Skip to main content

39. szám, 2015. szeptember 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Személyi változások a Miniszterelnökségen

„…A Miniszterelnökség államtitkárává, miniszterhelyettessé nevezik ki Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárt október elsejétől – jelentette be Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján jelezte, hogy az eddigi miniszterhelyettes, L. Simon László államtitkár munkájára a továbbiakban is számít egyebek mellett az örökségvédelem, a műemlékvédelem, a kulturális kapcsolattartás területén.

Lázár János azt is tudatta, hogy megköszönte Nobilis Mártonnak, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökének munkáját, aki csütörtökön benyújtotta lemondását. A hivatalt a kormányzati kommunikációs költségek racionalizálása miatt hozták létre, nyáron egy 25 milliárd forint értékű közbeszerzést bonyolított le. Nobilis Márton a továbbiakban közbeszerzési területen segíti a kormány munkáját.

Távozik a Miniszterelnökségről Bódi Gábor, az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár, és megszűnik ez a helyettes államtitkárság is. Lázár János ezzel összefüggésben sikeresnek ítélte a közigazgatás korszerűsítésének informatikai fejlesztéseit és a Digitális Magyarország programot.

Arról is tájékoztatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel megkezdte a miniszterekkel azokat a beszélgetéseket, amelyeken áttekintik a minisztériumok helyzetét és az államtitkárok munkáját. A személyi kérdéseket október 1-jéig zárják le…”

Forrás:
A magyar kormány súlyosan hibásnak tekinti a kvótarendszer; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 24.

Ingyenes lehet az adóigazolás és az erkölcsi bizonyítvány

„Majdnem négyszázezren adtak ötleteket a nyáron a kormánynak arról, milyen állami díjakat, fizetni való terheket töröljenek el a döntéshozók az újabb rezsicsökkentés keretei között. Úgy tudjuk, a kormány már elfogadta a közigazgatási díjak mérsékléséről szóló, 107 törvény módosítását indítványozó javaslatot, a tervek között szerepel az erkölcsi bizonyítványok kiállításáért fizetendő díj megszüntetése, s nagy a valószínűsége annak is, hogy a jövőben az adóigazolások illetékét már nem kérik el a vállalkozásoktól.

Számottevő érdeklődés mellett zajlott le az állami rezsicsökkentésről a nyáron megtartott konzultáció – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. Az állampolgárok június elejétől két hónapon át fejthették ki véleményüket a járási és a kormányhivatalokban arról, hogy a döntéshozók milyen állami díjakat, fizetendő terheket töröljenek el. Összesen 390 ezren osztották meg gondolataikat a kormánnyal – közölte a tárca, megjegyezve: az egyes minisztériumok a konzultáció eredményeiből kiindulva dolgozták ki szakmai javaslataikat.

Mint megtudtuk, a kormány már elfogadta a közigazgatási díjak eltörléséről szóló előterjesztést, a 107 törvény módosítását indítványozó javaslat így rövidesen az Ország­gyűlés elé kerülhet.
A várható lépések kapcsán a Miniszterelnökség több részletet is elárult. Például azt, hogy a tervek szerint eltörlik a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat. Az intézkedés – a korábbi statisztikát figyelembe véve – évente 370 ezer állampolgárnak hozhat anyagi könnyebbséget. A vállalkozásoknak pedig az lehet igen kedvező, hogy a jövőben vélhetően nem kell majd illetéket fizetni az adóigazolások igénylésekor. Az intézkedés évente nagyjából négyszázezer céges beadványt tehet ingyenessé. A konzultációban részt vevő személyek épp ennek a két tételnek a megszüntetését indítványozták a legnagyobb számban.

Lényeges, hogy a különféle tételek eltörlésével – a Miniszterelnökség közlése szerint – összességében tízmilliárdos bevételről mond le a következő esztendőben az államkassza. Az összeg a polgárok, a vállalkozások zsebében marad.[Magyar Idők]”

—–

„Két hónap alatt 389 ezren töltötték ki a közigazgatási díjak csökkentéséről szóló kérdőíveket – közölte Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Felidézte, a kormány még nyár elején indított kérdőíves konzultációt arról, hogy pontosan mely területeken legyen díjcsökkentés. A kitöltők közül legtöbben az erkölcsi bizonyítványt és az adóigazolás kikérését jelölték meg – mondta Kovács Zoltán.

Hozzátette, az erkölcsi bizonyítványt évente három-négyszázezren kérik ki, ha ennek díját teljesen eltörölnék, akkor egymilliárd forint maradhatna az állampolgárok zsebében.

A cél, hogy 2016-ig 10 milliárd forinttal csökkenjenek az igazolási szolgáltatások díjai, valamint rövidüljenek és egyszerűsödjenek az ügyintézések – emelte ki. Ennek érdekében 107 törvény módosítását javasolja az Országgyűlésnek a kormány.

Az államtitkár a Kossuth Rádióban az ügyintézések rövidítéséről azt mondta, általánosságban hatvan napon belül be kell fejezni az eljárásokat. Ha ez nem sikerül akkor az ügyfélnek visszajár a közigazgatási díj, illetve nem kell azt kifizetnie.

Elmondta azt is, hogy eddig a másodfokon eljáró hatóságok az ügyek 40 százalékában hatályon kívül helyezték az ügyeket. Ez is változni fog a jövőben, az ügyeket végig kell vinni – hangsúlyozta.

Kovács Zoltán a módosítások közül kiemelte továbbá, hogy a hatóságok egymással csak elektronikusan levelezhetnek, illetve tágítják azon ügyek körét, amit az állampolgárok otthonról is elintézhetnek.[Miniszterelnökség]”

Forrás:
Ingyenes lehet az adóigazolás és az erkölcsi bizonyítvány; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2015. szeptember 26.
Majdnem négyszázezren nyilvánítottak véleményt a közigazgatási díjcsökkentésről; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 21.

A belügyminiszter 53/2015. (IX. 24.) BM rendelete az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről

„Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (2) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
…
1. Értelmező rendelkezések…2. A NEK kapcsolódás szükséges dokumentumai…3. Kártyafelhasználó…4. Megszemélyesítő…5. Kártyakibocsátó…6. Kártyaelfogadó…7. Ellenőrzés…9. A NEK kártyakibocsátókra vonatkozó műszaki, technológiai, biztonsági előírásai…10. A NEK kártya műszaki tulajdonságai…11. A kártyaelfogadóra irányadó műszaki, technológiai követelmények…12. A megszemélyesítést végző minősítése során vizsgálandó műszaki és biztonsági követelmények…
Mellékletek…A kibocsátott NEK kártya elektronikus egyedi azonosítójának (PAN-szám) képzése…A kibocsátói azonosító szám adatszerkezete (KASZ)…Az adat elektronikus hordozására képes eszközzel szembeni követelmények…A kártyaérvényesség megállapításának biztonsági szintjei…A megszemélyesítés minimum műszaki, technológiai, informatikai és biztonsági követelményei…”

Forrás:
A belügyminiszter 53/2015. (IX. 24.) BM rendelete az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről; Magyar Közlöny; 2015. évi 137. szám, 2015. szeptember 24.; 19821-19831. oldalak (pdf)

Közigazgatás, politika

Nem járási központ Izsák, mégis kormányablak nyílt

„Bár nem járási központ Izsák, mégis egy kormányablakot nyitottak a városban, ahol hat munkatárs intézi a város, Orgovány, Ágasegyháza lakosainak az ügyeit. Ugyanakkor más településekről is bárki betérhet olyan kéréssel is a munkatársakhoz, melyekre itt is találhatnak megoldást, vagy ha nem, akkor tanáccsal látják el az érdeklődőt.

Kedd délelőtt Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, dr. Feldmann Zsolt az FM helyettes államtitkára, Kovács Ernő a kormányhivatal kormánymegbízottja, dr. Zombor Attila főigazgató, Mondok József polgármester és Turánné Török Ágnes, a kiskőrösi járási hivatal vezetője jelenlétében nyitották meg az új intézményt. Kovács Ernő kormánymegbízott avató beszédében azt kérte a hivatal munkatársaitól, hogy ugyanolyan lelkesedéssel szorgalommal végezzék a dolgozók a munkájukat, mint korábban. Dr. Feldman Zsolt FM helyettes-államtitkár kiemelte köszöntőjében, miszerint a kormány figyelmet fordít arra, hogy ne csak járási székhelyeken nyissanak ilyen hivatalokat. A kormányablakokban 423 féle ügyben lehet az ügyintézők segítségét kérni. Lezsák Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bürokráciát csökkenteni kell Magyarországon, mert 1,3 millió ügy vár jelenleg is elintézésre idehaza. Egy kormányablak nagyon jó lehetőség arra, hogy a polgárt és az államot közelebb hozza egymáshoz. Mondok József polgármester, aki 18. éve vezeti a települést azt hangsúlyozta, hogy a képviselő-testülettel egyetértve mindig arra törekedtek, hogy a város minél több ügyintézési jogkört szerezzen meg. Talán ennek is köszönhető, hogy egy magasan képzett szakember gárda várja az ügyfeleket. Turánné Török Ágnes, a járási hivatal vezetője lapunknak elmondta, hogy nem csak a szomszédos településekről, hanem sokan Kecskemétről is idejárnak ügyeket intézni.”

Forrás:
Nem járási központ Izsák, mégis kormányablak nyílt; Barta Zsolt; baon.hu; 2015. szeptember 23.

Már idén elérhető lesz a GINOP támogatások harmada

„Több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás még idén elérhető lesz a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 2014-20-as időszakra vonatkozó 2700 milliárd forintos keretösszeg harmada – tájékoztatta Rákossy Balázs szerdán az MTI-t.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: 2017 júliusáig az uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát kiírják, a teljes keretösszeg rendelkezésre áll majd a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés, a magyar ipar fejlesztése érdekében. A támogatásból pedig főként a magyar vállalkozások, kutatóhelyek, innovációs műhelyek részesülnek.

Kifejtette: a GINOP keretében eddig 22 felhívás jelent meg, amelyek elérhető forráskerete több mint 541 milliárd forint, a tervek szerint pedig 2015 végéig még 34 pályázatot hirdetnek meg csaknem 376 milliárd forint értékben.

A felhívások az Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) tartalmának megfelelően jelennek meg, amelynek módosítása – a visszajelzéseket értékelve – jelenleg folyamatban van. A GINOP 2015-re tervezett felhívásai a valódi piaci igényeknek megfelelően, több esetben is emelt kerettel jelenhetnek meg – ismertette az államtitkár.

Rákossy Balázs emlékeztetett, hogy 2014 és 2020 között megközelítőleg 12 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrás érkezik Magyarországra, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítja a kormány.

Beszámolt arról is, hogy a 2007-2013 közötti korábbi ciklus kifizetései jó ütemben haladnak, a támogatási időszak forrásvesztés nélkül zárható majd le és ezzel együtt a 2014-2020 közötti konstrukciók keretében beérkező támogatási kérelmek is folyamatos feldolgozás alatt vannak. Az új támogatási ciklus kezdete óta összesen 4233 darab támogatási kérelem érkezett 317 milliárd forint támogatási igénnyel, amelyből támogató döntésben eddig 737 darab projekt részesült 70 milliárd forint támogatási összeggel – foglalta össze az államtitkár.”

Forrás:
Már idén elérhető lesz a GINOP támogatások harmada; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. szeptember 23.

Feloldotta az uniós gazdaságfejlesztési pénzek kifizetésének tilalmát az Európai Bizottság

„Fellélegezhet a költségvetés, feloldotta az uniós gazdaságfejlesztési pénzek kifizetésének tilalmát az Európai Bizottság – tudta meg a Magyar Idők. Az április óta tartó vita lezárultával több mint 100 milliárd forint érkezhet Magyarország számlájára. Piaci szakértők szerint a költségvetési egyenleg mellett az államadósságra is érezhető hatást gyakorolhat az újranyíló brüsszeli pénzcsap.

Feloldotta az Európai Bizottság a Gazda­ság­fejlesztés operatív program (GOP) első, második és harmadik prioritásának felfüggesztését – értesült a Magyar Idők. A szeptember huszonharmadikán született brüsszeli határozattal lezárul a mintegy 700 milliárd forintnyi támogatást érintő vizsgálat. Miután a felfüggesztés pillanatáig az irányító hatóság a teljes összeg mintegy nyolcvan százalékát már kifizette a kedvezményezetteknek, tavaly decemberig 557 milliárd forintot pedig el is elszámolt Brüsszellel, így most több mint 100 milliárd forint kifizetése előtt nyílik meg az út.

A Miniszterelnökségtől kapott információk szerint a bizottság által javasolt korrekció mértékét a hosszadalmas tárgyalások eredményeként sikerült mérsékelnie a kormánynak. A jelenlegi megállapodás 66,4 millió eurós (20 milliárd forint) átalánykorrekcióról és projektenként további 720 eurós (220 ezer forintos) korrekcióról szól. Brüsszel emellett egy 4,271 millió eurós tételes elvonást is kér, ezzel kapcsolatban azonban még nem született egyezség a felek között. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szankció mértéke a GOP forráskeretének mindösszesen két százalékát teszi majd ki.

Az Európai Bizottság a GOP, az innovációs pályázatok, a vállalkozások komplex fejlesztései és az üzleti infrastruktúra-fejlesztések kapcsán vizsgálódott. Az első három prioritásban összesen 70 ezer projektből és mintegy 43 ezer megkötött vállalkozói szerződésből szúrópróbaszerűen 53 projektet választott ki. Az ellenőrzött pályázatok közül 19 projekttel kapcsolatban fogalmaztak meg kifogásokat, a testület a nyertes pályázatokat kiválasztó rendszerben talált kivetnivalót.

A kormány június 15-én tájékoztatta a bizottságot arról, hogy az általa előírt korrekciós intézkedéseket végrehajtotta, a bizottság ezt többszöri egyeztetést követően most fogadta el. A Miniszterelnökség szerint a felfüggesztés forrásvesztési kockázattal nem járt, pénzügyi veszteség pedig nem érte Magyarországot. Csupán egy technikai vita zajlott hazánk és a bizottság között, amely az előző kifizetési ciklus kiválasztási gyakorlatáról szólt. Makrogazdasági szempontból épp a legjobbkor nyílt meg újra az uniós pénzcsap, az augusztus végi adatok szerint ugyanis a le nem hívott és előre kifizetett uniós fejlesztési pályázatok miatt a központi költségvetésben mintegy 500 milliárd forintos lyuk keletkezett. Piaci szakértők szerint, ha Brüsszel végre megkezdi a pénzek átutalását, a büdzsé egyenlege látványosan javulni fog. Így az év egészére vonatkozó deficitadatok sokkal jobbak lehetnek a vártnál. Egy lapunknak nyilatkozó makrogazdasági szakértő szerint megtörténhet, hogy az államháztartási hiány a várt 2,4 százalék helyett 1 százalék körül alakul.

Az államadósság kapcsán is komoly előrelépés várható. Az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK) az előfinanszírozás miatt korábban jóval több állampapírt kellett kibocsátania, viszont ha a Brüsszeltől kapott pénzek beépülnek a rendszerbe, az adósságot gyorsabban lehet leépíteni. Az államadósság finan­szírozása pedig még kedvezőbb lehet, hiszen az ÁKK nemrég jelentette be, hogy visszafogja a 3 és a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek meghirdetett mennyiségét, miközben az MNB eltolja az úgynevezett egynapos betéti és hitelkamatokat, hogy a bankok is minél több állampapírt vegyenek. Szakértők szerint ezzel alaposan csökkenhetnek a hozamok, vagyis áttételesen még kedvezőbb lesz az államadósság finanszírozása, a kamatköltségek tovább csökkennek, az államháztartási célokat pedig könnyebben lehet teljesíteni.”

Forrás:
Megnyitotta Brüsszel a pénzcsapot; Magyar Idők; Köpöncei Csilla; 2015. szeptember 25.

A következő hetekben 650 milliárd forint területfejlesztési forrást nyit meg a kormányzat

„A következő hetekben 650 milliárd forint területfejlesztési forrást nyit meg a kormányzat – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális programokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szekszárdon.

Oláh Gábor a Tolna megyei Önkormányzat területfejlesztési konferenciáján hozzátette: várhatóan pénteken véglegesítik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) régiókra vonatkozó éves fejlesztési kereteit, ami azt tartalmazza, hogy melyik pályázatot mikor hirdetik meg. „Az a szándékunk, hogy 2017 középig valamennyi uniós forrás eljusson a területi szereplőkhöz” – jelezte.

Elmondta, a 2014-2020-as ciklusban a teljes európai uniós keret 40 százaléka közvetlenül a vállalkozásokhoz, húsz százaléka az önkormányzatokhoz jut el. A fennmaradó 40 százalék a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon keresztül utak, szennyvíztelepek fejlesztésére, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül szociális programokra jut majd.

Az államtitkár utalt arra, hogy a korábbi hétéves időszakkal szemben a 2014-2020-as ciklusban a településeknek nem országos szinten, hanem megyén belül kell versenyezniük a forrásokért.

Hangsúlyozta: mindenkinek az az érdeke, hogy az uniós pályázatok minél gyorsabban megvalósuljanak, és az irányító hatóságnak megvan a lehetősége arra, hogy szankcióval éljen, ha valamelyik megyében nem megfelelő a projektek előrehaladása.

„Végső esetben át tudunk csoportosítani forrásokat, ami garantálja, hogy időben és ütemezetten hasznosuljanak” – jelentette ki Oláh Gábor.”

Forrás:
NGM: 650 milliárd forint területfejlesztési forrás nyílik meg; Napi.hu/MTI; 2015. szeptember 24.

Módosul és számos tekintetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárás

„ Sok tekintetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés 2015. november 1-től, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását. – foglalja össze a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Az üzleti titokkal összefüggésben az új Közbeszerzési törvény (Kbt.) részletesebben és egyértelműbben szabályozza egyrészről azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét:

„Az ajánlattevő nem minősítheti a teljes részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot üzleti titoknak, sőt csatolt indokolásában konkrétan alá kell támasztania, hogy az iratot milyen okból minősíti annak.”- foglalja össze Kiss Lilla, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje. Ezen kívül indokolni kell, hogy az adat vagy információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna számára aránytalan sérelmet.

Ugyanakkor az új Kbt. korlátozza az iratbetekintés lehetőségét is, az ajánlattevő kizárólag indokolt esetben, konkrét jogsértés kapcsán és korlátozott mértékben tekinthet be más ajánlattevő ajánlatába. Az új Kbt. így kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlattevők egymás ajánlatait teljes egészében megvizsgálhassák.

Lényeges újdonság és a kizáró okok bővülését jelenti, hogy az ajánlattevő kizárható akkor is, ha az adott közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérőt döntésének meghozatalában, vagy számára jogtalan előnyt biztosító, bizalmas információt kísérelt megszerezni.

Az új Kbt. az adminisztratív terhek csökkentése érdekében bevezeti a nyilatkozati elvet a kizáró okok és az alkalmasság igazolása során. Ennek értelmében az ajánlattevők az ajánlat, illetve részvételi jelentkezés keretében csupán nyilatkozatot kötelesek benyújtani az ajánlattevő és az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetek vonatkozásában. Az ajánlattevőknek mindössze nyilatkozniuk kell, hogy az alkalmassági követelményeknek megfelelnek, azokat teljesítik, s nem állnak a kizáró okok hatálya alatt. Így a kizáró okok és alkalmasság igazolása elsősorban a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatot tevő gazdasági szereplőtől követelhető meg.

Az eddigi gyakorlattal szemben egyes alkalmassági követelmények vonatkozásában már nem lehet oly módon kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet bevonni a szakemberek rendelkezésre állásának, valamint a referenciák igazolásába, hogy ezen szervezet valójában nem vesz részt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében, azaz nem az adott szervezet valósítja meg a kapacitásainak rendelkezésre bocsátását igénylő építési beruházást, szolgáltatást, vagy szállítást. Ebből kifolyólag a jövőben a gazdasági szereplő valószínűsíthetően saját anyavállalatára sem támaszkodhat úgy, hogy nem az anyavállalat teljesíti a szerződés azon részét, amelynek tekintetében a kapacitásait rendelkezésre bocsátotta a gazdasági szereplő alkalmasságának igazolásához.

Előremutató az új törvény azon rendelkezése is, amely lehetővé teszi, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítése során egyesüljön, szétváljon. Lehetővé teszi azt is, hogy a gazdasági szereplő gazdasági egységként működő teljes üzletágát átruházzák a jogutódjára, illetőleg az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során a szerződést átruházhassák. Mindez növekedést eredményezhet a fúziós és felvásárlási piacon, mivel lehetővé válik, hogy a közbeszerzéssel érintett gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel egyesüljön, vagy a közbeszerzéssel érintett üzletágát eladja.

A változásokkal szigorúbb
Az új törvény érvényesíti azt az uniós elvet, amely szerint a verseny tisztasága, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek nem csak a szerződéskötésig tartó folyamatban, hanem a szerződés teljesítése során is érvényesülnie kell. Ennek érdekében meghatározza azokat az eseteket, amikor a szerződés módosítása közbeszerzési szempontból elfogadható, azaz nem jár olyan mértékű változással, amely a verseny újranyitását tenné szükségessé.

Mindezek mellett a Közbeszerzési Hatóságnak és Döntőbizottságnak feltehetően fontos szerepe lesz az egyes rendelkezések helyes értelmezésében és a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat kialakításában.”

Forrás:
Többeknek juthat lehetőség a törvényváltozás után; Piac&Profit; 2015. szeptember 24.

Négy év után visszahívták az orvosképző egyetemekről a költségvetési felügyelőket

„Nem hosszabbította meg négy – köztük három érintett orvosképzéssel foglalkozó – felsőoktatási intézménynél a költségvetési felügyelő megbízását a nemzetgazdasági miniszter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében arról tájékoztatott: Varga Mihály döntésében szerepet játszott, hogy az érintett intézményeknél nem történt kellő hatékonyságú intézkedés az adósságállomány csökkentésére és a további eladósodás megakadályozására. Kifejtették: az elmúlt években tervezett kiadásokat lényegesen meghaladták a tényleges kiadási előirányzatok, ezért nem hosszabbították meg a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem költségvetési felügyelőjének megbízatását.

A többi – oktatási, egészségügyi, kulturális – közintézményhez kirendelt költségvetési felügyelő munkájának értékelése rendszeres és folyamatos, az intézmények gazdálkodási adatainak és beszámolóinak alapján történik – jelezte a szaktárca.

A költségvetési felügyelőket 2011-ben küldte ki a kormány egy sor eladósodott intézményhez. Tavaly márciusban a miniszter még úgy látta, hogy sikeres a rövid póráz alkalmazása – mint beszámoltunk róla – egy képviselői kérdésre így válaszolt Varga Mihály.

A költségvetési főfelügyelő, felügyelő előzetesen véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedéseket, valamint a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat. A tízmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű kötelezettség-vállalásoknál kifogással élhet. Indokolt esetben javaslatot tehet egy intézkedés felfüggesztésére, ez esetben az addig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg.

A költségvetési főfelügyelők és felügyelők tevékenységükről havonta írásban beszámolnak a felügyelt költségvetési szervet irányító miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek. A felügyelt intézményeknél javult a gazdálkodási folyamatok szabályozottsága, szigorodott a kötelezettségvállalások rendje – szűrte le tapasztalatait akkor a miniszter.[MedicalOnline]”

——

„Nem hosszabbította meg több költségvetési felügyelő megbízását a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály döntésében szerepet játszott, hogy az érintett intézményeknél nem történt kellő hatékonyságú intézkedés az adósságállomány csökkentésére, valamint a további eladósodás megakadályozására.

Az elmúlt években tervezett kiadásokat lényegesen meghaladták a tényleges kiadási előirányzatok. A jelenlegi költségvetési felügyelők megbízatásának megszüntetése érinti a Debreceni Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Pécsi Egyetemet, valamint a Miskolci Egyetemet is. A többi – oktatási, egészségügyi, kulturális – közintézményhez kirendelt költségvetési felügyelő munkájának értékelése rendszeres és folyamatos, az intézmények gazdálkodási adatainak és beszámolóinak alapján történik.[Nemzetgazdasági Minisztérium]”

Forrás:
Négy év után visszahívták az orvosképző egyetemekről a költségvetési felügyelőket; MedicalOnline/MTI; 2015. szeptember 24.
Eredménytelen költségvetési felügyelők megbízását szüntette meg Varga Mihály; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. szeptember 24.

Glattfelder: szigorodnak a K+F támogatás feltételei

„A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a kutatás-fejlesztés (K+F) csak akkor támogatható, ha annak eredményeképpen új termék születik, ha ez elmarad, akkor vissza kell fizetni a támogatást – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Piac&Profit szaklap által rendezett konferencián az államtitkár kitért arra is, hogy a vissza nem térítendő támogatásokhoz a 3 éves fenntartási időszakra létszámbővítést is vállalni kell. Ahhoz, hogy a cégek ne trükközhessenek, az induló létszámnál a bérelt és a saját munkavállalókat egybe kell számítani. Így a bérelt munkavállalókat nem lehet – létszámbővítés címén – átvinni saját alkalmazásba – tette hozzá Glattfelder Béla.

A jelenlegi támogatási időszakban a támogatások többsége újraiparosításhoz és a fenntarthatósághoz kötődik – mondta az államtitkár. Így jut például 270 milliárd forint kapacitásbővítésre, aminek a fele már elkelt. A kormány a hátrányos területeken szabad vállalkozási zónák létrehozását határozta el, ahova így több támogatás jut, mint a fejlettebb országrészekbe.

Fő szabály szerint a nagyvállalatok nem kaphatnak támogatást, viszont a beszállítói integrációban való szerepük támogatható. Az autóiparban, a gépgyártásban és az elektronikai gyártásban lesz erre lehetőség, de vállalni kell a beszállítók számának a növelését is – ismertette a részleteket az államtitkár.

Az ipari parkok, valamint a logisztika támogatására 4,5 milliárd forint jut. Ez utóbbiak körében követelmény a létszám jelentős bővítése, de saját logisztikai fejlesztéseikhez támogatáshoz juthatnak a feldolgozó cégek is.

A turizmus területén megszűnt a kapacitásbővítés támogatása, ellenben a turisták érdeklődésének felkeltésére, illetve hosszabb tartózkodásuk ösztönzésére lesz pályázat. A pályázatok értékelésénél háromszoros súllyal esik latba a külföldi turisták számának növelése.

A gazdaságfejlesztési operatív program (GINOP) fejlesztési irányairól tartott előadásában Szabados Zsuzsa, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt és innovációs osztályának vezetője elmondta, hogy a kkv-k támogatására például 480 milliárd, a kutatás-fejlesztés támogatására pedig 527 milliárd forint jut 2020-ig.

Az idén 70 kiírás jelent meg 800 milliárd forint keretösszeggel. Ebből például 50 milliárdhoz jutnak a kutatás-fejlesztést vállalók, támogatható a létrejött új termék sorozatgyártása és piaci bevezetése is. A megszületett új termékek szabadalmaztatására – iparjogvédelemre – pedig 1 milliárd forint jut idén. A támogatás 100 százalékos és 1-6 millió forint igényelhető.

Szintén idei kiírás az az 50 milliárd forintos keret, amely a versenyképesség növelését szolgálja. Itt a támogatás intenzitása 50-80 százalék lehet, az összege pedig 500 milliótól 4 milliárd forintig terjed – ismertette a részleteket az osztályvezető.”

Forrás:
Glattfelder: szigorodnak a K+F támogatás feltételei; OrientPress; 2015. szeptember 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Eredményt hirdettek az első közigazgatási mobilalkalmazás-fejlesztő versenyen

„2015. szeptember 25-én, a Kutatók Éjszakája programjainak keretében eredményt hirdettek az első közigazgatási mobilalkalmazás-fejlesztő versenyen, amelyet a BME Mobil Innovációs Központ a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakmai együttműködésével az 1app programsorozat keretében rendezett meg. A versenyre kifejezetten a közigazgatás területén felmerülő kérdésekre megoldást kínáló mobilalkalmazásokat nevezhettek a 14-28 év közötti fiatalok.

A verseny keretében az érdeklődők a nyár folyamán több alkalommal konzultálhattak a közigazgatás területén dolgozó mentorokkal és alkalmazásfejlesztő szakemberekkel, ennek eredményeképp a versenyre számos, a mindennapi életben is hasznos alkalmazás-protoípus érkezett, amelyek továbbfejlesztve később akár mindenki számára elérhetővé válhatnak, és megkönnyíthetik majd a közigazgatással kapcsolatos ügyintézést.

Az idei évben az első díjat Pammer Áron, a BME hallgatója nyerte el a „Kihez forduljak” című appal, amely néhány kérdést tesz fel, és a felhasználó által adott válaszok alapján eldönti, hogy az adott közigazgatási üggyel, vagy közterületen észlelt problémával pontosan hová, melyik közigazgatási intézményhez fordulhatunk, valamint hogyan tehetünk bejelentést.

A beérkezett pályázatok között számos további hasznos alkalmazás szerepelt:

  • „OEP adatlekérdező”: az OEP ügyfélkapu segítségével elérhető, TAJ alapú elektronikus szolgáltatásait ülteti át mobil környezetbe (fejlesztő: Eke Máté);
  • „Kományablak kereső”: ügytípus és akuális koordnáták alapján megmutatja a legközelebbi kormányablakot, ahol az adott ügyet elintézhetjük (fejlesztő: Mezei Adrián);
  • „Jampi”: a jarokelo.hu rendszerében megismert funkciókat továbbgondolva egy új interfészt teremthet a lakosság és az önkormányzatok között (fejlesztők: Le Marietta és Tasnádi Márton).

A verseny szakmai együttműködő partnere a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács volt.

További információk a közigazgatási mobilalkalmazás-fejlesztő verseny részleteiről, valamint az 1app programsorozat következő állomásairól a http://1app.hu honlapon találhatók.”

Forrás:
Eredményt hirdettek az első közigazgatási mobilalkalmazás-fejlesztő versenyen; Prím Online; 2015. szeptember 26.

Készül a győri belváros akadálymentességi térképe

„Készül a győri belváros akadálymentességi térképe, szombaton a járdák, az útátjárók és az utcasarkok mellett a kis üzletek bejáratait is feltérképezték.
A győri belváros akadálymentességi térképének elkészítését folytatta a Camelot Mozgássérült Fiatalok Győri Egyesülete a Széchenyi István Egyetem hallgatóival közösen szombaton.

Az erről szóló sajtótájékoztatón Vid Gábor, a Nemzeti Együttműködési Alap által támogatott projekt egyik vezetője, a civil szervezet tagja elmondta: a cél az, hogy az érintettek megtudhassák, a központi városmagban hova juthatnak el kerekesszékkel segítség nélkül.

Az adatokat az openstreetmap.org honlapra töltik fel.

A szombati akció során a járdák, az útátjárók és az utcasarkok mellett a kis üzletek bejáratait is feltérképezték.

Ennek háttereként Vid Gábor kifejtette, hogy a közintézmények akadálymentésségi vizsgálata általában közpénzből megoldott, a mozgássérülteknek ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy tudják, hol van például általuk is könnyen megközelíthető fodrászat.

A résztvevők a babakocsit tolók, az idősek és a kerékpárosok szempontjait is figyelembe vették. Nemcsak azt nézték, hogy egy adott hely mennyire felel meg a jogszabályokban rögzített szabványoknak, hanem azt is, hogy a gyakorlatban mennyire használható.

Az egyesület a hallgatókkal közösen már száz győri helyszín teljes körű felmérését végezte el az elmúlt években.”

Forrás:
Készül a győri belváros akadálymentességi térképe; Kisalföld; 2015. szeptember 26.

Használt autó vásárlásánál segíthet a Gépjárműadat-lekérdező szolgáltatás

„Elindult a KEKKH egyik hiánypótló alkalmazása, amely a gépjárművekkel kapcsolatos kulcsadatok azonnali lekérdezését teszi lehetővé. A Gépjárműadat-lekérdező szolgáltatás célja, hogy a használtautó vásárlás során minden olyan, az adott gépjárműre vonatkozó adatot, könnyen és gyorsan megismerhessen a leendő tulajdonos, amely csökkentheti a vásárlás kockázatait. Mindez megoldást kínálhat a visszatekert kilométerórák és a trükkös használtautó nepperek ellen is.

A szolgáltatás elérhető a KEKKH honlapján (www.kekkh.gov.hu), a Webes Ügysegéd felületén. Bővebb információt, a lekérdezhető adatok körének ismertetését, valamint a szolgáltatás használatának feltételeit az alábbi linken található tájékoztató tartalmazza: www.nyilvantarto.hu/ugyseged/Tajekoztato A szolgáltatás használatához kattintson ide, majd válassza ki a Gépjármű adatlekérdezés menüpontot.”

Forrás:
Használt autó vásárlásánál segíthet a Gépjárműadat-lekérdező szolgáltatás; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgálatások Központi Hivatala; 2015. szeptember 11.

Informatika, távközlés, technika

Önkéntes piaci vállalások a Digitális Magyarország kiépítéséért

„2015. szeptember 24-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Telekom együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodásnak köszönhetően a távközlési szolgáltató legkésőbb 2018. április 15-ig saját költségén korszerű szélessáv-hálózatot épít ki 230 ezer háztartásban, eddig lefedetlen területeken.

A Digitális Magyarország program megvalósításának érdekében az Invitel, a UPC, a Tarr Kft. és hetven további szolgáltató több mint 270 ezer háztartás számára teszi elérhetővé szintén önerős beruházás keretében a legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító internethálózatot, az erről szóló megállapodásokat a következő két hétben írják alá a felek. Az együttműködés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az önerős fejlesztéssel érintett területekre más piaci szereplők részére nem nyújt állami vagy uniós támogatást.

„A Kormány és a gazdasági szereplők együttműködésének célja, hogy 2018 végéig minden magyar háztartás számára, amely igényli, lehetővé váljon a szupergyors internethez való hozzáférés. Az uniós határidőt két évvel megelőzve kiépülő hálózat alapozza meg a Digitális Magyarország program számos egyéb intézkedését” – jelentette ki Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a megállapodás ünnepélyes aláírásakor.

Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár hozzátette: „A 2015 augusztusában megnyílt pályázatokon 68 milliárd forint vissza nem térítendő, és 10 milliárd forint visszatérítendő uniós és hazai támogatási forrás áll rendelkezésre azokban a felzárkózó régiókban megvalósuló fejlesztésekre, ahol a szolgáltatóknak nem éri meg kizárólag piaci alapon beruházni a hálózatok kiépítésébe”.

„Meggyőződésünk, hogy a Magyar Telekom és a többi szolgáltató önerős hálózatfejlesztési vállalása, valamint a nemrég megnyílt, digitális hálózatfejlesztéseket támogató európai uniós források jelentős mérföldkövet jelentenek a Digitális Magyarország megvalósításában. A fehér területek szupergyors, szélessávú internettel való ellátása hozzájárul az elmaradottabb területek felzárkózásához, a digitális szakadék csökkentéséhez. A Telekom a hálózatfejlesztése helyszínein külön edukációs programokat is szervez az ott élőknek a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében. Sok munka áll még a piaci szereplők és a kormányzat előtt, de az eddigi eredmények alapján bizakodóak lehetünk a téren, hogy közös célunk, az országos szélessávú lefedettség megvalósulhat 2018-ra.” – mondta Máthé Balázs, a Magyar Telekom jogi és társasági ügyek vezérigazgató-helyettese.

A Digitális Magyarország magában foglal minden uniós és hazai forrásból 2020-ig megvalósuló infokommunikációs fejlesztést, ugyanakkor nyitott arra, hogy a kormányzati szerveken kívül más partnerek, cégek és intézmények is tevékeny résztvevőként csatlakozzanak a programhoz.”

—-

„…Az államtitkár az eddig elért eredmények közül kiemelte, hogy hálózati térkép készült Magyarországról, így pontosan azonosíthatóak a fejlesztésre szoruló területek, 2015 júliusában olyan törvénymódosító csomagot fogadtak el, amely ösztönzi a fejlesztéseket. Például 5 éves közműadó-mentességet kapnak azok a cégek a hálózatukra, amelyek újonnan épülnek, illetve 100 Mbps sávszélességet tud biztosítani…Solymár Károly Balázs, az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: az önerős vállalásokat és a pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztéseket is nyomon követi a kormányzati informatikai fejlesztési ügynökség, ellenőrzi, hogy valóban megvalósult-e a vállalt projekt.

Hozzáfűzte: a hálózatok 7 évig nyílt hálózati kötelezettség alá esnek, tehát a közpénzből épült hálózatot meg kell nyitnia más szolgáltatók számára is, hogy megjelenhessenek a piacon, így a tervek szerint elérhető áron lesz a szolgáltatás.”

Forrás:
Önkéntes piaci vállalások a Digitális Magyarország kiépítéséért; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. szeptember 24.
Saját költségből épít hálózatot a Telekom; Borsod Online; 2015. szeptember 24.

Elektromos autókat tesztel a Magyar Posta

„2015. nyár végétől elektromos autókat és motorokat tesztel a Magyar Posta. Az autókat az első hónapokban Budapesten, később pedig vidéken használják csomagkézbesítési feladatok ellátására, a motorokat futárpostai területen tesztelik – mondta Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

A 2015. szeptember 25-én délelőtt, a Magyar Posta budaörsi Országos Logisztikai Központjában tartott sajtótájékoztatóján bemutatott 6 gépjárművet a Citroen (Citroen Berlingo), a Nissan (Nissan ENV 200), a Volkswagen (VW Golf7), a Kia (Kia Soul), valamint a Renault (Renault Kangoo) bocsátotta a cég rendelkezésére, a motorokat pedig a Govecs biztosította. A tesztidőszak átlagosan fél évig tart – mondta Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

A gyári adatok alapján az egy töltéssel megtehető távolság 150–170 km, azonban ezt az értéket több tényező is döntően befolyásolja, mint például a járműbe épített eszközök használata, a sofőr vezetési technikája, forgalmi helyzetek, illetve az adott terepviszonyok. A tesztautókkal a Magyar Posta az eddigi tapasztalatok szerint – feladattól függően – átlagosan 60–100 km-t tesz meg naponta. A vezérigazgató elmondta, hogy a tesztelési időszak végén a Magyar Posta kiértékeli az eredményeket, a kapott adatok függvényében hoz döntést arról, hogy bővíteni kívánja-e elektromos autókkal gépjárműflottáját.

A Magyar Posta Zrt. kiemelt stratégiája a logisztikai szektorban rejlő lehetőségek kiaknázása, így az elmúlt két évben ennek érdekében számos fejlesztést hajtott végre: a csomaglogisztikai piacon például elsőként kezdte el egy innovatív csomagautomata-hálózat működtetését, idén pedig modernizálja az ügyfélértesítő rendszert is. Szarka Zsolt beszédében külön kiemelte, hogy a vállalat nagy gondot fordít a küldemény-nyomkövetés hatékonyságának növelésére is, ennek eredménye, hogy már nemcsak a posta honlapja, hanem a Magyar Posta mobil applikációja is lehetővé teszi a feladott csomagok nyomon követését.

A Magyar Posta az elmúlt két évben elkezdte autóflottája korszerűsítését. 2013 óta idáig 500 autót cserélt le, a közeljövőben pedig további több száz új autó üzembe helyezését tervezi. A korszerűsítésnek köszönhetően a Posta 12 000 járműből álló flottájának átlagéletkora jelentősen csökkent, a gépkocsiállomány életkora 10 évről 8 évre.

A Magyar Posta járművei egy év alatt nagyságrendileg 80 millió kilométert tesznek meg, ez annyit jelent, mintha kétezerszer megkerülnék a Földet. A járműflotta üzemanyag-felhasználása 2014-ben összesen több mint 8 millió liter volt.

2013-ban a vállalat autóit műholdas járműkövető rendszerrel szereltük fel az optimálisabb járatszervezés és a hatékonyságnövelés érdekében. Ennek a járatoptimalizációs rendszernek köszönhetően nemcsak a flotta működési és üzemanyag költsége csökkenthető, hanem egyúttal a szállítással járó környezetterhelés is. A Magyar Posta Zrt. mint az ország egyik jelentős járműparkkal rendelkező vállalata, a környezettudatos vezetési stílust és járműhasználatot belső képzések keretében igyekszik beépíteni a vállalati kultúrába, és kiemelt figyelmet fordít a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A Társaság környezetvédelem iránti elkötelezettségét mutatja, hogy 2008–2014 között közel 20%-kal csökkentette a tevékenységéből eredő CO2-kibocsátást.”

Forrás:
Elektromos autókat tesztel a Magyar Posta; Magyar Posta; 2015. szeptember 25.
Elektromos autókat tesztel a Magyar Posta; indavideo.hu (videó)

Precíziós szőlőtermelés

„A borászok is profitálnának az eszközök hálózatba kötéséből. A szőlőtermelők a jövőben az új technológiák, a szenzorok és a Cloud-szolgáltatások segítségével ellenőriznék a területeiket. Az Intel és a MyOmega System Technologies közösen fejlesztették ki a TracoVino nevű rendszert, amely képes mérni a klímaadatokat, így a gazdálkodók pontosan láthatják, hogy a terület egyes részein milyen hőmérsékleti viszonyok vannak. Emellett érzékelhető az is, hogy például mennyire párás a levegő vagy süt erősen a nap, milyenek a talaj pH-értékei és mennyire gazdag tápanyagokban. Ezek az információk mind hozzájárulhatnak a jó minőségű okosborok megjelenéséhez, hiszen megmutatják, hogy mikor optimálisak a feltételek. Az első ilyen termékek 2016-tól jelenhetnek meg a boltok polcain.

Jelenleg a rendszer éles körülmények között való tesztelése zajlik több tucat németországi borász bevonásával. Az alapeszköz neve MyNeXt Generation (MYNXG) és összeköti egymással a több száz szenzorból álló érzékelőhálózatokat, az okostelefonokat, a különböző hálózati elemeket és a Cloud-platformokat. A rendszer napenergia segítségével működik és a kifejlesztett alkalmazásnak köszönhetően akár az okostelefonon is lekérdezhetők a legfontosabb adatok. A teszt első eredményei novemberre és decemberre várhatók.”

Forrás:
2016-tól jönnek az első okosborok; SG.hu; 2015. szeptember 25.
Lásd még: Hasonló magyar rendszer: Smart Vineyard
Technology in precision viticulture: a state of the art review; International Journal of Wine Research; Alessandro Matese, Salvatore Filippo Di Gennaro; 22015. május

2017 lehet a fordulópont az elektromos közlekedésben

„Hivatalosan is megnyílt az út az előtt, hogy Magyarország még szorosabb kapcsolatokat építsen ki az európai tagállamokkal az elektromos közlekedés fejlesztése terén, ugyanis az idén második alkalommal megrendezett, számos európai szakértőt is vendégül látó Magyar Elektromobilitás Napján a Magyar Elektromobilitás Szövetség ünnepélyesen aláírta az Európai Elektromobilitás Szövetséghez való csatlakozást. Az eseményen részt vevő szakemberek szerint az elektromos járművek technológiai fejlődésében, illetve elterjedésében 2017 lehet a fordulópont, amelyre Magyarországnak is fel kell készülnie.

A nemzetközi trendek és előrejelzések is azt vetítik elő, hogy néhány éven belül áttörésre lehet számítani az elektromos közlekedés terén. Az idei Frankfurti Autószalonon bejelentett újabb csúcskategóriájú német e-autók várható megjelenése, a PwC Magyarország legfrissebb előrejelzései, illetve számos nagyvállalat tervezett gigaberuházásai is arra mutatnak rá, hogy 2017-től kezdve mind technológiai, mind mennyiségi szempontból jelentős felfutás várható a globális piacon – hangzott el a II. Magyar Elektromobilitás Napja keretében megrendezett Emobility Forum 2015 konferencián.

A PwC Magyarország mai konferencián bemutatott, legfrissebb előrejelzése szerint 2023-ra több mint 55 ezer elektromos hálózatról tölthető jármű róhatja a magyar utakat, de egy még pozitívabb forgatókönyv szerint, ha az elektromosautó-használat elterjedését ösztönző intézkedések erősebb hatásúnak bizonyulnak, nyolc év múlva akár már több mint 80 ezer e-jármű is lehet az országban. A nagyobb arányú növekedés előreláthatóan 2017-ben kezdődhet meg.

Az eseményen Hugues Van Honacker, az Európai Bizottság vezető szakértője üdvözölte Magyarország cselekvési tervét. Úgy gondolja, hogy az elektromos közlekedés elterjesztését ösztönző intézkedéseivel hazánk követendő példát állíthat a közép- és kelet-európai országok elé, illetve méltó partnere lehet a nyugat-európai országoknak.

„Azt, hogy az elektromos közlekedés fejlesztése egy elkerülhetetlen, ugyanakkor szükségszerű irány, leginkább az mutatja, hogy ma már világszerte egyre több vállalat jelent be nagyszabású beruházásokat és terveket. Például a Tesla Motors 5 milliárd dolláros lítiumion-akkumulátort gyártó, 2017-ben megnyíló létesítménye az e-járművek jelentős hányadát el fogja tudni látni akkumulátorral, de a Frankfurti Autószalonon is már több, jelenleg még nem alkalmazott technológiával működő e-autó is bejelentésre került. Az elektromos közlekedés terén tehát folyamatos a fejlődés, ami a költséghatékony forrásfelhasználás megfelelő tervezése mellett az Európai Unió által és az egyes tagállamok nemzeti cselekvési terveiben meghatározott feladatok szempontjából is újabb kihívásokat jelent. Ahhoz, hogy Magyarország intézkedései, jogszabályai, illetve ösztönzőpolitikája terén is hosszú távon tudjon tervezni, illetve rugalmasan tudjon reagálni a piaci változásokra, elengedhetetlen az európai, illetve a globális piaccal való egyeztetés és tapasztalatcsere. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az Európai Elektromobilitás Szövetséghez való csatlakozással Magyarország jelentős előrelépést tehet az elektromobilitás elterjedése felé” – mondta el Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke.

Bert Wittkamp, az Európai Elektromobilitás Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy többek között az akkumulátorok árának évi 20 százalékos csökkenésének köszönhetően az elektromos járművek egyre inkább elérhetővé és megfizethetővé válnak, miközben az újabb modellek megjelenése és a hatótávolság növekedése egyre kényelmesebbé teszi az e-közlekedést. Ma már elmondható, hogy az elektromos járművek száma évente 60 százalékkal növekszik, de ahhoz, hogy a mindennapi életünk részévé váljanak, többek között a városok, városvezetések közreműködésére is nagy szükség van…”

Forrás:
2017 lehet a fordulópont az elektromos közlekedésben; Autoszektor; 2015. szeptember 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

MUZEUM@DIGIT 2015

„A 2013-ban és 2014-ben rendezett MUZEUM@DIGIT Múzeumi Digitalizálási Konferenciák nagy sikerére való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja idén harmadik alkalommal rendezi meg a MUZEUM@DIGIT Konferenciát.

A múzeumi és más közgyűjteményi területen dolgozó kollégák számára szervezett kétnapos rendezvény célja, hogy nemzetközi kitekintéssel bemutassuk és megvitassuk a digitális múzeum, a múzeumi digitalizálás újdonságait, jelenlegi trendjeit és perspektíváit, valamint az internet alapú (webes) megjelenési formákat. 2015-ben nagy hangsúlyt fektetünk a területet érintő aktuális kérdésekre és a múzeumokban alkalmazható innovatív technológiákra, így tervezett témáink között megtalálhatóak a múzeumok társadalommal való együttműködésének lehetőségei, a felhő alapú szolgáltatások jogi vonatkozásai, az adatvizualizáció, valamint a digitális technológia által nyújtott lehetőségek (storytelling, gamification a múzeumokban, stb.).

A rendezvény két napja során magyar és külföldi előadóktól közel húsz előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, az idegennyelvű prezentációkhoz – természetesen – tolmácsolást biztosítunk.

Idén új nemzetközi programmal bővül a rendezvény, 2015-ben a konferenciához kapcsolódóan kerül megrendezésre az ICOM Új Múzeumi Audiovizuális, Kép- és Hangtechnológiák Nemzetközi Bizottságának (AVICOM) éves fesztiválja, a F@IMP Fesztivál 2015 díjkiosztó gálája is, melynek során az elmúlt év legsikeresebb projektjeit díjazzák. A konferencia ideje alatt a díjazott produkciók egy kiállítás keretében megtekinthetők lesznek, valamint a fesztivál versenyzői közül több audiovizuális, digitális projekt is bemutatkozik majd a két nap során.

A konferencián a hivatalos program mellett idén is lehetőség nyílik a múzeumi digitalizálás és informatika területéhez kapcsolódó piaci szereplők tevékenységének megismerésére.

A konferencia helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.
A konferencia időpontja: 2015. november 3–4.

A konferencia regisztrációs díja 6000 Ft/fő, amely tartalmazza az előadásokon való részvétel mellett mindkét napra a menüebédet és az első esti állófogadást. Főiskolai, egyetemi hallgatók számára diákigazolvány bemutatása ellenében kedvezményes belépőt biztosítunk 3000 Ft-ért, amely azonban nem tartalmazza az ebédet és az állófogadást. A hallgatók számára lehetőség van egynapos részvételre is szintén 3000 Ft-ért, melyhez a konferencia anyagai mellett az aznapi ebédet is biztosítjuk. Kérjük, hallgatói jelentkezés esetén a regisztráció után vegyék fel velünk a kapcsolatot az ommik@hnm.hu címen!
…
Előadások

A konferenciára a regisztrációt megnyitottuk!

Jelentkezési határidő: október 26.”

Forrás:
MUZEUM@DIGIT 2015; Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Muzeológiai és Módszertani Információs Központ; 2015. szeptember

Szakirodalom

Ez a mobilegészségügy Achilles-sarka – adatvédelem, személyiségi jogok

„Az mHealth robbanás előtt álló piac, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyártók érdekei mellett a személyes adatok fokozott védelmét – hívja fel a figyelmet Torsten Braner, a Taylor Wessing jogásza.

Túl sok a megválaszolatlan kérdés az okoseszközök egészségügyi felhasználása körül – mutatott rá az Európai Bizottság nemrég közzétett kutatása.

„Az egészségügyi alkalmazásoknál megadott adatok sok esetben annyira személyesek, hogy azokon keresztül egyértelműen beazonosíthatóak az egyes emberek és egészségi állapotuk” – figyelmeztet Torsten Braner. “Ráadásul ezen információk a magyar szabályozás értelmében különleges adatnak minősülnek, amelyeket csak előzetes írásbeli engedély birtokában lehet kezelni. Ez nem tűnik teljesíthető feltételnek a mobilalkalmazások területén” – teszi hozzá a szakértő.

A nemzetközi egészségügyi szervezetek és dolgozók részvételével megtartott nyilvános konzultáció eredményei alapján a legnehezebb feladat a személyiségi jogok védelme és azok titkosítása, kezelése, a felelősségi körök és szabályok pontos meghatározása, valamint az általános bizalom felépítése lesz az mHealth (mobilegészségügy) tömegpiaci bevezetése során.

Az egészségügyi ellátás rendszerének Európa-szerte új kihívásokra kell felkészülni a fokozódó költségvetési nyomás és a népesség elöregedése miatt. Az erősödő problémák megoldásának egyik kulcsa lehet a mobilegészségügy fejlesztése, amely a betegségek korai felismerésének lehetővé tételével, és az ellátórendszer hatékonyságának növelésével akár 99 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhet az Európai Bizottság számításai szerint.

Az EB úgy látja, hogy a gyorsan fejlődő szektorban aggályokat vethet fel a gyűjtött adatok biztonságos tárolása és kezelése, amelyeket olykor akár egy unión kívüli, harmadik országban is feldolgozhatnak a szolgáltatók. Az aggodalmakat a most közzétett kutatás is igazolta: a válaszadók több mint fele szerint a személyiségi jogok védelmének biztonságos rendszere elengedhetetlen az mHealth tömeges elterjedéséhez. A kutatás kérdéseire 71 százalékban szervezetek, 29 százalékban magánszemélyek válaszoltak. Az egészségügyi dolgozók mellett nonprofit szervezetek, betegszövetségek és egyéb iparági szereplők véleményét gyűjtötték össze.

A mobil megoldások akár 60 százalékkal csökkenthetik a kórházi éjszakák számát
Az Európai Bizottság kutatása során a válaszadók általános véleménye szerint mindenesetre a mobileszközök költséghatékonyabbá és gyorsabbá tehetik az egészségügy működését. Az eredmények megerősítették, hogy a nemzeti és európai uniós források miatt Európa az mHealth legnagyobb piacává válhat, ez akár már 2018-ra is bekövetkezhet. Az észak-európai országok között elvégzett tanulmány például arra is rámutatott, hogy az mHealth innovációs megoldásai akár 50-60 százalékkal is csökkenthetik a kórházi éjszakák számát, jelentősen segítik például a krónikus légúti megbetegedések kezelésének menetét. Ugyanezen tanulmány szerint az új rendszer elterjedése akár 25 százalékkal is csökkentheti az idős emberek egészségügyi ráfordításait.

A piaci robbanás akadálya lehet azonban a túlzott állami szabályozás: az internetes vállalkozások szerint amennyiben a működési keretrendszert valamint az elvárt minőségi kritériumokat nem egységesítik, elmaradhat a várt nagy áttörés. A megoldás érdekében konzultációt, az egészségügy kulcsszereplőinek bevonását javasolták a programba, melynek egyik sarokpontja az uniós és nemzeti intézkedések közötti rugalmas átjárhatóság lesz, illetve a technikai feltételek „puhább” szabályozása, az egészségügyi alkalmazáspiac nyílttá tétele. A bizottság még ebben az évben megvitatja az érdekeltekkel a szakpolitikai intézkedéseket.

Mi a mobilegészségügy (m-egészségügy)?
Olyan orvosi és közegészségügyi gyakorlat, amely mobileszközök – például mobiltelefonok, betegfigyelő készülékek, digitális személyi asszisztens és más vezeték nélküli eszközök – támogatásával valósul meg. Ide tartoznak az életmód- és egészségtámogató alkalmazások („appok”), amelyek orvostechnikai eszközökhöz vagy érzékelőkhöz (például karkötőhöz vagy karórához) kapcsolódhatnak, továbbá a személyre szabott tanácsadást nyújtó rendszerek.”

Forrás:
Ez a mobilegészségügy Achilles-sarka – adatvédelem, személyiségi jogok; Híradó.hu; 2015. szeptember 24.
Lásd még: Mobile Health : Reconciling technological innovation with data protection; Európai Adatvédelmi Biztos (European Data Protection Supervisor); 2015. május 21; 2015 (pdf)

A magántanári habilitációtól az egyetemi katedráig : Adalékok Magyary Zoltán tudományos pályaképéhez (1923-1930)

„Az összeállítás Magyary Zoltán 1923 és 1930 közötti tudományos pályafutásának kevéssé feltárt mozzanataival foglalkozik. Magyary Zoltán, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium IV. tudománypolitikai és egyetemi ügyosztályának vezetőjeként 1927-ben szerezte meg az egyetemi magántanári címet. Három évvel később nyilvános rendes egyetemi tanárként meghívást kapott a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi kara frissen szervezett közigazgatási- és pénzügyi jogi tanszékére. A levéltári források alapján rekonstruálható, hogyan zajlott le a csak második nekifutásra sikeres egyetemi magántanári habilitáció, miként az is, hogy milyen megfontolásokra tekintettel került a közjogi- és közigazgatási jogi tanszék átszervezése révén létrejövő közigazgatási- és pénzügyi jogi tanszék élére. Közben kétszer is ajánlották az MTA levelező tagjává, ám megválasztása nem járt sikerrel, annak dacára, hogy komoly erőfeszítéseket tettek Magyary Zoltán akadémikussá választása érdekében.”

Forrás:
A magántanári habilitációtól az egyetemi katedráig : Adalékok Magyary Zoltán tudományos pályaképéhez (1923-1930); Schweitzer Gábor; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; MTA Law Working Papers; 2015/22; (pdf)

Nem állunk jól az internetelérések elterjesztésében

„Nem állunk jól az internetelérések elterjesztésében – derül ki az ENSZ-hez köthető Szélessáv Bizottság friss jelentéséből. A világ, mint annyi más területen, a netes hozzáférés szempontjából is erősen polarizált.

Messze még a 60 százalék
Idén év végére várhatóan 3,2 milliárd embernek lesz a Földön lehetősége arra, hogy rendszeresen használja az internetet. Ez az adat egyfelől pozitív, hiszen 2014 végén még csak 2,9 milliárdos volt ez a tábor. Másrészt viszont ez még mindig azt jelenti, hogy a világ nagyobb fele, egészen pontosan 57 százaléka el van vágva a modern kor egyik, ha nem a legmeghatározóbb csatornájától.

A jelentést jegyző Szélessáv Bizottságot az UNESCO és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ egyik szakosodott ügynöksége alapította 2010-ben azzal a szándékkal, hogy a digitális fejlődést világszinten segítsék. A friss adatok szerint a mérföldkőként kitűzött 4 milliárd internetező nem lesz elérhető 2020-ig.

Bár a világháló fokozatosan terjeszti ki csápjait, a növekedés üteme láthatóan lassul. 2012-ig kétszámjegyű volt a rendszeresen netező kör éves bővülése, ám tavaly ez 8,6 százalékra, idén pedig várhatóan 8,1 százalékra lassul. És ha így folytatódik tovább, akkor az ENSZ-nél szintén célkitűzésként emlegetett 60 százalékos arány (azaz hogy 10 emberből 6-nak legyen internete) elérése egyre messzebbi időpontra tolódhat ki.

Szegény országok, még szegényebb nők
Természetesen területi és demográfiai bontásban óriási különbségek mutatkoznak a fenti átlagolt adatokhoz képest. A világ fejlettebb részén kis túlzással mára már csak az nem internetezik, aki nem is akar. Ehhez képest a Föld 48 legszegényebb országában a lakosság 90 százalékának esélye sincs a világháló lehetőségeit kihasználni.

Ráadásul ezekben a fejletlen régiókban még komolyabb eltérések mutatkoznak a nemek szerinti csoportosításkor. Az elmaradottabb országokban a nők átlagosan 25 százalékpont hátrányban vannak a férfiakkal szemben az internetelérés arányait nézve. Sőt, az eltérés akár 50 pontos különbséget is képes mutatni egy sor afrikai országban.

Szintén nem éppen a felzárkózást segíti, hogy pontosan ezek azok a régiók, ahol olyan különleges nyelvek és nyelvjárások vannak használatban, amelyek alig vagy leginkább semennyire nincsenek jelen az interneten. A tanulmány szerint a világon jelenleg létező nagyjából 7100 nyelv közül mindössze 5 százalék adja a világháló teljes tartalmát.[Bitport]”

———

„A világ lakóinak többsége még ma sem fér hozzá az internethez az ENSZ legújabb jelentése szerint.

Az ENSZ széles sávú fejlesztésekkel foglalkozó bizottsága (Broadband Commission) tegnap tette közzé azt a jelentését (State of Broadband), melyben a világ lakóinak internet-hozzáférését mérték fel.

Az adatok szerint még milliárdok nem férnek hozzá a világhálóhoz a Földön,a népesség 57 százaléka. A fejlődő országokban csak a lakosok 35 százaléka számára elérhető ez a kommunikációs forma, és különösen súlyos a helyzet a 48 legszegényebb országban, ahol az ott élők 90 százalékának esélye sincs az internet használatára.

A jelentést a New York-i ENSZ-csúcstalálkozóra készítették el, ahol a tervek szerint a jelen lévő vezetők el fogják fogadni a hosszú távú fejlesztési terveket tartalmazó, a fenntartható fejlődési célokat összefoglaló 2030 Agenda iránymutatást, mely különösen hangsúlyosan kezeli az információtechnológiai fejlesztéseket.

A felmérés szerint az internet-ellátottság szempontjából legfejlettebb állam Dél-Korea (98,5 százalék), őket Katar (98 százalék) és Szaúd-Arábia (94 százalék) követi – a tíz élen járó állam mind Ázsiában vagy a Közel-Keleten található. A legrosszabb a helyzet Guineában, Szomáliában, Burundiban és Eritreában, ezeken a helyeken a lakosság kevesebb mint 2 százaléka internetezhet.

Magyarország a kábeles széles sávú ellátottságban a 27,3 százalékos előfizetői aránnyal a 32. helyet foglalja el. A mobilos széles sávban már sokkal rosszabb a helyzet, itt a 34 százaléknyi előfizető csak a 88. helyre elegendő. Az internethasználók aránya 76,1 százalék, ezzel a 35. helyen állunk.[IT café]”

Forrás:
Nem állunk jól az internetelérések elterjesztésében; A fél világnak nincs nete; Bitport.hu; 2015. szeptember 22.
Magyarország hátul kullog a mobil széles sávban; Dajkó Pál; IT café; 2015. szeptember 22.
The State of Broadband 2015 : Broadband as a Foundation for Sustainable Development; UN Broadband Commission

Kiaknázatlan euró milliárdok a vállalkozások finanszírozására

„A hazai kis- és középvállalkozások európai uniós intézményektől és költségvetésből származó forrásai között a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő források, melyek egy része a nem tagállami szintre allokált programokból származik. A gyorsan növekvő, induló vállalkozások forráshoz jutását, a KKV-k élet- és versenyképességét, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezéseiket több EU-s program és intézmény támogatja, a KKV-k igényeihez illeszkedő, változatos pénzügyi konstrukciók segítségével. Ezek egy része az új költségvetési ciklushoz kapcsolódik, azonban több eszköz – mint például az Európai Beruházási Bank kedvező kondíciójú piaci termékei – már régóta a hazai szereplők rendelkezésére áll, ugyanakkor az ezekben rejlő lehetőségek ez idáig csak korlátozottan kerültek kihasználásra. A vállalkozások finanszírozásában jelenleg központi jelentőségű Növekedési Hitelprogram kivezetésével ezen források szerepe felértékelődik, így a pénzügyi szektor, a kormányzati szervek, valamint az uniós intézmények együttműködése kulcsfontosságúvá válik a hatékony allokáció megvalósításában. Írásunkban bemutatjuk ezen programok főbb jellemzőit, a bennük rejlő lehetőségeket, valamint áttekintjük a hazai pénzügyi közvetítők aktivitását befolyásoló tényezőket…”

Forrás:
Kiaknázatlan euró milliárdok a vállalkozások finanszírozására; Bokor Csilla, Plajner Ádám, Túri Anikó; Magyar Nemzeti Bank; 2015. szeptember 25. (pdf)

Bűnügyi nyilvántartás, biometrikus adatok

„A Kormány T/6134. számon nyújtotta be a 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A szabályozás érinti a DNS-profil, az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásának megreformálását, valamint a büntetés-végrehajtási intézetbe befogadott elítélt személyazonosságának ellenőrzését.

A bűnügyi nyilvántartás szerepe, fogalma
Össztársadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az illetékes szervek tudomással bírjanak adott személy esetleges büntetett előéletéről, de ahhoz is, hogy a büntetőjogi elítélés ne jelentsen az illető számára egész életre szóló megbélyegzést. E kettős cél garantálása a bűnügyi nyilvántartási tevékenységben nyilvánul meg. A bűnügyi nyilvántartások tehát egyrészt bűnmegelőzési, bűnüldözési, de egyben büntetőjogi értelmű rehabilitációs (társadalomba való visszailleszkedési) célokat is szolgálnak.

Bűnügyi nyilvántartás a törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, az arra jogosultaknak adatok szolgáltatása…”

Forrás:
Bűnügyi nyilvántartás, biometrikus adatok; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet, 2015/42.; 2015. szeptember 17.(pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1674/2015. (IX. 22.) Korm. határozata az ESR-112 egységes segélyhívó rendszer és a MIR mentésirányító rendszer integrációjáról

„A Kormány
1. a 112 európai segélyhívószámra épülő egységes segélyhívó rendszer kibővítése, valamint a 104 segélyhívószámhoz kapcsolódó feladatok hatékony ellátása érdekében felhívja az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg az Országos Mentőszolgálat egységes európai segélyhívó számra alapozott Egységes Segélyhívó Rendszerbe (a továbbiakban: ESR) történő integrálásának jogalkotási, személyügyi feltételeit,
Felelős: belügyminiszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2015. október 30.

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy az Országos Mentőszolgálat segélyhívó rendszerének az ESR rendszerébe történő biztonságos integrálásához szükséges valamennyi intézkedést tegyék meg,
Felelős: emberi erőforrások minisztere belügyminiszter
Határidő: 2016. június 30.

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon az ESR-112 egységes segélyhívó rendszer és a MIR mentésirányító rendszer integrációjának megvalósításához szükséges 190,0 millió forint összegű forrás rendelkezésre bocsátásáról a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
A Kormány 1674/2015. (IX. 22.) Korm. határozata az ESR-112 egységes segélyhívó rendszer és a MIR mentésirányító rendszer integrációjáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 135. szám; 2015. szeptember 22.; 19780. oldal (pdf)

A Kormány 1667/2015. (IX. 21.) Korm. határozata az állami rezsicsökkentés megvalósításához szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy – az állami rezsicsökkentés konzultációs eredményeire figyelemmel – készítsenek kimutatást arról, hogy az állami rezsicsökkentés megvalósítása keretében megszüntetni, vagy mérsékelni kívánt illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak alkalmazása milyen bevételkiesést jelent;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2015. szeptember 24.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterek közreműködésével készítsen előterjesztést a Kormány részére az állami rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele érdekében;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter érintett miniszterek
Határidő: 2015. október 15.

3. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy dolgozzák ki az állami rezsicsökkentés érdekében javasolt hatósági eljárások vonatkozásában a tárgykör szerinti miniszteri rendeletek szükséges módosítását.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2015. október 15…”

Forrás:
A Kormány 1667/2015. (IX. 21.) Korm. határozata az állami rezsicsökkentés megvalósításához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2015. évi 134. szám; 2015. szeptember 21; 19742-19743. oldalak (pdf)

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának tervezete

„A véleményezés végső határideje: 2015. szeptember 23.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának tervezete; Belügyminisztérium; 2015. szeptember 22. (zip-fájl)