Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

94. Kormányinfó: 50 százalékos közszolgálati béremelést csak akkor, ha kevesebben és hatékonyabban dolgoznak majd

„…A politikus szólt arról is, hogy a jelenlegi struktúrában elképzelhetetlennek tarja a közszolgálati dolgozók által követelt 50 százalékos béremelést.
Úgy vélte: akkor lehet szó hasonló mértékű béremelésről, ha kevesebben és hatékonyabban dolgoznak majd, ezzel kapcsolatban a kabinet megvárja szakszervezetek javaslatát a július 14-i egyeztető fórumon…[Inforádió]”

——-

„…Fel kell vetni a használt lakások vásárlásának támogatását
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) őszi kormányzati értékelésekor szóba kell hozni azt is, hogyan lehet növelni a támogatást használt lakások vásárlása esetében – közölte a miniszter.

Lázár János tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 300 ezer eladó használt lakás van az országban, ezek fele beköltözhető állapotban van. Jelezte azt is, hogy az elmúlt másfél évben 50 ezer új lakás épült.

A tárcavezető elmondta, hogy önkormányzatok, házkezelők, építészek, mérnökök bevonásával egyeztetéseket folytatnak arról, hogy hogyan tudnának segíteni az 570 ezer panellakásban élő mintegy egymillió embernek.

[Uniós források felhasználása] A miniszter beszámolt arról is: Magyarország a korábbi ciklussal szemben élen jár az uniós források felhasználásában. A 8921 milliárd forintból 6100 milliárd sorsáról már döntés született és 2700-at már ki is fizettek. Csak idén 1000 milliárdos kifizetés volt, ami érdemben befolyásolja az államháztartás mérlegét – mutatott rá, megjegyezve: az ország pénzügyei rendben vannak.

[Belügyminisztérium által fenntartott gazdasági társaságok munkavállalóinak bérkiegészítése] A kormány határozott továbbá a Belügyminisztérium által fenntartott gazdasági társaságoknál 3229 munkavállaló bérkiegészítéséről, amire a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása érdekében van szükség – mondta.

[Államháztartási törvény módosítása] A további döntések között szólt az államháztartási törvény módosításának kezdeményezéséről – a cél, hogy szigorúbb belső elszámolási szabályok legyenek a tárcák és a kincstár, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium között -; a Pest megyének 2014-2020 között területfejlesztésre biztosított 80 milliárd forintos kormányzati forrásról; a zalaegerszegi autóipari tesztpályához kapcsolódó ügyek közigazgatásilag kiemeltté nyilvánításáról; valamint állatkertek és határon túli protestáns egyházközségek támogatásáról.

[Szuperkórház] A tárcavezető egy másik kérdésre a dél-budai szuperkórházról szólva azt mondta: három javasolt területből választottak a régióban, de ha a héten nem jön létre megállapodás a tulajdonos és az állam között a legoptimálisabb telekről, akkor a B vagy a C tervvel pótolják. A beruházás mindhárom esetben hasonló nagyságrendű.

[Budaőrsi önkormányzat kártérítési pere] A miniszter a budaörsi kártérítési perrel kapcsolatos kérdésre elmondta: még várják az indoklást és mérlegelik a Kúriához fordulást. Egyedi ügyről van szó, nem lehet belőle általános következtetéseket levonni – tette hozzá…[kormany.hu]”

Forrás:
Fordulat lehet a szuperkórház ügyében; InfoRádió; 2017. július 6.
Magyarországnak a 10 legbiztonságosabb ország közé kell tartoznia; Miniszterelnökség; 2017. július 6.

Közigazgatás, politika

Csepreghy Nándor: a Modern Városok Program keretében jövőre akár ezer milliárd forintot is lehívhatnak a városok

„A Modern városok program 3400-3500 milliárd forintnyi fejlesztést tartalmaz, a 23 érintett város projektjei zömében még csak a tervezési szakaszban vannak, de jövőre – a kivitelezések indulásával – akár ezer milliárd forintot is lehívhatnak – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán Székesfehérváron.

Csepreghy Nándor Vargha Tamással (Fidesz), Székesfehérvár országgyűlési képviselőjével és Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármesterrel közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kormányfővel kötött megállapodásokat követően a 2016-2017-es évek sok projekt esetében tervezéssel teltek, illetve telnek. Rámutatott arra, hogy tavaly 52 milliárd forintot adtak a megyei jogú városoknak, elsősorban tervezési munkákra, idén minimum 152 milliárdnyi hazai forrást biztosítanak a program keretében, míg 2019 végéig az évi ezer milliárdot is eléri majd a támogatások mértéke.

Az államtitkár kiemelte: a 2022-ig tartó Modern városok program más, mint az eddigi fejlesztési programok, hiszen „nem a főváros szempontjából közelíti meg a dolgokat, hanem fordítva”, továbbá igyekszik kiegyenlíteni a vidéki Magyarország, valamint Budapest és Pest megye között fennálló fejlődésbeli különbségeket. „A forrás révén olyan fellendülés kezdődhet a településeken és térségükben, amilyenre a reformkorban volt lehetőség utoljára” – fogalmazott, hozzátéve: „szépészeti beavatkozások helyett a nagyvárosok egyről a kettőre juthatnak a támogatások által”.
Csepreghy Nándor közölte, hogy Székesfehérváron csaknem 70 milliárdos fejlesztés valósul meg a program keretében, illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaiból 18 milliárd forintnyi beruházás valósul meg a városban. Hozzátette, hogy a város ennél is „több pénzt képes felvenni”, mivel a helyi cégek – amelyek pályázati úton juthatnak pénzhez – 2020-ig nagyjából 400-500 milliárd forintos fejlesztési forráshoz juthatnak.

Vargha Tamás azt hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár a példája annak, hogy nemcsak a nagyvárosoké a Modern városok program, hanem a térségé is, hiszen a város több százezres térség központjaként valósítja meg elképzeléseit.

Cser-Palkovics András emlékeztetett arra, hogy 2015 májusában írták alá a megállapodást a kormánnyal 68,056 milliárd forintos keretösszeggel.
A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban belgyógyászati és onkológiai tömb épül, illetve több száz új parkolót létesítenek hétmilliárd forintból. Júliusban engedélyes tervek lesznek, a beruházás várhatóan 2020 második félévéig tart – közölte.

A középiskolai campus tervezése 2018 elejéig tart majd, erre 15,875 milliárd forintot szánnak. A komplexumot 2020 szeptemberében adják át.

A belvárosi Fekete Sas Szálló és a Zichy liget fejlesztése 3,8 és 5,7 milliárdba kerül, előbbi esetében folyik a tervezés és 2018-19-ben elkezdődhet a felújítás, utóbbi fejlesztése 2019 és 2022 között várható.

A „Fehérvár Tüdeje” – projektre 6,945 milliárd forintot szánnak és erdősítés, valamint szabadidőpark létrehozása a cél. A tervezés hamarosan elkezdődik, és 2019 első felében a kivitelezés is befejeződik.

A multifunkciós sportcsarnok 13,82 milliárd forintba kerül: a jogerős építési engedély kész, a szükséges területet megvásárolta az önkormányzat, a kiviteli tervek napokon belül készek. A tervek szerint jövő tavasszal elindul a kivitelezés.

A Velencei-tó és környezete fejlesztésére 2,54 milliárd forint jut, ebből többek között kerékpárutak épülnek, fejlesztik a pákozdi katonai emlékparkot. Az előkészítő munka zajlik, várhatóan 2019 és 2022 között zajlanak majd a beruházások.

Börgöndön sport- és üzleti célú reptér, valamint ehhez kapcsolódó ipari park kialakítása a cél. A tervezés 2018 végéig tart majd, a kivitelezés 2018 második felében kezdődhet el és várhatóan 2020 végéig befejeződik.”

Forrás:
Csepreghy Nándor: a Modern városok program más, mint az eddigiek; Magyar Idők/MTI; 2017. július 5.

A valóban elmaradottabb térségeket kellene segíteni, ezért felül kellene vizsgálni a járások besorolását

„A valóban elmaradottabb térségeket kellene segíteni, ezért felül kellene vizsgálni a járások besorolását – nyilatkozta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab város polgármestere a Népszavának adott interjúban.

Rengeteg uniós pénz érkezik az országba, de az elosztásból úgy tűnik, ez sokkal inkább növeli, mintsem csökkenti az aránytalanságokat.
– A mostani összegekben szerepelnek az út- és vasútfejlesztések, vízvédelmi programok, s ezek torzítják a képet, ahogyan a megyei jogú városokat helyzetbe hozó Modern Városok Program is. A járási székhelyeknek is jut pénz, a kisvárosoknál viszont már jelentős az eltérés. A fejlesztés lényege az lenne, hogy a település 25-30 kilométeres körzetében javuljon az életminőség, ám lesznek „lyukas területek”. Az előző uniós ciklus után felül kellett volna vizsgálni a járások besorolását, tíz év alatt komoly változások történtek. Már messze nem igaz, hogy Szabolcs a legfejletlenebb, ahogy Kecskemét környéke sem mondható hátrányos helyzetűnek. Persze még nem késő, 2018-tól a valóban elmaradottabb térségeket kell segíteni, s nemcsak gazdaságilag, de humán erőforrásokkal is.

Somogy és Baranya egyes részein ugyanolyan rossz a helyzet, mint az ország legszegényebb vidékén, a Bodrogközben, s mégsem jut ide pénz. Ennyire gyenge a politikai lobbi?
– Behatároltak a lehetőségek, itt a mezőgazdaság és a turizmus lehet a kitörési pont. Figyelni kell Nógrádra is, hiszen hiába közel a főváros, mégis egyre jobban leszakad. Az operatív programok 3-4 éve eldőltek. De éppen az a célja a különféle önkormányzati szövetségeknek, hogy felhívják a figyelmet, 2018-tól hová kell célzottan csoportosítani a pénzeket.

A kormány kimondott célja, hogy 2017 végéig kiossza a 2014-20-as uniós ciklus támogatásának mind nagyobb részét.
– Sok tízmilliárd visszahulló forrásra lehet számítani, ezeket okosan kell elhelyezni. Ha 1-2 milliárdonként osztják majd ki, az nem hoz érdemi változást, csak az javíthat az életminőségen, ha egy-egy kistérség 25-30 milliárdhoz jut.”

Forrás:
Egy-két milliárd nem hoz érdemi változást; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége/Népszava; 2017. június 22.

Nem lesz sztrájk a Magyar Államkincstárnál

„Nem sztrájkolnak a Magyar Államkincstár munkavállalói július 17-én, miután a hivatal vezetése, valamint a Magyar Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Magyar Államkincstár Országos Szakmai Tanácsa (MKKSZ MÁK OSZT) tárgyalásos rendezésben állapodott meg – közölte a Magyar Államkincstár pénteken az MTI-vel.

A megállapodás szerint a Magyar Államkincstár vezetősége együttműködik a szakszervezettel a béren kívüli juttatások növelése és a bérrendezés érdekében, ennek teljesítésére külön bizottságot hoznak létre – közölték.

A közlemény szerint Dobóczky Károly, a MKKSZ MÁK OSZT elnöke történelminek nevezte a megállapodást, mivel – mint mondta – a hivatal történetében ez az eddigi legtöbb munkavállalót érintő megállapodás az érdekképviselet és a vezetőség között.

Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke megköszönte a szakszervezetek nyitottságát a tárgyalásokra és méltatta hivatal alkalmazottainak munkáját – írták.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) június elején jelentette be, hogy sztrájkot hirdet július 17-re, ha nem tud megállapodni a kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak béremeléséről a kormánnyal. A szervezet a Magyar Államkincstár országos, megyei és munkahelyi szakszervezeteivel együtt kezdte meg a sztrájk előkészítését.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke egy július 1-jei sajtótájékoztatón jelezte, hogy tárgyalások kezdődtek a béremelésről, és van remény a megállapodásra.
Azt is mondta akkor, hogy az önkormányzati köztisztviselők több mint ötöde vállalta már a törvényes sztrájkban való részvételt, a közalkalmazotti területen pedig „a teljes vízügyi ágazat beleállt”, az érintettek 75, Budapesten 92 százaléka hajlandó részt venni a megmozdulásban.”

Forrás:
Nem lesz sztrájk a Magyar Államkincstárnál; Magyar Idők/MTI; 2017. július 7.

Főmérnökök kellenének a nagyobb településeken

„Főmérnöki rendszer kialakítását szorgalmazza meghatározott lélekszám fölötti településeken a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK).

A szervezet a Települési önkormányzatok energetikája címmel közzétett tanulmányában azt írja: a főmérnökök feladatkörébe kellene tartozniuk az energetikai feladatoknak is. Erre álláspontjuk szerint már csak azért is szükség lenne, mert a lakások energiafogyasztása nagyon jelentős, Magyarország teljes energiafelhasználásának 40 százaléka, amit a komfortérzet rontása nélkül csökkenteni kellene a következő évek során.

A dokumentum szerint az energetika területén napjainkban jelentős változások zajlanak, az új megoldások alkalmazásához pedig felkészült tanácsadókra, szakszerű tervezésre van szükség, ami igazodik a hosszútávú települési elképzelésekhez. – A területi mérnöki kamarák és a települési önkormányzatok összefogása nélkülözhetetlen.

A helyi szakemberek rendszerint olyan információkkal rendelkeznek, amelyeket ki kell használni. Ugyanakkor a még nem alkalmazott, de máshol eredményesen alkalmazott megoldások bevezetéséhez már eredményt elérő, máshol lakó szakemberek tudását is célszerű igénybe venni – olvasható az ajánlások között.

Az elemzés kitér az épületeknél és lakásoknál az utóbbi időben mérvadóvá vált energetikai tanúsítványokra, megjegyezve, hogy ma még nem minden esetben fordítanak figyelmet erre a lakáscserében résztvevők, pedig igen sok információhoz juthatnak belőle.

A BPMK működteti a visszaélések elkerülése érdekében a tanúsítványokat és a tanúsítókat ellenőrző független rendszert. Mint írják, a tanúsítványok kormányrendeletben meghatározott jelentős hányadát minden évben megvizsgálják, de most már ezeken felül egyes gyanúsnak tűnő tanúsítványok vizsgálatára is lehetőség nyílik.

A tanulmány szerint a települési önkormányzatok számos módon segíthetik elő a takarékos energiagazdálkodást, bátorítva a megújuló energia, így például a biomassza alkalmazását.
A helyhatóságok felhívhatják a lakosság figyelmét különböző pályázatokra, segítve a lakók pályázását. Külföldi példákra hivatkozva azt javasolják, hogy hasonló jellegű intézményeknél határozzanak meg fajlagos értékeket. Ez azt jelentené, hogy amely intézmények átlag alatt teljesítenek, azokat kérdőre vonják, esetleg szankcionálják. Ezzel a módszerrel 20-40 százalék energiamegtakarítást lehet elérni.

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy új épületek esetében a hosszabb távot kell megcélozni, mert lehet, hogy az épület száz évnél is tovább fog állni. A tájolásra szintén érdemes odafigyelni az építés során, a napenergia hasznosítását pedig lehetőség szerint be kell tervezni.[Magyar Idők]”

——-

„A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara székházában június 28-án Nagy Sándorral, Szeged alpolgármesterével, Csenke Zsókával, a Magyar Mérnöki Kamara és a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagjával, Bodor Dezsővel, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnökével, Novák Gyulával, a Vízgazdálkodási és Vízépítési Szakcsoport elnökével, Dávid Rolanddal és Mórucz Norberttel, az Ipari-, Tudományos-, Innovációs és Technológiai Parkok stratégiai igazgatójával és elnökével, Nagy Péter energetikai szaktanácsadóval, valamint Pintér Balázzsal, a Magyar Idők újságírójával tárgyalt Kassai Ferenc.

A BPMK elnöke megnyitóbeszédét követően átadta az IPE képviseletében érkező vendégeknek és Szeged város alpolgármesterének a mérnöki kamara által készített „Települési Önkormányzatok Energetikája” című kiadványt, amely a műszaki előírások mellett tartalmazza azon jogszabályi előírásokat, amelyek törvényi kötelezettséget jelentenek. Nagy Sándor alpolgármester beszámolt az éppen folyamatban lévő szegedi felújításokról és elmondta, hogy a város napirendjei között kiemelt helyen szerepelnek az energetikai kérdések. Nagy Péter energetikai szaktanácsadó energetikai megtakarítási koncepció kidolgozására ösztönözte alpolgármester urat; beszámolt az eddigi pozitív eredményekről, nagy mennyiségű megtakarításokról, illetve elmondta, hogy a témában kiemelt jelentőséggel bír a Kamara energetikai auditori képzése.
Dávid Roland beszámolójából kiderült: a Magyarországra tervezett 20 db Tudományos és Technológiai Parkból a szegedi kiemelten fontos bázis lesz és megköszönte a kamara segítségét, amely nagyban hozzájárul a parkok létrejöttéhez.[BPMK]”

Forrás:
Főmérnökök kellenének a nagyobb településeken; Pintér Balázs; Magyar Idők; 2017. július 7.
Fókuszban az energetika; Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK); 2017. június 29.

Jól haladnak az uniós forrású egészségügyi fejlesztések

„Az uniós forrású egészségügyi fejlesztések jól haladnak, a projektek kétharmadára már szerződést kötöttek, és a következő időszakban kezdődhet a betegbiztonságot, az ellátás színvonalát vagy a megelőzést célzó programok megvalósítása – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten újságírókkal.
Schanda Tamás ismertetése szerint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) keretében mintegy 163 milliárd forint forrást biztosítanak különböző egészségügyi fejlesztésekre. A kormányzat célja, hogy a következő 6-9 hónapban a rendelkezésre álló teljes keretet lekössék, arra szerződést kössenek.

Elmondta, hogy még két felhívást jelentetnek meg a következő hetekben: az egyik egy eszközfejlesztést támogató pályázat, a másik egy képzéshez kapcsolódó pályázat.

Az államtitkár arról is beszélt: a korábbi tervezési időszakhoz képest változást jelent, hogy már jellemzően nem egy-két vagy három évig tart egy-egy projekt megvalósítása, hanem ennél hosszabb ideig.

Schanda Tamás az egészségügyi fejlesztések kormányzati prioritásai között említette az ellátórendszer módszertani és informatikai fejlesztését, a szűrő- és prevenciós programokhoz kapcsolódó programokat, a betegellátás színvonalának növelését, például az országos és regionális gyermeksürgősségi központok fejlesztésével.

A prioritásokhoz sorolta még az ellátás hatékonyságát javító intézkedéseket, például a praxisközösségek támogatását, az egészségfejlesztési irodahálózat bővítését, továbbá a humánerőforrás megtartását, így az ápolói tanulói ösztöndíj-pályázatokat, átképzéseket, valamint a többletteljesítmény támogatását. Hozzátette: minden kormányzati prioritás mellé projekteket, felhívásokat is rendeltek.

Kitért arra is, hogy az EFOP-projektek túlnyomó többsége a kevésbé fejlett, úgynevezett konvergenciarégiókban fejti ki a hatását, ugyanakkor vannak olyan országos, tehát a közép-magyarországi régiót érintő egészségügyi fejlesztések is, amelyekhez a kormány az uniós források mellé hazai pénzt is biztosít.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy 2016 végéig nyolc kiírás jelent meg csaknem 98 milliárd forint értékben, 2017 március végéig további kilenc 59 milliárd forint értékben, és a még ebben a hónapban megjelenő további két kiírásra újabb 6 milliárd forintot biztosítanak.

Ismertetése szerint az EFOP-on belül 8 milliárd forintot fordítanak például a betegbiztonság erősítésére. A kiíráson például kézhigiénére, például fertőtlenítőszert adagoló automatákra, továbbá a beteg, a látogató vagy a szakember kéztisztaságát ellenőrző készülék beszerzésére is lehet pályázni.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az eszközök beszerzése szolgálhatja a betegbiztonságot, hanem például az egynapos ellátás fejlesztése is, hiszen – mint fogalmazott – minél rövidebb ideig van bent a beteg a kórházban, annál kisebb esélye lesz arra, hogy megfertőződjön. Ez nem magyar probléma, ez világtrend, a kórház mindig veszélyes üzem – fűzte hozzá.”

Forrás:
Jól haladnak az uniós forrású egészségügyi fejlesztések; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. július 5.

Példaértékű a magyar közúti áruforgalmi ellenőrzés

„Példaértékű és hatékony eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelme ellen az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer), amelyet már több ország is lemásol – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer 2017. május 1-jei hatályba lépését követően 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét. A fokozott nemzetközi érdeklődés érthető: két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek az ekáer és az online pénztárgép – mondta.

Tállai András emlékeztetett, hogy az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott ekáert az elmúlt több mint két évben az Európai Unió majd minden tagállama tanulmányozta.

Megfogalmazása szerint szavai szerint új korszak kezdődött a magyar adórendszerben azzal, hogy nem a meglévő adók emelését szorgalmazza a kormány, hanem a meglévő adókat kívánja hatékonyabban beszedni. Amíg az új pénztárgépek a feketeértékesítést akadályozhatják meg, addig az ekáer annak szabhat gátat, hogy a kereskedők igazolatlan eredetű, s így szükségképpen adózatlan árut szerezzenek be, s adják tovább ügyfeleiknek, vagy éppen fiktív árukereskedelem után igényeljék vissza az áfát. Az elektronikus közúti rendszer akár el is tüntetheti az áfacsalások legnépszerűbb, egyben legnagyobb kárt okozó módszerét: az utaztatásos áfacsalásokat – mondta.

Az ekáer indulásától eltelt két és fél év alatt – 2017. július 1-ig – 65 ezer regisztrált vállalkozás mintegy 29 millió szállítmányának adatait elemezték a hivatal szakemberei. 2017. első félévében a NAV munkatársai a közúti ellenőrzések során több mint 10 ezer törvénysértést jegyzőkönyveztek. A jogszabályokat megszegő vállalkozások összességében előreláthatóan 616 millió forint mulasztási bírsággal számolhatnak. A járőrök több mint 70 esetben bűncselekmény alapos gyanúja miatt kezdeményezték a büntetőeljárást megindítását. Az összességében 1,5 milliárd forintos elkövetési érték jól jelzi a bűntettek súlyosságát. Az ekáer alkalmas arra is, hogy az egészségre káros élelmiszereket kiszűrje. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 33 esetben semmisítette meg a közúti ellenőrzések során kiszúrt, jellemzően igazolatlan eredetű és még állati takarmánynak is alkalmatlan szállítmányokat – részletezte az adatokat az államtitkár.

Azt, hogy az ekáer alkalmas a csalárd vállalkozások kiszűrésére, az egyik legprudensebb brüsszeli testület, az Európai Számvevőszék is elismerte – hangsúlyozta Tállai András. Az ekáer a gazdaságfehérítés mellett az adóbeszedés hatékonyságát is növeli. Ezt igazolja költségvetés bevételi adatsora is. Csak idén június 30-ig több mint 5,7 milliárd forintnyi tartozást egyenlítettek ki az ekáer szűrőjén fennakadt végrehajtható adótartozást felhalmozó vállalkozások – tette hozzá.”

Forrás:
Példaértékű a magyar közúti áruforgalmi ellenőrzés; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. július 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Megkezdődhet a V4 Smart Platform kialakítása

„2017. július 1. és 2018. június 30. között kerül sor Magyarország ötödik elnökségére a Visegrádi Csoportban. Az 1991-es megalakulása óta a kölcsönös bizalomra, a rugalmasságra, és a közös hagyományokra, értékekre, érdekekre épülő visegrádi együttműködés jelentősége a közelmúltban tovább nőtt.

Az elmúlt 26 évben a V4 tevékenyen képviselte regionális érdekeinket, 2004 óta az Európai Unióban is, miközben a térség hozzájárult az egész kontinens jólétéhez és stabilitásához gazdasági teljesítménye, az összeköttetések fejlesztésére irányuló tevékenysége, a szomszédos Nyugat-Balkán és Keleti Partnerség térségnek nyújtott támogatása révén, valamint azzal a felelős hozzáállásával, melyet az Európát sújtó példátlan migrációs válság során tanúsított. A Visegrádi Csoport továbbra is olyan, a stabilitást és a növekedést képviselő európai tényező, melynek legitim törekvése érdemben, egyenlő partnerként hozzájárulni az EU jövőjéről szóló párbeszédhez” – olvasható a V4 Connects Elnökségi Programban.

A V4 Elnökségi Program „Digitális Visegrád” fejezete kitér a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és V4-es partnerei által kialakítandó „V4 Smart Platform” kezdeményezésre, amelynek célja a visegrádi tagországokban közösen bevezethető, egységesen átjárható, a lakosság kényelmét és a közigazgatást segítő elektronikus szolgáltatások megvalósítása. E szolgáltatásokat támogató keretrendszerként a platform elősegítené a lakosságok igényeinek kiszolgálását, a határokon átívelő egységes digitális tér kölcsönösség elvén alapuló kialakításával.

A V4 Connects Elnökségi Programmal egy időben megjelent a 1396/2017. (VI. 28.) Korm. határozat „a Visegrádi Csoport 2017–2018. évi magyar elnökségének előkészítéséről és lebonyolításáról.”

Forrás:
Megkezdődhet a V4 Smart Platform kialakítása; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2017. július 5.
Lásd még: 1396/2017. (VI. 28.) Korm. határozat a Visegrádi Csoport 2017–2018. évi magyar elnökségének előkészítéséről és lebonyolításáról
#V4 Connects (a magyar V4 elnökségi program); Külügyi és Külgazdasági Intézet; 2017. június 30. (pdf)

Megkezdődött a mobil kormányablak körútja Csongrádban

„A derekegyházi palacsintafesztiválon mutatkozott be, de Csongrád megye minden járásának településeire is elviszi majd a helyszíni ügyintézés lehetőségét a megyei kormányhivatal saját mobil kormányablaka. A helyi beruházásként megvásárolt és felszerelt okos jármű a személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre bárhol képes, hiszen a szükséges adatátvitelt vezeték nélküli internetkapcsolattal biztosítja. A Kormányablak busz megyei körútja során a tervek szerint 55 napon át 41 megyei helyszínen lesz elérhető, egyebek között pótolja az Üllésen most felújítás alatt álló okmányiroda szolgáltatásait.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal az egyetlen az országban, amely rendelkezik saját mobil kormányablakkal. Tavaly szeptemberben az ország akkor még egyetlen hasonló járművét egy hétre kipróbálásra kapta meg a szervezet, ekkor 15 Csongrád megyei településre vitte helybe az ügyintézés lehetőségét. A körút tapasztalatai és a lakosság pozitív visszajelzése alapján egy saját üzemeltetésű ügyfélszolgálati busz beszerzéséről döntött a hivatal vezetése, mellyel az országban egyedülálló módon, rendszeresen az ügyfelek rendelkezésére tud állni intézményekben, rendezvényeken és fesztiválokon is. A hónapokig tartó előkészületek után először ma, a derekegyházi palacsintafesztiválon várta az érdeklődőket a Csongrád megyei mozgó kormányablak.

Dr. Juhász Tünde, az első ügyfélfogadás alkalmával elmondta: mindössze egy áramforrás szükséges a busz üzemeltetéséhez, de az áramkimaradás sem okoz gondot, mert a gépek működtetéséhez szükséges aggregátorral is fel van szerelve a busz. A jármű akadálymentes, a mozgásukban korlátozott személyek kiszolgálását rámpa segíti. A busz hűtése-fűtése szintén megoldott. A kormánymegbízott a palacsintafesztivál sikeréhez nem csak a kormányablak bemutatásával járult hozzá: maga is beállt a tűzhely mellé lányaival és több adag palacsintát sütött a fesztivál vendégeinek.

A kormányablak busz 7 héten át tartó körútján egyebek mellett idősotthont, bentlakásos intézményt, falunapokat látogat végig. Ma elsősorban személyazonosító igazolvánnyal, kapcsolatos ügyintézést igényeltek a derekegyháziak, de a mozgó kormányablakot lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel kapcsolatos, vagy gépjármű ügyintézésre is lehet használni. A kisbuszban az illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak kiegyenlítésére bankkártyás fizetési lehetőség biztosított.

A mozgó kormányablak a tervek szerint 55 napon át 41 megyei helyszínen lesz elérhető. A helyszínek és időpontok egy része még egyeztetés alatt áll, ezért érdemes lesz előzetesen figyelni a híradásokat és a CSMKH honlapját illetve közösségi oldalát, mert ott előzetesen is elérhető lesz a pontos menetrendet.

Jövő héten a mórahalmi járásban élők találkozhatnak a mozgó kormányablakkal az alábbi helyszíneken és időpontokban az ügyfelek:
2017. július 10., Bordány, Park tér 1., 9-12 óra
2017. július 11., Ruzsa, Alkotmány tér 2., 9-12 óra
2017. július 12., Forráskút, Fő utca 74., 9-12 óra
Zsombó, Alkotmány u. 3., 13-16 óra
2017. július 13., Zákányszék, Lengyel tér 7., 9-12 óra
2017. július 14., Ásotthalom, Szent István tér 1., 9-12 óra

A mobil kormányablak az azt következő négy hétben az üllési okmányiroda szolgáltatásait is pótolni fogja. Itt ugyanis az iroda felújítása miatt július 17-től augusztus 20-ig az ügyfélfogadás szünetel. A mobil kormányablak azonban lehetővé teszi, hogy emiatt ne maradjanak szolgáltatás nélkül az üllésiek. Július 17-én, 24-én, 31-én, és augusztus 14-én a Dorozsmai út 40. szám alatt, 9-12 óráig, a mozgó kormányablak várja majd az ügyintézésre érkezőket.

Megköszönjük a megyei sajtó munkatársainak, ha előzetesen hírt adnak a busz érkezéséről, arról, hogy egy-egy településen milyen időpontban lesz elérhető ez a szolgáltatás. Így a helyben lakó idősek, mozgásukban korlátozottak, kisgyermekes anyukák számára egyszerű, és kényelmes lehetőség nyílik a helyszíni ügyintézésre.”

Forrás:
Megkezdődött a mobil kormányablak körútja; Soós Kata; Promenad.hu; 2017. július 8.

A kétmilliomodik eSzemélyi

„Kilenc hónap alatt duplázódott meg az elektronikus személyazonosító igazolványt használó állampolgárok száma: 2017. július 6-án a fővárosban vette át a kétmilliomodik eSzemélyi igazolványt egy 40 éves budapesti hölgy.
Az eSzemélyi igazolvány a legszigorúbb adatbiztonsági feltételeknek is megfelel, tároló eleme biztonságát, valamint az adatok jogosulatlan felhasználástól való védelmét az okmányhoz tartozó PIN kódok biztosítják. Számos funkciója között talán a leghasznosabbak azok, amelyek segítségével egyszerűsödik, gyorsul az állampolgárok hivatalos ügyeinek intézése. A kártyával elektronikus aláírás is készíthető, elektronikus úti okmányként is használható. Az új típusú személyigazolvány a közeljövőben az egészségügyi ellátásban és az adóügyintézésben is jelen lesz: chipje a TAJ-kártya és az adóigazolvány információit is tartalmazhatja.

A www.eszemelyi.hu weboldalon naprakész információk találhatóak az okmányról és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokról. A felmerülő kérdésekre a 1818-as ingyen hívható telefonszámon felkészült ügyintézők válaszolnak a nap 24 órájában.”

Forrás:
A kétmilliomodik eSzemélyi; Belügyminisztérium; 2017. július 6.

Informatika, távközlés, technika

Megtartotta első ülését az 5G Koalíció (5GK)

„Megtartotta első plenáris ülését a Digitális Jólét Program által kezdeményezett, június 19-én megalakult 5G Koalíció (5GK). Az 5GK célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében.
A megbeszélésen öt szakmai munkacsoport létrehozásáról és hét fős elnökség megalakításáról döntöttek a tagok. Az 5GK szakmai munkacsoportot hozott létre az 5G stratégia kidolgozására, hálózatfejlesztési és infrastruktúra fejlesztési témakörben, a tesztkörnyezet, a nemzetközi együttműködés és az alkalmazások mintarendszerek témakörében.

A hét fős elnökség tagjává választották Deutsch Tamást, a Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosát, Király Istvánt, a Vodafone Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettesét, Jakab Rolandot, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját, Kaszás Zoltánt, a T-Systems vezérigazgatóját, Jakab László BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját, Major Gábort, az IVSZ főtitkárát és Dr. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnökét.”

Forrás:
Megtartotta első ülését az 5G Koalíció (5GK); Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. június 30.

Előrejelzés a következő évek adatforgalmi trendjeire

„Az elkövetkezendő években a digitális átalakulás várhatóan további jelentős változásokat hoz az Internet Protocol (IP) alapú hálózatok működésében. A Cisco Visual Networking Index (VNI) legújabb előrejelzése szerint 2016 és 2021 között az IP alapú adatforgalom megháromszorozódik, és eléri majd a 3,3 zettabájtot. 2021-re az internethasználók száma egymilliárddal növekszik, és eléri a 4,6 milliárdot, ami a Föld teljes népességének 58%-át jelenti.
A következő években az IoT technológiák, illetve az egyre sokasodó gép-gép közötti kapcsolatok (M2M) lesznek meghatározók. Tovább növekszik az átlagos szélessávú hálózatok sebessége és a mobil eszközök elterjedtsége. A videós tartalmak népszerűségének további előretörésével az IP videoforgalom ötszörösére emelkedik majd 2016 és 2021 között.

Kelet-közép-európai regionális trendek

  • Az IP alapú adatforgalom, a globális trendekhez hasonlóan, háromszorosára növekszik 2016 és 2021 között, ami 26%-os éves növekedési ütemet jelent.
  • Az internetes adatforgalom 2021-ben 240-szer akkora lesz, mint a régió 2005-ös teljes internetforgalma.
  • Hatszorosára növekszik a mobiladatforgalom 2016 és 2021 között, ami 44%-os éves növekménynek felel meg, vagyis a hagyományos IP alapú forgalomnál kétszer gyorsabb bővülést jelent.
  • A mobil eszközök 2016-ban még az IP alapú forgalom 16%-át, 2021-ben annak 31%-át adják ki a régióban.
  • Az IP videoforgalom 5-szörösére növekszik 2016 és 2021 között. Az internetes videóforgalom (üzleti és lakossági forgalom együttesen) 2021-ben a teljes internetes adatforgalom 76%-át fogja kitenni, szemben a 2016. évi 53%-kal. Az internetes videóforgalom 62%-a HD felbontású lesz, 10,5%-a pedig Ultra HD.
  • Az internetes játékok forgalma 5-szörösére növekszik és a lakossági internetes adatforgalom 2%-át adja majd a régióban 2021-ben.
  • 2021-ben a régióban a hálózati eszközök 49%-a rendelkezik majd mobilkapcsolattal, a hálózatokra csatlakozó eszközök közel fele (47%-a) M2M modul lesz.
  • 2021-re az IP alapú adatforgalom 22%-át a személyi számítógépek teszik ki majd a régióban (ez az arány még 58% volt 2016-ban), 8%-át a televíziók, 53%-át az okostelefonok, 12%-át a táblagépek és 5%-át az M2M kapcsolatok.
  • A régióban az átlagos szélessávú hálózatok sebessége 1,7-szeresére, azaz 24,8 Mbp/s sebességről 42 Mbp/s-ra növekszik 2016 és 2021 között. Az átlagos mobil kapcsolati sebesség emellett háromszorosára emelkedik, 2021-re 22 Mbps lesz.


Globális trendek
Az IoT az ipari alkalmazások mellett olyan területeken fog terjedni, mint a hálózatba kapcsolt otthonok, egészségügyi alkalmazások, az okosautók, illetve egyéb új generációs M2M szolgáltatások. A leggyorsabb növekedésre a kutatók az egészségügyben számítanak (pl. egészségügyi megfigyelő rendszerek, gyógyszeradagolók stb.), a második leggyorsabban növekvő terület pedig várhatóan a hálózatba kapcsolt autók és az okos városok lesznek.

A teljes internetes adatforgalom tekintetében továbbra is vezető szerepet töltenek be a videoszolgáltatások és -tartalmak. 2016-ban az adatforgalom 67%-át tették ki, 2021-re várhatóan az adatforgalom 80%-át jelentik majd.

A feltörekvő médiumok közül az élő internetes videózás (streaming) 2021-re mintegy 15-szörösére növekszik, ezzel az internetes videoforgalom 13%-át teszi majd ki. A video streaming mellett a VR (virtuális valóság) és AR (kiterjesztett valóság) technológiák előretörése várható.

További globális adatforgalmi előrejelzések
1. A globális IP alapú adatforgalom háromszorosára növekszik 2016-ról 2021-re.

  • A globális IP alapú adatforgalom a 2016-os havi 96 exabájtról várhatóan havi 278 exabájtra növekszik 5 év alatt. 2021-re az éves forgalom 3,3 zetabájtra becsülhető.

2. A Wi-Fi kapcsolatok és a mobil eszközök az internetes adatforgalom 73%-át generálják 2021-ben

  • 2021-ben az internet elérések aránya a modellezés alapján: 53% Wi-Fi; 20% mobil eszköz; 27% vezetékes kapcsolatok (2016-ban: 52% Wi-Fi; 10% mobil eszköz; 38% vezetékes)

3. Globális bővülés a vezeték nélküli hálózatok területén

  • A nyilvános Wi-Fi hotspotok (beleértve az otthoni hotspotokat is) száma hatszorosára növekszik 2016 és 2021 között. 2016-ban 94 millió Wi-Fi pont volt, míg 2021-ben már 541,6 millió Wi-Fi ponttal számolhatunk.
  • Az otthoni homespotok száma pedig 85 millióról 526,2 millióra fog növekedni várhatóan 2016-ról 2021-re.
  • A legtöbb hotspottal rendelkező országok 2021-ben: Kína (170 millió), Egyesült Államok (86 millió), Japán (33 millió), Franciaország (30 millió).

4. 2021-re az otthoni, hálózatra kapcsolt lapostévék több mint fele (56%) 4K-s lesz, jelenleg ez az arány 15%

  • Más tekintetben is átalakul a televíziózás: a hagyományos, illetve előfizetéses televíziós szolgáltatások helyét fokozatosan átveszik az online és mobil videók, amelyek kábeles és mobilinternetes kapcsolattal is elérhetők.

5. A DDoS (Distributed Denial of Service) támadások mértéke folyamatosan növekszik, megközelítve a 1,2 Gpbs -ot, amellyel már egy teljes szervezet offline módra állítható

  • A DDoS támadások képesek teljes hálózatokat megbénítani több IP-forráson keresztül elérve azok szervereit, illetve a hálózati eszközöket.
  • A DDoS támadások csúcspontjukon akár egy ország teljes internetforgalmának 18%-át is kitehetik.
  • A DDoS támadások száma 172%-kal emelkedett 2016-ban. 2021-re a DDoS típusú támadások száma várhatóan 2,5-szeresére nő, meghaladva az évi 3 millió támadást.

A Cisco VNI adatforgalomra vonatkozó előrejelzésének módszertana
A Cisco VNI globális Internet Protocol (IP) alapú adatforgalomra vonatkozó 2016-2021-es tanulmánya független elemzők előrejelzésein, valamint a tényleges adatforgalmat felmérő vizsgálatok eredményein alapul. Ezeket egészítik ki a Cisco saját becslései. A részletes módszertan leírása megtalálható a teljes jelentésben. Az elmúlt 12 évben a Cisco VNI tanulmányát kormányzati szervek, hálózati szabályozók, egyetemi kutatók, távközlési cégek, műszaki szakértők, valamit az ipari és üzleti médiumok, illetve elemzők egyaránt alkalmazták, segítve a digitális jövő megértését.”

Forrás:
A Cisco legfrissebb előrejelzése az elkövetkező évek adatforgalmi trendjeiről; Prím Online; 2017. július 6.
Complete Visual Networking Index

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megkezdte működését az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége

„A szervezet egyrészt érdekképviseleti feladatokat lát el, másrészt céljuk az innováció serkentése.

Az érintettek ma bejelentették, hogy áprilisi bejegyzését követve megkezdte működését a készpénzkímélő elektronikus fizetési (helyfüggetlen mobilfizetési) szolgáltatást nyújtó társaságok civil úton szervezett, autonóm érdekképviseleti feladatokat ellátó társadalmi, szakmai szervezete az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).

Kilenc alapító taggal – a Budapest Bank Zrt., a GIRO Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., az MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt., a Pénzjegynyomda Zrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. – a 100%-ban állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kezdeményezésére 2017 áprilisában alakult meg az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ). Az EFISZ alapításának fő célja, hogy létrejöjjön egy olyan magyar társaságokat tömörítő szervezet, amely a hazai készpénzkímélő elektronikus fizetési megoldások fejlesztésének, az innovatív szolgáltatási és üzleti modellek kidolgozásának támogatója.

Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének céljai között szerepel, hogy a magyar készpénzkímélő elektronikus fizetési szolgáltatók hazai és nemzetközi érdekképviselete, a hazai készpénzkímélő elektronikus fizetési szolgáltatók döntéshozók előtti közös képviselete és érdekképviselete megvalósuljon. Emellett – fogalmaz a közlemény – a készpénzkímélő elektronikus fizetési szolgáltatások használatával kapcsolatos lakossági edukáció megvalósítása, koordinálása és ezen feladat tekintetében együttműködés kialakítása a kormányzati és pénzügyi szereplőkkel, illetve a készpénzkímélő elektronikus fizetési szolgáltatások közigazgatási és közszolgáltatási bevezetésével kapcsolatos folyamatos koordinációs szerep kialakítása.

Az EFISZ a fogyasztóvédelmi szempontból is kiemelt fontosságú Elektronikus Fizetési Szolgáltatások Etikai Kódexének és Etikai Bizottságának létrehozásától, illetve az abban foglalt alapelvek betartásának felügyeletétől azt várja, hogy a feltörekvő innovatív készpénzmentes elektronikus fizetési megoldást kínáló pénzügyi szolgáltatók felhasználóbaráttá és ügyfélcentrikussá teszik tevékenységüket.”

Forrás:
Megkezdte működését az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége; IT café; 2017. július 5.

Új UNESCO-iránymutatás a kulturális tartalmak megosztásáról

„Új iránymutatást fogad el az UNESCO a művészek védelméről és a kulturális tartalmak interneten történő megosztásáról.

144 ország és az Európai Unió képviselői új iránymutatásokat fogadtak el a kortárs kultúra digitális környezetben való megosztásáról, amely abban nyújt segítséget az országoknak, hogy a művészek és producerek kihasználhassák az információs technológiákban rejlő potenciált. Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója üdvözölte a döntést: „Hatalmas áttörés ez a 2005-ös UNESCO-egyezmény korunk igényeihez való igazításában. Ezek az iránymutatások biztosítják, hogy a digitális környezet, mint a befogadó és kreatív társadalom motorja, beváltsa ígéreteit.””

Forrás:
Új UNESCO-iránymutatás a kulturális tartalmak megosztásáról; Kreatív Európa; 2017. június 29.
UNESCO adopts guidelines to protect artists and diversify cultural content on the internet; UNESCO; 2017. június 15.

Európai uniós projekt vihet természetes, zöld környezetet a betondzsungelekbe

„A „Connecting Nature” elnevezésű átfogó és kiterjedt európai uniós projekt alapvetően formálhatja át a várostervezés és az urbanizáció jövőjét. A dublini Trinity College egyetem által vezetett program – amely 12 millió eurós támogatással fogja össze és irányítja 19 ország 37 szervezetének munkáját – célja nem kevesebb, mint az, hogy az EU világvezető legyen azokban a megoldásokban, amelyek a természetes környezetet hivatottak visszaállítani a betondzsungelekben.

A siliconrepublic.com híradásában emlékeztet rá, hogy a következő évtizedekben a népesség exponenciális növekedése várható a nagyvárosokban, ami ezzel együtt egyre kedvezőtlenebbé teheti az életfeltételeket, többek közt a szennyezés növekedésével, amivel a közszolgáltatások nem tudnak lépést tartani. A „Connecting Nature” célja, hogy befektetéseket ösztönözzön olyan okos, mérnökök által tervezett, de természetes alapú megoldásokra, amelyek képesek megbirkózni napjaink legnagyobb kihívásai közül a gyors urbanizációval és az ökoszisztéma károsodásával.

A problémák orvoslására a projektben résztvevő szervezetek azt vizsgálják, hogy a városok hogyan tudnának befogadni városi környezetben is életképes erdőket, ligeteket, vizes élőhelyeket, kiterjedt tetőkerteket, zöld falakat és zöld folyosókat. Megteremtve annak a lehetőségét is, hogy kertek és veteményesek hálózata jöjjön létre, ami felpörgetheti a városok élelmiszertermelő képességét. De fontos cél a rekreációs célú parkok kialakítása is, valamint olyan, időszakosan vízzel elárasztható élőhelyek kialakítása, amelyek a hirtelen áradások veszélyét háríthatják el. A Trinity College adjunktusa a projekt vezetőjeként kiemelte, hogy a munka nem csak a légkör ellenálló és megújulási képességének fokozásáról szól, hanem a következő generációk városi környezetének teljes átalakulásáról is. Ennek érdekében a résztvevők egymással együttműködve dolgoznak ki egész városokra kiterjedő mesterterveket testre szabható természet-alapú megoldásokkal, kialakítva ezek finanszírozási hátterét is.”

Forrás:
TCD to lead €12m smart city project to bring nature to concrete jungles; Colm Gorey; Siliconrepublic.com; 2017. július 5.
Lásd még: Connecting Nature

Szakirodalom

Három európai uniós tanulmány az európai IKT szektor K+F tevékenységéről és az európai adatgazdaságról

„Három európai uniós tanulmányt szeretnénk ajánlani, az európai IKT szektor K+F tevékenységéről és az európai adatgazdaság témájában.

Kutatás az európai IKT szektor K+F tevékenységéről
Az Európai Bizottság Közös Kutatóintézete (JRC, Joint Research Centre) 2006 óta vizsgálja és hasonlítja össze más gazdaságokkal az európai IKT szektort és annak K+F tevékenységét. Idén 10. alkalommal adták ki a PREDICT (Prospective Insights on R&D in ICT) nevű összefoglaló tanulmányukat, ami 40 – köztük fejlett és fejlődő – országot vizsgál. Ha kíváncsi vagy a globális trendekre, érdemes beleolvasnod!

Utolsó hívás!
Európa kettős arcot mutat, ha technológiáról és innovációról van szó. Míg korábban igazi technológiai úttörőket nevelt, addig a 21. század digitális innovációiban már nem annyira jeleskedik a versenytársaival szemben. A digitális transzformáció lassú megvalósulása és így a digitális gazdaságban rejlő potenciál kihasználatlansága azonnali lépéseket követel. A DIGITALEUROPE és a PwC közreműködésében született tanulmány, amely a legbefolyásosabb IT cégek vezetőinek gondolatait is tartalmazza, a legfontosabb gátló tényezők mellett hat ajánlást is megfogalmaz, amelyek segíthetik az erősebb európai adatgazdaság létrejöttét.

Az európai adatgazdaság ma és 2020-ban
Az európai adatgazdaság –jelenleg az európai GDP közel 2%-t teszi ki – jelenlegi trendjeit és középtávú lehetséges fejlődési szcenárióit mutatja be az az Európai Bizottság által támogatott tanulmány, amely 2013 óta több indikátor mentén vizsgálta az adatgazdaság alakulását főleg társadalmi-gazdasági szempontból. A tanulmányból, amely az EU egészére és az egyes tagállamokra vonatkozóan is adatokkal szolgál az egyes indikátorok tekintetében, kiderül, hogy 2016-ban 10%-kal nőtt 2015-höz (346 M €) képest a magyar adatgazdaság, 2020-ra pedig a legbátrabb szcenárió szerint elérheti akár a 661 M €-t, míg európai szinten pedig a 739 milliárd €-t.”

Forrás:
Európai Uniós tanulmányok – Ajánló; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. július 7.
The 2017 PREDICT Key Facts Report. An Analysis of ICT R&D in the EU and Beyond; Joint Research Centre (JRC), Európai Bizottság; doi:10.2760/397817; 2017 (pdf)
Facing the data economy: Last call for Europe!; DIGITALEUROPE; 2017 (pdf)
Final results of the European Data Market study measuring the size and trends of the EU data economy; Európai Bizottság; 2017. május 2.

Miskolc és agglomerációja digitális közösségfejlesztő programjának empirikus vizsgálat

„Napjainkban egyre elterjedtebb az internet használata. Folyamatosan bővülő funkciókkal egészítik ki az informatikai eszközöket, hogy egyszerűbbé tegyék a mindennapi tevékenységeket, például a kommunikációt, tanulást, az információkeresést. A miskolci lakosok között 2013-ban a „Miskolc és agglomerációja digitális közösség” című program keretén belül 17.000 db laptop került kiosztásra. Cikkünkben ismertetjük, hogy milyen digitális kompetenciákkal kapcsolatos összefüggéseket fedeztünk fel a programban résztvevők véleménye és a kérdőívet kitöltők
vélekedése között. ”

Forrás:
Miskolc és agglomerációja digitális közösségfejlesztő programjának empirikus vizsgálat; Bacsik Szilárd József, Maradics Zoltán, Gál Enikő Lili, Sasvári Péter László; Társadalmi innováció és felelősségvállalás Észak-Magyarországon; Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar; 2017; 129-134. oldalak (pdf)

Tanulmány a kreatív értékláncokról

„Az Európai Bizottság Oktatási, Ifjúsági, Sport- és Kulturális Főigazgatósága 2017. május 30-án tanulmányt tett közzé Mapping the creative value chains (A kreatív értékláncok feltérképezése) címmel. A tanulmány a vizuális művészetek, az előadó-művészetek, a kulturális örökség, a kézművesség, a könyvkiadás, a zene, a film, a televízió, a műsorszolgáltatás és a multimédia különböző értékláncait vizsgálja. A dokumentum az Európai Bizottság honlapjáról tölthető le.”

Forrás:
Tanulmány a kreatív értékláncokról; Kreatív Európa; 2017. június 14.
Mapping the creative value chains. A study on the economy of culture in the digital age : final report – Study; Európai Unió; 2017
(A fájl nagyon nehezen tölthető le. Ki kell nyomtatni és pdf-ként elmenteni, csak előbb meg kell várni, hogy mind a 335 oldal betöltődik.)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1444/2017. (VII. 5.) Korm. határozata a kormányzati informatikai infrastruktúra környezet konszolidációjáról és a központosított kormányzati infokommunikációs szolgáltatások továbbfejlesztéséről

„A Kormány
1. a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Digitális Állam pillér átfogó célkitűzéseinek megvalósítása körében egyetért azzal, hogy a közigazgatási, kormányzati célú informatikai feladatokra szánt források tervezhető, takarékos és átlátható felhasználását fenntartható módon kell biztosítani azzal, hogy az ilyen módon finanszírozott működési környezetben az állam tulajdonában lévő informatikai infrastruktúrák optimális kihasználásával, azok összehangolásával, továbbá ezek működési biztonságának és stabilitásának növelésével biztosítani kell, hogy a központosított kormányzati informatikai szolgáltatások fokozatosan és teljeskörűen kiterjesztésre kerüljenek – a jogszabályban meghatározott szervi, illetve tárgyi kivételekkel – a Kormány vagy az egyes miniszterek által irányított vagy felügyelt intézményi kör egészére;

2. felhívja
a) a belügyminisztert, hogy a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) bevonásával intézkedjen a kormányzati működés szempontjából kiemelt jelentőségű, országos informatikai rendszereknek működési környezetet biztosító – elsősorban Budapesten, a megyeszékhelyeken, valamint a nagyobb városokban létesített – a Kormány irányítása, felügyelete alá tartozó szervek által fenntartott géptermek fizikai és működtetési szempontú helyszíni felméréséről;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2018. március 31.

3. felhívja a belügyminisztert, hogy
a) a 2. pont szerinti helyszíni felméréssel érintett géptermet működtető szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló miniszter bevonásával készítsen migrációs ütemtervet és annak végrehajtására vonatkozó előterjesztést a Kormány számára a felmért géptermekben működtetett egyes rendszerek Kormányzati Adatközpontba történő integrálására, vagy – ha a Kormányzati Adatközpontba történő migráció jogszabályban nevesített, vagy egyéb objektív ok miatt nem hajtható végre – az érintett gépterem IT biztonsági, technikai és fizikai védelmi rendszereinek szükséges mértékű fejlesztésére, megerősítésére vonatkozó javaslatáról;

b) az a) alpont szerinti előterjesztés keretében géptermi bontásban mutassa be az integrálásra javasolt egyes rendszerek vonatkozásában a migráció végrehajtásának módját, ütemtervét, tervezett időtartamát, annak forrásszükségletét, továbbá az integrációt követő időszakra vonatkozóan a Kormányzati Adatközpont működtetője és a migrációval érintett rendszerekkel támogatott közfeladat ellátásáért felelős szervezet közötti feladatelhatárolási, szolgáltatási, működtetési modellre vonatkozó javaslatát;
Felelős: belügyminiszter érintett miniszterek
Határidő: 2018. június 30.

4. felhívja a belügyminisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – a NISZ Zrt. közreműködésével vizsgálja meg és készítsen előterjesztést a Kormány számára, a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat végrehajtásával összefüggésben a NISZ Zrt. működési körében felmerülő költségekről és működtetési megoldásokról, amelynek hatásvizsgálatában részletesen mutassa be a szervezeti rendszer átalakítása során 2017. március 31-ig végrehajtott és a továbbiakban tervezett migrációs feladatok számszerűsített költséghatásait, ennek részeként a várhatóan felmerülő költségek fedezetéül szolgáló forrásigény részletes bemutatását, a kimunkált forrásigény fedezeteként számba vehető, a közfeladat átadáshoz kapcsolódó költségvetési forrásátcsoportosítást figyelembe vehető hatásait, valamint a kormányzati intézkedés eredményeként a központosított infokommunikációs kiadások vonatkozásában 2017–2020 közötti időszak vonatkozásában prognosztizálható költségvetési megtakarításokat;
Felelős: belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

8. felhívja a belügyminisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – készítsen előterjesztést olyan módszertant és gyakorlati eljárásrendet tartalmazó jogszabály tervezetéről, amely biztosítja az egyes közfeladatoknak, vagy az annak ellátásához szükséges egyes informatikai infrastruktúra elemeknek központi költségvetési szervtől, központi költségvetésen kívüli (a közfeladat ellátására, vagy az infrastruktúra működtetésére jogszabályban kijelölt) 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társasághoz történő átadásának esetére, a közfeladat ellátására, vagy az infrastruktúra működtetésére az átadó szerv költségvetésében a feladat átadását megelőző időszakban biztosított források, objektív adatokon alapuló számszerűsítésével vagy – és ennek hiányában – előzetesen és általános érvénnyel rögzített kötelező kiszámítási szabály alkalmazásával meghatározott összegnek a jövőbeni zökkenőmentes átadását;
Felelős: belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. november 30.

9. felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – annak érdekében, hogy az állami érdekű infokommunikációs közszolgáltatások teljesítésében közreműködő állami tulajdonú gazdasági társaságok költségtervezése és elszámolási rendszere átlátható módon, a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével, a források hatékony és takarékos felhasználásának szem előtt tartásával összehangolásra kerüljön – vizsgálja meg, és készítsen a Kormány részére előterjesztést a 346/2010. Kr. szerinti kormányzati célú hálózatok költségalapú működtetési gyakorlatának felülvizsgálatáról, a költségtervezés és elszámolás rendszerének összehangolásáról, a szolgáltatások nyújtásában érintett állami tulajdonú gazdasági társaságok szolgáltatói szerepéről, a modell továbbfejlesztéséről és a fentiek elérése érdekében szükséges jogszabályok tervezetéről;
Felelős: belügyminiszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. november 30.

10. az elektronikus közigazgatás kiterjesztéséről szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat 3. pontjától eltérően felhívja a belügyminisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – dolgozza ki és terjessze a Kormány elé jóváhagyásra az elektronikus közigazgatási szolgáltatások, valamint a kormányzati informatikai rendszerek hosszú távú fenntartását és üzemeltetését költséghatékonyan biztosító finanszírozási modellt, és gondoskodjon annak a központi költségvetés tervezési folyamatába történő gyakorlati alkalmazásáról;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: a finanszírozási modell előterjesztése tekintetében 2018. február 28.
a központi költségvetés tervezése tekintetében a 2019. évi költségvetés tervezésétől kezdődően

11. visszavonja a központosított kormányzati infokommunikációs szolgáltatások továbbfejlesztéséhez szükséges egyes feladatokról szóló 1717/2013. (X. 9.) Korm. határozatot…”

Forrás:
A Kormány 1444/2017. (VII. 5.) Korm. határozata a kormányzati informatikai infrastruktúra környezet konszolidációjáról és a központosított kormányzati infokommunikációs szolgáltatások továbbfejlesztéséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 109. szám; 2017. július 5.; 17551-17553. oldalak (pdf)

Rendelet a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról

Forrás:
A földművelésügyi miniszter 36/2017. (VII. 6.) FM rendelete a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 110. szám; 2017. július 6.; 17568-17572. oldalak (pdf)