Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Infotér 2018: Megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció

„Megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció) Balatonfüreden. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, a koalíció magalapításában ölt testet Magyarország válasza a mesterséges intelligencia generálta kihívásokra, platformot teremtve az ezen területen dolgozó szervezetek együttműködéséhez.
A háromnapos Infotér konferencia keddi, nulladik napján a Digitális jólét program (djp) szakmai vezetője, Gál András Levente elmondta, hogy a mintegy 70 magyar és nemzetközi céget, egyetemet, tudományos műhelyt, szakmai- és közigazgatási szervezetet magába foglaló tömörülés célja, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, fontos tagjává válva a nemzetközi mesterséges intelligencia közösségnek.

Az MI Koalíció alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányát és kereteit. A koalíció részt vesz Magyarország MI stratégiájának kialakításában, illetve az MI elterjedésével összefüggő társadalmi és gazdasági hatások elemzésében – fejtette ki a szakmai vezető. Hozzátette: a koalíció működését, melyhez további 20 szervezet jelezte csatlakozási szándékát, a Digitális jólét program biztosítja.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint a koalíció magalapításában ölt testet Magyarország válasza a mesterséges intelligencia által generált kihívásokra, platformot teremtve az ezen területen dolgozó szervezetek együttműködéséhez.

A miniszter arról is beszélt, hogy napjainkban zajlik a negyedik ipari forradalom, melyet intelligens, döntésképes robotok jellemeznek. Fontos, hogy ezen intelligens gépekhez hogyan viszonyulunk és milyen jogi, gazdasági válaszaink vannak az ennek kapcsán felmerülő kérdésekre – húzta alá.

Soltész Attila, az Infotér elnöke felidézte, hogy a mai értelemben vett mesterséges intelligencia az 1950-es évek óta létezik és fejlődik. Hangsúlyozta: magas hozzáadott értékű munka történik ezen a területen, a koalíció létrejötte pedig jelentős gazdasági előnyt indukál, valamint javul általa Magyarország tőke- és munkaerő vonzó képessége.

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció felkért elnöke, az Ericsson regionális igazgatója azt mondta, hogy “az innováció vezérelte fejlődésnek hullámai vannak, melyek megváltoztatják a világunkat”, fontos, hogy ezeket a változásokat úgy irányítsák a szakemberek, hogy pozitívak legyenek. Ezért lényeges, hogy a piac, a tudomány és az állam képviselői együtt gondolkodjanak. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia generálta szakmai, jogi és tudományos kérdésekre csak az érintettek folyamatos párbeszéde által születhet válasz.

A Mesterséges Intelligencia Koalíción belül hamarosan munkacsoportokat hoznak létre, a következő hónapokban pedig “valódi szakmai pezsgés” jellemzi majd a munkát – fogalmazott a koalíció elnöke.”

Forrás:
Megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. október 9.
Lásd még: MI Koalíció alakult az Infotér Konferencián; Infotér; YouTube; 2018. október 9.

Infotér 2018: A gazdaság fejlődésének kulcsa a digitalizációban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása

„A gazdaság fejlődésének kulcsa, hogy a digitalizációban rejlő lehetőségeket gyorsabban, jobban és hatékonyabban használja ki Magyarország, mint a versenytársak – mondta Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az Infotér konferencián szerdán Balatonfüreden.
Schanda Tamás János előadásában a mesterséges intelligencia működtetésével kapcsolatos felelősség jelentőségéről szólt, kiemelve, hogy a 21. század új lehetősége a mesterséges intelligencia forradalmi fejlődése.

Hangsúlyozta: a kormány el szeretné érni, hogy 2030-ra Magyarország legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb ország Európában, amihez stabil gazdaság, a hatékonyság növelése és a bérek emelése szükséges. Közölte: 2018 első fél évében 4,6 százalékos gazdasági növekedés volt, amely az unió átlagának kétszerese.

Hozzátette, a június-augusztusi időszakot a közel teljes foglalkoztatás jellemezte: a 4 millió 484 ezer foglalkoztatott dolgozott – 69,4 százalékos foglalkoztatási ráta -, így 40 ezerrel több ember volt a munkaerőpiacon, mint egy évvel korábban.

Schanda Tamás János szólt a digitális fejlődés következtében tapasztalható hátrányos folyamatokról is, kiemelve az adatlopást, az álhírek folyamatos terjesztésének lehetőségét és az illegális bevándorlók által kihasznált, digitalizációban rejlő lehetőségeket.

Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár elmondta, hogy a kutatás-fejlesztés valamint az innováció területén az unió lemaradásban van Amerikához és Japánhoz képest, a Horizont 2020 program azonban jó alapot adhat a felzárkózáshoz.

Schanda Tamás János aláhúzta, hogy az állam helyzete változik a digitalizáció következtében, előtérbe kerül a szolgáltató szerepe. Kifejtette, “a mesterséges intelligencia megjelenésével nő a felelősségünk, hiszen nem mindegy, hogy az ember által felügyelt gépi tanulás milyen irányban halad”. Úgy vélte, a mesterséges intelligencia, amellett, hogy csökkenti a munkaerőhiányt, szakmákat is kiszorít.

Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta, a kormány szándéka az, hogy minden magyar ember a digitalizáció nyertese legyen. Kiemelte: fontos, hogy a másodpercenként 30 megabit sávszélességű internet-hozzáférés eljusson valamennyi háztartásba, amely erre igényt tart, mobil vagy vezetékes technológiával, a Szupergyors internet programnak köszönhetően, 2018 végéig. Kara Ákos beszélt arról is, hogy a 4G hálózatot nézve Magyarország a világ 5 legjobbja között van.

Elmondta, hogy a tervek szerint 2025 végére minden közintézményben elérhető lesz a másodpercenként 1 gigabit sávszélesség, illetve kiemelte a magyar vidék fejlesztését. A fejlesztéshez szükséges eszközök közül megemlítette az adórendszeren keresztül történő ösztönzést, a bürokrácia csökkentését és az eddiginél összehangoltabb állami szerepvállalást.

Közölte, 2014-18 között a digitális kompetenciák fejlesztése, és az emberek képzése állt a középpontban azért, hogy a munkaerőpiacra tudjanak lépni. Hozzátette: 2020 végére 260 ezer felnőtt digitális képzését szeretnék befejezni, illetve 100 ezer idősebb ember képzését 2019 végéig. Elmondta, jó eredmény, hogy eddig 1051, informatikai eszközökkel jól felszerelt Digitális jólét program- pontot adtak át.

A kedden kezdődött három napos konferencián az adatbiztonság, a digitalizáció és az e-közigazgatás aktuális kérdéseire is választ keresnek az előadók.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az új termékek és szolgáltatások megjelenése a munkahelyek átalakulásához és nem a megszűnéséhez vezetett. Elsősorban azok a munkahelyek maradnak meg, amelyek esetében szükség van az emberi tényezőre – mondta.

Olyan munkaerő-piaci helyzetet kell kialakítani, ahol az ember együtt tud dolgozni a mesterséges intelligenciával és nem szorul ki a piacról – tette hozzá. Közölte: 2020-ra a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a kreativitás áll a munkaerővel szemben támasztott követelmények élvonalában.

György László beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint 20 éven belül megszűnik a bolti pénztáros, a könyvelő, az elektromostermék-szerelő valamint a biztosítási ügynök szakma. Rámutatott: a kormánynak azon kell dolgozni, hogy a mesterséges intelligencia alapú technológiák mind szélesebb körben elterjedjenek a gazdaságban.

Hozzátette: akkor tudunk választ adni a fejlődés által generált kihívásokra, ha a munkavállalók képesek a folyamatos megújulásra, ennek az egyik kulcsterülete pedig a felnőttképzés.”

Forrás:
A gazdaság fejlődésének kulcsa a digitalizációban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. október 11.

Közigazgatás, politika

ITOSZ – Intelligens Társadalomért Országos Szövetség: GDPR READY 2018 – Szakkonferencia a GDPR felkészülés első hazai tapasztalatairól

„2018. október 30, 9:00
Láng Művelődési Központ, 1139 Budapest, Rozsnyay utca 3.

A konferenciáról
Az Intelligens Társadalomért Országos Szövetség 2017-ben szervezte meg első GDPR szakkonferenciáját, amely az adatvédelmi rendelet követelményeivel, bevezetés módszertanával és technikai feltételrendszerével foglalkozott. Tekintettel arra, hogy a GDPR felkészülési idő letelt, a rendelet hatályba lépett, és az idei évet a szervezetek, cégek a felkészülés munkálataival töltötték, 2018-as eseményünk fókuszába e felkészülés tapasztalatait, legfontosabb tanulságait és pozitív eredményeit állítjuk.

Előadóink

  • Dr. Solymár Károly Balázs, ITM
  • Zala Mihály, Ernst & Young
  • Török Szilárd, ITOSZ
  • Laki Tibor, Miniszterelnökség
  • dr. Liber Ádám, Baker McKenzie
  • Bánszki Zsolt, NISZ Zrt.
  • dr. Szőllősi Tamara, RowanHill Global
  • dr. Bereczki Tamás, Baker McKenzie
  • dr. Vajda Viktor, dr. Dombi Ügyvédi Iroda
  • Dr. Nagy Norbert, Adatvédelmi szakjogász
  • Tarján Gábor, Metropolitan Egyetem
  • Dr. Kéri Ádám, Adatvédelmi szakjogász
  • Pflanzner Sándor, ADAPTO Solutions Kft
  • Szaplonczay Orsolya, InnoSkart klaszter
  • Tóth Patrik, Golden Brothers Zrt
  • Kenéz Krisztián, GDPRSecurity
  • Zengő Andrea, Black Cell
  • Berkovich Gábor, Seacon
  • Dr. Amigya Andrea, Adatvédelmi szakjogász
  • Marosfai Csaba, Humansoft

Facebok: facebook.com/events/943109962563805
Jegyvásárlás: www.tixa.hu/GDPR-READY-2018
Kapcsolat: info@itosz.hu

Forrás:
GDPR READY 2018 – Szakkonferencia a GDPR felkészülés első hazai tapasztalatairól; ITOSZ – Intelligens Társadalomért Országos Szövetség; 2018. október

Prosperis Alba Kutatóközpont – okosváros kutatóközpontot létesít Székesfehérvár

„A Prosperis Alba Kutatóközpont megalapításáról még augusztusban döntöttek. Pénteken délelőtt a Fehérvár képviselő testületének, az oktatási intézményeinek vezetőinek, majd újságíróknak Cser Palkovics András polgármester és Aczél Petra, az intézet tudományos igazgatója, a Corvinus Egyetem professzora tartott ismeretterjesztő beszélgetést.

Székesfehérvár elkötelezett, hogy foglalkozzon a város jövőjével, ami tudományos szakemberek nélkül elképzelhetetlen. Nem feltétlenül csak magyar, hanem sok esetben nemzetközi kutatókat is szeretnénk bevonni ebbe a közös munkába – mondta Cser-Palkovics András polgármester. A péntek délelőtti közgyűlés döntött arról, hogy Csanády László a polgármesteri kabinetfőnök lett november 1-től a cég vezetője. Mint Fehérvár polgármestere fogalmazott, a legjobb az lenne, ha maga a polgármester vezethetné a kutatóközpontot, hangsúlyozva ezzel is, hogy egy kiemelt kérdéskörről van szó, ami felelősséggel jár és egy város irányításában a polgármestert terheli a legnagyobb felelősség.

A technológiai fejlődés és annak a társadalomra gyakorolt hatása nagyon gyors. Sok olyan nyitott kérdés van a jelenben, amelyre ha nem tudunk majd jól válaszolni, sokkal nehezebb lesz a jövőben boldogulni.

Székesfehérvár közgyűlése megalakított egy ötödik szakbizottságot is, mely a testület munkáját segíti Kiemelt Stratégiai Ügyek Bizottsága néven. A bizottság elnökének Molnár Tamás, civil és ifjúsági tanácsnokot, önkormányzati képviselőt választották, tagokat pedig a parlamenti pártok delegálhattak. A klímavédelem, a digitalizáció, a robottechnológia és az okos városok kérdésköre tartozik a bizottsághoz.

Hogy fog tudni a változásokkal szembenézni a város, változásokat előidézni és biztosítani, hogy a jövőben is fenntartható legyen a fejlődése?

„Beindítani egy ilyen központ működését, önmagában is nagy vállalkozás. Vállalkozás arra nézve, hogy valami a jövőben történjen, hiszen már 20 éve a nemzetközi porond legégetőbb kérdése a jövő lett: mi fog velem történni?” – tette fel a kérdést dr. Aczél Petra.

Az intézmény célkitűzése, hogy a segítsen a városnak megbirkózni a kiszámítható vagy kiszámíthatatlan változásokkal, segítséget nyújtson a közösségnek az innovatív világban eligazodni és biztosítsa a működőképes, egészséges, boldog együttéléshez való utat.

2019-ben a jövő-készségek állnak majd a központ kutatásának fókuszában, egy nemzetközi porondon is megjelenő tudományos folyóirat indítanak és középiskolásoknak kommunikációs versenyt is szerveznek.”

Forrás:
Prosperis Alba Kutatóközpont – kérdések és válaszok a jövő kihívásairól; Székesfehérvár Városportál; Molnár Arthúr; 2018. október 12.

A hétfői Kormányinfón fog beszámolni Gulyás Gergely a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos döntésekről

„Szimpla hazugságnak minősítette a Honvédelmi Minisztérium azt a hírt, hogy önkéntes tartalékos szolgálatra köteleznék a bürokráciacsökkentés során elbocsátott, az egészségügy, az oktatás hiányszakmáiban elhelyezkedőket. Az állami szférát érintő leépítésekről a hétfőre tervezett Kormányinfón fog a kormány bejelentést tenni.

– A 24.hu pénteken megjelent, Tartalékos katonai szolgálatot kell ­vállalniuk a kirúgott minisztériumi tisztviselőknek című cikke tipikus fake news, hazugság – közölte a Magyar Időkkel a Honvédelmi Minisztérium.

A 24.hu meg nem nevezett minisztériumi forrásra hivatkozva azt állította, hogy lényegében rákényszerítik az elbocsátandó tisztviselők jelentős részét, hogy lépjen be a Magyar Honvédség tartalékos katonái közé, ha a jövőben az állami szektor más, munkaerőhiánytól sújtott szektorában akar elhelyezkedni. A lap arról is írt, hogy a szolgálatvállalási kényszer alól a nők számára sem lenne kibúvó. A 24.hu szerint 9-10 ezer embert érint az állam intézményekénél a leépítés.

A Miniszterelnökséget is megkerestük a cikkben foglaltakkal kapcsolatban, ahol azt a választ kaptuk, hogy a tervek szerint hétfőn tartandó Kormányinfón fog beszámolni Gulyás Gergely a kormányülésen a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntésekről.

– A szocialista kormányok alatt méltánytalanul büntetett közszolgák nagyobb anyagi elismerése és a közszolgálat minőségének a javítása a kormány célja a bürokráciacsökkentéssel – jelentette be Gulyás Gergely az augusztus­ 14-i Kormányinfón a várható leépítést.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor úgy tájékoztatott, az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében a központi közigazgatás bizonyos területein kevesebben is el tudják látni a feladatokat, és a párhuzamosságok megszüntetése is fontos, ám külön-külön minden minisztériumnál megvizsgálják a racionalizálás lehetőségét.

Mint mondta, a minisztériumokban és azok háttérintézményeiben dolgozó kevesebb mint 14 ezer főnyi munkavállalói létszám hozzávetőleges, 15-20 százalékos csökkentése várható. A tárcavezető akkor hangsúlyozta: elsősorban a leépítés leghumánusabb módját alkalmazzák: a nyugdíjazott munkatársak helyett nem vesznek fel újakat.

Korábban megírtuk: a költségvetési intézményekben a közalkalmazotti létszám a legnagyobb, az első negyedévben 455 ezer fő volt a KSH adatai szerint. Közéjük tartoznak többek közt a tanárok és az orvosok, akiknek az elbocsátásáról szó sincs. Szintén nem volt szó a köztisztviselői kör – jelenleg 35 ezer fő – létszámcsökkentéséről. A Gulyás által is említett kormánytisztviselők létszáma 41 és fél ezer fő. Korábban, 2016-ban a létszámuk még megközelítette a 80 ezer főt, ám az állam átszervezésével sokan más feladatot kaptak, vagy nyugdíjba vonultak.”

Forrás:
Bürokráciacsökkentésről is lesz szó a Kormányinfón; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2018. október 13.

Mobil ügyfélszolgálat: Nem lehet különbség életminőség szempontjából a falvak és a városok közt

„Azért indította a kormány a Magyar falu programot, hogy a magyar falvakat élhetővé tegye – jelentette ki a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.

Az életminőség szempontjából a falvak semmiben sem különbözhetnek a városoktól – jelentette ki a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az első Veszprém megyei mobil ügyfélszolgálat (kormányablakbusz) átadásán, Balatoncsicsón csütörtökön.

Tuzson Bence kiemelte: azért indította a kormány a Magyar falu programot, hogy a magyar falvakat élhetővé tegye, hogy ugyanolyan minőségű életet lehessen élni és ugyanolyan szolgáltatásokat lehessen elérni Magyarországon egy faluban, mint egy városban.

Hozzátette: a most átadott jármű a tizedik kormányablakbusz és egyben a háromszázötödik kormányablak. Megfogalmazása szerint azt szeretnék elérni, hogy az ország különböző pontjain élő emberek ne legyenek hátrányban sem egymáshoz, sem a környező országok lakóihoz képest.

Az államtitkár az ügyintézési terhek csökkentéséről szólva elmondta, a kormányablakokban jelenleg intézhető több mint kétezer ügytípusból hétszázat át lehet alakítani, vagy akár meg is lehet szüntetni az egyszerűsítés érdekében. Ezek között említett például olyan bejelentési kötelezettségeket, amelyek teljesen feleslegesnek látszanak, mert az állam utána nem kezd velük semmit.

Tuzson Bence kitért arra is, hogy Magyarország a következő húsz, harminc évben a térség vezető országává, Európa egyik legélhetőbb országává szeretne válni. Ezt szolgálják a családtámogatások, a gazdaság és a kultúra megerősítése. Hozzátette, hogy a közigazgatás, az igazgatás és az állam szolgáltatásaival is ezeket az alapvető célokat kell elősegíteni.

Takács Szabolcs, Veszprém megyei kormánymegbízott elmondta: a megyében jelenleg 14 kormányablak működik. A kormányablakbusszal harminc Balatoncsicsóhoz hasonló kistelepülésre – főként zsákfalvakba és tömegközlekedés által kevésbé érintett helyekre -, valamint rendezvényekre, fekvőbeteg-intézményekbe és idősotthonokba kívánnak eljutni.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként azt emelte ki, hogy a mobil kormányablak egyszerűbbé teszi a kistelepülésen élők mindennapjait. Példaként említette, hogy nem kell Balatoncsicsóról egy okmány elkészítése miatt Balatonfüredre, Veszprémbe vagy Tapolcára elmenni, hanem helyben el tudják intézni ügyeiket a településen élők, amikor ott van a kormányablakbusz.”

Forrás:
Nem lehet különbség életminőség szempontjából a falvak és a városok közt; Mandiner/MTI; 2018. október 11.

Mindenki azt szeretné, hogy a magyar egészségügy átalakuljon

„Mindenki azt szeretné, hogy a magyar egészségügy átalakuljon, és ehhez meg kell határozni az ágazat struktúráját, tevékenységét – erről az emberi erőforrások minisztere beszélt a Medicina konferencián pénteken Budapesten.
Kásler Miklós elmondta, ezek miatt is készültek el az öt nagy betegségcsoportban a népegészségügyi programok a prevenciótól a rehabilitációig, és ha ezeket a programokat egymásra rakjuk, kiépül a magyar ellátórendszer struktúrája – fogalmazott.

Ha az öt nemzeti program megvan, akkor tudnak a finanszírozáson módosítani – tette hozzá a miniszter.

Kásler Miklós bevezetőjében beszélt a különböző programokról, mint mondta, kiemelten kell foglalkozni a kórházi fertőzések kérdésével. Úgy vélte, a közelmúltban megalkotott miniszteri rendelettel a kórházi fertőzéseket felére, de legalább is 30-40 százalékkal csökkenteni lehet.

Az alapellátásról szólva a miniszter kifejtette, hogy ez szorosan összefügg a sürgősségi rendszer struktúrájával, működésével. Ezzel kapcsolatban megemlítette, heteken belül a kormány elé kerül az alapellátással kapcsolatos előterjesztés.

Hozzátette: az alapellátás átszervezésének vezető gondolata, hogy meg kell szüntetni azokat a törvényi szűkítéseket, amely ellehetetlenítik azt, hogy a háziorvos egyéb szakvizsgájával is kompetens legyen.

Kitért arra is, az alapellátást fel kell szerelni gépekkel, műszerekkel és rendszerszintűvé kell váljon a háziorvos és a sürgősségi ellátó kórház közötti elektronikus összeköttetés. A sürgősségi ellátásban orvos végzettségű diszpécsereket kell alkalmazni, hogy célirányosan tudják a betegeket irányítani. Így – vélte – a mostani nem ritkán hatórás sürgősségi várakozás 1-2 órásra szűkíthető.

Mint mondta, a legfontosabb, alapvető paraméter az egészségben eltöltött évek száma, ami az életmód és életkörülmények függvénye, ezért az öt program nagy jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek, továbbá fontosnak nevezte az egészséges életmódra nevelést, amit már óvodában el kell kezdeni.

A konferencia kerekasztal részében az öt nemzeti programot kidolgozó országos intézetek vezetői szólaltak fel. Mindegyik szakember az alapellátás megerősítését, a háziorvosok kompetenciáinak növelését, és a gyerekkorban elkezdett egészségnevelést emelte ki.

Fekete Ferenc, a Heim Pál gyerekkórház megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy olyan programot dolgoztak ki, amelyben már a várandósság is komoly hangsúlyt kap. Megemlítette, még mindig magas Magyarországon a koraszülések száma (8-9 százalék), ami sajnos egy sor további betegség kialakulását vetíti előre.

A megbízott főigazgató is kiemelte az alapellátás jelentőségét, ugyanakkor megjegyezte, rendkívül jó a gyermek-alapellátás, és hungarikum a közel négyezer védőnő.

Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház-Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója azt mondta, szükség volt a mentális zavarok megelőzésének és ellátásának programjára, hiszen a lakosság 30 százaléka valamilyen mentális zavarral él.

A szakember is az alapellátásban dolgozó orvosok kompetenciájának szélesítését emelte ki, hiszen az enyhébb eseteket a házorvosok is el tudnának látni.

Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy kidolgozott programjuk 2030-ig szól, a fő célkitűzés, hogy a daganatos betegségek arányát tíz százalékkal csökkentsék.

Megjegyezte, mind Magyarországon, mind a fejlett országokban növekedni fognak a daganatos megbetegedések az elkövetkező évtizedekben, de az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest is 9-10 százalékkal többen gyógyulnak fel rákos betegségből, azonban – mint mondta – ezzel nem lehetünk elégedettek.

Polgár Csaba szerint a miniszter személyben először látnak arra garanciát, hogy a rákellenes program meg fog valósulni.

Poór Gyula, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója azt mondta, több százezer ember él valamilyen mozgásszervi megbetegedéssel, ami kihat a munkavállalásra és az életminőségre.

Kiemelte, ma már a mozgásszervi betegségek nem csak az idős kor velejárói, a fókusz itt is a fiatalokon van. Mint mondta, a program célja, hogy egy egészséges, terhelhető, fizikailag aktív generáció nőjön fel, és a szakember is a korai egészségnevelés oktatását emelte ki.

Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója is azt emelte ki, hogy a megelőzés komoly hangsúlyt kapott a programban.
Mint mondta, a kardiológia területén olyan ellátórendszert kell működtetni, amelyben bizonyos ellátásokat kisebb központokba szerveznének az országban, de például a gyermekszívsebészeti eseteket érdemes egy nagyobb centrumban ellátni.

Úgy fogalmazott, tisztában vannak azzal, hogy jó pár háziorvos hiányzik a rendszerből, de sokkal többet tudnának tenni a fejlett egészségügyért, mint most, ha lehetőségük lenne rá. “Jobban szeretnék őket bevonni az érbeteg-ellátásba” – mondta.”

Forrás:
Mindenki azt szeretné, hogy a magyar egészségügy átalakuljon; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. október 12.

Kásler Miklós: Néhány héten belül kormány elé kerül az új alapellátási program

„Néhány héten belül kormány elé kerül az új alapellátási program – jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a Medicina Konferencián.

Ez egy minisztérium, ami az emberi lét aspektusaival foglalkozik, nem pedig minisztériumok gyűjtőhelye – ezzel a mondattal reflektált Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a konferencia egészségpolitikai kerekasztala mellett a Nemzeti Betegfórum elnökének, Pogány Gábornak arra a megjegyzésére, miszerint az öt nemzeti egészségprogramban megfogalmazott célok megvalósulása érdekében a minisztériumnak „össze kell gyúrnia a területeket, azonban úgy tűnik, hogy sok ezzel a nehézség”.

Márpedig a programok – bár azokat részleteiben még mindig nem ismerjük – valóban túlmutatnak a hagyományos, egészségügyi szektor felőli megközelítésen. Ez kiderült azok felelőseinek beszámolóiból, akik hangsúlyosan említették meg a konferencián elhangzó rövid beszámolóikban úgy az óvodai nevelés fontosságát, mint a háziorvosok krónikusbeteg-gondozási feladatait.

Célkeresztben az alapellátás
Az alapellátók a beszámolók alapján számos új szerepre számíthatnak, ha a megvalósulás szakaszába lép az öt nemzeti egészségprogram. Így például a szív- érrendszeri betegek gondozásában és rehabilitációjában, a mozgásszervi-, és a mentális betegségek ellátásában is számítanak rájuk.

Nem az a feladatunk, hogy a gyermekek a kórházban gyógyuljanak, hanem az, hogy be se kerüljenek oda – fogalmazott Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet megbízott főigazgatója. Kiemelte, hogy rendkívül jó a hazai gyermek-alapellátás, ahol gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező kollégák dolgoznak – igaz, azt nem említette meg, hogy a gyermekorvosok a következő években tömegével mennek nyugdíjba, és ha nem lesz utánpótlásuk, tíz év múlva megszűnik a házi gyermekorvosi ellátás. Azt viszont hozzátette, hogy bár a cselekvési tervet szoros együttműködésben és széles konszenzus mentén alakították ki, ha azonban az alapellátást nem tudják maguk mellé állítani, kudarcra ítélt a program.

A licenc vizsgával rendelkező háziorvosok nemcsak a mentális betegek kiszűrésében, hanem az ellátásukban is részt tudnának venni – mondta Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatója. Úgy vélte, az alapellátásban dolgozó orvosok egyharmada nyitott a pszichiátriai betegek kezelésére, másik egyharmaduk pedig motiválható erre. Az alacsony küszöbű pszichoterápiás módszerek rövid idő alatt elsajátíthatóak, a licenc-et szerző háziorvosok a betegek 75 százalékát el tudnák látni a praxisokban. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy meglehetősen sok a munkanélküli klinikai szakpszichológus, akiket szintén be kellene vonni a betegek ellátásába, hiszen a lakosság 30 százaléka küzd valamilyen mentális zavarral. A licenc rendszer átalakítását egyébként a háziorvosok is szorgalmazzák, hiszen jelenleg csak úgy tudnak licenc-t szerezni, ha helyettesítő kollégát alkalmaznak a képzés idejére.

Többet várunk a háziorvosoktól – mondta a mozgásszervi program kidolgozásáért felelős Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója, Poór Gyula, aki leszögezte: nem gerontológiai programot állítottak össze, hiszen például szisztémás autoimmun betegségekben sok fiatal hal meg, de az arthritis kialakulása is fiatal- és középkorban kezdődik. Ahhoz, hogy a háziorvosok érdemben tudjanak részt venni a nemzeti program megvalósításában, tisztázni kell a kompetenciaköreiket – tette hozzá Poór Gyula, hangsúlyozva azt is, hogy már az óvodában meg kell kezdeni azt a munkát, amely egy fizikailag terhelhető, egészséges és aktív generáció felnövekedését eredményezi.

A stabil állapotban lévő szív- és érbetegek ellátásában a háziorvosok sokkal többet tudnának tenni, mint jelenleg, az alapellátásban elvégzett preventív és gondozási feladatok tehermentesítenék a kardiológiai ambulanciákat és a kórházakat – emelte ki Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) megbízott főigazgatója. Azt is megemlítette, hogy mindebben nemcsak a háziorvosoknak, hanem a szakdolgozóknak is nagyobb szerep juthatna az alapellátásban, amennyiben biztosítanák számukra az ehhez szükséges kompetenciaköröket.

A daganatos megbetegedések arányának tíz százalékos csökkentését tűzte ki célul a nemzeti rákellenes program 2030-ig – ismertette Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet megbízott főigazgatója. Mint kifejtette, a vállalás nem egyszerű, hiszen a daganatos megbetegedések incidenciája világszerte, így Magyarországon is emelkedik, és emellett kell csökkenteni a daganatos megbetegedések okozta halálozások számát. Az elmúlt időszak statisztikái egyébként azt mutatják, hogy ma már 9-10 százalékkal több rákbeteg gyógyul meg, mint tíz évvel korábban. Polgár Csaba úgy vélte, Kásler Miklós személye a garancia arra, hogy a rákellenes program most tényleg megvalósul.

A miniszter szerint…
Az alapellátás szorosan összefügg a sürgősségi rendszerrel, a két területet összefüggéseiben kell kezelni – vélekedett mindezek után Kásler Miklós miniszter, aki megemlítette, hogy „előterjesztés szintjén” van a minisztérium alapellátási programja, amely néhány héten belül „átmegy” a kormányon. Mint Kásler fogalmazott, arra törekszenek, hogy akit csak lehet, lássanak el a háziorvosok, ennek érdekében meg kell szüntetni azokat a rendelkezéseket, amelyek a definitív ellátást akadályozzák. Mindehhez a családorvosoknak szükségük van műszerekre, felszerelésekre, valamint olyan eszközökre is, amelyekkel folyamatos kapcsolatot tudnak tartani a sürgősségi betegellátó osztályokkal.

Orvos képzettségű diszpécserekre van szükség a sürgősségi osztályokon, akik célirányosan a megfelelő orvoshoz irányítják a betegeket. Ezzel lényegesen, 1-2 órányira csökkenthető az sbo-kon a várakozási idő – árulta el a miniszter a sürgősségi ellátásról szóló javaslat lényegét, amely szintén heteken belül a kormány elé kerülhet. Lapunk információi szerint egyébként a szakma nem értett egyet azzal, hogy orvos lássa el a diszpécseri szerepet, és bár az előterjesztésben megtalálható ez a szerepkör, de annak meghatározott feladatait egy szakdolgozó végezné el.

A miniszter a konferenciát indító expozéjában egyébként többek között megemlítette, hogy elkészült a kórházak infekciókontroll tevékenységét szabályozó rendelet, amelynek eredményeként a nosocomiális infekciók [olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Szerk.] számát 30-50 százalékkal lehet csökkenteni. Az öt nemzeti egészségprogram felöleli az ellátások teljes vertikumát, a prevenciótól a rehabilitációig, ezek alapján kiépül a magyar ellátórendszer struktúrája, ehhez illesztve később módosítható a finanszírozás.

Az egészségügy olyan emberi és szakmai tartalékokkal rendelkezik, amelyek kibontakozását segíteni, ösztönözni kell; „ezért vállaltam a feladatot” – fogalmazta meg zárásként Kásler Miklós, emlékeztetve, hogy mindössze három hétre volt szükségük az öt nemzeti egészségprogram elkészítéséhez, miniszteri munkája során pedig folyamatosan érzékeli a beteg- és szakmai szervezetek lelkesedését és támogatását.

Elengedhetetlen a népegészségügyi helyzet javítása
Bár az elmúlt időszakban javult a születéskor várható élettartam, de még mindig van e téren hova fejlődnünk, akárcsak az egészségben eltöltött életéveket tekintve, mivel a 2013-ban elért – s azóta is fenntartott – 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedés csak így tartható fenn, fejtette ki a Pénzügyminisztérium államtitkára a Medicina konferencián. Mindehhez elengedhetetlen a népegészségügyi helyzet javítása, aminek okát két számmal illusztrálta Banai Péter Benő: Magyarországon a 18-64 év közötti lakosság 40 százaléka magas vérnyomással, 14 százaléka pedig cukorbetegséggel küzd. A minisztérium az egészségügy helyzetét az ország versenyképessége szempontjából tartja kulcskérdésnek, ezért egyre fontosabb kérdés, hogy miként javítható a lakosság egészségi állapota.

Ami az egészségügyi ellátást illeti, az államtitkár adatokkal igazolta, hogy még mindig meglehetősen magas az átlagos kórházi ápolási napok, akárcsak az orvos-beteg találkozások száma, s ennek oka – legalábbis az OECD statisztika szerint – nem az orvosok alacsony száma, hiszen míg nálunk ezer lakosra 3,1 doktor jut, addig a fenti szervezet átlaga 3,4. Egyes lépések – például az egynapos sebészet TVK-mentesítése – az intézményrendszer hatékonyságát célozták, de ez nem mindig hozza a tervezett eredményt. Az említett esetben például nem csökkent a betegek kórházban töltött ideje, ami arra utal, hogy egyes finanszírozási elemek nem növelik a hatékonyságot. Épp ezért a jövőt illetően érdemes elgondolkodni a finanszírozási rendszer olyan átalakításán, amely az eredményességet jobban preferálja.

Ami a pénzügyi gazdálkodást illeti, át kell tekinteni, hogy jó-e vagy sem a jelenlegi finanszírozási struktúra, de ez nem mentesíti az egyes intézményeket a racionális gazdálkodás követelménye alól. Azonos megyében működő három kórházat mutatott példaként az államtitkár, amelyek ellátási struktúrájukat, az ellátottak számát és a kubatúrát tekintve igen hasonlóak, ám az egyik folyamatosan jelentős adóssággal küszködik, míg a másik nem. Ez arra utal, hogy a rendszer finanszírozási feladatellátásának, valamint a felelősségi viszonyoknak a módosítása nélkül nem feltétlenül hatékony év végén pénzt tenni a rendszerbe.

Jelentős belső aránytalanságok
A köz- és magánkiadások aránya az OECD-ben szerepelő államokhoz képest nálunk alacsonyabb (GDP arányos közkiadás 2016-ban 5,2, a magánkiadás 2,4%), de ez szerinte nem magyarázat arra, hogy miért rosszak az egészségügyi mutatóink, miközben reálértékben az egyik legjelentősebb növekedés következett be az egészségügyi kiadásokban 2009 és 2016 között. Ami a jövő esztendőt illeti, összesen 191 milliárddal jut több az egészségügyre (69,4 milliárdos plusz a gyógyító-megelőző kasszába, 24,9 milliárddal több a gyógyszerek, s 6,7 milliárddal a gyógyászati segédeszközök támogatására, de emelkedik a pénzügyi ellátások kerete is 19,2 milliárddal). Ugyanakkor megjelenik egy meglehetősen tetemes összegű – 40 milliárd – új költségvetési sor is, közszolgáltatók fejlesztése címmel, amely keret egészségügyi célokra fordítható, két feltétel teljesülése esetén: ha növekedik az ellátórendszer hatékonysága, s ha javul a finanszírozási rendszer fenntarthatósága.

Jelentős belső aránytalanságok vannak az egészségbiztosítási rendszerben, hiszen van olyan város, ahol az egy főre jutó standardizált kiadás 135 ezer, míg máshol 204 ezer forint. Ugyanakkor a TAJ számmal rendelkező lakosok 20 százaléka veszi igénybe a tb kifizetések 89 százalékát, s 1 százaléka az összkiadás 32 százalékát. Ennek oka Kiss Zsolt szerint részben azzal magyarázható, hogy az életkor előre haladtával együtt járnak bizonyos halmozott betegségek, miközben számolni kell a gyógyító technológia robbanásszerű fejlődésével és drágulásával is. Így egy-egy ellátás végösszege elérheti akár – mint tavaly például egyetlen beteg esetében – a 254 millió forintot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója szerint az egynapos sebészet finanszírozási ösztönzőkkel történő támogatásának eredményeként több, mint duplájára nőtt az egynapos fekvőbeteg ellátások aránya, ami hosszú távon csökkenti majd a kórházi tartózkodás arányát. Mindez azzal is járt, hogy az aktív ellátásban felszabaduló TVK-t átcsoportosíthatták – mivel erre a jogszabályok lehetőséget adnak – a járóbeteg szakellátásra. Azonban az átkerülő jelentős mennyiségű pontszám – amelynek mértéke idén eléri 4 milliárd pontot, vagyis 8 milliárd forintot – ellenére sem került be több beteg a járóbeteg ellátásba, nőtt viszont az egy betegre elszámolt pontérték. Vagyis egy bevétel-optimalizációs folyamat játszódott le, ami arra utal, hogy a jelenleginél sokkal célzottabb módszert kell kidolgozni, ha eredményeket akarnak elérni.

A NEAK működtet egy járóbeteg szakellátási várakozási idő figyelési rendszert, bár ebben nem minden intézmény vesz részt, nagyjából egyharmaduk ad jelentést havonta. S bár csökkenést vártak, ez mégsem következett be: fogszabályozásra például 421, látásvizsgálatra-szemüvegrendelésre 214 napot kell például várni, s több mint 90 napot a nefrológiára és endokrinológiára, MRI vizsgálatra 76, EKG-Holterdiagnosztikára 62 napot. A várakozási idő csökkentése egyébként nem kerülne horribilis összegbe, a NEAK kalkuláció szerint nagyjából annyit kellene rá fordítani, mint a műtéti várólisták csökkentésére.

A jelenlegi fix- és teljesítményfinanszírozás mellett egyre inkább teret nyer egy minőség- és eredményalapú rendszer. A Nemzeti Protézis Regiszterhez kapcsolódva elindult egy online jelentési rendszer. Az ide befutó adatok alapján a NEAK ma már meg tudja mondani, hogy az egyes kórházak milyen típusú szakmai összetételben végzik a műtéteket, milyen protézist használnak fel, mekkora kihordási idővel lehet számolni az egyes betegeknél. Amikor publikálhatókká válnak az adatok a betegek megtudhatják, hogy melyik kórházban milyen eredményességgel végzik e műtéteket. A minőség- és eredményalapú finanszírozás bevezetése Kiss Zsolt szerint a belső tartalékok feltárását eredményezi. Az eredmények ismerete igazságosabbá teheti a pénzelosztást, több jut majd oda, ahol sikeresebbek a műtétek, s a több bevételhez a lábukkal szavazó betegek is hozzájárulhatnak.”

Forrás:

Lelkes támogatással alakul át a magyar egészségügy; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2018. október 12.

Közigazgatási, politikai informatika

Infotér 2018 – Tuzson: az államnak követnie kell a digitális közösségi terek által nyújtott lehetőségeket

„”A hivatalos ügyintézés digitális fejlesztéseit is érdemes a kiterjesztett valósághoz igazítani – fogalmazott Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az Infotér 2018 konferencia utolsó napján. Itt mutatkozott be a Magyar Posta e-személyivel akár paypass módon is használható levélkézbesítő PAKK programja is.

A digitalizáció mára egybe gyúrta a számítógépek generálta virtuális valóságokat a valódi valósággal. Mindez alapvető társadalmi fogalmakat is megváltoztatott. Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára szerint így az állam már nem csupán az államhatárok által körbezárt földrajzi területen működhet, hanem az állampolgárok által belakott virtuális terekben is. “Az államnak követnie kell a digitális közösségi terek által nyújtott lehetőségeket” — fogalmazott az államtitkár. Tuzson Bence szerint még a hivatalos ügyintézési procedúrákat is érdemes ehhez a kiterjesztett valósághoz igazítani, legyen szó akár a soron következő földhivatali fejlesztésekről is.

A Magyar Posta szeptembertől tesztelt — a postai azonosított küldemények követése nyomán rövidítve emlegetett — PAKK programja már használja is a virtualitást. Az Infotér 2018 konferencia zárónapján Váradi András, a Magyar Posta projektmenedzsere által felvázolt digitális metódus lényege, hogy a könyvelt levelek ‒ az ajánlott és a tértivevényes levelek, hivatalos iratok – útja a feladástól a kézbesítésig, illetve az átvételig követhető. A PAKK programban közel 8000 kézbesítő kap majd olyan PDA-készüléket, a nagyobb forgalmú településeken hőnyomtatóval kiegészítve, amelyek segítségével kikerülnek a praxisból az aláírandó papírosok, ehelyett a mobil eszköz kijelzőjén kerül sor az aláírásra, a szignó pedig rögtön az elektronikus adatbázisba kerül. A rendszer biztosítja az e-személyi igazolvány funkcióinak kihasználását is, az elektronikus aláírási funkcióval rendelkező igazolványt egyszerűen – mint a paypass bankkártyát — a postás mobileszközéhez érinti az ügyfél, és ezzel igazolja magát.

Forrás:
Tuzson: az államnak követnie kell a digitális közösségi terek által nyújtott lehetőségeket; Infotér; 2018. október 11.

Olajozott gépezetté válhat jövőre az elektronikus ügyintézés

„Valóban a digitális átállás éve lehet az idei, legalábbis a számok azt mutatják, hogy rohamtempóban nő az elektronikus ügyintézés terén a felhasználók száma – mondta a Világgazdaságnak Sántha György, az eGov Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója. A változás fő oka, hogy a 2015 végén elfogadott elektronikus ügyintézésről szóló törvény 2018. január 1-jén hatályba lépett.

A cél a duális ügykezelés felszámolása, hogy az intézmények, a gazdálkodó szervek és az állam közötti kapcsolat csak elektronikus alapon működjön.

Négyezer-ötszáz intézményre vonatkozik az e-ügyintézési törvény, amely szerint lehetőséget kell biztosítaniuk, hogy minden hozzájuk tartozó ügy online is elintézhető legyen.
Sántha György tapasztalata szerint az érintett intézmények kevesebb mint felének sikerült maradéktalanul teljesítenie a törvényi követelményeket. Jó példaként a Fővárosi Önkormányzat hivatalát [Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala. Szerk.] említette, ahol a hiteles elektronikus küldemények száma már meghaladja a papíralapúakét.

Az elektronikus átállás azért is szükséges, mert a közigazgatási eljárási reform következtében a válaszadási határidők harmincról nyolc napra rövidültek, ami csak elektronikus kommunikációval tartható.

A Magyarország.hu-n mindössze nyolcvan ügytípust lehetett teljesen elektronikusan intézni 2015-ben, idén viszont már több mint 600-at. Természetes személyeknél még nem jött el a trendfordulás, részben azért, mert az elektronikus ügyintézési felületek zöme egyáltalán nem felhasználóbarát. A tájékoztatás erősen hiányos, nehezen értelmezhető a szövegezése, az oldal nem navigál, nem segíti a felhasználót. Az is problémás, hogy bizonyos ügyek nem lettek újragondolva.

Például az erkölcsi bizonyítvány elektronikus igénylése egy múlt századi logikán alapul: a munkavállaló igényelheti elektronikusan, mégis a postás viszi majd ki papíralapon, ajánlott levélként.
Könnyen előfordulhat, hogy az illető épp a munkahelyén tartózkodik a kézbesítése idején, és végül mégiscsak a postán kell sorba állnia a küldeményért. Ez megoldható lenne, ha a munkáltató közvetlenül elektronikusan kérhetné le a dokumentumot az adatbázisból.”

Forrás:
Olajozott gépezetté válhat jövőre az elektronikus ügyintézés; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2018. október 12.

Egyszerűsítik és elektronizálják a közigazgatási ügyintézést: országos jelentőségű ügyfélkapcsolati projekt Zalában

„A közigazgatási rendszer fejlesztésével gyorsabb, egyszerűbb, egységes és jó minőségű ügyfélkiszolgálás valósulhat meg; a következő évben 700 ügytípus egyszerűsödik vagy szűnik meg – közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára kedden Zalaegerszegen.
Dr. Tuzson Bence az egész országra kiterjedő, ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztését szolgáló projekt nyitórendezvényét megelőzően, sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy hét megyei kormányhivatalban indultak olyan, a közigazgatást egyszerűsítő és egységesítő, illetve elektronizáló fejlesztések, amelyek a teljes rendszerre kiterjedő eredményeket hoznak.

Zalában csaknem hatmilliárd forintos európai uniós forrásból valósul meg az ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztését szolgáló projekt, amely lehetővé teszi majd például a mobiltelefonos ügyintézést is. Az államtitkár arra is kitért, hogy a kormányhivatali rendszerben intézhető 2500 ügytípus között 700 olyan van, amit szeretnének egyszerűsíteni vagy megszüntetni, még a közigazgatási bírósági rendszer 2020-ra tervezett indulása előtt.

Dr. Tuzson Bence úgy fogalmazott: a zalai fejlesztési projekt az egész magyar közigazgatásról szól, megteremti a hátterét annak, hogy erősödjön Magyarországon az elektronikus ügyintézés. Olyan tudástárat hoznak létre, amely egységesíti az országban az eljárások menetét, hogy az ország bármelyik kormányhivatalában ugyanazt a magas szintű szolgáltatást kapják meg az állampolgárok.

A tudástár két lábra támaszkodik: az ügyintézők részletes tájékoztatóhoz jutnak a kormányablakokban intézhető mintegy 2500 ügytípus kezeléséről, az ügyfelek pedig arról kapnak közérthető információt, hogy miként intézhetik az egyes ügyeiket.

Hozzátette: nagyon sok olyan ügytípus van, ami feleslegesnek látszik, például meg lehet szüntetni egyes bejelentési kötelezettségeket, illetve egyszerűsíteni lehet a hivatalokon belüli többszörös ügyintézéseket. Ezekről a teendőkről még idén kormánydöntés születik, az átalakítással, összevonással vagy megszüntetéssel kapcsolatos jogalkotási munka pedig a jövő év elején megkezdődik. A közigazgatási bíróságok indulásával az egyfokú ügyintézési rendszer megteremtése a cél, hasonlóan az Ausztriában működő rendszerhez – mondta Tuzson Bence.

Dr. Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott arról beszélt, hogy a zalai fejlesztési projekt révén országosan egységesítik az informatikai és létesítményüzemeltetési feladatokat, illetve az állami tisztviselők teljesítményértékelési rendszerét. Olyan mobilapplikációt fejlesztenek, amely telefonról is lehetővé teszi az egyes ügyek elindítását és nyomon követését az állampolgárok részére. Bővülnek a kormányablakban intézhető ügykörök is, így TAJ-kártya-másolatot, erkölcsi bizonyítványt és európai uniós egészségbiztosítási kártyát is lehet majd igényelni – sorolta a zalai kormánymegbízott.

A sajtótájékoztatón Dr. Tuzson Bence arról is szólt, hogy kedden Zalában adják át az országban a tizedik kormányablakbuszt. Az elsősorban a kistelepüléseken élők életminőségét, az állami szolgáltatások elérhetőségét javító, kétfős, mozgó ügyintézési pontokat előre meghatározott időpontokban érhetik el egy-egy település lakói vagy egy nagyobb rendezvény résztvevői. A kormányablakbuszok számát később szeretnék tízről ötvenre növelni”

Forrás:
Egyszerűsítik és elektronizálják a közigazgatási ügyintézést; Zala Megyei Kormányhivatal; 2018. szeptember 26.

Informatika, távközlés, technika

A Deutsche Telekom bejelentette az 5G bevezetésének időpontját

„Maximum két év, és a német felhasználók megtapasztalhatják a szupergyors mobilhálózat előnyeit.
A szokásos fejlesztési folyamat keretében már évek óta folynak a tesztelések, pilot projektek – hazánkban is –, és azt is lehetett tudni, hogy a következő generációs mobil-adatátviteli technológia hamarosan megérkezik, ám pontos dátumokról mindeddig nem lehetett hallani.

Eddig: ugyanis a Deutsche Telekom vezérigazgatója ma bejelentette, hogy – amennyiben a körülmények úgy alakulnak, vagyis a piacfelmérés alapján elegendő eszköz lesz a piacon, hogy kereskedelmileg is megérje – Németországban 2020-ban hivatalosan is elindítják az 5G mobilszolgáltatást.

Tim Hoettges elmondta, hogy partnereikkel és az állammal együttműködve évente 5,5 milliárd eurót fognak költeni hálózatfejlesztésre Németországban, hogy ezt az új rendszert ki tudják szolgálni, és megfelelő szolgáltatást tudjanak biztosítani. A technológia készen áll, a vállalat már a kereskedelmi bevezetésre készül, de ezt megelőzi még jövőre, 2019-ben Németországban a frekvenciakiosztás, mely komoly erőpróbája lesz az 5G-ben is versenyképesnek maradni akaró távközlési cégeknek.

Hoettges arra is kitért, hogy az 5G csak az egyik terület, melyen a nagyvállalat képben akar maradni, kiemelten fontosnak tartják az optikai hálózatok fejlesztését is, mivel – főként a vállalkozások számára – a két terület együttes fejlesztése garantálhat kiváló minőséget.

Az már közismert, hogy az 5G kapacitásai tovább növelik ugyan a hagyományos felhasználók lehetőségeit is, de fő célja az IoT-eszközök, valamint ezek integrációjának segítése. Ennek zökkenőmentes bevezetéséhez viszont feltétlenül szükséges lenne egy egységes, szabványos európai 5G platform, melyet mihamarabb, az érintettek közös munkájával ki kell alakítani – tette hozzá a vezérigazgató.

A bevezetés megkönnyítése érdekében a Deutsche Telekom egy igényfelmérő konferenciát is rendez hamarosan, ahol a leendő felhasználók mondhatják el, mit várnak az 5G-től.”

Forrás:
A Deutsche Telekom bejelentette az 5G bevezetésének időpontját; Dajkó Pál; IT café/Reuters; 2018. október 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Minél korábban hozzá kell szoktatni a gyerekeket a digitális környezethez

„Három-négyéves korban el kell kezdeni a gyermekeknél a viszonyulás kialakítását a digitális környezethez, a robotokhoz, hogy megértsék, mit jelentenek azok, és miként lehet nem csak játékra használni mindezt – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a MobilITy-Győr Digitális Élményközpont átadási ünnepségén vasárnap.
Palkovics László a megnyitón arról beszélt, négy hónappal ezelőtt, a minisztérium létrehozásakor a gazdaságfejlesztési stratégia megalkotása volt a legfontosabb. Ezzel a stratégiával kapcsolatban közölte: vállalati oldalról három dolog jellemzi a kihívásokat és lehetőségeket.

Megfelelő digitális környezet nélkül a vállalatok hosszú távú fejlődése nehezen lesz fenntartható – mondta elsőként. A második a termelékenységi kérdés, az, hogy adott idő alatt mennyi munkát tudnak elvégezni a magyar vállalatok, miként állnak ezzel most. Itt is van tennivaló – jegyezte meg. A harmadik témakör az innováció, a termékfejlesztési képesség, a megújulás képessége – közölte, hozzátéve, hogy az eszközök, amelyek az élményparkban vannak, erről a három ügyről szólnak.

Palkovics László úgy fogalmazott: ha a robotokra gondol egy munkavállaló, az jut eszébe, hogy elveszik a munkáját, helyette fognak dolgozni, és ez félelemérzetet okoz. Ugyanez igaz a digitalizációra, hiszen sok mindent megoldottak nélküle, de most mégis sokkal hatékonyabban lehet elvégezni bizonyos feladatokat.

A miniszter szerint nem valós az a félelem, amely ezzel az “új világgal” kapcsolatos. Azt mondta, a vállalatvezetők részéről egyértelműen nem a válasz arra a kérdésre, hogy ha digitális megoldásokat választanak a cégüknél, akkor ez jár-e a humánerőforrás leépítésével. Úgy folytatta: a létszám csökkenése helyett a robotok elvégzik az olyan munkákat, amelyek számunkra nem annyira érdekesek vagy veszélyesek. Így marad energia arra, hogy más, sokkal nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet végezhessünk – magyarázta.

Úgy összegezte: lehet várakozással figyelni, hogy mi történik, részt lehet venni ebben a világban, de nem kell félni tőle, “jobbá teszi az életünket, a munkánkat”.

Palkovics László elmondta: ennek tudatosítására sokféle elképzelés van, amelyek között említette, hogy Magyarország az elmúlt években elkezdte az 5G koalíciót, az ipar 4.0 platformot és jövő héten aláírják az úgynevezett mesterséges intelligencia platformra vonatkozó megállapodást. Jelezte: utóbbi már kevéssé a technológiáról szól, inkább arról, az emberek hogyan működnek együtt egy robottal, miként kezelik az ilyen szerkezetek által hozott döntéseket.

A tárcavezető hangsúlyozta: minél korábban, 3-4 éves korban el kell kezdeni a viszonyulás kialakítását a digitális környezethez, mert a gyermekekben nincs ilyen félelemérzet, és a győri kezdeményezés ebbe az irányba mutat. A kormány támogatja, hogy sok ilyen központ jöjjön létre, mert “ez határozza meg a jövőnket” – közölte.

A megnyitón Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár kiemelte: a kormánynak az a célja, hogy minden magyar vállalkozás, helyi közösség, család és ember a digitalizáció nyertese legyen. Ezért sok kormányzati programot indítottak, amelyek közül talán a leglátványosabbnak az első helyszíne Győr. Az a cél, hogy első körben három digitális élményközpont épüljön az országban, Győr után Budapest és Debrecen lesz a következő helyszín – közölte.

Szólt arról is: hosszú próbaüzemet tartottak, már több ezer gyermek fordult meg az élményközpontban.”

Forrás:
Minél korábban hozzá kell szoktatni a gyerekeket a digitális környezethez; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. október 9.

A Corvinuson indult folyamatot az egész felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni

„A Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni – erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt szombaton Pécsett.
Palkovics László a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tisztújító közgyűlésén azt mondta: az a cél, hogy egy egyszerűbb, hatékonyabb működési környezet révén megteremtsék a versenyképesség alapjait a felsőoktatásban.

Hozzátette: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. A döntés célja, hogy az egyetem nemzetközileg még magasabb színvonalú legyen és hosszú távon is piacképes diplomát adjon ki.

Palkovics László a pécsi konferencián beszélt arról, hogy a termelékenység növekedéséhez elengedhetetlen Magyarország és a hazai tulajdonú vállalkozások innovációs képességének javítása, ehhez pedig az egyetemek biztosíthatnak hátteret. Jelezte: az egyetemekre szeretnék ráépíteni azt a támogató funkciót, amely a vállalkozások innovációs képességének fejlődéséhez vezet. Ha ez nem valósul meg, komoly gondokkal szembesülnek a 30 éve létező, első generációs magyar vállalatok – mutatott rá.

Palkovics László méltatta a HÖOK elmúlt időszakban végzett munkáját, kezdeményező- és tárgyalókészségét. Megjegyezte, hogy együttműködési megállapodást terveznek a szervezettel annak érdekében, hogy Magyarország jobb hely legyen, sőt, 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkára elmondása szerint “azt, ami most a Corvinus Egyetemmel történik”, legalább jogszabályi szinten szeretnék a többi felsőoktatási intézmény számára is biztosítani. Minden intézménynek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni és meg tudja valósítani azt a küldetést, amire hivatott – jelentette ki.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy átdolgozzák, frissítik a kollégiumfejlesztési programot, vannak teendők a tanulmányi ösztöndíj és a felsőoktatási bérek tekintetében. Szeretnék, ha utóbbiak közelednének a nemzetközi egyetemi felsőoktatás szintjéhez.

Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese arról beszélt, hogy az 1367-ben alapított egyetem olyan szellemiséget kínál az ott élőknek, a régiónak, amire büszkék lehetnek. Az egyetem törekszik arra, hogy kiemelje és segítse a tehetséges fiatalokat, akik az ott szerzett ismeretekkel gyarapítják Magyarországot és az egyetemes tudást – tette hozzá.

Decsi István, Pécs alpolgármestere azt mondta, hogy a baranyai megyeszékhely számára a Pécsi Tudományegyetem jelenti az állandóságot, a jövő biztonságának feltételeit, a hagyományok, a kultúra, tudomány ápolásának egyik legfontosabb intézményét.

A város nemcsak azért büszke az egyetemre, mert ez az ország legkorábban alapított egyeteme és számos tudományterületen nyújt színvonalas oktatást, hanem azért is, mert sikerei összeforrnak a város, az ország életével – közölte. Mint mondta, Pécsen 650 évvel ezelőtt megvoltak és ma is megvannak egy jól működő egyetem fennállásának, egy sikeres karrier alapításának feltételei.

Gulyás Tibor, a HÖOK leköszönő elnöke az érdekképviseleti szervezet elnökségének elmúlt négy éves munkáját értékelve példaként említette, hogy rendbe tették a gazdálkodást, etikai chartát dolgoztak ki, külhoni hallgatói önkormányzatokat támogattak és egyebek mellett hallgatókat támogató mentorprogramokat indítottak.

Udvardy György pécsi megyéspüspök arról beszélt, hogy minden, a célját szem előtt tartó közösség számára alapvető érték a bizalom és a tekintély, amire építhet. Amikor bizalomról beszélünk, azt éljük meg, amik vagyunk: bízom a jóban, a másik jóakaratában, abban, hogy közösen szeretnénk a köz javáért fáradozni. A tekintélyben pedig megjelenik a felkészültség, a szakmai tudás, a vezetés képessége, az érdekeknek megfelelő leghatékonyabb képviselet – fejtette ki.

A püspök azt kérte a jelenlévőktől, ki-ki a maga területén igyekezzen “előmozdítani” a bizalom és a tekintély jelentőségét a közösségekben.”

Forrás:
A Corvinuson indult folyamatot az egész felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. október 9.

Hogyan legyen okos a szakember az okosvilágban? – avagy az urbanisztikát érő kihívások a digitális korszakban (Országos Urbanisztikai Konferencia)

„Az OUK’18 programja
Hely: Benczúr Ház, 1068 Budapest, Benczúr u. 27.
Dátum: 2018. október 16.

9:00-10:00
Regisztráció

10:00-10:15
Köszöntő
Körmendy Imre, elnök, MUT

10:15-11:30
Plenáris előadások
* Hogyan változtatja meg a digitalizáció a településeket
előadó: dr. Gál András Levente
* Megújuló településügy
Füleky Zsolt, helyettes államtitkár
* Településfejlesztési irányok és források
előadó: Fürjes Balázs, államtitkár

11:30-12:00
Kávészünet

12:00-13:15
Kerekasztal beszélgetés a délelőtti plenáris előadások témájában
moderátor: Alföldi György DLA, BME

13:15-13:30
Köztérmegújítási Nívódíj átadás

13:30-14:30
Ebédszünet

14:30-16:00
Szekcióülések, workshopok

1. szekció: Településtervezés új irányai
„Empirikus fordulat bontakozik ki a várostervezésben”
Ezen „A településtervezés új irányai” szekció moderátora, Csaba Ders három nagy témát jár majd körül: szó lesz az adatvezérelt várostervezésről, az élhető városról és a „kreatív osztályról”, vagyis azokról a szakemberekről, akik értik és alkalmazni tudják a városfejlesztésben és -menedzselésben a technika adta lehetőségeket. A szekcióban számos gyakorlati példát is megismerhetünk majd.
Napjainkban empirikus fordulat bontakozik ki a várostervezésben: a várostervezőnek eddig volt egy hipotézise (mitől fog működni a város?), most azonban, a hálózatba kötött digitális eszközök által szolgáltatott adatoknak hála, egyre inkább tényekre támaszkodhat a tervezéskor a városlakók és -használók szokásait, igényeit illetően. A jövő várostervezésében ezért egyre hangsúlyosabb szerepet kap a „szoftver” – vagyis a működés módjának – tervezése a hagyományos „hardver” – azaz a kemény infrastruktúra – tervezéséhez képest.
Az okoseszközök által szolgáltatott adatok jóvoltából a várostervező egyre pontosabban tudja feltérképezni a városlakó (tér)használatát. Ezen a „lencsén” keresztül kirajzolódik a városi infrastruktúra kihasználtsága, a (tér)használat tervezésével pedig hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetjük a városainkat, de a (tér)használat vezérelt infrastruktúrafejlesztéssel a kompakt város víziója is elérhetővé válik.
Amikor az adatvezérelt tervezéssel kapcsolatos innovációról beszélünk, hajlamosak vagyunk mindjárt milliárdos okosváros-beruházásokra gondolni. Pedig már egy egyszerű, nyílt forráskódú, ingyenes szoftver segítségével is dimenziókkal javíthatjuk városfejlesztési döntéseink hatékonyságát! Ennek kulcsa a technológiában rejlő lehetőségekre érzékeny várostervező.
A szekció számos gyakorlati példát mutat be arról, hogyan születnek tényeken alapuló döntések a város tervezésében és menedzsmentjében, és konkrét példákat vonultat fel olyan esetekről, ahol viszonylag olcsón elérhető, egyszerű eszközökkel komoly eredményeket értek el a városfejlesztési döntések megalapozásában. A szekcióban olyan gyakorló várostervezők és főépítészek is megszólalnak, akik a példájukon keresztül segítenek bennünket abban, hogy mindennapi munkánkban felismerjük a technika kínálta kivételes lehetőségeket.
Kulcsszavak: adatok szerepe a tervezésben, okos település vs. élhető település
moderátor: Csaba Ders DLA, vezető építész- és településtervező
14:30-14:45
* Salamin Géza: A térbeli tervezési gyakorlatok átalakulásának trendjei Európában
14:45-15:00
* Kulcsár Sándor: Az okosváros fejlesztés 22-es csapdája
15:00-15:15
* Rátkai Attila: Főépítészi feladatok támogatása térinformatikai eszközökkel
15:15-15:30
* Devecseri Anikó: Webes támogató rendszer a településtervezés szolgálatában
15:30-15:45
* Börcsök Gizella PhD: Nemzetközi jó példa: Bologna innovatív módszere az aktív polgárokkal való együttműködésre
15:45-16:15
Kérdések

2. szekció: Mobilitás
Kulcsszavak: korszerű mobilitási trendek és ezek hatása a várostervezésre, adathozzáférés a mobilitásban.
Ebben a szekcióban Babós Gyula vezetésével azt járhatjuk körül, hogy a mobilitást – melynek egyik szereplője az ember maga – miért kell és érdemes komplex körben vizsgálni. Vajon az egyre stresszesebb mai ember életminősége miként javítható a közlekedési hálózatok (hardver) és az azok működését segítő rendszerek (szoftver) fejlesztésével?
Tudjuk-e javítani az életminőségünket a közlekedési hálózatok (a „hardver”) okosabb fejlesztésével, a hálózaton közlekedőket segítő rendszerek (a „szoftver”) technológiai képességének növelésével? És hogyan viszonyul mindehhez a közlekedő ember? Képes-e azonos ütemben reagálni – közlekedési szokásainak változásával – a technológiai fejlődés dinamikájára?
moderátor: Babós Gyula, igazgató, Pro Urbe Mérnöki és Városrendezési Kft.
14:30-14:45
* Molnár László Árpád: Könnyű hardwerek a városi közlekedésben. Csodavárások és realitások a mobilitásban
14:45-15:00
* Dalos Péter – Bardóczi Alexandra: Kő az állóvízbe – a közbringarendszer szerepe a fenntartható városfejlesztésben
15:00-15:15
* Merker Viktor: Okos mobilitás, közösségi tervezés, ökoturizmus — EU-s projektek Zuglón
15:15-15:30
* Reicher Regina Zsuzsánna PhD – Kolnhofer-Derecskei Anita PhD: „Ezek a mai fiatalok” — közlekedési szokások az Y generáció körében
15:30-16:15
Kérdések

3. szekció: Budapest és az agglomeráció fejlesztési kérdései
A 3. szekcióban Kocsis János Balázs egyetemi docens, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke a főváros mint “metropolisztérség” és a körülötte kialakuló “(al)központok” kérdéskörét járja körül, érintve azt is, az erőteljes és gyors szuburbanizáció és a dzsentrifikáció milyen urbanisztikai kérdéseket hoz magával.
Budapest jelenlegi trendjei a külső területek szuburbanizálódása és a belső területek dzsentrifikálódása kettős folyamatának lenyomatát hordozzák, ahol a belső és a legkülső részek lakossága növekszik, a kettő közötti öv, főképpen a keleti részeken, népességet veszít.
Az erős dinamikájú folyamatok társadalmi, gazdasági feszültségeket hoznak magukkal, és az infrastruktúra is nehezen követi a változó igényeket és az átalakuló használatot. A szekcióban e kérdésköröket járjuk körbe.
Kulcsszavak: digitalizáció és életmód, életmód és agglomeráció, ingázás és életmód, városi zöld övezet és agglomeráció.
moderátor: Kocsis János Balázs PhD, alelnök, MUT és egyetemi docens, BME, BCE
14:30-14:45
* Schuchmann Péter: Budapesti agglomeráció tervezése, a tervezés struktúrája
14:45-15:00
* Varga-Ötvös Béla: Földön, fejjel, felhőben – túlfogyasztás vs. minőségi fejlődés; városhasználat és digitalizáció
15:00-15:15
* Egedy Tamás: A metropolizáció társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásai a budapesti városrégióban
15:15-15:30
* Soóki-Tóth Gábor Csaba: Stresszmentes utazás a repülőtérre – okos és környezetbarát közlekedési szolgáltatások a Budapesti Repülőtéri Régióban
15:30-15:45
* Schrancz Mihály: BudaPart – új városnegyed a Lágymányosi-öböl partján
15:45-16:15
Kérdések

16:15-16:30
Kávészünet

16:30-17:15
Szekcióülések összegzése

17:15-17:25
Zárszó
Szkordilisz Flóra, ügyvezető igazgató, MUTK”

Forrás:
Országos Urbanisztikai Konferencia OUK18; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2018. október
Regisztráció

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 15.

Hullócsillagok? Egy friss kutatás átértékeli az influencerek jelentőségét
Ha digitális diplomáciáról hallunk, ma még a „front end”, az IKT-alkalmazások látványosabb oldala jut az eszünkbe: Twitteren „üzenő” nagypolitikusok, Instagram-történetekkel (és persze, főleg képekkel) kommunikáló minisztériumok, esetleg a Facebookon jelentkező nagykövetségek. Ugyanakkor a csendes háttérben már jó ideje folyik a szívós építkezés. A külpolitika tervezésével, alakításával foglalkozó szervezetek egy részében a digitális technológiák lassan meghódítják a „back end” folyamatokat: az informatika lehetőségei, kapacitásai leginkább talán az adatgyűjtésben, adatelemzésben kecsegtetnek új áttöréssel. Ráadásul minden összefügg: a diszkrét háttérmunka sok esetben éppen a felszínen végzett, látványos tevékenységek sikerének feltételeit teremti meg.
A digitális diplomaták újonnan felfedezett eszköztára, a Facebook, a Twitter, a Weibo, vagy az Instagram ugyanis korántsem csodafegyver a közvélemények elérésére. Ezeken a közösségi platformokon ugyanis ma már virágzanak a zárt hálózatok. A felhasználók jelentős része ezekben a zárt közösségekben, hálózatokban beszerzett információt fogyaszt szinte kizárólagosan. Ezek az információs „silók”szigetként különülnek el egymástól, lényegében minimálisra csökkentve az egyes csoportok közötti információ-áramlást. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki befolyásolni szeretné a közvéleményt, akkor ehhez valahogyan be kell hatolnia ezekbe a zárt információs körökbe. Nem véletlen, hogy az újmédia szakma olyan nagy reményeket fűz az ún. influencerekhez, azokhoz az online véleményvezérekhez, akik körül ilyen kisebb-nagyobb körök, belső hálózatok szerveződnek a közösségi terekben.
Ha innovációról van szó, akkor többnyire érdemes figyelni Izraelre. Idén év elején számoltunk be Hírlevelünkben az ottani Külügyminisztérium Elad Ratson vezette digitális kutató&fejlesztő osztályának néhány érdekes eredményéről. A minisztérium digitális fejlesztői átfogó hálózatelemzési vizsgálatokkal igyekeznek feltérképezni a külkapcsolati munkák során az információforgalomba bekapcsolódó egyének hálózatait. Korábbi kutatások általában az egyes emberi hálózatok központi alakjait, a feltételezett kulcsszereplőket igyekeztek azonosítani, illetve vizsgálni. Úgy vélték, hogy ezek a központi alakok – értelem szerűen – központi, azaz meghatározó szerepet játszanak az adott közösség (hálózat) mozgatásában, alakításában. Az izraeli kutatók azonban úgy találták: az igazi „fontos emberek” az egyes hálózatok úgy nevezett „kapuőrei”. Ezek nem a hálózatok központi alakjai, még csak nem is a legtöbb kapcsolódási ponttal rendelkező személyek. Szerepük mégis meghatározó, mivel többnyire ők azok, akik (személyükön keresztül) egymástól különálló hálózatokat kötnek össze. Tehát: bár saját hálózatukban nem ők kötnek össze mindenkit, hálózatuk egészét mégis ők kapcsolják össze más, hasonló hálózatokkal. Az izraeli külügyi apparátus stratégiája tehát az online hálózatok „kapuőreire” fókuszál. Megpróbálják ezeket az embereket azonosítani, majd kapcsolatot próbálnak kiépíteni velük.
A közelmúltban azonban egy érdekes tanulmány látott napvilágot, ami alapvetően átértékelheti az izraeli külügyi szakemberek hipotézisét. Az amerikai Stanford Egyetem kutatócsoportja ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a közösségi média hálózatainak feltérképezése idő- és főleg költségigényes feladat. Ez persze eddig sem volt titok, de a stanfordi kutatók most azzal a meglepő koncepcióval álltak elő, hogy erre az erőforrásokat emésztő tevékenységre tulajdonképpen nincs is szükség! Az amerikai tudósok arra az elképesztő felfedezésre jutottak, hogy a hálózatok információs csomópontjában álló személyek (azaz a vélemények alakításában meghatározó „influencerek”) költséges feltérképezése helyett elegendő, ha az adott közösségen belül kicsivel nagyobb körben „szórják” az információt. Tehát, ha valaki egy-egy (adott esetben nagy mértékben zárt) online közösség, hálózat körébe be akar vinni egy témát, egy üzenetet, akkor felesleges – tetemes költséggel – feltérképeznie a hálózaton belül működő 1-2 vagy több tucatnyi influencert. Éppen olyan eredményes, az elterjeszteni kívánt üzenet szempontjából, ha – teljesen véletlenszerűen kiválasztva – a hálózat valamivel több tagjához juttatják el az adott információt. Az eredmény: hatékony munka – jóval kisebb költséggel. Hogy ez miért fontos? Jó, ha nem feledjük: a diplomáciai munka digitalizációjának a nagy pénzügyi krach, és az annak nyomán eluralkodó költségtakarékos szemléletmód adta az egyik legkomolyabb lökést.
Are Influencers Overrated?; Dylan Walsh; Stanford Graduate School of Business; 2018. június 11.
Just a Few Seed More: Value of Network Information for Diffusion; Mohammad Akbarpour, Suraj Malladi, Amin Saberi; Stanford Graduate School of Business; 2018. április (PDF)

A Twitter és a geopolitikai riválisok: Pakisztán esete Indiával
India közismerten az informatika egyik „középtigrise”. ICT-nagyhatalomnak aligha nevezhető, de az egyik legszívósabban felfelé törekvő szereplő ezen a térfélen. Ahogy általában a világban is. A formálódó multipoláris globális rend egyik „bejelentkezett” esélyese, az ázsiai geopolitikai játszmák megkerülhetetlen tényezője már ma is. Mi a digitális diplomácia alkalmazása szempontjából figyeljük teljesítményét, és ez nem véletlen: az ország már jó ideje az ICT diplomáciai célú alkalmazásának az élvonalába tartozik. Nem feltétlenül a nagy innovációk jellemzik ezen a téren, sokkal inkább a szolíd, átgondolt, ugyanakkor koherens fejlesztések. Ennek köszönhetően az indiai Külügyminisztérium, illetve a külképviseleti hálózata egy több, egymásra támaszkodó elemből felépülő digitális diplomáciai ökoszisztémát mozgósít annak érdekében, hogy India mind ambíciózusabb külpolitikai céljait támogassa a kibertérben is. A külpolitikában egyébként rendkívül aktív miniszterelnök, Narendra Modi pedig a világ digitális diplomáciájának egyfajta „sztáralakja”: a nemzetközi vezető politikusok Twitter-használatát mérő és elemző éves vizsgálatokban messze ő szerepel most már évek óta az élen.
A napokban érdekes cikk jelent meg, amely a pakisztáni politikai elit közösségi média jelenlétét mutatta be. Tényleg! – mondaná az ember joggal: miközben India a digitális diplomácia alkalmazásáról szóló híradásokban gyakorta kerül a főcímekbe, szinte sohasem hallunk a nagy geopolitikai rivális, Pakisztán e-diplomáciai törekvéseiről!
Ez azonban – állítja a térség befolyásos orgánuma, a The Asian Age – nem véletlen. Miközben Pakisztán a világátlaghoz képest meglehetősen hátul kullog az Internet-használat tekintetében, a mobil eszközökre optimalizált Twitter használatában egészen figyelemre méltó eredményeket könyvelhet el. Minden helyi nyomtatott sajtótermék, és minden tévé csatorna rendelkezik saját Twitter-fiókkal, amelyeken át folyamatosan árasztják a híreket, információkat. Okkal. A mikroblog ugyanis kifejezetten élénk, pezsgő online közösségeket táplál Pakisztánban, akik milliós, sőt sok milliós Twitter-követői tábort biztosítanak a népszerű közéleti személyiségeknek.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a politikai elit is „felpattant” erre a mind gyorsabban száguldó elektronikus platformra. A pártvezetők, magas rangú állami tisztviselők jó része már rendelkezik saját Twitter-fiókkal. Miközben a befolyásos középosztály elérésére ma már egyértelműen ezt tekintik az egyik leghatékonyabb eszköznek, a külvilággal való kapcsolatépítésben a Twitteren folyó tevékenység felemás, rossz esetben kifejezetten szerencsétlen akciókat eredményezett csupán. A The Asian Age szerkesztője úgy véli: az ország digitális platformokon folyó diplomáciájában ma még hemzsegnek az ellenőrizetlen, vagy egyenesen megtévesztő információk, a tiszta propaganda. A politikusi, tisztségviselői tweetek – elsőre talán nem is gondolnánk, de ez is számít – sokszor érthetetlenek, nyelvileg pongyolák, netán kifejezetten hibásak. Az eredmény: egy nem túlságosan erős és hatékony e-diplomáciai jelenlét, ami mindenképpen elmarad a rivális szomszéd, India hasonló kiberműveleteitől.
A rossz hatásfokú, néha kifejezetten ellentermékeny közösségi média alkalmazás mögött a világos, egyértelmű szabályozás hiányát sejti a szerző. Jelenleg ugyanis Pakisztánban semmilyen kormányzati szinten sem létezik valamiféle közösségi média alkalmazási irányelv, márpedig erre égető szükség volna. A pakisztáni Külügyminisztériumnak a holland példát állítja a szerző: átgondolt, egységesen alkalmazott közösségi média ügyrenddel kellene eligazítást adniuk az ország külképviseleteinek a közösségi platformokon, elsősorban a Twitteren folyó országimázs építéshez, kapcsolatmenedzseléshez, illetve általában az e-diplomáciai munkához.
Twitter is Politically Relevant; Bina Shah; The Asian Age; 2018. október 8.

A blokklánc és a mesterséges intelligencia lehetséges szerepe a kiber-mediációban
A múlt héten érdekes „távkonferenciát” rendezett a digitális diplomácia jeles fejlesztő műhelye, a Diplo Foundation, „kiber-mediáció” címmel. A máltai, illetve genfi székhelyű kutatók arra keresték a választ, hogy milyen szerepe lehet a jövőben a blokklánc technológiának, vagy a mesterséges intelligenciának a nemzetközi konfliktus megoldási folyamatokban.
Az esemény egyik szónoka, Katharina Höne bevezetőjében a szuperlatívuszok, a technológiai utópiakergetés veszélyeire hívta fel a figyelmet. Józan mértéktartásra szólította fel a digitális technológiák apostolait. Hangsúlyozta: a fejlesztések két szervezeti kultúra metszéspontjában kell, hogy megvalósuljanak: egyfelől a diplomaták, mediátorok világát kell figyelembe venni, másfelől a programozók és más technikai szakemberek nézőpontját kell érvényre juttatni. Höne úgy vélte: a technológia alkalmazása a diplomáciai tárgyalási folyamatokban négy területen is kecseget hozadékkal. A technológiával erősített tárgyalás, mediáció
* erőforrások és idő megtakarítását eredményezheti,
* támogathatja új nézőpontok felbukkanását,
* segítheti a terepen dolgozó szakemberek munkáját,
* végső soron egy eredményesebb konfliktus megoldási kultúra kialakulásához vezethet.
A mesterséges intelligencia koncepcióját bemutatva a kutatónő igyekezett leszögezni: nem az embereket, diplomatákat, tárgyalókat „kiváltó” robotokról van itt szó. A mesterséges intelligencia olyan rendszereket tanulmányoz, amelyek intelligens döntések meghozatalára képesek. Fontos területként említette a természetes nyelvi feldolgozás (Natural Language Processing) tanulmányozását, ami a diplomáciai tárgyalási munkák előkészítő fázisában hozhat jelentős segítséget. Hatalmas mennyiségű – adott esetben akár strukturálatlan – szöveg elemzését, kutatását teszi lehetővé úgy, hogy segít előbányászni a fontos összefüggéseket, kontextusokat. A szakértő konkrét alkalmazásokat is bemutatott, megemlítve például az UN Peacemaker nevű platform sokrétű, jól felhasználható erőforrás kínálatát.
A konferencia másik szónoka, Dejan Dincic a technológiai fejlesztések másik slágertémáját, a blokklánc technológiát járta körbe. Úgy fogalmazott: míg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó eszközök és megoldások elsősorban a diplomáciai tárgyalások előkészítő, kutató, feltáró szakaszában kaphatnak szerepet, addig a blokklánc technológiáknak a megvalósítás, illetve a monitorozás támogatásában juthat lehetőség. A szónok két mozzanatot fontosnak tartott már az elején kiemelni: egyfelől a blokklánc, a hozzá kapcsolódó bitcoin fogalomnak hála, villámgyorsan egyfajta mítikus felhangot kapott – jó részt indokolatlanul. Másrészt őszintén előrebocsátotta azt is: a blokklánc technológián alapuló eddigi alkalmazások nem vihetők át egykönnyen a politikai mediáció világába. Mégis, a technológia ígéretes lehet ezeknek a politikai folyamatoknak a monitorozása, a politikai jellegű megállapodások végrehajtása támogatásában. Ezen a téren ugyanis egyfajta áttörést hozhatnának a blokklánc technológia meghatározó „személyiségjegyei”: a tárgyilagossága, a semlegessége, az átláthatósága és a decentralizált jellege.
Cybermediation: What role for blockchain and artificial intelligence?; Diplo; 2018. október 12.
UN Peacemaker (online mediáció támogató eszköz)

SZAKMAI MŰHELY – Infotér 2018 konferencia: digitális diplomácia kerekasztal
Az elmúlt héten zajlott a hazai informatikai ipar legjelentősebb szakmai rendezvénye, az elektronikus közigazgatásra, kormányzati informatikára fókuszáló Infotér 2018 konferencia. Az évente megrendezett rangos esemény idén számunkra fontos elemmel gazdagodott: a második szakmai napon digitális diplomáciai kerekasztal beszélgetésre került sor, a Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület szakmai színpadán. Az esemény deklaráltan úttörő jellegű volt: az volt a célunk, hogy a szélesebb szakmai közvélemény „radarernyőjén” nálunk is megjelenjen ez a világban ma már kiemelt fontosságú e-közigazgatási terület. A hazai diplomácia, az itthoni e-közigazgatásfejlesztési kormányzati szféra, valamint a tudományos kutatási-oktatási néhány prominens képviselőjét ültettük egy asztalhoz, hogy legalább felvillantsuk a digitális diplomáciával kapcsolatos hazai megközelítéseket. A rövid műhelybeszélgetés tartalmához igazodva néhány kulcstémát igyekeztünk körbejárni a résztvevőkkel:
Mit értünk digitális diplomácián, csatlakozva a külügyi fősodorhoz – vagy éppen eltérve attól?
A kibertér ma már egyfajta „digitális vadnyugathoz” hasonlít néha; mennyiben meghatározó a kiberbiztonság kérdése, és hol tartunk mi ebben?
A digitális diplomáciát alapvetően a közösségi média eszközeivel, a Facebokkal és a Twitterrel szokták azonosítani, nem is alaptalanul. Nem fenyegeti-e ezt a virágzónak látszó összefonódást az álhírek mindent elborító áradata?
Játszhat-e dinamizáló szerepet a digitális technológia a „diplomácia” egy különleges, de számunkra fontos ágában: a határon túli magyarsággal való kapcsolatépítésben, kapcsolattartásban?
A beszélgetésben résztvevők (dr. Csuday Balázs nagykövet, nemzetközi jogi szakértő; Erdélyi Rudolf vezérigazgató, DJP témamenedzser; dr. Krasznay Csaba adjunktus, kiberdiplomáciai és kiberbiztonsági szakértő, valamint dr. Szőts Zoltán docens, rektori megbízott, közösségi média kutató) fontosabb megállapításaira a jövő héten részletesen visszatérünk. Ugyanakkor a beszélgetés teljes videoanyaga hamarosan elérhető lesz a szervező Infotér honlapján is.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS:
Singer, Peter W. – Brooking, Emerson T. (2018): Like War: The Weaponization of Social Media. Eamon Dolan-Houghton Mifflin Harcourt
A közösségi média – ne legyenek e felől illúzióink – ma már hadszíntér. A geopolitika, a konfliktusok „ötödik dimenziója”, ahol éppen úgy csatáznak, mint a szárazföldön, a vízen, a levegőben, és talán az űrben is. Minket, a digitális diplomácia művelőit, kutatóit közelről érint a téma, hiszen az e-diplomácia ma (még) jobbára a Twitter-, vagy Facebook-diplomáciát jelenti. Így nem meglepő, hogy a Hírlevélben is többször mutattunk be a témába vágó könyvet. Most ismét egy frissen publikált munkára hívjuk fel a figyelmet, a sokadikra a témában, de azt gondoljuk, hogy érdemes belelapozni. Sokat ígér elsőként is a szerzők személye. Peter Singer, jeles politológus, a tématerülethez kapcsolódó jó néhány könyv szerzője ugyanis az egyik legtapasztaltabb értője a problémának. Singer a meghatározó jelentőségű Brookings Insitution think tank 21. századi biztonsági és hírszerzési témáinak kutatási igazgatója volt, míg a társszerző, Emerson T. Brooking az amerikai politikai-biztonsági elit kulcsintézményének, a Council on Foreign Relationsnak a szakértője. Mindenképpen érdemes tehát figyelni arra, hogy mit mondanak; és, amit új könyvükben mondanak, az nem éppen megnyugtató. Állítják – az esetek jó részében bőségesen dokumentáltan -, hogy a közösségi média és az internet alapjaiban forgatta fel a politika, a háború játékszabályait. A Twitter-háborúk nem csupán virtuális áldozatokat eredményeznek, és a „félreinformálás” sem csupán kellemetlen bosszúsághoz vezet, hanem nemzetek sorsát döntheti el.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. október 8-október 13.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

RF_VONTAT rendszer MÁV-START Zrt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/195
Közzététel dátuma: 2018.10.09.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.24.
Ajánlatkérőnél meglévő 5500 felhasználóból 500 fő felhasználó egyidejű hozzáférését biztosító, és legalább napi 150000 fő utast szállító, kötöttpályás közlekedés folyamatait támogató informatikai rendszereinek, azaz VONTAT1; VONTAT2 – MEGRENDELÉS, SZOFI; VONTAT3 – EMO, TRES, 1700, JIR, EMA1, EMA2, KRR1, KRR2, VMK1, MENTA1, MENTA2, IMO1, MTN1, TAG3, TIG, TOFI, TEFI, VOFI, SZET, JÁR, REAL-TIME –(a továbbiakban együtt: Rendszerek) komplex üzemeltetése, support végzése, valamint a Rendszerek komplex bővítése, az ajánlatkérő (továbbiakban: AK) által igényelt fejlesztések útján.
A fejlesztési és nem jótállási körbe tartozó hibajavítási feladatokra fordítható keretösszeg nettó 370.000.000 Ft (azaz nettó háromszázhetvenmillió forint). Ajánlatkérő a szerződés hatálya alatt a keretösszeg 70 %-os mértékéig vállal lehívási kötelezettséget a műszaki leírásban foglalt munkákra, azaz nettó 259.000.000,- Ft (kettőszázötvenkilencmillió forint) értékű feladatok megrendelésére vállal lehívási kötelezettséget. Opció: nettó 111.000.000,- Ft (azaz nettó száztizenegymillió forint)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről-Az EFOP-2.2.18-17-2017-00067 azonosítószámú projekt megvalósítása során egységes betegazonosító rendszer bevezetése, fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó
Nyertes ajánlattevő: Wallitrade Kft.; Intellflow Kft.; iERP Hungary Kft.
EFOP-2.2.18-17-2017-00067 „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó intézmény tagkórházaiban” elnevezésű projekt keretében betegazonosítási rendszer kiépítéséhez szükséges hardver és szoftver elemek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 105.126.950,- Ft
Lásd bővebben

MedWorkS moduláris felépítésű integrált informatikai rendszerének kiterjesztése, új modulok rendszerbe integrálása és e rendszer követési, valamint karbantartási szolgáltatásainak ellátása a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: Zala Megyei Szent Rafael Kórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
A Zala Megyei Szent Rafael Kórházban működő MedWorkS medikai informatikai alkalmazás kiterjesztése, új modulok rendszerbe integrálása és a rendszer jogszabálykövetési, karbantartási és frissítési szolgáltatásainak ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 224.730.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredményhirdetmény- „Integrált vállaltirányítási rendszer bevezetését megelőző vállalati folyamatok felmérése a FŐTÁV Zrt. részére (BPR)”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: MultiContact Consulting Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.850.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. er.-Adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök, valamint a rendszertámogatási szolgáltatások beszerzésére végberendezés (CPE) szolgáltatói router beszerzés tárgykörben – GINOP-3.4.5 támogatás terhére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/196
Közzététel dátuma: 2018.10.10.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: S&T Services Kft.; EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
Adás-vételi szerződés adatátviteli berendezések és a menedzselésüket biztosító hardver és szoftver eszközök, valamint a rendszertámogatási szolgáltatások beszerzésére végberendezés (CPE) szolgáltatói router beszerzés tárgykörben – GINOP-3.4.5-VEKOP-16-2017-00001 támogatás terhére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 633792,25 USD
Lásd bővebben

RSA-EMC logelemző rendszer gyártói támogatása és mérnökóra alapú üzemeltetési és fejlesztési támogatása 2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.; EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
1.rész – RSA-EMC logelemző rendszer gyártói támogatása 2019.08.31-ig
2. rész – RSA-EMC logelemző rendszer mérnökóra alapú üzemeltetési és fejlesztési támogatása 2019.08.31-ig
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 150.309.500,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. eredményéről_Dokkoló elektronika jav.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Prolan Irányítástechnikai Zrt.
Ajánlatkérő 2584 darab Tábla PC-hez tartozó dokkoló egységgel rendelkezik.
Ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során ajánlatkérő eseti lehívásainak megfelelően kell elvégeznie a közbeszerzési dokumentumok mellékletét képező műszaki leírásban foglalt feladatokat a meghatározott keretösszeg erejéig.
A keretösszeg: nettó 90.000.000,- Ft (azaz nettó kilencvenmillió forint)
Alapmennyiség: Ajánlatkérő a szerződés hatálya alatt a keretösszeg 70 %-os mértékéig vállal lehívási kötelezettséget a műszaki leírásban meghatározott munkákra, azaz nettó 63.000.000,- Ft (azaz nettó hatvanhárommillió) értékű feladok megrendelésére vállal lehívási kötelezettséget.
Opció: a keretösszeg 30 %-a, azaz nettó 27.000.000,- Ft (azaz huszonhétmillió forint)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_CIIR
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
CIIR rendszer (Civil Integrált Információs Rendszer) üzemeltetése, valamint fejlesztése maximum 1200 fejlesztői keretóra mértékéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.800.000,- Ft
Lásd bővebben

IKSZR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/195
Közzététel dátuma: 2018.10.09.
Ajánlatkérő: Budapesti Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, rendvédelmi célú informatikai fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 154.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét, infrastruktúra kiépítés (meghallgatópontonként)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/197
Közzététel dátuma: 2018.10.11.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét, infrastruktúra kiépítés (meghallgatópontonként).
A jelen beszerzés keretében az ORFK, mint a NISZ Zrt. által kiszolgált szervezet, az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kommunikációs összeköttetéseinek felhasználásával 192 db video kommunikációs végponti infrastruktúrát kíván országos szinten bevezetni annak érdekében, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint az érintett személyek részére a telekommunikációs eszközútján biztosított jelenlét törvény adta lehetőségét biztosítani tudja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.648.153.818,- Ft
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm_inf.eszk.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/197
Közzététel dátuma: 2018.10.11.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Potencial Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés keretében részben az EFOP-4.1.8-16-2017-00169 projekt megvalósításához, részben a könyvtárellátási szolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök és szoftverek szállítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.023.230,- Ft
Lásd bővebben

Általános fejlesztési keretmegállapodás (KBE/377/2017) – eredmény tájékoztató 2018. III. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Grepton Informatikai Zrt.
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500.000.000,- HUF keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 29.538.825,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai rendszermegfelelőségének tanúsítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató – fejlesztő és általános szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása 2019.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság informatikai rendszere megfelelőségnek tanúsítása a 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Interaktív digitális eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség
Nyertes ajánlattevő: Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság
„Interaktív digitális eszközök beszerzése az EFOP-3.2.3-17-2017-00037 „Digitális környezet a köznevelésben tárgyú „Hármas kötés”- digitális közösségben gyermekeink jövőjéért című projekt”keretében -2 részben 1-28számú tétel.
Érték: 19.608.292,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

EFOP -2.2.18-17 projektben betegaz rendsz. bevezet
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/194
Közzététel dátuma: 2018.10.08.
Ajánlatkérő: Állami Szívkórház
EFOP 2.2.18-17-17-2017-00053 azonosító jelű „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben” elnevezésű, európai uniós támogatással megvalósuló projekt keretében „Vállalkozással vegyes adásvételi szerződésben az EFOP 2.2.18-17-17-2017-00053 azonosító jelű „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben” projekt keretében Egységes betegazonosító rendszer bevezetése érdekében szükséges eszközök és licencek beszerzése”az alábbiak szerint:
A Projekt az Állami Szívkórházban meglévő Főnix-Pro medicai rendszer (HIS) bővítése érdekében szükséges informatikai rendszer elemeinek, szoftverek, licencek szállítását, eszközök konfigurálását, implementációs munkák elvégzését, dokumentálását és oktatását tartalmazza.
Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75.§ (2) e) pontjára tekintettel, mert csak 1 db ajánlat érkezett.
Lásd bővebben

„Adattárház kialakítása gazdálkodási és működési adatkörökre, valamint elemzési szolgáltatások biztosítása a kormányhivatali rendszer számára”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/198
Közzététel dátuma: 2018.10.12.
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
A közbeszerzés ismertetése:
A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042 kiemelt projekt előkészítése során meghatározott szakmai funkcionalitással rendelkező adattárház és elemző rendszer kialakítása, melynek során feladat
– a részletes igazgatási és informatikai tervezési feladatok elvégzése,
– az informatikai fejlesztési és rendszer implementációs valamint rendszerintegrációs feladatok ellátása,
– az adattárház adatbázisának forrásadatbázisokból történő adatátvételi és ellenőrzött adatbetöltési feladatainak végrehajtása.
– A rendszer működtetéséhez szükséges – a NISZ Zrt. által biztosított infrastruktúra környezeten történő működést lehetővé tevő – hardver eszköz igények meghatározása
– A rendszer működtetéséhez szükséges operációs rendszer és alkalmazás szoftver licencek szállítása.
Szakértői kapacitás biztosítása vállalkozási szerződés keretében a jelen műszaki leírás további fejezeteiben meghatározott szolgáltatások nyújtásához.
Az Ajánlatkérő a beszerzés tárgyaként az alábbiak teljesítését várja el az Ajánlattevőtől:
1) Adattárház kialakítása gazdálkodási, humán és működési adatkörökre.
2) Az adattárházra épülő elemző és döntéstámogató informatikai rendszer fejlesztése és implementálása.
3) A rendszer részét képező üzleti intelligencia portál létrehozása
4) A rendszerhez szükséges eszközök, valamint licencek részletes tervezése, specifikálása és leszállítása, a fejlesztői és teszt környezetben történő üzembe helyezése.
5) A rendszer megvalósításának megfelelő transzparenciáját, követhetőségét és dokumentáltságát biztosító leszállítandók elkészítése
6) A rendszer fenntartásához szükséges szolgáltatások nyújtása.
A rendszernek alkalmasnak kell lennie legalább 1070 végfelhasználó kiszolgálására, valamint arra, hogy legalább 2 telephelyen és virtuális környezetben is működjön. Az egyes követelmények, valamint az adott feladatokhoz részletezését, illetve a nyertes ajánlattevő által leszállítandó termékek körét a közbeszerzési dokumentum műszaki leírása tartalmazza.
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eredménytelenség indoka: Az Ajánlatkérő az eljárás a Kbt. 75.§ (2) a) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja.
Az eredményes részvételi szakaszt követően az Ajánlatkérő a vonatkozó ajánlattételi felhívást 2017. december hó 22. napján küldte meg az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidő 2018. január hó 26. napja volt, amelyre 5 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
Az eljárás során 2018. március hó 12. napján került kibocsátásra az 5/2018 (III.12.) MVM rendelet, amely jelentősen módosította a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről szóló 38/2016 (XII.29.) számú MVM rendeletet.
Ajánlatérő megállapította, hogy az új jogszabályi előírásoknak való megfelelés elérése érdekében a tárgyalások folytatására csak a közbeszerzés feltételeinek olyan mértékű változtatásai révén kerülhetne sor, amely egyrészt ellentétben állna mind a Kbt. fent hivatkozott rendelkezéseivel, mind pedig általános jogelveivel. Emellett a jelenleg a megvalósításra kerülő rendszer kivitelezésére előírt teljesítési határidők teljesíthetősége, azaz 2018. december hó 31.napja – is teljesíthetetlen az új jogszabályi előírások alapján.
Tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a jogszabályi változás miatt a tárgyalások folytatása nem volna lehetséges az eredeti feltételek mellett, illetve azok fenntartásával a szerződés megkötésére képtelenné válna, ugyanakkor a feltételek módosítása a Kbt. 88.§ rendelkezéseivel állna ellentétbe, így az Ajánlatkérő a Kbt. 75.§ (2) a) rendelkezéseivel összhangban az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.
Lásd bővebben

Egységes kormányhivatali gazdálkodási rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/199
Közzététel dátuma: 2018.10.13.
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
Az ajánlatkérő által indított a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042 számú „A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt keretében „Egységes kormányhivatali gazdálkodási rendszer kialakítása”. A feladat egy integrált módon megvalósított szoftver (vállalatirányítási rendszer) megvalósítása, melyhez szükséges:
-a részletes igazgatási és informatikai tervezési feladatok
-az informatikai fejlesztési és rendszer implementációs, valamint rendszerintegrációs feladatok ellátása
-a szükséges adatmigráció/ősfeltöltés feladatainak végrehajtása.
-a rendszer működtetéséhez szükséges – a NISZ Zrt. által biztosított infrastruktúra környezetben történő működést lehetővé tevő – hardver eszköz igények meghatározása
-a rendszer működtetéséhez szükséges operációs rendszer és alkalmazás szoftver licencek szállítása.
-szakértői kapacitás biztosítása szerződés keretében a műszaki leírás további fejezeteiben meghatározott szolgáltatások nyújtásához
1 db „Egységes kormányhivatali gazdálkodási és e-számla rendszer” integrált módon megvalósított szoftver (vállalatirányítási rendszer) és valamennyi kapcsolódó licence, amely megvalósítja az alábbi követelményeket:
a. A feladat a főbb kormányhivatali gazdálkodási folyamatok elektronizálása és automatizálása, valamint az alaptevékenységek magas színvonalú kiszolgálása. A folyamatok optimalizálásához elengedhetetlen a szakmai és a pénzügyi folyamatok monitorozása.
b. Feladat a különböző Kormányhivataloknál használt szakmai rendszerek egységesítése, a széleskörű szakmai feladatok teljes lefedettségének biztosítása.
c. Jogszabályi előírások alapján a kialakításra kerülő gazdálkodási rendszernek szinkronizálni kell:
* pénzügyi számvitelt;
* költségvetési számvitelt.
d. Támogatni kell az alapvető gazdálkodási feladatokat, melyek a napi munka megkönnyítését kell, hogy eredményezzék. Fontos, hogy a rögzítésre került adatok a teljes gazdálkodási rendszer által elérhetőek legyenek.
e. Az egységes gazdálkodási rendszernek tudnia kell az általános pénzügyi- és számviteli feladatok elvégzéséhez, valamint támogatásához szükséges funkciókat, a folyamatokat pedig, ahol ez lehetséges, automatikusan kell elvégeznie.
f. Biztosítania kell továbbá a különböző modulok és szakterületek által használt rendszerekkel való kapcsolatot, ezekből információkat fogadni, adatot szolgáltatni a rendszerek között, valamint a adatokat átadni a kialakítás alatt lévő adattárház felé.
Megvalósításra kell kerüljön:
* költségvetés gazdálkodási feladatok elvégzésére szükséges funkciók kialakítása a közigazgatási gazdálkodás specialitásainak figyelembevételével
* egységes partnernyilvántartás támogatása, karbantartása, kezelése, valamint az egyediség fenntartása
* beszerzések folyamatának teljeskörű támogatása
* készletgazdálkodás teljeskörű támogatása
* kötelezettségvállalások nyilvántartásának támogatása
* követelések, tartozások kezelése és folyamatainak támogatása
* tárgyi eszközök, gépjármű és laboreszköz nyilvántartások támogatása, karbantartása és kezelése
* házipénztárral kapcsolatos funkciók kialakítása
* elektronikus számlázás teljeskörű megoldása
* kontrollinggal kapcsolatos funkcionalitás kialakítása
* humánerőforrás bértömeg gazdálkodás kezelése
* az egyes funkciók közötti kapcsolatok kiépítése, automatizmusok beépítése a folyamatokba és az adatok átadására vonatkozóan
* külső rendszerekkel való kapcsolatok kialakításához szükséges lehetőségek biztosítása
g. A megvalósított rendszernek illeszkednie kell a Kormányzati Infrastruktúrába, illetve használnia kell a NISZ Zrt. által nyújtott releváns szolgáltatásokat.
h. A rendszernek maximális rugalmasságot kell nyújtania a változások, átalakulások gyors és főként Kormányhivatali humán erőforrásból történő követéséhez.
i. A rendszernek alkalmasnak kell lennie legalább 1000 végfelhasználó kiszolgálására
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Szakirodalom

Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.

„Magyarország közigazgatási helynévkönyvnek, korábbi címe: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve volt (a névváltozást Magyarország alaptörvénye, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. 6.§ j) pontja indokolja). Az 1992 óta évente megjelenő kiadvány tartalmazza minden város és község hivatalos megnevezését, megyei beosztását, a közös önkormányzati hivatalokat, a helységek járási besorolását, valamint a nemzetiségi önkormányzatokat. Közli a helységek 2018. január 1-jei területnagyság-, lakónépesség- és lakásszámadatát, továbbá a helységek KSH által kibocsátott település¬azonosító törzsszámát, az 1990. január 2. és 2018. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat.”

Forrás:
Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. szeptember 27. (PDF)
A kiadvány nyomtatásban 2.700,- Ft, rendelés ezen a hivatkozáson.
A kiadvány információi elérhetőek .xlsx fájl formájában is. Letöltés

A szemantikus keresés módszerei és alkalmazási lehetőségei a védelmi szférában, a közigazgatásban, illetve a gazdasági életben

„…Kutatási célok
Értekezésem alapvető kutatási célja az információkeresés eredményes és hatékony alkalmazási feltételeinek elemzése és meghatározása a védelmi szférában, a közigazgatásban és a gazdasági életben.
Ennek részeként:

  • az információkeresés kiemelt jelentőségű alkalmazási területeinek feltárása a védelmi szférában, a közigazgatásban és a gazdasági életben;
  • az információkeresés magyar jogi környezetének feltárása és értékelése, az információkeresést akadályozó jogi normák és ezek hatásának meghatározása;
  • a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervezetek számonkérhetőségét biztosító azon módszerek meghatározása, rendszerezése, amelyek növelik egyrészt az állampolgári bizalmat, másrészt a szervezetek munkájának hatékonyságát;
  • az információkeresés hatékonysága és gazdaságossága mérési kereteinek, modelljének kidolgozása;
  • az információkeresés mint tudásmenedzsment-eszköz szervezeti bevezetése akadályainak meghatározása, és javaslattétel azok elhárítására.

Kutatási hipotézisek
Az értekezés témájához, valamint a tudományos probléma fenti feltárásához kapcsolódó kutatási hipotéziseim a következőek voltak:

  • a védelmi szféra nyílt forrású keresésének, valamint a gazdasági szféra hírszerzésének fogalma, értelmezése pontatlan, félreérthető (1. és 3. új tudományos eredmény);
  • a szemantikus keresőrendszerek használata jelentősen növelheti a munka hatékonyságát (7. új tudományos eredmény);
  • a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az információkeresés jogi környezete komoly átalakuláson megy keresztül (5. új tudományos eredmény);
  • a magyar jogrendszer az információkeresést töredezetten, hiányosan és anakronisztikusan kezeli, ez a rendvédelmi, nemzetbiztonsági munkát egyrészt feleslegesen akadályozza, másrészt veszélyt jelent a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépésben (2. és 4. új tudományos eredmény);
  • a munkaszervezés és a kommunikáció legalább annyira fontos egy információkereső rendszer hatékony működésében, mint maga a technológia (6. új tudományos eredmény)

…”

Forrás:
A szemantikus keresés módszerei és alkalmazási lehetőségei a védelmi szférában, a közigazgatásban, illetve a gazdasági életben”; Vadász János Pál; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2018-X-24 14:00, helye: Zrínyi Campus, Zrínyi terem 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.

A jó önkormányzás mérése és értékelése, műhely- és vitakonferencia

„PROJEKT SZÁMA: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001
PROJEKT CÍME: A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem, (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
Időpont: 2018. október 26. 9:30 – 15:00

PROGRAM:
9:30 – 10:00 Regisztráció
10:00 – 10:10 Köszöntő, a konferencia megnyitása- Prof. Dr. Tózsa István, NKE Intézetvezető, a kutatás vezetője

I. RÉSZ: HELYZETELEMZÉS, A VITAPONTOK KERESÉSE
10:10 – 10:30 A jó önkormányzás mérése és értékelése, elvi módszertani alapok – Gáspár Mátyás, NKE címzetes egyetemi docens, szakmai vezető
10:30 – 11:30 A kutatók beszámolói eredményeikről szakmai interjúk keretében, a lényegi eredmények prezentációjával, a vitapontok keresése a közönség részvételével. Interjúk a kutatókkal, megállapítások, vitakérdések és javaslatok.
Moderátor Gáspár Mátyás

11:30 – 11:45 Kávészünet

II. RÉSZ: TOVÁBBLÉPÉS, PLENÁRIS VITAFÓRUM
11:45 – 13:55 A vitakérdések megválaszolása kibővített panelbeszélgetés keretében, a közönség részvételével – Az I. részben azonosított, nyitott, vitakérdések közös megválaszolása, megoldások keresése.
Moderátor Gáspár Mátyás
13:55 – 14:00 A műhely- és vitakonferencia bezárása- Prof. Dr. Tózsa István
14:00 – 15:00 Ebéd
A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet 2018. október 25-ig lehet megtenni az alábbi linken: Regisztráció
A felmerülő kérdéseket a joonkormanyzat@gmail.com email címre várjuk. ”

Forrás:
A jó önkormányzás mérése és értékelése műhely- és vitakonferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október

Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (2. rész)

„Múlt heti számunkban közzé tettük a Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity oldalán megjelent szakcikk (How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation) bemutatásának első részét.

Mint írtuk, a dokumentum szerkezete négy kutatási kérdés köré szerveződik, amelyek a következők:

  • Mi a meghatározása a negyedik ipari forradalomnak?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra az intézmények szempontjából?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a technológiák szempontjából?
  • Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából?

Az első részben összefoglaltuk azt a részt, amelyben a szerzők a negyedik ipari forradalom lehetséges meghatározásait összegezték, a definiálás igényével. Jelen írásunkban a negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokra adható válaszokat mutatjuk be.

Az intézmények szempontjából a válaszokat 11 pontban foglalták össze:

  • Könnyíteni a tőkeáramlást és erősíteni az állam vállalkozó szerepét, elősegítve a Schumpeter-féle „teremtő rombolás” szerinti átrendeződést.
  • A gazdaságpolitikának és az innovációs politikának nyitott tervezésen kell alapulnia, a kísérleti tapasztalatok szerint szervezett gazdaság jegyében, a fokozott tudás- és kompetenciaigény miatt.
  • Tegyük a szervezeteket kreatívábbá és erősítsük helyreállási képességeiket (rezílienciájukat), mert a negyedik ipari forradalom során a rutinműveletek visszaszorulnak, és előtérbe kerül az újszerű meglátásokra és kritikai gondolkodásra kész hozzáállás.
  • Folytonosság a változásban, mivel a „tárgyak internete” egymásra épülő technológiákból épül fel.
  • Eltökélt kormányzati szervezetek, felelősségvállalás, ahogy ez a fő hajtóerőt jelentette több, sikeres átalakulást felmutató országban.
  • Diszruptív felemelkedés és rugalmas fókusz, mivel az aktuális átalakulásokat nehéz előrejelezni és irányítani.
  • Az idő, a tér és a mindennapi élet átalakítása a valós világban, amiben segítséget adhatnak a mesterséges intelligencia „big data” elemzései.
  • Az emberi erőforrások bővülése, amelynek során szakítani kell a minél olcsóbb munkaerőre törekvéssel, előtérbe helyezve a képzettsége és az új kihívásoknak megfelelő képességeket.
  • A bizalom biztosításának elsődlegessége, ami lehetővé teszi a technológiai együttműködés kiterjesztését.
  • A kormányzat és a civil társadalom együttműködése és közös tervezése, amit a digitális írástudás széleskörű elterjedtsége tesz lehetővé.
  • Stratégiai terv megalkotása az egyetemek és a vállalatok bevonásával, amire például a dél-koreai kormányzati gyakorlat jó példát mutat.

A technológiák szempontjából szintén 11 választ olvashatunk:

  • Kiber-fizikai rendszerek, amelyben a fizikális térben folyó műveletek szorosan kapcsolódnak az informatikai és kommunikációs infrastruktúrákhoz.
  • Kombinációs technológiák, amelyek sikeres alkalmazásához elengedhetetlen az innovációs hálózatokban megvalósuló tudás-átadás és kölcsönös tanulás.
  • A tervezői gondolkodás módszertanának adaptálása, különösen az emberközpontú technológiák fejlesztésére és kiaknázására.
  • Gyakorlatias tudás, amelynek biztosítására a cégeknek össze kell gyűjteni, tudományosan kodifikálni és dokumentálni a szükséges tudásanyagot, majd mindezekre alapozva képzési módszertant kifejlesztenie, egymásba fonódó munkafolyamat-köröket alkotva.
  • Mesterséges intelligencia és robotika – mivel emberek milliárdjai vannak összekötve olyan mobileszközökkel és platformokkal, amelyek bőséges hozzáférést biztosítanak az információkhoz és tudáshoz, a technológiai fejlesztések és applikációk gyorsan terjednek és sokszorozódnak, ami kiemeli a szabadalmi fejlesztések, a tudásmegosztás és a technológiai alkalmazások kereskedelmesítésének jelentőségét.
  • A technológiai rugalmasság megőrzése, mivel a diszruptív innovációk és technológiai változások gyorsan változó környezetet hoznak létre.
  • A technológiák többsége árucikké vagy megosztott erőforrássá válik, amelynek során a technológiák egymáshoz kapcsolódása fontosabb, mint maguk a technológiák.
  • Eltűnnek a technológiák közötti határok, ahogy a digitális, biológiai és fizikai kutatási terek között is, lehetővé téve a konvergenciát.
  • A virtuális tér és az aktuális tényleges tér összeolvadása, meghaladva a klasszikus informatikai korszaknak azt a jellemzőjét, amelyben az információs technológiák mintegy ragasztóanyagot jelentettek a különböző szakterületek és tudományágak között – a mesterséges intelligencia már ezek fúzióját is lehetővé teszi.
  • Okos gyárak, önvezérlő (autonóm) gépek, 3D-s nyomtatás.
  • A nyílt innováció aktív adaptálása, bevonva a kormányzati tervezésbe a gazdasági és tudományos szféra szereplőit is.

A céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából a 11 pontba gyűjtött válaszok:

  • Új, kombinációs üzleti modell, mivel az IT alkalmazása önmagában ma már nem jelent versenyképességi előnyt.
  • A befutott és a start-up cégek együttműködése – a start-upok könnyebben és gyorsabban állnak rá a diszruptív technológiák alkalmazására, a piacon lévő cégek viszont mérethatékonyságuknál és szervezeti erejüknél fogva jobban ki tudják aknázni ezek előnyeit.
  • Új üzleti modellek a digitális és technológiai platformok kiaknázására, az együttműködő innováció jegyében.
  • A felvásárlásokkal és összeolvadásokkal kapcsolatos üzleti és technológiai stratégia, amely a rövidtávú profitérdekek mellett az érintett vállalatok üzleti és technológiai kultúráját is fokozottan figyelembe veszi.
  • Érzékeny kereskedelmiesítés, amelyben fontos szerepet kap az alulról felfelé (bottom up) haladó szervezeti tanulás és innováció.
  • Tisztességes és kölcsönösen előnyös együttműködés a nagyvállalatok és a kisvállalkozások, start-up cégek között, ami a túlélést biztosíthatja a cégeknek a negyedik ipari forradalomban.
  • A valós és a virtuális valóság közeledése, ami a termelést és a szolgáltatásokat is egymásba fonódó, iteratív munkafolyamattá integrálja.
  • A belső tudás mellett külső tudás igénybevétele, amit a gyorsan változó igények és környezet, az ezek által megkívánt tudás rugalmas és gyors megszerzése tesz szükségessé.
  • Mély-adatelemzés (deep data), társtervezés, nyílt innováció és az ezekre alapozó üzleti modell, ami testreszabott, jól célzott termékek és szolgáltatások biztosítását teszi lehetővé.
  • Növekvő rugalmasság – interoperábilitás, virtualizáció, decentralizáció, valós idejű képességek, szolgáltatás-orientáció, modularitás.
  • Globalizáció, mint ami a nyílt innovációval együtt a változások fő irányát jelenti, és ami lehetőséget ad az innovatív cégeknek kilépni a világpiacra, biztosítva ezzel a mérethatékonyságot is.

Összegzésképpen a szerzők a kihívásokra adott válaszokból a következő közös pontokat emelik ki:

  • az intézmények szempontjából a szervezetek kreativitásának erősítését;
  • a technológiák szempontjából az új technológiák kombinált alkalmazását;
  • az innováció és a start-up cégek szempontjából a kreatív új üzleti modellek kifejlesztését.

A negyedik ipari forradalom kihívásaira adott megfelelő válaszok érdekében a szerzők olyan dinamikus, nyílt innovációs üzleti modellek kifejlesztését tartják szükségesnek, amelyek biztosítják a nyitott innovációs kultúra széles körű elterjedését és a nyílt platformú üzleti modellek ciklikus visszajelzési köreinek kiterjesztését.”

Forrás:
How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation; MinHwa Lee, JinHyo Joseph Yun, Andreas Pyka, DongKyu Won, Fumio Kodama, Giovanni Schiuma, HangSik Park, Jeonghwan Jeon, KyungBae Park, KwangHo Jung, Min-Ren Yan, SamYoul Lee, Xiaofei Zhao; Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity; 2018, 4, 21.; doi:10.3390/joitmc4030021
A tanulmány nyitott elérésű.
Első rész: Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (1. rész); eGov Hírlevél; 2018. október 7.

Törvények, rendeletek

Egységes életútkövető és tevékenységadminisztrációs nyilvántartási rendszer bevezetését tervezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hajléktalanellátásban

„Egységes életútkövető és tevékenységadminisztrációs rendszer országos bevezetését tervezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hajléktalanellátásban – derül ki a kormányportálon nyilvánosságra hozott törvénymódosítási tervezetből.

Ez magyarul egy hatalmas adatbázist jelent, amelyben vezetni kell többek között: a hajléktalan családi állapotát, egészségügyi állapotát, a diszpécserközpontokhoz érkezett bejelentések és a megtett intézkedések adatait, valamint például a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatásokat és azok időpontját.

Az elképzelések szerint a nyilvántartást a kormány által kijelölt szervezet vezetné valamennyi hajléktalanról, aki betér egy nappali melegedőbe, éjjeli menedékhelyre, vagy bármilyen átmeneti szállásra. Az indoklás szerint erre a hajléktalanok életútjának nyomon követése, az életvitelszerűen közterületen élés elkerülése és az ismételt hajléktalanná válás megelőzése céljából van szükség. Az adatokat öt év után kell törölni…”

Forrás:
Mindent tudni akarnak a hajléktalanokról – hatalmas adatbázist épít a kormány; Vég Márton; Napi.hu; 2018. október 11.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos módosításáról szóló előterjesztés tervezete; Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2018. október 11.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi egyeztetésre bocsátja.
Véleményezési határidő: 2018. október 12.
Az észrevételeket a honlapról fogadó e-mail cím: veronika.adraczi-toth@emmi.gov.hu