mobiltelefonról érhetik el az ügyfelek az önkormányzatok adatbázisait. A program 89 millió forintos pályázati forrásból valósult meg – tájékoztatott pénteken Szöőr Ádám, az egyetem rektori hivatalának kommunikációs vezetője.

A jövő szolgáltatása
Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az Interneten elérhető szolgáltatások a mobil kommunikációban. Ez a megoldás sikeresen átültethető a kormányzati, önkormányzati adatvagyon hozzáféréséhez mobil eszközökön keresztül. A projekt konkrét célja olyan előremutató, biztonságos mobil és on-line szolgáltatás kifejlesztése volt, amely lehetővé teszi különböző helyi és regionális szervezetek adatvagyonának hasznosítását. A mobil megoldások létjogosultságát megalapozza, hogy nagyságrendekkel többen vannak azok, akik rendelkeznek mobiltelefonnal, mint azok, akiknek állandó internet hozzáférése van. Ezért a tartalomipar fejlesztése jelentheti a közeljövőben azt a húzóágazatot, amely az információs, tájékozódási és ügyintézési igények kielégítésével érhet el jelentős piaci sikereket.

A fejlesztésekkel olyan szolgáltatások alakíthatóak ki, amelyek a térségi, vagy helyi szervezetek adatvagyonain (földhivatalok, önkormányzatok nyilvántartásai) alapulhatnak.- Az önkormányzati adatvagyon jelenleg holt vagyon, hozzáférhetővé, elérhetővé kell tenni ahhoz, hogy hasznosítható legyen – fogalmazta meg a fejlesztés célját Pethő Attila. Az egyetemi kutatócsoport vezetője szerint a hasznosítás technikailag máris lehetséges, de jelenleg még hiányzik a törvényi szabályozás és az önkormányzati adatbázis előkészítése, hozzáférhetővé tétele.

Az on-line szolgáltatások alkalmazása a helyi közigazgatásban a korábbinál jóval gyorsabb és eredményesebb ügyintézést tesz majd lehetővé. Felhasználói lehetnek magánszemélyek, társhatóságok, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek egyaránt. ”

Forrás:
Gyorsabb, eredményesebb lenne mobilról elintézni, Hajdú Online, 2011. december 17.

Vissza az oldal tetejére

Szétspammelték a moszkvai tüntetők Twitterét

„Maxim Goncsarov, a Micro Trend IT-biztonsági cég szakértője szerint összehangolt támadást intéztek az orosz választási eredményeket megkérdőjelező tüntetők, illetve az őket támogató szimpatizánsok Twitter-csatornája ellen, hogy nehezítsék az üzenetváltásban résztvevők kommunikációját. Goncsarov szerint botnet-támadásra utal, hogy élő, de korábban nem aktív felhasználók gépies üzenetekkel bombázták a #triumphalnaya, illetve#триумфальная azonosítóval ellátott üzenetfolyamot. A cél az volt, hogy az így generált zajban elvesszenek a tüntetők által beküldött posztok.

Elsősorban a beküldött üzenetek gyakorisága volt gyanús, mondta Goncsarov. Tíz poszt egy másodperc alatt azt mutatja, hogy a forrás nem ember, hanem valamilyen automatizmus. Az, hogy a támadás mögött áll-e hivatalos szerv, tulajdonképpen másodlagos, a lényeg az, hogy a közösségi média bizonyítottan a szólásszabadság háborújának csataterévé vált.

Brian Krebs biztonsági szakértő írása szerint Goncsarov megállapításait orosz aktivisták is igazolták, akik több ezer olyan hamis Twitter-fiókot találtak, amikkel folyamatosan bombázták a tüntetők csatornáját. Ha alaposabban megnézünk egy-egy ilyen fiókot, az látszik, hogy rendre olyan felhasználókról van szó, akik alig néhány üzenetet küldtek be, és a tüntetésekkel kapcsolatos posztok előtt hónapokon át tétlenül hallgattak. Az automatizált üzenetküldés mögött valószínűleg egy több ezer pc-t magába foglaló botnet állhat…”

Forrás:
Szétspammelték a moszkvai tüntetők Twitterét, Index.hu, 2011. december 12.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

A játékos eszközök használata általánosan elfogadottá válik

2011-ben egyre többet találkoztunk a ‘gamification’ kifejezéssel, vagyis a játékok keretében megszokott tevékenységek és fogalmak alkalmazásával a vállalati szoftverek területén. A fogalom által lefedett jelenség nem új, korábban is volt rá példa, de most válik általánosan elfogadottá. Vezető cégek kezdik el alkalmazni, sőt megtartották a terület első konferenciáját is. Az alábbi infografika szemléletesen ábrázolja a folyamat néhány jellemzőjét:

Forrás:
Infographic: Gamification Becomes Mainstream, David Strom, ReadWriteWeb, 2011. december 14.

Vissza az oldal tetejére

Hódít a hibrid: a tévénéző már netnéző is

„A nagyközönség számára legutóbb az idei Innovációs TechShow szereplőjeként tűnhetett fel a HybridBox Nyrt, amely 2010 végén kezdte meg a hagyományos televíziózás és az internet összemosását kínáló hibrid technológia hazai promotálását. A fiatal vállalat most egy elemzést készített azon felhasználók szokásairól, akik saját fejlesztésű HomeSys szoftverük segítségével néznek tévéműsort és internetes tartalmakat. Az eredmény azt mutatja, hogy a „hibrid-nézők” tudatosabban, kontrolláltabban válogatnak az eddigi passzív fogyasztás helyett.
…
A felmérés szerint a hibrid tévék nézői havonta átlagosan 1280 megabájtnyi internetes videót néznek meg. Ezeket a webes tartalmakat naponta átlagosan 40 percen át nézik, míg hagyományos tévéadást ugyancsak átlagosan 40 percen át tekintenek meg. Mivel az AGB Nielsen kapcsolódó kimutatása szerint az átlagos tévénézők naponta 4 óra 20 percet töltenek a varázsdoboz előtt, a hibrid tévét választók jóval kevesebb időt töltenek tévézéssel és ennek a felét is tudatosan, saját preferenciájuk szerint választott tartalmak megtekintésével töltik.

Lázár Csaba, a HybridBox Nyrt. elnöke szerint az új technológia nagy változásokat jelent majd az évtizedeken keresztül nyugodt állóvíznek számító tévés műsorszórás rendszerében. „A hibrid TV nézők számára már teljesen mindegy, hogy a tartalom az élő műsorszolgáltatásból, vagy az internetről származik-e” – elemezte a szakember. „Egy új tévés ökoszisztéma születik, amely a következő években radikálisan befolyásolja majd a kereskedelmi tévék jelenlegi kényelmes pozícióját. A reklámtorta újraosztásra kerül majd, ám azt ma még nem lehet tudni, hogy kinek, hogyan változik a tortaszeletének a mérete.”
…
A vizsgált időszak, azaz 2011 novembere alapján még nem egyértelmű, milyen típusú műsorok azok, amelyek a hagyományos tévé mellett tarthatják a nézőket: a toplistában hírműsor (TV2 Tények, ATV Egyenes beszéd, RTL Klub Fókusz) ugyanúgy előfordult, mint szappanopera és valóságshow. Az viszont szintén látható, hogy a hagyományos tévécsatornáknak át kell alakítaniuk a műsorszerkezetet annak érdekében, hogy végig fenn is tartsák az érdeklődést, mivel az alábbi ábra alapján sok műsorról inkább webes tartalmakra váltottak a nézők (a toplistában erre a leginkább valóságshow-k, bulvárműsorok és a parlamenti élő közvetítés közben volt példa).”

Forrás:
Hódít a hibrid: a tévénéző már netnéző is, Bátky Zoltán, Bitport.hu, 2011. december 15.

Vissza az oldal tetejére

Imádjuk a mobilfizetést

„A bankkártyák kora lejáróban – az évtized közepén már a felhasználók java telefonjával fog fizetni a boltokban.
Idén számos alkalommal foglalkoztunk az NFC (Near Field Communications) technológiával, többek között azért is, mert az NFC egyik főpróbája hazánkban, Budapesten zajlott. A Sziget Fesztivál nagy újdonsága volt az érintés nélküli fizetési lehetőség, amivel a készpénzes tranzakciókat szinte teljes mértékben – leszámítva az NFC-képes kártyák/órák feltöltését – ki is tudta váltani a Gerendás Károly nevével fémjelzett rendezvény. A Vodafone közreműködésével létrehozott rendszer pozitív tapasztalatai a cégek és a fesztiválozók tetszését is elnyerték.

Ugyanakkor az NFC nem csak készpénz és bankkártya nélküli fizetésre használható, hanem például külső eszközök vezetékek nélküli csatlakoztatására. Például a Nokia mutatott be szintén a nyáron olyan hangszórókat, melyek a technológia segítségével, mindössze egyetlen másodpercnyi párosítást követően használhatók mobiltelefonnal (további részletek itt).

Az NFC tehát egyre növekvő népszerűségre tesz szert, amit jól mutat az is, hogy az idei évben már 35 millió készüléket szállítottak le a gyártók. Az IMS Research piackutató cég becslése szerint egy év múlva, 2012 végén már közel 80 milliós lesz ez a tábor, vagyis elértük azt az inflexiós pontot, ami tömegtermékké teszi az NFC-képes kommunikációs készülékeket. Ugyanakkor az adoptálás tempója közel sem olyan gyors, mint amilyen lehetne: az okostelefonok piacán komoly tényezőnek számító Apple mindez idáig nem mutatott sok érdeklődést a technológia iránt. Szemben riválisaival: a Samsung, a RIM, a Nokia és a HTC egyaránt megjelentek már ilyen tudással felvértezett eszközökkel.

Mindazonáltal Steve Jobs cége sem akar lemaradni, inkább csak a fontolva haladás mellett döntött. Még tavaly vette fel az NFC szakértőnek számító Benjamin Vigiert az almás vállalat mobilkereskedelmi részlegének vezetésére. Emellett az iparági elemzők azt várják, hogy 2012-ben az iPhone 5 megjelenésével válik elérhetővé az Apple platform e-Wallet alkalmazása, mely egyfajta elektronikus pénztárcát kínál az okostelefonok tulajdonosai számára. Ahhoz hasonlót, mint amit a Google már szeptember derekán bemutatott, Google Wallet néven…”

Forrás:
Imádjuk a mobilfizetést, Szilágyi Szabolcs, Computerworld, 2011. december 16.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tudásmenedzsment a web 2.0 korában – Uniós támogatásból készül a Debreceni Egyetem tudásportálja

„ A tudományos eredmények népszerűsítése és egy online közösségi tér biztosítása a Debreceni Egyetem jövő évi centenáriumra készülő reprezentatív portál célja. Az információs társadalom kihívásainak való megfelelés már elérte könyvtárakat, de a web 2.0 szellemében még inkább szükséges egy komplex és interaktív adatbázis létrehozása.

Az Új Széchényi Terv keretében 180 millió forintos pályázati forrásból valósított meg elektronikus kiadványfejlesztést az elmúlt két évben a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK). Ehhez kapcsolódóan 2012-re elkészül egy olyan új portál, amely az internetes kommunikáció korához igazodva komplex felületen próbálja bemutatni az egyetem történetét, az oktatók és hallgatók tudományos munkásságát, illetve igyekszik egy naprakész adatbázist nyújtani a kutatóknak és az átlagembereknek egyaránt.

A könyvtárak átalakuló szerepe
Virágos Márta, a DEENK főigazgatója elmondta, hogy a könyvtárak hagyományos szerepe napjainkra megkérdőjeleződött, s meg kell találniuk a helyüket az „információs brókerek” között. A könyvtár klasszikus szolgáltatásait ötvözni kell a modern kor nyújtotta információs technikák lehetőségeivel. Az Európai Unió is támogatja az ilyen digitális világ létrehozását, ösztönzi a tudományos hálózatok kiépítését. A Debreceni Egyetem könyvtára elsőként lépett a tudásmenedzselő szerep felé vezető útra, amit a munkatársak nyitottsága is nagyban elősegít – jelentette ki a főigazgató. A könyvtárak küldetésének átalakulásáról még annyit emelt ki, hogy a web 2.0 korában már nem elég egy pusztán statikus adatbázist létrehozni, hanem meg kell teremteni a feltételeket a széles körű interaktivitásra is.
…
„iDEa”
Több mint ötszáz éves „publikációs vagyonnal” rendelkezik a könyvtár, amit még szélesebb körben megismerhetővé kell tenni – ecsetelte Karácsony Gyöngyi, a DEENK főigazgató-helyettese. Az egyetem és a könyvtár hagyományainak és örökségének szellemében fontos, hogy a létrejövő új internetes felület érdemben járuljon hozzá a tudományos alkotások megőrzéséhez és megismerhetőségéhez. Az „iDEa” névre keresztelt portál igyekszik majd átfogó képet adni az egyetem egészéről és a tudományos eredményekről. Karácsony Gyöngyi szerint ez azért is lényeges, mert manapság egyre gyakoribbak a különböző területeket együttesen lefedő kutatások, s a Debreceni Egyetem tizenöt kara tekintetében ez önmagában véve óriási tudásanyagot feltételez. A könyvtár munkatársainak nem titkolt szándéka, hogy a más hazai és akár külföldi egyetemekkel is erősíthessék a kutatások eredményességét, az információ- és tapasztalatcserét az „iDEa” segítségével.

November óta a Debreceni Egyetem az origo internetes hírportálon egy saját almenüvel rendelkezik, s létrejötte óta az ötvenezret is meghaladta azon látogatók száma, akik érdeklődnek az egyetemmel kapcsolatos legfrissebb hírek iránt. Ez is jelzi, hogy az „iDEa” létrehozására a tudományos berkeken túl, az internethasználók körében is mutatkozik igény.”

Forrás:
Uniós támogatásból készül a Debreceni Egyetem tudásportálja, Király László, vagy.hu, 2011. december 16.

Vissza az oldal tetejére

Nem használják az internetet a KKV-k

„A Budapest Bank szerdán kiadott elemzése szerint egyre több az olyan hazai vásárló, aki vásárlás előtt az interneten tájékozódik a különféle termékekről, szolgáltatásokról. A cég felmérésben arra keresett választ, mennyire terjedt el Magyarországon a webes vásárlás és a bankkártyás online fizetés.

A felmérés alapjául az Ipsos ASI 2011 októberében és novemberében, kisvállalkozások és fogyasztók körében végzett országos kutatása szolgált. A kutatás megállapította, hogy a hazai KKV-k alig 13 százaléka rendelkezik saját webshoppal: annak ellenére is, hogy a megkérdezett fogyasztók döntő többsége vásárolt már online, és az interneten is értékesítő kisvállalkozások fele jelentős forgalomnövekedésről számolt be.

Hatékonyabb működés
A Budapest Bank kutatása szerint az online kereskedelem azok közé a gazdasági területek közé tartozik, amelyek az elhúzódó válság ellenére is fejlődőlépesek. Ezt a GKIeNET vonatkozó adatai is alátámasztják: az interneten kereskedő boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd, 2010-ben pedig a 133 milliárd forintot.

A megkérdezett fogyasztók kilencven százaléka rendelt már legalább egyszer valamilyen terméket vagy szolgáltatást az interneten…
…
A webshopot üzemeltető KKV-k fele arról számolt be, hogy online áruházának elindítását követően nőtt a forgalma, mégpedig átlagosan 26 százalékkal. A vállalkozások egy része jelentős költségcsökkenést ért el; az üzletbérlésen, hirdetési kiadásokon is spóroltak: üzemeltetési költségek átlagosan 24 százalékkal csökkentek.

Nem divat a bankkártya
Az online vásárlást tovább egyszerűsítheti, ha a vásárlók V-POS-rendszereken keresztül, bankkártyával is kifizethetik a megrendelt árukat, szolgáltatásokat. A felmérés szerint a fogyasztók túlnyomó része még nem próbálta ki ezt az eszközt: az online vásárlók alig 43 százaléka fizetett már bankkártyával az interneten. Ennek részben az lehet az oka, hogy csak a webáruházak egyötödénél érhető el ez a megoldás; 71 százalékuknál átutalással, 61 százalékuknál pedig utánvéttel lehet fizetni.”

Forrás:
Nem használják az internetet a KKV-k, Dávid Imre, Computerworld, 2011. december 14.

Vissza az oldal tetejére

A reklámosok szerint túl erősek az adatvédelmi szabályok

„Visszavetné az internethez kapcsolódó üzleti tevékenységeket és a digitális innováció támogatását célzó uniós stratégia végrehajtását, ha elfogadnák az Európai Bizottság (EB) javaslatát az internetfelhasználók adatvédelmének erősítésére − állítja az online és interaktív marketinggel foglalkozó vállalkozások legnagyobb európai szakmai szövetsége, az IAB Europe.

Brüsszel szerint a közösségi portáloknak elő kellene írni, hogy kérjenek engedélyt a tagjaiktól minden esetben, amikor azok az oldalaikról fel akarnak lépni egy másik web site-ra, például rákattintanak valamilyen reklámra. Ezzel lehetne biztosítani, hogy ip-címük ne váljon másoknak könnyen hozzáférhetővé.

Brüsszel alaposan fel akarja frissíteni az 1995-ben elfogadott uniós adatvédelmi szabályokat, mivel a világháló akkor még gyerekcipőben járt. Másfél évtizede az elektronikus adatforgalom egy százalékát továbbították a világhálón, míg 2007-ben már 97 százalékát. Az adatcsere fejlődésével együtt párhuzamosan bővültek az illegális adatlopások, az EB ezért döntött az 1995-ös szabályok felülvizsgálata mellett, amit a szakmai szervezetek nem is elleneznek. Jelenleg minden EU-tagország külön szabályozza ezt a kérdést, ami 2,3 milliárd euró elveszett hasznot jelent az uniós cégeknek − idézte az EurActiv Viviane Redinget, a bizottság igazságügyi biztosát.

A felhasználókat hangsúlyosan figyelmeztetni kell adataik kiadásának veszélyeire − hangsúlyozta Reding −, ezért ajánlja az említett szigorítást, ami azzal járna, hogy a kattintás után egy engedélyező boksz jelenne meg (Biztos abban, hogy meglátogatja a következő weboldalt? kérdéssel), amire ismét rá kellene kattintani. Az IAB Europe szerint azonban ez a megoldás nehézkesebbé tenné az internet felhasználását, miközben az eredménye legalábbis kétes. Példaként a kéretlen levelek (spam) példáját hozzák fel: a reklámértesítéseket korlátozó szabályok bevezetése nehezebbé tette a hirdetések feladóinak és közvetítőinek a tevékenységét, ám egyáltalán nem fékezte meg a spamek áradatát.”

Forrás:
A reklámosok szerint túl erősek az adatvédelmi szabályok, SG.hu, 2011. december 13.

Vissza az oldal tetejére

A tablet újra divatba hozza a fotelben olvasást

„Az interaktív, webes olvasás korszaka leáldozóban van – állítja az Economist prezentációja. A tablet megváltoztatja a terméket, az interakciót és a fogyasztás módját, újra a passzívabb fogyasztás kerül előtérbe. A jó hír, hogy ezért már hajlandóak fizetni az olvasók.

Böngészés helyett olvasás
Az Economist szerint a tabletek kezelőfelülete és az érintős interfész egyszerűen nem alkalmas a hagyományos internetes böngészésre. Ez egyrészt betudható az egérre optimalizált felületeknek illetve az olyan technológiáknak, mint a Flash – amelynek hiánya súlyosan korlátozza a multimédiás tartalmak élvezhetőségét az iPaden, a mobil Flash fejlesztésének leállásával pedig az androidos eszközök sem lesznek jobbak.

A megoldást az alkalmazások jelentik. Az Economist és az általa hivatkozott felmérések szerint a dedikált hírolvasó alkalmazásokban a felhasználók lényegesen több időt töltenek el, hosszabb cikkeket olvasnak és gyakrabban térnek vissza kedvenc forrásaikhoz. A felmérések szerint az app-felhasználók elégedettebbek a tabletes felhasználói élménnyel és hírforrásaikkal, mint az elsősorban böngészőt használók – ami alátámaszthatja a dedikált alkalmazások felsőbbrendűségét hirdetők álláspontját.
…
A trend legfontosabb tanulsága, hogy a print média mellett az úgynevezett „lean-forward”, vagyis PC-hez kötött tartalomfogyasztás napjai is megszámláltattak. A passzív újság- és magazinolvasást előbb az aktív, közösségi, fogyasztói inputon is alapuló tartalomfogyasztás követte. Az Economist meglátása szerint azonban a következő generációs tartalomfogyasztás újra passzívabb lesz, ahogy a felhasználók részéről igényként jelentkezik a mélyebb, alaposabb cikkek és tartalmak iránti vágy. A „lean back 2.0” éra azonban képes a két világ legjobb elemeit kombinálni: a digitális tartalmak frissességét és bőségét a „régi média” kényelmével és mélységével.

Az Economist szerint azonban a lean back 2.0 a tartalomgyártók számára nem jelenti a régi világ visszatértét, hanem további adaptációt követel meg – még azoktól a szereplőktől is, akik amúgy sikeresen belakták a webet. A tabletek a tartalom minden aspektusát újrarajzolták, a terméktől a technológiáig, a gyártási folyamatoktól az előfizetésekig, a marketingtől a hirdetésekig. Azok a médiavállalatok, amelyek sikerrel tudnak alkalmazkodni az új felülethez és az új fogyasztási környezethez, hatalmasat kaszálhatnak a változásokon – aki viszont kimarad, az lemarad.

Ami biztosnak tűnik, hogy az írás megmarad a következő generációs újságok központjában – azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a átlapozható és átfutható, ahogy a hang és a videó nem. Az írás preferálása különösen jellemző az újságok már meglévő közönségéra, amely követni fogja őket az új médiumra is. Az írás iránti igény azonban az Economist szerint meg is fordul: a „lean back 2.0” korszak megköveteli az igényes írást – olyan informatív, alapos és mély anyagokra van szükség, amely képes lekötni a már hátradőlt fogyasztót…”

Forrás:
A tablet újra divatba hozza a fotelben olvasást, Gálffy Csaba, HWSW.hu, 2011. december 16.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Komolyan véve az ügyfélkiszolgálást – Az Ausztrál Közigazgatási Intézet vitairata

A földrajzi és kulturális távolság ellenére is érdemes megismerni az ausztrál tapasztalatokat, annál inkább is, mert az elmúlt húsz év közigazgatási újításaiban úttörő szerepet játszottak. A tanulmányban „client services”-ről van szó, azt „ügyfélkiszolgálás”-nak fordítottuk, hogy megkülönböztessük az „ügyfélszolgálat”-tól.

„Világszerte a közszféra szolgáltatóira példa nélküli nyomás nehezedik, hogy hatékonyabb, hatásosabb és az állampolgárokra jobban figyelő módon működjenek. Mindeközben társadalmi, gazdasági és globális kihívásokkal kell megbirkózni. Az informatikai és kommunikációs eszközök forradalma gyors ütemben változtatja meg a társadalom működését, a szolgáltatásnyújtás és az állampolgári kritika módját.

A jobb szolgáltatások elérésének legkönnyebb módjait már általában megvalósították, ezért egyre nehezebb jelentősebb eredményeket elérni ezeken a területeken. Ugyanakkor a pénzügyi nehézségek és válságok ellenére az elvárások növekednek a közszféra szolgáltatásaival szemben.

A tanulmány témája az, hogy a fentebb vázolt nehézségek ellenére hogyan lehet mégis megvalósítani a további, jobb szolgáltatást. Különösen az adókból fenntartott közigazgatási szektor ügyfélkiszolgálását vizsgálják, három szempont alapján:

  • Elemzik a jól működő szolgáltatásnyújtási stratégia alapvető jellemzőit.
  • Meghatározzák, hogy milyen hiányosságok vannak a jelenlegi stratégiák megvalósításában (Ausztráliában).
  • Amellett érvelnek, hogy ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése megköveteli, hogy alapvetően újragondoljuk, hogy egészen pontosan ki is irányítja az ügyfeleknek a közigazgatási szervezetekkel kapcsolatos tapasztalatát, „élményét”. Továbbá javaslatokat tesznek arra, hogy hogyan lehet a szervezeteken belüli és kívüli számonkérhetőséget erősíteni.

Bár az ausztrál közigazgatás szervezetei miden szinten rendelkeznek e-kormányzati stratégiával, azonban ez nem helyettesíti azt, hogy minden szervezet megalkossa és megvalósítsa a maga ügyfélkiszolgáló stratégiáját.

A hatékony szolgáltatási stratégia össze fogja hangolni a szolgáltatási prioritásokat az ügyfelek elvárásaival és a jobb szolgáltatási képességgel, így biztosítva az elvárások és a különböző lehetséges szolgáltatásnyújtási módok közötti jobb harmóniát. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a szervezetek tervezési erőfeszítéseit az vezesse, hogy törekvéseiket ügyfeleik eredménynek tudják értékelni, valamint biztosítva legyen a szolgáltatásnyújtásban érintett összes partner közötti együttműködés.

Egyre növekvő mértékben a haladás azt fogja jelenteni, hogy közigazgatási szolgáltatások nyújtása az egyes közigazgatási szervezetek helyett holisztikusabban, az egyes szervezetek közötti együttműködésre alapozva fog megvalósulni, a szolgáltatók szélesebb körét hasznosítva. A szolgáltatás sokkal célzottabb és személyre szabottabb lesz, az egyes specifikus csoportok sajátosságai szerint, tükrözve a nagyközönség növekvő vágyát, hogy nagyobb választási lehetőséggel rendelkezzen.

Az állampolgári részvétel támogatása a szolgáltatások kialakításában és nyújtásában kritikus fontosságú lesz annak eléréséhez, hogy a személyre szabott szolgáltatásoknál alacsonyabb egységárat érjünk el, mint a központilag kigondolt szolgáltatások esetében. Ezzel párhuzamos a közszolgáltatások feletti ellenőrzés decentralizálása vagy a szolgáltatásokat használó egyénekhez, vagy a legalsóbb, megfelelő szinthez. Ez megköveteli a szolgáltatásnyújtási értéklánc szigorú elemzését. Mert tudnunk kell, hogy hogyan jutunk el az ügyfelek szükségleteinek és elvárásainak mélységi megismerésétől ahhoz a minőségi szolgáltatáshoz, melynek természetes része az ügyfelektől származó erőteljes visszacsatolás és hozzájárulás, valamint a frontvonali dolgozók képessé tevése (felhatalmazása) arra, hogy a problémákkal és panaszokkal felmerülésükkor megbirkózzanak.

A szolgáltatásnyújtás nemzetközileg érvényes szintjei, melyeket Dánia, Finnország, Kanada és az Egyesült Királyság határoz meg, elérhetőnek kell lenniük Ausztrália számára. A szolgáltatásnyújtást össznemzeti fontosságú ügyként kell kezelni, meg kell teremteni a támogatást, hogy a jobb szolgáltatásnyújtás nemzeti stratégia szintjére emelkedjék. Végül gondoskodni kell arról, hogy a közszféra minden szervezete integrált szolgáltatásnyújtási stratégiát fejlesszen ki, hozzon nyilvánosságra és valósítson meg, valamint arról is, hogy a szervezet vezetőit felelőssé kell tenni a sikeres végrehajtásért.”

Forrás:
Getting Serious on Client Service: An IPAA Policy Discussion Paper, Institute of Public Administration Australia, 2011. november (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Az Egyesült Államok postai szervezete csatlakozik a digitális postai szolgáltatókhoz

Az Egyesült Államok postaszolgálatának felügyeleti szervezete fehér könyvek sorozatában tekinti át a posta helyzetét. A sorozat negyedik tagja azt ajánlja, hogy a posta létesítsen egy olyan e-mail szolgáltatást (‘eMailbox’), amelynek része a .post tartománynév és egy nagybiztonságú adattárolási szolgáltatás (‘eLockbox’) , melyben fontos személyes és jogi dokumentumokat lehet tárolni. Olyan digitális postai szolgáltatást vázol fel, mely az amerikai háztartásokat és vállalkozásokat biztonságos, magán kommunikációs hálózattal köti össze, melyet úgy terveztek, hogy bárhol és bármikor hozzáférhető legyen.

Az amerikai posta két olyan adatbázissal rendelkezik, amely alkalmas lehet a posta digitális szolgáltatásainak alapjának. Ha a címek és címváltozások adatbázisait össze lehetne kötni egy harmadik ‘eMailbox’ adatbázissal, akkor a fizikai címek és az elektronikus címek összekötése megteremtené a lehetőségét olyan azonosító kialakításának, amely azokban az esetekben használható, amikor a biztonsága, bizalmasság, hitelesség, letagadhatatlanság fontos – például a pénzügyi és jogi levelezés esetében.

A legtöbb ilyen szolgáltatást üzemeltető postai szolgáltató árszabása szerint a feladó fizet, a továbbítandó levelek mennyisége alapján engedményeket kapva, a címzetteknek a szolgáltatás ingyenes. Mások a normál levélforgalom árait használják, esetleg annál olcsóbb árat szabva. Reklámanyagot csak azok a szervezetek küldhetnének, melyek regisztrálták magukat a postánál, és csak akkor, ha a címzett beleegyezett.

Az eLockbox az elképzelés szerint az eMailbox alkönyvtára lenne, további biztonsági eszközökkel védve, hogy megfelelő tárolóhelyet biztosítson a fontos iratoknak. Havi előfizetési díjért lehetne használni. Az előfizetés díja magában foglalna egy bizonyos mennyiségű tárhelyet, további tárhelyért külön kellene fizetni. Ugyanez érvényes kiegészítő szolgáltatások esetén is, mint például az élethosszig tartó megőrzés.

Forrás:
eMailbox and eLockbox: Opportunities for the Postal Service, U.S. Postal Service Office of Inspector General Risk Analysis Research Center, 2011. november 14. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról

Forrás:
2011. évi CLXXIV. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról, Magyar közlöny, 2011. évi 151. szám, 37537-37590.oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére