Skip to main content

5. szám, 2012. január 30.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Így lesz valaki katona

„A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált Közigazgatás-tudományi Kar összevonásának elsődleges célja volt, hogy már a felkészítő intézmény is biztosítsa az „átjárhatóságot, összekapcsolhatóságot, nyitottságot”, melyek megteremtése elemi érdek az állami szolgálatoknál. Ugyanakkor a lépés megtakarítást is hozott, hiszen az NKE jogelődjeinél sok volt az átfedés, például több helyen tanítottak alkotmányjogot és közigazgatási eljárásjogot. „Az egyesítéssel ezek oktatása hatékonyabb, egységesebb lehet. Ez az egység az integráció egyik fő motívuma” – emelte ki Patyi András.

Az intézmény biztos alapokon áll, hiszen három fenntartója is van: a honvédelmi, a belügyi, valamint a közigazgatási és igazságügyi tárca. A minisztériumok nemcsak többletforrásokkal támogatják az egyetemet, hanem ösztöndíjrendszerük révén biztos képzést és jövőt is nyújthatnak a leendő közszolgáknak. Kiderült az is, hogy az egyetemen bolognai rendszerben folyik majd a képzés, tehát hároméves alapképzés után kétéves mesterképzésen vehetnek részt a hallgatók. Ugyanakkor folyamatban van egyes szakoknál a négyéves alapképzés megteremtése.

Katona, rendőr vagy tisztségviselő
„Az egyetemi integráció a megindult képzéseket nem érinti. Az idén elinduló szakok sora tehát majdnem megegyezik a jogelődök kínálatával, néhány kisebb, apróbb változás lesz csak. Teljesen új szakok a 2013 szeptemberében kezdődő tanévtől indulnak, hiszen egy új szak kidolgozása hosszabb folyamat” – mondta el a rektor. Patyi hozzátette, hogy már a jelentkezésnél eldől, hogy kiből lesz katona, rendőr vagy köztisztviselő. A bizonytalan diákoknak „civil irányba könnyebb lesz a váltás, de hogy a honvédség és a rendőrség közötti átjárhatóság milyen lesz, azt nem csak az egyetem dönti el. Ezt a két illetékes minisztérium által kibocsátott jogszabályokban kell majd szabályozni” – emelte ki.

Patyi András akkor lenne elégedett, ha a kitűzött célok elérése mellett az intézmény összes diákja és tanára érezné, hogy egy célért, a magyar állam szolgálatáért vannak…”

Forrás:
Így lesz valaki katona, mno.hu, 2012. január 25.

A budapesti területi közigazgatás átszervezéséről

„A fővárosban hét körzet lesz, hét kormányhivatallal, amelyhez egyenként 220-240 ezer ember tartozik. Az ingatlanokról most folynak a tárgyalások, a Nyugati térnél, az Őrs vezér vagy a Bosnyák térnél, a kőbányai Liget térnél, a Boráros térnél, a Móricz Zsigmond körtérnél, a belvárosban és a Széll Kálmán térnél lesz egy-egy hivatal, mondta lapunknak a majdani hét körzetet összefogó fővárosi kormányhivatal vezetője, Pesti Imre.

Pesti szerint a körzeti hivatalok elhelyezésével nem lesz különösebb gond, mert folyamatosan szabadulnak fel önkormányzati ingatlanok. A kerületi önkormányzatoknak ugyanis a körzeti kormányhivatalok 2013 január 1-i megnyitásával folyamatosan egyre kevesebb feladatuk lesz. A tervek szerint átvennék az önkormányzatoktól a hatósági munkát az építésügytől a környezetvédelemig, így például az építési engedélytől kezdve a jogosítványért (minden hatósági dokumentumért) a kormányhivataloknál kell majd kopogtatni az állampolgárnak.

Ez nem jelenti azt, hogy a kerületi okmányirodából be kell majd békávézni a lakóhelytől esetleg messzebb eső kormányhivatalba, egyrészt ugyanis a kerületi okmányirodák továbbra is működnek párhuzamosan, másrészt pedig a kormányhivatalok a terv szerint fokozatosan átveszik az okmányirodákat, ügyfélszolgálatokat a kerületektől.

És hogy mit szólnak ehhez jelentős hatáskörcsökkentéshez a kerületi önkormányzatok? Megpróbáltuk megtudni. Több polgármestert – különböző pártokhoz tartozókat – megkerestünk, sőt a kerületek önkormányzati szövetségét, a BÖSZ-t is megpróbáltuk megszólaltatni, de mindenki rendkívül óvatos volt. Az általános válasz szerint mindenki határidőre elkészíti a véleményezését (január 29-re), de még korai nyilatkozni róla.

Pesti Imre szerint a megyékben már lezajlott hasonló folyamatoknak az a tanulsága, hogy bár eleinte akadhat némi ellenállás, a végén nem fogják bánni az önkormányzatok az átalakítást. A helyi ügyek (például a helyi adók beszedése, településfejlesztés, közlekedési, köztisztasági feladatok) pedig továbbra is polgármesteri hivataloknál maradnak.

A kormány.hu-n közszemlére bocsájtott terveket január 29-ig lehet véleményezni, a törvényjavaslat várhatóan 2012 februárjában kerül az Országgyűlés elé, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány.

A kormányhivatalok megerősödése a fővárosi önkormányzatot annyiban érinti, hogy 2013 januárjától automatikusan átkerülnek hozzájuk a fővárosi tulajdonú oktatási és szociális intézmények. Az önkormányzat azonban visszaigényelheti azokat az intézményeket, amelyekhez ragaszkodik, és bizonyos feltételek teljesülése esetén vissza is kaphatja. Mint azt a főpolgármesteri hivatalban megtudtuk, most kezdődtek el azok a felmérések, tárgyalások, amelyek alapján majd kijelölik, melyik intézményeket kérik majd vissza.”

Forrás:
Jönnek a modern kori szolgabírók, Tenczer Gábor, Index.hu, 2012. január 25.

Egyszerűbb ügyintézés a civileknek

„Részletes előadást tartott az új civil törvényről az érintetteknek Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Latorcai a legfontosabb újdonságok közé sorolta, hogy a törvény végre világosan deklarálja, mi is a civilszervezet: alulról jövő kezdeményezés útján, egy közös társadalmi cél megvalósítása érdekében létrehozott szervezet. Mindez azt jelenti, hogy például a közalapítványok nem tartoznak ebbe a körbe, hiszen ezek önkormányzati vagy állami döntés alapján jönnek létre. Civilszervezetnek az egyesület, illetve annak különös formái számítanak, mint például a szövetség. Ennek tagjai között nemcsak természetes, hanem jogi személyek vagy szervezetek is lehetnek. Az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó előírások nem változtak, létrejön azonban egy új szervezeti forma, a civil társaság. Különlegessége, hogy akár három személy kezdeményezésére is létrehozható, akik megállapodásban rögzítik, közös társadalmi célok megvalósítása érdekében, szervezett formában együttműködnek. Nem szükséges hozzá semmilyen bírósági vagy hatósági nyilvántartás. A legnagyobb különbség az egyesületek és a civil társaságok között, hogy utóbbiak állami vagy önkormányzati támogatásban nem részesülhetnek.

Latorcai a további újdonságok között említette a június 30-tól működő civil információs portált, amely minden, a civileket érintő fontos tudnivalót tartalmaz majd. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kezelésében pedig közhiteles nyilvántartás jön létre, ahová valamennyi szervezet adatát feltöltik. A civil portál arra is lehetőséget biztosít majd, hogy a szervezetek elektronikusan intézhessék ügyeiket, így a nyilvántartásba vételt vagy a változásokat. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy februárban rendszeresítik azokat a formanyomtatványokat, amelyeket ha elektronikus úton nyújtanak be, a bíróságnak tizenöt napon belül el kell végeznie az említett műveleteket. Latorcai hangsúlyozta, minden év május 31-ig az OBH-nak el kell juttatni az éves beszámolót, 2012. január 1-jétől pedig csak azon szervezet részesülhet állami vagy önkormányzati támogatásban, amely a hivatalnál a beszámolót letétbe helyezi.

Komoly változás még, hogy az új törvény egyértelműen rögzíti, mi a közhasznú és mi a közcélú tevékenység. Minden civilszervezet közcélú tevékenységet folytat, de amelyik állami vagy önkormányzati feladatot lát el, az közhasznúnak minősül. A jogszabály szerint huszonnégyről hetvenre emelkedik az ilyen tevékenységek száma, ám ez rugalmas, hiszen az önkormányzatok saját rendeletben is meghatározhatnak sajátos közcélú tevékenységet. A törvény eltörölte a kiemelten közhasznú jogállást.

Rendezték az adománygyűjtés szabályait is, így adományozásra senkit nem lehet kényszeríteni, a tevékenység nem járhat mások zavarásával a közterületen, de magáningatlanban is csak egyeztetve lehet végezni.”

Forrás:
Egyszerűbb ügyintézés a civileknek, Baranya Róbert, Magyar Hírlap, 2012. január 28.

Titokzatos megállapodás

„Amilyen titokzatosság övezte éveken át az online kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépő Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) kidolgozását, éppoly titokban írta alá tegnap Magyarország is az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt Tokióban az egyezményt.

Hivatalos kormányzati bejelentés helyett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület honlapjáról értesülhetett a hazai közvélemény arról, hogy Magyarország az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt Tokióban aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement -ACTA). Több uniós tagállam egyelőre nem szignálta a dokumentumot: a tájékoztatás szerint Románia, Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia és Észtország csatlakozását még eljárási okok késleltetik.

A honlapon megjelent közlemény szerint az ACTA megállapodás célja a nemzetközi együttműködés megerősítése a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés és a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés területén. A közlemény aláhúzza, hogy az egyezmény a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult „legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat.

Látni kell azonban, hogy ezek sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket, sőt, egyes területeken meg is haladják azokat – húzza alá a testületi honlapon megjelentetett közlemény .

Az írásos anyag rámutat arra is, hogy az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. A megállapodás kedvező hatása elsősorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének erősödésében jelentkezhet.

Évekig szerkesztették a nyilvánosságot kizárva
Szigorúan titkos tárgyalásokon kezdte meg az egyezmény kimunkálását 2006-ban az Egyesült Államok és Japán, majd a bizalmas megbeszélésekhez Kanada, Svájc és az Európai Unió is csatlakozott. A hivatalos tárgyalások 2008 júniusában indultak, ezekben immár Ausztrália, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Dél-Korea is részt vett. Bár a tartalmát titokban kezelték, véleményezésre több nagyvállalatnak is megküldték a tervezett szabályozást.

Az egyezmény először 2008 májusában került a figyelem – és a bírálatok – középpontjába, amikor nyilvánosságra került egy vitairat a javasolt megállapodásról. Tovább gerjesztette az indulatokat a 2009-ben és 2010-ben kiszivárgott újabb részletek. Végül a folyamatosan erősödő nyomásra 2010 április 20-án közzétették az akkor hivatalos tervezetet. A gyors válasz nem maradt el: 2010 júniusában egy nemzetközi konferencián tudósok, egyetemi oktatók, szakemberek illették erőteljes kritikával a terveket. Professzorok egy csoportja egyenesen Obama elnöknek küldött levelet, kérve az ACTA megváltoztatását.

Az egyezmény szövegét tizenegy tárgyalási forduló után a felek 2010 november 15-én véglegesítették; az angol, francia és spanyol nyelvű fordítást 2011. április 15-én tették közzé.

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást csaknem hat éves előkészületet követően tavaly október elsején szignálta nyolc ország: az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új Zéland, Dél-Korea és Szingapúr. Az aláírási ceremónián jelen volt az ACTA-tárgyalásokon részt vevő Mexikó, Svájc és az Európai Unió képviselete is. Ők kifejezték messzemenő támogatásukat a nemzetközi egyezmény iránt, ám a szükséges hazai és uniós eljárások hiánya miatt nem írták alá a dokumentumot. Az egyezményhez 2013 március 31-ig lehet csatlakozni.

Civil tiltakozások a megállapodás ellen
Európai civil szervezetek az elmúlt hetekben erőteljes tiltakozással kísérelték meg eltéríteni kormányaikat az egyezmény aláírásától. Az online szabadságért küzdő francia csoportok főként azt kifogásolták, hogy az intézkedéseket nem demokratikus körülmények között vitatták meg. Jelenleg szerintük annak az eredményét láthatjuk, ami a törvényhozók és a piaci szereplők tárgyalásai során jött létre. Úgy vélik: ha az ACTA életbe lép, a tagállamok a szórakoztatóiparral való „együttműködésnek” álcázva erőszakolhatják rá az internet hozzáférést vagy interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtókra az online cenzúrát. Ez a lépés szerintük a szolgáltatókból szerzői jogi magánrendőrséget kreál.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet szintén elítélte az ACTA tervezett intézkedéseit, amelyek még a cenzúrát megkerülő eszközök használatát is betiltanák. Arra kérték az EU döntéshozóit, hogy ne áldozzák fel a szólásszabadságot és az információhoz való jogot a kalózkodás és a kalózmásolatok elleni harcban.

A lengyelországi internettel foglalkozó civil szervezetek ugyancsak a társadalmi konzultáció hiányára hivatkozva tiltakoztak az ACTA elfogadása ellen. A nemzetközi Anonymous csoport hackerjei a múlt hétvégén több lengyel közigazgatási szerv honlapját támadták meg, hogy megakadályozzák a szerződés aláírását. Ugyanez történt Ausztriában is. Emellett számos lengyel honlap leállítását jelentették be az internetfelhasználók, akik szerint az ACTA lehetővé teszi megfigyelésüket, és korlátozni fogja az internet szabadságát is.

A legnagyobb lengyel tiltakozó akciókra szerdán került sor, amikor több mint két tucat lengyel nagyvárosban mentek az utcára a tiltakozók, főként fiatalok. Krakkóban 15 ezer ember tüntetett, de több ezren vonultak szinte valamennyi lengyel nagyvárosban. Kielcében a demonstrálók összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel, autókat borítottak-, gyújtottak fel, kirakatokat zúztak be. Huszonnégy embert kellett letartóztatni.
A lengyel kormány, amely ugyancsak csütörtökön parafálta a megállapodást úgy látja, hogy a szerződés nem módosítja a lengyel jogszabályokat, és nem korlátozza az internetfelhasználók jogait. A kormányzati álláspont szerint az ACTA csak 10 százalékban érint országos ügyeket, mert meghatározó része az Európai Unió hatáskörébe tartozik.

Nemzetközi tiltakozó mozgalom indult
Miért tiltakoznak elsősorban az ACTA ellenfelei? Az ellen, hogy – szerintük – a megállapodás alapján kötelezni lehet az internet szolgáltatókat, hogy speciális szűrőkkel ellenőrizzék, nem sértik-e meg a megegyezést, nem töltenek-e illegálisan tartalmakat. Ebben a kérdésben – a facebookon indított stop ACTA blog szerint – precedens értékű döntést hozott az Európai Unió Bírósága két hónappal ezelőtt, amikor egy konkrét ügy kapcsán, hogy az ilyen szűrők használata ellentétes az EU Emberjogi Kartájával. Közben az European Telecommunications Network Operators Association (ETNO) megerősítette, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ACTA alkalmazását az EU tagországaiban. Közben nemzetközi mozgalom indult, amelyben aláírásokat gyűjtenek a neten az ACTA ellen. Eddig 40 ezer aláírás gyűlt össze.

Nem kell módosítani a magyar szabályokat
Az egyezmény aláírása nem igényli a magyar jogszabályok módosítását – nyilatkozta lapunknak Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára. Elmondta: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – amely a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkársági feladatait is ellátja – a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatalként részt vett az előkészítő munkálatokban, ezért tették közzé honlapjukon az aláírás bejelentéséről szóló hivatalos közleményt.
A szervezet titkára kérdésünkre hangsúlyozta: a megállapodás aláírásával sem az uniós, sem a magyar jogi szabályozáson nem kell változtatni, mivel valamennyi előírásnak jelenleg is megfelelünk. Utalt arra, hogy a szignálást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az aláíró feleknek pedig, így a magyar parlamentnek is, azt ratifikálniuk kell és törvényben kihirdetniük.”

Forrás:
Titokzatos megállapodás, Galgóczi Éva, Népszava, 2012. január 29.
Magyarország aláírja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást, Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, 2012. január 26.
Lásd még:
Anti-Counterfeiting Trade Agreement (Wikipédia)
I’ve read the final version of ACTA, here’s what you need to know about it. reddit politics
Anti-Counterfeiting Trade Agreement (megállapodás hivatalos szövege)

Lemondott az EP-referens az ACTA elleni tiltakozásul

„A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA), azaz az online kalózkodásról szóló tárgyalások több mint ellentmondásosak, ezért egy kulcsfontosságú uniós tisztviselő lemondott. Kader Arif, az ACTA-hoz rendelt európai parlamenti referens szerint soha nem látott manővereket végeztek a szerződés körül a tisztviselők, a helyzet elfogadhatatlan, és ő nem fog részt venni ebben a színjátékban – a BBC hírében.
…
A referens első kifogása, hogy nem zajlik konzultáció a civil társadalommal, de felrója az átláthatóság hiányát, és hogy magyarázat nélkül elutasították az ajánlásokat.
Magyarországon nem vert nagy visszhangot az ügy, Lengyelországban azonban több ezer tüntető vonult utcára a megállapodás ratifikálása ellen tiltakozva. Emellett a hét elején hackerek támadtak meg több lengyel kormányzati weboldalt, beleértve a miniszterelnök weboldalát is.

Az Európai Unión kívül a szerződést aláírta az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea is.

Darrell Issa amerikai szenátor, a SOPA egyik legerőteljesebb kritikusa aggodalmát fejezte ki az ACTA-val kapcsolatban a davosi Világgazdasági Fórum. Szerinte az ACTA sokkal veszélyesebb, mint a SOPA. A SOPA ellen nemrég a történelem eddigi legnagyobb internetes tiltakozása zajlott, ebben mintegy tízezer szervezet vett részt. A Sopa (Stop Online Piracy Act) és a Pipa (Protect Intellectual Property Act), azaz a „kalóztörvény” az érintettek szerint túlságosan általános és az online tartalmak cenzúrázásához vezetne, ha ebben a formában bevezetik.”

Forrás:
Lemondott az EP-referens az ACTA elleni tiltakozásul, HVG.hu, 2012. január 27.
European Parliament Official In Charge Of ACTA Quits, And Denounces The ‘Masquerade’ Behind ACTA, Techdirt, 2012. január 26.

Önálló őrségi járást szeretnének

„Sokan eljöttek és sokat kérdeztek lapunk csütörtök esti fórumán az őriszentpéteri művelődési házban…

Halmágyi Miklós főszerkesztő üdvözölte a művelődési ház nagytermét csaknem megtöltő közönséget és a meghívott vendégeket, mondván: jókor, jó helyen vagyunk most itt, Őriszentpéteren. Aztán már indult is a munka, jött az első kérdés: mi lesz a város sorsa az új közigazgatási struktúrában? Erre a megyei kormányhivatal részéről dr. Lampért Bernadett válaszolt.

Mint mondta, a törvénytervezet szerint Őriszentpéter és környéke két leendő járáshoz, a körmendihez és a szentgotthárdihoz tartozna. Őriben megmaradna az okmányiroda és tervek szerint kormányablak nyílna. Így az itt élőknek nem kellene távolra utazniuk. A hivatalnok jelezte, hogy a megyei kormánymegbízott minden beérkező javaslatot fogad és tanulmányoz. Erre reagálva a város polgármestere, Őr Zoltán kifejtette: az Őrség mindig is szerves egységben létezett a városával, ezt megbontani ésszerűtlen, elfogadhatatlan. Mi azt szeretnénk, mondta, ha létrejönne egy önálló őrségi járás…”

Forrás:
Önálló őrségi járást szeretnének, Kozma Gábor, Vas Népe, 2012. január 27.

Szabó Erika: Cél az ügyfélbarát állam

„Gyorsabb legyen, hatékonyabb és minél ügyfélbarátibb a közigazgatás, ezért az átszervezés – mondta csütörtökön Orosházán dr. Szabó Erika államtitkár.

Dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára a térség polgármesterei, jegyzői, intézményvezetői számára tartott fórumon vázolta a területi közigazgatás átalakításának lépéseit, illetve a járások kialakításával kapcsolatos tudnivalókat. Az államtitkár dr. Dancsó József országgyűlési képviselő, Orosháza polgármestere meghívására érkezett.
…
Szabó Erika elmondta, az átszervezés a regionális államigazgatási hivatalok megyésítésével kezdődött (2010 szeptember), amit a kormányhivatalok létrehozása követett (2011 január). A kormányhivatalokhoz 14 szakigazgatási szerv kapcsolódik, 23 ezer fős az apparátus és az elmúlt egy év tapasztalatai alapján jól működnek – mondta. 2012. január elsejével valamennyi megyében létrejött a Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK), hogy átvegye a korábban megyei önkormányzati fenntartása alá tartozó intézmények irányítását, országosan összesen 770-et…Most a járások kialakításán a sor.

Az elképzelések szerint országosan 168 járás lesz, Békés megyében a második legnagyobb a 54 ezer fős orosházi járás lenne…A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb célja, hogy gyorsabb, hatékonyabb és egyablakos legyen az ügyintézés.

Kormányablak Orosházán
– Orosházán és valamennyi járási székhelyen lesz kormányablak, valamint azokon a településeken is, ahol most okmányiroda működik. Budapesten, nagyobb megyeszékhelyen többet is nyitunk. Több mint 300 kormányablak lesz, ez azonban nem von maga után létszámbővítést. Szeretnénk megoldani a mostani létszámmal, hiszen most is vannak, akik elvégzik ezeket a feladatokat, a jövőben ezt más szervezeti struktúrában teszik meg – mondta el Szabó Erika. – A kormányablakokban diplomás, idegen nyelvet beszélő, felkészült kollégák látják majd a el feladatokat, akik egyéves képzés keretében készülnek fel a földhivatali, munkaügyi, okmányirodai és egyéb ide tartozó ügyintézésre.

További cél, hogy következetesen szétváljon az államigazgatási és az önkormányzati feladatkör, Szabó Erika szerint ez az elmúlt 20 évben nem volt szempont.
– Eddig a települési jegyzőknek több mint ezer hatáskörrel kellett megbirkózni. Ezt megszüntetjük – hangsúlyozta. – A közigazgatási feladatok a járási hivatalokhoz kerülnek, az önkormányzat a helyi közügyekkel fog foglalkozni. Célszerű lenne, ha az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz átkerülő feladatokat ugyanazok a felkészült szakemberek végeznék, mint eddig, csak 2013-tól nem az önkormányzatok, hanem a járási hivatalok alkalmazásában.”

Forrás:
Szabó Erika: Cél az ügyfélbarát állam, OrosCafé, 2012. január 26.

210 igazgatónak mondanak fel az érettségik előtt

„Március végén megszűnik azoknak az igazgatóknak a megbízatása, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezetik. Helyükre szűk határidővel új pályázatot írnak ki, amelyeken a mostani vezetők is indulhatnak. A Pedagógusok Szakszervezete szerint csak fokozza a káoszt, hogy a tanév közepén, a felvételik és az érettségik előkészítésekor váltanak vezetőt az iskolákban.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében van olyan iskolaigazgató, aki decemberben vette át öt évre szóló kinevezését. Március 31-ével megszűnik megbízatása és újra pályáznia kell. Több olyan igazgató is van, akik tavaly szeptembertől neveztek ki, nekik is újra kell indulni a helyért. Hozzájuk hasonlóan összesen 210 iskolaigazgató megbízatása szűnik meg márciustól. Ők vezetik azokat az eddig megyei fenntartású gimnáziumokat, szakközépiskolákat és szakiskolákat, amelyek most átkerülnek az államhoz.

Most zajlik az iskolák átadás-átvétele, amely komoly terhet ró az iskola gazdasági vezetésére. Jelentős adminisztrációval jár az előkészület a felvételikre, az érettségikre vagy a szakmai vizsgákra, nagyon nem szerencsés, ha ilyenkor még a vezetői megbízatások is megszűnnek, ez komoly zavarokat okozhat az iskolák működésében, mondta az Indexnek Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
…
„A miniszter az új rendszer tisztasága érdekében úgy döntött, hogy a kormányhivatalok egységesen kiírják az intézményvezetői pályázatokat. Döntésével éppen azokat, a többnyire politikai indíttatású támadásokat kívánta elkerülni, amelyek azt sugallják, hogy egy-egy intézményvezető megbízásának meghosszabbítása vagy visszavonása mögött a szakmai szempontokon kívül bármiféle megkérdőjelezhető szándék áll” – indokolta a döntést Glovicky Zoltán közoktatási helyettes államtitkár az Indexnek.

Az oktatási intézményekben egyébként vezetőváltásra csak a szorgalmi időn belül van lehetőség, túl sok lehetőség ezért nem adódott. A Nefmi illetékese szerint a józan ész alapján is érdemesebb a fenntartóváltással egy ütemben végrehajtani az átalakulást. Gloviczky úgy látja, az érettségivel és a felvételivel járó feladatok az előző évhez képest nem változtak, végrehajtásuk rutinszerűen zajlik az iskolákban, a pályáztatás ezért nem okoz majd kaotikus állapotokat az iskolákban.

Az iskolaigazgatók kinevezéséről eddig a képviselőtestületek vagy a megyei közgyűlések döntöttek, de most megváltozik az eljárás. A pályázatokat mostantól a kormányhivatalok bírálják el, de úgy tudjuk, kikérik a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményét is. Az igazgató személyére a kormányhivatal tesz majd javaslatot, amelyet az intézményvezetőket kinevező miniszternek jogában áll mérlegelni, elfogadni, vagy elutasítani.

Gloviczky kiemelte, hogy a jelenlegi igazgató is nyerhet, amennyiben pályázik. A helyettes államtitkár ugyanakkor megjegyezte: „nem nagyon illő ugyanazzal a pályázattal több pályázati kiíráson indulni, mivel az új nemzeti köznevelési törvény számos lényeges változást tartalmaz. A közelmúltban kinevezett igazgatóknak is érdemes lesz korábbi pályázatukat átgondolni.”

Galló Istvánné szerint az egy újabb érdekes fordulat lesz ebben a történetben, hogy éppen most készül a Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a szakközépiskolák és szakiskolák racionalizálására, amely összevonásokat, intézmények bezárását is jelentheti. Ezek már nyáron megtörténhetnek, így elképzelhető, hogy a mostani pályázatokon kinevezett igazgatóknak fél éven belül nem lesz intézményük, vagy újra pályázniuk kell majd az összevont intézmények vezetésére.”

Forrás:
210 igazgatónak mondanak fel az érettségik előtt, Joób Sándor, Index.hu,

A kormányhivatalban nem tudnak további létszámcsökkentésről

„Debrecen – A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnál a létszámleépítésről és annak hatásairól érdeklődött a Cívishír. Kérdéseinkre Nagy Ildikó, a kormányhivatal sajtóreferense válaszolt.

Cívishír: – A kormány döntése alapján 2 ezer 343 munkahely szűnik meg a kormányhivataloknál. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól hány embert küldtek el?
Nagy Ildikó: – A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 1345 fős létszámára a kormányhatározatban megállapított 10 százalékos létszámcsökkentés 134,5 álláshely megszüntetését határozta meg, ez nálunk 103 munkavállalót érintett.

Cívishír: – Az egyes szakigazgatási szervektől hány embert küldtek el?
Nagy Ildikó: – A Szakigazgatási szervekre lebontva: Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv 2, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 21,5, Erdészeti Igazgatóság 3, Földhivatal 14, Földművelésügyi Igazgatóság 1, Igazságügyi Szolgálat 4, Közlekedési Felügyelet 5, Munkaügyi Központ 18, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv 2, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 12, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 1, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 10, Törzshivatal 9.

Cívishír: – Mi alapján történt az elküldöttek kiválasztása? Kik döntöttek a kiválasztásról?
Nagy Ildikó: – A szakigazgatási szervek vezetőinek szakmai javaslatai alapján a kormányhivatal vezetőjének egyetértése mellett történt a felmentés.

Cívishír: – Milyen hatással lesz a leépítés a kormányhivatal működésére?
Nagy Ildikó: – A kormányhivatal szakigazgatási szerveinél a feladatellátás biztonságát megőrizve hajtottuk végre a létszámcsökkenést. A szakigazgatási szerveknél az ügyintézés és az ügyfélszolgálatok működése változatlan lesz. A kormány az ország versenyképességének javítása érdekében jelentős bürokráciacsökkentést és adminisztrációcsökkentést hajtott végre. A cél az, hogy annyi ember dolgozzon a közigazgatásban, amennyire annak működéséhez szükség van, és biztosítottak legyenek a rendszer fenntartásának pénzügyi forrásai is. A létszám csökkenése kétségtelenül többletfeladatot jelent majd minden kormánytisztviselőnek. A kormányhivatal az engedélyezett kapacitásának megfelelően kell hogy átalakítsa a feladatellátás rendjét.

Cívishír: – Helytálló azon értesülésünk, miszerint június-júliusban újabb nagyarányú leépítés jön?
Nagy Ildikó: – Tudomásunk szerint a kormány nem döntött júniusban-júliusban esedékes létszámleépítésről.”

Forrás:
A kormányhivatalban nem tudnak további létszámcsökkentésről, Civishír, 2012. január 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Problémák a Kincstár új informatikai cége körül

„A Magyar Államkincstár a honlapján január 2-án sajtóközleményt adott ki arról, hogy megalakult a Kincsinfo Nkft. A bejelentés szerint a 2011. december 31-én kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján a MÁK informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatait a Kincsinfo Kincstári Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

A közlemény ma már A tartalom lejárt! figyelmeztetéssel, és csak webes kereséssel érhető el. A kincstári honlap keresőjében a „kincsinfo” keresőszóra megkapjuk ugyan, hogy volt ilyen közlemény, de ha arra rákattintunk, egy teljes más szöveget, a kincstári monitoring adatszolgáltatás rendjéről szóló tájékoztatót kapunk.

Az Index információi szerint a MÁK-nál már tavaly nyáron elkezdődtek az átszervezés előkészületei. Az érintett dolgozók júniusban kapták az első tájékoztatást arról, hogy hamarosan váltaniuk kell. A kincstári vezetés azt közölte, hogy az új munkahelyen is szükség lesz az informatikai alkalmazottak közül mindenkire, és megígérték azt is, hogy noha a kormánytisztviselői státuszuk megszűnik a nonprofit kft.-nél, de a dolgozókat eddig megillető kedvezmények szempontjából senkit nem ér hátrány.

December utolsó napjaiban, amikor a kiválasztott alkalmazottak megkapták a MÁK-os szerződésük megszűnéséről szóló papírt. Úgy tudjuk, ekkor már mellékesen jelezték nekik, hogy a Kincsinfo bejegyzése még folyamatban van.

A bizonytalanságban hagyott dolgozók, akik ekkor szembesülnek azzal, hogy közülük ötven embert biztos nem vesz majd át az új cég, január közepéig semmilyen hivatalos közlést nem kaptak a Kincsinfo sorsáról, csak pletykák kezdenek keringeni arról, hogy a társaság újra visszakerül a MÁK-hoz. A Kincsinfo körül teljes volt a hírzárlat.

Úgy tudjuk, végül január 20-án adott ki az alkalmazottak megnyugtatására Thuma Róbert, a MÁK elnöke egy rövid belső tájékoztatót, amelyben bejelentette, hogy a Kincsinfo Nkft. bejegyzési kérelmét a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága elutasította, de nem kell aggódni, az informatikai dolgozók jogviszonyát hamarosan visszaállítják a december 31. előtti állapotra.

Az elnöki bejelentés ellenére a Kincsinfo megalakításáról szóló január 2-i híradást továbbra sem korrigálták.

A MÁK a cégalapítás körüli zavarok okairól Index kérdésére sem árult el részleteket. Thuma Róbert MÁK-elnök levelében azt írta, „a Magyar Államkincstár megkezdte a cégalapítást”, az Index „kérdéseire pontos választ az eljárás befejezése után tudunk adni”.”

Forrás:
Index.hu, 2012. január 25.

Indul a Jó Állam Fórum

„Jó Állam Fórum néven online felületet indít a kormány hétfőn, amelyen keresztül az állampolgárok közvetlenül megoszthatják javaslataikat, véleményüket a döntéshozókkal arról, szerintük hogyan tudna jobban, hatékonyabban működni az államszervezet – jelentette be Gál András Levente, a Jó Állam koncepcióért felelős kormánybiztos egy pénteki háttérbeszélgetésen.
A kormánybiztos elmondta, a joallam.kormany.hu címen elérhető weboldal a Magyary-program keretében valósul meg, külföldön már sikert aratott példák alapján. Gál András Levente kiemelte a brit pénzügyminisztérium “Spending Challenge” nevű kezdeményezését, mely program keretében arról kérdezték a hivatalnokokat, majd az állampolgárokat, hogy hol racionalizálnák a kormányzati működést a költségcsökkentés érdekében.

Gál András Levente hangsúlyozta: nem volt még Magyarországon olyan szervezett fórum, amelyen keresztül strukturáltan, közvetlenül tudtak volna hasonló ötleteket, véleményeket beküldeni az állam képviselőinek. A rendszer lehetővé teszi az anonim üzenetküldést, újdonságként ugyanakkor – amennyiben a hozzászóló igényli – érdemi visszajelzést is kaphat. A felhasználók moderált keretek között egymással is eszmét cserélhetnek – ismertette a kormánybiztos. Hozzáfűzte: az oldal különböző szakterületek szerint tagolt, gyakorlatilag lefedi a kormányzati igazgatás minden területét, minden témában várják a javaslatokat.

A beérkezett észrevételekt az ágazati minisztériumokban munkacsoportok fogják feldolgozni, a munkában részt vesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói és hallgatói is. A fórum anyagát feldolgozás után pedig a Magyary-program mellékletében is közzéteszik.”

Forrás:
Interneten is épül a jó állam, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. január 27.
Spending Challenge, HM Treasury
Spending Challenge: ideas being taken forward at Spending Review

Hackerek támadták meg a szlovák kormány honlapját

„A pozsonyi kormány hivatalos honlapja – www.vlada.sk – szombaton este röviddel 18 óra után elérhetetlenné vált, és este kilenckor még mindig nem, vagy csak nehezen volt hozzáférhető.

A szlovákiai hírportálok véleménye szerint a támadás mögött a legnagyobb valószínűséggel az Anonymus csoport áll. A szlovák kormány weboldalai elleni támadás forgatókönyve megegyezett a cseh kormány, illetve a cseh szerzői jogvédő hivatal honlapja elleni csütörtöki hackertámadás forgatókönyvével, de annál masszívabb volt.

A hírportálok szerint a hackerek ezzel tiltakoztak az ellen, hogy Szlovákia és Csehország is aláírta az online kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépő Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA).

Mikulás Ferjencík, a Cseh Kalózpárt képviselője szerint a megállapodás az internet cenzúrázásához fog vezetni. „Az ACTA jelképe mindannak, ami ellen a kalózpártok az egész világban harcolnak” – jelentette ki Ferjencík.”

Forrás:
Hackerek támadták meg a szlovák kormány honlapját, HVG.hu/MTI, 2012. január 28.

Informatika, távközlés, technika

Vizsgálhatja az EU a magyar frekvenciatendert

„Magyarország szembemegy az uniós törekvésekkel azáltal, hogy az állam visszatér a távközlési piacra, s emiatt akár uniós vizsgálatra is számíthat – írja a The New York Times, amely hosszú cikkben foglalkozik a negyedik hazai mobilszolgáltató piacra lépésének várható hatásaival.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) január 31-én hirdeti ki a 900 megahertzes frekvenciasávra kiírt árverési eljárás nyertesét, mivel azonban az egyetlen versenyben maradt pályázó a Magyar Posta Zrt.–Magyar Villamosművek Zrt.–MFB Invest Zrt. alkotta konzorcium, biztosra vehető, hogy állami cég lesz a negyedik mobilszolgáltató.

Az állam visszatérése a távközlési szektorba egyértelműen a kormányzat nem ortodox megoldásai közé tartozik, hiszen az országok többségében ellentétes törekvés a jellemző – idézi Kresimir Alice-t, az IDC piackutató régiós elemzőjét a lap. A nem ortodox megoldást azonban – ahogy általában az ilyeneket – az Európai Unió is árgus szemekkel figyeli. Neelie Kroes , az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke, aki már korábban jelezte a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait, most elmondta: megvizsgálják, hogy az NMHH független szabályozóként működött-e a frekvenciatender során.”

Szerkesztői megjegyzés:
1. Felettébb tendenciózus a Világgazdaság válogatása az eredeti cikkből. Abban tudniillik megtalálhatók azok az érvek is, amelyek alátámasztják egy új, állami, távközlési szolgáltató megjelenését.
2. Azon siránkozni, hogy magyar állami vállalat jelenik meg a piacon, az arcátlanság minősített esete. A Deutsche Telekom (Magyar Telekom) esetében a német állam tulajdonrésze 32 százalék, a Telenor esetében a norvég állam tulajdonrésze 53 százalék.
3. Semmi jel nem mutat arra, hogy a magyar állam térne vissza a távközlési piacra. Ez akkor lenne igaz, ha egy állami hatóság szolgáltatna, és nem egy vállalat. Az már az uniós szabályozás keretében egy legitim kérdés, hogy a magyar szabályozó hatóság vajon pártatlanul járt-e el. Majd eldönti egy vizsgálat, ha lesz. De ez egy egészen más kérdés, amely nem a tulajdon formájával kapcsolatos, hanem a szabályozás pártatlanságával.

Forrás:
Vizsgálhatja az EU a magyar frekvenciatendert, Világgazdaság, 2012. január 24.
Hungary Moving Back Into Telecommunications Sector, Kevin J. O’Brien, New York Times, 2012. január 22.

Sikeres a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat

„A Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportjának 2012. január 25-i ülésén Vályi-Nagy Vilmos, kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár számolt be a kormányzati informatika legfrissebb eredményeiről, amelyben sikerként emelte ki a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat létrehozását – tájékoztatta portálunkat a munkacsoport szerdán.

Mint írják: az állam hivatalosan idén január elsejétől biztosítja a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (NTG) keresztül a kormányzati szervek és háttérintézményeik infokommunikációs ellátását. A korábban egyetlen piaci szolgáltató által működtetett hálózat helyett az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. infrastruktúrájára épülő hálózat az eddiginél jóval olcsóbban képes kiszolgálni a kormányzat telekommunikációs igényeit.

Vályi-Nagy Vilmos beszámolt az indulás óta eltelt időszak tapasztalatairól, valamint az eddigi visszajelzésekről. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy az intézményeknél a sávszélesség bővülése mellett az egyéb telekommunikációs szolgáltatások is hibátlanul működtek, az átállás mindenütt észrevétlenül zajlott. Az idén tovább bővítendő Nemzeti Távközlési Gerinchálózat felállítása kiváló kezdeményezésnek bizonyult, amelyet az eddigi intézményi visszajelzések is megerősítettek.

Mint emlékezetes, a jelenlegi hálózat elődjét, az Egységes Kormányzati Gerinchálózatot (EKG) az előző Fidesz kormány hozta létre 2001-ben. Az elmúlt nyolc évben egyetlen piaci szereplőhöz kiszervezett szolgáltatás helyett a gerincháló nemzeti működtetésbe vonását a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportjának vezetője, Koszorús László országgyűlési képviselő indítványára fogadta el a Parlament.

„Sokan kételkedtek az állami szerepvállalás sikerében, de közel egy hónapos biztonságos éles üzem után elmondható: az állam jó gazda, a tapasztalatok meggyőzőek” – hangsúlyozta Oroján Sándor, az Infokommunikációs Munkacsoport ügyvivője.”

Forrás:
Sikeres a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, Fidesz.hu, 2012. január 25.

Új veszélyek otthon – kémkedhet utánunk a villanyóránk?

„Várhatóan nem lesz zökkenőmentes a háztartási okos mérők magyarországi bevezetése, a külföldi tapasztalatok szerint ugyanis többnyire számos, elsősorban adatvédelmi aggály és jogvita merül fel a lakosság körében, olykor a politikusok választási kampányaiban is helyet követelve magának. A szolgáltatók – amelyeknek érdeke, hogy csökkenjen a csúcsidőszaki fogyasztás – szerint az előnyök egyértelműek: az új, jobban tervezhető energiafogyasztást lehetővé tévő mérők alkalmazásával csökkenthetők a számlákon szereplő összegek, és a megújuló energiaforrások alkalmazása is könnyebbé válik.

Az okos mérés bevezetése több személyes adat kezelésével jár majd, mint korábban, ez pedig természetszerűleg több problémát vet fel – mondta el Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökhelyettese a Napi Gazdaság Online érdeklődésére. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jogszerű alkalmazás megvalósíthatatlan lenne; helyesebb megoldandó, lépésről-lépésre kezelhető problémákról beszélni – tette hozzá a január elsején létrejött hatóság vezetője.

Vitás esetek várhatók
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII., úgynevezett infotörvény keretjelleggel szabályozza a közszolgáltatókhoz befutó személyes adatok kezelését is. A törvény szerint egyébként az adatokból levonható következtetés is személyes adatnak minősül, a várhatóan induló jogviták során ezek érdekes kérdéseket vethetnek föl. A napi rutinra vonatkozó következtetések – például azon időtartam meghatározása, amikor üres a háztartás – a fogyasztó előnyére és hátrányára is felhasználhatóak. Viták alapját képezhetik azon esetek is, amelyekben a személyes adathoz fűzhető egyén tudta nélkül, ám jogszerűen használják föl az adatokat. Az okosmérők bevezetésével várhatóan magasabb szintű szolgáltatáshoz jutnak a lakók is, így elvileg a megszaporodott adattömeg kezelését illetően érdekazonosság jön létre a szolgáltató és az ügyfél között, amelynek megléte esetén természetszerűleg adódik a fogyasztók hozzájárulása – kérdés azonban, hogy valóban megvalósul az érdekazonosság.

Az adatvédelmi aggodalmak egyszerűen kezelhetők, szabályozási kérdésről van szó – fogalmazott Bocskov Jordán, a Magyar Okosmérési Egyesület elnöke, aki szerint a rendszert már bevezető országok megoldásaikat itthon is alapul lehet venni a jövőben. Érdekes, hogy ilyen jellegű aggodalmak eddig nem merültek fel, pedig ha valaki huzamosabb ideig nem tartózkodik a lakásban, megtelik a postaláda, a lakás előtt pedig összegyűlnek a levelek, amely ugyancsak egyértelmű és veszélyes információ lehet – mondja. Tény, hogy az okos mérés bevezetését előkészítő dokumentumok a legfontosabb célok között említik az adatvédelmet. Kiemelt szempont a felhasználók adataihoz való (harmadik személyek általi) hozzáférés ellenőrizhetősége, vagy a személyes és technikai jellegű adatokhoz való hozzáférési jogosultságok jogszerűsége és annak védelme.

Külön operátort javasolnak
A Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából a Force Motrice és az AT Kearney által készített tanulmány javasolja a jelenlegi közműszereplők mellett egy jogilag elkülönült mérő operátori szerepkör definiálását (OM operátor). Az energiapiacon így új szereplő jelenik meg: a területi okos mérési adatgyűjtő és -szolgáltató vállalat. Az operátor felelős a távleolvasásért és feldolgozásért, és adatokat ad át a kereskedők és elosztók részére. A birtokába jutott adatokat az operátor fogyasztói felhatalmazás alapján átadhatja energia-tanácsadók és alternatív kereskedők számára további felhasználásra (például tanácsadás fogyasztó számára a legkedvezőbb kereskedelmi ajánlatokról), a tranzakció azonban elvileg csakis az adatvédelmi szempontoknak való maximális megfelelés mellett valósulhat meg. A mérőoperátornak kell gondoskodnia arról is, hogy az okos mérési rendszer külső csatlakozási pontjait olyan mechanizmusok védjék, amelyek megakadályozzák, illetve jelzik az illetéktelen behatolást, vagy annak kísérletét, és támogatják a hatékony válaszreakciókat.

Az európai országok többsége már tett intézkedéseket az okos mérési rendszerek bevezetésére. Az Európai Bizottság 2011-es jelentése öt csoportba osztja az államokat annak alapján, hogy milyen előrehaladottságot mutat a bevezetés ügye. Ezek alapján Magyarország a habozók között szerepel a negyedik „kalapban”, mások mellett Lengyelország és Görögország társaságában; míg a lemaradók körében némileg meglepő módon Luxemburg is felbukkan.

Mi az az okos mérés?
A háztartási okos mérők a jelenlegi gáz- és villamos energia fogyasztásmérőkhöz képest többletfunkciókkal rendelkező eszközök, amelyek elemezhető adatokat küldenek a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak. A társaságok és a háztartások ezek alapján képet kaphatnak arról, mikor mennyit fogyasztanak. Az okos mérők alkalmazása mellett a hálózatok „okosítására” is szükség van, amelyek így számítógépes vezérléssel tervezhetik és irányíthatják az energiaszolgáltatást. A mérők folyamatosan dolgoznak, és vezeték nélküli kapcsolatban állnak a leolvasó céggel. Az ügyfelek részletes adatokat kaphatnak, akár forintban kifejezett fogyasztásukról, és ezeket felhasználva átalakíthatják fogyasztási szokásaikat, a csúcsidőszakról kevésbé terhelt időszakok felé elmozdulva. (A szakemberek szerint a későbbiekben a közlekedés területén is bevezethető az okos mérés.)”

Forrás:
Új veszélyek otthon – kémkedhet utánunk a villanyóránk?, Major András, Napi Gazdaság, 2012. január 27.
Lásd még:
Smart meter, Wikipédia
Security Pros Question Deployment of Smart Meters, Wired, 2010. március 4.
Információk a cikkben említett típusú mérők könnyű hekkeléséről

Uniós együttműködés alakul a felhőtechnológiák támogatására

„Neelie Kroes, az unió digitális menetrendért felelős alelnöke a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon tegnap jelentette be, hogy a felhőszolgáltatások terjedését elősegítő kezdeményezést indítottak útjára.

A felhőé a jövő
A biztos asszony a bejelentéskor mondott beszédében kifejtette, hogy a számítástechnikai felhőtechnológiák (cloud) megváltoztatják a jelenlegi gazdaságot, ugyanis jelentős mértékben javítják az egyéni és a kisvállalkozások esélyeit; ahogy elmondta: a felhősödés következtében a skálázható, biztonságos szolgáltatások nagyobb hatékonyságot, fokozott rugalmasságot és költségcsökkenést hoznak e cégek számára.

Emiatt égető szükség van arra, hogy a gazdaságilag vezető országokban haladéktalanul szabályozások szintjén is támogassák a cloudmegoldásokat. Utalt rá, hogy az általa tavaly meghirdetett, a felhő terjedését segítő stratégia megköveteli, hogy Európa ne csak egyszerűen kedvezzen e technológiáknak, hanem célja az is, hogy aktívan segítse terjedésüket. Épp emiatt történt, hogy a stratégia meghirdetése óta az uniós testület kiterjedt és alapos konzultációkat szervezett a legnagyobb felhőszolgáltatók, a felhasználók és az ügyfelek részvételével, hogy felmérjék a lehetőségeket, az igényeket és az esetleges kifogásokat.

Sok az aggály és a tennivaló
Neelie Kroes beszámolt arról, hogy az összejövetelek egyértelműen megmutatták, hogy sokan még mindig fenntartásokkal fogadják a cloudot, a résztvevők többféle tisztázatlan problémára is rámutattak: Pontosan mit is vásárol meg, az, aki előfizet egy szolgáltatásra? Mi a helyzet az adatbiztonsággal? Ki tekinthető megbízható szolgáltatónak? Ha nem tetszik az adott szolgáltatás, könnyen válthatnak-e az előfizetők? Ha súlyosabb probléma merül a szolgáltatás kapcsán, milyen lehetőségek vannak a bírósági úton történő elégtételre?

Az alelnök asszony elismerte, hogy ezek valódi problémák (szabványosítás, tanúsítványok meghatározása, adatvédelem, interoperabilitás stb.), melyek főként a cloud előnyeit leginkább élvező kisvállalkozásokat veszélyeztetik, akiknek nincsenek erőforrásaik arra, hogy ezeket a gondokat maguk oldják meg. Kroes szerint itt olyan létező akadályokról van szó, melyeket le kell küzdeni, és ez uniós feladat is. Az első lépések szerinte már megtörténtek, mivel a szerdán nyilvánosságra hozott új adatvédelmi irányelvjavaslat már több elemében szabályoz a clouddal kapcsolatos tevékenységeket is.

Kiemelt helyen a közszféra, a közigazgatás
Az alelnök ugyanakkor kijelölte az új célokat is. Kifejtette, hogy az unióban a közszféra IT-beszerzései irdatlan összegeket emésztenek fel, a teljes piac 20 százalékát adják, ám a beszerzések alacsony hatékonyságnövekedéssel járnak a felhasználási széttöredezettség miatt. Uniós szinten ezért ezen a területen is harmonizációra és integrációra van szükség – akár határokon átnyúló közösen használt megoldásokra is –, hogy kihasználják a szabványosított szolgáltatások, az új, jobb és olcsóbb technológiák előnyeit. Kroes szerint ezzel mindenki jól jár: a cloudpiac növekszik, az iparág fejlődik, ugyanakkor a felhőt használók, beleértve a közszférát is, olcsóbban jutnak technológiához és hatékonyabb módon dolgozhatnak.

European Cloud Partnership
A fenti célok elérése érdekében Neelie Kroes bejelentette, hogy az összes érintettet meghívja egy új kezdeményezés, a European Cloud Partnership (kb.: Európai Felhőszövetség, -együttműködés) támogatójául.

Ez a szövetség az alelnök tervei szerint első lépésként meghatározza egy felhőszolgáltatás beszerzési alapkövetelményeit: szabványok, biztonság, megfelel-e a versenyügyi előírásoknak, nyitott-e a rendszer stb. A második fázisban kidolgozzák azt, hogy a megállapított követelményeket milyen módon lehet számon kérni, a harmadik lépés pedig az lesz, hogy a referenciarendszert hozzák létre.

Az idén létrehozandó kezdeményezést az Európai Bizottság kezdetben 10 millió euróval támogatja, a közös munka első eredményei a jövő évre várhatóak.”

Forrás:
Az uniós biztos európai felhőszövetséget alapított a cloud támogatására, Dajkó Pál, IT café, 2012. január 27.
Neelie Kroes Vice-President of the European Commission responsible for the Digital Agenda Setting up the European Cloud Partnership World Economic Forum Davos, Switzerland, 26th January 2012,, sajtóközlemény, Európai Bizottság, 2012. január 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Finnország ingyen elérhetővé teszi topográfiai adatait

2012. május elsejétől szabadon és ingyenesen lesznek elérhetők a finn Földmérési Intézet (National Land Survey of Finland – Maanmittauslaitos) térképészeti adatai a nagyközönség és a vállalatok számára. Ezzel a szervezet teljesíti a kormányprogramban megszabott célokat, amelyek értelmében a finn kormányzat a nyilvános adatbankokat mindenki számára megnyitja. Ez a lépés egyben lehetővé teszi, hogy a finn Földmérési Intézet elérje az egyik legalapvetőbb stratégiai célját, a térképészeti adatok lehető legszélesebb körű használatát. Az elmúlt évtizedekben sok százmillió eurót fordítottak a digitális adatbankra. Úgy gondolják, hogy azzal, hogy az adatokat elérhetővé teszik, a társadalom számára ezen befektetések lehető legnagyobb gazdasági hozadékát biztosítják.

Számításaik szerint az utakról, címekről, megművelhető területekről és vízi utakról szóló információ érdekes lesz az állampolgárok és vállalakozások számára. Továbbá a digitális alaptérképek, topográfiai térképek, légifényképek és ortofotók is nagy keresletnek fognak örvendeni.

A térképi szolgáltatások minősége
Az Interneten szabadon elérhető térképi szolgáltatásokat a nagyközönség ismeri és használja. A használók zöme azonban nem járatos a térképészetben, ezért nem biztos, hogy tudatában vannak annak, hogy ezeknek a térképeknek a minősége kívánnivalót hagy maga után, különösen a helymeghatározás pontossága, az információ naprakészsége és a tartalom tekintetében. Kockázatos, hogy ha más információval összekapcsolva különböző térinformatikai adatrendszerek alapjául szolgálnak.

A legpontosabb topográfiai információ
A finn Földmérési Intézet azt reméli, hogy 2012. május elseje után a topográfiai adatbázisa fog alapul szolgálni minden térinformatikai rendszerben és az ezekből származó további rendszerekben. A topográfiai adatbázis rendelkezik a legkiterjedtebb, legnaprakészebb és legpontosabb térképészeti adatokkal Finnországról, valamint kivételesen jól dokumentált is.

Az adatok elérhetővé tétele új, innovatív elképzeléseken alapuló üzleti lehetőségeket teremt, különösen a kis- és közepes vállalkozások között. Továbbá előnyös lesz az oktatás és a tudományos kutatás számára is.

Az adatok pontossága a topográfiai adatbázisban megfelel 1:5000-10000-nek.
Az adatokhoz való hozzáférésért csak akkor kell fizetni, ha nem a fájletöltési szolgáltatást használva kívánnak az adatokhoz hozzájutni. Továbbra is fizetni kell majd a földhivatali információért és a nyomtatott térképekért.
A 2011-es év kezdete óta nem kell fizetni a Helynevek Nyilvántartásának használatáért és az 1:1000000 és 1:4500000 arányú általános térképekért. A helyi önkormányzatokat bemutató térkép a 2011. év ősze óta érhető el szabadon.

Forrás:
Topographic data will be made available to all, Jarmo Ratia, Maanmittauslaitos, 2012. január 20.
List of the NLS Finland digital data products to be opened

Egységes adatvédelmet akar az EU

„…Viviane Reding…az Európai Bizottság alelnöke felszólalásában bejelentette, hogy a jövőben egységesítik az adatvédelmet. Az előterjesztett dokumentum számos radikális lépést tartalmaz, így például „a felhasználóknak joguk lesz arra, hogy a világháló elfelejtse őket”. A cél a fogyasztói jogok erősítése. Az EU jelenlegi adatvédelmi joga 1995-ből származik és az európai uniós biztos szerint ki kell mondani, hogy már nem tekinthető korszerűnek. Éppen ezért a héten elfogadhatják az új adatvédelmi szabályozást.

A politikus kiemelte: napjainkban Európában 27 különböző adatvédelmi törvény van hatályban és mindez a vállalatoknak éves szinten 1,3 milliárd euróba kerül. Ezt a 27 jogszabályt váltja fel egyetlen egységes és mindenhol alkalmazható adatvédelmi törvény, amely többek között előírja majd, hogy minden cég köteles lesz egy adatvédelmi biztost foglalkoztatni.

Az egyes tagországok adatvédelmi biztosait olyan jogokkal ruházzák fel, hogy képesek legyenek a cégeket ellenőrizni és szüksége esetén akár szankciókkal is sújtani. Ezeknek a szakembereknek még a saját kormányaiktól is függetleneknek kell lenniük. Szintén változást jelent majd, hogy amennyiben egy vállalkozás az egyik tagállamban megkapja az engedélyt bizonyos adatok tárolására vagy kezelésére, úgy az engedély a további 26 tagország területére is érvényes lesz.

A felhasználók bármikor lekérdezhetik, hogy egy adott piaci szereplő milyen adatokat tárol róluk. Lehetőségük lesz arra, hogy azokat az információkat elvegyék az érintett társaságtól és egy másiknak adják. Emellett Reding azt szeretné, ha kialakulna a felejtéshez való jog, vagyis az internetezők megkapnák azt a lehetőséget, hogy a korábban róluk online megjelent adatok, fotók és más anyagok töröltethetők legyenek. Az emberek bármikor visszavonhatják a korábban kiadott adattárolási és -feldolgozási engedélyeiket. Ugyanakkor fontos, hogy ezzel a joggal ne lehessen visszaélni és ne sértse a vélemény-, illetve az információs szabadságot. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban minden piaci szereplő az eseményeket követő legfeljebb 24 órán belül köteles lesz jelenteni az esetleges adatlopásokat és -vesztéseket…”

Forrás:
DLD 2012 – egységes adatvédelmet akar az EU, Berta Sándor, SG.hu, 2012. január 24.

A Bizottság az adatvédelmi szabályok átfogó reformját javasolja

„Brüsszel, 2012. január 25. – Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette az 1995-ös uniós adatvédelmi szabályok átfogó reformját, hogy a magánéleti jogok fokozott védelemben részesüljenek az internet világában, és megerősödjön az európai digitális gazdaság. A műszaki fejlődés és a globalizáció alapjaiban változtatta meg adataink gyűjtésének, elérésének és felhasználásának eljárásait. Ráadásul a 27 uniós tagállam az 1995-ös szabályokat eltérő módon ültette át, emiatt végrehajtásuk sem egységes. Az egységes jogszabálynak köszönhetően megszűnik a jelenlegi széttagoltság és csökkennek a tetemes adminisztratív költségek, ami évente mintegy 2,3 milliárd eurós megtakarítást jelent majd a vállalkozásoknak. A kezdeményezés az interneten keresztül nyújtott szolgáltatásokba vetett fogyasztói bizalom erősítéséhez is hozzájárul, ami a jelenlegi helyzetben igencsak kívánatos ösztönző hatással lesz az európai növekedésre, munkahelyteremtésre és innovációra.
…
A biztos által előterjesztett javaslatok naprakésszé teszik és korszerűsítik az 1995-ös adatvédelmi irányelvben megfogalmazott alapelveket, hogy a jövőben is garantálhatóak legyenek a magánélet védelmével kapcsolatos jogok. A javaslatcsomag a Bizottság céljait ismertető szakpolitikai közleményből, valamint a következő két jogalkotási javaslatból áll: az adatvédelem általános uniós keretét meghatározó rendeletből, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása vagy üldözése és ehhez kapcsolódó igazságügyi tevékenységek céljából feldolgozott személyes adatok védelméről szóló irányelvből.

A reformon belül tervezett fő változások:

  • Az adatvédelem egységes szabályrendszere, amely az egész Unióban érvényes. Megszűnnek a felesleges adminisztratív kötelezettségek, például a cégeket terhelő egyes bejelentési kötelezettségek. Ez évente mintegy 2,3 milliárd eurós megtakarítást jelent a vállalkozásoknak.
  • A rendelet megszünteti azt a jelenlegi – felesleges adminisztrációs terhekhez és a vállalkozások által viselendő évi 130 milliós eurós költséghez vezető – kötelezettséget, hogy valamennyi vállalkozásnak minden adatvédelmi tevékenységet be kell jelenteni az adatvédelmi felügyeleti szerveknek, és ehelyett a személyes adatok feldolgozását végzők fokozott felelősségéről és elszámoltathatóságáról rendelkezik.
  • Például a cégeknek és szervezeteknek a lehető leghamarabb – amennyiben kivitelezhető, 24 órán belül – be kell jelenteniük nemzeti felügyeleti hatóságnak a súlyos adatsértések eseteit.
  • A szervezeteknek csak egyetlen nemzeti adatvédelmi hatósággal kell kapcsolatot tartaniuk, a székhelyük szerinti uniós országban. Hasonlóképpen, az egyének abban az esetben is fordulhatnak saját országuk adatvédelmi hatóságához, ha adataik feldolgozását az Unión kívüli székhellyel rendelkező vállalat végzi. Az adatkezeléshez szükséges hozzájárulásra vonatkozóan a rendelet egyértelműen kimondja, hogy az nem lehet vélelmezett, hanem az érintetteknek minden egyes esetben kifejezetten meg kell adniuk azt.
  • Az egyének könnyebben hozzáférhetnek majd saját adataikhoz, és továbbíthatják személyes adataikat a különböző szolgáltatók között (az adathordozhatóság joga). Ezáltal javul a szolgáltatások közötti verseny.
  • A személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog hozzájárul ahhoz, az emberek jobban tudják kezelni az interneten jelentkező adatvédelmi kockázatokat: képesek lesznek törölni adataikat, ha már nem támasztják alá azok megőrzését jogos érdekek.
  • Az uniós szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az uniós piacon működő, szolgáltatásaikat az uniós polgároknak kínáló vállalkozások a személyes adatok kezelését külföldön végzik.
  • Bővül a független nemzeti adatvédelmi hatóságok hatásköre, hogy hatékonyabban érvényesíthessék az uniós szabályokat az adott tagállamban. Bírságokat szabhatnak majd ki az uniós adatvédelmi szabályokat megszegő vállalkozásokra – ezek összege elérheti az 1 millió eurót, illetve az adott vállalkozás teljes évi forgalmának 2 %-át.
  • Új irányelv biztosítja az általános adatvédelmi elvek és szabályok alkalmazását a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre. E szabályok a belföldi és a határokon átnyúló adattovábbításra egyaránt vonatkoznak majd.

A Bizottság javaslatai a továbbiakban az Európai Parlament és az uniós tagállamok (a Miniszterek Tanácsának ülése) elé kerülnek megvitatásra. Elfogadásukat követően két évvel lépnek hatályba.

Előzmények
Személyes adatnak számít minden olyan – akár a magán-, akár a szakmai vagy közösségi életre vonatkozó – információ, amely egy adott személyre vonatkozik. Ez lehet név, fotó, e-mail cím, banki adat, egészségügyi információ, a közösségi oldalakon megjelenő üzenet vagy akár számítógépének IP-címe is. Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy mindenkinek joga van személyes adatainak védelméhez az élet valamennyi területén: otthon, a munkahelyen, vásárláskor, orvosi kezelés alatt, a rendőrségen vagy az interneten.

A digitális korban a személyes információk gyűjtése és tárolása elkerülhetetlen. Minden vállalkozás használ fel adatokat – a biztosítótársaságoktól a bankokon keresztül a közösségi oldalakig és a keresőprogramokig. Globalizált világunkban az adatok harmadik országokba való továbbítása a mindennapi élet egyik meghatározó kérdésévé vált. Az interneten nincsenek határok, a számítási felhők alkalmazása pedig azzal járhat, hogy pl. a Berlinből elküldött adatok feldolgozása Bostonban, tárolása pedig Bangalore-ban folyik.

A Bizottság 2010. november 4-én előterjesztette az uniós adatvédelmi szabályok erősítésére irányuló stratégiáját (IP/10/1462 és MEMO/10/542). Ez azt célozta, hogy a magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a bűnüldözés területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai Unión belüli szabad áramlása. A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy várja az elképzeléseire vonatkozó véleményeket, továbbá külön nyilvános konzultációt folytatott le az EU 1995. évi (95/46/EK) adatvédelmi irányelvének felülvizsgálata céljából.

Az EU adatvédelmi szabályainak célja, hogy védje a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen az adatvédelemhez való jogot, valamint az adatok szabad áramlását. Ezen általános adatvédelmi irányelvet egyéb jogi aktusok is kiegészítették, így például a hírközlési ágazatra vonatkozó elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv. Speciális szabályok léteznek a személyes adatoknak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében érvényesülő védelmére vonatkozóan is (2008/977/IB kerethatározat).

A személyes adatok védelméhez való jogot az EU Alapjogi Chartájának 8. cikke és a Lisszaboni Szerződés is kifejezetten elismeri. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke jogalapot biztosít az adatvédelmi szabályok elfogadásához az uniós jog hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre vonatkozóan…”

Forrás:
A Bizottság az adatvédelmi szabályok átfogó reformját javasolja, hogy az érintettek jobban ellenőrizhessék adataikat, és a vállalkozásokat kevesebb költség terhelje, Sajtóközlemény, Európai Bizottság, 2012. január 25.
További információk:
MEMO/12/41
Sajtócsomag az adatvédelmi reformról

Káros lehet a gazdaságra az uniós adatvédelem szabályok reformjára tett javaslat

„Az Európai Bizottság adatvédelemről szóló szerdai javaslataival kapcsolatban komoly fenntartásai vannak a Hirdetők Világszövetségének (WFA). Szerintük az lefékezi az innovációt és a növekedést.

„Bár a javaslat az adatvédelmi szabályok jobb harmonizációját ígéri az EU területén, a jelenlegi formájában aláássa azt a reklámokból finanszírozott üzleti modellt, ami a digitális gazdaság hajtóereje. Így lefékezné az innovációt, csökkentené a régió versenyképességét és lassítaná a növekedést” – olvasható a WFA sajtóközleményében.

A szervezet egyik legfőbb kifogása, hogy az adatvédelem a reklámok célzásához is használt anonim online azonosítókra is kiterjedne, így a szabályozás szintjén eltűnne a különbség a kevésbé fontos és az érzékenyebb adatok (név, lakcím, banki információk, stb.) között.

Az explicit beleegyezés kifejezésének szükségességét is kiterjesztené az információkezelés összes fajtájára a javaslat, ami azt a veszélyt hordozza magában a WFA szerint, hogy a felhasználók nem fognak odafigyelni arra, hogy éppen érzékenyebb vagy kevésbé lényeges adataikat osztják-e meg.

A gyermekek védelméről szóló javasolt szabályozásokról a szervezetnek az az álláspontja, hogy elrugaszkodott a valóságtól, és attól, ahogy a fiatalok jelenleg használják az internetet. Ennek elkerülhetetlen következménye szerintük az lesz, hogy a gyermekek többsége figyelmen kívül hagyja vagy megtanulja megkerülni a szabályokat, így a legfiatalabbak és legérzékenyebbek kerülhetnek veszélybe.

„A digitális világot alapjában véve a reklámok tartják el, beleértve a tartalomszolgáltatást, valamint a dolgozókba és innovációkba történő befektetést is. Minden internetező élvezi az olyan ingyenes szolgáltatások előnyeit, mint például az email, a videó- és hírszolgáltatás. A webes hirdetések aránytalan megregulázása alapjaiban veszélyezteti ezt a modellt” – olvasható a közleményben.

Az internetes adatgyűjtés terén egyébként az európai reklámszakma már korábban kidolgozott egy önszabályozási irányelvet, melynek révén az internetezők számára nagyobb átláthatóság és irányíthatóság biztosítható.

Stephan Loerke, a WFA vezetője elmondta: „Nem fér kétség ahhoz, hogy a jelenlegi szabályozás nem tökéletes. A Bizottság új javaslata azonban káros következményekkel jár a munkaerőpiacra és a gazdaság egészére egyaránt. Az adatvédelmi szabályoknak biztosítaniuk kell az egyének jogát a magánélethez, de lehetővé kell tenniük a gazdasági működést is.” ”

Forrás:
Káros lehet a gazdaságra az uniós reklámszabályozási javaslat, mediainfo.hu, 2012. január

Idén jöhet az e-recept: személyazonosítás lesz a patikákban!

„Az OEP újabb egy évre 216 millió orvosi vény előállítására keres vállalkozót. Az egészségügyi államtitkár tavaly novemberben jelentette be, hogy 2012-ben bevezetik az elektronikus receptet. Jelenleg az új rendszer bevezetésének előkészítése zajlik, a fejlesztést uniós forrásból kívánják finanszírozni – írja a Napi.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) újabb egy évre, összesen 216 millió orvosi vény gyártására és szállítására írt ki közbeszerzési eljárást. Jelenleg a budapesti székhelyű Szenzor Számítóközpont Kft. állítja elő a recepteket a korábbi beszállító Állami Nyomda Nyrt. helyett. A munkát közbeszerzésen nyerte el a cég, a vásárlást az OEP finanszírozza.

Az OEP adatai szerint Magyarországon jelenleg évente 150 millió receptet váltanak ki a betegek. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tavaly novemberben beszélt arról, hogy 2012-ben bevezetik az elektronikus vényeket, ám részleteket nem közölt. Ez a rendszer is uniós fejlesztési források felhasználásával jöhet létre – tudta meg a Napi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságától. „Az előkészítés, tervezés folyamatban van, de a forrásallokáció a legidőigényesebb feladat ennél a projektnél is. Első körben a rendszer élesbe állításához szükséges egyeztetések, jogszabályalkotás és a csatlakozáshoz szükséges interface megoldások kialakítására kerül sor.” A bevezetés folyamatosan történhet, az első éles csatlakozásokra és felhasználásra már ez évben sor kerülhet – közölte az államtitkárság.

Az Origo korábban azt írta az államtitkárságra hivatkozva, hogy leginkább az elektronikus repülőjegyhez lehet hasonlítani az e-vényt. Azt akár ki is lehet majd nyomtatni, de a jövőben nem a papír, hanem az e-recept számít majd „hiteles dokumentumnak”. A betegeknek a patikákban igazolniuk kell a személyazonosságukat, amikor kiváltják a „receptet”.”

Forrás:
Idén jöhet az e-recept: személyazonosítás lesz a patikákban!, Biztosítási Szemle, 2012. január 26.

Komoly változások jöhetnek a hazai kártyapiacon

„…A bankkártya-piac emellett mindig tud újdonságokkal szolgálni, amelyek szintén hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez. Az utóbbi időszakra jellemző elem például a gyors elektronikus fizetést biztosító PayPass „érintés nélküli” technológia bevezetése, amely egyszerűsége és gyorsasága miatt lett hamar sikeres. Friss újításnak számít nálunk a MasterCard Mobile alkalmazás, amelynek segítségével az ügyfél – a programot az okostelefonjára letöltve – sárga csekket fizethet be, mobil feltöltést végezhet, és fizethet is a bankkártyájáról. Az tehát a lényeg, hogy minél érthetőbb és egyszerűbb, univerzálisan használható eszközt adjunk a felhasználó kezébe, a fontos, hogy a kártya mögött álló folyó- vagy hitelszámla adott legyen.

A fejlődést pedig fenntarthatónak tartom, mert újdonságokból soha nem lesz hiány a piacon: jelenleg úgy tűnik, az okostelefonok tartogatják a legtöbb lehetőséget számunkra.
…
– A hazai bankkártya-piacon mik lehetnek a további fejlődés irányai, amelyek fenntartják a forgalom jelenlegi növekedési ütemét?”
– Több irányt is látok. Egyrészt a közeljövőben elterjedhet a más készülékek – például mobiltelefon – használata a fizetési forgalomban, amely hosszabb távon ahhoz vezethet, hogy az ügyfelek egy jelentős része már minden típusú tranzakcióhoz egy eszközt használ. Emellett továbbra is bízunk a bankkártyás fizetés további terjedésében, nem utolsó sorban az elektronikus kereskedelemben is, hiszen ez a terület eddig is nagyon dinamikusan, éves szinten 50 százalék feletti növekedést produkálva. Ehhez persze kell a bizalom, vagyis az, hogy a kártyaelfogadás az internetes kereskedőknél is elterjedjen. Ennek érdekében több projekt is fut Magyarországon, és bízunk abban, hogy a nagyjából 2000 hazai internetes kereskedőnél az elfogadási arány belátható időn belül közel száz százalékos lesz.

– Az elfogadóhelyek számának növelése érdekében több kampány is indult az elmúlt években. Ezek nem is múltak el eredmény nélkül, ám a POS-penetráción még így is sokat lehetne javítani. Terveznek a jövőben is ilyen kampányokat?
– A POS terminálok kihelyezése kapcsán látni kell, hogy az igény a kártyabirtokosok felől jön, vagyis a kereskedőknek is alapvető érdekük, hogy lehetővé tegyék az elektronikus fizetést. A POS-terminálok számának gyors növekedése ellenére ugyanakkor valóban lehet még mit fejleszteni a piacon. A kutatásaink és a piaci tapasztalataink azt mutatják, hogy sok boltos elsősorban nem a kereskedői díjak miatt, inkább egyéb pénzügyi megfontolásokból vonakodik a bankkártyás fizetés bevezetésétől, a vásárlói igény ugyanakkor nagyban elősegíti a terminálok megjelenését az üzletekben…”

Forrás:
Komoly változások jöhetnek a hazai kártyapiacon, Világgazdaság, 2012. január 26.

Szakirodalom

Letölthetőek „A változások a közigazgatási eljárásban” című konferencia előadásai

A 2012. január 19-én megrendezett „A változások a közigazgatási eljárásban” című konferencián elhangzott előadások prezentációi (pdf-fájlok):

Forrás:
A változások a közigazgatási eljárásban című konferencia előadásai letölthetőek, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2012. január 20.

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségről

„…1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: Hatóság), az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeletre (a továbbiakban: Főügyelet), a Magyarországon nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetre (a továbbiakban együtt: szolgáltató), a szolgáltatóval munkaviszonyban, tagsági, illetve megbízási jogviszonyban álló személyre, az elektronikus hírközlési szolgáltatások előfizetőire (a továbbiakban: előfizető), illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 26. pontban meghatározott felhasználók közül a természetes személy felhasználóira (a továbbiakban: felhasználó), valamint más természetes személyekre (a továbbiakban: más magánszemély).
(2) A rendelet 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezések hatálya kizárólag a szolgáltatók által nyújtott, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatásra terjed ki.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek részére, valamint a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés alapján végzett adatszolgáltatásra, valamint a kormányzati célú hálózat létesítésével és működtetésével összefüggő adatkezelésre.

2. A szolgáltatók személyes adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségei
2. § (1) A szolgáltatónak a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket úgy kell megválasztania és üzemeltetnie, hogy a kezelt adat
a) az arra feljogosítottak számára hozzáférhető (rendelkezésre állás);
b) hitelessége és hitelesítése biztosított (adatkezelés hitelessége);
c) változatlansága igazolható (adatintegritás);
d) a jogosulatlan hozzáférés ellen védett (adat bizalmassága) legyen.
(2) A szolgáltató olyan műszaki, szervezési és szervezeti intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatkezelés biztonságának védelméről, amely az adatkezeléssel kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő védelmi szintet nyújt.

3. § (1) A személyes adatok kezelésének, a személyes adatok kezeléséhez alkalmazott eszközök megválasztásának és üzemeltetésének, valamint az adattovábbításnak és az azzal összefüggő nyilvántartás vezetésének részletes szabályairól a szolgáltatónak adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) kell készítenie.
(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által kezelhető személyes adatok körét;
b) a személyes adatok tárolásának időtartamát és módját;
c) a személyes adatok továbbításának eseteit;
d) a személyes adatok kezelésének jogcímét, amely lehet az érintett hozzájárulása vagy törvény által előírt adatkezelés;
e) a törvény által előírt adatkezelés esetén az adatkezelést elrendelő jogszabály pontos megnevezését;
f) a személyes adat kezelésének célját;
g) a szolgáltató belső adatvédelmi felelősének nevét, beosztását és elérhetőségét;
h) a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettségét.
(3) A szolgáltatónak tájékoztatót kell ügyfélszolgálatán és internetes honlapján közzétennie az előfizetők és a felhasználók személyes adatainak kezeléséről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a (2) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltakat, valamint az Eht. 156. § (10) és (11) bekezdése szerinti tájékoztatást azzal, hogy a szolgáltatás biztonságába a szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelés biztonsága is beleértendő.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatot és a (3) bekezdés szerinti tájékoztatót az arra okot adó körülménye
k fennállása – így különösen a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatással érintett körülmények megváltozása – esetén haladéktalanul frissíteni kell. A frissített tájékoztatót a (3) bekezdésben szabályozott módon haladéktalanul közzé kell tenni…”

Forrás:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 4/2012. (I. 24.) NMHH rendelete a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségre, az adatkezelés és a titokvédelem különleges feltételeire, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára és integritására, a forgalmi és számlázási adatok kezelésére, valamint az azonosítókijelzésre és hívásátirányításra vonatkozó szabályokról, Magyar Közlöny, 2012. évi 8. szám, 2012. január 24., 513-518. oldalak (pdf)