Skip to main content

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2021. szeptember 6-án jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. augusztus 16.

  • 1574/2021. (VIII. 11.) Korm. határozat COVID–19 vakcina Cseh Köztársaság részére történő kölcsönbe adásáról (IV. ütem)
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 152. szám; 2021. augusztus 11.; 7109. o. (PDF)
  • 1575/2021. (VIII. 11.) Korm. határozat COVID–19 elleni védekezéshez szükséges eszközök Vietnámi Szocialista Köztársaság részére történő adományozásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 152. szám; 2021. augusztus 11.; 7109. o. (PDF)
  • 1591/2021. (VIII. 11.) Korm. határozat orvostechnikai eszközök, valamint egyéni védőeszközök Hargita megye, Kovászna megye és Maros megye számára történő adományozásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 152. szám; 2021. augusztus 11.; 7164-7165. o. (PDF)
  • 11/2021. (VIII. 9.) BM utasítás az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő különös gazdálkodási és beszerzési szabályok végrehajtásáról szóló 17/2020. (VIII. 14.) BM utasítás módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Hivatalos Értesítő; 2021. évi 39. szám; 2021. augusztus 9.; 3808-3809. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Kijelölték a nemzeti adatvagyongazdálkodás helyét a kormányon belül

„A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 13. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszterelnök kabinetfőnöke az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében)
„h) az e-közigazgatásért felelős miniszter és az informatikáért felelős miniszter együttműködésével gondoskodik a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás általános elvei kidolgozásáról és a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításáról,”

2. § A Statútum rendelet 129. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A miniszter az iparügyekért való felelőssége keretében működteti a védelmi ipari beszállító-fejlesztési program végrehajtásának rendszerét, és a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján gondoskodik annak fenntartásáról és finanszírozásáról, valamint a forráskezelési és közvetítői feladatok ellátásáról.”

3. § Hatályát veszti a Statútum rendelet 128. § b) pontja.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Forrás:
A Kormány 483/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 153. szám; 2021. augusztus 13.; 7210. o. (PDF)
Lásd még: 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Nemzeti Jogszabálytár

Milliárdokra lehetett pályázni a Magyar Falu Programban

„Több mint 1100 nyertes pályázat keretében, több mint 7,5 milliárd forint támogatást kapnak a kistelepülési önkormányzatok a Magyar falu programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár az MTI-hez eljuttatott hangfelvétel szerint azt mondta, a programban most négy kategóriában lehetett pályázni.

Járdaépítésre egymilliárd forintot biztosít a kormány 235 nyertes pályázónak; a maximálisan elnyerhető keretösszeg erre a célra ötmillió forint volt.
Orvosi eszközök beszerzésére félmilliárd forintot fordítottak 285 nyertes pályázó számára.
Kifejtette, hogy a Magyar falu programban több száz orvosi rendelő újult vagy újulhat meg és több mint 1600 települést támogattak orvosi eszközök cseréjével.
Hozzátette, hogy a Magyar falu programban az 5000 fő alatti települések pályázhatnak, amelyekből mintegy 2800 van Magyarországon, így lassan minden településen megújulhatnak az orvosi eszközök.
A harmadik pályázati kiírásban a kommunális eszközök beszerzését támogatták 3,1 milliárd forint értékben és ebben a kategóriában 382 önkormányzat nyert.
Hozzátette, hogy 2019 óta már 1500 kistelepülés nyerhetett ezzel a céllal támogatást, amely összértéke meghaladja a 12 milliárd forintot.
A negyedik kiírásról elmondta: a falu- és a tanyagondnoki szolgálatok buszbeszerzését támogatták hárommilliárd forint összértékben. A pályázaton 208 település nyert.
Hozzátette: 2019 óta 800 buszt cseréltek le vagy vásároltak több mint 11 milliárd forintért, ami azt jelenti, hogy az érintett települések mintegy felén segítettek már.

Közölte azt is, idén már több mint tizennégy pályázatot írtak ki, amelyek közül tizenháromban eredmény is született. 2019 óta egyébként 19 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki a Magyar falu programban, amelyek összértéke majdnem 200 milliárd forint.
„Ez egy elég szép összeg, ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy a Magyar falu program a hazai vidékfejlesztés zászlóshajójává nője ki magát” – fogalmazott Gyopáros Alpár, hozzátéve, a jövő évi költségvetésben még az ideinél is magasabb összeg áll rendelkezésre a programra.”

Forrás:
Milliárdokra lehetett pályázni a Magyar falu programban; Híradó.hu; 2021. augusztus 9.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat megkezdte a 2021-27 tervezési időszak stratégiai és projektszintű előkészítését

„Megkezdődött a 2021-27 tervezési időszak stratégiai és projektszintű előkészítése
Széchenyi 2020 program keretében 220 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással megkezdődik a 2021-27 tervezési időszak stratégiai és projektszintű előkészítése.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat TOP-1.5.1-20-2020-00017 kódszámú, „A 2021-27 tervezési időszak stratégiai és projektszintű előkészítése Győr-Moson-Sopron megyében” című projekt keretében megkezdi a 2021-27 tervezési időszak stratégiai és projektszintű előkészítését.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a projekt keretében a TOP Plusz forrásainak megyei felhasználását kívánja előkészíteni. Megvalósul a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata, a Területfejlesztési Program elkészítése, valamint az Integrált Területi Program 2021-27 kidolgozása. Ezeken túl elkészül a Megyei Kerékpárforgalmi Főhálózati Terv is.

A projektszintű előkészítés keretében az alábbi dokumentumok elkészítését vállalta az önkormányzat:- 3 db Integrált Településfejlesztési Stratéga felülvizsgálata,- 8 db műszaki dokumentáció elkészítése helyszínrajzok, vázlatrajzok, alaprajzok, felmérések, rövid műszaki leírások, változási vázrajzok, nyomvonaltervek.

A települések részéről az előzetes felmérések alapján jelentősebb igény mutatkozik az energetikai, csapadékvíz-elvezetési, óvodai, és bölcsődei infrastrukturális fejlesztésekre. A projekt keretében ezen igények támogatási kérelmeinek benyújtásához szükséges tervdokumentációk előkészítésével kívánjuk a településeket segíteni.

A projekt várhatóan 2022. június 30-án zárul.

További információ kérhető:
Németh Zoltán a megyei közgyűlés elnöke
Telefonszám: 96/522-201
elnoki . titkarsag @ gymsmo . hu”

Forrás:
Megkezdődött a 2021-27 tervezési időszak stratégiai és projektszintű előkészítése; MTI Önkormányzati Sajtószolgálat; 2021. augusztus 12.

Közigazgatási, politikai informatika

Az új ingatlan-nyilvántartás gyakorlati szemmel

„Az új törvény egy új, 21. századi ingatlan-nyilvántartási eljárást teremt, melyet egy 21. századi szintű informatikai rendszer támogat: a földhivatali ügyintézés megújul, és ezzel Magyarország is csatlakozik ahhoz a digitalizációs trendhez, amelyet a környező államok már több mint egy évtizede követnek.

A magyar lakosság vagyonának jelentős része ingatlanban van, és az ingatlan a vállalatok számára is vonzó befektetési forma. Emiatt nem meglepő, hogy a tulajdonviszonyokat és az ezekkel kapcsolatos ügyintézést fontos volt a kor követelményeivel összhangba hozni. Ez a célja az új ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvénynek, amely néhány átmeneti rendelkezéstől eltekintve 2023. február elsején lép hatályba. A jogszabály számos praktikus újdonságot hordoz, elsősorban az állampolgárok, a cégek, de nem utolsósorban az ügyvédek számára is.

Jó hír, hogy a korábbi szabályozás bevált megoldásai megmaradnak. Még jobb hír azonban, hogy elektronikus adatbázis fejlesztésére kerül sor, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálják, csökkentve az eljárási időt és a költségeket. A papíralapú ügyintézés megszűnik, de továbbra is van lehetőség papíralapú ingatlan-adásvételi szerződést kötni akkor, ha az eljáró ügyvéd a papíralapú okiratot elektronikus okirattá alakítva nyújtja be a földhivatalhoz.

Egyszerűbb kérelmek esetén lehetséges az automatizált döntéshozatal, ezzel a tulajdonjog bejegyzése akár egy órán belül is megtörténhet. Az új törvény egy új, 21. századi ingatlan-nyilvántartási eljárást teremt, melyet egy 21. századi szintű informatikai rendszer támogat: a földhivatali ügyintézés megújul, és ezzel Magyarország is csatlakozik ahhoz a digitalizációs trendhez, melyet a környező államok már több mint egy évtizede követnek.

Az új rezsim különösen ezeket a gyakorlatban felmerülő kérdéses helyzeteket kezeli:

  1. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásának helye nagyban befolyásolja az ügyintézés gyorsaságát. Jelenleg lassítja az eljárást, ha a kérelmező a kérelmét – tévedésből vagy az adott földhivatal túlterheltségét feltételezve – nem az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnál nyújtja be: ekkor a fogadó földhivatal széljegyzés után a kérelmet továbbítja az illetékes földhivatalnak. Többnapos késedelmet is okozhat, amíg az iratok az illetékes földhivatalhoz megérkeznek, ezzel az ügy elintézése is csúszik. Az elektronikus ügyintézésnek köszönhetően a beadványt azonnal iktatják, és az ingatlan fekvésétől függetlenül az ország bármelyik földhivatala elintézheti kapacitásától függően, ezért a jövőben nem áll fenn annak a veszélye, hogy a többnapos áttétel miatt későn kezdik meg az ügyirat feldolgozását.
  2. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések rangsorát és az egyes bejegyzéseknek a másikhoz való viszonyát a ranghely határozza meg. Ingatlan-nyilvántartási kérelemmel ranghely alapítása úgy történik, hogy a kérelemhez bejegyzés alapjául szolgáló okiratot (például adásvételi szerződést) is csatolnak. Az okirat meglétét a földhivatali ügyintéző ellenőrzi, de előfordulhat, hogy egy számára első ránézésre nem megállapítható, egyébként elutasításra okot adó formai vagy tartalmi hiányosság ellenére széljegyzi a kérelmet, és az esetleges hiányosság csak ezt követően, a tényleges feldolgozás során derül ki. Így az alkalmatlan kérelem akár több hónapig széljegyként blokkolhatja az azt követő hiánytalan kérelmeket, és késleltetheti elintézésüket. Az új szabályozás szerint a kérelem adatait egy informatikai rendszer azonnal ellenőrzi, és csak abban az esetben széljegyzi a beadványt, ha a szükséges adatok teljeskörűen és helyesen vannak kitöltve. Ez biztosítja majd, hogy ranghelyet alapítani csak formai szempontból teljesen megfelelő beadvánnyal lehet a jövőben.
  3. Az ügyintézési sorrend szempontjából az eddigiekben problémát okoztak az olyan beadványok, amelyeket egy napon írtak alá, és ugyanazon ingatlannal kapcsolatban, ugyanazon földhivatalhoz, ugyanazon a napon nyújtottak be. Ilyen például a vevő és az eladó közötti ingatlan-adásvételi szerződés, valamint az aznap a vevő és a bank között megkötött jelzálogszerződés, amennyiben mindkét iratot egyszerre nyújtották be a földhivatalhoz. Az ehhez hasonló esetekben kérdéses volt, hogy a földhivatal milyen sorrendben bírálja el a beadványokat. Az elektronikus eljárásban az azonosság már nem az azonos napot, hanem az azonos másodpercet jelenti majd: az informatikai rendszer másodpercnyi pontossággal végzett érkeztetése gyakorlatilag kizárja, hogy azonos időpontban érkezzenek beadványok.
  4. Az ingatlan-adásvételek többségében jelenleg a vevő tulajdonjog-bejegyzési kérelmét függőben tartásos eljárással kezelik, ennek lényege, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapig az ingatlannal kapcsolatban semmilyen más, harmadik személy beadványát nem bírálja el a földhivatal. Az új jogszabály alapján megszűnik a függőben tartásos eljárás, de lehetőség lesz arra, hogy az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár megfizetéséig fenntartsa, és ebben az esetben a tulajdoni lapra egy vevői jogot jegyezzenek be. A vevői jog bejegyzése esetén a földhivatal a rangsorban következő beadványok intézését automatikusan felfüggeszti. Gyakorlati szempontból ez nem okoz majd változást a jelenlegi eljáráshoz képest.
  5. A tulajdoni lapon az ingatlanadatok, de főleg a tulajdonos és egyéb jogosultak adatai gyakran elavultak. Ez problémát okoz az ingatlanok és a jogosultak szükséges azonosításában. A jövőbeli szabályozás szerint az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolt informatikai rendszer automatikusan frissíti majd az ingatlanok és a jogosultak adatait: az ingatlanok címadatai a központi címregiszterből, a természetes személyek személyes adatai a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, a cégnyilvántartásban nyilvántartott jogi személyek adatai a cégnyilvántartásból frissülnek.
  6. A forgalom biztonsága megkívánja, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos pereket feljegyezzék a tulajdoni lapon, hiszen ezekről így értesülhetnek az ingatlan potenciális vevői vagy az egyéb jogosultak. Most több hónap is eltelhet az ingatlannal kapcsolatos per megindulása és a tulajdoni lapon történő perfeljegyzés között. Az új szabályozás alapján a bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő megküldésével egyidejűleg értesíti a földhivatalt. Ennek eredményeként felgyorsulhat az ügyletkötés, hiszen elvárható, hogy az ingatlannal kapcsolatos per tényét a nyilvántartás már tartalmazza.
  7. Az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer további többletszolgáltatásokat nyújt majd az ügyfeleknek: ilyen a tulajdonilap-másolati szolgáltatás, mellette elérhető lesz földhasználati lap, melyből az érintett ingatlanra vonatkozóan bejelentett földhasználók ismerhetők meg, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásban megtalálható adatokból összeállított műszaki adatlap, amely a földrészletről található építményekről ad tájékoztatást. Véleményem szerint azonban a többletszolgáltatások közül a földkönyvi adatszolgáltatás a legjelentősebb, ezzel az ingatlanügyi hatóság az ügyfél igényei szerint egyes adatokat nem formalizált változatban, egyszerre akár több ingatlanra vonatkozóan leválogat.

Megjegyzendő, hogy a környező országokban már régóta fennáll az elektronikus eljárás lehetősége az ingatlan-nyilvántartásban: Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Románia egyes megyéiben 2009 óta, míg Lengyelországban 2003 óta a földhivatalok elektronikusan is fogadnak beadványt, ugyanakkor mindegyik országban lehetséges a papíralapú ügyintézés is. Egyik környező országban sincsen a magyar szabályozáshoz hasonló automatizált eljárás, amely szerint a tulajdonosváltozás egyszerű esetekben akár egy óra alatt is megtörténhet.
Véleményem szerint Magyarországon a földhivatalok – főleg a fővárosi földhivatal – működése és hatékonysága jó értelemben már most is kiemelkedik a többi közigazgatási szervé közül. Sőt, az új szabályozás hatálybalépését követően a múlté lesz minden ismertetett eljárási nehézség, és az ingatlan-nyilvántartás a 21. század kapujába lép.
Ám bizonytalanságot okozhat, hogy a további részletszabályokat még nem ismerjük, különösen az új ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási jogszabályát, az automatizált eljárás gyakorlati működését, valamint a földkönyvi adatszolgáltatás részletes szabályait. Kíváncsiak vagyunk továbbá az ügyvédek új szabályozás miatti képzésének többletszabályaira, az ügyvédekkel szemben támasztott többletkövetelményekre.”

Forrás:
Az új ingatlan-nyilvántartás gyakorlati szemmel; Krüpl László; Világgazdaság; 2021. augusztus 12.
(A szerző a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője.)

Új egyablakos ügyintézés a NAV-nál – Itt az OSS

„Új kérelem benyújtásával bármikor be lehet jelentkezni az egyablakos ügyintézésbe, az OSS-be a NAV-nál, amely azoknak a vállalkozásoknak egyszerűsíti az ügyintézést, amelyek az Unión belül nem adóalanyoknak értékesítenek árucikkeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat például az interneten keresztül. A NAV küldött válaszokat a témában a növekedés.hu kérdéseire.

Mi volt a MOSS és mi most az OSS?

A Mini Egyablakos Rendszer (MOSS) 2015. január 1-jétől olyan adózóknak kínált elektronikus ügyintézési lehetőséget, akik az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást (TBE, vagyis távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatást) olyan fogyasztóknak, akik nem alanyai a hozzáadottérték-adónak (héa).

Mivel e szolgáltatások után az adókötelezettségekre 2015 óta a fogyasztó letelepedésének helyén irányadó szabályokat kell alkalmazni, a MOSS rendszer nélkül ez úgy volt lehetséges, hogy a fogyasztóinak tagállama szerinti minden egyes nemzeti adóhatósághoz külön-külön be kellett jelentkeznie, majd az ottani szabályok szerint szükséges külön bevallásokat benyújtania és befizetéseket teljesítenie.

A MOSS, mint közösségi egyablakos rendszer épp e hátrányok kiküszöböléséhez kínált alternatívát. Ha az adózó regisztrált a rendszerbe, úgy elegendő volt a portálon negyedévente egyetlen, egységes bevallást benyújtania minden tagállamra.

Ez a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer 2021. július 1-jétől egyablakos ügyintézéssé (OSS) bővült, amely az ügyletek szélesebb körét foglalja magában, és további egyszerűsítéseket tartalmaz.

A bővített egyablakos ügyintézés már három különös szabályozásra (sémára) terjed ki: a nem uniós szabályozásra, az uniós szabályozásra és a behozatali szabályozásra.

A már meglévő nem uniós szabályozás és uniós szabályozás alkalmazási köre szélesebbé vált, míg a behozatali szabályozás új alrendszerként jelenik meg.

Ezek lehetővé teszik az adóalanyoknak, hogy egy adóhatósági portálon abban a tagállamban vallják be és fizessék meg az (általában) nem a letelepedésük szerinti tagállamban fizetendő héát, amelyben azonosító számot állapítottak meg számukra (az azonosítót kiadó tagállam)…”

Forrás:
Új egyablakos ügyintézés a NAV-nál – Itt az OSS; Növekedés.hu/NAV Infotár; 2021. július 26.

Hiteles energiatanúsítványok milliós nagyságrendben, a Lechner Tudásközpont elektronikus nyilvántartása biztosítja a hitelességet

„Az ingatlan-adásvétel, az egy évnél hosszabb idejű bérbeadás, az új ingatlanok használatbavételi engedélye, illetve az egyszerű bejelentéssel készült épületeknél a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány megszerzése során az eladónak, a bérbeadónak vagy az építtetőnek kötelező épületenergetikai tanúsítványt készíttetni. A tíz évig érvényes tanúsítványokat 2013 óta a Lechner Tudásközpont e-tanúsítás felületére töltik fel az erre jogosult szakértők, az adott ingatlan energetikai vizsgálata után. Mára a feltöltött tanúsítványok száma meghaladja az 1,2 milliót.

Ha például hűtőszekrényt vagy mosógépet vásárolunk, már régóta természetesnek tartjuk, hogy tájékozódjunk az adott háztartási gép energiafogyasztása felől, hiszen nem mindegy, hogy mekkora összegek fognak megjelenni a villanyszámlánkon. A készülékeken egy színes ábra mutatja, hogy milyen energiaosztályba tartoznak. Nagyjából egy évtizede az épületek energiafogyasztásáról is hozzájuthatunk hasonló adatokhoz, bizonyos esetekben pedig kötelező is elkészíttetni az úgynevezett energetikai tanúsítványt, ami a minimális energiaigényű épületektől az energetikailag kifejezetten rosszul teljesítő házakig tizenkét kategóriába sorolja az épületeket.

A hiteles energetikai tanúsítványok adatbázisát az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) részeként a Lechner Tudásközpont üzemelteti. Az e-tanúsítás országos, elektronikus nyilvántartása kizárólagosan biztosítja az energetikai tanúsító személyek és szervezetek számára a hiteles energetikai tanúsítvány elektronikus formában történő előállítását és annak nyilvántartásba vételét az OÉNY-ben. Lekérdezési funkcióval is rendelkezik, amelynek segítségével ellenőrizhető, hogy az adott ingatlanra készült-e energetikai tanúsítvány, ha igen, mikor, és az ingatlan milyen besorolást kapott. Minden évben százezres nagyságrendben kerülnek be a rendszerbe a tanúsítványok, jelenleg a számuk meghaladja az 1,2 milliót. A számadatokkal kapcsolatban a statisztikai lekérdezések menüpontban lehet tájékozódni, ahol a tanúsított ingatlanok megoszlásáról is találhatók érdekes diagramok.

Az energetikai tanúsítvány elkészíttetése általában véve is hasznos, hiszen így reális képet kaphatunk az ingatlanunk épületfizikai állapotáról, valamint szakmai tanácsokat arra vonatkozóan, hogy hogyan javíthatunk az épület vagy épületrész energetikai jellemzőin. Ugyanakkor vannak esetek, amikor kötelező a tanúsítást elvégeztetni, ilyen az adásvétel, a bérbeadás és új ingatlanoknál a használatbavételi engedély, illetve egyszerű bejelentéssel készült épületeknél a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány megszerzése. A tanúsítvány 10 évig érvényes. Fontos tudni, hogy az energetikai tanúsítvány az ingatlan energetikai „képességeit” számolja ki és minősíti, nem a tényleges energiafogyasztását, tehát nem függ a lakók számától és életmódjától.

A tanúsítványt épületenergetikai tanúsítási jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el, az ingatlan tulajdonosának megbízása alapján. A jogosultságokat a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara adja ki és tartja nyilván. A tanúsítási jogosultságot – amelyet TÉ betűk jelölnek a kamarai névjegyzéki számban – mérnöki diplomával és legalább egy év szakmai gyakorlattal lehet megszerezni, eredményes jogosultsági vizsga után. A vizsga letétele után a tanúsítók bekerülnek a kamarai névjegyzékbe, amely nyilvánosan elérhető, így a megfelelő szakember megtalálásának is egy jól használható útja.

Az épületenergetikai tanúsítvány elkészítésének első, idő és munkaigényes fázisát a tanúsítók zöme az erre a célra fejlesztett és kereskedelmi forgalomban beszerezhető tanúsító programokkal végzi – noha van, aki ma is kézzel számol – amelyek arra is alkalmasak, hogy a végeredményt az OÉNY e-tanúsításba feltölthető xml formátumban is előállítsák. Az e-tanúsítás rendszer a feltöltött, szakmailag kész, de még nem hiteles tanúsítványokhoz egységes borítólapot generál, amelyen feltünteti a tanúsítvány egyedi azonosítóját, a HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) számot. A megrendelőnek a tanúsító szakember ezt az ily módon már hitelessé vált dokumentumot adja át. A későbbiekben erre a HET számra kell hivatkozni például az ingatlan adásvételi szerződésében vagy egy felújítási pályázatban. Az energetikai tanúsítvány alapadatai – HET szám, az ingatlan címe, helyrajzi száma, energetikai besorolása és a tanúsítványkészítés dátuma – az e-tanúsítás nyilvános felületén lekérdezhetők: ha valaki kézhez kap egy tanúsítványt, ellenőrizni tudja, hogy az országos nyilvántartásban szerepel-e. A teljes tanúsítvány dokumentum azonban nem érhető el nyilvánosan, ez az ingatlan olyan műszaki dokumentuma, amit csak a tanúsító, illetve az ingatlan tulajdonosa birtokolhat.

Az e-tanúsításba történő feltöltéshez a tanúsítónak ügyfélkapus regisztrációt kell végeznie, ahol meg kell adnia a kamarai névjegyzéki számát és az elérhetőségi adatait is, amik később az összes általa készített tanúsítványra is rákerülnek. Az energetikai tanúsítványok többszintű ellenőrzésen mennek át. A szakmailag kész, xml formátumú tanúsítvány feltöltésekor az e-tanúsítás alkalmazás automatikus ellenőrzést végez: jelzi, ha a feltöltött azonosító, illetve az energetikai alapadatok formailag nem megfelelőek. A feltöltött tanúsítványok 2,5 százalékát pedig a Magyar Mérnöki Kamara szakemberei személyesen és tételesen is ellenőrzik: ez biztosítja a tanúsítványok megfelelő szakmai színvonalát. A feltöltött tanúsítvány adatok alapján statisztikai összesítések készülnek: az e-tanúsítás nyilvános felületén interaktív grafikus lekérdezésekre is van mód.

Az e-tanúsítás 2013. január 6-án indult el. A tanúsítványok elkészítésének szabályai 2016 elejétől jelentősen megváltoztak: az energetikai besorolás korábban egy betűből álló betűjele kétbetűs lett, a tanúsítást ettől kezdve már háromféle módszerrel el lehet végezni, az épületek rendeltetésük szerint hatféle kategóriába kerülhetnek, és a statisztikai adatok köre is bővült. Ebből adódóan a korábban készült tanúsítványokat a jogszabályban előírt algoritmus alapján átszámolták, amiről az eredeti tanúsítvánnyal együtt érvényes tanúsítvány-pótlap tölthető le.

Az energetikai tanúsítvány előzményei 2002-ig vezethetők vissza, amikor az Európai Unió egy direktívát fogalmazott meg az épületenergetikával kapcsolatban. A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy az európai országok energiafogyasztásának 45–50 százaléka kötődik az épületek létrehozásához és üzemeltetéséhez. A minket körülvevő épületállománynak alapvető funkciója, hogy a külső környezethez képest védettebb körülményeket, megfelelő hőmérsékletet biztosítson, ehhez pedig energia kell, az azonban nagyon nem mindegy, hogy mennyi és milyen forrásból származik. Az épületek hosszú élettartamuk miatt is kiemelt fontosságúak, hiszen több évtizedre, akár egy évszázadra is „bebetonozhatják” a pazarló energiafelhasználást.

Az Európai Unió 2002/91/EK számú, 2003. január 4-én megjelent és hatályba lépett direktívája szerint a tagállamoknak adott határidőig meg kellett alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek biztosítják az épületek energiahatékonyságát. Ennek megfelelően Magyarországon 2006 és 2008 között három rendelet jelent meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, az energetikai tanúsításukról, valamint a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról.

A 7/2006. TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról tartalmazza azokat a részletes számítási módszereket, amelyekkel megállapítható az adott épület fajlagos primer energiafogyasztása, ebből pedig az összesített energetikai jellemzője. Egy bonyolult számításról van szó, hiszen egy épület energetikai működésébe rendkívül sok tényező belejátszik, így például a külső falak, nyílászárók, valamint a tetőszerkezet hőátbocsátási tényezői, a hőhidak, a napsütésből származó, a tájolástól és az üvegfelületek nagyságától függő sugárzási nyereség, az egyes épületgépészeti rendszerek jellemzői, és így tovább.

A tanúsítást a 176/2008. kormányrendelet szabályozza. A tanúsítás első lépése a legtöbb esetben a különböző épületszerkezetek beazonosítása, ami már önmagában is komoly szakmai tudást igényel. Az épületenergetikai kategóriába sorolás alapja az, hogy az épület összesített energetikai jellemzője hány százaléka az épületre a rendeltetése alapján meghatározható követelményértéknek. A követelményérték körüli teljesítményű, vagyis közel nulla energiaigényű épületek a CC kategóriába kerülnek, a náluk is jobb jellemzőket felmutatók pedig a BB, AA, AA+, AA++ kategóriák valamelyikébe. A követelményérték 201–250 százalékán teljesítő épületeket a tanúsítási rendszer „Átlagos”-nak tekinti, és FF besorolást kapnak, a legrosszabb, JJ kategória ingatlanjai pedig a követelményérték 500 százalékánál is magasabb összesített energetikai jellemzővel rendelkeznek.”

Forrás:
Hiteles energiatanúsítványok milliós nagyságrendben; Pesti Mónika; Lechner Tudásközpont; 2021. augusztus 12.

Informatika, távközlés, technika

Az MVM NET az Antenna Hungáriához kerül – Folyamatban van az állami távközlés és infokommunikáció hatékony összehangolása

„Az állami távközlési és infokommunikációs portfólió konszolidációjának keretében 2021. augusztus 4-én döntés született arról, hogy az MVM Energetika Zrt. az MVM NET Zrt.-ben lévő 100%-os részesedését adásvétel útján átruházza az Antenna Hungária Zrt.-re.

A tranzakciós folyamat lezárásáig az MVM NET az MVM Csoporton belül, azután pedig az Antenna Hungária leányvállalataként végzi professzionális, magas színvonalú munkáját a MAVIR ZRt., illetve többi állami és piaci ügyfele, partnere számára.”

Forrás:
Az MVM NET az Antenna Hungáriához kerül – Folyamatban van az állami távközlés és infokommunikáció hatékony összehangolása; MVN NET; 2021. augusztus 12.

Megveszi az MVM NET-et az Antenna Hungária

„…Az Antenna Hungária kezébe kerül a több stratégiai jelentőségű kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. – tudta meg a HWSW egy a dolgozók számára a napokban kiküldött belső tájékoztató levélből. A cég vezérigazgatója, Téren Róbert által jegyzett levél a részletekről annyit árul el, hogy az Antenna Hungária adásvétel útján jut az MVM NET Zrt. 100%-os tulajdonrészéhez, az erről szóló kormányzati döntés pedig augusztus 4-én született meg.

Konszolidáció a négyzeten

A jelenlegi tulajdonos MVM Zrt. 2012-ben döntött úgy, hogy a meglévő távközlési kompetenciáit egy önállóan működő távközlési szolgáltató vállalatba szervezi. E folyamat részeként jött létre az MVM NET Zrt., melynek első jelentős feladata a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt első fázisának 2013-as lezárása volt. A társaság fontos szerepet vállalt a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat végpontjainak migrációjában és a járási székhelyek távközlési kapcsolatainak kiépítésében.

Az NTG 2012. év végi elindulásával az állami intézményrendszer részére állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A teljes körű infokommunikációs konszolidáció hatására az új modell bevezetése igen jelentős megtakarításokat eredményez a költségvetésben.

Az MVM NET optikai hálózati topológiája alapvetően az MVM Csoport saját telephelyeihez igazodik, bizonyos végponti elérések távközlési partneri együttműködések révén igénybevett hálózatokon keresztül valósulnak meg. Az optikai hálózat jelentős része OPGW (OpticalGroundWire) technológiával szerelt távvezetéki nyomvonalon halad, amelynek lényege, hogy a legfelső, villámhárításra szolgáló vezetékekbe már gyárilag elhelyezték az optikai szálakat.

Az elmúlt évek hálózatfejlesztésének eredményeként 2022-ben az MVM NET által működtetett országos optikai hálózat teljes hossza várhatóan meghaladja a 15 000 kilométert.

A vállalat 2016-ban emellett a vonatkozó frekvenciatender-győzelem után kiépítette az LTE450-es mobilhálózatot, mely elsősorban az okos mérés és más kormányzati célú adatátviteli igények kiszolgálására jött létre, megengedve az egyéb, nem kormányzati célú felhasználást is. A kormányzati célú felhasználás potenciális célcsoportját az államigazgatási szervezetek, önkormányzatok, egészségügyi intézmények, készenléti szolgálatok, oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok alkotják.

Az űr a legvégső határ

A szintén állami tulajdonban lévő Antenna Hungária Zrt.-ről manapság a kormányközeli üzleti körök által irányított 4iG-val közös projektek révén hallani. Így a távközlési hálózatüzemeltetésben jelentős tapasztalattal rendelkező vállalat egy éve közös műholdas távközlési céget alapított a 4iG-val (CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt.), majd idén februárban a felek bejelentették, hogy az Antenna Hungária eladja a szintén műholdas távközlésre specializálódott HungaroDigitel Kft-ben meglévő, 50%-os üzletrészének a felét a 4iG-nak.

A HungaroDigitel ügyfelei közt ott van többek közt az MVM NET Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. is, de a Magyar Telekom és a Digi, valamint az OTP Bank is a társaság partnere.”

Forrás:
Frissítve: megveszi az MVM NET-et az Antenna Hungária; Koi Tamás; HWSW.hu; 2021. augusztus 11.

Negyvenéves az IBM PC!

„Napra pontosan negyven évvel ezelőtt mutatkozott be az első IBM PC, az a személyi számítógép, amely minden bizonnyal a legnagyobb hatást gyakorolta az emberek életére. Bár az amerikai PC hivatalosan csak négy évvel később jutott el Magyarországra, a vasfüggöny mögött, Budapesten már 1982-ben elkészült a Proper-16 nevet viselő klónja – amely egyben a legelső európai PC/XT-klón.

Ma 40 éve, 1981. augusztus 12-én mutatták be az első IBM PC-t, minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában az informatika, adatfeldolgozás világában már korábban is óriási hírnevet szerzett IBM cég a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára. A legendás számítógépet egy 12 főből álló csapat tervezte meg, a csoportban egy női informatikus, Patty McHugh is fontos szerepet játszott. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges. (Manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.)

A legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye volt a teljesen moduláris felépítése: az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hozzájárult a gép nagy sikeréhez. Az első IBM PC-t egy Chaplin-alteregóval reklámozta a cég, ezzel is utalva rá, hogy a konfigurációt még egy „csetlő-botló átlagember” is össze tudja rakni. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.

Egy éven belül megérkezett a magyar PC

Magyarországon is hamar megkezdődött a PC-re megjelent top szoftverek adaptációja, klónozása, de az eredeti IBM PC sokáig csak szórványosan jutott el a hazánkba. Bár maga az IBM cég jelen volt már a Magyar Népköztársaságban is, az IBM PC csak 1985. áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.

Addigra pedig már az első magyar PC is elkészült vasfüggöny mögött: a Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg, 1983-tól pedig ez lett Európa első IBM PC/XT-klónja. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből kiderül, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981-82-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg – és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével.

Az eredeti IBM PC-nél mintegy másfélszer nagyobb Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfélmillió forint között mozgott még 1985-ben is, vállalatok havi 40000 forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig is megtekinthető múzeumunkban.
A Proper-16 történetéről a Neumann Társaság folyamatosan frissülő Informatikatörténeti Adattárában lehet részletesen olvasni, itt a korszak egyéb számítógépeiről, cégeiről és szakembereiről is található bőséges információ, de várjuk is az új adatokat, emlékeket. A számítógép fejlesztéséről néhány éve az Óbudai Egyetemen maga Faix Gábor tartott előadást, amelyet ezen a linken lehet visszanézni”.

Forrás:
Ma negyvenéves az IBM PC!; Képes Gábor; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT); 2021. augusztus 12.

A Budapest-Balaton vonalon történő önvezető autózás mérföldkő lehet

„ A jelenleginél sokkal kevesebb autót szeretne látni Európa városaiban a Greenpeace, vagyis autómentes várost akarnak a zöldek húsz év múlva. A Műegyetem tanszékvezetője szerint az autonóm közlekedés először az autópályákon jelenik majd meg.

A közlekedési, valamint szállítási módok és eszközök folyamatos változása mindannyiunk életére befolyással van, de ez egy hosszabb folyamat lesz – mondta el az InfoRádiónak Szalay Zsolt, a Műegyetem tanszékvezetője. A belvárosi közlekedés átalakulása, és egyáltalán az, hogy elfelejthetjük a belsőégésű motoros autókat, nem egyik napról a másikra fog megtörténni.

2028-ig meg kell szüntetni az új dízel, benzin és hibrid üzemű járművek forgalmazását – ez már a Greenpeace egyik javaslata, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője szerint azonban a realitás talaján kellene maradni.

Felidézte, hogy 2007-ben részt vett abban a kutatásban, amely javaslatait az Európai Unió első körben azzal utasította el, hogy soha nem lesz olyan, hogy a közúti járműveknek az irányítását valamiféle robotpilótákra fogják bízni az európai emberek, mert ennek az elfogadottsága túlontúl alacsony.

Ennek ellenére 2017-ben már sokan arról beszéltek, hogy 2020-tól elterjedt lesz Európában az autonóm közlekedés – erősítette meg a Műegyetem tanszékvezetője, aki a közlekedés új korszakáról, az elektormobilitásról is beszélt: „igen erőteljesen haladunk ebbe az irányba, és kétségtelen, hogy ez a jövő, de azért itt még nagyon sok víznek le kell folynia a Dunán, mire valósággá válik.”

Megjegyezte, van egy mondás, mely szerint olyan az elektormobilitás, mint a ketchup: tudjuk, hogy jönni fog az üvegből, ha lefelé fordítjuk, csak nem tudjuk, mikor és mennyi. Mindenesetre nagyon érdekes dolognak nevezte, hogy az átállás milyen ütemezésben és hogyan fog lezajlani.

Szalay Zsolt kiemelte az elektromos járművek hasznát, de szerinte itt sem várható robbanásszerű átalakulás. Mint mondta, kiválóan alkalmasak arra, hogy a városon belüli közlekedést megvalósítsuk velük, és kétségtelen, még ha nem is feltétlen környezetbarát az energiaelőállítása, a városközpontokból a károsanyag-kibocsátást át tudja tenni a villamosenergia-előállítás helyszínére. „Azt tudom elképzelni, hogy mondjuk egy tudatos politikával a városoknak lesznek olyan belső terei, utcái, ahol egy idő után már csak elektromos járművel lehet közlekedni.”

A tanszékvezető a következőképp foglalta össze a jövőképet: az autonóm közlekedés elterjedése fokozatos lesz, azonban ez elsőként nem a városokban várható, hiszen ez számít az egyik legbonyolultabb közlekedési környezetnek. Véleménye szerint kezdetben az autópályákon fognak megjelenni nagy számban az önvezető autók, és a folyamatban komoly mérföldkő lesz, amikor majd Budapestről a Balatonig robotpilótával juthatunk el. ”

Forrás:
A Budapest-Balaton vonalon történő önvezető autózás mérföldkő lehet; Virányi Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2021. augusztus 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Számos városban jól működik a dugódíj

„A Levegő Munkacsoport nemrég petíciót indított, arra kérve a Fővárosi Önkormányzatot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy minden személy- és tehergépkocsira kiterjedő budapesti útdíjról. A kilométer- és szennyezésarányos díjból származó bevételt részben visszajuttatnák a rászoruló budapestieknek, részben pedig a környezetkímélőbb közlekedésre fordítanák. A kezdeményezést azzal indokolják, hogy a jelenlegi mértékű gépjárműforgalom Budapesten nem fenntartható, ellehetetleníti a budapestiek mindennapi életét, és sok megbetegedésért, korai halálozásért felelős.

Szinte minden város küzd a világban az erős gépjárműforgalommal járó problémákkal: az Európai Bizottság adatai szerint csak a torlódások az Uniónak évente közel 100 milliárd euró veszteséget okoznak. Ugyanakkor már sok példa van arra, hogy az autóhasználatra kivetett helyi díjak előnyösek a városok számára.

Európában a legsikeresebb dugódíj-rendszer a stockholmi, amely az időponttól és az év időszakaitól függően változik. Az autósoknak nem kell megállniuk sem, hogy kifizethessék a díjat, egyszerűen automatikusan lefényképezik a gépjárművek rendszámát a városhatáron elhelyezett ellenőrző kamerák, majd a Svéd Közlekedési Hatóság azonosítja a tulajt és a hónap végén kiküldi a számlát. A napi 1-2 eurós díj elég volt ahhoz, hogy az autók 20 százaléka eltűnjön az utakról, ezzel egy biztonságosabb, tisztább és élhetőbb várost létrehozva. A stockholmiak elfogadták a díjrendszert és sokan még csak észre sem vették, hogy változtattak szokásaikon.

„Segítene a forgalmi helyzeten, ha első lépésként Budapest határán is fizettetnénk egy napi néhány száz forintos díjat. Ha az autóknak csak a 10 százaléka eltűnne az utakról, már attól is sok helyen egyenletesebbé válna a forgalom, kevesebb lenne az araszolás, a dugóban veszteglés. De a fő előnye az lenne egy ilyen Budapest-matrica bevezetésének, hogy tudatilag és gyakorlatilag is elősegítené az egész Budapestre kiterjedő útdíj bevezetését” – fogalmaz Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

Milánóban a Belváros kombinált dugódíjas és alacsony kibocsátási övezet. A rendszerből származó összes bevételt a tömegközlekedés és a fenntartható mobilitás előmozdítására fordítják. A díj hatására mintegy 30 százalékkal csökkent a városközpontba behajtó járművek száma, nőtt az autóbuszok átlagsebessége és a levegőszennyezettség is mérséklődött.

Londonban úgy döntöttek, hogy a 2003-ban a szűk belvárosban bevezetett dugódíjat egy sokkal nagyobb területre, 379 négyzetkilométerre terjesztik ki (ez Budapest területe közel háromnegyedének felel meg), mégpedig úgy, hogy ebben a zónában napi 12,5 fontot (több mint 5000 forint) kell fizetni minden olyan autó után, amely nem felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek.

„Szerte a világon sok példa bizonyítja, hogy az útdíjnak és behajtási díjnak sokkal több az előnye, mint a hátránya. Ezért kérjük Budapest vezetőitől, hogy első lépésként egy megvalósíthatósági tanulmány készíttessenek el. A budapestiek egy zöldebb és tisztább városban szeretnének élni, amihez közelebb kerülnének az általunk javasolt útdíj bevezetésével. Ezt a javaslatunkat már több szakmai fórumon megvitattunk, és az elképzelésünk a szakemberek körében széleskörű egyetértéssel találkozik” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.”

Forrás:
Számos városban jól működik a dugódíj; Levegő Munkacsoport; 2021. augusztus 14.

Nincsen hitel adat nélkül

„Az elmúlt évtizedben az adatok birtoklása és felhasználása stratégiai jelentőségre tett szert vállalati és nemzetgazdasági szinten egyaránt. Ennek ellenére a hazai adatvagyon hasznosítása európai összehasonlításban is alacsony szintű. A bankszektorban ez a hiányosság a hitelezési folyamatok költség- és időigényét növeli. A probléma feloldása az állami adatbázisok összekötését és hitelezők általi széles körű elérhetőségének biztosítását igényli.

A hazai adatvagyon elérhetősége és hasznosítása a felsorolt számos előny ellenére európai összehasonlításban alacsony szintű. Mind az EU, mind a V4 többi országa jóval Magyarország előtt jár az elérhető adatok gyűjtése, kezelése és a bankszektor általi hozzáférhetősége tekintetében is. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján Magyarországon a nyílt hozzáférésű adatok elérhetőségének indexe 32 százalékot mutat a 66 százalékos EU-átlaghoz képest. Az állami adatok elérhetőségében hazánk a lemaradó országok között van.

A bankszektorban az adatvagyon korlátozott elérhetősége azt jelenti, hogy a korábban felvázolt pozitív hatások nem érvényesülhetnek: a hitelezési folyamatok költség- és időigénye nem tud érdemben csökkenni, a pénzügyi mélyülés nem erősödik. Negatív hatással van a korlátozott adathozzáférés továbbá a zöldszempontok banki működésbe történő beépítésére is: az intézmények és a döntéshozók számára egyaránt jelentős akadály az adathiány például az ingatlanfedezetek energetikai hatékonyságának nyomkövetése, elemzése és a kapcsolódó döntéshozatal során.

A probléma feloldásához elengedhetetlen az állami szerepvállalás. Ez egyrészt jelenti az adatokon alapuló, előremutató, digitális működési modellek (pl. az online hitelezés) szabályozói támogatását. Másrészt, az államnak a hazai adatvagyon számottevő részének kezelőjeként a megfelelő szabályozói keretek között biztosítania szükséges az állami adatvagyon hitelezők általi széles körű hozzáférhetőségét. Az adatvagyon ilyen irányú kinyitása és felhasználása útján kismértékű ráfordítás nagy hatású eredményeket hozhat. Jelenleg ehhez számos esetben az informatikai fejlesztések mellett jogszabályi akadályok elhárítása is szükséges. Bár a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség felállítása jó irányba mutat, a pénzügyi szektorban jóval nagyobb léptékre és gyors intézkedésekre lenne szükség…”

Forrás:
Nincsen hitel adat nélkül; Palicz Alexandr, Szász Katinka, Varga Balázs; Világgazdaság; 2021. augusztus 12.
(A szerzők az MNB munkatársai.)

Lemarad a felnőttképzésben az EU, főleg Közép-Európa, a járvány hatásai visszavetették a felnőttoktatást is

„Jelentősen elmaradt felnőttoktatási céljainak teljesítésétől az Európai Unió (EU) egésze, és Közép-Európa országai az átlagnál is rosszabbul állnak, ami hosszabb távra visszafoghatja a fenntartható növekedést – figyelmeztettek jegyzetükben az Erste csoport elemzői. A felnőttoktatás kiterjesztését a technológiai átalakulás és az automatizálás teszi a fenntarthatóság egyik feltételévé, a közép-európai országokban pedig az elmúlt években a munkaerő nyugatra áramlása és a munkaerő-hiány is növelte a fontosságát.

Még 2009-ben az EU azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy a felnőttek részvétele az oktatásban 2020-ra megduplázódjon, legalább 15 százalékot elérve. Ehhez képest alig nőtt azoknak a 25-64 éveseknek az aránya, akik az elmúlt négy hétben részt vettek képzésben, az EU átlagában 2020-ban mindössze 9,2 százalékra. A legmagasabb arányt az Eurostat adatai alapján az északi államok érték el: a svédek 28,6, a finnek 27,3, a dánok 20 százalékot, és rajtuk kívül csak a hollandok, az észtek és a luxemburgiak lépték át a 15 százalékos határt. Messze megelőzi a legtöbb EU-tagot Svájc, Izland és Norvégia, a közép-európai országok pedig szinte mind a mezőny második felében helyezkednek el, beleértve Magyarországot is. Visszaestek még a szlovénok is, akik egy évtizede még az élmezőnybe tartoztak, meghaladva a 15 százalékos rátát, ami 2020-ra megfeleződött, és még így is a legmagasabb Közép-Európában, kivéve a nagyon jól álló észteket. A sor végén álló Romániában alig kimutatható a felnőttképzésben résztvevők aránya: mindössze egy százalék.

A kontrasztok még élesebbek, ha összevetjük egy 2018-ban született tanulmánnyal, amelyben az Európai Bizottság és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) azt mérték fel, melyik országban a munkahelyek mekkora részét fenyegeti az automatizáció. A ráták pont az észak-európai országokban voltak a legalacsonyabbak, amelyekben a júliusi Eurostat-adatok szerint a legmagasabb a felnőttképzés aránya.Norvégiában például az álláshelyek alig több, mint 30 százalékát látták veszélyeztetettnek, a sor másik végén álló Szlovákiában viszont ennek a dupláját, több, mint 60 százalékot.

A friss adatsornak van még egy furcsasága. Az elmúlt másfél évben arról szóltak a hírek, hogy a járvány miatt fellépő válság felgyorsította a digitalizációt és az automatizációt. Ezzel szemben tavaly az egész régióban, és az EU egészében is csökkent a felnőttképzésben résztvevők aránya, amiben minden bizonnyal szerepet játszottak a járvány okozta nehézségek az oktatásban, ugyanakkor ez a visszalépés súlyosbíthatta a képzett munkaerő hiányát bizonyos ágazatokban.”

Forrás:
Lemarad a felnőttképzésben az EU, főleg Közép-Európa; Pető Sándor; Világgazdaság; 2021. augusztus 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. augusztus 16.
Internet: globális hálózatok és nemzeti szuverenitás. Az orosz stratégia

A digitális hőskor ideája, a szabad és semleges Világháló koncepciója már réges-régen a múlté lett. A kiberteret kezdettől jellemezte egy furcsa kettősség: egy felől az elvontsága, virtualitása (ami a digitális világ struktúráinak leírásakor gyakran használt metaforáink egyikét is ihlette). Ennek köszönhető az a szilárd meggyőződésünk is, hogy a kibertér globális hálózataival átszőtt 21. században a tér és az idő korábban mindig létező korlátait sikerült végleg magunk mögött tudni. A témával foglalkozó szakemberek egy része azonban kezdettől figyelmeztetett arra, hogy a kibervalóságnak, ennek a sok szempontból ténylegesen virtuális közegnek nagyon is valóságos, kézzel fogható, fizikai kiterjedései is vannak. A kibertér ugyanis magába foglalja a hálózatokba kötött gépeket, az azokat működtető embereke, a rajtuk futó szoftvereket. A kibertér része természetesen az optikai (illetve részben műholdas kapcsolatokon alapuló) adatátviteli hálózat: a maga fizikai valóságában, sérülékenységével, de legfőképpen területiségével. Érdemes még egy elemre felhívni a figyelmet, mivel erről mostanában egyre több szó esik: a modern csúcstechnológiát (elsősorban természetesen a Mesterséges Intelligenciát, a robotikát, az autonóm rendszereket) éltető adatok (mind a generálásuk, mind a tárolásuk tekintetében) alapvetően térbeli meghatározottságúak. Adott országban élő, digitális rendszereket használó emberek termelik őket, és tárolásuk is adott országokban található szervereken történik. A globálisnak gondolt digitális világ valóban nagyon erős területi kötődésekkel jellemezhető. És ezek a területi struktúrák, immár vagy 380 éve, szuverén államokban öltenek testet. Jól látható a tendencia, ahogy a nemzetközi kapcsolatok alanyai, az államok – felismerve a fejlett IKT-technológia geopolitikai súlyát is – egyre határozottabban igyekeznek kiterjeszteni, érvényre juttatni nemzeti szuverenitásukat a kibertérnek a határaikon belülre eső részével kapcsolatban. A két legfontosabb cél-elem ebben a „techno-államosításban” a hálózat, illetve az adat. A világ hatalmi rivalizálásaiban magának az egyik főszerepet kivívó Oroszország hosszú ideje stratégiai kérdésként kezeli az igényt, hogy a kibertérnek az Oroszországi Föderáció határain belülre eső része felett kizárólag az orosz állam gyakorolhassa a főhatóságot. Az Internet feletti szuverenitás biztosítását szolgáló orosz törekvésekről (amelyek egy felől a megfelelő technikai háttér, fizikai kiber-infrastruktúra kialakítását célozzák, más felől a szükséges jogi keretek kialakítását mozdítják elő) mi is többször számoltunk be az elmúlt években. Most – a globális Internetről való orosz hálózat-leválasztás újabb „próbaüzeme” kapcsán – a téma ismét élénk érdeklődést váltott ki. Ennek hátteréről, összefüggéseiről a kiváló geopolitikai elemzéseket adó moszkvatér.hu számolt be a minap.

Az internet mára nemzeti és globális szinten egyaránt a politikai eszköztár része. Az információs folyam ellenőrzésének kulcsa a Big Tech cégek kezében van, és egyre inkább a szuverenitás fokát jelzi, hogy milyen hatása van erre az államoknak. Oroszország megértette, hogy ezt a bizonyos kulcsot vissza kell szereznie. S nemcsak a szuverenitás erősítése, hanem a belső hatalmi harcok befolyásolása miatt is. Ezért Oroszország sikeresen tesztelte szuverén internet technológiáját, amivel egy időre lekapcsolódott a globális internetről.

Régivágású, konzervatív alapállású emberként az orosz elnök visszafogottan – gyakorlatilag nem – használja az internetet. Így például többször kifejtette, hogy ezek a platformok mind jobban uralják az emberek tudatát, és információs buborékba zárva irányítják őket. Sokszor az ember már észre sem veszi, hogy a nagy technológiai cégek terelgetik az „önálló” döntés felé. „Ez egy nagy üzlet, és a cél a minél nagyobb haszon. Méghozzá bármi áron!” – figyelmeztetett az orosz elnök.

De az internettel foglalkozott még az év elején a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetőjeként Dmitrij Medvegyev is. A volt elnök és kormányfő azt vetette fel, hogy Moszkvának van terve arra az esetre, ha külföldi kezdeményezésre szigetelnék el Oroszországot az internettől. „Az irányítás kulcsa az Egyesült Államokban van, így potenciálisan ez a lekapcsolás megtörténhet, de természetesen van tervünk arra, mit kell tennünk ilyen esetben” – fogalmazott Dmitrij Medvegyev. Az internet szuverenitásáról szóló, a hivatalos magyarázat szerint a külföldi (főként amerikai) kibertámadások elleni intézkedéseket megkönnyítő törvény már 2019-ben életbe lépett. Ennek értelmében az orosz internetszolgáltatóknak olyan, úgynevezett mélyreható adatcsomag-elemzési (DPI) eszközöket kell telepíteniük a hálózati végpontokon, amelyek képesek felismerni az adatforgalom forrását, és kiszűrik a nem kívánatos tartalmakat. Mivel így az internetes forgalom államilag ellenőrzött pontokon halad át, az orosz internet kevésbé függ a külföldi szerverektől.

Közben 1,7 milliárd rubelt (mintegy 8 milliárd forintot) különített el az állam a nagy orosz enciklopédia digitalizálására, amely 2022 után saját változatként felváltaná az internet legnagyobb szabadon szerkeszthető tudástárát, a Wikipédiát. De az orosz állam átgondoltan erősítette meg a befolyását a nagy hazai technológiai magáncégek, így az orosz internetet uraló két cég, a Yandex.ru és a Mail.ru felett, a legnépszerűbb orosz közösségi oldal, a helyi Facebooknak is nevezett VKontakte alapítóját pedig kiszorította a cég éléről. Pavel Durov közben állítólag kiegyezett a Kremllel, és így enyhült a kezében maradt Telegram csetcsatornára nehezedő nyomás.

Ebbe a sorba illik az egyre szorosabb információs technológiai együttműködés Kínával, és több törvény is. Az állam és a hatóságok durva kritizálását büntetendővé tevő, valamint az álhírek – amit az állam annak állapít meg – tiltó javaslatokat. Legutóbb pedig az a törvény lépett életbe, amely a közösségi média működtetőit arra kötelezi, hogy tiltsanak le bizonyos tartalmakat, például ne tegyék lehetővé résztvevők toborzását nem engedélyezett tüntetésekre. Ezekből a kijelentésekből és a már foganatosított lépésekből is látszik, hogy az orosz vezetés tisztában van az új információs platformok jelentőségével. Azzal, hogy milyen szerepet játszanak ezek a globális és nemzeti szinten is dúló információs háborúban. A harc ma a gondolatokért, az olvasatokért folyik, ezért az internet, a közösségi portálok nemcsak a belső hatalmi harcok részévé, de egyre inkább a szuverenitás fokmérőjévé is válnak. Ezért aztán Oroszország is mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan rendszert fejlesszen ki, amely képes korlátozni az államnak nem tetsző oldalak és tartalmak elérhetőségét. Ez immár nemzetbiztonsági kérdés, és természetesen alkalmas a kínai típusú cenzúra kialakítására is. De Donald Trump letiltása óta most már mindenki láthatja, hogy ez már messze nem csak a kínai vagy az orosz rendszer eszköztárának a része.

Mindezek jegyében Oroszország a napokban sikeresen tesztelte szuverén internet technológiáját, amivel egy időre lekapcsolódott a globális internetről. A tesztet június 15. és július 15. között hajthatták végre, és működött. Arról nincsenek információk, hogy pontosan mennyi ideig tartott a lekapcsolódás, és hogy egyáltalán észrevehettek-e belőle valamit az orosz lakosok. Oroszország jó ideje dolgozik saját internetes infrastruktúráján, amit teljesen nemzeti kontroll alatt tartana, ezzel felkészülve a külföldi szankciókra és a kiberbűnözőkre. Eddig két tesztet hajtottak végre annak érdekében, hogy megnézzék, hogyan működne élesben a „RuNet”, ha külső fenyegetésekre kéne reagálnia az országnak.
A szuverén orosz internet; Stier Gábor; moszkvater.hu; 2021. auugusztus 8.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Önálló „Kína-ügyosztály” felállítását fontolgatja az amerikai CIA

Az amerikai „hírszerző közösség”, tehát a több mint 18 különálló információszerző, kémelhárító, felderítő szervezet „korelenöke”, a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség a legújabb információk szerint fontolóra vette, hogy önálló „Kína-ügyosztályt” állít fel a rohamosan felemelkedő ázsiai rivális szemmel tartására. A külföldi hírszerző szervezet felső vezetése előtt fekvő javaslat része annak az átfogó intézményi reformnak, amellyel William Burns főigazgató szeretné minden szempontból a CIA fókuszának középpontjába helyezni Kínát.
Őszintén szólva a távoli szemlélőt inkább az lepi meg, hogy egy ilyen koncepció csupán most került napirendre. A részben tematikusan, részben azonban területileg specializálódó CIA-szervezeti struktúrán belül mindeddig egy „Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség Központja” (Mission Center for East Asia and Pacific”) nevű részleg foglalkozott az egész hatalmas régióra vonatkozó felderítési kérdésekkel. Ez bizonyos mértékig hűen mutatja azt, hogy az amerikai nemzetbiztonsági elitek az elmúlt két-három évtizedben drámaian alulbecsülték a Kínai Népköztársaság modernizációjából fakadó fenyegetéseket. A mindenképpen különös prioritásokat jól mutatja, hogy miközben 2017-ben önálló Korea-részleget („Korea Mission Center”) állítottak fel az észak-koreai nukleáris fenyegetés monitorozására, addig Kínával nem foglalkozott önálló szervezeti egység a hírszerző ügynökségen.
Látni kell azt is: a most tervezett Kína-részleg („Mission Center for China”) nem egyszerűen az Egyesült Államok stratégiájában immár legfőbb – rendszerszerű, sőt ideologikus – riválisként nevesített KNK fontosságának növekedését tükrözné. Az elvi hangsúlyok mellett a szervezet ilyen átalakítása biztosíthatná a Kína elleni felderítő munka nagyságrendi javításához szükséges emberi és anyagi erőforrásokat is.
CIA Weighs Creating Special China Unit in Bid to Out-spy Beijing; Peter Martin, Nick Wadhams; Bloomberg; 2021. augusztus 12.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. augusztus 16.
Államok szemben a kiberbűnözőkkel: a támadó fellépés korlátai

Roppant érdekes polémia bontakozik ki az amerikai kiberbiztonsági szakértői közegben. Első olvasatban egy gyors összefoglalóban ismertetjük a napokban felmerült új tényeket.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok (és ennek megfelelően az egész világ) szakértőit döntően az államok közötti kiberkonfliktusok kérdésköre kötötte le. Lényegében az amerikai és az orosz elnök közötti genfi tárgyalások óta bizonyos szerény esélye merült fel ugyanis annak, hogy a világ vezető kiberhatalmai közötti ellentétek szabályozása – hosszú évek kilátástalan patthelyzete után – végre elmozdulhat a holtpontról. Ehhez a mozzanathoz kapcsolódva idézzük most fel egy pillanatra azt is: Biden amerikai elnök – ahogy az a politikában cseppet sem ismeretlen – a nemzetközi kapcsolatok terén vívott csatái közben a bonyolult belpolitikai konstellációknak is kénytelen megfelelni. Röviden megfogalmazva: miközben a tárgyalóasztalnál a rutinos külpolitikus realizmusával közelít a problémákhoz (és tárgyaló partneréhez), addig a sajtótájékoztatókon gyakorta élesebb hangot üt meg. E közben – és ez a lényeg – a kiber-fegyverszünet bonyolult kérdéseinek csendes és pragmatikus megvitatása zavartalanul folyik a háttérben.

Az államközi tárgyalásokon az egyik legfontosabb téma a kritikus polgári infrastruktúrához tartozó rendszerek mentességének a kérdése. Miközben a kiberbiztonsági szakemberek egy része, és az amerikai belpolitika ennél is nagyobb szelete meggyőződéssel állítja, hogy az orosz nemzetiségű hackercsoportok által végrehajtott zsarolóvírusos támadások mögött valóságosan, vagy legalább közvetetten a „Kreml” áll, addig Biden világosan képviselt álláspontja az, hogy ilyen összefüggésre nincsen bizonyíték. Tehát: miközben az amerikai tárgyaló delegáció a kritikus infrastruktúra támadhatatlanságáról egyezkedik orosz partnerével, ezt nem kötik össze az adott esetben orosz földről kiinduló, az országban működő bűnözői csoportok elleni fellépéssel – annak ellenére, hogy az amerikai belpolitika héjái ezt sürgetnék.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bűnözői csoportok, köztük orosz nemzetiségű hackerek – amelyek az elmúlt másfél évben drámaian elszaporodó zsarolóvírusos támadások mögött állnak – ne jelentenének hatalmas, immár nemzetbiztonsági szintű fenyegetést az USA-nak. Ennek megfelelően – miközben folynak a tárgyalások az államok közötti kiberkonfliktusok kordába szorításáról – egyre súlyosabb kérdésként szerepel a napirenden a szervezett kiberbűnözés elleni fellépés. És ebben az összefüggésben most nagyon kiábrándító tények bukkannak fel a szakmai közvéleményben. Megfogalmazódott az, hogy az Egyesült Államok koránt sem az a jelentős kiberfegyvertárral rendelkező hatalom, amelyik könnyen, gyorsan képes lenne ellentámadásba átmenni, lecsapni a kibertérben ellene (azaz a polgári infrastruktúrái ellen) támadó nem-állami szereplőkre, tehát a kiberbűnözőkre. A felvetés azért is meglepő, mert a közelmúltban publikált kiberkapacitási világranglistákon mindenhol messze az Egyesült Államok vezet. A mértékadó felmérések és elemzések szerint tehát az USA kiugróan erős támadó kiberfegyverzettel rendelkezik.

Szakértők ezt most cáfolják. A vélekedés az, hogy a nem-állami kiber-bűnelkövetők elleni hatékony fellépéshez megfelelő kiberhirszerzési kapacitásra van szükség. Továbbá megfelelő támadó kiberfegyver-fejlesztő képességre (hiszen ezek nem „polcról levehető”, kész eszközök). Végül pedig egy olyan jogszabályi környezetre, amely a más szuverén államok területén tartózkodó, onnét operáló nem-állami szereplők elleni fellépéshez a jogi instrumentumokat is biztosítja. Szakértők egy csoportja állítja: az Egyesült Államok egyik területen sem rendelkezik élvonalbeli képességekkel. Ez magyarázza azt, hogy jelenleg nem képes erélyesen visszavágni az immár strukturális fenyegetést jelentő külföldi magánbűnözőkkel szemben. Legközelebbi hírlevelünkben megnézzük a részleteket is: melyek a kiber-ellentámadás valós korlátai?
The Limits of Cyberoffense; Eric Rosenbach, Juliette Kayyem, Lara Mitra; Foreign Affairs; 2021. augusztus 11.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Hatékonyabbak a három véletlenszerűen választott szóból álló jelszavak

A jelszó a kibervédelem egyik fontos eszköze – és egyben az egyik leggyengébb láncszem is. Szakemberek előtt ma is felrémlik néha az a riasztó kép, amikor a januárban az amerikai Capitoliumot ideiglenesen megszálló rendbontók akadálytalanul járkáltak a törvényhozás irodáiban, könnyűszerrel belépve az asztalokon álló hivatali számítógépekbe. Mivel többnyire a monitorra ragasztott cédulán őrizték a felhasználók a jelszavaikat.
A jelszóval persze (a puszta gondatlanságon túl) más gondok is akadnak: az emberi memória igencsak véges, ezért a biztonságosnak javasolt – betűket, írásjeleket tartalmazó – hosszú jelsorok gyakorlatilag megjegyezhetetlenek. A felhasználók többsége ezért, miközben biztonságosnak gondolt jelszavakat gyárt, önkéntelenül is nagyon kiszámítható módon konstruálja meg a belépő kódjait. Ezeket a technikákat (többnyire ún. behelyettesítésen alapuló módszereket) a bűnözők többnyire jól ismerik, illetve a speciális algoritmusok könnyen visszafejtik azokat, így az ilyen jelsoroknál sokkal nagyobb védelmet nyújtanak a három valóságos szó véletlenszerű kombinációjából alkotott jelszavak. Legalábbis ezt javasolja most a brit jelhírszerzési ügynökség, a GCHQ alárendeltségében működő Nemzeti Kiberbiztonsági Központ. Azt állítják: miközben természetesen nem csodaszer, a véletlenszerűen összeállított három valós szóból álló jelszó sokkal erősebb védelmet biztosít, mint az ember által összeállított bonyolult karaktersorokból összeálló jelszavak. Ráadásul ezerszer könnyebben megjegyezhetők.
The logic behind three random words; Kate R.; National Cyber Security Centre; 2021. augusztus 6.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. augusztus 16.
Ferencz Orsolya: a világűr a geopolitikai vetélkedés terepe, ahol azonban a kis nemzeteknek is komoly szerep juthat

A kibontakozóban levő új technológiai vetélkedés „szűzterületéről”, a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejtegető világűr meghódításáért folyó versenyfutásról beszélt a minap az Inforádió Aréna című műsorában dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos. A politikus – aki egyébként továbbra is aktív szakemberként kutat és tanít a hazai tudományosságban – a Külgazdasági és Külügyminisztériumon belül szervezi a magyar űrkutatás és űrgazdaság fejlesztését. A világűr meghódítása ugyanis – bár ez nem mindig jut elsőre az olvasó eszébe – nem csupán nemzeti presztízscélokat szolgáló tevékenység (bár, az így szerzett dicsőség „soft power” ereje kevés dologhoz mérhető), hanem egyben rendkívül nagy jelentőségű gazdasági tényező is. Ráadásul – és talán ez sem a közismert tények között szerepel – Magyarország ezen a területen egyáltalán nem valamiféle „kezdő”. A magyar űrkutatás csaknem háromnegyed évszázados múltra tekint vissza, és a XX. század utolsó évtizedei során az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar tudományos fejlesztések és ipari eredmények a mai napig jelentősnek számítanak. Az űrkutatásban rejlő komplex lehetőségekről, a világűr geopolitikai és geoökonómiai szerepének növekedéséről, a hazai űrkutatási és űripari teljesítményekről, és az emberes űrutazásokban való magyar részvétel programjáról (indíttatásáról, értelméről és hasznáról) beszélgetett az Inforádióban Ferencz Orsolya.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján néhány héten belül megnyílik a lehetőség arra, hogy mindenki, aki jelentkezni kíván, a szükséges dokumentumokat fel tudja tölteni, addig pedig a NASA fizikai feltételrendszerét érdemes tanulmányozni – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Ferencz Orsolya. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos kiemelte: a jelentkezőknek mások mellett szükségük lesz repülőorvosi engedélyre, egy természettudományos MA-diplomára, megfelelő fizikai kondícióra és paraméterekre, magas szintű angoltudásra, második nyelvként pedig előnyt jelent az orosz. A szakember emlékeztetett, az Európai Űrügynökség toborzására, melyet 11 év után nyitott meg az ISA, mintegy 150 magyar honfitársunk jelentkezett, köztük sok nő, de a paraasztronauta-program is népszerű volt, amiben a paralimpiai bizottság működött közre.

Arról van tehát szó, hogy – miközben hazánk továbbra is aktív résztvevője az Európai Űrkutatási Ügynökség programjainak – a magyar honfitársaink számára egy olyan lehetőség kínálkozik most, hogy egy külön programban is részt vehetnek majd, amit különleges lehetőségeket teremt a magyar űrkutatás, sőt a hazai űripar számára is. A szakember ugyanis hangsúlyozta, hogy a projekt keretében a magyar űripar mintegy 12 műszer megépítésére, valamint nyolc kísérlet lefolytatására tett vállalást. Egy ilyen eszköz paletta kifejlesztése, tesztelése, legyártása ilyen rövid idő alatt hatalmas feladat, ami egyben jól jelzi azt is, hogy a magyar tudományosság és különleges műszeripar nem az ismeretlenségből száll be ebbe a nagyon komoly szellemi és pénzügyi tőkéket megmozgató területre.

Ugyanakkor Ferencz Orsolya azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a világűr természetszerűen egyfajta „lenyomata” a mi földi viszonyainknak. Legalábbis abban az értelemben, hogy az érezhetően erősödő hatalmi rivalizálások óhatatlanul kivetítődnek a világűr meghódításáért indított újabb versengésbe is. A törésvonalakat, erős ellenérdekeket láthatjuk például a Hold kiaknázásáért folyó küzdelmekben is. Míg azonban a Földön folyó geopolitikai csatározásokban a nagyhatalmak szerepe domináns, addig a világűr meghódításáért folyó versenyben – a fejlesztések egy-egy speciális tudást, tapasztalatot igénylő szegmenségre fókuszálva – a kisebb nemzetek előtt is nyílhatnak lehetőségek. A tét ugyanakkor hatalmas, hiszen – ha az űrkutatáshoz ma még óhatatlanul kapcsolódó nemzeti dicsőséggel most nem is számolunk – az űripari fejlesztésekre fordított befektetések egészen magas megtérülési rátával kecsegtetnek, egyben pedig technológiai értelemben is húzóágazatot teremthetnek a nemzetgazdaságokban.
Ferencz Orsolya: a hatalmi érdekérvényesítés nyúlványaitól a világűr sincs óvva; Exterde Tibor; Infostart; 2021. augusztus 11.
Űrkutatási biztos: 2025-ben már mehet magyar asztronauta az űrbe; Exterde Tibor; Infostart; 2021. augusztus 6.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Túlárazott eszközfejlesztések az Amerikai Űrkutatási Hivatalnál – veszélyben a tervezett visszatérés a Holdra

Egyes amerikai kormányzati szervek nehezen magyarázható közbeszerzési gyakorlata időről-időre felborzolja a szakmai kedélyeket. Az elmúlt években például a Honvédelmi Minisztérium erősen túlárazott beszerzési tételei kerültek napvilágra, most az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatala, a NASA adott bizonyságot arról, hogy a közpénzekkel nem csak a katonák tudnak erősen pazarlóan bánni.
Egy a közelmúltban lezajlott auditálás kimutatta, hogy az űreszközök és felszerelések fejlesztéséért fővállalkozóként, azaz megbízóként felelős NASA az elmúlt 14 év során összesen 500 millió dollárt költött el egy új, korszerűbb űrruha kifejlesztésére, a használható felszerelési tárgyra azonban még éveket kell várni, és így kérdéses lehet, hogy az USA a tervek szerint vissza tud-e térni emberrel a Holdra a 2024-es céldátumig. Az utóbbi időben érezhetően nagy lendületet vett magán űripar jelentheti a kiutat. A szakemberek egy része a hagyományos beszállítók helyett az űripari start-upokra bízná az új űrruházat kifejlesztésére. Ugyanakkor a költségek exponenciális növekedése is el kell, hogy gondolkodtassa az amerikai űrhatóság vezetőit. Az amerikai közvélemény ugyanis – ez kevéssé köztudott – az űrkutatásra fordított hatalmas költségeket mindig is túlzónak tartja – és ez már a hazafiasabb hangulatú első űrkorszakban, az 1960-as évek nagy sikereinek idejében is így volt. Az auditból viszont az is gyanítható: a költségek ijesztő emelkedésében komoly szerepe lehetett annak is, hogy fontos szempont volt a munkaszervezésben, hogy minél több alvállalkozó részesüljön az állami feladatból. Jelenleg 27 cég dolgozik a szkafander kialakításán. Elgondolkodtató, hogy a SpaceX Falcon 9 rakétájának kifejlesztése mindössze 10%-a lehetett annak az összegnek, amit a NASA ugyanilyen feladatra költött volna.
A 500 Million Spacesuit? Welcome to NASA Contracting; Adam Minter; Bloomberg; 2021. augusztus 13.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Törvények, rendeletek

Megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszere

  • 1567/2021. (VIII. 9.) Korm. határozat az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszere megszüntetéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 151. szám; 2021. augusztus 9.; 6985-6988. o. (PDF)
  • 477/2021. (VIII. 9.) Korm. rendelet az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszere megszüntetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 151. szám; 2021. augusztus 9.; 6818-6920. o. (PDF)

Módosul az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezet és az Állami Alkalmazás-katalógus szabályozása

„…„3. alkalmazás-továbbfejlesztés: korábban kifejlesztett alkalmazás olyan funkcionális bővítésére, kiegészítésére vagy az alapvető technológiájának változtatására irányuló tevékenység, amelybe nem tartozik bele a hibajavítás, karbantartás, optimalizálás, IT biztonság növelése, és közvetlenül az alkalmazás informatikai üzemeltetését érintő változtatások,”

(E rendelet alkalmazásában:)

„5a. Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezet ügyintézési felület: olyan elektronikus felület, amely biztosítja az alkalmazásfejlesztés és alkalmazás-továbbfejlesztés különböző szereplői számára az alkalmazásfejlesztéshez kapcsolódó eljárások megindítását, lefolytatását, az alkalmazásfejlesztés – az előzetes engedélyezési eljárástól az alkalmazás megvalósításán át a kifejlesztett vagy továbbfejlesztett alkalmazás végső műszaki-szakmai átadás-átvételéig történő – nyomon követését,
(E rendelet alkalmazásában:)

„12. központi szolgáltatók: a központi alkalmazás-szolgáltató, a központi termék minőségbiztosító és a központi infrastruktúra-szolgáltató,

12a. központi termék minőségbiztosító: az alkalmazásfejlesztés és alkalmazás-továbbfejlesztés során a termék minőségbiztosítói feladatokat ellátó szerv,”

„(1) A Kormány központi alkalmazás-szolgáltatóként az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: központi alkalmazás-szolgáltató), központi infrastruktúra-szolgáltatóként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: központi infrastruktúra-szolgáltató), központi termék minőségbiztosítóként a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t (a továbbiakban központi termék minőségbiztosító) jelöli ki.”

(A központi infrastruktúra-szolgáltató)

„c) kialakítja a központi alkalmazás-szolgáltató és a központi termék minőségbiztosító bevonásával az ÁAFK-t használó fejlesztő szervezetek infrastruktúra szintű hozzáférésének szabályrendszerét és az igénybevételhez kapcsolódó módszertani útmutatókat, amelyeket a központi alkalmazás-szolgáltató az ÁAFK, valamint ÁAK rendszerfelületein közzétesz,

d) kialakítja a központi alkalmazás-szolgáltató és a központi termék minőségbiztosító bevonásával az ÁAFK, valamint az ÁAK használatával kapcsolatos technológiai és IT biztonsági követelményeket meghatározó módszertani ajánlásokat, amelyeket a központi alkalmazás-szolgáltató az ÁAFK, valamint az ÁAK rendszerfelületein közzétesz.”…”

Forrás:
476/2021. (VIII. 9.) Korm. rendelet az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 151. szám; 2021. augusztus 9.; 6912-6917. o. (PDF)

A Kormány 481/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelete a Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről
Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 153. szám; 2021. augusztus 13.; 7169-7187. o. (PDF)