Skip to main content

13. szám, 2020. március 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. március 23-március 28.

57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 51. szám; 2020. március 23. ; 1556-1557. o. (PDF)
(bírósági és adóügyi végrehajtások)

58/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 51. szám; 2020. március 23. ; 1558. o. (PDF)
„(E rendelet hatálybalépésétől)
„d) a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik,””

59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 51. szám; 2020. március 23. ; 1558-1559. o. (PDF)

60/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 51. szám; 2020. március 23. ; 1559. o. (PDF)
„A 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározottak figyelembevételével a pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.”

61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 51. szám; 2020. március 23. ; 1559-1561. o. (PDF)

62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 52. szám; 2020. március 24. ; 1564-1565. o. (PDF)

63/2020. (III. 24.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 52. szám; 2020. március 24. ; 1565. o. (PDF)

1121/2020. (III. 24.) Korm. határozat a magyar állampolgárok testi épségének védelme és válsághelyzetből történő hatékony kimenekítése érdekében szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 52. szám; 2020. március 24. ; 1566-1567. o. (PDF)

1122/2020. (III. 24.) Korm. határozat a koronavírus-járvány megfékezésére szolgáló intézkedések végrehajtásához szükséges további forrás biztosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 52. szám; 2020. március 24. ; 1568. o. (PDF)

64/2020. (III. 25.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során egyes gyógyszerek kivitelével kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 53. szám; 2020. március 25. ; 1570. o. (PDF)

67/2020. (III. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során történő gyógyszerellátással kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 55. szám; 2020. március 26.; 1620. o. (PDF)

68/2020. (III. 26.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 55. szám; 2020. március 26.; 1621. o. (PDF)

69/2020. (III. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetben a költségvetési tartalékok felhasználására vonatkozó eltérő szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 55. szám; 2020. március 26.; 1622. o. (PDF)

70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 55. szám; 2020. március 26.;1623-1624. o. (PDF)

71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet a kijárási korlátozásról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 56. szám; 2020. március 27.; 1626-1627. o. (PDF)

10/2020. (III. 27.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztériumban az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről és a követendő eljárásrendről
Nemzeti Jogszabálytár / Hivatalos Értesítő; 2020. évi 15. szám; 2020. március 27. ; 1727-1728. o. (PDF)

72/2020. (III. 28.) Korm. rendelet a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 57. szám; 2020. március 28.; 1630-1631. o. (PDF)

Hack the Crisis Hungary – A hazai fejlesztői társadalom összefogása 48 órás online hackathon és ötletverseny 2020. április 3-5.

„A rendezvényről
A Hack The Crisis Hungary esemény célja, hogy Magyarország fejlesztői olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a koronavírus okozta nehéz helyzetben támogatják a kulcsfontosságú szakembereket, szervezeteket, közösségeket, illetve oktatási intézményeket. A rendezvény Észtországból érkezett el hozzánk, ahol első ízben valósították meg a Hack the Crisis online hackathont és ötletversenyt. A fontosságát és relevanciáját mi sem bizonyítja jobban, minthogy néhány nap alatt több mint 30 ország csatlakozott a kezdeményezéshez.

Fontos célunk az is, hogy megmutassuk mekkora potenciált jelentek Magyarország számára itt dolgozó fejlesztők és informatikai szakemberek, milyen menő dolog fejlesztőnek lenni, ezenkívül a válság közepette is digitális gyorsítópályára rakjuk az országot!

A rendezvény oldalára és Facebook oldalára folyamatosan kerülnek ki a részletek és pontosítások, kérjük, kövessétek ezeket.

Egyúttal egy felhívásunk is lenne, osszátok és vigyétek az esemény hírét, és használjátok a #hackthecrisishun hashtaget.

Az elsődleges kommunikációs platformunk a résztvevőkkel a Slack lesz, már most érdemes csatlakozni a csatornánkhoz.

Mi az a hackathon?

A hackathon egy olyan esemény, ahol a versenyzők csapatokat alkotva alakítanak ki koncepciókat, megoldásokat valós problémákra, néhány nap leforgása alatt. Különféle hosszúságú és típusú hackathonok vannak, amelyek legtöbbször egy adott témára fókuszálnak. A Hack the Crisis Hungary a koronavírus elterjedése által okozott válság megoldására összpontosít.

Az alábbi témakörökben várjuk a kreatív megoldásaitokat:
Save lives – #élet
Save communities – #közösség
Save small businesses – #vállalkozás
Save education – #oktatás”

Forrás:
Hack the Crisis Hungary: online hackathon és ötletverseny, 2020. április 3-5.; HWSW.hu; 2020. március

A McKinsey ajánlása válságkezelő kormányzati idegközpontokra

„A központosított válaszadó rendszer képessé teszi a kormányzati-közigazgatási vezetőket arra, hogy sikeresek legyenek a válságkezelésben – emeli ki a McKinsey washingtoni és bostoni irodáinak vezető partnerei által jegyzett cikk a tanácsadó cég oldalán. A koronavírus jelentette válsághelyzet alkalmából megfogalmazott koncepcióban ezeket a reagáló központokat a szerzők „idegközpontnak” nevezték el (Crisis nerve centers: Supporting governments’ responses to coronavirus). Mint írják (vélhetően elsősorban amerikai tapasztalatokra hagyatkozva) a COVID-19 vírus elleni küzdelem frontvonalában az országos szint alatti (tagállami, tartományi, települési) kormányzatok, önkormányzatok állnak, amelyeknek a járvány méretei félelmetes kihívást jelent. A hivatalnokoknak gyorsan mozgó és egymással összekapcsolt munkafolyamatokat kell összehangolniuk, miközben kulcsfontosságú információkat kell megosztaniuk az adott helyen élőkkel, az érdekeltekkel és a médiával – mindezt világosan és konzisztensen. A tapasztalatok alapján javasolt válságkezelő idegközpontok – amelyek agilis és összehangolt testületek, összehozva egy helyre a kulcsfontosságú közigazgatási készségeket és képességeket – biztosíthatják a kormányzati vezetőknek azt a struktúrát és egyértelműséget, amivel hatékony választ adhatnak és mobilizálhatják a társadalom minden részét a megoldás érdekében. Ezek az idegközpontok nem a meglévő válságkezelő struktúrák helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgálnak, a kormányzati vezetők végrehajtás-támogató szervezeti megoldásaként.

A válságkezelő idegközpontok különösen megfelelő eszközt jelenthetnek az alábbi feltételek esetén:

  • A szokásos közigazgatási tevékenységek jelentős rombolódása, ami a meglévő erőforrások kimerülésével járhatnak.
  • Fokozottan újszerű, ismeretlen helyzetekben, amelyekben a bevett minták követése nem jelent járható utat.
  • Gyors rombolás, amikor a szervezeteknek nincs elegendő idejük a fenyegetések megértésére és megértetésére a hagyományos eszközökkel.

Az ilyen helyzetekben az idegközpontok számos integrált előnyt biztosítanak a vezetőknek a döntéshozatal sebességének és minőségének javítására.

  • Növelik a válaszadás hatékonyságát a valós képességeken alapuló tevékenységek összehangolásával és helyzethez igazításával, segítve az egyensúly megtalálását a fontos és a sürgős feladatok között.
  • Növelik az információáramlás hatékonyságát az egymástól egyébként elkülönített tevékenységek összekötésével és összehangolásával, az adatgyűjtés és adatelemzés központi forrásaként.
  • Javítja a válaszadás agilitását azzal, hogy lehetővé teszi a feladatköröket átmetsző munkacsoportok gyors összeszervezését.

Az idegközpontokat a helyi körülményekre, képességekre, személyi adottságokra és szükségletekre kell szabni. A tipikus struktúrák a következő jellemzőkkel írhatók le:

  • Erős, megbízható vezető, aki képes gyorsan mozgó, egymástól elkülönült munkacsoportok irányítására.
  • A legmagasabb prioritású területeket reprezentáló feladat- és szervezetközi munkacsoportok felállítása.
  • A törvényhozó, szabályozó és egyéb kulcsfontosságú testületek reprezentánsainak részvétele.
  • Adatkezelő és adatelemző munkacsoport felállítása.
  • Kapcsolódások kiépítése a rendszeres kommunikációt igénylő érdekcsoportok felé. Például állampolgárok, törvényhozás, üzleti érdekvédelmi szervezetek, civil szektor szervezetei, oktatási intézmények.
  • Kapcsolódás a legnagyobb külső partnerekhez. Önkormányzatok esetében a területi és központi állami szervezetek.

Az idegközpontok feladata a rövidtávú válaszokhoz és a hosszútávú stabilizációhoz szükséges egységes megközelítés kidolgozása. Elsődleges célja a sokirányú műveletek érdekében kifejtett erőfeszítések koordinálása, a küldetésre fókuszálva: a döntéshozatalhoz szükséges elkülönült információk összegyűjtése, rövid- és hosszútávú prioritások felállítása és az azok menti cselekvés, megfelelő válaszok kidolgozása és végrehajtása.
A COVID-19 válsággal kapcsolatos válaszadás kezdeti stádiumában az idegközpontoknak a legfontosabb orvosi erőfeszítésekre kell fókuszálniuk:

  • Tesztelés: biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt-műszereket, együttműködve a szállítókkal, az egészségügyi rendszerrel és a kormánnyal a szükséges kapacitások biztosítására; azonosítani a gyors beszerzés útjában álló jogszabályokat, szabályozó eszközöket, előírásokat; a tesztelési adatok összegyűjtésének és elemzésének támogatása; együttműködés külső partnerekkel kreatív alternatívák kidolgozására.
  • Egyéni védőeszközök: az egészségügyben dolgozók részére megfelelő védőeszközök beszerzése és szétosztása, mivel ha orvosok és ápolók nagy számban dőlnek ki a fertőzés miatt, az az egész rendszer lebénulásával járhat.
  • Kritikus fontosságú ellátások: kórházi ágyak, szellőztető berendezések, egészségügyi személyzet biztosítása; a rések áthidalása a vállalati és a szociális szektor infrastruktúrájának igénybe vételével, orvostanhallgatók és nyugdíjazottak beállításával; a beszerzési szabályok könnyítése; segítségkérés más kormányoktól.
  • Telemedicina: ezzel is biztosítva (pl. call centerek működtetésével), hogy a kórházak és egészségügyi ellátó szervezetek a legsúlyosabb esetekkel foglalkozhassanak.
  • Karantén-logisztika: a létfontosságú ellátások üzembiztos működésének támogatása, világosan kommunikált korlátozásokkal és ütemtervvel, a szükséges karantén-döntések modellezésével, szükség esetén megerősítő akciókkal.

A válságkezelő idegközpontok felállításakor a kormányzatoknak a következő szempontokra érdemes koncentrálniuk:

  1. Fókusz a gyakorlatias tervezésen és a valós végrehajtáson, elméleti forgatókönyvek helyett.
  2. Konkrét és elérhető célok kitűzése, a szükséges kompromisszumok kikényszerítése.
  3. A célok gyakori – legalább hetente egyszeri – megújítása, a változó helyzet függvényében.
  4. Eszközök biztosítása ahhoz, segítve az embereket a napról napra felmerülő kérdések megválaszolásában (helyzetjelentések, veszélytérképek, rendszeres interakciók).
  5. A hierarchia áramvonalasítása annak érdekében, hogy a vezető ne sok áttételen keresztül jusson el a felmerülő kérdés megválaszolásában kompetens személyhez.
  6. A munkacsoportok és a struktúra folyamatos fejlesztése szükségességének felismerése, mivel a változó környezetben a szükséges kulcskompetenciák is változnak.
  7. Megvédeni a csoportot attól, hogy a hosszabb távú fejleményeket mérlegeljék, mivel a döntéshozatalban ez esetben az itt és most a kritikus szempont.

A koronavírus-járvány drámai erővel kényszerítette ki minden szervezettől, elsősorban a nemzeti kormányoktól a válaszadó stratégiák gyors fejlesztését. A McKinsey kutatói szerint a válságkezelő idegközpontok megfelelő struktúrát és agilitási képességet adnak a kormányzatok kezébe az erőforrások mozgósítására, a végrehajtásra és a nagyobb sebességre kapcsolásra a gyorsan változó körülmények között is.”

Forrás:
Crisis nerve centers: Supporting governments’ responses to coronavirus; Adi Kumar, Leah Pollack, Navjot Singh, Catharina Wrede Braden; McKinsey Insights; 2020. március
(PDF)

Közigazgatás, politika

Belügyminisztérium: Álláspályázat közszolgáltatás fejlesztési referens álláshely betöltésére

„A pályázat benyújtásának határideje: 2020. április 15.”

Forrás:
Álláspályázat közszolgáltatás fejlesztési referens álláshely betöltésére; Belügyminisztérium; 2020. március 25. (DOCX)

Pályázati kiírás a megyei önkormányzatok rendkívüli támogatására és az önkormányzatok rendkívüli támogatására

Forrás:
Pályázati kiírás a megyei önkormányzatok rendkívüli támogatására és az önkormányzatok rendkívüli támogatására; Belügyminisztérium; 2020. március 25. (PDF)

Adatvédelem a koronavírus-járvány idején – Európai Adatvédelmi Testület

„…Használhatják-e a tagállamok kormányai az egyének mobiltelefonjával kapcsolatos személyes adatokat aCOVID-19 megfigyelésére, korlátozására vagy enyhítésére irányuló erőfeszítéseik során?

Néhány tagállamban a kormányok a COVID-19 megfigyelésének, korlátozásának vagy enyhítésének egyik lehetséges módjaként a mobil helymeghatározási adatok felhasználását tervezik. Ez magában foglalja például annak lehetőségét, hogy az egyének földrajzi helyzetét megfigyelje, vagy közegészségügyi üzeneteket küldjön egy adott területen élő személyeknek telefonon vagy szöveges üzenetben. A hatóságoknak törekedniük kell a helymeghatározási adatok névtelen kezelésére (azaz olyan adatkezelésre, hogy az egyéneket nem lehessen újra beazonosítani), ez lehetővé tenné jelentések készítését a mobil eszközöknek egy adott helyen történő koncentrációjáról („térképészet”).

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok nem vonatkoznak a megfelelően anonimizált adatokra.

Ha nem lehetséges anonim adatok kezelése, az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jogalkotási intézkedéseket hozzanak a közbiztonság védelme érdekében (15. cikk).

A nem anonimizált helymeghatározási adatok kezelését lehetővé tevő intézkedések bevezetése esetén a tagállam köteles megfelelő biztosítékokat bevezetni, például biztosítani az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos jogorvoslatot az egyének számára.

Az arányosság elve szintén alkalmazandó. A legkevésbé zavaró megoldásokat mindig előnyben kell részesíteni, figyelembe véve az elérendő konkrét célt. Az invazív intézkedések, például az egyének „nyomon követése” (vagyis a történeti,nem anonimizált helymeghatározási adatok kezelése) kivételes körülmények között és a feldolgozás konkrét módozatától függően arányosnak tekinthetők. Mindazonáltal fokozott ellenőrzésnek és biztosítékoknak kell alávetni az adatvédelmi elvek tiszteletben tartásának biztosítását (az intézkedés arányossága,az időtartam,és a hatály tekintetében, az adatok korlátozott megőrzése és a cél korlátozása).”

Forrás:
AZ EDPB Nyilatkozata a személyes adatok kezeléséről a COVID-19 járvány kitörésével összefüggésben [Elfogadva 2020. március 19-én]; Európai Adatvédelmi Testület; 2019. március 19. (PDF) – a magyar fordítás a NAIH munkája
Statement onthe processing of personal data in the context of the COVID-19 outbreak.Adopted on 19 March 2020; European Data Protection Board; 2020. március 19. (PDF) – az eredeti változat

Az európai vállalkozások felkészítése a jövőre: Új iparstratégia a globálisan versenyképes, zöld és digitális Európáért – Európai Bizottság

„A Bizottság ma új stratégiát terjeszt elő annak érdekében, hogy az európai ipar élen járhasson a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való kettős átállás során. A stratégia célja, hogy ösztönözze Európa versenyképességét és stratégiai autonómiáját egy olyan időszakban, amikor folyamatosan formálódik geopolitikai erőtér és fokozódik a globális verseny.

A kezdeményezéscsomag az európai értékekben és a szociális piaci hagyományokban szilárdan gyökerező európai iparpolitika új megközelítését vázolja fel. Számos intézkedést határoz meg az európai ipar valamennyi szereplőjének támogatására, ideértve a nagy- és kisvállalkozásokat, az innovatív induló vállalkozásokat, a kutatóközpontokat, a szolgáltatókat, a beszállítókat és a szociális partnereket is. A kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó célzott stratégia célja, hogy csökkentse a bürokráciát és segítse a nagy számú európai kkv-t abban, hogy üzleti tevékenységét az egységes piac egészén és azon kívül is folytatni tudja, hozzáférjen a finanszírozáshoz, és vezető szerepet tudjon játszani a digitális és zöld átállásban. A mai kezdeményezések konkrét lépéseket is tartalmaznak a jól működő egységes piac előtt álló akadályok felszámolására, amely Európa legerősebb eszköze ahhoz, hogy valamennyi vállalkozásunk növekedhessen és versenghessen Európán belül és azon kívül is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európa ipara az európai növekedés és jólét motorja. Akkor működik a legjobban, ha arra támaszkodik, ami erőssé teszi: az itt élő emberekre és az ő ötleteikre, tehetségükre, sokféleségükre és vállalkozói szellemükre. Ez most fontosabb, mint valaha, mivel Európa az ambiciózus zöld és digitális átállást egy bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb világban kezdi meg. Az európai iparnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy élen járjon ebben, mi pedig minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy támogassuk.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai ipar a világon a legerősebb. Vállalkozásaink – a kis- és a nagyvállalkozások – munkahelyeket, jólétet és stratégiai autonómiát biztosítanak számunkra. A zöld és digitális átállás irányítása és a külső függőségek elkerülése egy új geopolitikai környezetben radikális változásokat igényel – és a folyamatot most kell elkezdeni.”

A ma közzétett iparpolitikai csomag a következő kezdeményezéseket tartalmazza:

  • Új iparstratégia

Európa ipari vezető szerepének megőrzése érdekében az új iparstratégia három kulcsfontosságú prioritás megvalósítását segíti elő: az európai ipar globális versenyképességének és az egyenlő versenyfeltételeknek a fenntartása mind európai, mind globális szinten, Európa klímasemlegessé tétele 2050-ig, valamint Európa digitális jövőjének megtervezése.

A stratégia meghatározza az európai ipar átalakításának legfontosabb ösztönzőit, és a jövőre nézve átfogó intézkedéscsomagot javasol, amely többek között az alábbiakat foglalja magában:

  • A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv, melynek célja a technológiai szuverenitás megőrzése, globális szinten egyenlő versenyfeltételek előmozdítása, a szellemitulajdon-bitorlás elleni hatékonyabb küzdelem, valamint a jogi keret hozzáigazítása a zöld és digitális átálláshoz.
  • Mivel vállalatainkból a verseny a legjobbat hozza ki, az uniós versenyszabályok folyamatban lévő felülvizsgálata – beleértve az összefonódások ellenőrzésének folyamatos értékelését és az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások célravezetőségi vizsgálatát – biztosítani fogja, hogy szabályaink megfeleljenek egy gyorsan változó, egyre inkább digitalizálódó gazdaság igényeinek, amelynek környezetbarátabbá kell válnia és a körforgás elvét jobban kell érvényesítenie.
  • Tisztességes versenyre van szükségünk az EU-n belül és külföldön egyaránt. Amellett, hogy a piacvédelmi mechanizmusok eszköztárát a lehető legjobban kihasználja, a Bizottság 2020 közepéig fehér könyvet fog elfogadni a külföldi támogatások által az egységes piacon okozott torzító hatások kiküszöbölése, valamint az uniós közbeszerzésekhez és uniós finanszírozáshoz való külföldi hozzáférés kezelése érdekében. A külföldi támogatások kérdésével egy jogi eszközre irányuló, 2021-ben előterjesztésre kerülő javaslat foglalkozik majd. Ennek együtt kell járnia az ipari támogatásokra vonatkozó globális szabályok megerősítésével kapcsolatban a Kereskedelmi Világszervezetben folyamatban lévő munkával, valamint a harmadik országokban a közbeszerzésekhez való kölcsönös hozzáférés hiányának kezelésére irányuló fellépésekkel.
  • Átfogó intézkedések az energiaigényes iparágak modernizálására és szén-dioxid-mentesítésére, a fenntartható és intelligens mobilitással foglalkozó iparágak támogatására, az energiahatékonyság előmozdítására, valamint a karbonszegény energia versenyképes árakon és megfelelő mennyiségben történő, állandó ellátásának biztosítására.
  • Európa ipari és stratégiai autonómiájának erősítése a kritikus fontosságú nyersanyagok és gyógyszerek rendelkezésre állásának egyrészt a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terven keresztül, másrészt egy új, uniós gyógyszerstratégia alapján történő biztosítása révén, valamint stratégiai digitális infrastruktúrák és kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztésének támogatásával.
  • Európai Tisztahidrogén-szövetség létrehozása az ipar dekarbonizációjának felgyorsítására és az iparban betöltött vezető szerep fenntartására, amelyet a karbonszegény iparágakra, az ipari felhőkre és platformokra, valamint a nyersanyagokra vonatkozó szövetségek követnek.
  • További jogszabályok és iránymutatások a zöld közbeszerzéssel kapcsolatban.
  • Megújult fókusz az innováción, a beruházásokon és a készségeken.

A horizontális és az egyedi technológiákra vonatkozó átfogó intézkedéscsomag elfogadása mellett a Bizottság módszeresen elemezni fogja a különböző ipari ökoszisztémák kockázatait és szükségleteit. Az elemzés során a Bizottság szorosan együtt fog működni egy inkluzív és nyitott ipari fórummal, amelyet 2020 szeptemberéig létre kell hozni. A fórum az ipari szereplők, köztük a kkv-k, nagyvállalatok, szociális partnerek képviselőiből, kutatókból, valamint a tagállamok és az uniós intézmények képviselőiből fog állni. Szükség esetén meghatározott ágazatok szakértői is felkérést kapnak arra, hogy rendelkezésre bocsássák ismereteiket. A Bizottság által évente megrendezett Ipari Napok továbbra is összefogják majd az összes szereplőt.

  • Új kkv-stratégia

A kkv-k kulcsszerepet játszanak Európa ipari szerkezetében azáltal, hogy biztosítják a munkahelyek kétharmadát, és központi szerepet játszanak ezen új ipari megközelítés sikerében. A stratégia célja, hogy segítse a kkv-kat abban, hogy élen járjanak a kettős átállásban, ami azt is jelenti, hogy biztosítani kell a megfelelő készségekhez való hozzáférést. A kkv-k átállási kapacitásának kiépítése érdekében a Bizottság fenntarthatósági tanácsadókkal fogja bővíteni a European Enterprise Network összetételét. Emellett Európa minden régiójában digitális innovációs központokat fog létrehozni, hogy a kkv-kat képessé tegye a digitális innovációk integrálására. Lehetőséget fog teremteni az önkéntes munkára és a digitális technológiákkal kapcsolatos képzésekben való részvételre. Annak érdekében, hogy a kkv-k könnyebben tudjanak működni az egységes piacon és azon kívül is, a Bizottság intézkedéseket javasol az üzleti tevékenység folytatása és a vállakozásbővítés előtt álló szabályozási és gyakorlati akadályok megszüntetésére. Ennek keretében a Bizottság többek között fokozza az azonnali fizetések biztosítására irányuló erőfeszítéseit, különösen egy új virtuális megfigyelőközpont létrehozása, valamint alternatív vitarendezés révén. Annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye a kkv-k számára az európai első nyilvános részvénykibocsátást, a Bizottság az InvestEU program kkv-keretén belül a kkv-k első nyilvános részvénykibocsátását (IPO) támogató alapot is létrehozza. Emellett a nők által vezetett vállalatokba és alapokba történő beruházások ösztönzése révén erősíteni fogja a nők vállalkozási tevékenységét. A Bizottság továbbá felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyablakos segítségnyújtást a vállalkozások számára. A cél az, hogy Európa a legjobb hely legyen a vállalkozásindításhoz és a növekedéshez. A Bizottság a csúcstechnológiát alkalmazó kkv-k és induló vállalkozások gyorsabb növekedését lehetővé tévő bevált gyakorlatok megosztása és bevezetése érdekében a tagállamokkal közösen ki fogja dolgozni a „startra kész nemzetek” uniós szabványát. Az ezen intézkedések iránti politikai elkötelezettség biztosítása érdekében egy magas szintű uniós kkv-követ fog szoros partnerséget és koordinációt biztosítani az uniós tagállamokkal azok nemzeti kkv-követei révén, valamint a regionális és helyi hatóságokkal. Az uniós kkv-követ emellett erősíteni fogja a kkv-k szempontjainak megjelenését az uniós jogszabályokban.

  • Az európai vállalkozások és fogyasztók érdekeit szolgáló egységes piac

Az egységes piac Európa egyik legnagyszerűbb vívmánya, amely nagy hazai piacot biztosít az európai vállalkozások számára. Az egységes piac ösztönzi a versenyt és a kereskedelmet az EU-n belül. Szélesebb áru- és szolgáltatásválasztékot, valamint több foglalkoztatási és vállalkozói lehetőséget biztosít az uniós polgárok számára. Biztosítja az európai vállalkozások számára a globális színtéren játszott vezető szerep betöltése érdekében szükséges befolyást.

Mindazonáltal az európaiak még mindig szembesülnek olyan akadályokkal, amelyek gátolják őket az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásában. Becslések szerint az ezeknek az akadályoknak a felszámolásából fakadó előnyök az évtized végére elérhetik a 713 milliárd eurót. Az egységes piaci akadályokról szóló, ma közzétett jelentés az európai vállalkozások és fogyasztók szempontjából az egységes piacon fennálló akadályok széles körét azonosítja. Rámutat az ilyen akadályok kiváltó okaira: korlátozó jellegű és bonyolult nemzeti szabályok, korlátozott adminisztratív kapacitások, az uniós szabályok hibás átültetése és nem megfelelő végrehajtása.

Ezen akadályok leküzdése érdekében a Bizottság a mai napon elfogadja az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja az uniós jogszabályok megsértéséből eredő akadályok kezelése. A cselekvési terv a tagállamok és a Bizottság közötti megújított partnerségen alapul, amelyek közös felelőssége az egységes piaci szabályok megfelelő érvényesítésének és alkalmazásának biztosítása. Ennek keretében a cselekvési terv létrehozza a Bizottság és a tagállamok közös munkacsoportját az egységes piaci szabályok érvényesítésével kapcsolatos együttműködés megerősítése érdekében. A Bizottság a maga részéről támogatni fogja a nemzeti és helyi hatóságokat az uniós jogszabályok helyes végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben, és határozottan fel fog lépni az egységes piaci szabályok megsértése ellen.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

Az ipar alapvető fontosságú szerepet játszik Európa gazdasági növekedésének és jólétének támogatásában. Az európai ipar számos ágazatban globális vezető szerepet tölt be, amely az EU-ban képződő teljes hozzáadott érték 20 %-át teszi ki, és 35 millió embernek biztosít munkahelyet az EU-ban.

2019 márciusában az Európai Tanács egy átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégia, valamint az egységes piac elmélyítését és megerősítését célzó integrált megközelítés kidolgozását szorgalmazta. Egy új európai iparszemlélet szükségességét tükrözi von der Leyen elnök politikai iránymutatása, az Európai Parlament és az Európai Tanács 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjében megfogalmazott prioritások, az európai zöld megállapodás, valamint az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló bizottsági stratégia.

LINKEK

”

Forrás:
Az európai vállalkozások felkészítése a jövőre: Új iparstratégia a globálisan versenyképes, zöld és digitális Európáért; Európai Bizottság; 2020. március 10.

Európai Bizottság – Emberi jogok és demokrácia: törekvés a méltóság és az egyenlőség biztosítására az egész világon

„Az Európai Bizottság és a főképviselő a mai napon közös közleményt, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervet fogadott el, amelyben meghatározta az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos prioritásokat és az előttünk álló utat. Emellett közös javaslatot nyújtottak be a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy a cselekvési terv hatálya alá tartozó kérdésekben minősített többségi szavazással járjon el. Ez tükrözné a cselekvési terv stratégiai jelentőségét. Ezenkívül elősegítené a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben.

A változó geopolitika, a digitális korra való átállás, a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás jelentős kihívásokat támaszt, de egyben lehetőséget is teremt arra, hogy elősegítse a pozitív átalakulást, egy demokratikusabb és befogadóbb társadalom kialakulását. A mai javaslat lépéseket határoz meg az EU és tagállamai számára ahhoz, hogy kihasználják ezt az új helyzetet, és az EU alapvető értékeivel összhangban cselekedjenek.

Josep Borrell főképviselő/alelnök így nyilatkozott: „A válsághelyzetek – mint a mostani koronavírus-világjárvány – különösen nagy kihívást jelentenek az emberi jogok hatékony gyakorlása és védelme szempontjából, és próbára teszik demokráciáink működését. Lehetőséget biztosít Európa számára, hogy kiálljon az értékei és érdekei mellett. Bátorságra és ambícióra van szükségünk ahhoz, hogy együtt találjunk megoldást a nehézségekre. A mai napon javaslatot teszünk egy ambiciózus tervre, amelynek célja az emberi jogok és a demokrácia védelme az egész világon, valamennyi erőforrásunk gyorsabb és hatékonyabb felhasználása révén.”

A korábbi cselekvési tervek eredményeire építő új cselekvési terv meghatározza a következő öt évre vonatkozó prioritásokat és kulcsfontosságú intézkedéseket, és kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy az EU teljes külső tevékenysége során nagyobb szerepet játsszon az emberi jogok és a demokrácia előmozdításában és védelmében. A cselekvési terv öt cselekvési irányvonalból áll:

  • az egyének védelme és szerepvállalásuk elősegítése;
  • reziliens, inkluzív és demokratikus társadalmak kiépítése;
  • az emberi jogok és a demokrácia globális rendszerének előmozdítása;
  • a lehetőségek kiaknázása és az új technológiák használata által jelentett kihívások kezelése;
  • eredmények felmutatása közös munkával.

Ez az öt cselekvési irányvonal szolgál majd az országos, regionális és multilaterális szinten végrehajtandó operatív intézkedések alapjául, figyelembe véve a helyi körülményeket és sajátosságokat. Ennek érdekében az EU a rendelkezésére álló szakpolitikák és eszközök széles körét fogja mozgósítani az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme érdekében.

Gyorsabb cselekvés

A közleményt és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új cselekvési tervet a Tanácsnak szóló közös javaslat kíséri, amely tükrözi a cselekvési terv stratégiai jelentőségét, és célja a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatal elősegítése. Amennyiben erről megállapodás születik, az Európai Tanács egyhangúlag elfogadja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési tervet mint stratégiai jelentőségű uniós politikát. Ez azt jelentené, hogy a Tanács a jövőben minősített többséggel járhatna el az új cselekvési terv hatálya alá tartozó kérdésekben. Ez előrelépést jelentene a stratégiaibb jellegű és határozottabb EU megvalósítása felé.

Következő lépések

A közös közleményt, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervet (2020–2024) és az azt kísérő közös javaslatot továbbítják a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Most a Tanácson a sor, hogy elfogadja az uniós cselekvési tervet, és javasolja az Európai Tanácsnak, hogy a tervet mint stratégiai jelentőségű uniós politikát fogadja el.

Háttér-információk

Bár jelentős előrelépés történt, foglalkozni kell az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát megkérdőjelező jelenségekkel, valamint a demokrácia leépítésével. Ezenkívül előtérbe kerülnek az új technológiák, amelyek egyaránt hordoznak lehetőségeket és fenyegetéseket. A digitális technológiák például előmozdíthatják az emberi jogokat és a demokratizálódást, de az új technológiák jogszerűtlen használata magában hordozza a fokozott ellenőrzés, nyomon követés és elnyomás veszélyét. Az emberi jogok védelmére a globális környezeti kihívások is hatással vannak.

Az EU továbbra is szilárdan védelmezi az emberi jogokat és a demokráciát. Az EU 2012-ben elfogadta az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretet annak érdekében, hogy elveket, célkitűzéseket és prioritásokat határozzon meg, amelyek mindegyikének célja az e területeken folytatott uniós politika hatékonyságának és következetességének javítása. E keret végrehajtása érdekében az EU két cselekvési tervet fogadott el (2012-ben és 2015-ben).

Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret 2012. évi elfogadása, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó első két uniós cselekvési terv (2012–2014 és 2015–2019) elfogadása, az EU emberi jogokért felelős első különleges képviselőjének 2012. évi kinevezése, valamint a demokráciáról szóló 2019. évi tanácsi következtetések óta az EU tevékenysége összehangoltabbá, aktívabbá, láthatóbbá és hatékonyabbá vált a harmadik országokban és a harmadik országokkal folytatott együttműködés terén, valamint multilaterális szinten is hangsúlyosabbá vált a szerepvállalás.

További információ

Kérdések és válaszok

Közös közlemény az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervről (2020–2024)

Uniós cselekvési terv (2020–2024)

Közös javaslat tanácsi ajánlásra az Európai Tanácsnak

Melléklet Közös javaslat tanácsi ajánlásra az Európai Tanácsnak”

Forrás:
Emberi jogok és demokrácia: törekvés a méltóság és az egyenlőség biztosítására az egész világon; Európai Bizottság; 2020. március 25.

Közigazgatási, politikai informatika

A járvány miatt a BKK visszavonja a jegyautomatákkal kapcsolatos közbeszerzést

„A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet miatt ellehetetlenült a jegyautomaták üzemeltetéséről és fejlesztéséről szóló közbeszerzés határidőre történő, jogszerű lebonyolítása. A Budapesti Közlekedési Központ a főváros közlekedésének zavartalan működtetése érdekében a folyamatban lévő közbeszerzés leállításáról döntött, de a vállalat elkötelezett abban, hogy a jegykiadó automatákkal kapcsolatos minden jövőbeli lépés a jogszabályok, a transzparencia mellett történjen. BKK célja, hogy a kialakult járványügyi helyzetben és azt követően is folyamatosan biztosítsa a kötelező közösségi közlekedési közszolgáltatást, az utasok teljeskörű kiszolgálását és a díjtermékek elérését.

A koronavírus-járvány idején komoly segítséget jelentenek a BKK jegyautomatái, hiszen az eszközökkel személyes érintkezés nélkül lehet jegyet vagy bérletet vásárolni. A Budapesti Közlekedési Központ március 19-től kénytelen volt bezárni ügyfélközpontjait a járványveszély elmúltáig, emellett ideiglenesen megszűnt a járművezetői jegyértékesítés is. Ezért az automaták jelenleg nem válthatók ki olyan értékesítési csatornával, amely nem igényel személyes érintkezést. Az automaták zavartalan működése nem csak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is rendkívül fontos. A készülékekből megvásárolt jegyek és bérletek a BKK árbevételének több mint 60%-át jelentik, ezért a fővárosi közösségi közlekedés fenntartásának kiemelten fontos eleme az automatahálózat zavartalan működése.

Jelenleg 372 BKK jegyautomata működik Budapesten és az agglomerációban, amelyek üzemeltetését a T-Systems Magyarország Zrt. végzi. A Budapesti Közlekedési Központ és a T-Systems közötti üzemeltetési szerződés 2020 decemberében jár le. Ezért a BKK idén januárban új közbeszerzési eljárást indított, annak érdekében, hogy az automatahálózat üzemeltetése és fejlesztése biztosított legyen ezen időszakot követően is.

A közbeszerzés kiírása után Magyarország Kormánya az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges fertőzés elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely hatással volt a BKK feladataira, működésére is. A kialakult helyzetben a jegyautomaták üzemeltetésének és fejlesztésének megújítására vonatkozó decemberi határidő sajnos már nem tartható. Többek között azért nem, mert

  • bár eddig több gazdasági szereplő érdeklődött az eljárás iránt, de az áprilisra és májusra tervezett tárgyalásos szakasz meglátásunk szerint nem bonyolítható le határidőre.
  • Az automaták zökkenőmentes üzemeltetését csak úgy lehetne biztosítani, ha a BKK 2020 júniusában új szerződést kötne a leendő üzemeltetővel és megkezdhető lenne az automaták fizikai átadás-átvételi folyamata is, melynek kivitelezése a jelenlegi helyzetben – figyelemmel a mai napon elrendelt részleges kijárási korlátozásra is -, bizonytalanná vált. Így nem garantálható, hogy a teljes folyamat 2020 decemberére teljeskörűen lezárható. Ez viszont a közszolgáltatás folyamatos, jogszerű biztosíthatóságát, és a menetdíjbevétel realizálását veszélyeztetné.
  • A veszélyhelyzet kihirdetését követő második héten az utasforgalom rendkívüli mértékben visszaesett, ennek következtében a BKK menetdíjbevétele az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 80%-al csökkent. Ez azt vetíti előre, hogy a társaság bevétele összességében – a veszélyhelyzet fennállásának időtartamától függően – tízmilliárd forintot meghaladó mértékben csökkenni fog.
  • A járvány miatti bevételcsökkenés okán át kell alakítani a BKK költségvetését, amely hatással van arra a fedezetre is, amelyet az automaták fejlesztésére, új automaták beszerzésére, és a hálózat üzemeltetésére kiírt közbeszerzésre tervezett fordítani a Társaság.

A felsorolt okok miatt a Budapesti Közlekedési Központ a januárban indított közbeszerzési eljárást visszavonja. A BKK továbbra is elkötelezett az utasok folyamatos kiszolgálása, a jogszabályok által előírt határidők betartása, a közszolgáltatás fenntartása és a fővárosi közösségi közlekedés gazdasági stabilitása iránt. Teszi mindezt a jogszabályok betartása és a transzparencia biztosítása mellett.”

Forrás:
A járvány miatt a BKK visszavonja a jegyautomatákkal kapcsolatos közbeszerzést; Budapesti Közlekedési Központ; 2020. március 27.

Belügyminisztérium: Álláspályázat IT fejlesztési menedzser álláshely betöltésére

„A pályázat benyújtásának határideje: 2020. április 15.”

Forrás:
Álláspályázat IT fejlesztési menedzser álláshely betöltésére; Belügyminisztérium,; 2020. március 25. (DOCX)

Iratkarantén a hazai bíróságokon az ügyfelek és a dolgozók védelmében

„Különleges iratkezelési szabályok betartását ajánlja az Országos Bírósági Hivatalban felállított Veszélyhelyzeti Kabinet a koronavírus által okozott légúti fertőzés megelőzése és a betegség tömeges elterjedésének megakadályozása érdekében a rendkívüli törvénykezési szünet idejére, a hazai bíróságokon.

Az iratkaranténra vonatkozó előírások a bírósági szervezeten belüli küldeményekre és az ügyfelektől érkező küldeményekre egyaránt vonatkoznak.

A postán és a kézbesítő útján kézbesített, illetve a bíróság gyűjtőládájában elhelyezett iratok átvétele során maszkot és kesztyűt kell viselnie a bírósági dolgozónak. Valamennyi átvett iratot – az esetleges boríték felbontása nélkül – papírzsákba vagy papírdobozba kell elhelyezni, amely az iratok érkezési dátumának feltüntetése mellett hét napra iratkaranténba kerül. A karantén lezárulta után az iratok haladéktalanul az iratkezelést végző irodához kerülnek.

Az iratkarantén előírásait azonban nem lehet abban az esetben alkalmazni, ha már a boríték felbontása nélkül, vagy az átvétel során megállapítható, hogy olyan ügyre vonatkoznak, amelyek a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt halaszthatatlan ügyintézés alá esnek. Ezeket az iratokat a legnagyobb körültekintéssel, szájmaszkban, kesztyűben, a higiéniai előírások betartásával kell kezelni.

Az ajánlás tartalmazza azt is, hogy az iratkaranténba nem helyezhető iratokat egy erre kijelölt helyiségben egy kizárólag erre a célra biztosított lapolvasóval, védőeszközök viselése mellett digitalizálják, majd a digitalizált iratra vonatkozóan végzik el az iratkezelés következő fázisait.

Az ügyfeleknek az iratkezelési szabályok miatt érdemes figyelniük arra, hogy már a keresetlevél fejlécéből egyértelműen kiderüljön a beadvány tárgya. A halaszthatatlanul intézendő ügyek papíralapú iratain ezért jól látható kiemeléssel tüntessék fel, milyen ügyben fordulnak a bírósághoz (pl. távoltartás). A legcélszerűbb azonban az, ha az ügyfelek elektronikus formában nyújtják be kérelmeiket.

Az online bírósági ügyintézés lehetőségeiről ITT található további tájékoztatás.”

Forrás:
Iratkarantén a hazai bíróságokon az ügyfelek és a dolgozók védelmében ; Magyarország Bíróságai; 2020. március 25.

Intelligens karantént vezetnek be Csehországban

„Csehországban hétfőn elkezdik az úgynevezett intelligens karanténrendszer tesztelését, alkalmazását országos szinten húsvétra tervezik – közölte Roman Prymula egészségügyi miniszterhelyettes, az országos válságstáb elnöke a Lidové Noviny című lap szombati számában megjelent nyilatkozatában.

A rendszer lényege, hogy a megfertőzött személynél minél gyorsabban kinyomozzák, kivel találkozott az utóbbi öt napban, hogy ezeket a személyeket szintén letesztelhessék. Ezt az érintett beleegyezése esetén mobiltelefonjának és bankkártyájának elektronikus nyomai alapján fogják megállapítani.

„Ha az érintett nem egyezik bele az elektronikus nyomok felhasználásába, akkor a szokásos módon, csak egy beszélgetés alapján fogják megállapítani a fertőzött mozgását és kontaktjait az utolsó napokból” – mondta Gabriela Stepanyová, az egészségügyi tárca szóvivője a lapnak.

Eddig csak a megfertőződött személlyel való beszélgetés alapján keresték meg mindazokat, akikkel az érintett az utolsó napokban kapcsolatba került.

Az elektronikus nyom felhasználása szakértők szerint nagyon sokat segíthet az emlékezet felfrissítésében. Hogy a hatóságok esetleg ne élhessenek vissza az adatokkal, az elektronikus nyom felhasználása mindig az érintett beleegyezéséhez van kötve.

„Rendeletet adtunk ki, hogy a mobilszolgáltatók, miután átadják az adatokat az egészségügynek, kötelesek azokat törölni. A személyi adatok így biztonságban vannak” – mondta Stepanyová. Szerinte alaptalanok azok a nézetek, hogy az állam visszaélhetne a megszerzett adatokkal. Prágában, ahol már próbálgatják a rendszert, csak egészen kivételesen utasították el az emberek elektronikus nyomaik felhasználását – mondta Zdenka Jágrová, a prágai tisztiorvosi szolgálat igazgatója a lapnak.

Minden olyan személy, akivel a fertőzött legalább negyedóráig kapcsolatban volt, köteles lesz alávetnie magát a tesztelésnek.

A rendszert, amelyet a cseh számítógépes cégek által létrehozott COVID19CZ szakértői csoport fejlesztett ki, területi szinten először Dél-Morvaországban fogják kipróbálni. „Olyan régiót választottunk, amely átlagosnak mondható, ahol átlagos a fertőzések száma” – jegyezte meg Prymula, aki járványokra szakosodott katonaorvos.

Az intelligens karantén alkalmazását a civileken kívül a cseh hadsereg orvosaiból, szakértőiből felállított csoportok fogják segíteni.

Lubomír Metnar védelmi miniszter azt mondta: jelenleg 14 szakcsoportot állított fel a hadsereg, amely segít a teszteléseknél. Szükség esetén ezt a számot több mint 30-ra emelik. Metnar szerint jelenleg a cseh hadsereg mintegy ezer katonája küzd a koronavírussal.

A rendszerből Bluetooth-applikáció készül, amelyet az emberek telepítenek a mobiljaikra, s azon keresztül a fertőzött személy és az egészségügyi szakemberek kommunikálni tudnak egymással. „A laboratóriumok kapacitásának növelése mellett ez nagyon felgyorsítja a tesztelést” – jelentette ki a válságstáb vezetője.

Irena Zatloukalová, a COVID19CZ csoport szóvivője a lapnak azt mondta: az applikáció már a jövő héten szabadon hozzáférhető lesz mindenki számára, aki bejelentkezik a rendszerbe, és egyben hozzájárulását is adja ahhoz, hogy a hatóságok szükség esetén felhasználhassák elektronikus adatait.”

Forrás:
Intelligens karantént vezetnek be Csehországban; Magyar Nemzet/MTI; 2020. március 28.
Lásd még:

„About Thursday we put together a “IT response group” with couple other largest companies in Czech and used our experience organizing large crowds in hackathons. Within 24hrs we’ve had several thousands of data, app dev people, government started to talk to us primarily and use our group to oursource and scale their processes and tech.

In last 24hrs I’ve had CEOs of largest banks, telcos on conversations and their teams are preparing data for tracing once the government gives us permissions.”

Forrás:
Sunday March 15 update; Pavel Dolezal; #COVID19CZ — update; 2020. március 15.
A rendszer bemutatója is elérhető itt (angolul), adatmegjelenítésekkel együtt.

Mobiltechnológia a lehetséges koronavírus fertőzések felderítésére: Svájc Ausztria, Szlovákia

„…A Vöröskereszt „Stopp Corona Applikációt” indított; az alkalmazással azt kívánják elérni, hogy megakadályozzák a vírusfertőzés terjedését. Az alkalmazás egy „kapcsolattartási naplóként” működik; azok, akik csatlakoznak, elmenthetik, mikor kivel találkoztak.

Ha az alkalmazást letöltő tagok közül valaki megbetegszik a Covid-19 fertőzés következtében, automatikusan értesítést kapnak azok a személyek, akikkel az illető az elmúlt 48 órában kapcsolatba lépett, így például könnyebben elérhetők lesznek azok az utasok, akik egy vonaton ugyanabban a fülkében utaztak, vagy azok a kollégák, akik közösen vettek részt egy munkahelyi megbeszélésen…”

Forrás:
Ausztriában meghaladja az ötezret a fertőzöttek száma; Infostart / MTI; 2020. március 25.

„ A svájci kormány mobiltelefonos adatokat kért az állami ellenőrzésű Swisscomtól a lakosság mozgásáról, hogy kiderüljön, a korlátozó rendelkezések hasznosak-e a koronavírus-járvány terjedése ellen.

„Tudni akarjuk, hogy az utasítások hatással voltak-e a lakosság mozgására. Mindennek semmi köze magánéleti megfigyeléshez, csakis azt szeretnénk tudni, hogy vannak-e minták a lakossági mobilitásban, és a közterületekre összpontosítva kérünk adatokat – mondta Daniel Koch, a Szövetségi Egészségügyi minisztérium fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője sajtótájékoztatón Bernben…”

Forrás:
Így ellenőrzi a lakosságot a svájci kormány; Infostart / MTI; 2020. március 26.

„…A parlament – melynek padsoraiban szájmaszkban és gumikesztyűben ülnek a képviselők – közben arról folytat heves vitát, hogy nyomon lehet-e követni az állampolgárok mozgását a telefonjukon keresztül. Mária Kolíková igazságügyi miniszter kijelentette, a kormány tudatában van annak, hogy az állam olyan személyes adatokhoz férhet hozzá, amelyek titkos távközlési adatoknak számítanak, s így beavatkoznak az alapvető szabadságjogokba is. A tárcavezető elmagyarázta, hogy ez azok ellen a fertőzött személyek ellen használható fel, akik nem akarnak együttműködni a hatóságokkal.

„Nem elegendő azt tudni, hogy kiről van szó, de arra az adatra is szükség van, hogy kivel találkozik, kivel beszélgetett hosszasan a fertőzött személy, így megállapíthatjuk, hogy kivel kerülhet közeli kapcsolatba” – mondta Kolíková.

Az ellenzék élesen elhatárolódott a javaslattól. Robert Fico exkormányfő szerint az új kormány terve kémkedés és az emberek szabadságának durva megsértése. „Tulajdonképpen bármilyen indok nélkül gyűjthetik az információkat a telefonhívásainkról, sms-einkről, e-mailjeinkről. Mi köze a koronavírusnak ahhoz, hogy kivel telefonálok?” – jegyezte meg Fico.

Az IT szakemberek szerint az állami alkalmazás ahhoz hasonlítana, ahogyan a telekommunikációs szolgáltatók a GPS koordináták alapján állapítják meg a telefonok helyzetét.”

Forrás:
Szlovákia a mobilos karantén ellenőrzésről vitázik; Kiss Balázs; Infostart / InfoRádió; 2020. március 25.

Informatika, távközlés, technika

Adatok nélkül nehéz jól dönteni

„ Újonnan felbukkanó kórokozók sokoldalú előrejelzését és nyomon követését biztosító virtuális figyelőrendszer létrehozására vállalkozott húsz nemzetközi kutatócsoport. A cél nemes, de miként jelezhető előre az újonnan felbukkanó – azaz korábban nem ismert – kórokozó?

Jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt pályázott az Újonnan felbukkanó fertőző betegségek obszervatóriu­ma (Versatile Emerging Infectious Disease Observatory) című anyagával húsz nemzetközi kutatócsoport az EU Horizont 2020 pályázaton. A kiíráson sikeresen szereplő egyik tudóscsapatot Csabai István, az ELTE professzora vezeti. – Már több mint egy éve elindult a konzorcium megszervezése és a tervek összeállítása. A téma szakértőitől évek óta több előadást hallottam arról, hogy a járványok kitörésének nagy a veszélye. Azt természetesen senki nem tudta, hogy mikor és milyen járvány tör ki, de a legvalószínűbb jelölt a mostani koronavírushoz hasonló, állatokról emberekre ugró kórokozó volt. Sajnos a program hirtelen nagyon aktuális lett – tájékoztat Csabai István, aki szerint a húsz csoport célja sokoldalú előrejelzést és nyomon követést biztosító virtuális figyelőrendszer létrehozása, amely kockázatelemzésre is alkalmas az újonnan felbukkanó fertőző betegségekkel, valamint a gyógyszer-rezisztenciával kapcsolatban.

A cél nemes, de miként jelezhető előre az újonnan felbukkanó – azaz korábban nem létezett – kórokozó? A koronavírust is utólag detektáltuk. Csabai István szerint a koronavírusokról régóta tudunk. Sőt a jelenleginek egészen közeli változatai – a SARS és MERS – nemrég ugyanilyen veszélyes kitöréseket okoztak, amiket azonban sikerült időben megfékezni. A mostani helyzet mindennél jobban mutatja, hogy adatok hiányában nagyon nehéz jó döntéseket hozni. Ha ugyanis nem tudjuk, hol van jelen a vírus, ki a fertőzött, azt sem tudjuk, kit kell elkülöníteni. – Fizikusként és csillagászként ezt a helyzetet ahhoz hasonlítanám, amikor a távcső feltalálása előtt hiába gondolkoztak a tudósok, esélyük se volt nemhogy az univerzum szerkezetének megismerésére, de még a Naprendszer működésének megértésére se. Most már vannak távcsöveink, amik hihetetlen mennyiségű adatot szolgáltatnak. A járványügyben szintén rengeteg adat érhető el, például le lehet olvasni a kórokozók génjeit. A sok adat kezelése és értelmezése azonban új kihívást jelent a virológusoknak – mondta el az akadémikus.

A genetikai információk mellett számos más adat fontos: a páciensek adatai, az esetlegesen vírusokat hordozó vándormadarak útvonala, a trópusi betegségek északra terjedését elősegítő klímaváltozás, a háziállatok szállítási útvonalai. Sőt akár a Twitter-üzenetek is érdekes információkat hordoznak az emberek reakcióiról, ami szintén fontos ismeret a járvány kezelése esetében. Csabai István a lakosság bevonására a maláriát potenciálisan hordozó tigrisszúnyogok elterjedésének vizsgálatát hozta példaként. Spanyol kollégái okostelefonra letölthető alkalmazást fejlesztettek, amivel bárki fotókat készíthet szúnyogokról, és GPS-koordinátákkal eljuttathatja azt a kutatókhoz. Már több ezer felvétel van, most azon dolgoznak, hogy gépi tanulási módszerekkel azonosítható legyen, hogy tigrisszúnyog van-e a képen.
Tegyük fel, hogy a szibériai permafroszt – az eddig állandóan fagyott talaj – olvadása miatt új vírus szabadul ki. Mivel segítheti a kórokozó detektálását, terjedésének gátlását a rendszer? A professzor elmondta, hogy az egyik csoport gondolt erre a lehetőségre: Grönland kiolvadó talajából vesznek DNS-mintákat, és azt próbálják monitorozni, hogy a több ezer évre befagyott, akkor gyakori járványt okozó patogének újraéledhetnek-e. A biológiai vonatkozások mellett legalább ilyen fontos a társadalmi és jogi kérdések vizsgálata. Például gyakran egy-egy ország a gazdasági veszteségektől (turizmus visszaesése, állattelepek bezárása) való félelem miatt késve jelenti be, ha megjelenik egy veszélyes járvány. Gyakran ütköznek a gazdasági és a tudományos érdekek.

A konzorcium egyik ígéretes megközelítése a környezeti minták folyamatos monitorozása. Az ELTE professzora szerint holland és német kollégák világszerte mintákat vesznek élő és elpusztult vándormadarakból (ezeknek a madárinfluenza terjesztésében van szerepük). A magyarok a világ nyolcvan városának szennyvízmintáinak elemzésében vettek részt, amikből például antibiotikum-rezisztens baktériumokat lehetett kimutatni. Érdemi információkat remélnek repülőterek, tömegközlekedési járművek, iskolák légcserélő berendezéseinek mintavételezéséből is. Ha folyamatosan gyűjtik ezeket a mintákat, kidolgozzák a megbízható és pontos elemzés módszertanát, valamint az információforrások összekötését, akkor nem bekötött szemmel, hanem egy „obszervatóriummal” felvértezve várnánk a szinte bizonyosan felbukkanó újabb járványt.”

Forrás:
Adatok nélkül nehéz jól dönteni; Ötvös Zoltán; Magyar Nemzet; 2020. március 26.
Lásd még:
Versatile Emerging infectious disease Observatory; Európai Bizottság; CORDIS; 2020
15 million for development early detection system for infectious diseases outbreaks; Erasmus University Medical Centre (Erasmus MC); 2020. január 17.

Felkészült a 4iG a járvány miatt várható változó gazdasági környezetre

„– A járványhelyzet sokkolta a gazdaságokat, az egész világ számára egy új, példátlan helyzetet teremt, és egyelőre lehetetlen megjósolni a válság kimenetelét. A 4iG stabil gazdasági alapokon áll, fennállásának legjobb évét tudhatja maga mögött. Rendelésállományunkban nincs változás, a projektek teljesítése zökkenőmentes. Munkavállalóinkat minden lehetséges eszközzel támogatjuk az otthoni munkavégzésben. Úgy látjuk, hogy a jövőben felerősödik a távmunka, a digitalizáció, az IT-biztonsági szolgáltatások, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a robotizáció iránti igény Magyarországon is. Mivel az informatika ezen szegmensei a 4iG-nek stratégiai területek, arra számítunk, hogy a társaság a megváltozott gazdasági környezet ellenére képes lesz a jövőben is kiemelkedően teljesíteni – közölte a Magyar Nemzettel a 4iG általános vezérigazgató-helyettese. Linczényi Aladin elmondta: folyamatos kapcsolatban állnak a partnereikkel és a beszállítókkal, és tény, hogy a fizikai eszközökben a globális cégeket érzékenyen érinti az áruforgalom akadozása az egyes európai országokban elrendelt karantén, illetve a fokozott ellenőrzések miatt.

– Ennek hatásait már érezzük, de projektjeink többségénél jelen pillanatban még nem okoz jelentős csúszást a járványhelyzet.

Szerviztevékenységünket sem kellett leállítanunk, így a Dell, HP, Lenovo és Kingston eszközök garanciá­lis és márkaszervizes javítását jelenleg is végezzük – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Mint mondta, teljes mértékben felkészültek arra, hogy akár egy országos karantén elrendelését követően is zavartalan formában szolgáltassanak. A nemzetközi hírek és elemzők hatására a 4iG már januárban létrehozta a vállalat üzletmenet-folytonossági munkacsoportját, amelyben a stratégiai területeket működtető vezetők kaptak helyet, akik az elmúlt időszakban kidolgozták és megteremtették a cégnél a biztonságos munkavégzés feltételeit.

– Fokozatosan szigorítottuk a munkaegészségügyi és higiénés előírásokat, megfelelő eszközök biztosításával az irodai területen. Több belső információs csatornát nyitottunk, és már jó időben leállítottuk a külföldi kiküldetéseket, szabadságolásokat, valamint betiltottuk a rendezvényeket, belső hírleveleinkben pedig folyamatosan ajánlásokat fogalmazunk meg munkavállalóink és családtagjaik egészségének megóvása érdekében – sorolta. – Jelentős eszközbeszerzéssel megerősítettük és kibővítettük a távoli elérés feltételeit, ezzel megoldódott 620 munkavállalónk egyidejű csatlakozása a vállalati hálózathoz. Munkatársaink többsége ma már otthonából látja el feladatait, a személyes jelenlétet igénylő szolgáltatásainknál pedig megfelelő munkavédelmi eszközökkel láttuk el a kollégákat – ismertette Linczényi Aladin.”

Forrás:
Felkészült a 4iG a járvány miatt várható változó gazdasági környezetre; Thurzó Katalin; Magyar Nemzet; 2020. március 25.

Összesen mintegy 128 és fél milliárd forintot fizet a három szolgáltató az 5G-re is használható frekvenciákért az NMHH árverésén

„Március 26-án rendezte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s frekvenciák árverését, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. részvételével. Intenzív verseny bontakozott ki: a licitáló vállalatok összesen 128.490.000.001 forint értékben vásároltak három frekvenciasávban tizenöt évre szóló használati jogosultságot.

Az ötödik generációs (5G) mobiltechnológiára és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas 700 MHz-es, 2100 MHz-es és 3600 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak értékesítési eljárásában leadott ajánlatok március 11-ei bontásakor kiderült, hogy a kínálatnál nagyobb kereslet alakult ki, így az NMHH március 26-án – szigorú óvintézkedések mellett – megtartotta a felkínált blokkok árveréseit.

Ez kiemelt jelentőségű a magyar gazdasági életben, hiszen ezzel versenyelőnyt szerezhet Magyarország azokhoz az országokhoz képest, ahol még nem sikerült értékesíteni az 5G-s szolgáltatásokra használható legfontosabb spektrumrészeket. Magyarország az árverés után az elsők közt tudja – többek között – az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben vagy akár a logisztikában kihasználni az 5G segítségével alkalmazható innovációkat. Az árverésen megszerzett frekvenciahasználati jogosultságért a licitáló szolgáltatók jelentős, mintegy 128,5 milliárd forint összeget fizetnek a magyar államháztartásnak, így végső soron a magyar állampolgároknak.

Az NMHH eljárásában részt vevő három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban a dokumentációban megadott kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tart igényt. Az árverést március 24-én egy próbaárverés előzte meg, ahol a szolgáltatók képviselői – az értékesítési dokumentációban leírtakon felül – az árverési helyszínen ismerkedhettek meg az esemény menetével és az árverési módszertannal.

Az árverés – a jól ismert járványhelyzet miatt – speciális körülmények között zajlott. Az NMHH a helyszínen gondoskodott a rendezvény általános egészségügyi felügyeletéről, és az árverés valamennyi résztvevője számára a kialakult helyzetben szükséges védőfelszerelésekről. Az eseményen mind a szolgáltatók, mind a hatóság képviselői a veszélyhelyzetben felelős, fegyelmezett magatartást tanúsítottak, messzemenőkig betartva azokat az egészségügyi szabályokat, amelyek ilyen helyzetben elvárhatók.

Részletes eredmények
A március 26-i árverésen a Magyar Telekom a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 120 MHz-et nyert el.
A Telenor a 700 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-et szerzett, nem szerzett frekvenciát a 2100 MHz-es sávban, a 3600 MHz-es sávban pedig 140 MHz-re licitált sikerrel.
A Vodafone a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 50 MHz-et szerzett.
A 700 MHz-es frekvenciasávban intenzív verseny bontakozott ki a szolgáltatók között, míg a 2600 MHz-es sávban egyik szolgáltató sem nyújtott be ajánlatot.

Karas Monika, az NMHH elnöke szerint „Az 5G-s frekvenciaértékesítés eredményeként kiépülő szolgáltatásoknak kulcsszerepe lesz a gazdasági fejlődésben, sőt, rövid távon már a koronavírussal kapcsolatos korlátozások idején is hatékonyan támogathatják az egészségügyi hálózatunk működését, a hazai távmunkát és a távoktatást. A járvány utáni időszakban pedig gyorsíthatják a magyar gazdaság felívelését.”

Ennek érdekében az NMHH díjkedvezménnyel ösztönzi a szolgáltatókat arra, hogy olyan helyekre is telepítsék majd az 5G-t, amelyek nemcsak számukra, piaci szempontból, hanem társadalmilag is fontosak – ilyenek pl. a kórházak, egyetemek területe vagy a főbb közlekedési útvonalak.

A megszerzett frekvenciák használati jogosultságai egységesen 2035-ben járnak le. A 700 MHz-es frekvenciasáv csak azután lesz használható, ha erről a sávról a műsorszórás véglegesen elköltözik, azaz legkorábban 2020. szeptember 6-a után. A jogosultságok időtartama egyszer – változatlan feltételekkel, a frekvenciahasználati jogosultságért újabb egyszeri díj megfizetése nélkül – további öt évvel meghosszabbítható.

Az 5G-ről röviden

Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia megoldásai olyan új alkalmazások elterjedését támogatják, amelyek feltételei a jelenlegi technológiákkal egyszerre nem teljesíthetők. Ilyenek lesznek például a jövőben az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömegeinek használata.

Az Európai Unió jelölte ki a 700 MHz-es és a 3600 MHz-es sávot a legújabb generációs vezeték nélküli hálózatok ún. úttörő sávjainak, amelyeket az elsők között szabályozott 5G bevezetésre alkalmas sávokként. A spektrumszabályozásban az uniós harmonizáció azért elengedhetetlen, hogy minden tagállamban azonos sávokban lehessen mobilozni, bevezetni az 5G-t, és hogy egyszerűen lehessen majd működtetni a különböző elektronikus eszközöket az unión belül.”

Forrás:
Összesen mintegy 128 és fél milliárd forintot fizet a három szolgáltató az 5G-re is használható frekvenciákért az NMHH árverésén; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. március 26.

Talán az utolsó pillanatban bonyolította le a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az 5G-s aukciót

„Talán az utolsó lehetséges pillanatban, a járványügyi helyzet igazán súlyossá válása előtt lebonyolította a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azt a tavaly ősz óta húzódó frekvenciaértékesítési eljárást, melynek eredményeként a négyből három magyar mobilszolgáltatónál széles körben is elindulhat az 5G-s kereskedelmi szolgáltatás.

Három magyarországi mobilszolgáltató összesen mintegy 128,5 milliárd forintért licitált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön megtartott frekvenciaértékesítési eljárásán, melynek eredményeként összesen több száz MHz-nyi spektrum használati jogához jutottak hozzá a nyertesek, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország. Az újonnan megszerzett spektrumokat a cégek elsősorban 5G-s kereskedelmi szolgáltatásokhoz fogják használni, amint erre lehetőségük lesz.

Jóval a kikiáltási ár felett

Az NMHH azután döntött arról, hogy az aukciót jelen helyzetben is lebonyolítja, hogy a 700, a 2100 és a 3600 MHz-es sávok értékesítésre kerülő blokkjaira leadott ajánlatok március 11-i bontásakor kiderült, hogy a kereslet nagyobb a kínálatnál, vagyis az állam az eredeti, mintegy 84 milliárd forintos kikiáltási árhoz képest jelentős többletbevételre számíthat. Végül így is lett, a három nyilvántartásba vett licitáló a kikiáltási ár mintegy másfélszeresét fizette ki az árverésen úgy, hogy az eredeti ajánlati csomagban szereplő 2600 MHz-es sáv felkínált blokkjai nem kellettek senkinek.

A csütörtöki árverést kedden egy próbaárverés előzte meg, majd ma, a járványügyi helyzetre tekintettel mindeddig példátlan biztonsági óvintézkedések mellett tartották meg a licitálást. A hatóság az eredeti dokumentációban foglaltaktól eltérve – szintén a kialakult helyzetből adódóan – többnapos licitkör helyett egyetlen nap alatt bonyolította le az árverést, melyen a résztvevők védőfelszerelést viseltek, valamint szigorú egészségügyi felügyelet mellett lehettek jelen.

A március 26-i árverésen

  • a Magyar Telekom a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 120 MHz-et nyert el, összesen 54,24 milliárd forintért,
  • a Vodafone a 700 MHz-es sávban szintén kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban pedig 50 MHz-et szerzett, és mindezért 38,65 milliárd forintot fizetett, míg
  • a Telenor a 700 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-hez jutott hozzá, nem szerzett frekvenciát a 2100 MHz-es sávban, a 3600 MHz-es sávban pedig 140 MHz-re licitált sikerrel. A cég a három résztvevő közül egyedüliként nem közölte, mennyit fizet a spektrumért, de a végeredmény és a másik két szolgáltató tájékoztatása alapján kiszámolható, hogy a Telenor összességében mintegy 35,61 milliárd forintért licitált.

Az aukció eredményét röviden elemezve jól látható, hogy a legnagyobb hazai mobilcég, a Magyar Telekom biztosra ment, és mélyen a zsebébe nyúlt annak érdekében, hogy lehetőleg minden értékes sávban minél több spektrumhoz jusson.

A Vodafone helyzete speciálisnak tekinthető, hiszen a cég egy 2016-os értékesítés eljáráson már elvitt 60 MHz-nyi spektrumot a 3,6 GHz-es úttörő 5G sávban, így a most szerzett 50 MHz-cel már összesen 110 MHz-cel rendelkezik ebben a sávban. Érdekesség, hogy a Telekom és a Vodafone az elnyert 700 MHz-es blokkokért szinte fillérre ugyanannyit, 26 milliárd forintot fizetett.

Némileg meglepő eredménnyel licitált az aukción a Telenor Magyarország, melyben tavaly ősz óta 25%-os tulajdonrészt birtokol a magyar állam. A PPF Csoport többségi tulajdonában lévő szolgáltató számára kedvezőtlen fordulat, hogy a legértékesebb, 700 MHz-es sávban mindkét versenytárs rálicitált, 2100 MHz-es spektrumhoz pedig egyáltalán nem jutott hozzá.

Cserébe az aukció lezárásával a Telenornak lehet a legnagyobb spektrumkapacitása a 3,6 GHz-es sávban, melyet feltételezhető, hogy a cég a jelenlegi helyzetében – vezetékes szolgáltatása nem lévén – leginkább fix (vezetékes) hálózatokat kiváltó vezeték nélküli hozzáférési hálózat kiépítésére és üzemeltetésére használ majd fel.

Régi-új beszállítók

A három nyertes szolgáltató közül mindegyik üzemeltet már 5G-s teszthálózatokat, sőt, a Vodafone-nak működik egy 34 állomásból álló kereskedelmi hálózata is Budapesten tavaly október óta. A cégeknél most megindulhat, vagy inkább lezárulhat a beszállítói tendereztetés a kereskedelmi 5G-s hálózatok kiépítésére, ugyanakkor borítékolható, hogy mindegyik operátor megmarad a jelenlegi beszállítópartnernél pusztán kompatibilitási okokból.

Fontos, hogy a most megszerzett spektrumkészletből a 700 MHz-es blokkokat csak szeptembertől vehetik használatba az operátorok, azt követően, hogy az Antenna Hungária az érintett sávokban lekapcsolja a digitális földfelszíni tévéadást sugárzó multiplexeit. A most megszerzett blokkokat 15 évig használhatják a szolgáltatók, mely egy alkalommal, öt évvel meghosszabbítható, vagyis a lejárat legkésőbb 2040-ben lesz esedékes.”

Forrás:
Az utolsó pillanatban lezavarták az 5G-s aukciót; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. március 26.

Végre valamire jó lehet egy okoseszköz: lázmérőkkel követik a koronavírust

„Ellépték a világot az internethez kapcsolódó dolgok, az emberi felhasználók nélküli online eszközök hálózatára már van külön kifejezés is. Ez az Internet of Things (IoT), a dolgok internete. Az ilyen eszközök közé tartoznak például a távolról, az okostelefonunkon keresztül beindítható mosógépek, a telefonunkat értesítő okoscsengők vagy inkább videós kaputelefonok, vagy az adatkapcsolattal felszerelt szenzorok, amelyeket számtalan helyen használnak a nagy gyáraktól a szántóföldekig.

Az egészségügyi területen is egyre népszerűbbek az online orvosi eszközök, például a wifi-kapcsolattal szerelt szívritmus-szabályzó vagy a beteg adatait a felhőbe elmentő intelligens vérnyomásmérő. Létezik természetesen okoslázmérő is, amelyről most kiderült, hogy kiváló fegyver lehet a koronavírus elleni harcban. Az okoslázmérő egy telefonos applikációhoz továbbítja az adatokat, amelyeket a felhasználók a tüneteikkel együtt feltölthetnek egy központi adatbázisba.

A New York Times számolt be a Kinsa Health nevű cégről, amely az Egyesült Államokban több mint egymillió okoslázmérőt értékesített vagy osztott szét, ennek köszönhetően körülbelül kétmillió emberről jönnek be hozzájuk adatok. A cég így gyakorlatilag valós idejű információkkal rendelkezik ennek a kétmillió embernek az egészségi állapotáról kapcsolatban, mivel az okoslázmérők által a felhőbe feltöltött adatokból az aktuális helyzetet mutató térképet lehet felépíteni. (Mindez csak névtelen adatokkal lehetséges, hiszen az egészségügyi információk még az USA-ban is kiemelten érzékeny személyes adatnak számítanak.)

Az okoseszközök felhasználói már megszokhatták, hogy az adott készülék üzembe helyezésekor el kell fogadni a felhasználás feltételeit, amelyben általában kikötik, hogy az anonimizált adatokat csak a szolgáltatás elemzésére, javítására használják fel, és így az egyes felhasználók információit – jó esetben – úgy titkosítják, hogy ne lehessen visszakövetni, melyik ügyfél testhőmérsékletéről van éppen szó.

A Kinsa Health már korábban is bizonyította, hogy ezzel a technológiával képesek voltak előre jelezni például egy influenzajárvány terjedését, most pedig azt állítják, hogy valós időben képesek követni a koronavírus fertőzést is. Ez azért fontos, mert erre az amerikai járványügyi hatóság, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) sem volt képes – ahogy több más országban, köztük Magyarországon is a tesztelési kapacitás hiánya a legnagyobb probléma a járvány elleni hatékony fellépésben.

Ami az influenzát illeti, a Kinsa az elmúlt években rendre megelőzte a CDC-t, átlagosan két héttel azelőtt már tudták, merre terjed a kór, hogy a CDC frissítette volna járványkövető weboldalát, a FluView-t.

“A lázmérők adatait korai figyelmeztető rendszerként tudjuk használni, amiből megtudjuk, hogy merre terjed a betegség” – magyarázta a New York Times-nak Inder Singh, a Kinsa Health alapítója. A gyorsaságot az is magyarázza, hogy a lázmérők valós időben juttatják el az adataikat a cég központjába, míg a CDC rendszere több száz orvos és kórház heti jelentéseiből áll össze, így lényegesen lassabban tud csak frissülni.

Az előrejelzéshez pedig valóban nincs szükség a személyes adatokra: ha egy bizonyos körzetben hirtelen az átlagosnál több belázasodást is jeleznek a Kinsa hőmérői, nagy az esélye, hogy éppen egy fertőzési gócpont létrejöttét látjuk. A Kinsa adattudósai a mostani lázmérésekből bejövő adatokat összevetették a korábbi évekre jellemző influenza adatokkal, és azokat a megbetegedéseket kezelik korona-gyanús “atipikus” eseteknek, amelyeket nem magyaráz az influenza-előrejelzésük.

A lehetőséget üdvözölték az amerikai egészségügyi szakemberek is. A milliónyi adatpontnak köszönhetően a Kinsa pedig akár napi bontásban is képes prognosztizálni, hogy épp melyik állam melyik megyéjében várhatóak a lázas megbetegedések. Ez remek lehetőség a mostani járványnál is, mivel az Egészségügyi Világszervezet, a WHO tájékoztatása szerint a koronavírus egyik leggyakoribb, az esetek nagyjából 90 százalékában előforduló tünete a magas láz.

“Ez nagyon izgalmas lehetőség” – mondta dr. William Schaffner, a Vanderbilt University megelőző orvostan tanszékének professzora. “Ez a betegségek megfigyelésének XXI. századi módszere, miközben mi valahol a XX. század közepén ragadtunk a megoldásainkkal, ami nagyon munkaigényes.”

“Ha ez az eszköz képes rá, hogy megmondja, hol jöhetnek létre új lázgócok, azt is tudjuk, hova kell odasietni a koronavírus tesztekkel” – tette hozzá dr. Peter J. Hotez, a houstoni Baylor College of Medicine dékánja.

Az eddigi tapasztalatok szerint a megoldás a koronavírus esetében is működik: a Kinsa legfrissebb térképén már látható, hogy a most megjelenő lázas betegek főleg azokon a helyeken találhatóak, ahol az elmúlt napokban több koronavírus-fertőzést is regisztráltak.

“Nem tudjuk biztosan megmondani, hogy a különösen nagy számú lázas megbetegedések esetében a koronavírusról van-e szó, de úgy véljük, hogy ezek a legkorábbi jelei annak, ha valahol megjelent a fertőzés” – tette hozzá Singh.

A cég egyébként igyekszik a lehető legfelelősebben eljárni, az adatokat a normál ügymenetben először megbízható orvosi szaklapoknak adják ki ellenőrzésre. Most azonban a koronavírus miatti vészhelyzet, illetve az Egyesült Államokban is kihirdetett szükségállapot miatt az adatokat és térképeket hamarabb nyilvánosságra hozták.

“Picit félve osztjuk meg az adatokat, mivel annyira gyorsan rántottuk össze az új rendszert” tette hozzá az alapító. “De úgy gondoljuk, még a többi szakértő ellenőrzése nélkül is nagyon fontos lehet és úgy hisszük, erkölcsi szempontból is ezt kell tennünk, hogy mindenki láthassa és ez alapján dönthessen.”

A New York Times megkérdezte a cégről a CDC illetékeseit is, akik azt mondták, bár hivatalosan nem működnek együtt a Kinsa Health-tel, de nagyra értékelik a tevékenységüket.
Dr. Nirav Shah, New York állam korábbi egészségügyi felügyelője, a Kinsa egyik tanácsadója azt mondta, a valós idejű lázadatok “úgy gyorsíthatnák fel az egészségügyet, ahogy azt a Twitter tette a média világával.”

A cég egyébként elképesztő kereslettel szembesült a koronavírus megjelenése óta: Singh elmondása szerint naponta tízezer okoslázmérőt adnak el, ami már a gyártási kapacitásuk határait feszegeti, cserébe viszont jóval több adathoz jutnak minden egyes nap.

Hasonlóan látja Bejnamin Dalziel, az Oregon State University munkatársa, aki betegségek modellezésével foglalkozik. A szakember szerint a Kinsa adatbázisa “magasan a legjobb minőségű adatkészlet, amivel valaha dolgoztam” – mondta a szakember. “Az eredményeink pedig arra utalnak, hogy ezekkel az adatokkal akár 12 héttel előre tudjuk prognosztizálni például az influenza terjedését.””

Forrás:
Végre valamire jó lehet egy okoseszköz: lázmérőkkel követik a koronavírust; Andersen Dávid; G7.hu; 2020. március 21.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – A digitális oktatás és a kibertér védelme

„A koronavírus okozta járványügyi helyzet alapjaiban változtatja meg az elkövetkezendő időszakban az oktatás rendszerét, melynek kiberbiztonsági vonatkozásaira is érdemes odafigyelni. A veszélyhelyzet miatt március 23-tól az egyetemek is átálltak a távoktatásra, így a virtuális térben életbe lépett a hazánkban még kevésbé ismert digitális oktatás. Az évközi számonkérés, a vizsgáztatás és vélhetően a szakdolgozatvédés is ilyen körülmények között történik majd.

Krasznay Csaba egyetemi docensnek, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetőjének egyetemi oktatóként és kisiskolás gyermekek szülőjeként is teljes rálátása van az oktatásra. A szakember szerint a közoktatásban dolgozó pedagógusok nagy kreativitásról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy gyakorlatilag egy hétvége alatt átálltak a távoktatásra. Véleménye szerint ez nem mindenhol megy majd ilyen gyorsan, de heteken belül kialakulhat az új rend, így a magyar közoktatás 15 nap alatt 15 évet lép majd előre.

A felsőoktatásban több mint egy hét volt arra, hogy átálljanak a távoktatásra és ehhez kialakítsák a szakemberek a megfelelő informatikai hátteret. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében a már korábban is használt Moodle rendszer mellett lehetővé vált a Pro Bono felületen létrejött anyagok megosztása alap- és mesterszakos hallgatókkal is, így tágult az oktatási lehetőségeink tárháza”- fogalmazott honlapunknak Krasznay Csaba. Az intézetvezető szerint érdemes példát venni a közoktatásban dolgozó pedagógusokról és hasonló kreativitással belevágni az oktatásba. A most előállított távoktatási anyagok a későbbiekben is felhasználhatók lesznek és lehetőséget teremtenek a nyugati világban sok helyen már nagyon is élő távoktatási rendszerek bevezetéséhez, elterjesztéséhez magyar nyelven is – tette hozzá az egyetemi oktató.

Krasznay Csaba arra hívja fel a figyelmet, hogy a tananyagok, videók és más egyéb dokumentumok feltöltésekor érdemes odafigyelni a láthatósági és elérhetőségi beállításokra, valamint arra, hogy milyen személyes adatokat osztunk meg másokkal. A Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője elmondta, hogy a célzott kibertámadások első fázisa a felderítés, ahol a nyílt forrásból származó információk összegyűjtése és elemzése az alapvető forrás. A most kikerült tananyagok, videók, személyes adatok mind alapul szolgálhatnak egy későbbi támadásnak, éppen ezért a hozzáférési jogosultságok beállítását sose felejtsük el – hangsúlyozta az intézetvezető.

További részletek a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatóak.”

Forrás:
A digitális oktatás és a kibertér védelme; Homonnay-Bukovenszki Orsolya Csenge; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. március 25.

A felnőttképzések a veszélyhelyzetre tekintettel megvalósulhatnak online formában is

„Péntektől létrejön a digitális(abb) felnőttképzés Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a felnőttképzések a veszélyhelyzetre tekintettel megvalósulhatnak online formában is, közölte Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ).

A döntés azért fontos, mert a járványügyi veszélyhelyzet elrendelése után csak az egyetemekre, majd az általános- és középiskolákra, illetve az óvodákra és bölcsődékre születtek korlátozó intézkedések, a felnőttképzési tanfolyamokra nem született szabályozás. A szervezet közleménye szerint a mai naptól az egész iparágat érintő, a képzés folytonosságát támogató, az aktuális kihívásoknak megfelelni képes változások lépnek életbe az Innovációs és Technológiai Minisztérium intézkedésére a kormány döntése értelmében.

A felnőttképzések a jelen veszélyhelyzetre tekintettel megvalósulhatnak online formában. Történhet akár e-mailen, telefonon keresztül vagy más módszer biztosításával, a képzés óraszámába beszámítható módon helyszíni jelenlétet nem igénylő, képzési tevékenységet akkor is, ha azt eddig jogszabály vagy más előírás nem engedte. „Ez a gyakorlatban annyit jelenthet, hogy távolléti képzésben megtarthatóvá válnak az ilyen típusú kontaktórák is, amely a képzéseket végzőknek és a képzéseken részt vevőknek egyaránt pozitív” – közölte Zsuffa Ákos, az FVSZ nemrég másodszor is újraválasztott elnöke.”

Forrás:
Az OKJ-s képzéseknél is átállnak az online oktatásra – interjú; Felnőttképzők Szövetsége; 2020. március 28.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 30.

Vészhelyzeti működésre készül az ENSZ: a BT titkos online szimulációs gyakorlatot tartott

A modern államigazgatás egyik keveset hangoztatott, épp ezért nem túl széles körben ismert, ám annál fontosabb fogalma a „kormányzati folytonosság fenntartása”. 1962 őszén, a hidegháború csúcspontján, a hírhedt kubai rakétaválság napjaiban született meg ez a koncepció. A pusztulás szélére sodródott glóbusz nyugati felén kezdtek először szisztematikusan gondolkodni a „continuity of government” problémáján. Röviden arról volt szó, hogy a rendszerbe állított nukleáris fegyverekkel alapvetően változott meg a háborúk menete: a hordozóeszközök és pusztító robbanófejek kombinációja következtében egy támadás legfeljebb néhány tucat percnyi időt hagyott volna a másik félnek a felkészülésre. Az atomcsapás által elért országot, szétzilált vezetéssel, a biztos anarchia várta volna. A probléma megoldása két irányba terelte a szakembereket, elsőnek az Egyesült Államokban. Egyfelől kiterjedt óvóhelyrendszerek építésébe kezdtek, amelyek több ezer – kiválasztott, mert kulcsfontosságú – ember túlélését biztosították volna, akár hónapokra is. Másfelől megkezdték a „vészhelyzeti kormányzati struktúrák”, valójában „tartalék törvényhozások” és „tartalék kormányok” kialakítását: a kiválasztási elvek lefektetésétől a „helyettesítés” rendszerének kimunkálásán át a tartalék kormányzatok kijelölt tagjainak állandó nyomon követését biztosító rendszer kiépítéséig. A bonyolult szisztéma életképessége elképzelhetetlen lett volna az átfogó, a valóságos válsághelyzetet élethűen szimuláló gyakorlatok rendszeres megtartása nélkül.

Valami hasonló felkészülésre és gyakorlásra került most sor a II. világháború utáni világ legfontosabb multilaterális szervezete, az ENSZ kulcsintézményének biztosítására. Az elmúlt évtized geopolitikai átrendeződéseinek egyik jól érzékelhető mozzanata volt a többoldalú külkapcsolati intézmények korábbi presztízsének, szerepének csökkenése. Ez a folyamat nem hagyta érintetlenül az Egyesült Nemzetek Szervezetét sem. Ennek ellenére az ENSZ megkerülhetetlen szereplője maradt a globális kapcsolattartásnak, kapcsolatmenedzselésnek. A szélsebesen kibontakozó, és immár világjárvánnyá terebélyesedő koronavírus pándémiában, nyilvánvaló módon, elsősorban a világszervezet egészségügyi hivatala, a WHO kap kulcsszerepet. Azt azonban már egyértelműen érzékelik, sőt látják a nemzetközi kapcsolatok szakemberei, a nagypolitika szereplői, hogy ez a járvány alapjaiban rázza meg a Földgolyó amúgy is átalakulóban levő geopolitikai viszonyait. A COVID-19 nem csupán közegészségügyi értelemben jelent halálos veszélyt bolygónk lakosságára. Az államok közti feszültség növekedésével a fegyveres konfliktusok eshetősége is megnövekedett. Ezeknek a helyzeteknek a kezelésére szolgál, éppen 75 éve, a világszervezet egyértelműen legfontosabb szerve, a Biztonsági Tanács. Érdemes megemlíteni: diplomaták, a nemzetközi kapcsolatok szereplői között erős az a vélemény: a világjárványként terjedő koronavírus olyan válságot jelent, ami csak a háborúságokhoz mérhető. Ez feltétlenül indokolttá tenné, hogy a témával az ENSZ BT foglalkozzon, ahogy arra egyébként egy természeti csapással kapcsolatosan már volt precedens, amikor 2011-ben a Biztonsági Tanács határozatban nyilvánította a világ békéjét és biztonságát fenyegető folyamatnak az éghajlatváltozást.

A járvány okozta vészhelyzet, illetve a fertőzések tovaterjedésének megakadályozására egyedül szóba jöhető társadalmi távolságtartás (közkeletű magyar nevén „social distancing”) azonban felveti: a járványügyi helyzet további súlyosbodásával a Biztonsági Tanács sem lesz képes arra, hogy, szokásos módon, a BT-t alkotó állandó és időszakosan változó tagállamok képviselői révén, személyes ülésezéssel intézze a bolygó válsághelyzeteit. Többnyire az az álláspont, hogy a BT működésének folyamatosságát mindenképpen biztosítani kell, a legszigorúbb elzárkózás esetleges helyzetében is. A rendkívüli helyzetre való felkészülés érdekében, március 8-án, az ENSZ Titkárságának a szervezésében, titkos gyakorlást tartottak annak kidolgozására, hogy milyen technológiai feltételekkel, milyen eljárási folyamatokat követve tudná működését szükség esetén online folytatnia az ENSZ BT. A szimuláció során a tagállamok képviselői rendes BT-üléseket „játszottak” el: a hagyományos ügymenethez hasonlóan itt is sor került felszólalásokra, sőt, a nagy horderejű szavazást is kipróbálták az elektronikus rendszereken keresztül. A különbség csupán annyi volt, hogy a résztvevők – akik közül néhányan otthonukból, mások viszont országuk ENSZ-képviseletének épületéből dolgoztak – nem a valóságos üléseknek megfelelő ENSZ-nagykövetek voltak, hanem csupán azok politikai koordinátorai.

A technikailag sikeres, elvben működőképes videokonferencia alapú BT-ülés azonban bizonytalan, hogy valaha is beugrik majd a rendes ügymenet helyettesítésére. Előzetes hírek szerint ugyanis Oroszország (a BT egyik állandó, szavazati joggal rendelkező tagja) nem támogatja az online ülésezés gyakorlatát. Azzal érvelnek, hogy az ENSZ New York-i székháza ma a földgolyó egyik legjobban védett, legbiztonságosabb pontja járványügyi szempontból is, nincs tehát valódi nyomós ok a személyes találkozáson alapuló ülések felváltására. Mások, elsősorban az amerikaiak (másik állandó BT-tag) ezt annak tulajdonítják, hogy az oroszok nem bánnának egy kis szünetet, hogy addig se kelljen helytállniuk a számukra kínos témákban (pl. Szíria kérdésében). Külkapcsolati szakértők azonban ez a feltételezést, mondjuk így: diplomatikusan, megalapozatlannak tartják. Gyakorlati emberek állítják: a személyes kontaktus, a BT-ülésterem híres patkójában ülő személyek rezdüléseinek érzékelése, a terem atmoszférája egyszerűen nélkülözhetetlen. Mi ehhez hozzátesszük: a digitális diplomácia legjelesebb kutató egyértelműen vallják: a diplomácia olyan emberi interakció, ahol a személyességet sohasem fogja tudni teljesen kiváltani a digitalizáció technológiája, még a BT-nél jóval kisebb horderejű helyzetekben sem.

Szakértők ezért most azt latolgatják: ha az ENSZ BT továbbra is „igazolatlan hiányzóként” vonja ki magát a koronavírus elleni világküzdelemből, akkor az ENSZ főtitkárának kellene (az alapokmány 99. cikkelye alapján) magához vonnia az eljárás jogát ebben a kérdésben.
Amid the Coronavirus Threat, the UN Tries Out a (Cyber) Security Council Meeting; Stéphanie Fillion; PassBlue; 2020. március 10.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Digitális diplomácia vírusos időkben: a szakmai profizmus jól megférhet az emberséggel

A politika sokszor csak puszta propaganda. De, néha fölsejlik mögötte az emberek világa. Fontos ez: mert a megbékélés, a Közel-Keleten is, nem a nagyokon, a hatalmasokon múlik, hanem a kicsik sokaságán. A válságok talán erre valók: megmutatkozhat a hitványság – de a jóság is. Három fiatal lány, izraeli diplomaták, most az általuk szerkesztett arab nyelvű Twitter-csatornán üzentek. „Allah vigyázzon a környező országok arab embereire! A vírus sebesen terjed, és nem ismer határokat, nemzeteket, vallásokat…” Hat millióan nézték meg az üzenetet, ami már a vírusnál is gyorsabban terjed a neten, és tízezrével érkeztek a hozzászólások, köztük ez is, arabul: „Köszönet az emberi szavakért! Vigyázzatok magatokra! Allah óvjon meg titeket is, nővéreink!”
Israeli Corona Greeting Goes Viral in Arab World; Yossi Aloni; Israel Today, 2020.03.24.

Előnyt kovácsolni a kényszerből: Pakisztán digitális diplomáciai részleggel erősíti külkapcsolatait

A pakisztáni kabinet döntése értelmében 23 főből álló digitális média részleggel támogatják a kormányzati döntések kommunikációját. Az új szervezeti egység felállítására, amely azonban nem a külügyi tárca, hanem a Tájékoztatási és Műsorszórási Minisztérium alárendeltségében működik majd, 42 millió pakisztáni rúpia (nagyjából 85 MFt) forrást különítenek el az idei költségvetésből. Az újmédia szakemberekből összeállított csoportot Arslan Khalid, a pakisztáni miniszterelnök digitális média főtanácsadója vezeti majd. Az elsődleges cél az – év folyamán kidolgozandó – nemzeti digitális tájékoztatási stratégiához illeszkedve – aktívan támogatni, terjeszteni a kormányzat egyes intézkedéseihez kapcsolódó hivatalos álláspontokat, illetve általánosságban promotálni a pakisztáni kabinet „narratíváit”. A kitűzött feladatok között hangsúlyosan szerepel az is, hogy a csoport, szükség esetén, a közösségi média platformokon védelmébe vegye a kormányzati intézkedéseket, illetve álláspontokat, és megfelelő argumentációval szolgáljon a kritikák kezelésére. Az új szervezet – amelynek feladatleírásában kiemelten szerepel a kormányzati politikák kommunikációjának támogatása a globális közösségi média terekben – a következő felállásban kezdi meg a munkát: 1 csoportvezető, 1 digitális média tanácsadó, 5 digitális kommunikációs szakértő, 3 video szerkesztő, 2 videografikus, 1 fotós, 4 grafikus, 5 tartalomíró (szerkesztő) és 1 digitális feed manager.
Pakistan to set up 23-member media wing to lead digital diplomacy; Business Standard; 2020. március 17.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. március 23-március 27.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Check Point tűzfal rendszer partneri támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/58
Közzététel dátuma: 2020.03.23.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.31.
Szolgáltatási szerződés – az MTVA két telephelyének határvédelmét biztosító redundáns Check Point tűzfal rendszer és azon futó biztonsági szoftvercsomagok folyamatos first line (partneri) támogatásának biztosítása tárgyában
Lásd bővebben

Nyomtatók pénztári és fedélzeti jegyértékesítéshez
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/59
Közzététel dátuma: 2020.03.24.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.27.
Nyomtatók beszerzése pénztári és fedélzeti jegyértékesítéshez adásvételi szerződés keretében, figyelemmel a 307/2015. (X. 27.) Korm. rendeletben foglaltakra.
A JÉ jegyértékesítő rendszer használatában lévő, mindösszesen 2.192 db jegynyomtató eszköz beszerzése, az alábbiak szerinti bontásban:
1. rész: Nyomtatók beszerzése pénztári jegyértékesítéshez 492 db mennyiségben.
2. rész: Nyomtatók beszerzése fedélzeti jegyértékesítéshez 1.700 db mennyiségben.
Lásd bővebben

Oracle támogatás biztosítása az FCSM Zrt. részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/59
Közzététel dátuma: 2020.03.24.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.08.
Vállalkozási szerződés keretében Oracle támogatás biztosítása a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. részére.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás- Kzp-i víruskereső szoftver supp
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/61
Közzététel dátuma: 2020.03.26.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.27.
A Központi Víruskereső szoftver 12 hónapos támogatása, amely szoftver a számára feltöltött file -okban lévő kártékony kód kiszűrésére alkalmas. A rendszer Red Hat linux alapokon megvalósított egyedi Java nyelvben írt Wildfly -ban futó fejlesztés amely a kártékony kód kiszűrésére 3party víruskereső motorokat használ, jelen esetben két különbözőt: Symantec Protection Engine 7.9.0.30 Sophos AV 9.14.0. A motorok tetszőlegesen cserélhetők, számuk bővíthető. A támogatás része mind a víruskereső motorok működéséhez szükséges licence -ok támogatása valamint hozzáférés biztosítása a gyártó web oldalán a víruskereső motorok új verzióihoz valamint a hozzájuk tartozó vírus definíciós adatbázisokhoz.
Lásd bővebben

Videofal építése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/61
Közzététel dátuma: 2020.03.26.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.24.
A Megyei központok működéséhez szükséges informatikai és hírközlési eszközök beszerzése, valamint videofal beszerzése keretében a 20 megvalósítási helyszín tekintetében, helyszínenként az alábbi eszközök szállítása és üzembe helyezése:
Video megjelenítő fal építése: 3×2 db., legalább 42” ipari monitorból/TV-ből álló video fal és video mátrix beszerzése,valamint telepítése 19 helyszínen, 1 helyszín tekintetében 2×2 db legalább 42” ipari monitorból/TVből álló video fal és video mátrix beszerzése, telepítése. Legyen képes a központban található bármely munkaállomás (minimum 10 munkahely) kijelző tartalmának átvételére és megjelenítésére.
Lásd bővebben

Microsoft Premier szolgáltatások PSfE; PSfD; DSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/61
Közzététel dátuma: 2020.03.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.06.
Microsoft Premier Service Support Szolgáltatás keretében 12 hónapig gyártói konzultációs és terméktámogatási szolgáltatás biztosítása, amely szakértelmet biztosít
* Microsoft alapú informatikai infrastruktúra incidens- és problémakezelés támogatásához;
* Microsoft alapú informatikai infrastruktúra fejlesztésének támogatásához;
* Microsoft technológiákkal kapcsolatos megvalósítási koncepciók készítéséhez;
* Microsoft infrastruktúra fejlesztés kivitelezési feladatok minőségbiztosításához;
* Stratégiakészítéshez, döntés-előkészítés támogatásához
Lásd bővebben

Parkolójegykiadó automaták karbantartása, javítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/62
Közzététel dátuma: 2020.03.27.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.23.
241 db DG4 és Stelio típusú parkolójegy-kiadó automata teljes körű és rendszeres karbantartása, javítása.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Munkaállomások cseréje
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/58
Közzététel dátuma: 2020.03.23.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 131.693.800,- Ft
Lásd bővebben

IT eszközök és kapcs. szolg. beszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/58
Közzététel dátuma: 2020.03.23.
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Nyertes ajánlattevő: MHM Computer Hungária Kft.;PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: Az ajánlatkérő jelenlegi informatikai rendszerével kompatibilis 3 db szerver és 1 db adattároló (storage) beszerzése, valamint az eszközök üzembe-helyezése és ajánlatkérő virtuális szerverkörnyezetének fejlesztése verzióváltással.
2. rész: 12 db munkaállomás (munkaállomásonként 1 db személyi számítógép és 1 db monitor) beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.370.400,- Ft
Lásd bővebben

Villamos utastájékoztatási rendszerelemek beszerz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/58
Közzététel dátuma: 2020.03.23.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GOLDI MOBILITY Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Combino villamos utastájékoztatási rendszerelemeinek beszerzése adásvételi keretszerződés keretében (árubeszerzés)
Teljes mennyiség (tervezetten): 76 db/48 hónap
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.234.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai központ informatikai eszköz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/58
Közzététel dátuma: 2020.03.23.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés a Kaposvár Kórház déli tömb egykori anyaépület informatikai központként történő hasznosításához kapcsolódó, az intézmény épületébe beszerzésre kerülő informatikai eszközök tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.222.340,- Ft
Lásd bővebben

Tábla Pc teljes körű üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/59
Közzététel dátuma: 2020.03.24.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.
Tábla PC teljes körű üzemeltetése 3100 db Winmate M101B típusú tábla PC-re 12 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 145.080.000,- Ft
Lásd bővebben

InterVentures-admin pü-i és foly.menedzsment fa-ok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/59
Közzététel dátuma: 2020.03.24.
Ajánlatkérő: PANNON Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás
Nyertes ajánlattevő: Grants Europe Consulting Kft.
A Pannon Európai Területi Társulás 2018. júniusában „INTER VENTURES- Policies to promote the internationalisation of SMEs for more competitive regional ecosystems in border areas of the EU s” címmel angol nyelvű pályázatot nyújtott be az Interreg Europe Program 2014-2020 negyedik, egyfordulós pályázati felhívására. A Program Monitoring Bizottsága a pályázatot 2019. március 26-án nyertessé nyilvánította. A feladatok Pannon Európai Területi Társulás kettős szerepének megfelelően (Vezető Partner és projekt partner) kerültek részletezésre:
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 78.000,- EUR
Lásd bővebben

Video digitalizáló robot rendszer bérlete, támog.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/59
Közzététel dátuma: 2020.03.24.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
2018-ban AK az Archívum digitalizálási munkafolyamatának optimalizálására kazettabetöltő robot rendszert (Robot1) állított üzembe, melynek kapacitását 2019-ben megkétszerezte a második kazettabetöltő robot rendszerrel (Robot2).
Jelen eljárás során AT feladata a kétegységes rendszerre a vezérlő és digitalizáló szoftver licenc kapacitásának biztosítása párhuzamos SD beta digitalizálásra, valamint műszaki támogatás nyújtása szakemberei által a bérleti időszak során a kétegységes robotrendszer tekintetében. A Robot1 és Robot2 rendszerhez a szerződéskötéstől 2020.12.31-ig támogatást kell biztosítani. AK a vezérlő és digitalizáló szoftvert a robottal együtt bérelni kívánja.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/59
Közzététel dátuma: 2020.03.24.
Ajánlatkérő: FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
Elnevezés: Hálózati eszközök és szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül):: 44.974.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/59
Közzététel dátuma: 2020.03.24.
Ajánlatkérő: FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Syspro Informatika Zártkörüen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: Szerver eszközök és szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.798.851,- Ft
Lásd bővebben

MTVA hang utómunka rendszerének bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/60
Közzététel dátuma: 2020.03.25.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében az MTVA részére meglévő AVID rendszeréhez integrált Pro Tools hang utómunka rendszerének bővítése a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 44.226 EUR
Lásd bővebben

MS Nagyvállalati licencszerződés megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/60
Közzététel dátuma: 2020.03.25.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
Licencszerződés Microsoft Enterprise Agreement (MS EA) szerződés keretében nagyvállalati Microsoft licencek szállítására és az ahhoz kapcsolódó licenckövetés biztosítására 36 hónap időtartamra.
Ajánlatkérő rendelkezik MS EA szerződéssel. A licencek Ajánlatkérő személyi számítógépeit és összes szerverét lefedik.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 584.385,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/60
Közzététel dátuma: 2020.03.25.
Ajánlatkérő: Pénzügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Equinox Consulting Korlátolt Felelosségű Társaság
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban: GINOP) 1-es, 2-es és a 8-as prioritásában a megítélt regionális beruházási támogatás túllépte a Bizottság 651/2014/EU rendeletében (a továbbiakban: EU rendelet) meghatározott 150 millió euró átlagos éves határérteket. Az EU rendelet 1. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján az Európai Unió tagországainak azon támogatási programokra, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió eurót, értékelést kell készíteniük. Az EU rendelet alapján a támogatási program folytatásához értékelési tervet szükséges benyújtani a Bizottság részére, ennek hiányában a megítélt támogatások jogosulatlan támogatásnak minősülnek. Az értékelési tervet 2018. szeptember 24-én nyújtotta be a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága) az Európai Bizottság részére, amelyet az Európai Bizottság 2019. január 25-én a C(2019) 294 számú határozatában elfogadott.
Az értékelés tárgya a GINOP „regionális beruházási támogatás” jogcímen megítélt visszatérítendő, vissza nem térítendő, valamint kombinált támogatásai. A GINOP Magyarország kevésbé fejlett régióiban nyújt támogatásokat. Az értékeléssel érintett prioritások:
1. Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása;
2. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció;
3. Pénzügyi eszközök
Az értékelés célja, hogy azonosítsa a GINOP eddigi gazdaságfejlesztési hatásait, és azokat magyar és angol nyelvű tanulmányban összefoglalja. Az értékelés elvégzésére vonatkozó részletes tervet az Európai Bizottság C(2019)294 számú határozata tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/61
Közzététel dátuma: 2020.03.26.
Ajánlatkérő: Kiskunhalasi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
ITS-100SET mobil – indukciós hurokerősítő szett 1 db, EPSON PROJEKTOR EB-W41, WXGA, 1280X800, 3600 LUMEN, 15.000, (USB/ VGA/HDMI/WIFI(OPCIONÁLIS) 4 db, FUNSCREEN HORDOZHATÓ VÁSZON TRIPOD 4:3 (152X203CM (LÁTHATÓ MÉRET:146X197 CM) 4 db.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 654.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/62
Közzététel dátuma: 2020.03.27.
Ajánlatkérő: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: AESA Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság;Polányi Ügyvédi Iroda
HUSKROUA ENI határon átívelő együttműködési program célja 2014-2020-as időszakban keretet teremteni azon tevékenységek számára, amelyek élénkebb együttműködést eredményeznek Ukrajna és a tagállamok közös határmenti régiói között.
A Program hivatalos nyelve az angol, azonban az érintett államok nyelvének és szabályozási környezetének ismerete szükséges.
A Nyertes Ajánlattevő ellenőrzési feladatai során ellenőrzési szolgáltatást nyújt a releváns jogszabályoknak,mintavételezési módszertani iránymutatásoknak és az Audit Hatóság által megadott eljárásoknak megfelelően. E körben az adott évre meghatározott, kiemelt ellenőrzési szempontok alapján évente egyszer lefolytatja a rendszerellenőrzést, valamint az Audit Hatóság által mintavételezéssel kiválasztott partnerek ellenőrzését.
Összesen 5 db rendszerellenőrzés 31.12.2024-ig.
Partnerellenőrzés 50-120 között 31.12.2024-ig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 470.000,- EUR
Lásd bővebben

Az MTVA részére McAffe SIEM licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/62
Közzététel dátuma: 2020.03.27.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az MTVA informatikai biztonsági monitorozó rendszerének 5.000 EPS-sel történő kapacitás bővítése és gyártói supportja 36 hónapra, valamint a meglévő 15.000 EPS vonatkozásában licenszek gyártói support hosszabbítása 36 hónapra.
Naplóelemző rendszer bővítése
Az Ajánlatkérő folyamatosan fejleszti informatikai rendszerei biztonságát, amihez célként tűzte ki a biztonsági események monitorozását és az eseményekre való minél gyorsabb reagálást. Az Ajánlatkérő jelenleg 15.000 EPS feldolgozására képes McAfee SIEM naplóelemző rendszerrel rendelkezik.
Ajánlatkérő elvárása a naplóelemzés feldolgozási kapacitásának bővítése 20.000 EPS-re. A nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) feladata az alábbi virtuális komponensek – vagy azzal egyenértékű képességű 20.000 EPS elosztott terhelés feldolgozására képes komplett SIEM megoldás – szállítása:
A jelen eljárásban beszerzésre kerülő, az alábbiakbanban megadott specifikáció szerinti McAfee SIEM komponensek tartalmazzák a 36 hónap gyártói supportot, amely a megrendeléstől számított 3 évig érvényes. Nyertes Ajánlattevő feladata a beszerzésre kerülő licencek integrálása a meglévő rendszerbe.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.947.600,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/62
Közzététel dátuma: 2020.03.27.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
Portál és honlap fejlesztés, az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő portál és honlap rendszerének (szoftver) megvalósítása. A szoftverrendszer célja, hogy a központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.1.) hatálya alá tartozó beszerzési folyamatokat (közbeszerzési, védelmi és biztonsági beszerzési, valamint egyéb (pl.: nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti) beszerzési eljárások) a tervezéstől egészen a beszerzések teljesítésig teljes életciklusában az ügyintézésben lekövesse, támogassa.
A szoftverrendszer elsődleges célja a Korm.r.1.-ben meghatározott kommunikációs feladatok ellátása, azonban a rendszer kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a Korm.r.1. esetleges módosítása során a Portál használata tekintetében új feladatok keletkezhetnek.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.500.166,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/62
Közzététel dátuma: 2020.03.27.
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: 20 db számítógép
2. rész: 30 db laptop és 10 db tablet
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.019.900,- Ft
Lásd bővebben

Immateriális javak beszerzése EFOP projekt keretéb
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/62
Közzététel dátuma: 2020.03.27.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.; BIOMARKER Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.; TEKIRÉ Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés a közbeszerzési Műszaki leírásban részletezett műszaki tartalmú és mennyiségű immateriális javak beszerzésére az EFOP-3.4.3-16-2016-00014 azonosítószámú projekt keretében.
1. rész: SDL Trados Studio 2019 licenc 18 db – felhasználás időtartama: örökös
2. rész: Vivado Design Suite: System Edition, University License 25 felhasználóra 1 db – felhasználás időtartama: 1 év
3. rész: EDIUS Pro 9 EDU videószerkesztő szoftver 1 db – felhasználás időtartama: örökös
4. rész: ADOBE CREATIVE CLOUD szoftvercsomag 32 db – felhasználás időtartama: 1 év (Szoftvercsomag tartalma: Adobe Audition, Adobe After Effects, Adobe Illustrator , Adobe Dreamweaver, Adobe Indesign, Adobe Lightroom, Adobe Photoshop, Adobe Premiere Pro)
5. rész: Nvivo 12 Plus vagy ezzel egyenértékű szoftver (Academic Perpetual License) 10 db – felhasználás időtartama: örökös
6. rész: SmartPLS vagy azzal egyenértékű szoftver (hálózati licenc) beszerzése 16 db – felhasználás időtartama: 1 év
7. rész: Eviews 10 vagy azzal egyenértékű ökonometriai analízis, előrejelző és szimulációs szoftver: Academic Volume Base License Fee 1 db – felhasználás időtartama: örökös, 5 Concurrent Use License Pack 1 db – felhasználás időtartama örökös
8. rész: CLC programcsomag az alábbi komponensekkel összesen 4 db: CLC Microbial Genomics Desktop license 1 db, CLC Microbial Genomics Desktop Maintenance 1 db, CLC Genomics WB, Desktop Maintenance 1 db, MetaGeneMark, Desktop, 1 year subscription 1 db – felhasználás időtartama 1 év
9. rész: Többnyelvű (magyar, angol) Adobe Creative Cloud licenc névre szólóan, 2 felhasználóra 2 db – felhasználás időtartama 1 év
10. rész: Felnőttképzési Nyilvántartási Rendszer bevezetése 1 db, Support 48 hó – felhasználás időtartama 4 év
11. rész: Acrobat Pro 2017 oktatási licenc (magyar) 4 db, Corel Pain Shop Pro 2018 2 db, Corel Video Studio Pro 2018 2 db – felhasználás időtartama: örökös
12. rész: Camtasia EDU (Windows) 9.0.4 szoftver licenc 39 db, Camtasia EDU (Mac) 3.1.2 szoftver licenc 1 db – felhasználás időtartama: örökös
13. rész: EDUXPOOOIA Educational Core Level I-Perm License CC (5 seat) szoftver 1 db felhasználás időtartama: 1 év
14. rész: Labview szoftver licence (NI Akadémiai Telephelyi Licensz – LabVIEW) 1 db – felhasználás időtartama: örökös
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.129.796,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

MedSolution licencek és szolgáltatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/58
Közzététel dátuma: 2020.03.23.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Jelen közbeszerzési eljárás tárgya a Semmelweis Egyetemen a MedSolution/e-MedSolution medikai rendszer, a Gyógyszertári rendszer és a hozzá tartozó illesztések, valamint a GLIMS rendszer és a hozzá tartozó illesztések alkalmazás üzemeltetés támogatására és fejlesztésére irányuló szolgáltatás megrendelése keretszerződéses konstrukcióban legfeljebb a nettó 816.636.406 Ft keretösszeg erejéig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 816.636.406,- Ft
Lásd bővebben

DKÜ portál működtetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/61
Közzététel dátuma: 2020.03.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Digitális Kormányzati Ügynökség Portál működéséhez szükséges hardver, szoftver és hálózati infrastruktúra biztosítása és annak üzemeltetése, 2020. december 31. napjáig
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül):
A figyelembe vett legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 4.100.000,- Ft / A figyelembe vett legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 4.100.000,- Ft
Lásd bővebben

ANS III hangkommunikációs- és hangrögzítő rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/61
Közzététel dátuma: 2020.03.26.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Frequentis AG
Új digitális hangkommunikációs rendszer az alábbiak szerint:
(a) Az új duplikált fő VCS-nek minden ATS egység számára fő VCS-ként kell szolgáljon, a jelenlegi rendszer bővítéseként.
(b) Az Ajánlattevőnek a jelen, telefonra és rádió kommunikációra alkalmas VCS-t (6.0 kiadás) integrálnia kell az újonnan telepített rendszer backup hangkommunikációs rendszereként, a 6.0 VCS-t, mint korábban telepített és üzemelő rendszert integrálva.
(c) Az a) és b) pontban szereplő rendszereket csatolni kell a hang és képernyőrögzítő rendszerhez
(d) Hangrögzítő rendszer az a) és b) pontban szereplő rendszerkhez.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.994.409,- EUR
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

TEE – Smart city
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/62
Közzététel dátuma: 2020.03.27.
Ajánlatkérő: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
„Zalaegerszeg turisztikai vonzerejének növelése a „Smart City” eszközrendszerével” című TOP-6.1.4-15-ZL1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében Smart City eszközbeszerzés
Telepített eszközök:
a) 5 db egyoldalú dupla kijelzős kültéri érintőképernyős interaktív infótorony: az infótorony a Smart Projekt eszközrendszerének szerves része, melyen szűkített tartalommal elérhető az e-City portál, letölthető az e-City Mobil App. Passzív és aktív (interaktív) üzemmódban is működő eszköz.
b) 3 db egyedi tervezésű moduláris kültéri okos pad legyártása Ajánlatkérő által elkészíttetett építészeti kiviteli terv alapján: az infótornyokon futó szoftverek által biztosított információszerzési lehetőségek, online adminisztrációs felületek, illetve a felhasználók által az okos padok esetén mobil telefontöltést, labda és kerékpár pumpálási lehetőséget is biztosítanak.
c) okos játszóeszköz 1 db: az okos játszóeszközök elősegítik a kiskorú gyerekek készségeinek fejlődését. Az eszköz kültéri kivitelű, strapabíró vázszerkezetű, jellegzetes, könnyen felismerhető játék-forma ipari kültéri monitorral, vízálló hangszóróval, kapacitív technológiájú érintés-érzékeny felülettel és/vagy strapabíró fizikai gombokkal. Az eszköz célja a gyermekek mozgásra és gondolkodásra ösztönzése kreatív, játékos formában. Az 1 db okos játszóeszköz szoftveres keretrendszerrel telepítési munkákkal és környezet helyreállítással a Műszaki leírásban rögzítettek szerint.
Az infótornyok és az okospadok – úgynevezett 5 darab „okos helyszínt” határoznak meg a műszaki leírás 1. számú mellékletben szereplő építészeti tervek szerint – az okospadok egy egyedi tervezésű padrendszerként kapcsolódnak a toronyhoz.
Az okos játszóeszköz az okos padrendszerrel közös infrastruktúrán nyugszik.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pont alapján, tekintettel arra, hogy hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Szolgáltatás- és folyamatmenedzsment a közigazgatásban

„A Szolgáltatás- és folyamatmenedzsment a közigazgatásban című tankönyv, a hozzá kapcsolódó két esettanulmánykötet, valamint a https://servitization.uni-nke.hu oldalról [ez már nem egy élő hivatkozás.Szerk.] a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói és hallgatói által ingyenesen letölthető Windows, Mac és Linux platformokon futó szimulációs program együttesen ad áttekintést a szolgáltatás- és folyamatmenedzsment elméleti alapjairól, az elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlati ismeretekről és a témakör releváns nemzetközi irányzatairól. Ez a tankönyv és a hozzá tartozó esettanulmány-kötetek, illetve szimulációs program minden segítséget megad ahhoz, hogy a bemutatott elvi alapokra építve a nemzetközi fejlődési irányoknak megfelelő, empirikus, kvantitatívabb megközelítésű és a magyar gyakorlatban is kivitelezhető döntéseket lehessen hozni.

A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” c. projekt keretében készült el.

A kiadvány elektronikusan, ingyenesen hozzáférhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudásportál oldalán is, ITT.
ISBN: 978-963-5310-41-8
Szerzők: Buics László, Eisingerné Balassa Boglárka, Jenei Ágnes, Kovács Éva Margit, Szabó Kinga, Vastag Gyula
Szerkesztő: Vastag Gyula
Megjelenés éve: 2019
Oldalszám: 162
Méret: B5
Formátum: PDF ”

Forrás:
Szolgáltatás- és folyamatmenedzsment a közigazgatásban; Vastag Gyula (szerkesztő); Ludovika Egyetemi Kiadó; 2019 (A kéziratot 2017-ben zárták le. A PDF megjelenésének éve 2020)
Letöltés PDF-ben

Miniszterelnökség: Önkormányzati, hatósági statisztikák

Önkormányzati törzsadattár – 2019. évi II. félév (OSAP1621)
Miniszterelnökség, 2020. március 24.
2016. évi CLV. törvény 39. § (1) alapján
letöltés; (Zip – 2,66 MB)

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárások 2019. évi statisztikája (OSAP 2350)
Miniszterelnökség, 2020. március 23.
388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. melléklet
letöltés; (Xlsx – 18,58 KB)

A külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének engedélyezéséről szóló eljárások 2019. évi statisztikája (OSAP 2118)
Miniszterelnökség, 2020. március 23.
388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. melléklet
letöltés; (Xlsx – 86,93 KB)

2019. év második félévi hatósági statisztika (OSAP 1229)
Miniszterelnökség, 2020. március 20.
2016. évi CLV. törvény 39. § (1), 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. melléklete alapján.
letöltés; (Zip – 985,16 KB)

Magyarország önkormányzati rendészetének története

„Jelen dolgozat a hazai önkormányzati rendészetünk történetét hivatott röviden összefoglalni a középkortól kezdve napjainkig. Hangsúlyosan mutatom be az önkormányzati rendőrségek helyi rendészetben betöltött szerepét, valamint megszüntetésének okait, illetve az újbóli létrehozásukra tett rendszerváltáskori kísérletet. A mezőrendőrség és a belőlük kialakuló mezei őrszolgálatok történeti fejlődése szintén a dolgozat integráns részét képezik, a jelenkori önkormányzati rendészetünk alapját és gerincét képező közterület-felügyelet történetének rövid vázlata mellett.”

Forrás:
Magyarország önkormányzati rendészetének története; Bacsárdi József; Magyar Rendészet;DOI: 10.32577/mr.2019.4.9; 2019/4.; 119—137. o. (PDF)

Koronavírus dosszié – Központi Statisztikai Hivatal

„Koronavírus dosszié címen új felületet indít a KSH. A járvány és annak következményei mindenkit érintenek, ezért a tájékoztatás megkönnyítése érdekében ezen a felületen gyűjtjük össze a Központi Statisztikai Hivatalnak a COVID-19 megbetegedésekhez, illetve a járvány gazdasági és társadalmi hatásaihoz kapcsolódó adatösszeállításait, elemzéseit. A dosszié tartalma folyamatosan bővül.”

Forrás:
Koronavírus dosszié; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. március

Törvények, rendeletek

5/2020. (III. 25.) MvM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről (kormányablakok)

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és a 221. § (2) bekezdése alapján dr. Domokos Pétert 2020. március 16. napjától 2022. március 15. napjáig a kormányablakok működtetéséhez szükséges feltételrendszer biztosításával és a kormányablak-tudástárral kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az 1. § szerinti feladatkörében

a) koordinálja a kormányablakok fizikai kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

b) közreműködik a kormányablakok közigazgatási és digitális tudástára fejlesztési koncepciójának kidolgozásában,

c) véleményezi a kormányablakokat érintő jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, szükség szerint javaslatot tesz a szabályozás módosítására, és közreműködik a tervezetek előkészítésében,

d) rendszeresen tájékoztatja a minisztert, illetve félévente írásbeli beszámolót készít.

3. § A miniszteri biztos feladatai ellátása érdekében

a) részt vesz a feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban az érintett szaktárcák, szervezetek, szakrendszer-üzemeltetők képviselőivel folytatott egyeztetéseken,

b) az egységes jogalkalmazói gyakorlat elősegítése érdekében közreműködik a kormányablakok és a kormányhivatalok szakembereinek bevonásával működő szakmai kollégiumok munkájában,

c) közreműködik a kormányablak ügyintézők képzési igényeinek felmérésében, és segítséget nyújt a képzések tematikájának meghatározásában.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter a területi közigazgatásért felelős államtitkár útján irányítja.

5. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (6) bekezdése szerinti díjazás és juttatások illetik meg.

6. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában kétfős titkárság segíti.

7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.”

Forrás:
5/2020. (III. 25.) MvM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 5/2020. (III. 25.) MvM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 14. szám; 2020. március 25.; 1665. o. (PDF)

Önkormányzati Tudástár IV., az Önkormányzati Hírlevél különszáma, 2020. évi 6. szám

„ Tájékoztatás a koronavírus terjedés megakadályozására vonatkozó intézkedésekről, eljárásrendről IV.
Lezárva: 2020. március 27. 12 óra”

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 6. szám Tudástár IV.; Belügyminisztérium, 2020. március 27. (PDF)

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 5 útmutató aktualizálásáról döntött

„2020. március 23. napján a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács öt, a Kbt. és a végrehajtási rendeletek módosítása és az aktuális jogalkalmazási gyakorlatok szerint felülvizsgált útmutató elfogadásáról döntött. Az alábbi útmutatók aktualizálására került sor:

– A nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató

– A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló útmutató

– Az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról

– Az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató

– A kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában elnevezésű útmutató

A fenti útmutatók a 2020. március 25-i Közbeszerzési Értesítőben jelentek meg.”

Forrás:
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 5 útmutató aktualizálásáról döntött; Közbeszerzési Hatóság; 2020. március

A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos egyes határozatok hatályban tartásáról döntött az OBH elnöke

„A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos egyes határozatok hatályban tartásáról döntött ma az Országos Bírósági Hivatal elnöke, miután a Veszélyhelyzeti Kabinet csütörtökön egyhangúlag erre tett indítványt. Az elnöki intézkedés 60 napig marad hatályban.

A Kormány a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendelt el rendkívüli ítélkezési szünetet, a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet március 15-én lépett életbe. Ez a jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján 2020. március 30. napján hatályát veszti, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet azonban a veszélyhelyzet megszűnését megállapító újabb kormányrendelet meghozataláig hatályos, eltérő rendeletalkotás hiányában tehát a veszélyhelyzet 2020. március 30-át követően is változatlanul fennáll.

Az OBH-ban – március közepén – felállított Veszélyhelyzeti Kabinet ezért egyhangúlag azt ajánlotta az Országos Bírósági Hivatal elnökének, hogy a rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggő OBHE határozatok – határozott időtartamra – hatályban maradjanak.
Dr. Senyei György határozatában rögzíti azt is, hogy a rendkívüli ítélkezési szünettel együtt hatályban marad a bírósági igazgatási és ügyintézési feladatokról, a peres és peren kívüli ügyekben történő feladatellátásról, az OBH-ba érkezű papíralapú iratok kezelésének különleges szabályairól, valamint az iratok elektronikus kezelésének rendjéről, a szolgálati viszonnyal, valamint az igazgatási intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatosan keletkezett kiadmányok elektronikus kézbesítéséről, valamint a törvényszéki elnökök igazgatási tevékenységének vizsgálata tárgyában folyamatban lévő eljárások felfüggesztéséről szóló elnöki határozat is.

Az OBH elnökének határozata az alábbi linken teljes egészében olvasható.”

Forrás:
A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos egyes határozatok hatályban tartásáról döntött az OBH elnöke; Magyarország Bíróságai; 2020. március 27.