Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Soha nem látott méretű források érkeznek a magyar gazdaságba, a pályázatok nem a hagyományos rendszer szerint fognak működni
Tárgyszavak: 2021-2027, Európai Unió, fejlesztéspolitika –pénzügyek, György László, Magyarország, Pest megye, Tuzson Bence, uniós társfinanszírozású projektek
Navracsics Tibor az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna sok kiaknázatlan lehetőségéről
Tárgyszavak: Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, Magyarország, Navracsics Tibor, regionális fejlesztés, térségi specializáció, térségi tervezés
Hétfőtől életbe lépnek a már bejelentett, új védelmi intézkedések
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Soha nem látott méretű források érkeznek a magyar gazdaságba, a pályázatok nem a hagyományos rendszer szerint fognak működni

„Soha nem látott méretű források érkeznek a magyar gazdaságba a vállalkozások fejlesztésére a 2021-2027-es európai uniós pályázati ciklusban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden, Dunakeszin.

György László a vállalkozásoknak tartott tájékoztatót, ahol bemutatta a 2021-27-es európai uniós források várható felhasználását.

Jelezte: még folynak Brüsszellel a tárgyalások, ezért egyelőre nem szeretnének a pályázati források nagyságáról számokat mondani. Elmondta viszont, hogy a magyar kormány tervei szerint lesznek úgynevezett tömegpályázatok, amelyeket negyedévente hirdetnek meg, és ezekről 3-4 hónap alatt döntések is születnek.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a pályázatok nem a hagyományos rendszer szerint fognak működni, nem kell külön eszközre, foglalkoztatásra, digitalizációra, energiahatékonyságra, képzésre és más fejlesztési célokra pályázni, hanem csak magára a beruházásra, amelyhez – a felsorolt – szakmai részek tartoznak. Így lesz a kis- és középvállalkozói (kkv) stratégia high-tech és zöld – mutatott rá.

Az ITM gazdasági államtitkára beszámolt arról, hogy lesznek továbbá úgynevezett kiválósági pályázatok. Ezek esetében, ha valaki vállalja, hogy az elkövetkező két évben a hozzáadott értékét 20, 30, 40, 50, illetve 60 százalékkal növeli, akkor pályázatát 4-6 hónap alatt elbírálva forrásokhoz tud jutni, de már a pályázat beadásakor meg tudja kezdeni a beruházást.

György László kitért arra, hogy a pályázatok transformers pályázatok lesznek, ami azt jelenti, hogy a támogatói összeget a támogatói okirat kiállítása után egyben odaadják a vállalkozásoknak, egyelőre hitel formájában, és amint teljesülnek a feltételek, a finanszírozás vissza nem térítendő támogatássá alakul.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára és a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a magyarországi kkv-k adják az ország gazdaságának a gerincét, és biztosítják a munkahelyek nagy részét, ezért különösen nagy súlyt fektet a kormány ezekre a cégekre. Hozzátette, hogy az elkövetkező pályázati ciklusban Pest megye végre különálló régió lesz, ezért sokkal nagyobb uniós támogatásban részesülhetnek az itt működő vállalkozások, mint eddig.”

Forrás:
Soha nem látott méretű források érkeznek a magyar gazdaságba a vállalkozások fejlesztésére; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. szeptember 15.

Navracsics Tibor az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna sok kiaknázatlan lehetőségéről

„ A kormány négy gazdaságfejlesztési övezet élére nevezett ki biztosokat szeptember elején. A legnagyobb közülük hat megyével (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém) és kilenc megyei jogú várossal az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amelynek felelőse Navracsics Tibor lett.

A korábbi EU-biztos, aki az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Veszprém program kormánybiztosa is egyben, úgy véli: gazdasági potenciálját tekintve az észak-magyarországi zóna talán a legerősebb térsége hazánknak, és sok kiaknázatlan lehetőséget rejt.

Négy regionális koncepció áll össze

– Mivel kezdte a munkát, és melyek azok a szervezetek, amelyek segítik ebben?
– A kormányhatározat által is kijelölt két munkaszervezetem a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem, emellett szeretném a térségből együttműködésre kérni azokat a tudományos műhelyeket – például a Balaton Fejlesztési Tanács mögött meglévő kutatóintézet vagy a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete –, amelyek a térségre vonatkozóan adatokkal rendelkeznek, és segíthetnek a gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozásában. A célunk az, hogy szeptember végére a régióra vonatkozóan legyen egy olyan helyzetleírás és a főbb irányok felvázolását tartalmazó dokumentum, ami alapján a fejlesztéspolitikát át tudjuk gondolni. A négy regionális koncepció állna össze egy országos fejlesztési koncepcióvá még az ősz folyamán.

– Nem rövid a rendelkezésükre álló idő ehhez a feladathoz?
– A határidő valóban rövid, ennek egyik oka, hogy a fejlesztési források egy része az Európai Uniótól érkezne. Az Európai Tanács által nyáron elfogadott gazdasági újjáépítési csomag jövőre nyílik meg, ahhoz viszont, hogy e pénzeknek a felhasználását lehetővé tevő tervek elkészüljenek, nagyon rövid határidővel kell dolgozni. Ezért is gondolom úgy, hogy az anyag, amit szeptember végére az asztalra rakunk, még csak egy első változat lesz. Mindenkitől azt kértem, hogy ne most alkossuk meg a legtökéletesebb fejlesztési tervet, hanem induljunk el, és nézzük meg, milyen koncepciót tudunk összerakni a rendelkezésünkre álló információk alapján. A későbbiekben természetesen finomíthatunk majd rajta.

Erős gazdasági potenciál

– Önnek személyesen mi a feladata ebben a folyamatban?
– Elsősorban a koordináció és a térség szereplőinek, törekvéseinek összehangolása. Önkormányzatok, gazdasági és civil szereplők vesznek részt a munkában, és szép számmal vannak olyan szervezetek, például a turizmusban tevékenykedő Balatoni Kör, a Balatoni Szövetség vagy az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, amelyeknek a segítségére szintén számítunk.

Az önálló karakterek térségként szemlélve kiegészíthetik egymást

– Bizonyára vannak elvárásai azzal kapcsolatban, hogy milyen anyag készüljön. Melyek a prioritások ön szerint?
– Az északnyugat-magyarországi a legnagyobb térség, hat megyét és kilenc megyei jogú várost (Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa – a szerk.) foglal magában. A városok mindegyike önálló karakterrel bír, amelyek térségként szemlélve kiegészíthetik egymást. Megkockáztatom, hogy ez a térség gazdasági potenciálját tekintve a legerősebbje Magyarországnak, nagyon sok olyan kiaknázatlan lehetőséggel, ami a jövőben is jelentős fejlődési ívet adhat a kultúra, a gasztronómia, a kreatív ipar és a turizmus révén. Ha csak az állóvizeinket nézzük: Magyarország nagy tavai közül egy kivételével mindegyik itt található, és érdemes komolyan elgondolkodni azon, hogy ez a három tó hogyan tudna nemcsak versenytárs lenni, hanem kiegészíteni egymást.

Példák egy működő struktúrára

– Milyen példa állhat Magyarország előtt, ha a térségi együttműködéseket nézzük?
– A célom, hogy együttműködéseket alakítsunk ki a megyei jogú városok és a kistérségek között is: ne egymással versenyezzenek, hanem fogjanak össze, és egyesítsék erőiket. Ha például megnézzük az EU jól működő regionális gazdasági modelljeit, a dél-német, az észak-olasz vagy a délkeleti-francia vidéket, akkor azt látjuk, hogy ezek maguk is az unió motorjaiként határozzák meg magukat. Olyan régiók, amelyek alapvetően gazdaságszerkezetileg a kis- és középvállalkozókra építik struktúrájukat, ugyanakkor jellemzően a kreatív ipar, a digitalizáció, az informatika révén egy jövőorientált gazdaságot is teremteni tudnak. Szeretném megnézni, hogy ez mennyire honosítható meg Magyarországon az észak-nyugati régióban.”

Forrás:
Még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek ebben a régióban is; Szauder Rita; DUOL.hu; 2020. szeptember 18.

Hétfőtől életbe lépnek a már bejelentett, új védelmi intézkedések

„ Az országnak működnie kell, úgy, hogy közben fegyelmezetten, a szabályokat betartva védekezünk, ezért szeptember 21 – től lépnek életbe az újabb, már bejelentett védelmi intézkedések. A részleteket a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek tartalmazzák.

Hétfőtől tehát kötelező lesz a megfelelő maszkviselés már nem csak a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben, hanem a bevásárlóközpontok, mozik, színházak, múzeumok, könyvtárak közönség által látogatott területén, valamint egészségügyi és szociális intézményekben, közszolgálati és postai ügyfélszolgálatokon is.

A megfelelő maszkviselet azt jelenti, hogy a maszknak el kell fednie a szájat és az orrot is. Fontos változás az is, hogy valóban maszkot kell viselni, nem elég például sállal vagy kendővel eltakarni a szájat. Ugyancsak hétfőtől lép életbe PCR-tesztek hatósági ára, valamint a zenés, táncos rendezvények, a vendéglátó üzletek és szórakozóhelyek esetében a 23 órás nyitvatartási korlát. Természetesen továbbra is fennmarad az 500 fő feletti rendezvények tilalma. A kormány döntése értelmében október 1-jétől életkortól függetlenül bárki igényelheti ingyenesen az influenza elleni védőoltást.

A maszkviselési kötelesség be nem tartása szigorúbb szankciókkal fog járni. A tömegközlekedési eszközről leszállítható lesz az, aki nem visel maszkot, és emellett akár 50 ezer forintra lesz bírságolható. Még szigorúbb lehet a büntetés, ha az illető együttműködése hiányában megzavarja a közösségi közlekedést, ez esetben ellene rendőri intézkedést is lehet kezdeményezni és elzárással is büntethető.

A maszkviselési kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat – az üzletek, a mozik és a bevásárlóközpontok esetében a kereskedelmi hatóság, minden más helyen a kormányhivatal, a rendőrség pedig bármely helyszínen ellenőrizheti. A maszkviselés betartása az üzletek, bevásárlóközpontok mozik üzemeltetőinek felelőssége is. Ha az üzemeltető azt észleli, hogy valaki nem hord maszkot, akkor a jogsértő személyt a maszkviselésre felszólíthatja, ha az illető ennek ellenére sem vesz fel maszkot, akkor távozásra kell felszólítani és kiszolgálás is megtagadható tőle. Az üzemeltető csak akkor büntethető, ha semmit nem tesz a jogsértés ellen. Ez esetben a kereskedelmi hatóság az ellenőrzés során vagy a rendőrség értesítése alapján több fokozatban szankciót szabhat ki az üzletre is. Első alkalommal figyelmeztetést alkalmaz, második alkalommal 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki, harmadik alkalommal az üzletet, illetve a helyiséget legalább 3 napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

Testhőmérséklet-mérés az Iskolákban és óvodákban

Október 1-jétől az óvodákba, iskolába, szakképző intézményekbe az ott dolgozók és a tanulók csak testhőmérséklet mérés után léphetnek be. Lázas gyermeket azonnal el kell különíteni és a szülőt értesíteni. A gyermeket az óvodába, iskolába kísérő szülő illetve más nagykorú személy intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig léphet be, ha az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot visel.

A szórakozóhelyekkel kapcsolatos szabályok

Héttől a vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek 23 óráig lehetnek nyitva és továbbra is érvényben marad az 500 fős létszámkorlát. A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvény – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt, és az legfeljebb 23.00 óráig tarthat.

Hétfőtől hatósági árasak lesznek a PCR-tesztek

Ugyancsak hétfőtől lép életbe az önköltséges PCR-tesztek 19.500 Ft-os hatósági ára. Itt fontos tudni, hogy Magyarországon a mai nappal közel 600 ezer PCR-tesztet végeztek, ezek döntő részét teljesen ingyenesen, az állam költségére. A potenciális koronavírus-fertőzötteknél a háziorvos, a kórházak illetve járványügyi hatóság által elrendelt PCR-tesztek továbbra is ingyenesek. Fizetnie tehát kizárólag csak annak kell a tesztért, aki saját maga úgy dönt, hogy szeretne tesztet csináltatni vagy külföldről hazatérve 2 db negatív PCR-teszttel mentesülni szeretne a hatósági házi karantén alól. Az egészségügyi szolgáltató erre legfeljebb 19. 500 Ft-os árat számolhat fel, amely magába foglalja a mintavétel és a vizsgálat árát is, és ezen túl semmilyen kiegészítő költség nem számolható fel.”

Forrás:
Hétfőtől életbe lépnek a már bejelentett, új védelmi intézkedések; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Kormányzati Tájékoztatási Központ; 2020. szeptember 18.
Lásd még: Magyar Közlöny; 2020. évi 207. szám; 2020. szeptember 18. (PDF)
„Müller Cecília beszélt arról is, hogy a koronavírus-pozitív esetek növekedésével várhatóan emelkedni fog azon idősek száma is, akik kórházi ellátásra szorulnak. Ezzel kapcsolatban – cáfolva a sajtóban megjelent híreket – elmondta, a középsúlyos és súlyos koronavírus-fertőzöttek ellátására mind a személyi, mind a tárgyi feltétel adott, és az ellátás centralizálása a cél. Ez utóbbi kapcsán kitért arra, előfordulhat, hogy egy-egy beteget nem a hozzá legközelebbi kórházba visznek majd, hanem a koronavírusos betegek ellátására kijelölt intézménybe, ahol a gyógyításhoz minden feltétel adott. Az operatív törzs döntése értelmében – ha az igények szükségessé teszik – bevonják az ellátásba a kiskunhalasi mobilkórházat, de lesz egy „katonai kórház” a Szent László Kórház területén, és egy további Tatabányán.”
„Lehet egy katonai kórház a Szent László Kórház területén is”; Medical Online; 2020. szeptember 18.

Közigazgatás, politika

Von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén

„…Eljött az ideje, hogy Európa a sérülékenységet hátrahagyva utat mutasson egy életerős új világ felé.Pontosan erről szeretnék ma beszélni.

Tisztelt Képviselők!

Azért mondom ezt, mert az elmúlt hónapokban újra felfedeztük annak az értékét, ami közös bennünk.
Egyénként fel kellett áldoznunk személyes szabadságunk egy darabját a többiek biztonsága érdekében.
Unióként mindannyian megosztottuk szuverenitásunk egy részét a közös jó érdekében.
A félelmet és a tagállamok közötti megosztottságot az Unióba vetett bizalommá alakítottuk.
Megmutattuk, mennyi minden lehetséges, ha bízunk egymásban, és bízunk európai intézményeinkben.
És mindezek tükrében azt választottuk, hogy nem csupán itt és most állítjuk helyre a dolgokat, hanem jobb életmódot alakítunk ki a jövő világa számára.

Ez a NextGenerationEU.
Ez a mi lehetőségünk arra, hogy a változás a mi terveink szerint menjen végbe – nem katasztrófák kényszerében vagy a világ más részei által ránk erőltetve.
Hogy megerősödve jöjjünk ki a válságból azáltal, hogy lehetőségeket teremtünk a jövő számára, és nem elégszünk meg azzal, hogy vészhelyzeti terveket alakítunk ki a múlt romjain.
Mindenünk megvan ennek megvalósításához. Leráztuk magunkról a régi kifogásokat és azt a kényelmességet, ami eddig visszatartott minket. Megvan a jövőképünk, megvan a tervünk, megvannak a beruházási forrásaink.

Ideje, hogy nekilássunk a munkának.
Ma reggel elküldtem egy szándéknyilatkozatot Sassoli elnök úr és – a német elnökséget képviselő – Merkel kancellár asszony számára, amely felvázolja a Bizottság következő évi terveit.
Nem fogok felsorolni minden egyes kezdeményezést, de szeretném röviden felvázolni, hogy az Uniónak mire kell koncentrálnia a következő tizenkét hónapban.
…
Az európai polgárok még mindig szenvednek.
Milliók számára komoly aggodalmak időszaka ez: egyesek a családjuk egészségéért aggódnak, mások a munkahelyük jövője miatt, vagy egyszerűen amiatt, hogy be tudják-e fizetni a csekkeket a hónap végén.
A járványnak és a vele járó bizonytalanságnak még nincs vége. A helyreállításnak is csak az elején járunk még.
Ezért elsődleges prioritásunk az, hogy segítsünk mindenkinek átvészelni ezt az időszakot. Hogy támaszt nyújtsunk azoknak, akiknek erre szüksége van.
Egyedülálló szociális piacgazdaságunknak köszönhetően Európa erre is képes.
Elsősorban emberközeli gazdaságra van szükség, amely védelmet biztosít az élet nagy kockázataival szemben – legyen szó betegségről, szerencsétlenségről, munkanélküliségről vagy szegénységről. Egy olyan gazdaságra, amely stabilitást kínál, és segít a sokkok hatékonyabb csillapításában. Amely az innováció, a növekedés és a tisztességes verseny ösztönzésével teremt lehetőségeket és jólétet.

Még sosem volt ennyire fontos a védelem, a stabilitás és a lehetőségek e tartós érvényű ígérete.

Hadd fejtsem ki, miért.

Először is, Európának továbbra is meg kell védenie az emberek életét és megélhetését.

Ez kiemelten fontos ennek a világjárványnak a közepén, amely nem mutatja jelét annak, hogy veszítene erejéből vagy intenzitásából.
Tudjuk, hogy a számok bármelyik pillanatban ugrásszerű növekedésnek indulhatnak. Ezért a világjárványt továbbra is rendkívül körültekintően, felelősségteljesen és egységben kell kezelnünk.
Az elmúlt hat hónapban csodákat műveltek az egészségügyi rendszereink és az egészségügyi dolgozóink.
Minden ország azon munkálkodott, hogy minden lehetőt megtegyen polgárai érdekében.
És Európa minden eddiginél többet tett közösen.
Amikor a tagállamok lezárták a határokat, zöld folyosókat nyitottunk az áruszállítás számára.
Amikor több mint 600 000 európai a világ különböző pontjain rekedt, az EU hazahozta őket.
Amikor néhány ország exporttilalmat rendelt el a kritikus egészségügyi termékek tekintetében, mi véget vetettük a korlátozásnak és biztosítottuk, hogy az egészségügyi felszerelések eljussanak oda, ahol szükség van rájuk.
Együttműködtünk az európai iparral, hogy több maszkot, kesztyűt, tesztet és lélegeztetőgépet gyártsanak.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus gondoskodott róla, hogy romániai orvosok Olaszországban kezelhessenek betegeket, vagy hogy Lettország maszkokat küldhessen balti szomszédainak.
Mindezt úgy értük el, hogy számos dolog tekintetében nem rendelkeztünk hatáskörrel.

Számomra teljesen egyértelmű, hogy erősebb európai egészségügyi uniót kell kialakítanunk.
Ennek megvalósításához pedig le kell vonnunk az egészségügyi válság első tanulságait.
Időtállóvá kell tennünk az új uniós egészségügyi cselekvési programot. Ezért javasoltam a finanszírozás növelését, és hálás vagyok ennek a parlamentnek azért, hogy kész harcolni a költségvetés növeléséért és az Európai Tanács csökkentéseinek kiigazításáért.
Ezenkívül meg kell erősítenünk a válságokra való felkészültségünket és a határon átnyúló egészségügyi fenyegetések kezelését.

Első lépésként javasolni fogjuk az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megerősítését, továbbá hatásköreik kiszélesítését.

Második lépésként létrehozzuk a magas szintű orvosbiológiai kutatással és fejlesztéssel foglalkozó európai ügynökséget. Ez az új ügynökség támogatja majd a határokon átnyúló fenyegetésekre és vészhelyzetekre való reagáláshoz szükséges kapacitásainkat és készenlétünket – legyenek azok természetes eredetűek vagy szándékosak. Stratégiai készleteket kell felhalmoznunk, hogy kevésbé függjünk az ellátási láncoktól – elsősorban a gyógyszeripari termékek tekintetében.

Harmadik lépésként minden korábbinál világosabb, hogy meg kell vitatnunk az egészségügyi hatáskörök kérdését. Úgy gondolom, hogy ez egy nemes és sürgető feladat az Európa jövőjéről tartandó konferencia számára.

És mivel ez egy globális válság, világméretű következtetéseket kell levonnunk belőle. Ezért fogok összehívni Giuseppe Conte miniszterelnökkel és a G20 olasz elnökségével együtt jövő nyárra egy világszintű egészségügyi csúcstalálkozót Olaszországban.

Ebből látják majd az európaiak, hogy az Unió azért van, hogy mindenki számára védelmet biztosítson.

Pontosan ezt tettük, amikor a munkavállalókról volt szó.

Hivatalba lépésemkor megfogadtam, hogy egy új programot hozunk létre munkavállalóink és vállalkozásaink külső sokkokkal szembeni védelmére.
Munkaügyi és szociális miniszterként már láttam ugyanis, hogy az ilyen programok működnek. Megóvják az emberek munkahelyét, a vállalkozások szaktudását és a kkv-k életképességét. A kkv-k – gazdaságunk motorjai – a helyreállítás motorjaként is helyt fognak állni.
A Bizottság ezért hozta létre a SURE programot. A Tisztelt Háznak itt külön megköszönöm az ezzel kapcsolatos gyors munkát.
Ha Európa eddig elkerülte a máshol látott tömeges munkanélküliséget, az nagymértékben annak köszönhető, hogy mintegy 40 millió ember igényelte a csökkentett munkaidős foglalkoztatást.
Gyorsaságunk és céltudatosságunk eredményeképp 16 ország hamarosan csaknem 90 milliárd eurót fog kapni a SURE programból a munkavállalók és a vállalkozások támogatására.
Ez a pénz Litvániától Spanyolországig segíteni fogja a családokat abban, hogy legyen étel az asztalukon, és maradjon tető a fejük felett.
Az egész Unióban segíteni fogja továbbá munkahelyek, jövedelmek és vállalkozások millióinak megtartását.

Ilyen az európai szolidaritás, ha akcióba lép. Azt is tükrözi, hogy Uniónkban a munka méltósága érték.
Ugyanakkor sokak munkáját még mindig nem értékeljük eléggé.
A dömpingbérek megfosztják a munkát méltóságától, hátrányos helyzetbe hozzák a tisztességes bért fizető vállalkozókat, és torzítják a versenyt az egységes piacon.
A Bizottság ezért jogalkotási javaslattal fogja támogatni a tagállamokat egy európai minimálbérkeret kidolgozásában. A cél, hogy minden munkavállalónak joga legyen a minimálbérhez, akár kollektív szerződések, akár nemzeti minimálbérek útján.
Én a kollektív tárgyalások híve vagyok, de javaslatunk teljes körűen tiszteletben fogja tartani a nemzeti hatásköröket és hagyományokat.
Sok tagállamban láthattuk, hogy egy jól kialkudott minimálbér megvédi a munkahelyeket, és tisztességes körülményeket teremt mind a munkavállalók, mind az őket valóban megbecsülő vállalkozások számára.
A minimálbér hatásos – itt az ideje, hogy a munka kifizetődő legyen.

A szociális piacgazdaság második ígérete a stabilitásé.

Az Európai Uniós és tagállamai példa nélküli választ adtak egy példa nélküli válságra.
…
A Bizottság rekordgyorsasággal előterjesztette javaslatát a NextGenerationEU-ról és az átdolgozott költségvetésről.
A javaslat a beruházásokat igencsak szükséges reformokkal ötvözi.
A Tanács villámgyorsan jóváhagyta a javaslatot.
A Tisztelt Ház szintén maximális sebességgel dolgozik a szavazás megvalósításán.
Európa ezen első – és kivételes – alkalommal közös eszközeinkkel egészítette ki a nemzeti fiskális stabilizátorokat.

Uniónk számára ez az egység jelentős pillanata. Olyan eredmény, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
Most viszont tartanunk kell az irányt. Mindannyian láttuk az előrejelzéseket. Gazdaságaink a GDP második negyedévben tapasztalt 12%-os visszaesését követően várhatóan mozgásba lendülnek.
De a vírushoz hasonlóan a bizonytalanság sem tűnt el – sem Európában, sem a világon.
Így biztos, hogy még nem jött el az ideje a támogatások befejezésének.
Gazdaságainknak további szakpolitikai segítséget kell nyújtanunk, kellő egyensúlyt biztosítva a pénzügyi támogatások és a költségvetési fenntarthatóság között.
A stabilitást és a versenyképességet hosszabb távon legeredményesebben csak a gazdasági és monetáris unió keretében teremthetjük meg.

Az euróba vetett bizalom erősebb, mint korábban bármikor.

Támogatottságát a NextGenerationEU-ról szóló történelmi jelentőségű megállapodás is mutatja.
A lehetőséget megragadva végre kell hajtanunk gazdaságaink strukturális reformját, és be kell fejeznünk a tőkepiaci unió és a bankunió kiépítését
Vállalkozásaink mély és likvid tőkepiacok híján nem tudnak finanszírozást szerezni növekedésükhöz, illetve a helyreállítást és a jövőt célzó beruházásaikhoz.
E tőkepiacok az euró nemzetközi szerepének további erősítéséhez is elengedhetetlenek. Munkára fel, fejezzük be végre ezt a korszakos projektet.

Tisztelt Képviselők, a harmadik tartós érvényű ígéret a lehetőségeké.

A világjárvány ráébresztett minket arra, hogy mennyi mindent elfelejtünk vagy biztosra veszünk.
Rávilágított, hogy gazdaságaink mennyire egymásra épülnek, és hogy jólétünk és életmódunk mily nagy mértékben függ az egységes piac megfelelő működésétől.
Az egységes piac lehetőségeket biztosít – konkrétabban a fogyasztóknak választékot, a vállalkozásoknak piacot, az iparnak globális versenyképességet.
Nekünk európaiaknak pedig lehetővé teszi, hogy a minél jobban éljünk az általunk nagy becsben tartott szabadságokkal. Vállalkozásaink számára nagy teret biztosít a növekedéshez, és védett kikötőt a viharos időkben. Megkönnyíti mindennapjainkat, ugyanakkor válság és helyreállítás idején is nélkülözhetetlen.

Erősítsük meg.
Fel kell számolnunk az egységes piac előtt álló akadályokat. Csökkentenünk kell a bürokráciát. Fokoznunk kell a végrehajtást és a jogérvényesítést. Helyre kell állítanunk a négy szabadságot – teljeskörűen, minél hamarabb.
Ebben a központi elem a szabad mozgást biztosító schengeni térség teljes körű működőképessége. Ezt a Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködve politikai programunk fő helyére kívánjuk emelni, és ezért új stratégiát fogunk javasolni a schengeni térség jövőjének alakítására.

Az európai ipar az erős belső piacra támaszkodva régóta élteti gazdaságunkat, stabil megélhetést biztosít milliók számára, és gondoskodik a közösségeink alapjául szolgáló társadalmi központokról.
Márciusban bemutattuk új iparstratégiánkat, amelynek segítségével iparunk a zöld és digitális kettős átállás élére állhat. Az átalakulás az elmúlt hat hónapban még inkább felgyorsult – olyan időket élünk, amikor a versenyképesség tekintetében alapvetően és folyamatosan változnak a globális erőviszonyok. Erre tekintettel a következő év első felében aktualizálni fogjuk iparstratégiánkat, csakúgy, mint versenyjogi keretünket, amelynek szintén tartania kell a lépést.
…
Tisztelt Képviselők!

Mindez biztosítani fogja, hogy Európa talpra álljon. De miközben együtt leküzdjük a nehézségeket, már előre kell néznünk.
Sérülékeny bolygónk jövője a tét – ezért sürgősen nagyobb sebességre kell kapcsolnunk.
Miközben a lezárások megbénították a fél világot, bolygónk veszélyes felmelegedése nem szűnt meg.
Körülnézve mindenütt látjuk ennek jeleit: a Mont Blanc gleccsereinek olvadása miatt lakóházakat kell kiüríteni, Oregonban tűzvész tombol, Romániában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya tizedeli a termést.
De azt is látjuk, érezzük, hogy a természet újra életünk részévé válik.
Zöld tereket, tiszta levegőt kívánunk szellemi és fizikai frissességünk megőrzése érdekében.
Tudjuk, hogy változtatnunk kell – és tudjuk, hogy ez lehetséges.

A továbblépés alapköve az európai zöld megállapodás.
Lényege az a küldetésünk, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk.
De a jelenlegi helyzet fenntartása ehhez kevés lesz – gyorsítanunk kell, és jobban kell végeznünk a dolgunkat.
Minden gazdasági ágazat esetében alaposan megvizsgáltuk, milyen gyorsan haladhatunk úgy, hogy ezt felelős és megalapozott módon tegyük.
Széles körű nyilvános konzultációt tartottunk, és átfogó hatásvizsgálatot végeztünk.
Az Európai Bizottság ennek alapján javasolja a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok legalább 55%-ra történő emelését.
Tisztában vagyok vele, hogy a célok 40%-ról 55%-ra emelése egyeseknek túl sok, másoknak túl kevés.
A hatásvizsgálatunk azonban egyértelműen azt mutatta, hogy gazdaságunk, iparunk képes erre.
És nem csak képes: akarja is. Éppen tegnap kaptam egy levelet, amelyben 170 vállalatvezető és befektető – kisvállalkozásoktól a világ legnagyobb vállalataiig – sürgeti, hogy Európa legalább 55%-os célt határozzon meg.
A hatásvizsgálatunk világosan mutatja, hogy ha elérjük ezt a célt, akkor 2050-re bizonyosan megvalósítható lesz Európa klímasemlegessége és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeink teljesítése.
Ha pedig mások is követik a példánkat, a világ képes lesz 1,5 °C alatt tartani a felmelegedést.
…
Ami azonban minket illet: a 2030-as cél ambiciózus, elérhető és Európa számára hasznos.
Meg tudjuk csinálni.Már megmutattuk, hogy képesek vagyunk rá.
1990 óta kibocsátásunk 25%-kal csökkent, miközben gazdasági teljesítményünk 60%-kal nőtt.
A különbség az, hogy most jobb technológiákkal, nagyobb tapasztalattal és több beruházási forrással rendelkezünk. És már meg is kezdtük az átállást a klímasemleges termelést lehetővé tevő körforgásos gazdaságra.
Több közöttünk a fiatal, akik akarják a változásokat. Több a bizonyítékunk arra, hogy ami jó az éghajlatnak, az jó a gazdaságnak, és jó mindannyiunknak.
És megfogadtuk azt is, hogy senki nem maradhat ki. A Méltányos Átállást Támogató Alapunk segíteni fogja azokat a régiókat, amelyeknek nagyobb és költségesebb átalakítást kell végrehajtaniuk.
Minden készen áll. Most rajtunk a sor, hogy mindezt megvalósítjuk.

Tisztelt Képviselők!

Az új célérték megvalósítása csökkenteni fogja az importált energiától való függésünket, milliószámra hoz létre új munkahelyeket, és több mint felére vágja a levegőszennyezést.
Hogy célba érjünk, most kell elindulnunk.
Jövő nyárra átdolgozzuk az összes klíma- és energiaügyi jogszabályunkat, hogy megfeleljenek az 55%-os célnak.
Megerősítjük a kibocsátáskereskedelmi rendszert, új lendületet adunk a megújuló energiának, javítjuk az energiahatékonyságot, megreformáljuk az energiaadózást.
Az európai zöld megállapodás célja azonban messze nem merül ki a kibocsátáscsökkentésben.
A cél a gazdaság, a társadalom és az ipar rendszerszintű modernizálása. Egy élhető és erősebb világ építése.
Nyersanyag-, energia-, víz- és élelmiszerfogyasztásunk, valamint termőföldhasználatunk jelenlegi szintje fenntarthatatlan.
Újra kell gondolnunk, hogyan kezeljük a természetet, hogyan termelünk és fogyasztunk, élünk és dolgozunk, étkezünk és fűtünk, utazunk és szállítunk.
Fellépésünk mindenre kiterjed majd, a veszélyes hulladékoktól kezdve az erdőirtáson át a szennyezésig.
Az európai zöld megállapodás a valódi megújulás terve. Európa beruházási terve.

És ez az a pont, ahol a NextGenerationEU igazi változást hoz.

Először is, a NextGenerationEU 37%-át közvetlenül a zöld megállapodás céljaira fordítjuk.
És biztosíthatom Önöket afelől, hogy ez a zöld finanszírozást is új szintre emeli.
Európa a világ vezető zöld finanszírozója és a legnagyobb zöldkötvény-kibocsátó a világon. Az uniós zöldkötvény-standard kidolgozása úttörő vállalkozás.
És ma bejelenthetem, célunk az lesz, hogy a 750 milliárd eurós NextGenerationEU 30%-át zöldkötvények kibocsátásán keresztül vonjuk be.

Másodszor, a NextGenerationEU-nak a legnagyobb hatású európai vezérprojekteket kell finanszíroznia: a hidrogént, az épületek korszerűsítését és egymillió elektromos töltőállomás létrehozását.
…
Arra fogok törekedni, hogy a NextGenerationEU új európai hidrogénvölgyeket teremtsen, amelyek modernizálják iparunkat, üzemanyaggal látják el autóinkat, és új élettel töltik meg a vidéket.
A második példa: az épületek, amelyekben lakunk és dolgozunk.
Ezek az épületek felelősek Európában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért. El kell érnünk, hogy kevésbé pazarlóak, olcsóbbak és fenntarthatóbbak legyenek.
És tudjuk, hogy az építőipar karbonkibocsátóból akár karbonelnyelővé is változhat, ha természetes építőanyagokat, például fát, és okos technológiákat, például a mesterséges intelligenciát alkalmaz.

Az a szándékom, hogy a NextGenerationEU egy európai épület-korszerűsítési hullám motorja legyen, és az Uniót a körforgásos gazdaság zászlóshajójává tegye.
Ez azonban nem csupán környezeti vagy gazdasági projekt: ez egyúttal Európa új kulturális projektje kell, hogy legyen. Minden mozgalomnak megvan a maga arculata. Rendszerszintű reformunknak is saját esztétikát kell kölcsönöznünk – stílust kell adnunk a fenntarthatóságnak.

Éppen ezért hozzuk létre az új Európai Bauhaust, egy olyan közös alkotóteret, ahol építészek, művészek, diákok, mérnökök és dizájnerek együtt dolgozva válthatják valóra e célokat.

Ez a NextGenerationEU. Erről szól az, hogy olyan világot építünk, amilyenben élni szeretnénk.
Olyan világot, ahol a gazdaság csökkenti a kibocsátásokat, növeli a versenyképességet, mérsékli az energiaszegénységet, motiváló munkalehetőségeket teremt, és javítja az életminőséget.
Olyan világot, ahol digitális technológiák segítségével építünk egészségesebb, zöldebb társadalmat.
…
Képzeljék el egy pillanatra, hogyan élnénk a világjárvány közepette digitális technológia nélkül. Karanténban, elvágva családtól, barátoktól és a munka világától, súlyos ellátási problémák mellett. Nem kell hozzá sok képzelőerő, hogy belássuk, 100 éve, a legutóbbi nagy világjárvány idején éppen ez volt a helyzet.

Ma, egy évszázaddal később, a modern technológia segítségével diákok és munkavállalók milliói tanulhattak, dolgozhattak otthonról. A digitális technológia lehetővé tette, hogy a vállalatok, gyárak és kormányhivatalok távolból értékesíthessék termékeiket, üzemelhessenek és nyújthassanak létfontosságú szolgáltatásokat. Hetek alatt több évnyi digitális innovációnak és transzformációnak lehettünk tanúi.

Az analóg korszak a teljesítőképességének a határára érkezett. És a digitális átalakulás még csak most gyorsul majd be igazán.

Évtizedünket Európa digitális évtizedévé kell tennünk.

A digitális Európa közös tervét kell kialakítanunk, mely 2030-ra egyértelmű célokat tűz ki például a hálózati összekapcsoltság, a készségek és a digitális közszolgáltatások terén. És világos elveket kell követnünk: a magánélethez és az összekapcsoltsághoz való jogot, a szólásszabadság, a kiberbiztonság és az adatok szabad áramlásának elvét.

Európának digitális téren most kell az élvonalba lépnie – különben nem lesz más választásunk, mint követni másokat, akik majd diktálják a tempót. Ezért kell gyorsan cselekednünk.

Meggyőződésem szerint a következő három területre kell fordítanunk a figyelmünket.

Először is az adatokra.

Ami a vállalkozások és a fogyasztók személyre szabott adatait illeti, Európa túl lassan lépett, és így immár másoktól függ.
Az ipari adatok esetében ez nem történhet meg. A jó hír az, hogy Európa vezető szerepet tölt be ezen a területen – rendelkezünk a megfelelő technológiával és iparral – mely utóbbi döntő jelentőségű.
A verseny azonban korántsem dőlt még el. Az elkövetkező öt évben világszerte megnégyszereződik majd az ipari adatok mennyisége – és hasonlóan bővül az azokhoz kötődő lehetőségek köre. Gondoskodnunk kell arról, hogy vállalataink, kis- és középvállalkozásaink, induló innovatív vállalkozásaink és kutatóink teljes mértékben ki tudják használni lehetőségeiket. Az ipari adatok ugyanis páratlanul értékesek az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése szempontjából.
A valóság azonban az, hogy az összegyűjtött ipari adatok 80%-át soha nem használják fel. Ez az erőforrások puszta elpocsékolása.

Másrészt a valódi adatgazdaság hathatósan ösztönözné az innovációt és az új munkahelyek megteremtését. Ezért biztosítanunk kell, hogy ezek az adatok rendelkezésére álljanak és széles körben hozzáférhetők legyenek Európában. Közös adatterekre van szükségünk – például az energetikai és az egészségügyi ellátási ágazatban. Ezek szolgálnak majd alapul azokhoz az innovációs ökoszisztémákhoz, amelyek segítségével az egyetemek, a vállalkozások és a kutatók hozzáférhetnek az adatokhoz és együttműködhetnek azokkal kapcsolatban.

Ezért – a GaiaX alapján – európai számítási felhőt fogunk kiépíteni a NextGenerationEU keretében.

A második olyan terület, amelynek figyelmet kell szentelnünk, a technológia – és kiváltképpen a mesterséges intelligencia.

Akár a precíziós mezőgazdaságról, akár a pontosabb orvosi diagnózisokról vagy a biztonságos önvezető gépjárművekről legyen is szó – a mesterséges intelligencia új lehetőségek tárházát nyitja meg számunkra. E lehetőségekhez azonban szabályokat is kell társítani.
Olyan szabályozást szeretnénk, amely az embereket helyezi a középpontba. Az algoritmusok nem válhatnak fekete dobozokká, és világos szabályok kellenek arra az esetre, ha nem működnek megfelelően. A Bizottság jövőre javaslatot tesz az erre vonatkozó jogszabályra, amely a személyes adataink feletti ellenőrzésre is kiterjed.
Ez utóbbi napjainkban még mindig túl ritkán valósul meg. Nem vagyunk tisztában azzal, mi történik valójában az adatainkkal, amikor egy alkalmazás vagy weboldal arra kér minket, hogy hozzunk létre új digitális személyazonosságot vagy egyszerűen jelentkezzünk be egy nagy platformon keresztül.

Ezért a Bizottság hamarosan javaslatot tesz majd az európai szintű biztonságos elektronikus személyazonosítási rendszer megteremtésére.

Egy olyan rendszerre, amelyben valamennyien megbízhatunk és amelyet a polgárok Európa-szerte felhasználhatnak az adófizetéstől a kerékpárbérlésig terjedő sokféle szolgáltatás igénybevételéhez. Olyan technológiáról van szó, amelynek segítségével mi magunk ellenőrizhetjük, hogy milyen adatokat és hogyan használhatnak fel.

A harmadik terület az infrastruktúra.

Az adatkapcsolatoknak lépést kell tartaniuk a gyors ütemű változással.
Ha az esélyegyenlőség Európájának megteremtésére törekszünk, elfogadhatatlan, hogy a vidéki térségekben élők 40%-a továbbra sem rendelkezik széles sávú internetkapcsolattal.

Pedig jelenleg ilyen internetkapcsolat nélkül nem képzelhető el a távmunka, az otthoni tanulás és az online vásárlás, és e kapcsolat kiépítése a jelentős új szolgáltatások érdekében nap mint nap sürgetőbbé válik. Szélessávú internetkapcsolat nélkül immár aligha lehet egy vállalkozást felépíteni vagy hatékonyan működtetni.

Ez egy páratlan lehetőség és a vidéki térségek újbóli felvirágoztatásának előfeltétele. E térségek kizárólag így tudják maradéktalanul kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket, és még több embert és beruházást magukhoz vonzani.

A NextGenerationEU révén elért beruházásösztönzés egyedülálló esélyt nyújt arra, hogy minden települést bekössünk a szélessávú internethálózatba. Ezért kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a biztonságos internetkapcsolatra, valamint az 5G, 6G és üvegszálas hálózatok bővítésére irányuló beruházásokra.

A NextGenerationEU arra is egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy következetesebb európai megközelítést dolgozzunk ki az összekapcsoltság és a digitális infrastruktúra fejlesztése tekintetében.

Ezek egyike sem önmagáért való célkitűzés – kis- és nagy léptékben egyaránt Európa digitális szuverenitása a tét.

Ennek szellemében örömmel jelentem be az európai gyártmányú csúcstechnológiába, a szuperszámítógépek új generációjába irányuló 8 milliárd eurós beruházást.

Azt szeretnénk, ha az európai ipar állítaná elő új generációs mikroprocesszorunkat, amelynek segítségével egyre nagyobb adatmennyiséget használhatunk fel energiahatékony és biztonságos módon.

Erről szól Európa digitális évtizede!

Tisztelt Képviselők!

Ha azt szeretnénk, hogy Európa előrelépjen és gyorsan haladjon, nem habozhatunk tovább.
A tét az, hogy esélyt adjunk Európának saját jövőjének meghatározására.
Minden rendelkezésünkre áll ennek megvalósításához. A magánszektor is nagyon várja ezt.
Soha nem volt még kedvezőbb időszak arra, hogy európai technológiai vállalatokba ruházzunk be, és Szófiától Lisszabonig és Katowicéig mindenfelé technológiai központok épüljenek ki.
Rendelkezésünkre állnak a megfelelő emberek, ötletek és erő ahhoz, hogy az Unió sikeressé váljon.

Ezért fogjuk a NextGenerationEU beruházásainak 20%-át a digitális területre fordítani.

Értékeink, erőnk és globális ambícióink alapján vezető szerepet kívánunk betölteni: mi szeretnénk kijelölni a digitális korba vezető európai utat…”

Forrás:
Von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén; Európai Bizottság; 2020. szeptember 16.
(A hosszú és számos témát érintő beszédből csak válogatást közöltünk.)
Lásd még: A Bizottság elnöke egy új, életerős EU-t vizionál; Bruxinfo; 2020. szeptember 16.

NextGenerationEU: a Bizottság felvázolja a 672,5 milliárd EUR összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos következő lépéseket a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában

„Az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó stratégiai iránymutatást fogalmazott meg a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájában. Az Eszköz a NextGenerationEU központi elemét képező fő helyreállítási eszköz, amely segíteni fogja az EU-t abban, hogy erősebbé és reziliensebbé váljon a jelenlegi válság leküzdését követően. Az Eszköz minden eddiginél több, 672,5 milliárd EUR összegű, az időszak elejére ütemezett kölcsönt és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt majd a helyreállítás döntő fontosságú első éveiben.

Az éves fenntartható növekedési stratégia közzététele indítja el az európai szemeszter ez évi ciklusát. Az előző évre vonatkozó fenntartható növekedési stratégiában a Bizottság az európai zöld megállapodáson és a versenyképes fenntarthatóság koncepcióján alapuló új növekedési stratégiába kezdett. Az idei éves fenntartható növekedési stratégia teljes mértékben kapcsolódik az előzőhöz. A környezeti fenntarthatóságnak, a termelékenységnek, a méltányosságnak és a makrogazdasági stabilitásnak a tavalyi éves fenntartható növekedési stratégiában meghatározott négy dimenziója marad a jövőben is a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveit, továbbá a nemzeti reformokat és beruházásokat megalapozó vezérelv. Ezek a dimenziók az európai szemeszter központi elemeit képezik és biztosítják, hogy az új növekedési menetrend segítsen letenni a zöld, digitális és fenntartható helyreállítás alapjait.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből való részesüléshez a tagállamoknak be kell nyújtaniuk helyreállítási és rezilienciaépítési terveik tervezetét, amely a fent említett uniós szakpolitikai kritériumokkal összhangban lévő nemzeti beruházási és reformterveket vázolja fel. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek foglalkozniuk kell az elmúlt évek, különösen a 2019-es és a 2020-as ciklus országspecifikus ajánlásaiban meghatározott gazdaságpolitikai kihívásokkal. A terveknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok fokozzák gazdasági növekedési potenciáljukat, munkahelyeket teremtsenek, gazdaságukat és társadalmukat reziliensebbé tegyék, valamint hogy megvalósítsák a zöld és digitális átállást.

A Bizottság emellett további iránymutatást is közzétett a mai napon a tagállamok számára a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik benyújtásához, a terveikhez használandó egységes sablonnal együtt.

Kiemelt kezdeményezések

Mivel a következő kiemelt területekre irányuló beruházások és reformok minden tagállamban relevánsak, igen nagy beruházásokat igényelnek, valamint potenciálisan munkahelyeket teremtenek és növekedést generálnak, továbbá képesek kiaknázni a zöld és digitális átállás előnyeit, a Bizottság erőteljesen arra biztatja a tagállamokat, hogy a terveikben szerepeltessék ezeket:

Megújulás – Az időtálló tiszta technológiákkal kapcsolatos projekteknek az időszak elejére történő ütemezése, továbbá a megújuló energiaforrások fejlesztésének és térnyerésének felgyorsítása.

Korszerűsítés – A köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítása.

Töltés – Az időtálló tiszta technológiák előmozdítása a fenntartható, hozzáférhető és intelligens közlekedés térnyerésének, a elektromos töltőállomások és üzemanyagtöltő állomások kiépítésének felgyorsítása és a tömegközlekedés bővítése érdekében.

Kapcsolódás – Gyors széles sávú szolgáltatások kiépítése rövid időn belül valamennyi régió és háztartás számára, beleértve az üvegszálas és az 5G hálózatokat is.

Modernizálás – A közigazgatás és a közszolgáltatások digitalizálása, ideértve az igazságügyi és egészségügyi rendszereket is.

Kapacitásbővítés – Az európai ipari adatfelhő-kapacitások növelése és a legerősebb, csúcstechnológiájú és fenntartható processzorok kifejlesztése.

Átképzés és továbbképzés – Az oktatási rendszerek hozzáigazítása a digitális készségek, valamint az oktatás és a szakképzés támogatásához minden életkorban.

Az Eszköz végrehajtását a Bizottság helyreállítási és rezilienciaépítési munkacsoportja fogja koordinálni, szoros együttműködésben a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósággal. Az Ursula von der Leyen elnök által vezetett irányítóbizottság nyújt majd politikai iránymutatást a munkacsoport számára az eszköz koherens és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

A biztosi testület tagjainak gondolatai:

Ursula von der Leyen elnök a következőket nyilatkozta: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a NextGenerationEU központi eleme. Kulcsfontosságú eszköz a kezünkben ahhoz, hogy a koronavírus-járvány által támasztott azonnali kihívásokat hosszú távra kiható lehetőséggé változtassuk. A tagállamoknak egyértelmű iránymutatásra van szükségük annak biztosításához, hogy az Eszköz 672 milliárd eurós keretét egyrészt Európa azonnali gazdasági helyreállítására, másrészt a hosszú távon fenntartható és inkluzív növekedésre fordítsuk. A mai napon előterjesztjük ezt az iránymutatást, és készen állunk arra, hogy támogatást nyújtsunk a tagállamoknak nemzeti stratégiáik kidolgozásához.”

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket tette hozzá: „A mai napon közzétesszük a következő évre vonatkozó gazdaság- és szociálpolitikai stratégiánkat, amely egyben meg is indítja az európai szemeszter folyamatát. Továbbra is támogatnunk kell a munkavállalókat és a vállalkozásokat ebben a válságban, de közben szem előtt kell tartanunk a költségvetések fenntarthatóságának középtávú megőrzését is. A mai napon további iránymutatást nyújtunk a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveik elkészítéséhez, és hét kiemelt kezdeményezésre teszünk javaslatot a zöld és digitális helyreállítás előmozdítása, valamint a humán tőkébe való beruházás érdekében. Most arra kérjük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb jussanak végleges megállapodásra a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, hogy a jövő év elején megkezdődhessen a források áramlása. Válság idején rendkívül fontos az időzítés.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos az alábbiakat fogalmazta meg: „Európa úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány tragédiájából egyedülálló lehetőséget kovácsol: új, fenntarthatóbb alapokra helyezi gazdaságait. Ennek megvalósításához a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lesz az első számú eszköz. A ma közzétett iránymutatás célja, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a közösen elfogadott célkitűzéseinkkel összhangban álló, magas színvonalú nemzeti tervek elkészítéséhez. Nemcsak azért, hogy a helyreállítás támogatása érdekében a lehető leggyorsabban megkezdődhessen a finanszírozás áramlása, hanem azért is, hogy gyökeres változások indulhassanak el.”

A következő lépések

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb állapodjanak meg a jogalkotási javaslatról annak érdekében, hogy az Eszköz 2021. január 1-jén megkezdhesse működését.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásának határideje 2021. április 30. A tagállamokat azonban arra biztatjuk, hogy már 2020. október 15-től kezdjék meg előzetes tervezeteik benyújtását. A tagállamoknak a lehető leghamarabb széles körű szakpolitikai párbeszédet kell kezdeniük valamennyi érdekelt fél bevonásával a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük elkészítése érdekében, és arra ösztönözzük őket, hogy tervezeteik megvitatása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a helyreállítási munkacsoporttal és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósággal.

További információk:

Kérdések és válaszok: A Bizottság felvázolja a 672,5 milliárd EUR összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos következő lépéseket a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában

Közlemény: 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Iránymutatás a tagállamok számára a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Sablontervezet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – A támogatások allokálása

Az európai szemeszter”

Forrás:
NextGenerationEU: a Bizottság felvázolja a 672,5 milliárd EUR összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos következő lépéseket a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában; Európai Bizottság; 2020. szeptember 17.

Az Unió helyzete: a Bizottság fokozza az éghajlatvédelmi törekvéseket és 55%-os kibocsátás-csökkentést javasol 2030-ig

„Az Európai Bizottság ma terjesztette elő arra irányuló tervét, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ez a következő évtizedre vonatkozó éghajlatvédelmi törekvés kiegyensúlyozott pályát teremt az EU számára ahhoz, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új célérték a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások átfogó hatásvizsgálatán alapul, mely alátámasztja, hogy a kitőzött cél reális és megvalósítható. Az éghajlatvédelmi törekvések fokozása az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciáját (COP26) megelőzően egyúttal azt is megerősíti, hogy az EU ezen a területen folyamatosan globális vezető szerepet tölt be.

A Bizottság mai ülésén:

előterjesztette az európai klímarendeletre vonatkozó javaslatának módosítását, melyben a 2050-ig teljesítendő klímasemlegességi cél egyik mérföldkőjeként 2030-ig legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési célértéket irányoz elő;

felkérte a Parlamentet és a Tanácsot, hogy az EU új, Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásaként erősítsék meg ezt az 55%-os célkitűzést, majd azt év végéig nyújtsák be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez;

meghatározta azokat a jogszabályjavaslatokat, melyeket az új célérték teljesítése érdekében 2021 júniusáig elő kell terjeszteni, többek között az alábbiakra vonatkozóan: az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata és kiterjesztése; a közös kötelezettségvállalási rendelet és a földhasználathoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátási keret módosítása; az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló szakpolitikák megerősítése; valamint a járművek CO₂-kibocsátási szabványainak szigorítása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk, hogy megtartsuk az európaiaknak tett ígéretünket, melynek értelmében Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé válhat. A mai nap mérföldkövet jelent ezen az úton. Az új célértéknek köszönhetően 2030-ra az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását legalább 55%-kal csökkentjük, és ezzel vezető szerepet vállalunk abban, hogy bolygónk tisztább legyen és a zöld helyreállítás megvalósuljon. Az erőforrás-hatékony körforgásos gazdaságba történő beruházásokkal, a tiszta technológiák területén megvalósuló innováció előmozdításával és zöld munkahelyek létesítésével Európa megerősödve fogja maga mögött hagyni a koronavírus-világjárványt.”

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök hozzátette: „Ebben az egészségünk, gazdaságunk és a globális éghajlat-politika szempontjából kulcsfontosságú pillanatban elengedhetetlen, hogy Európa vezető szerepet játsszon a zöld fellendülés felé vezető úton. Gyermekeinkért és unokáinkért vállalt felelősségünk jegyében kell most cselekednünk. Európa ma megmutatja a világnak, hogyan fokozzuk polgáraink jóllétét és jólétét a következő évtizedben, amint azon munkálkodunk, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességre vonatkozó célunkat.”

Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket fűzte hozzá: „A meglévő szakpolitikák és a tagállamok tervei alapján jó esélyeink vannak arra, hogy túlteljesítsük a 2030-ra korábban kitűzött 40%-os célunkat. Mindez alátámasztja, hogy az ambiciózusabb hozzáállás nemcsak szükséges, hanem reális is. Erőfeszítéseink középpontjában az energiarendszer áll majd. Az európai megújulóenergia-ágazat sikertörténetére alapozva vesszük számba az összes olyan eszközt, amely hozzájárulhat energiahatékonyságunk fokozásához, és a zöldebb Európa alapjainak megteremtéséhez.”

A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterven és az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálaton felül a Bizottság ma elfogadta a tagállamok 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímaterveinek értékelését is. A Bizottság értékelése azt mutatja, hogy – elsősorban annak köszönhetően, hogy Európa-szerte folyamatos előrelépés tapasztalható a megújuló energia felhasználása terén – az EU jó úton halad afelé, hogy túlteljesítse a jelenleg érvényes, 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést előirányzó célt. Az új 55%-os célérték eléréséhez az EU-nak tovább kell növelnie az energiahatékonyságot, csakúgy mint a megújuló energia arányát. E tekintetben további konzultációkra és elemzésekre kerül sor, mielőtt a Bizottság 2021 júniusában előterjeszti jogalkotási javaslatait.

A 2030-ra teljesítendő új éghajlat-politikai célkitűzés ahhoz is hozzá fog járulni, hogy Európa gazdasága kilábaljon a koronavírus-világjárvány hatásaiból. Ösztönözni fogja az erőforrás-hatékony gazdaságba történő beruházásokat, előmozdítja a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovációt, fokozza a versenyképességet és zöld munkahelyeket teremt. E zöld átállásba történő beruházásokhoz a tagállamok igénybe vehetik a 750 milliárd eurós NextGenerationEU helyreállítási alap, valamint az EU következő hosszú távú költségvetése biztosította forrásokat. A szükséges beruházások támogatása érdekében a Bizottság ma elfogadta az új uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus szabályait is, megkönnyítve a megújulóenergia-projektek finanszírozására és megvalósítására irányuló, tagállamok közötti együttműködést.

Háttér-információk

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ra teljesítendő megnövelt célértékét Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2019 júliusi politikai iránymutatásai részeként jelentette be. E célérték összhangban áll a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C alatt kell tartani, melyet figyelembe véve a felek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a felmelegedést 1,5 °C alatt tartsák.

A ma közzétett hatásvizsgálatban és az elmúlt év során végzett széles körű konzultációs folyamat alapján a Bizottság részletesen áttekintette, hogy milyen hatást gyakorol a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre, ha a kibocsátás 2030-ig az 1990-es szinthez képest 50–55%-kal csökken. A hatásvizsgálat alaposan megvizsgálta a rendelkezésre álló szakpolitikai eszközök kombinációját és azt, hogy a gazdaság egyes ágazatai miként járulhatnak hozzá e célérték eléréséhez. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ahhoz, hogy a klímasemlegesség 2050-ig kiegyensúlyozott, realisztikus és megbízható módon megvalósuljon, 2030-ra legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési célértéket kell kitűzni.

Ahhoz, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55%-kal csökkenjen, aktív szerepvállalásra lesz szükség a gazdaság összes ágazata részéről. A klímasemlegességre való átállás csak az összes szereplő hozzájárulásával valósítható meg. Az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO₂-kibocsátás számít az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legszámottevőbb forrásának. Az energiarendszer nem szén-dioxidból származó illékony kibocsátásaival együtt az ilyen kibocsátások felelnek az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 75%-áért. Ez rámutat, hogy az energiarendszer központi szerepet tölt be a klímasemleges gazdaságra való átállásban. Az ipari tevékenységeken kívül a fő energiafelhasználók és kibocsátás-források az épületek és a közlekedés. Az energiaellátás és -igény dekarbonizációja kulcsfontosságú a klímasemlegesség megvalósulása szempontjából.

A tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek értékelése révén az a kép bontakozik ki, hogy az EU tagországaiban egyre fokozódó ütemben megy végbe az energetikai és éghajlatvédelmi átállás. Az értékelés szerint a megújuló energia aránya az EU-n belül 2030-ra elérheti a 33,7%-ot, meghaladva a jelenleg érvényben lévő, legalább 32%-os célkitűzést. Az energiahatékonyság tekintetében azonban a törekvések továbbra sem kellően erőteljesek: a 2,8%-os primerenergia-felhasználás és a 3,1%-os végsőenergia-felhasználás jelentősen elmarad a legalább 32,5%-os célértéktől. A Bizottság lépéseket fog tenni ennek kezelése érdekében, elsősorban a közelgő épületkorszerűsítési program, az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata és esetleges átdolgozása, valamint az „energiahatékonyság elsődlegességének elvére” kidolgozott iránymutatás révén. A nemzeti energia- és klímatervek ma közzétett uniós szintű értékelését az energiaunió helyzetéről szóló jelentés részeként októberben az egyes tagállamok értékelései egészítik ki.

A Bizottság által 2020 márciusában javasolt európai klímarendelet célja, hogy az uniós jogban rögzítse az uniós vezetők által 2019 decemberében elfogadott, 2050-re kitűzött klímasemlegességi célértéket, valamint ebben az összefüggésben irányt adjon az uniós szakpolitikáknak. A Bizottság most arra tesz javaslatot, hogy a rendeletbe a 2030-ra vonatkozó felülvizsgált célkitűzést foglalják bele. Erről a javaslatról az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalást folytat. A 2030-ra vonatkozó új célérték képezi majd az EU új, Párizsi Megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentés nemzetileg meghatározott hozzájárulásának felülvizsgálatáról folytatott megbeszélések alapját.

Amint az európai zöld megállapodásban és a mai közleményben is szerepel, a Bizottság elkezdi kidolgozni azokat a részletes jogalkotási javaslatokat, melyek meghatározzák az új célérték teljesítésének mikéntjét. A kibocsátáscsökkentés elérése érdekében a Bizottság felül fogja vizsgálni az összes vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai eszközt, hogy 2021 júniusáig megfelelő javaslatokat tudjon előterjeszteni.

További információ:
* Kérdések és válaszok a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel kapcsolatban
* Közlemény: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása
* A közleményhez kapcsolódó hatásvizsgálat (part 1) – (part 2)
* A tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek uniós szintű értékelése
* Tájékoztató: A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv – Jövőkép Európa számára
* Tájékoztató: a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv szakpolitikai eszközei
* Tájékoztató: a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek értékelése
* Beszéd az Unió helyzetéről
* Sajtóközlemény: az Unió helyzete – főbb kezdeményezések
* Weboldal: az Unió helyzete 2020
* Európai zöld megállapodás
* Európai helyreállítási terv
* Uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus
* A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv
* Nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek”

Forrás:
Az Unió helyzete: a Bizottság fokozza az éghajlatvédelmi törekvéseket és 55%-os kibocsátás-csökkentést javasol 2030-ig; Európai Bizottság; 2020. szeptember 17.

Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó pályázati felhívás: 1 milliárd euró értékű beruházás a zöld és digitális átállás fellendítésére

„Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy 1 milliárd euró értékű pályázati felhívást tesz közzé olyan kutatási és innovációs projektekre, amelyek az éghajlati válságot kezelik, és hozzájárulnak Európa egyedülálló ökoszisztémáinak és biológiai sokféleségének védelméhez. A „Horizont 2020 keretében finanszírozott, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó pályázati felhívás – amelyre holnaptól lehet regisztrálni – ösztönzi a koronavírus-válságból való európai kilábalást azáltal, hogy a zöld kihívásokat innovációs lehetőségekké alakítja át.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó, 1 milliárd euró összegű pályázati felhívás a Horizont 2020 utolsó és egyben legnagyobb pályázati felhívása. Ez az innovációt középpontba helyező beruházás felgyorsítja azt az igazságos és fenntartható átállási folyamatot, amelynek eredményeképpen Európa 2050-re klímasemlegessé válik. Mivel nem akarjuk, hogy bárki is kimaradjon ebből a rendszerszintű átalakulásból, olyan konkrét intézkedések megvalósulását várjuk, amelyek újszerű módon vonják be a polgárokat és javítják a társadalmi relevanciát és hatást.”

Ez a zöld megállapodáshoz kapcsolódó felhívás több fontos szempontból is különbözik a Horizont 2020 korábbi felhívásaitól. A megoldandó kihívások sürgősségére tekintettel a felhívás arra törekszik, hogy rövid és középtávon egyértelmű és kézzelfogható eredményeket érjen el, de lehetővé tegye a tartós változást. A pályázati felhívás a szokásosnál kevesebb, de célzottabb, nagyobb és láthatóbb cselekvést irányoz elő, amelyeknél fontos szempont, hogy könnyen méretre szabhatók, terjeszthetők és elfogadhatók legyenek.

Az e felhívás keretében finanszírozott projektekkel szemben elvárás, hogy kézzelfogható előnyökkel járjanak tíz területen:

az európai zöld megállapodás fő munkafolyamatait tükröző nyolctematikus területen, melyek:

az éghajlatvédelmi törekvések fokozása

a tiszta, megfizethető és biztonságos energia

a tiszta és körforgásos gazdaságot szolgáló ipar

az energia- és erőforrás-hatékony épületek

a fenntartható és intelligens mobilitás

„a termelőtől a fogyasztóig” stratégia

a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák

a szennyezőanyag-mentesség, a mérgező anyagoktól mentes környezet

és két horizontális területen, melyek a tudás megerősítése és a polgárok szerepvállalásának növelése, és hosszú távú perspektívát nyújtanak az európai zöld megállapodásban előirányzott változások sikeréhez.

Az 1 milliárd eurónyi beruházás folytatni fogja az európai tudásrendszerek és infrastruktúrák kiépítését. A Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési célok összefüggésében a pályázati felhívás lehetőségeket rejt a kevésbé fejlett – különösen afrikai – országok szükségleteinek kielégítésére irányuló nemzetközi együttműködés fejlesztésére is.

A pályázatok benyújtásának határideje 2021. január 26., a kiválasztott projektek megvalósítása pedig várhatóan 2021 őszén kezdődik.

A Horizont 2020 keretében szervezett, az európai zöld megállapodás pályázati felhívásával kapcsolatos információs napra és partnerkereső rendezvényre a 2020. szeptember 22–24-én tartandó virtuális európai kutatási és innovációs napok részeként kerül sor.

Háttér-információk

Az európai zöld megállapodás az Európai Bizottság arra irányuló elképzelése és ütemterve, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen, amely a „senki ne maradjon ki” elvre épülő, fenntartható gazdasággal rendelkezik.

E 2050-re vonatkozó cél elérése érdekében a gazdaság valamennyi ágazatában fel kell lépni, többek között biztosítva a következőket:

beruházás a környezetbarát technológiákba;

az innováció előmozdítása az ipari szereplők körében;

a tisztább, olcsóbb és egészségesebb egyéni és közösségi közlekedési formák terjedése;

az energiaágazat széntelenítése;

az épületek energiahatékonyságának biztosítása;

együttműködés nemzetközi partnereinkkel a világszintű környezetvédelmi szabványok javítása érdekében.

További információ
* Tájékoztató: A Horizont 2020 keretében szervezett, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó pályázati felhívás
* A tenderekkel és a finanszírozással kapcsolatos portál
* Kutatás és innováció az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításáért”

Forrás:
Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó pályázati felhívás: 1 milliárd euró értékű beruházás a zöld és digitális átállás fellendítésére; Európai Bizottság; 2020. szeptember 17.

Aggályosnak tartják a NAV áfa-ellenőrzéseit

„Az Európai Unió Bírósága két, a közelmúltban közzétett döntésében rámutatott arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata több ponton is a közösségi jogba ütközik. Ez az adóhatóságot az eddigi gyakorlatának megváltoztatására is kényszerítheti – ismerteti a Deloitte.

A jelenlegi magyar adóhatósági gyakorlat értelmében egy vállalkozás abban az esetben élhet áfalevonási jogával, ha rendelkezik az áfa törvény és a számviteli törvény előírásainak megfelelő hiteles számlával.

Az adóhatóság a számla hitelességével kapcsolatosan rendre vizsgálja, hogy a számlakibocsátók az ügylet teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeztek-e, illetve gazdaságilag indokolt volt-e alvállalkozók igénybevétele. Amennyiben ez nem állapítható meg, úgy az adóhatóság megtagadja az adólevonási jogot, mert szerinte a számla a számviteli szabályok értelmében hiteltelennek minősül.

A Deloitte közlése szerint az Európai Unió Bírósága már 2012-ben több, magyar vonatkozású ügyben is kimondta, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata a közösségi joggal ellentétes.

A bíróság szerint még a magyar számviteli szabályokra hivatkozással sem lehet az áfát levonni kívánó vállalkozásokkal szemben több kötelezettséget elvárni, mint amennyit az áfára vonatkozó közösségi szabályozás előír.

„Az adóhatóság négyből három esetben arra hivatkozással tagadja meg az áfa levonását a vállalkozásoktól, hogy nem igazolható a számviteli szabályoknak megfelelően, hogy az ügyletet a számlát kibocsátó vállalkozás teljesítette. Az Európai Unió Bíróságának döntéseiből az következik, hogy az adóhatóságnak változtatnia kell a gyakorlatán és a jövőben induló adóellenőrzések során más irányú bizonyítást kell majd lefolytatnia” – mutatott rá dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Az Európai Unió Bírósága rámutatott arra is, hogy amennyiben az adóhatóság adókijátszásra hivatkozással kívánja megtagadni a vállalkozás áfalevonási jogát, úgy nem elegendő csupán arra hivatkoznia, hogy a számlakibocsátó az ügylet teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezett. Miként az sem megfelelő érv, hogy az ügyletek teljesítéséhez gazdaságilag egyáltalán nem volt indokolt további alvállalkozók igénybevétele. Az Európai Bíróság szerint ugyanis ezen tények önmagukban még nem eredményeznek adókijátszást.”

Forrás:
Aggályosnak tartják a NAV áfa-ellenőrzéseit; Világgazdaság; 2020. szeptember 17.

Budapest Főváros Önkormányzat társadalmi egyeztetést indít a közvetlen részvételt segítő eszközök koncepciójáról

„A Fővárosi Közgyűlés 2020 februárjában döntött arról, hogy 2021-től elérhetővé teszi a budapestiek számára a Budapesti polgári kezdeményezés, valamint a Budapesti párbeszéd intézményét. A szabályozás koncepciójáról szeptember végéig küldhetik el véleményüket a budapestiek.

A polgári kezdeményezés azt jelenti, hogy a budapestiek közvetlenül is tehetnek majd javaslatot arra, hogy milyen témát tárgyaljon – a meghatározott napirendjén felül – a Fővárosi Közgyűlés. Budapest vezetése ezzel a lépéssel a főváros demokratikusabb működését kívánja biztosítani a helyiek számára, és mindemellett várja a budapestiek visszajelzését a folyamat kialakításával kapcsolatban.

Mivel a részvétel eszközei Önöket, fővárosiakat illetik, azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, vegyenek részt a megalkotásukban is; mondják el nekünk véleményüket a csatolt szöveges koncepcióról.

Arra kérjük Önöket, hogy a most közzétett koncepcióval kapcsolatos meglátásaikat szeptember 28-ig osszák meg velünk a civiliroda@budapest.hu email címen.
…
Háttér:

Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 2021. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései új részvételi és véleménynyilvánítási eszközöket tesznek elérhetővé a budapesti polgárok számára a Budapesti polgári kezdeményezés és Budapesti párbeszéd képében. Ezek segítségével lehetővé válik a nyitottabb, inkluzívabb, alulról jövő kezdeményezéseket támogató önkormányzás. A koncepció és a beérkező vélemények alapján fogjuk előkészíteni a részvételi eszközök eljárási kérdéseit szabályozó önkormányzati rendelet tervezetét, amelyet a Közgyűlés fog tárgyalni.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetést indítunk a közvetlen részvételt segítő eszközök koncepciójáról; Budapest.hu; 2020. szeptember 18.
Szabályozási koncepció a Budapesti Párbeszéd és a Budapesti Polgári kezdeményezés részletes szabályait tartalmazó rendelettervezethez (PDF)
Adatkezelési tájékoztató (PF)

Közigazgatási, politikai informatika

A hatékony kontaktkutatásban elengedhetetlen a mobiltelefonos applikációk használata

„ A kormány által fejlesztett mobilapplikációk, például a VírusRadar alkalmazás használata a koronavírus-járvány második hullámában életeket menthet – mondta az innovációs és technológiai miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Palkovics László elmondta: mivel a fiatalabb korosztály egyre nagyobb arányban érintett a fertőzés terjedésében, a kontaktkutatást segítő VírusRadar használata talán még fontosabb most, mint tavasszal volt, ezért azt kéri, minél többen töltsék le azt.

A miniszter felidézte: a tárca 25 kutatási projektet indított a vírus terjedésének megakadályozásáért, ennek egyik eleme a VírusRadar applikáció, amelynek márciusban kezdődött a fejlesztése.

Az applikációt május óta 35 ezren töltötték le. (Az alkalmazás szeptember közepéig hozzáférhető volt iOS rendszerre is, de ez a verzió jelenleg nem futtatható.)

A miniszter elmondta: az alkalmazás lehetővé teszi azoknak az ismeretleneknek a beazonosítását is, akikkel egy fertőzött huzamosabb ideig egy helyiségben tartózkodott, de akiknek az adatait, elérhetőségét nem tudja megadni. A VírusRadar jelenleg androidos készülékeken, Magyarországon több mint 4 millió eszközön futtatható.

Az alkalmazás a mobiltelefonok rádiójeles, bluetooth-kapcsolatát felhasználva, a háttérben folyamatosan futva rögzíti azoknak a készülékek egyedi, titkosított azonosítóit, amelyek legalább negyed órán át, kétméteres közelségben vannak. Egy fertőzés esetén a felhasználó eldöntheti, megosztja-e a járványügyi szakemberekkel a telefon által rögzített adatokat.

A miniszter arra kért mindenkit, töltse le az alkalmazást.

Szólt arról is, hogy folynak az egyéb kutatási projektek, amelyek többek között a vakcinára, a gyógyszerre vonatkoznak, és dolgoznak a magyar vakcinagyártó-képesség kialakításán is. Emellett kialakították a lélegeztetőgép-kapacitást, a maszk- és fertőtlenítőszer-gyártási kapacitást, így fel vannak készülve a járvány második hullámára.

A sajtótájékoztatón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kiemelte: a koronavírus-járvány első hullámát jól kezelte az ország, köszönhetően a gyors és hatékony kormányzati intézkedéseknek és az emberek fegyelmezettségének. Hozzátette: a második hullámban erre legalább akkora szükség lesz, mint az első hullám alatt.

Elmondta azt is, a nemzeti konzultációban mintegy kétmillióan azt mondták, szeretnék, ha nem kellene visszatérni a szigorú intézkedésekhez, ezért a kormány azon dolgozik, hogy úgy védje meg az emberek életét és egészségét, hogy közben nem áll le a gazdaság, működik az ország és nem kerülnek veszélybe a munkahelyek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 5,5 millió ember használ mobiltelefont Magyarországon, ezek az okos eszközök pedig a védekezés hatékonyságát tudják szolgálni, például a kontaktkutatás hatékonyságának növelésével.

Megjegyezte: a 40 év alattiak gyakrabban mozdulnak ki otthonról, többekkel találkoznak, így szélesebb körben terjeszthetik a vírust, ez pedig felértékeli az eredményes kontaktkutatás jelentőségét, amelyben segítséget nyújthat a VírusRadar.

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet a KoronavírusInfó applikációra is, amely a www.koronavirus.gov.hu internetes oldal változata. Az applikáció naprakész és hiteles információkat tartalmaz és mostantól már push üzenetek formájában azonnali értesítést küld, ha valamilyen új hír, információ jelent meg a rendszerben.

Szentkirályi Alexandra felhívta a figyelmet a Házi Karantén Rendszer applikációra is. Mint mondta, ma Magyarországon több mint 28 ezer ember van hatósági házikaranténban, akiket a hatóságok folyamatosan ellenőriznek, és az applikáció segítségével lehetőség van a házi karantén távellenőrzésére, mentesítve ezzel a hatóságokat.”

Forrás:
A hatékony kontaktkutatásban elengedhetetlen a mobiltelefonos applikációk használata; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. szeptember 16.
VírusRadar

Véglegesen elérhető marad a telefonos gyógyszerfelírás

„Véglegesen elérhető marad a telefonon keresztüli gyógyszerfelírás lehetősége – közölte az emberi erőforrások minisztere csütörtöki Facebook-bejegyzésében.

Kásler Miklós szerdán írta alá az erről szóló rendeletet, amelynek értelmében megtartják a „rendkívül sikeres és népszerű” gyakorlatot a továbbiakban is.

Mint írta, a telefonon keresztül történő gyógyszerfelírás (telemedicina) sok százezer embernek nyújt kényelmes és biztonságos lehetőséget. Egyúttal arra biztatta az elsősorban a járványügyi szempontból veszélyeztetetteket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel a jövőben is, ezzel tovább csökkentve megfertőződésük esélyét.

A vírussal szemben ugyanis minden lehetséges módon védekeznünk kell, az ország működésének megőrzése mellett – tette hozzá a miniszter.”

Forrás:
Véglegesen elérhető marad a telefonos gyógyszerfelírás; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. szeptember 17.

Tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

„Tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Tűzifát okosan elnevezésű felület a vásárlók és a tisztességes termelők, kereskedők egymásra találását segíti.

A Nébih keddi közleménye szerint az elmúlt években számos vásárlót vertek át a hirdetésekben alacsony árat ígérő, majd fizetés után az áru leszállítása nélkül eltűnt csalók. Az illegális árusok által generált ár és hirdetési verseny a tisztességes erdőgazdálkodók, kereskedők munkáját is jelentősen megnehezítette.
Az Agrárminisztérium támogatásával létrejött online piactér ügyfélkapus azonosításhoz kötött.

Csak beazonosítható, a faanyagterméklánc-felügyeleti (EUTR) nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodók, vállalkozások tudnak hirdetést feltölteni, így kizárja az illegális fakitermelésből élő csalókat.

A vásárlók a felületen (https://tuzifatokosan.nebih.gov.hu) megtalálhatják a lakóhelyükhöz legközelebb eső kereskedőket. A rendszer másik fontos előnye, hogy lehetővé teszi a különböző feldolgozási formában és kiszerelésben értékesített tűzifa-termékek árainak összehasonlítását.

A rendszer a jövőben további funkciókkal, egyebek mellett megrendelő modullal is bővül majd – közölte a Nébih.”

Forrás:
Árösszehasonlító rendszerrel segíti a tűzifavásárlást a Nébih; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; 2020. szeptember 15.
Tüzifát Okosan

Informatika, távközlés, technika

Az Unió helyzete: A Bizottság új, ambiciózus feladatra vállalkozik a szuper-számítástechnika terén

„A Bizottság további lépéseket tesz a digitális évtized menetrendjében Európa digitális szuverenitásának megerősítése érdekében, amint azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló szerdai beszédében bejelentette.

A Bizottság a mai napon az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozásról szóló új rendeletre tett javaslatot annak érdekében, hogy fenntartsa és előmozdítsa Európa vezető szerepét a szuper-számítástechnika és a kvantuminformatika területén. A rendeletjavaslat támogatja az új szuperszámítógépes technológiákkal, rendszerekkel és termékekkel kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységeket, előmozdítja az infrastruktúra használatához szükséges készségeket, és Európában világszínvonalú ökoszisztémát kíván megalapozni. A javaslat 8 milliárd EUR összegű beruházást tenne lehetővé a szuperszámítógépek következő generációjába, ami a jelenleginél lényegesen nagyobb költségvetést jelent.

Az új generációs nagy teljesítményű számítástechnika terén elért európai sikerekre építve a szuper-számítástechnika kulcsszerepet fog játszani az európai helyreállításban. A stratégiai beruházási prioritásként megjelölt szuper-számítástechnika a teljes digitális stratégia alapját fogja képezni a nagy adathalmazokelemzésétől a mesterséges intelligencián és a felhőalapú technológiákon át a kiberbiztonságig. Ezenkívül a szintén ma elfogadott ajánlásban a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az ultragyors hálózati összekapcsoltságot, és dolgozzanak ki közös megközelítést az 5G kiépítésére vonatkozóan.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A nagy teljesítményű számítástechnika Európa számára alapvető fontosságú digitális kapacitás. Mint azt a koronavírus-járvány elleni küzdelem során is tapasztaltuk, a szuperszámítógépek már jelenleg is segítenek a terápiák kutatásában, a fertőzés terjedésének felismerésében és előrejelzésében, illetve a visszaszorítási intézkedésekkel kapcsolatos döntéshozatal támogatásában. Az adattudomány – a mesterséges intelligenciával és a szuperszámítógépekkel együtt – szintén fontos szerepet játszik az ökoszisztémák mintáinak feltárásában, az éghajlatváltozás enyhítésében, valamint a katasztrófák elkerülését és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó megoldások kidolgozásában. Mai javaslatunk a szuperszámítógépes infrastruktúrába történő beruházások növelését irányozza elő, hogy jobban ki tudjuk aknázni az életminőség javításában, az ipari versenyképesség fokozásában és a tudomány fejlesztésében rejlő hatalmas lehetőségeket.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Az adattudomány és a konnektivitás mellett a szuper-számítástechnikának is kiemelt szerepe van az ipari, technológiai és tudományos kérdésekre egyaránt kiterjedő digitális szuverenitásunk biztosításában. Európában megvan a mind a szükséges szaktudás, mind a politikai akarat ahhoz, hogy vezető szerepet töltsünk be a nemzetközi technológiai versenyben. Célunk, hogy az exaszintű számítógépek segítségével gyorsan elérjük a következő számítástechnikai szintet, de mindenekelőtt már most integráljuk a kvantumgyorsítókat, hogy hibrid gépeket fejlesszünk ki, és Európa időben e forradalmi technológia élvonalába pozicionálja magát.”

A javasolt rendelet az EuroHPC közös vállalkozást 2018 októberében létrehozó korábbi tanácsi rendelethelyébe lépne. Célja lehetővé tenni Európa számára, hogy élen járjon a következő szuperszámítógépes határ felé vezető technológiai versenyben és

exaszintű, azaz másodpercenként több mint egy trillió (10¹⁸) művelet elvégzésre képes szuperszámítógépeket,

valamint olyan kvantumszámítógépeket és hibrid számítógépeket fejlesszen, amelyek a kvantum- és a klasszikus számítástechnika elemeit egyesítik, és amelyek olyan műveleteket végeznek el, amelyekre jelenleg egyetlen szuperszámítógép sem képes.

Az EuroHPC közös vállalkozás a meglévő európai szuperszámítógépes és kvantuminformatikai erőforrásokat Európa-szerte valamennyi felhasználó számára hozzáférhetővé fogja tenni, beleértve a közszférát és az ipari felhasználókat, különösen pedig a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), függetlenül attól, hogy hol találhatók. Az új költségvetésről – amelyet a Horizont Európa, a Digitális Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fog támogatni – jelenleg folynak a tárgyalások.

Működésben a szuper-számítástechnika

A tervezett szuperszámítógépes infrastruktúrát több mint 800 európai tudományos, ipari és közszférabeli alkalmazásban lehetne használni.

Az egészségügyi ágazatban – többek között a koronavírus-járvány elleni küzdelemben – a szuperszámítógépek már jelenleg is segítenek a terápiák kutatásában, a fertőzés terjedésének modellezésében és előrejelzésében, valamint a visszaszorítási intézkedésekkel kapcsolatos döntéshozatal támogatásában. Júniusban az Exscalate4CoV uniós finanszírozású konzorcium bejelentette, hogy a csontritkulás kezelésére használt, már regisztrált, raloxifen hatóanyagú gyógyszerek hatékony kezelést jelenthetnek az enyhe tünetekkel járó Covid19-fertőzés esetén. Ez a gyógyszer jelenleg készen áll a klinikai vizsgálatokra, és a projekt keretében más ígéretes molekulák vizsgálata is zajlik. A szuperszámítógépek segítik az európai tudósokat abban is, hogy alaposabb ismereteket szerezzenek az emberi metabolizmus és az immunrendszer működéséről, és jelentős fejlődést eredményeznek a genomika, valamint az új gyógyszerek fejlesztése és tesztelése terén, illetve a súlyos betegségek, köztük a rák és a vírusfertőzések elleni küzdelmet is segítik.

Emellett ez a szuperszámítógépes infrastruktúra hozzá fog járulni az uniós „Irány a Föld” kezdeményezésmegvalósításához, jelentősen javítva az időjárás-előrejelzést, a város- és vidékfejlesztést, a hulladék- és vízgazdálkodást, valamint az oceanográfiai, tengeri és sarki környezeti modellezést. Ez az európai zöld megállapodás céljaival összhangban támogatja a zöld gazdaságra való átállást, segítséget nyújt a felkészülésben a jelentős környezetkárosodásra és katasztrófákra, valamint azok kezelésében.

A következő lépések

Az Európai Unió Tanácsa javaslatot terjeszt elő az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozásról (EuroHPC közös vállalkozás) szóló új rendelet elfogadására. A közös vállalkozás tevékenységeinek 2021-től történő folytatására irányuló előkészületek már folyamatban vannak: például 20 projektet választottak ki innovatív nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésére.

Háttér-információk

Az EuroHPC közös vállalkozás 2018-ban jött létre azzal a céllal, hogy az uniós források, valamint a részt vevő országok (mostanáig 32) és a magánpartnerek erőforrásainak egyesítésével elősegítse, hogy az EU világelsővé váljon a szuper-számítástechnika terén.

Az EuroHPC közös vállalkozás 2018-as létrehozása óta jelentősen növelni tudta a nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló európai szintű beruházásokat annak érdekében, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be ezen a területen. Csak a 2019–2020-as időszakban a közös vállalkozás közberuházásai elérik az 1,1 milliárd eurót, ami európai szinten csaknem évi 250 millió euró nettó növekedést jelent a 2018 előtti helyzethez képest.

Ezzel a finanszírozással az EuroHPC közös vállalkozás 2021 elejére három exa előtti teljesítményszintű (másodpercenként legalább 10¹⁷ számítás elvégzésére képes) rendszert fog telepíteni, amelyek a világ első öt szuperszámítógépe közé tartoznak, valamint öt petaszintű (másodpercenként legalább 10¹⁵ számítás elvégzésére képes) rendszert, amelyek az első 50 közé tartoznak. Ezek az új gépek nyolcszorosára növelik az európai szinten rendelkezésre álló szuperszámítógépes teljesítményt. Lehetővé teszik a nagy teljesítményű számítástechnika használatát az EU-ban mind az állami, mind a magánfelhasználók, és különösen azon kkv-k számára, amelyek nem rendelkeznek saját forrásokkal ahhoz, hogy profitáljanak ezekből az új technológiákból.

Az EuroHPC közös vállalkozás támogatja továbbá 33 nemzeti kompetenciaközpont létrehozását, amelyek helyi szinten dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék az európai szuperszámítógépes szolgáltatásokhoz való hozzáférést a különböző ipari ágazatokban, testre szabott megoldásokat kínáljanak a felhasználók széles köre, köztük a kkv-k számára, és végső soron megerősítsék az e technológiákkal kapcsolatos európai ismereteket és szakértelmet.

További információk:
Kérdések és válaszok
Tájékoztató az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozásról
Rendeletjavaslat
Az EuroHPC közös vállalkozás weboldala
Beszéd az Unió helyzetéről
Sajtóközlemény az Unió helyzetéről szóló 2020. évi értékelésben bejelentett fő kezdeményezésekről
Az Unió helyzetét értékelő 2020. évi beszéd weboldala”

Forrás:
Az Unió helyzete: A Bizottság új, ambiciózus feladatra vállalkozik a szuper-számítástechnika terén; Euróapi Bizottság; 2020. szeptember 18.

Az Unió helyzete: A Bizottság a gyors hálózati összekapcsoltság továbbfejlesztését és az 5G kiépítésére vonatkozó közös megközelítés kidolgozását szorgalmazza

„Európa digitális szuverenitását megerősítendő, a Bizottság a mai napon a digitális évtized menetrendjének újabb állomását célozza meg – jelentette be Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló szerdai beszédében.

A Bizottság ajánlást tett közzé, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ösztönözzék a nagyon nagy kapacitású széles sávú, többek között az 5G hálózatokba irányuló infrastrukturális beruházásokat, hiszen ez az infrastruktúra jelenti a digitális átalakulás alapját, és a helyreállítás meghatározó pillére is egyben. Az 5G hálózatok időben történő kiépítése jelentős gazdasági potenciált rejt az elkövetkezendő években: kulcsfontosságú Európa versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából, emellett pedig a jövőbeli digitális szolgáltatások egyik fő mozgatórugója.

A szóban forgó ajánlással párhuzamosan a Bizottság a mai napon az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozásról szóló új rendeletre is javaslatot tett, hogy fenntartsa és előmozdítsa Európa vezető szerepét a szuper-számítástechnika területén a digitális stratégia maradéktalan támogatása és az Unió globális versenyképességének biztosítása érdekében.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „A széles sávú és 5G kapcsolat teremti meg a gazdaság zöld és digitális átállásának alapját, függetlenül attól, hogy a közlekedésről és az energiáról, az egészségügyről és az oktatásról vagy a gyártásról és a mezőgazdaságról van-e szó. A jelenlegi válság pedig rávilágított annak fontosságára, hogy egyrészt a vállalkozások, a közszolgáltatók és a polgárok is hozzáférjenek a nagyon nagy sebességű internethez, másrészt pedig arra, hogy mielőbb teret kell adni az 5G hálózatoknak. Közös erővel és haladéktalanul kell tehát cselekednünk a gyors kiépítés érdekében.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A digitális infrastruktúrák döntő fontosságúnak bizonyultak a járvány idején, lehetővé téve a polgárok, a közszolgáltatók és a vállalkozások számára a válságból való kilábalást. Ennek ellenére a beruházások lelassultak a közelmúltban. Egy olyan korszakban, amikor a széles sávú internethez való hozzáférés az európaiak számára alapvető, a vállalkozások számára pedig geostratégiai fontosságú, a tagállamokkal összefogva lehetővé kell tennünk és fel kell gyorsítanunk a biztonságos optikai és 5G hálózatok kiépítését. A jobb hálózati összekapcsoltságnak nemcsak munkahelyteremtő ereje van, serkenti a fenntartható növekedést és segít korszerűsíteni Európa gazdaságát, de kontinensünk ellenálló képessége és technológiai autonómiája is nagyban függ tőle”.

Mai ajánlásában a Bizottság azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy 2021. március 30-ig – a bevált gyakorlatok eszköztára formájában – dolgozzanak ki közös megközelítést a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil, köztük az 5G hálózatok időben történő kiépítésére. Az intézkedések a következőket hivatottak biztosítani:

a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésével összefüggő költségek csökkenése és a kiépítés sebességének növekedése, elsősorban a felesleges adminisztratív akadályok felszámolása révén;

kellő időben történő hozzáférés az 5G rádióspektrumhoz, valamint a hálózati infrastruktúrába történő üzemeltetői beruházások ösztönzése;

a frekvenciaelosztás határokon átnyúló koordinációjának megerősítése különösen az iparhoz és a közlekedéshez kapcsolódó innovatív 5G szolgáltatások támogatása érdekében.

A mai napon közzétett ajánlás emellett iránymutatással szolgál a legjobb gyakorlatokat illetően annak érdekében, hogy időben hozzáférést lehessen biztosítani az 5G hálózatok által használt rádióspektrumhoz, és hogy a tagállamok szorosabbra fűzzék a frekvenciaelosztás koordinációját a határokon átnyúló 5G-alkalmazások esetében. Ennek különösen hangsúlyos szerepe van az összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítása, valamint az ipar digitalizációja és az intelligens gyárak szempontjából. A határokon átnyúló fokozott koordináció révén Európa fő közlekedési útvonalain, különösen a közúti, vasúti és belföldi vízi utakon 2025-ig megvalósulhat a megszakítás nélküli 5G-lefedettség. 2020. szeptember közepéig azonban a tagállamok a legelső 5G sávoknak átlagosan mindössze 27,5 %-át osztották ki, ezért az 5G időben történő kiépítése érdekében mindennél fontosabb, hogy a tagállamok elkerüljék, illetve minimálisra csökkentsék a rádióspektrumhoz való hozzáférés engedélyezésével kapcsolatos késedelmeket.

Az ajánlás kiemeli továbbá, hogy az 5G hálózatok biztonságáról és ellenálló képességéről is gondoskodni kell. A tagállamok a Bizottsággal és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) együttműködve kidolgozták az 5G hálózatokat leginkább fenyegető kockázatok hatékony kezelésére szolgáló kockázatcsökkentő intézkedések és tervek eszköztárát. Az elért eredményekről szóló jelentés júliusban került közzétételre.

Fenntartható hálózatkiépítés a jobb összeköttetés szolgálatában

Az ajánlás a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvre is épít. A nagy sebességű hálózatok térnyerésének támogatása keretében olyan harmonizált intézkedésekkel kívánja csökkenteni a költségeket, amelyek lehetővé teszik a hálózati szolgáltatók és üzemeltetők számára, hogy közösen használják az infrastruktúrát, koordinálni tudják az építési munkákat és meg tudják szerezni a kiépítéshez szükséges engedélyeket. Ajánlásában a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy ezen irányelvet szem előtt tartva jussanak megállapodásra a bevált gyakorlatokról, és osszák meg őket az alábbiak céljából:

egyszerűbb és átláthatóbb engedélyezési eljárások támogatása az építési munkákkal összefüggésben;

az átláthatóság javítása a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozóan annak érdekében, hogy az üzemeltetők könnyebben hozzá tudjanak férni az adott területen rendelkezésre álló infrastruktúrával kapcsolatos valamennyi lényeges információhoz, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése a közigazgatási szerveknél igénybe vehető egyablakos információs pontok kialakításával;

a hálózatüzemeltetők jogainak kiterjesztése, hogy hálózatkiépítés céljából hozzáférjenek a közigazgatási szervek által ellenőrzött meglévő fizikai infrastruktúrákhoz (azaz épületekhez, utcai lámpákhoz, valamint az energia- és egyéb közművekhez tartozó elemekhez);

az infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatos vitarendezési mechanizmus hatékonyságának javítása.

A jobb hálózati összekapcsoltságnak köszönhetően minimálisra lehet csökkenteni az adatátvitellel járó környezeti terhelést, így az hozzájárulhat az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. A Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki kritériumokat a kiépítendő hálózatok környezeti hatásának értékelésére, és ösztönözzék az üzemeltetőket a környezeti szempontból fenntartható hálózatok megteremtésére.

A következő lépések

Az ajánlásnak megfelelően a tagállamoknak 2020. december 20-ig kell meghatározni és megosztani az 5G biztonsággal kapcsolatos majdani uniós eszköztárban szereplő bevált gyakorlatokat, és 2021. március 30-ig kell megállapodniuk e gyakorlatok listájáról.

Az „Európa digitális jövőjének megtervezése” címmel februárban kiadott stratégiájában bejelentetteknek megfelelően a Bizottság további két intézkedést tervez ezen a területen:

Az 5G-re és a 6G-re vonatkozó cselekvési terv naprakésszé tétele 2021-ben. Az aktualizált terv a spektrummal kapcsolatban a most közzétett ajánlásban szereplő fellépésekre épít, és azokat terjeszti ki. Áttekinti az eddig elért eredményeket, és új, ambiciózus célokat tűz ki az 5G hálózat kiépítésére.

A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálata. E folyamat következő lépéseként 2020 őszén nyílt konzultáció indul, valamint külön tanulmány készül a jelenlegi irányelv értékelése és több szakpolitikai lehetőség hatásának felmérése céljából.

Háttér-információk

Az ajánlás hozzá fog járulni a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelvben és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben meghatározott célkitűzések eléréséhez. A Kódexnek, amelyet a tagállamoknak 2020. december 21-ig kell átültetniük a nemzeti jogba, az a célja, hogy előmozdítsa az hálózati összekapcsoltságot és a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférést valamennyi polgár és vállalkozás számára.

Az „Összekapcsoltság az európai gigabitalapú társadalom szolgálatában” című bizottsági stratégia meghatározza az összekapcsoltságra vonatkozó uniós célkitűzéseket. 2025-re valamennyi fő társadalmi-gazdasági mozgatórugónak (azaz iskoláknak, kórházaknak, közlekedési csomópontoknak) gigabitalapú internetkapcsolattal kell rendelkeznie, valamennyi városi területet és fő szárazföldi közlekedési útvonalat folyamatos 5G lefedettséggel kell összekapcsolni, és minden európai háztartást legalább 100 Mbps sebességű, gigabites sebességre korszerűsíthető internetkapcsolattal kell ellátni.

A júniusban bejelentetteknek megfelelően az EU tizenegy új technológiai és kísérleti projektet finanszíroz annak érdekében, hogy megteremtődjön az 5G kapcsolat, és megnyíljon az út a vezető nélküli autózás előtt Európa főbb közúti, vasúti és tengeri útvonalain.

További információk:
Kérdések és válaszok
Tájékoztató az összekapcsoltságra vonatkozó ajánlásról
Az összekapcsoltságra vonatkozó ajánlás
Beszéd az Unió helyzetéről
Sajtóközlemény az Unió helyzetét értékelő beszéd (2020) fő kezdeményezéseiről
Az Unió helyzetét értékelő beszéd (2020) internetes oldala”

Forrás:
Az Unió helyzete: A Bizottság a gyors hálózati összekapcsoltság továbbfejlesztését és az 5G kiépítésére vonatkozó közös megközelítés kidolgozását szorgalmazza; Európai Bizottság; 2020. szeptember 18.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. szeptember 21.

A „piszkos trükköket” eltanuló Mesterséges Intelligenciával támogatná a stratégákat az amerikai védelmi innovációs ügynökség

A digitális diplomácia egyik kevéssé ismert, inkább a homályban megbújó fejlesztése a Mesterséges Intelligencia felhasználására irányul. Az ún. gépi tanuló rendszerek – nagy tömegű adatokon „trenírozva” – képesek lehetnek a nemzetközi porondon mozgó partnerek, sőt ellenfelek, vagy akár ellenségek várható viselkedését, lépéseit előre jelezni egy-egy szituációban. A Mesterséges Intelligenciát használó szoftverekre támaszkodva a külpolitika formálásáért felelős stratégiák, szakértők és politikusok roppant előnyre tehetnek szert a csupán az emberi elemző képességet, kombinációs készséget használó ellenfelekkel szemben a geopolitika erős tempóban gyorsuló (és egyre komplexebbé váló) porondján. Kína több ilyen diplomáciai támogató szoftvert is fejleszt, és ezeknek a Mesterséges Intelligenciára támaszkodó rendszereknek a PLA, a kínai hadsereg hasonló fejlesztései jelentették a kiindulási alapját. A kínai fejlesztésekről már korábban beszámoltunk Hírlevelünkben, ám a többi nagyhatalom hasonló próbálkozásairól mindeddig nem nagyon szivárgott ki híresztelés. Holott biztosra vehető: a geopolitika fontos szereplőinek mindegyike igyekszik hasznosítani a Mesterséges Intelligencia alkalmazásában rejlő különleges adottságokat: ez az új technológiai ugyanis éppen a komplex (fejlett stratégiai látásmódot, és az ember számára szinte felfoghatatlanul rugalmas taktikai érzéket feltételező) döntéstámogatásban lehet a legerősebb. Az amerikai védelmi-nemzetbiztonsági szektor innovációját támogatni hivatott fejlesztési ügynökség, a DARPA (ami jó néhány Mesterséges Intelligenciára támaszkodó kísérleti programot futtat) most érdekes „vetélkedő projektet” indított, ami legalább egy kicsi bepillantást enged abba, hogy hol tartanak, milyen irányban haladnak az USA nemzetközi térnyerését segíteni hivatott tervező- és döntéstámogató technológiák.

A sokszor meglepően élethű szimulációkat tartalmazó stratégiai, illetve taktikai (magyarul „lövöldözős”) video játékok fontos játékmechanikai elve az, hogy többé-kevésbé kiegyensúlyozott erőviszonyok érvényesüljenek benne az ember-játékos, és a vele megvívó Mesterséges Intelligencia között. Ez biztosítja azt, hogy a játék elég érdekes és izgalmas legyen, de mégis játszható (megnyerhető) maradjon. Az amerikai védelmi innovációval és fejlesztéssel foglalkozó ügynökség, a DARPA azonban szakítana ezzel a koncepcióval. A fejlesztési szervezet által a közelmúltban indított Gamebreaker versenyprogram azt a célt tűzte ki maga elé, hogy – különböző Mesterséges Intelligencia alkalmazások segítségével – megtalálja azokat a réseket, lehetőségeket, „piszkos trükköket”, amelyeket kihasználva mindig győzni lehet ezekben a játékokban – és a hozzájuk sokszor nagyon hasonló elvek alapján felépülő „komoly” hadijátékokban, katonai tervezésre és kiképzésre szolgáló digitális háborús szimulációkban. A programban (amelybe olyan hatalmas katonai beszállító cégek kapcsolódtak be, mint a Northrop Grumman, vagy a BAE, valamint vezető amerikai egyetemek) az a tulajdonképpeni cél, hogy az MI segítségével aszimmetrikus lehetőségeket kutassanak fel a döntően valamiféle erőegyensúlyra törekvő játékrendszerekben. Az így szerzett információ segítségével aztán a katonai tervezők mindig legyőzhetik az ellenfelet. Most a közkedvelt videojátékokban (mint a StarCraft II, vagy a Google Footbal és a Command: Modern Operations), holnap a hadsereg komoly szimulációs hadijátékaiban. Holnap után pedig talán a valóságos harcmezőn is.
DARPA Wants Wargame AI to Never Fight FairKelsey Atherton; Breaking Defense, 2020. augusztus 18.
Gamebreaker AI Effort Gets Under Way; DARPA; 2020. május 18.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. szeptember 14-szeptember 18.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati felhívás_Telefonközpont fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/181
Közzététel dátuma: 2020.09.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.02.
Telefonközpont fejlesztés (KBF/546/2020)
Az MNB Székházban az Avaya Gateway-ek cseréje (2 db, egy redundáns pár), a velük kompatibilis fő- és mellékvonali kártyák beszerzése, illetve a központi szám fogadása és a portaszolgálati funkciók ellátása céljából az Avaya Equinox Attendant kezelőfelület bevezetése (15 db kiszolgáló részére) és integrációja az Avaya Aura Contact Center, Avaya Aura Experience Portal és Avaya Workforce Optimization Select for Enterprise környezettel.
Lásd bővebben

Informatikai keretmegállapodás – 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/181
Közzététel dátuma: 2020.09.17.
Ajánlatkérő: Fővárosi Állat – és Növénykert
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.30.
Notebookok, személyi számítógépek, monitorok valamint ezen kategóriába nem tartozó hardver kiegészítők beszerzése
Becsült érték ÁFA nélkül: 16.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Telefonalközp., helyi hívószám szolg., internet II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.02.
Felhő alapú telefonközpont-szolgáltatás, vezetékes telefon- és internet szolgáltatás beszerzése
Lásd bővebben

Meglévő IBM licencek bővítése (ILIC20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.12.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő IBM szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások teljesítése tárgyában.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 5830 db árlista sor képezi.
Becsült érték áfa nélkül: 10.307.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Okmányvizsgáló és archiváló eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.13.
A „Professzionális és félprofesszionális okmányvizsgáló és archiváló eszközök beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárásban a következő eszközök beszerzése:
1. rész: Félprofesszionális komplex okmányvizsgáló és archiváló berendezés, mennyiség: 22 db
2. rész: Professzionális komplex okmányvizsgáló és archiváló berendezés, mennyiség: 1 db
Lásd bővebben

Oracle támogatás 2021 (KBF/00547/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.15.
Oracle támogatás 2021. ORACLE adatbáziskezelő platform használatához tartozó gyártói szoftverkövetési és támogatási szolgáltatások évfordulós megújítása.
Lásd bővebben

Microsoft oktatási szoftverlicencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/179
Közzététel dátuma: 2020.09.15.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.16.
A jelen közbeszerzési eljárás keretében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (továbbiakban DKÜ Zrt.) a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban KIFÜ) részére a Tisztaszoftver Program keretein belül megvalósítandó Microsoft, vagy azzal egyenértékű oktatási szoftverlicenceket kíván beszerezni.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányozott teljes mennyiséget a 2.194.893 db licenc (a továbbiakban: keretmennyiség) jelenti.
A licencek átlagos felhasználó száma 1.511.736.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – NHKV Komplex ÜSZI
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/179
Közzététel dátuma: 2020.09.15.
Ajánlatkérő: NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.13.
Komplex ügyviteltámogatási feladatok ellátása
Lásd bővebben

NET OSS szoftverekhez licenckövetés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/180
Közzététel dátuma: 2020.09.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.29.
Meglévő NET OSS rendszer szoftverekhez (NETvisor PVSR, NETvisor SLA Suite, NETvisor NETinv és NETvisor IP Explorer) gyártói licenckövetés és gyártói terméktámogatás, valamint a NET OSS rendszer szoftvereihez és integrációihoz szállítói terméktámogatás továbbá a NET OSS rendszerhez üzemeltetési szakértői támogatás biztosítása
Lásd bővebben

„Informatikai eszközök beszerzése” három részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/180
Közzététel dátuma: 2020.09.16.
Ajánlatkérő: II.Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.29.
Számítástechnikai berendezések és gépek szállítása:
51 db számítógép (IT); 46 db monitor; 15 db notebook; 40 db nyomtató; 10 db projektor; 6 db HDD és 52 db pendrive; valamint Windows 10 Pro operációs rendszerek a részekben részletezettek szerint
Lásd bővebben

HUMANOID ROBOT, DRÓN ÉS 3D NYOMTATÓ BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/180
Közzététel dátuma: 2020.09.16.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.12.
1. közbeszerzési rész: humanoid robot beszerzése, valamint ezek kezelését, használatát támogató oktatási anyag fejlesztése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 »Digitális kompetencia fejlesztése« című projekt keretében
2. közbeszerzési rész: programozható drón beszerzése, valamint ezek kezelését, használatát támogató oktatási anyag fejlesztése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 »Digitális kompetencia fejlesztése« című projekt keretében
3. közbeszerzési rész: 3D nyomtató, nyomtatószál beszerzése, valamint ezek kezelését, használatát támogató oktatási anyag fejlesztése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 »Digitális kompetencia fejlesztése« című projekt keretében
843 db humanoid robot, 1 db humanoid robot kezelését, használatát támogató tananyag
Lásd bővebben

Megújuló energiaforrások optimális aránya Mao-n
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/180
Közzététel dátuma: 2020.09.16.
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.16.
Az Európai Unió 2030-as Klíma- és energiapolitikai kerete és az Energia Útiterv 2050 célul tűzte ki az üvegházhatást okozó gázok 1990-ben mért kibocsátásának legalább 40%-kal történő csökkentését 2030-ig, illetve további csökkentését 80-95%-os mértékre 2050-ig. Ezek az elsődleges pillérei az EU energetikai transzformációs politikájának, és ezek a pillérek a nemzeti, üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő törekvéseket is meghatározzák.
Jelen közbeszerzés tárgya olyan átfogó tanulmány készítése, amelynek keretében a hazai dekarbonizációs célok elérése érdekében a magyar villamosenergia-termelés optimális összetételének kvalitatív és kvantitatív elemzése szükséges, amely elengedhetetlen szakmai alátámasztó háttéranyag a Paks II. projekt számára a reális jövőbeni piaci helyzet bemutatására.
Lásd bővebben

Live Guide Klímavédelmi információs rendsz. üzem.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/182
Közzététel dátuma: 2020.09.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.30.
„A Live Guide Klímavédelmi információs rendszer üzemeltetése, üzemeltetés támogatása, valamint szakértői erőforrás biztosítása 19 hónapra 2022. június 30-ig”
A LiveGuide Klímavédelmi információs rendszer 7/24-es rendelkezésre állásához üzemeltetés, üzemeltetés-támogatás, valamint szakértői erőforrás beszerzése 19 hónapra 2020. december 01-től, vagy, amennyiben a szerződés később lépne hatályba, a hatályba lépés napjától, 2022. június 30-ig.
Lásd bővebben

Nyomtatók beszerzése – Magyar Államkincstár
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/182
Közzététel dátuma: 2020.09.18.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.28.
Nyomtatók beszerzése GINOP
Lásd bővebben

Kisfaludy2030 – Készpénzmentes jegykiadó AF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/182
Közzététel dátuma: 2020.09.18.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Teljesítés helye: Alsóörs, Badacsony, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Csopak, Fonyód, Hévíz, Keszthely, Révfülöp, Siófok, Szántód, Szigliget, Tihany
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.15.
Készpénzmentes jegykiadó automaták és utastájékoztató kijelzők beszerzése és telepítése
A beruházás célja a Balaton kiemelt turisztikai régió közlekedésének javítása, a tömegközlekedés színvonalának emelése integrált informatikai megoldások megvalósításával. Jelen beruházás segítségével 92 db olyan LED technológiájú eszköz kerül kihelyezésre, amely alkalmas arra, hogy a menetrend szerinti közlekedési eszközök aktuális menetrendjét – illetve lehetőség szerint valós idejű közlekedési adatait – kijelezze, valamint 500 db olyan LCD technológiájú kombinált eszköz kerül kihelyezésre, amely az előzőkhez hasonló utastájékoztató információk kijelzésén túl jegyek értékesítésére is alkalmas, a mai kornak megfelelően készpénzmentes fizetési lehetőséget biztosítva.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató – BOSS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Online Üzleti Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
BOSS rendszer módosítása és továbbfejlesztése- KM
1.Gyermektámogatási funkciók megvalósítása BOSS3 rendszerben
2. Törlesztési funkciók megvalósítása BOSS 3 rendszerben
3. KHR adatszolgáltatás módosítása törlesztési moratórium miatt
4. DH1 hitelösszeg emelés
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 45.000.000,- Ft
Lásd bővebben

AF_APZ_Tréning – Oktatási Feladatok_Tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: AKKA Hungary Mérnöki és Tanácsadó Kft.;ATP Automotive Testing Papenburg GmbH
A beszerzés tárgyát a zalaegerszegi járműipari tesztpálya üzemeltetésével kapcsolatos oktatási feladatok ellátása képezi, melyet a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az ajánlatkérő által leadott közvetlen megrendelések alapján köteles elvégezni az árazott költségvetésben meghatározott egységárakon az alábbi főbb témakörökben:
A) Működési folyamatokkal kapcsolatos oktatás;
B) Mérnöki folyamatokkal kapcsolatos oktatás;
C) Vezetői tréning,
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyát képező keretszerződés alapján legalább nettó 185 000 000 forintértékű szolgáltatás megrendelésére vállal kötelezettséget azzal, hogy megrendelés leadására és teljesítésére legfeljebb nettó 258 347 607 forint értékben kerülhet sor.
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – Linux és Nagios
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft.
Elnevezés: Linux és Nagios rendszerek támogatása
1. rész: Red hat Enterprise Linux Server, Standard – licence előfizetés biztosítása gyártói szoftverkövetéssel – és támogatással 5 évre, nettó 47 324 640 Ft keretösszeg erejéig. (árképzést elősegítendő irányadó mennyiség 48 db)
2. rész: Havi integrátori támogatás, illetve eseti mérnöknap igénybevétele legfeljebb a szerződés hatályba lépésétől számított 36 hónapra, nettó 227 784 000 Ft keretösszeg erejéig (Árképzést elősegítendő irányadó mennyiségek:
Havi integrátori támogatás közepes rendelkezésre állással 44 szerverre,
Havi integrátori támogatás magas rendelkezésre állással 15 szerverre,
Havi integrátori támogatás operációs rendszerre és Nagiosra, magas rendelkezésre állással 2 szerverre,
Eseti mérnöknap alapú támogatás 30 mérnöknap).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 275.108.640,- Ft
Lásd bővebben

FORRÁS üzemeltetés és fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/179
Közzététel dátuma: 2020.09.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: GriffSoft Informatikai Zrt.
Ajánlatkérőnél 2012.évben került sor a Magyar Államkincstár által elfogadott integrált ügyviteli-pénzügyi Forrás.NET rendszer (FORRÁS) bevezetésére, speciális alrendszereinek kialakítására. Jelen beszerzés célja, hogy biztosított legyen az ajánlati felhívásban és szerződéstervezetben meghatározott következő időszakra is a FORRÁS valamennyi alrendszerének, moduljának és a kapcsolódó szakrendszerek megfelelő működése Ajánlatkérőnél a szükséges üzemeltetési, támogatási és fejlesztési szolgáltatások további biztosítása által.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 161.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Iratkezelő rendszerhez tartozó fejlesztési keret
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/179
Közzététel dátuma: 2020.09.15.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Iratkezelő rendszerhez tartozó fejlesztési keret
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 60.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Kiküldetések elszámolási workflow rendszere
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/180
Közzététel dátuma: 2020.09.16.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
„Kiküldetések, munkába járás elszámolási workflow rendszere KBF/895/2019”
Magyar Nemzeti Bank részére olyan Effector workflow alapú önkiszolgáló rendszer kialakítása, amelyben az MNB munkavállalói által közvetlenül elektronikusan rögzíthetők a kiküldetések, munkába járás és hétvégi hazautazások, valamint az azokhoz kapcsolódó költségelszámolások, továbbá elvégzi a rögzített adatok elektronikus jóváhagyásra küldésének és ellenőrzésének folyamatait is. A fejlesztés mellett feladat 900 db örökös Effector Keretrendszer (Platform) Named User License biztosítása 5 év licenckövetéssel (Maintenance Support) a műszaki követelményspecifikációban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 116.025.000,- Ft
Lásd bővebben

NTG védelmét biztosító DDoS védelmi rend. tám.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/180
Közzététel dátuma: 2020.09.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás-előfizetése, valamint gyártói támogatása, és szállítói támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 90.250.720,- Ft
Lásd bővebben

Inforex rendszer fejlesztése és támogatása.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/182
Közzététel dátuma: 2020.09.18.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FX Software Zrt.
A közbeszerzés tárgya az Inforex Integrált Treasury rendszer (a továbbiakban: Inforex) továbbfejlesztése és a szoftver működtetéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok elvégzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.000.000,- Ft
Lásd bővebben

AKR – licenc és terméktámogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/182
Közzététel dátuma: 2020.09.18.
Ajánlatkérő: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.
Ajánlatkérő az NTAK rendszer NAV irányába történő adatszolgáltatását az Adóügyi Kommunikációs Rendszer (a továbbiakban: AKR) integrációjával valósította meg a rendszer kialakításakor. Az AKR elengedhetetlen szerepet tölt be a szálláshelyektől érkezett adatcsomagok hosszútávú és hiteles archiválásában, valamint a NAV felé történő továbbításában. Jelen beszerzésben az Adóügyi Kommunikációs Rendszer – beleértve a hosszútávú archiválásért felelős LTV modult és az NTAK specifikusan testreszabott funkcionalitást – használatára jogosító licenc és kapcsolódó terméktámogatás (amennyiben felmerülő alkalmazás hiba kódszintű, úgy a termék gyártójának kell a hiba elhárítását elvégeznie) valamint rendszerfrissítések használatára vonatkozó jog (szoftverkövetés) beszerzését kívánja az Ajánlatkérő lebonyolítani.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 186.835.000,- Ft
Lásd bővebben

KM portálfejlesztés és kapcs. rendsz. kifejleszt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/182
Közzététel dátuma: 2020.09.18.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: SBP Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás az RVTV portál továbbfejlesztésére és kapcsolódó rendszerek kifejlesztésére
62-féle szolgáltatási tevékenység beszerzésére irányuló keretmegállapodás nettó 90 000 000 HUF keretösszegben korábban bevezetett szakrendszerek továbbfejlesztésére és kapcsolódó rendszerek kifejlesztésére a BM RVVTF részére.
Lásd bővebben
RVTV portál: Rendészeti Továbbképzési Rendszer (Szerk.)

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

NEPTUN terméktámogatás, GR-HR modulok bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun rendszer supportja, továbbá a Neptun GR- és HR-modulok bevezetése és supportja 12 hónapos időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 296.227.010,- Ft
Lásd bővebben

KK Kréta 2022 (1342)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/180
Közzététel dátuma: 2020.09.16.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Ajánlatkérő üzemszerű, jogszabályi előírásoknak megfelelő működésének fenntartásához a KRÉTA rendszer terméktámogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.565.550.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Intelligens gyalogátkelők és járdák építése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/178
Közzététel dátuma: 2020.09.14.
Ajánlatkérő: Monor Város Önkormányzata
6 db Intelligens gyalogátkelők kialakítása
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Ajánlatkérő megvizsgálta a három beérkezett ajánlatot, és megállapította, hogy egyik ajánlat sem tartalmazza az ajánlattételi felhívás V.2. pont VI.20. alpont szerinti szakmai ajánlatot.
Lásd bővebben

Telefonos és telesales ügyfélszolgálat ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/179
Közzététel dátuma: 2020.09.15.
Ajánlatkérő: NKM Energia Zrt.
Keretmegállapodás keretében telefonos és telesales ügyfélszolgálati tevékenység, ezen belül bejövő hívások kezelése, tájékoztatás nyújtás (a továbbiakban klasszikus ügyfélszolgálati) tevékenység a földgázszolgáltatás ügyfelei részére, továbbá elektronikus számla terelési szolgáltatás, valamint Értékesítési Contact Center üzemeltetése – pozitív marketing nyilatkozat beszerzése érdekében tevékenység ellátása a földgáz és villamos energia ügyfelek részére. A klasszikus telefonos ügyfélszolgálati tevékenység részleges átvállalása
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő a Kbt. 53. § (1) – (2) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívást visszavonja.

Szakirodalom

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? (II. rész.)

„Múlt heti hírlevelünkben ismertettük Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és munkatársa tanulmányát arról, hogy az egyes országok közszférájának kapacitásai és képességei milyen módon és mértékben befolyásolták a COVID-19 járvány elleni intézkedések, valamint a járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslásának eredményességét (COVID-19 and public-sector capacity – Oxford Review of Economic Policy, Volume 36). A több ország gyakorlatát összevető tanulmány rámutat arra, hogy melyek azok a kritikus kapacitások, amelyek megléte vagy hiánya nagymértékben meghatározza az intézkedések hatékonyságát, valamint kritikus fontosságúak a gazdaság és a társadalom újjáépítésében. A következőkben ezeket vesszük egyenként górcső alá.

Adaptációs és tanulási kapacitások

Az elmúlt évtizedeket a kormányzatokat a tanulási és adaptációs képességek szűkülése jellemezte, a kiszervezési hullámnak köszönhetően. A kiszervezés önmagában nem jelentene problémát, ha a kormányzat közben fenntartja előrelátó képességét és felkészültségét a kockázatkezelésre, valamint az így létrejövő partnerség valóban közérdeket szolgál. A helyzet iróniája, hogy minél erőteljesebb a kiszervezés, annál inkább sérülnek az állam azon képességei, amelyek a szerződéskötéskor a jól célzott feladatmeghatározáshoz és szerződési feltételekhez szükségesek (ez ki is bukott az Egyesült Királyságban a lélegeztetőgépek beszerzése kapcsán). A kiszervezéseket preferáló „New Public Management” (NPM) ráadásul a költségek visszaszorítása terén sem hozta az eredményeket – három évtizednyi NPM gyakorlat után a brit közszolgálati bértömeg reálértékben hasonló volt 2012-13-ban, mint harminc évvel korábban. Az egyes országok ugyanakkor nem egyenlő mértékben vették át az NPM gyakorlatát. Néhány vezető OECD-állam megkísérelte meghaladni ezt azzal, hogy visszakanyarodott olyan weberiánus alapértékekhez, mint a jogszabálykövetés, a szakértelem és az érdemekre alapozás. A járványt közvetlenül megelőző időszakban a fejlett gazdaságokban az élenjáró közigazgatások lényegében neo-weberiánusok voltak, mint például Új-Zélandon vagy Szingapúrban, míg mások az NPM-reformok negatív hatásait nyögték. A COVID-19-re adott válaszok megmutatták, hogy az egyes országok a járványkezelésben is visszatértek domináns rutinjukhoz: míg az Egyesült Királyság a a kiszervezésre, Szingapúr vagy Németország közintézményekre támaszkodott elsősorban.

A közszolgáltatásoknak az állampolgári igényekhez való illesztéséhez szükséges kapacitás

A közszolgáltatások gyakori célpontjai voltak az NPM-reformoknak. Az egészségügy, mint a közszféra nagy és magas költségigényű ágazata, amelynek szolgáltatásai sok szempontból hasonlíthatók a magánszolgáltatásokhoz (pl. egyénre szabott szolgáltatás, szabványosítás, mennyiségi monitorozás) különösen. Ugyanakkor semmi nem bizonyítja, hogy ezek a reformok javították volna az eredményeket. Inkább a tranzakciós szemléletet erősítették a közszolgáltatásokban, ami a szolgáltatások egyszerűsítését és hatékonyságát helyezték a középpontba, és nem az alapvető szükségletek kielégítését vagy a humántényezők fejlesztését. Az Egyesült Királyság élenjáró volt az NPM alkalmazásában. A kormányok az állam irányításában egyre nagyobb mértékben támaszkodtak külső tanácsadó szervezetekre, különösen 2002 óta. Az állami egészségügyi szolgálat (NHS) 2016 és 2019 között megháromszorozta a vezetési tanácsadókra fordított kiadásait, az egymást követő miniszterek ezzel ellentétes ígéretei ellenére. A COVID-19 válság újabb alkalmat adott arra, hogy közegészségügyi feladatokat szervezzenek ki magáncégekhez, növelve annak a valószínűségét, hogy a közszféra csak korlátozott mértékben tud tanulni a történtekből, és még inkább magánszereplőktől fog függni a jövőbeli válságok kezelésekor.

A „válságálló” (rezíliens) termelés irányításához szükséges kapacitás

Viszonylag ritkán taglalt jelenség, hogy az NPM és a ma is követett innovációs politika hasonló időben tört be a nyugati politikai színtérre, a nyolcvanas évek elején. Ez nem volt problémamentes párosítás: az innovációs politikát érő kritikák – különösen a hatékonytalansága a zöldebb és inkluzívabb növekedés ösztönzésére – éppen azokból az alapokból fakadt, amit az NPM támasztott alá. Ez elsősorban az NPM-reformok költséghatékonyságot hangsúlyozó szemléletének volt köszönhető, ami egyszerre ment a hosszútávú jövőképek rovására (nem engedve meghaladni az aktuális projekt- és teljesítménymenedzsment kereteit), valamint annak rovására, hogy vállalják az innovációval szükségszerűen együttjáró bizonytalanságokat és kockázatokat (amit nem lehet ex ante szerződésbe foglalni és projektesíteni). A kilencvenes évek eleje óta a rövidtávú hatékonyságra és a piaci kudarcok kijavítására fókuszáló innovációs politika kiegészült a növekvő piaci liberalizációval, ami sok országban játszott meghatározó szerepet a termelési és szállítási láncok sérülékenyebbé válásában. A kétezres évek elején az új globális szabályok még szigorúbbak lettek – a szellemi tulajdonjogok, az intézményesült vitarendezés és a nem vám jellegű korlátozások együttesen emeltek korlátot a fejlődő és feltörekvő országokban az innovációs politika és az ehhez szükséges kapacitások erősítése elé.

Az adatok és digitális platformok irányításához szükséges kapacitások

Az NPM-reformok sok kormányt vittek abba az irányba, hogy az informatikával kapcsolatos tevékenységüket is kiszervezzék, ami káros hatással volt a közigazgatás digitális kapacitásaira és képességeire. Az országokat összehasonlítva, megállapítható, hogy amelyek lelkesen vetették bele magukat az NPM hullámaiba, azok különösen rosszul tudták kiaknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket. A közszféra képességeinek kiürítésével, a szerződéses gyakorlatokból fakadó kockázatokkal és korlátokkal az NPM súlyosan károsította a kormányzati szféra informatikai modernizációját. Napjainkban a kormányzatok platformokat szerveznek az állampolgárok azonosítására, adóbeszedésre és közszolgáltatások nyújtására. Az internetes korszak korai éveiben az adatokkal való állami visszaélés miatti félelmeknek köszönhetően az adat-architektúra nagy részét magánvállalatok építették ki. A kormányzati platformokban ennek ellenére hatalmas potenciál rejlik a közszféra hatékonyságának javítása vagy a platform-gazdaság demokratizálása terén. Ennek a potenciálnak a realizálása érdekében szükség van az adatgazdálkodás kormányzati irányítása, új intézmények fejlesztése és a platform-gazdaság dinamikájából fakadóan a tulajdonosság új formáinak átgondolására. Csak egy példát említve, a Google Maps, az Uber vagy a Citymapper generálta adatokat a szerzők szerint a közösségi közlekedés fejlesztésére is lehetne alkalmazni, nem csupán a vállalati profit növelésére.”

Forrás:
COVID-19 and public-sector capacity; Mariana Mazzucato, Rainer Kattel; Oxford Review of Economic Policy; DOI https://doi.org/10.1093/oxrep/graa031; 2020. augusztus 29.
Előzmény: Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész; eGov Hírlevél; 2020. szeptember 14.

5G hálózat

„Az alábbi Infojegyzet bemutatja, milyen képességekkel rendelkezik a mobilhálózat ötödik generációja, mi jellemezte a vezeték nélküli hálózatok korábbi négy generációját, mi a tudomány álláspontja az új technológia élettani hatásairól és milyen biztonsági kihívásokat kell kezelni bevezetése során.”

Forrás:
5G hálózat; Képviselői Információs Szolgálat,Infojegyzet; 2020/60.; 2020. szeptember 18. (PDF)

NMHH-felmérés: a telefonon internetezők kétharmada már éjjel-nappal a neten lóg

„A magyar népesség jelentős része – 44 százaléka – a zsebében lévő okostelefonjával folyamatosan csatlakozik a világhálóra, amiről még éjszakára sem kapcsolódik le. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly év végi piackutatása szerint az ötvenes korosztály nagyjából 30 százaléka nem szokott netezni a mobilján, a hatvanasoknál ez az arány nagyjából 50 százalék, 70 felett pedig körülbelül 60 százalék.

A hatóság felmérése szerint a 14 éves és idősebb népesség háromnegyedének van okostelefonja, és hattizedének mobilinternet-előfizetése is van hozzá. Ennél azonban jóval magasabb a telefonon internetezők aránya – a teljes népesség háromnegyede –, a telefonon netezőknek pedig közel egytizede mobilinternet-előfizetés nélkül, wifivel csatlakozik a világhálóra.

Kik lógnak a neten?

Ha mindenféle mobiltelefonos internetezési lehetőséget figyelembe veszünk, akkor a 14 éves és idősebb népesség 44 százaléka folyamatosan online. Minden negyedik válaszadó csak akkor kapcsolódik fel az internetre, amikor valamit kifejezetten meg akar nézni. A népesség negyede nem szokott internetezni a telefonján, 6 százalékuknak pedig nincs mobiltelefonja.

Az 50 év alattiak 50-60 százaléka már egyfolytában eléri a világhálót a telefonjáról, míg az ötveneseknél csak 40 százalék körüli ez az aránya, a hatvanasoknál nagyjából 30 százalék, 70 év felett pedig már csak 10 százalék. Igaz, az ötvenesek nagyjából 30 százaléka nem szokott netezni a mobilján, a hatvanasoknál ez az arány nagyjából 50 százalék, 70 felett pedig körülbelül 60 százalék, és valójában ez a fő tényezője a korosztályok közötti eltéréseknek.

Az 50 alattiaknál a 14–19 évesek térnek el egy kicsit a többiektől valószínűleg amiatt, hogy közülük még nem vettek mindenkinek mobiltelefont a szüleik, arányuk 8 százalék, a negyveneseknek pedig 14 százaléka sosem netezik a telefonján. De így is jól látható, hogy míg a húszas korosztály 62 százaléka folyamatosan a neten lóg a telefonjával, addig a középiskolás korúaknál ez az arány csak 52 százalék. Ez azért is lehet, mert ők – valószínűleg azért, mert nincs saját bevételük – általában kisebb előfizetői csomaggal neteznek. Míg például a teljes mobilnetes népesség 18 százaléka, – ezen belül a húszas korosztály 13 százaléka – van csak 1 GB alatti csomagban, addig a 20 éven aluliaknak a 34 százaléka (további 45 százalékuk pedig a második legkisebb, 1-5 GB-os csomaggal rendelkezik).

Minden negyedik mobilnet-előfizető hotspotként is használja készülékét

A mobiljukon internetezők kétharmada a telefonján keresztül folyamatosan az internetre kapcsolódva éli az életét. A telefonjukon wifivel internetezők 60 százalékánál, a mobilinternet-előfizetéssel rendelkezők felénél mindig be van kapcsolva a wifis, illetve mobilnetes adatkapcsolat. Az utóbbi arány függ az előfizetett adatcsomagok nagyságától: az 1 GB-os adatkeret alatt csak egyharmaduk, a 10 GB feletti vagy korlátlan mobilnettel rendelkezőknek pedig négyötöde kapcsolódik mindig a netre vele.

A teljes népesség 17, a mobilinternet-előfizetők 26 százaléka hotspotként is szokta használni a telefonját, vagyis amikor a saját mobilinternetét megosztja más eszközökkel. A teljes népesség ötöde otthon is meg szokta osztani a telefonos mobilinternetét más eszközökkel, jellemzően egyébként laptoppal (64%) vagy egy másik okostelefonnal (43%).

Mit nézünk meg a mobilon, és mit tudnak a használatban lévő mobilok?

Az okostelefonon internetezőknek nagyjából 90 százaléka szokott közösségi oldalakat nézni és keresőket (például a Google-t) használni, közel 80 százalékuk e-mailezik, 70 százalékuk csetel és nagyjából 60 százalékuk néz videót és időjárást-jelentést. Bár a telefonos videó- és filmnézést sokan korábban lehetetlennek, élvezhetetlennek tartották a kis képernyő miatt, mostanra a többség szívesen választja ezt a szórakozási formát, a 30 éven aluliaknak egyenesen a háromnegyede. Bár sokan használnak csetprogramot a telefonjukon, a többség – 70 százalék – szöveges üzeneteket küld, és kevesebben vannak (48 százalék), akik hanghívásokat bonyolítanak vele. Ugyanakkor a megkérdezettek csak bő egyharmada látogat online hírportálokat, és mobilos tévézésről is csak alig minden huszadik ember számolt be.

Az okostelefonos népesség háromnegyedének 4G-s a készüléke, bő négytizednek védi a készülékét ujjlenyomat-leolvasó és további egyötödnek van a szintén a biztonságot szolgáló arcfelismerésen alapuló billentyűzet-feloldása. Tízből három okostelefonos említette, hogy rendelkezik a készüléke a mobilfizetést is lehetővé tevő NFC-technológiával, amely az irodaházi belépőkártyákhoz hasonlóan egy terminálhoz tartva ismeri fel a mobilt, valamint indítja el automatikusan a fizetéshez szükséges tranzakciót. Emellett közel négytizednek alkalmas a készüléke két sim-kártya befogadására (dual-sim), minden tizediknek pedig virtuális, úgynevezett e-sim-kártyája is van az okostelefonjában.

A felmérés háttere

Ez a piackutatás 2019. november 7. és december 10. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3200 háztartásban, személyes kérdezéssel. Az interjú két részből állt: egy háztartási interjúból a család egy véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt tagjával és egy személyes interjúból egy legalább 14 éves személlyel. A kész háztartási, illetve egyéni minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.”

Forrás:
NMHH-felmérés: a telefonon internetezők kétharmada már éjjel-nappal a neten lóg; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2020. szeptember 16.

38. szám, 2020. szeptember 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom