Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Egységes jogiszemély-nyilvántartás és m-government az e-government helyett az Igazságügyi Minisztérium célja
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Európa Tanács, jogiszemély-nyilvántartás, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — igazságszolgáltatás, Varga Judit

Közigazgatás, politika

• Az Európai Bizottság észrevételeket kér a zöld és digitális átállást előmozdító állami támogatásokról
  Tárgyszavak: állami támogatás, általános csoportmentessségi rendelet, digitális átállás (DX), Európai Bizottság, társadalmi véleményezés, zöld átállás
• Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ): megengedhetetlen, hogy a kormánytisztviselő dupla annyit keres, mint egy köztisztviselő
  Tárgyszavak: köztisztviselői bérrendezés, Magyarország, önkormányzatok, Schmidt Jenő, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
• Az önkormányzati rendszerben a felzárkóztatás a cél, marad az iparűzési adó
  Tárgyszavak: helyi iparűzési adó (hipa), közalkalmazotti bérrendezés, köztisztviselői bérrendezés, Magyarország, önkormányzatok, Pogácsás Tibor, Somogy megye
• Az automatizált tömeges biometriai ellenőrzés ellen foglalt állást az Európai Parlament
  Tárgyszavak: biometrikus alapú tömeges megfigyelés, Európai Parlament, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabadságjogok, Mesterséges Intelligencia (MI) –biometria

Közigazgatási, politikai informatika

• Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. október 11.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország
• Már javában zajlanak az szja-visszatérítések kifizetéséhez kapcsolódó munkák az informatikai rendszereink felkészítésével – nyilatkozta Vágujhelyi Ferenc (NAV)
  Tárgyszavak: adóügyi informatika, digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, kriptopénz, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), szja-visszatérítések, Vágujhelyi Ferenc
• Varga Judit: egyetlen állam sem tud egyedül megküzdeni a digitalizáció kihívásaival
  Tárgyszavak: digitális igazságszolgáltatás, digitális kormányzati szolgáltatások, Európa Tanács, Magyarország, mobileszközök, Varga Judit
• Az adóhatóság ezentúl értesítést küld, ha probléma van az online számlákkal
  Tárgyszavak: adóügyi informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), online számlázás

Informatika, távközlés, technika

• Lezárult a Szupergyors Internet Program (SZIP) gigabites hálózatfejlesztése öt dél-borsodi településen
  Tárgyszavak: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Magyarország, Szupergyors Internet Program (SZIP)
• „Kódolj határok nélkül!” címmel ismét programozó versenyt hirdet középiskolásoknak a Belügyminisztérium és a NISZ Zrt.
  Tárgyszavak: Belügyminisztérium, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, programozói verseny, szabad és nyílt forráskódú szoftverek
• Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében lesz?
  Tárgyszavak: adatalapú társadalom és gazdaság, adatgazdálkodás, adatpolitika, adatvagyon, blokklánc, decentralizált rendszerek, kriptográfiai rendszerek, személyes adatok védelme

Társadalom, gazdaság, művelődés

• A Spitzbergákra kerültek az Országos Széchényi Könyvtár digitális kincsei
  Tárgyszavak: könyv- és könyvtárügy, kulturális örökség digitalizálása, kulturális örökség megőrzése, Magyarország, Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK)
• Bővül a Digitális Irodalmi Akadémia kínálata, a legjelentősebb klasszikus magyar szépirodalmi alkotások is ingyenesen hozzáférhetővé válnak a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) digitális könyvtárában
  Tárgyszavak: Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), kulturális örökség digitalizálása, magyar irodalom, Magyarország, online irodalmi adatbázisok, Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

• A Fehér Ház 30 országot von be a zsarolóvírusok elleni küzdelembe
  Tárgyszavak: Egyesült Államok, kiberbiztonság, kiberbűnözés, kibergeopolitika, kibervédelem, zsarolóvírusok
• Egy amerikai törvényjavaslat értelmében kötelezővé tennék a zsarolóvírusos támadás bejelentését
  Tárgyszavak: Egyesült Államok, kiberbiztonság, kiberbűnözés, szabályozás, zsarolóvírusok
• Az elkerülhetetlenné váló űrháború első lépése egy kibertámadás lesz
  Tárgyszavak: Egyesült Államok, kiberháború, űrgeopolitika, űrhadviselés, űrstratégia
• Óvatosságra intenek az okos eszközök kapcsán a kiberbiztonsági szakértők
  Tárgyszavak: kiberbiztonság, konferencia, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet, okosotthon
• Az űrben nagyobb károkat lehet okozni, mint a Földön
  Tárgyszavak: kiberháború, űrbiztonság, űrbiztonsági stratégia, űrgeopolotika, űrhadviselés, űrstratégia

Szakirodalom

• Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében
  Tárgyszavak: átláthatóság, közigazgatási hatósági eljárás, közigazgatási jog, Magyarország
• Digitális jogalkalmazás – Tanulmánykötet workshop és kéziratviták 2. forduló
  Tárgyszavak: digitális bíróság, Digitális Jogalkalmazás, digitális jogászat, jogi informatika, konferencia, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI), tervezési gondolkodásmód — jog
• Óvatosságra intenek az okos eszközök kapcsán a kiberbiztonsági szakértők
  Tárgyszavak: kiberbiztonság, konferencia, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet, okosotthon

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Egységes jogiszemély-nyilvántartás és m-government az e-government helyett az Igazságügyi Minisztérium célja

„A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korunk legnagyobb lehetősége, ugyanakkor legnagyobb kihívása is, amely érinti az igazságszolgáltatási rendszereket is – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden Gödöllőn, az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége keretében tartott igazságügy-miniszteri konferencián.

A tanácskozást megelőzően újságírók előtt a miniszter arról beszélt, hogy az állampolgárok, vállalkozások jogosan várják el, hogy az igazságszolgáltatás, a hatóság minél gyorsabban, minél hatékonyabban intézze ügyeiket, éppen ezért az elektronikus szolgáltatások és lehetőségek tárházát itt is bővíteni kell.

Magyarország élen jár az igazságszolgáltatás digitalizációjában, az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája is dobogós helyen említi hazánkat – hívta fel a figyelmet Varga Judit.

Emlékeztetett: az Európa Tanács 70 évvel ezelőtt olyan szervezetként jött létre, amely a tagállamok sokszínűségét, kulturális, történelmi hagyományait elismerve igyekszik a közös értékeket, az emberi jogokat előbbre vinni és megőrizni, és ebben a szellemben zajlik a keddi tanácskozás is.

Varga Judit kiemelte, hogy minden tagállam a maga módján ad válaszokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira, azonban fontos olyan minimum sztenderdeket találni, amelyek később ezeket a rendszereket összekapcsolhatóvá teszik, hogy az állampolgárok egy határon átnyúló ügylet során se ütközzenek akadályba.

Hangsúlyozta: nagyon fontos az adatvédelem, a tisztességes eljárás és minden magas emberi jogi garancia betartása a digitalizációval, illetve szintén fontos, hogy a mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatás területén milyen mértékben tudja átvenni az ember szerepét, és melyek azok a területek, ahol mindenképp meg kell tartani az emberi tényezőt.

Közölte azt is, hogy a konferencián részt vesz az ET mesterséges intelligenciával foglalkozó ad hoc bizottságának vezetője, illetve a bíróságok együttműködésével foglalkozó bizottság vezetője is; ők a tanácskozás szakmai irányítását látják el.

A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az IM célja, hogy egy egységes jogiszemély-nyilvántartással tovább lendítse a jogi versenyképességet Magyarországon, illetve az e-government helyett egyfajta m-governmentet, azaz mobil applikációkra épülő igazságszolgáltatási elérhetőségi rendszereket építsen.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros magyar elnöksége keretében szervezett legmagasabb rangú igazságügyi konferencián részt vesz Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, valamint 38 tagállam delegációja.

Magyarország május 21. és november 17. között tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki szerepét.”

Forrás:
Varga Judit: a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívása érinti az igazságszolgáltatási rendszereket is; Igazságügyi Minisztérium; 2021. október 5.

Közigazgatás, politika

Az Európai Bizottság észrevételeket kér a zöld és digitális átállást előmozdító állami támogatásokról

„Az Európai Bizottság felkéri a tagállamokat és az összes érdekelt felet arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket az általános csoportmentességi rendelet egyes javasolt módosításaival kapcsolatban. A javasolt felülvizsgálat célja, hogy tükrözze az állami támogatásokra vonatkozó, jelenleg felülvizsgálat alatt álló különböző iránymutatások módosításait, és hogy tovább könnyítse az EU zöld és digitális átállását előmozdító állami támogatás nyújtását. Az új szabályok elő fogják segíteni a fenntartható gazdaság megfelelő alapjainak megteremtését a koronavírus-világjárvány hatásaiból való kilábalás időszakában. A tagállamok és más érdekelt felek 2021. december 8-ig válaszolhatnak a konzultációra.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök a következőket nyilatkozta: „Javaslatunk célja, hogy bővítsük a tagállamok lehetőségeit arra, hogy előzetes bejelentés és bizottsági jóváhagyás nélkül hajthassák végre a zöld és digitális átállást előmozdító támogatási intézkedéseket. Ez megkönnyíti és gyorsabbá teszi a tagállamok számára, hogy ilyen támogatást nyújtsanak anélkül, hogy indokolatlanul torzítanák a versenyt az egységes piacon. Minden hatóságot, vállalatot és más érdekelt felet felkérünk arra, hogy vegyen részt ebben a fontos konzultációban.”

Az általános csoportmentességi rendelet az állami támogatások egyes konkrét kategóriáit a Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánítja, amennyiben azok eleget tesznek bizonyos feltételeknek, és mentesíti ezeket a kategóriákat az előzetes bejelentésre és bizottsági jóváhagyásra vonatkozó követelmény alól.

Az egyes támogatásoknak az előzetes bejelentésre és bizottsági jóváhagyásra vonatkozó kötelezettség alóli mentesítése jelentős egyszerűsítés, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a gyors támogatásnyújtást, amennyiben teljesülnek az egységes piacon belüli verseny torzulását korlátozó feltételek. Fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a csoportmentesség alá tartozó támogatások – melyek esetében teljesülnek a verseny lehetséges torzulásait korlátozó egyértelmű kritériumok –, és az olyan egyéb állami támogatások között, amelyeket a végrehajtásukat megelőzően a Bizottságnak értékelnie kell.

Az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott szabályok kiegészítik az állami támogatásokról szóló iránymutatásokban meghatározott szabályokat. Utóbbiak állapítják meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a Bizottság azt értékeli, hogy a csoportmentesség alá nem tartozó, és ezért a Bizottságnak bejelentendő állami támogatási intézkedések összeegyeztethetők-e az egységes piaccal. E két szabályrendszer együttesen átfogó szabálykönyvet alkot az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok egyes területeire vonatkozóan.

A Bizottság ezért az általános csoportmentességi rendeletre vonatkozóan számos célzott módosítást javasol annak érdekében, hogy tükrözze az állami támogatásokról szóló, jelenleg felülvizsgálat alatt álló különböző iránymutatásokat (nevezetesen a regionális támogatásokról szóló iránymutatást, az éghajlat-politikai, energetikai és környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatást, a kockázatfinanszírozási iránymutatást, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs keretet) érintő változásokat. Az említett iránymutatások folyamatban lévő felülvizsgálatának és az általános csoportmentességi rendelet javasolt felülvizsgálatának célja egyfelől a jelenlegi uniós prioritások, nevezetesen a zöld megállapodás és az európai ipari és digitális stratégiák megvalósításához hozzájáruló állami finanszírozás előmozdítása, másfelől annak biztosítása, hogy az állami támogatási szabályok tükrözzék a legújabb piaci és technológiai fejleményeket.

Ezzel összefüggésben a Bizottság számos módosítást javasol az általános csoportmentességi rendelethez azokon a területeken, ahol az állami támogatásokról szóló megfelelő iránymutatások is felülvizsgálat alatt állnak. Konkrétan:

Környezetvédelmi és energetikai támogatás

• A tagállamok támogatás-nyújtási lehetőségeinek bővítése különböző típusú „zöld” projektek esetében, mint például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációja, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, tiszta vagy kibocsátásmentes járművek, valamint az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra.
• Új, „zöld” feltételek bevezetése, amelyeket az energiaigényes nagyvállalatoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy az energiaadó-irányelv szerinti kedvezményes adómérték formájában nyújtott, csoportmentesség alá tartozó támogatásban részesüljenek. Ez biztosítani fogja, hogy a támogatás növekedést eredményezzen mind az energiahatékonyság, mind a kedvezményezett üvegházhatásúgáz-kibocsátásának jelentős csökkentését eredményező projektekbe történő beruházások terén.
• A megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálása kapcsán felmerülő, megnövekedett tárolási igények kielégítése azáltal, hogy kiterjesztik a megújuló energiára irányuló beruházási és működési támogatásra vonatkozó meglévő mentességeket a megújuló energiát termelő új vagy meglévő létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó tárolási projektekre.
• A zöld hidrogénbe irányuló beruházások megkönnyítése csoportmentesség biztosítása révén a zöldhidrogén-projektekhez és a hidrogén-infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatások esetében. E tekintetben a zöld hidrogén használatát előmozdító kis méretű létesítményeknek nyújtott működési támogatás szintén mentesül a bejelentésre vonatkozó követelmény alól.
• Ambiciózus épületfelújítási projektek ösztönzése ún. „zöld bónusz” (azaz csoportmentesség alá tartozó magasabb támogatási intenzitások) bevezetésével az épületek energiahatékonyságának javításához nyújtott támogatás esetében. A bónusz akkor jár, ha az energiahatékonyság javulása a primerenergia-igény jelentős csökkenéséhez vezet.

Kockázatfinanszírozási célú befektetéshez nyújtott támogatás

• A kockázatfinanszírozási támogatásra vonatkozó szabályok egyértelműsítése és észszerűsítése a kockázatfinanszírozási iránymutatás ezzel párhuzamosan történő felülvizsgálatával összhangban, például az általános csoportmentességi rendeletben az ilyen támogatásra vonatkozóan megállapított támogathatósági szabályok pontosítása révén.
• Az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás körének kiterjesztése a szellemitulajdon-jogok átruházása formájában nyújtott támogatásra, amikor az átruházás olyan kutatószervezettől történik, ahol az alapul szolgáló szellemitulajdon-jogokat olyan kis- és innovatív vállalkozásokra fejlesztették ki, amelyeknek új termékkel vagy szolgáltatással kell a piacon megjelenniük.

Kutatási, fejlesztési és innovációs támogatások

• A kutatási, fejlesztési és innovációs támogatás előzetes bejelentés és jóváhagyás nélküli nyújtására vonatkozó feltételek egyszerűsítése, például azáltal, hogy lehetővé válik a K+F projektek közvetett költségeinek egyszerűsített költségelszámolása, továbbá a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz (más néven: technológiai infrastruktúrák) nyújtott támogatásra vonatkozó új összeegyeztethetőségi szabályok bevezetése révén.

Regionális támogatás

• Az általános csoportmentességi rendelet idevágó szabályainak hozzáigazítása a regionális támogatásról szóló új iránymutatáshoz, például azáltal, hogy kiterjeszti az elnéptelenedés megelőzését vagy csökkentését célzó működési támogatás nyújtásának lehetőségét a ritkán lakott területekre is (erre eddig csak a rendkívül ritkán lakott területeken volt lehetőség).

A további lépések

A ma indított konzultáció mellett a javaslattervezetet a Bizottság és a tagállamok két találkozó keretében is megvitatják. Az elsőre a konzultációs időszak vége felé, a másodikra pedig a tervezetnek a nyilvános konzultáció során kapott információk alapján történő felülvizsgálatát követően kerül sor. Ez a folyamat így biztosítani fogja, hogy a tagállamoknak és más érdekelt feleknek egyaránt elegendő alkalmuk legyen a bizottsági javaslattervezettel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

A konzultáció tárgyát képező javaslat és a nyilvános konzultációval kapcsolatos valamennyi információ itt érhető el:

A felülvizsgált általános csoportmentességi rendelet elfogadására a tervek szerint 2022 első felében kerül sor.

Háttér-információk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (3) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy minden állami támogatást jelentsenek be az Európai Bizottságnak, és azokat csak a Bizottság jóváhagyását követően hajtsák végre. Az állami támogatásokról szóló uniós felhatalmazó rendelet lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy az állami támogatások bizonyos kategóriáit az egységes piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa és mentesítse a Szerződésben előírt bejelentési kötelezettség alól.

Az általános csoportmentességi rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos támogatási intézkedéseket közvetlenül, teljes jogbiztonság mellett hajtsanak végre. A 2014. évi általános csoportmentességi rendelet lehetővé tette a tagállamok számára az állami támogatási intézkedések széles körének előzetes bizottsági jóváhagyás nélküli végrehajtását, mivel ezek esetében kevéssé valószínű, hogy torzítanák a versenyt. A rendeletet több alkalommal módosították a szabályok egyszerűsítése és hatályának kiterjesztése érdekében. Ennek eredményeként az összes állami támogatási intézkedés több mint 97%-át jelenleg a tagállamok hajtják végre anélkül, hogy szükség lenne a Bizottság előzetes jóváhagyására. Ez összhangban van azzal a bizottsági megközelítéssel, miszerint arra kell összpontosítania, hogy többet és gyorsabban valósítson meg azokon a területeken, ahol ez indokolt, viszont kevesebbet tegyen ott, ahol a tevékenysége nem jár hozzáadott értékkel.

A versenyszabályok folyamatban lévő felülvizsgálatának részeként, amelynek célja annak biztosítása, hogy e szabályok megfeleljenek a változó piaci környezetnek, a Bizottság 2019 januárjában megkezdte azon állami támogatási szabályok értékelését, amelyeket a 2014. évi állami támogatási korszerűsítési csomag keretében fogadtak el. A célravezetőségi vizsgálat formájában elvégzett értékelés többek között a regionális támogatásra, a kutatási, fejlesztési és innovációs támogatásra, a kockázatfinanszírozási támogatásra, valamint a környezetvédelmi és energetikai támogatásra vonatkozó állami támogatási iránymutatásokra terjedt ki. Az értékelés azt mutatta, hogy az állami támogatások ellenőrzési rendszere és szabályai összességükben célravezetők. Az értékelés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egyes szabályokat ki kell igazítani, többek között az európai zöld megállapodás és az EU ipari és digitális stratégiái tekintetében, és folytatni kell a szabályok észszerűsítését. A Bizottság ezért jelenleg felülvizsgálja az idevágó állami támogatási iránymutatásokat és az általános csoportmentességi rendelet vonatkozó szabályait.

A mai javaslat az általános csoportmentességi rendeletnek a Bizottság által 2021 júliusában elfogadott legutóbbi módosítását követi, amelynek célja, hogy az idevágó állami támogatási szabályokat összhangba hozza az új többéves pénzügyi keret finanszírozási szabályaival. A Bizottság most számos további kiigazítást javasol az általános csoportmentességi rendeletre vonatkozóan.”

Forrás:
Állami támogatás: A Bizottság észrevételek benyújtását kéri a zöld és digitális átállást előmozdító támogatási intézkedések végrehajtásának további könnyítését célzó javaslattervezettel kapcsolatban; Európai Bizottság; 2021. október 6.

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ): megengedhetetlen, hogy a kormánytisztviselő dupla annyit keres, mint egy köztisztviselő

„Egyre több elvonás sújtja az önkormányzatokat és egyre nehezebb kérdés a humánerőforrás is, hiszen a köztisztviselők béreihez 2011 óta nem nyúltak hozzá – mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a Spirit FM Aktuál című műsorában.

Nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, amelyről a Parlamentben is szó esett hétfőn: elvonták tőlük a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, a gépjárműadót és bevezették a szolidaritási hozzájárulást, amelynek összege évente nő.

A szövetség szeptemberi küldöttgyűlése által megfogalmazott elvárások között szerepel a polgármesterek és köztisztviselők béreinek rendezése is.

Schmidt Jenő hozzátette: vannak önkormányzatok, amelyek nem tudnak eltérni a meghatározott bérektől, mert nincsen saját forrásuk a kiegészítésre. „Egészen más a humánerőforrás és gazdasági kérdés Győrben, Mátészalkán vagy éppen Balmazújvárosban, más fizetések vannak a vállalkozói és a magánszektorban, amelyre valamit reagálni kell. Ebből adódóan a depressziós térségben maradnak az emberek, mert nem sok munka és mozgási lehetőség van, de a nem depressziósokban ott viszont aztán nagyon nagy a fluktuáció. Nincs még egy ilyen csoport Magyarországon, mint az önkormányzati köztisztviselői lét, akik nem kaptak semmiféle központi bérrendezéses kérdéskört.”

Az elnök kiemelte: a kormánytisztviselő dupla annyit keres, mint egy köztisztviselő, amit megengedhetetlennek tart. Felhívta a figyelmet, hogy bár önállóan gazdálkodnak, de nincs ráhatásuk a bevételeikre. A kiadásaikra van, de ott is csak annyi, hogy milyen irányban tolják jobbra és balra.

Schmidt Jenő kijelentette: szándékuk nem a vita, inkább a figyelemfelhívás, hogy megfogalmazott kéréseiket, javaslataikat vegyék figyelembe és döntéseiket hozzák meg minél hamarabb.”

Forrás:
TÖOSZ: Megengedhetetlen, hogy a kormánytisztviselő dupla annyit keres, mint egy köztisztviselő; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2021. október 7.

Az önkormányzati rendszerben a felzárkóztatás a cél, marad az iparűzési adó

„ Nem tervez átalakítást az önkormányzati rendszerben a kormány. Ragaszkodnak a meglévő struktúrához, vagyis ahhoz, hogy minden településnek lehessen önkormányzata – mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Siófokon.

– Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a vidéki települések a szolgáltatások terén és a fejlesztésekben is fel tudjanak zárkózni annak érdekében, hogy a lakosság azt érezze, érdemes ott élni – emelte ki Pogácsás Tibor, a Somogy megyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásának második napján, kedden, Siófokon. Az államtitkár az önkormányzatok helyzetéről tartott előadást.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az egészségügyi alapellátás terén modellváltás van küszöbön, hiszen többek között az Európa-szerte tapasztalt orvoshiány okán sem lehet a településekre hagyni például az orvosi ügyelet megszervezését.

Pogácsás Tibor a somogyi településvezetőknek arról is beszélt, hogy az önkormányzatokra rengeteg kihívás vár, ezek között említette az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztését. Mint mondta, olyan intelligens településirányítási rendszer létrehozása a cél, ami a legkisebb falvakban is biztosítja azt a lehetőséget, hogy a lakosság akár otthonról intézhesse az ügyeit a jogosítvány készíttetéstől kezdve a gyermek iskolai étkezési díjának befizetéséig. – Mindez komoly települések közötti kiegyenlítődéshez vezet – hangsúlyozta az államtitkár.
Az iparűzési adóról szólva az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az adónem szükségszerűsége és struktúrája nem nagyon változtatható, nélküle összeomlana az önkormányzati rendszer.

Várható a közalkalmazottak, köztisztviselők béremelése

Az állami alkalmazottak egy része jelentős bérelmaradásban van. A közalkalmazottak, többek között a pedagógusok, a kulturális területen dolgozók valamint az önkormányzati köztisztviselők bérkérdésével is foglalkozik a kormány – fejtette ki Pogácsás Tibor. Az államtitkár azt mondta, hogy a szférában dolgozók biztosan számíthatnak béremelésre, azt azonban novembernél előbb nem lehet tudni, hogy a bértábla változása milyen mértékű lesz, és mikor számíthatnak az érintettek magasabb fizetésre.”

Forrás:
Felzárkóztatás a cél, marad az iparűzési adó; SONLINE.hu; 2021. október 5.

Az automatizált tömeges biometriai ellenőrzés ellen foglalt állást az Európai Parlament

„A szervezet azt akarja, hogy a közterületeken és a határellenőrzéseken tartósan tiltsák be az ilyen rendszereket.

A Európai Parlament 377 igen szavazattal, 248 nem szavazat ellenében és 62 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatát, amelyben rámutat a biometriai ellenőrzésekben, például a mesterséges intelligencia alkalmazások algoritmusaiban vagy az arcfelismerő rendszerekben rejlő kockázatokra. A szervezet hangsúlyozta, hogy az ilyen megoldásoknál szükség van az emberi felügyeletre és az erős jogi kontrollra, hogy megakadályozható legyen a mesterséges intelligencia általi diszkrimináció – különösen a bűnüldözés vagy a határátlépések területén.

Az európai parlamenti képviselők kiemelték, hogy az ilyen ügyekben a végső döntéseket egyszerre több embernek kellene meghoznia, míg az érintett ellenőrzött személyeknek lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy jogi eszközökkel élhessenek a meghozott döntések ellen. A határozat része továbbá, hogy csak olyan embereket lenne szabad biometriai rendszerekkel megfigyelni, akikkel kapcsolatban felmerül egy bűncselekmény elkövetésének a gyanúja.

Nem szabad elfelejteni, hogy a biometriai ellenőrzésekre használt fejlesztésekben lévő mesterséges intelligencia hajlamos a diszkriminációra – különösen a kisebbségek, a homoszexuális személyek, az idősek és a nők esetében. A szigorúbb ellenőrzéssel és odafigyeléssel ezek a hiányosságok kiküszöbölhetők. Ezzel párhuzamosan fontos lenne a magán arcfelismerési adatbázisok betiltása is.

Ez utóbbi dolog nem véletlenül került be a határozatba. Tavaly januárban kiderült, hogy a ClearView AI amerikai vállalat több mint 3 milliárd arcfotót töltött le a nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube és más szolgáltatások rendszereiből.A vállalkozás februárban Kanadával rúgta össze a port, majd áprilisban több jogvédő szervezet és állami hivatal is támadta. ”

Forrás:
Az automatizált tömeges biometriai ellenőrzés ellen foglalt állást az Európai Parlament; SG.hu; 2021. október 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. október 11.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

• „Szerver környezet fejlesztése”
  Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/191, 2021.10.04.
• Komplex távközlési szolgáltatások beszerzése
  Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/191, 2021.10.04.
• HelpDesk rendszer kialakítása és bevezetése 2021.
  Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/192, 2021.10.05.
• Térinformatikai Adatbázis frissítése
  Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/192, 2021.10.05.
• Hálózati eszközök és perifériák beszerzése
  Ajánlatkérő: Információs Hivatal
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/192, 2021.10.05.
• K2164 SharePoint Online migráció megvalósítása
  Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/194, 2021.10.07.
• Állami Számvevőszék gazdálkodásának ellenőrzése
  Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/194, 2021.10.07.
• Microsoft support 2021-2022
  Ajánlatkérő: Információs Hivatal
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/194, 2021.10.07.
• Informatikai eszközök beszerzése
  Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/195, 2021.10.08.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

• Adásvételi szerződés keretében tabletek és okostelefonok beszerzése
  Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ
  Nyertes: R+R Periféria Kft
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.939.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/191, 2021.10.04.
• Elektronikus iratkezelési rendszer támogatása
  Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
  Nyertes: e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.272.872,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/191, 2021.10.04.
• „Kragujevac megvalósíthatósági tanulmány-2/2021”
  Ajánlatkérő: Toll Service Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  Nyertes: Transinvest-Budapest Mérnöki, Konzultánsi, Kereskedelmi és ügynöki Korlátolt Felelősségű Társaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.200.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/192, 2021.10.05.
• Mobiltelefon beszerzés
  Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
  Nyertes: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.502.880,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/192, 2021.10.05.
• BSO133 Mesterséges intelligencia kioszk oszlop
  Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
  Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.034.981.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/192, 2021.10.05.
• Központi adattároló beszerzése – eredmény
  Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
  Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.924.835.800,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/193, 2021.10.06.
• Alkalmazásfejlesztési szolg. EU-s forrásból (SWFE)
  Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  Nyertes: Számos vállalkozás
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 520.000.000.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/193, 2021.10.06.
• Mobilkliens eszközök (tablet) beszerzése
  Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
  Nyertes: iSRV Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 367.350.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/193, 2021.10.06.
• Tájékoztató e-learning keretrendszer
  Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
  Nyertes: bEcommerce Kft
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.929.135,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/193, 2021.10.06.
• Paktum-Megvalósíthatósági tanulmány, kézikönyv
  Ajánlatkérő: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
  Nyertes: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft.;Inno Invest Kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.865.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/194, 2021.10.07.
• Szervezeti akkreditációt előkészítő átvilágítás
  Ajánlatkérő: Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt
  Nyertes: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.100.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/194, 2021.10.07.
• GPU szerver beszerzése, eredmény
  Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
  Nyertes: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.799.660,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/194, 2021.10.07.
• Informatikai rendszer megfelelőségének tanúsítása
  Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  Nyertes: HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató – fejlesztő és általános szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.500.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/195, 2021.10.08.
• Eredménytájékoztató – Űrfelvételek 1. időablak
  Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
  Nyertes: Airbus DS Geo Hungary Kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.980.322,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/195, 2021.10.08.
• Eredménytájékoztató – Űrfelvételek 2. időablak
  Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
  Nyertes: GeoIQ Imaging kft.
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.950.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/195, 2021.10.08.
• Fejlesztés támogatási szolgáltatások SAP rendszere vonatkozásában
  Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
  Nyertes: AB Consulting Group Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 600.000.000,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/195, 2021.10.08.
• Adatközponti és kapcsolódó szolgáltatások
  Ajánlatkérő: Pillér Informatikai Kft.
  Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 168.873.696,- Ft
  Közbeszerzési Értesítő: 2021/195, 2021.10.08.

Már javában zajlanak az szja-visszatérítések kifizetéséhez kapcsolódó munkák az informatikai rendszereink felkészítésével – nyilatkozta Vágujhelyi Ferenc (NAV)

„Már javában zajlanak az szja-visszatérítések kifizetéséhez kapcsolódó munkák az informatikai rendszereink felkészítésével – nyilatkozta a Mediaworks Hírcentrumának a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője. Vágujhelyi Ferenc államtitkár közölte: a hatóság tartja a határidőket, így a legtöbben február közepén kézhez kapják az adó-visszatérítést. A NAV vezetője fontos részleteket közölt a kiutalásokról, de beszélt arról is, hogyan lehet papírmentes az adóhivatal.

– Ön július elseje óta vezeti államtitkárként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). A szervezet bizonyosan nem ismeretlen önnek, hiszen korábban, 2010 és 2015 között már dolgozott szakfőigazgatóként, elnökhelyettesként a hatóságnál. Helyismerete jól jöhet most, amikor egy eddig tulajdonképpen ismeretlen intézkedést kell végrehajtania a NAV-nak: február közepéig vissza kell utalnia majdnem kétmillió embernek az idén befizetett személyi jövedelemadót. Hozzáláttak már a kiutalások előkészítéséhez?

– A feladat annyiban nem ismeretlen, hogy a NAV – a jogszabályi keretek között – rendszeresen utal különféle összegeket a cégeknek és a magánszemélyeknek. Az szja-visszatérítés persze tartogat némi kihívást, ami részben a személyi jövedelemadózás sajátosságaiból, részben pedig abból adódik, hogy majdnem kétmillió magánszemélynek nagyjából egyidőben kell visszajuttatnunk a befizetett szja-t. Fennakadás azonban nem lesz. Az adóhivatal mindenkor tartja magát a határidőkhöz, ez az adó-visszatérítés esetében sem lesz másként. A munkát megkezdtük, informatikai rendszereinket felkészítjük a feladatra, február 15-ig a legtöbb érintett megkapja a neki visszajáró összeget.

– Időzzünk el itt egy kicsit! Ki kap vissza és mennyit?

– Mivel a részletszabályokat már nyilvánosságra hozta a kormány, így az adófizetők jó előre megismerhették a visszafizetés folyamatát, számolhatnak az összeggel. A kérdésre visszatérve: minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adó-visszatérítés. Ha valaki úgynevezett összevontan adózó jövedelemből szerez idén bevételt, az utána befizetett személyi jövedelemadót visszakapja. Ilyen például a munkaviszony vagy a megbízás alapján elvégzett munka. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekhó szerint adózók közterhéből 9,5 százalék számít szja-nak, ők azt kapják vissza. Azok pedig, akik a kisadózó vállalkozások tételes adóját, azaz a katát alkalmazzák, a befizetett tételes adó negyedére számíthatnak. A visszatérítés felső határa legfeljebb a 2020 decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15 százalékos adókulcs szorzata ezer forintra kerekítve. Ha az összevont adóalap utáni adó legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor a visszatérítés összege ezer forint.

– Fontos kérdés, hogy szükséges-e valamilyen adminisztráció. Kell-e valamilyen nyomtatványt kitölteni, bevallást beadni?

– A NAV február 15-ig automatikusan kiutalja a pénzt azoknak a szülőknek, akiknek munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót. Azoknak az érintetteknek nincs teendőjük, akiknek az adóhivatal ismeri a belföldi bankszámlaszámát, postai címét a családi pótlék folyósítási adataiból. Ők a nekik járó összeget február 15-éig automatikusan megkapják. Más a helyzet az egyéni vállalkozóknál, az őstermelőknél és azoknál, akik maguk fizetik be – az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után – az adót. Ők a bevallásukban kérhetik a visszatérítést, vagyis az ügymenet ebben az esetben nem automatikus. A katások és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, az év végéig nyilatkozatot tehetnek. A „VISSZADO” jelzésű nyomtatványt október 31-től december 31-ig lehet elektronikusan vagy papíron kitölteni és benyújtani. Aki határidőben nyilatkozik, február 15-ig kézhez kapja a visszatérítést. Ha valaki lekési a határidőt, a személyijövedelemadó-bevallásban veheti igénybe a visszatérítést. Ezt legkönnyebben az adóhivatal által összeállított bevallási tervezet módosításával lehet megtenni. A visszatérítést a NAV a bevallás beérkezésétől számított harminc napon belül, de legkorábban 2022. március elsején utalja ki.

– Ha már szóba hozta az adóbevallást. A NAV 2017 óta készít bevallási tervezetet az adófizető magánszemélyeknek, lényegében átvette a hivatal a bevalláskészítés, az adminisztráció nyűgét. Hasonlóra számíthatnak a vállalkozások is, amikor élesre vált az úgynevezett e-áfa rendszer? Másképpen fogalmazva: mikortól készíti el a hatóság a cégek helyett az áfabevallásokat?

– A NAV az elmúlt években alapvető változáson ment át, főként szemléletében, ügyfélközpontúságban. Manapság már nem a büntetés, a szankció van a fókuszban, hanem az, hogy a szervezet tevékenyen vegyen részt a gazdasági viszonyok tisztításában, az ügyintézés gyorsításában. A NAV egyre több szolgáltatással igyekszik segíteni az adózókat, ezek között említhetem példaként – az szja-bevallások elkészítése mellett –, hogy immár két éve állít ki a hivatal bevallási tervezetet a cégeknek a jövedéki adóról. Idén ősszel debütál az e-áfa is, amely az egyik legnagyobb horderejű adózási szolgáltatásunk lesz. Első lépésként novembertől elérhetővé tesszük az áfabevallás alapjául szolgáló adatokat. Később a kör több lépcsőben bővül, a rendszer kiterjesztése fokozatos lesz. Megjegyzem: szolgáltatásaink fejlesztése ugyanakkor nem csak a vállalkozások dolgát könnyíti meg.

– Milyen megoldásokkal segítik a magánszemélyeket?

– Terveink szerint még az idén elkészül az Ügyfélportál. Ez az új felület az ügyféligények szerint testre szabható, és az adófizetők számára elérhetővé teszi saját személyes adataikat, adószámlájuk információit. Lehetőség lesz a benyújtott és a NAV-tól kapott dokumentumok lekérdezésére, azonnal látható lesz, ha valamelyik bevallás hiányzik. Új, felhasználóbarát funkciókkal egészül ki az adónaptár és az ügyfélszolgálatok időpontfoglaló rendszere. Megújul emellett az adóhivatal honlapja. Célunk egy olyan portál kialakítása, amely áttekinthető, könnyen kezelhető, így azoknak is kellő információval szolgál, akik nem mozognak otthonosan az online térben. Mindezzel párhuzamosan újjászületik a NAV Mobil, amely modern arculattal és személyre szabott szolgáltatásokkal áll majd az ügyfelek rendelkezésére.

– Ön korábban adóhivatali elnökhelyettesként az informatikai fejlesztésekért felelt, s szakmai életútja is az informatikához, a digitalizációhoz köti. Bizonyára tudását, tapasztalatát a hatóság ellenőrzési módszereinek tökéletesítéséhez is felhasználja majd.

– Célom, hogy rövid időn belül papírmentessé tegyem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.

– A terv első hallásra sem igen tűnik egyszerűnek.

– Valóban, de a feladat megoldása messze nem lehetetlen. A hivatal papírmentessé válásának egyik fontos állomása lehet a helyszíni ellenőrzések digitalizálása. Az adóhivatal évente több százezer ellenőrzést végez. 2022-ben továbbra is biztosítjuk az adózók számára, hogy nyilatkozatukat, sőt az irataikat is beküldhessék elektronikus formában. Folytatásként megteremtjük a lehetőségét, hogy a helyszíni ellenőrzéseket is magas fokú digitális támogatottsággal végezzék az adóellenőrök. Terveink szerint papírmentes lesz például a nyugtaadás, az alkalmazotti bejelentés vagy a közúti árufuvarozás ellenőrzése. A változtatásban előnyök sora rejlik. Egyrészt erősödhet a jogbiztonság, a kétséges helyzetek száma töredékére csökkenhet, miközben jelentős időt takaríthatunk meg a vállalkozásoknak, hiszen innentől az ellenőrzési iratokat laptoppal, tablettel és biometrikus aláíró eszköz használatával, az erre a célra kialakított, elsődlegesen online adatkapcsolattal ellátott informatikai rendszerben állítják majd ki munkatársaink. Csak hogy egy példát mondjak: a már rendelkezésre álló adatokat a rendszer automatikusan betölti, így a vállalkozónak nem kell kivárnia, amíg azokat is leírja a revizor, a pénzügyőr. A papírmentes helyszíni ellenőrzésekből adódó időmegtakarítással a tisztességes adózók és a költségvetés is nyerhet. Mivel az egyre bővülő adatok és az informatikai fejlesztések révén a kockázatelemzés is egyre pontosabbá válik, a revizorok megjelenésére jellemzően az adószabályokat kijátszó vállalkozások számíthatnak.

– Informatikai fejlesztésekre nem csak a hatóság költ: az adócsalások és más visszaélések elkövetői is igyekeznek újítani, például azzal, hogy virtuális pénzzel, kripovalutával intézik pénzügyeiket. Erre felkészült a hivatal?

– A NAV bűnügyi szakterülete is élen jár az új online megoldások alkalmazásában. Jó példa erre a kriptodevizák kérdésköre, hiszen míg a legtöbb uniós ország bűnüldöző szerve egyelőre nem tud mit kezdeni a kriptovagyonnal, addig a NAV a közeljövőben elindítja a kriptovaluták kezelésére szolgáló eszközök beszerzését, és olyan eljárások bevezetését, amelyekkel képes lesz a bűnözők virtuális pénzben tartott értékeinek lefoglalására, tárolására, és szükség esetén az értékesítésére is.”

Forrás:
A NAV már dolgozik az adó-visszatérítések kiutalásán; Origo; 2021. október 9.

Varga Judit: egyetlen állam sem tud egyedül megküzdeni a digitalizáció kihívásaival

„Egyetlen állam sem tud egyedül megküzdeni a digitalizáció összes kihívásával – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Gödöllőn.

Varga Judit az Igazságügyi Minisztérium és az Európa Tanács (ET) által a Miniszteri Bizottság soros magyar elnöksége keretében rendezett Digitális technológia és mesterséges intelligencia – az igazságszolgáltatás új kihívásai Európában című igazságügyi miniszteri konferencián szólalt fel.

A Facebookon is közvetített angol nyelvű beszédében a miniszter azt mondta, az állampolgároknak egyre nagyobb az igényük arra, hogy online betekinthessenek az őket érintő iratokba, ne kelljen ehhez felkeresniük egy hivatalt. A koronavírus-járvány pedig még fontosabbá tette a digitális megoldásokat – fűzte hozzá.

Értékesnek nevezett minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti, hogy hatékonyabb legyen a bírósági együttműködés az Európa Tanács tagállamai között.

A miniszter rámutatott, hogy már 5,2 milliárd ember, a világ lakosságának 67 százaléka használ mobileszközt. Az európaiak 77,6 százaléka rendelkezik okostelefonnal.

Az emberek tehát olyan eszközt birtokolnak, amelynek segítségével egy gombnyomással férhetnek hozzá a jogrendszerhez. Varga Judit fontosnak nevezte annak garantálását, hogy senki sem záródik ki digitálisan, és azt is hangsúlyozta: biztosnak kell lenni benne, hogy az új folyamatok kockázatai nem haladják meg az előnyeiket.

Magyarországon az információs technológia már a koronavírus-járvány előtt lényeges szerepet játszott a jogrendszerben, már akkor elérhetők voltak fejlesztések – jelezte.

Kiemelte, hogy a bíróságoknak már biztosítaniuk kell a feltételeket az eljárások elektronikus előrehaladásához. A bírók, regisztrált ügyfelek online elérhetik a fontos információkat, dokumentumokat, amivel időt és pénzt takaríthatnak meg – hangsúlyozta.

Varga Judit a távmeghallgatás intézményéről is beszélt. Ennek köszönhetően az ügyfelek személyes jelenlét nélkül, külön szobából tehetnek vallomást, akár külföldről is – közölte.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára hangsúlyozta, hogy nem a nulláról indulnak, hiszen az ET a 2000-es évek eleje óta segít tagállamainak, hogy hatékonyan tudják használni az információs technológiát igazságszolgáltatási rendszereikben. Ezt az online eljárások bővülő használatával érik el – jegyezte meg.

Példaként említette, hogy egyszerűbb a statisztikák elérése, az elektronikus ügykezelés. Az innovációk, amelyek bevezetése a koronavírus-járvány miatt felgyorsult, lendületesebb, hatékonyabb, átláthatóbb igazságszolgáltatáshoz vezettek – jelentette ki Marija Pejcinovic Buric.”

Forrás:
Varga Judit: egyetlen állam sem tud egyedül megküzdeni a digitalizáció kihívásaival; Igazságügyi Minisztérium; 2021. október 5.

Az adóhatóság ezentúl értesítést küld, ha probléma van az online számlákkal

„Passzívból aktívba vált az adóhatóság és üzennek az egyes hibák miatt.

Október 5-i tájékoztatója szerint a NAV 2021. októberétől az elektronikus tárhelyen keresztül tájékoztatja a cégeket arról, ha sikertelen az online számláikkal kapcsolatos adatfeltöltés. Ezzel egy régi kifogást orvosolnak, hiszen többször előfordult, hogy hiba miatt az online számla adatszolgáltatás sikertelen volt, de erről a cégek nem, vagy csak későn szereztek tudomást – összegezte a változást a Niveus Consulting Group.

Annak hátterében, hogy a NAV felé küldött adat nem ér célba, számos ok állhat: egy hibásan kitöltött mező, valamilyen kommunikációs hiba a NAV oldalán, netán egy új számlázási rendszer bevezetésekor vagy frissítésekor nem észlelt fejlesztési hiba. Ezek többnyire könnyen orvosolhatóak – ha a fejlesztők és a szoftvert használó cégek tudomást szereznek a problémáról.

Korábban semmilyen visszajelzés nem érkezett a NAV-tól arról, ha valamilyen technikai hiba okán sikertelen volt a számláról küldött adatszolgáltatás. Előfordult, hogy egy cég csak akkor értesült a hibáról, amikor a NAV egy ellenőrzés során ezt jelezte neki, vagy épp egy partner szúrta ki, hogy az online számla rendszerben nem látja a részére kiállított számlát.

Ezután azonban, idézi a Niveus Consulting Group közleménye a NAV-ét, az adóhatóság „rendszeresen tájékoztatja az online számlaadat-szolgáltatást küldő adózókat sikertelen vagy figyelmeztetést kiváltó adatszolgáltatásaikról”. Ez azt jelenti, hogy nemcsak passzívan nyugtázza a rendszer, hogy nem sikerült befogadni a cég, illetve a számlázóprogram által küldött adatokat, hanem aktívan is megkeresik a cégeket és tájékoztatják őket az adatszolgáltatási hibáról és annak okairól.

Az adóhatóság célja, hogy csökkentse a sikertelen adatszolgáltatásokat ezzel hatékonyabbá téve az ügyviteli folyamatokat.

A tájékoztatást a NAV automatikusan kiküldi minden érintett részére, az elektronikus tárhelyre (cégkapu, ügyfélkapu). ”

Forrás:
Változtatott a NAV, nagy könnyebbség az online számláikkal kapcsolatban; Infostart; 2021. október 9.
Lásd még: A hibás számlaadat-szolgáltatásról októbertől levelet küld a NAV; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2021. október 5.

Informatika, távközlés, technika

Lezárult a Szupergyors Internet Program (SZIP) gigabites hálózatfejlesztése öt dél-borsodi településen

„Lezárult a Szupergyors Internet Program (SZIP) hálózatfejlesztése öt dél-borsodi településen, a közel 140 millió forint értékű beruházás záró sajtótájékoztatóját ma tartották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszadorogmán.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen elmondta, a kistelepüléseken élő embereket ugyanúgy megilleti a gyors internet, a megfelelő minőségű utak és oktatás, vagy a könnyen elérhető közösségi terek, mint a nagyobb városokban élőket. Mindenkinek egyformán kell biztosítani a megfelelő infrastruktúrához történő hozzájutást – hangoztatta az államtitkár. Tállai András hozzáfűzte, az ilyen célok elérést segítik a különböző operatív programok, amelynek finanszírozását az Európai Unió mellett a hazai költségvetés is támogatja.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, a SZIP mintegy 150 milliárd forint értékű, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program segítségével megvalósuló fejlesztése a valaha volt legnagyobb ilyen jellegű hálózatfejlesztési program. Az országos projekt keretében a mezőcsáti járás öt településén közel 140 millió forintból építették ki az internethálózatot és összesen 247 háztartás lefedése valósult meg.

Ezeken a településeken a legkorszerűbb optikai hálózat jött létre, akár 800 Mbit/s sávszélességű internetcsomagra is elő lehet fizetni – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve, az itt élők ugyanolyan minőségű internetet kapnak, mint egy nagyvárosban, vagy a sűrűbben lakott területeken. Debreceni Győző, a Szupergyors Internet Program projektvezetője a beruházással harminc hónap alatt készült el a kivitelező, amely a hálózat kiépítése mellett a települések közterületein ingyenesen elérhető wifi-pontokat is létesített.”

Forrás:
Gigabites hálózatfejlesztés fejeződött be öt dél-borsodi településen ; SG.hu; 2021. október 6.

„Kódolj határok nélkül!” címmel ismét programozó versenyt hirdet középiskolásoknak a Belügyminisztérium és a NISZ Zrt.

„A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. harmadik alkalommal hirdeti meg nyílt forráskódú programozó versenyét „Kódolj határok nélkül!” címmel. Az egyre népszerűbb verseny célja, hogy a programozás iránt érdeklődő diákok bővítsék tudásukat a nyílt forráskódú technológia témakörében. A nyertesek a dicsőség mellett értékes tárgyi nyereményekben részesülnek, emellett gyakornoki programlehetőségek is megnyílnak számukra.

A kezdeményezés sikerét tükrözi, hogy a bajnokság második évében a középiskolai nevezések száma megduplázódott és sok diák újra próbára tette tudását a megmérettetésen. A versenyzők szerteágazó ismeretekre tettek szert és látványosan bővültek a visszatérő vetélytársak szakmai tapasztalatai. A program idei újdonságaként a szervezők a felkészülést minta feladatsorokkal is segítik, melyek a verseny.nisz.hu weboldalon érhetők el. A nevezésre 2021. november 1-ig szintén ezen a felületen nyílik lehetőségük a 3 fős csapatoknak. A próbatételre a középiskolák 9-13. osztályos tanulói nevezhetnek.

Az első három helyezett csapat tagjai értékes tárgyi nyereményekben részesülnek, a felkészítő tanárok pedig szakmai támogatást kapnak tudásuk bővítéséhez. Mindemellett ösztöndíj és gyakornoki program várja a legrátermettebb diákokat.

A középiskolai bajnokság keretében 2021 novemberében két online fordulóra kerül sor, majd a legeredményesebb 10 csapat továbbjut a 2022. januári, 24 órás országos döntőbe. A döntő eseményén – amennyiben ezt a járványhelyzet lehetővé teszi – személyesen vesznek részt a diákok és a legügyesebb 3 csapat 15-15 percben, részletesen is bemutathatja elkészült munkáját. Közülük a szakmai zsűri által a leginkább kreatívnak és legjobban kivitelezettnek ítélt alkotást fejlesztő tanulók nyerik a „Kódolj határok nélkül!” 2022-es középiskolai versenysorozatát.

A végső, 24 órás küzdelem során a csapatoknak egy előre meghatározott nyílt forráskódú keretrendszerben kell fejleszteniük a helyszínen meghatározott, a közigazgatásban létező, valós feladat megoldására irányuló alkalmazást.

A szervezők 2022 tavaszán a felsőoktatási kategóriában is meghirdetik a „Kódolj határok nélkül!” nyílt forráskódú programozó versenyt.

A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok fontos szerepet töltenek be a magyar közigazgatásban. Az idén 10. születésnapját ünneplő NISZ Zrt. 2016-ban Nyílt Forráskódú Kompetencia Központot hozott létre, mely mára kiemelkedő nemzetközi sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban.

További részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatóak.”

Forrás:
Nevezés indul! „Kódolj határok nélkül!” címmel ismét programozó versenyt hirdet középiskolásoknak a Belügyminisztérium és a NISZ Zrt.; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. október 5.

Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében lesz?

„Az mára világossá vált, hogy digitális világunk motorja az adat, az azonban csak mostanában kezd kikristályosodni, hogy az adat nem az új olaj, ahogy korábban gondolták, hanem egy magánszemélyek, intézmények és államok számára is rendelkezésre álló megújuló valuta. Ennek tükrében különösen fontos, hogy hová vezetnek minket a tárolás, az adatátvitel és a logisztika innovációi? A Deloitte 2021-es Technology Futures kutatása a lehetséges jövőképeket járja körül, és többek között erre keresi a választ.

A világban használt adatmennyiség óriási ütemben növekszik. Ez nem csak az egy főre jutó adatmennyiségre igaz, de az információk megosztásának ütemére is. Becslések szerint 2025-ben a naponta keletkező adatok mennyisége eléri a 463 milliárd gigabájtot, ami közel 200-szoros növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. 2019 és 2020 között, mindössze egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a közösségi médiát használók száma, és elérte a 3,96 milliárd főt. Ez a növekedés számos lehetőséget rejt magában, másrészt komoly fejtörést okoz a törvényhozók, gazdasági szervezetek és jogvédők számára, akik az adatok jövőjét kutatva arra keresik a választ, hogy a mai gyakorlatnak megfelelően az információ továbbra is központosított marad, vagy a nyílt adatelosztási és -megosztási modell felé fogunk elmozdulni.

Intézményi, vagy decentralizált modell: kinek a kezében legyenek az adatok?

Jelenleg alapvetően a központosított modell él. Azok az intézmények és szervezetek, amelyek a személyes adatok nagy részét gyűjtik és kezelik, tulajdonképpen kizárólagosan hasznosítják is azokat. Az adatok üzleti célú felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi és etikai aggályok miatt sok felhasználó nagyobb rálátást szeretne kapni saját adataira. A blokklánc technológián alapuló decentralizált adattulajdonlás ezt hivatott elérni, hiszen olyan stabil és ellenőrizhető adatbázist teremt, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára a teljes ellenőrzést adataik felett, beleértve, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Még sokan nincsenek is tisztában vele, de sok szolgáltatásért már most is adataikkal fizetnek. A népszerű közösségi média platformokat, levelező- és keresőszolgáltatásokat látszólag ingyen használjuk, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért. A jövőre nézve elképzelhető, hogy a felhasználók számára bevételszerzési forrás lesz, ha személyes adatainkat megosztjuk bizonyos cégekkel, ehhez azonban a teljes kontroll lehetősége is szükséges. Éppen ezért, számos folyamatban lévő blokklánc projekt van, amelyek célja a végfelhasználói adatok tulajdonjogának átláthatósága, és az adatbiztonság növelése.

Az adatok biztonsága egyre inkább kulcskérdés

A világhálót eredetileg nem a biztonságot vagy bizalmat szem előtt tartva tervezték, ma pedig egyre több felhasználó egyre több személyes adatot oszt meg. A növekvő fogyasztói aggodalmakra reagálva a világ számos országában vezettek be szabályozásokat, de a digitalizáció növekedése magával hozta az adatok megszerzését célzó kibertámadásokat is. A rosszindulatú szoftverek száma több mint 600%-kal emelkedett 2009 óta, és 2020-ban az adatszivárgások révén nyilvánosságra került adatrekordok száma elérte a megdöbbentő 36 milliárdot. Nem csak a támadások száma nőtt meg drasztikusan; az információs technológiától való függőségünk miatt az adatszivárgások hatásai is egyre jelentősebbek. Nem meglepő, hogy mind állami, vállalati, és magán szinten is nagyobb figyelmet fordítunk adataink biztonságára.

A kvantum mumusa

Az új fenyegetések megjelenésével az adatgyűjtési és -tárolási, valamint a kiberbiztonsági technológiák is változnak. A maihoz mérten hatalmas kapacitású kvantum számítástechnika elavulttá teszi a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, melyek visszafejtése kvantum eszközökkel gyerekjáték lehet. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg biztonságosnak vélt algoritmusok könnyen a kvantum technológia áldozataivá válhatnak. Bizonyos szervezeteknél vannak előremutató törekvések, ahol már a poszt-kvantum nyilvános kulcsú kriptográfia fejlesztésén dolgoznak, amely sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a jövőbeli kvantumszámítógépek fenyegetésével szemben.

“Akik előre gondolkodnak, megértették, hogy most kell lépni információbiztonság, adattárolás és bizalom tekintetében, és a jövő védelmi módszereit beépíteni rendszereikbe. Az adat határozza meg ugyanis a jövő gazdaságát, mind egyéni, mind szervezeti, mind állami szinten. Tekintsünk úgy az adatra, mint a jövő konvertibilis, megújuló fizetőeszközére – aki nem tudja biztosítani ennek sértetlenségét, lemarad a gazdasági versenyben” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információ biztonsági szakértője.

A személyes adatokra vonatkozó szabályozás globális szigorodása

Felismerve, hogy az életünk valamennyi területe fokozódó ütemben digitalizált megoldásokra épül, illetve a személyes adatok globális allokálása és továbbítása összehangolt szabályozást igényel, az Európai Unióban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely a korábban tagállami szintű adatvédelmi szabályok helyett egy egységes és átfogó szabályozási rendszert hozott, súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban Kalifornia állam elfogadta a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvényt (CCPA), amely a fogyasztók számára nagyobb ellenőrzést biztosít a vállalkozások által róluk gyűjtött személyes adatokról. Fontos megemlíteni, hogy az Unió határán túl számos további helyen is GDPR alapú szabályozást alkalmaznak. A szomszédos nem uniós országok közül például Ukrajna és Szerbia is számottevő mértékben implementálta a GDPR rendelkezéseit, de India és Thaiföld is a GDPR-on alapuló szabályozást vezetett be az elmúlt évek során. A kínai adatvédelmi tárgyú törvény, amely november 1. napján lép hatályba szintén több ponton mutat hasonlóságokat a GDPR szabályaival.

„A technológiai cégek sikeressége azt mutatja, hogy a felhasználók személyes adata komoly bevétel forrás, és a jogalkotók, valamint a felügyeleti hatóságok is a személyes adatra, mint fizetőeszközre kezdenek el tekinteni világszerte. A személyes adat azonban sosem fog „közönséges áruként” viselkedni, mivel az adatvédelem egyik legfontosabb pillére, hogy az érintettek a saját adatukkal a jogi kapcsolatot sosem veszítik el, ebből következően az éppen aktuális adatkezelőre a személyes adatok hasznosításával kapcsolatba korlátozások vonatkoznak, valamint az érintetti jogok gyakorlását biztosítania kell. Ez alapvető akadálya annak, hogy például a személyes adatokat korlátlanul lehessen adni és venni” – mondta dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai csoportjának vezetője.”

Forrás:
Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van?; Prím Online, 2021. október 7.
Lásd még: Hamarosan teljesen új fizetőeszközt használ a világ?; Molnár Csaba; Napi.hu; 2021. október 6.
Technology Futures Report 2021. Projecting the possible. Navigating what’s next; Deloitte; 2021

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Spitzbergákra kerültek az Országos Széchényi Könyvtár digitális kincsei

„A Spitzbergákon őrzött trezorba kerültek az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiemelt értéket képviselő dokumentumainak különleges eljárással filmszalagra rögzített digitális másolatai.

A nemzeti bibliotéka együttműködő partnere, az Északi-sarki Világarchívum (Arctic World Archive, AWA) egyedülálló módon vállalja a digitális adatok hálózaton kívüli megőrzését a Föld legészakibb, ezer főnél népesebb városában, Longyearbyenben kiépített tárolójában.

A norvég Piql cég által előállított mikrofilmtekercseket Sándorfi Eszter oslói magyar nagykövet, Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója és Gerencsér Judit, az OSZK általános főigazgató-helyettese helyezte el a trezorban 2021. szeptember 23-án.

Az AWA 2017. március 27-én kezdte meg működését a Spitzbergák (norvégul Svalbard) legnagyobb szigetén, ahol a nemzetközi magbunker közelében, egy 1996-ban felhagyott szénbánya mélyén alakította ki a pótolhatatlan dokumentumok és műtárgyak digitális másolatait őrző trezort.

Az elmúlt években összesen huszonhat ország intézményei (többek között a Brazil és a Mexikói Nemzeti Levéltár, a Norvég Nemzeti Múzeum, a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a Pisai Egyetem) és nemzetközi szervezetek (az Európai Űrügynökség és az UNICEF) helyezték itt el anyagaikat.

A Piql a hagyományos nyersfilmszalag-gyártásból szerzett több évtizedes tapasztalatát ültette át a digitális információ- és adattárolás világába. Az alkalmazott technológia első lépéseként egy műanyag alapú filmtekercsre lézerrel „átmásolják” a digitális adatokat. A szalagot filmlaborban teszik időtállóvá, majd védőtokba helyezik, amely megvédi a mechanikai sérülésektől. A kedvezőtlen hőhatások kiküszöböléséről a bányát rejtő permafroszt (tartósan fagyott állapotú talaj) gondoskodik.

Az OSZK 2018 óta tartja számon együttműködő partnerei között a Piql-t, s ezzel az első magyar közgyűjtemény, amely alkalmazza az új technológiát, egyszersmind az első hazai intézmény, amely elhelyezte dokumentumait az AWA-ban. Az átadott hat filmtekercsen megtalálhatók Mátyás király korvinái, Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor térképgyűjteményének válogatott darabjai (köztük a Lázár deák-féle, első magyar nyomtatott térkép), valamint a XX. század első harmadában készült grafikus plakátok. A kiválasztott gyűjteményrészek hazai és nemzetközi szinten is páratlannak tekinthetők, és hűen tükrözik az OSZK állományának sokszínűségét.

Az elhelyezési ceremónián Rune Bjerkestrand, a Piql vezérigazgatója köszöntötte a személyesen vagy online jelen lévőket. Magyarország képviseletében Sándorfi Eszter oslói magyar nagykövet és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója mondott rövid avatóbeszédet, kiemelve a válogatott dokumentumcsoport kultúrtörténeti jelentőségét.”

Forrás:
A Spitzbergákra kerültek az Országos Széchényi Könyvtár digitális kincsei; Országos Széchenyi Könyvtár; 2021. szeptember 29.

Bővül a Digitális Irodalmi Akadémia kínálata, a legjelentősebb klasszikus magyar szépirodalmi alkotások is ingyenesen hozzáférhetővé válnak a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) digitális könyvtárában

„Új szolgáltatással bővült a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ezentúl a legjelentősebb klasszikus magyar szépirodalmi alkotások is ingyenesen hozzáférhetővé válnak a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) digitális könyvtárában – közölte a PIM pénteken.

A DIA (www.dia.hu) honlapján eddig 140 kortárs, illetve elhunyt, de még szerzői jogvédelem alá eső író, költő életművét érhették el az olvasók – emlékeztet a közlemény.
A PIM és az Osiris kiadó együttműködésének eredményeként a következő évek során a kiadó könyvsorozatainak (Osiris Klasszikusok, Millenniumi Könyvtár, Diákkönyvtár) csaknem 250 kötete válik elérhetővé a honlapon. A digitális tartalom folyamatosan bővülni fog, a kiadó pedig tovább folytatja a sorozat köteteinek megjelentetését – közölték.

A digitális könyvtárban már hozzáférhető a projekt első 50 könyvének teljes szöveganyaga.
„A bővítéssel a PIM azt a célt kívánja elérni, hogy a DIA az olvasók minél szélesebb tábora számára váljon a magyar irodalom leghitelesebb szöveghelyévé, ahol a híres klasszikus műveket keresők a kortárs irodalomi élet legkiválóbb alkotásaival is megismerkedhetnek” – írják.
A digitális könyvtárban jelenleg Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Gelléri Andor Endre, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Katona József, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Szabó Pál, Tömörkény István, Török Gyula és Vörösmarty Mihály művei érhetők el.”

Forrás:
Elindult a DIA–Osiris Klasszikusok projekt; Petőfi Irodalmi Múzeum; 2021. október 8.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

A Fehér Ház 30 országot von be a zsarolóvírusok elleni küzdelembe

„Az Egyesült Államok 30 másik országot kíván bevonni az egyre gyakoribb váltságdíjas támadások és más kiberbűncselekmények – köztük a kriptopénzek illegális használata – elleni küzdelembe.

Az első találkozóra ebben a hónapban kerül sor, amelynek házigazdája az Egyesült Államok lesz, és amelyet virtuálisan tartanak – közölte a Biden-kormányzat. Az úgynevezett „Counter-Ransomware Initiative” informális mechanizmust kíván létrehozni az együttműködés fokozására és a virtuális valutával való visszaélések elleni küzdelemre a váltságdíjfizetések tisztára mosására – mondták a tisztviselők.

A zsarolóvírusok idén világszerte komolyan pusztítottak az üzleti életben, beleértve a kritikus infrastruktúrát működtető területeket, például kórházakat és csővezetékeket is. A támadások -feltehetően elsősorban Oroszországból és más kelet-európai entitásoktól indultak – leggyakrabban az Egyesült Államok ellen irányultak.

Szeptemberben a Biden-kormányzat szankciókat rendelt el a a Cseh Köztársaságban bejegyzett kriptopénz-átutalási szolgáltatás, a Suex ellen. Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy „legalább nyolc zsarolóvírus-változat számára megkönnyítette a tiltott bevételeket tartalmazó tranzakciókat”.

Idén nyáron Joe Biden elnök átadott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy listát 16 olyan kritikus infrastrukturális ágazatról, amelyek állítólag tiltottak a hackerek számára. A találkozó óta azonban amerikai kórházakat és az élelmiszer-ellátási láncban működő vállalatokat olyan zsarolóvírus-bandák támadtak meg, amelyek a kiberbiztonsági szakértők szerint Oroszországból irányítják tevékenységüket. A célpontok olykor különösek Például egy iowai kukorica- és szójatermelőkből álló szövetkezetnek le kellett állítania rendszereit, miután szeptemberben az úgynevezett BlackMatter zsarolóprogram támadta meg.”

Forrás:
A Fehér Ház 30 országot von be a zsarolóvírusok elleni küzdelembe; Computerworld; 2021. október 9.

Egy amerikai törvényjavaslat értelmében kötelezővé tennék a zsarolóvírusos támadás bejelentését

„Egy új törvénytervezet értelmében 48 órán belül tájékoztatni kellene majd a belbiztonsági minisztériumot, ha valaki váltságdíjat fizet a kiberbűnözőknek.

Miközben a zsarolóprogramokkal elkövetett támadások az egekbe szöknek, hiányoznak azok a fontos adatok, amelyek révén a kiberbűnözők nyomába lehetne eredni – indokolta Elizabeth Warren szenátor azt a most benyújtott törvénytervezetet, amelynek értelmében mindazok, akik úgy döntöttek, hogy váltságdíjat fizetnek a kiberbűnözőknek a visszafejtési kulcsokért, a műveleteket 48 órán belül nyilvánosan is be kell jelenteniük.

Az ugyancsak demokrata párti Deborah Ross kongresszusi képviselővel közösen jegyzett javaslat meghatározná azokat a közzétételi követelményeket, amelyek a váltságdíjak kifizetésére vonatkoznak. Egyúttal lehetővé tenné a hatóságok számára is, hogy a tranzakciók részleteiből pontosabb képet kapjanak róla, milyen összegek és milyen úton vándorolnak az amerikai szervezetektől a bűnszervezetek finanszírozására.

A Ransom Disclosure Act néven hivatkozott tervezet szerint az adatokat a belbiztonsági minisztériumnak (Department of Homeland Security, DHS) kellene átadni, amely így hatékonyabban léphetne fel a ransomware fenyegetések ellen. A Reuters tudósítása alapján a bejelentéseknek tartalmazniuk kellene majd a követelt és ténylegesen kifizetett összeget, a fizetés módját (ami általában valamilyen kriptovaluta) és bármilyen esetleges információt, amellyel az áldozatok rendelkeznek a támadókról.

Az eredményes fellépéshez is adatokra van szükség

A ransomware nem csak az Egyesült Államokban, de világszerte egyre nagyobb problémát jelent, számos incidens pedig már közvetlen hatással van az emberek mindennapi életére is. Az adataikat visszavásároló szervezetek legnagyobb részét újból támadás éri, sőt előfordul, hogy még a támadók is ugyanazok a bűnözők ráadásul már nem csak a fájlrendszerek titkosításával, hanem a feltört rendszerekből származó információval is zsarolnak, maga a helyreállítás pedig legjobb esetben is lassú és körülményes feladat.

Bár a hatóságok folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a fizetésektől a hekkerek csak vérszemet kapnak, az áldozatok rendszeresen beadják a derekukat a zsarolók követeléseinek. A ransomware így folyamatosan vonzó és jövedelmező terület a kiberbűnözők számára, közben a távoktatás és a távmunka felfutásával párhuzamosan a célpontok között az egészségügyi szervezetek, az önkormányzatok vagy az oktatási intézmények is rendszeresen megjelennek.

Deborah Ross nyilatkozatában ismét azt hangsúlyozta, hogy a ransomware már közvetlen veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a gazdaságra és a kritikus infrastruktúrára, a támadásokról vagy kifizetésekről szóló adatok viszont alapvető fontosságúak lennének a bűnszervezetek működésének megértéséhez és ellensúlyozásához. Ebben jelentene némi előrelépést a Ransomware Disclosure Act, amely egyelőre csak egy javaslat, és a képviselőháznak, majd a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mielőtt Joe Biden elnök aláírhatná.”

Forrás:
Az amerikaiak kötelezővé tennék a ransomware bejelentését; Bitport.hu; 2021. október 8.
Lásd még: Warren & Ross Introduce Bill to Require Disclosures of Ransomware Payments; U.S. Senator Elizabeth Warren of Massachusetts; 2021. október 5.

Az elkerülhetetlenné váló űrháború első lépése egy kibertámadás lesz

„Az első lépés egy kibertámadás lesz, de számos más módszere van a rivális hatalmaknak.

A Csendes-óceánon egy nagy teljesítményű lézert szállító hajó célba vesz egy amerikai kémműholdat, elvakítva annak érzékelőit, ellehetetlenítve az Egyesült Államok egyik létfontosságú „égi szemét” – ez az egyik olyan forgatókönyv, amely katonai tisztviselők és civil vezetők félelme szerint eszkalációhoz és szélesebb körű konfliktushoz vezethet, mivel a rivális nemzetek, mint Kína és Oroszország, fokozzák a műholdak elleni fegyverek fejlesztését és telepítését.

Márpedig ha egy műholdat támadás érne, „a megfelelő intézkedéseket meg fogjuk tenni” a körülményektől függően – mondta John Shaw altábornagy, az amerikai Űrparancsnokság parancsnokhelyettese.

Mi is az amerikai Űrparancsnokság?

Az űrharctér egyáltalán nem sci-fi helyszín, és a műholdak elleni fegyverek is valósággá válnak a nem túl távoli jövő fegyveres konfliktusaiban, mondta Shaw a nemrég Colorado Springsben megrendezett 36. Űrszimpóziumon.

A U.S. Space Command felelős a katonai műveletekért a világűrben, amely a mezopauza a Földi légkör határánál, nagyjából a Kármán-vonalnál kezdődik, mintegy 100 kilométerrel a Föld felszíne felett. Ezáltal feladata az amerikai műholdak védelme a támadásoktól, és a válaszműveletek kidolgozása arra az esetre, amennyiben ellenséges cselekményekre kerül sor.

A katonai űreszközök, mint például a műholdak és a földi rendszerek általában „támogató” berendezéseknek minősülnek, amelyek olyan fontos szolgáltatásokat látnak el, mint a kommunikáció, a navigációs adatok biztosítása és a rakétakilövések előrejelzése. Mivel azonban a Pentagon egyre inkább függ a világűrtől, a műholdak stratégiai eszközökké és így az ellenfelek áhított célpontjaivá váltak.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni az űrbázisú rendszerek jelentőségét a nemzetbiztonság szempontjából” – mondta Frank Kendall légierő-miniszter a szimpóziumon tartott fő beszédében. Míg John Hyten tábornok, az egyesített vezérkari főnökök alelnöke egyenesen „szeret úgy beszélni a műholdakról, mint „nagy kövér, szaftos célpontokról”.

Azt, hogy hogyan változtassák ezt meg, hogyan nehezíthetik meg, hogy egy potenciális ellenfél azt higgye, sikerülhet megcsonkítania az USA űrbeli erejét, ezen a szimpóziumon vitatták meg, miközben az Űrparancsnokság kidolgozta az úgynevezett űrharcászati doktrínát. Egy műholdat elvakító lézer ugyanis csak egy példa arra, hogy milyen típusú támadásokra kell felkészülnie az Egyesült Államoknak. Ha ez megtörténne, a védelmi minisztériumnak el kellene döntenie, hogyan reagáljon erre a fenyegetésre. Elképzelhető, hogy a haditengerészeti vagy légi erőket hívnák be megtorló akcióra. „Még csak most kezdünk el foglalkozni azzal, hogy mit is jelent valójában az űrhadviselés” – mondta Shaw.

Az USA „hosszú távú stratégiai versenyben” van

Az Egyesült Államok és a rivális hatalmak, Kína és Oroszország között az űrbeli dominanciáért folyó verseny arra késztette a Trump-kormányzatot és a kongresszust, hogy 2019-ben újra létrehozza a 2002 óta deaktivált amerikai űrparancsnokságot, és önálló szolgálati ágként létrehozza az amerikai űrerőket.

Kendall, akit július végén iktattak be a légierő és az űrhadsereg polgári vezetőjévé, azt mondta, hogy az Egyesült Államok „hosszú távú stratégiai versenyben” áll Kínával. A világűrre vonatkozó következmények jelentősek – mondta -, mivel „Kína agresszívan lépett fel a világűr felfegyverzése érdekében”.

Az Űrerő új képességek fejlesztésébe fog befektetni az elrettentés és a győzelem érdekében, amennyiben az elrettentés kudarcot vallana – mondta Kendall. Bármilyen típusú eszkaláció téves számításokhoz és emberi hibákhoz vezetne, ezért az űrháború olyan „konfliktus, amit senki sem akar” – mondta.

Az amerikai hadsereg űrfegyverei, amelyek feltehetően elijesztenék Kínát attól, hogy az első provokációt leadja egy műhold ellen, titkosak. Eddig csupán egyszer szólaltak meg ezzel kapcsolatban, az űrhadsereg tavaly közölte, hogy az L3Harris által gyártott fejlett földi kommunikációs zavaró eszközt veti be, amely „támadó fegyverként” használható az ellenség műholdas adásainak megzavarására.

Chris Kubasik, az L3Harris alelnöke és vezérigazgatója szerint jobban tudatosítani kellene, hogy egy műhold elleni támadás milyen kockázatokkal járhat, ha az egy szélesebb körű konfliktust vált ki.

„Szerintem ez a legnagyobb fenyegetés, amellyel nemzetünknek szembe kell néznie” – mondta Kubasik az űrszimpóziumon. Egy űrháború „káros lenne a társadalomra nézve”, mivel a műholdak a legtöbb ember számára központi szerepet játszanak a mindennapi életben. „Ha belegondolunk, milyen hatással lenne olyan egyszerű dolgokra, mint a mobiltelefonok, a navigáció, az ellátási lánc, a logisztika, az egészségügy. Úgy gondolom, hogy ez egy komoly kérdés, amiről nem szabad megfeledkezni.”

Láthatatlan háború

A közvélemény tudatosságára és a nemzet világűrtől való függésével kapcsolatos folyamatos edukációra van szükség ahhoz, hogy a DoD egyáltalán „megkapja a finanszírozást egy láthatatlan háborúra” – mondta. A földi konfliktusoktól eltérően ugyanis az űrháborút nem könnyű elképzelni. „Láthatatlan hadviselés, láthatatlan harci eszközökkel, más, mint itt a Földön, ezért az embereknek is nehezebb megérteni” – mondta Kubasik.

Mivel a hadsereg a kommunikációban a kereskedelmi műholdakra támaszkodik, ezek a rendszerek az ellenség egyik legvalószínűbb célpontjai, mondta Travis Langster, a Comspoc alelnöke és vezérigazgatója.

„Tekintettel a kereskedelmi űreszközök sokaságára, a megfigyelt tevékenységek alapján az első célpont valószínűleg egy kereskedelmi műhold lesz” – mondta Langster az Űrszimpózium panelbeszélgetésén. Azzal, hogy az ellenség elektronikus vagy kibertámadást indít egy olyan kereskedelmi műhold ellen, amelyet a DoD katonai műveletekre használ, „nagyon konkrét üzenetet próbál küldeni”, mivel nem húz határt a kereskedelmi és a katonai űreszközök között, így felér a hadüzenettel. (Katonai szakértők már több mint egy évtizede attól tartanak, hogy bármikor kitörhet az első kiberháború.)

Langster szerint a legvalószínűbb forgatókönyv egy „visszafordítható támadás”, ami egy űralapú szolgáltatás átmeneti kiesését jelenti. „A mai korban az első valószínűleg egy kibertámadás lesz”.

Carey Smith, a Parsons védelmi és kiberbiztonsági vállalat vezérigazgatója szerint az űralapú hálózatokat már most is támadások érik.

„Ma is történnek zavarások; nyilvánvaló, hogy az egész infrastruktúrát kibertámadások érik” – mondta. Ugyanis számos dokumentált kísérlet történt a kommunikációs jelek megzavarására a háborús övezetekben, ahol az amerikai erők tevékenykedtek.

A kérdés azonban az, hogy ezek a tevékenységek eszkalálódnak-e és szélesebb körű konfliktushoz vezetnek-e. „Úgy gondolom, hogy az űrbeli háborúhoz vezető út valójában egy űrbeli fegyverkezési versenyen alapul, és eddig szerencsések voltunk, hogy ezt sikerült késleltetnünk, de már küszöbön áll” – tette hozzá.

Smith szerint az űrverseny felgyorsulásának egyik fő oka, hogy a technológia rendkívül gyorsan fejlődik. A másik ok az, hogy nincsenek „kötelező érvényű kötelezettségvállalások arra vonatkozóan, hogy mik lesznek a működési normák az űrben” – mondta. „Enélkül pedig nagyon valószínű, hogy űrháborút fogunk vívni”.

A nemzetközi űrjog alapja

A nemzetközi űrjog egyetlen jelenleg létező alapja, az 1967-es világűrről szóló szerződés elavult, és nem foglalkozik a legtöbb olyan űrbiztonsági kérdéssel, amely háborút indíthatna el – jegyezte meg Smith.

A szerződés tiltja a tömegpusztító fegyverek világűrben való állomásoztatását, tiltja a katonai tevékenységeket az égitesteken, és jogilag kötelező érvényű szabályokat tartalmaz az űr békés célú kutatására és használatára vonatkozóan.

A jelenlegi űrkorszaknak azonban új szabályrendszerre van szükség, mondta Smith. „Valóban nem foglalkoztunk néhány nagyon nehéz kérdéssel. Követhet-e egy nemzet egy másik nemzet műholdját? Megengedhető lesz-e a megelőző önvédelem? Betiltjuk-e a fegyverek bármilyen formáját az űrben?”

Frank Backes, a Kratos űr- és védelmi vállalkozó vezető alelnöke is ezt a véleményt osztotta.

„Láttunk már nagyon is szándékos beavatkozást regionális konfliktusokon belül, hogy katonai rendszereket kapcsoljanak ki” – mondta. A Pentagon számára különösen aggasztóak a műholdas kommunikációs hálózatok megzavarása, amelyeket a pilóta nélküli megfigyelő repülőgépek működtetésére használnak. A drónok a GPS- és műholdas kommunikációs rendszerekre támaszkodnak a célpontok követése és lecsapása során.

„Az ilyen típusú visszafordítható hatások már bekerültek az űrszektorba, de egyetértek Carrie Smith-szel. Az űrverseny az, ami a világűrt hadviselési területté teszi” – mondta Backes. „Az, hogy ez hogyan fog kinézni a jövőben, határozottan pusztító hatással lehet az űr kereskedelmi és nemzetközi használatára.”

A Védelmi Minisztérium rugalmas űrarchitektúrát akar

A szakértők rámutatnak, hogy egyre több módja van a műholdak tartós vagy ideiglenes károsításának, így a DoD számára gyakorlatilag lehetetlen lenne a fegyverek sokasága ellen védekezni.

Kína és Oroszország például rendelkezik közvetlen felszálló fegyverekkel, amelyeket szuborbitális pályán indítanak, hogy a pályán lévő műholdat eltalálják. Vannak koorbitális fegyvereik is, amelyeket pályára állítanak, majd később a kívánt célpont felé manővereznek.

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja szerint Kína és Oroszország emellett nem kinetikus űrfegyvereket is bevet. Ezek közé tartoznak a műholdak érzékelőinek ideiglenes megzavarására vagy tartós elvakítására használható lézerek, valamint a műholdak felé irányuló vagy onnan induló kommunikációt zavaró eszközök, amelyek ugyanazon a rádiófrekvencián zajjal zavarják a kommunikációt.

Ezekkel a fenyegetésekkel szemben az Egyesült Államok célja, hogy az űrhálózatokat ellenállóbbá tegye azáltal, hogy különböző pályán keringő műholdak sokféleségét használja, megnehezítve az ellenfél számára, hogy hatékony támadást indítson.

Kendall szerint a rugalmasság „nem csak az egyes műholdakról szól, hanem az architektúráról”.

A DoD Űrfejlesztési Ügynöksége szeretné bemutatni, hogy reményei szerint milyen lesz egy ellenállóbb űrarchitektúra. Az ügynökség kis műholdakból álló, alacsony Föld körüli pályára állított, elszaporodott konstelláció telepítésén dolgozik a hagyományos nagy, drága űreszközök alternatívájaként, amelyeket a DoD hagyományosan magasabb pályákon, de sokkal kisebb számban röptet.

„Távolodunk a ‘szaftos célpontoktól'” – mondta Derek Tournear, az SDA igazgatója. Az elszaporodott architektúra lényege, hogy elegendő műhold legyen a pályán, hogy „kezelni tudjunk a lemorzsolódást”.”

Forrás:
Amerikai hadsereg: elkerülhetetlenné vált az űrháború; Computerworld; 2021. október 9.

Óvatosságra intenek az okos eszközök kapcsán a kiberbiztonsági szakértők

„Sérülékenységek és adatvédelmi aggályok árnyalják az otthonunk kényelmesebbé tételét szolgáló, internetre kötött eszközök terjedését. Ezek biztonságos használatáról, a gyártók és a felhasználók közös felelősségéről beszélgettek a téma szakértői az NKE-n.

Az EJKK Kiberbiztonsági Kutatóintézete a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal közösen szervezte meg a hagyományos európai kiberbiztonsági hónap keretében az „Okos otthonok kiberbiztonsága” című kerekasztal-beszélgetést október 6-án a Ludovika Főépületében. Az okosotthonok fogalmáról, egy távolról is vezérelhető lakás kiépítésének lehetőségeiről Krasznay Csaba intézetvezető moderálásával Lencsés Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság IT biztonsági szakértője; Sándor Barnabás, az Okosítsa Otthonát szolgáltatás alapítója, és Balázs Zoltán, a CUJO AI Sérülékenységi Kutatási Labor szakértője beszélgetett.

Az okosotthon fogalma természetesen mindenkinek mást jelent, átfogóan talán úgy lehet definiálni, hogy a felhasználó a saját otthoni életminőségét hálózatra kötött eszközökkel javítja. Ilyen eszköz lehet kávéfőző, izzó, robotporszívó, de komolyabb szinten a fűtésvezérlés, a redőnyök mozgatása, a világításvezérlés vagy az öntözőrendszer. Lencsés Gábor szerint mindig érdemes megfontolni, valóban szükségük van-e otthon okoseszközre. Balázs Zoltán ehhez azt tette hozzá, komoly biztonsági kockázatot rejt az is, hogy ma már bizonyos termékekből nem lehet nem okos változatot választani. Hiszen bármit, ami hozzáfér az internethez, védeni kell. Gyakran a felhasználóknak fogalma sincs, hogy a hazavitt eszközök hogyan és milyen külső szerverekkel kommunikálnak. A sérülékenység leginkább az olcsó IP-kamerákra, a fájlokat távolról elérhetővé tevő NAS-eszközökre és magukra a hálózati kapcsolatot biztosító routerekre jellemző. Ennek kapcsán a szakértők kiemelték: a legtöbb szolgáltatótól kapott útválasztó eszközön engedélyezett az úgynevezett uPNP funkció, amely segítségével a legtöbb eszköz felhasználói beavatkozás nélkül eléri az internetet. Ugyanakkor furcsamód ma a legbiztonságosabb eszközök a szolgáltatói set-top boxok, elsősorban azért, hogy ezeken jogosulatlanul ne lehessen adást nézni.

Hogyan épüljön fel az okosotthon?

A szakértők egyetértettek abban, hogy egy megbízható gyártótól származó közös rendszerben érdemes központosítani és vezérelni az okoseszközöket. Fontos lenne a megfelelő gyártói támogatás egyrészt egy részletes útmutatóval, másrészt azzal, hogy lehessen ezeket az eszközöket frissíteni akár a felhasználó beavatkozása nélkül. Ugyancsak lényeges elem világosan tudni azt, hogy az eszközök milyen adatokat rögzítenek, illetve ezeket hogyan tudja a felhasználó kontrollálni. A gyártónak azt is bizonyítani kell tudni, hogy már a tervezési fázisban gondolt az eszköz biztonságra. Ha ezek a feltételek teljesülnének, az IT biztonsági szakemberek is nyugodtabb szívvel követnék az okos eszközök terjedését.

Az okos eszközökről szóló kerekasztal-beszélgetés az egyetem és az NMHH első közös hozzájárulása volt az októberi nemzetközi kiberbiztonsági kampányhoz. Ennek célja a tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése. Minden év októberében szerte Európában a legváltozatosabb ötletekkel, módszerekkel és eseményekkel igyekeznek felhívni az emberek figyelmét a kiberbiztonság fontosságára. A kampányt 2012 óta minden évben megrendezik az ENISA koordinálásával.”

Forrás:
Óvatosságra intenek az okos eszközök kapcsán a szakértők; Sarnyai Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 221. október 7.

Az űrben nagyobb károkat lehet okozni, mint a Földön

„ „Az űr egy háborús harci terület” – fogalmazott nemrégiben az amerikai haderő egyik parancsnoka. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy az űrben lévő műholdak már a mindennapi életünket befolyásolják, legyen az banki vagy kommunikációs tevékenység. Kaiser Ferenc szerint egyes országok a másiknak nagyobb kárt tudnak okozni az űrben, mint a Földön.

A nemzetközi jogi szabályozás a világűr esetében momentán nagyon komoly vakfoltokat hagy – fogalmazott az InfoRádióban Kaiser Ferenc.

Békés célú felhasználásra elvileg az űr mindenkié, aki természetesen rendelkezik a megfelelő technológiai és anyagi feltételekkel, hogy oda műholdakat juttasson fel, vagy adott esetben embert, és ez már nemcsak államokról, hanem magáncégekről is elmondható, akár, mint legutóbb láttuk, már az űrturizmus tekintetében – emlékeztetett a szakember.

Tele a „padlás” – de mi van odafent?

Ami a műholdtelepítési szabályokat illeti, az NKE docense megjegyezte: a Föld körüli pályán lassan több az űrszemét, mint a működőképes műhold, ezért – folyamatosan nyomon követve a még működő műholdak, illetve a működésképtelen roncsok pályáját – úgynevezett ablakokba próbálják belőni az új és újabb szatelliteket. Természetesen az emberes űrhajókat is igyekeznek úgy indítani, hogy elkerüljék a velük való ütközést.

Azt, hogy egy műholdat milyen magas pályára lőnek fel, leginkább a feladata határozza meg, eltérő keringési pályán mozog ugyanis egy helymeghatározó (GPS), egy kommunikációs és mondjuk egy fotófelderítő műhold. „És nyilván közrejátszik az adott ország érdeke is: az orosz műholdak inkább az Egyesült Államokat figyelik, az amerikaiak meg Oroszországot és Kínát, tehát nagyjából feladattól függ, hogy milyen magasságba és hová helyeznek el egy-egy műholdat” – összegezte.

Akár magukat is megvédik

A műholdak terén az érdekharc régen elkezdődött. Kaiser Ferenc a műholdak illetéktelenek általi „ellehetetlenítésével” kapcsolatban elmondta, hogy már a hidegháború idején léteztek műholdgyilkos rakéták, amelyek a becsapódásukkal, esetleg egy kis robbanótöltettel képesek voltak elpusztítani az ellenséges műholdakat. (A hidegháború idején élt az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés, amit Ronald Reagan elnöksége alatt nemes egyszerűséggel csak Csillagháborúnak neveztek, és azzal a céllal született, hogy a Szovjetuniót egy még örültebb fegyverkezési versenybe hajszolja, ami egyébként sikerült is).

Bár a „kamikaze” megoldások még mindig léteznek (Oroszországnak és Kínának is vannak ilyen rakétái), megalkottak kifinomultabbakat is: egyes műholdak képesek például irányítottan homokot lövellni az elhaladó ellenséges felderítő műholdak optikájára, jó eséllyel rontva azok képrögzítési képességét akár egy-két porszemmel.

Kaiser Ferenc egyetértett abban, hogy manapság a műholdakat már közel sem kizárólag katonai céllal alkalmazzák, hiszen a világ legtöbb vívmányának van már valamilyen világűrbeli kapcsolódása. Az internetes adatforgalom döntő többsége műholdakon keresztül bonyolódik, kezdve a bankrendszertől a privát üzenetekig, de műholdak nélkül már nagyon nehéz lenne megoldani a tájékozódást vagy az időjárás előrejelzést is. „Aki tehát ezt a területet uralni tudja és kezdeményezni tud, az nagyon komoly helyzeti előnybe kerülhet” – fogalmazott az NKE docense.

Ha tehát az egyik ország kárt akar okozni a másiknak, adott esetben az űrben kell megvívnia a csatát – vagy a kibertérben, amire a hackerek által nap mint nap sor kerül”

Forrás:
Szakértő: nagyobb kár is okozható egy országnak az űrben, mint a Földön; Németh Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2021. október 9.

Szakirodalom

Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében

„A közigazgatási hatósági eljárásoknak, az ezeket az eljárásokat végző hatósági szerveknek folyamatosan változó társadalmi, gazdasági és politikai környezetben kell betölteniük a hatósági jogalkalmazási tevékenységhez kapcsolódó funkciókat, amely így ismétlődően új kihívások és elvárások elé állítja azokat.

A disszertáció megállapításai alapján ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az átláthatóság és a hatósági eljárások kapcsolata is, amely a közigazgatás irányába mutatkozó – történelmi gyökereken építkező, de mégis – újszerű elvárások egyik típusaként jellemezhető. A doktori kutatás eredményei alapján hatósági eljárás akkor tudja teljeskörűen betölteni a feladatát egy modern közigazgatási rendszer keretében, ha annak szabályozása, és egyben végrehajtása is a jogalanyok széles köre (nem feltétlenül csak a hatósági eljárás ügyfelei oldaláról közelítve a vizsgált témakört) számára érthető, értelmezhető, befogadható, tehát átlátható és ennek megfelelően az adott rendszer is a közbizalom tárgyát élvezi. Ekkor várható el ugyanis az állampolgárok és az egyéb jogalanyok széles körétől a bizalom, amely megteremti a hatósági eljárásban alakított jogviszonyok tekintetében a nagyobb fokú önkéntes jogkövetést.
…
A doktori értekezés ezeknek megfelelően arra vállalkozik, hogy értelmezze és definiálja az átláthatóság fogalmának a közigazgatási hatósági eljárások vizsgálati témakörében. Meghatározza az átláthatóság fogalmából eredő általános kötelezettségeket a hatósági eljárás tekintetében. Megvizsgálja, hogy ezek miként érvényesülhetnek a hatósági eljárás sarokköveinek számító jogintézmények tekintetében, és végül a hatósági eljárás átláthatóságára vonatkozó fejlesztési lehetőségeket határozzon meg…”

Forrás:
Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében; Hohmann Balázs; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-XI-05 14:00, helye: PTE ÁJK
A doktori értekezés letölthető: PDF-ben

Digitális jogalkalmazás – Tanulmánykötet workshop és kéziratviták 2. forduló

„Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet Digitális Jogalkalmazás kutatási projektje év végén tervezi megjelentetni a „Jogi technológiák – digitális jogalkalmazás” munkacímű kötetét. A kötet kéziratait a kutatócsoport külső érdeklődők számára is nyitva álló kéziratvitákon beszéli meg. Az első alkalomra 2021. szeptember 16-án került sor.

A második alkalommal sorra kerülő workshopon újabb négy kéziratot beszél meg a kutatócsoport.

A kéziratvita menete az, hogy a tanulmányt a szerző 10 percben bemutatja, majd egy felkért bíráló 10 percben kifejti az írásról a véleményét, amelyet 10 perc vita követ. A vitában a jelenlevők is részt vehetnek.

Időpont: 2021. október 14. 15:00 – 17:40
Helyszín: Oktatási épület 415. terem

Program:
15.00 – 15.10 Köszöntő
15.10. – 15.40 Schmidt Péter: Iustitia a tervezőasztalnál – A jogi dizájn elméleti és gyakorlati kérdései (online)
15.40 – 16.10 Rab Árpád: A jövő bírósága – társadalmi szempontból
16.10 – 16.40 Kékedi Szabolcs: A jogi informatika helyzete Magyarországon – különös tekintettel a bírósági rendszerre
16.40. – 17.00 Szünet
17.00 – 17.30 Pálfi Dóra: Online vitarendezés – működő formák a piacon és az „államosítás” lehetséges útjai
17.30 – 18.00 Pribula László: A polgári perek idődimenziói
18.00 – 18.10 A workshop zárása

A workshopra a zodi.zsolt@uni-nke.hu email címen lehet regisztrálni.”

Forrás:
Digitális jogalkalmazás – Tanulmánykötet workshop és kéziratviták 2. forduló; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI); 2021. október 4.
Az előző rész: Digitális jogalkalmazás – Tanulmánykötet workshop és kéziratviták (NKE); eGov Hírlevél; 2021. szeptember 5.