Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

György István: A kiegyezés óta nem látott fejlesztés zajlik a közigazgatásban

„A kormány a közigazgatásban 2010-től kezdődően a kiegyezés óta legnagyobb fejlesztést hajtotta végre, melynek legújabb állomásai a kormányablakbuszok – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára pénteken, amikor a Komárom-Esztergom megyei Tokodaltáróra érkezett a mobilizált ügyfélszolgálat.

György István hozzátette, a jó állam jegyében folyó közigazgatási átszervezés eredményeképpen már 304 kormányablak van az országban, amelyekben közel 3000 féle ügyet lehet elindítani. A kormányablakokat egészíti ki a buszos ügyintézés, mellyel mindenhová eljuttathatók az állami szolgáltatások.

Az indulás évében, 2008-ban 12 ezer esetben indítottak eljárást a kormányablakbuszokból, 2019-re 20 ezerre nőtt az esetszám. Mivel 2020 szeptemberétől már 22 busz áll szolgálatban, az ügyfelek száma várhatóan meghaladja majd a 30 ezret – ismertette az államtitkár.

Völner Pál (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, az Esztergomi Járási Hivatal három településen, Esztergomban, Dorogon és Nyergesújfalun működtet kormányablakot. Az újonnan átadott busz a járás többi településén megjelenik és ügyfélfogadást tart.

A mostani alkalmon kívül október utolsó hetében még öt napon keresztül lesz elérhető a busz, ezeken a napokon az ügyintézők 21 településen fogadják az ügyfeleket.”

Forrás:
György István: A kiegyezés óta nem látott fejlesztés zajlik a közigazgatásban; Hír TV; 2020. október 16.

A koronavírus-járvány és a digitális átalakítás (DX) szükségessége – interjú Csillag Dáviddal (Pillér Kft.)

„A cégek a meglévő problémáikat informatikai eszközökkel akarják megoldani, de gyakran csak gyorsabban működtetik a folyamataikat, magát a problémát nem számolják fel.

Magyar CIO-k kérdeznek egymástól. A kiinduló téma a koronavírus okozta helyzet kezelése volt, de azóta a kérdések és a válaszok is túlléptek a járványhelyzeten. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)

Both András, az IdomSoft Zrt. termékfejlesztési vezérigazgató-helyettese, tette fel a kérdést Csillag Dávidnak, a Pillér Kft. stratégiai tanácsadójának:

Úgy tűnik, a válsághelyzetre hosszabban fogunk berendezkedni, mint eleinte gondoltuk, milyen kihívásokat és új lehetőségeket teremt mindez egy állami szektort kiszolgáló informatikai fejlesztőcég életében?

A mostani helyzet véleményem szerint több szempontból is egyedülálló, mivel a járvány minden országban egyszerre és magas fokon írja át az addigi rutinnak hitt gazdasági, állami és céges folyamatokat, ami a szervezetek számára többnyire új kihívásokat hozott. Ezért nem is tennék különbséget az állami és a piaci szektorok között.

Mára már nem elég az informatikai vállalatoknak, illetve a nagyvállalatokon belüli informatikai területeknek, az általuk kiemelkedőnek hitt szolgáltatásaik biztosítása a folyamatos és hosszú távú fejlődés kialakításához. Egy innovatív és professzionális informatikai szervezetnek ismernie kell az ügyfelei stratégiáit, az üzleti folyamatait, az adott piaci szektor működését, és arra kell törekednie, hogy abban a környezetben hogyan tudja az ügyfele üzleti és belső folyamatait hatékonyabbá tenni, melyet a leggyakrabban valamilyen informatikai eszközzel fog tudni elérni.

Általában a cégek a meglévő problémáikat és kihívásaikat informatikai eszközök bevezetésével akarják megoldani, de gyakran csak gyorsabban működtetik a folyamataikat, magát a problémát nem számolják fel, és nem ragadják meg a kihívásban rejlő lehetőséget.

A mostani járványhelyzetben sem történt ez másképp, a kihívásokról, nehézségekről már nagyon sokat hallhattunk, és most mi magunk is megtapasztaltuk, hogy hogyan írja át a járvány azokat a mindennapi rutinjainkat, melyeken amúgy nem szívesen változtattunk volna.

Régóta halljuk, hogy a cégeknek „digitális transzformáció” kell, hogy kiemelkedően fontossá vált a szemléletváltás, és hogy a működési folyamatainkat is újra kell gondolni. Már talán lerágott csont, hogy a felhasználói élményre, az ügyfélelégedettségre, az innovációra, a digitalizációra és az agilitásra kell építeniük a cégeknek az új stratégiájukat. Ennek ellenére igazán nagy lépéseket kevesen mertek eddig meglépni. A változáshoz sokszor a cég egészének kell kilépni a komfortzónából, így a vezetőknek, munkavállalóknak is. Ez talán a legnehezebb lépés.

A járványhelyzet ezt a változást jelentősen felgyorsította, kikényszerítette. Sok esetben a cégek pánikszerű kapkodással akarták megoldani a kihívást ahelyett, hogy – ha már változni kell –, megnézték volna, hogy ténylegesen min változtassanak a mostani helyzet kezelése és a folyamatos fejlődés fenntartása érdekében.

Azt gondolom, hogy azok a cégek, melyek ezt a kihívást úgy kezelik, hogy gyorsan adnak távoli hozzáférést a dolgozóknak, leporolják a távmunkaszabályzatukat, és bevezetnek videócset-funkciót, azok ugyan látszólag kezelik a járvány hozta kihívást, és megtanulnak együtt élni az új működéssel, de ezzel még üzleti előnyt, igazi fejlődést és hatékonyságnövelést nem tudnak elérni.

Az igazi nyertesei ennek a helyzetnek azok a cégek lesznek, melyek ebben az időszakban át tudják gondolni a működési folyamataikat, mernek invesztálni az automatizácóba és robotizációba. Ők tudják majd hosszú távon fejlődő és innovatív stratégiával nyertesként zárni ezt a nehéz és változásokkal teli időszakot.

Összegezve: nem a meglévő folyamatainkat kell távolról irányítani, hanem a meglévő folyamatainkat áttekinteni, és ahol lehetséges, automatizálni és robotizálni folyamatrobotok segítségével. Ez nem szektorspecifikus és nem országspecifikus, hanem minden szervezetet érintő kihívás és egyben lehetőség.

Csillag Dávid kérdése Knuth Ábelhez, a Scientific Games ügyvezetőjéhez, a Vezető Informatikusok Szövetsége elnökségi tagjához szól:

Vannak szektorok, melyekben azonnal érezhető volt a járványhelyzet. A turizmus mellett ilyen volt a szerencsejáték-szektor is. Mit jelentett ez egy olyan cég számára, amelynek a legfontosabb értéke az ügyfélélmény és a folyamatos fejlesztés? Milyen új fejlesztési megoldások és irányok születtek, amikkel választ lehetett adni a változásra?

Az alábbi linken a sorozatban megjelent korábbi kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe.”

Forrás:
A hét kérdésére Csillag Dávid, a Pillér Kft. stratégiai tanácsadója válaszol; Bitport.hu; 2020. október 16.

Közigazgatás, politika

Ludovika Collegium – Új tehetséggondozó program az NKE-n

„Ingyenes lakhatást, kiemelt ösztöndíjat és személyre szabott képzést nyújt a 2021. februárban induló Ludovika Collegium, amelynek célja, hogy a világról felelősen gondolkodó, stratégiai szemléletű, közérdeket szem előtt tartó szakemberek kerüljenek a közigazgatásba. A hallgatói tehetséggondozó programról a Nemzetei Közszolgálati Egyetemen tartottak sajtótájékoztatót, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: az elmúlt években kevés ilyen program indult, ám manapság ezek reneszánszukat élik.

A Ludovika Collegium két éves előkészítő munka eredménye, az NKE pedig alapításától kezdve felvállalta a speciális képzési programokat. Koltay András rektor a sajtótájékoztatón a Nyugat-Európában, például Oxfordban már jól bevált „college” rendszerről beszélt, ami meglátása szerint olyan különleges értékeket hordoz, amit itthon is szeretnének meghonosítani. A magyar és a globális környezet aktuális kihívásaihoz alkalmazkodó, külföldi tapasztalatszerzést is lehetővé tevő programban nagy szerepet kap a hallgatók személyre szabott fejlesztése, így a tantermi jellegű képzés mellett innovatív oktatási formákat is beépítenek: hackathonok, szimulációs gyakorlatok, csoportos projektmunkák várnak a résztvevőkre. Az NKE rektora szerint a Collegium programja sokszínű, a hallgatókat vezetői, kommunikációs és nyelvi készségekkel vértezik fel és olyan „vendégjárást” szeretnének, ami exkluzivitást ad. Koltay András felhívta a figyelmet arra is, hogy a program nyitott, azaz nemcsak az NKE, hanem bármely egyetem hallgatóit várják. Négy budapesti felsőoktatási intézmény: az ELTE, a Corvinus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem vezetői is támogatásukról biztosították a kezdeményezést, ezekben az intézményekben már zajlik a toborzás. A Collegium értékrendje politikasemleges, de nem értéksemleges: az egyén boldogulását és a közjó képviseletét egyszerre vallja magáénak. „A jövő vezetőit képezzük, legalábbis olyan hallgatókat szeretnénk az útjukra bocsájtani, akik szinte determináltak lesznek arra, hogy egy fényes szakmai karriert fussanak be” – hangsúlyozta Koltay András, aki bízik abban is, hogy a Collegium a magyar államszervezet leendő vezetőit képzi majd.

„A jók között is a legjobbakra számítunk” – fogalmazott a Ludovika Collegium indulása kapcsán Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter párhuzamot vont a’80-as évek tehetséggondozó intézményei, a Bibó és a Rajk szakkollégiumok, valamint a rendszerváltoztatást követő szünet után napjainkban újjáéledő tehetséggondozó kezdeményezések között, amelyek újabb reneszánszukat élik. Ha valaki az egyetemi időszakot produktívan szeretné hasznosítani, akkor annál teljes körűbb ismereteket aligha szerezhet, mint egy olyan szakkollégiumban, amely lehetővé teszi egy modern tutori rendszer működtetését, a hallgatók egymással való diskurzusát és egy olyan közösséget, amely azt követően is összetartást jelenthet a „szerteágazó életutakon” – jelölte meg a Collegium célkitűzéseit Gulyás Gergely. A miniszter hozzátette: az NKE intézményi adottságainak köszönhetően a Ludovika Collegium a legjobbak között lehet a szakkollégiumok versenyében.

A legkiválóbb hazai és külföldi mentorok támogatásával megvalósuló hallgatói tehetséggondozó programra október 26-ig lehet jelentkezni. A jelentkezőket négylépcsős felvételi eljárás folyamán választják ki és a legtehetségesebb, leginkább motivált hallgatóknak biztosítanak lehetőséget a jövő év februárban induló Ludovika Collegiumban való részvételre. Az egyetemi tanulmányok mellett folytatható, személyre szabott képzés résztvevői számára az NKE lakhatást és kiemelt ösztöndíjat biztosít.

További információk ITT találhatók vagy az info@ludovikacollegium.hu címen kérhetők.”

Forrás:
Ludovika Collegium: élményszerű közösség a legkiválóbbaknak; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. október 15.

Az EU egészét elbizonytalanítja a járvány új hulláma

„A koronavírus-járvány második, potenciálisan az elsőnél is erősebb hulláma felett érzett aggodalom nyomta rá bélyegét az Európai Tanács pénteken véget ért ülésére, amelyről három vezető is távolmaradt, vagy idő előtt távozni kényszerült a COVID-veszély miatt. Az EU27-ek egyetértettek abban, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében emelni kell a 2030-ra vonatkozó uniós kibocsátási célokat, de hogy milyen mértékben és legfőképpen hogyan, erről legkorábban decemberben lehet megállapodás.

Az egész Európában riasztó mértékben romló koronavírus-helyzet és az arra adandó megfelelő válasz kötötte le a Brexit mellett (erről lásd külön cikkünket) leginkább az EU27-ek vezetőinek a figyelmét a csütörtöki-pénteki brüsszeli csúcstalálkozón, amelyet éppen a COVID miatt foghíjas létszámban sikerült csak befejezni, és amelyen a felülvizsgálandó klímacélokról is orientációs vitát tartottak.

„Le kell szorítanunk a megbetegedések számát” – közölte Angela Merkel, német kancellár a kétnapos ülés után, miután a vezetők megállapodtak, hogy mostantól hetente vagy tíz naponta telekonferencián osztják meg egymással a tapasztalataikat és próbálnak tanulni egymás példáiból. „Az Európai Tanács felmérte a jelenlegi járványügyi helyzetet, ami példanélküli és nagyon komoly aggodalomra ad okot” – szögezte le a vezetők által elfogadott közös közlemény.

A téma ismételt fókuszba kerülése a csúcson és a vezetők aggodalmaskodó hangja is rávilágít arra, hogy a járvány második, potenciálisan még az elsőnél is erősebb hulláma számos országot, ha nem minden tagállamot elbizonytalanított a követendő stratégiát és válaszokat illetően. A tagállamok többsége a súlyos gazdasági következményektől tartva annak ellenére sem kívánja visszahozni a teljes zárlatot, hogy egyelőre tehetetlenül látja a vírus gyors terjedését és az egészségügyi rendszerek fokozódó leterheltségét.

Miként arra Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatóján rámutatott, a jelenlegi helyzetben két lehetőség van. Az egyik az, hogy a járvány terjedésének a lassítása érdekében ismét lakat alá kerülnek a társadalmak, korlátozva az alapszabadságokat. A másik opció szerinte a tesztelések megsokszorozása és a fertőzésgyanús személyek izolálása, hogy lelassítsák a COVID terjedését. Ennek egyik módja, amiben a vezetők is többé-kevésbé egyetértettek, a tagállamok által elvégzett tesztek kölcsönös elismerése, de a személyes kontaktusok visszakereshetősége is.

„Többet kell tennünk, szorosabban együtt kell működnünk” – vonta le a következtetést Charles Michel a vitából. Utólag több állam- és kormányfő által elmondottakból is kiderült, hogy a kormányok közötti konzultációk fokozása nem elsősorban még több európai szinten történő döntés elfogadását célozza, hanem inkább annak jobb megismerését, hogy ki, mit tesz és kíván tenni a helyzet romlása ellen.

A soros német EU-elnökség kezdeményezésére ezért a vezetők mostantól 7-10 naponként telekonferencián egyeztetnek majd a válság kezeléséről.

A koronavírus nem csak virtuálisan volt jelen a csúcson, amit eddig példátlan egészségügyi biztonsági intézkedések mellett tartottak, többek között minimálisra korlátozva a vezetőket kísérő küldöttségek létszámát és kötelezővé téve a csúcs helyszínén mindenhol a védőmaszk viselését. Mateusz Morawieczki, lengyel miniszterelnök karantén miatt eleve nem tudott résztvenni a csúcson, ahonnan csütörtök délután előbb Ursula von der Leyen, bizottsági elnöknek, majd pénteken Sanna Marin, finn miniszterelnöknek is idejekorán távoznia kellett, miután kiderült, hogy olyan személyekkel érintkeztek, akiknek pozitív lett a COVID-tesztje. Többen fel is vetették, hogy a drámaian romló járványügyi helyzet miatt jobb lenne visszatérni a videokonferenciázáshoz. Charles Michel ugyanakkor nem kíván eleve lemondani a személyes találkozásokról, amelyek különösen kényes kérdések megvitatásakor és döntések meghozatalakor szükségesnek tűnnek.

Az Európai Tanács orientációs vitát tartott a klímacélok felülvizsgálatáról és elvileg egyetértett abban, hogy a 2050-ös klímasemlegességi célok elérése a jelenleg érvényes uniós szintű kibocsátási célok megemelését indokolja. Az Európai Bizottság által néhány hete javasolt „legalább 55 százalékos” cél mögött azonban eddig csak 13 tagállam sorakozott fel (Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, és tulajdonképpen Németország is osztja ezt a célt). A másik 14 tagország, zömében a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagok csak a következő hónapokban alakítják majd ki a végleges álláspontjukat, lehetőség szerint a decemberi EU-csúcsig, amit a német soros elnökség egyfajta határidőnek tekint az egyhangú politikai döntés meghozatalára.

A korábbi megállapodás értelmében az EU 2030-ig 40 százalékkal faragja le az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A 2015-ös párizsi egyezmény folyományaként és a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében azonban az Európai Bizottság egy hatástanulmány elvégzése után nemrég a 40%-os cél legalább 55%-ra való felemelését javasolta. Közvetlenül a csúcs előtt 11 ország (hozzájuk csatlakozott azóta Litvánia, plusz a soros elnök Németország) külön nyilatkozatban sürgette meg a Bizottság által javasolt cél jóváhagyását. Az Európai Parlament néhány nappal ezelőtt elfogadott jelentése ugyanakkor 60 százalékos csökkentést irányzott elő.

A kialakult eljárásrend alapján az uniós szintű klímacélokat előbb legmagasabb szinten kell jóváhagyni egyhangúlag, mielőtt miniszteri szinten is megállapodás jönne létre az új számokról, amelyeket aztán az EP-vel is össze kell még boronálni. Ha megvan az általános jóváhagyás, az Európai Bizottság 2021-ben az összes létező szektorális joganyagot hozzá fogja igazítani az új célokhoz, legyen szó a megújulókra, az energiahatékonyságra, az emisszió kereskedelmi rendszerre (ETS) és az ETS-en kívül eső ágazatokra (közlekedés, mezőgazdaság) vonatkozó jogszabályokról.

A jogalkotások frissítése egy régi vitát éleszthet fel a közösség régi és keleti tagjai között. Magyarország és a térség más tagállamai azt szeretnék, ha a megemelt célok eléréséhez szükséges terhek elosztása során érdemlegesen is figyelembe vennék az egyes országok által 1990 óta elért kibocsátás-csökkentést. Magyarország például jelenleg mínusz 36%-on áll 1990-hez képest, miközben Ausztria (+2,7%), Spanyolország (+19,7%) vagy Portugália (+18,9%) az eltelt 30 évben nemhogy csökkentette volna, hanem még növelte is az üvegházhatású gázok kibocsátását. A keletiek gyakran felhozzák, hogy az EU tulajdonképpen az ő kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseik és sikereik mögé bújik, részben arra hivatkozva, hogy a csökkentést költséghatékony módon kell végrehajtani, ott, ahol a legolcsóbb a fajlagos csökkentés.

A magyar kormány, de potenciálisan mások is ezért ahhoz a feltételhez köthetik a „legalább 55%-os” cél elfogadását, hogy mindenki összemérhető módon vegye ki részét az erőfeszítésekből. Például úgy, hogy mindenki vállaljon be 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést.

A BruxInfo brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy éppen a tagállamok közötti méltányos teherviselési vitát (például mennyi legyen az országos csökkentési cél például az ETS alá nem eső szektorokban) megelőzendő az Európai Bizottság az általános kibocsátási cél lebontása során inkább a horizontális eszközökre fókuszál majd, mint a karbonadó, vagy az ETS reformja.

Az utóbbival kapcsolatban azonban van egy bökkenő. Az ambiciózus kibocsátás-csökkentési célok velejárója, hogy csökkenni fog a szennyező létesítményeknek kiosztott ingyenes kibocsátási egységek száma, illetve a „sapka” is meredekebben hanyatlik majd, ami meg fogja drágítani a kvótákat. A cégeknek olcsóbb árak mellett megérte eddig a kibocsátási egységek vásárlása a sokkal költségesebb beruházások helyett. Az új helyzetben azonban már jobban megéri majd beruházni a technológiákba, ami a tőkeerősebb nyugati cégek számára kisebb problémát jelenthet, mit a szegényebb keleti ipari szennyezőknek.

Ilyenkor az EU – mint a legutóbbi klímaalku során is – kiegyensúlyozó mechanizmusokat és pénzügyi alapokat szokott felállítani, amelyekből elsősorban a szegényebb keleti országok részesülhetnek.

A speciális tagállami igények felmérése mellett ezeknek az új eszközöknek a modellezése lesz a következő hónapok feladata, mielőtt decemberben alkuközeli állapotba kerülhet a csomag. Az állam- és kormányfők a munka koordinálását kiadták a környezetvédelmi tanácsnak (először a tanács október 23-i ülésén máris napirendi pont lesz), miközben az Európai Bizottság további, szektorokra és tagállamokra lebontott hatástanulmányokat is ígér.”

Forrás:
Az EU egészét elbizonytalanítja a járvány új hulláma; Bruxinfo; Brüsszel, 2020. október 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Már a lakcímbejelentés és az elveszett okmányok pótlása is intézhető online

„Folyamatosan bővül a magyarorszag.hu oldalon elérhető elektronikus szolgáltatások köre. Már a lakcímváltozás bejelentése, vagy az elveszett eSzemélyi igazolvány, jogosítvány és útlevél pótlása is történhet személyes ügyintézés nélkül, akár a fotelból, ezáltal a kormányablak felkeresése teljes mértékben kiváltható.

Lakcímbejelentés online

A magyarorszag.hu egyszerű és átlátható felületet biztosít: nincs szükség keresgélésre, különböző hivatalok honlapjainak böngészésére, minden ügy egy helyről indítható. A most bevezetett lakcímbejelentés-szolgáltatás egy jól követhető folyamaton keresztül teszi igazán kényelmessé az ügyintézést.

A lakóhelyet, a tartózkodási helyet, valamint az ezekben bekövetkezett változást kizárólagos tulajdonosként vagy haszonélvezőként, illetve a „szállásadó(k)” hozzájárulásával lehet online bejelenteni. Azokban az esetekben pedig, amikor a bejelentésre nem szállásadóként kerül sor, a lakás használatára vonatkozó jogosultság igazolására alkalmas nyilatkozatot, vagy okiratot (pl. bérleti szerződés) kell csatolni a kérelemhez. Fontos, hogy csak érvényes (a központi címnyilvántartásban szereplő) címet lehet bejelenteni.

eSzemélyi pótlása egyszerűen

Az eSzemélyi igazolvány – annak érvényességi idején belül (akár több alkalommal is) – a korábbi okmánnyal közel megegyező adattartalommal pótolható. Az elvesztett, ellopott igazolvány online pótlását azok kérhetik:

  • akiknek az új típusú igazolványa nem tartalmaz tároló elemet (chip), ilyenek a határidő nélküli érvényességű okmányok,
  • vagy akiknek az okmány tároló eleme (chip) nem tartalmazza az ujjnyomatát,
  • továbbá azok, akik korábban hozzájárultak az ujjnyomatuk személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő tárolásához.

Fontos, hogy a korábbi okmányhoz rendelt funkciók és szolgáltatások (e-aláírás és időbélyegzés szolgáltatás, vészhelyzet esetén értesítendő személy(ek) telefonszáma) – a pótlást követően – nem lesznek automatikusan elérhetőek. Ezeknek a funkcióknak az új okmányon történő visszaállítása személyes ügyintézés keretében lehetséges. A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám(ok) utólagos bejelentésére ugyanakkor a magyarorszag.hu oldalon – kártyaolvasó eszköz segítségével – elektronikus úton is van mód. A pótlás évente egy alkalommal, eltulajdonított okmány esetén, valamint 18. életév alatt ingyenes.

Látogasson el a megújult magyarorszag.hu portálra, fedezze fel az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézési megoldásokat.”

Forrás:
Már a lakcímbejelentés és az elveszett okmányok pótlása is intézhető online; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. október 12.

Akadálymentes e-ügyintézés – továbbra is ingyenesen igényelhetők a látássérült embereket segítő szoftverek

„Folytatódik az ország licenc program, melynek keretében minden Magyarországon élő és határainkon túli, magyar igazolvánnyal rendelkező látássérült vagy olvasásban akadályozott állampolgár ingyenesen juthat hozzá a legnépszerűbb segítő szoftverek magyar nyelvű változataihoz. Ez a lehetőség ma a világon összesen három országban áll a látássérült emberek rendelkezésére.

A látássérült vagy olvasásban akadályozott magyar állampolgárok és az érintetteket oktató intézmények, foglalkoztató cégek, részükre szolgáltató szervezetek, valamint az őket segítő szakemberek és családtagok 2022. június 30-ig térítésmentesen igényelhetik a képernyőolvasó és – nagyító szoftverek licencét.

A 2018-ban indult ország licenc program két évvel történő újbóli meghosszabbítását ezúttal is a Belügyminisztérium Informatikai Helyettes Államtitkársága támogatja. Alapvető célkitűzés, hogy minden érintett hozzájuthasson a tanuláshoz, munkavégzéshez, valamint az online tájékozódáshoz és az elektronikus ügyintézéshez nélkülözhetetlen segítő szoftverekhez.

„Fontosnak tartjuk, hogy az iskolákban, a munkahelyeken, valamint az otthonokban is elérhetőek legyenek ezek a szoftverek és ez a speciális igénybevevői kör is hátrányok nélkül tudjon élni az elektronikus közszolgáltatások lehetőségével” – nyilatkozta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. „Kormányzati cél és egyben európai uniós előírás, hogy az akadálymentesítés révén a látássérülteknek is kezelhetővé váljanak az elektronikus felületek, melyben nagy segítséget nyújtanak ezek a programok. Az állam által biztosított ingyenes szoftverhasználat körülbelül 300 ezer ember elektronikus ügyintézését könnyítheti meg, illetve teheti egyszerűbbé” – egészítette ki Hajzer Károly.

A képernyőolvasó és nagyító szoftverek licenceinek igénylését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által működtetett http://akadalymentes.magyarorszag.hu weboldalon található egyszerű és akadálymentes űrlap kitöltésével lehet kezdeményezni.

„A magyarországi e-közigazgatási rendszerek létrehozásáért és működtetéséért felelős, társadalmilag elkötelezett vállalatként fontosnak tartjuk, hogy az esélyegyenlőség jegyében minden magyar állampolgár számára elérhetővé tegyük a korszerű e-ügyintézési lehetőségeket” – fogalmazott Bancsics Ferenc, a NISZ Zrt. vezérigazgatója. „Bízunk abban, hogy a képernyőolvasó és képernyőnagyító szoftverek ingyenes biztosításával továbbra is segíthetjük látássérült vagy olvasási nehézséggel küzdő embertársainkat az informatikai térben történő akadálymentes közlekedésben” – tette hozzá Bancsics Ferenc.

Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány által magyar nyelven elérhetővé tett szoftverek a http://www.infoalap.hu/orszag_licenc weboldalról tölthetőek le, aktiválásuk az igényléskor e-mailben kapott hitelesítő kóddal végezhető el.

„Az ország licenc program nem csupán az új igénylők számára teszi lehetővé, hogy bekapcsolódhassanak a legnépszerűbb támogató technológiák használatába, hanem a már aktív felhasználóknak is lehetőséget biztosít szoftvereik legújabb verzióra történő frissítésére” – mondta el Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A szoftverek telepítésével, illetve használatával kapcsolatos kérdések esetén az Informatika a Látássérültekért Alapítvány munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a +36 (1) 273-3188-as és a +36 (70) 295-9288-as ügyfélszolgálati telefonszámon vagy a helpdesk@infoalap.hu e-mail címen.”

Forrás:
Akadálymentes e-ügyintézés – továbbra is ingyenesen igényelhetők a látássérült embereket segítő szoftverek; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. október 15.

A digitalizáció előtérbe helyezése segít növelni az egészségben eltöltött évek számát – konferencia

„A „Jövő most van” címmel tartottak nemzetközi konferenciát a digitális egészségügy képviselői október 13-án, ahol a digitális átalakulás korszakváltásáról, annak hosszú távú előnyeiről és a benne rejlő lehetőségekről esett szó.

Speciális helyzet alakult ki az év elején indult világjárvány következtében. Olyan kihívás előtt állnak az országok, amelyben felértékelődik az egészségügy szerepe, az emberi élet védelme kerül előtérbe, mondta Prof. Dr. Horváth Ildikó az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. A digitális egészségügyi megoldások, mint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér is, amely gyorsan reagált a megváltozott helyzetre, nagy segítséget jelentettek a járvány elleni védekezésben. „Ha korábban voltak vágyálmaink a digitális egészségüggyel kapcsolatos fejlesztésekről, azok sürgető szükséggé váltak tavasszal. Az EESZT képes volt segíteni a vírus elleni küzdelmet, ennek a rendszernek volt köszönhető, hogy a 65 év feletti orvosok teledoktorként tudtak funkcionálni, eRecepteket írhattak fel pácienseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, akik a koronavírus fertőzés veszélyét minimalizálva, otthonukat nem elhagyva, családtagjaik vagy meghatalmazottaik által is hozzájuthattak gyógyszereikhez, és tehetik ezt a jövőben is. Meggyőződésem, hogy a digitális medicina sok ember életét mentette meg, érdemes volt a fejlesztéseket tavasztól felgyorsítani, mondta Prof. Dr. Horváth Ildikó.

Ma Európában tanúi vagyunk az egészségügy egységesítésének a határokon átnyúló adatcsere és az egységes európai egészségügyi adattér kialakítása kapcsán is. A konferencián magukat képviselő országok közül Finnország és Horvátország az elsők között csatlakozott a határon átnyúló európai egészségügyi adatcsere programhoz (CEF – Connect European Facilities).

Prof. Dr. Horváth Ildikó támogatja, hogy bilaterális szinten is lehetőség nyíljon az e-receptek alkalmazására olyan országokkal együttműködve, ahol már rendelkeznek működő digitális egészségügyi rendszerrel. Jó példa erre Horvátország, akikkel az esetlegesen megvalósuló kétoldalú kapcsolat a magyar és a horvát állampolgárok számára is egyaránt hasznos lenne, mert az országba elutazó magyarok és a Magyarországon élő horvátok is könnyebben tudnának hozzájutni gyógyszereikhez.

A digitális technikák elérhetőbbé és biztonságosabbá tették az egészségügyi szolgáltatás működését. Hazánk, 2017-ben az Elektronikus Szolgáltatási Tér kifejlesztésével élen járt a digitális egészségügy alapjainak megteremtésében, mely infrastruktúra továbbra is Európa legjobbja. „Elhisszük, hogy tudunk nagyobbat is lépni, képesek vagyunk jelentősen gyorsítani a digitális átállást. Azt szeretnénk, ha még több magyar ember számára lennének hozzáférhetőek a digitális egészségügyi megoldások, amelyek új funkciókkal is bővülnek, mondta az államtitkár.

A 2021-2027 közötti időszakra a digitalizáció előtérbe helyezésével olyan tervek és programok megvalósítása a cél, melyekkel a betegek, az orvosok, a kórházigazgatók, az egészségügy vezetői, egyszóval az egészségügy érintettjei mind jól járnak. Az intézmények vezetői hatékonyabban tudnak tervezni, kivitelezni és megvalósítani, ezáltal pedig gyorsabban képesek reagálni a 21. század olyan nagy kihívásaira, mint például a világméretű pandémia.”

Forrás:
A digitalizáció előtérbe helyezése segít növelni az egészségben eltöltött évek számát; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. október 16.

Bíróságok a jövő bűvöletében

„ Az ipari forradalomnál is radikálisabb változást hozhat a jelenlegi technológiai fejlődés, ami az igazságszolgáltatás működését is alapvetően befolyásolja. A kérdés nem az, hogy minden átalakul-e, csupán az, mikor, és hogy mindez hogyan hat társadalmunk egyik alappillérére, a jogrendszer működésére.

Szóbeli, közvetlen és nyilvános

A bíróságok működésével kapcsolatos egyik legnagyobb jogalkotói kihívás, hogy a szabályozás mindenki számára biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Ennek gyakorlati megvalósulását sok tényező akadályozhatja. Sokszor éppen a jogszabályok mennyiségének növekedése, az egyre részletesebb előírások nehezítik a bírósági eljárásokat.

Külön érdemes kiemelni az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelveit: a szóbeliséget, a közvetlenséget és a nyilvánosságot.

Ezek a garanciák közel kétszáz évvel ezelőtt indultak el világhódító útjukra, és ma már nemzetközi egyezmények, az Alaptörvény és számos jogszabály is védi azokat. E három elv nélkül jelenleg elképzelhetetlen bármilyen eljárás lefolytatása, betartásuk ugyanakkor időigényessé teszi az ítélkezést. Elég ezzel kapcsolatban csak arra utalni, hogy a perek legfontosabb részén, a tárgyaláson – amelyre a bíróság épületében kerül sor – a feleknek fizikailag is meg kell jelenniük. Az utazás, a munkából kiesett idő költségesebbé teszik a jogérvényesítést, ami elhúzódó eljárás esetén jelentős anyagi terhet jelenthet.

Az ipari forradalom csak a kezdet volt

Ennek az igazságszolgáltatási modellnek egy olyan korban kell érvényesülnie, amikor az információs technológia fejlődése egyre gyorsuló ütemben alakítja át a társas érintkezést, a kommunikációt, a mindennapi életet. Túlzás nélkül állítható, hogy az olyan információ, amely online nem érhető el, szinte már nem is létezik.

Ahogy nő az okoseszközök használata, úgy csökken az ügyintézésre fordított idő és türelem.

A digitális forradalom társadalmi-gazdasági hatásait kutatók egyetértenek abban, hogy a 17. században kezdődő ipari forradalomhoz képest a digitális fejlődés hatása összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz. Vita inkább csak abban van a szakemberek között, hogy a radikális változások 2050-re, vagy már korábban bekövetkeznek.

Az IT fejlődése kihívás elé állítja az államokat, azok mindhárom hatalmi ágát. Az online térben létrejött jogi ügyletek, bűncselekmények új szabályok megalkotását, illetve a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás számára pedig új típusú ellenőrzési és döntési helyzeteket jelentenek.
A bíróságokat is alkalmassá kell tenni tehát az új típusú jogviták, bűncselekmények kezelésére.

Megnehezíti a feladatot, hogy ennek a technológiai fejlődésnek nincs belátható vége: ami ma még elképzelhetetlennek tűnik, az pár éven belül már meg is valósulhat.

Őfelsége Online Bírósága

Ezeket az összefüggéseket az elsők között az Egyesült Királyságban ismerték fel, ahol mára szakmai konszenzus alakult ki a változtatás szükségességéről, az online bíróságok kiépítéséről. A 2016-ban indult angol igazságügyi reform egyik kidolgozója, az új típusú bíróságok szellemi atyja Richard Susskind, akinek sikerült meggyőznie a döntéshozókat arról, hogy az országban elindulhasson Őfelsége Online Bírósága.

Susskind különbséget tesz két szabályozási modell között: az egyik a meglévő eljárási szabályok keretein belül képzeli el a digitális eszközök használatát. A másik szerint viszont egy teljesen új szervezeti-eljárási modellre van szükség. Ez utóbbiban a főszerepet az online bíróságok kapják, és csak kiegészítő szerep jut a jelenlegi hagyományos kereteknek.

Susskind a második megoldást javasolja, szemléletes példával figyelmeztetve arra, hogy mozgó járművön nem lehet kereket cserélni. Javaslata alapján az online bíróságok egy olyan platformon keresztül lennének elérhetők, amelyik a vonatkozó jogszabályok megtalálásában, formanyomtatványok kitöltésében, a felek álláspontjának egymáshoz való közelítésében, vagy akár egy egyezség létrehozásában is segítséget tud nyújtani. Ha pedig mégsem sikerül egyezségre jutni, a platformon keresztül lenne lehetőség a bizonyítékok benyújtására, a felek meghallgatására és végül a döntéshozatalra. Ez a modell nem minden polgári jogvita megoldására alkalmas, ezért ha az ügy túl bonyolult, a platformon közreműködő jogi asszisztens azt a hagyományos bírósági eljárásra utalhatja.

Szép új világ az Újvilágban és Ázsiában

Ilyen típusú online platformok már más országokban is működnek. Az Amerikai Egyesült Államokban a michigani egyetem kutatói dolgozták ki a Matterhorn elnevezésű online szolgáltatást, amit először 2017-ben egy michigani kerületi bíróságon indítottak el, és jelenleg már több mint 40 bíróságon, 8 különböző államban működik. A rendszert úgy tervezték, hogy a bíróságok és az állampolgárok hatékonyabban tudjanak kommunikálni egymással. Ez a szolgáltatás okostelefonon keresztül napi 24 órában elérhető, és elsősorban kis perértékű ügyek, családjogi jogviták ügyintézésére alkalmas.

A másik online bíróság 2018-ban Utah-ban indult el, szintén kis perértékű jogvitákra. Ezen a platformon keresztül a felek megkísérelhetik egyezség létrehozását saját maguk, vagy olyan ügyintéző segítségével, aki az alapvető jogi kérdéseiket is megválaszolja, sikertelen egyezségi kísérletet követően pedig közreműködik a szükséges dokumentumok benyújtásában.
Az ügyintéző igény esetén meghallgatás nélkül, a benyújtott dokumentumok alapján is dönthet, vagy az ügyet bíró elé utalja, aki elrendelheti a vitában álló felek meghallgatását.

A legismertebb és jelenleg legfejlettebb online vitarendezési rendszer jelenleg Kanadában, British Columbiában működik Civil Resolution Tribunal (polgári döntőbíróság) néven. A 2016 közepén indult szolgáltatás ötezer kanadai dollárt meg nem haladó vagyonjogi viták eldöntésére kérhető, illetve 2019-től már közlekedési balesetekben okozott, ötvenezer kanadai dollárt el nem érő kárigények esetén is igénybe vehető. Négy részből áll a szolgáltatás. Az elsőben segítenek a felhasználóknak megérteni a jogi helyzetüket, a következőben egy informális egyezséget igyekeznek létrehozni a felek között. Ha ez sikertelen, a harmadik részben egy ügyintéző lép be, és megkísérli a feleket egyezségre vezetni. Végül, ha ez sem vezet eredményre, akkor a polgári döntőbíróság hoz határozatot.

Kínában a Legfelsőbb Népi Bíróság jelenleg egy olyan platformot épít, amely 94 millió ügyet, 46 millió dokumentumot, 24 ezer bírósági személyzeti anyagot, 10 millió statisztikai adatot és 100 millió ügyinformációt tartalmaz. A big data módszerével igyekeznek javítani az ügykezelésen és a folyamatban lévő igazságügyi reformon.

Szingapúr 2000-ben a világon elsőként vezetett be bírósági formanyomtatvány kitöltő programot, amelynek használata az ügyvédek számára kötelező. 2016-ban a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezetésével „A jövő bíróságai” elnevezésű program indult, amelynek célja a mesterséges intelligencia és az online vitarendezési módszerek felhasználása. A rákövetkező évben már egy olyan rendszert indítottak, ami e-tárgyalásokat tesz lehetővé a kis perértékű ügyekben és a munkaügyi jogvitákban.
Ausztráliában két hasonló kezdeményezés is működik. Az egyik szolgáltatásnak köszönhetően a bírák és az ügyvédek azon keresztül tudnak kommunikálni, iratokat cserélni, így nem kell feltétlenül a tárgyalóteremben megjelenniük. A másik a fizetésképtelenségi eljárásoknak bevezetett platform, ahol formanyomtatvány kitöltő programok segítik automatizálni az egyes kérelmeket és azok feldolgozását.

Bizalom, szakértelem, kényelem

A külföldi online jogvita rendezési fórumokkal kapcsolatos tapasztalatok egyértelműen kedvezőek: folyamatosan nő az ügyfelek száma, és ami talán még fontosabb, az olyan döntéseké is, amelyekkel szemben már nem veszenk igénybe további jogorvoslatot. Az érintettek szerint e szolgáltatások előnye, hogy bárhonnan és bármikor elérhetők, és sokkal több információt és segítséget nyújtanak számukra. Mindezek alapján az ügyfelek kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, jogvitájuk pedig sokkal hamarabb lezárulhat a hagyományos eljáráshoz képest.
Minden sikeres vitarendezési modell egy háromszöggel jellemezhető, aminek egyes oldalai a bizalom, a szakértelem és a kényelem.

A bírósági és a bíróságon kívüli, alternatív eljárások szabályozásának egyaránt meg kell felelnie ezeknek a szempontoknak, a különbséget köztük az egyes oldalak eltérő hosszúsága jelenti. Az első online vitarendezési platformok kialakításánál a legnagyobb hangsúlyt a kényelem kapta. A technika fejlődésével, az adatkezelés gyorsaságának és korlátlanságának köszönhetően ma már a humán bírói részvételt helyettesítő szakértelem felhasználását tekintik a legfontosabbnak. Az adatok, tények feldolgozása, értékelése minden polgári eljárás központi kérdése, és e téren a modern technológia messze túlszárnyalja az ember kapacitásait.

Pozitív magyar tapasztalatok
A bírósági adminisztráció területén az elmúlt években Magyarországon látványos fejlesztések történtek, amelyek 2018-ban a Digitális Bíróság összefoglaló elnevezést kapták.

Ezek között némelyek kifejezetten az ítélkezési folyamatot segítik, más elemek pedig az ügyfelek igazságszolgáltatáshoz való jogát támogatják. A nyomtatvány kitöltő programok az idézésben és értesítésben, az e-akta az iratoknak a bíróság épületén kívülről történő betekintésében, a távmeghallgatás technikai feltételeinek megteremtése az utazás kiváltásban jelentenek érdemi segítséget. Az ügyfelek és a jogászok részéről is egyértelmű a visszajelzés: a digitális fejlesztések növelték a bíróságok hatékonyságát, ezeket folytatni kell. Ezzel párhuzamosan azonban
végig kell gondolni az online bíróságok lehetséges szerepét a magyar igazságszolgáltatásban: milyen területeken jelent hatékonyabb megoldást a jelenlegi rendszerhez képest.

E folyamatnak lendületet adhat a koronavírus járvány is, ami minden szervezetet rákényszerített az online tartalomszolgáltatás erősítésére. Komoly versenyelőnyre tehet szert, aki ki tudja használni az ebből adódó lehetőségeket. Ugyanez igaz a bíróságok vonatkozásában is. Fel kell ismerni, hogy a bíróság egyre kevésbé épületet, hanem sokkal inkább szolgáltatást jelent. Talán most is igaza lesz Jean Monnet-nak, aki szerint az emberek csak akkor fogadják el a változásokat, ha szembesülnek azok szükségességével; ezt a szükségességet pedig csak válság idején ismerik fel.”

Forrás:
Bíróságok a jövő bűvöletében; Osztovits András; Mandiner Precedens; 2020. október 12.
(A szerző kúriai bíró.)

Elektronikus aláírás – valóban alternatíva lehet?

„Az elektronikus aláírás használatával nemcsak az iratkezelés és az adminisztráció hatékonysága növekszik meg, hanem a járványhelyzet okozta különleges távolságtartási előírások is jobban betarthatóak a mindennapi üzleti életben.
A jogbiztonság érdekében a magyar jog számos jognyilatkozat érvényességének feltételeként megköveteli azt, hogy az adott jognyilatkozatot írásba foglalják (pl. ingatlan adásvételi szerződés, hitelszerződés, kötbér kikötés). A Ptk. vonatozó szabályai szerint, ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták és a nyilatkozó fél aláírta.

A Ptk. szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Más szóval a Ptk. a nyilatkozat „valódiságát” és „hamisítatlanságát” követeli meg. – magyarázza dr. Párkányi Rita a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.

Mit nevezünk elektronikus aláírásnak?
Az elektronikus aláírás elnevezés azokat az aláírás módokat takarja, amikor elektronikus dokumentum elektronikus úton kerül aláírásra (vagyis a beszkennelt, kézzel írott aláírás, egy e-mail elküldése, szerződéses feltételek kattintással történő elfogadása nem minősül annak). A hatályos szabályozás megkülönbözteti a fokozott biztonságú elektronikus aláírást és a minősített elektronikus aláírást. Az ún. eIDAS uniós rendelet szerint a fokozott biztonságú elektronikus aláírás olyan digitális aláírás, amely i) kizárólag az aláíróhoz köthető, ii) alkalmas az aláíró azonosítására, iii) olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat és iv) olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető.

Minősített elektronikus aláírás pedig olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul. Mind a tanúsítvány tartalmát, mind a kibocsátás módját műszaki előírások rögzítik, amelyek együttesen már egy nagyon magas fokú biztonságot garantálnak. Ha egy dokumentumon minősített elektronikus aláírás szerepel, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás készítése óta nem változott meg, és a biztonságos aláírás-létrehozó eszköz az aláírás készítésének pillanatában az aláíró kizárólagos befolyása alatt volt.

Bizonytalanságok
A Ptk. fenti – szándékosan technológiailag semleges – absztrakt megfogalmazásából látszik, hogy a jogalkotó a bírói gyakorlatra kívánta bízni annak eldöntését, hogy mi tekinthető fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak, azonban egyértelműen állást foglaló és iránymutató bírói jogértelmezés még nem született.

Jelenleg bizonytalanságot okoz, hogy míg korábban az elektronikus aláírásokról szóló törvény (amely 2016 óta nem hatályos) a fokozott biztonságú aláírásokat úgy tekintette, mint az írásbeliség követelményeinek megfelelő aláírási módot, addig a jelenleg hatályos eIDAS uniós rendelet értelmében csak a minősített elektronikus aláírás bír a saját kezű aláírással azonos joghatással. További bizonytalanságot okoz az is, hogy az elektronikus aláírások írásbeliségével kapcsolatban a Ptk. által támasztott követelmények nem azonosak az eIDAS rendeletben foglaltakkal. Így az a Ptk. szerinti követelmény, miszerint a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosíthatósága is szükséges, nem szerepel az eIDAS rendelet elvárásai között.

A minősített elektronikus aláírások bírósági megítélése egyértelmű. Az eIDAS rendelet értelmében a saját kezű aláírásokkal azonos joghatással bír, illetve a Ptk. szerinti írásbeliség követelményét is teljesíti (az ily módon aláírt dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül).

A fokozott biztonságú elektronikus aláírások esetében azonban nagyfokú bizonytalanság és eltérő gyakorlat kezd kialakulni. Az új Ptk. Tanácsadó Testület többségi álláspontja szerint kétségek felmerülése esetén a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia, hogy a konkrét közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a „valódiság” és „hamisítatlanság” feltételeinek.

Az eIDAS rendelet vonatkozó cikke ezzel összhangban kimondja, hogy az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek. A fentiek alapján tehát fokozott biztonságú elektronikus aláírások esetében is lenne mód az adott jognyilatkozat írásbeliségének kimondására, bizonyítékként való elfogadhatóságára, azonban a bírósági gyakorlat eltérően ítéli meg ezeket a helyzeteket (a jelenleg kibontakozni látszó joggyakorlat arra enged következtetni, hogy a munkaügyi bíróságokra „engedékenyebb”, míg az egyéb polgári jogi ügyeket tárgyaló bíróságra formalistább szemlélet a jellemző).

Javaslatok
A fenti bizonytalanságok és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményének elkerülése érdekében jelenleg mindenképpen minősített elektronikus aláírási szolgáltatások igénybevétele az ajánlott. Dr. Párkányi Rita kiemeli, hogy a nemzeti és az uniós eIDAS rendelet szerint megbízható szolgáltatók listája (national eIDAS Trusted Lists and the EU List of eIDAS Trusted Lists) elérhető online. A listán szereplő minősített bizalmi szolgáltatók által biztosított elektronikus aláírások a magyar jog szerint is teljes értékű minősített elektronikus aláírásnak, az ily módon aláírt dokumentum pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni az eSzemélyi igazolványokkal igénybe vehető e-aláírási szolgáltatást is, melyet minősített szolgáltatóként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nyújt és elsődleges célja az elektronikus aláírások minél egyszerűbben való elérhetőségének és minél szélesebb körben való elterjedésének elősegítése.”

Forrás:
Elektronikus aláírás – valóban alternatíva lehet? ; Népszava; 2020. október 12.

Informatika, távközlés, technika

A vállalkozások mesterséges intelligencia alkalmazását segítő központok jönnek létre

„A Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégia egyik kiemelt célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége 2030-ig mintegy 26%-kal nőjön az MI technológiáknak köszönhetően.

Az alkalmazások használatának széleskörű ösztönzése érdekében megalakul az MI Innovációs Központ, amelynek fő feladata a technológiai, képzési, kutatási, infrastrukturális piacterek kiépítésében való segítségnyújtás lesz, a Nemzeti MI Lab pedig a kutatói munkában kap szerepet.

Az MI Innovációs Központ célja, hogy megismertesse a kkv-kat a különböző technológiákkal, illetve segítse a megfelelő beszállítók beazonosítását. Ennek érdekében a központ konzultációs célból trénereket biztosít az érdeklődők számára az alkalmazások szélesebb körű bevezetésének elősegítéséhez, kész alkalmazás csomagokat állít össze, valamint megteremti a vállalkozások számára az egymástól való tanulás lehetőségét.

Emellett elengedhetetlen az új megoldásokhoz szükséges források biztosítása, amit egy vállalati MI kísérletezési támogatási alap segíthet, hogy a kkv-knak lehetőségük legyen a mesterséges intelligencia adta új hatékonyságnövelési lehetőségek kockázatmentes tesztelésére.

Amennyiben egy vállalkozásnál speciális, kutatói munka bevonását feltételező MI technológiai igény merül fel, a SZTAKI vezetésével felálló Nemzeti MI Labhez lehet majd fordulni. A szervezet feladata a mesterséges intelligencia területén a vonatkozó alapkutatások folytatása mellett az alkalmazott kutatások bővítése lesz, így a kutatói szféra sokkal inkább a piaci elvárásokhoz igazodhat.

A Nemzeti MI Lab mesterséges intelligencia központú üzleti programok és befektetési alapok fejlesztésével, valamint startup inkubációval támogatja a potenciálisan versenyképes vállalatok létrejöttét, fókuszában pedig a gépi érzékelés, a gépi tanuláson alapuló intelligens gyártás, a nyelvtechnológia, valamint a megbízható MI és anonimizációs technológiák fejlesztése áll.

Az intézményre nemzetközi viszonylatban is fontos szerep hárul azzal, határokon átnyúló projektekben való együttműködéseket valósítson meg kutatási és technológiafejlesztési témákban, valamint nemzetközi MI kutatóközpontokat vonzzon Magyarországra.

Ezeken túlmenően az MI Stratégia célkitűzései, komplex, több ágazatot átfogó, az állampolgárokra is közvetlen hatással bíró (ún. transzformatív) programjai, iparági és technológiai fókuszai növelik a digitálisan fejlett vagy fejlődni kívánó vállalkozások körét és támogatják a már bevont cégeket az MI alapú megoldások bevezetésében és alkalmazásában.”

Forrás:
A vállalkozások mesterséges intelligencia alkalmazását segítő központok jönnek létre; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. október 18.

73 százalékos a készültsége az épülő ZalaZONE Járműipari Tesztpályának

„ A megyeszékhely határában épülő, elektromos autonóm járművek vizsgálatára alkalmas tesztpálya készültségi foka elérte a 73 százalékot.

Erről számolt be pénteken dél­előtt a sajtó számára tartott bejáráson Vigh László or­szág­gyűlési képviselő, a beruházás miniszteri biztosa.

Elkészült már a smartcity, az okosváros alapszinten, tehát a közúthálózata, az útfelületek megépültek. Hamarosan kezdődik az épülethomlokzatok elhelyezése, összesen 610 méter hosszban jön létre a valóságot imitáló város. Ezzel megvalósul az automatizált járművek tesztelésére szolgáló városi környezet szimulációja. A smartcityt szenzorrendszerrel is ellátják, a műszerekre közel másfél milliárd forintot költenek.

Megépült az egy kilométeres autóútba vezető 2×2 sávos, 1500 méteres autópálya-szakasz is, felette készül a 40 méter hosszú és 9 méter széles híd, amely bevágást ível át. Itt jelenleg a rézsű biztosítása folyik, ehhez horganyzott acél rácsszerkezeteket helyeznek el, amelyeket bazaltkövekkel töltenek ki. Az építmény 10 fokos szögben megdőlve támasztja meg a bevágás oldalát.

A fejlett, vezetőt támogató rendszerek tesztelésére alkalmas pályaszakasz is elkészült. Itt lehetővé válik majd változatos forgalmi szituációk kialakítása, forgalmi helyzetek felépítése is, amihez a különféle járművek, személyek, állatok imitációi, a dummyk is rendelkezésre állnak. Megtörtént az úgynevezett kis kezelhetőségi pálya előkészítése, alapozása. Ezen alacsonyabb tempónál lesz tesztelhető a kormányzás s a járművek menetdinamikájára ható rendszerek.

A tesztdomb építése is jól halad. Itt 5, 12, 18, 25 és 33 százalékos meredekségű pályát építenek. A domb most tömörödik, ennek elősegítésére öt méter vastagságban plusztalajt hordtak rá, amelyet tavasszal eltávolítanak, addigra áll be a domb kellő magassága. Mind az öt pályaszakasz rendelkezik alacsony tapadású vizezhető felülettel is, így lehetővé válik az alacsony és magas tapadású, valamint ezen felületek tetszőleges kombinációján a tesztelés.

Vigh László elmondta: a tervek szerint a jövő év végére elkészül a 45 milliárd forintos tesztpálya. Az egész létesítményt körbeölelő oválpálya később épül meg, ezen akár 200 km/h körüli sebességtartományban is próbára lehet tenni a járműveket.”

Forrás:
ZalaZONE: a 45 milliárdos beruházás készültségi foka 73 százalékos; ZAOL.hu; 2020. október 16.

Rövidesen Budapesten és a környékén is elérhető lesz a Vodafone kereskedelmi 5G hálózata

„A következő hetekben Budapesten és a környékén is elérhető lesz a Vodafone kereskedelmi 5G hálózata mintegy 200 új bázisállomás bekapcsolásával; a szolgáltató saját frekvenciakészletéből 40 Megahertzet (MHz) biztosít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) épülő, kísérleti 5G hálózat és laboratórium létrehozásához – jelentették be sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára méltatta a megállapodást. Azt mondta, az 5G hálózat felhasználásában a kutatás, fejlesztés, innovációnak óriási szerepe van, a Vodafone pedig kiváló döntést hozott azzal, hogy frekvenciát biztosít az egyetemnek.

A kormányzat és a tárca azon dolgozik, hogy hasonló együttműködések szülessenek, amelyek Magyarország fejlődését, a gazdasági növekedést, a lakosság, a vállalkozások, a távközlési szolgáltatók érdekeit egyszerre szolgálják.

A kutatás-fejlesztés és az innováció adja az 5G hálózat majdani értékének 90 százalékát– mondta, hozzátéve: a Vodafone kereskedelmi 5G szolgáltatásának előnyeit már a lakosság is megtapasztalhatja, az ipari felhasználás kidolgozása azonban az egyetemekre van bízva, az itt kifejlesztett megoldások pedig minden szolgáltatónak a hasznára válnak.

Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese, az igazgatóság alelnöke kiemelte: az 5G lefedettséget szigetszerű terjeszkedéssel bővítik, Budapesten és környékén mintegy 200 bázisállomást kapcsolnak fel, amivel csaknem teljesen lefedik a fővárost és környékét. A hardveres kiépítést már befejezték, most a szoftver tesztelése tart.

A Vodafone frekvenciájával a BME új hálózata a Szabadság hídtól a Rákóczi hídig alkalmas lesz az egyetem beltéri kísérleti 5G hálózata működtetésére, és a létrejövő nyitott innovációs környezet, valamint 5G labor létrehozására. Felidézte: a vállalat a magyar mobilszolgáltatók közül elsőként indította el 2019-ben a kereskedelmi 5G szolgáltatást Budapest belvárosában 34 bázisállomással. Idén áprilisban 40 milliárd forintért további frekvenciákat vásároltak az 5G mobilszolgáltatásai számára a hírközlési hatóság frekvencia aukcióin. Idén 300 közelébe növelnék az 5G bázisállomások számát.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja szerint új időszak kezdődhet az egyetemen, a BME hídtól-hídig tartó hálózatának a kiépítésével. Rámutatott: a megállapodás igazi win-win szituáció és nem adomány, mert az 5G akkor ér sokat, ha vannak hozzá alkalmazások. Az intézmény több mint 21 ezer hallgatójának ad lehetőséget a kutatás-fejlesztésre. Az itt születő kísérleti hálózat tervei elkészültek, az egyetem partnere ebben a Nokia Magyarország, amely a rádiós eszközöket biztosítja az egyetem részére és közreműködik a hálózat üzemeltetésében is. Az 5G alapú kutatásokban a BME számos további vállalattal is együtt dolgozik. A teszthálózat létrehozásával Magyarországon az 5G szolgáltatások világszínvonalú 5G k+f+i tevékenységgel bővülnek. Az erre irányuló tervező munka már korábban elkezdődött a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projektjének keretében a Nokia Magyarország támogatásával – mondta.

Vári Péter, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettese szerint a hatóság frekvenciapályázata ösztönzi a hasonló együttműködések létrehozását. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan több hasonló együttműködésről számolhatnak be.

Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint az 5G frekvenciasáv jelentős lökést ad az egyetemi 5G kutatásoknak, és az innovációnak. Itt gépek, akár önvezető járművek kommunikálhatnak majd egymással, az 5G fókuszában a modern ipari digitalizáció kommunikációs platformjának megteremtése áll – mondta. Jelezte: az 5G teszthálózat elősegíti azt is, hogy 2021-től a BME bekapcsolódjon az Európai Unió innovációs keretprogramja, a Horizon Europe részeként tervezett 5G és 6G célú kutatás-fejlesztési programokba és kezdeményezésekbe.”

Forrás:
Magyarországon is bővül az 5G hálózat; Híradó.hu/MTI; 2020. október 16.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. október 19.

Elindult a kiberdiplomáciai képzés az ősszel szárnyat bontott Magyar Diplomáciai Akadémián

A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával idén ősszel elindított Magyar Diplomáciai Akadémia képzési rendjében az elmúlt héttől kezdve immár a kiberbiztonsággal és kiberdiplomáciával kapcsolatos témák is megjelentek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai támogatásával megvalósuló programon belül az Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézete vállalta a kibertér nemzetközi viszonyaihoz kapcsolódó képzési anyagok kidolgozását és oktatását.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézete 2019. szeptember 1-én kezdte meg működését. Küldetése, hogy kutatási tevékenysége során megoldást találjon a XXI. századi információs társadalmak kibertérből jelentkező biztonsági kihívásainak közszolgálati eszközökkel való kezelésére, fókuszálva Magyarországra, annak állampolgáraira és közszolgálati szervezeteire. A Kutatóintézet egyik kutatási területe a kiberdiplomácia, melynek kutatócsoportja 2020 tavaszán kezdte meg működését az NKFIH Tématerületi Kiválósági Programjának támogatásával. A kutatócsoportot az NKE oktatói és külsős szakértők alkotják, első eredményük pedig egy magyar és egy angol nyelvű kötet, mely összefoglalja a kiberdiplomácia aktualitásait, fókuszálva Magyarországra és a visegrádi országokra.

A kiberdiplomáciával foglalkozó kutatócsoport eredményei először a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két kurzusán, a kiberbiztonsági mesterképzésen és a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt álló Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programján jelenik meg először, ahol a Kiberdiplomácia nevű tantárgy keretén belül ismerkedhetnek meg a hallgatók a témával. Ez utóbbi képzésen indult el először Magyarországon kiberdiplomácia témájú, dedikált tantárgy, melyet Dr. Krasznay Csaba és Dr. Nyáry Gábor bevezető előadása indított 2020. október 8-án. A tantárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a nemzetközi kapcsolatok kiberteret érintő kérdéseiről. A hallgató megismeri azokat a kiberdiplomáciával kapcsolatos alapvető fogalmakat, összefüggéseket, amelyek segítséget nyújtanak a komplex témakör megértésében. Az általános trendek bemutatásán túl a kurzus alatt kiemelt figyelem irányul a témát érintő olyan meghatározó kérdésekre, mint pl. a kiberteret érintő jogi szabályozás lehetőségei vagy a különböző nemzetközi szervezetek tevékenységei.
Magyar Diplomáciai Akadémia webhelye
NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóinzézet

Nemzetközi kapcsolatok a kibertérben – a 2020. évi EU Cyber Direct Civil Society Forum ajánlásai

A múlt hónap végén megrendezett EU Cyber Direct Civil Társadalmi Fóruma két alapvető fókuszterületet emelt ki az Európai Unió kiberdiplomáciai tevékenységei számára. Továbbra is vezető helyen szerepel a kibertérrel foglalkozó civil szakértők szerint az extra-territoriális megfigyelések kérdése: az ilyen tevékenységekben ugyanis számos állam mutatkozik aktívnak (szoros együttműködésben a magánszektor egyes szereplőivel). Ebben a témában az Európai Unió Bírósága példaértékű ítéletet hozott, helyt adva az Egyesült Államok vonatkozó törvényeit és megfigyelési gyakorlatát támadó civil szervezetek keresetének. Miközben a jogorvoslati mezsgye fontos irány az emberi jogokat sértő gyakorlatokkal szembeni küzdelemre, számos ország – amelynek polgárai hasonlóan illegitim és törvénytelen megfigyelésnek vannak kitéve – nincs abban a helyzetben, hogy a jogorvoslat ilyen fórumaihoz fordulhatna. Éppen ezért a civil szektor szereplői fontosnak tartják, hogy az EU a diplomácia eszköztárát is mozgósítsa az extra-territoriális megfigyelés gyakorlatának visszaszorítására, beleértve a megfigyelésre szolgáló technológiák alkalmazását, valamint a magánszektor szereplőinek bevonását a területen kívüli megfigyelési feladatokba.

A másik fontos téma, ami a fórumon résztvevő civil szereplők szerint az uniós diplomácia fókuszában kell, hogy álljon, az nem más, mint az adatszuverenitás kérdése. Nevezetesen annak az elvnek és gyakorlatnak az érvényesítése, hogy – a határokon átívelő adatáramlás fontosságát nem kétségbe vonva – az állampolgárok jogaiért a digitális térben is az adott fizikai területen joghatósággal rendelkező állam a felelős. Miközben ezt a felelősséget a nemzetközi joggal elvi összhangban szükséges érvényesíteni, ugyanakkor a konkrét politikák terén az adott nemzet szuverenitását nem korlátozhatja más hatóság. A politikák terén megnyilvánuló szuverenitásnak fel kell ölelnie azt a jogot, hogy az adott állam szabályozhassa a magánszektor technológiai vállalatait akár adótörvényekkel, akár tröszt-ellenes törvénykezéssel, illetve, hogy rászoríthassa azokat az állampolgárok személyiségi jogainak tiszteletben tartására. Fontos ugyanakkor az is, hogy ez a digitális szuverenitás ne fordulhasson egyfajta technológiai nacionalizmusba sem.
A Fórum résztvevői ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy jelenleg az „adatszuverenitás” pontos jogi körvonalai még kialakulatlanok – egyebek mellett magában az EU-ban is. Az értelmezést tovább nehezítik az átfogóbb keretek, nevezetesen a geopolitikai tér egyre sokasodó törésvonalai is. Ennek ellenére fontos lenne, hogy az Unió a nemzetközi szabályozás előmozdítására partnerségre lépjen olyan feltörekvő szereplőkkel, mint Brazília, India, vagy Dél-Afrika.
Recommendations for EUcyber diplomacy; Arindrajit Basu; CIS India; 2020. szeptember 19.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az örmény-azeri konfliktus átterjedt az online dimenziókba is
A fizikai terek „kinetikus” konfliktusai, az államok és csoportok közötti agresszió hagyományos színterei mellett ma már óhatatlanul az online terekben is „dörögnek a fegyverek”, valahányszor kitör, vagy kiújul egy-egy ilyen konfliktus. Jó ideje látható már az is: a kiberhadviselés, az online terekben, elsősorban a globális népszerűségre szert tett közösségi média platformjain dúló információs háború korántsem a nagyhatalmak privilégiuma. Sőt. A kiberharcosok bekapcsolódására jó példa a napokban (újra) kirobbant örmény-azeri konfliktus. Miközben a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah településeit egymás után érik a légitámadások és tüzérségi csapások, növekvő intenzitással lángol fel az ellenségeskedés az online terekben is. Az ügy érdekessége (egyben a konfliktus valódi dimenzióinak egyértelmű bizonyságai is), hogy a kiberösszecsapásokba a szembenálló felek szövetségesei is aktívan kapcsolódnak be. A harcok kitörését követően szinte azonnal terjedni kezdett az „Azerbaijanisnotalone” hashtag – döntően pakisztáni és török előfizetői címekről kiindulva. A Twitteren napok alatt 200 000 bejegyzés született ezzel a címszóval. Ugyanakkor Örményország sem maradt adós: napok alatt új előfizetői fiókok tömege kapcsolódott be az online küzdelembe, összehangolt információs hadműveletet sejtetve.
Snapshot of a shadow war in the Azerbaijan-Armenia conflict; Elise Thomas, Albert Zhang; Australian Strategic Policy Institute; 2020. október 9.

Chip-háború – új front nyílhat a nagyhatalmak geopolitikai vetélkedésében
A Huawei, majd a TikTok elleni frontális amerikai támadás után újabb fejezet nyílhat az USA és Kína közötti techno-geopolitikai háborúban. Olyan, ami mellett az eddigiek csak kellemetlen csipkelődésnek tűnhetnek majd. Az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium ugyanis figyelmeztette az érintett amerikai cégeket, hogy mostantól kezdve csak külön engedéllyel szállíthatnak bizonyos technológiákat a kínai SMIC cég számára. A kínai chipgyártó ugyanis, állítják a hatóságok, „nemzetbiztonsági fenyegetést„ jelenthet a katonasággal való kapcsolódásai miatt. Ennek az összecsapásnak jóval súlyosabb következményei lehetnek, mint a Huawei elleni „kereskedelmi blokád”. Kína a számára szükséges chipkészleteknek jelenleg alig 16%-át állítja elő belföldön. A SMIC vállalat kulcsszerepet játszik abban a tervben, hogy az ország 2025-re az eszközeihez szükséges chipek 701%-át otthon gyárthassa le. A fejlett chipek előállításához szükséges berendezések és gépsorok többsége azonban amerikai cégektől származik, például a Lam Research-től. Az USA pedig, a Huawei-ügyben már látott recept szerint, szövetségeseit is megpróbálja rávenni a kínai chipgyártók technológiai „kiéheztetésére”. Éppen ezért a tekintélyes Eurasia Group elemzői szerint a chip-háború lehet az igazi töréspont az amerikai-kínai kapcsolatokban.
The chip wars heat up; Shakeel Hashim; Protocol Source Code; 2020. szeptember 28.

Nem csak a „demokrácia” kelendő exportcikk: német kémszoftverek segítik a harmadik világ autoriter kormányait állampolgáraik megfigyelésében
A FinSpy egy rendkívül fejlett kémszoftver, ami egyebek mellett alkalmas az online kommunikáció megfigyelésére és lehallgatására, továbbá az általa megfertőzött asztali és mobil eszközökön tárolt személyes adatok eltulajdonítására. A kereskedelmi (azaz nem nemzetbiztonsági besorolású) szoftvercsomagot a német FinFisher GmBH fejlesztette ki, és árulja a világ rendvédelmi szervezeteinek. Meg – a jelek szerint – másoknak is. A 2011-es tömegmozgalmak idején az egyiptomi állambiztonsági szervezet irodáit elfoglaló lázadók a német cég szoftver szállításairól szóló szerződéseket találtak, bizonyságul arra, hogy az emberi jogi visszaélésekben hírhedt biztonsági szervezetek is a fejlett német technika haszonélvezői közé számítottak. Az ügy nyomán vizsgálódó civil szervezetek (mint a torontói Citizen Lab) a FinFisher technológiák használói között azonosítottak számos más represszív rezsimet is, Bahreintól Törökországon át Etiópiáig. A feltárt esetek nyomán az Amnesty International Security Lab részlege immár folyamatosan monitorozza a német FinSpy megfigyelő technológia alkalmazását szerte a világban.
German-made FinSpy spyware found in Egypt, and Mac and Linux versions revealed; Amnesty International; 2020. szeptember 25.

Hedgemony: új stratégiai „társasjátékon” gyakorolhatnak a védelmi szektor leendő vezetői és a magánemberek
Különleges táblajáték került a boltok polcaira. A közszolgálati stratégiai kutatásokban jeleskedő amerikai RAND intézet ugyan jó ideje foglalkozik már a döntéselmélet, stratégia-alkotás, kockázatelemzés módszertanainak „játékosításával”, az általuk kifejlesztett komoly játékokkal mindeddig csupán a honvédelem és a nemzetbiztonság titkokra jogosult tisztségviselői múlathatták az időt. A most polgári forgalomba hozott „Hedgemony: a stratégiai döntések játéka” elnevezésű készlet is eredetileg a Pentagon megrendelésére készült azért, hogy a 2018. évi Nemzetvédelmi Stratégia kidolgozásában segítse az ezzel foglalkozó katonai szakértőket. A „főhatalom” (hegemony) és a „kompromisszum” (hedge) kifejezésekből kovácsolt szójátékos cím izgalmas játékot takar: a nagyhatalmak hadügyminisztereinek szerepébe lépő játékosok egységnyi katonai alakulattal, képességekkel és erőforrás készlettel kezdik meg a küzdelmet egy képzelt nemzetközi helyzetben. A feladat: egy-egy saját stratégiai célt tűzni ki, majd a rendelkezésre álló eszközkészlettel gazdálkodva elérni azt – megelőzve a porondon velük küzdő többi nagyhatalmat.
New Game, the First Offered by RAND to Public, Challenges Players to Design Defense Strategies for Uncertain World; RAND; 2020. szeptember 22.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. október 12-október 16.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Tatabányai Törvényszék részére notebook beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/198
Közzététel dátuma: 2020.10.12.
Ajánlatkérő: Tatabányai Törvényszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.22.
Tatabányai Törvényszék részére notebook beszerzés
65 db notebook
Lásd bővebben

AF – Microsoft licenc beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/199
Közzététel dátuma: 2020.10.13.
Ajánlatkérő: NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.02.
195 darab licenc
Lásd bővebben

AF – Digitális közösségi alkotóműhely
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: Mohács Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.27.
Ajánlatkérő egy digitális közösségi alkotóműhely kialakítását tervezi, melyhez a szükséges eszközöket, berendezéseket jelen eljárás keretében kívánja beszerezni.
Lásd bővebben

HR, bérügyviteli és munka-időnyilvántartó rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: Pillér Informatikai Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.28.
A közbeszerzés tárgya a követelményspecifikáció és műszaki leírás követelményeit teljes mértékben teljesítő kész (nem egyedileg a szerződés teljesítése céljából fejlesztett vagy továbbfejlesztett) HR-, bérügyviteli és személyügyi nyilvántartó integrált ügyviteli rendszer 400 fő felhasználóra (400 a rendszer által kezelt önálló foglalkoztatási jogviszonyra).
Lásd bővebben

Informatikai eszközök, szoftver beszerzése (775)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.27.
Összesen 4 db monitor (1. rész), 1 db szkenner (2. rész), 100 db Microsoft Office 2019 standard mennyiségi lincence (3. rész), összesen 57 db laptop (4. rész) és 5 db mini PC (5. rész) beszerzése
Lásd bővebben

AF – Szerver hosting szolgáltatás 12 hónapra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.26.
Szerver hosting szolgáltatás nyújtása 12 hónap időtartamban a BKK Zrt. részére nettó 35.000.000,- Ft keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben

Informatikai beszerzések 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ
7 féle szoftver – licenszek, 304 darabszámban
Hardverek – asztali munkaállomás, monitor, laptop összesen 48 darabszámban
Lásd bővebben

Nyomtatók és szerver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/201
Közzététel dátuma: 2020.10.15.
Ajánlatkérő: Bajai Szakképzési Centrum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.27.
Nyomtatók, mobilszkenner és szerver beszerzése a Bajai Szakképzési Centrum GINOP-6.2.3-17-2017-00018 pályázatának keretében
Lásd bővebben

Budapalota IT gyengeáramú géptermek kábelezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/202
Közzététel dátuma: 2020.10.16.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.04.
A Magyar Nemzeti Bank részére a Budapalotában – jelenleg építés alatt álló irodaházban – az IT gyengeáramú géptermek (2-P132 – EMC védett számítógépterem és 2-P135 – WAN számítógépterem) kábelezési munkálatainak beszerzése.
A géptermek kábelezési munkálatai az alábbi tevékenységekből állnak:
géptermek közötti gerinc kábelezés és géptermeken belüli kábelezés eredményeképpen 5904 darab optikai végpont (azaz 2952 db szálpár) és 2052 db rezes végpont kiépítése
Lásd bővebben

209 db Autodesk szoftverbérlet beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/202
Közzététel dátuma: 2020.10.16.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.28.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – NFK Űrfelvételek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/202
Közzététel dátuma: 2020.10.16.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.30.
Magyarország teljes területére vonatkozó, 2020. április 20. – 2020. június 10. közötti (1. időablak) és 2020. július 01. – 2020. augusztus 15. közötti (2. időablak) időszakban készült, közeli infravörös (Near-Infrared, NIR) és vörösél-sávot (Red Edge) tartalmazó multispektrális űrfelvételek szállítása. Az űrfelvételek készítésének mindkét időablakban Magyarország teljes területére kell kiterjednie.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

OVS licencek felhasználói jogának megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/198
Közzététel dátuma: 2020.10.12.
Ajánlatkérő: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Polgármesteri Hivatal OVS (Open Value Subscription) licencek felhasználói jogának megújítása 12 hónapra (117 darab licenc)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.164.800,- Ft
Lásd bővebben

Eredményhirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/198
Közzététel dátuma: 2020.10.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő részére a munkavállalói létszámának növekedése, a korábban vásárolt eszközök műszaki amortizációja miatt új informatikai eszközök (notebookok, monitorok, tabletek és kiegészítők) beszerzése az ajánlati dokumentációban részletezett részletes műszaki tartalom szerint: 15 db X64 alapú notebook, 15 db Kompatibilis asztali dokkoló + HDMI kábel, 20 db Vezeték nélküli billentyűzet és egér, 15 db Monitor, 10 db iOS tablet, stb.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.367.500,- Ft
Lásd bővebben

Kisvárda ECO-park interaktív fejlesztése – Hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/198
Közzététel dátuma: 2020.10.12.
Ajánlatkérő: Kisvárda Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: suIT SOLUTIONS Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Szimulátor Technika Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasság
Részlet: A technológia segítségével bemutathatóak a természeti mozgások a legfiatalabb korosztálynak is, oly módon, hogy számukra is élvezhető, egyszerű legyen az információszerzés élménye. “Térdig érő” virtuális vízben a tájegységre jellemző autentikus halak úszkálnak. Természetesen elinalnak a látogató keltette fodrozódó vízben. (A vizek élővilágának bemutatása.) …
Tájegység történetét feldolgozó időrendi vonalra rendezett adatok, régészeti elemek, ökológiai lábnyomok bemutatása a felület segítségével. Az idővonal elnyúlhat a jövőbe is, megjelenítve az általunk elképzelt jövőt, annak jellegzetes elemeivel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.921.550,- Ft
Lásd bővebben

2020. III. negyedév – verseny újranyitás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/198
Közzététel dátuma: 2020.10.12.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: HIR-KER Kft.;Telvill Kft.;proMontel Zrt.;proMontel Zrt.
GINOP-3.4.2-VEKOP-15-2016-00001 támogatás terhére, intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése érdekében optikai hálózatok kivitelezési munkáinak ellátása Keretmegállapodás alapján, az Dél-Dunántúli Régió (DDU), Észak-Dunántúli Régió (ÉDU) és Közép-Magyarországi Régió (KMO) területén, a Keretmegállapodás alapján indított verseny újranyitások 4. teljesítési csoportjában.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 133.629.505,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/199
Közzététel dátuma: 2020.10.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
350.000 db sorszámozott biankó kártyaokmány előállítása (gyártás), továbbá a Megrendelő megszemélyesítési engedélye alapján ezen biankó kártyaokmányok közül legfeljebb 350.000 darab megszemélyesítése. (Plasztik, kártya formátumú a 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet szerinti biztonsági okmány gyártása és lézergravírozás útján történő megszemélyesítése.)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.740.000,- Ft
Lásd bővebben

TAER NEPTUN rendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/199
Közzététel dátuma: 2020.10.13.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NEPTUN rendszer supportja, és modulok bevezetése
Nyertes Ajánlattevő feladata:
1/Ajánlatkérő által használni kívánt NEPTUN rendszerelemek szupport szolgáltatásainak biztosítása
2/ Az Ajánlatkérő által használni kívánt alábbi NEPTUN modulok bevezetése:
-E-számla vagy Elektronikusan archivált számla modul-
-Neptun Gazdálkodási Rendszer modul SAP platformon-
-Neptun Humán Erőforrás modul SAP platformon-
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 850.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Elektronikus Távfelügyeleti Rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/199
Közzététel dátuma: 2020.10.13.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Communication Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság
Elektronikus Távfelügyeleti Rendszer üzemeltetése és karbantartása (aktív, használatban lévő elektronikus távfelügyeleti eszközök szoftveres támogatása) Ajánlatkérő fogvatartottakkal kapcsolatos reintegrációs őrizetét elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazásával biztosítja.
Feladatok:
– távoli üzemeltetés támogatás (telefonos, szoftveres, rendelkezésre állás a Hibabejelentő rendszerre, meghibásodott eszközök begyűjtése, csereeszközök biztosítása)
– kiegészítő szoftveres szolgáltatások (bejelentéskezelés, Hiba Bejelentő Rendszer, Hibabejelentő és Tevékenységnaplózó rendszer, rendszerüzemeltetési szolgáltatások)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 482.976.000,- Ft
Lásd bővebben

FMS RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE „6-OS” FÁZIS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/199
Közzététel dátuma: 2020.10.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: LS telcom Aktiengesellschaft
A frekvenciagazdálkodási rendszer (FMS) fejlesztése „6-os fázis” szoftverfejlesztési szerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 638.647,-EUR
Lásd bővebben

Gépi tanulás alapú fordítórendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: MONTANA Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
Gépi tanulás alapú fordítórendszer beszerzése, mely hálózati vagy azzal egyenértékű legalább 20 konkurens felhasználását engedélyező licence-el rendelkezik, valamint 2 munkanapos (16 órás) oktatás beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.173.830,- Ft
Lásd bővebben

A tájékoztató a 2019.11.06 és 2020.07.23. közötti időszakban megvalósított versenyújranyításokról és közvetlen megrendelésekről szól a KM02FMNY18. sz. keretmegállapodásra vonatkozóan.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére Nyomat előállító eszközök és hozzátartozó eredeti (OEM) kiegészítők szállítása és a közbeszerzési dokumentációban meghatározott kapcsolódószolgáltatások teljesítése, valamint újra- és utángyártott kellékanyagok szállítása tárgyban az alábbiak szerint:
2. rész: Általános Multifunkciós eszközök és eredeti kellékanyagok
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 471.033.612,- Ft
Lásd bővebben

Kbt. 37. § (4) bek. szerinti hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/200
Közzététel dátuma: 2020.10.14.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ABB Power Grids Hungary Kft.
Jelen közbeszerzési eljárás célja az MVMI Zrt. által üzemeltetett MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél alkalmazott Asset Suite 6.0.2 integrált műszaki, vállalatirányítási rendszer verzióváltása a legfrissebb, Asset Suite9 főverziójú kiadásra (a továbbiakban: szoftver upgrade) a jelen felhívásban és a Műszaki Leírásban meghatározottak szerint 491 859 286 Ft keretösszeg erejéig, azzal, hogy Ajánlatkérő (AK) a keretmegállapodás(KM) hatálya alatt nem vállal kötelezettséget a teljes keretösszeg lehívására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 195.000,- EUR
Lásd bővebben

Microsoft licenc beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/201
Közzététel dátuma: 2020.10.15.
Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
602 darab Microsoft licenc beszerzése az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. részére adásvételi szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.222.670,- Ft
Lásd bővebben

Negyedéves ETE irányítástechn. komputerbizt.ell.KM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/201
Közzététel dátuma: 2020.10.15.
Ajánlatkérő: Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Ukatemi Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.320.000,- Ft
Lásd bővebben

Rubicon Tudástár beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/201
Közzététel dátuma: 2020.10.15.
Ajánlatkérő: Rubicon Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: RUBICON-HÁZ Korlátolt Felelősségű Társaság
Kb. 2750 db cikkből álló Rubicon Tudástár felhasználási jogainak megszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM03FMNY15 sz. keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről 2019.11.06-2020.07.23. között
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/202
Közzététel dátuma: 2020.10.16.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: XEROX Magyarország Kft.;Quality Intelligence Kft.
Nyomat előállító eszközök szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése – 2015.
A szerződés(ek) végleges összértéke (Áfa nélkül): 398.528,- Ft
Lásd bővebben

Távközlési szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/202
Közzététel dátuma: 2020.10.16.
Ajánlatkérő: Budapest Környéki Törvényszék
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság;Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.474.197,- Ft
Lásd bővebben

EFOP informatikai eszköz 1-2. rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/202
Közzététel dátuma: 2020.10.16.
Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Future Consulting Services Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzése tekintetében az EFOP-3.3.7-17-2017-00007 és EFOP-3.11.1-17-2017-00004 pályázatokhoz kapcsolódóan a Dunaújvárosi Tankerület intézményeiben
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.368.400,- Ft
Lásd bővebben

eredménytájékoztató – KK Kréta 2022 (1342)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/202
Közzététel dátuma: 2020.10.16.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Elnevezés: KK Kréta 2022 (1342)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.565.550.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az adatmegosztás mozgatórugói – szabályozás, ösztönzés, elfogadás

„Az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött Európai Adatportál részeként működő Lisszabon Tanács nonprofit szervezet a Capgemini Invent vezette konzorcium által készített, esettanulmányokon alapuló elemzést tett közzé az EU Kiadóhivatalának oldalán az adatmegosztás és a nyílt adattá tétel hajtóerőiről (From regulation to adoption – The drivers of data sharing). Mint a tanulmány bevezetője rámutat, az adatmegosztás és az adatfelhasználás két évtizede áll az európai szakpolitikai figyelem középpontjában. Az ebben rejlő előnyök jó ideje általánosan elfogadottak, ami az európai Egységes Adatpiac létrehozására irányuló törekvésekben is lemérhető. Az európai adatpiac mérete 2016-ban becslések szerint 59,5 millió euró volt, a hozzá köthető értéknövekedés pedig a 2013-as 247 milliárdról 2016-ra 300 milliárd euróra nőtt. Becslések szerint 2016 óta az éves növekedés átlagos üteme 15,7% és marad a közeljövőben is. Az adatmennyiség zettabyte-ban mért tömege számítások szerint 18 hónaponként duplázódik. Az adatmegosztás és adatfelhasználás a gazdasági hatáson felül kulcsszerepet játszik olyan nagy társadalmi kihívások megválaszolásában is, mint a közegészségügy, amit napjainkban a COVID19-járvány kezelése során is láthatunk.

Az európai szakpolitikai intézkedések heterogén csomagja, amelyek az adatpiac és az adatáramlás segítésére irányulnak, két nagy csoportba sorolhatók. A nyílt adatok politikája az adatok elérésének költségét szorítják minimumra, válogatás nélkül biztosítva azokat mindenki részére. Az adatmegosztás ezzel szemben meghatározott entitások részére teszi lehetővé az adatok elérését és felhasználását. Előbbi a közszférában és a tudományos életben, utóbbi az üzleti életben jellemző elsősorban. A tanulmány be is mutatja röviden az ezek ösztönzésére, támogatására irányuló fontosabb kezdeményezéseket, megállapítva, hogy ezek sikeressége eltérő. Kiemeli az EU 2019-es irányelvét a nyílt adatokról (Open Data Directive), amely megteremti a közadatok európai piacának közös keretrendszerét, elősegítve a közadatok újrahasznosítását, felváltva a 2013-as irányelvet a közszféra információinak felhasználásáról (PSI Directive). Jól látható trend a közszférában az adatmegosztás előmozdítása is, amelynek egyik zászlóshajója az INSPIRE (Infrastructure for Spatial Information in the European Community) irányelv, amely 2007-ben lépett életbe és 2021-ig fogalmaz meg feladatokat menetrendjében. Célja kiépíteni azt az európai térinformatikai adat-infrastruktúrát, amely hatékonyan képes támogatni a környezetvédelmi és fenntarthatósági célokat. A tanulmány szerint a legkevésbé az a fajta kormányzati kezdeményezés jellemző, amely az üzleti életben ösztönözné az adatmegosztást. Vannak ugyanakkor kezdeményezések annak támogatására, hogy a közszféra adatokat osszon meg a vállalatokkal (B2G), ha a közérdek ezt megkívánja.

A szerzők felteszik a kérdést, hogy mi okozhatja a szakpolitikai intézkedések eltérő hatékonyságát és megfelelőségét. Válaszkeresésükben arra jutnak, hogy pusztán a szabályozás nem elegendő a nyílt adatok és az adatmegosztás gyakorlatának indukálására. Abban olyan magyarázó tényezők is közrejátszanak, mint a különböző ösztönzők és a közösségépítés. A tanulmány rámutat arra a szakirodalmi hiányosságra, hogy bár bőséges annak irodalma, hogy mik az adatok nyílttá tételének motivációi, ezek többnyire az úttörő szereplőkről szólnak, amelyek adattulajdonosként eleve erősen motiváltak. Nem beszélnek ugyanakkor a kevésbé motivált szereplőkről, amelyeknél kérdéses az adatmegosztás elősegítésének szándéka, de még a szabályozásnak való megfelelés is. A széleskörű megfelelőséghez nem elegendőek a kényszerítő eszközök, szankciók (amelyek egyébként nem is igazán léteznek a nyílt adatokkal és adatmegosztással kapcsolatos szabályozásokban), hanem pozitív hajtóerőkre is szükség van. Elemző munkájuk előtt a szerzők korábbi tanulmányokra és az érdekeltekkel való beszélgetésekre alapozva hipotetikusan felvázolták azokat a tényezőket, amelyek segítik a nyílt adatok politikájának és az adatmegosztásnak a befogadását, és amelyeket most publikált kutatásukban esettanulmányokon keresztül elemeztek. Ezek a tényezők a következők:

  • Újrafelhasználás és elfogadás: ösztönző hatása van, ha láthatóvá válnak az adatok nyílttá tételének vagy megosztásának eredményei.
  • Vezetés: fontos a „felvilágosult” döntéshozók személyes és politikai elkötelezettsége.
  • Összhang az átfogó politikai mandátummal: szerencsés, ha a megvalósításért felelős intézmény párthoz kötődése és politikai orientációja hasonló az általános aktuális politikai berendezkedéshez.
  • A munkaerő motiváltsága: legyenek szószólói az az adatmegosztásnak az intézményen belül.
  • A szervezetek pénzügyi ösztönzői.
  • A köztisztviselők pénzügyi ösztönzői.
  • Összhang az irányító testület stratégiai prioritásaival.
  • Az érdekeltek és a kiemelt felhasználók igényei.
  • Jó értelemben vett verseny más entitásokkal a nyílt kormányzás vezető szerepéért.

A tanulmány a fenti tényezők feltárására összehasonlító elemzést mutat be, két nagy blokkra bontva az elemzést:

  • 1. A nyílt adatok iránti elkötelezettség eltérő mértéke a helyi közigazgatás szintjén, ahol hasonló helyzetű és adottságú önkormányzatok eltérő módon viszonyulnak a nyílt adatokhoz. Az esettanulmányban az olaszországi Lombardia tartomány települési önkormányzatainak gyakorlatát elemzik.
  • 2. Az adatmegosztás iránti elkötelezettség eltérő mértéke két, egymással összehasonlítható állami ügynökség esetén, konkrétan Hollandia és Norvégia kőolaj- és földgáziparának állami szereplőinek példáján keresztül.

A tanulmány bemutatja a magán és az állami ösztönzők bonyolult hálóját, amelyekkel a nyíltadat- és adatmegosztási szakpolitikák szembesülnek országos és helyi szinten egyaránt az EU-s adat-irányelvek alkalmazásakor. Mind a lombardiai, mind az olaj- és gázipari esettanulmány rávilágít a kormányzati szerepvállalás jelentőségére a nyílt adatok és az adatmegosztás terén.
A nyílt adatok tekintetében a lombardiai 1507 önkormányzat adatpolitikáját leíró adatbázisok feltárása a következő tényezők jelentőségére mutat rá:

  1. gazdasági ösztönzők;
  2. koordináció üzleti beszállítókkal a nyílt adatokkal gazdálkodás támogatására;
  3. szakpolitikai vezetőszerep a technikai keretek biztosítására ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok felszabadítsák adatvagyonukat.

Ez a három fő magyarázó tényező áll – különösen a kisebb településeken – a mögött, hogy a lombardiai önkormányzatok áttértek a nyílt adatgazdálkodásra.

Az adatmegosztás terén az olaj- és gázipar nagy állami szereplőinél eltérő hozzáállás mutatható ki a holland és a norvég esetben az adatpolitikában. Jól látható, hogy az adatgazdálkodás módja nagymértékben függ attól, hogy a szektor milyen érettségi fázisban van: másképp viszonyulnak hozzá ott, ahol még bőségesen rendelkezésre állnak kitermelhető energiaforrások (Norvégia), mint ott, ahol már a kivezetés szakaszánál tartanak (Hollandia). Az adatok elérhetővé tétele kormányzati stratégiává vált, amivel a vállalatok kitermelési költségeit csökkentik, ezáltal versenyképességüket növelik, ilyen módon biztosítva versenyelőnyt a hazai szektornak más régiókkal szemben. Ugyanakkor kompromisszumot kell kötni egyfelől a potenciális befektetők és új szereplők bevonzása, másfelől a licencbe vevők versenyérdekei között. A holland állami ügynökség a nyílt adatgazdálkodás felé mozdult el, a norvég korlátozóbb megközelítést alkalmaz az adatmegosztást illetően, de mindkét esetben létezik egy optimális időkeret az adat-embargóra. Az adatmegosztás időbeli késleltetése elegendő versenyelőnyt tud biztosítani az adattulajdonosnak, és az államnak is lehetőséget ad a titoktartási követelmények betartására, amikor új vállalatokat vonzanak be feltárásra és kitermelésre, biztosítva egyben az átláthatóságot és nyomon követhetőséget is.”

Forrás:

From regulation to adoption. The drivers of data sharing
; David Osimo, Laia Pujol Priego; ISBN 978-92-78-42279-0; DOI 10.2830/850048; Európai Bizottság, Európai Adatportál; 2020. október 15.

Az e-ügyintézés fogyasztóvédelmi aspektusai

„A cím első ránézésre kicsit zavarba ejtő, hiszen a közigazgatásban a fogyasztó fogalma nem értelmezett, a jogviszony egyik oldalán tipikusan valamely közigazgatási szerv áll, a másik oldalon pedig az ügyfél. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) hatálya sem terjed ki erre a szférára. Mégis szükségesnek érezzük – még ha idézőjelesen is – a két terület ütköztetését. Jelen cikk keretein belül az e-ügyintézés fogalmát a közigazgatásra szűkítjük, azon belül is a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak fogyasztóvédelmi aspektusait kívánjuk vizsgálni átfogó jelleggel, de vázlatosan.”

Forrás:
Az e-ügyintézés fogyasztóvédelmi aspektusai; Veszprémi Bernadett; KOZJAVAK.HU, az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja; 2020. október 12.
(Dr. Veszprémi Bernadett, egyetemi adjunktus, DE ÁJK)

Nyilvántartások korszerűsítése

„Az alábbi Infojegyzet az Egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló T/13262.számú törvényjavaslathoz készült. Áttekinti az érintett, nemzeti adatvagyon részét képező nyilvántartások körét, majd azokat a fejlesztéseket, amelyek e nyilvántartások körében a közelmúltban lezajlottak. Kitér arra is, hogy ezek a fejlesztések milyen előnyökkel szolgálnak az ügyfelek számára. ”

Forrás:
Nyilvántartások korszerűsítése; Samu Nagy Dániel; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/65.; 2020. október 16. (PDF)

Törvények, rendeletek

1658/2020. (X. 15.) Korm. határozat a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ létrehozásáról

„1. A Kormány

a) egyetért a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ (információs központ) létrehozásával,

b) egyetért azzal, hogy az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához összesen bruttó 2 026 589 000 forint biztosítása szükséges,

c) a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljárva

ca) egyetért az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú, „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című kiemelt projekt (a továbbiakban: projekt) összköltségének az 1. melléklet szerinti növelésével

d) egyetért azzal, hogy amennyiben az elszámolási szabályok lehetővé teszik, az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához szükséges forrás a REACT EU keret terhére kerüljön biztosításra.
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: a REACT EU forrás felhasználására irányuló európai uniós rendelet hatálybalépését követően az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos, a REACT EU prioritás létrehozására irányuló módosítás Európai Bizottsághoz történő benyújtását követően haladéktalanul”

Forrás:
1658/2020. (X. 15.) Korm. határozat a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ létrehozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1658/2020. (X. 15.) Korm. határozata a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ létrehozásáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 225. szám; 2020. október 15.; 7069-7070. o. (PDF)

Szerkesztő kiegészítés a REACT–EU-hoz (vagyis a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtandó helyreállítási segítséghez) :
Uniós helyreállítási költségvetés: Kérdések és válaszok a REACT–EU-ról, a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikáról és az Európai Szociális Alap Pluszról; Európai Bizottság; Kérdések és válaszok; 2020. május 28.

1659/2020. (X. 15.) Korm. határozat a járóbeteg irányítási rendszerek korszerűsítéséről

„1. A Kormány

a) egyetért az EFOP-1.9.6-16-2017-00001 azonosító számú „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések” c. projekt (a továbbiakban: projekt) E.1. alkomponense eredményeként létrejött intézményen belüli járóbeteg irányítási és folyamatszervezési rendszer egységes módszertanának országos kiterjesztésével oly módon módosítva azt, miszerint figyelembe kell venni, hogy a magas szintű járóbeteg-szakellátás megvalósításánál elkerülhetetlen a szakellátás és az alapellátás közötti betegútszervezés folyamatának megfelelő fejlesztése is, és olyan rendszer kialakítása szükséges, amely kezeli a járási szintű betegútszervezést, hatására nagyban fokozódik az alapellátást végző háziorvosi körzetek, praxisközösségek és a városi kórházak együttműködésének támogatása;

b) egyetért azzal, hogy az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához összesen bruttó 15 798 800 000 forint biztosítása szükséges;

d) egyetért azzal, hogy a projekthez bruttó 4 739 640 000 forint összegű, európai uniós forrás terhére el nem számolható költség – az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján – az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozáson felüli felhasználásával kerüljön biztosításra;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. október 31.

e) egyetért azzal, hogy az emberi erőforrások minisztere – az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – gondoskodjon az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához szükséges forrásnak REACT EU forrásból történő biztosításáról.
Felelős: emberi erőforrások minisztere, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: a REACT EU forrás felhasználására irányuló európai uniós rendelet hatálybalépését követően az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos, a REACT EU prioritás létrehozására vonatkozó módosítás Európai Bizottsághoz történő benyújtását követően haladéktalanul”

Forrás:
1659/2020. (X. 15.) Korm. határozat a járóbeteg irányítási rendszerek korszerűsítéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1659/2020. (X. 15.) Korm. határozata a járóbeteg irányítási rendszerek korszerűsítéséről; Magyar Közlöny; 2020. évi 225. szám; 2020. október 15.; 7071-7072. o. (PDF)

Szerkesztő kiegészítés a REACT–EU-hoz (vagyis a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtandó helyreállítási segítséghez) :
Uniós helyreállítási költségvetés: Kérdések és válaszok a REACT–EU-ról, a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikáról és az Európai Szociális Alap Pluszról; Európai Bizottság; Kérdések és válaszok; 2020. május 28.