Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy
Tárgyszavak: adatközpontú egészségügy, adatközpontú közigazgatás, digitális egészségügy, e-egészségügy, Egészséges Budapest Program, egészségügy finanszírozása, egészségügyi adatvagyon, egészségügyi centralizáció, egészségügyi háttérintézmények, egészségügyi politika, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), kórházi adósságállomány, kórházi költségvetés, Közép-Magyarország Régió, Magyarország, Ónodi-Szűcs Zoltán, szervezés- és vezetéstudomány
Felejtsünk el mindent, amit eddig az erős jelszavakról tudtunk?
Tárgyszavak: digitális azonosságkezelés, digitális személyazonosítás, Egyesült Államok, hálózat- és információbiztonság, jelszavas azonosítás, kiberbiztonság

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Ipar 4.0: minden harmadik német vállalatnak van már „okos” terméke
Tárgyszavak: digitális gyáripar, digitális gyártás, Ipar 4.0, Németország

Társadalom, gazdaság, művelődés

2030-ra Budapest okos és intelligens város lesz
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, Budapest, Magyarország, okos város, okos zöld városok, smart city, urbanisztika, városfejlesztés, városüzemeltetés, zöld gazdaság, zöldítés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

„A Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusa kapcsán dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárral készült interjú olvasható a KÓRHÁZ szaklap tavaszi számában Államtitkári vizit címmel.

– Államtitkár úr, a magyar kórházügy legnagyobb rendezvényén, meghatározó seregszemléjén felmerül az alapkérdés: mégis merre tart a magyar egészségügy?
– Az igazságosság felé. A fenntarthatóság irányába. Az átláthatóság felé. Ezek alapvető fontosságú értékek. Az elmúlt húsz hónapban 121 milliárd forintnyi többletforrást harcoltunk ki a költségvetésből, a kórházak adósságrendezésén és hatékonyságnövelésre fordítható forrásokon keresztül. Ennek köszönhető, hogy soha ilyen jól nem kezdték a gazdálkodást intézményeink, mint 2017 januárjában. 13,4 milliárd forintnyi lejárt tartozás – a januári adat – az ellátórendszer néhány napos fogyasztása. De nem is ez a szám az érdekes, sokkal inkább a konszolidációs trend, ami érezhető csökkenést mutat. Ha már a Magyar Kórházszövetség kongresszusára jelenik meg ez a beszélgetés, hadd dicsérjem a kórházigazgató kollégákat. A korábban havi négymilliárd forintot elérő adósságnövekedés az elmúlt évben átlagosan 2,5 milliárdra csökkent. Ez döntő mértékben az ő érdemük.

– Ám a legfrissebb államkincstári adatok szerint márciusban az előző hónaphoz képest 2,8 milliárd forinttal nőtt ez az állomány.
– Magyar Államkincstár jelentéseit minden hónap huszadika körül én is megkapom, és intézményekre lebontva elemzem is. Néhány nappal később aztán elolvasom a gazdasági és egészségügyi portálok jelentéseit, amelyek csak felületesen nézik az adatokat. Persze, egy felületes elemzés arra nem tud kitérni, hogy hogyan kell értelmezni az adatokat, jelen esetben azt, hogy az intézmények még nem kapták meg a januári minimálbér emelkedés miatti plusz forrásokat, ezek majd javítani fogják a számokat. Ráadásul, véleményem szerint, megteremtettünk egy fenntarthatóbb gazdálkodás alapjait. Már „csak” annyi a feladat, hogy az intézményi menedzsmentek ezt felismerjék, és megfelelően alkalmazkodjanak hozzá.

– Hogyan?
– Nézzük a tényeket. 2011 óta nem emelkedett a HBCS [A fekvőbeteg-ellátás finanszírozási kategóriáinak rendszere. Szerk.] súlyszáma. Ma államtitkárságom első napjához képest 23,33%-kal magasabb ez az érték, csakúgy, mint az OENO-pontok [Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása. Szerk.] forintértéke. A kórházi ellátórendszer mélyreható elemzésekor érdekes összefüggésekre bukkantunk. Például az elkerülhető kórházi esetek aránya, amelyeket akár szakrendelőben, ne adj isten alapellátásban, akár egynapos sebészetben lehetne kezelni, a városi kórházak esetében eléri a 25%-ot, a megyei kórházaknál meghaladja a 12%-ot. Tagadhatatlan, hogy a súlyszám növekedésével párhuzamosan csökkent az intézményi teljesítményvolumen-korlát, de ezzel csupán abba az irányba próbáltuk terelni intézményeinket, hogy jóval tudatosabban alakítsák ki betegellátási portfóliójukat. Nem szabad engedni az alternatív ösztönzőknek – ennek elérése pedig a menedzsment feladata. Érdemes lenne minden kórháznak végiggondolnia, sőt, akár végig is számolnia, mi változna akkor, ha ezen elkerülhető kórházi esetek csupán felét átterelné a járóbeteg-ellátásba vagy egynapos sebészetbe.

– Segítsen. Mi változna?
– Az intézményi költség csökkenne, fenntarthatóbbá téve az ellátást. A KÓRHÁZ szaklap olvasói közül többen biztosan ott voltak és emlékeznek, hogy az idei első kórházigazgatói beszélgetésen, az Arany János utcában, már előadtam ezt az elképzelést. Bízom benne, hogy sokan végig is gondolják, hogyan lehetne saját intézményükben megvalósítani ezt a terelést.

– Erre az a válasz, hogy akkor viszont nőni fognak a várólisták…
– Tekintsük egymást felnőttnek. Aki kételkedik, az írja be egy keresőprogramba a „információs aszimmetria” vagy a „supplier-induced demand” szavakat, és olvasson utána. Csak ezután érdemes erről a témáról beszélgetni. De bizakodó vagyok. Az elmúlt hónapok részletes finanszírozási adatai alapján már látszik, hogy több intézmény menedzsmentje megértette, mit javaslunk, és merre található az egyensúlyi állapot.

– Pontosan egy év van még az országgyűlési választásokig. Ha az elmúlt húsz hónapban 121 milliárd forintnyi többletforrást harcoltak ki, mi várható a következő 12 hónapban?
– A magyar orvosokat és szakdolgozókat itthon kell tartani. Ennek része a méltó bér és a méltó munkakörülmények. A bérmegállapodás folytatásának fedezetére jelentős forrásokra van szükség. A méltó munkakörülmények kialakításának emblémája a központi régióban az Egészséges Budapest Program. Ezeknek a prioritásoknak a figyelembevételével dolgoztunk a jövő évi költségvetésen is, véleményem szerint sikeresen.

– Kolbászból lesz a kórházak kerítése is?
– Inkább méltó körülményeket építünk. Cserháti Péter miniszteri biztos úr és csapata több mint egy évet dolgozott az Egészséges Budapest Programon, több száz egyeztetésen vettek részt, amelynek végén a kezdeti erős zúgolódás elégedettségbe váltott át. A március végén, határidő előtt a kormány felé a határozatnak megfelelően felterjesztett fejlesztési koncepció óriási szakmai eredmény – és a magyar egészségügy alapjait teheti még robusztusabbá a következő évtizedekben. A központi régió 56 oldalas mentőszolgálati beutalási rendje helyett jóval egyszerűbb, átláthatóbb és jól érthető szabályrendszer fogja meghatározni a felnőtt és gyermek sürgősségi, illetve akut ügyelettel kapcsolatos elvárásokat: a három centrumkórházban napi 24 órában, heti 7 nap kell teljes spektrumú ellátást nyújtani.

– Segítsen olvasóinknak, miről szól az Egészséges Budapest Program? Mi a fejlesztési koncepció lényege?
– Hallgassák meg Cserháti miniszteri biztos úr következő előadását és megértik. De félre a tréfával, a napokban, még megjelenés előtt olvastam miniszteri biztos úr „Informatika és Menedzsment az Egészségügyben” című lapban most megjelent interjúját, abban minden fontos információ benne van. Az elképzelés lényege röviden annyi, hogy az Egészséges Budapest Program a központi régió 4,3 millió lakosa és egészségügyi intézményeiben dolgozó több mint 50 ezer orvos, szakdolgozó és kórházi munkatárs számára szeretne európai körülményeket, modern és hatékony egészségügyet biztosítani. A fejlesztésre 2017 és 2025 között elköltendő nemzeti és uniós források évtizedekre alapozhatják meg a központi régió egészségügyi rendszerét – és valósítjuk meg vele a jövő kihívásaira is válaszolni képes, gyors, fejlett és költséghatékony ellátást.

– Mindig elolvassa munkatársai interjúit megjelenés előtt?
– Sajnos erre nincs időm. Szerencsés véletlen volt, hogy ez az anyag elém került, és kíváncsi voltam rá. De ha a nyilatkozattételi renddel kapcsolatos felzúdulásra céloz, hadd pontosítsam a helyzetet. Az ÁEEK fenntartása alá tartozó intézmények vezetőitől csupán azt kérjük, tudhassunk arról, ha egy intézmény vezetője vagy munkatársa a sajtó képviselőinek a kórházzal, az intézményben zajló betegellátással kapcsolatban nyilatkozik. Az egészségpolitikával kapcsolatos megállapítások viszont nem tartoznak a kórházigazgatói kompetencia körébe.

– Nem úgy, mint a szabályszerű, protokolloknak megfelelő működés megvalósítása, ami egyértelműen kórházigazgatói kompetencia. Hogyan fogják ellenőrizni az intézményeket most, hogy az OEP és az OTH megszűnt?
– Az egészségügy minden területén a szabálykövető működés a cél. Bár valóban beolvadt mindkét háttérintézmény az Egészségügyért Felelős Államtitkárságba, illetve az OEP egy része önállóan, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő néven működik tovább, a funkciók megmaradtak. Az április az OTH integrációjáról szól, májustól folytatódhatnak az ellenőrzések. Amelyek nem jelentenek majd meglepetést, hiszen azok tényét és tartalmát a Magyar Kórházszövetséggel egyeztettük. Az ellenőrzések során külön figyelmet szentelünk a betegbiztonsági intézkedéseknek, és ha már kifejlesztettük az E-Egészségügyi Szolgáltatási Teret, a betegek számára – terveink szerint – lehetőség nyílik majd az EESZT-n keresztül az ellátásukról történő véleményalkotásra. Ezzel bevezethetjük az ellátórendszerben a minőségi ösztönzőt.

– Mit vár az ősz nagy előrelépésétől, az E-Egészségügyi Szolgáltatási Tértől?
– Elsősorban azt, hogy kezdetben minél több, aztán már az összes információ ezen a téren keresztül jusson el az egészségügyi ellátórendszer szereplőihez. Az intézményeknek, kisebb egészségügyi ellátóknak novembertől kötelező csatlakoznia, és egyértelműen sokkal hatékonyabbá fogja tenni az orvos-beteg kapcsolatot. A rendszert már teszteltük és nagy elégedettséggel tölt el, hogy többéves fejlesztési periódus után idén élesíthetjük az EESZT-t. Az első tapasztalatok alapján néhány modulja olyan jól sikerült, hogy drasztikusan csökkentik a betegellátás vagy adminisztráció időszükségletét. Egy ilyen rendszer bevezetése olyan, mint az okostelefonoké pár évvel ezelőtt. A jelenből visszatekintve már nem is emlékszünk rá, milyen volt a nyomógombos mobiltelefonok használata, de ma meg sem tudunk lenni például navigációs alkalmazások, vagy az okostelefonon azonnal megjelenő e-mailek nélkül. A felhőben tárolt medikai adatokkal is pontosan ez fog történni. Néhány év múlva annyira általánosnak tűnik majd ez a módszertan, hogy nem is fogjuk érteni, az ezredfordulón mit is jelenthetett a „Kartonozó” felirat.

– Tehát az EESZT a felhőben lévő országos kartonozó?
– Nem rossz a hasonlat, de annál sokkal több. A rendszernek – az ágazati bemutatók alapján – olyan munkaszervezési előnyei vannak, amelyet ma még fel sem fogunk, de óriási potenciált jelent az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelésében.

– Erre tart a magyar kórházügy? A munkaszervezési előnyök kiaknázása felé?
– Mindannyiunk tapasztalata, hogy az elégtelen beteginformációk, a hiányzó képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, a nem elérhető terápiás információk miatt pazarlunk. Az EESZT pontosan arról szól, hogy rendszereinket minél jobban integráljuk, és egy adott betegről az összes medikai rendszerből összegyűjthessük a szükséges anamnesztikus [anamnézis: kórelőzmény. Szerk.] információkat. Ha ez adott, akkor nem kell sötétben tapogatóznunk, hatékonyabb és egyértelműen sikeresebb, tehát nagy valószínűséggel olcsóbb a kórházi terápia. Erre van szükség ahhoz, hogy ellátórendszerünk fenntarthatósága javuljon…”

Forrás:
Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy; Zöldi Péter; Weborvos.hu; 2017. április 27.

Felejtsünk el mindent, amit eddig az erős jelszavakról tudtunk?

„Újragondolta a NIST a személyazonosságra vonatkozó irányelveit. A nyilvános vita lezárult. A jelszavakban komoly változás jöhet.

Néhány éve Lorrie Cranor, az FTC (Federal Trade Commission) technológusa beszélt először arról, hogy a jelszókezelési szabályok – például a rövid időközönként kikényszerített jelszóváltoztatás – nem hogy növelné, hanem kifejezetten csökkenti a biztonságot. Cranor okfejtését a neves biztonsági kutató és megmondó ember, Bruce Schneier is igencsak megfontolandónak találta, többször is írt róla blogjában (Cranor elméletével itt foglalkoztunk részletesen).

Mivel a jelszó mind a mai napig az egyik legfontosabb biztonsági elem, a NIST (National Institute of Standards and Technology) is újragondolásra érdemesnek tartotta a vele kapcsolatos ajánlásait. Az USA kereskedelmi minisztériumának szervezete május elején zárta le az általa kidolgozott új digitális azonosságkezelési irányelvek (Digital Identity Guidelines) nyilvános vitáját, amely új elveket fogalmaz meg a jelszóhasználattal szemben.

A Digital Identity Guidelines előírásainak alkalmazása ugyan csak az amerikai szövetségi szervezeteknél és intézményekben kötelező, de jelentős a hatása globálisan is. A NIST szabályozására ugyanis minden olyan szervezet, vállalat figyel, amely igyekszik követni a legjobb biztonsági gyakorlatokat.

Mit kell máshogy csinálni?

Az ESET szakértői kimazsolázták azokat a módosításokat, melyek a leginkább érintik a jelszókezelést. Van köztük néhány igencsak figyelemre méltó.

1. Megszűnik a kötelező szabály a jelszavak összetételéről. Jelenleg az az elv, hogy egy erős jelszónak kell tartalmaznia kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket is. (Egyes weboldalakon ki is kényszerítik ennek betartását, és mi is többször foglalkoztunk azzal, hogy mitől lesz erős a jelszó, például itt.)

A legújabb kutatások fényében azonban a NIST szerint ez az elv nem eredményez erősebb jelszavakat, sőt sokszor éppen ez az elv az, ami miatt a felhasználók gyenge jelszavakat választanak. Például a választott jelszó formailag megfelel ugyan az előírásnak, de hogy a felhasználó könnyen meg tudja jegyezni (és így valószínűleg más is könnyen ki tudja találni), mégis könnyen visszafejthető. De az sem ad jobb eredményt, ha nehezen megjegyezhető jelszót választ valaki, mert akkor általában ő is nehezen jegyzi meg, ezért valahol tárolja jellemzően nem biztonságos módon.

Ettől természetesen még igaz, hogy minél bonyolultabb és véletlenszerűbb egy jelszó karakterlánca, annál erősebb.

2. Jönnek a feketelisták. A formai szabályozás helyett a NIST bevezetné a feketelistát a leggyakrabban használt és a kompromittálódott jelszavakra.

3. Nem lesz a rendszeres és kötelező jelszóváltoztatás. Az új irányelv konkrétan a Lorrie Cranor felvetette problémára is reagál. A javaslat szerint az alkalmazások, szolgáltatások ne kérjenek rendszeres jelszóváltoztatást a felhasználóktól, csak akkor, ha egy szervezetet támadás vagy adatvesztés ért. Az NIST magyarázata is egybeesik Cranoréval: a rendszeres jelszóváltoztatás kikényszerítése a felhasználókat arra sarkalja, hogy gyenge jelszavakat használjanak. Cranor és Schneier szerint is elkezdenek jól követhető mintázatok szerint módosítani a jelszavakon, amivel újabb eszközt adnak a jelszó-visszafejtők kezébe.

4. Nem javasolt a jelszó-emlékeztető és a tudásalapú azonosítás. Mindkét eszköz akkor segíti a felhasználót, ha elfelejtette a jelszavát. Azokon az oldalakon, szolgáltatásokban, melyek ilyen elemet is tartalmaznak, valamilyen, a felhasználóra jellemző infót kérnek, hiszen azt senki sem felejti el. Csakhogy ezek az adatok a kiberbűnözők számára is értéket jelentenek, akár további támadásokban is segíthetnek. Sok oldal éppen ezért már most sem alkalmazza ezt a módszert.

5. Több karakterből lehet választani. Bár a jelszóval szembeni kötelező formai követelményeket megszüntetné a NIST, attól még az erős jelszó korábbi jellemzői (pl. véletlenszerű karakterlánc, kisbetű-nagybetű kombináció stb.) igazak maradnak. Éppen ezért fontos, hogy a tervek szerint a felhasználók a jövőben minden nyomtatható ASCII és UNICODE karaktert felhasználhatnak a jelszavaikban, hangulatjeleket vagy szóközt is.

6. Egy jelszónak legalább 8 karakterből kell állnia. A NIST új irányelve kulcsszerepet tulajdonít a jelszavak hosszának: a minimum 8, a maximum pedig 64 karakter. Ugyanakkor a szakértők szerint – mint arra az ESET összefoglalója is felhívja a figyelmet – 10 karakterig nincs különösebben nagy különbség egy jelszó feltörésének időigényében, de az 11 karakternál már jelentősen megnő, így érdemes legalább ilyen hosszú jelszavakat használni.

A jelszó önmagában kevés
Bár a NIST az ajánlások betartásától azt várja, hogy javul a jelszavakkal garantálható biztonság szintje, továbbra is igaz, hogy az egyfaktoros azonosítás már közel sem elég, hangsúlyozza a szervezet által közzétett dokumentum. Ha valaki a felhasználói fiókját és a védett erőforrásait valóban biztonságban akarja tudni, továbbra is többfaktoros azonosításban kell gondolkodnia.

Ebben azonban szintén vannak új elemek. Mindenekelőtt az, hogy a NIST a mobilbiztonsági kockázatok miatt nem javasolja, hogy SMS-ben küldött egyszeri belépési kódot alkalmazzunk második azonosítási faktornak. Sokkal megbízhatóbb a szoftveres token vagy az erre a célra kifejlesztett alkalmazások által generált, egyszer használatos jelszavak használata.

A NIST célja az új ajánlásokkal kettős: úgy tenni biztonságosabbá a jelszavak kezelését, hogy közben az azonosítási folyamat felhasználóbarátabbá váljon. A két igény között nehéz megtalálni az egyensúlyt, de hogy érdemes rá törekedni, jól mutatják Lorrie Cranor megállapításai is: a kényelmetlenség – például a rendszeres jelszóváltoztatás kényszere – inkább gyengíti a biztonságot. Jól érzékelhető, hogy a NIST is igyekezett reagálni a jelszókezelési módszerek utóbbi években feltárt kockázataira.

Az új ajánlások átültetése a gyakorlatba időt vesz igénybe. Nem feltétlenül a technológiai megvalósítás kell sok idő, hanem inkább ahhoz, hogy elvégezzék az ajánlások kockázatainak elemzését, valamint implementálásuk közvetett, más rendszerekre gyakorolt hatásainak feltérképezését.”

Forrás:
Felejtsünk el mindent, amit eddig az erős jelszavakról tudtunk?; Bitport.hu; 2017. május 6.
Lásd még: NIST to security admins: You’ve made passwords too hard; Fahmida Y. Rashid; InfoWorld; 2017. május 5.
New password guidelines say everything we thought about passwords is wrong; Slava Gomzin; VentureBeat; 2017. április 18.
Digital Identity Guidelines; DRAFT NIST Special Publication 800-63-3
Digital Identity Guidelines. Enrollment and Identity Proofing Requirements; DRAFT NIST Special Publication 800-63A
Digital Identity Guidelines. Authentication and Lifecycle Management DRAFT NIST Special Publication 800-63B
Digital Identity Guidelines. Federation and Assertions; DRAFT NIST Special Publication 800-63C

Közigazgatás, politika

Közbeszerzési szakmai konferencia 2017. május 30-án Budapesten

„A konferencia helyszíne: Larus Étterem és Rendezvényközpont, 1124 Budapest, Csörsz utca 18/B.

A konferencia célja, hogy a közbeszerzések résztvevői számára naprakész információt adjon a hazai , valamint az uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzésekről, továbbá az azokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokról.

A konferenciát dr. Csányi István a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára nyitja meg, majd a Közbeszerzési Hatóság szerződésellenőrző szerepéről és az eddigi gyakorlati tapasztalatokról tart előadást a Hatóság elnöke, Rigó Csaba Balázs. A nap további részében a Miniszterelnökség szakértői számolnak be az uniós és hazai forrásból megvalósuló beszerzések ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályi változásokról és tapasztalatokról, és Dr. Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója ismerteti az EUTAF aktuális ellenőrzési tapasztalatait.

A konferenciával kapcsolatos további információk, valamint a rendezvény részletes programja letölthető innen, a jelentkezési lap elérhető itt.”

Forrás:
Közbeszerzési szakmai konferencia 2017. május 30-án Budapesten; Közbeszerzési Hatóság; 2017. május 2.
Szerkesztői megjegyzés: Nem túl szerencsés ötlet a részletes programot képfájlban tenni elérhetővé, amint a jelentkezés is korszerűbb és könnyebb lenne egy online felületen kitöltött űrlap megvalósításával.

Az ország első agrár-vidékfejlesztési ügyfélszolgálata nyílt meg Hódmezővásárhelyen

„Az országban elsőként Hódmezővásárhelyen intézhetik egy helyen a gazdálkodók a kormányhivatal agrár és vidékfejlesztést támogató főosztályához, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához tartozó ügyeiket.
A hódmezővásárhelyi agrár-vidékfejlesztési ügyfélszolgálat pénteki átadásán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a kormány célja, hogy a mezőgazdaság minél több ember számára biztosítson megélhetést.

A magyar agrárium a hatékonyság és a kapacitás tekintetében sem használja ki lehetőségeit. Az ágazat valamikor félmillió ember eltartására volt képes, ma a földalapú támogatást igénylők száma 180 ezer körül mozog – fogalmazott a politikus.

A kormány azért alakította át az agrár és vidékfejlesztés rendszerét, hogy követhető legyen a források elosztása, közölte a miniszter, hangsúlyozva, a szervezetben dolgozóknak nem az Európai Unió pénzügyi érdekeit kell védeniük, a cél az, hogy a törvényesség betartásával a gazdálkodók minél több forráshoz juthassanak hozzá.

Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott elmondta, a kormányhivatal kezdeményezésére létrejött együttműködés eredményeként a szervezet kirendeltségén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász hálózatának bevonásával alakítottak ki közös ügyfélszolgálatot. A kirendeltségen négy munkaállomásnál a kormányhivatal agrár és vidékfejlesztést támogató főosztályának, négy másik ponton pedig az agrárkamara falugazdász hálózatának munkatársai segítik az ügyfeleket. Hozzátette: a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében kibővítették az ügyfélszolgálati teret, és meghosszabbították az ügyfélfogadási időt.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke közölte, a szervezet az országban kétezer ügyfélfogadási ponton segíti a gazdálkodók tevékenységét. Ezt a falugazdászi hálózatot a kamarai tagdíjakból tartják fönt. A falugazdászok az elmúlt években ezer milliárd forint uniós támogatáshoz segítették hozzá a gazdálkodókat, ez az összeg a kétszerese a magyar agrárium 2015-ös adózás előtti eredményének – közölte.”

Forrás:
Az ország első agrár-vidékfejlesztési ügyfélszolgálata nyílt meg Hódmezővásárhelyen; Miniszterelnökség; 2017. május 5.

Késik a minisztériumok költözése a budai Várba?

„Csak a nemzetgazdasági tárca büdzséjében van pénz a rekonstrukcióra.

A 2018-as büdzséjavaslat alapján lehet, hogy még jövőre sem kerül sor a minisztériumok Várba költözésére. A parlament előtt lévő előterjesztésben egyedül a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében találni olyan tételt, ami a költözés előkészítésére utal.

Varga Mihály tárcája 13,8 milliárd forintot kap az egykori Pénzügyminisztérium épületének rekonstrukciójával összefüggő beruházások támogatására. Ez a pénz tehát az előkészületekre megy el, ám ebből nem következik, hogy még abban az évben fel is tud költözni a minisztérium a mostani helyéről, a József nádor térről. Az idei büdzsében egyébként ugyanerre a feladatra 26,7 milliárd forint lett beállítva, de az még a Miniszterelnökség fejezetében szerepel. Jövőre viszont már az NGM költségvetésébe tervezik be a kiadásokat.

A tervek szerint a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium apparátusának is a Várban lesz a helye, ám e két tárca fejezetében nincs utalás olyan kiadásra, amely a várbeli elhelyezéssel lenne összefüggésben. Ugyanakkor a költségvetés tartalékai szolgálhatnak hasonló célokat, azok felhasználásáról pedig év közben is dönthet a kormány.

Eredetileg arról volt szó, hogy akár már idén felköltözhet a Várba a kormány egy része, de év elején olyan értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint csúszik a program végrehajtása. A 2018-as költségvetési javaslatból kiindulva nem kizárt, hogy tovább is, mint arra számítani lehetett.

Pedig a nemzetgazdasági tárca munkatársait nagyon zavarja a jelenleg használt épület melletti téren zajló munka. A József nádor téri mélygarázs építése időnként elviselhetetlen zajjal jár, ráadásul az épületben károkat okoz: a földszinti pénztárterem díszes ablakai közül több is megsérült a munkálatok során. Egy interjúban a miniszter még azt a lehetőséget is felvetette, hogy kártérítési követeléssel fordulnak a mélygarázs kivitelezőjéhez.

Komolyabb károkat szerencsére nem szenvedett el az épület, amely iránt több ingatlanbefektető is érdeklődik. A jelentkezők szállodává alakítanák át a létesítményt, mert az adottságai erre tökéletesen alkalmasak. Kérdés, mennyit kell várni az új szálloda megnyitására.

A tervek szerint a nemzetgazdasági tárca a Szentháromság térre költözik, a Miniszterelnökség a Szent György térre, a Belügyminisztérium pedig az Országház utcába és az Úri utcába.”

Forrás:
Jövőre sem költöznek a Várba a minisztériumok?; Baka F. Zoltán; mfor.hu; 2017. május 6.

A központi régió egészségügyi ellátását kell megoldani

„A következő években a központi régió egészségügyi ellátását kell megoldani azért, hogy az itt élők ellátásához olyan háttér alakuljon ki, ami a biztonságos betegellátást szolgálja – mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán Kőbányán.
Ónodi-Szűcs Zoltán a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új szakrendelőjének építését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, az előző ciklusban 500 milliárd forint uniós forrás érkezett az egészségügyre, azonban abból Budapest és az ország központi régiója nem részesült. Ezért saját forrásból kell a következő években több száz milliárdot elkölteni az Egészséges Budapest Program keretében – tette hozzá.
A kőbányai új szakrendelő ennek a programnak az első, jelentős mérföldköve – jelezte az államtitkár.

Bodnár Attila, az intézmény főigazgatója elmondta, a szakrendelő állapota igen leromlott, viszont a kórháznak óriási szerepe van a városrész és az agglomeráció betegeinek ellátásában, ezért is örömteli a mostani beruházás bejelentése.

Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere arról beszélt, hogy az alapellátásban az elmúlt időszakban gyorsan tudtak javítani az infrastrukturális helyzeten, összességében 1,5 milliárd forintot fordítottak háziorvosi rendelők felújítására. Új szakrendelő építése azonban meghaladta az önkormányzat lehetőségeit.

Révész Máriusz országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Kőbánya a főváros leggyorsabban fejlődő kerülete volt az utóbbi években, azonban az egészségügyi infrastruktúra „kritikus pontnak” számított. Azt mondta, a kőbányaiak az új egészségházzal és a korszerű szakrendelővel jobb egészségügyi ellátást kapnak majd.

A kórház területén felépülő új szakrendelő megépítésére 3,8 milliárd forint kormányzati forrás áll rendelkezésre. Az 5497 négyzetméteres épület tervezési szakaszban van, az épülethez egy 122 férőhelyes felszíni és 50 férőhelyes mélygarázst terveznek.

A munkák idén decemberben megkezdődnek, az új szakrendelő jövő decembertől fogadhat betegeket.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet a X. és XVII. kerület, valamint Monor és Gyömrő lakosait látja el, évente kétmillió beteg fordul meg az intézményben.”

Forrás:
A központi régió egészségügyi ellátását kell megoldani; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. május 3.

Termelői piacokat nyitnának a somogyi önkormányzatok

„Ahol már van termelői piac ott sikeresen működik, továbbá észrevehető tendencia is, hogy mióta több önkormányzat él a lehetőséggel megnőtt a regisztrált kistermelők száma is. Minőséget is jelenet a helyi áru.

A kaposmérői önkormányzat tervei között az is szerepel, hogy a termelői piacukon az öthektáros szántóföldön a Start Közmunkaprogramban megtermelt zöldségeket is árulnák. A további nyolc mozgatható árusító helyen pedig a helyiek és a környékbeliek, kínálhatják portékáikat. A piaccal azt remélik, nőnek az önkormányzat bevételei, másrészt többeket ösztönözhet gazdasági tevékenységre a településen.

A termelői piacok nyitását örömmel fogadja a Zselic Kincse Szövetkezet is. A csaknem negyven tagot számláló szövetkezet szerint ez egy újabb lehetőség a kistermelőknek, hogy értékesíthessék munkáikat. Kaposvár környékén Ráksiban és Bárdudvarnokon működik termelői piac. – A szövetkezetünk számára is fontosak ezek a termelői piacok, hiszen nagyon fontos minden értékesítési csatorna a kistermelők számára, ahol árbevételhez juthatnak – árulta el Udvaros Renáta, Zselic Kincse háziasszonya. Mint fogalmazott, szerinte a termelői piacok további előnye, hogy környezetbarát kereskedelemről van szó, hiszen a legtöbbször minimális a szállítási költség, nincs csomagolás, és mind emellett a helyi vállalkozókat erősítik a vásárlásokkal.

208 termelői piac nyílt országszerte
Ilyen termelői piacok nyitását több pályázati konstrukció segítheti. A megyei agrárkamara internetes portált is működtet, ahol helyi piackereső segíti a kistermelőket. Rendszeresen szerveznek termelői vásárokat, amit ezentúl a kaposvári mezőgazdaság szakközépiskolában tartanak, és egy új kezdeményezést is bevezetne a kamara. – Egy új konstrukciót dolgoztunk ki, amelynek az a lényege, hogy a termelői piacokon megmaradt felesleget a település közintézményének konyháján hasznosítanák. Erre akár 50-90 százalékos támogatási intenzitás is igényelhető – mondta Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Ahogy megtudtuk, az elmúlt években 208 termelői piacot nyitottak szerte az országban, aminek hatására a regisztrált kistermelők száma is megduplázódott.

Ahol működik, ott sikeres a termelői piac
Két éve várja vásárlóit a Ráksi Porta Termelői Piac, ahol a helyi és környékbeli termelők egészséges élelmiszereiket népszerűsíthetik. A tapasztalatok azt mutatják: egyre többen vásárolnak tudatosan közvetlenül a termelőktől. – Ráksi környékén több kistermelő is dolgozik, akik gyakran jönnek a piacra árulni. Van, aki sajtot készít, vagy házias ízesítésű füstölt árut, más a házi tojását hozza ki. Az egyik őstermelőnk csak itt árul a Ráksi Piacon a nyitás óta minden szombaton. Ez a legfőbb bevételi forrása – büszkélkedik Telekes József, a település alpolgármestere. Hozzátette: mivel a fő út mellett található a piac, sokan megállnak és gyakoriak a visszatérő vásárlók is. Ráadásul a településen élő családoknak ez egy kiváló szombat délelőtti kikapcsolódás, amikor ellátogathatnak a piacra, ahol gyakran különböző kísérőprogramokkal várják a vásárlókat.”

Forrás:
Termelői piacokat nyitnának a somogyi önkormányzatok; Stanics Adrienn; sonline.hu; 2017. május 2.

Több mint 54 milliárd forinttal tervezi emelni a helyi önkormányzatok előirányzatát az ideihez képest

„Több mint 54 milliárd forinttal tervezi emelni a helyi önkormányzatok előirányzatát az ideihez képest a kormány a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztésében, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.

Az önkormányzati fejezetre 695,5 milliárd forintot irányozott elő a kormány, míg erre az évre 641 milliárd forint szerepelt itt – írja az MTI. A működés általános támogatására 156,4 milliárd forint jut, ami 7,5 milliárddal haladja meg az ideit; az önkormányzatokhoz köthető köznevelési feladatokra pedig 192,6 milliárd forintot szánnak, ami 8,2 milliárdos bővülés.

Az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti kiadásaira 155,3 milliárd forintot tervez a kormány, és új soron nevesítik a korábban ezzel együtt szereplő gyermekétkeztetést. Utóbbira 79,3 milliárd forintot tüntettek fel, összességében pedig a két sor támogatása 36 milliárd forinttal bővül a 2017-eshez képest.

Az indítvány szerint kulturális feladatokra 7,2 milliárd forinttal többet fordíthatnak a helyhatóságok, ezen a soron 38,4 milliárd forint szerepel; a kiegészítő támogatások előirányzata pedig 3,2 milliárd forinttal bővül.

A javaslat szerint az önkormányzatok számára átengedett bevételek – adók és bírságok – mértéke és fajtája 2018-ben is változatlan marad.

Az önkormányzatok jövőre is változatlan összeget vehetnének fel lakosságarányosan hivataluk működéséhez, és továbbra sem változna a közvilágítás, a köztemető-fenntartás és a közutak fenntartásának alaptámogatása.

Az előterjesztésben 3120 millió forint szerepel a polgármesteri illetmények támogatására, továbbá 5 milliárd forinttal emelnék az óvodapedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítők bértámogatásának előirányzatát.

Budapest helyi közösségi közlekedésének támogatását a dokumentum 12 milliárd forintban jelölte meg, ami 3 milliárddal kevesebb a 2017-es összegnél.

A költségvetési javaslatban megcímkézve szerepel egyebek mellett 2 milliárd forint a békásmegyeri vásárcsarnokra; 1,87 a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésére; 1,7 milliárd forint a budapesti Pannon Park projektre; 1,1 milliárd a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítésére Karcagon; 620 millió forint a Normafa Parkra és további 550 millió sportterületi fejlesztésekre; továbbá 723 millió forint a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalására – emelte ki az MTI.”

Forrás:
Az önkormányzatoknak is többet adna a kormány jövőre; Domokos Erika; Napi.hu/MTI; 2017. május 2.

Beteg ne várakozzon indokolatlanul!

„Semmi nem indokolja, hogy egyetlen beteg is jövő évi, főleg hogy még annál is későbbi műtéti időpontot kapjon. Az egészségbiztosító ezért a jövőben az eddiginél is jobban kontrollálja a kórházi várólistákat, és hozzálát rendet tenni a szakrendelési előjegyzési listákban is.

Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani – ebből az alapelvből indult ki az egészségügy vezetése, amikor úgy döntött: rászorítja a kórházakat, hogy reális műtéti időpontot adjanak ki a betegeknek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK – volt OEP) megbízott főigazgató-helyettese, Kiss Zsolt a közelmúltban ezt azzal indokolta, hogy miközben az elmúlt években érdemben rövidültek a várólisták, és gyakorlatilag nincs olyan beavatkozás, amit – persze ha a beteg állapota engedi – ne tudnának elvégezni fél éven belül, ám egyes intézményeknél még most is látni 2019-es, 2020-as időpontokat.

A szürkehályog-műtéteket például ténylegesen átlagosan 51 napon belül elvégzik azt követően, hogy az orvos azt indokoltnak találta, sok helyütt azonban kétszer ilyen hosszú időt jelölnek meg a várakozásra. A térdprotézisműtéteknél hasonló a helyzet, itt – az öt évvel ezelőtti 906-hoz képest – mára 371 napra csökkent a betegeknek kiadott átlagos várakozási idő, de a valóságban általában 181 napon belül elvégzik a beavatkozást. Az ilyen beültetéseket Európában nálunk végzik el a harmadik, míg a szürkehályog-műtéteket a második legrövidebb idő alatt.

Jellemzően az összes műtéti előjegyzési időpontnál hamarabb sorra kerülnek a betegek, egyes intézményekben mégis irreális időpontokat adnak. Kiss Zsolt közölte: elindítanak egy nyomon követési rendszert, és ha szükséges, szankcionálni fogják azokat az intézményeket, amelyek irreális időpontokat adnak. – A tényleges várakozási időket már nemigen lehet lejjebb vinni, ám a betegek közérzete lényegesen javul azzal, ha belátható időpontot kapnak – fogalmazott a főigazgató-helyettes.

Ilyen hatású intézkedés lesz az is, ha a szakrendelésekre szóló előjegyzési időket is lerövidítik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a tervek szerint nem kell heteket-hónapokat várni egy-egy vizsgálatra, hanem azt is, hogy az adott napon nem fogják órákon át várakoztatni a betegeket, akiket nem lehet majd reggel 8-ra odarendelni csak azért, mert eddig úgy volt szokás. Ennek érdekében hamarosan elindul egy uniós projekt, mert – mint arra Kiss Zsolt rámutatott – a betegfogadási rendszer sokkal bonyolultabb, sokkal több szakmát érint, és az operációknál évi 200 ezer esetet kell nyilvántartani, a szakrendelőkben pedig évi 60-70 millió esetet látnak el, nagyobbik részüket ütemezetten. A cél azonban itt is az, hogy a szakmailag indokolt időn belül, lehetőleg órára pontosan kerüljenek sorra a páciensek.”

Forrás:
Beteg ne várakozzon indokolatlanul ; Magyar Idők; Haiman Éva; 2017. május 6.

Völner Pál az ügyvédi törvényről

„Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára 2017 . május 5-én az Országgyűlésben tartott expozéjában egyre bonyolultabbnak nevezte az utóbbi évtized jogvitáit és úgy értékelt: azokhoz jogi szaktudással rendelkező szakemberek közreműködése szükséges.
Megjegyezte: közel két évtized telt el a hatályos törvény megalkotása óta, ezért időszerűnek tartották egy egységes szemléletű kódex létrehozását, amit szakmai szervezetek bevonásával, egy éves munkával tettek meg.
Az államtitkár célként jelölte meg, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön. Mint mondta, ennek jegyében készült egyebek mellett a polgári és a büntető törvénykönyv, a polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló szabályok és előkészítés alatt áll az új büntetőeljárási törvény.

Kifejtette, hogy a mostani javaslat érinti a jogtanácsosi rendszert és ügyvédi kamarai tagsághoz köti az érintettek egyes feladatait; a jogi előadókra pedig az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak.
Völner Pál elmondta azt is, hogy a klasszikus feladatok mellett kiegészítő tevékenységet is folytathatnak az érintettek a továbbiakban: ez lehet biztosítási tanácsadás, társasházi közös képviselői tevékenység és bizalmi vagyonkezelés.

Jelezte azt is, hogy a kötelező felelősségbiztosítás minimális mértékét 8 millió forintban határozzák meg, a sikerdíjat pedig általánosságban nem tiltják, ugyanakkor bíróság előtti érvényesíthetőségét szigorúbban szabályozzák. E szerint az összeg a megbízási díj kétharmadát nem haladhatja meg.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy új eljárási szabályok vonatkoznak majd a kirendelt védőre, akit elektronikus rendszerből véletlenszerűen választanak ki, ugyanakkor az ügyterheltséget és a földrajzi sajátosságokat is figyelembe veszik.

Szavai szerint a szakterület minden szereplőjére és szervezetére speciális szabályokat fogalmaztak meg, létrehozták a bejegyzett ügyvédi irodaközösség fogalmát és új szereplőként nevesítik az ügyvédi asszisztenst.

Völner Pál elmondta továbbá, hogy kibővül a kiszabható fegyelmi rendelkezések köre, ami differenciáltabb szankciókra ad lehetőséget, a fegyelmi bizottságok pedig nem helyi, hanem regionális és országos alapon szerveződnek a továbbiakban”

Forrás:
Az ügyvédi törvény a közbizalom erősödését célozza; Igazságügyi Minisztérium; 2017. május 5.

A Veszprém megyei települések 18 milliárd forint TOP-forrást nyertek el az első körben

„A Veszprém megyei települések 18,09 milliárd forintot kapnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatának első körében, a megye ezzel országosan a középmezőnyben van – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára pénteki veszprémi sajtótájékoztatóján.
Kovács Zoltán – aki Veszprém megyei fejlesztési biztosa is – elmondta, hogy a települések támogatási igénye a megyében 53,623 milliárd forint volt. Eddig 117 pályázat nyert, 6,2 milliárd forint odaítélése pedig még elbírálás alatt áll. Kovács Zoltán kifejtette: a megyei önkormányzatnak – amelynek korábban intézményfenntartó szervezet volt – a településfejlesztés a fő feladata, amelynek forrása a TOP-ból származik. Veszprém megyéből 267 pályázatot nyújtottak be, országosan 11 ezer érkezett – közölte.

A megyei fejlesztési biztos elmondta azt is, hogy Veszprém 12 milliárd forint támogatáshoz jut pályázat benyújtása nélkül, úgynevezett pályázati programok útján, és 13 milliárd forint jut a Balaton-parti 94 településnek.
Gazdaságfejlesztésre 6 pályázat 2,5 milliárd forintot nyert el, turizmusfejlesztésre 15 pályázat kapott 3 milliárdot, és 15 óvoda, 4 bölcsőde is szerepel a nyertesek között. Környezetvédelmi fejlesztésekre – jórészt csapadékvíz-elvezetésre – 14 pályázat nyert támogatást – ismertette.

Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke felidézte: a pályázatok kiírása előtt, 2013-ban elfogadták a megyei területfejlesztési koncepciót, majd 2014-ben a területfejlesztési programot. A területi, társadalmi, gazdasági igények feltérképezését követően pedig 2016 elején kiírták a pályázatot.

A közgyűlés elnöke közölte: az elsőkörös pályázatok közül 36 még elbírálásra vár, a második körben pedig további 13,7 milliárd forintot nyerhetnek majd el a települések.”

Forrás:
A Veszprém megyei települések 18 milliárd forint TOP-forrást nyertek el az első körben; Miniszterelnökség; 2017. május 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Közel 2,5 milliárd forint összértékű pályázatot nyert el a Humansoft önkormányzati informatikai fejlesztésekre

„Közel két és fél milliárd forint összértékű pályázatot nyert el a Humansoft a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR)” tárgyú európai uniós támogatással megvalósuló kiemelt projekt megvalósítására – közölte a társaság anyavállalata, a 4iG Nyrt.

Közel két és fél milliárd forint összértékű pályázatot nyert el a Humansoft a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR)” tárgyú európai uniós támogatással megvalósuló kiemelt projekt megvalósítására – közölte a társaság anyavállalata, a 4iG Nyrt.

A Belügyminisztériummal kötött szerződés értelmében az IKIR projekt keretén belül a Humansoft üzleti döntéshozatalt támogató, elemző rendszert épít ki önkormányzatok számára.
A rendszerben egy közös platformon válnak elérhetővé a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos, a helyi döntéstámogatáshoz szükséges rendszerek, kialakul egy komplex információs bázis és adattárház, valamint értékelési és elemzési módszertanok készülnek, elsősorban a helyi önkormányzati felhasználók számára.

Ezen felül többek között a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai is hozzáférhetnek majd a rendszerhez, így az adatok további kutatások megalapozásához is használhatók, illetve tananyagként szolgálhatnak a jövőben.”

Forrás:
Milliárdos pályázatot nyert el a Humansoft; Világgazdaság Online; 2017. május 5.
Lásd még: KÖFOP 2.3.1-VEKOP16 Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR); Széchenyi 2020

Prágában is bemutatkozott az e-közmű

„Kíváncsian hallgatták hazánk e-közmű megoldásait a cseh közműnyilvántartás modernizációjában érintett szervezetek Prágában, április 10-11-én. A magyarországi egységes elektronikus közmű-nyilvántartási rendszert fejlesztő Lechner Tudásközpont szakértőit összehasonlító konzultációra hívták a cseh fővárosába.

Szakmai tapasztalatcserére hívta a hazai e-közmű nyilvántartási rendszert fejlesztő Lechner Tudásközpont szakértőit a csehországi közmű-nyilvántarás elektronizációjának egyik meghatározó szereplője. A kétnapos találkozóra 2017. április 10-11-én került sor Prága nyüzsgő belvárosában. A találkozó során a Lechner Tudásközpont szakértői több helyszínen egyeztethették tapasztalataikat a prágai tervezőintézet (IPR) illetékesével, az ottani földmérési és távérzékelési intézet, azaz a State Administration of Land Surveying and Cadastre, központi adatbázisért felelős igazgatójával, valamint több csehországi régió közműegyeztető rendszerét fejlesztő HRDLIČKA cég vezetőjével.

A Tudásközpontot képviselő szakemberek, Szekeres Orsolya, Gyertyánági András, Kurenkov Vjacseszláv és Dr. Sik András, a meghívók kérésének eleget téve bemutatták a Lechner által fejlesztett e-közmű rendszert, annak jogi hátterét és a közműegyeztetés felületére és folyamatára vonatkozó elképzeléseket. A hallottak a cseh e-közműfejlesztésnek is hasznára lehetnek, mivel Csehországban jelenleg épp hasonló rendszer kidolgozásán munkálkodnak.

A Lechner szakértői megismerhették Prága városi közadat-portálját és online közműegyeztető rendszerét a vendéglátó tervezőintézet térbeli információk részlegének igazgatója Jiří Čtyroký jóvoltából, aki a rendszer térképi alapját nyújtó műszaki térképet is bemutatta. Amint Čtyroký kiemelte, fontos aspektusa munkájuknak, hogy a térbeli open data adatokat kezdettől fogva megosztották a városi hatóságokkal is, ezt a térképet használják – térítésmentesen – minden térbeli tervezési folyamat során.

A State Administration of Land Surveying and Cadastre központi adatbázisért felelős igazgatója az általuk üzemeltetett INSPIRE-kompatibilis nemzeti geoportál működését ismertette, majd részletesen beszélt a teljesen nyilvánosan elérhető adatbázisaik – többek között az országos ingatlan-nyilvántartás – felépítéséről és technikai részleteiről, ezek kialakítási folyamatáról, mérföldköveiről.

A Hrdlička magáncég évek óta fejleszt egy UtilityReport nevű alkalmazást, melynek célja a közműegyeztetés elektronikus lebonyolítása. Csehországban nem kötelező ezt a rendszert használni, nincs róla kormányrendelet vagy törvény, ezért hozzávetőlegesen az egyeztetéseknek csak a negyede zajlik ezen keresztül. Ez így sem kevés, tekintve, hogy Csehországban kb. 25 000 közműszolgáltató van. Az egyeztetések többi része a közműszolgáltatók weboldalain, vagy ügyfélszolgálatain keresztül papíron és postai úton történik.

A közműfolyamat általánosságban nagyon hasonlít a magyarhoz, kivéve, hogy ott kataszter szinten jegyzik az egyes közművek illetékességét, nem pedig településsel, mint hazánkban. Így térben sokkal pontosabb találatok származhatnak az érintettség meghatározásánál.”

Forrás:
Prágában is bemutatkozott az e-közmű; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. május 4.

Térségi gazdaságfejlesztés és digitalizáció – konferencia Törökbálinton

„Az egymásra ható területi és települési tervek életének teljes folyamatát támogató egységes webes felületről, a fejlesztés alatt álló Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszerről, azaz a 4TR-ről tartott előadást Devecseri Anikó Törökbálinton a Térségi gazdaságfejlesztés és digitalizáció elnevezésű konferencián április 26-án.

Minden közigazgatási folyamat digitalizálódik lépésről-lépésre, ami a térségi tervezés és az önkormányzati munka területére is igaz. Ezt felismerve rendeztek egész napos konferenciát Törökbálinton Térségi gazdaságfejlesztés és digitalizáció címmel április 26-án.

Az ország, a megyék és valamennyi település működését nagyban támogató területfejlesztés és -rendezés, valamint településfejlesztés és -rendezés megfelelő színvonalú feladatellátása önkormányzati és térségi tervező szakemberek számára számtalan kihívást hordoz. Az ő dolgukat könnyíti meg az az egyszerűen kezelhető webes felület, amely a tervezés kezdetétől az egyeztetés folyamatán át, egészen a kész tervek elérhetőségének biztosításáig segítséget nyújt majd. Erről a készülő rendszerről, vagyis a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (4TR) elnevezésű, számos térinformatikai megoldást is felhasználó alkalmazásról és online felületről beszélt a konferencián Devecseri Anikó, a rendszert fejlesztő Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője.

A fejlesztés alatt álló 4TR az egymásra ható területi és települési tervek életének teljes folyamatát támogatja majd egy webes felületen. A rendszer nagy vállalása, hogy a négy tervezési területet egy online platformon egységesítse. – mondta el Devecseri Anikó.

A tanácskozás előadói között nemcsak a téma hazai képviselői, de nemzetközi szakemberek is megjelentek. A salzburgi egyetem tanára a digitálisan támogatott gazdaságfejlesztésről, norvég kollégái esélyegyenlőségről és e-learningről, Dubai városának térinformatikai főtanácsadója pedig Dubai és egyéb külföldi települések okos város tapasztalatairól beszélt. További előadások hangoztak el a fenntartható településfejlesztésről, a geoinformatikai alapú döntés-előkészítés, illetve a térinformatika szerepéről a térségi gazdaságfejlesztésben.”

Forrás:
Térségi gazdaságfejlesztés és digitalizáció; Lechner Tudásközpont; 2017. május 3.
Lásd még: Térségi gazdaságfejlesztés és digitalizáció (a konferencia webhelye)

IME – XV. Országos Jubileumi Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia

„Konferencia helyszín: Hotel Hungária City Center 1074 Budapest, Rákóczi út 90.
Konferencia dátuma: 2017. május 18. (csütörtök)

Program (részletek)
8:00 Regisztráció
8:45 Megnyitó
9:00- 11:10 I. Blokk Plenáris

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, EMMI Egészségügyért felelős államtitkár (felkérés alatt)
2017 május -aktualitások

Prof. Gelencsér András, DSc Pannon Egyetem rektor
A környezet és az egészség kapcsolata

Dr. Bari Ferenc, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnök, Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet dékán
A telemedicina a magyar egészségügyi felsőoktatásban

Jánosi Tibor László, Állami Egészségügyi Ellátó Központ EBP informatikai munkacsoport vezetője, eHealth, BI szakértő
A jövő kórházi informatikai kihívásai – Smart Hospital

Szabó Bálint, Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezető
EESZT
2016-2020 pályázatok, kiírásai, kommunikációja

Diszkusszió

10:00-18:00 „Kis Magyarország”
Működő EESZT bemutató a próbaüzemben résztvevő szállítók részvételével
T-System; BSI; Hospitaly, QuadroByte; LX-Line; Novodata; Infomix ÁEEK (ILKA, Pulzus)

11:10-12:40 II. Blokk Életviteli alkalmazások, időskori támogatások Plenáris

Prof. Dr. Nagy Zoltán, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgató
A stroke 25 éve

Bertalan Lóránt, Állami Egészségügyi Ellátó Központ szakértő
Magyar elektronikus recept

Csizmadia István, Állami Egészségügyi Ellátó Központ projektvezető
Öregedő társadalom, otthonápolás (egyeztetés alatt)

Sepp Norbert IBM Magyarország Kft. tanácsadó
Watson

Dr. Bibók György, 77 Elektronika Műszeripari Kft. orvosigazgató
Dcont® eNAPLÓ telemedicinális rendszer a cukorbeteg gondozásban

Diszkusszió

12:40-14:00 Ebéd

14:00-15:00 III. Blokk Kórházi informatika és adatvédelem/-biztonság Plenáris

Dr. Alexin Zoltán, PhD Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szoftverfejlesztési Tanszék
Egészségügyi adatvédelemmel kapcsolatos bírósági ügyek

Bíró Sándor, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház informatikai osztályvezető (felkérés alatt)
Megyei szintű kórház-informatikai rendszer bevezetése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórházban

Dr. Molnár-Gallatz Zsolt stratégiai igazgató, Dr. Dohányosné Tenkes Erzsébet élelmezési osztályvezető, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház
Kórházi élelmezés informatikai lehetőségei

Diszkusszió

15:00-16:00 Blokk Betegútelemzés Plenáris

Király Gyula, Hospitaly Kft. stratégiai vezető
Betegútmenedzselés a szereplők szempontjából – vágyak, lehetőségek és megoldások

Dr. Fogarassyné Dr. Vathy Ágnes, Tóth Krisztina, Dr. Kósa István, Pannon Egyetem
Ellátási szekvenciák többszintű elemzésének módszertana

Dr. Rosta László, Zalaegerszeg háziorvos
Egészségügyi Infokommunikáció 2017 egy háziorvos szemével

…”

Forrás:
IME – XV. Országos Jubileumi Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia; IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy; 2017

Informatika, távközlés, technika

Ipar 4.0: minden harmadik német vállalatnak van már „okos” terméke

„A német vállalatok fele foglalkozik már Ipar 4.0 megoldásokkal legalább kísérleti vagy bevezetés előtti fázisban. Sőt, egyharmaduknak piacképes efféle terméke is van – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég és a német EBS Gazdasági és Jogi Egyetem felmérése, amely 106 iparvállalat döntéshozóinak megkérdezésén alapul.

A válaszadók szerint különösen az olyan „okos működés” (Smart Operations) hoz kiváló eredményeket, mint például az adatvezérelt szolgáltatások kialakítása. Ezzel jelentősen emelni lehet a hatékonyságot, illetve információt lehet gyűjteni, s adatokon alapuló szolgáltatásokat lehet bevezetni. Így értékes elemekkel lehet szélesíteni a termék- és szolgáltatás-kínálatot.

Az „okos működés” területén viszonylag kicsi még a verseny, de az elkövetkező években számottevően megnő a jelentősége. A válaszadók szerint az „okos működés” gazdasági jelentősége az elkövetkező három évben legalább 50 százalékkal magasabb lesz, mint az „okos gyáré” (Smart Factory) és az „okos termékeké” (Smart Products). Az Ipar 4.0 két utóbbi területével a német vállalatok egyharmada még nem foglalkozik.

Az Ipar 4.0 technológiák közül egyértelműen az „okos termékek” állnak a középpontban. Ezen a területen a német vállalatoknak mindössze 27 százaléka nem tett még semmiféle erőfeszítést, a többiek dolgoznak rajta. Az olyan „okos termékek” segítségével, mint a szenzorok vagy a mikrovezérlők még rendkívül komplex folyamatok és magas darabszám esetén is alacsonyan tartható a hibaarány.

A negyedik ipari forradalomban a középvállalatok teljesítenek különösen jól. Ehhez fel kell ismerni a releváns technológiai trendeket és azok gazdasági jelentőségét, elő kell teremteni a szükséges erőforrásokat, és sikeresen végig kell vinni a projekteket. A kisebb cégeknél szűkösek az erőforrások, a nagyon nagyok pedig lassúak – így az Ipar 4.0 bajnokai a középvállalatok.

Már megvalósult Ipar 4.0 megoldásokról ezen a linken található információ: http://www.controllingportal.hu/ipar-4-0-megoldasok/

Mi az Ipar 4.0?
Az Ipar 4.0 más néven a negyedik ipari forradalom. Az első volt a gőzgépek megjelenése, a második a tömeggyártásé, a harmadik a mechatronikai gépekkel történő automatizálás. Most a kiber-fizikai rendszerek jelennek meg a termelésben, a gyártóipar digitalizációja folyik.

A felmérésről
Az „Ipar 4.0 technológiai trendjei” című tanulmányt az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég és a német EBS Gazdasági és Jogi Egyetem készítette, felhasználva a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövegségének (VDMA) módszertanát. A felmérés alapját 106 iparvállalat döntéshozóinak megkérdezése adja.”

Forrás:
Ipar 4.0: minden harmadik német vállalatnak van már „okos” terméke; IFUA Horváth & Partners; 2017. május 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

2030-ra Budapest okos és intelligens város lesz

„A Fővárosi Közgyűlés idén januárban fogadta el a Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe tanulmányt, amely egy átfogó keretrendszer az élhetőbb város megteremtésére. Meglehetősen sokrétű anyag, ezért most csupán arra vállalkozhatunk, hogy néhány fontosabb elemét bemutassuk.

Smart Budapest
A Smart Budapest jövőkép célja, hogy egységes keretrendszert adjon a Főváros különböző „okos város” fejlesztéseinek. Az anyagot Finta Sándor építészeti és városfejlesztési igazgató, Barta Zsombor fenntarthatósági vezető és a HuGBC elnöke, valamint Balogh Samu Márton készítette. A Fővárosi Közgyűlés 2013-ban fogadta el a Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepciót, amelyhez illeszkedik ez az új smart stratégia.

Persze tisztázni kell, hogy mi az az okos város. Az eredeti megközelítés szerint a digitális technológiák alkalmazásával növelhető a városi szolgáltatások hatékonysága és kényelme, illetve csökkenthető az üzemzavarok és balesetek száma. Az okos város fogalma mára kibővült, olyan intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek a városi életminőség javítását célozzák meg. A digitális technológia használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással, ezzel pedig a fenntarthatóság az okos város koncepciók szerves részévé vált.

Hat stratégiai területet határoztak meg a Smart Budapest tanulmányban: a főváros a nemzetközi innováció egyik központja, ezáltal a tudástranszfer célpontja legyen; az erőforrások és a keletkező hulladék fenntartható felhasználásával óvja környezetét; fenntartható, a város élhetőségét növelő mobilitási rendszert hozzon létre; a XXI. század környezeti és technológiai változásaira válaszolni képes város legyen; az emberek nyitott és együttműködő társadalomban éljenek; illetve a fenntartható és helyi gazdaság fejlesztésére alapozva fejlődjön tovább.

Innovatív város
A XXI. században az innovációban élenjáró okos városok válnak a legsikeresebbekké. Budapest akkor tud vezető várossá válni, ha képes lesz az oktatás és a kutatás terén nemzetközi jelentőségre szert tenni, egyszóval tudásközponttá válni. A cél, hogy Budapest a nemzetközi kutatási programokon keresztül széles körben elismert kutatási központ legyen. Egy Okos Város Központ létrehozása az innovatív vállalkozások támogatásában is segíthet. Jó példa a magánfejlesztők és a Fővárosi Önkormányzat együttműködésére az egykori Óbudai Gázgyár területén létrejött kutatás-fejlesztési központ, a Graphisoft Park.

A smart városokban az integrált városüzemeltetés az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás egyik alapja. Említsünk meg egy egyszerű kis példát. A Fővárosi Vízművek, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Design Terminál együttműködésével megvalósult Ivócsap projekt során a tűzcsapokat az eredeti tűzbiztonsági funkció sérülése nélkül alakították át ivókutakká. Még sok-sok ilyen helyi kezdeményezésből állhat össze az élhető környezet Budapesten.

Környezetbarát energetika
Budapest energetikai folyamatait fenntarthatóbbá kell tenni, valamint a hulladékgazdálkodásban az erőforrásokat újrahasznosító szemléletet kell meghonosítani. A már említett Budapest 2030 program alapján a cél mind az egy főre jutó, mind az összesített energiafogyasztás 2030-ig történő 30%-os csökkentése a 2005-ös értékekhez viszonyítva. Persze mivel az ingatlanállomány jelentős része magántulajdonban van, ezért a Főváros alapvetően felvilágosító programokkal járulhat hozzá a jobb eredményekhez.

Az elavult világítótestek korszerű, pl. LED-es berendezésekre való cseréjének folytatásával hosszabb élettartam és jelentős energiamegtakarítás érhető el a köz- és díszvilágítás terén. 2030-ig a lámpatestek mintegy 40%-ára kiterjedő korszerűsítés lehetőséget nyújt az okos város funkciók széleskörű telepítéséhez elengedhetetlen alapinfrastruktúra, az ún. smart city enabler hálózat (stb. internetelérés) kiépítésére is. A közüzemi fogyasztók folyamatos és automatikus mérését lehetővé tevő intelligens rendszert kell kialakítani, így hatékonyabbá válhat a közszolgáltatások működtetése.

A Budapest 2030 alapján cél a CO2-kibocsátás értékének 2030-ig történő 30%-os csökkentése a 2005-ös értékekhez viszonyítva. Előtérbe kerülhetnek az alternatív meghajtású járművek, de fontos a tömegközlekedés optimalizálása: a forgalomnak megfelelően kell a járművek sűrűségét biztosítani. Emellett lényeges a távfűtés ösztönzése, sok esetben szigetüzemek gátolják a széleskörű elérést, ezek megszüntetése mellett a Belvárosban is ezt a környezetbarát fűtésmódot kellene erősíteni.

Létre kell hozni Budapest megújuló energia potenciál térképét, ezután a kisméretű erőműveket be kell kapcsolni a hálózatba. A városüzemeltetés különböző területein keletkező mellék- és végtermékek alternatív erőforrásként kell használni. A termálvizek mellett a szennyvíz is alkalmas energetikai hasznosításra, a tisztítatlan szennyvízből hőenergia nyerhető ki, a már tisztított szennyvíz mozgási energiájával pedig villamos energia állítható elő. A hulladékválogatás hatékonyságát is növelni kell, például általánosan elérhető szolgáltatás lehetne a használt tárgyak, bútorok rendezett cseréje, újbóli felhasználása.

Közlekedés
Széles és biztonságos gyalogosfelületeket kell kialakítani, valamint az akadálymentesített környezetet kell fejleszteni. Az összefüggő kerékpáros főhálózat és az átjárható alaphálózat kialakítását folytatni kell. A kerékpárok szállítását lehetővé tevő járművek és utazási szabályzat alkalmazása szintén fontos cél. A MOL Bubi közbringa rendszert bővíteni kell.

2030-ra akadálymentes és zéró vagy alacsony kibocsátású járműveket kell biztosítani minden vonalon. Javasolt az időalapú díjfizetés, az elektronikus jegyrendszer és a teljes körű tarifaközösség kialakítása az agglomerációs térség teljes területén, valamint a regionális járatok integrálása a FUTÁR rendszerbe. Igényalapú közlekedéstervezés a valós utazási szokások alapján.
Az elektromos üzemű gépjárművek elterjedését kell segíteni töltőrendszerrel, ösztönző (pl. parkolási és behajtási) szabályozással. A közösségi közlekedésbe integrált autómegosztó rendszer kialakítása szintén teendő, az önvezető autók közlekedésére való felkészülés megkezdése sem várhat tovább. A belváros közúti tehermentesítése a hiányzó infrastruktúra megépítésével és adminisztrációs eszközökkel szintén régi téma. Ide tartozik a lakóterületek egységes védelme csökkentett sebességű övezetek kialakításával.
…
Zöld területek
A zöldterületeket növelni kell alternatív megoldásokkal, a Dunát be kell kapcsolni a városi vérkeringésbe, hogy emelkedjen a budapesti közterek élhetősége és színvonala. További célok: a zöldfelületi arány megfelelő jogi szabályozása, a fák és fasorok védelmének megerősítése, zöld- és szabadidős területek kialakítása foghíjtelkek és barnamezős területek időszakos hasznosításával, zöldtetők és zöldhomlokzatok létesítése, illetve egységes budapesti zöldkataszter létrehozása. Vízparti szabadidős zónák kialakításával, úszó szabadidős és vendéglátó egységek számának és színvonalának emelésével a folyó az életünk része lehet.

Klímaváltozás
A globális klímaváltozás érezhető hatásait kizárólag helyi eszközökkel nem lehet megváltoztatni, így szükséges a megváltozott körülményekhez való adaptáció. A klíma-adaptív várostervezés feladata a klímaváltozás hatásainak várostervezési eszközökkel való csökkentése, ennek részeként a fenntartható csapadékkezelés kialakítása és a városi hősziget-hatás enyhítése.
Teendők: csapadékvíz ingatlanokon történő megfogása és hasznosítása, támogatási rendszer kidolgozása a vízvisszatartási rendszerek alkalmazóinak, valamint a csapadékvíz elvezető infrastruktúra fejlesztése, a lefolyás lassítása és alternatív megoldások alkalmazása (pl. vízáteresztő burkolatok, közterületi tározók).

A városi hősziget-hatás enyhítése is alapvető cél: jobb átszellőzést biztosító, lazább beépítésű fejlesztések/rehabilitáció, a szélcsatornák megóvása. Számos teendő adódik: aktív zöldfelületi arány növelése, zöldtetők, zöldhomlokzatok kialakítása és fasorok telepítése, különösen a sűrűn beépített, nagyvárosias területeken. A városi zöldfelületek növelése, új vízfelületek kialakítása, illetve a burkolt felületek arányának csökkentése és „hűvösebb” burkolatok alkalmazása válasz lehet a klímaváltozásra.

Társadalmi nyilvánosság
Egységes önkormányzati adatbázist kell létrehozni: egységes információszolgáltatás és ügyintézés a fővárosi önkormányzati cégeknél és intézményeknél. A városfejlesztés aktuális ügyeit érintő hatásos véleményformálási lehetőséget kell biztosítani a lakosság számára. A Városháza tömbjének megújítása és megnyitása is szükséges lépés, mindemellett a fővárosi közszolgáltatások befogadó jellegét erősíteni kell.

A városi sokszínűség megőrzése is fontos cél, ugyanis a dzsentrifikáció kihívás elé állítja Budapestet is. A jelenség során egy-egy városrész felértékelődése következtében a korábban ott élő társadalmi csoportok elhagyni kényszerülnek azt. A hátrányos helyzetű embereket célzottan és közvetlenül elérő, speciális problémáikra érzékeny szolgáltatásokat kell indítani. A dzsentrifikáció mérséklésének legfontosabb eszköze egy széleskörű önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása. Emellett a helyi közösségek tudatos fellépése is sokat jelenthet e területen.

Fenntartható gazdaság
Itt is számos lehetőség adódik – pl. az üresen álló üzlethelyiségek hasznosítása a kezdő vállalkozások számára –, most a 2015-ben elkészült – Budapest rozsdaövezeteit felmérő – Barnamező-katasztert emeljük ki. A kataszter alapján készülő online adatbázis interaktív módon nyújt támogatást az üresen álló ingatlanok hasznosításának elősegítésére. A beruházók könnyebben találhatják meg a céljaiknak megfelelő helyszíneket. Egy ilyen adatbázis segíti a város tartalékaival való tudatos és hatékony gazdálkodást.”

Forrás:
2030-ban így lesz Budapest okos és intelligens város!; realista.hu; 2017. május 2.
Korábbi cikkünk: Budapest okos város jövőképe

Szakirodalom

Átfogó és részletes tanulmány az európai adatpiacról, az EU adatgazdaságának méretéről és trendjeiről

„Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Európai Adatpiacot (European Data Market) és bemutató tanulmány eredményeit. Az EU összes országára kiterjedő kutatás a Bizottság által bevezetett monitoringeszközökkel felmérte az adatgazdaságban dolgozók (data workers) számát, az adatgazdálkodással foglalkozó cégek (data companies) számát és azok bevételét, az adatfelhasználó cégeket és azok ilyen irányú költéseit, a digitális termékeket és szolgáltatásokat magába foglaló adatpiacot (data market), az adatgazdaság egészét és annak hatását az európai gazdaságra, valamint középtávú előrejelzéseket készített három különféle forgatókönyv alapján. Valamennyi mutató a 2013-tól 2016-ig terjedő időszak adatait rögzítette, az előrejelzések pedig 2020-ra szólnak. A számok az EU összesített eredményét éppen úgy bemutatják, mint az egyes tagországokét, a teljes gazdaságra gyakorolt hatás mellett ágazatonként is bemutatva azokat.

A tanulmány szerint 2016-ban 6,16 millióan dolgoztak adatgazdálkodással kapcsolatos munkakörökben, ami – a magas növekedésű forgatókönyv szerint számolva – 10,43 millióra nőhet 2020-ra, éves átlagban 14,1%-os növekedéssel. A jelentés kiemeli, hogy jelentős rés van a munkaerő kereslete és kínálata között: jelenleg 420 ezer betöltetlen pozíció van, ami 2020-ra 769 ezerre nőhet. Az adatgazdálkodás területén 2016-ban 255 ezer cég tevékenykedett 2016-ban, számuk 2020-ra 359 ezerre nőhet, 8,9%-os éves növekedési ütemmel. Az adatpiac mérete 2016-ban 59,5 milliárd euró volt 2016-ban, 2020-ban elérheti a 106,8 milliárd eurós mértéket, éves átlagban 15,7%-os bővüléssel. A teljes adatgazdaság mérete a 2013-as 247 milliárdról 2016-ra 300 milliárdra bővült, 2020-ra elérheti a 739 milliárd eurós értéket. Az adatgazdaság a tanulmány szerint ma az Európai Unióban megtermelt GDP közel 2%-át teszi ki – ez az arány 2020-ra a magas növekedésű forgatókönyv alapján megduplázódhat.

A kutatási eredmények tovább erősíthetik a szándékot az EU-n belüli egységes digitális piac (Digital Single Market) további fejlesztésére, ami minden szektorban katalizátorként hat a gazdasági növekedésre, az innovációra és a digitalizációra, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a start-up cégek körében.”

Forrás:
Final results of the European Data Market study measuring the size and trends of the EU data economy; Európai Bizottság; 2017. május 2.
The European Data Market Study: Final Report is out!; DataLandscape; 2017. május 2.
Study reports; DataLandscape – a tanulmány elkészültének különböző fázisai letölthetőek: végső jelentés, vezetői összefoglaló, a tanulmány alapjául szolgáló adatkészlet (.xlsx fájl), módszertani megalapozó tanulmány, időszaki jelentések
Lásd még: Building a European Data Economy; Európai Bizottság (az adatgazdaságnak szentelt átfogó webhely)
Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic And Social Committee and the Committee of the Regions „Building a European Data Economy” {SWD(2017) 2 final}; Európai Bizottság; COM(2017) 9 final; 2017. január 10. (pdf)

A hálózatsemlegesség amerikai újraszabályozása távolodhat a nyugati konszenzustól

„Az Oxford Analytica elemzése szerint a 2015-ös hálózatsemlegességi szabályozás felülvizsgálata visszakanyarodást jelentene a nyugati országokra jellemző trendektől, a folyamat végeredménye ugyanakkor előre nem borítékolható. Egyelőre annyi történt, hogy a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) egy leíró dokumentum (fact sheet) kibocsátásával konzultációt kezdeményezett az eredetileg is nagy vitákat kavart szabályozás újragondolására. A fordulatban az is közrejátszott, hogy a testületben a kongresszusi erőviszonyokat tükrözően szintén republikánus többség alakult ki, márpedig ebben a kérdésben a két nagy párt álláspontja között markáns különbség alakult ki. A 2015-ös és ma is hatályban lévő szabályozás oldalán állnak a demokrata politikusok, a hálózatsemlegességet támogató NGO-k és az internetes start-up cégek nagy része, míg a kritikusok és az aktuális változási szándék oldalán a republikánus politikusok és agytrösztök, valamint az internetszolgáltatók (ISP-k).

Az alapvető problémát az jelentette és jelenti, hogy a kiemelkedően nagy forgalmat generáló szolgáltatások, mint a Skype vagy a Netflix számára az ISP-k magasabb díjazást vagy forgalmi korlátozásokat vezetnének be az aránytalan „túlhasználat” miatt. A gyakorlatban ez persze sokszor a konkurencia féken tartását is szolgálta, mivel az ISP-k nagy része távközlési vagy kábelszolgáltató. A szegényebb előfizetők vagy az induló cégek részére ugyanakkor ez költségnövekedést vagy a szolgáltatás lassulását jelentené a fogyasztói oldalon, ami versenykorlátozásként is felfogható.

Az Obama-kormányzat idején az FCC végül 2015 februárjában döntést hozott, amelynek legfontosabb vonása, hogy az ISP-ket alapvetően távközlési, és nem informatikai szolgáltatóknak tekinti, amelyeket ilyen módon közmű-szolgáltatókhoz hasonlóan kell szabályozni. Ezzel együtt ez a besorolás gyakorlatilag megtiltja az ISP-knek azt, hogy blokkoljon vagy korlátozzon tartalmakat, illetve hogy fizetőképesség szempontjából priorizáljon a forgalom megszervezésében. Bár az FCC deklarált szándéka szerint csak kesztyűs kézzel szabályozna, a döntés kritikusai szerint az Egyesült Államok internetes gazdasága éppen azért tudott nagy lendülettel fejlődni, mert távol tartották a szabályozástól, a közmű-jellegű szabályozás pedig megfojtja az innovációt, korlátozza beruházásokat és fejlesztéseket.

Az FCC dokumentumában megfogalmazott javaslat éppen azt célozza, hogy gondolják újra az ISP-k besorolását, és újra informatikai, és ne távközlési szolgáltatóknak tekintsék azokat, amelyek szabályozásától az állam távol tartja magát – ugyanakkor maguknak az ISP-knek lehetőséget ad a tartalmak eltérő kezelésére.

A legnagyobb internetes platformok, mint a Google, a Facebook, az Amazon vagy a Netflix álláspontja egyelőre nem világos. Bár alapvetően – érdekeiknek megfelelően – támogatták a 2015-ös hálózatsemlegességi szabályozást, önmagában véve tartanak attól, hogy az állami szabályozás megjelenése precedenst teremthet. Alapvetően abban bíznak inkább, hogy méretük és piaci súlyuk miatt enélkül is megfelelő alkupozícióban lennének az ISP-kel szemben, így nem feltétlenül fognak a hálózatsemlegesség „visszacsinálásának” útjába állni.

Amennyiben a jelenleg érzékelhető törekvések célba érnek, érdekes képlet állna elő globálisan. Míg ugyanis az Európai Unióban, Kanadában és általában a liberális demokráciákban a hálózatsemlegesség kiszélesítésére törekednek, addig Kelet-Európában, Oroszországban, a poszt-szovjet térségben, Kínában vagy a Közel-Keleten nem is cél annak megteremtése. A hálózatsemlegesség előtti viszonyok visszaállítása esetén így e téren az Egyesült Államok szövetségeseivel ellentétes oldalra kerülne.”

Forrás:
A net-semlegesség amerikai újraszabályozása távolodhat a nyugati konszenzustól; Oxford Analytica; 2017. május 2.
Lásd még: Net neutrality; Wikipédia
Net neutrality is under threat (again). Here’s why you should care; Kelsey D. Atherton; Popular Science; 2017. május 3.

Business Analyst – A hiányzó láncszem – 33. Projektmenedzsment Műhely – Projektmenedzsment szakosztály

„Időpont: 2017.05.11. 16:00
Hely: BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék, Infopark, 1117. Bp. Magyar Tudósok Körútja 2. I. ép. B. szárny, I.em 110-es tanácsterem
A HTE Projektmenedzsment Szakosztálya, együttműködve a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékével és a Corvinus Egyetem Stratégia és Projektvezetés Tanszékével szeretettel hívja az érdeklődő kollégákat a 33. Projektmenedzsment Műhelybe.

A 33. Műhely témája a

BUSINESS ANALYST – A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM

A Műhely Fodor Andrea coach összefoglalásában a business analyst projektbeli működését vizsgálja, nemzetközi- és hazai tapasztalatok alapján, azzal a céllal, hogy a Műhely beszélgetés hozzájáruljon a kölcsönös megértéshez és a szakmai közvélemény eredményességet elősegítő befolyásolásához. A témát a Műhely résztvevői választották ki és a bevezető blog megírására illetve bevezető előadás megtartására Fodor Andreát kérték fel.

A műhely beszélgetés az alábbi kérdések megválaszolásával kívánja a témát áttekinteni – megvitatandó kérdések :

Mi a business analyst szerepe, feladata? Hol, hogyan értelmezik?

Hol van a business analyst megfelelő helye a szervezetben?

Mennyire láthatja el a business analyst szerepet külsős?

Business analyst és a projektmenedzser kapcsolata, együttműködése ?

Kell-e, hogy a projektvezető egyben szakember is legyen?

A Fodor Andrea által összeállított, előkészítő blog olvasható a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon. A Projektmenedzsment Műhely munkájába minden érdeklődő előzetes regisztrációt követően (e-mailben történő regisztráció a gpronay@gmail.com címen), ingyenesen részt vehet. A Műhely munkájába való részvétellel 2 PDU (Professional Development Unit) pont szerezhető (PMP minősítettek és minősítésre készülők számára).”

Forrás:
Business Analyst – A hiányzó láncszem – 33. Projektmenedzsment Műhely – Projektmenedzsment szakosztály; Prónay Gábor; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület; 2017
Lásd még: Business analyst; Wikipédia

Törvények, rendeletek

Egészségügyi tárgyú törvényeket módosítanak

„A kormány egészségügyi törvénymódosító csomagjáról tartottak általános vitát az Országgyűlésben csütörtök este.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár ismertette azt az egészségügyi törvénymódosító javaslatcsomagot, amely szerint november 1-jétől az egészségügyi intézményekben, így a patikákban is megszűnik és elektronikus útra terelődik a leletek és a receptek „papír alapú mozgása”. Szólt arról is, hogy a javaslat megkönnyíti a transzplantációs várólistára jutást, így a magyar betegek könnyebben juthatnak átültetendő szervekhez Európából. Az előterjesztés emellett megkönnyíti a kísérleti gyógyszerek gyártását is, továbbá felére csökkenti a kis- és középvállalkozásokat érintő hatósági díjakat.

Bene Ildikó, a Fidesz vezérszónoka támogathatónak nevezte a kormány javaslatait, egyúttal arra kérte a többi frakciót is, hogy szavazzák meg a változtatásokat.

Teleki László, az MSZP vezérszónoka aktuálisnak nevezte a vények és a leletek elektronizálását, aminek szerinte akkor lesz igazi haszna, ha azt valóban minden érintett látja egy központi rendszeren keresztül. A szocialista politikus emellett reményét fejezte ki, hogy a transzplantációs várólistát érintő módosítások nem teszik lehetővé, hogy a betegek pénzért kérhessék előrébb sorolásukat.

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka közölte, képviselőcsoportjuk egyelőre nem alakította ki végleges álláspontját a javaslatról. Frakciótársa Rig Lajos azt mondta, a papír alapú ügyintézés felváltása sok előnye mellett nehézségeket is okozhat azokban a háziorvosi rendelőkben, ahol nem megfelelő a számítástechnikai háttér. Ez után az általános vitát lezárta az elnöklő Sneider Tamás.”

Forrás:
Egészségügyi tárgyú törvényeket módosítanak; Medical Online/MTI; 2017. május 5.
T/15369 Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról; Országgyűlés; 2017. április 26.

Előterjesztés a Jedlik Ányos Terv végrehajtásának és a hazai elektromobilitás fejlesztésének támogatásáról

„A tervezet 2017. május 8-án 16.30 óráig véleményezhető a viola.kreitz@ngm.gov.hu; bence.huba@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.
…
2. Elektromos meghajtású gépjármű feltöltésének jogviszonya
2. § (1) Az elektromos meghajtású gépjármű használója az elektromobilitás szolgáltatóval elektromos meghajtású gépjármű feltöltésére irányuló szerződést köthet, amely alapján szerződésben meghatározott nagy vagy normál teljesítményű elektromos töltőponton és feltételekkel töltheti fel elektromos meghajtású gépjárművét, ideértve a part menti villamosenergia-ellátást is.
…
3. § (1) A nyilvános elektromos töltőpont üzemeltetőjének lehetővé kell tenni az elektromos meghajtású gépjárművek használói számára az előzetes szerződéskötés nélküli, eseti alapon történő feltöltést is. A szolgáltatásnyújtás, illetve a szolgáltatásnyújtás során megkövetelt regisztrációs vagy azonosítási feltétel egyúttal nem jelenthet kötelezettséget az eseti töltésen kívüli, további töltési szolgáltatás igénybevételére…

Forrás:
Előterjesztés a Jedlik Ányos Terv végrehajtásának és a hazai elektromobilitás fejlesztésének támogatásáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. május 3. (ZIP-fájl)
Lásd még: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 307/1; 2014. október 28.

19. szám, 2017. május 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek