Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. november 9-november 14.

  • 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 247. szám; 2020. november 14.; 7950-7951. o. (PDF)
  • 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 246. szám; 2020. november 13.; 7946-7947. o. (PDF)
  • 499/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a Magyar Honvédség által a kórházakban ellátott feladatokról
    Nemzeti Jogszabálytár;
    Magyar Közlöny; 2020. évi 246. szám; 2020. november 13.; 7945-7946. o. (PDF)
  • 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 246. szám; 2020. november 13.; 7944. o. (PDF)
  • 1797/2020. (XI. 13.) Korm. határozat Ukrajna részére egészségügyi eszközöknek térítésmentes biztosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 245. szám; 2020. november 13.; 7940-7941. o. (PDF)
  • 491/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet egyes európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 244. szám; 2020. november 11.; 7787-7792.o. (PDF)
  • 489/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzés veszélyhelyzeti szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 244. szám; 2020. november 11.; 7780-7781. o. (PDF)
  • 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 244. szám; 2020. november 11.; 7779-7780. o. (PDF)
  • 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 244. szám; 2020. november 11.; 7778. o. (PDF)
  • 486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 242. szám; 2020. november 10.; 7675. o. (PDF)
  • 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 242. szám; 2020. november 10.; 7671-7674. o. (PDF)
  • 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 242. szám; 2020. november 10.; 7662-7671. o. (PDF)
  • 2020. évi CIX. törvény a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2020. évi 242. szám; 2020. november 10.; 7660-7661 o. (PDF)

 

Varga Mihály: hamarosan lezárul az adóbevallások korszaka és kezdetét veszi a digitális adatbázisok kora

„ koronavírus jóval nagyobb károkat okoz, mint az előző válság, ám többek között az elmúlt évek adópolitikai lépéseinek eredményeképpen stabil a gazdaság, így az állam könnyebben tudott a költségvetésből átcsoportosítani a válságban, mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy adókonferencián. A következő egy-két évben az állam az adózás adminisztratív terheinek csökkentését, és az adózás további digitalizálását és egyszerűsítését tűzte ki célul.

Az adóterhek csökkentése és a gazdaság kifehérítése is hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírusra gyorsan és hatékonyan tudott reagálni az állam, mondta PwC Magyarország és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék által szervezett konferencián Varga Mihály. A pénzügyminiszter beszélt az adórendszert érintő kihívásokról, az adóendszer átalakításáról. Ezek között említette az adminisztrációs terhek csökkentésére, a digitális átállásra, és a járulékok enyhítésére hozott intézkedéseket.

Az elmúlt évek adópolitikai lépései, a munkavállaló, a munkáltató, majd a vállalkozók terheinek csökkentése hozzájárult a foglalkoztatás növekedéséhez, a munkanélküliség visszaszorításához, mondta. A fentiek eredményeképpen az ország adócsökkentés terén az élen jár az Európai Unió, vagy az OECD-rangsorokban. Az OECD legfrisebb adatai szerint 2017 és 2018 között az Egyesült Államok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóteher 1,6%-al GDP arányosan, mondta. A koronavírus miatt bevezetett adókönnyítések pedig összesen kb. 400 milliárd forintot hagyott az adózóknál, tette hozzá. A terhek csökkentése mögött sikeres gazdaságfehérítés áll: nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket kell eredményesen beszedni, hangsúlyozta. A 2008-as válság idején a forgalmi adó 25%-a nem érkezett be az államkasszába, csalás, feketegazdaság, stb. miatt.

A koronavírus jóval nagyobb károkat okoz, mint az előző válság, a különbség az, hogy most stabil a gazdaság, fehéredett a gazdaság, így az állam könnyebben tudott a költségvetésből átcsoportosítani. Mára az Európai Bizottság adatai szerint az ÁFA „csak” 7%-a nem érkezik be, mondta.

Az adópolitika az államháztartás és az államadósság csökkentésében is segített, mondta a pénzügyminiszter. Az adószerkezet átalakítása miatt a terhek csökkentek és a hazai adórendszer vonzóvá vált az EU-ban. Azonban nem szabad itt megállni, ha az ország a digitális adózás éllovasai szeretne lenni az unióban.

A tennivalók között szerepel az adminisztratív terhek csökkentése, ugyanis a vállalkozók ma árbevételük 1,7%-át költik adózásra.

Az állam célja, hogy a ciklus végére harmadával csökkentse az adófajták számát. Ez már elindult, a kezdeti hatvanhoz képest már közel tízzel kevesebb adófajta létezik, mondta.

Az adóügyintézés három lépcsőben történő digitalizációja révén egyszerűsödik az adózás. Ennek első lépése a magánszemélyek adóadminisztrációja volt, melyet már a NAV végez. A második lépcső a vállalkozókat segíti majd az ÁFA bevallás kitöltésével, a rendszer jövő év második felében debütál, s mely az állam becslése szerint durván félmillió vállalkozásnak segít majd.

A harmadik lépcső során az adóbevallások kora lezárul és indul a digitális adatbázisok kora.

Ezt a foglalkoztatásokhoz köthető adminisztráció lebontásával kezdi a Pénzügyminisztérium. Jelenleg az online foglalkoztatási portál kialakításán dolgoznak: a cél, hogy létrejöjjön egy olyan digitális adatbázis, ahol minden olyan adat szerepel, amit eddig közigazgatási szerveknek kellett elküldeni.

A vírus idején az online átállás egészségvédelmi szempontból is fontos. Az online számlázás jövőre kibővül egy olyan elemmel, ahol egy kattintás az adóhivatalnak küldött online számlaadatok egyben elektronikus számlaként is funkcionálnak, vagyis ki sem kell nyomtatni ezeket. A papír alapú számlák kiiktatásával a küldő és fogadó fél egyaránt időt és pénzt spórolhat, monda Varga. A COVID alatt népszerűbbé vált az elektronikus fizetés, ami január elsejétől, bár nem lesz kötelező, elérhető lesz mindenki számára. A Magyar Államkincstárat is bekapcsolják ebbe, a szervezet idén áprilisban vezette be az online értékpapírszámla nyitás lehetőséget, vagyis otthonról mindenki vásárolhat állampapírokat.

Az online eszközök (EÁKER, online pénztárgép, stb.) a nyomon követhetőséget is segíti, és a teljesítményre is jobb rálátást ad, mondta Varga. Ennek köszönhetően a gazdasági növekedést a járvány időszaka alatt is gyorsabban tudja az állam követni.

A pénztárgépek adataiból kiderül, hogy tavaly áprilisban a vendéglátósok 82 milliárd forintot, idén áprilisban mindössze 26 milliárd forintot ütöttek be.

Azonnal látszott, hogy probléma van, és a kormány is gyorsabban tudott lépni, nem kellett felmérésekre, statisztikai adatokra várni, mondta Varga.

Az elmúlt évek digitális átállásból adódó kötelezettségei a vállalkozások számára egyúttal lehetőség is lehet a folyamatok optimalizálásra, mondta Szabó Ildikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi tanszék megbízott oktatója. Példaként hozta az ún. támogató eljárás bevezetését, mely során a bevallásban szereplő adatok és más szervezetek adatai közötti esetleges eltérések – például a foglalkoztatottak száma – „feloldására” korábban csak ellenőrzés keretében volt lehetőség, most azonban önellenőrzéssel, pótlék megfizetésével az adózók is tudják módosítani.

Az újítások egyik előnye, hogy a NAV által megállapított adókülönbözet mértéke jelentősen visszaesett, ugyanakkor a NAV által beszedett összeg nem csökkent, mondta. A digitális eljárás tehát humán erőforrást takarít meg, miközben hatékonyság nem csökken.

Az elektronikusan folytatott ellenőrzések száma nő, előnyük, hogy gyorsabban, rövidebb idő alatt lefolytathatóak és kevesebb a hiánypótlás. Ezután rátért azon digitális megoldásokra, ahol az adóhatóság sokat tett, ám az adózok nem használják ki az ezekben rejlő lehetőségeket. Ilyen például az, hogy a hatóságnál lévő adatokat az adózó is használja fel az adókötelezettsége teljesítésekor. A másik alternatíva a felhőalapú iratmegőrzés, mely egy adóellenőrzés, vagy egy kontrollfolyamat során is hasznos lehet.

A digitalizáció kihívások elé állította az adóhatóságokat, mondta Varga Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi tanszék megbízott oktatója. Az országok jelentős adóbevételtől esnek olyan digitális vállalatok miatt, melyek a jogszabály adta lehetőségeket kihasználva adókötelezettségeik akár csupán 50%-át fizetik be.

Erre akkor kerülhet sor, ha például a cég nincs jelen fizikailag abban az országban ahol értékesít, vagy szolgáltatást végez, de minimális fizikai jelenlét esetén is megoldható, hogy az adózás nem a telephely országban keletkezik.

Az OECD és az unió már tett javaslatot arra, hogy megelőzzék az országokon keresztül történő adóalap átcsoportosítást az alacsonyabb adóterhekkel bíró országba, valamint arra, hogy elérjék, hogy az adózás a fogyasztás keletkezésének helyén történjen. Egyelőre azonban nincs megegyezés.

Az unióban napirenden van az információcsere bővítése, mely szerint a platformok üzemeltetőinek felelőssége a felületen értékesítők átvilágítása és az adatok továbbítása az adóhatóságnak, mondta Varga.

A PwC Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója, Farkas Gábor beszélt az (online) cégek adóelkerülése ellen hozott uniós intézkedésekről és azok eredményeiről az elmúlt években. Ezután ő is áttekintette a hazai adópolitikai lépéseket, melyek a digitalizációs folyamatokat támogatják. A PwC a jövő év legfontosabb adóügyi feladatainak az új online bekötés szabályok implementálását, a teljeskörű belföldi elektronikus számlázás bevezetését, a belföldi bejövő számla bekötési adatok alapján történő automatizált könyvelését, valamint az SAF-T adatszolgáltatást támogató riportálások kialakítását tartja.”

Forrás:
Pénzügyminiszer: Hamarosan lezárul az adóbevallások korszaka és kezdetét veszi a digitális adatbázisok kora; Vég Zsófia; Növekedés.hu; 2020. november 12.

Közigazgatás, politika

Varga Judit: a techcégeknek végre felelősséget kell vállalniuk, a 230-as csapdájában az amerikai elnökválasztás

„ Az igazságügyi miniszter szerint, a 230-as csapdájában az amerikai elnökválasztás.

Ahogy sejteni lehetett már előre, a 2020-as amerikai elnökválasztás felerősítette és pontosan megmutatta, hogy a közösségi média cenzúrázási gyakorlata már átlépett egy határt – írta Facebook-oldalán Varga Judit.

Az amerikai szövetségi Kommunikációs Etikett Törvény 230-as szakasza megvédi a Facebookot, Twittert, Google-t, Youtube-ot és a többi techóriást attól, hogy a felhasználók bejegyzéseiért, kommentjeiért polgári és büntetőfelelősséget kelljen vállalniuk. Donald Trump és Joe Biden kevés dologban ért egyet, de abban igen, hogy a 230-as szakaszt módosítani kell, a techcégeknek pedig végre felelősséget kell vállalniuk a publikált tartalmakért – taglalta bejegyzésében a miniszter.

Ahogy a világon mindenhol, úgy hazánkban is egyre aktuálisabb ez a téma. Ezért is hoztuk létre az Igazságügyi Minisztériumban a Digitális Szabadság Bizottságot, amely az online tér vonatkozásában az államigazgatás minden részéről érkező információt és tudást összegzi, pontosan azért, hogy időben tudjunk lépni, ha valahol egy vagy több techcég túlhatalmat szerezne. Ennek érdekében folyamatos szakmai párbeszédet folytatunk, és vizsgáljuk, hogy van-e szabályozói feladat a témában, és ha igen, akkor azt hazai vagy nemzetközi szinten kell-e ellátni – zárta sorait a tárcavezető.”

Forrás:
Varga Judit: a techcégeknek végre felelősséget kell vállalniuk; BAON.hu; 2020. november 14.
Varga Judit; Facebook; 2020. november 13.
Szerkesztői megjegyzés:
A Kommunikációs Etikett Törvény az a Communications Decency Act (Az illő kommunikációról szóló törvény).
Section 230; Wikipédia
Az illetlenség fogalma az amerikai jogban és a CDA [Communications Decency Act]; Jóri András; 1996

Európai egészségügyi adattér lesz, egy erős európai egészségügyi unió kulcsfontosságú elemeként

„A mai napon tartott, „Digitális egészség 2020 – Mozgásban az EU” címet viselő magas szintű virtuális konferencián a Bizottság és az EU Tanácsának német elnöksége bejelentette, hogy Európa érdekében szoros együttműködést kívánnak megvalósítani az egészségügyi adatok biztonságos és betegközpontú felhasználása terén, valamint uniós szintű összefogást fognak szorgalmazni e téren az európai egészségügyi adattér keretében a jobb egészségügyi ellátás, kutatás és egészségpolitikai döntéshozatalt érdekében. Az európai egészségügyi adattér kialakítása az egyik alapeleme a jövőbeli európai egészségügyi unió kiépítésének, amelyet a Bizottság a mai napon indított útjára egy, az egészségügyi válságokra való felkészültség és reagálás megerősítésére irányuló első javaslatcsomaggal. Mindez közvetlen folytatása is egyben a Bizottság februárban elfogadott adatstratégiájának, amely már hangsúlyozza az európai adatterek létrehozásának fontosságát, az egészségügy terén is.

Jens Spahn, a német szövetségi egészségügyi miniszter a következőket nyilatkozta: „Az egészségügyi adatok alapvető fontosságúak az egészségügyi ellátásban, de különösen az olyan határokon át terjedő egészségügyi veszélyekkel szembeni fellépés szempontjából, mint a Covid19-világjárvány. El kell jutni odáig, hogy az uniós polgárok ellenőrizhessék egészségügyi adataikat, bízzanak az átlátható és jogilag megalapozott adatfeldolgozásban, és lehetőségükben álljon adataik önkéntes megosztása. Ehhez egy országokon átívelő keret megteremtésére van szükség. Jövőre elindítjuk ennek folyamatát egy első konkrét európai felhasználással. 2025-re fel akarunk állítani egy interoperábilis adathozzáférési infrastruktúrát az egészségügyi adatok biztonságos, határokon átnyúló elemzésének lehetővé tétele érdekében.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos így fogalmazott: „Az európai egészségügyi adattér kulcsfontosságú elemét fogja jelenteni egy erős európai egészségügyi uniónak. Az adatok életeket mentenek – és ezt mindannyian láthattuk a Covid19-válság idején. Az adattér megbízható irányítás és egyértelmű szabályok mellett teszi majd lehetővé az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést, és támogatni fogja a digitális egészségügyi szolgáltatások szabad mozgását. 2025-re minden külföldre utazó tagállambeli betegnek lehetőségében kell állnia, hogy egészségügyi adatait megossza az általa választott egészségügyi szakemberekkel. Közös erővel polgárok milliói számára nyithatjuk meg az utat a jobb digitális egészségügyi ellátáshoz és jóllétük növeléséhez.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A közeljövőben benyújtásra kerülő adatirányítási törvénnyel létrejön az érzékeny és értékes adatok felhasználásának és további felhasználásának horizontális kerete olyan területeken, mint pl. az egészségügy. Ez lehetővé fogja tenni az ágazati európai adatterek létrehozását, úgymint a közös európai egészségügyi adattér létrejöttét is. Az egészségügyi adatok felhasználásának és további felhasználásának megerősítése és kiterjesztése az innovatív és versenyképes uniós egészségügyi ágazat kulcsfontosságú része, és segíteni fogja Európa ellenállóbbá válását az olyan kihívásokkal szemben, mint a jelenlegi világjárvány.”

A miniszter és a biztosok egyetértettek abban, hogy sürgető szükség van az uniós szintű együttműködés megerősítésére.

E tekintetben az adatstratégia végrehajtásának részeként még idén benyújtásra kerül egy adatirányítási törvény, amely támogatni fogja az olyan érzékeny nyilvános adatok felhasználását, mint az egészségügyi adatok. A Bizottság 2021. évi munkaprogramjában szerepel az európai egészségügyi adattérről szóló külön jogalkotási javaslat.

Első lépésként a következő, 2021-re tervezett intézkedések fogják megalapozni az adatközpontúbb európai egészségügyi ellátást:

  • az európai egészségügyi adattér létrehozására vonatkozó bizottsági javaslat 2021-ben;
  • egy 22 tagállamot felölelő együttes fellépés az irányítással, az infrastruktúrával, az adatminőséggel és az adatszolidaritással kapcsolatos lehetőségek meghatározása céljából és a polgárok másodlagos egészségügyi adatok használatával kapcsolatos döntéshozatali lehetőségének megerősítése érdekében;
  • beruházások az európai egészségügyi adattér támogatására „az EU az egészségügyért” program keretében, valamint a közös adatterek és az egészségüggyel kapcsolatos digitális innováció előmozdítására az Európai horizont és a Digitális Európa programok keretében;
  • együttműködés az érintett szereplőkkel a másodlagos egészségügyi adatok felhasználására vonatkozó célzott magatartási kódexek kidolgozása érdekében;
  • egy megvalósíthatósági kísérleti projekt a határokon átnyúló egészségügyi ellátás javításának, szabályozásának és innovációjának vizsgálatára.
  • további uniós források a tagállamok számára 2021-től az egészségügy és a gondozás digitális átalakítására a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap+ és az InvestEU keretében.

Az Európai Unió válsághelyzetekre való felkészültségének és reagálásának megerősítésére irányuló, ma elfogadott bizottsági javaslatcsomag az európai egészségügyi unió felé tett első lépések eszközeként megteremti a lehetőségét annak is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), úgymint a tagállami kutatóintézetek, népegészségügyi szervek és adatengedélyező hatóságok is részt vegyenek a jövőbeli európai egészségügyi adattér infrastruktúrában.

További információk

Európai egészségügyi unió
Európai adatstratégia

Forrás:
A Bizottság és az Európai Unió Tanácsának német elnöksége kiemelten kezeli az európai egészségügyi adattér fejlesztését; Európai Bizottság; 2020. november 11.

Közel száz kórházban jelennek meg a katonák, hogy az egészségügyi dolgozók leterheltségét csökkentsék

„A fő feladat, hogy az egészségügyi dolgozók leterheltségét csökkentsék

Hétfőtől 93 kórházban lesznek ott a katonák, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását – mondta a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor az M1-en kiemelte: a katonák nem olyan feladatot látnak el, amihez egészségügyi szakmai képzettség kell, elsősorban fizikai, logisztikai munkákat végeznek majd, segítenek a hőmérőzésben is. Fő feladatuk, hogy az egészségügyi dolgozók leterheltségét csökkentsék – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a köznevelési intézményekben az őszi szünetben végzett fertőtlenítési feladatok óta számos további helyről érkezett erre vonatkozó kérés a honvédséghez. A fertőtlenítési feladatokat folyamatosan végzik a katonák, köztük önkéntes tartalékosok is. Emellett a katonák határbiztosítási, határzárási feladatokban és a humanitárius korridorok biztosításában is részt vesznek – közölte a miniszter. ”

Forrás:
Közel száz kórházban jelennek meg a katonák; Infostart / MTI; 2020. november 15.

Meghosszabbították a lejáró okmányok érvényességét

„ A kormány úgy döntött meghosszabbítja a lejáró okmányok érvényességét, hogy ne terhelje túl az ügyintézést járványhelyzetben.

A koronavírus-járvány terjedésének, valamint a személyes találkozások számának csökkentése érdekében a kormány mérsékli az állampolgárok ügyintézési terheit, ezért meghosszabbítja a lejáró személyi okmányok érvényességét – tájékoztatta a Miniszterelnökség szombaton az MTI-t. A november 4. után lejáró igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak. Ugyanez vonatkozik azokra az okmányokra is, amelyek a tavaszi veszélyhelyzet idején, március 11. és július 3. között jártak le, de akkor meghosszabbította a kormány az érvényességüket – írták. Hangsúlyozták, hogy a szabályozás kizárólag a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos okmányokra terjed ki. A lejárt érvényességű okmányok csak hazánk területén maradnak használhatók, azokat külföldön nem fogadják el. A rendelet ugyanakkor nem vonatkozik a július 3. és november 4. között lejárt okmányokra, így azokat meg kell hosszabbíttatni – hívták fel a figyelmet.

A járvány elleni védekezés elősegítése érdekében november 11-étől a kormányhivatali ügyfélszolgálatokon – így a kormányablakokban és az okmányirodákban is – kizárólag előzetes időpontfoglalást követően lehet ügyeket intézni. A kormányablakba történő időpontfoglalásra online az idopontfoglalo.kh.gov.hu vagy a megújult magyarorszag.hu oldalon, illetve a 1818-as ingyenesen hívható telefonszámon van lehetőség – tájékoztatott a Miniszterelnökség.”

Forrás:
Meghosszabbították a lejáró okmányok érvényességét; Mandiner/MTI; 2020. november 14.

Az európai egészségügyi unió kiépítése: jobb válságkészültség és -reagálás Európában

„Az Európai Bizottság a mai napon megteszi az első lépéseket az európai egészségügyi unió megteremtése felé, amelyet von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében is bejelentett. A Bizottság javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja az uniós egészségbiztonsági keret megszilárdítása, valamint a kulcsfontosságú uniós ügynökségek válsághelyzetekre való felkészültségének és reagálási szerepének megerősítése. A Covid19-világjárvány és az egyéb, jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetek elleni erőfeszítések fokozása érdekében uniós szinten összehangoltabb együttműködésre van szükség. A most előterjesztett javaslatok – az aktuális válság tanulságaiból is merítve – jobb felkészültséget és reagálóképességet biztosítanak a jelenlegi és jövőbeli egészségügyi válságok esetére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Célunk, hogy valamennyi európai polgár egészségét óvjuk. A koronavírus-járvány rámutatott arra, hogy az Unión belül összehangoltabb együttműködésre, ellenállóbb egészségügyi rendszerekre és a jövőbeli válságokra való nagyobb felkészültségre van szükség. Másként kell kezelnünk a határokon át terjedő egészségügyi veszélyeket. A mai nappal megkezdjük az európai egészségügyi unió kiépítését annak érdekében, hogy válság esetén is magas színvonalú ellátással tudjuk biztosítani polgáraink védelmét, és felkészítsük az Uniót és tagállamait az Európa egészét fenyegető egészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére és kezelésére.”

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök elmondta: „Ma érdemi lépést tettünk az igazi európai szintű egészségügyi unió megteremtése felé. Meg kívánjuk erősíteni az Unió közös válságkezelését, hogy felkészülhessünk és jobban reagálhassunk a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre. Az uniós polgárok hatékonyabb védelme érdekében erőteljesebb megbízatásokkal kell felruházni az uniós ügynökségeket. A Covid19-világjárvány és az egyéb, jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetek leküzdésének egyetlen módja a hatékonyabb, uniós szintű eszközökkel folytatott, összehangoltabb munka.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos kijelentette: „Az egészség nagy értéket képvisel polgáraink számára – ma még inkább, mint bármikor. Válság idején a polgárok jogosan várják el az EU-tól az aktívabb szerepvállalást. Ma megerősítjük azokat a pilléreket, amelyekre egy biztonságosabb, felkészültebb és az egészségügy területén ellenállóbb EU-t építhetünk. Ez a jelentős változás képessé tesz minket a válságokra való együttes válaszadásra. Az európai egészségügyi unió lényege, hogy Unióként együtt készüljünk fel a közös egészségügyi veszélyekre, és közösen lépjünk fel ellenük, mivel a polgárok elvárásait csak így vagyunk képesek teljesíteni.”

A mai javaslatok középpontjában a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó meglévő jogi keret átalakítása, valamint a kulcsfontosságú uniós ügynökségek – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – válsághelyzetekre való felkészültségének és reagálási szerepének megerősítése áll.

Szilárdabb uniós egészségbiztonsági keret

A Bizottság a mai napon javaslatot tesz a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló új rendeletre, amellyel meg kívánja erősíteni a Bizottság és az uniós ügynökségek koordinációs feladatok ellátására vonatkozó megbízatását. Az új keret célja a következő:

  • A felkészültség erősítése: Uniós egészségügyi válsághelyzet- és világjárvány-készültségi terv és ajánlások kerülnek kidolgozásra, amelyek a nemzeti szintű tervek elfogadásához szolgáltatnak alapot; mindezt a jelentéstételre és az ellenőrzésre vonatkozó átfogó és átlátható keret egészíti ki. A nemzeti terveket az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és más uniós ügynökségek támogatásával fogják kidolgozni. A terveket a Bizottság és az uniós ügynökségek ellenőrzik, majd stresszteszt alá vetik.
  • Jobb felügyelet biztosítása: a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiai eszközök felhasználásával uniós szinten megerősített, integrált felügyeleti rendszer jön létre.
  • Az adatszolgáltatás javítása: a tagállamoknak javítaniuk kell az egészségügyi rendszerek mutatóira vonatkozó jelentéstételt (pl. a rendelkezésre álló kórházi ágyak, speciális kezelések, intenzív betegellátási kapacitás, az egészségügyi szakemberek száma stb.).
  • Az uniós szükséghelyzet kihirdetése lehetőséget adna a fokozott koordinációra, és lehetővé tenné a válság szempontjából releváns termékek kifejlesztését, felhalmozását és beszerzését.

Erősebb és operatívabb uniós ügynökségek

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség a világjárvány kitörése óta vezető szerepet tölt be a Covid19-járvány leküzdésére irányuló uniós munkában. A pandémia ugyanakkor arra is fényt vetett, hogy az uniós polgárok jobb védelme és a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek kezelése érdekében mindkét ügynökséget meg kell erősíteni, és erőteljesebb megbízatással kell ellátni.

Az ECDC megbízatását meg kell erősíteni, hogy az ügynökség támogatást nyújthasson a Bizottságnak és a tagállamoknak a következő területeken:

  • járványügyi felügyelet valós idejű felügyeletet biztosító integrált rendszerekkel
  • felkészültségi és reagálási tervek, jelentéstétel és ellenőrzés
  • nem kötelező erejű ajánlások és kockázatkezelési lehetőségek
  • lehetőség az EU egészségügyi munkacsoportjának mozgósítására és bevetésére a tagállamok helyi intézkedéseinek támogatására
  • az uniós referencialaboratóriumok hálózatának és az emberi eredetű anyagokkal foglalkozó hálózatnak a kiépítése.

Az Európai Gyógyszerügynökség megbízatását meg kell erősíteni, hogy az ügynökség elősegíthesse az egészségügyi válságokra való összehangolt, uniós szintű reagálást, mégpedig az alábbiak révén:

  • a kritikus gyógyszerekben és orvostechnikai eszközökben mutatkozó hiányok kockázatának nyomon követése és csökkentése
  • tudományos tanácsadás olyan gyógyszerekre vonatkozóan, amelyek alkalmasak lehetnek az egészségügyi válságokat kiváltó betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására
  • az oltóanyagok hatásosságát és biztonságosságát nyomon követő vizsgálatok összehangolása
  • klinikai vizsgálatok koordinálása.

A Bizottság a mai napon ismerteti a jövőbeli Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) főbb elemeit is, amelyre 2021 végéig kell javaslatot tenni. Ez az új struktúra lényeges szerepet kapna a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való jobb uniós szintű reagálás támogatásában.

További információk

Az európai egészségügyi unió honlapja

Kérdések és válaszok

Tájékoztató – európai egészségügyi unió – az egészségügyi válságok közös kezelése

Tájékoztató – európai egészségügyi unió – az ügynökségek szerepe

Közlemény: Az európai egészségügyi unió kiépítése: felkészültség és reziliencia

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendeletre irányuló javaslat

Az Európai Gyógyszerügynökség megbízatásának kiterjesztésére irányuló javaslat

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatásának kiterjesztésére irányuló javaslat

Az EU koronavírus-járvány elleni válaszintézkedései

A Bizottság válaszintézkedéseinek áttekintése

Az Unió helyzetét értékelő beszéd

Forrás:
Az európai egészségügyi unió kiépítése: jobb válságkészültség és -reagálás Európában; Európai Bizottság; 2020. november 11.

Az EU a digitális világ megreformálását várja az új amerikai elnöktől

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közzétett Twitter-üzenetében “új, átfogó transzatlanti partnerség, új globális szövetség” kialakítására szólította fel az Egyesült Államokat.

Tudatta: ennek egyebek mellett a biztonság fokozására, a fenntarthatóságra, a kereskedelemre, a globális versenyfeltételekre, valamint az intézmények megerősítésére kell kiterjednie. Von der Leyen az uniós tagországok nagyköveteinek videókonferenciája előtt közzétett üzenetében az EU és az Egyesült Államok együttműködésének konkrét példái között a koronavírus-járvány leküzdését, a klímavédelmet, valamint a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) megerősítését és megreformálását nevezte meg.

Ezek azok a kulcsfontosságú területek, ahol Európa átveheti a vezetést, és új pozitív menetrendet állíthat össze az Egyesült Államokkal – emelte ki. “Nemzetközi rendszereink túl sok éven át voltak fogságban, eljött az ideje, hogy ezt az irányt megfordítsuk” – fogalmazott. A bizottsági elnök fontosnak nevezte a többoldalú megállapodások újjáélesztését és új közös szabályok létrehozását, egyebek mellett a digitális világot érintően. Véleménye szerint az online platformokra vonatkozó előírások kiterjesztése lehet csak eredményes a gyűlölet- és a terrorista propaganda elleni küzdelemben.

Meg kell reformálni a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat, hogy lehetővé váljon minden illegális online tartalom gyors eltávolítása a szólásszabadság védelme mellett – hangoztatta. Megemlítette továbbá az adatvédelem fontosságát, és azt hangsúlyozta: Washington tegye lehetővé a digitális nagyvállalatok megadóztatását. “Nem fogadható el, hogy a kereskedelmi óriáscégek hasznot húzzanak az európai egységes piacból, de ne fizessenek adót ott, ahol a nyereséget megtermelik” – fogalmazott. Von der Leyen szerint a digitális kereskedelem adóztatását célzó nemzetközi megállapodásnak legkésőbb 2021 közepéig el kell készülnie, ellenkező esetben az EU saját javaslatokkal áll elő.”

Forrás:
Az EU a digitális világ megreformálását várja az új amerikai elnöktől; SG.hu; 2020. november 10.

Kész a nagy európai kompromisszum a hosszú távú költségvetésről

„16 milliárd euróval vastagabb a pénztárca, mint amiben az uniós állam- és kormányfők legutóbb megegyeztek.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács megállapodásra jutott az EU jövőbeli finanszírozásáról – közölte kedd este az Európai Parlament sajtóirodája.

Tíz hét intenzív tárgyalás után az EP tárgyalódelegációja kompromisszumot kötött az ET elnökségével a többéves pénzügyi keretről (a 2021-27 közötti MFF-ről) és az új saját bevételekről szóló politikai megállapodásról. A megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.

A politikai megállapodásban az EP 16 milliárd euróval többet harcolt ki annál, mint amennyiről az uniós állam- és kormányfők júliusi csúcstalálkozójukon megállapodtak. 15 milliárd eurót a polgárokat a koronavírus-járvány ellen védő, a következő generáció számára lehetőségeket teremtő, és az európai értékeket védő kiemelt programokra költenek majd el. A maradék egymilliárd euró a jövőbeli esetleges igényeket és válságok kezelését szolgáló, rugalmasan felhasználható összeget emeli.

A parlament elsődleges célja azoknak a kiemelt programoknak az erőteljesebb támogatása volt, amelyek az Európai Tanács 2020. júliusi megállapodása miatt az alulfinanszírozottság veszélye fenyegetett. A tanácsi döntés ezzel figyelmen kívül hagyta az olyan uniós célkitűzéseket, mint a zöld megállapodás és a digitális menetrend.

Az újabb források elsősorban versenyjogi bírságokból (ezeket az uniós szabályozásnak nem megfelelően működő vállalatok fizetik) származnak, összhangban azzal a régóta hangoztatott parlamenti kéréssel, hogy az Európai Unió által beszedett pénzek maradjanak az uniós költségvetésben.

A kompromisszumos megállapodásnak köszönhetően az Európai Parlament reálértéken megháromszorozza az uniós egészségügyi programra jutó forrást, az Erasmus+ számára egy egész évnyi forrással többet juttat, és biztosítja, hogy a kutatásra szánt összegek folyamatosan emelkedjenek.

A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem az MFF-ben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni. A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére. A menetrend a jogilag kötelező érvényű intézményközi megállapodás része. A menetrendben a 2021-től bevezetendő, műanyagokra kivetett adóból származó bevétel mellett 2023-tól (és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmussal együtt) az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), 2024-től a digitális adón, és 2026-tól a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás vagy új egységes társaságiadó-alap szerepel.

Az Európai Parlament a Következő nemzedék EU nevet viselő helyreállítási alap kifizetéseivel kapcsolatban elérte, hogy a három intézmény (a EP, ET, EB) rendszeres találkozókon mérje fel az uniós szerződés 122. cikke alapján tett kifizetések felhasználását. A pénzeket átlátható módon kell elkölteni, és a tanáccsal együtt a parlament is ellenőrizni fogja az előzetesen elfogadott terveknek való megfelelést.

A helyreállítási eszköz az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapul, amely nem szán szerepet az Európai Parlamentnek. A parlament és a tanács azonban egy új eljárás keretében – “konstruktív párbeszéd” – a bizottság értékelése alapján felmérheti, hogy milyen a 122. cikk alapján kezdeményezett jogi aktusok költségvetési hatása.

A költségvetés és a Következő nemzedék EU program teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra kell fordítani, és ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.

Az MFF másik átfogó prioritása ezentúl a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg. ”

Forrás:
Kész a nagy európai kompromisszum a hosszú távú költségvetésről; Infostart; 2020. november 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Veszélyhelyzetben minden másodperc számít

„Egy veszélyhelyzetben minden másodperc számít. A segélykérés helyszínének gyors meghatározása a segítségnyújtás legnagyobb kihívása – van, hogy élet-halál kérdése. Az Advanced Mobile Location (AML), a 112-es segélyhívószámhoz kapcsolódó kiegészítő funkció, amit az Egységes Segélyhívórendszer üzemeltetője, a NISZ Zrt. a helyi mobilszolgáltatók életmentést támogató technológiáján keresztül biztosít. Az AML funkciónak köszönhetően egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a segélyhívás helyszínadatait automatikusan továbbítják az Országos Rendőr-főkapitányság által fenntartott Hívásfogadó Központokba.

Magyarországon 2013-ban vezették be a 112-es segélyhívószámot egységes európai segélyhívószámként, ami ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban. A 112 nem lépett a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, azokkal párhuzamosan működik. A segélyhívószámot csak és kizárólag emberi életeket, környezetet veszélyeztető veszélyhelyzet esetén szabad hívni. A rosszindulatú és fals hívások indokolatlanul terhelik a rendszert. A hívások fogadására az Országos Rendőr-főkapitányság két országos Hívásfogadó Központot hozott létre Miskolcon és Szombathelyen. A segélyhívásokat szakképzett operátorok fogadják, akik közvetlenül koordinálják a segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, bevonják a mentők, a katasztrófavédelem vagy a rendőrség készenléti egységeit.

Az Egységes Segélyhívórendszer magyarországi üzemeltetője, a NISZ Zrt. sikeresen pályázott a HELP112 II. fejlesztési projektben való részvételre. Ennek keretén belül hazánk az EENA-val (European Emergency Number Association) és a hat további résztvevő országgal (Dánia, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Svédország) együttműködve előkészítette a segélykérés pontosabb helymeghatározásához szükséges fejlesztéseket.

A NISZ Zrt. a fejlesztés megvalósítása után vezette be az AML funkciót hazánkban, ami segíti a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában. A korábbi, bizonyos esetekben több mint 10 kilométeres helyzetmeghatározásnál az AML segítségével sokkal pontosabban – akár 5 méteres pontossággal – be tudják azonosítani a segélyhívás helyszínét abban az esetben, ha a hívást iOS vagy Android okostelefonokról indítják. Az AML funkció a Hívásfogadó Központoknak értékes időt spórol meg azzal, hogy már közvetlenül, a hívás indításakor továbbítja a hívás helyszínének koordinátáit.

Az iPhone és Android mobiltelefon használóknak semmilyen alkalmazást nem szükséges telepíteniük, a 112-es segélyhívószám hívásával egy időben a mobiltelefon automatikusan aktiválja a funkciót és a helyszín-adatokat közvetlenül a közelebbi Hívásfogadó Központba továbbítja. Az AML aktiválásához az Android OS 4.1 (Google Play Services 9.0), vagy annál magasabb verziójú, míg az iPhone-ok esetében minimum az iOS 13.4 operációs rendszer használata szükséges.

Az AML funkciót a világ több országban sikeresen vezették be. Mind az Apple, mind a Google úgy tervezte meg a funkció támogatását, hogy az a lehető legbiztonságosabb legyen. Az AML csak és kizárólag a 112 hívásakor kapcsol be, a pozíció adatok pedig csak arról a készülékről jelennek meg a Hívásfogadó Központokban, amelyről a segélyhívást kezdeményezték. Az AML itthon a legnagyobb hazai mobilszolgáltató – a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone – hálózatából ingyenesen érhető el.

A funkció bevezetésének kezdetétől kiemelten fontos volt az adatbiztonság. Az ORFK és a NISZ Zrt. a funkció magyarországi bevezetése során nagy hangsúlyt fektettek az adatok biztonságos továbbításra, így az AML funkció által továbbított helymeghatározási adatokat a Hívásfogadó Központok csak a segélyhívással kapcsolatos tevékenységekre használhatják fel.”

Forrás:
Minden másodperc számít; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. november 12.
Lásd még:
Advanced Mobile Location; Wikipédia

Informatika, távközlés, technika

Létezik-e olyan erős titkosítás, amiről mindenki tudja, hogy van benne legalább egy backdoor?

„Egy tervezet szerint ugyanúgy rendeznék a titkosítást, ahogy azt az Öt Szem is elképzelte. Krasznay Csaba szerint nem véletlen az egyezés.

Létezik-e olyan erős titkosítás, amiről mindenki tudja, hogy van benne legalább egy backdoor? Az Európai Unió Tanácsa szerint igen – legalábbis annak a tervezetnek a szövege alapján, amely a titkosítás szabályozásával foglalkozik. A tervezet a Tanács honlapján nem nyilvános – ahhoz csak csak külön kérésre lehet hozzáférni –, de a Statewach jogvédő szervezet most nyilvánosságra hozta a rövid pdf dokumentumot. Első olvasatra is kiderül: a Tanácsnak sem sikerült fából vaskarikát kovácsolnia.

A téma világszerte – pontosabban a világ demokratikus felén, ahol ez egyáltalán kérdés lehet – évek óta napirenden van. A törvény őrei (nyomozó hatóságok, titkosszolgálatok), leglátványosabban talán az Öt Szem országok titkosszolgálatai folyamatosan követelik a technológiai cégektől, hogy kapjanak hozzáférést a titkosításokhoz egy csak általuk használható backdooron keresztül.

A Tanács sem oldja meg a megoldhatatlant

Leszámítva azt a lehetőséget, hogy egy titkosításba szándékoltan beépített backdoornak mekkora a biztonsági kockázata (nagy), a jogvédők szervezetek rendre arra figyelmeztetnek, hogy ezzel az emberi jogok is sérülnének. Az Öt Szem által a közelmúltban is követelt hozzáférés natív beépítése például veszélybe sodorná a demokráciapárti aktivistákat, és általában félelmetes eszköz lenne a diktatórikus kormányzatok kezében – véli az Electronic Frontier Foundation jogvédő szervezet.

De nem csak az Öt Szem titkosszolgálatainál, hanem az EU-n belül is van erős törekvés arra, hogy az államok titkosítás elleni szuperképességet kapjanak. Régebben is kiszivárogtak olyan dokumentumok Brüsszelből, melyek arra utalnak, hogy akár már jövőre az Európai Parlament elé kerülhet egy javaslat a végponti titkosítás korlátozásáról és a hátsó kapuk kikényszeríthetőségéről.

A mostani tervezet is ebbe a sorba illeszkedik, miközben szemernyit sem jut közelebb – a fentebb már említett technológiai dilemmán túl –, az egyik legfontosabb kérdés megnyugtató rendezéséhez: mennyit adjunk fel a személyes életünkből a vélt-valós biztonságunk érdekében?

A tervezet elismeri, hogy a titkosítás szükséges az alapvető jogok digitális biztonságának védelméhez, de közben a hatóságoknak a munkáját sem szabad akadályozni. Ez a kettősség jellemzi az anyag egészét. Például hangsúlyozza a titkosítás fejlesztésének szükségességét, mert az javítja az EU kiberfenyegetettségekkel szembeni ellenállóképességét. A Tanács pénzt is szánna erre (biztonságos kommunikációs környezet, kvantumtitkosítás fejlesztése), hiszen a titkosítási technológiáknak fontos szerepe van a köz- és a magánélet minden területén. Egyszerre védi a kormányokat, a civil társadalmat, egyenként az állampolgárokat, a gazdasági szereplőket stb. Ez azonban a bűnözők számára is lehetőség, hiszen a titkosítás számukra is elérhető. Ez a bűnüldöző szerveknek komoly kihívás: hatékonyságukat ugyanis egyre nagyobb mértékben befolyásolja, hogy képeseke-e hozzáférni elektronikus bizonyítékokhoz.

A Tanács szerint a mai technológiai környezettől függetlenül biztosítani kell a bűnüldözési és igazságügyi hatóságoknak azt, hogy a törvény által előírt feladatukat ellássák, ha kell, akkor azzal, hogy a titkosított tartalmakhoz is hozzáférést kapnak – természetesen a magánélet védelmének teljes biztosítása mellett. “Az Európai Unió továbbra is támogatja az erős titkosítást” – szögezi le a dokumentum, mert az a digitalizáció iránti bizalom alapja.

A két cél összhangba hozását a technológiai iparral összefogva látja elérhetőnek a Tanács. A technológiai cégekre várna annak megoldása, hogy a bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak mesterkulcsot adjanak a titkosításukhoz, és így is biztosítsák a maximális kiberbiztonságot. Az EU, valamint a tagállamok feladata pedig az, hogy megteremtse azt a jogi keretet, amely biztosítja az alapvető állampolgári jogokat, és lehetővé teszi a bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak, hogy akadálymentesen elláthassák feladatukat.

Krasznay: kételkedem abban, hogy ezek a kezdeményezések célt érnek

Az EU tervezete időben nagyjából egybeesik az angolszász országok alkotta Öt Szem Országok (Five Eyes Countries) hasonló kezdeményezésével, melynek elsődleges célja a végponttól végpontig tartó titkosítás (end-to-end encryption) feloldása a rendvédelmi szervek számára – hívta fel a figyelmünket Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője.

“A kezdeményezések egyidejűsége rámutat arra a kihívásra, mellyel a bűncselekmények felderítésében és a terrorista támadások elhárításában érdekelt szervezetek szembesülnek. A kommunikáció ezekben a körökben ugyanis ma már elsősorban erős titkosítást használó applikációkon keresztül történik, melyek operatív megfigyelése szinte lehetetlen. Indokoltnak tűnik tehát a kezdeményezés, a történelem azonban bizonyítja, hogy a titkosításokba épített hátsókapuk előbb-utóbb kiderülnek és több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznuk lehet, ha a kontrollált állami használat mellett a kiberbűnözés is elkezdi ezeket használni. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen backdoorokat a telefonlehallgatáshoz hasonló erős jogi kontrollokkal kell ellátni, nehogy a privát szféránk sérüljön. Összességében tehát kellő körültekintéssel, széles körű megegyezéssel lehet csak eredményeket elérni, de személy szerint én kételkedem abban, hogy ezek a kezdeményezések célt fognak érni” – nyilatkozta lapunknak Krasznay.”

Forrás:
Az EU Tanácsa szerint létezik backdoorral is erős titkosítás; Bitport.hu; 2020. november 9.

Interaktív talk-show nagy nevekkel a mesterséges intelligenciáról – Future Talks powered by MVM

„Neil deGrasse Tyson, Stuart J. Russell, Tilesch György, Buzsáki György és Kishonti László részvételével rendezik meg a Future Talks powered by MVM című ingyenes, online, interaktív talk show-t november 30-án.

Szakterületeik világsztárjaival rendezi meg az MVM Csoport a Future Talks powered by MVM című ingyenes, online, interaktív talk show-t. A mesterséges intelligencia és a tudomány nemzetközi szinten is jegyzett szakértői a technológia jelenét és jövőjét, az emberiségre és az emberi életre gyakorolt hatását veszik górcső alá, illetve válaszolnak a nézők kérdéseire is november 30-án 18 órától.

Az eseményre New Yorkból jelentkezik be Neil deGrasse Tyson világhírű amerikai asztrofizikus, író, tudománykommunikációs személyiség, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója, több sikeres ismeretterjesztő televíziós műsor házigazdája a National Geographic csatornán. San Francisco-ból kapcsolódik a beszélgetéshez Stuart J. Russell, a kaliforniai Berkeley Egyetem, illetve a San Francisco-i Egyetem professzora, idegsebész, a mesterséges intelligencia témájában írt, és 13 nyelvre lefordított, 118 ország több mint 1300 egyetemén használt alaptankönyv társszerzője.

A beszélgetés moderátora Tilesch György, a Mesterség és intelligencia (BetweenBrains) című könyv társszerzője, a világ egyik legkeresettebb mesterségesintelligencia-szakértője. Az este folyamán megosztja véleményét a nézőkkel Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora, agykutató, a Magyar és az Amerikai Tudományos akadémia tagja, az agykutatás Nobel-díjának megfelelő Agy Díjjal is elismert szaktekintély. A talk show ötödik tagja Kishonti László közgazdász, az önvezető járművek technológiáját a mesterséges intelligenciára is támaszkodva fejlesztő, a nemzetközi is sikeres AImotive vezérigazgatója.

A talk show ingyenesen, regisztráció nélkül, bárki által megtekinthető az MVM Facebook- és Youtube-csatornáján, illetve a Future Talks – powered by MVM honlapján november 30-án 18 órától. Az esemény nyelve angol, magyar nyelvű szinkrontolmácsolással. További információkat a Facebook-eseményben, valamint az MVM Future Talks weboldalán lehet elérni.”

Forrás:
Jön az interaktív talk-show nagy nevekkel a mesterséges intelligenciáról; Computerworld; 2020 november 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság

„A karbonsemleges gazdaságra történő átállást önálló operatív program segítheti Magyarországon a 2021–2027-es uniós ciklusban. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól nagymértékben függő megyéket – Baranyát, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént – külön is segítenék.

A 2021–2027-es uniós ciklusban 51 milliárd euró, a 350-es tervezési árfolyammal számolva 17 850 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ebből 35 milliárd euró, azaz 12 250 milliárd forint az előző fejlesztési időszakokból ismert kohéziós és strukturális források formájában.

A következő hét év fejlesztési kereteit meghatározó, társadalmi egyeztetésre bocsátott partnerségi megállapodás alapján az EU-s társfinanszírozású projekteknek is nagyban hozzá kell járulniuk a karbonsemleges gazdaság eléréséhez.

Éppen ezért a brüsszeli jóváhagyásra váró hazai tervek szerint a kohéziós és strukturális támogatások 19 százaléka a Zöld infrastruktúra és klímavédelmi operatív programban (Zikop) válik majd elérhetővé, amely a 2014–2020-as éra Környezeti és energiahatékonysági operatív programjának (Kehop) a folytatása.

Viszonyításképp: a Kehop keretein belül a most záruló programozási időszakban 2863 pályázat érkezett be 1588 milliárd forintnyi támogatói igénnyel, amelyből az irányító hatóság 1500 projektnek adott zöld jelzést 1220 milliárd forint értékben. A kedvezményezettek többsége már eljutott a kifizetésig: 1483 pályázó számlájára összesen 1036 milliárdot utaltak.

A Zikop teljes egészében az Európai Unió második szakpolitikai céljához (PO2) kapcsolódik, amelynek kulcsszavai a zöldebb, karbonszegény Európa, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a tiszta és méltányos energetikai átállás. A Kehophoz képest új elemek a körforgásos gazdaság és a vízveszteség csökkentése mellett a zöld- és kékinfrastruktúrák, illetve a helyi energiaközösségek. A programnak ugyanakkor nem része a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés, az ugyanis a Mobilitás operatív programban kap helyet.
A Zikop egyik kulcsterülete a jó minőségű ivóvíz, amely nem érhető el minden lakos számára, miközben az ivóvízhálózataink vízvesztesége meghaladja a 20 százalékot.

Éppen ezért érdemes tovább zárni a közműollót a legkisebb és gyakran legelmaradottabb települések fejlődésére is gondolva, az ellátási hiányokat felszámolva. A vízveszteség csökkentése mellett erősíteni kell a csapadékvíz-gazdálkodást, a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítását is, amelynek érdekében a víziközműrendszerek átfogó fejlesztése, valamint a zöld- és kékinfrastruktúrára alapozott megoldások térnyerése várható.

A gazdaság klímasemlegességének elérésében az energiatermelés és -felhasználás üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mérséklése kiemelt feladat, amit a Zikop is ösztönözne. Magyarország a megújuló energia részarányát 13-ról 21 százalékra tervezi növelni 2030-ig, az energiahatékonyság terén pedig az a cél, hogy a végső energiafelhasználás 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket.

Ennek érdekében folytatódnak a távhőre és a helyi adottságokra épülő, megújuló energiát saját fogyasztásra termelő beruházások, illetve nagyobb teret kap az időjárásfüggő, megújulóenergia-alapú áramtermelés integrálását és a hálózati rugalmasságot célzó energetikai hálózatok fejlesztése, okosítása, a tárolókapacitások növelése és a helyi energiaközösségek kialakítása. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól és a karbonintenzív iparágaktól nagymértékben függő megyéket – Baranyát, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént – külön is segítenék.”

Forrás:
Hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2020. november 11.

Egyhavi ingyenes internet a digitális oktatásban

„Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon jelentette be tegnap azt a rendelkezést, melynek szövege is megjelent már a Magyar Közlönyben.

Az 501/2020. (XI. 14.) kormányrendelet szerint a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás harminc napra ingyenesen vehető igénybe a köznevelésben és a szakképzésben, a nappali rendszerű nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarendben működő, középfokú iskolával fennálló jogviszonyra tekintettel.

Erre a kedvezményre jogosult:
* az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult tanuló vagy törvényes képviselője erre jogosító jogcím alapján használja
* az előfizetéssel rendelkező pedagógus vagy oktató, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult pedagógus vagy oktató erre jogosító jogcím alapján használja

A kedvezmény választhatóan, de csak egy helyen vehető igénybe.

A mától érvényes rendelkezés a szolgáltatók számára kötelező érvényű, ugyanis a szolgáltató a rendelet szerint “2020. december hónapban kibocsátásra kerülő számlában az 1. § (1) bekezdése szerinti 30 nap időtartamú kedvezményt jóváírja”. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök megjegyezte: “Majd lesz egy vita erről a cégekkel, de most fontos, hogy a családok ezt a segítséget megkapják.”

A kedvezmény nem jár automatikusan, azt igényelni kell a szolgáltatótól.

A szolgáltatók közül a Magyar Telekom reagált tegnap elsőként:
„Az ingyenes internetre jogosult Telekom ügyfelek a Telekom honlapján (www.telekom.hu), a Flip ügyfelek a Flip honlapján (www.flip.hu) jelezhetik igényüket a 30 nap ingyenes internet szolgáltatásra november 18. és 27. között. Az igény feladásához Telekom ügyfél esetén egy számlára (a számla bal felső részében található MT ügyfélazonosítóra és folyószámlaszámra), Flip ügyfél esetén szintén egy számlára (a számla jobb felső részében található ügyfélazonosítóra és folyószámlaszámra), valamint az oktatási jogviszonyt bizonyító ún. oktatási azonosítóra lesz szükség. A 30 nap díjmentesség az ügyfelek decemberben kézhez kapott számláján jelenik meg. A 30 napos ingyenességet az integrált csomagot használó ügyfeleink is igénybe tudják venni, mert a számlán az 5% ÁFA-tartalommal bíró internetszolgáltatás eleve külön tételként jelenik meg.”

Nem sokkal később a 24.hu értesülései szerint a Vodafone is bejelentette, hogy ők is betartják a kormányrendeletet: “a szolgáltató a vezetékes internetet használó ügyfelei közül a középfokú oktatásban résztvevő diákok, szüleik és az ilyen diákokat oktató pedagógusok részére a december hónapban kibocsátásra kerülő számlában 1 havi internet hozzáférési szolgáltatás előfizetési díját egy előfizetési cím tekintetében jóváírja. Az érintett előfizetők igényüket a szolgáltatónál jelezhetik. A további részletek a szolgáltató honlapján lesznek elérhetőek.””

Forrás:
Egyhavi ingyenes internet a digitális oktatásban; Dajkó Pál; IT café; 2020. november 15.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. november 9-november 13.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Időbélyeg forgalmi díj és szolgáltatás – felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/217
Közzététel dátuma: 2020.11.09.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.20.
Keretszerződés időbélyeg szolgáltatásra az NKM Csoport részére
Nyertes ajánlattevő feladata az alábbi feladatok ellátása:
A) Hozzáférés minősített időbélyegzés szolgáltatáshoz: felhasználói jogosultság biztosítása szerződéskötéstől 2021.05.31.-ig időszakban
B) FlowLogic e-Sign modul szoftverkövetés
Keretösszeg: 37.000.000,- Ft, melyből 25.900.000,- Ft a lehívási kötelezettséggel terhelt rész.
Lásd bővebben

IT-HARDWARE eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/217
Közzététel dátuma: 2020.11.09.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.17.
80 db asztali számítógép és 80 db monitor
Lásd bővebben

Vizuáltechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/217
Közzététel dátuma: 2020.11.09.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.17.
A NAIH részére vizuáltechnikai eszközök beszerzése adásvételi szerződés keretében.
1. rész: 6 db Digitális Prezentációs Tábla 65″, 6 db Digitális Prezentációs Tábla 55″ állvánnyal, 3 db interaktív képernyő 86″; 2. rész: 6 db VIDEO conference system
Lásd bővebben

18 havi inform. rendszertám. szolgáltatás ETNY
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/218
Közzététel dátuma: 2020.11.10.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.19.
18 havi informatikai rendszertámogatási szolgáltatás az ETNY rendszerhez kapcsolódóan
Lásd bővebben

Mozdony Fedélz. Beren. és PA hangkártya beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/218
Közzététel dátuma: 2020.11.10.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.20.
A MÁV-START Zrt. a közszolgáltatási szerződésben foglaltak értelmében köteles a járművein a hangos utastájékoztatást megvalósítani. Ezen kötelezettségének ellátásához szükséges az alábbi mozdony fedélzeti berendezések és azok részegységei beszerzése: Jelzésérzékelő kártya (JC), Hangkártya (PA), Mozdony Fedélzeti Berendezés
Lásd bővebben

Parkolási Rendszer üzemeltetése jogi modullal
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/218
Közzététel dátuma: 2020.11.10.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.23.
Az Ajánlatkérő feladatellátásához szükséges Parkolási Ellenőrzési és Ügyfélszolgálati Rendszer parkolási díj és pótdíj igényérvényesítése tárgyában, fizetési meghagyásos (FMH) és végrehajtási (VH) eljárás elektronikus indítását támogató jogi modullal (FMH Modul) bővített verziójának az üzemeltetési, karbantartási, frissítési, fejlesztési, migrációs és minden egyéb, a program használatát támogató feladatainak ellátása.
Lásd bővebben

Mobilszolgáltatás mérő rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/218
Közzététel dátuma: 2020.11.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.07.
Az NMHH által üzemeltetett mobilszolgáltatás mérő rendszer fejlesztése adásvételi szerződés keretében, terméktámogatás nyújtása 2021.12.31-ig vállalkozási szerződés keretében, valamint egyedi megrendelés alapján további tevékenységek elvégzése legfeljebb 400 mérnökóra vagy a keretösszeg erejéig vállalkozási keretszerződés keretében.
Lásd bővebben

Videokommunikációs rendszer beszerzése II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/218
Közzététel dátuma: 2020.11.10.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.07.
Távmeghallgatásra és kép-és hangrögzítésre alkalmas videokommunikációs rendszer beszerzése és implementálása az Országos Bírósági Hivatal részére.
Lásd bővebben

NAV Kiemelt rendszerek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/219
Közzététel dátuma: 2020.11.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.20.
NAV Kiemelt Rendszerek Támogatása 1 évre
A rendszertámogatási szolgáltatások keretében a NAV üzletkritikus (működéskritikus) Oracle(SUN)/Solaris szerver és storage, Hitachi adattároló rendszereire, a Hitachi tárolókat kiszolgáló SAN eszközeire valamint ezen rendszerek biztonságos üzemeltetését biztosító alrendszerekre emelt szintű támogatási (support) szolgáltatást kell biztosítani.
Lásd bővebben

„Digitális Cinema eszközök karbantartása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.26.
Digital Cinema berendezések és vetítési rendszerek éves karbantartási és helyszíni hibajavítási feladatainak ellátása.
Lásd bővebben

Exadata OVM képzések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.25.
Kormányzati Adatközpont által nyújtandó szolgáltatások szakszerű műszaki üzemeltetéséhez szükséges szakemberek képzésének biztosítása.
Lásd bővebben

2-in-1 laptop- tablet eszköz beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.20.
10 db Business Notebook-tablet eszköz + Kiegészítő eszközök
Lásd bővebben

Digitális nyilvántartó rendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.24.
FCSM Zrt. csatornahálózatának digitális szakági nyilvántartó rendszerének, adatbázisának karbantartása 24 hónapos időtartam alatt a dokumentációban részletezett műszaki feltételeknek megfelelően.
Lásd bővebben

Szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/221
Közzététel dátuma: 2020.11.13.
Ajánlatkérő: Budapest III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.27.
Szoftvercsomagokkal kapcsolatos követelmények
Ajánlatkérő számára kétféle licenctípus biztosítása, háromfelé bontva az alábbiak szerint.
1. rész
1.1. Központi telephely (A-tenant):
Microsoft 365 E3 nagyvállalati szoftvercsomag alábbi komponenseit vagy azzal műszakilag teljesen egyenértékű megoldás biztosítása. A szoftvercsomagot 40 felhasználó számára kell biztosítani.
2. rész
1.2. Intézményhálózat (1. kör; A-tenant):
Microsoft 365 Business Premium szoftvercsomag alábbi komponenseit vagy azzal műszakilag teljesen egyenértékű megoldás biztosítása. A szoftvercsomagot 275 felhasználó számára kell biztosítani.
1.3. Intézményhálózat (2. kör; B-tenant):
Microsoft 365 Business Premium szoftvercsomag alábbi komponenseit vagy azzal műszakilag teljesen egyenértékű megoldás biztosítása. A szoftvercsomagot 70 felhasználó számára kell biztosítani.
1.4. Oktató- és vizsgaközpont (C-tenant):
Microsoft 365 Business Premium szoftvercsomag alábbi komponenseit vagy azzal műszakilag teljesen egyenértékű megoldás biztosítása. A szoftvercsomagot 35 felhasználó számára kell biztosítani.
Lásd bővebben

Informatika eszközök és kapcsolódó feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/221
Közzététel dátuma: 2020.11.13.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.27.
A Budapest XV. kerületi Polgármesteri Hivatal informatikai kiszolgáló infrastruktúrájának fejlesztése, konszolidálása. Új kiszolgáló rendszerelemek (szerverek, hálózati eszközök, gyors elérésű hálózati adattároló, licencek) beszerzése, implementálásuk a Hivatal meglévő informatikai infrastruktúrájába, valamint a meglévő szolgáltatások áttelepítése, migrálása az új kiszolgáló hardverelemekre.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése 2. részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/221
Közzététel dátuma: 2020.11.13.
Ajánlatkérő: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.30.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a Központi épületébe (1024 Budapest, Kitaibel Pál utca 1.) a KEHOP -1.1.0-15-2016-00003 azonosító számú „Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer” projekt keretén belül – Központi Folyamatirányító és Produktumszétosztó Rendszer (CPDS), valamint a Meteorológiai Adatbázishoz (CLDB) kapcsolódó IT rendszer bővítése valamint Központi Adattárhoz (CDS) és a Meteorológiai Adatbázishoz (CLDB) kapcsolódó tároló rendszer bővítése valósul meg, mely hosszútávon kielégíti az Országos Meteorológiai Szolgálat igényeit.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredményről szóló tájékoztató:Levéltári szkennerek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/217
Közzététel dátuma: 2020.11.09.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Levéltára
Nyertes ajánlattevő: PEDRO Tanácsadó és Kereskedelmi Kft;TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
1 db nagyteljesítményű könyvszkenner (könyv, térkép, poszter, műszaki rajz, újság, stb.), színes, asztali szkenner >A1 méretig, szoftvercsomaggal, 1 db számítógéppel.
1 db nagyteljesítményű könyvszkenner, (könyv, térkép, poszter, műszaki rajz, újság, stb.) színes, asztali szkenner >A2 méretig, szoftvercsomaggal, 1 db számítógéppel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.015.370,- Ft
Lásd bővebben

Kutatási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/218
Közzététel dátuma: 2020.11.10.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Nyertes ajánlattevő: Kutatópont Piac- és Véleménykutató Korlátolt Felelősségű Társaság
I. A Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő, hátrányos helyzetű személyek, kiemelten romák társadalompolitikai helyzetének feltérképezése, valamint a kapcsolódó aktív adatbázis elkészítése (tudományos kutatás)
Kvalitatív, kvantitatív kutatási tanulmány készítése. Kérdőíves és interjús adatfelvétel (4500 fős kérdőíves és 150 interjús adatfelvétel)
II. A Kárpát-medencében élő, hátrányos helyzetű személyek, kiemelten romák munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata – című felmérés és kutatás, valamint a multidiszciplináris módszerekkel, Magyarországon megvalósítandó, határ menti területekre fókuszáló kutatási tudásbázis készítése (magyarországi és határon túli kutatások) (tudományos kutatás)
Kvalitatív, kvantitatív kutatási tanulmány készítése. Kérdőíves és interjús adatfelvétel (4800 fős kérdőíves adatfelvétel, 18 csoportos és 40 egyéni interjús adatfelvétel)
Szakmapolitikai ajánlások kidolgozása (2 db)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 58.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a 2019.11.06 és 2020.07.23. közötti időszakban megvalósított versenyújranyításokról és közvetlen megrendelésekről szól a KM04FMNY18. sz. keretmegállapodásra vonatkozóan.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/219
Közzététel dátuma: 2020.11.11.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Profil-Copy 2002 Kft.;ManOPen Irodatechnikai Kft.;Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;Slimlogic Kft.;Kvint-R Irodatechnikai és 3D Nyomtatási Kft.;I-COM IRODAELLÁTÁS Kft.;Print Sisters Kft.;Atlantis Rendszerház Kft.;AP-OFFICE Kft.;Euro-Profil Rendszerház Kft
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére Nyomat előállító eszközök és hozzátartozó eredeti (OEM) kiegészítők szállítása és a közbeszerzési dokumentációban meghatározott kapcsolódószolgáltatások teljesítése, valamint újra- és utángyártott kellékanyagok szállítása tárgyban az alábbiak szerint:
4. rész: Kellékanyag (kizárólag után gyártott és újra gyártott kellékanyagok)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 203.525.528,- Ft
Lásd bővebben

NET OSS szoftverekhez licenckövetés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen működő Részvénytársaság
Meglévő NET OSS rendszer szoftverekhez (NETvisor PVSR, NETvisor SLA Suite, NETvisor NETinv és NETvisor IP Explorer) gyártói licenckövetés és gyártói terméktámogatás, valamint a NET OSS rendszer szoftvereihez és integrációihoz szállítói terméktámogatás továbbá a NET OSS rendszerhez üzemeltetési szakértői támogatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.296.596,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről Szakértő kapacitás biztosítása, valamint Mérnöki és konzultációs tevékenység
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
A beszerzés tárgya a projekt minőségbiztosítási feladatainak ellátásához telekommunikációs szakértő kapacitás beszerzése.
A projekt minőségellenőrzése első lépésben utólagosan, majd a projekt megvalósítás eseményeivel, mérföld köveivel párhuzamosan történik, annak érdekében, hogy időben feltárja a projekten belüli esetleges konfliktushordozó területeket, kockázatokat, és megoldási javaslatokat tegyen ezek hatékony kezelésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 46.502.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – Mérnöki és konzultációs tevékenység, tervezés, támogatás a köznevelési infrastruktúra átvitel-technikai hálózat aktív és passzív síkjára vonatkoztatva
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Átviteltechnikai hálózatok (xDSL, xWDM, CATV, IP/MPLS/, SDH stb.) és ezek felügyeleti rendszereinek tervezésének és terveinek ellenőrzése, konfigurációs adatok és a megvalósított konfigurációk ellenőrzése, a megvalósított elemek szabványoknak, műszaki kiírásoknak és a támogatási szerződésnek megfelelőségét ellenőrzi.
Szinkronizációs és rendundancia tervek és tesztek ellenőrzése, üzemeltethetőségi ellenőrzések végzése.
Átviteltechnikai eszközök telepítésének ellenőrzése. Javaslattétel az esetleges hibák javítására.
Kivitelezés terv szerinti megvalósításának ellenőrzése, tanúsítás támogatása, átadás átvétel ellenőrzése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 32.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Elektronikus Távfelügyeleti Rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/220
Közzététel dátuma: 2020.11.12.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Communication Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság
Elektronikus Távfelügyeleti Rendszer üzemeltetése és karbantartása (aktív, használatban lévő elektronikus távfelügyeleti eszközök szoftveres támogatása) Ajánlatkérő fogvatartottakkal kapcsolatos reintegrációs őrizetét elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazásával biztosítja.
Feladatok:
– távoli üzemeltetés támogatás (telefonos, szoftveres, rendelkezésre állás a Hibabejelentő rendszerre, meghibásodott eszközök begyűjtése, csereeszközök biztosítása)
– kiegészítő szoftveres szolgáltatások (bejelentéskezelés, Hiba Bejelentő Rendszer, Hibabejelentő és Tevékenységnaplózó rendszer, rendszerüzemeltetési szolgáltatások)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 482.976.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai üzemeltetési feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/221
Közzététel dátuma: 2020.11.13.
Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Nyertes ajánlattevő: IC Kentaur Számítástechnikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.920.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről VIKI Licenc
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/221
Közzététel dátuma: 2020.11.13.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Videokonferencia rendszer bővítéséhez kapcsolódó licence bővítés beszerzése
BE projekt – Országos videókonferencia rendszer – Videokonferencia rendszer bővítéséhez kapcsolódó licence bővítés beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 354.960.500,- Ft
Lásd bővebben

ALF tűzfalrendszer támogatási szerződés 36 hónapra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/221
Közzététel dátuma: 2020.11.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Advanced Network Technologies Műszaki, Szolgáltató, Termelési, Kereskedelmi és Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
ALF tűzfalrendszerekre támogatási szerződés, 7×24 órás rendelkezésre állású ALF tűzfalak, TCB menedzsment rendszer és Logalyze naplóelemző (együttesen ALF tűzfalrendszerek) támogatása.
Hálózatbiztonsági konzultáció, gyártói szintű szakértői támogatási tevékenység nyújtása maximum 720 óra konzultációs órakeret erejéig.
A rendszer által jelenleg alkalmazott szoftverek: Szoftver neve – Mennyiség (db) ALF tűzfalak: 38 db; TCB biztonsági menedzsment rendszer: 1 db; Logalyze biztonsági naplóelemző rendszer: 1 db.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 97.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Előrelátó innovációs kormányzás – az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének tanulmánya

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) tanulmányt tett közzé az előrelátó innovációs kormányzásról (Anticipatory Innovation Governance). Az előrelátó innováció az OPSI innovációs modelljének (Innovation Facets Model) négy szempontja közül az egyiket jeleníti meg, a küldetés-orientált innováció, a fejlesztés-orientált innováció és az alkalmazkodó innováció mellett.

Az OPSI innovációs modelljét két központi jelentőségű jellemző, a bizonytalanság és az irányítottság, mint tengelyek mentén szerkesztette meg. Egy kiegyensúlyozott innovációs kormányzati politikában mind a négy nézőpontnak fontos szerepe van. Ezek közül az előrelátó innováció akkor kerül előtérbe, amikor a jövő bizonytalanságaira kell felkészülnünk; ennek érdekében vállalja a kísérletezést a lehetséges jövőbeli kimenetekkel, és segít ezek közül a preferált irányba kormányozni.

Az OPSI értelmezése szerint az előrelátás olyan, a jövőre irányuló tudás megteremtését jelenti, amely a mában segít a cselekvésben annak érdekében, hogy az a kedvező jövőkép valósuljon meg, amely mellett dönteni akarunk. Az előrelátás során alternatív jövőképekkel foglalkozunk, tanulunk a kevésbé látványos jelekből, megértjük a közjó érvényesülésének lehetőségét, vizualizáljuk a többfelé ágazó lehetséges kimenetek következményeit. Az előrelátás formálja az emberek jövő-érzékelését, és fejleszti azokat a képességeket, amelyek értelmet adnak az újdonságoknak.

Az előrelátó innováció a fenti tudáson alapuló olyan cselekvés, amelynek célja napjaink előtérbe kerülő nagy kérdéseinek és a jövőre vonatkozó forgatókönyvek feltárása, a velük való kísérletezés. A komplex környezetben történő tesztelés bővíti tudásunkat a jövő fejleményeire adható rendszerszintű válaszokról, miközben aktívan alakítja is azokat. Ha ez ismétlődően és tudatosan történik, képes a preferált jövőbeli kimenet irányába formálni a rendszert.

Az előrelátó innovációs kormányzás olyan széleskörű cselekvőképesség, amely aktívan tárja fel a lehetőségeket, kísérletezik és folyamatosan tanul a kormányzati rendszer részeként. Ez a képesség tudatos és folyamatos támogatásra szorul, mivel a domináns rendszerek hajlamosak kiszorítani és megfosztani prioritásától az előrelátó innovációt.
Az innovációs modellben fontos különbséget tennünk az alkalmazkodás és az előrelátás között. Az alkalmazkodó ellenállóképesség (adaptive resilience) és a törékenység csökkentése (anti-fragility) a váratlan helyzetekre készít fel, míg az előrelátó innováció az előre nem látható helyzetekre nem csak felkészít, hanem a jövő formálásában is részt vesz. Ennélfogva prediktívebb és proaktívabb, mint az alkalmazkodás, ugyanakkor mindkettőre szükség van. Miközben alkalmazkodunk a jelen rendszerben bekövetkezett változásokhoz, az előrelátó innováció feltárja azokat a lehetséges jövőbeli fejleményeket is, amelyek szintén kihívást jelenthetnek.

Az előrelátó innováció adott esetben a küldetésorientált innovációval is szembekerülhet. Utóbbinak nagy veszélye ugyanis, hogy mintegy bezárja magát saját küldetésébe, az adott probléma iránti túlzott elkötelezettségében, leragadva az ugyanazt a célt szolgáló alternatív megoldásoknál, miközben a világ változik, és új problémák kerülnek előtérbe. Az előrelátó innováció megkérdőjelezheti magát a küldetést is, és felkészít annak nem várt hatásaira is. Képes ugyanakkor észlelni az újonnan előtérbe kerülő problémákat és kihívásokat, amelyek megoldására a jövő küldetései irányulhatnak.

Az előrelátó innováció kidolgozza azokat a paramétereket, amelyek mentén a szakpolitika-formálók irányíthatják a változásokat a preferált jövő vagy a nem kívánt jövő elkerülése érdekében. A valós világ környezetében kísérletezik a hatékony szakpolitika meghatározásához olyan emberek vagy csoportok részvételével, amelyek a kormányzati beavatkozás, az új technológiák vagy a nagyléptékű változások hatásának vannak kitéve. Végül a kísérletezésből fakadó tudásra alapozva a szakpolitika irányítói folyamatosan újraértékelik a preferált jövőképeket annak eldöntésére, hogy továbbra is az maradjon-e az irány.

Az előrelátó innovációnak a stratégiai előrejelzés fontos hajtóerejét jelenti, ugyanakkor annyival több annál, hogy nem csak feltárja a lehetséges jövőbeli kimeneteket, és ezekről tájékoztatva segíti a döntéshozást, hanem a változásokra adott megfelelő válaszokhoz szükséges szervezeti kapacitások megerősítését is támogatja.

Az OPSI tanulmánya rámutat, hogy a rendszerek és problémák összetettsége ma már nem kivétel, hanem szabály. Ezeknél a reaktív megközelítés egyre kevésbé hatékony. Fontos, hogy még a válság bekövetkezte előtt előre lássuk annak eljövetelét, és felkészülten fogadjuk azt. A hagyományos bürokratikus megközelítés, amely a felelősséget szűk szakpolitikai területekre porciózza ki, nem képes megválaszolni az előtérbe kerülő összetett kihívásokat, azok méreténél és összekapcsoltságánál fogva. Úgyszintén nem alkalmas arra, hogy megbirkózzon a gyors változásokkal, a bizonytalansággal és az előre nem jelezhető eseményekkel. Az előrelátás és az innováció jelentősége ezért is növekszik a közszférában, erősítve annak cselekvőképességét. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy bármennyire is érthető a közigazgatás részéről a folytonosságra törekvés és ezen keresztül a bizalom fenntartása, valamint a kockázatkerülés, a felszínre törő új és összetett kihívások a nemcselekvést is kockázatossá teszik. Nehezíti ugyanakkor az előrelátó innovációból fakadó proaktivitást, hogy politikai szinten könnyebb elfogadtatni a közvéleménnyel a már érzékelhető problémák megoldása érdekében tett döntéseket, mint a csak bizonytalan kontúrokkal látható jövőbeli változásokra felkészítő lépéseket. Hasonló nehézséget jelent, hogy a kormányzat jellemzően olyan döntéseket igyekszik hozni, amelyek egy lehetséges kimenetre irányulnak, és nehezen tudja kezelni a többváltozós, több lehetséges kimenetre felkészítő munkát. A válságok – minta amilyen a COVID-19 – megoldása pedig gyors megoldásokat, hamar látható eredményeket (quick win) kíván, ami viszont az ad hoc jelleg és rövidtávú szemlélet miatt válságról válságra „ugrálást” eredményezhet.

A fentiek miatt az előrelátó innovációs kormányzás tudatos elhatározást és folyamatos támogatást igényel. Az OPSI tanulmánya ehhez ad jól használható érvrendszert és elméleti keretet, valamint mutat be esettanulmányokon keresztül működő jó gyakorlatokat.”

Forrás:
Anticipatory Innovaton Governance; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI); 2020. november 10. (PDF)
Lásd még:
Anticipatory Innovation Governance; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI)
Public Sector Innovation Facets; OECD, Observatory of Public Sector Innovation (OPSI)

Kereskedelmi nyilvántartás

„A kormány T/13671.számon nyújtotta be az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat hat ágazati jogszabály módosítását tartalmazza, célja a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők hatósági nyilvántartásban szereplő adatainak felülvizsgálata.”

Forrás:
Kereskedelmi nyilvántartás; Kardos Krisztina; Képviselői Információs Szolgálat;I nfojegyzet, 2020/74.; 2020. november 13. (PDF)

Elektronikus anyakönyv

„Az alábbi Infojegyzet az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról szóló T/13670. számú törvényjavaslathoz készült.”

Forrás:
Elektronikus anyakönyv; Ács Vera; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/72.; 2020. november 12. (PDF)

Távmunka 2.

„A COVID-19 járvány második hullámának időszakában az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása és támogatása továbbra is a védekezés egyik eszköze. Az Infojegyzet a 2020 márciusában kiadott anyag (Infojegyzet 2020/7) frissítése.”

Forrás:
Távmunka 2.; Ács Vera, Kardos Krisztina; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/76.; 2020. november 13. (PDF)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1795/2020. (XI. 13.) Korm. határozata az Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás bevezetéséről

„A Kormány
1. egyetért a különböző élethelyzetekkel összefüggésben keletkező adatváltozások átvezetéséhez szükséges fejlesztések keretében az Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás (a továbbiakban: AVSZ) bevezetésével, amelynek célja, hogy a természetes személyek állami nyilvántartásokban tárolt név, cím és okmányazonosító adatainak változása esetén – adatvédelmi és adatbiztonsági garanciák, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére és a régiós versenyképesség növelésére irányuló törekvések figyelembevételével – értesítést kapjanak azon szolgáltatók, amelyek az érintett természetes személlyel szerződéses jogviszonyban állnak;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon az AVSZ megvalósítása érdekében a kiemelt fejlesztési projekt terveinek kidolgozásáról oly módon, hogy az kiterjedjen az új szolgáltatás működési és adatvédelmi modelljének kidolgozására, a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban felmerülő – szükség szerint – teljesítendő díjak számítási módszerének kidolgozására, a szolgáltatások megvalósításához szükséges informatikai fejlesztési igények, valamint a műszaki és pénzügyi követelmények részletes meghatározására, a szolgáltatások bevezetésének ütemezésére, a szolgáltatások adminisztrációs hatásainak felmérésére és a bevezetésükhöz szükséges jogszabály-módosítások kidolgozására;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. január 31.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy 2021-től a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztést finanszírozó európai uniós operatív programból biztosítson forrást az AVSZ létrehozását és bevezetését elősegítő kiemelt projekt megvalósítására;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. május 31.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a belügyminiszterrel szoros együttműködésben, a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – az AVSZ bevezetéséhez szükséges jogalkotási javaslatokat készítse elő és terjessze a Kormány elé.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, belügyminiszter, feladatkörükben érintett miniszterek
Határidő: 2021. április 30…”

Forrás:
A Kormány 1795/2020. (XI. 13.) Korm. határozata az Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás bevezetéséről; Magyar Közlöny; 2020. évi 245. szám; 2020. november 13.; 7938. o. (PDF)

1741/2020. (XI. 11.) Korm. határozat az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról

„I. A kormányzati részvétel általános szabályai

1. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvétel és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárásrend tekintetében, figyelemmel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletben foglaltakra, valamint a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat 90. pontjára, e határozatot kell alkalmazni.

2. A tárgyalási álláspont kialakítása, az európai uniós tagságból fakadó feladatok koordinációja és nyomon követése, illetve az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítése és végrehajtása az alábbi fórumokon történik:
a) az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai (a továbbiakban: szakértői csoport),
b) az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB),
c) a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet,
d) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a közös kül- és biztonságpolitikát, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát érintő kérdésekben a külpolitikáért felelős miniszter szükség szerint együttműködésben a Kormány feladat- és hatáskörrel érintett más tagjával,
e) a Kormány.

3. Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) mint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, és az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítása alatt működő külképviselet, a tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében a rá vonatkozó szabályok szerint az e határozatban foglaltakra figyelemmel vesz részt…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 244. szám; 2020. november 11.; 7799-7806. o. (PDF)

Nemzeti Vízműveket állítanak fel

„ A kedden benyújtott törvényjavaslat alapján a jövőben megalakulhat a Nemzeti Vízművek Zrt., amely az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók, illetve víziközmű-rendszerek felett gyakorolhatja az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a társaság a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter stratégiai kontrollja alatt működik majd és tulajdonosi joggyakorlója lehet – az állami tulajdonú víziközmű-rendszereken túl – többek között az öt állami tulajdonú regionális víziközmű társaságnak: a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nek, az Északdunántúli Vízmű Zrt.-nek, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.-nek, valamint a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nek.

A Nemzeti Vízművek Zrt. társasági szinten kezdeményező és koordináló szerepet tölt majd be a kutatás-fejlesztési és az innovatív műszaki-gazdasági projektekben, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság növeléséhez és a közszolgáltatás zökkenőmentes ellátásához.

A kormány szándéka szerint az újonnan létrejövő társaság egységes alapokra helyezi a működési mechanizmusokat, hatékonyabbá teszi a költségvetési és európai uniós források felhasználását, a szinergiák kihasználásával végső soron elősegíti az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók és víziközmű-rendszer gazdaságos működtetését a meglévő szakemberállomány bázisán.”

Forrás:
Nemzeti Vízműveket állítanak fel; Infostart / MTI; 2020. november 11.
Lásd még:
T/13659 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2020. november 11.