Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Változások a közigazgatási és munkaügyi perekben 2020. április 1-től

„2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k).
A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel, ezt az alábbi térkép szemlélteti.

A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így pl. a vízum és hontalansági ügyek.
A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A Kúria kivételes esetben első és kizárólagos fórumként is eljár, például a gyülekezési ügyekben.

A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A munkavállalók számára kedvező új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben továbbra sincs helye illetékességi kikötésnek.

Kiemelendő, hogy a törvényszékek csak 2020. április 1-től járnak el, ezért mind papír alapú, mind elektronikus kapcsolattartás esetén a KMB-knek címezve lehet előterjeszteni 2020. március 31-ig a keresetlevelet, míg ezt követően az illetékes törvényszékeknek kell címezni. A KMB-k megszűnésével a benyújtott keresetleveleket, a folyamatban lévő közigazgatási és munkaügyi ügyeket megküldik a törvényszékeknek.

Az ügyfelek az őket érintő változásról egyedi tájékoztatást is kapnak majd.”

Forrás:
Változások a közigazgatási és munkaügyi perekben 2020. április 1-től; Magyarország Bíróságai; 2020. február 7.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra – konferencia

„Szervezők: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI), Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Időpont: 2020. február 27.
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ (1083 Budapest, Üllői út 82.)

08:15-9:00 Regisztráció

I. Plenáris előadások
9:00-9:15 Megnyitó: Dr. Koltay András rektor, Nemzeti Közszolgálat Egyetem
9:15-9:35 Dr. Sulyok Tamás elnök, Alkotmánybíróság: Hogyan készül az Alkotmánybíróság az MI jelentette kihívásokra?
9:35-9:55 Dr. Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Algoritmusok és adatvédelem: Quo vadis?
9:55-10:15 Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Digitális Jólét Program: Digitális államkormányzás – a megfelelő állam koncepciója

10:15-10:35 Kávészünet

10:35-10:55 Dr. Tóth András elnökhelyettes, Gazdasági Versenyhivatal, KRE ÁJK Infokommunikációs Jogi Tanszék vezetője: A mesterséges intelligencia versenyjogi vonatkozásai
10:55-11:15 Dr. Menyhárd Attila kutatóprofesszor, NKE ITKI, egyetemi tanár, ELTE ÁJK: A technológiai fejlődés hatása az állami szerepvállalásra
11:15-11:35 Dr. Török Bernát egyetemi docens, intézetvezető, NKE ITKI: A jogbiztonság horizontális hatálya? Az algoritmusok szabályozásának furcsasága – és ami mögötte van

11:35-12:00 Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének könyvbemutatója: Az európai adatvédelmi jogi kézikönyv magyar nyelvű kiadása

12:00-13:00 Ebédszünet

II. Párhuzamos szekcióülések

Szekcióülések I. (13:00-15:00)

Szekció 1. Gépi tanulás

A szekciót vezeti: Dr. Deli Gergely egyetemi tanár, SZE DF ÁJK, főtanácsadó, Alkotmánybíróság
Dr. Eszteri Dániel PhD főosztályvezető-helyettes, NAIH Engedélyezési és Incidensbejelentési Főosztály: Hogyan tanítsuk jogszerűen a mesterséges intelligenciánkat? Avagy: gépi tanulás, személyes adatok, GDPR
Dr. Vadász Pál PhD kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet: Elkerülhető, hogy a robotok diszkrimináljanak bennünket? Bepillantás a mesterséges intelligencia feketedobozába
Dr. Csáki Csaba PhD egyetemi docens, BCE Informatika Intézet: A mesterséges intelligencia problémáinak és jogi kihívásainak technológiai kezelési lehetőségeinek vizsgálata
Dr. Kollár Csaba PhD oktató, NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola: A mesterséges intelligencia Kínában – a Társadalmi Kredit Rendszerének (nem csak) információbiztonsági kihívásai

Szekció 2. Új technológiák – szabályozási kihívások

A szekciót vezeti: Dr. Szabó Attila kabinetfőnök, Alkotmánybíróság
Dr. Karácsony Gergely PhD egyetemi docens, általános és oktatási dékánhelyettes, SZE DF ÁJK: Szabályozni az ismeretlent – innovatív megoldások a felforgató technológiák alapjogokra gyakorolt hatásának jogalkotást megelőző vizsgálatára
Dr. Pusztahelyi Réka PhD egyetemi docens, Miskolci Egyetem ÁJK Polgári Jogi Tanszék: Jogi garanciák az „érzelmes MI” visszaélésszerű alkalmazásával szemben
Dr. Szőke Gergely László PhD tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék: A GDPR automatizált egyedi döntésre vonatkozó szabálya az önvezető autók jövőbeni elterjedése tükrében
Dr. Udvary Sándor PhD egyetemi docens, KRE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék: Az autonóm nem-emberi cselekvés jogi megítélésének egyes kérdései
Dr. Kertész Gábor PhD főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola: Grál-lovag – rablólovag – hűséges katona

Szekció 3. MI és a kommunikáció

A szekciót vezeti: Nádori Péter kutató, NKE ITKI
Dr. Frivaldszky Gáspár LL.M. ügyvéd, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, információbiztonsági vezető auditor, Dr. Granyák Lívia LL.M adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, PhD hallgató, ELTE ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék: Keresőmotorok működésének alapjogi vonatkozásai
Dr. Mráz Attila Fellow-in-Residence, Harvard University E. J. Safra Center for Ethics: „Deepfake”, szólásszabadság, demokrácia: a szabályozási kísérletek kihívásairól és korlátairól
Dr. Lábody Péter kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, főosztályvezető, SZTNH: A szerzői jog és a véleménynyilvánítás szabadságának ütközése az online algoritmikus szűrő mechanizmusok tükrében
Dr. Sorbán Kinga kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet: A videomegosztóplatform-szolgáltatók által alkalmazott MI alapú tartalomszűrés szabályozási kérdései

Szekció 4. MI a munka világában

A szekciót vezeti: Dr. Rab Árpád vezető kutató, NKE ITKI, egyetemi docens, BCE
Dr. Kártyás Gábor egyetemi adjunktus, PPKE JÁK Munkajogi Tanszék: Kollektív alku egy algoritmussal? Az applikáción alapuló munkavégzés hatása a kollektív munkajogi alapjogokra
Dr. Máté Dávid Adrián ügyvivő szakértő, Miskolci Egyetem, Jogi és Igazgatási Osztály, Dr. Mélypataki Gábor egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Agrár- és Munkajogi Intézeti Tanszék, Civilisztikai Tudományok Intézete, Dr. Rácz Zoltán egyetemi docens, Miskolci Egyetem Agrár- és Munkajogi Intézeti Tanszék, Civilisztikai Tudományok Intézete: A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása a munkához és a szociális biztonsághoz való jogra
Dr. Lovászy László ENSZ CRPD emberi jogi szakértője, tudományos főmunkatárs NKE Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék, miniszteri biztos, BCE Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont kutatója: Az MI és a munka világa
Dr. Rácz Ildikó PhD hallgató, KRE ÁJK: A mesterséges intelligencia és a munkáltatói hatalom találkozása

Szekció 5. MI a jogalkalmazásban I.

A szekciót vezeti: Dr. Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
Dr. Kékedi Szabolcs főosztályvezető, Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztálya: Informatika és internet a bírósági eljárásokban
Dr. Chronowski Nóra egyetemi tanár, NKE Rendészettudományi Kar Közjogi és Rendészeti Jogi Tanszék: Szoftverbíró? Robotügyfél? – A tisztességes eljáráshoz való jog és a mesterséges intelligencia
Dr. Karsai Krisztina DSc intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézete: Algoritmikus döntéshozatal a büntető igazságszolgáltatásban
Dr. Hohmann Balázs tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék – Informatikai és Kommunikációs Jogi Csoport: A mesterséges intelligencia közigazgatási hatósági eljárásban való alkalmazhatósága a tisztességes eljáráshoz való jog tükrében

Szekció 6. Big Data-adatkezelés

A szekciót vezeti: Dr. Bendik Tamás elnöki főtanácsadó, NAIH
Dr. Necz Dániel Dr. Necz Dániel ügyvéd, CMS Budapest ügyvédi iroda, infokommunikációs szakjogász, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, PhD hallgató, PPKE JÁK: A gép forog, az alkotó pihen, avagy a mesterséges intelligencia hatása a személyes adatok védelméhez való jogra
Dr. Tóásó Bálint irodavezető ügyvéd, KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda: A mesterséges intelligencia és a digitális adatkezelések hatásai a magánszférára, a személyes adatok védelméhez való jogra, illetve GDPR szerepe napjainkban, alapjogvédelmi szempontból
Dr. Stefán Ibolya PhD hallgató, Miskolci Egyetem ÁJK Polgári Jogi Tanszék: A mesterséges intelligencia adatvédelmi vonatkozásai
Dr. Pünkösty András PhD tudományos munkatárs, NKE ITKI, egyetemi adjunktus, PPKE JÁK: A nagy adathalmazokkal dolgozó döntéshozatali rendszerek, illetve az adatok kezelésének egyes etikai és alapjogvédelmi kérdései
Gizem Gültekin Dr. Várkonyi Assistant Coordinator, PhD Fellow, LLM in European Public Law University of Szeged, Faculty of Law and Political Sciences: A GDPR és a háztartási robotok

15:00-15:30 Kávészünet

Szekcióülések II. (15:30-17:30)

Szekció 7. Cégek, fogyasztók, compliance

A szekciót vezeti: Dr. Eszteri Dániel főosztályvezető-helyettes, NAIH
Dr. Deli Gergely egyetemi tanár, SZE DF ÁJK, Muhari Nóra joghallgató, ELTE ÁJK, Kocsis Réka joghallgató, SZE DF ÁJK: Csődöt mondó csodafegyver? A beépített adatvédelem csak tetézi a bajt
Dr. Osztopáni Krisztián ügyvéd, SBGK Ügyvédi Iroda: „Rejtett” adatgyűjtés kontra információs önrendelkezés: a sütik alkalmazásának esetjoga és jövőbeli szabályozás irányai
Dr. Domokos Márton ügyvéd, szenior tanácsadó, CMS Budapest ügyvédi iroda: Az arcfelismerő technológiák hatása az alapjogokra
Dr. Dunár Ildikó adatvédelmi tisztviselő, Raiffeisen Bank Zrt. Jogi Főosztály: Az MI előfutára, a digitalizáció fontos adatvédelmi kérdései a bankszektort érintően

Szekció 8. Szabadság és biztonság

A szekciót vezeti: Dr. Török Bernát egyetemi docens, intézetvezető, NKE ITKI
Dr. Molnár Tamás PhD jogi kutató, Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, vendégoktató, BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézet: Az arcfelismerési technológia rendészeti célú alkalmazása az EU-ban: alapjogi vonatkozások
Dr. Sabjanics István doktorjelölt, PPKE JÁK, munkatárs, IdomSoft Zrt.: A mesterséges intelligencia a biztonság és a szabadság szempontjai között
Remport Ádám jogi munkatárs, Magánszféraprojekt, Társaság a Szabadságjogokért: Az arcfelismerő rendszerek nemzetbiztonsági célú alkalmazásának garanciális kérdései és az információs önrendelkezéshez való jog érvényre juttatása a hazai nemzetbiztonsági szabályozás tükrében
Dr. Pók László adatbiztonsági és adatvédelmi jogi szakjogász: Arcfelismerő rendszerek alkalmazásának hatása az alapjogokra

Szekció 9. Életünk és egészségünk

A szekciót vezeti: Dr. Rab Árpád vezető kutató, NKE ITKI, egyetemi docens, BCE
Dr. Lattmann Tamás PhD egyetemi docens, University of New York in Prague: Autonóm fegyverrendszerek alkalmazása és az alapjogok, különös tekintettel az élethez való jogra
Dr. Pődör Lea egyetemi tanársegéd, SZE DF ÁJK Jogelméleti Tanszék: Az önvezető járművek és az életek közötti választás problémája
Dr. Téglásiné dr. Kovács Júlia PhD adatvédelmi tisztviselő, egyetemi adjunktus, NKE ÁNTK : Az új technológiák alkalmazása az egészséghez való jog érvényesülésére
Dr. Szécsényi-Nagy Balázs PhD hallgató, Semmelweis Egyetem: A digitalizáció lehetőségei az egészségügyben – figyelemmel a kockázatokra is
Dr. Alexin Zoltán PhD Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szoftverfejlesztés Tanszék: Az egészségügyi adatok iránti éhség okozta morális és jogi erózió Magyarországon

Szekció 10. MI a jogalkalmazásban II.

A szekciót vezeti: Dr. Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin habilitált egyetemi docens, tanszékvezető, NKE ÁNTK Európai Köz-és Magánjogi Tanszék: A mesterséges intelligencia jogalkalmazási területen való hasznosíthatóságának alapjogi kérdései
Dr. Czékmann Zsolt intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, Miskolci Egyetem ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék, Dr. Ritó Evelin jogi szakreferens, PhD hallgató: Mesterséges intelligencia az államigazgatásban

Dr. Jeney Andrea: A Mesterséges Intelligencia alkalmazásának alapjogi hatásai a közigazgatási hatósági eljárásban
Dr. Papp Dorottya PhD hallgató, ELTE ÁJK, Dr. Gyuranecz Franciska LLM hallgató, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, Dr. Krausz Bernadett PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem ÁJK: Mesterséges intelligencia a bírósági eljárásokban – hogyan (nem) sérül a tisztességes eljáráshoz való jog?

Szekció 11. Robotok jogai?

A szekciót vezeti: Dr. Szabó Attila kabinetfőnök, Alkotmánybíróság
Pintér Melinda tanársegéd, PPKE BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézet: Szavazzanak-e a robotok?
Dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézet, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék: Piaci rés, vagy beláthatatlan kockázat? Vannak-e alapjogai a mesterséges intelligenciáknak?
Dr. Báldy Péter igazgatóhelyettes, ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet: Alapjog-e a jogosítvány, avagy vezethet-e együtt a mesterséges intelligencia és az ember?
Dr. Klein Tamás egyetemi adjunktus, KRE ÁJK Infokommunikációs Jogi Tanszék: Robotjog vagy emberjog?
Dr. Nagy Zoltán András oktató, NKE Rendészettudományi Kar Bűnügyi – Gazdaságvédelmi – Kiberbűnözés Elleni Tanszék: Felelősség az adatalapú döntésért – a jelen technológiai fejlettsége alapján

Részvételi szándékát, kérjük, jelezze az alábbi linken: https://ludevent.uni-nke.hu/e/mi_es_alapjogok

Forrás:
A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. február
Az említett „Az európai adatvédelmi jogi kézikönyv magyar nyelvű kiadása”-hoz: Európai adatvédelmi jogi kézikönyv, 2018-as kiadás; eGov Hírlevél; 2019. december 15

Közigazgatás, politika

Az egészségügyi adatok a védelemtől a biztonságos használatig – konferencia, 2020. március 26.

„Milyen tapasztalatok vannak az egészségügyben a GDPR életbe lépése óta? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata megfeleljen az európai uniós szabályoknak? Hogyan lehetne adatvédelmi szempontból is jól (fel)használni a hazai adatvagyont az akár életeket mentő kutatások, az egészség érdekében?

Adatvédelem, adathasználat, GDPR, e-privacy, EESZT, mesterséges intelligencia – csupán néhány címszó a Medical Tribune március 26-ai konferenciájának témái közül. Rendezvényünkre a gyógyszeripar mellett várjuk a kutatóhelyek, a startupok, az egészségügyi intézmények képviselőit is.

Program

8.00–9.00 Regisztráció

9.00–9.05 Köszöntő

9.05–9.25 A GDPR alkalmazása óta eltelt idő tapasztalatai, jó és rossz gyakorlatok – Dr. Tömösi Ramóna, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Adatvédelmi Főosztályának adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogásza, adatvédelmi szakértő

9.30–9.50 Gyűjtsd az adatot, életet ment! A Semmelweis Egyetem MI-projektjeinek jelentősége, különös tekintettel a patológiára – Dr. Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának stratégiai igazgatóhelyettese, a projekt koordinálója

9.55–10.15 EESZT és adatvédelem – Dr. Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT főosztályának vezetője

10.20–10.45 Kávészünet

10.50–11.10 Adatkezelés és kutatás: kérdések és kihívások – Dr. Straubinger Zsófia ügyvéd, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda – PwC Legal egészségügyi szakjogásza

11.15–11.35 Magyarország átfogó egészségipari stratégiája. A kutatások jelene és jövője – Lengyel Györgyi, az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa (felkérés alatt)

11.40–12.00 Egészségügyi adatok és a Mesterséges Intelligencia Koalíció: lehetőségek és kihívások – Dr. Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Adatipar Munkacsoport vezetője

12.05–13.05 Ebéd

13.10–13.30 Innovatív gyógyszerkutatás – Dr. Kiss Árpád, a Janssen klinkai kutatási igazgatója, az AIPM kutatási munkacsoportjának vezetője

13.35–13.55 Regiszterek és adatbázisgyűjtés a betegek szemszögéből – Dr. Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum elnöke

14.00–14.20 Mit tehet az EIT Health a sikeres kutatásokért? – Dr. Fürjes Balázs, az EIT Health InnoStars ügyvezető igazgatója, a Morning Health Talks létrehozója

14.25–14.45 Egy sikeres magyar startup tapasztalatai – Dr. Ordasi Nóra (Turbine) orvos-igazgatója

14.45–15.25 Kerekasztal-beszélgetés

Időpont: 2020. 03. 26. 8–15:25 óra
Helyszín: La Vida Duna Rendezvényterem (1138 Bp, Dunavirág u. 2-6.)…

Forrás:
Adat: a védelemtől a biztonságos használatig. A Medical Tribune 2020. március 26-ai konferenciája; Medical Online; 2020. február

Magyar Falu Program archív

„ A Magyar Falu Program archív dokumentumai.
Pályázati döntések (2019)

Pályázati felhívások (2019)…”

Forrás:
Magyar Falu Program archív; Miniszterelnökség; 2020. február 6.

Sikeresek a digitális gyermekvédelmi stratégia eddig programjai

„Sikeresnek értékelte a Digitális jólét program keretében létrehozott digitális gyermekvédelmi stratégia eddig megvalósult programjait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden.

Schanda Tamás budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a digitális és okoseszközök használata már óvodáskorban elkezdődik, ami hatással van a gyermekek személyiségfejlődésére és kognitív képességeik gazdagodására, ezért fel kell készülni a gyorsan változó digitális világ veszélyeire is.

Elindították az óvodások okoseszköz-használatát vizsgáló Digimini elnevezésű kutatást, amelynek eredményei az óvodapedagógusok képzését és továbbképzését is segíti majd – tette hozzá.

Az államtitkár erre példaként említette, hogy az Apor Vilmos Katolikus Főiskola februártól Digitalizáció az óvodában címmel 120 órás továbbképzést indít az óvodapedagógusoknak, amelynek keretében a digitális gyermekvédelmi stratégia elemeivel is foglalkozni fognak.

Az iskoláskorúak számára indított Netmentor-programba tavaly újabb 35 iskola kétezer diákját vonták be, így már negyvenkét intézmény vesz részt benne. A tervek szerint idén tovább bővülő kezdeményezésben jelenleg több mint hatvan pedagógus és háromszáznál is több kortárs mentor vesz részt – részletezte.

A 8-12. évfolyamokon tanító pedagógusokat médiaműveltséget és médiatudatosságot fejlesztő oktatási segédanyaggal támogatják – ismertette. A többi között a “like-függőség”, az online zaklatások, az álhírek (fake news) és a testképzavar témáit feldolgozó Digitális káprázatok című, csaknem negyvenórányi ismeretanyagot tartalmazó tananyag minden oktatási intézmény számára elérhető – hangsúlyozta Schanda Tamás.

A szülőket és a nagyszülőket is támogatják a biztonságos internethasználattal kapcsolatos ismeretek megszerzésében. A Digitális jólét programpontokon 175 mentor segítségével eddig mintegy 1800 családot értek el médiaműveltségi képzésekkel – részletezte az államtitkár, arra is kitérve, hogy a program idén is folytatódik.

A kormány és az ITM – a legkisebbektől az érettségizőkig – a fiataloknak, a velük foglalkozó pedagógusoknak, valamint a szülőknek és a nagyszülőknek olyan tájékoztatást és szolgáltatást nyújt, amelynek segítségével védekezni tudnak a digitális világ veszélyei ellen – összegzett Schanda Tamás.

Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte, hogy a digitális fejlesztési és oktatási programok megvalósítására, működtetésére több száz millió forintot fordítanak.”

Forrás:
Sikeresek a digitális gyermekvédelmi stratégia eddig programjai; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. február 4.

Közigazgatási, politikai informatika

Közművek és a kiterjesztett valóság. Készül az e-közmű kivitelezés-támogató modulja

„A közműegyeztetés korábban sokszor hetekig tartó folyamatát a tervezők számára jelentősen lerövidítette és leegyszerűsítette a 2017 nyarától működő e-közmű. A Lechner Tudásközpont által létrehozott és üzemeltetett elektronikus rendszer kivitelezés-támogató modulja jelenleg fejlesztés alatt áll, a kiterjesztett valóság technológia segítségével a jövőben az építési helyszínen mutathatja majd meg a közművezetékek elhelyezkedését.

Az e-közmű, vagyis az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartás lényegében egy 2013-ban megszületett kormányrendelet (324/2013.) alapján jött létre és működik jelenleg is. A fő cél az volt, hogy a korábban sokat kárhoztatott „közműkáosz” megszűnjön, az addig az egyes közműcégeknél különböző részletezettséggel és pontossággal nyilvántartott adatok egységessé váljanak és a közműegyeztetés folyamata is egyszerűsödjön.

2017 nyarán dimenzióváltás történt a közműhálózati adatok kezelésében, ettől kezdve a magassági adatok is bekerültek a rendszerbe, tehát a közművezetékek elhelyezkedéséről már mind a három dimenziót tekintve kapható információ. Ez az időpont egy másik szempontból is fontos dátum, ugyanis 2017. július 1-től kizárólag online, az e-közmű rendszeren keresztül lehet a közműegyeztetést lefolytatni, és a tervezők is innen tölthetik le a közművezeték-üzemeltetőktől származó térképi adatokat és az egyesített közműnyilatkozatot.

Az e-közmű térképes felületén tájékoztató adatokat nyújt a villamos energia, a vízellátás, a csatornázás, a hírközlés, a szénhidrogén energiahordozókkal való ellátás és a távhő szakágak közművezeték-üzemeltetőinek hálózatairól, ügyfélszolgálati elérhetőségeiről.

A közműegyeztető rendszer tervezés-támogató moduljában a kamarai jogosultsággal rendelkező tervezők számára biztosítja a közműhálózatok vektoros adatainak letöltési lehetőségét, közműnyilatkozat modulján keresztül pedig – az igényelt kapacitás rendelkezésre állásáról szóló – közmű-állásfoglalások és a tervezett kivitelezési munkák végrehajtásával kapcsolatos – közmű-hozzájárulásokat, elvárásokat tartalmazó – közműnyilatkozatok igényelhetők. A rendszerben található adatokhoz, dokumentumokhoz az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok is hozzáférhetnek, így az ő munkájuk is nagyban egyszerűsödik.

A rendszer működésének alapját a közművezeték-üzemeltetők által kialakított webes téradat szolgáltatások adják, amelyek a közművek saját nyilvántartásaira épülve szolgálják ki az e-közmű rendszer kéréseit. Az e-közmű tehát nem épít saját közműhálózati adatbázist, minden közmű maga tartja nyilván hálózatának adatait.

Az e-közmű további modulokkal való kibővítése jelenleg is folyamatban van. A fejlesztés alatt álló kivitelezés-támogató modul egy naprakész közműtérképet fog biztosítani, ami a terepi munka során mobil eszközön, kiterjesztett valóság technológia alkalmazásával teszi láthatóvá akár a föld alatt elhelyezkedő közműhálózati elemeket is. Ezen keresztül a közművek is ellenőrizni tudják majd saját nyilvántartásukat. A rendszeren keresztül lehetőség lesz a nyilvántartás és a valós helyzet közötti eltérések, valamint a havária események bejelentésére is. Az e-közmű felhő lesz hivatott biztosítani a téradat-szolgáltatást azon közművek számára, akik nyilvántartással rendelkeznek, de a szolgáltatás működtetéséhez szükséges infrastruktúrával nem.

A 2017 júliusa utáni rövid felfutási időszakot követően havonta átlagosan 5-6 ezer – a rendszeren keresztül igényelt – közműnyilatkozat válik érvényessé, az eddig az e-közmű által generált végleges és érvényes közműnyilatkozatok és tervezéstámogatási adatállományok száma pedig meghaladja a 230 ezret.

A Lechner Tudásközpont a projekt kezdete óta folyamatosan kapcsolatban van és konzultál az érintettekkel. Az ország különböző pontjain megtartott workshopok, szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések jó alkalmat nyújtottak és nyújtanak a tájékoztatásra, a kérdések megválaszolására, az észrevételek meghallgatására, a szakmai párbeszédre. A javaslatokat a fejlesztés során beépítik a rendszerbe, illetve az e-közmű működésének első évét követő felülvizsgálat eredményeképpen jogszabály-módosításra is sor került, amely szerint többek között meghosszabbodott a nyilatkozatokat és állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok érvényességi ideje.

A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készül.”

Forrás:
Közművek és a kiterjesztett valóság; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2020. február 5.

„Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)” elnevezésű, KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00008, projekt fejlesztéseinek zömét már megvalósították

„„Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)” elnevezésű, KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00008 azonosítószámú, az Európai Unió Szociális Alapja által 18, 884 milliárd forint, vissza nem térítendő összeggel támogatott projektben vállalt fejlesztések nagy része átadásra került, így az önkormányzatok számára biztosított az elektronikus ügyintézés lehetősége. – hangzott el a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által szervezett sajtótájékoztatón 2020. január 23-án.

Az önkormányzati szektor számára kialakított önkormányzati ASP rendszer bevezetése két ütemben zajlott le, két Európai Uniós forrásból megvalósuló projektnek köszönhetően. Az ASP 1.0 projektben kialakításra kerültek a szakrendszerek, amelyeket több mint 100 közép-magyarországi településen kezdtek el használni. A pilot projekt tapasztalataira alapozva kezdődött meg az ASP 2.0 projekt előkészítése 2015-ben.

Az önkormányzati ASP rendszer lényege, hogy egy ún. alkalmazás szolgáltatás (Application Service Provider) technológia segítségével az állam térítésmentesen biztosítja az önkormányzati feladatellátás egyes elemeinek informatikai támogatását az önkormányzatok számára egy komplex alkalmazáscsomag rendelkezésre bocsátásával. Az alkalmazáscsomag az integrált szakrendszereinek köszönhetően országosan egységes, korszerű elektronikus ügyintézési lehetőséget nyújt az E-önkormányzat portálon (https://e-onkormanyzat.gov.hu) keresztül az állampolgárok és vállalkozások részére.

Az önkormányzat munkatársai egy, a mindennapokban használt internetböngésző segítségével és az elektronikus személyi igazolványukkal történő hitelesítést követően férnek hozzá az ASP keret- és szakrendszereihez. Az önkormányzati ASP rendszer elsők között használta az elektronikus személyi igazolványt a rendszerbe történő belépés hitelesítésére, ezzel garantálva a jogosultságok ellenőrzését és a biztonságos adatkezelést. A Kormányzati Adatközpontból központilag nyújtott, felhő alapú szolgáltatás előnye, hogy minden önkormányzat azonosan magas színvonalú és a mindenkori jogszabályoknak megfelelő szolgáltatáshoz fér hozzá.

A projekt következő jelentős mérföldköve a 2020 első negyedévétől hozzáférhető online fizetési rendszer elindítása, amelynek segítségével az E-Önkormányzat portálon nem csak ügyindításra és ügykövetésre van lehetőség, hanem adók, díjak valamint számlák kiegyenlítésére is.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult projektről bővebben az ASP 2 oldalán, Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0), olvashatnak. ”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés – korszerű önkormányzatok „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése” elnevezésű projekt fejlesztései; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2020. január 28.

Egyszerűbben használható a mobiljegy a metróban

„Egy új fejlesztésnek köszönhetően egyszerűbbé vált a mobiljegy használata a metróállomásokon. Már kódbeolvasás nélkül is lehet igazolni a mobiljegy érvényességét.

Az utasok visszajelzéseit, igényeit figyelembe véve új funkcióval bővült a közlekedési mobiljegy alkalmazás, amely gyorsabbá, egyszerűbbé teszi a közlekedést a metróállomásokon. Az állomásra való belépés előtt elég
kiválasztani az alkalmazásban megvásárolt mobiljegyet, vagy bérletet,
majd megnyomni a Metróállomások feliratú gombot,
végül kiválasztani az induló állomás nevét a megjelenő listából.

Kiválasztás után azonnal megjelenik a telefonon az animált szimbólum, amelyet a beléptetést végző személyzetnek kell felmutatni. Ezzel a megoldással nincs szükség a bejáratnál található jegykezelő készülékeken elhelyezett kód beolvasására.

Ha az utas telefonján engedélyezve van a közlekedési mobiljegy applikáció számára a helymeghatározás, akkor az alkalmazás automatikusan felkínálja a két legközelebbi metróállomás kiválasztását is. Természetesen aktív helymeghatározás nélkül is használható az új funkció, ilyenkor külön kell kikeresni a listából a megfelelő állomást. A rendszer arra is lehetőséget ad, hogy az utas rögzítse kedvenc állomásait, ezzel is gyorsítva a használatot. Az új funkció az alkalmazás frissítése után érhető el, addig pedig a megszokott módon – tehát a kihelyezett kódok beolvasásával – igazolható a mobiljegy érvényessége.

A Budapesti Közlekedési Központ az ügyfelektől érkező visszajelzések, tapasztalatok felhasználásával folyamatosan dolgozik a rendszer további fejlesztésén…”

Forrás:
Egyszerűbben használható a mobiljegy a metróban; Budapesti Közlekedési Központ; 2020. február 6.

A digitális, adatalapú stratégia az amerikai választási kampányok meghatározó részévé vált napjainkra

„Nemrégiben a SocialMediaToday.com. arról számolt be, hogy a Facebook egy korábbi, hirdetésekkel foglalkozó szakemberének, Andrew Bosworth-nak a feljegyzése alapján fontos részleteket tudhatunk meg a platform szerepéről a 2016-os amerikai elnökválasztásban.

A feljegyzésben a szakember eloszlatta a kételyeket az álhírekkel és az orosz beavatkozással kapcsolatban, és Donald Trump győzelmét egyetlen elemre vezette vissza: „Felelős volt a Facebook Donald Trump megválasztásáért? Úgy gondolom, a válasz igen, de nem amiatt, amire mindenki gondol. Azért lett megválasztva, mert a legjobb digitális hirdetési kampányt valósította meg, amit valaha láttam a hirdetőktől. Pont.” Igen meghatározó kijelentés attól a személytől, aki ilyen részletességgel ismeri a Facebook-hirdetéseket. De miért is volt ilyen hatásos Trump kampánya, mit használt a csapat, hogy a legtöbbet kihozzák a hirdetésekből?

Egy jelentésben, amely a Guardian-ben jelent meg, kifejtik, hogy a 2019-es időszakban Trump kampánya közel 20 millió dollárt költött több, mint 218 ezer különböző Facebook hirdetésre. Ez a jelentés kötelező olvasmány mindenkinek, aki mélyebben érdeklődik a Facebook stratégiák iránt. A teljes Guardian-cikket itt elolvashatod: https://www.theguardian.com/us-news/2020/jan/28/donald-trump-facebook-ad-campaign-2020-election. Ezen felül az írás kiemeli a kampány kulcselemeit is.

Először is, Trump jelenlegi kampányfőnöke, Brad Parscale szerint (aki egyben a 2016-os digitális kampány vezetéséért is felelt) a Facebook hirdetésekre irányuló megközelítésük elsődlegesen a közönségtől való információgyűjtésre fókuszál. „A kampány az adatgyűjtésről szól. Ha digitálisan elérünk, tudni szeretnénk, ki vagy, hogyan gondolkozol és szeretnénk felvenni az adatbázisunkba, hogy ennek segítségével modellezhessünk, és megérthessük, mi történik.” Érthető tehát, hogy e-mail címeket gyűjteni és adatbázist építeni szükségszerű. Ennek érdekében a kampánycsapat rengeteg Facebook hirdetést futtat, amik interakciókat igyekeznek kiváltani a felhasználókból, például közvéleménykutatásokkal, amelyek során az e-mail címüket is elkérik.

Ezek a hirdetések teljesítettek a legjobban a kampány elmúlt egy éves időszakában, s ezekből a Guardian szerint több, mint 3500 variációt futtattak. Az egyik hirdetésnél amikor a felhasználó rákattintott a Regisztráció gombra a kérdőívben, egy oldalra jutott, ahol elkérték az e-mail címét. Egy másik variáció estében arra kérték a lakosságot, hogy értékeljék Donald Trump eddigi elnöki munkáját, s a nevüket, e-mail címüket és irányítószámukat is elkérték. Ez már jóval részletesebb információt szolgáltatott. Mondani sem kell, hogyan válik a kampánycsapat javára az, ha területi alapon látják az elnökről kialakult véleményeket. Ezek segítségével sokkal pontosabban célzott hirdetéseket lehet megvalósítani a Facebook-on, s azon kívül is.

Ezen felül a hirdetett posztok gyakran érzékeny témákat érintenek, amelyek heves vitákhoz vezetnek a közösségi oldalon, s még jobban megosztják a közösséget. Például: „Ki kellene-e telepíteni az illegálisan érkezőket?” A Guardian szerint a bevándorlásról szóló hirdetéseknek különösen sötét retorikájuk van és arra buzdítják a szavazókat, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak a kitoloncolás kérdésére. Az impeachment-kezdeményezés után olyan hirdetések jelentek meg, amelyek azt sugallták, hogy a demokraták tönkreteszik az amerikai értékeket. „Csak egyetlen ember állíthatja meg ezt a káoszt” – olvasható a képen, majd feltűnik Trump.

Ezek a fajta hirdetések az emberek félelmeit célozzák, annak érdekében, hogy támogatást szerezzenek a kampány számára és aktivitást váltsanak ki. Továbbá a „velünk vagy ellenünk” felfogást erősítik, amely egyértelműen két csoportra osztja a közösséget, s segít könnyebben célba juttatni a kampány üzenetét: „Ha velünk vagy, Trump-ra szavazol. Ha ellenünk vagy, a nemzetbiztonság ellen vagy.” Érthető, hogy ez a megközelítés miért hatékony a Facebook-on.

Ezen felül a Guardian cikke kiemeli, hogy sok alapvetőnek számító hirdetési stratégiát is felhasználnak, például sok esetben lehet a kampányhoz kapcsolódó reklámtárgyakat nyerni. Megéri elolvasni a teljes jelentést, mivel kiváló és részletes betekintést nyújt a Trump-kampány komplex, Facebook-fókuszú stratégiájába, amely segíthet rávilágítani, hogy mi is működik a leghatékonyabban a platformon. Ez pedig számodra is hasznos lehet.

Döntő tényezővé válnak a Facebook hirdetések 2020-ban? Nem lehet előre megjósolni, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a bennük rejlő potenciált a választások szempontjából. Elvégre a Trump-kampány nem véletlenül költött 20 millió dollárt a platformon futó hirdetésekre a múlt évben.”

Forrás:
Hirdetéssel és közvéleménykutatással nyerte Trump az amerikai elnökválasztást?; Közösségi média mindenkinek; 2020. február 7.
Analysis Reveals Key Facebook Ad Strategies of Trump Campaign; Andrew Hutchinson; Social Media Today; 2020. január 30.
One year inside Trump’s monumental Facebook campaign; Julia Carrie Wong; The Guardian; 2020. január 29.
Lásd még: Két idézetet kiemelünk. Annál is inkább mert igazságuk valószínűleg nem korlátozódik pusztán az Egyesült Államokra:
„Nincs jobb módszer a választókkal való kapcsolatfelvételre és az adománygyűjtésre, mint a mobiltelefonos szöveges üzenetküldés.”
‘We want to know who you are’: Trump’s campaign manager reveals his 2020 plan; David Smith; The Guardian; 2020. január 30.
„Valójában Parscale hirtelen felemelkedése sokat mond a digitális elem központi jelentőségűvé válásáról a mai politikában. Lanhee Chen, a kaliforniai Palo Altóban található Hoover Institution agytröszt munkatársa azt mondta: „Azt hiszem, 2010-ben ez bizonyos mértékig elképzelhetetlen lett volna.
De a kampányok mai fejlettsége, és az, hogy a digitális funkció milyen mértékben hatja át a kampány más részeit, egyértelművé teszi, hogy a digitális igazgató, vagy az a személy, aki megérti a kampány digitális oldalát, szerepe hihetetlenül hatalmassá vált. A digitális stratégiáért felelős személyek egyre fontosabbá és befolyásosabbá válnak az amerikai kampányok mai fejlettségi szintjén.”
Chen, aki Mitt Romney 2012. évi választási kampányának politikai igazgatója volt, hozzátette: „Az adatok hatalmat adnak és az a képesség, hogy adatokat gyűjtsünk oly módon, hogy lehetővé tegyük az üzenet mikrocélzását, megvalósítja azt a célt, amely minden kampány központi célkitűzése.””
Meet the social media master who could win Trump a second term; The Guardian; 2020. január 30.

Mobiltelefonra letölthető jogosítvány, forgalmi és személyazonosító okmányok Ukrajnában

„Elindult csütörtöktől Ukrajnában az az állami internetes projekt, amelynek köszönhetően az ukrán autóvezetők az okostelefonjukra letölthetik saját vezetői engedélyüket és járművük forgalmi engedélyét. A Gyija (Hatás) elnevezésű állami digitalizációs projekt első eredményét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök prezentálta egy kijevi fórumon. Hangsúlyozta, hogy a projekt célja megkönnyíteni az emberek életét.

A jogosítványok és a forgalmi engedélyek mostantól Apple App Store-on vagy Google Play Áruházon keresztül letölthetők mobiltelefonra a Gyija nevű állami weboldalról. Szavai szerint 9 millió ukrán autóvezetőnek nyílik meg a lehetőség, hogy használja ezt a szolgáltatást. Megjegyezte, hogy Európában Ukrajna a harmadik ország, ahol hasonló rendszert léptettek működésbe.

Zelenszkij kiemelte, hogy nem állnak meg, szeretnék, ha a tél végére a személyi igazolványok is elérhetők lennének okostelefonokon. Még idén tervezi az ukrán kormány a diákigazolványok, valamint az útlevelek digitalizálását is. Arszen Avakov belügyminiszter bemutatta a személyi igazolványok digitális tervét, eszerint azok QR-kóddal fognak megjelenni az okostelefonokon. Megjegyezte, hogy Ukrajna a második ország lesz Európában, ahol bevezetik a személyi igazolványok elérhetőségét mobiltelefonon.

Msztiszlav Banyik, a mobilalkalmazás fejlesztője elmondta, hogy márciustól a mobilszolgáltatók nem fognak külön tarifát felszámolni a Gyija weboldal megnyitására. “Ez azt jelenti, hogy ha legalább 1 kopejka van a mobilszámlán és 1 megabájt forgalomra keret, már elérhető az oldal.”

Olekszij Honcsaruk miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg a statisztikák szerint az ukrán lakosságnak mindössze 9 százaléka él az online szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel ezért a következő három évben oktatási kurzusokat terveznek beindítani a digitális lehetőségek használatáról, amelyekbe legalább 6 millió embert szeretnének bevonni.”

Forrás:
Ukrajnában mobilra is letölthető a jogsi és a forgalmi; Index.hu; 2020. február
Ukraine launches Diya app, opening access to wide range of gov’t services online; UNIAN Information Agency; 2020. február 6.
Diia Company (ukrán „IdomSoft”)

Informatika, távközlés, technika

Robbanásszerű fejlődés előtt a szoftverrobotok, az RPA (robotic process automation, robotizált folyamatautomatizálás) piaca

„Számlaadatokat felvinni egy rendszerbe; emailben kapott információkat rögzíteni egy ERP-szoftverben; csatoltan érkezett állományokat lementeni a megfelelő mappába a megadott névkonvenció szerint; és a sort mindenki tudná folytatni a saját munkájából kiindulva.

Ezeken tud segíteni az RPA (robotic process automation, robotizált folyamatautomatizálás). Abban különbözik a hagyományos folyamatvezérlő szoftverektől, hogy kimondottan a manuális, és jellemzően több alkalmazást is érintő emberi tevékenységet utánozzák. Olyan feladatokat érdemes robotizálni, amelyeket gyakran, de egységes módon kell elvégezni, nem túl komplexek, nem igénylik a mögöttes folyamatok mély megértését, előre rögzített szabályok mentén zajlanak, viszont nem feladatkritikusak a szervezet számára.

Az ezt végző szoftverrobotok már itt vannak egy ideje, de a piac most áll robbanásszerű fejlődés előtt. A Grand View Research számításai szerint a globális RPA-piac a 2018-as 600 millió dollárról 2025-re közel 4 milliárd dollárra bővül, vagyis évente mintegy 30 százalékkal fog növekedni.

Egyszerű, de hasznos

Az RPA-ra használt szoftverrobotok egyik nagy előnye, hogy alkalmazásukhoz, üzembe állításukhoz nem kell különösebb informatikusi tudás. A botok viszonylag egyszerűen betaníthatók – jóformán csak meg kell mutatni nekik, hogy mit csináljanak, utána már maguktól végrehajtják a feladatot. Bármilyen eszközt is használnánk, annak képesnek kell lennie együttműködni a már meglévő rendszerekkel, akár a képernyő leolvasásával (screen scraping), akár API-kra alapozva.

Az egyszerűbb eszközök pusztán a beléjük táplált szabályrendszerek alapján működnek, míg a bonyolultabbak a gépi tanulás eszközeit igénybe véve folyamatosan fejleszthetik önmagukat, javíthatják hatékonyságukat. Az RPA egyszerűsége jórészt abban rejlik, hogy működése az informatikai rendszereknek csak a megjelenítési szintjét érinti, a mélyebben fekvő üzleti logikát vagy adatkapcsolati szinteket már nem. Másképp fogalmazva: nem csinálnak mást, mint egyik rendszerből kiolvassák a kért adatokat, és azokat egy másmilyen struktúrában átteszik egy másik rendszerbe.

Tessék választani!

Az RPA-eszközök már széles számtalan változatban, a legkülönfélébb igényekre szabva érhetők el a piacon. Magyar termék is van a választékban, az Abesse Albert nevű „automatizált mindenese”. Albert az RPA-funkcionalitáson túl tesztautomatizálásra és chatbotok fejlesztésére is használható. A világpiacon az alábbi három számít a legnépszerűbbnek.
Blue Prism: bármilyen platformon bármilyen alkalmazással működik, többféle környezetben is használható, gyors. Ugyanakkor viszonylag drága és használata igényel némi programozási ismeretet.
UiPath: Nyílt platform, amely az összes alapvető képességgel rendelkezik. Vidd-és-dobd módszerű használatához nem kell előzetes programozói tudás, kisebb csapatoknak és magánszemélyeknek pedig ingyenes verzió is rendelkezésre áll.
Automation Anywhere: felhőből is elérhető, kiváló lehet közepes és nagyobb cégeknek. Különösen biztonságos és felhasználóbarát.

Amire jó

A jól kialakított és jól működő RPA-megoldás számos előnyt kínál a szervezetnek.

Költségmegtakarítás A munkaerő az egyik legköltségesebb erőforrás manapság, a szoftverrobotokkal pedig pont ezt lehet kiváltani. Persze, nem arról van szó, hogy a robotoknak köszönhetően ki lehet rúgni dolgozókat. Sokkal inkább arról, hogy nem kell unalmas, nem motiváló feladatok elvégzésére használni a jobb sorsra érdemes munkatársakat, hanem ők végre foglalkozhatnak olyan munkákkal, ahol szükség van az emberi intelligenciára.

Precizitás A robot nem fárad el, a robot nem ideges, nem nyomasztják az otthoni gondok, így aztán nem is hibázik. Az előírt feladatot mindig, minden egyes alkalommal a szabályok szerint hajtja végre, így folyamatosan hozni képes az elvárt magas minőséget. Soha nem tér el a szabályoktól, nem megy a maguk feje után, ami rendkívül előnyös lehet megfelelőségi (compliance) szempontból az erősen szabályozott iparágaknál.

Hatékonyságnövelés A robot nem csak napi nyolc órában dolgozik zokszó nélkül, hanem szükség esetén éjjel-nappal. Éppen mert nem fárad el, jóval gyorsabban is tud dolgozni, mint az ember. Egységnyi idő alatt több munka, hosszabb időn keresztül – az elvégezhető feladatok száma jelentősen megnő. Külön előny, hogy bizonyos feladatok elvégzése éjszakára is időzíthető, egyenletesebbé téve ezzel az informatikai infrastruktúra kihasználtságát.

Időhatékonyság Egy RPA-rendszer néhány hét vagy hónap alatt bevezethető, ha pedig a rendszer már működik, az új robotizált folyamatok alig néhány nap alatt kialakíthatók.

A különféle felmérések az eddigi tapasztalatok alapján azt mutatják, hogy a robotizált folyamatautomatizálás 40 százalékkal tudja csökkenteni a folyamatok átfutási idejét, a gyorsabb feldolgozásnak és a kevesebb hibajavításnak köszönhetően 80 százalékkal a folyamati költségeket. A megtérülés egy év alatt a McKinsey számításai szerint 30-200 százalék között lehet.

Amire figyelni kell

Persze az RPA sem fenékig tejfel, nem jó mindenre és mindenkinek – az EY szerint az elsődleges RPA-projektek 30-50 százaléka kudarcba fullad. Van néhány olyan szabály, amelyeket érdemes szem előtt tartani, hogy elkerüljük a lehetséges buktatókat.

Az egyik ilyen, hogy alaposan meg kell nézni, milyen folyamatot akarunk automatizálni. Ha egy nem kellőképpen hatékony folyamatot automatizálunk, akkor pont a hatékonyság hiányát fogjuk betonba önteni – vagyis először magát a folyamatot kell rendbe rakni, hogy jól leírható legyen szabályokkal, és ne legyen több a kivétel, mint a szabályos lefutás.

Szintén fontos, hogy – az új generációs üzleti szoftverekhez hasonlóan – az RPA-megoldások bevezetését is az üzleti területeknek, nem pedig az IT-nek kell vezetnie (bár az utóbbi együttműködése természetesen nélkülözhetetlen). Végső soron a szoftverrobotok az üzlet működését segítik, ezért az érdekelteknek kell meghatározni, hogy hol és milyen célra alkalmazzák a robotokat. Nyilván azt is tudni kell, hogy milyen üzleti célok elérésére akarják használni az RPA-t; abból nem lesz siker, ha csak azért vágnak bele, mert másoktól is ezt látják. Különösen fontos lehet, hogy az RPA-t ne önmagában alkalmazzák, hanem egy szélesebb körű digitalizációs átalakulás részeként.

Mindezeken túl, az RPA-rendszerekre talán még inkább igaz, mint más szoftverekre, hogy az éles üzembe állítás nem jelenti a munka végét. A szoftverrobotokat folyamatosan karban kell tartani, hiszen egyrészt maguk a folyamatok is változhatnak, másrészt az adatokat szolgáltató vagy azokat felhasználó alkalmazások sem maradnak változatlanok.”

Forrás:
Jönnek a szoftverrobotok; Schopp Attila; IT Business; 2020. február 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kultúrházak éjjel-nappal – Ezer ingyenes program az idei rendezvénysorozaton

„ Mintegy ezer ingyenes program várja a közönséget február 14. és 16. között a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozatán, amelynek idei szlogenje “Mindennap értéket adunk!”.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az eseményt beharangozó keddi budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: fontos feladat a nagyapáink, apáink által létrehozott értékek felkutatása, megőrzése és továbbadása a következő generációnak. Ehhez szükség van egy kultúraközvetítő közegre is, amelynek feladatát a közművelődési intézmények látják el, Magyarország pedig jelentős közművelődési hálózattal rendelkezik.

Elmondta, hogy Kultúrházak éjjel-nappal idei rendezvénysorozatára eddig 400 szervezet regisztrált mintegy ezer programmal.

A programsorozat célja megmutatni a közösségi művelődést szolgáló intézmények és az ott dolgozó szakemberek tevékenységének sokszínűségét és közösségépítő munkáját – hangsúlyozta Bordás István, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke.

Mint elmondta, a korábbi évekhez hasonlóan idén is három kiemelt helyszíne lesz a rendezvénynek: a pénteki hivatalos megnyitót Budafokon tartják, a szombati eseményeknek Soltvadkert ad otthont központi helyszínként, míg vasárnap a Nógrád megyei Patak község képviseli a falvakat, kisvárosokat.

Idén az összes szomszédos ország csatlakozik a rendezvényhez, Bécstől Eszékig nyolc határon túli település szervez táncházat a programsorozat keretében.

A kulturális központok és művelődési házak február 14-ig még csatlakozhatnak a rendezvénysorozathoz a kulturhazak.hu oldalon. Az idei rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – tette hozzá Bordás István.

Kiemelte, hogy Magyarország 3174 településén mintegy 6200 közművelődési szervezet működik, éves szinten 67 millió látogatót vonzanak ezek az intézmények különféle programjaikkal. Több mint 30 ezer kulturális célú közösség működik az intézményekben, ahol csaknem négyezer szakalkalmazott dolgozik.

Szűcs Ferenc, a sajtótájékoztatónak helyet adó TEMI Fővárosi Művelődési Ház (FMH) igazgatója elmondta, hogy a rendezvény három napja alatt intézményükben változatos programkínálat várja az érdeklődőket. Pénteken francia, szombaton morvai táncház lesz, vasárnap pedig a farsangi bál mellett Bálint-napi gyöngyfűző foglalkozást is tartanak, de lesz fotókiállítás és rockkoncert is.

Novák Péter zenész, színész, az esemény védnöke kiemelte: a háromnapos programsorozat felhívja a figyelmet arra is, hogy a kultúrházakat a közönségnek is életben kell tartania.”

Forrás:
Kultúrházak éjjel-nappal – Ezer ingyenes program az idei rendezvénysorozaton; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. február 4.
A programsorozat webhelye

Óriási nagyságrendű képdigitalizáció a Néprajzi Múzeumban

„A Néprajzi Múzeumban a napokban fejeződött be egy óriási nagyságrendű képdigitalizáció, amely során több mint 35 000 fénykép és rajz számítógépes rögzítését végezték el a kulturális örökség digitalizálásában élen járó Tripont Cultural Heritage Solution munkatársai. Lezárult a nitrocellulóz alapú negatívok másfél évtizede folyó szkennelése és befotózása, digitális másolat készült az üvegnegatív állomány bizonyos egységeiről, valamint a rajzgyűjtemény ceruzarajzai, akvarelljei, hímzésminták és századelős kutatók mintarajzai is digitalizálásra kerültek, és folyamatosan kerülnek fel az intézmény szabadon böngészhető online adatbázisába.

A Néprajzi Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi és legnagyobb fénykép-, és rajzgyűjteményét. A fényképgyűjtemény közel 350 ezres fotóanyagának majdnem egynegyedét teszik ki a „nitrátos” jelöléssel ellátott fényképnegatívok – az egyik legveszélyeztetettebb állomány – amelyek az 1950-es évek előtt gyártott nitrocellulóz hordozóra készültek. Ezek a negatívok nagy mennyiségben tárolva nem csupán tűzveszélyesek, hanem az instabil hordozóanyag és az emulziós rétegét támadó baktériumok miatt folyamatosan bomlanak le, míg végül teljesen megsemmisülhetnek a rajtuk lévő felvételek. Ez a folyamat megfelelő tárolási körülményeket biztosítva lassítható, de teljesen nem állítható meg. Ezért fontos, hogy a nitrocellulóz filmen lévő értékes képanyagot digitalizálják, hogy virtuálisan fennmaradhasson az utókor számára. A projekt során a nitrocellulóz alapú negatívok digitalizálásának másfél évtizede folyó munkája végére került pont.

A nagyszabású projekt a gyűjtemény 75 000 darabot számláló, az 1890-1940-es évek között készült, különösen értékes üvegnegatív állományának bizonyos egységeivel folytatódott. A korai anyagok közül digitális másolat készült Jankó János 1894-95-ben készült, több száz 13×18 cm-es üvegnegatívjáról, amelyeket a Kárpát-medence különböző területein az 1896-os Millenniumi Kiállítás néprajzi falujának tervezéhez készített. Ezek a felvételek láthatóak lesznek a Néprajzi Múzeum új épületébe készülő állandó kiállításban, csakúgy, mint az 1930-40-es években készült, úgynevezett „magyaros” stílusú fotográfiák (Szöllősy Kálmán, Kankovszky Ervin, Vadas Ernő, Balogh Rudolf és kortársaik felvételei, amelyek jelentős része ugyancsak most került digitalizálásra).

A múzeum egykori munkatársai, hogy megőrizzék a fényképészműtermek kordokumentum értékű felvételeit, 1920-21-ben országszerte számos műterem képanyagát vásárolták meg, közel 25 000 felvétellel bővítve a múzeum gyűjteményét. Ebből az értékes képanyagból most 15 ismert műterem anyagát digitalizálták. (Mint például Borgula Ede műterme Szekszárdról, a kecskeméti Fantó műterem anyaga, Weissbach Rilly és Testvére fényképészete Mezőkövesdről, Mathea Károly Nagykanizsáról, a zalaegerszegi Vajda Dóri fényképészműterem, vagy Vámos Aladár balassagyarmati fényképészete.)

A néprajzi fényképezés és filmezés kiemelkedő alakjától, Gönyey Sándortól közel 14 000 felvétel található a gyűjteményben, amelyből most újabb 1 600 darabról készült digitális másolat.

A fényképnegatívok mellett kiemelkedően fontosak a gyűjtemény legkorábbi anyagai, a múzeum első igazgatójának, Xantus Jánosnak 1869-71-es expedícióján vásárolt japán, jávai, sziámi (Thaiföld), kínai és egyéb délkelet-ázsiai papírképei is, amelyek ugyancsak részét képezték e hatalmas projektnek.

A rajzgyűjtemény nagyméretű, korai rajza és akvarellje közül 6 000 darab ugyancsak digitalizálásra került: a magyar ornamentika kiemelkedő kutatója, Huszka József az 1880-as években készült rajzai, valamint különböző rajziskolák ékítményes mintalapjai az 1890-es évekből, szűcsmesterek által készített mintarajzok és kalotaszegi, mezőkövesdi íróasszonyok hímzésmintáit tartalmazó rajzok az 1900-as évek elejéről.

Az 1885-től megjelenő és közel 4 500 rajzot tartalmazó Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadvány eredeti grafikáinak egy részét a Néprajzi Múzeum őrzi, ezekről is most készült digitális másolat, csakúgy, mint Melka Vince festőművész havasi pásztorokat és medvevadászokat ábrázoló ceruzarajzairól, akvarelljeiről. A múzeum korai kiállításain használt több száz nagyalakú, egyedileg színezett fényépnagyítás, valamint az 1950-es években textiltervezők által, a vidéki gyűjtések során készített mintarajzok is a frissen digitalizált állomány részét képzik.

A Néprajzi Múzeum kiemelt figyelmet fordít a gyűjtemények állományvédelmére, a különböző hordozóanyagra készült fényképek és rajzok szakszerű tárolására és széles körben hozzáférhetővé tételére kutatási, oktatási és prezentációs célra. A képek befotózása ezért a legszigorúbb nemzetközi állományvédelmi és múzeumtechnológiai szabványoknak megfelelő eljárással, Phase One kamerával történt, amely a létrejövő digitális reprodukció színhelyessége, részletgazdagsága és nagy árnyalatterjedelme mellett az eredeti műtárgy sértetlenségét is minden tekintetben biztosítja.

Az elkészült anyagok szakmai ellenőrzés után folyamatosan kerülnek fel a Néprajzi Múzeum mindenki számára elérhető és szabadon böngészhető on-line adatbázisába, emellett egy részük a múzeum új épületébe készülő állandó kiállításban is megtekinthető lesz. A Néprajzi Múzeum folyamatosan fejleszti online publikus felületeit, és törekszik a lehető legkönnyebb hozzáférést biztosítani fényképeihez. A 2019 januárjától publikussá tett fényképek már vízjel nélkül kerülnek fel az online adatbázisba, ezt az irányelvet kívánja követni a múzeum a jövőben is.”

Forrás:
Digitalizálási boom a Néprajzi Múzeum Fénykép- és Rajzgyűjteményében; Néprajzi Múzeum; 2020. február

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. február 10.

Elindult a magyar külügyminiszter hivatalos Facebook-oldala. Íme, a villámértékelésünk!

A hét végén elindult Szíjjártó Péter külügyminiszter hivatalos Facebook-oldala. Régi adósságát törlesztette ezzel a magyar diplomácia, hiszen az elmúlt időszakban térségünkben is egymást követték azok az események, amelyek egyértelműen mutatták a közösségi média csatornák megnövekedő szerepét a diplomáciai kommunikációban. Számunkra különösen emlékezetes, mivel nemzeti érdekeinket súlyosan érintő ügyhöz kapcsolódott például a szomszédos ukrán külügy közösségi média offenzívája. 2017-ben, a kisebbségeket, így a Kárpátalján elő magyar nemzetiségű állampolgáraikat súlyosan diszkrimináló ukrán oktatási törvény elfogadását követően az akkori külügyminiszter, Pavlo Klimkin a hír bejelentése után néhány órával már a Twitter-csatornáján magyarázta a több mint aggályos döntést. A magyar diplomácia, a hagyományos csatornákon (sajtótájékoztatókon, hírügynökségi közlemények útján, hagyományos média felületeken) reagált az ukrán lépésre. A magyar állásfoglalás – jellemző módon hosszú, hivatalos nyelven megfogalmazott tiltakozó deklaráció – később online felületeken, a magyar kormány webhelyén, ill. az ukrajnai magyar nagykövetség honlapján is megjelent ugyan, ám a külkapcsolati közbeszédben egyre fontosabb közösségi média univerzumot lényegében uralni tudta az ukrán narratíva.

Hasonló, a közösségi média csatornáit is igénybe vevő nemzetközi „konfliktus-párbeszédre” a fenti eseten kívül is egyre gyakrabban bukkanunk térségünkben is. Különösen éles online pengeváltásra került sor például, nem egészen egy évvel ezelőtt, Kurz osztrák kancellár és a szlovák miniszterelnök, Pellegrini között. 2019 májusában ugyanis az osztrákok erőteljes nemzetközi kampányba kezdtek a szlovákiai mohi atomerőmű befejezésének megakadályozása érdekében. A szlovák kormányfő, elutasítva a nemzetközi nyomásgyakorlás minden formáját, különösen azt sérelmezte, hogy osztrák partnere a Twitteren keresztül igyekezett a maguk álláspontja mellé állítani a nemzetközi közvéleményt. A fenti esetek egyértelműen azt mutatják: a digitális diplomácia látványosabb, közösségi médiában zajló aspektusa elérte közvetlen környezetünket is.

Szíjjártó Péter most elindított közösségi média jelenléte több érdekes mozzanatot takar. Elsőként is érdemes felfigyelni: a miniszter – vélhetően első – közösségi platformjául a Facebookot választotta, ahol magyar nyelven posztol, ami jól mutatja tervezett közösségi kommunikációjának „irányát”. Ez a nemzetközi politikusi közegben nem szokatlan lépés, hiszen a 21. századi közdiplomácia koncepcióját mind jobban eluralja az a felfogás, hogy a modern diplomáciai párbeszédnek már nem csupán a célországok közösségeit, de legalább annyira a hazai közvéleményt is „beszélgető partnerévé” kell tennie. Ugyanakkor érdemes emlékezni arra, hogy a szűkebben vett nemzetközi kapcsolattartásban ma egyértelműen a Twitter az uralkodó médiaeszköz: ez a diplomaták, nagypolitikai szereplők, külpolitikai szakértők, tudományos szakemberek, és különösen a nemzetközi sajtó egyes számú hírcsere csatornája – ahol természetesen ennek megfelelően az angol nyelvhasználat jellemző. A digitális diplomácia trendjeire különösen figyelő politikai szereplők körében pedig már az Instagram csatornája kap egyre nagyobb szerepet. Donald Tusk-ot, az Európai Tanács korábbi elnökét szokták példaként említeni, aki egyre szívesebben posztol ezen a (még a többinél is) kevesebb szövegre, több képre és más vizuális elemre építő, erőteljesebben személyes, bensőséges jellegű közösségi média platformon.

Egyértelmű tendencia az is: a digitalizáció lehetőségeit, igényeit, adottságait valóban komolyan számításba vevő nemzetközi szereplők ma már különböző, egymáshoz tervezetten kapcsolódó, egymás hatását felerősítő közösségi média eszközökből felépített „ökoszisztémát” használnak. Elektronikus eszköztárukban tehát ott találjuk mindhárom említett platformot, a Twitter mellett a Facebookot és az Instagramot is (amihez speciális célokra hozzáépítenek ma már egy WhatsApp alkalmazást is sokan), hogy csak a legelterjedtebb média alkalmazásokat említsük. Jó példa egyébként az imént említett Pavlo Klimkin esete: míg külügyminiszterként a Twitteren kommunikált előszeretettel, a belső pártpolitikai küzdelmekbe beszállva erős Facebook-jelenlétet is kiépített, alapvetően a hazai közvéleménnyel való párbeszédre.

Bár a néhány napnyi működés alapján természetesen nem lehet még semmiféle komoly értékelést levonni, de a magyar külügyminiszter Facebook-oldalának induló jellegzetességei szakmai értelemben általában megalapozottnak mondhatók:

  • Mindjárt itt érdemes megjegyezni: jó (sőt véleményünk szerint kiváló) volt a platform indulásának ütemezése, hiszen egy a magyar érdekek szempontjából nagyon fontos eseményhez kapcsolódott. Mert, hogy éppenséggel a cikkünk elején példaként már egyszer felhozott ukrán nyelvtörvényhez kötődő magas szintű diplomáciai tárgyalásokhoz időzítették. És itt most, hála az új közösségi platformnak, a magyar diplomácia volt a proaktív!
  • A hivatalos fiók tudja, és első perctől alkalmazza a digitális diplomata legfőbb aranyszabályát: A Facebook nem tűri a hosszadalmas, nehezen követhető, unalmas szövegdzsungeleket! A jó Facebook-poszt = néhány hatásos mondat. (Amihez hozzátehetjük, a jó Twitter-poszt = még annál is kevesebb mondat; a jó Instagram-poszt = kép, kép, kép, és hozzá legfeljebb néhány egyszavas tőmondat.)
  • Tudja ugyanakkor azt is: a posztokhoz fűzött szöveg nem csak rövid, hanem „közemberi nyelven” írják. A bürokrácia nyelvén megfogalmazott szöveg precíz ugyan – de az érintetteken kívül senki nem olvassa. Ami ugyebár az „FB”-n nem túl nagy előny.
  • Tudja a miniszteri Facebook-oldal a digitális diplomata második számú aranyszabályát is: kép nélkül nincsen Facebook-poszt! Egyszerűen nincsen! Ha már itt tartunk: a jelek szerint tudják azt is (amit az online térben és főleg a közösségi média terekben mozgó diplomáciai alkalmazók többsége nem tud, vagy nem ért), hogy a közösségi médiába felteendő kép nem lehet a céges standfotós által elkészített szokásos, merev, hivatalos, ünnepélyes tabló. A közösségi médiában a kép nem „illusztrál” – hanem életet kölcsönöz a mondandónak.
  • Semmiképpen ne hagyjuk ki: az új miniszteri média platform tudja, hogy (lehetőleg gyakran), de mindenképpen rendszeresen kell újabb poszttal előállni az oldalon! Nagy szó ez, a diplomaták, diplomáciai intézmények közösségi fiókjainak többsége ugyanis – nem tudja ezt az elemi szabályt! Ezen a téren kezdettől példamutatónak tekinthető a teljesítménye: az indító esemény (a magyar-ukrán tárgyalások) folyamatát követve újabb és újabb posztokkal építette tovább az online történetet (közben ügyesen felhasználva építőelemként az ellenoldal időközi online közléseit is).
  • És végül, ami különösen fontos: az új Facebook-oldal tudja azt is, hogy a közösségi média jelenlét nem a hivatalos közlemények (akár rövid formátumú) közzétételére való. Arra ott van a Magyar Közlöny. Természetesen szól (persze kicsit máshogy, rövidebben, könnyedebb szövegezéssel, sok képi anyaggal) a fontos eseményekről, ügyekről, ahogy a miniszteri FB-oldal is teszi. De nem csak arról, hanem az „életről” is. Arról, ami az oldal gazdájának még fontos, ami az élete. (Ha történetesen a foci, hát akkor a fociról.) Ez a digitális terekbe belépő diplomata negyedik – és talán legfontosabb – aranyszabálya. Ezeken a pontokon egyébként, a témaválasztáson túl, a szöveges tartalom, és annak stílusa is komplex módon erősíti a személyesség érzetét – magyarán a hitelességet. Ami jól mutatja, hogy az ilyen a hírfolyamba csempészett „kisszínes” mennyire nem funkció nélküli elem!
  • A rövid elemzés lezárásául álljon itt az, amit még nem tud a miniszteri Facebook-oldal. Nem tudja még azt, hogy a közösségi média – interaktív platform. Persze, tudjuk, unos-untalan emlegetjük is ezt a fordulatot, de valójában csak kevesen tartják ezt az igazságot észben. És, a közösségi média terekben jelenlevő diplomaták különösen nem szoktak jeleskedni ebben. Tehát: a közösségi platformokon az olvasók hozzászólása (magyarul „komment”-je), az nem valami olyasmi, amit (jó esetben) utólag elolvas az ember, majd továbblép. A kommentár, a hozzászólás, a követők, kedvelők a közösségi média kulcsát jelentik. A hozzászólások sűrűje olyan, mint a kert: gondozni kell! Tehát: a közösségi média terekben boldogulni akaró diplomata ötödik – és tényleg a legfontosabb – szabálya: a kommentekre válaszolni kell! Mindegyikre! Mindig! Ez lehet pár szó, vagy csak egy „viszont-lájkolás”, vagy akár hosszabb, érdemi válasz is. De, hozzászólás, azaz hozzászóló nem maradhat válasz nélkül – mert az ilyen párbeszédre nem méltatott FB-olvasó holnap már nem fog erre a közösségi oldalra visszanézni.

Az utolsó bekezdés jól mutatja azt is, hogy az egyes közösségi média platformok között nem csak a célközönségben, a közzéteendő (közzétehető) tartalmak jellegében, nyelvezetében, formájában van különbség. Hatékony kezelésük, az adott közösségi fiók folyamatos menedzselése is jelentősen eltérő. Míg például a Twitter-fiókot (lévén sokkal szűkebb, bennfentesebb szakmailag limitált kasztot megcélzó eszköz) gyakran a névleges tulajdonosa „üzemelteti”, ott is ritka az igazán „one man show”. Ne tévesszen meg senkit a látszat: a Twitter fenegyerekeként elhíresült amerikai elnök sem maga gyűjti be pl. a posztjaihoz fűzött fotókat, videókat, hogy a legyártandó tréfás „animált képi elemekről” (azaz mémekről) már ne is beszéljünk. Ugyanakkor a hozzászólói kisközösségeket építő Facebook-posztok kezelése egyértelműen nehezen képzelhető el állandó szakmai háttérstáb munkája nélkül. A fentebb említett kötelező interakcióra, az azonnali reagálásra, a hatásos képanyag beszerzésére, esetlegesen más grafikai elemek (pl. infografikák, térképvázlatok) elkészítésére nyilvánvalóan nem vállalkozhat egy feszített munkaütemű és –idejű külügyi vezető.

És ez, mondhatjuk nyugodtan, még csupán a felszín! Ma már a világ vezető külügyi szervezeteinél (és ezen a téren jól ismert a britek, az izraeliek, és meglepő módon a svédek kiemelkedő eredményessége) komoly erőforrásokat fordítanak a „közösségi média fülelésre”. Azaz, az online terek, különösen a közösségi média platformok folyamatos monitorozásával elemzik az online közösségeket érdeklő, foglalkoztató, tehát az online közbeszéd tárgyát képező témákat, Részben éppen azért, hogy az ezekben a terekben hangjukat hallató külpolitikai szereplők ne csak proaktívak legyenek –de azt is tudják, milyen témában kell jó előre megszólalniuk, és milyen hangsúlyokkal.
Szíjjártó Péter külügyminiszter hivatalos Facebook-oldala

Bemutatta és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. február 3-február 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/23
Közzététel dátuma: 2020.02.03.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.17.
A JKA1, JKA2, JKA3 típusú jegykiadó automaták L3 szintű üzemeltetés támogatása, karbantartása és (eseti) hibajavítása:
Jelen Szerződésben érintett JKA mennyiségek típus szerinti megosztása a következő:
JKA 1: (B2B bankjegykezelővel felszerelt készpénzes és bankkártyás fizetésre alkalmas jegykiadó automata): 58 db
JKA 2: (BNR bankjegykezelővel felszerelt készpénzes és bankkártyás fizetésre alkalmas jegykiadó automata): 59 db
JKA 3: (kizárólag bankkártyás fizetésre alkalmas jegykiadó automata): 53 db
Összesen 170 db jegykiadó automata karbantartása
Lásd bővebben

ASP Hagyatéki leltár rendszer egyedi fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/23
Közzététel dátuma: 2020.02.03.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.24.
Az ajánlatkérés célja, hogy az Eü tv. és Hetv. módosításainak alapján a halottvizsgálati bizonyítvány, elektronikus formában a Kincstár által működtetett ASP Hagyatéki leltár szakrendszerbe elektronikusan átvehető és feldolgozható legyen. Azaz a jogszabályi változásoknak megfelelően a Hagyatéki szakrendszer alkalmas legyen az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus formában történő fogadására, automatikus iktatására, és az ügyintézés megindítására.
Lásd bővebben

ASP Keretrendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/23
Közzététel dátuma: 2020.02.03.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.24.
A Magyar Államkincstár részére 1 db, az egyes élethelyzetekhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítéséhez kapcsolódó egyedi fejlesztés az ASP Keretrendszere tekintetében 2020. december 31. napjáig.
Ajánlattevő által ellátandó feladatok:
* A megvalósítás Logikai Rendszertervének elkészítése
* Fejlesztési terv készítése
* Fejlesztés, tesztelés (tesztterv, tesztforgatókönyv, tesztjegyzőkönyvek)
* Felhasználói Kézikönyv módosítása a változásoknak megfelelően
Lásd bővebben

Aris licenc,oktatás,szakértői támogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/25
Közzététel dátuma: 2020.02.05.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.06.
Aris rendszer monitoring modullal való bővítése (követés 12 hónap + 12 hónap opció), az alábbi, már meglévő licencek szoftverkövetésének biztosítása 24 hónap + 12 opciós időtartamra, valamint oktatási és támogatási feladatok elvégzése a szerződés hatálya alatt a MÁV-START Zrt. részére:
Licenc neve és mennyisége: ARIS Design Server 1 db, ARIS Architect 1 db, ARIS Designer 7 db, ARIS Architect ext. pack: EAM 1db, ARIS Architect ext. pack: wM Integration 1 db, ARIS Designer 13 db, SAG Designer Workstation Named Users 1 db, ARIS Architect ext. pack: Simulation 1 db
Licenc neve és mennyisége: ARIS Architect 3 db, ARIS Architect EP Simulation 3 db
Licenc neve és mennyisége: ARIS Publisher Server 1 db, ARIS Viewer 100 db
Lásd bővebben

Web televíziós adáslebonyolító beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/25
Közzététel dátuma: 2020.02.05.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.18.
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – MTVA Web televíziós adáslebonyolító beszerzése, gyártói és first line támogatás nyújtása tárgyában 3 év időtartamban
Az MTVA a sportműsorok online megjelenésének támogatására 5 csatornás televíziós adáslebonyolító beszerzését tervezi.
Lásd bővebben

MTVA – EVS rendszertámogatás 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/26
Közzététel dátuma: 2020.02.06.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.17.
Nyertes ajánlattevő feladata a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) a Sport és Kulturális, Magazin műsorok gyártásának részét képző, stúdiók szerveres rögzítését/kijátszását végző, meglévő – broadcast környezetben működő – EVS gyártmányú szerverrendszeréhez gyártói támogatási szolgáltatás (Standard SLA), valamint karbantartási szolgáltatás, garanciahosszabbítás biztosítása, valamint a rendszer részét képező, 2 db XT szerver között ChannelMAX licence mozgatása.
Lásd bővebben

Microsoft szoftverlicencek és szoftverkövetések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/27
Közzététel dátuma: 2020.02.07.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.06.
Szállítási (felhasználási) szerződés keretében nagyvállalati Microsoft licencek szállítására és az ahhoz kapcsolódó licenckövetés biztosítására 2022. december 31-ig
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Rendszeres tájék.elj. eredményéről Notebook 2019/1
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/23
Közzététel dátuma: 2020.02.03.
Ajánlatkérő: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata az Ajánlatkérő számára az első ütemben 43 db „B” kategóriás, illetve a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultációt követően további notebookok biztosítása vegyesen az előbbi kategóriás gépekből bérleti konstrukció keretében Windows operációs rendszerrel, MS Office csomaggal együtt. Ajánlatkérő a notebookokat egyben munkaállomásként is használni kívánja, ezért az ehhez szükséges kiegészítőkre nézve is kér ajánlatot.
Nyertes ajánlattevő a szerződés hatálya alatt a nettó 65 000 000 Ft keretösszegerejéig jogosult és köteles teljesíteni Ajánlatkérő igényeit. Nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére sor került. A Kbt. 37. § (4) bekezdésére figyelemmel közöljük a keretmegállapodással összefüggő a 2019/IV. negyedévi rendszeres tájékoztatónkat.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 14.564.759,-
Lásd bővebben

MTVA meglévő Intercom rendszer upgrade
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/23
Közzététel dátuma: 2020.02.03.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Broadmax Mérnöki Szolgáltató és Kereskedelmi KFT.
Ajánlatkérő meglévő utasító (Intercom) rendszerének felújítása új hardverek és szoftverek beszerzésével adásvétellel vegyes felhasználási szerződés keretében a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 114.361.085,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – OPGW keret lehívás III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/23
Közzététel dátuma: 2020.02.03.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.
Nyertes ajánlattevő: FHCE Telekommunikációs Kft.
Optikai összeköttetések anyagainak (OPGW) szállítása.
Érték: 241.705 EUR
Lásd bővebben

Fireeye APT rendszer támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/24
Közzététel dátuma: 2020.02.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
A beszerzés célja a Magyar Nemzeti Bank (ajánlatkérő) által működtetett informatikai infrastruktúra védelmét támogató FireEye APT eszközök rendszertámogatása valamint követésének biztosítása 2021. november 30-ig tartó időszakban.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 377.416.516,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/24
Közzététel dátuma: 2020.02.04.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Fornax ICT Infokommunikációs Megoldások Kft.
Új szolgálatvezénylési rendszer fejlesztése, bevezetése és támogatása a HungaroControl Zrt. részére vállalkozási szerződés keretében.
A HungaroControl a Szolgálatvezénylés (jelen dokumentumban a Szolgálatvezénylés és a Szolgálatvezetés egyenértékű fogalmak) üzleti funkciójához kíván új támogatóeszközt bevezetni.
A Szolgálatvezetés biztosítja, hogy a HungaroControl alaptevékenységének ellátásához a megfelelő időben, a megfelelő pozícióban, az üzletileg indokolt, valamint a szabályozói követelményeknek megfelelő mennyiségű és képzettségű humán erőforrás álljon rendelkezésre.
A több mint 400 főt érintő szolgálatvezénylést jelenleg egy egyedileg fejlesztett rendszer, az ATM2007 támogatja, a tevékenységek egy része papíron zajlik. A jelenlegi támogató rendszer elérte technológiai korlátait, továbbfejlesztése már csak rugalmatlan módon és nagy erőforrás ráfordítással valósítható meg.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 252.090.000,- Ft
Lásd bővebben

Épületfelügyeleti rendszer fejl és karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/24
Közzététel dátuma: 2020.02.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: SBT Automatika Kivitelező és Szolgáltató Kft.
1. rész: Épületfelügyeleti rendszer fejlesztés
2. rész: Épületfelügyeleti rendszer karbantartás, javítás
Karbantartás, javítás készenléti díja (1054 Budapest V. ker. Szabadság tér 8-9.) 24 hó
Karbantartás, javítás készenléti díja (1239 Budapest XXIII. ker. Európa u.1.) 24 hó
Javítások, eseti munkák óradíja (opció): 200 óra
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.552.132,- Ft
Lásd bővebben

Multifunkciós nyomtatók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/24
Közzététel dátuma: 2020.02.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
23 db fekete-fehér és 11 db színes MFP (multifunkcionális nyomtató) beszerzése a Magyar Államkincstár Kifizető Ügynöksége részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.693.399,- Ft
Lásd bővebben

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése negyedéves táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/25
Közzététel dátuma: 2020.02.05.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP nagyvállalati terméktámogatási Support szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): Érték: 273.778.892,5,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/25
Közzététel dátuma: 2020.02.05.
Ajánlatkérő: Szerencsejáték Felügyelet
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
„A Szerencsejáték Felügyelet által használt, auditált DMS One Ultimate PE iktató- és iratkezelő rendszer továbbfejlesztése, szoftverkövetése és szakértői támogatása (2. ütem)”
Az Ajánlatkérő a változó jogszabályi és informatikai környezetnek (Kormányzati Adatközpontnak) való megfelelés, valamint a még fejlesztés alatt álló új, Fortuna nevű szakrendszer bevezetése érdekében a jelenlegi iratkezelő rendszerének átalakítását tűzte ki célul. A 309/2011. Korm. rendelet alapján az új Fortuna szakrendszer a Kormányzati Adatközpontban kerül elhelyezésre. Mivel így bővül az Ajánlatkérő informatikai környezete, az integráció csak akkor valósítható meg sikeresen a Fortuna szakrendszer és a DMS One Ultimate PE rendszer között, ha utóbbiból egy másodpéldány kerül elhelyezésre a Kormányzati Adatközpontba. Az új Fortuna szakrendszer bevezetése kapcsán az elektronikus ügyintézési kötelezettségek [Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: KEÜSZ), illetve Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ)] kapcsán a szervezet iratkezelési folyamatainak átszervezése is szükségszerűvé vált.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.370.000,- Ft
Lásd bővebben

ET – Beléptető rendszerek korszerűsítése (eID)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/25
Közzététel dátuma: 2020.02.05.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Aviton Gyengeáramú Tervező és Kivitelező Kft.
A Magyar Államkincstár a működésbiztonság fenntarthatósága érdekében a jelenlegi proximity beléptető kártyákkal párhuzamosan működő elektronikus személyigazolvány (eID) alkalmazását kívánja megvalósítani.
Cserélendő/telepítendő vezérlőegység: 305 db
Cserélendő/telepítendő kártyaolvasó: 779 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 262.319.120,- Ft
Lásd bővebben

IKT eszközfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/26
Közzététel dátuma: 2020.02.06.
Ajánlatkérő: Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
Informatikai eszközök (IKT) és okos tanterem informatikai eszközrendszerének beszerzése a szükséges szoftver eszközökkel kiegészítve
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.064.412,- Ft
Lásd bővebben

ET-Adattárház refaktorálását támogató szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/26
Közzététel dátuma: 2020.02.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: Clarity Consulting Informatikai és Menedzsment Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Adattárház refaktorálását támogató szoftver szállítása, üzembe állítása, betanítása.
A jelenlegi adattárházak NAV szinten egyetlen adattárházba való integrálása, azaz az Integrált adattárház (ITAR) kialakításánál célkitűzés, hogy az ITAR funkcionalitásában jelenjen meg az összes implementált adattárház funkcionalitása. Ehhez azonban szükséges, hogy a régi adattárházak (kiemelten az ATAR) folyamatosan bővítetett, tovább fejlesztett funkcionalitását kiszolgáló adatbázisban egyértelműen meghatározható legyen az egyes folyamatok adatstruktúrája, adatkapcsolatai, adat transzformációi.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – POLISZ szülői modul
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/27
Közzététel dátuma: 2020.02.07.
Ajánlatkérő: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Magyar Közigazgatásfejlesztési és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
POLISZ Közétkeztetési rendszerhez kapcsolódó Szülői modul fejlesztése és üzemeltetése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeire vonatkozóan
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

K2030 Libra Oracle support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/25
Közzététel dátuma: 2020.02.05.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
I. rész: Libra 6i rendszer és Oracle technológiai termékek licensz support és üzemeltetési támogatási feladatainak megvalósítása 12 hónap időtartamra.
Az I. rész tekintetében az ajánlati ár megbontása az alábbi:
– LIBRA6i támogatás és követés nettó havidíja (4 processzorra) (nettó Ft/hónap) és
– Oracle RDBMS és iAS support 4 processzorra (nettó Ft/év)
II. rész: Libra 6i rendszer fejlesztési feladatainak megvalósítása 40 000 000 Ft. keretösszeg valamint 10 000 000 Ft. opció erejéig 12 hónap időtartamra.
Tájékoztató jellegű mennyiségek az egyes feladattípuson belül a szerződéses időszakban:
1. Fejlesztés 140 Tervezett Embernap
2. Tanácsadás 221 Tervezett Embernap
3. DBA 50 Tervezett Embernap
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 99.540.000,- Ft
Lásd bővebben

FIR_BOSS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/27
Közzététel dátuma: 2020.02.07.
Ajánlatkérő: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Online Üzleti Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Diákhitel Központ Zrt. számlavezető rendszerének meglévő funkcióit szükséges módosítani, valamint új funkciók kialakítása szükséges törvényi megfelelőség és üzleti igények alapján. A műszaki leírás az alábbi fejlesztéseket követelményeit tartalmazzák:
A BISZ Zrt. publikálta a 2019. december 1-jétől éles üzembe lépő új szabvány szerint működő Központi Hitelinformációs Rendszer dokumentációját. A Diákhitel Központ Zrt. számlavezető rendszereiben a KHR lakossági alrendszer hitelszerződés nyilvántartásának részére történő adatszolgáltatás működik – az új szabvány ezen nyilvántartások részére történő adatszolgáltatásokat érintő változásait szükséges megvalósítani.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/26
Közzététel dátuma: 2020.02.06.
Ajánlatkérő: T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft.
Adásvételi szerződés valósidejű járműkövetést lehetővé tevő megállóhelyi és járműfedélzeti utastájékoztató rendszer bővítésére szükséges eszközök és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az eljárást a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 75.§ (1) bekezdés c) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította, tekintettel arra, hogy az eljárásban benyújtott egyetlen ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és ajánlattevő nem tartotta fenn ajánlatát.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/26
Közzététel dátuma: 2020.02.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
FusionR BSS rendszerhez és integrációihoz szükséges szakértői erőforrás nyújtása, vala-mint eseti jelleggel munkaidőn kívüli rendelkezésre állási szolgáltatás. a szerződés hatálybalépésétől számítva 12 hónapon keresztül a műszaki leírásban foglaltak szerint. A munka-időn kívüli rendelkezésre állás időszakára Ajánlatadónak ügyfélszolgálatot kell biztosítania a műszaki leírásban foglaltaknak megfelelően. A szakértői szolgáltatást nyertes Ajánlattevőnek a Közbeszerzési Műszaki Leírásban részletezettek szerint 692 óra fix és 208 óra opcionális időtartamban (órakeret) támogatási szolgáltatást kell nyújtania.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az Ajánlattevő nyilatkozata szerint az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően nem tartja fenn az ajánlatát. Erre tekintettel az eljárás a Kbt. 75. § (1) c) pontja alapján eredménytelen, mert az eljárásban benyújtott egyetlen ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség.
Lásd bővebben

C-Roads elektr. berendezések beszerzés, telepítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/27
Közzététel dátuma: 2020.02.07.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Visszavonás indoklása: Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának visszavonását azzal kívánja megindokolni, hogy a közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában a piacon elérhető termékek vonatkozásában alakította ki értékelési szempontját, illetve a termékek vonatkozásában megjelölt minimális elvárását, mely a közbeszerzési eljárás során már nem tekinthető irányadónak. Tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő a piacon elérhető legkedvezőbb műszaki paraméterekkel rendelkező eszközt kívánja beszerezni tárgyi eljárás keretein belül, így visszavonja jelen eljárását és egy módosított dokumentációval kíván megismételt közbeszerzési eljárást lefolytatni, hogy ezen termékek is megajánlásra kerülhessenek.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közszolgálati innováció rendszere Izraelben – az OECD OPSI (Observatory of Public Sector Innovation) gyorsértékelése

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) közzétette az izraeli Elka Partnershippel közösen végzett felmérését, amelynek tényfeltáró terepmunkáját 2019. március 11. és 13. között végezték kormányzati, vállalati és civil szereplőkkel készített interjúkkal. Az „Initial Scan of the Israeli public sector innovation system” címmel megjelent gyorsértékelés deklaráltan nem teljeskörűen átfogó és nem perdöntő megállapításokat tartalmazó dokumentum, ugyanakkor gyors áttekintést tesz lehetővé az izraeli közszolgálati innováció állapotáról, lehetőségeiről és korlátairól, feltárva a meghatározó kérdéseket és kijelölve a további kutatások irányát. A kutatást helyi szinten koordináló és szponzoráló Elka Partnership már önmagában is figyelemreméltó szerveződés: hét minisztérium mellett az együttműködésnek nevet adó Elka Intézet vesz benne részt, ami az amerikai központú Jewish Joint Distributoin Committee (JDC), a világ legnagyobb, mintegy 70 országban jelen lévő zsidó humanitárius szervezetének vezetési és kormányzati kérdésekkel foglalkozó intézménye Izraelben (JDC Israel Institute for Leadership and Governance).

Izraelt régóta és széles körben vezető innovatív hatalomként tartják számon. Vállalati szférája az egyik leginnovatívabb a világon, a kormányzat pedig hagyományosan jelentős szerepet játszik az innováció támogatásában és fejlesztésében. Kérdés, hogy az innovációbarát megközelítés mennyire érvényesül a közszféra belső működése során. Mint a jelentés rámutat, napjaink társadalmi kihívásai a korábbinál jóval összetettebbé és összekapcsoltabbá váltak, a változások felgyorsultak, a jövőbeli eseményeket és lehetőségeket a korábbiaknál is nehezebb előrejelezni. Ebből fakadóan a közigazgatásnak és a közszolgáltatásoknak is nagyobb mértékben kell támaszkodnia az innovációra, az innovatív megoldásokra, mint korábban. A kormányzatok iránti bizalom világszerte csökkenőben van, ami miatt a közszolgálatnak új modellekre, megközelítésekre és eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a kihívásokra adott helyes válaszokkal helyreállítsa a bizalmat. Az innováció Izraelben is jelen van a közszférában, de úgy tűnik, gyakran hiányzik a megfelelő ambíció és a rendszerszintű megközelítés – ehelyett jellemzően a bevett gyakorlatokra támaszkodnak, amelyek viszont egyre kevésbé kapcsolódnak napjaink összetett társadalmi kihívásaihoz. Izraelben a világszerte jelenlévő fő kihívások (mint a digitalizáció, az automatizáció, a technológiai váltások, és mindezek hatása a termelésre, a munka világára és a jólétre) mellett ilyen az a jelentés által tárgyalt speciális demográfiai kihívás is, ami az ultraortodox (haridi) és arab kisebbségek növekvő aránya jelent az izraeli társadalmon belül. Ez az integrációs nehézségeken kívül a jövedelmi egyenlőtlenségeket is tovább növelheti, tekintve, hogy mind a haridi, mind az arab népesség a társadalom szegényebb részéhez tartozik. Az ultraortodoxoknál külön nehézséget jelent a vizsgálat tárgya szempontjából az is, hogy miközben a közszolgáltatások egyre nagyobb része kerül át a digitális térbe, közösségeik idegenkednek attól, így a közszolgáltatások elérhetőségét más módon kell biztosítani számukra.

Bár a napjainkat meghatározó változások irányát és hatásait nehéz előrejelezni, a közszférának fenn kell tartania felkészültségét és válaszadó képességét, amihez közösségi innovációs ökoszisztéma kiépítésére és fenntartására van szükség. Izraelnek e téren komoly előnyei vannak nem csak költségvetési gyakorlata, hanem a civil szervezetekkel – mint például a JDC – kialakított együttműködési tapasztalata miatt is. Ezzel együtt is úgy tűnik, hogy hiányzik a közszférában a horizontális problémák megoldásához szükséges gondolkodásmód és mechanizmusok, valamint az a rendszerszintű megközelítés, amely segítene a közszolgálatban dolgozóknak megértenie az innováció mibenlétét, az elköteleződés módját és saját szerepük megtalálását az innovációs rendszerben.

Izraelre nem véletlenül ragadt rá a „startup nemzet” megnevezés. Az OECD 2018-as jelentése szerint a vállalati szférán belül dolgozók 12%-a a high-tech szektorban dolgozik, kutatás-fejlesztésre a GDP 4,1%-át költik, az egy főre jutó kockázati tőkeállomány a legmagasabb a világon, 6500-nál is több innovatív céget jegyeznek. A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában az innovációs képességeket tekintve Izrael 140 ország közül a 16. helyen áll. És bár az innovációs sikerek nagy része a vállalatokhoz kötődik, annak termőtalaját a kormányzati innovációs politika teremtette meg és biztosítja ma is. Izrael számára a gyorsan változó világ nem az elmúlt évek sajátossága, hanem az állam megalakulása óta jelen van az állandó bizonytalanság, a fenyegető változások, ami miatt válaszadó képességét csak folyamatos innovációval tudta korábban is fenntartani. A közszférában számos jó példát találunk az innovatív megoldásokra: Kelet-Jeruzsálem szociális felzárkóztatása, innovatív szociális programok a JDC-vel együttműködve, folyamatos egészségügyi innováció, a digitális tértől elzárkózó B’nai Brach ultraortodox közösség elérése szociális juttatásokkal, vagy éppen egy olyan nonprofit portál létrehozása, amely felhasználóbarát módon, egyszerű nyelvezettel érteti meg a hétköznapi élethez szükséges folyamatokat, szabályozást, törvényeket.

A rendszerszintű megközelítés hiányát és az ebből fakadó innovációs réseket az OPSI 2018-ban kifejlesztett determinációs modelljének segítségével állapította meg a gyorsjelentés. Ebben a modellben az innovációs aktivitást három szinten jelenítik meg: az egyének, a szervezetek és a rendszer szintjén, amelyek a modell mátrixának oszlopait jelentik. A sorokat pedig a négy, innovációt meghatározó alapelem jelenti: az okok, a lehetőségek, a képességek és a tapasztalatok. A modell használatával az elemzők meghatározták azokat a hiányosságokat, amelyek az izraeli közszolgálati innovációs rendszerben kimutathatók, hangsúlyozva, hogy ezek kezdeti megfigyelési eredmények, és további kutatásokat igényelnek. Az első ilyen a tisztázás szükségessége, az innováció indokoltságának megértése és megértetése. A második a paritás megteremtése, az innováció lehetőségének biztosítására, amire a JDC-vel való széleskörű és egyenrangú együttműködés jó példát is jelent. A harmadik az alkalmasság, az innovációhoz szükséges képességek (tudás, készségek, tapasztalat, infrastruktúra, mechanizmusok) biztosítása. A negyedik az innováció normává emelése, a kísérletező innováció elfogadása, az innovációs gyakorlatok internalizálása. A gyorsjelentés mind a négy területhez további kérdéseket és kutatási irányokat fogalmaz meg, és felvázolja az OPSI, valamint az izraeli kormány és a JDC együttműködésének jövőbeli lehetőségeit is.”

Forrás:
A scan of the Israeli public sector innovation system; Kevin Richman; OECD, Observatory of Public Sector Innovation; 2020. január 14.
Initial Scan of the Israeli Public Sector Innovation System; OECD’s Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), The Elka Institute for Leadership and Governance (JDC Israel); 2019 (PDF)
Lásd még:
The Institute for Leadership and Governance, JDC Israel

Európai adatvédelmi irányelvek a közigazgatási intézmények számára a helymeghatározó adatok használatához

„A közigazgatás egyre inkább helymeghatározási adatokat használ közszolgáltatások – ideértve a helymeghatározást lehetővé tevő eszközöket, a turistákat célzó alkalmazásokat, az útdíjszedési szolgáltatásokat és a kataszteri webes alkalmazásokat – szolgáltatására. A helymeghatározási adatok, például címek, GPS-koordináták vagy kameraképek, kulcsfontosságúak sok közszolgáltatás szempontjából, és összekapcsolhatók mindenféle egyéb adatokkal is, új információt hozva létre, amely korábban nem volt elérhető. A helymeghatározási adatok fokozott fogyasztása ellenére a személyes információk feltárásának lehetőségét gyakran alábecsülik, különösen összehasonlítva más érzékeny adatokkal, például a pénzügyi és az egészségügyi területeken. A helymeghatározási adatok nem csak azt mutatják, hogy hol van az egyén, hanem azt is, hogy ki ő, melyek az érdeklődési területei és preferenciái. Ezért a helymeghatározási adatokkal kapcsolatos adatvédelem rendkívül fontos a helymeghatározási adatokkal foglalkozó közigazgatás számára. Noha a helymeghatározó adatokkal kapcsolatos adatvédelemnek számos közös szempontja van az általános adatvédelmi alapelvekkel, azonban egyedi jellemzőkkel is rendelkezik, amelyeket külön meg kell fontolni.

Ennek az útmutató dokumentumnak ezért kettős célja van: felvázolni azokat a kulcsfontosságú kötelezettségeket, amelyeket a közigazgatásnak teljesítenie kell a személyes helyadatok kezelésekor, és felhívni a figyelmet a helyadatok adatvédelmének fontosságára, kiemelve a helymeghatározási adatok feldolgozásával kapcsolatos legfontosabb következményeket és kockázatokat. E kettős feladatot tartja szem előtt a dokumentum, amikor az olvasót konkrét forgatókönyveken keresztül vezeti át, amelyekkel a közigazgatás szembesülhet a személyes helymeghatározási adatok feldolgozása során, és olyan hatékony és gyakorlati ajánlásokat nyújt, amelyek elősegíthetik a személyes helymeghatározási adatok megfelelő védelmét. Az útmutatást a GDPR bevezetését követően frissítették, figyelembe véve a helymeghatározó iparban végzett piaci kutatásokat a GDPR hatásáról. A frissített dokumentum új modelleket és fogalmakat tartalmaz, valamint példákat használ a változások és a lehetséges megközelítések szemléltetésére. Útmutató a szakemberek számára, és bár érinti a GDPR kulcsfontosságú, releváns részeit, nem jogi dokumentum vagy jogi tanácsadás.”

Forrás:
Guidelines for public administrations on location privacy. V2; Pignatelli Francesco, Boguslawski Raymond, Bargiotti Leda, Gielis Inge, Verdegem Bram, Smits Paul, Keogh Dara; Publications Office of the European Union; Joint Research Centre (JRC), Technical Report; European Union Location Framework; ISBN 978-92-76-10225-0; doi:10.2760/546158; 2020
PDF

Európai Kézikönyv a Fenntartható Fejlődési Célok Önkéntes, Helyi Véleményezéséhez (SDG Voluntary Local Reviews)

„A kézikönyv segítséget kíván nyújtani a politikai döntéshozóknak, kutatóknak és szakembereknek az Önkéntes Helyi Véleményezés kialakításához. Ez utóbbi alapvető eszköz a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG), és különösen a versenyképes fenntarthatóság, megvalósításának ellenőrzésére és a helyi politika részvevőinek támogatására. A Kézikönyv hivatalos és kísérleti mutatók kulcsfontosságú példáit írja le, ezek haszonnal alkalmazhatók speciálisan az európai városokra szabott helyi ellenőrzési rendszerek kialakítása során. Minden megfogalmazott célhoz kiemelnek harmonizált és helyben összegyűjtött mutatókat példának, hogy a helyi szereplők összehasonlíthassák magukat más városokkal, és nyomon tudjanak követni sajátos igényeikre és kihívásaikra adott válaszaikat.”

Forrás:
European Handbook for SDG Voluntary Local Reviews; Alice Siragusa, Pilar Vizcaino, Paola Proietti, Carlo Laval; Publications Office of the European Union, JRC Science for Policy Report; ISBN 978-92-76-15403-72020; doi: 10.2760/670387; 2020
PDF
Háttér:
Fenntartható Fejlődési Célok; Központi Statisztikai Hivatal

A fenntartható városfejlesztési stratégiák kézikönyve

„Az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben alapos vita folyt a városokról és városok fejlődéséről. A kilencvenes évek vége óta a városfejlesztésért felelős miniszterek rendszeres találkozói (pl. Lille, 2000; Bristol 2005; Leipzig 2007; Toledo, 2010; Amszterdam, 2016) kidolgozták a városi kérdés „uniós perspektíváját” („urban acquis”), amely alapján megfogalmazható a városfejlesztés uniós megközelítése. Ezt a megközelítést az évek során finomították a gyakorlati megvalósítás során, az EU kohéziós politikája által támogatott városi kezdeményezéseknek és más, kifejezetten városorientált kezdeményezéseknek köszönhetően. Az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i állásfoglalása az uniós szakpolitikák városi dimenziójáról (2014/2213 (INI)) hangsúlyozza, „a rendelkezésre álló adatok és közös fogalmi keretek („urban acquis”) rendszerezésének és elemzésének szükségességét, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat és következetlenségeket, és egyértelműen meghatározzák az integrált fenntartható városfejlesztést, és ezáltal meghatározzák a közös koherens és átlátható uniós célkitűzéseket ezen a területen”. Valójában az EU városfejlesztési megközelítése a megvalósítások során továbbra is eltérő értelmezésekhez vezet, a helyi tervezési kultúrától, valamint a megvalósításban részt vevő szereplők széles körű tipológiájától függően. Ezenkívül van néhány módszertani szempont, amelyet tisztázni és megerősíteni szükséges annak érdekében, hogy jobb és egyértelműbb útmutatást nyújtsanak a 2020 utáni időszakra. Ezzel összhangban a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák Kézikönyve célja módszertani támogatás kidolgozása azért, hogy kiegészítsék az azzal kapcsolatos ismereteket, hogy hogyan lehet a legjobban megvalósítani az integrált és helyi adottságokon alapú (place-based) városi stratégiákat a kohéziós politika keretében. Különösen hivatkozik a fenntartható városfejlesztésre (SUD, Sustainable Urban Development), amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogat a jelenlegi programozási időszakban (2014–2020) és a közelgő (2021–2027) programozási időszakban.
Ebben az összefüggésben a kézikönyvet olyan „puha” iránymutatásokként foghatjuk fel, amelyek kiegészítik a hivatalos rendeleteket, azok kötelező jellege nélkül. Valójában szakpolitikai tanulási eszköznek tervezték, amely rugalmas és adaptálható a különféle területi és közigazgatási feltételekből adódó igényekhez. A Kézikönyv nem kész megoldásokat nyújt, hanem javaslatokat ad. Konkrét példákon, létező eszközökön és útmutatókon keresztül mutatja meg, hogy a stratégia kidolgozása során felmerülő legfontosabb kihívásokat hogyan kell kezelni. A kézikönyv célközönsége a helyi közigazgatás, az irányító hatóságok és a stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő összes többi érdekelt fél.
A kézikönyv hat fejezetből áll, amelyek mindegyike az alábbiak szerint foglalkozik az EU fenntartható városfejlesztési megközelítésének egyes építőköveivel: 1. Stratégiai dimenzió; 2. Területi irányultság; 3. Kormányzás/irányítás; 4. Ágazatközi integráció; 5. Finanszírozás és pénzügyek; 6. Felügyelet, ellenőrzés.”

Forrás:
Handbook of Sustainable Urban Develpment Strategies; Carlotta Fioretti, Martina Pertoldi, Martina Busti, Soerdje Van Heerden (szerk.); Publications Office of the European Union; ISBN 978-92-76-13673-6, doi:10.2760/32842; 2020
PDF
Lásd még:
Urban development; European Commission, EU regional and urban development, Regional Policy, Policy, Themes