Tartalomjegyzék

„Történelmi jelentőségű jogszabálycsomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. Erősebb átláthatóság, szigorúbb vagyonnyilatkozati szabályok, hatékonyabb korrupcióellenes garanciák

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatot. A törvénycsomag célja, hogy Magyarország teljesítse azokat a korábban vállalt jogállamisági és intézményi feltételeket, amelyek az uniós források mielőbbi felszabadításához szükségesek.

A javaslat megerősíti a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, szélesíti az átláthatósági szabályokat, és új garanciákat vezet be a korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében. A törvényjavaslat indokolása szerint a szabályozás az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó úgynevezett szupermérföldkövek teljesítését szolgálja, és nem ideológiai vagy világnézeti kérdésekről, hanem kizárólag az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek teljesítéséről szól.

A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása. A javaslat kiterjeszti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget több közjogi és állami tisztségviselőre, előírja a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok csatolását, valamint megerősíti az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosítványait. A szándékosan valótlan vagy lényeges adatot elhallgató vagyonnyilatkozatoknak érdemi jogkövetkezményei lehetnek, egyes esetekben akár a megbízatás megszűnésével is járhatnak.

A javaslat büntetőjogi eszközökkel is fellépne a vagyonnyilatkozati kötelezettség megsértésével szemben: önálló tényállásként jelenne meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása, illetve a valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele.

A törvényjavaslat jelentős változtatásokat tartalmaz a közbeszerzések területén is. Erősíti az ajánlattevők tulajdonosi hátterének átláthatóságát, bővíti a közzétételi kötelezettségeket, szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és nagyobb szerepet ad az Integritás Hatóságnak a közbeszerzési jogsértések feltárásában.

A közérdekű adatok nyilvánossága is bővül: a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban több szervezetnek és több adatnak kell megjelennie, kereshető és összehasonlítható formában. Ez erősíti a közpénzek felhasználásának társadalmi ellenőrizhetőségét.

A javaslat emellett rendelkezik egyes, felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, valamint az ehhez kapcsolódó átmeneti, elszámolási és ellenőrzési szabályokról.

A törvény elfogadása fontos lépés abban, hogy Magyarország mielőbb hozzáférjen a neki járó európai uniós forrásokhoz. A magyar emberek érdeke az, hogy ezek a források átlátható, ellenőrizhető és korrupciómentes rendszerben váljanak hozzáférhetővé.”

Forrás:
Törvényjavaslat az uniós források felszabadításáért; Magyarország Kormánya; 2026. június 9.

Közigazgatás, politika, jog

A kormány 110 oldalas javaslata, amellyel teljesítené a korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket – elemzés

„„Ma történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtunk be a magyar országgyűlésnek” – jelentette be egy keddi Facebook-posztban Magyar Péter. A miniszterelnök arról az épp akkortájt megjelent, 110 oldalas javaslatról beszélt, amellyel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket, „a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz”.

Ahogy arról korábban írtunk, óriási roham kell az új kormánytól, hogy évekig tartó késlekedés után pénzt tudjon menteni. Erre csak néhány hónapja maradt az Európai Unió rendes költségvetése feletti, egyszeri esélyt jelentő helyreállítási alapnál.

A Magyarországnak összesen 10 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 3500 milliárd forintot) érő alapnál augusztus végéig kell teljesíteni 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt a rendes kifizetésekhez, és ahhoz, hogy ne kelljen egy egymilliárd eurós potyaelőleget visszafizetni.

Az elvárások kipipáltatásával azt is meg lehet előzni, hogy 2024-hez és 2025-höz hasonlóan 2026 végén ismét elveszítsen Magyarország évi egymilliárd eurót a rendes uniós költségvetésből. Az egymást átfedő feltételek miatt feloldanák 4,2 milliárd euró befagyasztását, és a modellváltó egyetemek is kaphatnának uniós támogatásokat, az „Erasmus-ügy” is megoldódna.

Az egyik közös feltétel, a modellváltó egyetemek mögötti közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügye kapcsolódik ahhoz, hogy további 2,2 milliárd eurót tartanak vissza az akadémiai szabadság miatt a rendes uniós költségvetésből.

Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter miniszterelnök az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. Az összesen 16,4 milliárd euróról szóló egyezség részleteiről bővebben itt írtunk.

Magyar: Azért nem jutottunk hozzá a pénzhez, mert az Orbán-kormány a korrupciómentesség ellensége volt

A keddi javaslat az indoklásában is felemlegette a három elemet, a csomag a május végi „politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi”. A szöveg hangsúlyozta: az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek

Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.

Magyar kedden arról beszélt: „éveken keresztül azt hallgattuk a bukott kormánytól, hogy az Unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket”, „a vita a migrációról”, Ukrajnáról, „különböző ideológiai kérdésekről szól. Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól: szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket. A helyzet egyszerű: Magyarország azért nem jutott hozzá éveken keresztül a neki járó forrásokhoz, mert az Orbán-kormány a tiszta közélet, a korrupciómentesség, az oktatási és kutatási szabadság esküdt ellensége volt. Ezért nem volt hajlandó végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket egyébként a magyar emberek többsége támogat és elvár. Mi ezt a vitát lezártuk” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint „ma megteszünk egy újabb nagy lépést azért, hogy Magyarország és a magyar emberek visszakapják a pénzüket, és ezért nem kellett feladnunk semmit. Átláthatóbb, szigorúbb közpénzgazdálkodást, nagyobb egyetemi autonómiát, az állami vagyon védelmét kellett vállalnunk.”

Mit nem csinált meg az Orbán-kormány?

Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol – szépítőleg fogalmazva – „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A kekváknál már kevésbé virágnyelven mondták ki, és Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatoknál teljesen egyértelműen beszélt arról, hogy „mi nem teljesítettük”.

Azt, hogy a még az Orbán-kormány alatt, az uniós intézményekkel közösen kialakított vállalások teljesültek-e, az uniós jogszabályok alapján nem maga a kormány, hanem az Európai Bizottság és – a helyreállítási alap kifizetési kérelmeinél, valamint a feltételességi eljárásnál – a tagállami miniszterek Tanácsa dönti el.

Bóka nem részletezte, de ahogy arról a magyarázónkban is írtunk, a korábbi információk és dokumentumok alapján össze lehetett rakni, hogy ebben benne vannak

a vagyonnyilatkozatok, amelyek ügyében 2022 novemberében egy bizottsági dokumentum sorolt hiányosságokat, például azt, hogy kellő visszatartó erővel kellene szankcionálni a szabályok megsértését 2023 októbere óta;

az Integritás Hatóság (IH) jogkörei. Ez részben összefügg az előzővel, mert a hatóság ellenőrizné a vagyonnyilatkozatokat, és hiányosak a bírósági felülvizsgálat lehetőségei is a 2022-es dokumentum alapján;

a kekvák, ahol átláthatósági, összeférhetetlenségi problémákat láttak. Ezek külön értékelését kérte az Orbán-kormány 2024-ben egy bevallottan nem minden elvárást teljesítő és gyakorlatilag életbe sem lépett módosítás után, amelyet tucatnyi hiányosság miatt elégtelennek értékelt az Európai Bizottság;

az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálata. A 2022-es dokumentumban többek között azt rója fel az Európai Bizottság, hogy az ügyészségnek nem kötelező követnie a bíróságok határozatait;

egy online adatbázis a közkiadásokról, ami a Válasz Online nemrég megjelent cikke szerint hiányos, és nincs is rá elég idő, hogy helyrerázzák.

Orbán hiába nem ült be a Parlamentbe, pártelnökként is vagyonnyilatkozatot kellene tennie

Az igazságügyi tárcát vezető Görög Márta már a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt az első háromról, a kormány tagjai később is elárultak részleteket, a keddi csomag pedig mind az ötről szól.

Kedden Magyar Péter megerősítette: a vagyonnyilatkozatoknál például ha valaki lefelejt egy lényeges vagyonelemet, vagy „mint Rogán Antal, azt akarja elhitetni, hogy egy találmány miatt jut évente több százmillió forinthoz”, célhoz kötött vizsgálat indulhat. Ha az illető szándékosan megtéveszti a hatóságokat, akár két év börtönt kaphat.

Ahogy arról Magyar korábban beszélt, a javaslat alapján a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőjére is kiterjesztenék a vagyonnyilatkozati kötelezettséget. Magyarul azzal, hogy Orbán Viktor nem vette fel az országgyűlési mandátumát, de maradt pártelnök, újra vagyonnyilatkozatot kellene tennie. Többek között a köztársasági elnöknek, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, valamint a Versenytanács tagjainak is vagyonnyilatkozatot kellene benyújtaniuk 2027 februárjáig a velük közös háztartásban élő hozzátartozóikkal együtt.

Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit

Részben a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódik, hogy megerősítik az Integritás Hatóság (IH) jogköreit, amelynek Magyar szerint „valódi jogosítványokat adunk”. Például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet és vizsgálódhat. Ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják a feljelentést, az IH bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását. A javaslat szerint az IH ellenőrzi majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését.

Kiterjesztik a nagyobb értékű támogatások közzétételi kötelezettségét

Bár az online adatbázisról szóló feltételről kedden sem beszélt külön Magyar, és korábban se nagyon emlegették, ezt orvosolhatja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása. Eszerint többek között a kekvák, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is köteles lesz rendszeresen adatokat adni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. Így bárkinek hozzáférhető, programozottan, csoportosan letölthető és feldolgozható formában lennének elérhetőek. Ide fel kell majd tölteniük az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásokat.

A kötelezettséget „legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel” kell letudni. Így ha még a hónap vége előtt elfogadnák a jogszabályt, és érvénybe is lépne, akár már júniusban közzé kellene tenni az adatokat, de még lenne idő akár augusztus 28-ig is – épp az augusztus 31-i határidő előtt. Így a kormány felmutathatná az Európai Bizottságnak a törvényi kötelezettséget.

Rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét

Magyar kedden arról beszélt, hogy a kekvák „helyzetét is rendezik”. Az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit.

A javaslat a korábbi kijelentésekkel összhangban „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”.

Az átmeneti rész végre kötelezővé tenne olyan rendelkezéseket, amelyekre az előző kormány 2024-es módosítása csak akkor lett volna hajlandó, ha előbb visszavonják a kekvák és az ilyen hátterű intézmények kizárását az uniós kötelezettségvállalásokból. Ez a feltételesség csak egy volt a tucatnyi probléma közül az Európai Bizottság 2024-es értékelésében, amely elégtelennek minősítette az Orbán-kormány – inkább lapterítésnek, mint megoldásnak tűnő – próbálkozását.

Például a miniszterek, államtitkárok 2023-ban hiába távoztak önként az egyetemi kekvák kuratóriumaiból, erre semmilyen jogszabály nem kötelezte őket. A 2024-es módosításba épített feltételesség miatt ez máig sem lenne kötelező, ráadásul a jogszabály megkülönböztette az egyetemi kekvákat a többiektől. (Lázár János építési és közlekedési tárcavezetőként is egy nem egyetemi kekva, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke volt.) Az Európai Bizottság más politikai szereplőket is kitiltott volna a testületekből, és minden kekvára ugyanolyan szabályokat akart, hogy elkerülje az olyan bonyodalmakat, mint amilyenek az MCC osztrák egyetemvásárlásából adódtak volna kétféle rendszerrel.

A keddi javaslat a kekvák kivezetéséig is tágítaná a kört, hogy ki nem lehetne kuratóriumi, felügyelőbizottsági tag, az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője. A szöveg azzal se okoskodna, hogy egy kekva felsőoktatási intézmény mögött áll-e és az kap-e uniós támogatást, de előbbi szempont alapján ütemezné a kivezetésüket (amit az Európai Bizottság nem kért): a nem egyetemi kekvákat 2026 augusztusának végére szüntetné meg.

Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát se könnyen söpörhetnék le az asztalról

A csomag módosítaná a büntetőeljárásról szóló törvényt is az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatáról. Eszerint „a nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az eljárást”. Ezt nem szüntethetik meg, ha nem küszöbölték ki a bírósági határozatban megállapított hiányosságokat, hacsak erre „az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívülálló okból nem volt lehetőség”.

Extraként a közbeszerzési szabályokon is módosítanak

A korábbi nyilatkozatok alapján az új kormány az előzőhöz képest két ponton is „túlvállalta” magát. Csatlakozna az Európai Ügyészséghez – ezt már jelezte az Európai Bizottságnak –, és módosítana a közbeszerzési szabályokon.

A keddi csomag az utóbbit is részletezi. Például csak átláthatónak minősülő gazdasági szereplő indulhatna közbeszerzéseken, a nyertes ajánlattevőnek pedig vállalnia kell, hogy „a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi”.”

Forrás:
Magyar: Ma történelmi jelentőségű csomagot nyújtunk be, a magyarok végre hozzájuthatnak az uniós ezermilliárdokhoz; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. június 9.

Benyújtották a médiatörvény átalakításáról szóló javaslatot, teljesen újraszerveznék a közszolgálati média működésének alapelveit

„Péntek este önálló képviselői indítványként a Tisza Párt három képviselője, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián benyújtották a közmédia, illetve a médiatörvény átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

Az 54 oldalas javaslatról a területért felelős Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter videójában azt mondta, hogy egy mondatban összefoglalva az a lényeg, hogy „visszadják a közmédiát a köznek, a magyar embereknek”. A javaslattal Tarr szerint a teljes magyar médiapiac, a kereskedelmi és a közszolgálati médiaszolgáltatók felügyeletét ellátni hivatott Médiatanács függetlenségét is helyreállítanák. A törvény hatályba lépésével a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása azonnal megszűnne. Az átmeneti időszak után nyílt pályázaton választanák ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket. Tarr szerint az átmeneti időszak lehetőséget ad a társadalmi párbeszédre, az egyeztetésekre, hogy aztán közösen alakítsák ki az új kereteket.

A miniszter szerint a módosítás teljesen újraszervezné a közszolgálati média működésének alapelveit. Megszüntetnék az MTVA jelenlegi szerepét, helyette pedig létrehoznának egy új, paritásos és szakmai összetételű felügyeleti szervet, a Független Közmédia Testületet. Ebben egyenlő arányban képviseltethetné magát a kormánypárti és az ellenzéki oldal, és helyet kapnának benne a médiaszakma független képviselői is. A javaslat különválasztaná a hírügynökségi és a műsorszolgáltatási feladatokat is. „A közmédia működését pedig átláthatóvá, ellenőrizhetővé és a társadalmi kontroll számára nyitottá tenné” – mondta a miniszter.

Közszolgálati Közalapítvány helyett Független Közmédia Testület

A Tarr Zoltán által említett új szerv, a Független Közmédia Testület feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A közmédia vezetőit a jövőben nyílt és átlátható eljárásban kellene kiválasztani, szigorú szakmai szempontok alapján. A testület tagjait Országgyűlés és a médiaszakma választaná egyenkénti szavazással:

4 évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot;

5 évre három, a médiaszakma által jelölt tagot.

Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított eljárásban.

A szakmai jelölteket a Közszolgálati Tanácsnak az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek és a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített nyilvános ülése hallgatja meg. Ezek után az ülésen résztvevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottságának. Ebbe a bizottságba gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek is delegálhatnak jelölteket. A bizottsági jelöltmeghallgatás nyilvános lesz. A civilek 1-1 képviselőt delegálhatnak, a közmédiás szakszervezetek is összesen kettőt.

A Független Közmédia Testület hagyja jóvá a két cég (Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.) éves gazdálkodási tervét, költségvetésük főösszegeit, és 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződésekhez „előzetes tárgyalási felhatalmazást” is kell kérni ettől a testülettől. De a szerződéskötéshez már 100 millió forintnál magasabb összegű megbízásnál is szükséges lesz a Független Közmédia Testület engedélye.

Az új testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. A Testület évente független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendel meg a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére.

A Független Közmédia Testület vezetőjének és tagjainak fizetésére is kitérnek: a testület elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százaléka, tagjait az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Emellett tiszteletdíjuk ötven százalékáig költségtérítésre tarthatnak igényt.

Vége az MTVA-nak, és jön a Közszolgálati Charta

Megszűnik az MTVA bonyolult és átláthatatlan struktúrája, finanszírozása. Létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és újra önállóvá válik a Magyar Távirati Iroda (MTI). A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) átalakulásával két új társaság jön létre:

Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.

Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

Előbbi vezetőjét úgy választanák, hogy a Független Közmédia Testület a Közszolgálati Tanáccsal egyeztetve nyílt pályázatot ír ki a vezérigazgatói pozíció betöltésére. Ezt a saját és a Médiatanács honlapja mellett legalább három, „kiemelkedő látogatottsággal rendelkező független online hírportálon”, továbbá szakmai portálokon megjelentik. A jelentkezési határidő 30 nap, ezután Testület a pályázók nevét nyilvánosságra hozza.

Az eddigi Közszolgálati Kódexet átnevezik Közszolgálati Chartára. Ennek alapvető rendeltetése az lenne, hogy a közmédiának iránymutatást adjon a törvény keretei között a megfelelő működési elvekre. A javaslat a Közszolgálati Chartával világos szakmai mércét állítana, az új Közszolgálati Tanács feladata pedig az lesz, hogy figyelemmel kísérje a közszolgálatiság elveinek érvényesülését. „A közszolgálatiság nem puszta hivatkozás lesz, hanem ellenőrizhető és számonkérhető követelmény” – áll a javaslatban.

Ezt a Chartát a Független Közmédia Testület javaslata alapján a Közszolgálati Tanács alkotja meg. Ennek tanácsnak 18 tagja lesz, az elnökét maguk közül választják a tagok, és a funkciója az lesz, hogy „a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató felett”.

A jelölő szervezetek között van a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a rektori konferencia, az iparkamara, a történelmi egyházak, a Magyar Művészeti Akadémia, az önkormányzati szövetségek, az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint a határon túli jelentősebb magyar kulturális szervezetek, a gyermekek jogait illetve a családok érdekeit védő hazai civil szervezetek, a fogyatékossággal élő személyek érdekképviseletét ellátó szervezetek, az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő szervezetek, továbbá a környezet-, természet- és állatvédelmi szervezetek.

Sajtóalap, új finanszírozási rendszer és máshogy választott Médiatanács

Létrejön a Tisza Párt által ígért Sajtóalap. Ez egy, az NMHH-n, illetve a Médiatanács által kezelt pénzalap, aminek feladata „a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése”.

A Sajtóalap bevételei közé tartozik a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a frekvenciadíjakból származó összeg egy része, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által befizetett támogatás, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések.

A közmédiának 2028-tól az eddigi éves helyett hároméves költségvetési periódusai lesznek. A közvetlen állami támogatást (közszolgálati hozzájárulást) a háztartások száma alapján határozzák meg, és az infláció mértékével évente kötelezően indexálják. A jelenlegi formájában megszűnő MTVA elveszíti médiatámogatási funkcióját.

A Médiatanács-tagság kilencről öt évre csökken, és az is változik, hogyan delegálják a tagokat. Eddig simán a parlament választotta minden tagját. A jövőben a Médiatanács az Országgyűlés által egyidejű, listás szavazással választott öt tagból álló testület lesz. Két tagját a kormánypárt, két tagját az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A Médiatanács elnökének a tisztségére szintén pályázatot írnak ki. Az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, a szakmai pályázat útján kiválasztott elnök megbízatása öt évre szól.

Tarr Zoltán szerint a rendszerváltásnak el kell jutnia a közmédiáig, a médiahatóságig és a közpénzből működő nyilvánosság egészéig. „Nem elég kimondani, hogy a közmédiának függetlennek kell lennie, ehhez valódi garanciákra van szükség” – mondta. Tarr Zoltán arról beszélt, hogy a közpénzből működtetett közmédia eddig nem a magyar embereket szolgálta, hanem egy politikai pártalakulat, a Fidesz–KDNP hatalomban tartásának eszközévé vált. „A kormánnyal szemben állók megfélemlítését, az intézményesített hazugságokat és a gyűlöletkeltést szolgálta” – mondta. A miniszter szerint a közmédia az előző kormány egyik legfontosabb hatalmi eszköze volt, egy látszólag semleges, valójában gondosan irányított médiarendszer.

Megalakulása után az új kormány azt ígérte, átvilágítja a közmédiát, a teljes gazdálkodását, vezetői döntéseit és hírszerkesztési gyakorlatát is. A közmédia éves költségvetése 2010 óta többszörösére nőtt. A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója, ezért szükséges az átvilágítás.

A 2026-ban 154,7 milliárd forint közpénzből gazdálkodó közszolgálati média kormánypropagandaként, a Fidesz szócsöveként működött az Orbán-kormányok alatt, ami ellentétes a törvény által meghatározott Közszolgálati Kódexszel. Magyar Pétert egyszer sem hívták meg a közmédiába a 2026-os választási kampányban.”

Forrás:
Megszűnő MTVA és Független Közmédia Testület – a Tisza benyújtotta a médiatörvény átalakításáról szóló javaslatot; Szántó-Nagy Bálint; Telex.hu; 2026. június 12.

Megszüntetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák intézményét

„A Tisza-kormány egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy hazahozza azokat az európai uniós forrásokat, amelyeket az Európai Bizottság befagyasztott, ennek az ígéretnek a teljesítésére pedig benyújtotta az egyik első és sok szempontból talán legfontosabb törvényjavaslatát, amely „az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” címet viseli. Ez a törvényjavaslat többek között változtat a NER-es üzleti körök által annyira kedvelt magántőkealapok szabályozásán, megerősíti az Integritás Hatóságot, szigorít a politikusok vagyonnyilatkozatainak követelményein. Minden intézkedése közül viszont talán az a legfontosabb, hogy megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák intézményét. Ebben a cikkben megnézzük, miért volt olyan fontos, hogy a kekvák kérdését gyorsan rendezze a kormány, mit várt el, és mit nem az EU a magyar kormánytól, és pontosan mi történne a javaslat szerint ezekkel az alapítványokkal.

Az EU felé ez a legfontosabb

A kekvák helyzetének rendezésére vonatkozó feltétel eleve a legsürgetőbb, mert az már 2023 tavaszától fokozatosan egyre súlyosabb gondokat okozott, és egy sor befagyasztott uniós forráshoz van köze. Bár általában az Erasmus+ oktatási cseréit és a Horizont Európa kutatási együttműködéseit emelték ki, a korlátozás nemcsak ennél a két programnál, hanem általánosan szinte minden uniós pályázati lehetőségnél gondot okozott a kekváknak és ilyen hátterű intézményeknek, sőt még a Molnál is elkezdtek vizsgálni miatta legalább egy szerződést. Csak megbecsülni lehet, mennyi forrás úszott el a kekvák kapcsán, de már 2023 nyarán eurómilliós károkról szóltak a becslések.

Ha úgy vesszük, ennek a feltételnek a legnagyobb a tétje. A május végi, 16,4 milliárd euróról szóló egyezség mindhárom eleméhez szükség van a kipipálására:

a tízmilliárd eurót érőhöz az egyszeri uniós helyreállítási alapnál;

a 4,2 milliárd euróhoz, amelyet a feltételességi eljárás blokkol a rendes uniós költségvetésből; és

a 2,2 milliárd euróhoz, amely szintén a rendes költségvetésből elérhetetlen az akadémiai szabadság hiányosságai miatt.

A helyreállítási alap előfeltételeit augusztus végéig teljesíteni kell. A Magyar-kormány így hiába szüntetné meg a kekvákat – amit az Európai Bizottság nem kért –, ezt csak többlépcsős folyamattal tudja megtenni, mert a hirtelen megszüntetésük elég nagy érvágást jelentene az érintett egyetemeknek, így ideiglenesen be kell vezetnie a korlátozásokat.

Nem ülhet be bárki

Röviden összefoglalva a Magyar-kormány törvényjavaslata három fontos döntést hozna a kekvákkal kapcsolatban:

Megszüntetné a kekvákat, az egyetemekhez kapcsolódó alapítványokat 2027 augusztusával, azaz bő egy év múlva, a nem egyetemi alapítványokat viszont már most nyáron.

A fennmaradó időben szigorú elvárásokhoz kötné, hogy ki és hogyan, milyen feltételekkel lehet egy kekva kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának a tagja.

Részletesen szabályozná, hogyan kell rendezni a nem felsőoktatási kekvák helyzetét, vagyonát azok megszűnése után, illetve hogy milyen feltételekkel működhetnek ezek tovább más formában, nem közérdekű alapítványként.

Emellett pedig visszavon, hatályon kívül helyez több alapítványok létrejöttét és vagyonjuttatását megalapozó törvényt, bár a Corvinus alapítványának kivételével ezek mind nem egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkoznak. Mindezzel a Magyar-kormány egyrészt a saját ígéreteit teljesíti, másrészt az EU elvárásainak felel meg a helyreállítási alap forrásainak felszabadítására, hiszen a kekvák kérdése az egyik legvitásabb pont volt az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között. Fontos viszont leszögezni, hogy a Magyar-kormány több szempontból is a saját feje után megy a kekvák szabályozásánál. Az EU például nem kérte sem azt, hogy külön kezeljék az egyetemekhez és a nem egyetemekhez kötődő kekvákat, sem azt, hogy ezeket az alapítványokat szüntessék meg.

Ezek mind a Tisza saját politikai logikájának, politikai ígéreteinek teljesítése és a Fidesz gazdasági és intellektuális hátországának gyengítése miatt prioritások a kormány számára. Hiszen a kekvák intézménye a magántőkealapok mellett a közvagyonok NER-közeli magánkezekbe juttatásának egyik fő eszközévé vált, amivel közpénzmilliárdok, kastélyok, földek, ménesbirtokok, cégek jutottak Lázár János, Schmidt Mária, Orbán Balázs, Semjén Zsolt, Demeter Szilárd, Palkovics László és hasonlók irányítása alá, mindenféle állami ellenőrzéstől védve.

Az Európai Bizottságnak is az volt az egyik legnagyobb problémája a kekvákkal, hogy a kuratóriumokat miniszterekkel, polgármesterekkel, képviselőkkel és befolyásos kormányközeli üzletemberekkel töltötték meg, a kuratóriumok összetételére pedig az államnak vagy bármilyen külső szereplőnek aztán semmilyen befolyása nem volt. Az Orbán-kormány által hozott kekva-törvény ugyanis lényegében csak annyit írt elő, hogy az alapítvány kuratóriuma saját hatáskörben dönt a saját összetételéről, az állam abba nem szól bele, semmilyen feltételt nem szab. Emiatt a bizottság nem látta garantálva, hogy a kekváknak és az általuk fenntartott intézményeknek (elsősorban egyetemeknek) juttatott uniós pénz elköltése elég biztos kezekben lesz.

A Bizottság korábban azt javasolta a magyar kormánynak, hogy a kuratóriumi tagságot korlátozni kellene. Kifejezetten hozzáírták, hogy „előnyös lehetne a rövidebb megbízatási időtartam (például egy csak egyszer megújítható négyéves időszak)”, míg az Orbán-kormány hatot írt be a módosításba. Az Európai Bizottság külön követelményeket is fel akart állíttatni arra, hogy egyáltalán kik lehessenek új kuratóriumi tagok. Ez már csak azért sem mindegy, mert a kecskeméti egyetem kekvájától a Magyar Nemzeti Bank alapítványának adott kölcsönnél, pontosabban kötvényvásárlásnál épp az összeférhetetlenséget is felvetette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. Éppen ezért a javaslat uniós szempontból legfontosabb részét a kuratóriumok és felügyelőbizottságok működését, tagságuk kiválasztását befolyásoló változások jelentik. A javaslat szerint kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat is négy évre lehet jelölni és legfeljebb egyszer lehet a tagokat újra jelölni, újabb négy évre. Ez a szabályozás abból a szempontból kissé fölöslegesnek tűnhet, hogy az egyetemi kekvák 2027 augusztusában, a nem egyetemi alapítványok pedig már most nyáron megszűnnek, az egyetemeket vezető alapítványok további egyéves működésére viszont még valamekkora hatással lehet.

Azt is előírja a módosítás, hogy nem lehet kuratóriumi vagy fb-tag köztársasági elnök, miniszter, államtitkár, egyéb kormányzati tisztségviselő, parlamenti, megyei közgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, az alapítvány által létrehozott cég vagy szervezet vezetője, vagy olyan ember, aki a megelőző egy évben ezek bármelyikét betöltötte. Erről is alkudozott már korábban az Európai Bizottság és az Orbán-kormány, az uniós testület kétéves „kihűlési” időt is szeretett volna a közhivatal ellátása óta eltelt időnél az Orbán-kormány egyéves ajánlatához képest, végül Magyarék javaslatába is egy év került be.

Az Európai Bizottság azt is elvárta, hogy a kiválasztási követelményeket jogilag kötelező erejű határozatot kibocsátó, független testület ellenőrizze. A 2026-os javaslatban az ÁSZ kapott ilyen feladatot, a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok „függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását” ugyanis a számvevőszéknek is véleményeznie kell. Ezen felül aki be akar kerülni egy kekva kuratóriumába vagy felügyelőbizottságába, annak vagyonnyilatkozatot is kell tennie – bár a képviselőkével ellentétben ez nem nyilvános –, és összeférhetetlenségi nyilatkozatot is elvár tőle a módosítás.

Kérdés, hogy mindezek alapján a még egy évig működő egyetemi kekvák testületeit újra kell-e választani, de valószínűsíthető, hogy igen, hiszen ilyen elvárások még nem voltak a jelenleg regnáló kuratóriumoknál.

A múltat végképp eltörölni

A kekvákról a legtöbb olvasónak az egyetemeket fenntartó alapítványok jutnak eszükbe, teljes joggal, hiszen a felsőoktatási modellváltás kapcsán lehetett talán a legtöbbet hallani ezekről az alapítványokról. Az Alaptörvény-módosító javaslat azonban az egyetemi alapítványoknál sokkal többet foglalkozik az olyan alapítványokkal, amelyek közfeladatként nem látnak el felsőoktatási tevékenységet. Ilyenből is sok van, szám szerint 15. Ezek többsége ismert kormánypárti szereplőkhöz kötődik, mint a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, a Schmidt Mária által fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Demeter Szilárddal az élén működő Magyar Kultúráért Alapítvány, és talán a legismertebb ilyen kekva, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványa, amelyet Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója és a bukott Fidesz-kampány vezetője, Orbán Balázs irányít. De ilyen kekva még a kormány egyik kedvenc pénzosztó helyévé avanzsált Batthyány Lajos Alapítvány, a Palkovics László szerelemprojektjét menedzselő ZalaZone Alapítvány vagy a hatalmas NKA-támogatásai miatt mostanában a hírekben sokat szereplő, Krausz Ferenc nevéhez köthető Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány.

A politikai névsor és a rengeteg, ezekben az alapítványokban pihenő, állami eredetű vagyon miatt Magyar Péter ezeket minél hamarabb be akarja zárni, a sürgető határidő miatt pedig számos kérdést rendezni kell arról, hogy is néz ki az, amikor megszűnik egy-egy ilyen alapítvány. Ilyen sürgető kérdés például az, hogy mi történik az alapítvány feladataival, az alapítványnál lévő állami és nem állami vagyonnal, és hogy valamilyen formában tovább működhetnek-e ezek az alapítványok.

Érdemes megemlíteni ismét, hogy az Európai Bizottság nem várta el sem azt, hogy a kekvákat teljesen megszüntessék, sem azt, hogy külön kezeljék az egyetemekhez kötődő és az egyéb alapítványokat. Az egyetemi-nem egyetemi szétválasztás egyrészt politikailag és praktikusan is adja magát, mert az egyetemeknél szükség van legalább egy évre, hogy kitalálják és kialakítsák, milyen új rendszerben működnek majd tovább, az egyetemekhez nem kötődő alapítványoktól viszont Magyar Péterék minél előbb vissza akarják szerezni a politikai muníciót is szolgáltató, odaajándékozott állami vagyont.

A szétválasztással amúgy az Orbán-kormány is próbálkozott, hogy kibékítse a kekvák miatt aggódó bizottságot, így az uniós forrásokat kezelő egyetemi kekvákat külön kezelte volna az uniós pénzekkel kevésbé terheltekkel, és csak az előbbiekre vezetett volna be szigorúbb szabályokat. Ezzel viszont egy halom kérdést dobott volna fel:

Mi van azokkal az alapítványokkal, amelyek kötődnek a felsőoktatáshoz és az akadémiai szabadsághoz, de nem kezelnek uniós pályázatokat (úgy néz ki, az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány esete épp ilyen lett volna)?

Mi a helyzet az uniós támogatásokat használó nem egyetemi kekvákkal?

És azokkal, amelyek menet közben átcsúsznak egyik kategóriából a másikba, mint az MCC, amely nem egyetemi kekvának indult, de aztán vásárolt egy egyetemet Ausztriában?

A Magyar-kormány javaslata ezekkel a dilemmákkal nem foglalkozik, csak kettéosztja az alapítványokat, és amelyek nem tartanak fenn magyar egyetemet, azokat bezárja. A javaslat szerint a kormány határozatokban fog dönteni az egyes alapítványok megszüntetéséről, aminek a dátuma legkésőbb 2026. július 31-e lehet. Ezekben a határozatokban kell dönteni arról, hogy az adott kekva közfeladatait és egyéb feladatait melyik állami szerv látja majd el a jövőben és hogyan, és elszámolási biztost kell kinevezni minden alapítványhoz. Az elszámolási biztosra azért van szükség, hogy rendezze a megszűnő alapítvány anyagi ügyeit, valamint hogy az adott kekva vagyonával elszámoljon, azt megfelelően elossza az állam és a nem állami alapítók vagy csatlakozók között.

A vagyoni rendezés kérdése már korábban is fölmerült, hiszen több kekva jött létre már létező alapítványokból, így azok valamekkora magánvagyont is hoztak magukkal, még ha a költségvetésük nagy részét az Orbán-kormány bőkezű adakozásának köszönhették. Ilyen a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kék Bolygó vagy az MCC is, amelynek kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs fideszes kampányfőnök korábban már magánvagyonok államosításáról posztolgatott ezzel kapcsolatban. És vannak olyan kekvák is, amelyeket az állam hozott ugyan létre, de sok magánvagyon is van bennük, mint a Mol – Új Európa Alapítvány, amely a Moltól kapott részvényekből is gazdálkodik. Ezeket a magánvagyonokat a kormány nem akarja einstandolni, a javaslat le is szögezi, hogy „az államháztartáson kívüli alapítót megilleti az általa juttatott vagyon, annak helyébe lépő vagyon és annak hozama”, de az is szerepel a javaslatban, hogy az alapítvány tartozásaiért az ilyen, nem állami alapító „a neki járó vagyon erejéig áll helyt”.

A javaslat arra is lehetőséget teremt, hogy valamilyen formában tovább működjön az alapítvány. Ez nyilván szintén azoknál az alapítványoknál a legfontosabb kérdés, amelyek már a kekvák előtt is léteztek, mint a Batthyány Lajos Alapítvány vagy az MCC. Ha az „államháztartáson kívüli alapító” időben benyújt egy változásbejelentési kérelmet, akkor nem közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy egyszerű alapítványként tovább működhet. Az államtól kapott vagyont és a kiemelt státuszát viszont vissza kell adniuk ezeknek a szervezeteknek, ami nyilván azt jelenti, hogy sokkal kisebb pénzből gazdálkodva, kisebb mozgástérrel tudnak majd működni ezek az Orbán-kormánynak annyira kedves intézmények. Az MCC vezetése korábban már jelezte is, hogy ilyen formában tovább kívánnak működni.”

Forrás:
Magyar Péterék a földbe tiporják a NER egyik kedvenc intézményét; Csurgó Dénes, Márton Balázs; Telex.hu; 2026. június 11.
Lásd még:
Magántőkealapok: fontos átláthatósági szabályok készülnek, de ez még nem a vagyonvisszaszerzés; Brückner Gergely; Telex.hu; 2026. június 10.

Megújul a szakképzés irányítási rendszere, megszűnik a kancellári rendszer

„A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.

Lannert Judit oktatási miniszter közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral áttekintették a szakképzés helyzetét és a következő tanév feladatait. Egyetértettek abban, hogy a szakképzés stabil alapokon áll, és nem felforgatásra, hanem átgondolt fejlesztésekre van szükség. A következő időszak egyik legfontosabb feladata a szakképzés irányítási rendszerének megújítása. Ennek részeként megszűnik a kancellári rendszer, és a kettős vezetési modellt egyszemélyi vezetés váltja fel. Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit – írta Lannert, majd megjegyezte, hogy Naderi elképzelései szerint tovább erősödnek a szakképzési centrumok, a duális partnerségek és a régiófejlesztési célokkal összhangban álló együttműködések.

A rendelkezésre álló és a felszabaduló uniós fejlesztési forrásokat pedig hosszú távú stratégiai célok mentén használjuk fel annak érdekében, hogy a fiatalok olyan tudást és készségeket szerezhessenek, amelyekkel sikeresen boldogulhatnak állampolgárként és a munka világában egyaránt – hangsúlyozta az oktatási miniszter, aki kitért arra is, hogy a szakképzési államtitkár arra kér mindenkit, hogy a következő tanévet is az eddig megszokott szakmai elkötelezettséggel készítse elő, és a változások bevezetése során is egymás méltóságát tiszteletben tartva, emberségesen és együttműködve dolgozzon a közös célokért. ”

Forrás:
Így alakul át a szakképzés; Kurucz-Gáspár Tünde; eduline.hu; 2026. június 14.

Radnai Márkot a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztossá nevezték ki

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – e határozat hatálybalépésének napjától – Radnai Márkot a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.
2. A kormánybiztos az 1. pontban meghatározott feladatkörében
a) a közélet működésének megújítását támogató szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése érdekében az érintett miniszterekkel együttműködve koordinálja a Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozását;
b) vizsgálja a társadalmi részvétel hazai és nemzetközi jó gyakorlatait, valamint ezek alapján módszertani javaslatokat dolgoz ki a közpolitikai döntéshozatal társadalmi megalapozottságának erősítésére;
c) javaslatokat tesz a magyar emberek testi, lelki, gazdasági jólétének biztosítását célzó kormányzati intézkedésekre, nyomon követi és értékeli ezen kormányzati intézkedések megvalósulását és eredményeit;
d) kapcsolatot tart kutatókkal, szociológusokkal, szakpolitikai elemzőkkel és civil szervezetekkel;
e) elemzéseket és javaslatokat készít a működő és emberséges Magyarország megvalósítását szolgálva.
3. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök – a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján – irányítja…”

Forrás:
A Kormány 1198/2026. (VI. 12.) Korm. határozata a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2026. évi 69. szám; 2026. június 12.; 2898-2898. o. (PDF)

Európai Unió

Beadta a tervét a magyar kormány az uniós helyreállítási pénzek lehívására

„A magyar kormány hivatalosan benyújtotta a módosított helyreállítási és ellenálló-képességi tervét – közölte az Európai Bizottság szerdán. A testület szóvivője, Ujvári Balázs hangsúlyozta, hogy ez arra a politikai egyezségre épül, amelyet Magyar Péter kormányfő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök május végén jelentett be.

Az Európai Bizottságtól nem tették hozzá, de a megállapodás egyik fele az előfeltételekről szólt, amelyekkel 16,4 milliárd eurónyi forrást lehet felszabadítani, benne a tízmilliárd eurót érő helyreállítási alappal (a pénzből 6,5 milliárd euró a vissza nem térítendő rész, 3,5 milliárd euró kedvezményes hitel). Az előfeltételek kipipálásához kedden adott be törvényjavaslatot a kormány, viszont ennyi a helyreállítási alapnál még csak arra lenne elég, hogy ne kelljen egy egymilliárd eurós előleget visszafizetni, és be lehessen adni rendes kifizetési kérelmet.

A pénzhez arányosan további reformokat, célokat és beruházásokat kell végrehajtani, amelyeket helyreállítási tervekben vállalnak be a kormányok. Ezekkel olyan elmaradásban volt az Orbán-kormány, hogy az új kabinet a május végi egyezség alapján csak 2,6 milliárd eurónyit tudott megtartani az eredetileg 10,4 milliárdos tervből, amelynek a hitelrészéből 400 milliót el is engedett. (Orbánék eleve csak 3,9 milliárd euró kölcsönt kértek, ami a Magyarországnak adható kedvezményes keret harmada.) A 7,4 milliárd eurós lyukat kell betömni az új tervvel, itt magyaráztuk el bővebben a módszereket és az eddig bejelentett változtatásokat.

Az Európai Bizottság szerint a módosított terv széles körű reformokat tartalmaz többek között korrupcióellenes és jogállamisági téren. Olyan kulcsfontosságú területekbe fektet be, mint az energetika, a lakhatás, kis- és középvállalkozások.

A terv beküldésével az Európai Bizottság megkezdi a dokumentum értékelését. Ezt a szóvivő szerint az elmúlt hetek egyeztetéseinek köszönhetően a tagállami miniszterek testülete júliusban már jóvá is hagyhatja.

A vállalt előfeltételeket és reformokat, beruházásokat elvileg augusztus végére kell papíron teljesíteni, szeptember végéig adhatnak be a kormányok kifizetési kérelmet, ezeket év végéig teljesíthetik.

Maga az új terv egyelőre nem elérhető a hivatalos oldalán, de a kormány már többször megosztott róla részleteket. Vitézy Dávid közlekedési miniszter a kormány legutóbbi heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy

a 10 milliárdos keretből 2,6 milliárd euró már megvalósult, ennyit tudnak áthozni az előző tervből. Például ebből épült meg a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti beruházás. Mivel ezt a magyar költségvetés előfinanszírozta, így a majdani uniós térítéssel a költségvetésben felszabadul 2,6 milliárd eurónyi (kb. 900 milliárd forintnyi) összeg, amit a kormány itthon másra tud majd fordítani.

Van 1,1 milliárd eurónyi fejlesztés, amit a korábbi kormány nem szánt a helyreállítási alapba, de ezt most „átforgatják” oda. A budapesti CAF villamosokat ebben az alapban fogják elszámolni – ezt korábban a rendes uniós költségvetésből számolták el. Így felszabadul az erre lekötött összeg, amit később is el lehet számolni közlekedési, digitalizációs, környezetvédelmi, humán infrastruktúrára.

1,5 milliárd eurós összegben fogják fejleszteni az elektromos hálózatot. Kifejezetten hálózatfejlesztésre és kapacitásbővítésre fognak összpontosítani, hogy a megújulóenergia-használatot segítsék. Azt úgy oldják meg, hogy augusztus 31-ig tőkét emelnek a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB), ezután pedig az áramszolgáltatók közreműködésével fogják tudni felhasználni ezt az összeget, amiben Kapitány István minisztériuma is részt vesz majd.

Hasonló megoldással 2 milliárd eurónyi tőkeemelés az MFB-ben két célt fog szolgálni. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére új támogatási programot indítanak, hogy javítsák a versenyképességet. Emellett bérlakás- és kollégiumfejlesztési program indul. A fejlesztőknek jelentős önerőt is kell hozniuk. Egyeurónyi uniós támogatásból öteurónyi fejlesztés tud megvalósulni. Egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni.

1,8 milliárd euróból újítják fel a HÉV- és a vasútijármű-parkot. Vitézy szerint ebbe az előző kormány közlekedésügyi minisztere, Lázár János belebukott, és a korábbi közbeszerzésekre egy jelentkező sem volt. Akadálymentes, klimatizált, alacsony padlós HÉV-kocsikat szeretnének beszerezni a szentendrei, csepeli és ráckevei vonalra. Emellett a forrásból az InterCity-flottát is meg fogják újítani. Legalább 200 IC-kocsi helyére új, emeletes motorvonatokat fognak beszerezni. Itt is tőkeemeléssel teljesítik augusztus 31-ig a határidőt, már csak a konkrét technikai ütemezésről zajlanak a tárgyalások.

”

Forrás:
Beadta a kormány a módosítót a tízmilliárd eurót érő uniós helyreállítási tervre; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. június 10.

Összefogás – Az öt szakszervezeti szövetség közös pénzügyi igénye

„Közös levélben jelezte igényét az Európai Unió 2028-2034-es többéves pénzügyi keretére (MFF) az öt magyar szakszervezeti szövetség az uniós egyeztetésben érintett miniszterekkel.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), valamint a Munkástanácsok egységes álláspontját tükröző levelet Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, valamint Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter kapta meg.

A levél emlékeztet: az MFF előkészítése meghatározó jelentőségű lesz az európai foglalkoztatás-, szociális és kohéziós politika jövője szempontjából. A jelenlegi tárgyalási folyamat olyan hosszú távú döntéseket alapoz meg, amelyek közvetlen hatással lesznek a munkavállalók élet- és munkakörülményeire, a közszolgáltatások finanszírozására, valamint a társadalmi kohézió erősítésére az Európai Unió egészében.

A minisztereknek címzett levél:

Tárgy: A szakszervezeti szövetségek követelései az Európai Unió 2028–2034-es többéves pénzügyi kerete kapcsán

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) előkészítése meghatározó jelentőségű lesz az európai foglalkoztatás-, szociális és kohéziós politika jövője szempontjából. A jelenlegi tárgyalási folyamat olyan hosszú távú döntéseket alapoz meg, amelyek közvetlen hatással lesznek a munkavállalók élet- és munkakörülményeire, a közszolgáltatások finanszírozására, valamint a társadalmi kohézió erősítésére az Európai Unió egészében, így Magyarországon is.

Meggyőződésünk, hogy az MFF-ről szóló tárgyalások során Magyarországnak olyan álláspontot szükséges képviselnie, amely határozottan kiáll a kohéziós politika, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások uniós támogatásának megőrzése és megerősítése mellett.

Ennek keretében különösen fontos, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA, ESZA+) önálló, egyértelműen azonosítható, jól elkülönült alap maradjon a következő ciklusban is. Mivel az alap az Európai Unió szociálpolitikájának legfontosabb finanszírozási eszköze, a magyar munkavállalók számára is kulcsfontosságú, hogy annak részaránya legalább a korábbi szintet őrizze meg, és ne legyen a céljától eltérő módon felhasználható. Nem tartjuk elfogadhatónak a szociális és kohéziós források összeolvasztását a migrációs, illetve védelmi kiadásokra fordítható alapokkal.

A következő MFF-nek emellett célzott támogatásokkal kell segítenie a munkavállalói és munkáltatói részvételt biztosító, ám az utóbbi időben jelentőségét elvesztő szociális párbeszéd megújítását is. Ennek érdekében a szociális kiadások legalább 1%-át szükséges a szociális partnerek kapacitás-bővítésére fordítani.

A jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások fényében különösen indokolt lenne továbbá a többéves pénzügyi keretből finanszírozott valamennyi eszközre vonatkozó szociális kötöttségek bevezetése. Nemcsak dedikált forrásokkal, hanem a jogállamisági mechanizmushoz hasonló horizontális szociális záradékok bevezetésével is szükséges a munkavállalók helyzetének javítása. A szociális feltételrendszernek elő kell segítenie a minőségi munkahelyek teremtését és a kollektív tárgyalásokat, valamint biztosítania kell az alapvető munkavállalói jogok és munkavédelmi sztenderdek tiszteletben tartását.

Végül, szorgalmazzuk a többéves pénzügyi keret teljes összegének jelentős emelését is, amelynek keretében a szociális és gazdasági kohézióra fordított kiadásokat egyértelműen meg kell erősíteni, és azoknak időben stabilnak kell maradniuk. Ragaszkodunk hozzá, hogy a társadalom minden rétege (beleértve a vállalkozásokat és a leggazdagabb magánszemélyeket is) méltányos részt vállaljon a pénzügyi terhekből.”

Forrás:
Összefogás – Az öt szakszervezeti szövetség közös pénzügyi igénye; Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ); 2026. június 11.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Augusztusban érvényüket vesztik a régi, könyv formátumú személyazonosító igazolványok

„A Belügyminisztérium (BM) felhívja az állampolgárok figyelmét, hogy az európai uniós szabályozással összhangban, 2026. augusztus 3-án végleg érvényüket vesztik a régi típusú, könyv formátumú, határidő nélkül érvényes személyazonosító igazolványok.

– 2026. augusztus 3. napjával a régi, könyv formátumú (papíralapú, akár puha- vagy keményfedeles) személyazonosító igazolványok érvényessége megszűnik.

– A lejárat ténye a hatósági nyilvántartásba hivatalból kerül bejegyzésre, így az érintett állampolgárok a változásról külön, személyre szabott értesítést nem kapnak.

A Belügyminisztérium javasolja az érintett állampolgároknak, hogy mielőbb ellenőrizzék okmányaikat.

– Új okmány igénylése: Azoknak a polgároknak, akik kizárólag a régi típusú személyi igazolvánnyal rendelkeznek, személyes eljárás keretében új, elektronikus személyazonosító igazolványt (eSzemélyi) kell igényelniük bármely kormányablakban.

– Kivételek: Amennyiben az érintett személy rendelkezik más, érvényes személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal – például kártyaformátumú vezetői engedéllyel vagy magánútlevéllel -, úgy az új személyazonosító igazolvány kiváltása nem kötelező, de a zökkenőmentes ügyintézés érdekében ajánlott.

– Díjmentesség: a 70. életévet betöltött polgár állandó személyazonosító igazolványának kiállítása díjmentesen történik.

Kérjük, orvosi igazolással rendelkező, személyes megjelenésükben egészségügyi okból akadályozott ügyfeleket, hogy legyenek szívesek az ezen a linken (www.kormanyhivatalok.hu/node/47532) megtalálható elérhetőségeken keresztül felvenni a kapcsolatot a lakóhelyük/tartózkodási helyük szerint illetékes kormányhivatallal. A kollégák segítenek megszervezni a mobil ügyintézést.

Kérjük a lakosságot, hogy a nyári időszakban megnövekedő ügyfélforgalomra tekintettel ne halasszák az utolsó pillanatra az okmánycserét, és gondoskodjanak időben az érvényes személyazonosító igazolvány beszerzéséről.

Kiadó: Belügyminisztérium”

Forrás:
FONTOS VÁLTOZÁS: Augusztusban érvényüket vesztik a régi, könyv formátumú személyazonosító igazolványok; Nemzeti Közleménytár; 2026. június 12.

Megújul a MÁV+ alkalmazás: egyszerűbb utazástervezés, könnyebb nemzetközi jegyvásárlás

„„A magyar vasút fejlesztése érdekében nemcsak a kocsik vagy a pályák szintjén kell hatalmasat előrelépni, hanem a digitalizáció és az utastájékoztatás területén is. Ennek egyik legfontosabb lépése, hogy alapjaitól gondoljuk újra a MÁV+ applikációt, amely bár kétségkívül esztétikusabb az elődjénél, a funkciók és a használhatóság terén eddig inkább visszalépést jelentett” – írja Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

Vitézy szerint ez egy hosszabb folyamat lesz, de addig is megpróbálják a mostani alkalmazást fejleszteni és felhasználóbarátabbá tenni. Ennek most két eleme van:

könnyebb és bővebb nemzetközi jegyvásárlás;

megújult utazástervezés és valós utastájékoztatás.

Előbbi újításról azt írta a miniszter, hogy eddig külföldi utazások esetében a jegyvásárlás gyakran sokkal bonyolultabb volt, mint amilyennek egy modern európai vasúttársaságnál lennie kellene. „Megnyílt a jegyvásárlás minden olyan nemzetközi ülőhelyes vonatra, amely Magyarországon belföldi forgalomban is igénybe vehető.” Tehát közvetlenül az appból lehet jegyet venni például a Budapest–Bécs viszonylaton közlekedő Railjetekre és EuroCitykre (EC), valamint a Budapest–Pozsony–Prága útvonal közvetlen vonataira is.

Az utazástervezés mostani megújítása pedig azt jelenti, hogy javul a viszonylati jegyvásárlás folyamata: bekerültek olyan alapvető utastájékoztatási funkciók, amelyeket az utasok hiányoltak.

A miniszter azt írta, hogy a frissítés után az alkalmazás a találati listából alapértelmezetten már egy részletes eljutási ablakot mutat. Itt láthatók a köztes megállók és a járatokkal kapcsolatos egyéb fontos információk. Innen közvetlenül megnyithatók az utazásban érintett járatok menetrendjei, valamint az egyes állomásokról induló további járatok listája is. „Ha ki akarjátok próbálni az új funkciókat, nincs más dolgotok, mint frissíteni a MÁV+ applikációt a telefonotokon!” – írta Vitézy Dávid.

A régi MÁV applikáció utódját a MÁV+ appot még tavaly áprilisban vezették be, de csak fokozatosan váltak elérhetővé az egyes funkciók. Mostanra az új alkalmazás már majdnem mindenre képes, amire az elődje – bár még ez is működőképes –, azonban ahogy az új közlekedési miniszter is utalt rá, a felhasználók nem elégedettek. A MÁV+ alkalmazást jelenleg csak 1,7-re értékelik, és ez nem véletlen. Pedig lehetne jó is, a szakértelem megvan hozzá, már csak egy szabályozói döntés hiányzik – erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.”

Forrás:
Megújult, de teljesen újragondolják a tavaly bevezetett MÁV+ applikációt; Szántó-Nagy Bálint; Telex.hu; 2026. június 12.
MÁVPlusz applikáció – jegyvásárlás, útvonaltervezés busszal, vonattal; MÁV-csoport

Jelentősen csökkentette az adatszolgáltatók terheit a KSH

„Kevesebb adminisztráció, kisebb adatszolgáltatói teher és gyorsabban rendelkezésre álló statisztikai adatok – ezek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elmúlt évekbeli fejlesztéseinek meghatározó eredményei. Az adatgyűjtések észszerűsítésének köszönhetően 2025-ben a vállalkozások jelentéstételi terhei 7,6, az intézmények statisztikai kötelezettségekre fordított munkaórái 8,3 százalékkal mérséklődtek az előző évhez képest.

A vállalkozások és az intézmények adminisztratív terheinek mérséklése a KSH kiemelt stratégiai célja. A hivatal évek óta következetesen dolgozik azon, hogy a statisztikák előállításához szükséges információkat a lehető legkisebb adatszolgáltatói energiaráfordítás mellett szerezze be. Ennek érdekében a KSH folyamatosan felülvizsgálja az adatgyűjtéseket, egyszerűsíti a kérdőíveket, és ahol lehet, szűkíti a válaszadók körét. Emellett egyre szélesebb körben hasznosítja a más intézményeknél meglévő adminisztratív adatokat. A fenti törekvések mérhető könnyítést hoztak a mindennapokban: az érintett szervezetek a megtakarított időt saját működésükre, ügyfeleik kiszolgálására, fejlesztésekre vagy egyéb tevékenységekre fordíthatják.

A kedvező eredményekhez jelentősen hozzájárult a termék-külkereskedelmi statisztika átfogó megújítása. A 2022-ben indult és 2025 elején lezárult fejlesztési program olyan korszerű módszertant vezetett be, amely nemzetközi összehasonlításban is irányadó. Az új eljárás javítja az adatminőséget, gyorsítja a feldolgozást, az adminisztratív források bevonásával pedig radikálisan csökkenti az adatszolgáltatókra háruló feladatokat. A program indulása óta több mint 3000 vállalkozás mentesült a termék-külkereskedelmi adatszolgáltatás alól.

A terhek mérséklésében az is szerepet játszott, hogy 2025-ben a KSH megszüntetett három, az Országos statisztikai adatfelvételi programban (OSAP) előírt jelentési kötelezettséget. A hivatal a jövőben is folytatja az adatgyűjtések egyszerűsítését, az adminisztratív adatforrások felhasználásának bővítését és az adatszolgáltatói feladatok rendszeres felülvizsgálatát. A cél változatlan: a statisztikai adatok minőségének megőrzése mellett a lehető legkisebb adminisztratív terhet róni a vállalkozásokra és az intézményekre.”

Forrás:
Jelentősen csökkentette az adatszolgáltatók terheit a KSH, 2026.06.09.; Központi Statisztikai Hivatal; 2026. június 9.

Mesterséges intelligencia (MI)

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke az MI-ről

„Miközben Európa a technológiai szuverenitás megteremtésére törekszik, Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke a versenyképesség erősítésén dolgozik, miközben fenn kívánja tartani a világ legszigorúbb technológiai szabályozásainak némelyikét.

Miért fontos? Az EU gyorsabban akar előrelépni az MI és a feltörekvő technológiák területén anélkül, hogy gyengítené digitális stratégiájának központi elemét: a szabályozást.

Íme az öt legfontosabb tanulság Virkkunen Axiosnak adott, e heti Web Summit Rio-n elhangzott beszélgetéséből.

1. Nem valószínű, hogy az EU tulajdonrészt szerezne MI-laborokban, miközben a Trump-adminisztráció játszik ezzel a gondolattal.

A kormányzat szerepe „mindig az, hogy megteremtse az innovációk és a beruházások feltételeit; a mi oldalunkról ennek fő eszköze a jogalkotás, majd azok a különböző finanszírozási és pénzügyi elemek, amelyekkel támogathatjuk az innovációkat” – mondta.

2. Az uniós MI-rendeletet nem kell frissíteni az MI-ügynökök miatt, noha vannak figyelmeztetések az adatvédelem, a kiberbiztonság és a visszaélések kockázatairól.

A blokk az iparági panaszok nyomán elhalasztotta a rendelet kulcsfontosságú rendelkezéseinek végrehajtását, mivel azok a bírálók szerint akadályozhatják az innovációt; ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy a jogszabály lemarad a legújabb ügynöki képességek mögött.
Virkkunen szerint az EU úgy látja, hogy az MI-ügynökökre már kiterjed a meglévő, technológiasemleges MI-rendelet, a generatív MI-re és a kockázatcsökkentésre vonatkozó rendelkezésein keresztül.

3. Az európai szabályozók nem engednek a szabályaikból, és az Apple-t okolják azért, hogy a vállalat nem vezette be a Siri MI-t a blokkban.

„Ez az ő saját döntésük volt, hogy még nem kapcsolták be” – mondta Virkkunen, hozzátéve, hogy az európai digitális piacokról szóló jogszabályban „semmi” nem akadályozza a vállalatot abban, hogy új termékeit piacra vigye.

4. Az EU és Brazília közelebb kerül egymáshoz mint megbízható digitális partnerek.

Virkkunen szerint a blokk egyre nagyobb befolyásra tesz szert a régióban olyan országok körében, amelyek igazodnak az EU nyitott piacokra, biztonságos technológiákra és szabályokon alapuló nemzetközi rendre vonatkozó politikáihoz.

Virkkunen elmondta, hogy pénteken São Paulóba utazik, ahol megállapodást ír alá az összekapcsoltság, az adatok és más digitális prioritások terén folytatott együttműködés megerősítéséről.

5. Öt év múlva a siker azt jelentené, hogy Európa erősebb MI-, félvezető-, kvantumtechnológiai és kiberbiztonsági iparágakat épített ki, és hogy a vállalkozások használják is ezeket.

„Amit folyamatosan biztosítani akarunk, az az, hogy … az emberek megbízhassanak a technológiáinkban” – mondta, hozzátéve, hogy Európának gondoskodnia kell arról, hogy technológiai növekedése fenntartható legyen. „Különösen most, amikor azt látjuk, hogy az elkövetkező években háromszor annyi adatközpontra lesz szükségünk, mint amennyivel jelenleg rendelkezünk.””

Forrás:
5 takeaways from Europe’s tech chief on AI; Maria Curi; Axios; 2026. június 12.

Kína MI-versenystratégiája: olcsó tokeneken alapuló, széles körűen használt rendszerek

„Kína vezető MI-vállalata, a DeepSeek áprilisban jelentette meg V4 modelljét, olyan promóciós áron, amely észak-amerikai versenytársai modelljeinek költségéhez képest csupán töredéknek számít. Ez a kínai MI-szektor tágabb trendjét tükrözi: a kínai vállalatok nem közvetlenül az olyan cégekkel versenyeznek, mint az OpenAI, az Anthropic vagy a Google, amelyek prémium áron kínálnak élvonalbeli szolgáltatásokat, hanem a széles körű elterjesztésre és az olcsó tokenekre építő stratégiát követnek, hogy világszerte piaci részesedést szerezzenek. Európa számára ez annak kockázatát hordozhatja, hogy az MI-fejlesztés alapjaként gyorsan függőség alakul ki a kínai modellektől, miközben az európai tehetség is a kínai rendszerek fejlesztését erősítheti.

Számos kínai MI-vállalat követte a DeepSeek modelljét. Olyan modelleket építenek, amelyek teljesítményükben megfelelőek, de nem élvonalbeliek; ehelyett a magas számítási hatékonyságra összpontosítanak, ami csökkenti a felhasználói költségeket. Modelljeiket nyílt forráskódú platformokon is elérhetővé tették, ami azt jelenti, hogy bárki ingyenesen használhatja, finomhangolhatja és hosztolhatja őket, szemben a jelenlegi nyugati piacvezetők zárt tulajdonú modelljeivel. A kínai modellek letöltései a Hugging Face nyílt forráskódú platformon 2025 vége óta meghaladták az amerikai modellekét. A teljesítmény alapján rangsorolt tíz vezető nyílt súlyú modell közül az első hét mind kínai.

Ez a megközelítés támogatja széles körű elterjedésüket, különösen azokon a területeken, ahol a költség kulcsfontosságú szempont. Ennek egyik szembetűnő példája az MI-alapmodellek tudományos kutatásban való alkalmazása. 2024-ben a kínai MI-modellek kutatási célú használata meghaladta az amerikai modellekét. Még egyes Szilícium-völgyi vállalatok is hibrid megközelítéssel kísérleteznek: a kulcsfontosságú döntéshozatali feladatokat prémium kategóriás amerikai modellekre bízzák, míg az alacsonyabb szintű végrehajtási feladatokat kínai modellekre.

Az ügynöki (ágensalapú) MI térnyerése – amely MI-„ügynököket” alkalmaz összetettebb feladatokra önálló megoldások létrehozásához – drámaian megnövelte az MI-modellek használatát. Ez várhatóan még fontosabbá teszi a költségszempontokat. A kínai MI-vállalatok gyakran nem tudnak közvetlenül profitálni külföldi forgalmukból, mivel a nyílt súlyú modelljeiket hosztoló platformok realizálják a nyereséget; árversenyképességük és széles körű elérhetőségük azonban már biztosított számukra egy hídfőállást a globális ökoszisztémában.

Wendy Chang, a MERICS vezető elemzője szerint: „Azzal, hogy modelljeiket széles körben elérhetővé és költséghatékonnyá tették, a kínai vállalatok alternatív utat találtak arra, hogy versenyben maradjanak a globális MI-versenyben. A nyílt forráskódú közösségben való erős jelenlétre és a rendkívül alacsony tokenárakra támaszkodva a stratégia világszerte piaci részesedés megszerzésére törekszik, még akkor is, ha ez nem eredményez azonnali profitot.””

Forrás:
China’s AI competition strategy: Wide dispersion, cheap tokens; Wendy Chang; Mercator Institute for China Studies (Merics); 2026. június 3.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Megkezdődött az egyeztetés a kutatóhálózat jövőjéről az Akadémián

„Pósfai Mihály, az MTA elnöke és Tanács Zoltán tudományos-technológiai miniszter június 11-ére hívta össze azt a kerekasztalt, amelynek résztvevői az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat (HUN-REN) jövőjéről egyeztettek.

Az Akadémia Székházában megrendezett egyeztetésen részt vett a miniszter és a tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár, jelen voltak a kutatóhálózat főigazgatói, a kutatók képviselői és az MTA vezetői.

Pósfai Mihály és Tanács Zoltán rövid bevezetőjükben kiemelték, hogy ez az első olyan egyeztetés, amelyen a tudományos közösség és a kormányzat képviselői együtt vesznek részt, mindkét oldalról megelőlegezve a bizalmat. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy egy egységes kutatóhálózat helye az Akadémián belül van. Az átvétel során a kutatóhálózat érdekei mellett az Akadémia érdekeinek is meg kell jelennie.

Tanács Zoltán elmondta: ennek az első ülésnek a célja az egyeztetés megkezdése, a döntéseket később kell meghozni. Horváth Péter államtitkár bemutatta a minisztérium vitaanyagként szolgáló koncepcióját a kutatóhálózat javasolt szerkezetéről, irányításáról és működéséről, amelynek kidolgozásához az elmúlt hetekben számos kétoldalú egyeztetést folytattak a miniszter és munkatársai. A további egyeztetések eredménye egy olyan törvénycsomag előkészítése lehet a nyár folyamán, amelyet ősszel már be lehetne nyújtani elfogadásra.

A főigazgatói reakciók pozitívak voltak, többen is megköszönték azt, hogy ilyen körben folyhat az egyeztetés. A felszólalók egyértelműen kifejezték szándékukat, hogy intézményük az MTA keretein belül működjön tovább. A munka ezután kisebb csoportokban folytatódott, ahol a minisztérium konkrét kérdéseire fogalmaztak meg válaszokat, illetve ajánlásokat a résztvevők.”

Forrás:
Megkezdődött a kutatóhálózat jövőjéről való egyeztetés az Akadémián; Magyar Tudományos Akadémia (MTA); 2026. június 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elhunyt Martos Balázs, a magyar Internet egyik úttörője

„2026. június 13-án, életének 74. évében elhunyt Martos Balázs, a magyarországi internet úttörője, az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) egyik alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke.

Martos Balázs 1952. október 1-jén született Budapesten. 1977-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Digitális Berendezések Ágazatán. Egész pályája az MTA SZTAKI-hoz, majd az általa is létrehozott szervezetekhez kötődött. Vezetője volt a SZTAKI több-mikroprocesszoros kutatócsoportjának, főkonstruktőre az IBM 3705 kompatibilis TCT 3720 távadatfeldolgozó processzornak, és a SZTAKI számítóközpontjának vezetőjeként számos olyan fejlesztést irányított, amelyek elvezettek az első magyar országos akadémiai hálózat, a Hungarnet létrejöttéhez. Projektvezetőként az ő nevéhez fűződik a HBONE gerinchálózat felépítése is – ezzel megteremtve a magyarországi internethasználat műszaki alapjait.

A .hu legfelső szintű domain első adminisztratív felelőseként 1990-ben kialakította a hazai domainregisztrációs és delegálási rendszert. 2015-ös nyugdíjba vonulásáig a .hu zóna stabil és független működtetésének fő szervezője, irányítója volt. 1995-ben kezdeményezésével jött létre az internetszolgáltatók számára versenysemleges helyen és feltételekkel az első hazai internet-forgalom kicserélő központ, a BIX (Budapest Internet Exchange).

1996-ban tizennégy alapító internetszolgáltatóval létrehozta az Internet Szolgáltatók Tanácsa Egyesületet, amelynek 1998–1999-ben elnöke, 2000-től örökös tiszteletbeli elnöke volt. 2000 és 2015 között az ISZT Kht., majd jogutóda, az ISZT Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként vezette a .hu Nyilvántartót, a BIX-et és a HunCERT tevékenységét. Az általa kialakított szervezeti és műszaki alapok ma is a .hu domainregisztráció és a hazai peering gerincét adják.

Tevékenységét 2016-ban az akadémiai közösség Hungarnet-díjjal ismerte el. 2026-ban, az Internet Szolgáltatók Tanácsa 30 éves jubileumán a tagság szavazata alapján elsőként neki ítélték oda az újonnan alapított Pro Internet díjat.

Nemcsak az infrastruktúrára figyelt: az ő kezdeményezésére támogatta az ISZT a Magyar Elektronikus Könyvtárat és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szegedi Informatikatörténeti Kiállítását – nemcsak építője, hanem őrzője is volt a magyar internet történetének. A 20 és 25 éves évfordulóra ő maga állította össze az ISZT történetének dokumentációját, amely a hazai internettörténet egyik legfontosabb forrása.

Miszori Attila, az ISZT elnöke így búcsúzik: „Martos Balázs minden döntésénél ott volt egy nagyon következetes mérce – mindig a .hu hosszú távú függetlenségét és a közösség érdekét tartotta szem előtt. Évtizedeken át sokunk mentora és példaképe volt.”

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa Egyesület és a .hu Nyilvántartó saját halottjának tekinti.

Nyugodjék békében!”

Forrás:
Elhunyt Martos Balázs, a magyar internet egyik úttörője; Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület (ISZT); 2026. június 14.

Fenntartható fejlődés

Hivatalosan is átvették kinevezésüket az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkárai

„Kőrösi Levente, Kertész-Káldosi Zsuzsanna, Bögi Viktória, Kelemen Ágnes és Rozinka Zsolt Illés személyében olyan munkatársakkal kezdjük meg a közös munkát, akikre szakmailag és emberileg egyaránt lehet építeni.

Erős csapattal vágunk neki a feladatoknak. Gratulálok nektek a kinevezésetekhez és köszönöm, hogy vállaljátok ezt a szolgálatot Magyarország és környezetünk jövőjéért – írta ma FB oldalán Gajdos László miniszter.

Korábbi cikkünkben már írtunk az államtitkárokról:

dr. Bögi Viktória parlamenti államtitkár: jogász, családjogi szakjogász, több mint húszéves közigazgatási és jogi tapasztalattal, egyéni országgyűlési képviselő Fejér megye 03. számú választókerületében.

Kelemen Ágnes vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár: környezetgazdász, klíma- és energiapolitikai szakértő vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár lett. Kelemen korábban a European Climate Foundation programmenedzsereként délkelet-európai klíma- és energiapolitikai projekteket koordinált, jelenleg a dán Viegand Maagøe tanácsadó cég vezető projektmenedzsere. Dolgozott az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságánál, valamint külső szakértőként a Bizottság regionális politikai, klímapolitikai és energetikai főigazgatóságainak. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi munkatársa.

Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkár:környezetmérnök és gazdasági agrármérnök felel államtitkárként a körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért. Jelenleg a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója, korábban az Energiaügyi Minisztériumban vezető-kormányfőtanácsosként, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban szakmai tanácsadóként dolgozott.

Kőrösi Levente biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár: agrármérnök és természetvédelmi szakember a biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár lett. Pályafutása nagy részét az Agrárminisztériumban és jogelőd intézményeiben töltötte, ahol a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetőjeként a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények és hazai végrehajtásuk koordinációjáért felelt.

”

Forrás:
Hivatalosan is átvették kinevezésüket az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkárai; Greenfo; 2026. június 12.

2025-ben a megtermelt villamos energia 75,6%-a származott karbonsemleges forrásból

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adatokat tartalmazó éves energiastatisztikai jelentése szerint 2025-ben mind az ország primerenergia-termelése, mind a primer belföldi felhasználás kismértékben növekedett, míg a földgázfelhasználás 5,4%-kal bővült.

2025-ben az országos primerenergia-termelés 486 246 TJ volt, amely 2,2%-kal haladta meg az előző évi mennyiséget. A nukleáris energiaforrásból származó termelés 0,5%-kal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 4,4%-kal csökkent az előző évhez képest. A megújuló energiahordozókból és hulladékokból származó primerenergia-termelés együttesen 9,3%-kal bővült; a megújuló energiaforrásokon belül a napenergia termelése 16,2%-kal nőtt.

A bruttó villamosenergia-termelés a 2024. évihez képest 4,6%-kal, 39 723 GWh-ra emelkedett. A termelt villamos energia 75,6%-a karbonsemleges forrásból származott, amelyen belül 40,5%-a nukleáris, 35,1%-a pedig megújuló eredetű volt. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energián belül továbbra is a napenergia képviselte a legnagyobb részarányt, amelynek termelése 16,5%-kal meghaladta az előző évit. A növekmény elsődleges oka a napelemek teljesítménynövekedése volt: a beépített teljesítőképesség 2025. év végén meghaladta a 8 GW-ot.

A korábbi évek mérséklődését követően a primer belföldi felhasználás 2025-ben 1 020 926 TJ-t tett ki, amely 1,1%-kal magasabb volt az előző évinél. A primer belföldi felhasználásban a fosszilis energiahordozók részaránya 0,6 százalékponttal mérséklődött az elsődleges megújuló energiaforrások és hulladékok 1,4 százalékpontos növekedése mellett, míg a nukleáris forrás részesedése alig változott.

A MEKH a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként a hazai és EU jogszabályok előírásai alapján állítja elő és teszi közzé Magyarország hivatalos energiastatisztika adatait. A havi, féléves és éves rendszerességgel publikált adatsorok a szén- és kőolajtermékek forgalmáról, a villamos energia-, hő- és földgázellátás trendjeiről, a megújuló energiaforrások arányairól, valamint a villamos energia és földgáz árak alakulásáról adnak tájékoztatást, illetve bemutatják az országos energiamérleget. Az energiastatisztikai adatok a MEKH honlapján közzétett tájékoztatási táblák mellett új, interaktív felületen, a Tájékoztatási Adatbázisban (TAB) is elérhetőek, továbbá megjelennek az Eurostat és a KSH rendszereiben is.

Az előzetes adatokat tartalmazó 2025. évi energiastatisztikai riport ITT érhető el.”

Forrás:
2025-ben a megtermelt villamos energia 75,6%-a származott karbonsemleges forrásból; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2026. június 10.

INCITE technikai jelentés az innovatív technikákról (TRIT)

„Az INCITE 2026. évi, innovatív technikákról szóló technikai jelentésének — Technical Report on Innovative Techniques, TRIT — célja, hogy stratégiai technológiai iránytűként szolgáljon Európa ipari átállásához. A jelentés egy átfogó, 563 európai demonstrátorprojektet tartalmazó adatállományt térképez fel, amelyeket 2020 és 2025 között azonosítottak. A dokumentum az energiaintenzív iparágakra összpontosít, és azokat az ágazatokat helyezi előtérbe, amelyek a legnagyobb környezeti hatással és a Tiszta Ipari Megállapodás szempontjából kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak.

A megállapítások szerint az ipari innováció erősen koncentrálódik három, nehezen dekarbonizálható ágazatban: a vas- és acéliparban, a vegyiparban, valamint a cement-, mész- és magnéziaiparban. Ezek az ágazatok együttesen az azonosított demonstrátorok mintegy 65 százalékát teszik ki.

A jelentés azokra a technikákra összpontosít, amelyek elérték a 6–7-es vagy annál magasabb technológiai érettségi szintet — Technology Readiness Level, TRL. Jelenleg a TRL 7-es szintű projektek 33 százalékos, a TRL 9-es szintűek pedig 28 százalékos aránya képviseli az adatállomány legnagyobb részét. Ez arra utal, hogy erős megoldási portfólió áll rendelkezésre: olyan technológiák, amelyeket már működési környezetben demonstráltak, vagy amelyek készen állnak a piacra lépésre.

Bár a dekarbonizáció a domináns hajtóerő — a projektek 71 százalékában jelen van —, az ipari pilotprojektek egyre inkább szinergikus előnyök elérésére is épülnek. Ezek közé tartozik a szennyezéscsökkentés — 42 százalék — és a körforgásosság — 30 százalék —, például a hulladék alapanyaggá alakítása és az ipari melléktermékek hasznosítása.

A jelentés több végrehajtási akadályt is azonosított, amelyek az engedélyezési kihívásokhoz, az infrastruktúra rendelkezésre állásához, valamint az elsőként megvalósított létesítmények finanszírozási kockázataihoz kapcsolódnak. A jelenlegi adatállományt erősen meghatározzák az uniós finanszírozású projektek — ezek aránya meghaladja a 70 százalékot —, ami a szigorú jelentéstételi kötelezettségekből fakad. A magán- és nemzeti szektorbeli beruházások továbbra is kevésbé láthatók és széttagoltak.

A jelentés megállapításai összességében alapot teremtenek a jövőbeli elérhető legjobb technikák — Best Available Techniques, BAT — meghatározásához. Az érett, nagy teljesítményű technológiák jelenlegi azonosításával az INCITE hozzájárul ahhoz, hogy a közelgő uniós normák felgyorsítsák a tisztább technológiák bevezetését.”

Forrás:
INCITE Technical Report on Innovative Techniques (TRIT); Joint Research Center, European Commission; DOI: 10.2760/4237125; 2026. június 1.
Lásd még:
Technology readiness levels (TRLs); Wikipédia
Best available technology (BAT); Wikipédia

Kiberbiztonság

Módosult a kiberbiztonsági auditorokra vonatkozó szabályozás

„A változtatás a Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen kialakított szakmai álláspontot tükrözi. Az átdolgozás célja, hogy az eddigi tapasztalatokra építve – még a következő auditciklus megkezdése, valamint a közelmúltban jogszabályi kötelezettségeik teljesítésére felszólított jelentős számú szervezet auditori piacon való megjelenése előtt – egyszerűbbé és gyorsabbá tegye az auditorválasztást, valamint rugalmasabbá az auditok megszervezését.

A vállalkozások helyzetének könnyítése, illetve adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, ugyanakkor az auditálást végző szervezetek részéről a szükséges szakértelmet és infrastrukturális feltételek meglétét egyaránt biztosító rendelkezésekkel módosításra került a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről szóló rendeleti szabályozás. A vonatkozó 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet – és egyes kapcsolódó, kiberbiztonsági tárgyú SZTFH rendeletek – módosítása az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásának, valamint a biztonsági osztályba sorolás szerinti védelmi intézkedések megfelelőségének vizsgálata vonatkozásában egységesíti az auditorokkal szembeni követelményeket.

A változásnak köszönhetően az érintett szervezetek a jövőben bármely nyilvántartásba vett auditorral szerződést köthetnek a kiberbiztonsági audit elvégzésére, függetlenül elektronikus információs rendszereik biztonsági osztályba sorolásától. A módosítás célja, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tegye az auditorválasztást, valamint rugalmasabbá tegye az auditok megszervezését. A változás várhatóan erősíti az auditorok közötti versenyt, és segíti az auditkapacitások hatékonyabb kihasználását is. Ennek eredményeként az érintett szervezetek könnyebben és rövidebb idő alatt találhatnak megfelelő auditort jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.

A módosítás további célja, hogy meghatározza, illetve pontosítsa, hogy mely adatok kerülnek közzétételre a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorokról, valamint a sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezetekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő adatok közül.”

Forrás:
Módosult a kiberbiztonsági auditorokra vonatkozó szabályozás; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; 2026. június 9.
6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelet egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelete egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2026. évi 65. szám; 2026. június 8.; 2803-2806. o. (PDF)

Cyber Europe 2026: Minden szem az EU közös válaszlépéseire és ellenálló képességére irányul

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség által szervezett Cyber Europe gyakorlat 8. kiadására június 10–11-én került sor. A gyakorlat célja a kiberfelkészültség erősítése, valamint az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása volt az európai vasúti és tengeri hálózatok védelme mellett.

A kétnapos gyakorlat valósághű, nagyléptékű kiberbiztonsági incidenseket szimulált, amelyek az EU összekapcsolt közlekedési rendszereit érintő kiberválsággá eszkalálódtak. A résztvevőknek fejlett technikai kiberbiztonsági incidenseket kellett elemezniük, miközben valós esetek és fenyegetések által inspirált, összetett forgatókönyvek nyomása alatt dolgoztak. Munkájuk középpontjában az állt, hogy a releváns információkat hatékonyan osszák meg a megfelelő érintettekkel és szakmai partnerekkel, hozzájárulva a megfelelő helyzetkép kialakításához technikai, operatív és politikai szinten egyaránt. Az idei kiadás megvalósításához az ENISA több mint 100 vezető kiberbiztonsági szakértővel működött együtt a nemzeti kiberbiztonsági ügynökségektől, az EU és az EFTA köz- és magánszektorából, valamint uniós szervezetektől; a gyakorlat összesen több mint 5000 résztvevőt vont be.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, védettségért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „A közlekedés alapvető fontosságú gazdaságunk és mindennapi életünk szempontjából, ugyanakkor a kiberfenyegetések célpontja is. Ha kikötőket vagy vasutakat ér támadás, annak hatásai messze túlterjedhetnek a közlekedésen: megzavarhatják a kereskedelmet, a katonai mobilitást és a válságkezelést is. Ahogy a hibrid fenyegetések elmosódottá teszik a határt a polgári és a katonai infrastruktúra között, a felkészültség nem opcionális. A kiberfenyegetések másodpercek alatt lépik át a határokat. Európának ugyanilyen gyorsan kell tudnia cselekedni, legközelebbi partnereivel együtt.”

Juhan Lepassaar, az ENISA ügyvezető igazgatója szerint: „Európa kritikus infrastruktúráinak kiberfüggőségei operatív valóságot jelentenek. Azok az összekapcsolt rendszerek, amelyek gazdaságainkat és társadalmainkat működtetik, közös fenyegetéseknek is kitesznek bennünket; ezért a kiberbiztonság közös felelősség. A Cyber Europe az a terep, ahol együtt dolgozunk felkészültségünk és válaszadási képességünk fejlesztésén, hogy készen álljunk, amikor bekövetkezik a válság.”

A közlekedési ágazat a jelenlegi geopolitikai helyzetben létfontosságú társadalmi-gazdasági szerepet tölt be. Az ENISA fenyegetési körképe szerint a közlekedés az elmúlt két évben az öt leginkább célzott ágazat között szerepelt. Mind a vasúti, mind a tengeri alágazat eredendően összetett környezet, számos különböző érintettel. Hasonló digitalizációs szintet mutatnak, és közös kihívással szembesülnek: az örökölt üzemeltetési technológiák — Operational Technology, OT — integrálásával a modern rendszerekbe anélkül, hogy sérülnének a szigorú biztonságossági és megbízhatósági követelmények. Az ellátási láncoktól és harmadik fél szolgáltatóktól való függőségük növeli kiberfenyegetéseknek való általános kitettségüket, miközben a katonai logisztikában betöltött növekvő szerepük stratégiai jelentőségüket és célpontként való vonzerejüket is erősíti. Az ENISA NIS360 jelentése feltárta, hogy mindkét ágazat a kockázati zónában található: kiberbiztonsági érettségük az átlagosnál alacsonyabb, miközben kritikusságuk meghaladja érettségi szintjüket.

Mi történt a Cyber Europe gyakorlaton? Betekintés a forgatókönyvbe

Európa-szerte egyszerre vették célba a kritikus tengeri és vasúti infrastruktúrákat egy összehangolt kibertámadás során, amely súlyos működési zavarokat okozott. A kikötői logisztikai és navigációs rendszerek kompromittálódtak, ami a rakománymozgások leállásához, valamint biztonsági kockázatokhoz, például majdnem bekövetkező ütközésekhez vezetett. Ezzel egy időben közvetlen beavatkozás érte a vasúti hálózatokat is: határokon átnyúló vonatok álltak le, és utasok ezrei, valamint szállítmányok szenvedtek késedelmet. A kihívásokat tovább súlyosbította, hogy a közlekedési hatóságokat és a jegyértékesítési szolgáltatásokat zsarolóvírus-támadás érte, amely megbénította az adminisztratív és utaskiszolgálási műveleteket. A támadás érzékeny utas- és vészhelyzeti információkat tárt fel, ami a közösségi médiában hacktivista dezinformációt gerjesztett.

Az EU kiberbiztonsági válságkezelési tervének és kiberbiztonsági tartalékának tesztelése

A kiberbiztonsági fenyegetési környezet átalakulása, a geopolitikai fejleményekkel együtt, felgyorsította az erősebb kiberválság-kezelés iránti igényt. Az idei kiadás próbára tette az EU kiberbiztonsági válságkezelési tervét, mivel válsághelyzetben technikai, operatív és politikai szinten egyaránt összehangolt fellépésre volt szükség. A kiberbiztonsági válságkezelés felülvizsgált keretrendszerét 2025 júniusában fogadták el azzal a céllal, hogy erősítse az EU nagy léptékű incidensekre és válságokra adott válaszát.

A Cyber Europe keretében első alkalommal tesztelték az EU kiberbiztonsági tartalékát is. A tartalékmechanizmust egy olyan forgatókönyv révén hozták működésbe, amelyben a résztvevőktől azt várták, hogy kövessék az ENISA szabványos működési eljárását az EU kiberbiztonsági tartaléka szerinti kiberbiztonsági incidensválasz aktiválására. Az EU kiberszolidaritási jogszabályának 14. cikkében előirányzott tartalékot az ENISA működteti, és megbízható, irányított biztonsági szolgáltatóktól származó incidensválasz-szolgáltatásokból áll.

Mi következik?

A gyakorlatokra nem elszigetelt eseményekként, hanem a felkészültség építésének, a készségek és képességek fejlesztésének, valamint a válaszadási folyamatok erősítésének folyamatos ciklusaként kell tekinteni egy változó kiberbiztonsági környezetben. Az ENISA kiberbiztonsági gyakorlatokra vonatkozó módszertanát követve értékelésre és elemzésre kerül sor, hogy tapasztalatokat nyerjenek és azonosítsák a gyenge pontokat. Az ebből a folyamatból származó megállapításokat utólagos értékelő jelentésekben összegzik, amelyek célja a levont tanulságok kiemelése, valamint fejlesztési iránymutatás nyújtása felkészültségi és válaszadási folyamataink megerősítéséhez.”

Forrás:
Cyber Europe 2026: All eyes on the EU’s collective response and resilience; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026. június 11.

Szakirodalom

A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / II. rész

„A stratégiai és az operatív településfejlesztési tervezés nem felcserélhető, a korábbi minisztériumi irányítás mégis azonosságjelet tett a kettő közé, így a városok túlnyomó része a rendelkezésre álló finanszírozási források elköltése illetve lekötése után, az új fejlesztési időszak elindulása előtt másfél évvel is csak projektötletekkel rendelkezik. Ez a rész strukturális problémák mélyebb rétegeit feltárva többek között bemutatja, hogyan szorították ki a gyakorlatból az érdemi, projekt szintű operatív településfejlesztési tervezést, ami nélkül például a fenti képen látható fejlesztési eredmény sem jöhetett volna létre.

A magyar településfejlesztés kulcskérdése nem pusztán a pénz: az Európai Unión belüli tagállami szintű intézményi, jogi és szakmai alapok összehangolt rendszere nélkül a források felhasználása rendszerszinten torzul. Az elmúlt két évtizedben a középítési beruházások túlsúlya az EU strukturális és kohéziós alapjaira tolódott, így a hazai szabályozás és gyakorlat fokozatosan az uniós eszköztár logikájához idomult. Ez önmagában nem hiba, az viszont strukturális problémák forrása, hogy a településfejlesztési tervek megvalósításának komplex, sokféle szakterületet érintő jellegéhez és nagyobb időigényéhez az uniós finanszírozás invariáns kötöttségei (különösen a rövid projektciklusok) nem illeszkednek. Közben a TOP/TOP Plusz irányító hatósági gyakorlata a szakmai kontroll kárára uralta a fejlesztések orientálását: a stratégiai és az operatív településfejlesztési tervezés összekeveredett, a valódi projektelőkészítés pedig visszaszorult. Az eredmény: a konkrét településfejlesztési döntések jól megtervezett projektek helyett végig nem gondolt projektötletek alapján születnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Zöld Átállási Finanszírozási Keretterv (ZÁF), a Digitális Átállási Akcióterv (DIA) és az Üzleti Modell (ÜM) irányító hatósági útmutatói a zöld kötvények felé terelnek akkor is, amikor nincs bevételi fedezetet biztosító, közvetlen városfejlesztési bevételt termelő helyi fejlesztés sem zöld kötvény, sem meglévő piaci finanszírozási gyakorlat és hozzáértés sem a településfejlesztés állami irányításában, sem önkormányzati működtetésében. Mindeközben közeleg a 2028-2034 közötti új hétéves uniós ciklus rajtja: a meglévő strukturális hibák továbbörökítése stratégiai tévedés és óriási nemzetgazdasági kár lenne. E cikksorozat három része feltárja az okokat, tisztázza a tervezési szintek szerepét, és jelzi a korrekció irányát. A tét a városaink élhetősége és versenyképessége.

Második rész: A strukturális problémák mélyebb rétegei…”

Forrás:
A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / II. rész; Bajnai László; Építészfórum; 2026. június 8.
Első rész:
A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / I. rész; eGov Hírlevél

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatói 2

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete a Magyarország digitális országprofilja című Infotablóhoz (2026/23.) kapcsolódóan bemutatja a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatók (DESI) felépítését és szakirodalmi értékelését.”

Forrás:
2026/7. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatói 2; Képviselői Információs Szolgálat (Infoszolg); Szalay Klára; Infojegyzet, 2026/7., Képviselői Információs Szolgálat (Infoszolg), Országgyűlés Hivatala; 2026. június 5.
2026/23. Magyarország digitális országprofilja 2026; Képviselői Információs Szolgálat (Infoszolg), Országgyűlés Hivatala; 2026. június 5.

Az építészeti rendszerváltás 12 pontja

„Nem csak az építészet bürokratikus kereteinek átszervezésére van szükség, de ennél sokkal szerteágazóbb társadalmi-kulturális mechanizmusok újragondolása is elengedhetetlen ahhoz, hogy magasabb minőségű épített környezetben éljünk – egészen a közoktatásig visszanyúlva. Makrai Sándor véleménycikke.

1. Az építész képzés művészeti képzésnek számítson minden felsőoktatási intézményben! (Ez bizonyos oktatási létesítményekben most is így van.)…
2. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a beruházó-megrendelő és a tervező építész közötti szerződésekben követelményként szerepeljen a tervező szerzői jogairól való teljes lemondás, beleértve az újra felhasználás, az átterveztetés és a publikálás jogát…
3. Be kell vezetni azt az alapvető törvényt, hogy minden középület, állami, önkormányzati –vagy egyéb közpénzből – épülő beruházás esetében nyilvános építészeti pályázatot kell kiírni!…
4. Felül kell vizsgálni az építészeti szakmai szervezetek feladatait! Jelenleg az építészeknek két helyen is (MÉK és Iparkamara) kamarai tagoknak kell lenniük…
5. Sürgősen elő kell mozdítani az épületek energiatakarékossá való átalakításának lehetőségét!…
6. Szociális bérlakások építésére lenne szükség!…
7. A médiában, különösen az állami televízióban szükséges volna olyan sorozatok készítése, melyek az építészeti alkotások elemzéséről, az építészet hétköznapi életünkben való megjelenéséről szólna, segítve ezzel a jövőbeni építtetők (családi házat vagy középületet megrendelők) műveltségének elmélyítését…
8. Az építészeti előírások TÉKA részbeni átalakítása is szükséges lenne! Meg kéne vizsgálni az épületek kubatúra szerinti szabályozását…
9. A településtervezésben elengedhetetlen volna új városrendezési kategóriák és szabályok bevezetése!…
10. Fontos, hogy az építészet Magyarországon is visszakerüljön a művészetek közé! Az általános iskolákban különösen a középfokú oktatási intézményekben a művészeti órák számának növelésére lenne szükség…
11. Meg kell változtatni az építési törvényt! Ki kell belőle venni a „polgári jó ízlésre” való célzást, mint abszurd fogalmat és ki kell belőle venni a konkrét személyekre való utalást is, mint építészeti iránymutatást. A magyar építészet sokkal gazdagabb annál, minthogy néhány építész nevével fémjelzett iskola vagy stílus irányadó lehetne a jövőt illetően…
12. Nagy állami beruházások esetén szükséges volna a szakmai egyeztetések lefolytatására, városrendezési és építészeti kérdések tisztázására, nem kifelejtve ebből például a szociológusokat vagy környezetvédőket sem…”

Forrás:
Az építészeti rendszerváltás 12 pontja; Makrai Sándor; Építészfórum; 2026. június 12.

24. szám, 2026. június 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom