Skip to main content

6. szám, 2019. február 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Béremelésre számíthatnak az önkormányzati hivatalok

„Húsz százalékkal emelkedhet a Belügyminisztérium pályázatának köszönhetően a köztisztviselők bére azokban a polgármesteri hivatalokban, ahol eddig nem volt forrás az illetményalap növelésére. A beadványokat most bírálják el, az emeléshez a források rendelkezésre állnak.

Csaknem 1100 önkormányzat nyerhet támogatást a Belügyminisztérium pályázatán a polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselők bérének emeléséhez – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón az önkormányzati államtitkár. Pogácsás Tibor elmondta, az összesen 1283 polgármesteri hivatal közül 197 adóerő képessége meghaladja a 38 ezer forintot, ezért ők nem indulhattak a pályázaton. Hozzátette: a többi 1098 polgármesteri hivatal közül tizenkettő nem igényelt támogatást.

Pogácsás Tibor lapunk kérdésére úgy fogalmazott: nincsenek pontos információik arról, hogy a tizenkettő hivatalt fenntartó önkormányzatok miért nem adtak be pályázatot. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy egyes közös önkormányzati hivatalokban nem pályáztak, mert nem tudtak megegyezni az emelésben, és nem egységesen ítélik meg az alkalmazottak munkáját.

Pogácsás Tibor emlékeztetett arra, hogy 2018. január elsejéig a köztisztviselői illetményalap egységesen, mindenhol 38 650 forint volt. – A 2017-es költségvetési törvény vitájában azonban az Országgyűlés úgy döntött, hogy 2018. januártól az önkormányzatok megemelhetik az illetményalapot, ezzel a lehetőséggel több mint háromszáz település élt is – fejtette ki az államtitkár. A politikus rámutatott arra, hogy nincs feltétlen összefüggés az illetményalap mértéke és az adóerő képesség között, néha tehetősebb önkormányzatok sem emelnek bért, míg előfordul, hogy szerényebb pénzügyi háttérrel rendelkező települések, társulások megteszik.

A folyamat új eleme a mostani, 11 milliárd forintos pályázat, amit a Belügyminisztérium éppen azért írt ki, hogy azokon a településeken is meg tudják emelni a béreket, ahol az adóerő képesség nem éri el a 38 ezer forintot. Pogácsás Tibor kiemelte, hogy a támogatásnak köszönhetően a pályázó 1086 polgármesteri hivatalban is növelhetik a köztisztviselői illetményalapot 46 380 forintra. Elhangzott az is, hogy az önkormányzatok e fölé is emelhetik az illetményalapot, de ehhez a forrásokat maguknak kell biztosítaniuk.

A pályázatok elbírálása jelenleg is tart. A politikus arra számít, nem lesz olyan beadvány, amelyet érvénytelenség miatt el kell majd utasítani. – Amint az önkormányzatok elfogadják az idei költségvetést, a nyertes pályázók megkaphatják a támogatást, és ezzel mintegy 16-17 ezer önkormányzati köztisztviselő bére emelkedhet meg – tette hozzá Pogácsás Tibor.”

Forrás:
Béremelésre számíthatnak az önkormányzati hivatalok; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2019. február 2.

Új szabályok lesznek a közszféra adatainak megosztására, hogy hatásosabb legyen az Európai Unió nyíltadat-politikája

„Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság tárgyaló felei megállapodásra jutottak egy olyan felülvizsgált irányelvről, amely megkönnyíti a közszféra adatainak elérhetőségét és további felhasználását.

Számos digitális termék és szolgáltatás fejlődését az adatok táplálják. Annak biztosítása, hogy a magas színvonalú, nagyértékű, államilag finanszírozott szolgáltatásokból származó adatok széles körben és szabadon hozzáférhetőek legyenek, kulcsfontosságú tényező az európai innováció felgyorsításában olyan rendkívül versenyképes területeken, mint a mesterséges intelligencia, amely hatalmas mennyiségű jó minőségű adathoz való hozzáférést tesz szükségessé.

Az EU általános adatvédelmi rendeletével teljes összhangban a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló új irányelv naprakésszé teszi a közszféra – például a háztartási energiafelhasználással kapcsolatos anonimizált személyes adatoktól kezdve a nemzeti oktatási vagy szövegértési szintekről szóló általános információkig bármire kiterjedő – adatainak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeket meghatározó keretet, különös tekintettel a jelenleg hozzáférhető nagyértékű adatok növekvő mennyiségére.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az adatok egyre inkább a mai gazdaság éltető elemei, és a nyílt hozzáférésű közadatokban rejlő lehetőségek kiaknázása jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A közszféra információinak és a közvállalkozásoktól származó adatoknak a teljes közvetlen gazdasági értéke a 2018. évi 52 milliárd EUR-ról 2030-ra várhatóan 194 milliárd EUR-ra fog emelkedni. Az új szabályokkal biztosítani fogjuk, hogy ez a növekedés a lehető legjobban kiaknázható legyen.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az adófizető már fizetett a közszféra információiért. Azok további felhasználásának nyitottabbá tétele – például a mesterséges intelligencia technológiáin alapuló új, innovatív termékek és szolgáltatások lehetővé tétele révén – az európai adatgazdaság javát szolgálja. A közszféra nyílt hozzáférésű adatai azonban a gazdaságon túl a demokrácia és a társadalom szempontjából is fontosak, mivel növelik az átláthatóságot és támogatják a tényeken alapuló nyilvános vitát.”

Az uniós nyíltadat-politika részeként olyan szabályok vannak érvényben, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy – minimális jogi, technikai és pénzügyi megszorításokkal vagy azok nélkül – megkönnyítsék az állami szektorból származó adatok további felhasználását. A digitális világ azonban drámai mértékben megváltozott, mióta 2003-ban első ízben szabályozták.

Mire terjed ki az új szabályozás?

  • A dokumentumokhoz való hozzáférés nemzeti szabályai szerint elérhető valamennyi közszférabeli tartalom elvileg a továbbiakban is szabadon felhasználható. A közigazgatási szervek – néhány nagyon behatárolt eset kivételével – adataik további felhasználásáért nem számíthatnak fel a határköltséget meghaladó összeget. Ez lehetővé teszi, hogy több kkv és induló vállalkozás lépjen az adatalapú termékeket és szolgáltatásokat kínáló új piacokra.
  • Külön figyelmet kell fordítani a nagyértékű adatkészletekre, például a statisztikákra vagy a térinformatikai adatokra. Ezek az adatkészletek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és felgyorsíthatják a hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások széles körének megjelenését.
  • A közszolgáltatási vállalkozások a közlekedési és a közüzemi ágazatban értékes adatokat állítanak elő. Az arra vonatkozó döntés, hogy adataikat rendelkezésre kell-e bocsátani vagy sem, eltérő nemzeti vagy európai szabályokon alapul, de ha adataik rendelkezésre állnak további felhasználásra, akkor mostantól a nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez azt is jelenti, hogy meg kell felelniük az irányelv elveinek, és biztosítaniuk kell a megfelelő adatformátumok és terjesztési módszerek alkalmazását, miközben továbbra is képesnek kell lenniük észszerű díjakat meghatározni a kapcsolódó költségek fedezésére.
  • Egyes állami szervek olyan összetett, adatokra vonatkozó megállapodásokat kötnek a magánvállalkozásokkal, amelyek a közszférához kapcsolódó információk „zárolását” eredményezhetik. Ezért biztosítékok kerülnek bevezetésre az átláthatóság megerősítése és az olyan megállapodások létrejöttének megakadályozása érdekében, amelyek eredményeképpen a közszféra adatait a továbbiakban kizárólag magánpartnerek használhatnák fel.
  • Több valós idejű adat lesz elérhető a felhasználói program interfészeken (API-k) keresztül, ami lehetővé teszi a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat fejlesszenek ki. Az irányelv hatálya a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: a tagállamoknak szakpolitikát kell kidolgozniuk az közfinanszírozású kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréshez, míg a további felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokat minden olyan közfinanszírozású kutatási adatra alkalmazni kell, amelyet adattárak révén tesznek hozzáférhetővé.

További lépések
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia a felülvizsgált szabályokat. A tagállamoknak a hatálybalépést megelőzően két éven belül végre kell hajtaniuk azokat. A Bizottság megkezdi a munkát a tagállamokkal azon nagyértékű adatkészletek azonosítása érdekében, amelyeket majd a végrehajtási jogi aktusban határoznak meg.

Háttér-információk
A közigazgatási szerveknél keletkezett (pl. jogi, közlekedési, meteorológiai és pénzügyi stb.) adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célú további felhasználását jelenleg a 2013-ban felülvizsgált, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv szabályozza.

2018. április 25-én a Bizottság elfogadta a 2018. évi adatcsomagot, amely első alkalommal kezel különböző típusú (állami, magán, tudományos) adattípusokat koherens szakpolitikai kereten belül, különböző szakpolitikai eszközöket felhasználva. E csomag részeként kiterjedt nyilvános konzultációra került sor a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatáról. A személyes adatoknak a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló irányelv értelmében történő bármely további felhasználása során maradéktalanul meg kell felelni az EU általános adatvédelmi rendeletében foglalt jogoknak és kötelezettségeknek.

További információk:
* Sajtóközlemény: Adatok az EU-ban: a Bizottság fokozza az egészségügyi adatok rendelkezésre állásának növelése és a megosztásuk ösztönzése érdekében tett erőfeszítéseket
* Tájékoztató: Adatalapú gazdaság kiépítése az EU-ban
* Európai adatpiaci tanulmány”

Forrás:
Digitális egységes piac: az uniós tárgyaló felek megállapodnak a közszféra adatainak megosztására vonatkozó új szabályokról; Európai Bizottság; IP/19/525; 2019. január 22.

A következő időszak fontos feladata lesz a közigazgatási szakrendszerek összehangolása, az automatizált adatcsere (interoperabilitás) megteremtése

„Új épületbe költözött Budapest Főváros Kormányhivatalának (BFKH) több szervezeti egysége. A Kőrösi Irodaházat csütörtökön adta át ünnepélyesen Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, György István kormánymegbízott és D. Kovács Róbert Antal, kőbányai polgármester.

Az új irodaépület jelentős mértékben segíti a kormányhivatal elhelyezési gondjait megoldani – emelte ki köszöntőjében Budapest Főváros Kormányhivatalának kormánymegbízottja György István.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar közigazgatás legnagyobb volumenű átalakítása folyik, és felidézte: Budapesten 29 kormányablak működik, de a szándékok szerint a Vámház körúton is létrejönne egy.
Végleges döntés erről még nincs – tette hozzá. Az országban több mint 270 helyen létesült ügyfélfogadó tér, melyekről döntően pozitív visszajelzések érkeztek. A kormánymegbízott úgy folytatta, hogy a fejlesztés extenzív időszaka után az intenzív szakasz következik.

Az új épületbe került a kormányhivatal állampolgársági és anyakönyvi főosztály. Az előzményekről szólva elmondta, hogy a magántulajdonban lévő épület sorsa hányattatott volt, sokáig állt befejezetlenül és kihasználatlanul, s végül a Magyar Államnak sikerült 850 millió forintért megvásárolnia. Első ütemben a kerületi hivatal költözött ide – folytatta -, de az irattári elhelyezés problémái is jelentősen javulnak általa. Elmondta azt is, hogy az épületbe került a 10., 16., 17. kerületi illetékességet ellátó foglalkoztatási osztály, valamint a 4. emeleten kapott helyet a kerületi hivatal egésze. Az épület korszerűsítésnek folytatásáról szólva közölte, hogy a tetőfelújítás és az épületgépészeti munkák befejezése van már csak hátra.

A kormánymegbízott az OrientPress Hírügynökségnek elmondta: 2017-ben a BFKH sok új feladatot kapott, többek között az állampolgársági ügyeket is teljes egészében átvették a korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ezeket a szervezeti egységeket pedig át is kellett hozni a kormányhivatalhoz. Nagyon fontos lépés volt tehát, hogy az állam ezt az épületet megvásárolta és területi közigazgatási célokra átadta a BFKH-nak – magyarázta György István -, így itt kaphatott helyet az állampolgársági főosztály. Ennek a főosztálynak jelentős számú ügyirata is itt kerül elhelyezésre, átmenetileg. Az egyszerűsített honosítás révén 1 millióan vették fel a magyar állampolgárságot, s ennek anyakönyvi részéből tetemes iratmennyiség került ide.

Az épület Kőbánya egyik emblematikus helyszínén található – hívta fel a figyelmet a 10. kerület polgármestere, D. Kovács Róbert Antal. Az Éles sarok a közvélekedésben eltérő megítélésű, éppen ezért jelentős, hogy itt lelt otthonra egy kormányhivatal. Kőbánya számára nagyon fontos minden ilyen beruházás, minden ilyen szolgáltatást nyújtó intézmény, mert a kerület presztízsét emeli. Hozzátette: a városrész óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt időszakban, hogy a Kőbányáról kialakult közvélekedés változzon. A polgármester beszélt az elmúlt években lezajlott, illetve elindult fejlesztésekről, melyek eredményeképp mára jelentősen átalakult a városrészről alkotott kép. Mint fogalmazott, a kormány, a főváros és a kerület összefogása és együttműködése példaértékű, s az elmúlt nyolc évben elvégzett munka büszkeséggel tölthet el mindenkit. D. Kovács Róbert Antal fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy mint az országban máshol is, Kőbányán a közszolgáltatásban végzett munka a legelismertebbek közé tartozik.

Kőbányának valóban jó a „lobbiereje”, de ezen túl a kerület mást is tud, mégpedig különleges földrajzi elhelyezkedést biztosítani – mondta el az OrientPress Hírügynökségnek a városrész vezetője. Kőbánya olyan központi fekvésű kerület, amelynek az előnyeit nem ismerték fel sokáig. A vállalkozások, cégek mindig is tudták, hogy Kőbánya nagyon jó ipartelepítő tényezőkkel rendelkezik, jó a közlekedése, könnyen elérhetők a piacok és a szakképzett munkaerő, a kultúra szereplői vagy a közigazgatás azonban nem ismerte föl az éppen ezeknek az adottságoknak köszönhető értékeket. Mára ez változott, hiszen például az Opera Műhelyház vagy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum idetelepítése oldott ezen a helyzeten, s a most átadott kormányhivatal ezt tovább fogja erősíteni.

Kőbánya utóbbi időben megvalósult fejlődése példaértékű lehet nemcsak Budapest, hanem az ország számára is – mondta Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, aki a fővárossal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Budapest utóbbi időszaka az elmúlt 20-30 év legnagyobb fejlődési üteme volt. Hozzátette: az előtte álló időszakot pedig a még erősebb fejlődés jellemzi majd.

Az államtitkár felidézte, hogy 2010-től a közigazgatásban olyan átfogó reform valósult meg, amelyre nem volt példa Magyarországon. „Azt gondolom, hogy ez az egyik legsikeresebb reform és átalakítás.”

Kialakult a kormányablakok rendszere, amelyben rendkívül gyorssá vált az ügyintézési idő – mondta. De a munka nem áll meg – folytatta -, tovább kell menni azon az úton, amely a közigazgatás megerősítését és megújítását jelenti a következő időszakban.

Tuzson Bence rámutatott, fontos a gyors és hatékony ügyintézés, de még jobb, ha az ügy szinte „magától intéződik el”. Ennek kétféle formája lehet: az online mód erősítése, de ennél is jobb, ha bizonyos ügyeket kivezetnek a kormányhivatal vagy az állami bürokrácia rendszeréből. Mint közölte, egy munkacsoport nagyjából 700 olyan ügycsoportot azonosított, amelyekben egyszerűsítést lehet végrehajtani. A következő időszak egyik nagy feladata lesz – mondta -, hogy részletekbe menően, jogszabálytervezeteket tegyenek le az asztalra. A cél, hogy ez év végétől, a gyakorlatban is érvényesülő módon 700 ügyben egyszerűbb legyen az ügyintézés vagy esetleges felesleges ügyeket, bejelentési kötelezettségeket meg tudjanak szüntetni.

Az államtitkár a kormányablakok elhelyezkedéséről szólva kiemelte, hogy azoknak jól és könnyen elérhetőknek kell lenniük, megjelenésükben pedig mind az odaérkezőknek, mind az ott dolgozóknak színvonalas körülményeket kell nyújtaniuk.

Mintegy 2 500 ügycsoport közül került ki az a 700, melyeket egyszerűsíteni lehetne – tájékoztatta a Rádió Orientet az államtitkár. Szeretnénk foglalkozni például a földhivatali eljárásokkal – említett példát -, és elérni, hogy – hasonlóan a cégbírósági eljárásokhoz -, az ügyvéd azonnal feltölthesse az adásvételi szerződést az elektronikus rendszerbe, így az ügyfelek akár a bejegyző végzést is a kezükben tarthatják már a távozáskor. Az államtitkár beszélt arról is, hogy számos ország példáit vizsgálták, többek között az észt informatikai rendszert, amely példaértékű, és a magyar szabályozásba is átemeltek már korábban elemeket, de a portugáloknál is fejlett ez a rendszer, illetve a környező országok tapasztalatait is figyelembe vették.

Magyarországon mintegy 130 szakrendszerben dolgoznak ma a kormányhivatalokban, s a következő időszak fontos feladata lesz, hogy ezeket a szakrendszereket összehangolják, például hogy adatokat tudjanak egymásnak átadni – vázolta az államtitkár.

A Kőrösi Csoma Sándor út 53. alatt található Kőrösi Irodaházban összesen mintegy 7000 négyzetméteren 400 fő befogadására alkalmas irodaterületet, valamint a földszinten két korszerű, egységes arculatú ügyfélszolgálatot alakított ki a kormányhivatal. A fejlesztésnek köszönhetően az ügyfeleket az eddigieknél esztétikusabb és színvonalasabb ügyfélterek várják, az itt dolgozók pedig korszerű munkakörülmények között láthatják el feladataikat.”

Forrás:
Új épületbe költözött a fővárosi kormányhivatal több szervezeti egysége; OrientPress; 2019. február 1.

Közigazgatás, politika

Az 500 000. ügyfél a Deák téri kormányablakban Kecskeméten

„A Kormányhivatal 2019. január 31-én köszöntötte a Deák Ferenc téri kormányablakban az 500 000. ügyfelét. A szerencsés dr. Scheitz Lászlóné délelőtt érkezett a Kormányablakba férjével útlevelet készíttetni. Ügyének elintézése után azonnal, dr. Havassy Sándor igazgató és Cseh Tamás, járási hivatalvezető lépett oda hozzá, és közösen gratuláltak is neki, merthogy ő lett a kormányablak 500 000. ügyfele.

Köszöntésének emlékére átadtak a hölgynek egy oklevelet, valamint egy csokor virággal is megajándékozták, kifejezve ezzel köszönetüket az ügyfél, és közvetve az állampolgárok kormányablakokba vetett bizalmáért.

Dr. Scheitz Lászlóné nagy meglepetéssel fogadta a hírt, hogy ő lett az 500 000. ügyfél, de megtisztelőnek tartotta, és kifejezetten örült is a köszöntésnek.

A Deák Ferenc téri kormányablak 2014 májusában nyitotta meg kapuit az ügyfelek előtt. Havonta átlagosan 10 000 ügyfél keresi fel. Az ügyfélforgalmi statisztikák szerint a legtöbben a következő ügyekben keresik fel kormányablakot: személyi- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos, közlekedési igazgatási, valamint szociális ügyekben történő ügyintézés.

A Kecskeméti Járás területén jelenleg a Deák Ferenc térin kívül még egy kormányablak üzemel, szintén Kecskeméten, azonban ősszel várható a következő, Lajosmizsén kialakításra kerülő kormányablak átadása, ami már a 18. lesz Bács-Kiskun megyébe”

Forrás:
500 000. ügyfél a Deák téri kormányablakban; Kecskeméti Lapok; 2019. január 31.

Az Európai Bizottság a digitális ipar határozottabb fellépését sürgeti az álhírek és a félretájékoztatás ellen

„Az Európai Bizottság ma közzétette a 2018 októberében elfogadott félretájékoztatás elleni gyakorlati kódex aláíró feleinek első jelentéseit. A Bizottság üdvözli az elért eredményeket, azonban a közelgő 2019. évi uniós választások fényében további erőfeszítések megtételére szólította fel az aláírókat.

A Google, a Facebook, a Twitter, a Mozilla és a reklámipart képviselő szakmai szövetségek benyújtották első jelentéseiket arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a félretájékoztatás elleni gyakorlati kódexnek való megfelelés érdekében. Az elmúlt időszakban történtek előrelépések, különösen a hamis felhasználói fiókok törlése és az álhíreket terjesztő weboldalak láthatóságának korlátozása terén. További fellépések szükségesek ellenben ahhoz, hogy még az európai választási kampányidőszak kezdete előtt biztosítható legyen a politikai hirdetések teljes átláthatósága valamennyi uniós tagállamban, lehetővé váljon a platformok adataihoz való megfelelő, kutatási célú hozzáférés, és hogy a riasztási rendszer kapcsolattartó pontjain keresztül érdemi együttműködés jöhessen létre a platformok és az egyes tagállamok között.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök elmondta: „A kódexhez csatlakozók már tettek lépéseket, így például új lehetőségeket dolgoztak ki arra, hogy a felhasználók részletesebben tájékozódhassanak egy cikk vagy egy hirdetés forrásáról. Most viszont arról kell gondoskodniuk, hogy ezek az eszközök Unió-szerte mindenki számára elérhetőek legyenek. Nyomon kell követniük az eszközök hatékonyságát, és folyamatosan hozzá kell igazítaniuk azokat az álhíreket terjesztők által kifejlesztésre kerülő új eszközökhöz. Nincs vesztegetni való időnk.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos kijelentette: „A múlt héten az uniós hatóságokkal közösen útjára indított európai választási hálózattal és a ma közzétett jelentéssel minden fronton felgyorsítottuk intézkedéseinket a szabad és tisztességes választások biztosítása érdekében. Számítok arra, hogy a vállalatok kijelentéseikkel és kötelezettségvállalásaikkal teljes összhangban járnak majd el. Az idő sürget, cselekednünk kell.”

Julian King, a biztonsági unióért felelős európai biztos hozzátette: „Most, az európai választások küszöbén a félretájékoztatás elleni küzdelemben elért minden eredményt üdvözölnünk kell. De még a májusi választások előtt messzebb ható és gyorsabb lépéseket kell tennünk, hiszen nem szeretnénk arra ébredni a választást követő napon, hogy mégiscsak többet kellett volna tennünk.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A mai jelentések – helyesen – a sürgős intézkedésekre, például a hamis felhasználói fiókok törlésére összpontosítanak. Ez kezdetnek jó. Most azonban azt várom az aláíró felektől, hogy fokozzák az intézkedések nyomon követésére és az azokkal kapcsolatos beszámolásra irányuló tevékenységüket, és fűzzék szorosabbra együttműködésüket a tényellenőrzőkkel és a tudományos közösséggel. Biztosítanunk kell, hogy polgáraink minőségi és objektív információkhoz jussanak és ezáltal megalapozott döntéseket hozhassanak.”

A 2018. december 31-ig bevezetett intézkedésekről beszámoló jelentések alapján az online vállalatok munkája egyes területeken átfogóbb jellegű, és jelentősebb előrelépéseket mutat, így például a hamis felhasználói profilok törlése és az álhíreket terjesztő oldalak bevételeinek megvonása terén. Más területeken viszont hiányosságok mutatkoznak. A jelentések különösen a következőkre világítanak rá:

  • A Facebook valamennyi kötelezettségvállalás teljesítése érdekében tett vagy tesz lépéseket, azonban átláthatóbb módon kell beszámolnia arról, hogy miként fogja a tudatos fogyasztói magatartást segítő eszközeit bevezetni a közösségi oldalon; emellett pedig Unió-szerte meg kell erősítenie együttműködését a tényellenőrzőkkel és a tudományos közösséggel.
  • A Google lépéseket tett valamennyi kötelezettségvállalásának teljesítése felé, különös tekintettel azokra a vállalásokra, amelyek célja a reklámelhelyezés jobb felügyelete, a politikai hirdetések átláthatósága, valamint a tájékoztatás, eszközök és támogatás biztosítása a felhasználók számára a felelősségteljes online magatartás ösztönzése érdekében. Egyes eszközök azonban csak néhány, kis számú tagállamban állnak rendelkezésre. A Bizottság arra is felszólította az online keresőszolgáltatót, hogy biztosítson szélesebb körű támogatást a kutatási tevékenységek számára.
  • A Twitter prioritásként kezeli a rosszhiszemű szereplők elleni fellépést, és letiltotta a hamis vagy gyanús felhasználói fiókokat, valamint az automatizált rendszereket/internetes robotokat. Ugyanakkor további információkra van szükség arra vonatkozóan, hogy az említett intézkedések hogyan fogják korlátozni az álhírek rendszeres terjesztőit Twitter-üzeneteik közzétételében.
  • A Mozilla a böngészőprogram korszerűsített változatának bevezetésére készül, amelyben alapértelmezett beállítás lesz a weboldalak közötti („cross-site”) követés letiltása. Ugyanakkor a vállalatnak konkrétabban ki kell fejtenie, hogy ez miként szűkíti le a böngészés közben megadott azon felhasználói adatok körét, amelyeket adott esetben félretájékoztatási kampányokhoz lehetne felhasználni.

A későbbi jelentések tekintetében a Bizottság elvárja, hogy a Google, a Facebook, a Twitter és a Mozilla szisztematikusabb megközelítést dolgozzon ki, amely megfelelő teljesítményadatok alapján megfelelő és rendszeres nyomon követést és értékelést tesz lehetővé.

Ami a reklámipart képviselő ágazati szövetségeket illeti (Hirdetők Világszövetsége, Kommunikációs Ügynökségek Európai Szövetsége és Európai Interaktív Hirdetési Iroda), a Bizottság tudomásul veszi a kódex ismertségének növelésére tett határozott erőfeszítéseiket; ugyanakkor megjegyzi, hogy egyetlen vállalat sem szerepel az aláíró felek között, és hangsúlyozza, hogy a márkanevek és a hirdetők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a félrevezető információkat terjesztők bevételeinek megvonására tett törekvésekben.

A következő lépések
A ma közzétett jelentések az online vállalatok és a reklámágazat 2018. december 31-ig meghozott intézkedéseit mutatják be. Az elkövetkező napokban a digitális platformoknak részletes beszámolót kell benyújtaniuk a Bizottságnak 2019 januárjára vonatkozóan. Ezt az első havi jelentést 2019 februárjában teszik közzé, amelyet 2019 májusáig minden hónapban hasonló jelentés követ majd. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy az európai választások előtt megfelelő, a választási folyamatok integritása szempontjából releváns stratégiák állnak-e rendelkezésre.

2019 végéig, a kódex alkalmazása első 12 hónapjának lezárultával a Bizottság átfogó értékelést végez. Amennyiben az eredmények nem bizonyulnak kielégítőnek, a Bizottság további intézkedéseket javasolhat, a szabályozási jellegű intézkedéseket is ideértve.

Háttér-információk
A gyakorlati kódexnek való megfelelés nyomon követése az Európai Unió által tavaly decemberben elfogadott, félretájékoztatással szembeni cselekvési terv részét képezi, amelynek célja, hogy a félretájékoztatás veszélyeivel szembeni proaktív fellépés érdekében megerősítse a kapacitásokat, és megszilárdítsa a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködést.

Az aláíró felek 2018 októberében önkéntes alapon csatlakoztak a gyakorlati kódexhez. A kódex célja a Bizottság által 2018 áprilisában előterjesztett közleményben meghatározott célkitűzések megvalósítása. Ennek érdekében számos területre kiterjedő kötelezettségvállalásokat fogalmaz meg, amelyek öt fő téma köré csoportosulnak:

  • Az álhíreket terjesztő felhasználói fiókok és honlapok reklámbevételeinek elapasztása, továbbá a hirdető vállalatok ellátása megfelelő biztonsági eszközökkel és a hamis híreket terjesztő weboldalakra vonatkozó információkkal.
  • A politikai hirdetésekkel kapcsolatos nyilvános adatszolgáltatás biztosítása és a témaalapú hirdetések átláthatóságára való törekvés.
  • Egyértelmű és nyilvánosan hozzáférhető megközelítés a személyazonosság és az internetes robotok tekintetében, valamint a hamis felhasználói fiókok törlését célzó intézkedések.
  • Olyan információk és eszközök biztosítása, amelyek segítségével az emberek megalapozott döntéseket hozhatnak, és – megbízható forrásokra támaszkodva – megismerhetik a közérdekű témákkal kapcsolatos különböző nézőpontokat.
  • A magánéletet tiszteletben tartó adathozzáférés biztosítása kutatók számára annak érdekében, hogy nyomon tudják követni és vizsgálni tudják a hamis információk terjedésének módját és hatásukat.

A gyakorlati kódex ahhoz az ajánláshoz is kapcsolódik, amely a Juncker elnök által az Unió helyzetéről szóló 2018. évi értékelő beszédében bejelentett, a szabad, tisztességes és biztonságos európai parlamenti választások biztosítását célzó választási intézkedéscsomag részét képezi. Az intézkedések többek között az online politikai hirdetések átláthatóságának növelésére, valamint az olyan esetekben kivethető szankciókra irányulnak, amikor személyes adatokat jogellenesen használnak fel az európai választások kimenetelének szándékos befolyásolására. Az ajánlás arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti választási együttműködési hálózatot az érintett hatóságok – például a választási, kiberbiztonsági, adatvédelmi és bűnüldöző hatóságok – részvételével, és jelöljenek ki kapcsolattartó pontot, amely részt vesz egy európai szintű választási együttműködési hálózatban. Az első európai szintű találkozóra 2019. január 21-én került sor.

További információk
* Kérdések és válaszok
* A gyakorlati kódex aláíró feleinek jelentései
* Sajtóközlemény: A védelmet nyújtó Európa: az EU határozottabban lép fel a félretájékoztatással szemben
* Tájékoztató: Cselekvési terv a félretájékoztatással szemben
* Közlemény az online félretájékoztatás kezelésére vonatkozó európai megközelítésről
* Az EU félretájékoztatással szembeni internetes oldala”

Forrás:
Gyakorlati kódex a félretájékoztatás ellen: a Bizottság nagyobb erőfeszítésekre szólítja fel az aláíró feleket; Európai Bizottság; IP/19/746; 2019. január 29.

Folytatódik a digitális, adatközpontú világ feltételeinek kiépítése az Európai Unióban

„Az Európai Bizottság (EB) a 2015-ben közzétett digitális egységes piaci stratégia értelmében 2020-ig számos területen jogi és szakpolitikai intézkedések bevezetését javasolja a digitális piac megteremtése érdekében. A jogszabályi változások jelentős része már tagállami szinten is megjelent. A cél az információs technológiák és a digitális világ „akadálymentesítése”, az abban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása a gazdaság növelése érdekében. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket és az USA-hoz képest lassan reagál az adatforradalomra.

A vállalkozásoknál folyamatban lévő digitális transzformációval együtt jár egy jelentős szabályozásbeli transzformáció is. A Big Data-hoz és az adatkészletekhez való hozzáférés feloldásához az EB egy, az Európai Unión belüli adatkereskedelemre szabott jogi környezet kialakítását célozza és különböző szakpolitikai és jogi megoldásokat vázolt fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából, amelynek első, jelentős eleme a tavaly életbe lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése volt. A GDPR az elektronikus marketing szabályozását is célzó e-Privacy rendelettel közösen teremti majd meg azt az adatvédelmi keretet, amely elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Big Data-ból táplálkozó és mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák alapjaként hasznosított nem személyes adatok szabadon áramolhassanak.

Az adatvédelem az MI és IoT technológiákon alapuló üzleti modellek szerves részeként, az ún. privacy by design elve mentén transzformálja a vállalkozások működését. Mivel az MI algoritmusok a környezetükben lévő adatok érzékelésével dolgoznak, melyek hatására autonóm cselekvésre képesek, ezért az adatvédelmi és biztonsági intézkedések a folyamat felépítése és működtetése során elengedhetetlenek.

„Egy beszédfelismerő ügyfélszolgálati robot alkalmazása esetében például a transzparencia, megfelelő tájékoztatás, valamint a jogalap választása és felülvizsgálata nagyon fontos. Ugyanígy, a szoftver alapú megoldásoknál, melyeknél algoritmusok humán beavatkozás nélkül végeznek hitelkockázat-értékelést és döntenek meghatározott fizetési módszer engedélyezéséről, vagy az ügyfél személyes preferenciáin alapuló ajánlat küldéséről, szükséges az automatizált adatkezelésre vonatkozó szabályok figyelembevétele.” – mutatott rá dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

A digitális akadálymentesítéshez az EB az adatvédelmen túlmenően további mintegy 30 szabályozási intézkedést irányzott elő, melyeknek a tagállami szinten való leképződése már megfigyelhető. Ezek közt említhető a szoftveres forráskódok megfelelő alkalmazásához is elengedhetetlen szerzői jog teljes modernizációja, illetve az IoT eszközök algoritmikus alapú önálló működése esetén a szerződéses és szerződésen kívüli kárfelelősségi rendszerek átdolgozása. Az elektronikus marketing szabályok, az áruk internetes és egyéb távértékesítésére, valamint a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződések kidolgozása, reklámjogi, hírközlési, fogyasztóvédelmi szabályok és személyiségi jogi keretek megreformálása is ide sorolható.

„Dinamikusan fejlődő új adat-vezérelt üzleti modellek megjelenése láthatóan komoly jogi kihívásokat jelent. A technológiai fejlődés generálta új üzleti megoldásokat és stratégiákat le kell fordítani a jog nyelvére, így a piacra lépést megelőzően az új üzleti konstrukciókat be kell illeszteni a hazai és EU-s jogi környezetbe. Az MI alapú üzleti modellek bevezetését ezért minden esetben a fenti feltételeket és jogszabályi elvárásokat is szűrő jogi átvilágítással érdemes kezdeni és az együttműködő partnereket is ennek megfelelően kell megválasztani. Szakítva a hagyományos megközelítéssel, a reaktív jogi megoldásokat felváltó, újszerű üzleti elgondolásokat támogató, valamint a dinamikusan változó szabályrendszerben megfelelő alkalmazkodást segítő jogi megközelítésre van szükség, amely a jogászoktól is magasabb szintű technológiai tudást és tájékozottságot vár el.” – tette hozzá dr. Bánczi Lea”

Forrás:
A GDPR csak a kezdet volt. Folytatódik a digitális világ akadálymentesítése; Deloitte; 2019. január 31.

Péterfalvi: már szabtak ki bírságot a GDPR miatt

„A GDPR kapcsán már voltak olyan hatósági eljárások, amelyek esetében sor került bírság kiszabására, ám ezeknek az összege jelentős mértékben nem tér el a korábbi gyakorlattól – tájékoztatta a Rádió Orient hallgatóit Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Január 28-a az adatvédelem nemzetközi napja, amelyet 2007 óta ünnepelünk. Az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének 25 éves évfordulója alkalmából rendezték meg először azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az adatvédelem fontosságára. Ez a nap az, amikor az Adatvédelmi Hatóság kitüntetésként ezüst emlékérmet ad át azoknak, akik az adott évben az adatvédelem és/vagy az információszabadság területén példamutató tevékenységet folytattak, kimagasló aktivást tanúsítottak – mondta el Péterfi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Az idén két emlékérem átadására került sor, az egyiket Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer ügyvezető-igazgatója kapta. Az EU adatvédelmi rendeletének kötelező alkalmazása és az infotörvény módosítása kapcsán egy új Kommentárt jelentetett meg az adatkezelők számára. Munkája nagyon fontos, mert bemutatja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság eljárását milyen jogszabályok fogják meghatározni.

A másik díjazott Bendik Tamás, aki korábban az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott szakmai tanácsadóként, majd 2013-tól megbízott osztályvezetőként. Oroszlánrésze volt a magyar tárgyalási érdekek képviseletében, illetve az adatvédelem általános szakmai területén is jelentős munkát végzett. A GDPR elfogadásával még nem zárult le a feladata, munkája a szektorális adatkezelési törvényeknél is elengedhetetlen, már csak azért is, mert minden olyan információval rendelkezik, amelyek túlmutatnak a GDPR elfogadott szövegén. A kitüntetettek január 25-én ünnepség keretében kapták meg az elismerést – mutatta be a díjazottakat Péterfalvi Attila.

A Rádió Orient vendége a GDPR kapcsán elmondta, hogy már voltak olyan hatósági eljárások, amelyek esetében sor került bírság kiszabására, ezeknek az összege azonban jelentős mértékben nem tér el a korábbi gyakorlattól. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy esetben eljárási bírtságot szabtak ki, melynek összege 500 ezer forint, és ez lényegesen meghaladja a korábbi bírságok összegét.

A Hatóság természetesen nyilvánosságra hozza anonimizálás után azokat a határozatokat, amelyek az egységes jogalkalmazás kialakulását segíthetik, vagy olyan jogértelmezést tartalmaznak, amelyet célszerű minden adatkezelőnek megismernie. Folyamatban lévő ügyekről természetesen nem számolnak be.

A Hatóság álláspontja szerint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásáról szóló törvény megfelel az Európai Unió adatvédelmi rendeletének- jelentette ki az elnök. Ennek alapján egy központi adatnyilvántartást hoznak létre, amelyben a szálláshely-szolgáltatók által beszolgáltatott adatokat központosítják. Az Adatvédelmi Hatóság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve tervezeteket véleményezte, s az a szövegváltozat, amelyet az Országgyűlés elfogadott, megfelel az EU adatvédelmi rendeletének. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ semmilyen, a vendégekkel kapcsolatos személyes adatot nem tárol és kezel majd, kizárólag statisztikai adatok digitális tárolására lesz alkalmas. A szálláshely-szolgáltatóktól egy szoftver segítségével anonimizált – nem személyes – statisztikai adatok kerülnek a Turisztikai Ügynökséghez, a KSH-hoz, illetve az önkormányzatokhoz. A turisztikai fejlesztések szempontjából fontosak ezek az adatok. A központi adatbázisból a rendőrségnek van lehetősége személyes adatokhoz hozzájutni, de csak célhoz kötötten: bűnüldözés, bűnmegelőzés, terrorizmus elleni küzdelem, államhatár-védelem stb. A jogszabály alkalmazásával a rendőrségnek arra van lehetősége, hogy konkrét adatkezelési célokból az adatbázisban keresést folytasson, hogy megtudja, melyik szálláshely-szolgáltatótól kell adatokat kérnie, és célzottan tud ahhoz a szálláshelyhez fordulni. Olyan nem fordulhat elő, hogy a rendőrség nem célhoz kötötten folytat keresést. Ezzel ellentétes információk is megjelentek a médiában – tájékoztatta a hallgatókat Péterfalvi Attila.

Az MTVA székházában történtekkel kapcsolatban is kaptak beadványokat eljárás lefolytatását kérve. Az Adatvédelmi Hatóság kompetenciája ebben az ügyben a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kérdések tisztázására terjed ki. A beadványok arra vonatkoztak, hogy az országgyűlési képviselők telefonnal folyamatos felvételeket készítettek, és azokat élő adásban közvetítették azokról a személyekről, akik az épületen belül tartózkodtak. A Hatóságnak nem a hatásköre annak az eldöntése, hogy a képviselőkkel szemben fellépő biztonsági őrök jogszerűen jártak-e el, illetve jogszerűen viselkedtek-e a képviselők. Közvetítés vagy képfelvétel készítése jogszerűen történhet nyilvános közéleti szereplés kapcsán, de ha bemennek egy közintézmény területére, az már nem nyilvános közszereplés.

Egy közintézményben az azt védő fegyveres őrök arcának élő adásban való közvetítése a NAIH álláspontja szerint jogellenes adatkezelésnek minősül, a személyek arcát ki kellett volna kockázni. Az országgyűlési képviselőkre is a GDPR vonatkozik, nincsenek rájuk vonatkozó speciális adatkezelési szabályok – mondta el zárásként Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.”

Forrás:
Péterfalvi: már szabtak ki bírságot a GDPR miatt; OrientPress; 2019. február 2.

Semmilyen mutató sem javult az innováció terén

„Országos Innovációs Fórumot szervez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatala (NKFIH) február 5. és március 6. között 25 városban. A cél Magyarország újjászerveződő innovációs környezetének megalapozása és a megújuló KFI-rendszerrel és a pályázatokkal kapcsolatban felmerülő javaslatok, igények felmérése. Erre azért is van nagy szükség, mert lejár a 2020-ig tartó innovációs stratégia, a 2021–2027-es ciklusban új koncepcióra lesz szükség.

„A még futó ciklus feladatainak kidolgozásánál jól láttuk a problémákat, és adtunk rá válaszokat is, de nem jutott előrébb az ország. Például a duális gazdaság helyzete (a kkv-k és a multik viszonya) nem változott, nem sikerült annyit segíteni a hazai vállalkozásoknak, mint amennyit kellett volna, és a kutatói létszám sem nőtt érdemben, nem haladja meg a 36 ezret” – mondta Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár. Folyamatos beszédtéma, hogy emelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, de ehhez meg kell teremteni azt a réteget, amely érdemben fel tudja használni a forrásokat.

A pályázatok működtetése mellett egy innovációs szolgáltató centrumként képzeli az NKFIH további működését a hivatal elnöke. „Az eddigi cselekedeteink nem hoztak különösebb eredményt, a pozícióink semmilyen mutatóban sem javultak” – mondta Birkner Zoltán. Terveik szerint megkérdezik a piaci szereplők véleményét a pályázati konstrukciókról, és erősíteni akarják a vállalkozások közötti együttműködést. Szerinte az egyetemi hálózat lehetne az ITM és az NKFIH meghosszabbított keze, hiszen egyszerre ágazati és területi szereplő is. A cél, hogy több magyar termék szülessen és jusson nemzetközi piacra, mivel a magyar piac kicsi ahhoz, hogy a cégek megerősödjenek.

Az uniós innovációs rangsorban a 21. helyen állunk, ezen változtatni kell. A legnagyobb gond, hogy a megkérdezett tíz fő feletti cégek 91 százaléka azért nem innovál, mert nem lát rá okot – ezért szemléletformálásra van szükség – mondta Sebők Katalin, az NKFIH kutatás-fejlesztési elnökhelyettese.

Szigeti Ádám szerint az innováció lényege a tudásértékesítés. Meglátása szerint több cégre lenne szükség, V4-es összehasonlításban is Magyarországon a legalacsonyabb a vállalkozói kedv. Továbbá ha sikeresen zajlik a generációváltás, akkor az automatikusan szemléletformálást is visz a vállalkozások életébe.

Siker és innováció párban jár
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: mindig külön lapon említik a vállalkozást és az innovációt, holott a sikeres vállalkozás feltétele az innovatív gondolkodás. A kettőt csak együtt lehet értelmezni, és csak akkor lesz sikeres a cég, ha innovatív a saját piacán. ”

Forrás:
Semmilyen mutató sem javult az innováció terén; Kotroczó Melitta; Világgazdaság. 2019. január 31.

Országos innovációs konzultációsorozat indul a hazai vállalkozások és tudásközpontok bevonásával

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019. február 5. és március 6. között, összesen 25 helyszínen Országos Innovációs Fórumot szervez. Az összes megyét érintő, széles körű összefogással létrejövő rendezvénysorozat célja Magyarország újjászerveződő innovációs környezetének megalapozása és a megújuló KFI rendszerrel, pályázatokkal kapcsolatban felmerülő javaslatok, igények országos felmérése. A szervezők az Országos Innovációs Fórum megyei eseményeire a kutatás-fejlesztésben és innovációban érintett minden helyi és térségi szereplőt várnak.
A kutatás-fejlesztés és innováció, a digitalizáció, az Ipar 4.0 technológiák meghatározó szerepet töltenek be napjaink fejlődési versenyében. Jelenleg hazánk az Európai Unió összesített innovációs eredménytábláján a mérsékelt innovátor mezőnyben szerepel, ezért cél, hogy Magyarország 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjen. E cél elérése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) 2019. február 5. és március 6. között Országos Innovációs Fórumot szervez. A fórum kiemelt szakmai partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

Az NKFI Hivatal egyik legfőbb célkitűzése az innováció széles körű hozzáférhetőségének biztosítása, társadalmi jelentőségének fokozása, gazdaságfejlesztési képességének emelése. Dr. Birkner Zoltán, a Hivatal elnökének véleménye szerint: „Stratégiai partnerünkké kell tennünk a teljes hazai kkv-szektort. Ha sikerül fejlesztenünk a kis- és közepes vállalkozások innovációs képességét, akkor jelentős mértékben tovább fokozható a magyar gazdaság teljesítőképessége. Épp ezért vonzóvá, érthetővé és széles körűen hozzáférhetővé kell tenni az innovációt. Célunk tehát, hogy minél több, eddig inaktív szereplő lépjen be az innovációs térbe, és váljon mihamarabb sikeressé.”

Az Országos Innovációs Fórum egyúttal a megújuló KFI rendszerrel, pályázatokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok, érdemi javaslatok és szakmai vélemények, valamint a felmerülő igények országos felmérése is egyben.

A széles körű szakmai összefogással megvalósuló rendezvénysorozat keretében az ITM és az NKFI Hivatal szakértői mellett előadásokat fognak tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, a Bay Zoltán Kutatóintézetnek, 19 egyetemnek és 25 szakképzési centrumnak a képviselői is.

Az Országos Innovációs Fórum részletes programja az alábbi linken érhető el: www.orszagos-innovacios-forum.hu”

Forrás:
Országos innovációs konzultációsorozat indul a hazai vállalkozások és tudásközpontok bevonásával; Világgazdaság; 2019. február 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Online elérhetők a területrendezési törvény térképi mellékletei

„Az ingyenesen letölthető térképi tervdokumentáció-állomány hathatós segítséget nyújt a megyei és települési önkormányzatoknak rendezési terveik elkészítésében.

A 2018. december 12-én elfogadott és 2019. március 15-én hatályba lépő Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény térképi mellékletei idén január 22-ével a Lechner Tudásközpont oldalán elérhetővé váltak.”

Forrás:
Online elérhetők a területrendezési törvény térképi mellékletei; Miniszterelnökség; 2019. január 30.

Szakmai értekezlet a Településsoros-online Adatfeldolgozó Rendszerről

„A települési egyedi szennyvízkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatásról tartott tájékoztatót az önkormányzatoknak 2019. január 30-án a Megyeháza Szent István termében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

A 2018. évi tapasztalatok szerint számos problémát okozott a kitöltőknek a szakmai háttér hiánya, valamint az új rendszer használatának informatikai, technikai sajátosságai. Ezért a vízügyi ágazat – a Belügyminisztérium engedélyével és támogatásával – egy országos szintű tájékoztató/interaktív bemutató megtartásáról döntött az adatszolgáltatók minél szélesebb körben történő megkeresésével.

A rendezvényre a megye településeinek jegyzői és a TSOnline rendszerben regisztrált személyek kaptak meghívást. Elsőként a településsoros online adatszolgáltatás jogszabályi hátteréről, az adatszolgáltatás fontosságáról Rajz Renáta, az OVF víziközmű referense tartott tájékoztatást. Ezt követően Somogyiné Neuperger Lívia, a KDT VIZIG munkatársa osztotta meg tapasztalatait a tavalyi kitöltési hibákkal kapcsolatosan, valamint részletes útmutatást adott a kitöltést illetően.”

Forrás:
Szakmai értekezlet a Településsoros-online Adatfeldolgozó Rendszerről; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2019. február 1.

Az idén felvételiző diákoknak ügyfélkapus regisztrációra van szükségük a jelentkezésük leadásához

„Sokan értetlenül állnak a tény előtt, hogy a végzős középiskolásoknak ügyfélkapu-regisztrációra van szükségük a felvételihez. Megkerestük a szaktárcát, hogy megtudjuk, ez miért van így.
Az idén felvételiző diákoknak ügyfélkapus regisztrációra van szükségük ahhoz, hogy leadják a jelentkezésüket. Ehhez iskolaidőn kívül el kell menniük egy kormányablakba és regisztrálniuk kell magukat – jelezte a napokban több olvasónk. Megkerestük ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy megtudjuk, miért van erre szükség. A szaktárca válaszában azt írta: az elektronikus eljárás, mint az ügyintézés elsődleges módja a felsőoktatási felvételi eljárások esetében is jellemző, a pótfelvételinél (bizonyos kivételeket leszámítva) az eljárás egésze elektronikus. Hozzátették, a felsőoktatási felvételi eljárások menetét és eljárásrendjét szabályozó rendelkezések a diákok számára jelenleg csak alternatív lehetőségként kínálják fel az ügyfélkapun keresztüli ügyintézést és a felvételi jelentkezésük hitelesítését.
Az ügyfélkapus regisztrációnak, amely már 2006 óta létezik, egyetlen célja van: felváltani a papír alapú ügyintézést, csökkentve a bürokrácia mértékét az Oktatási Hivatalban. Emellett biztosítja a gyors és egyszerű ügyintézés lehetőségét is. A felsőoktatási felvételi jelentkezés hitelesítése egyébként jelenleg két módon lehetséges:
* postai úton (papír alapon),
* és elektronikus formában (ügyfélkapun keresztül).

A hitelesítésre a jelentkező személyének azonosítása miatt van szükség, ami az ügyfélkapus ügyintézés során automatikus, emellett bárhonnan könnyen, gyorsan és – a postai lehetőséggel szemben – költségmentesen megtehető.

„Az ügyfélkapus eljárás során a tévedés és a hitelesítő adatlap elkallódása is kizárt, a beküldés módja biztonságos, a beküldő személye egyértelműen azonosítható a „küldemény” pedig biztosan eljut a címzetthez” – írta a minisztérium. Hangsúlyozták: a felsőoktatási felvételi eljárások lebonyolításáért felelős Oktatási Hivatal biztosítja a modern, európai szintű ügyintézésnek ezen formáját valamennyi jelentkező számára.”

Forrás:
Felvételi előtt irány a kormányablak!; Latyák Balázs; Világgazdaság; 2019. január 31.

Informatika, távközlés, technika

A digitális jövő kiemelt témáival foglalkozott a Türk Tanács

„Magyarország elismeri a térség folyamatos gazdasági és társadalmi fejlődését, ami a digitális világban még gyorsabbá és átfogóbbá válhat – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a Türk Tanács januári ülésén 2019. január 31-én, a kazahsztáni Almatyban.
A helyettes államtitkár beszédében az 5G-fejlesztések és a mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. A Türk Tanács tagállami szakminiszterei a 2019 szeptemberében, Budapesten megrendezendő ITU Telecom World konferencia apropóján Magyarországon egyeztetnek majd e területekről. A tárcavezetők az őszi rendezvény adta lehetőséggel élve meghívást kaptak a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya meglátogatására is.

A Türk Tanácsot 2009-ben alapította meg a térség négy állama, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország. Fő céljai közé tartozik a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és erősítése, a gazdasági növekedés, a kereskedelmi, a társadalmi, kulturális fejlődés és együttműködések elősegítése. Magyarország megfigyelőként vesz részt a Tanács munkájában, amelynek saját eredményeire építve a digitalizáció területén is hasznos közreműködője lehet.”

Forrás:
A digitális jövő kiemelt témáival foglalkozott a Türk Tanács; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. január 31.

Digitális jövő – a változás elkezdődött: informatikai konferencia a Kodolányin

„„Digitális jövő – a változás elkezdődött” elnevezéssel rendezte meg a II. Békés Megyei Informatikai Konferencia és Kiállítást a Kodolányi János Egyetem Orosházi Oktatási Központja pénteken. A konferencia keretében a PC Trade System Kft.-vel közösen ingyenes bemutatókkal egybekötött szakmai napot is rendeztek, ahol a legkorszerűbb informatikai eszközöket, drónokat, legórobotokat, de innovatív járműveket, a jövő hajtányait is működés közben csodálhatta meg az érdeklődő közönség.

A vendégeket dr. Malatyinszki Szilárd, a Kodolányi János Egyetem Orosházi Oktatási Központja igazgatója köszöntötte, aki úgy fogalmazott: céljuk, hogy Orosháza az újítást, innovációt támogató Kodolányi János Egyetem révén felkerüljön az egyetemi városok térképére.

– Helyet kellene cserélnünk, mert önök sokkal többet tudnak az informatikáról, digitalizációról, robotizációról, mint a mi korosztályunk – nyerte meg a hallgatóságot már első mondatával Takács Árpád.

A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott megnyitó beszédében kiemelte: a gőzgép feltalálása óta a digitalizáció az, amely újból alapjaiban rendezi át a gazdaságot, a társadalmat, környezetünket, családi és emberi viszonyainkat egyaránt. És ez nem egy jövőbeli képzelgés, hanem a jelen valósága, amihez egyéni, közösségi, kormányzati és nemzeti szinten egyaránt alkalmazkodnunk kell.

Takács Árpád azt is nyomatékosította, hogy az IT fejlesztésekre fordított összegek nem csupán megtérülnek, hanem mintegy háromszoros eredménynövekedést hoznak a vállalkozások számára is. A kormány ezért kiemelten kezeli és támogatja a vállalkozói szektor ez irányú fejlesztéseit. A kormánymegbízott az egyéni felelősséget hangsúlyozva beszélt az adatvédelem, az információbiztonság kérdésköréről és a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságáról is.

Köszöntötte a résztvevőket Várfi András, a Békés megyei Önkormányzat közgyűlésének alelnöke és dr. Orosz Tivadar is. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott, a megyei gazdaság tartós fejlődésének kulcskérdése, hogy miként alkalmazkodik a digitális jövőhöz.

– A robotizáció, a digitalizáció a gazdaságban kulcsfontosságú, a költséghatékonyságot, a termelékenységet és a gazdaságosságot egyaránt befolyásoló tényező. Forradalmi változások előtt állunk. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felismerve ennek égető szükségességét a mesterséges intelligenciát fejlesztő projektet indít, s ennek támogatását kéri javaslatában a kormánytól is – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Orosz Tivadar.

„Tudás csak az, ami forráskódba átírható, minden más emberi aktivitás, művészet.” – idézte az algoritmusértelmezés atyjaként emlegetett Donald Ervin Knuth, a Stanford Egyetem professor emeritusa szavait köszöntőjében dr. Pitlik László. A Kodolányi János Egyetem Informatikai Tanszéke vezetője azt is elmondta, hogy az egyetem benyújtotta az agrár-informatika és az IT-biztonságtechnika szakok indítására irányuló kérelmét, ennek jóváhagyására várnak, hogy elindíthassák a hiánypótló képzéseket.

Az intézmény aulájában a kormánymegbízott kipróbálta a Csorvási Gulyás Mihály Általános és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai által épített, szél és népenergiával egyaránt működő elektromos autót is.

A csorvási diákok Murvai József (66) nyugdíjas technika – számítástechnika szakos tanár vezetésével, az alma mater falai között több mint három évtizede, 1988-ban életre hívott Edison Klub berkein belül, részint a Nemzeti Tehetség Program pályázati forrásainak felhasználásával, építették meg a járgányt.

Alkalmi szóvivőjük, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium padjait végzősként koptató, hajdan maga is Edison Klub tag csorvási Szluka András azt is elmondta, hogy az általuk konstruált öko-autó másodpercenként 2 méter, óránként 7 kilométer megtételére képes és jó tucatnyian dolgoztak a megvalósításán. Munkájukat a katalán fővárosban a Pal Robotics fejlesztőmérnökeként dolgozó, ugyancsak csorvási születésű és hajdanán Edison Klubos Szabados László villamosmérnök is segítette – tudtuk meg zárszóként.”

Forrás:
Digitális jövő – a változás elkezdődött: informatikai konferencia a Kodolányin; Békés Megyei Kormányhivatal; 2019. február 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szólj hozzá a kormányok éghajlatvédelmi terveihez!

„Tizenegy európai civil szervezet, számos helyi önkormányzat és kutató indít ma el egy PlanUp nevű projektet, amely az uniós országok kormányait segítik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A növekvő hőmérséklet és az ezzel járó szárazság miatt csökken a terméshozam, a vízellátás, nő az erdőtüzek kockázata. A globális felmelegedés állatfajok jövőjét is veszélyeztetheti – Magyarországon kipusztulhat a középhegységek hűs vizeiben élő szalamandra vagy a vidra. Néhány várható fejlemény, ha nem teszünk valamit a szemünk előtt zajló éghajlatváltozás ellen:

„Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius fok alatt tartani, akkor a szélsőséges időjárási események sorozatosan sújtják majd a mezőgazdaságot is, ami az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezethet. A rendkívül hőség és szárazság sújtotta területekről pedig olyan migrációs hullám indul el, ami mellett az eddigi migrációs válság eltörpül” – jelentette ki Kovács Lajos, a projekt megvalósításában közreműködő Klímabarát Települések Szövetségének elnöke.

Ezért a ma induló PlanUp projekt keretében 11 európai szervezet, helyi önkormányzat és számos kutató arra kérik az állampolgárokat, osszák meg véleményüket az éghajlatváltozással kapcsolatban. A nemzetközi honlapon szavazást és fórumokat is indíthatnak energiával és éghajlattal kapcsolatos kérdésekről. A projekt hazai koordinátora a Levegő Munkacsoport. „Projektünk jó lehetőség a hazai lakosság számára, hogy értesüljön a kormány éghajlatváltozással kapcsolatos terveiről és a civil mozgalmak álláspontjáról. A magyar lakosok így saját maguk is megítélhetik, elegendőnek tartják-e a tervezett lépéseket vagy sem” – mondta Szegő Judit, a szervezet éghajlatvédelmi projektvezetője.

A PlanUp projektet koordináló Karbonpiac-Figyelő (Carbon Market Watch) szervezet szakpolitikai referense, Agnese Ruggiero elmondta: „A Nemzeti Energia és Klímatervek hatékony kialakítása az egyik legfontosabb lépés az Európa Unió 2050-ig tartó éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásainak megvalósításában. A PlanUp bevonja a társadalmat, hogy a tervek valóban hatékonyak és végrehajthatóak legyenek.”

A tervek, amelyeket ez év végéig kell elkészíteniük az EU tagállamainak, a 2021-2030-as időszakra irányoznak elő olyan intézkedéseket, amelyekkel nagymértékben csökkentik a légkört károsító anyagok (mindenekelőtt a szén-dioxid) kibocsátását. Ezt egyebek mellett a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételével, a közösségi közlekedés fejlesztésével és az épületek korszerűsítésével kell elérni.”

Forrás:
Szólj hozzá a kormányok éghajlatvédelmi terveihez!; Levegő Munkacsoport; 2019. január 31.

A krea­tívipar új üzleti modelleket és digitális innovációkat segít a felhasználók igényeihez illeszteni

„A XXI. század egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ága a krea­tívipar, amely az új üzleti modelleket és digitális innovációkat segít a felhasználók igényeihez illeszteni – mondta el lapunk kérdésére Fülöp József, az Innová­ciós és Technológiai Miniszté­rium (ITM) kreatívipari miniszteri biztosa. A szakember, aki egyben a MOME rektora, az átadás előtt álló új campust kreatívipari tudásparkká kívánja fejleszteni.

– Sokan még nem is hallottak róla, mások talán nem értik pontosan, hogy mi is az a kreatívipar. Hogyan definiálná a nagyközönség számára?
– Ha nagyon leegyszerűsítem, akkor azt mondhatom, hogy azokat a kreatív képességeken, készségeken alapuló egyéni vagy csoportos tevékenységeket soroljuk ide, melyek egyszerre képesek kulturális és gazdasági hatással bírni. Tipikus példa az építészet vagy a film világa, amit mi, magyarok egyszerre emlegetünk filmművészetként vagy filmiparként is, annak függvényé­ben, hogy az alkotói vagy üzleti aspektusa felől közelítünk. Amiért egyre többet hallunk erről a kissé még szokatlan iparágról, az a digitális gazdaság térhódításának köszönhető. Ebben egyre nagyobb jelentőséggel bír a felhasználói élmény, a felhasználóbarát eszközök, szolgáltatások, termékek sora. Erre az egyik legjobb példa maga az okostelefon, amelyet ­Steve Jobs és csapata úgy rakott össze, hogy a felhasznált műszaki megoldások nagy része már létezett, különböző termékekben a piacon is volt. De kihasználva a technológiai lehetőségeket, először ők tudtak a felhasználóra összpontosítva új eszközt kialakítani, ezzel együtt különböző integrált szolgáltatásokat szó szerint a kezünkbe adni. Ez eddig a XXI. századi kreatívipar egyik csúcsteljesítménye, már csak azért is, mert megjeleníti a dizájn új alkalmazási formáit (dizájnalapú fejlesztés, termék- és szolgáltatástervezés), de a klasszikus formatervezésben is kiemelkedő minőség. Mint látható, a kreatív ipar többek között segíthet kapcsolatot teremteni a digitális világ és az emberek között, új értékláncok jöhetnek létre magas hozzáadott értékkel, élhetőbbé téve mindennapjainkat. Magyarországon, ahol a természeti erőforrások csak korlátosan állnak rendelkezésünkre, az emberi kreativitáson alapuló tevékenységek komoly lehetőségeket kínálnak.

– Hogyan tudnak ebből profitálni a nem éppen tőkeerős hazai vállalkozások, kkv-k?
– A korunkat meghatározó újabb ipari-technológiai forradalom kihívásokkal és lehetőségekkel egyszerre jelentkezik. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a digitális világban bárhol árulható a portéka, nincs feltétlen szükség egy jó helyen lévő üzletre, áruházra. A világ legnagyobb szállásadással foglalkozó vállalkozása egyetlen szállodát vagy szobát sem birtokol, a legnagyobb forgalmú taxiscég pedig úgy működik, hogy egyetlen autót sem üzemeltet. Mérnökök, informatikusok, dizájnerek, gazdasági és egyéb szakemberek együttműködéséből itthon is sok innovatív megoldás születhet, amelyeket a vállalkozók is hasznosíthatnak. Ez kihathat a termékek fejlesztésére vagy a szolgáltatási lehetőségek alakítására, és a hagyományos tevékenységeket is új dinamikával láthatja el. Nyilván nem mindenkinek jelent ez azonnali kiugrási lehetőséget, de Magyarországon is egyre inkább a gazdasági, üzleti életet erősítheti, élénkítheti ez a szektor is. A kreatívipar már ma is jelentős gazdasági aktivitásnak tekinthető, itt dolgozik a hazai foglalkoztatottak 4,4 százaléka (szélesebb értelemben, szerzői jogi ágazatokkal 7,5 százaléka). A kreatívipar adja a gazdasági teljesítmény 3,7 százalékát (szélesebb értelemben, szerzői jogi ágazatokkal 8 százalékát), növekedési üteme a gazdaság egészéhez képest ötszörös.

– Milyen eszközei vannak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek (MOME), illetve mint miniszteri biztos, hogyan tud a munkájával hozzájárulni a hazai kreatív ipar fejlődéséhez?
– Az egyetemünk lassan birtokba veheti a teljesen megújított campusát, amely a nemzetközi szinten is magasan jegyzett művészeti oktatás mellett a kreatívipar innovációs bázisaként is működik majd. Kísérletezni, illetve fejleszteni fogunk, partnerséget kialakítva a versenyszféra szereplőivel, melynek köszönhetően közvetlenül értékesíthető, hasznosítható termékek születnek majd. Mindezzel együtt létrehozunk egy dizájn­innovációs kompetencia-központot is, ahol kutatni, alakítani tudjuk azokat a metodikákat, melyeket az egész iparág hasznosíthat majd. Kiemelt témáink között szerepel az a társadalmi felelősségvállalással együtt kezelendő tevékenység, mely a településeink – városok, falvak – élhetőségét, fenntartható fejlődését segíti elő. Mindez azt is magában foglalja, hogy például a mesterséges intelligencia lehetőségeit miként tudjuk nemcsak gazdaságosan, de etikusan is alkalmazni, milyen viszonya lesz az így létrejövő digitális megoldásoknak az emberekhez. Legyen szó önvezető autókról, virtuálisan látogatható múzeumokról vagy online megtekinthető kiállítási tárgyakról, a dizájnerek legfontosabb feladata az lesz, hogy az emberek számára hasznos és értelmezhető, humánus végeredmény szülessen. Kreatívipari biztosként a feladataim közé tartozik, hogy felmérjük a rendelkezésre álló intézményrendszert. Olyan szabályozási javaslatokkal szeretnék előállni, amelyek segítik a kreatívipar, a gazdaság és az oktatás szinergiáit megteremteni. Szeretnék minél hatékonyabban a kreatívipar gazdaságfejlesztő erejére építeni: ilyen, sok-sok egyéb mellett, a gazdaság digitális átállása, a kreatív ipar által generált korszerű és főképp jövőbiztos munkahelyek teremtése, illetve az oktatás és a közszolgáltatások fejlesztése.”

Forrás:
A kreatív vállalkozásoké a világ; Jámbor Gyula; Magyar Idők; 2019. január 31.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 4.

Az amerikai törvényhozás új jogi szabályozással készül életet lehelni az USA digitális kiberdiplomáciai erőfeszítéseibe
Most csütörtökön új törvényjavaslatot terjesztett be az amerikai Képviselőház Külügyi Bizottságának két (republikánus, ill. demokrata) vezetője. A „2019. évi Kiberdiplomáciai Törvény” néven benyújtott jogszabály persze ismerős lehet Hírlevelünk olvasóinak. Az amerikai diplomácia – és tágabb értelemben az USA különféle kormányzati szervezeteinek – kibertérrel kapcsolatos álláspontját, politikáit körvonalazó, szabályozó és szervező törvényalkotás ugyanis hosszabb ideje már, hogy az USA jogalkotóinak napirendjén szerepel.
Tavaly nyáron már kész, kiforrott törvényszöveggel rukkolt elő a Képviselőház, amit nem sokkal később – ahogy arról Hírlevelünkben akkor beszámoltunk – a Szenátus is jóváhagyott. A képviselők most azonban a törvénytervezet ismételt beterjesztése mellett döntöttek. A jogszabály főbb keretei, sőt még szövegezése is lényegében szorosan követi az előző évi változatot, ám néhány – szerintünk lényeges – ponton eltér attól, ami magyarázattal szolgálhat a látszólag felesleges „újrázásra”. A különbségek-módosítások ritka bepillantást engednek számunkra az USA Külügyminisztériumán belüli szakmai-politikai csoportosulások eltérő álláspontjába.

A törvény egyik legfontosabb rendelkezésével új szervezeti egységet létesít a Külügyminisztériumon belül az Egyesült Államok kibertérrel kapcsolatos nemzetközi politikájának tervezésére, menedzselésére, képviseletére. Figyelemre méltó mindjárt az új részleg elnevezése: míg a tavalyi törvényszövegben Kibertér- és Digitális Gazdaságügyi Iroda (Office of Cyberspace and Digital Economy) szerepelt, a most benyújtott változatban Nemzetközi Kibertérügyi Politikák Irodája (Office of International Cyberspace Policy)elnevezéssel szerepel immár. Ez a látszólag formális változás jól tükrözi a gazdasági lobbi, a kibertérrel kapcsolatos szabályozásokban, politikákban és nemzetközi képviseletekben az üzleti érdekek primátusát hirdető szakmai-politikai körök hátrébb szorulását.

Az amerikai Külügyön belüli belső csoportérdekek átrendeződésére, a nemzetbiztonsági lobbi relatív megerősödésére utalhat a törvénytervezet megannyi megfogalmazása is. Miközben a szabályozás értelmét, célját a nemzetközi kibertér áttekinthetőségének, nyitottságának, szabadságának képviseletében és védelmében definiálja a törvénytervezet, s ebben az összefüggésben az erősödő orosz és kínai korlátozó törekvések visszaszorítását jelöli meg elsődleges feladatként, ugyanezek a szempontok kissé más megvilágításban jelennek meg azokban az esetekben, ahol az USA nemzetbiztonsági érdekei forognak (vagy foroghatnak) kockán. Ott van például a titkosítás kérdése: ma már a jelentősebb kibertérbeli tranzakcióknál a megbízható titkosítás alapfeltétel a szolgáltatások, illetve egyéb üzletek jelentős elterjedéséhez. Ugyanakkor az ilyen széles körben hozzáférhető kripto-algoritmusok – vélik más erőcsoportok a tárcán belül – a nemzetbiztonsági kockázatok növekedéséhez vezetnek. Az új tervezet kritikusai azt is kiemelik: például az ilyen titkosítási lehetőségek „népi hozzáférhetősége” különösen fontos a személyiségi jogok érvényesülése szempontjából, sőt az online eszközrendszer „demokratikusságának” biztosításához is. Itt ismét átfogó ellentétek körvonalazódnak, tükrözve a Trump kormányzat némileg eltérő felfogását az emberi jogokról, illetve azok érvényesítéséről, vagy éppen nemzetközi szintéren történő támogatásáról. Az új törvénytervezet – fogalmaznak az első értelmezők – egyfajta kompromisszumot kíván teremteni a kibertér használata során az üzleti-emberi jogi (személyiségi jogi), illetve a nemzetbiztonsági érdekek között.

Az új törvénytervezet egyébként abban is eltér tavalyi elődjétől, hogy az intézményrendszeren belül magasabb szintre kívánja helyezni a kibertérrel kapcsolatos politikák kezelését. Míg korábban a kiberdiplomácia irodáját egy szakmai államtitkár (assistant secretary) alárendeltségébe utalták volna, addig az új törvényszöveg kimondja, hogy a részleget vezető Kiberdiplomáciai Nagykövet rangú diplomata a Miniszter-helyettesnek (Deputy Secretary of State) tartozik beszámolással, illetve előirányozza az (immár majd „Hivatal”, azaz „Bureau” státuszra emelt részleg) közvetlen külügyminiszteri alárendeltségét is.
Az új törvényjavaslat szövege teljes terjedelemben letölthető az alábbi címen: Cyber Diplomacy Act of 2019 (PDF)
New Bill Seeks to Energize American Cyberdiplomacy; Elias Grol, Robbie Gramer; Foreign Policy; 2019. január 24.
Engel, McCaul Reintroduces Cyber Diplomacy Bill; Calvin Biesecker; IIOT Connection; 2019. január 24.
Lásd még korábbi cikkeinket: Visszaállítják az USA Külügyminisztériumában a (nemrég megszüntetett) Kiber-Diplomáciai Osztályt, és Az amerikai State Department továbbra is „digitális ráncfelvarrásra” vár

Ha az új technológiák veszélyeiről van szó, nem biztos, hogy az értelmiségi „kivonulás” a jó megelőzés – vallja a Mesterséges Intelligencia elismert kutatója
Bár a szemlézésben elvünk a frissesség, néha, indokolt esetben, érdemes kicsit visszanyúlni az időben. A mostani hónapok mindent egy kicsit háttérbe szorító fejleménye – itthon éppen úgy, mint máshol a világban – a Mesterséges Intelligencia témájának első helyre kerülése. A tavalyi Infotér konferencián testet öltött Mesterséges Intelligencia Koalíció jóvoltából most már számunkra, magyar kutatók, fejlesztők, szakértők, és mindenekelőtt szakpolitikusok számára sem csupán elméleti témaként jelenik meg ez a kérdés, hanem hamarosan valóságos fejlesztési programokban ölt testet.
Úgy gondoltuk, ez az alkalmas pillanat arra, hogy néhány – ma még nem nagyon firtatott – kérdést végiggondoljunk. Ehhez ajánljuk olvasásra azt az interjút, amely tavaly nyáron jelent meg a mérnöki tudományok nemzetközi fellegvárának számító amerikai MIT egyetem szaklapjában. Egy jó tollú kutatóval, Paul Scharré-val beszélgetett a lap szerkesztője a Mesterséges Intelligencia fejlesztések (és persze ehhez kapcsolódva az ilyen témájú kutatások) árnyoldalairól. Scharre természetesen nem ismeretlen olvasóinknak, hiszen tavaly mi is bemutattuk frissiben megjelent „Army of None” című könyvét, amelyben a Mesterséges Intelligencia fejlesztések egyik legérdekesebb, de bizonyosan a legnyugtalanítóbb területét járta körbe. A most idézett beszélgetésben is ezt a témát folytatták tovább: a Mesterséges Intelligencia fejlesztések katonai (illetve általában védelmi, tehát akár rendőri) alkalmazásainak lehetséges kockázatait puhatolták. Azonnal értjük, mi itt a kérdés: az önállóan cselekedni (dönteni) képes, automatizált fegyverrendszerek működésében, sőt puszta létében rejlő veszélyek.
Az idézett interjúban Scharre két fontos mozzanatra hívja fel a figyelmet. Az első, és legfontosabb, az, hogy a Mesterséges Intelligencia, aminek a perspektívái ma egyre nagyobb eufóriát okoznak, olyan, mint maga a számítástechnika. Ami óriási potenciált teremtett, szabadított fel. De, ugyanakkor roppant sérülékeny is, és ezt ma egyre jobban tapasztaljuk a kiberbiztonság néhol riasztó erodálódásával. A döntéshozók – állítja Scharre – ma elsősorban a káprázatos lehetőségeket látják a Mesterséges Intelligencia katonai alkalmazásaiban is. Pedig az így létrehozott „okos” rendszerek hihetetlenül sérülékenyek, esendők is. A politikusokkal, szakpolitikusokkal meg kell ismertetni, meg kell értetni a Mesterséges Intelligencia technológia óhatatlan korlátait.
És ehhez kapcsolódik a szerző másik észrevétele, gondolata. A technológiai értelmiség nagyjai tavaly több petícióval hívták fel magukra a figyelmet, amikben a katonai (nemzetbiztonsági) célú Mesterséges Intelligencia fejlesztésektől való távolmaradásra szólították fel az értelmiséget. Scharre úgy véli: ez több szempontból sem a megfelelő hozzáállás. A szerző vallja: csak a szakértők, a szakértelmiség képes arra, hogy a döntéseket hozó politikának elmagyarázza a csillogással karöltve járó árnyoldalt is. Ha ők „kivonulnak”, akkor a döntéshozók végképp támasz nélkül maradnak. És ez nem biztos, hogy sok jóval kecsegtet.
Why AI researchers shouldn’t turn their backs on the military; Will Knight; MIT Technology Review; 2018. augusztus 14.
Lásd még korábbi cikkünket: Scharre, Paul (2018): Army of None. Autonomous Weapons and the Future of War

Merkel kancellár búcsút int a Facebooknak
A digitális diplomácia fontos (ma még óhatatlanul legfontosabb), és egyben persze látványos területe a közösségi média platformokon folyó kommunikáció. A szakpolitikus (diplomata), sőt a nagypolitikus, vezető államférfi (vagy nő) merőben újszerű dialógusa. Amelyhez merőben újszerű eszközöket és csatornákat (a mobil eszközöket és digitális csatornákat)használ, merőben újszerű közönséggel (a szélesen vett szakmai-, sőt általános közvéleménnyel) beszélgetve, aminek a során merőben új stílust alkalmaz (rövid, tömör mondatokat, amelyek alapvetően a vizuális kísérő információkra támaszkodva „élnek meg”). Az e-diplomácia ma már átfogóan figyeli, elemzi, összeveti a nemzetközi élet szereplőinek közösségi média jelenlétét, aktivitását. Ezekben a rangsorokban – a dolog jellegénél fogva – az jelenik meg, hogy melyik külképviselet, vagy a nagypolitikai melyik kiemelkedő szereplője jelentkezett az egyes (egyre bővülő számú) közösségi média platformokon.
A múlt héten megjelent egyik legérdekesebb hír ehhez a témához kapcsolódik, ugyanakkor teljes újdonsággal is szolgál. Angela Merkel német kancellár pénteken bejelentette: bezárja Facebook-fiókját. Ez pedig, meggyőződésünk, legalább annyira fontos, mert legalább annyira „beszédes” információ, mint amikor arról értesülünk, hogy egy-egy kiemelkedő nemzetközi személyiség hol nyitott újabb közösségi média jelenlétet. A közösségi terekből való eltűnés talán még fontosabb hír, mint az ellenkezője! A lépés jól mutatja: a német politikus, aki kormányfői tisztségét ugyan hivatali idejének lejártáig meg kívánja tartani, nyilvánvalóan megkezdte visszavonulását az aktív élvonalból. Ez a kis semmiségnek látszó hír, véleményünk szerint, köteteket mesél a kancellár politikai terveiről, ambícióinak alakulásáról. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Merkel ugyancsak imponáló közösségi média jelenlétet épített ki az elmúlt években, évtizedekben. Facebook oldalán – amelyen egyébként ügyesen vegyítette a hivatalos énjéhez kapcsolódó információkat a messzemenően személyes, tehát a közemberhez könnyen utat találó „kis színes” értesülésekkel – mintegy 2,5 millió követője akadt, ami kiemelkedő teljesítmény az európai politikusi közegben. Természetesen, legalábbis amíg hivatalban van, továbbra sem tűnik el teljesen a közösségi média tereiből, hiszen a német kormány Facebook oldalán megjelennek majd a személyéhez kapcsolódó fontosabb hírek. A tervek szerint Instagram fiókja is tovább üzemel majd, mégis, a politikusnő jól érzékelhetően hátrébb lép most a digitális rivaldafényből.
Merkel bezárja Facebook-fiókját; Ma7/MTI; 2019. február 1.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. január 28-február 1.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Szerver-infrastruktúra fejlesztése a 2019. évben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/20
Közzététel dátuma: 2019.01.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.01.
Fixen beszerzendő szerverek:
DLP: PowerEdge R440 Server / Xeon Silver 4110 / 96GB / 2x300GB 2 db
ESX: PowerEdge R740 Server / Xeon Gold 6132 / 768GB / 2x300GB; 12 db
Mgmt: Infrastruktúra felügyeleti rendszer telepítése 4 db
Eseti/Opcionális szerverek:
BKP: PowerEdge R740 / Xeon Silver 4116 / 384GB / 2x300GB 2 db
DBS: PowerEdge R740 Server / Xeon Gold 5122 / 1152GB / 2x300GB HDD + 2x800GB SSD 2 db
DLP: PowerEdge R440 Server / Xeon Silver 4110 / 96GB / 2x300GB; 2 db
ESX: PowerEdge R740 Server / Xeon Gold 6132 / 768GB / 2x300GB; 19 db
Lásd bővebben

IKT eszközfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/20
Közzététel dátuma: 2019.01.29.
Ajánlatkérő: Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.28.
Informatikai eszközök (IKT), okos tanterem informatikai eszközrendszerének beszerzése a szükséges szoftver eszközökkel kiegészítve
Lásd bővebben

Szerver és diszk alrendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/20
Közzététel dátuma: 2019.01.29.
Ajánlatkérő: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.06.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat részére (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumába (8600 Siófok, Vitorlás utca 17.) Légszennyezettség előrejelző rendszer kifejlesztése légköri vízaeroszol kölcsönhatásainak figyelembevételével GINOP-2.3.2-15-2016-00055 pályázati projekt keretén belül – Nagy számítási kapacitású szerver és a hozzá kapcsolódó diszk alrendszer beszerzése és üzembe helyezése, mely hosszútávon kielégíti az Országos Meteorológiai Szolgálat igényeit. A teljes leszállított rendszer maximális teljesítményfelvétele a 12kW-t semmiképpen nem haladhatja meg.
Lásd bővebben

Közbeszerzési tanácsadási/FAKSZ feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/22
Közzététel dátuma: 2019.01.31.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.15.
Megbízási keretszerződés közbeszerzési tanácsadási és felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátása tárgyában a II.2.4) szerinti mennyiségekben (értékben), a közbeszerzési dokumentumokban (KD) részletezettek szerint
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Microsoft vagy azzal egyenértékű éves felsőoktatá
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/22
Közzététel dátuma: 2019.01.31.
Ajánlatkérő: Magyar Felsőoktatási és Köznevelési, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógép-hálózati Egyesület
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.28.
Rövid meghatározás: Microsoft vagy azzal egyenértékű felsőoktatási („Campus”) desktop licencek beszerzése felhasználónként min. 0,5TB tárhellyel, az otthoni célú felhasználást biztosító irodai szoftvercsomag letölthetőségéhez a felsőoktatási tanulmányi rendszerrel integráltan működő logisztikai regisztrációs modul használata, paraméterezése és üzemeltetése, az otthoni célú perszonalizált felhasználói licencek tanulmányi rendszeren keresztüli kiosztása, Campus webes portál üzemeltetése, valamint opcionálisan számítógép-felügyeleti/végpontbiztonsági célú szolgáltatást biztosító szoftverlicencek beszerzése.
A közbeszerzés ismertetése:
A magyarországi felsőoktatási intézmények 2001 óta részt vesznek az ún. felsőoktatási tisztaszoftver programban. Jelen beszerzés célja, hogy biztosítsa a közös közbeszerzésben részt vevő felsőoktatási intézmények részére (beleértve azok oktatóit és hallgatóit) a meglévő rendszereik, alkalmazásaik további jogtiszta szoftverhasználatát.
A beszerzés tárgya: az asztali operációs rendszer-frissítés, irodai szoftvercsomag, és szerverekhez való kliens-hozzáférési jog képezi, ennek keretében az alább tételesen specifikált Windows frissítés, az Office Pro Plus, a Core Cal termékek – vagy azzal az alábbiakban meghatározottak szerint egyenértékű termékek – mindenkori legfrissebb verzióját kell biztosítani azzal, hogy bármely korábbi verzió használatát is biztosítani kell.
A következő termékek – vagy azzal egyenértékűek – felelnek meg az ajánlatkérő elvárásainak:
Cikkszám Termék Mennyiség felsőoktatási ekvivalens ()
5XS-00001 O365ProPlusEdu ShrdSvr ALNG SubsVL MVL PerUsr 19 636
KW5-00358 WINEDUE3 ALNG UpgrdSAPk MVL 19 636
W06-00022 CoreCAL ALNG LicSAPk MVL DvcCAL 19 636
Lásd bővebben

GSM-R 2.ütem független mérnök és műszaki ellenőr
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/23
Közzététel dátuma: 2019.02.01.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.03.06.
Megbízási szerződés GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáihoz kapcsolódó független mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátására.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

ESPORT ARÉNA KIALAKÍTÁSA 2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/20
Közzététel dátuma: 2019.01.29.
Ajánlatkérő: Magyar Testgyakorlók Köre Budapest
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.02.12.
A kivitelezési feladat egy, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban lévő, 550 m2 szerkezetkész fejlesztési terület kialakítása Esport Arénává. A fejlesztési terület szerkezetkész állapotban van. Elkészült a teljes tartószerkezet, tetőszerkezet, homlokzat és a határolószerkezetek. A jelen eljárás részét képező kivitelezési feladat elsősorban belső térben történő épületátalakítás, csak a homlokzaton készül egy új nyílászáró.
Az aréna tér mellett kapott helyet a szerver helyiség és a vezérlő is, ahol a sporttechnológiához szükséges berendezések és az eseményirányításhoz szükséges berendezések kerülnek kialakításra.
A jelen beszerzés tárgyát nem képező speciális „sport-technológia” fogja tartalmazni az összes végberendezést – kijelzőket, hangszórókat, és egyéb audiovizuális eszközöket – a kiviteli terv erős- és gyengeáramú részei felkészülést tartalmaznak a technológiák fogadására.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

08/OVSZ/2018.HLA szoftver – Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/19
Közzététel dátuma: 2019.01.28.
Ajánlatkérő: Országos Vérellátó Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: Happymed Egészségügyi és Informatikai Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási szerződés a Happymed Egészségügyi és Informatikai Szolgáltató Zrt. (1096 Budapest, Sobieski u 20-24. fszt. 4-5.) által kifejlesztett HLA immundiagnosztikai laboratóriumi alkalmazást támogató szoftver szoftvertámogatása tárgyában. A támogatási szolgáltatás keretében nyertes ajánlattevő köteles a szoftver használatával és működésével kapcsolatban felmerülő dokumentált hibák javítását elvégezni (hibajavítás), a felmerülő eseti igények (eseti megrendelés) alapján szoftverfejlesztést, valamint szoftverfrissítést végezni.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 144.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Térfigyelő kamerarendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/19
Közzététel dátuma: 2019.01.28.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Multi Alarm Biztonságtechnikai, Fejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
– 14 darab HD IP speed dome térfigyelő kamera beszerzése, telepítése és üzembe helyezése, kiegészítőkkel és a műszaki leírásban részletezett módon, helyszíntől függően, oszloppal. – rádiós átviteli úttal rendelkező komplett hálózat teljes kialakítása (hálózat tervezése, engedélyeztetése, rendszerelemek beszerzése, telepítése és a hálózat üzembe helyezése); – a kamerák energia ellátásához szükséges erősáramú hálózat teljes kialakítása (hálózat tervezése, engedélyeztetése, rendszerelemek beszerzése, telepítése és a hálózat üzembe helyezése);
– a felügyeleti központ licenszbővítése úgy, hogy + 14 darab kamera képének a fogadására alkalmas legyen;
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.582.520,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/20
Közzététel dátuma: 2019.01.29.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Thales LAS France SAS
Elnevezés: Matias a la carte szoftver karbantartás 2018
320.000 EUR
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-IKT eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/20
Közzététel dátuma: 2019.01.29.
Ajánlatkérő: Tatabányai Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Mekka Interaktív Kft.; Balázs-Diák Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
LCD kijelző 12, Tárolószekrény-tablet 8
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről: licenszjogok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/21
Közzététel dátuma: 2019.01.30.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Smart Metering Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság
Ügyfélszolgálati rendszer biztosítása keretében licenszjog fenntartása és szoftver üzemeltetési feladatok ellátása.
A közbeszerzés mennyisége: 1050 db telepítési ponton licenszjog fenntartása a hozzá kapcsolódó szoftverüzemeltetéssel.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 91.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Digitális közösségi alkotóm – Táj. az eredményről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/21
Közzététel dátuma: 2019.01.30.
Ajánlatkérő: Ózdi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: Archinvest 97 Korlátolt Felelősségű Társaság
Digitális alkotóműhely kialakítása, amely két helyiségből, műhelyből és raktárból áll. Teljes hasznos alapterülete 237,32 m2.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.803.845,- Ft
Lásd bővebben

Hévíz Térfigyelő Kamerarendszer kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/21
Közzététel dátuma: 2019.01.30.
Ajánlatkérő: Hévíz Város Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: TC Informatika Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságt.
A közterületek védelmére digitális kamerarendszer kiépítése, telepítése, beüzemelése a Kiviteli tervdokumentáció szerint (27 helyszínen kamerarendszer és átjátszó pontok kialakítása összesen 37 darab kamerával – 8 db fix, 14 db mozgatható PTZ, 15 db rendszámfelismerő, profeszionális vezeték nélküli jelátviteli hálózat, 6+2 átjátszó ponttal, 2 monitorozó végponttal), illetve a hálózati eszközök és a vezeték nélküli hálózati struktúra kiépítése, adattárolásra alkalmas képrögzítő video központ, központi szerver, térfigyelő helyiség kialakítása, a meglévő felügyeleti központok szoftveres és hardveres bővítése, ezt követően a kész, üzemképes rendszer ajánlatkérő részére rendelkezésre bocsátása (átadása használatra).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 71.819.461,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatások az eljárások eredményeiről „A KIFÜ EU támogatásból, valamint hazai forrásból megvalósuló projektjeihez kapcsolódó telekommunikációs szakértői szolgáltatások megvalósítása” tárgyú keretmegállapodásból
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/22
Közzététel dátuma: 2019.01.31.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.; MultiContact Consulting Kft.;V irgo Systems Informatikai Kft.; Tebodin Hungary Kft.; eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.; ENTEL Műszaki Fejlesztő Kft.; VERITAN Hírközlési és Informatikai Tanúsító Kft.; HTEnet Innovációs Nonprofit Kft.; Teltrans Távközlési és Informatikai Szolgáltató Kft.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Európai Uniós támogatásból, valamint hazai forrásból megvalósuló projektjeihez kapcsolódó telekommunikációs szakértői szolgáltatások megvalósítására az ajánlattételi szakaszhoz tartozó közbeszerzési dokumentumban részletezettek szerint. A keretmegállapodás alapján a 2018/IV. negyedévben lebonyolított versenyújranyitásos közbeszerzési eljárások.
I. Elnevezés: Magyarország 5G Stratégiája / fejlesztési koncepció műszaki paraméterek értékelése és ellenőrzése céljából szakértői támogatás nyújtása
Rész száma: 1
Ajánlatkérő a Koalíció bevonásával A Magyarországi 5G Koalíció (5GK) alapító nyilatkozatában meghatározott célok elérése érdekében kíván igénybe venni szakértői kompetenciát, annak érdekében, hogy az 5G mobil adatátviteli technológiával kapcsolatos fejlesztésekhez, valamint az 5G tesztkörnyezet kialakításához szükséges műszaki paraméterek, továbbá a jelenlegi hálózatok műszaki tulajdonságának, technológia képességének, lefedettségének, és a fejlesztendő infrastruktúra állapotának vizsgálata, ellenőrzése és értékelése megtörténjen.
II. Elnevezés: Kormányzati Hálózatfejlesztési Projekt termék minőségbiztosítási feladatainak támogatása
Rész száma: 2
A közbeszerzés ismertetése:
Kormányzati Hálózatfejlesztési Projekten (a továbbiakban, mint KHP) belül a GINOP-3.4.2, GINOP-3.4.3 és GINOP-3.4.5 forrásokból finanszírozott projektek termék minőségbiztosítási feladatainak támogatása a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnél rendelkezésre álló kapacitások és szakértelem kiegészítésével.
III. Elnevezés: Köznevelési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztései (belső hálózatok kivételével)” című GINOP-3.4.6-17-2017-00001 projekthez kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok ellátása
Rész száma: 3
IV. Elnevezés: Közép-magyarországi régió köznevelési és szakképzési intézményei számára a digitális oktatáshoz szükséges belső WiFi-hálózat biztosítása című projekthez kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása
Rész száma: 4
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 153.043.900,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény – GIS termékek gyártói supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/22
Közzététel dátuma: 2019.01.31.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft
A közbeszerzés rövid ismertetése:
A Budapest Közút Zrt. által üzemeltetett Közúti Adatgyűjtő Rendszeren (KARESZ) belül előállított 3 dimenziós pontfelhők előállításához, valamint a KARESZ KAPU rendszer üzemeltetéséhez az alábbi ArcGIS szoftvereket és azok gyártói támogatása (supportja) szükséges 2019 december 31-ig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.248.000,- Ft
Lásd bővebben

ALF tűzfalrendszer támogatási szerződés beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/23
Közzététel dátuma: 2019.02.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Advanced Network Technologies Műszaki, Szolgáltató, Termelési, Kereskedelmi és Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
A szolgáltatás tárgya:
ALF tűzfalrendszerekre támogatási szerződés
– 7×24 órás rendelkezésre állású ALF tűzfalak, TCB menedzsment rendszer és Logalyze naplóelemző (együttesen ALF tűzfalrendszerek) támogatása.
– Hálózatbiztonsági konzultáció, gyártói szintű szakértői támogatási tevékenység nyújtása maximum 360 óra konzultációs órakeret erejéig.
A rendszer által jelenleg alkalmazott szoftverek:
Szoftver neve – Mennyiség (db)
ALF tűzfalak: 25 db
TCB biztonsági menedzsment rendszer: 1 db
Logalyze biztonsági naplóelemző rendszer: 1 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.750.000,- Ft
Lásd bővebben

„Veszélyes áru bejelentéseket kezelő rendszer kial
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/23
Közzététel dátuma: 2019.02.01.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: PEGACONSULT Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Egy, a veszélyes áru bejelentéseket kezelő rendszer kialakítása (továbbiakban VÁB), amely a VPE Kft. KAPELLA2 (továbbiakban K2) kapacitás-elosztó informatikai rendszerekben (bővebb információ a rendszerről: https://www2.vpe.hu/hu/kapella) kezelt menetvonalak alapján közlekedő vonatok által továbbított veszélyes árukra vonatkozó, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § szerinti bejelentéseket fogadja, kezeli és továbbítja informatikai felületen és interfészen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF).
A fenti cél megvalósításához létre kell hozni egy olyan önálló webes programot adatbázissal és interfészkapcsolatokkal, amely a vasúton fuvarozott veszélyes áruk OKF felé történő bejelentése kapcsán együtt tud működni a K2 rendszerrel is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.660.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

NEPTUN Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/22
Közzététel dátuma: 2019.01.31.
Ajánlatkérő: Szent István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A jelenleg használt 16 modul és a későbbiekben opcionálisan bevezetésre kerülő modulok, valamint opcionálisan igénybe vehető kiegészítő és tranzakciós szolgáltatások műszaki leírás szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 281.973.600,- Ft
Lásd bővebben

Jogi Behajtási Keretr. és moduljai üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/23
Közzététel dátuma: 2019.02.01.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Teljesítés helye: E-Jogsegéd Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: E-Jogsegéd Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A szerződés keretösszege: nettó 200.000.000 Ft, azzal, hogy AK a keretösszeg 25%-ának lehívására vállal kötelezettséget. Előzmények, indokoltság:
A Jogi Behajtási Keretrendszer az AK jogi behajtási keretrendszere, melyen keresztül az AK a fizetési meghagyásokat, a végrehajtási eljárásokat valamint az összes peres eljárást kezeli. A Jogi Behajtási Keretrendszert az ajánlattevő Szolgáltató Kft. saját fejlesztése.
Lásd bővebben

ArcGIS desktop és szerver licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/23
Közzététel dátuma: 2019.02.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft
Rövid meghatározás: 1 db ArcGIS Server Enterprise Advanced Staging licence 10.5 + 1 év követés – Meglévő ArcGIS for Server Enterprise Advanced éles környezet bővítése további környezettel + 1 év követés 1 db ArcGIS for Server Enterprise Standard 10.5 + 1 év követés – Éves alapszoftver követés és frissítés a már meglévő ArcGIS for Server Enterprise Standard alapszoftver licenchez, + 1 év követés 1 db ArcGIS Server Enterprise Advanced additional licence (2 core) 10.5 – Meglévő ArcGIS for Server Enterprise Advanced éles környezet bővítése két core licenccel 1 db ArcGIS Desktop Standard Concurrent Use licence 10.5 + 1 év követés – Éves alapszoftver követés és frissítés a már meglévő ArcGIS Desktop Standard felhasználói alapszoftver licenchez + 1 év követés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.763.770,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Hálózati eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/21
Közzététel dátuma: 2019.01.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő napi feladatellátásához szükséges hálózati eszközök beszerzése keretszerződés alapján.
Az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján eredménytelen tekintettel arra, hogy az eljárásban érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, illetve a benyújtott ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és ajánlattevő nem tartotta fenn ajánlatát.
Lásd bővebben

Szerver tartozékok és kábelek/2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/21
Közzététel dátuma: 2019.01.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő feladata
(a) 8 darab 10Gb SR SFP+ modul (HPE DL360 szerver tartozékok), és
(b) 8 darab 10Gb SR SFP+ modul és 8 darab 10GBASE-CU SFP+ Passzív réz kábel (Datacenter switch Cisco Nexus 5000 series tartozékok), és
(c) 32 darab 7m UTP Cat6 és 8 darab 7m Multimódusú OM4 LC/LC optikai kábel (kábelek) szállítása a közbeszerzési műszaki leírásban foglaltak szerint.
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás – tekintettel arra, hogy egyetlen érvényes ajánlat sem áll ajánlatkérő rendelkezésére – a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

ESPORT ARÉNA KIALAKÍTÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/22
Közzététel dátuma: 2019.01.31.
Ajánlatkérő: Magyar Testgyakorlók Köre Budapest
Tekintettel arra, hogy valamennyi ajánlattevő ajánlata, így a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlata is a rendelkezésre álló fedezeten felül van, az eljárás eredménytelen.
Lásd bővebben

A héten olvastuk: Mesterséges Intelligencia (MI) – 2019. február 4.

A Mesterséges Intelligencia (MI) trendjei
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) jelentése a szabadalmi bejelentések és a tudományos szakirodalom elemzése alapján készült.
– Az Egyesült Államok és Kína (és más ázsiai országok) vannak az élen a szabadalmak száma alapján
– Vállalatok szerinti rangsorban az IBM és a Microsoft áll az élen
– A gépi tanulás a legnépszerűbb (beleértve a mélytanulást is)
– A robotika a leggyorsabban növekvő alkalmazási terület
– A leggyorsabban növekvő iparág (az MI alkalmazásai tekintetében) a közlekedés
WIPO Technology Trends – Artificial Intelligence; United Nations World Intellectual Property Organization (WIPO); 2019. január 31.
A jelentés letölthető, továbbá háttér-információk is elérhetőek (módszertan, szakértői vélemények).
WIPO’s First “Technology Trends” Study Probes Artificial Intelligence: IBM and Microsoft are Leaders Amid Recent Global Upsurge in AI Inventive Activity; WIPO; 2019. január 31.
U.S., China take the lead in race for artificial intelligence: U.N., Reuters; 2019. január 31.

Az automatizált döntéshozatal problémái az Európai Unióban
Az AlgorithmWatch non-profit szervezet, a Bertelsmann Stiftung és az Open Society Foundations együttműködésében készült jelentés az algoritmusokra alapozott automatizált döntéshozatal helyzetét vizsgálja meg az Európai Unióban. Közszektor és versenyszektor egyaránt, jó néhány országtanulmány, az alkalmazásokat kísérő politikai és szakmai viták.
Az Uniós és tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzéssel megbízott szervezetek tisztában vannak az algoritmikus döntéshozatal hatásaival, a rendszerekbe beépülő előítéletek kockázataival. Egyben felhívják a kormányokat az alkalmazott kutatások támogatására, és arra, hogy a vita ne egy lehetséges „szuper értelemről” szóljon, hanem a jelenlegi és időben közeli problémákról.
Automating Society. Taking Stock of Automated Decision-Making in the EU. A report by AlgorithmWatch in cooperation with Bertelsmann Stiftung, supported by the Open Society Foundations. 2019. január 25.

A Mesterséges Intelligencia kormányzati alkalmazásáról
Steve Bennett a SAS Institute (statisztika, adattudomány) cég illetésének cikke
How Artificial Intelligence Can Transform Government. Nextgov, 2019. január 30.

Mesterséges Intelligencia és munkaerő: Csigavér! Túl sok ismeretlen tényező van még
Népszerű műfaj a Mesterséges Intelligencia pusztító munkaerőpiaci hatásainak megjövendölése. Amerikai szakértők óvnak az elhamarkodott általánosításoktól. Nincsenek pontos és összehasonlítható adataink, a használt fogalmak nehezen definiálhatóak
Keep calm, workforce: There are still too many AI unknowns, experts say; Carten Cordell; fedscoop; 2019. január 28.

A Google, Amazon és más cégek vezető szakértői fognak az észt elnökkel találkozni márciusban a North Star AI konferencián
A konferenciát a gépi tanulásnak és az adattudománynak szentelik. Speciálisan fókusz: az adattudományok által megkövetelt készségek, illetve a MI alkalmazása a korlátozott erőforrásokkal rendelkező szervezetek és startup-ok esetében.
A Google, Amazon és más cégek vezető szakértői az európai helyzetről fognak beszélni az elnökkel.
Tech leaders from Amazon, Google to discuss AI with Estonian president in Tallinn; The Baltic Course; 2019. január 28.

Szakirodalom

Közigazgatási jogalkotás

„A közigazgatási jogalkotás a jogalkalmazás mellett a közigazgatás közhatalmi jogosítványainak egyik lényeges összetevője. A kormány és az erre felhatalmazott közigazgatási szervek nemcsak alkalmazzák, hanem alkothatják is a jogot, ami a közigazgatás törvény (jog) alá rendelése kapcsán már problémákat is vethet fel. Ezek a dilemmák a jogalkotás alanyi oldala szempontjából összefüggenek a kormányzás, a végrehajtás, a kormány és a közigazgatás fogalomkészletével. A jogalkotás tárgyi oldalát a közigazgatás egyes szervei által alkotott normák jelentik, amelyek két alaptípusa a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök. Míg a jogszabályok körét az Alaptörvény tartalmazza és mindenkire kötelező jellegűek – idetartoznak a kormány, a miniszterelnök és a miniszterek, az MNB elnöke, az önálló szabályozó szervek és a helyi önkormányzatok által alkotott rendeletek –, addig az utóbbiak (mint a normatív határozatok vagy normatív utasítások mint közjogi szervezetszabályozó eszközök) már csak a közigazgatás szervezetrendszerén belül érvényesülnek. A közigazgatás által végzett jogalkotó tevékenységnek azonban minden esetben meg kell felelnie egyes általános elveknek, különösen az érvényességi kritériumoknak, a normavilágosság követelményének vagy a visszaható hatály tilalmának.”

Forrás:
Közigazgatási jogalkotás; Árva Zsuzsanna; Internetes Jogtudományi Enciklopédia; PPKE JÁK; ISBN 9789633083079; 2019 (PDF)

Közigazgatási eljárási jog

„A hazai közigazgatási eljárásjog első kódexe nemrégiben ünnepelte hatvanadik évfordulóját. Az akkoriban egyedülálló eljárási jogintézményeket, garanciális szabályokat tartalmazó kódexünk a későbbi közigazgatási eljárásjogi kodifikációk alapja lett: abból merített és arra épített a hazai közigazgatási eljárási jogalkotás további két nagy generációja, a 2005-ben hatályba lépett Ket. és a 2018-ban hatályba lépett Ákr. is. Elődeink maradandót alkottak akkor, amikor a politikai és gazdasági adottságaink nagyon zord körülményeket teremtettek. Olyat, amely kellő táptalajt adhatott a rendszerváltás utáni megváltozott viszonyoknak az uniós csatlakozásunkat előkészítő intézkedéseknek, a technológiai fejlődés eredményeinek megfelelni vágyó modern kori eljárási kódexeknek. A közigazgatási eljárás szabályozásának mikéntje jelentős mértékben befolyásolja az állam működését: ha a jogalkotónak sikerül stabil, paradigmaváltásoktól mentes közigazgatási eljárási jogi kódexet kimunkálnia, bizonyosan a jogalkalmazók elégedettsége is érezhetően magasabb fokúvá válik. Ehhez azonban le kell küzdeni a folyamatos módosítási vágyat, az ágazati érdekek érvényesítésének parttalanságát és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ügyfelek, a hatóságok és az eljárásban valamilyen módon érintettek kellőképp elsajátítsák, megértsék és rutinszerűen alkalmazzák az eljárási kódexet. A közigazgatási eljárási kódex a jogállamiság egyik alappillére: meghatározza, hogy a hatóságok mit és miként cselekedhetnek, és milyen eszközök segítik az ügyfeleket és az eljárásban egyéb módon részt vevőket a hatékony jogvédelem érvényesítésében. Erdei Ferenc 1957 júniusában az Et. parlamenti vitájában azt mondta, hogy „az eljárási szabály olyan láncszem, amely minden irányba húz”. Ez azért is fontos, mert ha egyszerű lebonyolítani a közigazgatási hatósági eljárásokat, és ehhez az eljárási szabályozás egyértelmű és hézagmentes, akkor a hibalehetőség főként az eljárás főszemélyei részéről – redukálódik, így a szükséges jogorvoslatok száma is mérséklődik. Éppen ezért kulcsfontosságúnak tartjuk a helyes szabályozás meglétét annak érdekében, hogy a megfelelően kiképzett és az infrastrukturális szükségletek terén is kellően ellátott közigazgatás hatékonyan és eredményesen tudja ellátni a feladatát.”

Forrás:
Közigazgatási eljárási jog; Boros Anita; Internetes Jogtudományi Enciklopédia; PPKE JÁK; ISBN 9789633083079; 2019 (PDF)

Platformok, robotok és a jog: Új szabályozási kihívások az információs társadalomban (letölthető)

„Ez a könyv ennek a három új jelenségnek, a Big Datának, a platformoknak és a robotoknak a jogra gyakorolt hatásáról fog szólni. Ez azt is jelenti, hogy bár a könyvben lesz szó a hetvenes, nyolcvanas évek információstársadalom-elméleteiről is, a könyv alcíme második felének („az információs társadalom”) itt egy elég szûk értelmezését alkalmazom…A fejezetek tehát a következők: az első kettő inkább elméleti jellegû. Az első téma a jog és az információs társadalom egymáshoz képesti viszonyát általában taglalja, főként abból a szemszögből, ahogy az a fejünkben él, azaz az információs társadalommal kapcsolatos percepcióinkról és a jog viszonyulásáról szól. Azért kapta a narratívák címet, mert azt taglalja, hogy egyrészt a hétköznapi beszédünkben miként próbáljuk megragadni ezeket a jelenségeket, illetve másrészt, hogy ezen belül a jog hogyan „képzeli el”, narrálja, milyen hagyományos kategóriákba próbálja besorolni ezeket. Pontosan azokról a kijelentésekről van szó, mint hogy a Facebook „médiacég”, vagy hogy az Uber „diszpécserszolgálat”. A II–V. fejezetekben részben a kihívásokról magukról beszélek, részben pedig a jog által (eddig) adott (nagyrészt eléggé vitatható) válaszokról. A II. fejezet a Big Data címet viseli. Ez még mindig egy általános – ha úgy tetszik, jog- és társadalomelméleti – megközelítés, amely a jelenlegi egyik legdivatosabb narratívát igyekszik körbejárni: a Big Data narratíváját, illetve a jog Big Datához kapcsolódó legfontosabb kérdését, a privacyhez (a magánélet háborítatlanságához) fûzôdô viszonyát. A III. fejezet az ún. horizontális platformok (javarészt a Facebook és a Google), joggal kapcsolatos dilemmáit részletezi, vállaltan oly módon, hogy a problémákat aránytalanul tárgyalja, amely részben egyéni ízlésítéletet tükröz. (Azaz, a számomra legfontosabbnak tűnő problémákat emeltem ki.) A negyedik a vertikális platformok (javarészt az ún. sharing economyt képviselő két nagy cég, az Uber és az Airbnb) szabályozási dilemmáit, az ötödik rész a mesterséges intelligencia, a robotika, és utóbbinak látványos és mára egészen kézzelfogható közelségbe került alkalmazá- sát, az autonóm járművek szabályozási dilemmáit tartalmazza. Végül, ahogy azt korábban említettem, a VI. fejezet a jogászkodás és a jogtudomány egyébként egymással összefüggő területeinek átalakulásáról szól.”

Forrás:
Platformok, robotok és a jog: Új szabályozási kihívások az információs társadalomban; Ződi Zsolt; Gondolat; ISBN 978-963-693-865-9; 2018
A könyvet korábban már ismertettük (lásd: eGov Hírlevél, 2018. december 17. ). Most viszont szabadon elérhetővé vált minden regisztrált felhasználó számára (egyszerűen lehet regisztrálni).

Smart taxation: okos adózás a hazai adórendszerben

„…Az egyre népszerűbbé váló smart (okos vagy intelligens) fejlesztési politikákat többek szerint az okos adópolitikával kell alátámasztani. A világ bármely tájáról is legyen szó azonban, egy okos adópolitika kevésbé tud értékes lenni, ha azt nem lehet hatékonyan megvalósítani. A növekvő kormányzati szerepvállaláshoz az adóbevételek növelésére is szükség lehet újabb adók bevezetésével. A növekvő adóbevételek pedig hatékony adóigazgatást igényelnek: az új adófizetőket azonosítani kell, be kell vonni az adózási folyamatba úgy, hogy eközben az adózók oldaláról jelentkező költségek minimalizálásra kerüljenek…
egy olyan adórendszert érthetünk alatta, amely mind az állam, mint adózók, mind pedig az adóhatóságok számára gazdaságilag hatékony, eredményes, és a globális hatásokra reagáló adózást, adóztatást eredményez, felhasználva a korunk által nyújtott okos megoldásokat, technikai vívmányokat, kiterjesztve ezt az adójogi szabályozás egészére.”

Forrás:
Smart taxation: okos adózás a hazai adórendszerben; Bordás Péter; Közjogi Szemle; 11 (3).; pp. 47-52.; ISSN 1789-6991; 2018 (PDF)

Digitalizált kortárs szépirodalom az interneten: húszéves a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA)

„1997 novemberében merült föl a javaslat a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) megalapítására. Tudomásunk szerint a DIA a világon egyedülálló a tekintetben, hogy az akadémiai tagok szerzői jogi védelem alatt álló, teljes életművét teszi közzé az interneten, a nagyközönség számára szabad hozzáférést biztosítva a művekhez. A szerzői jogdíjat a kezdetektől fogva kormányzati támogatásból fedezik.
A DIA-szolgáltatás szervezése 1998 tavaszán indult; a honlap 2000. május 31-étől érhető el. 2018 tavaszán a DIA-nak harminc élő és ötvennyolc időközben elhunyt vagy posztumuszként választott tagja van. A DIA-adatbázisban jelenleg 416 000 oldalnyi szöveg férhető hozzá, az éves látogatottsága 650 000–680 000 körül stabilizálódott.

1998 tavaszán jelentették be a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) program indulását. Két évtized múltán felidézzük, hol tartott az ezredforduló táján a digitalizálás és az online tartalomszolgáltatás, milyen technológiai és humán faktorok álltak rendelkezésre, majd áttekintjük a DIA létrejöttét elősegítő döntéseket, a legfontosabb mérföldköveket, és bemutatjuk a napjainkra elért eredményeket – melyek summázata: a kortárs magyar irodalom jeleseinek életművét online elérhetővé tevő, a maga nemében az egész világon egyedülálló kulturális projekt az indulás óta folyamatosan működik….”

Forrás:
Digitalizált kortárs szépirodalom az interneten: húszéves a Digitális Irodalmi Akadémia; Tószegi Zsuzsanna; Magyar Tudomány; 2019/2

A Facebook nem közölte velünk a játékszabályokat – Szűts Zoltán médiakutató a Mandinernek

„Ki uralhatja a világhálót a jövőben? Hogyan bukott meg a net szabályozásának tervezete a kétezres években? Mit kezdhet egy pedagógus a rászakadó digitális világgal? És miért igazságtalan a Facebook algoritmusa? Szűts Zoltán médiakutatóval beszélgettünk ezekről, illetve szóba került a trollkodás jövője és a tudományos kiadók káros működése is. A digitális kultúra magasságaiba és mélységeibe utaztunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensével.

Vajon le lehet írni az online világot egy offline könyvben? Mik az internet legforróbb kérdései? Szűts Zoltán médiakutatóval, a Műegyetem Műszaki Pedagógia Tanszékének docensével kerestük erre a válaszokat. Nemrég jelent meg ugyanis kutatásait összegző, monografikus jellegű munkája. Az Online – Az internetes kommunikáció szintetizálja mindazt, amit az internet világáról, a digitális kommunikációról vagy másképp a poszt-Gutenberg-galaxisról tudunk. A könyv részletesen ismerteti azt a korszakváltást, ami a hagyományos írásbeliség, illetve később a tévék-rádiók világától a digitális univerzumig tart, illetve felvillantja a hálózat és a hozzá kapcsolódó kulturális vonatkozások jövőbeli lehetőségeit. A közel ötszáz oldalas munka minden megállapítására szinte lehetetlenség fókuszálni, ezért a szerzővel folytatott beszélgetésben a legérdekesebb résztémákat ragadtuk meg.

Kezdjük egy módszertani kérdéssel: lehetséges egyáltalán az internet világát a teljesség igényével leírni? Kicsit olyan ez, mint a francia felvilágosodás majdnem tökéletes kísérlete a Nagy Enciklopédiával: az emberi tudást nehéz statikus formába önteni, ha folyamatosan változik. Ez pedig a hálózatra és a digitális kultúrára fokozottan igaz.

Az internetes kommunikáció és média világát a teljesség igényével természetesen nem szövegbe foglalni. Egy ilyen folyamatosan változó és átalakuló univerzumot még nagy vonalakban is nagyon nehéz feltérképezni. Én arra vállalkoztam, hogy megkíséreljem leírni, hogyan alakult a ma már a mindennapjainkat meghatározó hálózat története, és az adott technológiák milyen hatással voltak és vannak a kultúrára, illetve a társadalomra. A munka során, mely 2011-ben kezdődött és 2018-ig tartott, először tanulmányokat publikáltam magyar és nemzetközi folyóiratokban, majd abban reménykedtem, hogy ezeket fel tudom használni a könyvemhez. Kiderült azonban, hogy olyan dinamikusan változó kérdéskört vizsgálok, hogy folyamatosan újra kellett írni részeket – persze nem a megtörtént eseményeket kellett másként elbeszélni –, hanem azokat, melyek a jelenben érvényes trendeket mutatják be. Néha az utolsó pillanatban kellett változtatni, például a kézirat leadása után, lábjegyzetben bár, de foglalkoznom kellett a Facebook 2018-as adatkezelési botrányával vagy éppen a netsemlegesség eltörlésével az USA-ban. Vagyis a digitális világról írottak mindig egy múltbéli állapotot tükröznek, és a teljes történet szinte soha sincs elmesélve, hanem a könyv megjelenése után is tovább lehet és kell írni azt.

Hogy lehet eldönteni, hogy mi kerüljön be egy ilyen enciklopédikus munkába, és mi az, amit esetleg egy másik kötetben kell tárgyalni?

Az Online széles skálán vizsgálja az online kommunikáció és tartalomszolgáltatás történetét és kulcsfontosságú stációit az 1960-as évektől napjainkig, miközben figyelme számos, a témával kapcsolatos jelenségre kiterjed. Ezen a téren is kénytelen voltam szelektálni, így szükségszerűen kimaradtak területek. Korábban írtam az online művészet világáról A világháló metaforái kézikönyvemben, de például az aktuálpolitikával telített kérdéseket is mellőztem. Mindig is azt vallottam ugyanis, hogy a tudománynak pártatlannak kell lennie, egy kutató nem aktivista, és csak akkor maradhat hiteles, ha kívülálló szemével igyekszik vizsgálni a jelenségeket. De nem fért be például minden közösségi oldal bemutatása sem, az időközben megszűnt MySpace vagy a jelenleg domináns Facebook igen, a teljes ökoszisztémát felépítő kínai WeChat vagy az orosz VKontakte például nem. Munkám során példaként szolgált Frédéric Barbier és Catherine Bertho Lavenir könyve, A média története.

A világháló elterjedésével sokan a globális demokratikusság korszakát ünnepelték. A kötetben olvashatunk arról, hogy ez azért sosem volt teljesen így, számos kísérlet történt az internet szabályozására. A globális szabályozások kísérlete az Egyesült Államokból indult 2011-ben, az akkor elfogadott, majd később visszavont Stop Online Piracy Act (SOPA) tervezettel. Miért bukott ez el?

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szabályozás mindig egyenlő valamilyen cenzúrával, pedig nem erről van szó. Ahogy egy médium beépül a kultúránkba és a társadalmunkba, úgy szükség van idővel az etikai és a jogi szabályozására is. Ez történt a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió esetében is. Amit ma tapasztal az egyén, azonban merőben új, mint a korábbi tömegkommunikációs eszközök esetében. Az interneten ugyanis nem csupán tartalmat tolnak rá, hanem a felhasználó hívja vagy tölti le azt, amit érdekli. Sőt, a web 2.0 a 2000-es évek közepétől lehetővé tette, hogy a vállalatok és intézmények által biztosított platformokra a júzerek maguk töltsék fel, osszák meg vagy éppen kommenteljék a tartalmakat. A 2000-es évek végén valóban sokat lehetett hallani a SOPA tervezetről. A cél a szabályozás általánossá tétele, az illegális másolás és terjesztés tiltása és szankcionálása lett volna.

Játszunk el a gondolattal! Mi lett volna, ha bevezetik ezt a tervezetet, és tényleg keretek közé szorították volna az internetes óriáscégeket?

A franciák a három csapás elve alapján azt, aki háromszor megsértette volna a nemzeti szabályzatukat, végérvényesen eltiltották volna az internettől, vagyis az offline világ börtönébe zárják. Ez pedig a tanulási és munka végzési lehetőségeit is korlátozta volna. Ha ez és a hozzá hasonlók a gyakorlatban is életbe léptek volna, akkor például a Facebookot meg lehetne bírságolna már akkor is, ha egy felhasználó linket posztol egy olyan fizetős tartalomra mutatva, amelyet bárki szabadon, fizetés nélkül megszerezhet. Ugyanez a sors várt volna a Google-ra is. Ezek a szabályozások nem voltak életszerűek, egy íróasztal mögött írták őket, és nem is az online világ működésére szabták. Szabályokra és a szellemi termékek védelmére azonban mindenképpen szükség van. Ezen felül pedig a vita kapcsán az infokommunikációs cégek összemérték erejüket a „hagyományos világ” óriásaival, műsorgyártóival, a showbiznisz régi nomenklatúrájával. És a techcégek nyertek. Persze, ne feledjük el, hogy mindez még az Obama-adminisztráció alatt történt, így a politikai klíma is kedvezett nekik, hiszen a demokraták közismerten a Szilícium-völgy vállalatainak támogatását bírták, és cserébe ők is támogatták a vállalatokat. De szerencsére így élte túl a Wikipédia is, mely modern enciklopédiaként az általános ismeretek terén segít minket eligazodni.

Kevésbé törvényeken alapuló, sokkal inkább a monopolhelyzetből fakadó szabályozás azért történik: a Facebook igen erős cenzúrát alkalmaz, ami mögött gyakran ideológiai motivációk is lelepleződtek. Ez ellen lehet bármit tenni, avagy el kell fogadni, hogy egy magánvállalkozás (amely azonban szinte mindenütt jelen van) szabályozhatja a felületén történő kommunikációt?

Nemrég voltam egy konferencián, ahol a következő példa hangzott el egy előadó szájából a Facebook gyakorlata kapcsán: egy házibuliban is a házigazda határozza meg a játékszabályokat, persze, az érvényes törvények és jogszabályok keretein belül. Úgy gondolom, el kell fogadnunk, hogy a perzsa szőnyegre tilos cipővel lépni, a konyhában lehet csak enni, a halakat pedig csak a házigazda etetheti. Amúgy meg jól érezhetjük magunkat, és önfeledten szórakozhatunk, ehetünk, ihatunk, táncolhatunk. Az analógiánál maradva, minél népszerűbb a vendéglátó által kínált keret (a helyszín, a zene), annál többen látogatják a buliját, és elképzelhető, hogy a vendégek teremtik meg azt a hangulatot, ami miatt mindenki közéjük szeretne tartozni. A Facebook egy magánvállalkozás, mely adatainkért cserébe lehetővé teszi, hogy például ismerősökkel és ismeretlenekkel kommunikáljunk, híreket olvassunk, történeteket osszunk meg, tanuljunk, kommenteljük, vitatkozzunk, veszekedjünk, és úgy viselkedjünk, ahogy a valós életben biztos, hogy nem tennénk.
De az már a mi döntésünk, hogy milyen képet alakítunk ki magunkról az adott keretek között. A probléma abból fakad, hogy a Facebook nem közölte érthető módon a játékszabályokat például akkor, amikor a trending news megjelent a felhasználók üzenőfalán. Ők ugyanis abban a hitben éltek, hogy az algoritmusok a lájkok, keresések stb. alapján határozzák meg, hogy milyen híreket lássanak.

Már az is ismert, hogy ez politikailag motivált szelekció volt a Facebook esetében…

Valóban kiderült, hogy a trending news keretében a Facebook demokratákat támogatta a nekik kedvező hírek terjesztésével. Ha például úgy érezte a szerkesztőgárda, hogy bizonyos híreket előnyben kell részesíteni, akkor azokat „megnyomta”. Ugyanakkor azonban a Facebook ahhoz is asszisztált, hogy a Cambridge Analytica-hoz kerüljenek engedélyek nélkül a felhasználók adatait, majd ezeket a vállalat a Trump-kampányban használta fel a republikánus jelölt melletti meggyőzésben.

Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy egy profitcentrikus vállalatról van szó, mely, ha érdeke megköveteli, egymással szemben álló politikai csoportosulások érdekeit is kiszolgálja.

Az internet egyik vitatott működési sajátossága, hogy elmosta a szerzőség egzakt határait: ahogy a könyv több pontján is rámutat, itt két felfogás ütközik. Az információs társadalomnak tulajdonított jog a műalkotások mindenki számára való hozzáférhetőségéről, másrészt a szerzők saját szellemi termékéhez fűződő joga. Lehet igazságot tenni? Egyáltalán, nem tekinthetőek-e a szellemi termékek sorsa (újraközlése, módosítása, átdolgozása) egyfajta netes folklorizációnak, így természetes folyamatnak?

A világháló természetéhez hozzá tartozik, hogy „free”. Ennek azonban kétféle jelentése van, és ezeket gyakran összekeverjük. Az egyik a szabad, a másik az ingyenes. A szabadság addig terjed, amit a szabályozás megenged a felhasználók számára. Az ingyenesség kapcsán sajnos sokan úgy gondolják, hogy ami online elérhető, az mind ingyenes. Ez a szellemi termékek értékének csökkenéséhez vezetett. Elég csak a csökkenő hanghordozó-eladásokra gondolni. A folklorizáció jó kifejezés erre, én még mellé tenném a remixet is, mely a digitális kultúra sajátossága. Útközben pedig sajnos gyakran elvesz az eredeti szerző neve, kiléte és motivációja.

Az ismeretmegosztás a tudományos publikációkat is érintette. Mit szól a nagy nemzetközi kiadók gyakorlatához, amik kőkemény üzleti alapokra helyezték a tudományos munkák hozzáférhetőségét? Ez nem a tudás hozzáférhetőségének korlátozása és privilegizálása?

Ezek a cégek pénzt kérnek a szerzőktől (egyetemektől, kutatóintézetektől, kormányoktól) azért, hogy azok egy hosszú bírálati folyamat után publikálhassanak az elismert folyóirataikban. Ezeket a tanulmányokat ugyanakkor nem teszik mindenki számára elérhetővé. Hanem újra fizetniük kell az egyetemeknek, kutatóintézeteknek és végső soron az államnak a hozzáférésért. Ez a gyakorlat szerintem nem helyes, és változtatni kellene rajta. A nyílt hozzáférés, open acccess híve vagyok bizonyos keretek között. Az adófizetői pénzekből fenntartott hazai folyóiratoknak pedig például ingyenesen hozzáférhetővé kellene tenniük a tartalmaikat. De ez a vita nem újkeletű, a 2000-es évek elejétől már sokan érveltek emellett, aminek köszönve azonban jelentős előrelépés történt az ügyben. Nem csoda, hogy egyre többen fordulnak a Google Scholar felé, mely tudományos tartalmakat indexel, és közöl linket a legálisan elérhető munkákhoz.

Szó esik a könyvben a trollokról is, akik az „információs társadalom moralitása” ellen lépnek fel. Mi lehet a trollkodás jövője, azt látva, hogy gazdasági vállalatok, de államok is trollhadseregeket tartanak fenn? Mi jöhet még e téren?

Egy ideig még romlani fog szerintem a helyzet, online ugyanis nagyon gyakran túlfűtöttek a viták. A tapasztalat az, hogy politikai pártok, külügy- és hadügyminisztériumok és persze vállalatok a jelenben is nagyszámú trollt alkalmaznak.

Az intézményesített trollkodás jövőjét a chatbot-hadseregek jelentik.
Míg a vállalatok a chatbotok segítségével kívánnak termékeket reklámozni, és az algoritmusok embernek álcázva indítanak párbeszédet például egy új autó kapcsán, addig az USA-ban egy operátor több tucat chatbotot kezel. Ezek feladata, hogy a webet söprő algoritmusok jelzésére az országot negatív színben feltüntető komment után pozitív hozzászólásokat posztoljanak. A robotika egyik fontos morális vitája, hogy a felhasználók tisztában legyenek, géppel és nem emberrel kommunikálnak.

Sokan úgy gondolják, hogy az álhírek a jövőben megkérdőjelezik majd a politikai, közéleti tartalmak hitelességét, és nincs nagyon mód rá, hogy kiszűrjük őket. Valóban ilyen romboló, előzmények nélküli jelenségről van szó?

A társadalomra és a nyilvánosságra az új médiatechnológiák megjelenése a történelem során mindig is hatással volt. Az internet hatására újra átalakult a média szerkezete is, a múltbéli mintázatokat figyelve azonban nem kell végzetes változástól tartanunk. A szerkesztői rendszer meggyengülésével az online tartalom már mind gyakrabban szűrők és szerkesztői válogatás nélkül jut el a felhasználókhoz. Számos esetben előfordult már, hogy a Facebookon a mindennapi felhasználók által megjelentetett, ellenőrizetlen tartalmak a globális online közösség több tagjához jutottak el, mint a nagy médiaügynökségek cikkei. Ha ez lehetővé teszi, hogy ne csupán a dolgok egyik oldalát ismerjék meg az emberek, akkor jó dologról beszélhetünk. Akkor azonban, ha hamis információk terjesztésére használják ezt a szabadságot, az álhírekkel kell szembenéznünk. Úgy gondolom, hogy pár éve múlva az algoritmusok és a bennünk kialakult médiatudatosság háttérbe szorítja majd az álhíreket.

Külön fejezetet szentel a vlogok világának. Hogy lehetséges, hogy az olykor több százezres nézettségű vlogok közül hazánkban szinte teljesen hiányoznak a politikai-közéleti tartalmúak? Hasítanak a filmkritikák, az életmódvlogok, a gameplayek, de közélet eddig nem tudott olyan központi és népszerű témává emelkedni, mint mondjuk Amerikában…

Azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a magyar nyelv kicsi piac. A 15 millió magyar körében már a néhány százezer feliratkozóval bíró magyar vloggerek rendkívül sikeresnek mondhatók. Nemrég például a Jászai Mari téren láttam, hogy Dancsó Pétert plakáton ünnepli az ügynöksége az egymillió YouTube-os követője miatt. A magyar közéletet a túlfűtöttség, a túl heves, érzelmi alapú viták jellemzik. Azoknak a hitelessége, akik ezekben részt vesznek, gyorsan erodálódik, szertefoszlik. A tartalmak létrehozása helyett a viták és veszekedések viszik el az energiát. A végső érv e netes vitákban néha abszurd módon az, hogy a profilképe alapján valaki hogy néz ki. Én már annak is örülök, hogy van néhány olyan blog (és nem vlog), mely a békeidők hangulatát sugározza, és azt mutatja be, mi az, ami értékes például Budapesten, Magyarországon vagy a Kárpát-medencében. Legyen az gasztronómia, épített környezet, kultúra vagy művészét. Bár az utóbbi témák is túlzottan át vannak politizálva…

Kitekintéssel él a cyberbullying jelenségére is. Mit tehet a szülő, hogy szerezhet tudomást a gyermekét érő virtuális bántalmazásról, és hogy léphet fel ellene?

Az elmélet mellett nagyon fontosnak tartom a gyakorlatot. A megfélemlítés témáját is említem, mint az online közeg negatív velejáróját. Tanárként és szülőként (és itt feleségem nevében is nyilatkozom) úgy gondolom, hogy a legfontosabb beszélni a gyerekekkel, hogy mit olvasnak, néznek, hallgatnak online, kivel kommunikálnak, és mit tapasztalnak. Vannak szerencsére kampányok, amelyek erre hívják fel a figyelmet, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság aktív e téren, és egyre több konferencia is szerveződik a témában. Az online média is sokat tehetne, és tesz is akkor, amikor közöl a megfélemlítésről szóló történeteket, így sokan érezhetik, nincsenek egyedül. De a pedagógusoknak is komoly feladata van a kérdésben. Egyrészt meg kell ismerniük a közeg természetét, másrészt oktatniuk kell a tudatos használatot. És ezt nem az informatikaóra keretei közé kell száműzni. Ugyanúgy feladata az osztályfőnöknek, mint egy történelemtanárnak. Itt most nem a zaklatásról történő beszélgetésre gondolok, hanem például a hiteles források felismerésére. Nem elég ugyanis kiadni azt a feladatot, hogy a tanulók készítsenek prezentációt egy témában, iránymutatást is kell adni neki, hogy hol keressenek, és mire figyeljenek, és meg is kell beszélni, hogy milyen kérdések merültek fel a találatokkal kapcsolatban. Így lehet például beszélni a nem hiteles vagy a számunkra nem megfelelő tartalmakról is. De ehhez szükség van a megfelelő technikai felszereltségre és a pedagógusok digitális kompetenciáinak meglétére is.

Az oktatásra kitekintve érinti könyvében az e-learning-rendszereket mint az oktatás megreformálásának eszközeit. Magyarországon örvendetes tendencia tapintható ki e téren, de a twitteres és facebookos edukációtól még messze vagyunk. Milyen trendek törhetnek utat hazánkban az elektronikus oktatásban?

Abban hiszek, az infokommunikációs eszközök tudatos használata az oktatásban hatékonyabbá teheti a tanulást és a tanítást, és történtek is jelentős előrelépések, Magyarországon az intézmények, az általános iskoláktól az egyetemekig a digitális pedagógia felé mozdulnak.
A trendek közül négyet emelnék ki. Egyik a fordított osztályterem, ahol a tanulók online elérhető tartalmak segítségével otthon sajátítják el az ismeretek egy részét, az órán pedig mélyebben is foglalkozhatnak a témával. Az egész azonban csak akkor működik, ha a tanulóknak van kellő motivációjuk. A másik tendencia a gamifikáció, ahol a játékok dinamikáját és működését figyelembe véve folyik a tanulás vagy éppen a számonkérés. A tapasztalatok jók, bár ennek is vannak korlátjai. Nem könnyű mindent játékosítani. A harmadik tendencia a tanulók saját eszköz és alkalmazás használata.

Sok pedagógus kifejezetten ódzkodik a mobilok tanórai használatától, sok esetben kifejezetten tiltják is.

Márpedig az okostelefonok használatát nem tilthatjuk meg az oktatásban. Ha a tanulók kezében ott a telefon, akkor meg kell tanítani őket jól használni tanulási célra. Ez nem kicsi és nem egyszerű feladat. És nem az óvodában kell kezdeni, mert akkor más készségeket kell fejleszteni. Szükség lenne egységes, tudományosan megalapozott koncepciót kidolgozni ezzel kapcsolatban, majd országos szinten alkalmazni is, a visszajelzéseket pedig beépíteni az oktatásba. Ugyanígy számos közösségi oldal és alkalmazás ökoszisztémájában léteznek, ezek működésének ismeretében kell kommunikálnunk velük az online térben. A negyedik tendencia a web 2.0 pozitív tulajdonságainak bevonása a tananyag létrehozásába. Miközben a tanulók feladata a tanulás, addig olyan pedagógusokra, tanárokra van szükségünk, akikre felnézhetünk, érdekesen és hitelesen adják át az ismereteket, tekintélyük van, és tisztelik őket. És ezután következhet és következzen csak az e-learning-rendszerek hatékony alkalmazása.”

Forrás:
A Facebook nem közölte velünk a játékszabályokat – Szűts Zoltán médiakutató a Mandinernek; Constantinovits Milán; Mandiner; 2019. február 2.
Lásd még korábbi cikkünk: A nagy online-kalauz