Skip to main content

2. szám, 2012. január 9.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Nem félni kell, hanem bízni

„Egy éve alakultak meg a kormányhivatalok. Rigó Csaba kormánymegbízottat ez alkalomból kértük összegzésre.

– A közigazgatás átalakításának az volt a célja, hogy hatékonyabban működő és olcsóbb állam jöjjön létre. Meddig jutott ez a folyamat a kormányablakok létrejötte után, s nem lett-e drágább a működés, tekintve, hogy a régi ügyfélszolgálatok is megmaradtak?
– Előreléptünk: a közigazgatás precízebb lett és takarékosabbá is vált. A megtakarítást azonban nem a kormányablakokban kell keresni, hanem a kormányhivatalban. Az ablakok létrehozása egy folyamat kezdete, melynek a végére megszűnnek a párhuzamosságok a közigazgatásban, de már most látszik, hogy jó az irány: az állampolgárok megkedvelték a kormányablakokat, nő az ügyfélforgalom. December 27-ig 17160 ügyfél fordult meg a két zalai kormányablakban – mondta Rigó Csaba.
– A 18728 ügyintézésből csak 24 volt sikertelen, általában az internetkapcsolat problémái miatt – folytatta a kormánymegbízott. – A cél az, hogy 2013 végére az állami hivatali ügyek nagyon jelentős részét a kormányablakokban lehessen intézni.

– Milyen megtakarítások jelentkeztek a kormányhivatalban?
– A kormányhivatalhoz csatolt államigazgatási szerveknél integráció valósult meg a pénzügyek, a személyzeti ügyek, az informatika és a jogi képviselet területén. Korábban 4,5 milliárd forintba került ennek a rendszernek a működtetése Zalában, most 406 millió forinttal kevesebbe. A Széll Kálmán Terv és a maradványképzés elvitt 300 millió forintot, ez a központi költségvetésbe került. Ezentúl olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek 2011-ben és 2012-ben 106 millió forint megtakarítást eredményeznek. Olcsóbb lett a takarítás, a munka- és tűzvédelmi feladatokat a drága külsős cég helyett saját munkatársunkra bíztuk, drágán kölcsönzött munkaerőtől váltunk meg, racionalizáltuk a gépkocsi használatot, csökkentettük a reprezentációs-, a telefon- és postaköltséget például. Csoportos létszámleépítést nem kellett végrehajtani tavaly, mivel már korábban megvalósult egy 5-10 százalékos előirányzat-csökkentés. Rendbe tettük ugyanakkor az illetményeltérítések ügyét és csökkentettük az illetménypótlékok összegét.

– A szakigazgatási szervek vezetésében is nagy változások történtek. Amíg volt rá törvényi lehetőség, indoklás nélküli felmondásra is sor került, ennek rossz visszhangja volt a megyében. Valóban szükség volt minderre?
– Élve a jogszabály adta lehetőséggel, valóban történt indoklás nélküli felmentés, de a döntésem indoklással is megállta volna a helyét. A szakigazgatási szervek vezetőinek körében 70 százalékos frissítést hajtottam végre. Azok maradtak, akiket nemrég nevezett ki a szaktárca, s azok, akik az eddigi munkájukkal is bizonyítottak, s a jövőre nézve is meggyőzően vázolták, hogyan szeretnék a jó államot építeni. Ha egy rendszert át kell alakítani, ha szemléletet kell váltani, azt motivált fiatalokkal lehet megoldani. Vállalom a személyi döntéseket, olyan embert pedig nem mentettem fel, aki nagyon jó volt szakmailag.

– Az új évben átkerültek a megyei intézmények a kormányhivatalhoz. Milyen jövő elé néznek?
– Huszonkét intézményt vettünk át, főként szociális intézményeket, de közgyűjteményeket is. A Hevesi-színház városi fenntartású maradt, a megyei kórház pedig egy országos szervhez került. Átvettük a megyei alapítványokat és a megye tulajdonrészeit, például a TISZK-ben. Az önkormányzat adóssága az államhoz került, a kormányhivatalnak ezzel kapcsolatban nincs feladata, központilag tárgyalnak majd a bankokkal. A Zala Megyei Önkormányzattal mindenben meg tudtunk állapodni. A megye vezetése kérte, hogy a zalavári emlékparkban található kápolna a tulajdonában maradhasson, ebben is megegyeztünk. A megyeházán dolgozók egyharmada maradt megyei alkalmazásban, kétharmaduk a kormányhivatalhoz került, amelynek keretében létrejön egy intézményfenntartó központ. A vezetőjének dr. Halász Gabriellát javasoltam, ehhez megérkezett a közigazgatási miniszter úr hozzájárulása. Azt még nem tudjuk, hogy az intézmények mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak idén, ez hamarosan eldől, de több pénz biztosan nem lesz, mint tavaly volt. Az elsődleges cél a zökkenőmentes működés biztosítása és megtakarítások elérése, mert az adózók joggal elvárják, hogy az állam olcsóbb legyen.

– Lesz intézmény-összevonás, esetleg bezárás?
– Erről egyelőre nincs szó, de a kormányhivatalban már megvalósult gazdálkodási integrációt ezeknél az intézményeknél is végre kell hajtani. Mivel a jelenlegi intézményvezetők megbízatása március végéig szól, pályázatot lehet kiírni ezekre a posztokra. A jelentkezőknek lehetőségük lesz vázolni szakmai programjuk mellett a takarékos működésre vonatkozó elképzelésüket is.

– Eddig a szociális otthonok, az iskolák helyzetéről, működéséről választott testületek folytattak vitákat a nyilvánosság előtt. Mostantól a kormányhivatal dönt, s a szerepe egyre nő, hiszen a településektől is átvesz majd intézményeket. Nem érzi úgy, hogy sérül a demokrácia?
– Az intézmények működése és gazdálkodása ezután sem lesz titkos, a hatályos jogszabályok szerint zajlik, mint eddig, és tovább működnek az megszokott egyeztetési fórumok. Szerintem megnyugtató, hogy az állam végre felvállalja azt a feladatot, ami az övé, ezáltal az intézményekben ellátottak biztonsága nőni fog. Az államtól nem félni kell, hanem meg kell bízni benne. Egyáltalán nincs belekódolva a rendszerbe a demokratikus jogok sérelme.

– Hogyan alakul majd a járások kialakítása Zalában?
– Még nem dőlt el. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából a Hétfa Kutatóintézet vizsgálatot végzett, s javaslatot tett a járások számára és határaira. Zalára három változat készült, a döntést a parlament hozza meg. Érkeztek már kérések az önkormányzatoktól, hogy hová szeretnének tartozni, ezeket az igényeket továbbítottam a kormányzatnak…”

Forrás:
Nem félni kell, hanem bízni, Szabó Judit, Zalai Hírlap, 2012. január. 3.

Lecserélik az intézményvezetőket?

„Nyíregyháza – Összesen 31 intézmény került az új intézményfenntartó központ irányítása alá, a vezetői posztokat hamarosan megpályáztatják.

Januárban megalakult a Szabolcs-Szatmár-Beregi Megyei Intézményfenntartó Központ. A megyeházán működő intézet vezetője Németh Péter Gábor lett, aki pénteken dr. Vinnai Győző kormánymegbízottal közös sajtótájékoztató keretében beszélt feladatairól, terveiről, valamint a megyei intézmények fenntartásával kapcsolatban felmerülő teendőkről. Megkérdeztük azt is, hogyan képzelik az intézmények jövőjét, félteniük kell-e a széküket a jelenlegi intézményvezetőknek, és mi lesz a fennálló, immár az állam kezét égető tartozások sorsa.

A megyei Kormányhivatal vezetője, Vinnai Győző kormánymegbízott elmondta: a törvény erejénél fogva a megyei önkormányzatok január elsejétől elveszítették intézményfenntartói szerepüket. Ezzel egy időben megalakult a megyei intézményfenntartó központ (MIK). Összesen 31 intézmény került az irányítása alá, közel 2200 dolgozóval, valamint 9000 gyermekkel, illetve ellátottal. A MIK vezetőjét, a 37 esztendős, nyíregyházi Németh Péter Gábort, aki 8 éven át a versenyszférában dolgozott gazdasági vezetőként, majd a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári szakigazgatási szervét igazgatta, a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezte ki, munkáltatója a kormánymegbízott. A MIK önálló költségvetésű szerv, központi létszáma 41 kormánytisztviselő és 360 munkavállaló. Feladata, hogy a megye 20 településén lévő oktatási, szociális, közgyűjteményi és ellátó intézmények kiszámíthatóan, biztonságosan és költséghatékonyan működjenek tovább.

A költségvetés stabil
– Mindössze két intézmény, illetve intézménycsoport nem került az intézményfenntartó központhoz: a kórházak, mivel az egészségügyi intézmények közvetlen ágazati irányításba kerülnek, és a Móricz Zsigmond Színház, a kőszínháznak ugyanis a város lesz a fenntartója. Az átadás-átvétel során az állam átvállalta a korábban megyei fenntartásban működő intézmények adósságállományát, ami összesen 187 milliárd forintra rúg a kötvényekkel és hitelekkel együtt. A folyószámla hitelek, kötvények, hosszú lejáratú kölcsönök ügyében sikeres tárgyalások zajlottak a pénzintézetekkel. Tény, hogy sok esetben nem a megyei önkormányzatok hibájából, hanem a rossz kormányzati politika okozta alulfinanszírozottságból történt az eladósodás. Sokan már nemcsak fejlesztési hitelek, hanem működési vagy folyószámla hitelek felvételére is rákényszerültek, de ennek most vége, mindenki tiszta lappal indulhat! Az állam igyekszik majd előrelátó, megfontolt jó gazda lenni. A költségvetés stabil: közel 15 ezer milliárd forint kiadással és 576 milliárdos hiánnyal kalkulál, ami 2,5 százalékos hiányt jelent a büdzsében. Ebben van egy ún. tartalék alap. A központi normatíva mellett bizonyos intézmények jelentős saját bevétellel büszkélkedhetnek, ilyen például a Bujtosi Szabadidő Csarnok, míg a pedagógiai intézetnél a pályázati források tekintélyesek. Az új önkormányzati törvény óriási szemléletbeli változása, hogy nem a normatív, hanem a feladattípusú ellátást preferálja, és igyekszik kiküszöbölni a területi egyenlőtlenségeket – tájékoztatott a kormánymegbízott.

31 vezetői poszt vár betöltésre
Az intézményvezetők sorsáról nem a Kormányhivatal első embere, nem is a megyei intézményfenntartó központ új vezetője, hanem jogszabály rendelkezik – tudta meg lapunk. A 31 vezetői posztra január közepéig pályázatokat írnak ki, ezekre március végéig pályázhatnak a jelentkezők, április elsején pedig megtörténnek az új kinevezések. Március 31-éig tehát mindenki a helyén marad, s amennyiben megnyeri a pályázatot, azután is. (A csütörtöki intézményvezetői értekezleten állítólag elhangzott: mindenki munkájára számítanak, de nem biztos, hogy mindenkire a jelenlegi poszton és feladatkörben.)
Németh Péter Gábor, a MIK vezetője kinevezése óta látogatja a koordinálására bízott intézményeket, és szakterületenként gyűjti csokorba a felvetett problémákat, megoldandó feladatokat. Bár a kihívás óriási, a vezető optimista: – Manapság semmire sincs annyi pénzügyi forrás, mint amennyi kellene, így nem szabad csodát várni, ám pozitívum, hogy a korábbi gazdálkodáshoz képest a MIK központi költségvetési szervként látja el az intézmények felügyeletét. Mivel a költségvetés számai még ismeretlenek, a konkrét finanszírozási összegeket egyelőre homály fedi. Elkerülhetetlen, hogy költségtakarékosabbá tegyük az ellátást, ezért szükség lesz átszervezésekre, racionalizálásokra, de ennek nem feltétlenül kell együtt járnia elbocsátásokkal. Január elsején minden egyes munkavállalót átvett a Szabolcs-Szatmár-Beregi Megyei Intézményfenntartó Központ. A mozgásteret az befolyásolja, hogy a különböző területeken mekkora költségvetésből kell majd gazdálkodnunk.”

Forrás:
Lecserélik az intézményvezetőket?, Szabolcs Online, 2012. január 6.

500 milliós megtakarítás: hatékonyak a Kormányhivatalok?

„Pénteken délelőtt tartotta értékelő sajtótájékoztatóját a megyei kormányhivatal Győrben a Megyeházán.

2011. január elsejétől hazánk minden megyéjében létrejöttek a Kormányhivatalok. Az új intézményhálózat létrehozásának célja, hogy elősegítse a hatékonyan működő, ügyfél centrikus szolgáltató állam megvalósulását.

Az átalakítás első lépéseként a közigazgatás és az államigazgatás intézményrendszerének szétválasztására volt szükség. Ennek keretében 16 területi feladatot ellátó szerv integrálódott a Kormányhivatal intézményébe. Ezek közül néhány: Építésügyi Hivatal, Földhivatal, Igazságügyi Szolgálat, Munkaügyi Központ, Szociális és Gyámhivatal, Munkavédelmi Felügyelőség, Közlekedési Felügyelőség.

Az integrációs folyamat jelenleg is zajlik. A gördülékeny együttműködést az ügyfelek számára már egy éve a Kormányablakok segítik. Ezekkel az intézményekkel az államigazgatás szolgáltató jellegét kívánják erősíteni.

A megítélés szerint megyénkben eredményesen zajlott le az átalakítás. „Jelentős költségmegtakarítást tudtunk elérni, az egyes szervezetek működőképesek maradtak és a szakmai munka színvonala is javult a korábbiakhoz képest” hangzott el a tájékoztatón.

Győr-Moson-Sopron megye több mint félmilliárd forintot takarított meg.”

Forrás:
500 milliós megtakarítás: hatékonyak a Kormányhivatalok?, Kisalföld.hu, 2012. január 8.

Öt járást javasoltak Győr-Moson-Sopronban

„Öt járás jöhet létre Győr-Moson-Sopron megyében, ha a kormányzat elfogadja a kormányhivatal javaslatát – közölte Széles Sándor kormánymegbízott pénteken az MTI érdeklődésére.
Területfejlesztési okok és az önkormányzati együttműködési lehetőségek kihasználása miatt ez tűnik optimális számnak – mondta, hozzátéve, ha az ötjárásos rendszer valósul meg, akkor Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár és Csorna lehet a központ, ha pedig hétre emelkedik a szám, akkor Pannonhalma és Tét csatlakozhat ezekhez.

A kormánymegbízott megemlítette: a járási határok nem okvetlenül esnek egybe a kistérségiekkel. Mosonszentmiklós már jelezte is, hogy – az Öttevénnyel való együttműködés miatt – szeretne a győri járáshoz tartozni.

Széles Sándor jelezte, a szaktárca most értékeli a javaslatot, amelyet reményeik szerint még ebben a hónapban társadalmi vitára bocsáthatnak, így azt valamennyi helyi önkormányzat, civil szervezet és államigazgatási szerv is értékelheti.

A jogalkotási program szerint az idén januárban nyújthatja be a kormány, és márciusban fogadhatják el a képviselők a járások kialakításáról szóló előterjesztést.

Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára tavaly december 7-én Zalakaroson kifejtette: a 2013-tól létrejövő járások kialakításának alapelve, hogy egyetlen járás sem érhet túl a megyehatárokon és azok legfeljebb 30 kilométeres körzetűek lennének. A járási rendszer 1983-as megszűnésekor 83 járás volt, ezzel szemben most várhatóan 160-170-et alakítanak ki – tette hozzá.

Kitért arra: jelenleg 175 kistérség van az országban, a tényleges térségszervező városok száma mintegy 200, várhatóan ezek figyelembevételével szerveződnek majd a járási hivatalok, amelyek államigazgatási feladatokat látnak majd el a megyei kormányhivatal szervezeti egységeként.”

Forrás:
Öt járást javasoltak Győr-Moson-Sopronban, Echo TV/MTI, 2012. január 6.

A Kormányhivatal egy éve: Alfától az Omegáig

„Január első napján volt egy éve, hogy megkezdte működését a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal. Az évforduló alkalmából Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízottat kérdeztük.

– Emlékszem rá; bemutatkozó interjúja során azt is mondta, hogy szeretné, ha mindenki úgy látná el feladatát, hogy közben az ügyfelek ne vegyék észre az államigazgatás szervezetének átgondolt átalakítását. Sikerült?
– Igen, az elmúlt év igazolta, hogy mind szakmailag, mind a működtetés szempontjából hasznos és szükséges volt az átalakítás, amit az Alfától indulva kezdtünk mi is. Kezdetben 630, majd a munkaügyi szervezet kormánytisztviselőivel kiegészülve októbertől már 740 kollégám adta ehhez tudása legjavát. Meg kell jegyeznem azt is, hogy ebben a létszámban újonnan létrehozott álláshely egyetlen egy sincs.
…
– Apropó! Járások. Hány lesz a megyében?
– Nincs még döntés. Több javaslat is készült, sok szempontot vizsgálunk. A költséghatékonyság mellett kiemelten fontosak az ügyfelek szempontjai, hiszen nem mindegy, hogy ha kell, akkor hova kell utazniuk lakóhelyükről a járási hivatalokba, melyekből mi hat létrehozására tettünk javaslatot.

– A megközelíthetőség fontos lenne a Kormányablak esetében is, ami cseppet sincs jó helyen.
– Egyetértek. Sajnos egyelőre mégis marad Tatabányán, a Népház utca 12. alatt. Annak érdekében, hogy jobb legyen a kihasználtsága, oda vittük a munkaügyi szervezetet és az igazságügyi szolgálatot is. Fontos, hogy az összeköltöztetésnek már van haszna, hiszen költségmegtakarítást értünk el vele, és a munkát is operatívabban lehet szervezni.

– Az elmúlt 12 hónapban milyen tapasztalatokat szereztek az önkormányzatok törvényességi ellenőrzései során?
– Mindenekelőtt azt, hogy többségük késve küldi a jegyzőkönyveket, bár egy községi és egy városi jegyző eltérő nagyságú hivatali apparátusa is oka ennek. Egyébként a rendeletalkotások során tapasztaljuk a legtöbb szakmai hibát, más testületi döntések esetében ritkábban. Mégsem bocsátottunk ki több felhívást, mint korábban a közigazgatási hivatal. Ez összefügg azzal, hogy munkatársainkkal már a döntéselőkészítés során is folyamatos a konzultáció, így nem utólagos csak a kontroll.

– Kivéve Esztergomot, de erről most ne beszéljünk! Majd máskor. Most inkább azt kérdezem, hogy volt-e szükség koordinációra a különböző szakigazgatási szervezetek között? Arra gondolok, amikor mindenki szabályosan jár el, még sincs megfelelő eredmény.
– Igen, előfordult. Leggyakrabban építés-szakhatósági ügyekben, de arányaiban kevés esetben, és ezekben is sikeres megoldással zártuk le az eljárását.

– Arra volt-e példa, hogy szembekerült egymással a szakmai-, illetve politikai elkötelezettsége?
– Időnként okozott fejtörést, de egyik ügy sem vezetett meghasonuláshoz. Akadtak vitáim a szakigazgatási szervek szakmai irányításával kapcsolatban, de az elvégzett egyeztetések után minden esetben kezelhetőek voltak, s pozitív megoldást hoztak.
…
– Annak ellenére, hogy az ön által vezetett hivatal feladatköre jelentősen bővült, a megyei közgyűlésé pedig csökkent?
– Inkább változott. Igaz, hogy a mi kereteinken belül létrejött a Megyei Intézményfenntartó Központ, melyhez a megye intézményei tartoznak a kórházak kivételével január elsejétől, továbbá az Esztergomtól átvett iskolák és szociális létesítmények, de a megyei közgyűlés feladatköre is változik, a területfejlesztéshez kapcsolódó kötelezettségei megerősödnek.

– Az ön sokoldalú szerepvállalása viszont cseppet sem változik. Kormánymegbízottként mire a legbüszkébb?
– Teljesítettük céljainkat a hivatalon belül, és az ügyfelek irányában is, bár sok volt az ellendrukker. Hozzáteszem, hogy újat létrehozni, rendszert építeni mindig kihívás és ha már jól működik, nos, az siker. Hozzáteszem még, hogy hárommilliárdos költségvetési előirányzatunknak csaknem tíz százalékát megtakarítottuk anélkül, hogy a szakmai feladatok sérültek volna.”

Forrás:
Kormányhivatal egy éve: Alfától az Omegáig, Palásti Péter, kemma.hu, 2012. január 6.

Erős kormányhivatal bővülő hatáskörökkel Győr-Moson-Sopron megyében is

„2011. január 1-jével hazánk minden megyéjében, így Győr-Moson-Sopronban is létrejött a kormányhivatal. Az alábbiakban az elmúlt egy év tevékenységét értékeljük.
…
– Milyen lehetőségei voltak a kormányhivatalnak arra, hogy az integrációt, amelyet az év elején el kellett kezdeni, zökkenőmentesen végrehajtsa? Milyen állapotokat tapasztalt akkor, amikor munkához látott, és milyen pazarlásokkal, anomáliákkal szembesült, amelyek az elmúlt években rakódtak rá a rendszerre?
– Minden egyes szakigazgatási szerv önálló hatalmi ág volt. Nemcsak Győr-Moson-Sopron megyében, de az egész országban. Nyilvánvaló, hogy az átalakítások, amelyeket végrehajtottunk, érdeksérelmekkel jártak, hiszen valamennyi funkcionális feladatot központosítottunk, és a kormányhivatal törzshivatalához kerültek. Ez azt jelenti, hogy a gépjárművezénylést, az ingatlanhasznosítást, a jogi perképviseletet, a humánpolitikai gazdálkodást már nem a szakigazgatási szervek látták el, hanem a kormányhivatal törzshivatala. Ez azzal járt, hogy bizonyos személyeknek nem a régi helyükre kellett menni dolgozni, hanem be kellett jönniük a törzshivatalba, és lényeges csökkent az a pénzügyi keret, amit saját maguk használhattak fel. Ennek következtében 2011-ben csak Győr-Moson-Sopron megyében több mint 500 millió forintot sikerült megtakarítani. Azokat a párhuzamosságokat, amelyek a rendszert jellemezték, kiszűrtük. Ezen a téren Győr-Moson-Sopron megyében nem volt rettenetes a helyzet, nem volt erős korrupció, de itt is találtunk olyan problémákat, amiket azonnal orvosolni kellett. Volt, amit vezetőváltással, volt, amit átszervezéssel sikerült megoldani, és nagyon erősen korlátoztunk olyan kiadásokat, amelyek korábban teljesen természetesek voltak. Ennek köszönhető, hogy a pénzügyi megtakarítások kiemelkedőek voltak, de sikerült olyan, szakmai színvonalat jelentősen befolyásoló átalakításokat is megoldani, amely által a polgárok úgy érzik, hogy az ügyintézésük könnyebbé és rövidebbé vált. Nem találkoztam egyetlen egy panasszal sem, amelyben azt kifogásolták volna, hogy egy ügy nem került határidőre, pontosan, korrekt módon elintézésre.

– Mennyire volt nehéz, avagy könnyű az elmúlt évek rossz és hibás beidegződéseit, munkamorálját és bürokráciáját, átláthatatlan ügyintézését és ügykezelését feloldani és rugalmasabbá tenni?
– Őszintén be kell valljam, hogy nagyon nehéz volt. Voltak olyan szervezetek, amelyek 20 éve ugyanazzal a munkamódszerrel és személyi állománnyal végezték a feladatukat. Ők bizony nem könnyen fogadták el, hogy merőben más munkaritmusra és gondolkodásmódra kell átállniuk. Év végére azonban egyetlen egy olyan szakigazgatási szerv sem maradt a megyében, amely ne fogadta volna el az elvárásokat, vagy ne fogadta volna el azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk. Nyilván nem lehetett ezt erőnek erejével végrehajtani, hanem óriási türelmet kellett tanúsítani minden egyes vezetőnek, de ezt a türelmet sikerült nagyon humánusan gyakorolni, így nagyon kevés személyi sérelem volt, ami azt jelenti, hogy talán 3-4 olyan elbocsátás volt a több mint ezer fős állományból, akiktől közös megegyezéssel sikerült megválni. Vannak olyan kollégák is, akik már nem a korábbi helyükön dolgoznak, hanem más szakigazgatási szervnél tudják a tudásukat, tapasztalataikat kamatoztatni. Ezek nem voltak könnyű döntések, de minimális érdeksérelemmel ezeket végre tudtuk hajtani. Viszont azok, akik bejönnek a hivatalba, főleg a kormányablakba, azt látják, hogy egy fiatal, dinamikus, nagyon pozitív hozzáállású kollégák fogadják őket, és nincs olyan ügy, amiben ne kapnának segítséget, támogatást vagy tanácsot.

– 2012. január 1-től a korábban megyei önkormányzat tulajdonában lévő intézmények átkerültek az államhoz, és a kormányhivatal diszponál felettük. Megyénkben hány ilyen intézményről beszélünk, és látni-e már, hogy a továbbiakban milyen környezetben, és feltételek között működhetnek majd tovább?
– Tizenhét intézmény került át a megyei intézményfenntartó központba a megyei önkormányzattól. Ha a múzeumokat nézzük, ez sokkal több kiállítóhelyet jelent, tehát Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Kapuváron vagy Csornán nagyon sok olyan kiállítóhely van, például Nagycenk, ahol most egy pályázat fut. Nagycenk egyébként is az érdeklődés homlokterében van, hiszen szeretnénk a nagycenki kastélyt méltó körülmények között újra üzemeltetni. Visszatérve, rengeteg olyan objektum van, amit nekünk üzemeltetnünk kell. Ezeknél még nagy a bizonytalanság a dolgozók körében, mert minden egyes munkatárssal, aki az intézményeknél állományban van, nem tudtunk személyesen találkozni. A vezetőkkel egyeztettünk, s remélem, hogy ők képesek voltak rá, hogy megnyugtassák az embereket, hogy mindenkinek a munkájára ezután is szükség van, és számítunk rájuk! Sőt, én azt is remélem, hogy kicsit jobb anyagi körülmények között tudják majd folytatni a tevékenységüket, mert ott, ahol eddig nyolcórás munkát hatórás bérért végeztek, ott szeretnénk a nyolcórás bért visszaállítani. Ez nyilván nem lesz könnyű dolog, de itt is vannak olyan párhuzamosságok, amik a rendszerből adódtak, és amit a megyei önkormányzat a törvénykezési háttér miatt nem tudott kezelni. 2012-től nagyon sok minden megváltozik, és az intézményfenntartás tekintetében egy olyan centralizáció jön létre, amit a kormányhivatalok 2011-ben végrehajtottak. A humánerőforrás-gazdálkodás, a gépjárművezénylés itt is egy kézbe kerül, és nem kell mindenhol külön fizetni alkalmazottakat, kollégákat a rendszeren kívül. Újra hangsúlyozom, ez az átszervezés az elmúlt évben csak a kormányhivatalnál félmilliárd forint megtakarítást eredményezett, én úgy hiszem, hogy ez a módszer további több százmillió forint spórolást fog jelenteni a megyei intézményhálózat esetében is. Lesz olyan intézmény is – szinte már az év elejétől -, amely, hogyha meg tudunk egyezni például a győri önkormányzattal, akkor át fog kerülni a megyei intézményfenntartó központtól közvetlenül a megyeszékhelyhez, és nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy az év folyamán több ilyen intézmény is lesz. Előfordulhat az is, hogy több település vagy város saját intézményt ad át a megyei intézményfenntartó központ kezelésébe.

– Az elmúlt években a megyei önkormányzat számára bizony komoly erőfeszítéseket jelentett a gyermekvédelmi-, a szociális-, a rehabilitációs- és az idősügyi központok, otthonok működtetése. Várható-e, hogy ezeknek az intézményeknek a működése, az ott lakók élete könnyebbé válhat a jövőben?
– Az első félévben még nem hinném, hogy nagy változások lennének, de a kormány fel fogja mérni, hogy milyen reális finanszírozási igények vannak a különböző intézményekben. Nem lehetett automatikusan egyenlőségjelet tenni a megye, és az országban működő más intézmények között, és a működtetést minden térség másképp oldotta meg. Most, hogy egyféle metódus szerint fognak a jövőben üzemelni, a kormányzatnak nagyon jó rálátása lesz, és ha kell, év közben is tudnak változtatni az előirányzatokon. Biztos, hogy az országban minden egyes ellátott, minden egyes rászoruló azonos színvonalú ellátást fog kapni. Sem Győr-Moson-Sopronban, sem mondjuk Szabolcsban, vagy Baranya megyében nem lesz különbség. Ez nehézséget is jelent, hiszen a megszokott munkamódszereken változtatni kell, de az biztos, hogy a rászorulók, legyenek akár a gyermekvédelemben, akár az idősgondozásban, nem részesülhetnek az átalakulások kapcsán gyengébb minőségű ellátásban.

– Az idei év egyik legnagyobb feladata a járási rendszer kiépítése. Hol tart most ez a folyamat, és mikorra válik véglegessé, hogy hol, milyen feladatokat látnak majd el megyénkben a járásközpontok?
– A kormányhivatalokat irányító minisztériumot lekötötte a megyei intézmény-átadási folyamat, és decemberben nem maradt már erő és energia arra, hogy a járási rendszert társadalmi vitára bocsássuk. Viszont az elvi döntések megszülettek, így várhatóan Győr-Moson-Sopron megyében 7 járás fog kialakulni 2013. január 1-től. Ez az év szolgálja az átállásnak a lehetőségét, és az önkormányzati törvény változásával párhuzamosan a helyhatóságoktól az államigazgatási feladatok ki fognak kerülni a járási rendszer felállításával a járási hivatalokba. Ez egy óriási feladat lesz, mert folyamatosan kell majd egyeztetnünk a helyi önkormányzatokkal, és ezzel párhuzamosan fel kell készíteni az okmányirodai dolgozókat az államigazgatási feladatok ellátására, továbbá az önkormányzatoknál eddig államigazgatási feladatokat végző, vagy részben végző munkatársakat az egységes, nagyon határozott, korrekt és ügyfélorientált feladatellátásra. A kormányhivatal kollégái teljesen felkészültek erre a feladatra. Letettük a javaslatunkat, ahogy már említettem, mi 7 járási székhellyel szeretnénk Győr-Moson-Sopron megyében a járási rendszert üzemeltetni, és úgy érzem, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ezt a munkát 2012-ben, 2013. január 1-i indulással tökéletesen elvégezzük.

– Átalakul az egészségügyi ellátás, az oktatási intézmények is jó eséllyel még az idei évben állami kezelésbe kerülnek. Ebben az átalakulásban milyen feladatokat lát el a kormányhivatal?
– Kétfelé bontanám a kérdésre adott választ. Az egészségügyi intézmények az úgynevezett GYEMSZI-hez (Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) kerülnek, amely regionális feladatellátást fog biztosítani győri központtal. Ebben a megyei kormányhivatalnak nagyon jelentős szerepe lesz, hiszen az elhelyezésükhöz, a munkájukhoz komoly segítséget kell majd nyújtanunk. A feladatellátás kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyére, valamint Komárom-Esztergom egy kis részére, egyszóval hatalmas terület tartozik hozzá. Főképp a koordinációban lesz a kormányhivatalnak nagy szerepe, és van még egy pluszfeladat, ami eddig nem jelentkezett: egy olyan egészségügyi védelmi bizottságot kell létrehozni, amelynek a kormánymegbízott lesz a vezetője. Hogyha az adott térségben valamilyen veszélyhelyzet lép fel, akkor a kormánymegbízottnak azonnali beavatkozásra lesz lehetősége. Ezáltal az egészségügyre is folyamatos rálátásom kell, hogy legyen. Az oktatási intézmények helyzete sokkal bonyolultabb feladatot jelent majd a kormányhivatalok számára. Mint ismert, 2012. szeptember 1-től az alap- és középfokú oktatási intézmények állami kezelésbe kerülnek, és a kormányhivatal lesz az üzemeltetőjük. A felkészülési folyamat zajlik, az oktatási főosztály, valamint a megyei pedagógiai intézet – utóbbi is átkerült a kormányhivatalhoz, illetve a megyei intézményfenntartó központhoz – felmérték az oktatási intézmények állapotát szakmai szempontból, de az eszközellátottság terén is. Nagyon bízom abban, hogy az átállás zökkenőmentes lesz, főleg azért, mert vannak olyan nagyobb települések, amelyek nagyon jól kiépített oktatási hálózattal rendelkeznek – kiemelném Győrt, Sopront és Mosonmagyaróvárt -, ahol komolyan fontolgatják, hogy abban a pillanatban, amikor arra lehetőségük lesz, visszaveszik ezeket az intézményeket üzemeltetésre. Remélem, hogy semmiféle konfliktus, nézetkülönbség nem nehezíti majd ezt a kérdést, s így az adott intézményekben tanuló diákok, a tanárok és a többi dolgozó sem fog semmit megérezni abból, hogy változik az üzemeltetője az iskolának. Ami viszont nagyon fontos és jó változás, és ezt a pedagógusok is kiemelik, hogy a szakmai munkának az ellenőrzése, felügyelete 2012. szeptemberétől meg fog valósulni. Ezt szintén a kormányhivatal fogja szervezni, és függetlenül attól, hogy ki lesz az adott intézmény üzemeltetője, a szakmai segítségnyújtást mi biztosítani fogjuk minden iskola számára.

– Több mint tízezer ügyfél látogatott el tavaly a győri és a soproni kormányablakba. Elégedett-e a működésükkel, és várható-e, hogy a jövőben további kormányablakok nyílnak a megyében?
– A működésükkel elégedett vagyok, nemcsak én, de valamennyi vezető munkatársam. Az ügyintézésben dolgozó fiatalok nagyon magas színvonalon végezték a tevékenységüket. 2012-ben nem várható újabb kormányablak megnyitása, viszont 2013-ban, valamennyi járási székhelyen, és ha lehet, akkor minden városban szeretnénk kormányablakot nyitni, hogy a helyben élők ott tudják az államigazgatási feladatokkal kapcsolatban a hatósági ügyintézést lefolytatni. Egyszóval 2013-tól 11-12 kormányablak lesz a megyében, nyilván a legnagyobb ügyféltérrel Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron fognak rendelkezni.

– Rendkívül összetett munkát végeztek a kormányhivatalok az elmúlt egy évben. Lehet-e ezt a ritmust, ezt az ütemet folytatni, esetleg még magasabb fordulatszámra kapcsolni, és 2012 végére milyen eredményekkel lenne elégedett?
– Nemcsak lehetséges, de kell is nagyobb ritmusra kapcsolnunk, mert eddig csak az államigazgatási feladatokat szerveztük, koordináltuk, de idén január elsejétől a megyei intézmények működtetése is hozzánk tartozik, szeptembertől az oktatási intézmények is bekerülnek a kormányhivatalhoz, és 2013. januárjától a járási rendszer is ki fog épülni, és el fog indulni. Ezt csak sokkal intenzívebb munkával, nagyobb fordulatszámon tudjuk ellátni, de én bízom a kollégáimban, és látom azt az elkötelezettséget, azt az elszántságot, amivel képesek ezt a feladatot elvégezni. Felállt a stáb, mindenki a helyén van, mindenki tudja a feladatát. Csak azzal lennék elégedett, ha 2012 végén, 2013 elején azt tudnám mondani, hogy a járási rendszer rajtra kész, az oktatási intézmények megtalálták a helyüket, és a megyei intézmények, amelyek átkerültek hozzánk, zökkenőmentesen végzik a dolgukat, és minden megyei ellátott biztonságban van.”

Forrás:
Erős kormányhivatal bővülő hatáskörökkel Győr-Moson-Sopron megyében is, Nyugathír, 2012. január 6.

A hatékonyabb feladatellátás a kormányhivatal célja

„Erdős Norbert országgyűlési képviselő, megyei kormánymegbízott a korábban megyei önkormányzat által fenntartott intézmények átadásáról és átvételéről szólt pénteki háttérbeszélgetésén.

A megyei önkormányzati rendszer átalakult, nagy változások után van az ország — kezdte pénteki háttérbeszélgetését Erdős Norbert országgyűlési képviselő.

Elmondta, hogy a megyei Pándy Kálmán kórház nagytérségi irányítás alá került…

— Az volt a legfontosabb, hogy a megyei lakosság érdekeit tartsuk szem előtt a békéscsabai Jókai színház esetében — folytatta Erdős Norbert. Leszögezte, több épületet is ingyenesen használhat a teátrum, tehát a felszerelt és színvonalas technikai háttér biztosított. A megyei önkormányzat számára nem volt kötelező vagyont biztosítani, azonban megkapta Békéscsabán az Árpád sor 18. szám alatti épületet, ahova Erdős Norbert szerint a hónap végére át is költözhet, így méltó és korrekt helyet kapott a megyei képviselő-testület. A még ott székelő szervezeteknek keddig kell elhagyniuk az épületet.

A kormánymegbízott elmondta, hogy a közoktatási, szociális és közművelődési intézmények a megyei intézményfenntartó központ hatásköre alá kerültek, melynek élére Gara Ágnes került. Március 31-éig még őrzik a pénzügyi önállóságukat, utána azonban csak egyeztetéssel dönthetnek ilyen kérdésekben. A vezetői posztokra elképzelhető, hogy pályázatot fognak kiírni.

Erdős Norbert elmondta, konkrét célt nem tűztek ki, de ahogy a kormányhivatal szakigazgatási szerveinél több mint 1 milliárd forintot spóroltak tavaly úgy, hogy a színvonal nem esett vissza, itt is szeretnék hatékonyabban végezni a munkát.”

Forrás:
A hatékonyabb feladatellátás a kormányhivatal célja, beol.hu, 2012. január 6.

Intézményátvétel – Szabolcsban is megalakult a megyei intézményfenntartó központ

„Harmincegy, korábban megyei önkormányzati fenntartású intézménnyel megalakult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) – jelentették be a megyei kormányhivatal és az új szervezet vezetői pénteken sajtótájékoztatón, Nyíregyházán.

A megyei önkormányzat tavaly december 29-én írta alá a térségi kormányhivatallal az intézmények átvételéről szóló megállapodást, ezzel az intézmények állami fenntartásba kerültek át – mondta Vinnai Győző kormánymegbízott. Az állam emellett átvállalta a helyhatóságok adósságállományát, melynek összege országosan 187 milliárd forintot tett ki, de Szabolcsban is jelentős tételt jelentett.
A kormánymegbízott közlése szerint a MIK az oktatási és a szociális intézményeket, a múzeumi hálózatot, a pedagógiai intézetet, valamint az eddig sportigazgatási és kulturális feladatokat egyaránt ellátó Bujtosi Szabadidő Csarnokot vette át a megyei önkormányzattól. A megyei kórházakat tömörítő Egészségügyi Holding Zrt. közvetlen állami tulajdonba került, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház fenntartása pedig a városi önkormányzat feladata lesz a jövőben.

“Célunk az intézmények biztonságos működtetése, az ellátás színvonalának megőrzése, a volt megyei intézményekben dolgozó szakemberek megbecsülése” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón a kormányhivatal vezetője. Vinnai Győző hozzátette: szervezeti átalakítások egyelőre nem lesznek, a folyamat csak a jelenlegi helyzet áttekintése után kezdődhet el. Az intézmények eddigi vezetői egyébként március 31-ig tölthetik be posztjaikat.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter – a kormánymegbízott javaslatára – a MIK élére a korábban a megyei Egészségbiztosítási Pénztárt vezető Németh Péter Gábort nevezte ki.
Az új szervezet vezetője a tájékoztatón elmondta: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye húsz településén 31, korábban megyei önkormányzati fenntartású intézmény került át az államhoz, ezek összesen 2170 embert foglalkoztatnak. A szociális, közoktatási és gyermekvédelmi intézményrendszerek összesen 9 ezer ember ellátásáról gondoskodnak.

Az intézményfenntartó központ állományába 41 kormánytisztviselő és 360, az intézményeknél dolgozó munkavállaló tartozik – tette hozzá Németh Péter Gábor.”

Forrás:
Intézményátvétel – Szabolcsban is megalakult a megyei intézményfenntartó központ, Szabolcs Online, 2012. január 6.

Utcán a köztisztviselők: betett a megyéknek a Lex Esztergom

„Az esztergomi intézmények államosításáról szóló jogszabályban módosította a döntéshozás a megyei konszolidációs törvényt. A 17-es paragrafus betett az év végén állás nélkül maradt köztisztviselőknek, akik a jogszabály szerint kéthónapos felmentési idő nélkül kerülnek az utcára.

Állt a bál az elmúlt héten a somogyi vármegyeházán, ahol a vízkereszti megyebál szervezése az idén együtt járt a köztisztviselők utcára kerülésével. A megyei vezetők is dermedten fogadták: a Lex Esztergom egyik paragrafusa miatt több egykori munkavállalójuk rosszul jár. Történetesen azok, akik abban bízhattak, hogy átveszi őket a kormányhivatal, felterjesztette őket a megye átvételre, de a kormányhivatal nem tartott igényt a munkájukra. Somogyban 80-85 köztisztviselő és közalkalmazott bízott abban, hogy átkerül a kormányhivatalhoz, de ez végül csak 34-35-nek sikerült. Tudomásunk szerint huszonegy köztisztviselő és négy közalkalmazott nem kellett a „kormány meghosszabbított kezének”.
…
Vörös Tamás főjegyző korábban azt nyilatkozta lapunknak: próbálnak segíteni a munka nélkül maradt kollégáikon, hiszen mindenkit felkészületlenül ért – a megyét mint munkáltatót is –, hogy a kormányhivatal nagyságrenddel kevesebb embert vett át. A humánszolgáltatási kollégák lényegében már egy hónapja átkerültek az államosított hálózat Megyei Intézményirányító Központjához (MIK). Információnk szerint, a munkanélküliségtől megvédendő őket, mintegy tíz embernek tett ajánlatot a megye az év utolsó napjaiban. Intézmények szabad álláshelyeire „közvetítették ki” őket, ami beosztásban és fizetésben is megalázó visszalépés a legtöbbeknek, de a semminél több.

Külön érdekes, hogy az alulfinanszírozott megyék brutálisan lesoványított intézményhálózatában milyen jövő vár a megyei mentőcsónak utasaira.
Érdekes kérdés, ki és miből fizeti az elbocsátott megyei alkalmazottak felmentését, végkielégítését? A felmentési dokumentumokat az év utolsó napjaiban írták alá, s még hétfőn is. Az intézményfenntartóból területfejlesztővé avanzsáló, adósságától és vagyonától is szabaduló megye aligha tervezhetett a végkielégítések összegével. Pedig alkalma lett volna rá: a minap sokadszor írta át a költségvetést a közgyűlés. Benne új, a kirúgott dolgozók járandóságaival nehezen összevethető tételekkel: a batéi kastélyeladásból befolyt összeget például „nem hagyták elveszni az állami kalapban”, hanem az ingatlanvagyon árából 29 milliót elkülönítették a megyetévé ez évi működésére, az idén 229 milliós költségvetésű Somogyban.

A többség a végkielégítés mellett döntött
A Somogy Megyei Önkormányzat hivatalától a Somogy Megyei Intézményirányító Központ 51 főt vett át – tájékoztatott a megyei kormányhivatal. A Somogy Megyei Önkormányzat 28 főnek megváltozott feladatellátása okán nem tudott munkahelyet biztosítani. Részükre a Somogy Megyei Kormányhivatal lehetőséget ajánlott arra, hogy az átvett intézményekben közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozhassanak tovább. Közülük mindössze hatan éltek a felkínált lehetőséggel, a többség a végkielégítést választotta.”

Forrás:
Utcán a köztisztviselők: betett a megyéknek a Lex Esztergom, Balassa Tamás, sonline.hu, 2012. január

Kié lesznek az iskolák?

„ Miskolc és Ózd is megtartaná oktatási intézményeit, ha azokat továbbra is finanszírozni tudja.

A nagyobb települések még nem tudják, vállalják-e továbbra is általános és középiskoláik működtetését. Bár az új köznevelési törvényt és önkormányzati törvényt a parlament december végén elfogadta, de a kiegészítő jogszabályok még nem születtek meg, így a helyhatóságok nem tudják, milyen pénzügyi kondíciók mellett és milyen határidőkkel lehetnek intézményeik működtetői.

Az óvodák maradnak
Mindezt Társy József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának vezetője mondta el lapunknak, aki hozzátette: a megjelent törvényekből azt azonban már tudni lehet, hogy az óvodák fenntartója továbbra is az önkormányzatok lesznek, az általános és középiskoláké viszont az állam. A kétezer főnél nagyobb települések a kormányhivatallal történő szerződés alapján tovább működtethetik ezeket az intézményeket, a nem önkormányzati fenntartású, szakképzést végző intézmények pedig csak akkor kapnak a jövőben állami támogatást, ha szintén szerződést kötnek a kormányhivatallal. Az is biztos, hogy ha valamelyik önkormányzat szeretné tovább működtetni oktatási intézményeit, a pedagógusok bérköltségeit teljes egészében az állam biztosítja. Az azonban csak a most készülő jogszabályokból derül majd ki, hogy ezenkívül pontosan mit kell vállalniuk. A főosztályvezetőtől megtudtuk azt is: a megyében 250 olyan önkormányzat van, mely oktatási intézményt tart fenn, és 300-350 iskolát érinthetnek a változások.

Fontos szerep
A miskolci városvezetés már korábban is azt nyilatkozta különböző fórumokon, hogy ha az oktatási intézmények fenntartása finanszírozható lesz, szeretné megtartani iskoláit. Kiss Gábor, az önkormányzat humán főosztályának vezetése lapunknak elmondta: jelenleg számolásokat végeznek, azért, hogy ha valóban megszületnek a kiegészítő jogszabályok is, akkor a változás ne érje őket váratlanul. Kifejtette: az általános iskolák megtartása azért lenne fontos, mert a gyermeklétszám csökkenése miatt Miskolcon valószínűleg szűkíteni kell a rendszert. Ebben az esetben pedig az önkormányzat jobban figyelembe tudná venni a például a külvárosokban élők érdekeit. Öt gimnáziumához is ragaszkodna Miskolc, mint Kiss Gábor fogalmazott, ezek jó nevű gimnáziumik, a Herman Ottó Gimnázium pedig az országos rangsorban az 5. helyen van. A szakközép- és szakképző iskolák ugyanilyen fontosak, hisz ezek a város gazdasági fejlesztési stratégiájában játszanak majd fontos szerepet, jelezte a főosztályvezető.

Érzelmileg ragaszkodnak
Ózdon is a pontos szabályozást várják, de Béri-Vitkó Ilona, az önkormányzat művelődési osztályának vezetője lapunknak elmondta: érzelmi alapon mindenképpen szeretnék megtartani 8 általános iskolájukat és 2 középiskolájukat. Azt azonban nem tudják, hogy ezt milyen pénzügyi kondíciók mellett tehetik. Arra ugyanis egy felelős városvezetésnek mindenképpen ügyelnie kell, hogy költségvetése tartható legyen, jelezte az osztályvezető, hozzátéve: Ózd szeretné a nem kötelező feladatait is tovább finanszírozni, de még ennek a feltételeit sem ismerik.”

Forrás:
Kié lesznek az iskolák?, Borsod Online, 2012. január 3.

A falvak a kisvárosba viszik a jegyzőségi feladatokat

„A közigazgatás átszervezése miatt Nemesbődön és Váton úgy határozott a képviselő-testület, hogy a közeli kisváros, Vép polgármesteri hivatalával köt megállapodást a jegyzőségi feladatok ellátására.

Nemesbődön 1907 óta működik önálló jegyzőség – volt idő, amikor körjegyzőségben látták el a közigazgatási feladatokat – , ám ennek hamarosan vége lesz. Április elsejétől ugyanis a vépi polgármesteri hivatallal kötnek feladatellátási megállapodást.

2013. januárjától a törvény szerint csak a kétezernél több lakosú település tarthat fenn önálló hivatalt. A nemesbődi önkormányzat úgy határozott, hogy elébe mennek a törvény szabta dátumnak, s már április elsejétől módosítanak.

– Nem mindegy, hogy erőszakkal, vagy önként megyünk valahová, ha már muszáj – fogalmaz Simon Ferenc polgármester. – Hat másik szomszédos településsel is összefoghatnánk, ám mi Vépet választottuk. Mindössze három kilométerre van tőlünk, kiváló felszereltségű a hivatal, úgyhogy a várossal kötünk feladatellátási megállapodást. Azt szeretnénk, hogy egy főállású ügyintéző foglalkozzon itt nálunk a teendőkkel a vépi jegyző irányításával. Áprilisig a jelenlegi, rendkívüli munkabírású megbízott jegyzőnk viszi az ügyeket, aki ezt követően nyugállományba vonul. –

Kovács Péter vépi polgármester és a városi képviselők nem látják akadályát a szövetkezésnek. Befogadták a vátiak jegyzői feladatok ellátására vonatkozó kérelmét is, ám a községi képviselő-testülettel még hátravannak a részletes egyeztetések. A vátiak legkorábban az év közepén válthatnak.

Bíró József polgármester szerint már korábban meg kellett volna tenniük, hogy csatlakoznak egy körjegyzőséghez Váton két évtizede van önálló jegyzőség , elsősorban költségtakarékossági szempontok miatt. De halogatták a lépést, mert a reptér-projekt megkövetelte volna az önálló ügyintézést. Ám úgy fest, hiába várnak befektetőre.

A falu anyagi helyzete egyébként csöppet sem rózsás, a polgármester szerint felélték a tartalékaikat. Ezért nagyon nehezen tudják kigazdálkodni a táplánszentkereszti Apáczai Csere János Általános Iskola tagintézményeként működő nyolc évfolyamos iskolájuk költségeit is. Tavaly tavasszal csaknem kénytelenek voltak bezárni, de aztán rátaláltak a tápláni mentőövre. A polgármester abban bízik, hogy ha a következő tanévtől az állam átveszi a közoktatási intézményeket, a szükséges finanszírozást is garantálja.”

Forrás:
A falvak a kisvárosba viszik a jegyzőségi feladatokat, Simon Erzsébet, Vas Népe, 2012. január 3.

Januártól több mint kétezer dolgozót foglalkoztatnak

„Székesfehérvár – Egy esztendeje, január 3-án foglalta el a kormánymegbízotti tisztséget Dorkota Lajos. A megyei kormányhivatal vezetőjével most az elmúlt évről és a jövőre előttük álló átalakításokról, bonyolult feladatokról beszélgettünk.

– Több mint egy éve működik a kormányhivatal, egy esztendeje már úgy, hogy két kormányablakot és 16 szakigazgatási szervet működtet. Mik a tapasztalatok?
– Úgy gondolom, a kormányhivatal jól teljesített, ezt az állampolgári visszajelzésekre alapozom. Egy éve az az elvárásom volt a hivatallal szemben, hogy az állampolgárt tekintse a legfontosabbnak, hiszen szolgáltató államot szeretnénk működtetni. A fehérvári és dunaújvárosi kormányablaknál az elmúlt évben 14 ezer ügyfél fordult meg és a visszajelzés csak pozitív volt. Vannak visszatérő ügyfelek, így az intézett ügyek száma még magasabb. A rendszer működőképes, ezért szándékunkban áll bővíteni, 2013. december 31-ig mindent egyablakos ügyintézés keretében kívánunk megvalósítani. Az elképzeléseim szerint a két kormányablak helyett 13 lesz Fejér megyében két éven belül. A mai okmányirodák alakulnak át kormányablakokká. Jelenleg a kormányablakok a 16 szakigazgatási szervezet 31 ügycsoportját kezelik, de a hivatalok is tartanak ügyfélfogadást. Reményeink szerint majd minden ügy intézhető lesz a kormányablakoknál.

– Az okmányirodák mikor kerülnek át a kormányhivatalhoz?
– Számításom szerint 2012. július 1. vagy 2013. január 1. Februárban nyújtjuk be a parlamentnek a járások felállásáról szóló törvényjavaslatot. Még vitás, hogy milyen határidővel álljanak fel. Én a július elsejei dátumot támogatom, pontosan azért, hogy minél előbb még közelebb kerüljünk az emberekhez, az ügyeiket közelebb intézzék. Szerintem vagyunk olyan szakmai felkészülési állapotban, hogy fél év múlva tudjunk kezdeni. Itt a megyében úgy tervezzük, hogy kilenc járási székhely lesz. Aki a régi szisztémára emlékszik, az tudja, hogy öt volt, tehát jelentősen bővül a számuk. Vagyis minden ember 20-25 percen belül talál egy kormányablakot, egy kormányhivatalt.

– Megtudható, melyek lesznek a járási székhelyek?
– Igen. Terveim szerint Székesfehérvár, Dunaújváros, Mór, Bicske, Sárbogárd, Enying, Martonvásár, Gárdony és Polgárdi. A többi okmányiroda sem szűnik meg, csak átkerülnek hozzánk.

– Előbb utóbb az önkormányzati iskolák is átkerülnek a hivatal fenntartásába. Hogyan irányítják majd őket?
– Januártól most a megyei intézmények kerülnek át. Ezeket a kormányhivatal irányítja majd egy létrehozandó megyei intézményfenntartó központ révén. Ahogy felállnak a járások, akkor oda szeretném telepíteni az intézményfenntartást. Egy móri iskolát ne Fehérvárról irányítsunk, hanem a móri hivatalból.

– Összességében rengeteg intézmény irányítása tartozik majd a kormányhivatalhoz, olyan problémákkal, hogy például Cecén a 6b-ben kiégett a villanyégő, stb…
– Amikor a miniszterelnök úrtól átvettem a kinevezésemet, gondoltam, hogy nem könnyű feladatra vállalkozom. Most már látom, hogy még nehezebb, összetettebb lesz a munka. A szakembergárdánk jól teljesített ebben az évben, csak megköszönni tudom a munkájukat. Biztos vagyok benne, hogy a jövő évi feladattal is megbirkózunk.

– Milyen létszámmal működnek majd?
– Idén 1300 fővel kezdtük a munkát. Most a megyei intézmények átvételével 1800 újabb munkavállaló kerül a hivatalhoz. Azt még megsaccolni sem tudom, hogy a következő évtől mennyire bővül. Nem kívánunk elbocsátani munkavállalókat, annak ellenére, hogy a pénzügyi forrásaink szűkülnek. A járási hivatalokban is azokkal akarok dolgozni, akik ott már ismerik a munkát. Csak a rossz munkavégzés kizáró ok.

– A járási hivatalokat el is kell helyezni…
– A járások székhelye olyan helyeken lesz, ahol ma is jól működő hivatalok vannak. S mivel az okmányirodákat vesszük át, a városokkal megegyezünk az ingatlanok átvételére, s ha kell fejlesztünk.

– Mi lesz olyan intézményekkel, mint például a múzeum?
– A törvény értelmében január elsejétől a kormányhivatalhoz kerülnek. Ugyanakkor, ha a városok kérik, akkor megállapodás keretében továbbadhatjuk. Fehérvár polgármestere kijelentette, hogy tárgyalna a múzeum átvételéről. Ez elől mi nem zárkózunk el, különösen, ha minden önkormányzat kéri a múzeumát. Ugyanakkor az is szóba került, hogy tőlünk a minisztérium venné át, tehát a kérdés még nincs lezárva.

– A katasztrófavédelem és a városi tűzoltóságok is átkerülnek…
– Januártól a megyei védelmi bizottság vezetője is én leszek, eddig ezt a tisztséget a megyei elnök töltötte be. Lassan minden kormányzati feladat megyei szinten ide fog tartozni, egy kis miniszterelnökség jön létre a megyékben. Ezzel együtt országos hatáskörű szervek megszűnnek, mert túlburjánzott a bürokrácia.

(Jelenleg 16 szakigazgatási szervezet és két kormányablak tartozik a megyei kormányhivatalhoz. Január elsejétől a megyei önkormányzat összes intézménye (a kórház kivételével). Létrejön majd kilenc járási hivatal, az okmányirodák kormányablakként dolgoznak majd. A következő lépés pedig az önkormányzatok oktatási intézményeinek átvétele lesz, valószínűleg egy év múlva.)”

Forrás:
Januártól több mint kétezer dolgozót foglalkoztatnak, Tribolt Lajos, Fejér Megyei Hírlap, 2011. december. 31.

Közigazgatási, politikai informatika

Három hónap alatt kell felkészülnie a közigazgatásnak a nyílt szabványokra

„Az oktatás után a közigazgatásban is át akar térni a nyílt forráskódú szoftverek használatára a kormány. Erről és az ugyancsak nyílt szabványú dokumentumformátumok előírt használatáról a múlt év végén született meg a rendelet.

A kormányhatározat kimondja, hogy a közigazgatásban tevékenykedő intézmények az irodai szoftverekkel előállított dokumentumokat a jövőben az egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül.
…
A felkészülésre alig több, mint három hónap áll rendelkezésre. A minisztériumoknak március végéig kell felmérniük az ezzel kapcsolatos technikai feltételeket.

Csökkenő költségek Az átállással az eddig éves szinten licencre elköltött 6 milliárd forintnak elméletileg az ötödére eshetnek vissza a dokumentumkezelő rendszerekkel kapcsolatos üzemeltetési költségek a közigazgatásban – mondta a Bitport megkeresésére Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, az intézményeknél, ahol együttesen százezres nagyságrendben működnek számítógépek nem ezzel indult a takarékoskodás, az elmúlt másfél évben a korábbiak kétharmadára faragták le az ezzel kapcsolatos kiadásokat.

Az átállás, amelynek költsége minimális, nem jelenti feltétlenül az eddig széles körben használt Microsoft Office irodai szoftverek teljes lecserélését. A határozat ugyanis kétféle dokumentumszabványt is elfogad, az OpenDocument Format (ODF) mellett a Microsoft nyílt verziójú Open XML-jét is – jegyezte meg Vályi-Nagy Vilmos.
…
Régóta szükség volt rá Nagyon nagy dolognak tartjuk a lépést, amire már régóta szükség volt – mondta a Bitport megkeresésére Szentiványi Gábor, a nyílt forrású szoftverek disztribúciójával foglalkozó ULX Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben az ODF nyílt dokumentumszabványt támogató hazai szövetség elnökségi tagja.

Emlékeztetőül hozzátette, a 2000-es évek elején az akkori szaktárca, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) rendeletben szabályozta a dokumentumformátumok szabványát, de ebben még a nyílt szabványok nem voltak kötelezően előírva. Akkoriban még nem is lehetett volna széles körű áttörést elérni, mivel az akkori alkalmazások erre még nem voltak felkészülve.

Most viszont már minden adott a váltáshoz, ami egyébként nem is példa nélküli az Európai Unióban – jegyzi meg. Hollandiában például az ottani közigazgatási intézmények már 2007 óta csak az ODF dokumentumformátumot használják nyílt szabványként…”

Forrás:
Három hónap alatt kell felkészülnie a közigazgatásnak a nyílt szabványokra, Sági Gyöngyi, Bitport.hu, 2012. január 3.

Új honlapja van a meteorológiai szolgálatnak

„Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) megújult honlappal köszönti a 2012-es esztendőt. A portál nemcsak küllemében, hanem tartalmában is sokat változott. A Szolgálat, 142 éves hagyományainak megfelelően, azzal a céllal újította meg honlapját, hogy a lehető legjobban eleget tegyen előírt kötelezettségeinek, élet- és vagyonvédelmi feladatai ellátásának, a nagyközönség teljes körű tájékoztatásának.

Az új honlapon az érdeklődők pontos és friss előrejelzéseket, éghajlati és levegőkörnyezeti információkat találnak. A prognózisok mellett híreket, érdekességeket, beszámolókat is közöl a honlap a meteorológia világából és a Szolgálat tevékenységéről. A honlap OMSZ menüpontja alatt találhatók azok a közérdekű információk, melyek közlésére törvény vagy rendelet kötelezi a közintézményeket.

A kormány december közepén hagyta jóvá, hogy az OMSZ teljes jogú tagja legyen a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF). Ez az intézmény 35 európai tagország számára biztosítja a világ legjobb előrejelzéseit. A teljes jogú tagsággal pontosabbak lesznek az előrejelzések, hiszen a magyarországi szakemberek is használhatják a központ szuperszámítógépeit, megkapjuk a nagyfelbontású rövid, közép és hosszú távú időjárási előrejelzéseket…”

Forrás:
Új honlapja van a meteorológiai szolgálatnak, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. december 30.

Informatika, távközlés, technika

Csinálj cuccokat – A Do It Yourself mozgalom

„…DIY – geekeknek
A csináld magad kultúra legvirágzóbb ága ma az elektronikai, számítástechnikai vonalon alakult ki. Ahhoz azonban, hogy az emberek a technológiát ne csak fogyasszák, hanem csinálják is, hozzáférhető tudásra és eszközökre van szükség. Ebben segítenek az úgynevezett nyitott műhelyek, mint például Budapesten a FabLab, ahol mi is elkészítettük a 3D MOHA logónk. Ide bárki bejöhet, és legyárthatja a saját kütyüjét, legyen az rádió vagy épület modell. Az egyébként elérhetetlenül drága berendezéseken itt bárki dolgozhat napijeggyel és anyagköltségen

De mitől lesz a DIY több, mint a hagyományos barkácsolás? A kérdésre a választ Bujdosó Attilával, a Kitchen Budapest, innovációs labor munkatársával keressük. A web 2.0, az ingyenesen megosztott elérhető tudás, a közösségi műhelyek, a nyílt forráskódú programok és az ennek mintájára létrejött open hardware kezdeményezések mind-mind forradalmasították a DIY mozgalmat. Az open hardware a sorban furcsának tűnhet, hiszen ha megveszek egy tárgyat, azt csinálhatok vele, amit csak akarok. Elvben átalakíthatom, hozzáépíthetek. Ez azonban mégsem triviális, amit Attila az autó izzócseréjének példáján szemléltet: „Kérdés, van-e jogod hozzányúlni a lámpához? És persze, igen, mert a te autód, de ha ezzel kapásból a rá vonatkozó 3 éves garanciát lenullázod néhány hónap után, akkor igazából jogod van, de nem fogod megcsinálni.” Alternatíva lehet, ha magad építed a gépeidet, ha nem is autót, de szinte bármilyen berendezés elkészítéséhez találhatunk leírást az interneten. A Hackerspace Független Magyar Tudásközpont alkotói például 3D printert építettek.

Másik példa az Arduino, amit az interneten vagy a FabLab-ben bárki beszerezhet. Ez egy kis mikrokontroller, kinézetre talán ijesztő lehet azoknak, akik nem a villamosmérnökire jártak. Kezelni viszont egyszerű, mert csatlakoztathatjuk a számítógépre USB-kábellel, így gyorsan és könnyen köthetünk vele össze eszközöket, tölthetünk le rá programot. Ötletes lányok nagy örömére pedig léteznek egészen pici, kitűző méretű Arduinók is, ezeket akár ruhára is rátehetjük. De hogy mégis mire jó, Attila egyik projektje jól szemlélteti: „Amikor én ide kerültem a KIBU-ba nagyon dohányzásellenes hangulatban voltam, és mindenki folyton kint pöfékelt a hátsó udvaron. Akkor jött az az ötlet, hogy legyen egy tárgy a környezetünkben, ami köhög, hogyha füstöt érzékel. Ezt például tipikusan Arduinóval oldottuk meg, használtunk hozzá egy optikai füstszenzort kicsit meghekkelve. Ha érzékelte a füstöt, akkor az Arduinóhoz kapcsolt, ami a – szintén boltban kapható – hangmodulon keresztül köhögő hangot játszott le.”

Nyitott műhelyek:
– Kitchen Budapest – http://www.kitchenbudapest.hu/
– FabLab – http://www.fablab.hu/”

Forrás:
Csinálj cuccokat – A Do It Yourself mozgalom, Király Franci, MOHA Online, 2011. december 27.
Lásd még:
Arduino (Wikipédia)
Hackerspace (Wikipédia)
Open-source hardware (Wikipédia)
Maker subculture (Wikipédia)
Független Magyar Tudásközpont KÖZ/MŰ/HELY (eGov Hírlevél, 2011. szeptember 17.)

2012 a Tumblr éve lehet itthon

„Viszonylag későn indult, mégis a világ egyik legnagyobb ingyenes blogszolgáltatójává vált a Tumblr. Pedig jogilag a copy-paste blogírás igencsak problematikus, és etikai kérdéseket is felvet.

Ossz meg mindent – ez a Tumblr, a végtelenül egyszerűen használható New York-i blogplatform elve. A szolgáltatás 2007-ben indult, viszonylag későn, ennek ellenére az USA-ban 2011-re hihetetlenül népszerű lett: jelenleg mintegy 38 millió blogot kezelnek a rendszerben, ezzel a világ egyik legnagyobb ingyenes blogszolgáltatója. Idén várhatóan itthon is szélesebb körben elterjed.

A Tumblr-bloggerek nem csak saját szövegeket és képeket publikálnak, hanem bármit, amit a neten találtak. A Facebook ehhez képest unalmas az alapítók szerint, akiket a Spiegel idéz.

Az Egyesült Államokban szinte minden amerikai lapnak van már Tumblre. A Newsweek volt az első, de mára a Life vagy a Times is használja a platformot. Saját anyagokat is publikálnak és idéznek abból is, amit találtak az interneten. A reblog funkcióval pillanatok alatt átemelhetnek a felhasználók képeket, videókat, szövegeket a saját Tumblr-blogjukba, automatikusan hivatkozik a rendszer a forrásra.
…
A blog üzemeltetői a YouTube-modellt követik: a felhasználók szinte bármit publikálhatnak, amit csak akarnak, míg valaki be nem panaszolja őket. Ha ez megtörténik, gyorsan lépnek, és törlik például a vitatott képet.

A magyar Tumblr-közösséget eredetileg indexes újságírók és húszas éveikben járó egyetemisták alkották. Nekik legalább 500 követőjük van és átlagosan 2 éve van Tumblr-blogjuk. Érezhető azonban egy új hullám is, rengeteg friss és egyre fiatalabb felhasználóval – legalábbis egy pszichológushallgató tavaly nyáron publikált tanulmánya szerint. Egy átlagos magyar „tumbász” eszerint 24 éves, van Facebook-profilja, más közösségi oldalakon is aktív, és naponta egy-két órát a blogjával foglalkozik.

A blogokban megjelenik személyes (saját kép, fotó, videó), talált (nem saját, de nem is rebloggolt) és rebloggolt tartalom. A vizsgált Tumblr-blogok posztjai közül a rebloggolt tartalom fordult elő legnagyobb részben (49 százalék)…”

Forrás:
2012 a Tumblr éve lehet itthon, HVG.hu, 2012. január 4.
Lásd még:
Tumblr (Wikipédia)

Lehet-e sikeres egy állami mobilcég?

„Licit szakaszához ért a 900Mhz-es mobilfrekvencia-tender. Az egyetlen pályázó első körben maga az állam.

Csütörtökön került sor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalánál a meghirdetett szabad frekvenciablokkra tett ajánlati boríték felnyitására. Mivel a hírközlési hatóság még a héten kizárt az első körben szóba jöhető három pályázóból kettőt, egyedül az állami színekben induló Posta-MVM-MFB konzorcium tett ajánlatot. A licit eredményét ugyanakkor csak január végén közlik.

Mit akarhat az állam?
Új szereplő piacra lépését preferálta egyébként már a tenderkiírásban is az állam. Az első körben eleve csak olyan szereplő pályázhatott, amely jelenleg nincs a hazai piacon. Csak egy esetleges eredménytelen első kört követően szállhatnak be ők is.

A 900 megahertzes frekvenciasávban GSM-, IMT/UMTS-, WiMAX- vagy LTE-rendszerű rádió-távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságot lehetett szerezni. A frekvenciablokkra 15 évre szóló kizárólagos jogosultságot kap a nyertes, ugyanakkor három évig nem értékesítheti tovább a megnyert frekvencia használati jogát, és beruházási kötelezettségei is vannak. A frekvenciablokk kikiáltási ára nettó 4 milliárd forint volt.

A Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. győzelme révén több legyet üt egy csapásra az állam. Egyfelől teljesíti saját vállalásait, amelyeket az EU felé tett. Ez a digitális megújulás cselekvési tervre tett nyilatkozat mind az állampolgárok, mind az infrastruktúra, mind a közigazgatás részére történő infrastruktúra fejlesztést jelent. Ez 2013-ra földrajzi szempontból 100 százalékos szélessávú internet lefedettséget jelent, 2Mbps sávszélességgel.

Jöhet a 06 50 …
A nyertes konzorcium szereplőinek feladata jól kirajzolható a modellben. A Posta a kiskereskedelmi részért felelne, az MVM-nek van jelenleg is saját gerinchálózati infrastruktúrája, amely kiszolgálhatja a megszerzett frekvenciát is, míg az MFB nyilván a finanszírozásban kapna helyet. Pénzre ugyanis szükség van, szakemberek szerint a cégnek a következő öt évben 80−115 milliárd forintnyi befektetést kellene végrehajtania, még úgy is, hogy nem kell teljesen nulláról kezdenie. (Egy teljesen új piaci szereplőnek becslések szerint további 100 milliárdot kellett volna beruháznia.)

A tender ugyanakkor az új generációs szélessávú internetpiac felosztásáról is szól. Ezekre a szolgáltatásokra most állnak rá igazán a hazai szereplők is. A T-csoport, a Telenor és Vodafone is 2011-ben kezdtek el komolyan fejleszteni. Ebben a szegmensben van keresnivalója az állami szereplőnek is. Ezen a területen még két számjegyű a növekedés lehetősége, ugyanis a fejlett piacokkal szemben 40 százalékos lemaradásban vagyunk. Egy OECD felmérés ezt tűnik igazolni, idén júniusi adatokkal.

A hab a tortán, és ezt emelte ki Túri Tamás CCG Consulting vezetője az FN24-nek, hogy a negyedik – jelen esetben állami – szereplő helyet biztosíthat a virtuális mobilszolgáltatóknak is. Ezt a szerepkört, a jelenlegi piaci szereplők közül eddig egyik sem kívánta felvállalni.

A virtuális mobilszolgáltatók nem tartanak fenn saját hálózatot, hanem a mobiltársaságoktól vásárolnak szolgáltatási csomagokat, amelyet aztán saját néven értékesítenek. Jellemzően egyszerű szolgáltatásokkal és közérthető díjazással kínálnak tarifacsomagokat.

Lehet-e jó gazda az állam?
Egy állami mobiltársaság létrehozása belesimul abba a gazdaságpolitikába, amelyet a jelenlegi kormány képvisel – mondja az FN24-nek Voszka Éva a Szegedi Egyetem tanára. A Magyar Villamos Művek (MVM) például, amely ebben konzorciumban is helyet kapott, Voszka Éva megfogalmazásával élve „Nemzeti Bajnok” lesz lassan. Szinte minden stratégiai ágazatban komoly szerepet kap, a földgáz üzletág után most a telekommunikációs iparban is.

A korábban elfogadott vélekedés ugyanakkor, hogy az állam csak rossz gazda lehet megváltozott. Egy állami cég piacra lépése mellett lehet gazdasági érveket felhozni, például a mobilszolgáltatók esetén a verseny erősítését vagy az olcsóbb szolgáltatást, az árak mesterséges leszorításával. Az állami cégeknek ugyanakkor folyamatosan szembe kell nézniük egy dilemmával. Egyszerre kellene profitot termelniük és a versenytársaknál jobb szolgáltatást nyújtaniuk, miközben olcsóbban kellene mindezt tenniük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a három feltételt egyszerre nem lehet teljesíteni, legjobb esetben is csak kettőt. És erre modellszerű megoldás nincs, valamelyik cél mindenképp háttérbe szorul – teszi hozzá Voszka Éva.

A másik buktató a direkt politikai irányítás lehetősége, a pénzáramlás befolyásolása, ami ronthatja a vállalat működését, de kedvez más szereplőknek. Ugyanakkor egy állami vállalat az országhatárokon kívül, nemzetközi szintéren kiváló piaci szereplőként is tud működni. Erre példa a Mol – mondja Voszka Éva.”

Szerkesztői megjegyzés:
1. a cikk állításával szemben már jelenleg is vannak virtuális mobilszolgáltatók. Történetesen a Magyar Posta által nyújtott Postafon a Vodafone fizikai infrastruktúráját használja, akárcsak az idén januárban induló Tesco Mobile.

2. Téves az az állítás, hogy a korábban elfogadott vélekedés szerint az állam csak rossz gazda lehet. Ez volt az EGYIK korábban elfogadott vélekedés. A másik, józan, vélemény szerint viszont egy állami vállalat, megfelelően vezetve, pontosan ugyanolyan nyereséges lehet. Történetesen a távközlés területén akár sokkal nyereségesebb is, amint azt a Telenor (Norvégia, és a Pannon GSM tulajdonosa) és a Telia (Svédország, Finnország) példázza. Ma már mindegyik cég csak részben van állami tulajdonban, de ennek alapvető oka a nemzetközi terjeszkedésben keresendő és az állami részesedés továbbra is meghatározó (a Deutsche Telecomban, a Magyar Telekom/MATÁV tulajdonosában, is összesen 32% a német állam részesedése!). Továbbá teljesen mesterkélt a nyilatkozó által említett dilemma. Számos működési modell lehetséges, ez csak az egyik, de semmi szól az ellen, hogy egy állami vállalat ne tudná ezeket teljesíteni. Nem lehet tudni, hogy az állami tulajdonú új szolgáltató sikeres lesz-e, de amennyiben nem, akkor az nem a tulajdonformáján fog múlni.

Forrás:
Lehet-e sikeres egy állami mobil cég?, fn24, 2012. január 5.

Vezetékes internet: még tart a növekedés

„Novemberben is stagnált az ADSL-kapcsolatok száma, de a kábeles és optikai hozzáféréseké nőtt.
Tavaly novemberben az xDSL-előfizetések száma 800 ezer volt Magyarországon, míg a kábeles hozzáféréseké 813 ezer – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) havi gyorsjelentéséből. A három inkumbens telefonszolgáltató, valamint a vezető alternatív szolgáltatók (jellemzően a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok) önkéntes adatközlésére épülő statisztika az FTTx-, vagyis egészen az előfizetőig vagy az épületig optikai szálon nyújtott internetkapcsolatokból 258 ezret tartott nyilván. A hatóság becslése szerint 2011 novemberében – a kisebb szolgáltatók becsült ügyfélszámával együtt – a vezetékesinternet-előfizetések összesített száma az országban 2,053 millió volt.

A teljes piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Magyar Telekom a piacvezető, részesedése 34,8 százalék, második a UPC 20,9 százalékos, a harmadik pedig a Digi 12,5 százalékos részesedéssel, míg a nagyok sorát az Invitel zárja (9,8%).”

Forrás:
Vezetékes internet: még tart a növekedés, IT café, 2012. január 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mit hoz a jövő: megállunk-e az összeszerelő gyáraknál?

„Megfelelő ösztönzőkkel az innovációra épülő munkahelyek számát könnyűszerrel meg lehetne triplázni – mondja Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési vezérigazgatója, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) innovációs munkacsoportjának vezetője, aki szerint a válság hatására a világban megszűnt high-tech munkahelyek nagy része a következő két-három évben újrateremtődik. Ennek a folyamatnak szerinte Magyarország is nyertese lehetne, de a kormány támogatáspolitikája gyakran olyan feltételeket támaszt, ami teljesen idegen a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek gondolatvilágától. Így a várt hatás helyett épp az ellentéteset éri el.
…
R. L.: Látható a kormányzat részéről egyfajta igyekezet, hogy azokat a kiskapukat, amelyek a régi pályáztatási rendszerben és a korábbi innovációs politikában megvoltak, kiszűrje. Mi ezt maximálisan támogatjuk, de nem szeretnénk, hogy a gyereket is kiöntsék a fürdővízzel. Az innovációs járulékkal kapcsolatban arra vonatkozóan voltak javaslataink, hogy azok a bizonyos pályázatok, amelyeken keresztül jelentős K+F-kapacitásokat lehet létrehozni, hogyan nézzenek ki. Az eddigi pályázatok nagyon bürokratikusak voltak. Esetleges célokra, időben nem kiszámíthatóan írták ki őket, és a finanszírozás is rendszeresen megkésve érkezett. Ez egy vállalkozás esetében, amely szoros üzleti terv szerint működik, elfogadhatatlan.

Direkt kinyomtattam két pályázatot: a magyar 136 oldal, be kellett kötnünk, mint egy könyvet; egy ugyanekkora összegről szóló japán vagy finn pályázat mindössze 20 oldal, könnyedén össze tudtam tűzni. Amíg a magyarországi rendszer a kontrollra, a mikromenedzsmentre épül, addig a finn, a japán, az amerikai és így tovább, a bizalomra. És ez óriási különbség: nem véletlen, hogy az utóbbi országok különösen sikeresek a K+F területén.
…
hvg.hu: Mit szól ahhoz, hogy a szakképzési hozzájárulást a kormány alapvetően a duális szakképzés meghonosítására kívánja költeni?

R. L.: Ez valószínűleg az autóipari klasztereknek kedvez majd, hiszen egyfajta ingyenmunkaerőt fog eredményezni ezeknek a cégeknek. De azok a magas képzettségű szakembergárdát igénylő területek, melyek Magyarországot a globális értékláncon feljebb helyezhetnék, veszteséget szenvednek. Összeszerelő gyáregységek megtelepedéséhez ez jó megoldásnak tűnhet, de semmiképp sem tekinthető túl perspektivikus stratégiának.

hvg.hu: Nem ez a realitás? Valóban kínálkozna valódi esély arra, hogy Magyarország nagyobb súllyal vegyen részt a nemzetközi kutatási-fejlesztési transzferben, esetleg teljesítse azt az uniós tervet, miszerint 2020-ig az uniós kutatási-fejlesztési beruházások elérjék a GDP 3 százalékát?

R. L.: Én biztos vagyok benne, hogy kis odafigyeléssel a jelenlegi egy százalékos GDP-arányos ráfordítást tíz év alatt meg lehetne kétszerezni-háromszorozni. Olyan kedvező környezetet kellene teremteni a vállalatoknak, hogy divat legyen Magyarországon befektetni ezen a területen. A válság időszaka alatt rengeteg high-tech állást szűnt meg a fejlett országokban. Most, hogy a válság múlik, ezek az állások lassan újraépülnek. De a mobilitás adta lehetőségeket kihasználva a legkedvezőbb helyszíneket találják meg. Ez a folyamat szerintem két-három év alatt le fog zajlani: óriási mértékű új K+F-kapacitások jönnek létre. Nagy kérdés, hogy ebben a folyamatban részt veszünk vagy hosszú időre elpackázzuk a lehetőséget.”

Forrás:
Mit hoz a jövő: megállunk-e az összeszerelő gyáraknál?, Bogár Zsolt, HVG.hu, 2011. december 28.

Csökken a médiapiac, de a szerkezete egészséges

„Idén 4, jövőre 5 százalékos csökkenés várható a médiapiac egészét tekintve, ezen belül a reklámbevételek nagyobb arányban esnek a Mrs. White Media Consulting prognózisa alapján, amely alapvetően a Whitereport adataira épít. A GDP hivatalosan kommunikáltnál gyengébb alakulása esetén rosszabbak is lehetnek a számok. A jelentést jegyző Incze Kinga szerint ugyanakkor biztató, hogy a piac szerkezete alapvetően rendben, a hirdetők kiszolgálására alkalmas a kínálat.

„Ilyen piaci körülmények között bátorság kell a prognózis készítéshez, és ésszerűtlennek tűnik 2012-nél távolabb tekinteni” – mondta el a Whitereport media browsert jegyző Incze Kinga. A szakember ugyanakkor mégis vállalkozott az előrejelzésre. Ehhez az immár több mint 7000 médiumot tartalmazó médiaadatbázist vette alapul, ehhez többek között a GDP, a háztartási fogyasztás és bizonyos gazdaságpszichológiai tényezők alakulását illesztette. A médiapiacot úgy definiálja, hogy az a médiaszolgáltatók nettó árbevételével egyezik meg, s kiszűrték azok a cégeket/intézményeket, amelyek inkább „mellékesen” adnak ki médiatermékeket, vagy nem érhetőek el a pénzügyi adataik.

A kalapban maradt 938 médiavállalat (ebben az e-kereskedők sincsenek benne) adataiból látható: a médiapiac rendkívül koncentrált. Miközben a teljes adatbázist tekintve a vállalkozások 21 százaléka látható a felszínen, addig mindössze a top 50 cég adja a bevételek döntő hányadát.

A médiapiac a Whitereport értelmezése szerint is folyamatosan csökken a 2008-as rekordév óta. Akkor 333 milliárd fordult meg a piacon, 2009-ben 303 milliárdra olvadt, majd 2010-ben 300 milliárdot tett ki. A most bevezetett WR-Index a prognózis alapján 2011-ben 96, 2012-ben 95 lesz, azaz idén 4, jövőre pedig 5 százalékkal csökkenhet a médiacégek összbevétele. Azaz a 2008-as „békebeli” 333 milliárd után az iparági szereplőknek meg kell elégedniük 276 milliárddal, mivel idén 11, jövőre 13 milliárd forint szivárog el a piacról.

Ezzel párhuzamosan az egyik fontos trend, hogy a médiaipar súlya a GDP-n belül fokozatosan csökken. 2008-ban még 1,25 százalékot tett ki, a prognózis szerint ugyanakkor mindössze 1,01 százalékos súlya lesz. A másik lényegi folyamat, hogy a médiapiaci bevételeken belül a reklámpiaci rész gyorsabban zsugorodik, míg a fogyasztói (főképp terjesztési) bevételek kisebb arányú csökkenést mutatnak. A nem-reklámjellegű pénzek idén -2, jövőre -3 százalékon zárhatnak, szemben a net-net reklámpénzek 6, illetve 7 százalékos várható esésével. Ezzel összefüggésben, miközben a reklámpiaci bevételek 2008-ban még 51 százalékot képviseltek a teljes piacból, idén 45, jövőre 44 százalékkal kell megelégedniük…”

Forrás:
Csökken a médiapiac, de a szerkezete egészséges, Mediapiac.com, 2011. december 16.

Igazi boltokban is lehet PayPallal fizetni

„Nagy dologra készül a PayPal, az internetről beköltözik a való világba: fizikailag is létező üzletekben is lehet majd a PayPal fiókon keresztül vásárolni. Ezzel a lépéssel a PayPal, illetve a tulajdonosa, az eBay egy olyan harcmezőre lépett be, ahol már eddig is igen nagy volt a tülekedés.

Az NFC-technológia sok új lehetőséget hoz az adatátvitelben is és a fizetési rendszerek használatában is. A nagy kártyatársaságok mellett a bankok, platformszolgáltatók, telekommunikációs cégek, készülékgyártók is beszálltak abba a “székfoglalós játékba”, ami 2011-ben kezdődött idén is folytatódik. A mobilos fizetés magasabb technológiai szintre emelésének egyik célja, hogy az eddig a kis összegű fizetésekre tartott készpénzt is elektronikusan tárolják az emberek, másrészt az, hogy a pontgyűjtő programok (pl. Supershop, Smart) által lehetővé tett vásárlókövetés minden korábbinál alaposabb legyen. Ez utóbbival a hirdetések extra célozhatóságot kapnak, az ajánlatok valóban személyre szabhatóak.

A kérdés, hogy az új generációs mikrofizetés porondjára kik férnek majd fel. Az Egyesült Államokban jelenleg a Google Wallet, az Isis, a Square és még néhány másik szereplő számít erősnek, ebbe a mezőnybe száll be az online fizetésben szinte szabványnak számító PayPal. A háttérrendszer már rendelkezésre áll, az NFC-képes okostelefonok pedig a felhasználói oldal hardverkérdését is megoldják. A vásárláshelyi elfogadás, a hálózat kiépítése ennél nagyobb feladat, valószínűleg az első fázisban csak bizonyos amerikai nagyvárosokban lesz elérhető.

Hirdetés + fizetés
A témában a PayPal által tavaly felvásárolt Where nevű startup vezetője, Walt Doyle nyilatkozott: szerinte a mobilos fizetés kapcsán vívott háborúban a kulcs az lesz, hogy ki tudja leghatékonyabban behúzni a vásárlókat az utcáról. A Where egy helyalapú hirdetési hálózatot üzemeltet, ami a kereskedők kezébe egy olyan eszköztárat ad, amivel könnyebben becsalogathatják a vevőket a bolt ajtaján.

A Where hálózatát használó boltokban pedig hamarosan már a teljes tranzakció végigvihető lesz egy kényelmes, integrált rendszeren, hiszen ezeken a helyeken biztosan elérhető lesz a PayPal hamarosan érkező mobilos fizetése. A folyamat így nem csak a fogyasztónak, de a kereskedőnek is érdekes lesz – az eddigi projektekben általában a kereskedők ösztönzése méltatlanul elfeledett téma volt. Doyle szerint “ha csak a fizetést erőlteted anélkül, hogy ajánlatokkal vagy hirdetéssel egészítenéd ki a tranzakciós folyamatot, akkor az egyszerűen nem lesz csábító sem az elfogadói, sem a fogyasztói oldalon”.”

Forrás:
Igazi boltokban is lehet PayPallal fizetni, Dojcsák Dániel, HWSW.hu, 2012. január 5.
Lásd még:
PayPal (Wikipédia)

Szakirodalom

Adminisztratív politika a 2000-es évtizedben

„A tanulmány a kormányzati szint „alatti” szervezeti populáció, az ún. ügynökség-típusú szervezetek strukturális jellemzőinek időbeli alakulását vizsgálja. A 2002–2009 közötti idő- szakot felölelő empirikus elemzés fókuszában két kérdés áll. 1. Kimutathatók-e a 2000-es évtizedben az ügynökség-típusú szervezetekre irányuló adminisztratív politika vonatkozásában valamiféle mintázatok vagy trendek, és ha igen, milyenek? 2. E mintázatok – végső soron a kormányzatnak a vizsgált szervezetrendszerre vonatkozó adminisztratív politikája – milyen módon reagáltak a 2006-ot követő pénzügyi és politikai válságjelenségekre? Kimutathatók-e, és ha igen, milyen módon és mértékben, a hasonló típusú szervezetek körében több fejlett államban is megjelenő, az NPM felől egy „poszt-NPM”-típusú, összkormányzatinak nevezhető irányba mutató adminisztratív politika körvonalai?”

Forrás:
Adminisztratív politika a 2000-es évtizedben : Az ügynökség-típusú államigazgatási szervek strukturális dinamikája 2002 és 2009 között, Hajnal György, Politikatudományi Szemle, XX. évfolyam, 2011/3. szám, 54–74. oldalak (pdf)
Lásd még:
NPM/New Public Management (Wikipédia)

Miniszteri fluktuáció és intézményi változások Magyarországon 1990–2010

„A rendszerváltozás utáni első kormánytól (Antall-kormány) a Bajnai-kormányig vizsgálja az írás a 139 fő miniszter kinevezésének és elbocsátásának, illetve a 204 pozíció betöltésének dinamikáját. A politikai rendszer jellemzői, intézményi változásai eltérő miniszteri típusokat kívánnak, és e típusok elkülönülnek a kormányon belüli helyzetük, többek között fluktuációjuk szempontjából is.

Az írás bemutatja, hogy a változó intézményi kontextus nyomán, a 20 év során eltérő arányban találunk politikus és szakértő minisztereket, és változatos kinevezésük és elbocsátásuk, lemondásuk mintázata is.

A magyar kormányok az elmúlt húsz évben alapvetően politikai kormányok voltak, de ezzel együtt bizonyos speciális területeken (gazdaságirányítás, pénzügyek) nyitottak voltak a szakmai racionalitás felé. A posztkommunista demokráciákhoz képest különösen erős magyar miniszterelnöki pozíció tette lehetővé a szakminiszterek beemelését a kormányba. Az idővel egyre erősödő kormányfői pozíció egyértelműen lehetőséget teremt arra, hogy a miniszterelnök a kinevezéseken keresztül fokozott ellenőrzést tudjon gyakorolni egy-egy számára politikailag fontos terület felett.

Ezzel ellentmondásban azonban mégis egyre kevésbé van szükség ebben a struktúrában a szakértő miniszterekre. Részben a politikai rendszer általános irányváltása a több- ségi fordulat okán, részben azonban a politikai folyamatok miatt. Korábban a miniszterelnököknek saját mozgásterük növeléséhez volt szükségük a szakértő miniszerekre. Amennyiben a párt mint szervezeti erő irreleváns, mert túlcentralizált és nem jeleníti meg, és nem is aggregálja a képviseleti tartalmakat, a miniszterelnöknek nincs szüksége a szakértelemre, politikai kormányzást folytat.”

Forrás:
Miniszteri fluktuáció és intézményi változások Magyarországon 1990–2010, Ilonszki Gabriella – Ványi Éva, Politikatudományi Szemle, XX. évfolyam, 2011/3. szám, 7–36. oldalak (pdf)

A kormányzati rendszer és a globális versenyképesség : A fejlesztő állam perspektívája

„Ez a tanulmány a globális versenyképességről szóló nemzetközi felmérések alapján a hazai közintézmények teljesítményét vizsgálja az új uniós paradigma szerint, amely a GDP helyett a „társadalmi haladás” (social progress) fogalmát tekinti alapvető mércének. Az utóbbi évtizedben a nemzetközi társadalomtudományban jelentős fejlődés történt az állami és kormányzati, vagy a még szélesebb értelemben vett közintézményi működés pontos leírásában és teljesítményének megítélésében. A kibontakozó új elméleti vizsgálat egyben szükségképpen komparatív is, tehát hozzásegít bennünket a hazai helyzet jobb felméréséhez a hasonló helyzetű környező államokkal való összehasonlításban is. Azt kívánja bizonyítani, hogy a magyar versenyképesség leggyengébb pontja az állami, kormányzati intézményrendszer, tehát a magyar gazdaság mélyrepülésének alapvető oka a közintézmény-rendszer alulteljesítése, az elmaradt strukturális intézményi reformok miatt.”

Forrás:
A kormányzati rendszer és a globális versenyképesség : A fejlesztő állam perspektívája, Ágh Attila, Politikatudományi Szemle, XX. évfolyam, 2011/3. szám, 37-53. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság alapító okirata

Forrás:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság alapító okirata, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 1. szám, 244-245. oldalak (pdf)