Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Megjelent az új kormány névsora

„Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken. Orbán Viktor nem sokkal később közösségi oldalára is kiposztolta következő kormányának névsorát.

Havasi Bertalan az új kormánytagok pozícióit is elárulta, mint írta:

  • Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd.
  • Az Agrárminisztériumot Nagy István,
  • a Belügyminisztériumot Pintér Sándor,
  • az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János,
  • a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf,
  • az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd.
  • Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost,
  • a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert,
  • a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt,
  • a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel.
  • A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály,
  • a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti.
  • Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként,
  • Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

…”

Forrás:
Íme az ötödik Orbán-kormány hivatalos névsora; Kreft-Horváth Márk; Magyar Nemzet; 2022. május 13.

2022. évi ….. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról
Forrás:
T/47 Magyarország minisztériumainak felsorolásáról; Országgyűlés; 2022. május 13.

2022. évi ….. törvény egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi .. törvényhez kapcsolódó módosításáról
Forrás:
T/48 Egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi … törvényhez kapcsolódó módosításáról; Országgyűlés; 2022. május 13.

Közigazgatás, politika

Jelentős változások a kormányzati struktúrában

„Két minisztérium élén hajtott végre személycserét Orbán Viktor, egy minisztérium megszűnik, három új tárca viszont megkezdheti működését. Az ötödik Orbán-kormányban újra miniszter lesz Navracsics Tibor és Lázár János is, valamint Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton.

Tizenegy minisztériummal és három tárca nélküli miniszterrel kezdi meg munkáját az ötödik Orbán-kormány – derült ki a ma délután közzétett névsorból, amit Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek juttatott el, Orbán Viktor kormányfő pedig közösségi oldalára posztolt.

Az egyik szembetűnő változás ezek alapján, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megszűnik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig átalakul.

Az előbbit négy éven keresztül vezető Kásler Miklós miniszter a kormányból is távozik, Palkovics László viszont folytatja a kabinetben, immáron a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetőjeként.

Személycsere történt továbbá a Honvédelmi Minisztérium élén, Benkő Tibort Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet váltja a miniszteri poszton.

Az előző kormányzati ciklushoz képest összesen egy minisztériummal lesz több, de a feladatkörök tekintetében várhatóan jelentős változások lesznek a kormányzati struktúrában.

Az Emmi feladatköreinek nagy részét a Pintér Sándor vezetésével tovább működő Belügyminisztérium, illetve a Csák János vezetésével megalakuló Kulturális és Innovációs Minisztérium veheti át.

Az egészségügy szinte biztosan a Belügyminisztérium alá tartozik majd a jövőben, együtt a szociális ügyekkel. Sajtóhírek szerint a közoktatásról a tárgyalások végéig vita volt, a hamarosan megjelenő kormány szerkezetét bemutató törvényjavaslatból kiderül majd, hogy végül melyik tárca alá kerül.

Lázár János visszatérése már a miniszterelnök választás után tartott nemzetközi sajtótájékoztatója óta téma, ő egy teljesen új tárcát, az Építési és Beruházási Minisztériumot fogja vezetni.

A negyedik Orbán-kormány tárca nélküli miniszterei közül Süli János, paksi bővítésért felelős miniszternek, és Máger Andrea, nemzeti vagyonért felelős miniszternek is megszűnt a megbízatása, Novák Katalin családokért felelős miniszter pedig még múlt év végén lemondott posztjáról, amely így szintén megszűnt. Paks 2 várhatóan a Lázár János vezette minisztériumhoz kerül át, a családpolitikáért pedig továbbra is a Miniszterelnökség lesz felelős.

Két új tárca nélküli minisztert viszont ki is hirdetett Orbán Viktor: Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként tér vissza, Nagy Márton, a miniszterelnök korábbi gazdasági főtanácsadója pedig gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként segítheti az új kormány munkáját.

Az új kormányzati ciklusban nincs változás az általános miniszterelnök-helyettes személyében, továbbra is Semjén Zsolt fogja ellátni ezt a feladatot, aki emellett a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyház-diplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd.

Nagy István agrárminiszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter pozíciója is biztosra volt mondható korábban, így az ő esetükben nem is jelent változást az új névsor. Pintér Sándor belügyminiszterhez a fent említett módon több új terület is kerülhet. A Miniszterelnökséget a jövőben is Gulyás Gergely, a Miniszterelnöki Kabinetirodát pedig Rogán Antal fogja vezetni.”

Forrás:
Jelentős változások a kormányzati struktúrában; Kreft-Horváth Márk; Magyar Nemzet; 2022. május 13.

Bemutatjuk a leendő kormány új minisztereit

„Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon jelentette be az új kormány névsorát, amelyből kiderült: újra miniszter lesz Navracsics Tibor és Lázár János is, valamint Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton. Mutatjuk mely minisztériumok élére kerülnek, illetve bemutatjuk korábbi életútjukat.

Két minisztérium élén hajtott végre személycserét Orbán Viktor, egy minisztérium megszűnik, három új tárca viszont megkezdheti működését. Az ötödik Orbán-kormányban újra miniszter lesz Navracsics Tibor és Lázár János is, valamint Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton. Mutatjuk mely minisztériumok élére kerülnek, illetve bemutatjuk korábbi életútjukat.

Építési és Beruházási Minisztérium

Az Építési és Beruházási Minisztérium feladatait Lázár János látja majd el. A Csongrád-Csanád megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerületében a baloldal miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert legyőző politikus korábban a harmadik Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere volt.

A 47 éves, jogász végzettséggel rendelkező politikus Rapcsák András 2002. február 3-i halála után lett a Fidesz hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselőjelöltje, majd 2002-ben be is jutott az Országgyűlésbe. Lázár János 2002 és 2012 között Hódmezővásárhely polgármestereként is tevékenykedett, 2012-től 2014-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, azt követően 2018-ig miniszter volt. 2018 augusztusától a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos és a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosa volt. A Befolyás-barométer szerint 2015 és 2017 között ő volt Magyarország harmadik legbefolyásosabb személye.

Területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter (tárca nélkül)

Orbán Viktor bejelentése alapján Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben. Navracsics Tibor 55 éves magyar jogász, politológus, egyetemi docens. Az áprilisi országgyűlési választáson, a Veszprém megyei 3-as számú egyéni választókerületben, Tapolcán a Fidesz színeiben (Rig Lajossal szemben) megnyerte a körzetet.

A politikus 1998-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1999 és 2002 között a sajtó- és információs főosztályának vezetője volt. A Fidesz politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett 2002–2003-ban, majd a Fidesz elnöki kabinetfőnöke lett. A Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként irányította a Fidesz 2006-os választási programalkotó tevékenységét 2004 őszétől. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki. Emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. A 2010-es országgyűlési választásokon a Veszprém megyei 7. számú egyéni választókerületben szerzett mandátumot már az első fordulóban. Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan felállítandó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének, valamint miniszterelnök-helyettesnek jelölte 2010. április 29-én. Négy évvel később, 2014. június 6-tól külgazdasági és külügyminiszter lett a harmadik Orbán-kormányban, azonban szeptember 19-én lemondott tisztségéről, mivel 2014. szeptember 10-én Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosjelölti posztra javasolta, amelyhez a sport területe is hozzá tartozik. A külügyminiszteri megbízatása hivatalosan szeptember 22-ig szólt. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) vezetője és a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa. Emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézetének egyetemi docense.

Honvédelmi Minisztérium

A következő kormányzati ciklusban Benkő Tibort Szalay-Bobrovniczky Kristóf váltja a Honvédelmi Minisztérium élén. Szalay-Bobrovniczky Kristóf 51 éves, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd francia állami ösztöndíjjal elvégezte a Copernic programot, amely egy posztgraduális menedzsmentképzés Párizsban.

A pénzügyi szektorban dolgozott hat évig multinacionális vállalatoknál, majd 1999­-ben a telekommunikációs szektorhoz került, ahol különböző felsővezetői pozíciókat töltött be. Üzleti karrierje során egy befektetési alapot is kezelt. A Heti Válasz című politikai hetilap kiadója és főszerkesztője lett 2004-től. A magyar kormány politikai stratégiai tanácsadójának, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa és igazgatósági tagja. Emellett tagja a volt budapesti Városliget fejlesztésére létrehozott állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatóságának. Szalay-­Bobrovniczky Kristófot a köztársasági elnök 2014-­ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki. Az újonnan kinevezett miniszter tartalékos százados a Magyar Honvédség Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok.

Gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (tárca nélkül)

A következő kormányzati ciklus gazdaságfejlesztésért felelős miniszteri posztját Nagy Márton, a miniszterelnök egykori gazdasági főtanácsadója látja el. A főtanácsadói pozíció betöltése előtt a 46 éves szakember 2015. szeptembertől 2020. május végéig a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöki pozícióját töltötte be.

Mindemellett a Monetáris Tanács elnökhelyetteseként, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjaként, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi szakosztályának elnökeként látta el feladatait. Okleveles közgazdászdiplomáját 1999-ben szerezte meg a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az Államadósság-kezelő Központ elemzőjeként kezdte pályafutását 1998–2000 között, majd 2000–2002-ig az ING vezető közgazdászaként tevékenykedett. Az MNB csapatához 2002-ben csatlakozott. Tizenkét évvel később, 2014-ben megkapta a Popovics Sándor-díjat, amely a negyven év alatti, feltörekvő, reményteli szakemberek számára adható elismerés. Szakmai tevékenysége elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási nehézségeinek enyhítésére és a háztartások ingatlanhiteleinek megoldására összpontosít.

Kulturális és Innovációs Minisztérium

A Kulturális és Innovációs Minisztérium élére Csák János, 59 éves egyetemi tanár, hazánk korábbi brit nagykövete kerül. Közgazdászdiplomája mellett három külföldi egyetemen, köztük a Harvardon kapott képzést.

Évtizedes cégvezetési gyakorlata van, nagy múltú vállalatoknál irányított vezérigazgatóként, bankoknál, kommunikációs cégeknél vagy éppen gyógyszergyártóknál, például az Egyesült Államokban, Ausztriában és Magyarországon. A Mol-csoport elnökeként, 1999–2000-ben az ő vezetésével alakították ki a vállalat hosszú távú növekedési stratégiáját. Nevéhez köthető a Helikon szépirodalmi kiadó új üzleti stratégiájának kialakítása, illetve számos regény fordítása is.”

Forrás:
Bemutatjuk a leendő kormány új minisztereit; Ternovácz Áron; Magyar Nemzet; 2022. május 13.

Dömötör: Meg kell erősíteni a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét

„A választás eredményeivel összhangban az új kormány legfontosabb feladata, hogy megőrizze Magyarország békéjét és biztonságát. Ezt a törekvést tükrözi az új kabinet szerkezete és a minisztériumok közötti munkamegosztás is – fogalmazott közleményében Dömötör Csaba parlamenti államtitkár.

Az említett cél érdekében meg kell erősíteni a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét. Éppen ezért a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartoznak majd, felügyeletüket Papp Károly látja majd el államtitkári rangban. A szerkezeti változás hatékonyan segíti majd a kormányfőt abban, hogy minden fórumon érvényesítse a béke és biztonság megőrzését célzó kormányzati szándékot.

A miniszterelnök munkaszervezetének erősítése megfelel a nemzetközi gyakorlatoknak is. A nemzetbiztonsági szolgálatok számos uniós országban tartoznak a kormányfők és a kancelláriaminisztériumok szervezeti rendjébe. A nemzetbiztonsági szolgálatok hatásköreit és működési rendjét a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló sarkalatos törvény továbbra is szigorúan meghatározza – áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ által közreadott közleményben.”

Forrás:
Dömötör: Meg kell erősíteni a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét ; Magyar Nemzet; 2022. május 13.

Európai Unió

„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program: a Tanács elfogadta álláspontját

„Annak biztosítása érdekében, az Európai Unió elérje a digitális átalakulásra irányuló célkitűzéseit, összhangban az uniós értékekkel, a tagállamok a mai napon megállapodtak „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai programra vonatkozó tárgyalási megbízásról.

Ez a szöveg az EU digitális vezető szerepének megerősítését célozza olyan inkluzív és fenntartható digitális politikák előmozdítása révén, amelyek a polgárokat és a vállalkozásokat szolgálják. Ennek érdekében meghatározza azokat a konkrét, többek között az iparra is kiterjedő digitális célokat, amelyeket az Unió egészének el kell majd érnie az évtized végéig, továbbá a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködési mechanizmus révén a tagállamokat is bevonó új irányítási formát határoz meg annak biztosítása érdekében, hogy közösen teljesítsék az uniós törekvéseket.

Irányítás

A Tanács szövege a tagállamok és a Bizottság közötti interakciók gyakoriságát egy módosított, kétéves együttműködési ciklus keretei között jelölte ki, ugyanakkor nem módosított a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés évenkénti benyújtására vonatkozó ajánláson. Ennek keretében az is pontosításra került, hogy a Bizottság ajánlásai nem kötelező erejűek a címzettekre nézve, és szorosabb lett a kapcsolat a szóban forgó határozat jogalapjával.

Összehangolás a digitalizációt érintő más javaslatokkal

A tanácsi szöveg teljes mértékben összhangban van a Bizottságnak a „Digitális iránytű 2030-ig” című, 2021. márciusi közleményében képviselt szellemiséggel, és hangsúlyozza az alapvető jogok fontosságát.

Következő lépések

A mai napon elfogadott megbízást a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) jóváhagyta, ami lehetővé teszi a Tanács elnöksége számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel, amint az Európai Parlament elfogadja saját álláspontját.

Háttér

A „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közlemény 2030-ra az Európai Unió sikeres digitális transzformációjának jövőképét vetíti előre. Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy nyílt és összekapcsolt világban, és olyan digitális politikákat folytasson, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, inkluzív, fenntartható és virágzó digitális jövőt valósítsanak meg.

Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális transzformáció fontosságát az Unió helyreállítása, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. A digitális iránytűről szóló közleményt pedig az európai digitális fejlődés pályájának ívét az elkövetkező évtizedre felrajzoló lépések egyikeként azonosította. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy használja az ipar-, kereskedelem- és versenypolitika terén rendelkezésre álló valamennyi eszközt. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság 2021. szeptember 15-én javaslatot terjesztett elő „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra.

Forrás:
„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program: a Tanács elfogadta álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2022. május 11.

Új uniós stratégia a gyermekek online védelme és önrendelkezése érdekében

„A mai napon a Bizottság elfogadta a gyermekbarát internet új európai stratégiáját (BIK+), amelynek célja jobbá tenni az életkornak megfelelő digitális szolgáltatásokat, valamint biztosítani minden gyermek védelmét, önrendelkezését és jogainak tiszteletben tartását az online térben is.

Az elmúlt tíz évben a digitális technológiák és azok gyermekek általi felhasználásának módja drámaian megváltozott. A legtöbb gyermek naponta használja okostelefonját, és csaknem kétszer annyi időt tölt el rajta, mint tíz évvel ezelőtt. Emellett sokkal fiatalabb korban kezdik el használni őket (lásd: EU Kids online 2020). A korszerű eszközök lehetőségeket és előnyöket kínálnak a gyermekek számára, legyen szó a másokkal való interakcióról, az online tanulásról vagy a szórakozásról. Ezek az előnyök azonban olyan kockázatokat is rejtenek magukban, mint például a félretájékoztatásnak, az internetes megfélemlítésnek (lásd a Közös Kutatóközpont tanulmányát) vagy a káros és jogellenes online tartalmaknak való kitettség veszélye, amelyektől a gyermekeket védeni kell.

A gyermekbarát internet új európai stratégiájának célja, hogy hozzáférhető, az életkornak megfelelő és informatív online tartalmakat és szolgáltatásokat biztosítson, amelyek a gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgálják.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Minden Európában élő gyermek megérdemli, hogy biztonságos és az érvényesülést elősegítő digitális környezetben boldoguljon. Az új stratégiával elő kívánjuk segíteni a gyermekek – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők – digitális eszközökhöz és készségekhez való hozzáférését, felvesszük a harcot az internetes megfélemlítés ellen, és meg fogunk védeni minden gyermeket a káros és jogellenes online tartalmaktól. Ez összhangban van alapvető értékeinkkel és digitális elveinkkel”.

Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök hozzátette: „A gyermekbarát internet új stratégiája biztosítani fogja, hogy a gyermekek kivétel nélkül – földrajzi, gazdasági, illetve személyes körülményeiktől függetlenül – ugyanazokat a jogokat élvezhessék online és offline egyaránt. Minden gyermeket meg kell védeni, biztosítani kell számukra az érvényesülés lehetőségét, és tiszteletben kell tartani őket az online térben”. A mai stratégiával szigorú biztonsági előírásokat is meghatározunk, és világszerte előmozdítjuk a gyermekek szerepvállalását és a digitális évtizedben való aktív részvételét.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos ezt nyilatkozta: „Európa digitális évtizede nagy lehetőségeket kínál a gyermekek számára, de a technológia egyben kockázatot is jelenthet. A gyermekbarát internet új stratégiájával a gyerekeknek olyan kompetenciákat és eszközöket biztosítunk, amelyek segítségével biztonságosan és magabiztosan tudnak eligazodni a digitális világban. Felkérjük az ipari szereplőket, hogy az uniós szabályokat tiszteletben tartva vegyenek részt egy biztonságos, az életkornak megfelelő digitális környezet megteremtésében a gyermekek számára.”

A gyermekbarát internet új európai stratégiája a Bizottság átfogó uniós gyermekjogi stratégiájának digitális ágát képezi, amelyben a gyermekek és a fiatalok online védelmére és önrendelkezésére vonatkozó digitális elv fejeződik ki.

A javaslatot a mai napon fogadták el a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét célzó új uniós jogszabályra irányuló javaslattal együtt.

Emellett a stratégia a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó, mérföldkőnek számító, mérföldkőnek számító politikai megállapodást követi, amely új biztosítékokat tartalmaz a kiskorúak védelmére, és megtiltja az online platformok számára, hogy profilalkotáson alapuló célzott hirdetéseket jelenítsenek meg kiskorúak számára.

Ezeket a kérdéseket az Európa jövőjéről szóló konferencián is kiemelték, ahol az értékekkel és jogokkal foglalkozó európai polgári vitacsoport a kiskorúak online védelmének megerősítésére szólított fel. Ezt a konferencia plenáris ülése is támogatta, és szerepel a konferencia zárójelentésében foglalt javaslatban, amely az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökei elé lett terjesztve.

A stratégia alapelvei és pillérei

A gyermekbarát internetre vonatkozó új európai stratégia felvázolja felvázolja a gyermekek és a fiatalok digitális évtizedének jövőképét, amely három fő pilléren alapul:

  1. Biztonságos digitális élmények, hogy meg lehessen védeni a gyermekeket a káros és jogellenes online tartalmaktól, magatartástól és kockázatoktól, valamint hogy az életkoruknak megfelelő digitális környezet révén javítani lehessen jóllétüket.

Annak érdekében, hogy a digitális világ biztonságos hellyé váljon a gyermekek és a fiatalok számára, a Bizottság 2024-ig elő fogja mozdítani az életkornak megfelelő tervezés uniós kódexének kidolgozását, és európai szabvány iránti kérelmet terjeszt elő az életkor online ellenőrzésére vonatkozóan. Azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet felhasználni a tervezett európai digitális személyiadat-tárcát az életkor ellenőrzésére, támogatni fogja a jogellenes és káros tartalmak gyors bejelentését, és 2023-ig egyetlen egységesített hívószámot („116 111”) biztosít az internetes megfélemlítéssel kapcsolatos segítségnyújtás céljára.

  1. Digitális önrendelkezés, hogy a gyermekek fel tudják vértezni magukat a tájékozott döntéshozatalhoz, valamint az online környezetben való biztonságos és felelős véleménynyilvánításhoz szükséges készségekkel és kompetenciákkal.

A gyermekek digitális környezetben való önrendelkezésének előmozdítása érdekében a Bizottság médiatudatossági kampányokat szervez a gyermekek, a tanárok és a szülők számára a stratégia gerincét képező biztonságosabb internetközpontok hálózatán keresztül. A betterinternetforkids.eu portálon oktatói modulok is hozzáférhetők lesznek a tanárok számára. A tagállamokban nemzeti és helyi szinten aktív biztonságosabb internetközpontok megerősítik a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek történő segítségnyújtást, és segítik a készségek esetében fennálló digitális szakadék felszámolását.

  1. Aktív részvétel, ami azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani a gyermekeket, és ennek részeként lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy véleményt nyilváníthassanak a digitális környezetben, továbbá több, gyermekközpontú tevékenységet kell szervezni az innovatív és kreatív, biztonságos digitális élmények előmozdítása érdekében.

A gyermekek digitális környezetben való részvételének növelése érdekében a Bizottság például támogatni fogja, hogy tapasztaltabb gyermekek mutassák be fiatalabb társaiknak az online lehetőségeket és kockázatokat, valamint kétévente megszervezi a stratégia gyermekközpontú értékelését.

E kulcsfontosságú pillérek végrehajtása érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat és az iparágat, hogy vállaljanak szerepet, és támogassák a kapcsolódó intézkedéseket.

Háttér-információk

A ma elfogadott stratégia a még 2012-ben elfogadott gyermekbarát internet európai stratégiájára épít. Ez utóbbi EU-szerte hatással volt a nemzeti politikákra, és nemzetközi elismerést vívott ki: a biztonságosabb internet napját például világszerte megtartják minden évben. Az álhírek, az internetes megfélemlítés, valamint a káros és jogellenes online tartalmaknak való kitettség elleni küzdelmet célzó intézkedések évente több ezer iskolához és több millió gyermekhez, szülőhöz és tanárhoz érnek el.

2021 márciusában a Bizottság elfogadta az első átfogó uniós gyermekjogi stratégiát, amely a gyermekbarát internetre vonatkozó 2012. évi stratégia aktualizálását sürgette.

E célból több mint 750 gyermek és fiatal osztotta meg az online biztonsággal, tartalmakkal és készségekkel kapcsolatos gondolatait és nézeteit az Európa-szerte működő biztonságos internetközpontok által 2021 tavaszán szervezett mintegy 70 konzultációs ülésen. Felmérésekre és egyéb konzultációkra is sor került szülőkkel, tanárokkal, kutatókkal, a gyermekek online biztonságával foglalkozó nemzeti szakértőkkel és iparági partnerekkel.

Az eredmények, amelyeket figyelembe vettek a gyermekbarát internet európai stratégiájának kidolgozása során, azt mutatják, hogy a gyermekek és a fiatalok gyakran tisztában vannak az internet kínálta lehetőségekkel és kockázatokkal, mint például a káros tartalmak, az internetes megfélemlítés, illetve a félretájékoztatás eshetősége. Emellett hangot kívánnak adni véleményüknek az őket érintő ügyekben. Európában azonban sok – főleg kiszolgáltatott helyzetben lévő – gyermek és fiatal még mindig nem része teljes mértékben a digitális világnak. E kirekesztettség okai közé tartozik a szegénység, valamint a konnektivitás és a megfelelő eszközök, illetve a digitális készségek és a bizalom hiánya.

További információk

Kérdések és válaszok: A gyermekbarát internet európai stratégiája

Tájékoztató: A gyermekbarát internet európai stratégiája

A gyermekbarát internet európai stratégiája

A vonatkozó jogszabályok gyűjteménye

A gyermekbarát internet európai stratégiája, 2012. május

Infografika

Poszter

Forrás:
Új uniós stratégia a gyermekek online védelme és önrendelkezése érdekében; Európai Bizottság; 2022. május 11.

A gyermekbarát internet új európai stratégiája – Kérdések és válaszok

1. Miért van szükség a gyermekbarát internet új európai stratégiájára (BIK+)?

A gyermekbarát internet első európai stratégiájának (BIK) 2012-ben történt elfogadása óta a digitális technológiák drámaian megváltoztak, éppúgy, mint e technológiák gyermekek általi felhasználásának módja is. A korszerű eszközök lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy könnyedén interakciót kezdjenek, kapcsolatba lépjenek és információt osszanak meg másokkal, gyakran szülői felügyelet nélkül. A legtöbb gyermek naponta használja okostelefonját, és csaknem kétszer annyi időt tölt el rajta, mint 2012-ben, emellett sokkal fiatalabb korban kap erre lehetőséget („EU Kids online 2020” felmérés).

A digitális technológiák korábban nem látott lehetőségeket kínálnak a gyermekek számára az online oktatás, a szórakoztatás, a társadalmi kapcsolatok és a társadalomban való aktív részvétel tekintetében, de ez olyan kockázatokkal jár együtt, mint például a félretájékoztatásnak vagy a káros és jogellenes online tartalmaknak való kitettség. A világjárvány még jobban rávilágított arra, hogy nem minden gyermek rendelkezik egyenlő és biztonságos hozzáféréssel a digitális technológiákhoz. Emellett az életkor ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok és a szülői hozzájárulást kérő eszközök sok esetben még mindig nem hatékonyak, ami azt jelenti, hogy a káros és jogellenes online tartalmak könnyen elérhetők a gyermekek számára. Ez csupán néhány példa arra, miként alakult át a digitális világ, és miért van szükség a gyermekbarát internet stratégiájának naprakésszé tételére.

2. Miben különbözik az új stratégia a 2012-es stratégiától?

Az ifjúság európai évének egyik kiemelt kezdeményezése, a gyermekbarát internet új európai stratégiája (BIK+) egyensúlyt teremt például a gyermekek életkornak nem megfelelő és jogellenes online tartalmakkal szembeni védelme és digitális készségekkel való felvértezése között, továbbá elősegíti részvételüket a digitális világban.

2012 óta a gyermekek online biztonságára vonatkozó uniós jogi és szakpolitikai keret is jelentős fejlődésen ment keresztül. Az új stratégia támogatni fogja a gyermekbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok, többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, az általános adatvédelmi rendelet, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt, a gyermekek online biztonságát célzó megerősített rendelkezések, valamint a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét célzó, újonnan elfogadott uniós jogszabályjavaslat végrehajtását.

A gyermekbarát internet új stratégiája mindenekelőtt az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó átfogó uniós magatartási kódex révén segíti majd ezen uniós jogszabályok végrehajtását. A kódex célja kezelni például az életkor hatékony ellenőrzésének hiányát, a személyes adatok gyűjtésének kérdését és a gyermekek kereskedelmi manipulációját, valamint a gyermekek számára megfelelő kommunikáció szükségességét.

A stratégia elő fogja mozdítani a médiatudatossággal és digitális jártassággal kapcsolatos tevékenységeket a tanárok és a szülők számára is. Különös figyelmet fordít majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekre, hiszen a gyermekek különböző és kihívásokkal teli körülmények között élhetnek, és sokan közülük továbbra sem férnek hozzá kellő mértékben a digitális technológiákhoz. Ösztönzi a társak közötti (peer-to-peer, P2P) tevékenységeket is, a BIK ifjúsági nagyköveteinek – az ifjúsági részvételi tevékenységeket kidolgozó fiatalok csoportjának – jó munkájára építve.

3. Mit kíván elérni a Bizottság a gyermekbarát internet új európai stratégiájával?

Európában minden gyermek megérdemli, hogy biztonságos digitális környezetben boldoguljon, és földrajzi, gazdasági vagy személyes hátterétől függetlenül teljes mértékben élvezhesse digitális jogait. Az online tartalmaknak és szolgáltatásoknak hozzáférhetőnek, az életkornak megfelelőnek és informatívnak kell lenniük, és azokat a gyermekek mindenek felett álló érdekére tekintettel kell kialakítani. A stratégia jövőképe az, hogy minden európai gyermeket meg kell védeni, fel kell készíteni és tiszteletben kell tartani az internet világában, és senkit sem szabad hátrahagyni.

4. Hogyan fog működni a gyakorlatban a gyermekbarát internet stratégiája?

Az új stratégia keretében a Bizottság különleges intézkedésekre vállalt kötelezettséget, és felkéri a tagállamokat és az iparágat, hogy vállaljanak szerepet és tegyenek lépéseket.

A gyermekbarát internet új stratégiája a korábbi (2012-es) stratégia eredményeire épít, és továbbra is társfinanszírozza a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok európai hálózatát, amely az uniós finanszírozású betterinternetforkids.eu portállal együtt képezi majd a stratégia végrehajtásának gerincét.

A központok nemzeti és helyi szinten médiatudatossági intézkedéseket szerveznek, felhívják a figyelmet a gyermekeket – mint a digitális termékek és szolgáltatások fogyasztóit – érintő kockázatokra, ifjúsági munkacsoportokon és ifjúsági nagyköveteken keresztül bevonják a gyermekeket és a fiatalokat, hogy megosszák a digitális világgal kapcsolatos nézeteiket, előmozdítják a társaktól való tanulást, továbbá segélyvonalak és forróvonalak útján lehetővé teszik a káros és jogellenes online tartalom gyors jelentését.

A tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek is segítséget nyújtanak a digitális szakadék sikeres felszámolása érdekében.

Emellett a Bizottság továbbra is koordinálni fogja a tagállami szakértői csoportot a bevált gyakorlatok cseréje érdekében, valamint elő fogja mozdítani az iparág, a civil társadalom és a gyermekek közötti párbeszédet a gyermekek jobb online védelmére létrehozott szövetségen keresztül, amelyhez mintegy 40 jelentős IKT-/médiavállalat csatlakozott.

5. Milyen kapcsolat áll fenn a stratégia és a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét célzó új uniós jogszabályjavaslat között?

A gyermekbarát internet új európai stratégiája és a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét célzó új uniós jogszabályjavaslat a gyermekek online védelmével és önrendelkezésével kapcsolatos átfogó csomag részét képezi.

A stratégia keretében a Bizottság továbbra is finanszírozza a forróvonalak uniós hálózatát, amelyen keresztül bárki névtelenül bejelentheti azokat az interneten talált anyagokat, amelyek esetében felmerül, hogy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolják. A biztonságosabb internetközpontok segélyvonalai és forróvonalai is elő fogják segíteni a jogellenes, többek között a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok és a káros tartalmak bejelentését.

A gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelméről szóló új uniós jogszabályra irányuló javaslat célja, hogy meghatározza a szolgáltatók felelősségi körét, kötelezve őket a szolgáltatásaikkal való visszaélés kockázatának értékelésére és csökkentésére; valamint szükség esetén a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítésére és bejelentésére, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok eltávolítására. Az új uniós központ segíteni fogja a szolgáltatókat ez irányú törekvéseikben, és szakértői központként fog működni a megelőzés és az áldozatoknak nyújtott támogatás terén.

6. Milyen előnyökkel jár a stratégia a gyermekek és digitális jogaik szempontjából?

A gyermekek jogai emberi jogok, és az Európai Unió alapelveinek részét képezik. Ezeket a jogokat online módon éppen ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint offline módon, amint azt az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által 2021-ben elfogadott, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 25. általános megjegyzése is elismerte a digitális környezettel összefüggésben. Az EU és valamennyi tagállam aláírta ezt az ENSZ-egyezményt.

A digitális évtized digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozata fogja vezérelni a digitális átállást az EU-ban. A digitális jogok nemcsak az online védelemhez való jogot foglalják magukban, hanem az ahhoz való jogot is, hogy az emberek új készségekkel, lehetőségekkel vértezzék fel magukat és aktívan részt vegyenek a társadalomban. A megillető tisztelethez való jognak, a véleménynyilvánítás szabadságának, a magánélethez való jognak, az oktatáshoz, a szabadidőhöz és a játékhoz való jognak, a tájékoztatáshoz való jognak online és offline egyaránt érvényesülnie kell.

7. Hogyan kapcsolódik a stratégia a gyermekjogi stratégiához?

A Bizottság 2021 márciusában elfogadta az első átfogó gyermekjogi stratégiát (a továbbiakban: gyermekjogi stratégia). Ez a stratégia egy olyan EU megvalósítására irányul, ahol a gyermekek biztonsággal használhatják a digitális környezetet, és élhetnek az abban rejlő lehetőségekkel anélkül, hogy sérüléseket szenvednének vagy veszélynek lennének kitéve. A gyermekjogi stratégiáról szóló nyílt konzultáció válaszadóinak többsége (63%) elismerte, hogy meg kell újítani a gyermekbarát internetre vonatkozó stratégiát. A gyermekjogi stratégia digitális ágaként a gyermekbarát internet új európai stratégiája erre az igényre válaszol.

8. Milyen szerep jut a gyermekeknek az új stratégiában?

A gyermekek és a fiatalok már a kezdetektől fogva az új stratégia részét képezik. 2021 tavaszán és nyarán például Európa-szerte mintegy 70 konzultációra került sor több mint 750 gyermek és fiatal megkérdezésével.

A stratégia számos olyan intézkedést javasol, amelyben a gyermekek aktív szerepet játszanak majd. Az EU be kívánja vonni a gyermekeket az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó uniós magatartási kódex 2024-ig történő kidolgozásába; létre kíván hozni egy gyermekközpontú kezdeményezést a digitális polgárság uniós gyermekrészvételi platformon keresztül történő előmozdítására; valamint támogatni kívánja a társaktól való tanulást az internet kínálta lehetőségek népszerűsítése és a kockázatoknak a biztonságosabb internetközpontokon keresztül megvalósuló kezelése érdekében.

Az új stratégia keretében a BIK ifjúsági nagykövetei – Bizottsággal a stratégia végrehajtása érdekében együtt dolgozó fiatalok – továbbra is tájékoztatják és tanácsokkal látják el a Bizottságot, az iparágat és más partnereket a különböző rendezvények és tevékenységek során. Emellett kétévente sor kerül az új stratégia gyermekközpontú értékelésére is.

9. Hogyan kezeli a stratégia a digitális szakadékot?

A digitális lehetőségek kihasználása érdekében a gyermekeknek megbízható internetkapcsolatra, megfizethető adatokra, megfelelő digitális eszközökre és digitális készségekre van szükségük. Az Európa 2030-ig történő sikeres digitális átalakulásának jövőképét bemutató, a digitális iránytűről szóló közlemény konnektivitási célkitűzései, a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat, valamint a jelentősebb uniós beruházások és finanszírozás mind az otthonok és az iskolák számára biztosítandó hozzáféréssel foglalkoznak.

Az európai gyermekgarancia azt ajánlja a tagállamoknak, hogy „bocsássák rendelkezésre a távoktatáshoz szükséges […] megfelelő eszközöket”, [és] „tegyenek meg minden szükséges beruházást a digitális szakadék valamennyi formájának felszámolása érdekében.”

Különös figyelmet kell fordítani a különleges vagy sajátos igényű, illetve hátrányos és kiszolgáltatott hátterű gyermekekre. A gyermekkori digitális nélkülözés felerősítheti felnőttkorra a digitális szakadékot.

Az új stratégia azáltal járul hozzá a szakadék felszámolásához, hogy megerősíti a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek nyújtott támogatást, mindenekelőtt biztonsági készségek oktatása révén. Emellett a gyermekeket, tanárokat és szülőket célzó médiatudatossági kampányok is megrendezésre kerülnek majd.

10.> Jogilag kötelező erejűek lesznek-e az intézkedések a tagállamok számára?

A stratégia jogilag nem kötelező erejű, de felkéri a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt és tegyenek meg bizonyos lépéseket. Támogatja az uniós jogszabályok végrehajtását, ezért hasznos eszköz lehet a tagállamok számára. Megkönnyíti és támogatja továbbá a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, például a digitális jártasság és a gyermekek szerepvállalása terén azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra a digitális környezetben való véleménynyilvánításra.

11. Mi lesz az iparág szerepe?

Az iparágnak kulcsfontosságú felelőssége és szerepe van abban, hogy a gyermekek és a fiatalok számára elérhető digitális élmények és szolgáltatások biztonságosak és az életkoruknak megfelelők legyenek.

A Bizottság fel fogja kérni az iparágat, hogy vegyen részt az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó átfogó uniós magatartási kódex 2024-ig esedékes kidolgozásában, amely a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti, a politikai döntéshozókat, a civil társadalmat és a gyermekek is bevonó társszabályozási kezdeményezés. A kódex a gyermekeket érintő kockázatok széles körével aktív módon foglalkozik majd, bevált gyakorlatokat és iránymutatást nyújtva az iparágnak az uniós jog által előírt kötelezettségek teljesítéséhez. A kódex célja kezelni például a hatékony életkor-ellenőrzés hiányát, a személyes adatok gyűjtésének kérdését és a gyermekek kereskedelmi manipulációját, a gyermekbarát kommunikáció szükségességét, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelmet.

Mivel ez a kódex segít tisztázni az ipari szereplőkkel szembeni elvárásokat, a Bizottság arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy vegyenek részt a kódex kidolgozásában, és 2024-ig írják alá azt. Az aláírást követően a vállalatoknak teljesíteniük kell bizonyos kötelezettségeket, az elért eredményeket pedig rendszeresen nyomon fogják követni és értékelik.

Emellett a Bizottság felkéri az ipar szereplőket, hogy aktívan vonják be a gyermekeket a digitális termékek és szolgáltatások fejlesztésébe és alkalmazásába.

12. Hogyan kezeli az új stratégia az életkor ellenőrzésének kérdését?

A nem megfelelő tartalmakhoz (pl. önkárosítás, pornográfia, étkezési zavarok, kockázatos online kihívások) való könnyű hozzáférés az egyik legfőbb aggodalom mind azon gyermekek és szülők szerint, akik kapcsolatba léptek a biztonságosabb internetközpontok uniós hálózatával, és akik kifejtették véleményüket az új stratégiával kapcsolatban.

Érvényben vannak ugyan uniós jogszabályok – mindenekelőtt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet –, és technikai megoldások is léteznek az életkor ellenőrzésére, mindazonáltal a gyakorlatban az életkor ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok többnyire nem hatékonyak, és a felhasználóknak gyakran csak egy születési dátumot kell megadniuk, vagy be kell jelölniük egy négyzetet a regisztrációhoz.

A gyermekbarát internet stratégiája keretében a Bizottság az életkor ellenőrzésére vonatkozó európai szabvány kidolgozásán fog munkálkodni. Az ilyen típusú szabvány egyértelművé teszi majd, milyen elvárásoknak kötelesek az ipari szereplők megfelelni, amikor valamely online eszközön vagy szolgáltatáson kötelező az életkor ellenőrzése. Ilyen elismert módszereket alkalmaznának például a pornográf weboldalakon annak biztosítására, hogy a felhasználók legalább 18 évesek legyenek.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan lehet felhasználni a tervezett európai digitális személyiadat-tárcát az életkor ellenőrzésére. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal, és ösztönözni fogja őket arra, hogy a hatékony életkor-ellenőrzési módszerek megerősítése érdekében állítsanak ki elektronikus személyazonosítókat a 18 év alatti kiskorúak számára. Ezzel a születési idő alapján, a magánélet védelmét tiszteletben tartva és biztonságos módon lehetne igazolni EU-szerte az „X év alatti/feletti” életkort.

13. Alkalmazandó lesz-e a stratégia az EU-n kívül?

Ez egy európai stratégia, de az erők nemzetközi partnerekkel való egyesítése lehetőséget ad a káros és jogellenes online tartalmak hatékony és eredményes kezelésére, hiszen a szóban forgó globális digitális problémák nincsenek tekintettel az országhatárokra.

A Bizottság továbbra is megosztja tapasztalatait, szakértelmét és értékeit az érintett nemzetközi szervezetekkel és partnerekkel, és világszerte támogatja a gyermekek digitális biztonságára vonatkozó közös megközelítés kialakítását. Szorgalmazza például releváns technikai szabványok, mérőszámok, fogalommeghatározások és megközelítések alkalmazását, és a jövőben is mindenütt, kivétel nélkül védi, előmozdítja és érvényre juttatja a gyermekek online jogait.

A gyermekbarát internet 2012. évi európai stratégiájának hatása már Európa határain túl is érezhető: az évente megrendezésre kerülő és eredetileg uniós fellépés formáját öltő, biztonságosabb internet napját például világszerte megtartják, a Biztonságosabb Internet Fórum elnevezésű éves konferencián pedig Európán kívüli résztvevőket is üdvözölnek. Ez a gyermekbarát internet új stratégiája keretében is folytatódni fog.

14. Milyen konkrét intézkedések várhatók középtávon?

A Digitális Európa program keretében az EU továbbra is társfinanszírozza a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok hálózatát és a betterinternetforkids.eu platformot, amely az EU valamennyi nyelvén rendelkezésre álló forrásokat és anyagokat biztosító, a gyermekek online biztonságát célzó páneurópai központ.

A Bizottság elkötelezett továbbá aziránt, hogy 2022-ben, az ifjúság európai évében olyan intézkedéseket indítson el, illetve folytasson, mint például:

  • a gyermekeket, a tanárokat és a szülőket célzó médiatudatossági kampányok szervezése véleményformálók bevonásával;
  • a médiatudatosságra vonatkozó nemzeti tantervekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint az iskolák és az oktatók közötti cseréjének elősegítése Unió-szerte;
  • a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek nyújtott támogatás megerősítése a digitális szakadék felszámolása érdekében;
  • a biztonságosabb internetközpontok és a betterinternetforkids.eu platform támogatásával figyelemfelkeltő eszközök és tevékenységek kidolgozása a gyermekek mint fiatal fogyasztók számára;
  • a BIK ifjúsági nagykövetei és a BIK ifjúsági munkacsoportjai – azaz a stratégia végrehajtása érdekében a Bizottsággal együttműködő fiatalok – szerepének kiterjesztése a társak közötti tevékenységek nemzeti és helyi szintű támogatása érdekében;
  • a kereskedelmi célú módszerek gyermekekre gyakorolt neurológiai hatásaira irányuló meglévő kutatási eredmények feltérképezése.

A Bizottság vállalja továbbá, hogy:

  • 2024-re a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében ösztönzi és előmozdítja az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó átfogó uniós magatartási kódex kialakítását;
  • 2024-ig szabványosítási kérelmet ad ki egy olyan, az életkorról való megbizonyosodást és az életkor ellenőrzését segítő európai szabvány iránt, amely megfelel az európai digitális személyazonosságról szóló rendeletjavaslatnak (eID-javaslat);
  • támogatja az életkor EU-szerte elismert, a születési időn alapuló igazolásának kidolgozását az eID kezdeményezésen belül;
  • biztosítja, hogy 2023-ra egyetlen egységesített, a „116 111-os” hívószámon keresztül – az EU által finanszírozott biztonságosabb internet segélyvonalakkal együtt – segítséget lehessen kérni az internetes megfélemlítéssel kapcsolatban.

15. Hogyan fogja a Bizottság nyomon követni a végrehajtást és az előrehaladást a tagállamokban?

A gyermekbarát internet 2012. évi európai stratégiájához hasonlóan a tagállamokban elért eredményeket a „BIK-térképeszköz” segítségével fogják nyomon követni, amely összegyűjti, összehasonlítja a gyermekbarát internet stratégiája tagállami végrehajtásával kapcsolatos információkat és megvalósítja azok cseréjét a tagállamok körében. Az új stratégiát kétévente nyomon fogják követni, és egy jelentést tesznek közzé az interneten.

További információk

Sajtóközlemény: Új uniós stratégia a gyermekek védelmére és önrendelkezésére az online világban

Tájékoztató: A gyermekbarát internet európai stratégiája

A gyermekbarát internet európai stratégiája

A vonatkozó jogszabályok gyűjteménye

A gyermekbarát internet európai stratégiája, 2012. május

Infografika

Plakát

Forrás:
A gyermekbarát internet új európai stratégiája – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2022. május 11.

A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem: a Bizottság új szabályokat javasol a gyermekek védelmére

„A Bizottság a mai napon új uniós jogszabályra tesz javaslatot a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében. A gyermekek szexuális bántalmazása széles körben elterjedt: csak 2021-ben világszerte 85 millió olyan képről és videóról érkezett bejelentés, ami gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolja, és sokra soha nem derül fény. A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította a problémát: az Internet Watch alapítvány szerint 2021-ben az előző évhez képest 64%-kal nőtt a bizonyított szexuális bántalmazásról szóló bejelentések száma. A vállalatok általi önkéntes felderítésen és bejelentésen alapuló jelenlegi rendszer elégtelennek bizonyult a gyermekek megfelelő védelméhez, és hamarosan már nem is lesz alkalmazható, ha hatályát veszti a jelenleg érvényben lévő ideiglenes megoldás. 2020-ban a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó bejelentések mintegy 95%-a egyetlen vállalattól érkezett, annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a probléma nem csak egy platformon létezik.

Az online szolgáltatásokkal a gyermekek szexuális bántalmazása céljából történő visszaélés hatékony kezelése érdekében egyértelmű szabályokra van szükség, szilárd feltételekkel és biztosítékokkal. A javasolt szabályok kötelezni fogják a szolgáltatókat arra, hogy a szolgáltatásaikat illetően felderítsék, bejelentsék és eltávolítsák a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat. A szolgáltatóknak fel kell mérniük és csökkenteniük kell a szolgáltatásaikkal való visszaélés kockázatát. Az alkalmazott intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük e kockázattal, továbbá szigorú feltételek és biztosítékok kell, hogy vonatkozzanak rájuk.

A gyermekek szexuális bántalmazása elleni új, független uniós központ (a továbbiakban: uniós központ) segíteni fogja a szolgáltatók erőfeszítéseit azáltal, hogy szakértői központként működik, megbízható információkat nyújt az azonosított anyagokról, fogadja és elemzi a szolgáltatók bejelentéseit a téves bejelentések azonosítása és a bűnüldöző szervekhez való eljutás megakadályozása érdekében, gyorsan továbbítja a vonatkozó bejelentéseket bűnüldözési intézkedés céljából, valamint támogatást nyújt az áldozatoknak.

Az új szabályok segíteni fognak a gyermekek további bántalmazás elől való kimentésében, az anyagok újbóli online megjelenésének megakadályozásában és az elkövetők felelősségre vonásában. Ezek a szabályok a következőket foglalják magukban:

  • Kötelező kockázatértékelés és kockázatcsökkentő intézkedések: A tárhelyszolgáltatást vagy személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtóknak értékelniük kell a szolgáltatásaikkal való, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztése vagy a gyermekek sérelmére elkövetett kerítés – másnéven gyermekcsábítás – céljából elkövetett visszaélés kockázatát. A szolgáltatóknak kockázatcsökkentő intézkedéseket is javasolniuk kell.
  • Célzott felderítési kötelezettségek felderítést elrendelő határozat alapján: A tagállamoknak ki kell jelölniük a kockázatértékelés felülvizsgálatáért felelős nemzeti hatóságokat. Amennyiben ezek a hatóságok megállapítják, hogy továbbra is jelentős kockázat áll fenn, felkérhetik a bíróságot vagy egy független nemzeti hatóságot, hogy hozzon felderítését elrendelő határozatot a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagokra vagy gyermekcsábításra vonatkozóan. A felderítést elrendelő határozatok időben korlátozottak, és egy adott szolgáltatásra vonatkozó konkrét tartalomtípust céloznak meg.
  • A felderítésre vonatkozó erős biztosítékok: Azok a vállalatok, amelyek felderítést elrendelő határozatot kaptak, csak az uniós központ által ellenőrzött és rendelkezésre bocsátott, a gyermekek szexuális bántalmazására utaló indikátorok alkalmazásával tudnak majd tartalomfelderítést végezni. A felderítési technológiákat csak a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére lehet használni. A szolgáltatóknak olyan technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek az iparág legkorszerűbb megoldásainak megfelelően a magánéletet legkevésbé sértik, és amelyek a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a hamis pozitív eredmények hibaarányát.
  • Egyértelmű bejelentési kötelezettségek: Azoknak a szolgáltatóknak, amelyek felderítették gyermekek online szexuális bántalmazását, ezt jelenteniük kell az uniós központnak.
  • Hatékony eltávolítás: A nemzeti hatóságok eltávolítást elrendelő határozatot hozhatnak, ha a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat nem távolítják el gyorsan. Az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak le kell tiltaniuk az olyan képekhez és videókhoz való hozzáférést is, amelyeket nem lehet eltávolítani, például azért, mert azokat az EU-n kívül, nem együttműködő országokban és területeken tárolják.
  • A gyermekcsábításnak való kitettség csökkentése: A szabályok értelmében az alkalmazás-áruházaknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek ne tölthessenek le olyan alkalmazásokat, amelyek a kerítés magas kockázatának tehetik ki őket.
  • Szilárd felügyeleti mechanizmusok és bírósági jogorvoslat: A felderítést elrendelő határozatokat bíróságok vagy független nemzeti hatóságok fogják meghozni. A téves felderítés és bejelentés kockázatának minimalizálása érdekében az uniós központ ellenőrizni fogja a gyermekek potenciális online szexuális bántalmazásával kapcsolatban a szolgáltatók által tett bejelentéseket, mielőtt azokat megosztaná a bűnüldöző hatóságokkal és az Europollal. Mind a szolgáltatóknak, mind a felhasználóknak egyaránt jogukban áll majd a bíróság előtt vitatni az őket érintő intézkedéseket.

Az új uniós központ támogatást fog nyújtani a következőknek:

  • Online szolgáltatóknak, különösen a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére, eltávolítására és az ahhoz való hozzáférés megszüntetésére vonatkozó új kötelezettségeik teljesítése során, a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére szolgáló indikátorok biztosításával és a szolgáltatók bejelentéseinek fogadásával.
  • A nemzeti bűnüldözésnek és az Europolnak, azáltal, hogy a téves benyújtások elkerülésének biztosítása érdekében felülvizsgálja a szolgáltatóktól érkező bejelentéseket, és gyorsan eljuttatja azokat a bűnüldöző hatóságokhoz. Ez segítséget jelent majd a gyermekek bántalmazó helyzetekből való kimentésében és az elkövetők bíróság elé állításában.
  • A tagállamoknak, azáltal, hogy tudásközpontként szolgál a megelőzéssel és az áldozatoknak nyújtott segítséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok terén, és támogatja a tényeken alapuló megközelítést.
  • Az áldozatoknak, azáltal, hogy segíti a bántalmazásukat ábrázoló anyagok eltávolítását.

A mai javaslattal együtt a Bizottság a gyermekbarát internet európai stratégiáját is előterjeszti.

További lépések

Most az Európai Parlament és a Tanács feladata, hogy megegyezzenek a javaslatról.

Elfogadását követően az új rendelet a jelenlegi ideiglenes rendelet helyébe lép.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök elmondta: „A gyermekek jogainak online és offline fenntartása és védelme alapvető fontosságú társadalmaink jóléte szempontjából. A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok a gyermekek nyilvánvaló fizikai szexuális bántalmazásának termékei. Rendkívül súlyos bűncselekményről van szó. A gyermekek online szexuális bántalmazása széles körű, hosszú távú következményekkel jár a gyermekekre nézve, és súlyos traumát okoz. Néhányan soha nem tudnak felépülni e traumából. A gyermekek szexuális bántalmazása megelőzhető, ha együttműködünk a gyermekek védelme érdekében. A valós térben nem engedjük meg a gyermekek szexuális bántalmazását, ezért azt az interneten sem engedhetjük meg.”

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „Már a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló internetes anyagoknak a puszta mennyisége is megdöbbentő. Szégyenletes módon Európa gócpontnak számít ezen anyagok többsége esetében. Éppen ezért leginkább az a kérdés, hogy ha mi nem cselekszünk, akkor ki fog? Az általunk javasolt szabályok egyértelmű, célzott és arányos kötelezettségeket írnak elő a szolgáltatók számára a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló jogellenes tartalmak felderítésére és eltávolítására vonatkozóan. Az, hogy a szolgáltatók számára mi engedélyezett, szigorú biztosítékokkal lesz körbebástyázva – csupán egy olyan programról beszélünk, ami a jogellenes tartalom markereit szkenneli, ugyanúgy, ahogyan a kiberbiztonsági programok a biztonsági szabályok megsértésének folyamatos ellenőrzését végzik.”

Ylva Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Felnőttként a mi kötelességünk a gyermekek védelme. A gyermekek szexuális bántalmazása valós és egyre növekvő veszélyt jelent: nemcsak a bejelentések száma nő, hanem manapság egyre fiatalabb gyermekek vannak az érintettek között. E bejelentések fontos szerepet játszanak a vizsgálatok megindításában és abban, hogy időben kimenekítsük a gyermekeket az éppen zajló bántalmazásból. Például egy online szolgáltató bejelentésén alapuló, az Europol által támogatott nyomozás világszerte 146 gyermek kimentését eredményezte, és több mint 100 gyanúsítottat azonosítottak szerte az EU-ban. A gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására szintén sürgősen szükség van annak érdekében, hogy megakadályozzuk a gyermekek szexuális bántalmazásáról készült képek és videók megosztását, amely újbóli traumának teszik ki az áldozatokat, gyakran évekkel a szexuális bántalmazást követően. A mai javaslat egyértelmű kötelezettségeket ír elő a vállalatok számára a gyermekek bántalmazásának felderítésére és bejelentésére vonatkozóan, szigorú biztosítékok mellett, amelyek garantálják mindenki – köztük a gyermekek – magánéletének védelmét.”

Háttér-információk

A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem a Bizottság egyik prioritása. A szexuális bántalmazás áldozatául esett gyermekekről készült fényképek és videók manapság széles körben terjednek az interneten. 2021-ben 29 millió bejelentés érkezett az Egyesült Államok eltűnt és kizsákmányolt gyermekekkel foglalkozó nemzeti központjához.

Uniós szinten harmonizált szabályok hiányában a közösségimédia-platformokra, a játék-szolgáltatásokra, az egyéb tárhelyszolgáltatókra és az online szolgáltatókra eltérő szabályok vonatkoznak. Egyes szolgáltatók önkéntes alapon használnak a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozó technológiát a szolgáltatásaikat illetően. Az alkalmazott intézkedések azonban igen eltérőek, és az önkéntes fellépés elégtelennek bizonyult a probléma kezeléséhez. Ez a javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra épül, és a gyermekek online szexuális bántalmazása által jelentett sajátos kihívások kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki azt.

A mai javaslat a 2020. júliusában megjelent, a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégián alapul, amely átfogó választ ad a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásának növekvő veszélyére, a megelőzés, a nyomozás és az áldozatoknak nyújtott segítség javítása révén. Azt követően kerül bemutatásra, hogy a Bizottság márciusban előterjesztette az EU gyermekjogi stratégiáját, amely megerősített intézkedéseket javasolt a gyermekeknek az erőszak minden formájával, többek között az online bántalmazással szembeni védelme érdekében.

További információk

Kérdések és válaszok: A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó új szabályok

Tájékoztató

Rendeletjavaslat a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról

Honlap

Forrás:
A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem: a Bizottság új szabályokat javasol a gyermekek védelmére; Európai Bizottság; 2022. május 11.

Kérdések és válaszok – A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó új szabályok

Miért van szükség új szabályokra?

Az internet nagyszerű kapcsolattartási eszköznek bizonyult a gyermekek esetében is, különösen a világjárvány során. A világháló azonban a gyermekek számára is kockázatokat rejthet, ideértve a gyermekek szexuális bántalmazását is. Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt az interneten elkövetett szexuális bántalmazás, mind a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online megosztása révén, mind pedig azáltal, hogy a szexuális bántalmazásukban való részvételre vagy akár az elkövetőkkel történő személyes találkozásra bírják rá a gyermekeket. Az Europol elemzése szerint a Covid19-válság első hónapjaiban egyes tagállamokban akár 25%-kal is nőtt a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok iránti kereslet. Az Egyesült Államok eltűnt és kizsákmányolt gyermekekkel foglalkozó nemzeti központja (NCMEC) azt is megállapította, hogy világszerte jelentősen nőtt a gyermekek szexuális bántalmazásának eseteit tartalmazó bejelentések száma: az NCMEC 2021-ben közel 30 millió, a gyermekek szexuális kizsákmányolásának gyanújára vonatkozó bejelentést kapott, a bűnüldöző szervekhez pedig több mint 4000 új gyermekáldozattal kapcsolatos riasztás érkezett. 2020 és 2021 között több mint 16%-kal nőtt a gyermekcsábításnak kitett gyermekekre vonatkozó bejelentések száma. A bántalmazást ábrázoló képeknek és videóknak az elkövetők körében történő megosztása ismételten áldozati helyzetbe hozza a gyermekeket, és megnehezíti számukra a trauma lezárását.

Jelenleg egyes online szolgáltatók önkéntes alapon derítik fel a gyermekek online szexuális bántalmazását. A bűnüldöző hatóságokhoz eljutó bejelentések többsége ugyanis az amerikai szolgáltatóktól érkezik, az NCMEC pedig továbbítja az EU-t érintő bejelentéseket az Europolnak és a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak.

A szolgáltatók által hozott intézkedések jelentős hozzájárulást jelentenek, azonban igen eltérőek: a bejelentések túlnyomó többsége néhány szolgáltatótól származik, jelentős számú szolgáltató viszont nem tesz lépéseket. 2020-ban a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó bejelentések mintegy 95%-a egyetlen vállalattól érkezett, annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a probléma nem csak egyetlen platformot érint.

Az önkéntes fellépés ezért nem elegendő ahhoz, hogy hatékonyan kezeljék a gyermekek szexuális bántalmazása céljából az online szolgáltatásokkal elkövetett visszaéléseket. Egyértelmű biztosítékokat tartalmazó világos és jogilag kötelező erejű jogi keretre van szükség a szolgáltatók jogbiztonságának és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásának szavatolása érdekében.

Ha arra kötelezzük a szolgáltatókat, hogy szükség esetén derítsék fel, jelentsék be és távolítsák el a gyermekek szexuális bántalmazását, akkor véget vethetünk a gyermekek további bántalmazásának, megakadályozhatjuk a gyermekpornográfiát ábrázoló anyagok ismételt felbukkanását és büntetőeljárás alá vonhatjuk az elkövetőket.

Melyek a javaslat legfontosabb elemei?

A javaslat egységes megközelítést biztosít a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére és bejelentésére, támogatja a hatóságok munkáját, és fokozni kívánja a megelőzésre és az áldozatoknak történő segítségnyújtásra irányuló uniós erőfeszítéseket.

A javaslat:

  • A gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzésére kötelezi a szolgáltatókat a kockázatok értékelése és csökkentése révén, valamint szükség esetén lehetővé teszi a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozó célzott határozatok elfogadását: A javasolt szabályok annak a kockázatnak az értékelésére kötelezik az érintett online szolgáltatókat, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztése vagy a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítés („gyermekcsábítás”) céljából visszaélhetnek-e a szolgáltatásaikkal. A tagállamoknak ki kell jelölniük a kockázatértékelésért és a szolgáltató által a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzése érdekében javasolt kockázatcsökkentő intézkedések felülvizsgálatáért felelős nemzeti hatóságokat. Amennyiben ezek a hatóságok azt állapítják meg, hogy továbbra is jelentős kockázat áll fenn, bírósághoz vagy független közigazgatási hatósághoz fordulhatnak, kérve, hogy az adjon ki felderítést elrendelő határozatot a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert vagy új anyagok, vagy a gyermekcsábítás továbbra is fennálló jelentős kockázata elleni célzott fellépés érdekében. A felderítést elrendelő határozatok időben korlátozottak, szigorú eljárási biztosítékok vonatkoznak rájuk, és egy adott szolgáltatás körében elkövetett, konkrét bűncselekmény-típust céloznak. A javasolt szabályok az általános adatvédelmi rendeletre építve megerősítik az adatvédelmi hatóságok beavatkozását.
  • Szigorú biztosítékokat vezet be a felderítésre vonatkozóan: Azok a vállalatok, amelyek felderítést elrendelő határozatot kapnak, csak úgy tudják majd felderíteni az érintett tartalmakat, hogy az uniós központ által rendelkezésre bocsátott, a gyermekek szexuális bántalmazásának azonosítására szolgáló mutatókat használnak, amelyeket a tagállamok illetékes független hatóságai vagy bírósága által korábban azonosított online gyermekbántalmazás alapján alakítottak ki. Ezért nem a szolgáltató feladata annak meghatározása, hogy mi minősül jogellenesnek az EU-ban. Felderítési technológiák csak a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére használhatók. A szolgáltatóknak olyan technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek a legkorszerűbb iparági technológiának megfelelően a magánéletet legkevésbé sértőek, és amelyek a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a hamis pozitív eredmények okozta hibaarányt.
  • Új uniós ügynökséget hoz létre a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében: A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós központ olyan mutatókat tartalmazó adatbázist fog fenntartani, amely lehetővé teszi a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok és a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítés megbízható azonosítását az uniós szabályokban meghatározottak szerint. Az uniós központ emellett fogadja és feldolgozza majd a szolgáltatóktól érkező, szolgáltatásaik körében felderített, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vagy gyermek sérelmére megvalósuló kerítésre vonatkozó bejelentéseket, és meg fogja osztani azokat az illetékes bűnüldöző hatóságokkal és az Europollal, kivéve, ha azok tévesen kerültek benyújtásra. A központ működése fontos biztosítékot jelent majd a bűnüldöző szerveknek tett hamis pozitív eredményeket tartalmazó bejelentésekkel szemben, és biztosítja, hogy a nyilvánosság meggyőződhessen a felderítési intézkedések hatékonyságáról, a folyamat átláthatóságáról és elszámoltathatóságáról.

Kikre vonatkoznak majd az új szabályok?

A javasolt szabályok az EU területén szolgáltatásokat nyújtó online szolgáltatókra, nevezetesen tárhelyszolgáltatásokra és személyközi kommunikációs szolgáltatásokra (például üzenetküldő szolgáltatásokra), mobilalkalmazás-áruházakra és internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatókra vonatkoznak. Az új kötelezettségek a szolgáltatók azon típusaira fognak irányulni, amelyek szolgáltatásaival a legnagyobb mértékben visszaélnek a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából, és mindenekelőtt erőteljesebb gyermekvédelmi ösztönzők kialakítását célozzák.

Ezek a szolgálatók fontos szerepet játszanak a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemben, mivel gyakran egyedül nekik van lehetőségük arra, hogy felderítsék a folyamatban lévő bántalmazást. A bántalmazás gyakran csak az online szolgáltatók arra irányuló erőfeszítéseinek köszönhetően deríthető fel, hogy a szolgáltatásaik körében feltárják a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, és megvédjék a gyermekeket attól, hogy az elkövetők az interneten kapcsolatba lépjenek velük. Ez különösen igaz az elektronikus (magánszemélyek közötti egyéni vagy csoportos) kommunikációra, amelyet az elkövetők gyakran használnak gyermekpornográf anyagok cseréjére és a gyermekek megkörnyékezésére.

Az internet emellett új módot kínál az elkövetőknek a gyermekek megkörnyékezésére. A közösségi médiában, a játékplatformokon és a csevegőcsatornákon lépnek kapcsolatba a gyermekekkel, és ráveszik őket, hogy saját magukról készítsenek kompromitáló képeket vagy személyes találkozókon vegyenek részt. 2021-ben háromszorosára nőtt a 7–10 éveseket ábrázoló, saját maguk által készített képek száma, és az NCMEC arról számolt be, hogy exponenciálisan növekszik az online csábítás gyakorisága. A szolgáltatók az első olyan szereplők, akik képesek kezelni ezt a válságos helyzetet, figyelembe véve, hogy tevékenységük elősegíti a gyermekpornográf anyagok globális megosztását és olyan konkrét elkövetői hálózatok létrehozását, amelyek a gyermekek lehető leghatékonyabb megkörnyékezése és kerítése céljából megosztják egymással erőforrásaikat és stratégiáikat.

A bűnüldözés elősegítése érdekében a nem uniós tagállamban letelepedett, de az EU területén tárhelyszolgáltatást vagy személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak jogi képviselőt kell kijelölniük az EU-ban.

Milyen anyagokra terjed ki a javaslat?

A felderítési kötelezettség az ismert anyagokra (ismételten feltöltött fényképek és videók, amelyeket korábban gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagként azonosítottak), az új anyagokra (korábban nem azonosított fényképek és videók) és a gyermekcsábításra (olyan elkövetési mód, amelynek során a gyermekek szexuális bántalmazásának elkövetői bizalmi és érzelmi kapcsolatot alakítanak ki a gyermekekkel, hogy manipulálják, szexuálisan kizsákmányolják és bántalmazzák őket) terjed ki.

A javaslat legfontosabb célkitűzésével, vagyis a gyermekek védelmének javításával összhangban a gyermekcsábítás azonosítása csak abban az esetben érinti a személyközi kommunikációt, ha ismert, hogy a felhasználók egyike gyermek. Erre csak akkor kerül sor, ha a kockázatértékelés alapján – a szolgáltató által hozott kockázatcsökkentő intézkedések ellenére – jelentős a kockázata annak, hogy a szolgáltatással visszaélnek a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából.

Vonatkozik-e a javaslat titkosított anyagra?

A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítésére vonatkozóan javasolt, a szolgáltatókat terhelő kötelezettségek technológiailag semlegesek, vagyis nem írják elő, hogy melyik technológiát kell használni a felderítéshez. Nem az eszközökre vonatkozó, hanem eredménykötelezettségről van szó, amely szigorú biztosítékok betartása mellett a szolgáltatóra bízza az alkalmazandó technológia megválasztását.

Ez magában foglalja a titkosítási technológia alkalmazását is. A titkosítás a kiberbiztonság és a kommunikáció titkosságának fontos védelmi eszköze. A bűnözők ugyanakkor tevékenységük elleplezése érdekében visszaélhetnek a biztonságos csatornaként való használatával, akadályozva ezáltal a gyermekek szexuális bántalmazását elkövetők bíróság elé állítására irányuló erőfeszítéseket.

A gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó, a nyomozások megindításában és a gyermekek megmentésében alapvető szerepet játszó bejelentések nagy része olyan szolgáltatóktól származik, amelyek már jelenleg is titkosított szolgáltatásokat nyújtanak, vagy amelyek szolgáltatásai a jövőben titkosításra kerülhetnek. Ha ezek a szolgáltatók mentesülnének a gyermekek védelmére, és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek és videók szolgáltatásaik útján történő terjesztése elleni fellépésre vonatkozó követelmények alól, az súlyos következményekkel járna a gyermekekre nézve. Az NCMEC becslése szerint a végponttól végpontig terjedő titkosítással a CyberTipline bejelentéseinek több mint fele el fog tűnni, és így észrevétlen marad a bántalmazás, ha a szolgáltatók nem hoznak intézkedéseket a végponttól végpontig titkosított szolgáltatások esetében is a gyermekek és a gyermekek magánéletének védelme érdekében. Az elemzések azt mutatják, hogy ez napi 2100-ra tehető bejelentés kiesését jelentené, amelyek pedig megmenthetnék a gyermekeket a folytatódó bántalmazástól és megakadályozhatnák, hogy az elkövetők további bántalmazást kövessenek el.

A Bizottság az uniós internetfórum keretében szorosan együttműködik az iparággal, a civil társadalmi szervezetekkel és a tudományos körökkel annak érdekében, hogy támogassa azokat a kutatásokat, amelyek olyan általánosan bevezethető, könnyen megvalósítható és jogszerű technikai megoldásokat azonosítanak, amelyek segítségével a vállalatok az alapjogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett felderíthetik a gyermekek szexuális bántalmazását a végponttól végpontig terjedő titkosított elektronikus kommunikáció során.

A javasolt jogszabály figyelembe veszi a 2020. decemberi tanácsi állásfoglalás nyomán elindult, több érdekelt felet tömörítő, kizárólag a titkosítással foglalkozó, még le nem zárult külön folyamat keretében tett ajánlásokat. Ez a munka rávilágított, hogy léteznek megoldások, de azokat nem tesztelték széles körben. A Bizottság továbbra is együtt fog működni valamennyi érdekelt féllel az e bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályozási és operatív kihívások és lehetőségek kezelése érdekében.

Milyen kötelezettségek terhelik a szolgáltatókat ezen új szabályok alapján?

Az új szabályok a kockázatok értékelésére és csökkentésére, valamint szükség esetén a gyermekek online szexuális bántalmazásának – így az ismert és új képek és videók, valamint a gyermekcsábítási esetek – felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozó kötelezettségeket határoznak meg.

A tárhelyszolgáltatást vagy személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kötelesek kockázatértékelést végezni, amelyben értékelik annak valószínűségét, hogy a szolgáltatást gyermekek online szexuális bántalmazására használhatják fel, valamint az azonosított kockázatok csökkentése és ennek révén a gyermekek szolgáltatásaik körében történő szexuális bántalmazásának megelőzése érdekében általuk hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket.

Ezen értékelés alapján, amennyiben a kockázat a kockázatcsökkentő intézkedések ellenére is jelentős marad, az illetékes nemzeti hatóságok felderítést elrendelő határozatot adhatnak ki. A vállalkozások kötelesek lesznek az uniós központ által rendelkezésre bocsátott mutatókat (hash-eket/MI-osztályozókat) használni a felderítési erőfeszítéseik során. Felderítést elrendelő határozatok kibocsátására a szolgáltató által tett kockázatcsökkentő intézkedések figyelembevételét követően akkor kerül sor, ha egy szolgáltatást (vagy a szolgáltatás egy részét, amennyiben lehetséges külön felderítést végezni) valószínűleg gyermekek online szexuális bántalmazására használnak fel. A határozat kibocsátását követően a vállalkozások kötelesek lesznek felderíteni a gyermekek sérelmére szolgáltatásaik körében elkövetett szexuális bántalmazást.

A gyermekek felderített online szexuális bántalmazására vonatkozó bejelentéseket eljuttatják az új uniós központhoz, amely a téves bejelentések kiküszöbölése érdekében ellenőrzi az anyagokat, és szükség esetén továbbítja azokat a bűnüldöző szerveknek és az Europolnak.

A mobilalkalmazás-áruházak – az érintett mobilalkalmazások szolgáltatóival együttműködve – kötelesek lesznek intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy korlátozzák olyan mobilalkalmazások gyermekek általi letöltésének kockázatát, amelyek a gyermekcsábítás magas kockázatának tehetik ki őket.

Az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók kötelesek lesznek megszüntetni az olyan képekhez és videókhoz való hozzáférést, amelyeket nem lehet eltávolítani, például azért, mert az EU-n kívül, nem együttműködő országokban és területeken tárolják azokat.

Hogyan akadályozza meg a javaslat a tömeges megfigyelést?

E jogszabály értelmében nagyon szigorúan elkülönül, hogy mit tehetnek a szolgáltatók a felderítést elrendelő határozat kibocsátása előtt, illetve azt követően.

Egyrészt, a felderítést elrendelő határozatok azokra a helyzetekre korlátozódnak, amikor a megelőző intézkedések nem elegendőek a kockázat korlátozásához.

Másrészt, a felderítést elrendelő határozat kibocsátása nagyon körültekintő folyamat, amely azt hivatott biztosítani, hogy az intézkedések a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjanak:

  • A javaslat koncentrikus körök szerint épül fel, amelyek minden egyes lépésben szűkítik a felderítési kötelezettség alkalmazási körét. Először is kizárólag a szolgáltatók két, egyedileg meghatározott típusára vonatkozik: a tárhelyszolgáltatások és nyilvánosan elérhető személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóira.
  • Mindkét típusú szolgáltatónak alapos kockázatértékelést kell végeznie, és lépéseket kell tennie az azonosított kockázatok csökkentése érdekében.
  • A nemzeti hatóságok az említett értékeléseket meghatározott kritériumok alapján ellenőrzik, amelyek a beavatkozás mértékével arányosan szigorodnak. A hatóságok csak abban az esetben jelentik be a felderítést elrendelő határozat kibocsátására irányuló szándékukat, ha úgy vélik, hogy bizonyíték van a visszaélés jelentős kockázatára, és hogy a felderítést elrendelő határozat kibocsátásának indokai nyomósabbak az érintett felek jogaira és jogos érdekeire gyakorolt negatív következményeknél, szem előtt tartva különösen az említett felek alapvető jogai közötti megfelelő egyensúly biztosításának szükségességét.
  • A határozat kibocsátása előtt konzultálnak a szolgáltatóval. Ha a hatóságok továbbra is kockázatot állapítanak meg, felkérik a szolgáltatót, hogy nyilatkozzon arról, hogyan hajtaná végre a felderítést. Amennyiben ennek során magas kockázatú adatkezelés történik, illetve a gyermekcsábítás felderítése tekintetében minden esetben, a szolgáltatónak adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végeznie, és egyeztetnie kell az adatvédelmi hatóságokkal.
  • Csak akkor kérheti egy másik független hatóság vagy bíróság határozatát, ha a nemzeti hatóságok ezt követően harmadszor is megerősítik, hogy jelentős kockázat áll fenn. A független hatóság vagy bíróság az előterjesztett vélemények és szakértői állásfoglalások – többek között az adatvédelmi hatóságok véleménye – alapján ismételten megvizsgálja az ügyet.
  • Ez az iteratív, háromrétegű folyamat biztosítja, hogy az intézkedések a lehető legnagyobb mértékben korlátozódjanak és ne lépjék túl a feltétlenül szükséges mértéket.

Harmadrészt, a határozat kibocsátását követően a jogszabály eredménykötelezettséget ír elő, nem pedig az eszközöket szabja meg: a vállalatoknak eleget kell tenniük a felderítési kötelezettségnek, de szabadon megválaszthatják azt az online adatcseréhez szükséges technológiát, amely a legjobban megfelel a szolgáltatásaiknak.

Bár ez magában foglalja a titkosítást is, a javaslat szigorú biztosítékokat tartalmaz az alkalmazott felderítési technológiákra vonatkozóan.

A felderítést elrendelő határozatok kibocsátásakor a nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük a releváns technológiák elérhetőségét és megfelelőségét. Ez azt jelenti, hogy nem kerül kibocsátásra felderítést elrendelő határozat, ha a technológia aktuális fejlettségi szintje mellett nem áll rendelkezésre olyan technológia, amely lehetővé tenné a szolgáltató számára a felderítést elrendelő határozatnak való megfelelést.

A felderítés automatikusan és anonim módon történik a legkorszerűbb technológiák segítségével, amelyek a lehető legnagyobb hatékonyságot biztosítják és minimálisra csökkentik a felhasználók magánélethez való jogára gyakorolt hatást.

A felderítés csak a gyermekek online szexuális bántalmazására vonatkozó olyan mutatók alapján történhet, amelyek az uniós központ kezelésében és a nemzeti bűnüldöző hatóságok ellenőrzése alatt állnak (ez utóbbiak azok, amelyek megerősítik, hogy egy adott magatartás gyermekek szexuális bántalmazásának minősül).

Emberi felülvizsgálatra csak akkor kerül sor, ha egy adott kép, videó vagy (kerítés esetén) beszélgetés esetében a mutatók a gyermekek online szexuális bántalmazására utalnak.

Amikor emberi felülvizsgálat történik, azt először a központ szintjén végzik el, hogy a nyilvánvalóan hamis pozitív eredmények ne kerüljenek továbbításra a bűnüldöző hatóságokhoz. A központ emellett visszajelzést ad a szolgáltatónak, hogy idővel javítani lehessen a felderítési eszközöket.

Végezetül a javaslat kimondja, hogy a szolgáltatóknak és a felhasználóknak egyaránt joguk van a bíróság előtt megtámadni az őket érintő intézkedéseket.

Az említett feltételek mellett az Európai Adatvédelmi Testülettel is egyeztetnek az uniós központ jegyzékébe felveendő valamennyi technológiáról. Arról is kikérik az Európai Adatvédelmi Testület véleményét, hogy az ilyen technológiákat hogyan lehet a legmegfelelőbben alkalmazni a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályok betartásának biztosítása érdekében.

Mindez azt jelenti, hogy a felderítést elrendelő határozatok kibocsátására és a felderítési tevékenységre nagyon szűk alkalmazási körben kerül sor, amely a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, ugyanakkor megakadályozza a felderítési hatáskörrel való visszaélést.

Milyen biztosítékokat kell figyelembe venniük a szolgáltatóknak a felderítési erőfeszítéseik során?

A javasolt szabályok kiegyensúlyozott és célzott rendszert hoznak létre, amely a feltétlenül szükséges és arányos mértékre korlátozódik ahhoz, hogy kezelni lehessen az információs társadalommal összefüggő releváns szolgáltatásokat érintő azon visszaéléseket, amelyeket a gyermekek online szexuális bántalmazása céljából követnek el.

Az online szolgáltatók által végzett kockázatértékelést követően csak néhány szolgáltatónak kell ellenőriznie, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok jelen vannak-e a szolgáltatásaik körében.

A javaslat előírja, hogy ezeknek a szolgáltatóknak olyan technológiákat kell alkalmazniuk, amelyek a legkorszerűbb iparági technológiának megfelelően a magánéletet legkevésbé sértőek, és amelyek a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a hamis pozitív eredmények okozta hibaarányt.

Felderítési rendszerek csak a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítése és bejelentése tekintetében meghatározott célra használhatók.

A javaslat rendelkezik a bírósági jogorvoslatról, kimondva, hogy a szolgáltatóknak és a felhasználóknak egyaránt joguk van a bíróság előtt megtámadni az őket érintő intézkedéseket. A felhasználókat megilleti a kártérítéshez való jog minden olyan kárért, amely a javaslat szerinti adatkezelésből eredhet.

A javaslat szilárd felügyeleti mechanizmusokat is meghatároz. Ez magában foglalja a határozatok kibocsátását és azok végrehajtásának felügyeletét ellátó nemzeti hatóságok függetlenségére és hatásköreire vonatkozó követelményeket. Emellett a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós központ meg fogja vizsgálni a gyermekek esetleges online szexuális bántalmazásáról tett szolgáltatói bejelentéseket, segítve ezáltal a téves felderítés és bejelentés kockázatának minimálisra csökkentését.

Az Európai Adatvédelmi Testület és a nemzeti adatvédelmi hatóságok szerepet fognak játszani a felderítési technológia értékelésében, ami a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartásának folyamatos figyelemmel kísérését hivatott biztosítani.

A javaslat rendelkezik az átláthatóság biztosításáról is, mivel a szolgáltatóknak, a nemzeti hatóságoknak és az uniós központnak minden évben jelentést kell tenniük a javasolt szabályokon alapuló tevékenységeikről.

Hogyan fog működni és megbízható lesz-e a felderítés?

A szolgáltatók jelenleg önkéntes alapon, általában automatizált technológia alkalmazásával derítik fel a gyermekek online szexuális bántalmazását. Az automatizált eszközök a gyermekek esetleges szexuális bántalmazására utaló konkrét mutatókra keresnek, vagyis azok célja annak ellenőrzése, hogy egy adott tartalom valószínűsíthetően gyermekek szexuális bántalmazásának minősül-e, nem pedig annak megállapítása, hogy milyen konkrét tartalomról van szó.

A gyermekek bántalmazását ábrázoló ismert anyagok felderítésére szolgáló technológiák jellemzően hasításon („hashing”) alapulnak, ami egyedi digitális ujjlenyomatot hoz létre egy adott képről. A gyermekek bántalmazását ábrázoló új anyagok felderítésére jelenleg használt technológiák közé tartoznak az osztályozók és a mesterséges intelligencia (MI). Osztályozó minden olyan algoritmus, amely az adatokat a mintafelismerés révén címkézett osztályokba vagy információkategóriákba sorolja. A szövegalapú kommunikáció során elkövetett gyermekcsábításcsábítás felderítésére szolgáló technológiák szövegelemzési technológiákat és/vagy a metaadatok elemzését alkalmazzák. Az emberi felülvizsgálat általában már a legpontosabb technológiák, például a hasítás („hashing”) esetében is rendelkezésre áll.

Azon vállalatok, amelyek jelenleg önkéntesen felderítést végeznek a gyermekek szexuális bántalmazása tekintetében, rendkívül megbízhatóan alkalmazzák az automatikus felderítést, amely nagyon alacsony hamis pozitív találati arányokat mutat.

A javasolt szabályok értelmében az uniós központ gyorsan feltárná a magas hibaarányokat (pl. a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalom helytelen megjelölését), ami biztosítja, hogy a hamis pozitív eredmények ne juthassanak el a bűnüldöző hatóságokhoz. A központ haladéktalanul értesíti a vállalatokat, ha azok eszközei hibás bejelentéseket állítanak elő, és a vállalatok kötelesek lépéseket tenni azok kijavítása érdekében.

Kapnak-e támogatást a szolgáltatók ezen új kötelezettségek teljesítéséhez?

Az uniós központ segíteni fogja a vállalatokat kötelezettségeik teljesítésében. Biztosítja majd a gyermekek szexuális bántalmazásának felderítésére szolgáló mutatókat, ami biztonságot nyújt a szolgáltatók számára abban a tekintetben, hogy mely tartalmak minősülnek jogellenesnek az EU-ban. A központ ingyenesen elérhetővé teszi a felderítésre és a bejelentések emberi felülvizsgálatára szolgáló technológiákat. Ez enyhíteni fogja a szolgáltatók, különösen a kisebb szolgáltatók terheit. Végezetül a központ visszajelzést ad a bejelentések pontosságáról, segítve a szolgáltatókat eljárásaik javításában.

Bírságot fognak-e kiszabni a javasolt szabályok szerinti kötelezettségeket nem teljesítő szolgáltatókra?

Az illetékes nemzeti hatóságoknak minden egyes esetet értékelniük kell. A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó szabályokat kell meghatározniuk. A Bizottság felkéri a nemzeti hatóságokat, hogy a szankciók kiszabásakor vegyék figyelembe a jogsértés súlyosságát, ismétlődését és időtartamát, továbbá azt is, hogy a jogsértés szándékos vagy gondatlan volt-e, hogy a szóban forgó szolgáltató első jogsértéséről volt-e szó, valamint a szolgáltató méretét és pénzügyi erejét, és a hatóságokkal való együttműködési hajlandóságát. A szankciók nem haladhatják meg a szolgáltató utolsó üzleti évi éves eredményének vagy globális árbevételének 6%-át.

Milyen szerepet és hatáskört tölt majd be a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és leküzdésével foglalkozó uniós központ?

A központ három lényeges szerepet tölt majd be: támogatja a megelőzésre irányuló erőfeszítéseket, javítja az áldozatok számára biztosított segítségnyújtást, és támogatja a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítését, bejelentését és eltávolítását.

A központ megelőzéssel kapcsolatos szakértői központként fog működni. Ez a tevékenység magában foglalja a gyermekek és a szülők/gondviselők tudatosságának erősítését, valamint az olyan személyeket célzó erőfeszítéseket, akik attól tartanak, hogy gyermekek elleni bűncselekményt követhetnek el.

A központ összefogja a bántalmazottak számára rendelkezésre álló támogatással kapcsolatos szakértelmet és kutatásokat is. Támogatást nyújt az áldozatoknak a bántalmazásukat ábrázoló anyagoknak az internetről való eltávolításához.

A központ emellett segítséget nyújt a szolgáltatóknak a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésével, bejelentésével és eltávolításával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítéséhez. Megkönnyíti a megbízható felderítési technológiákhoz való hozzáférést a szolgáltatók számára, és a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó mutatókat (hash-ek, MI-minták/osztályozók) tartalmazó adatbázist tart fenn, amely lehetővé teszi az uniós szabályok szerint a gyermekek szexuális bántalmazásának minősülő cselekmények megbízható felderítését. Az említett mutatókat megosztja a vállalatokkal, egyértelmű információkkal szolgálva arról, hogy mi minősül jogellenesnek az EU-ban, ahelyett, hogy a szolgáltatókra bízná ennek megállapítását az egyesült államokbeli fogalommeghatározások alapján. A javaslat tehát proaktív rendszert hoz létre, amely az együttes fellépés érdekében összefogja az összes érintett szolgáltatót, és ellenkezőjére fordítja a jelenlegi reaktív rendszert, amelyben az uniós bűnüldözés az Egyesült Államok jogától és a vállalatok önkéntes fellépésétől függ. A központ megkapja a szolgáltatóktól érkező bejelentéseket, a hamis pozitív eredmények elkerülése érdekében ellenőrzi, majd továbbítja azokat az Europolnak és a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak.

A gyermekek online szexuális bántalmazására vonatkozó bejelentések címzettjeként a központ betekintést nyer a felderítési intézkedések hatékonyságába, és biztosítani tudja a folyamat átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Mikor jön létre a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és leküzdésével foglalkozó uniós központ?

A javasolt rendelet elfogadásának és végrehajtásának ütemezésétől függően a központnak 2024 és 2026 között kell megkezdenie munkáját. A központ működésének megkezdésekor a megelőzésre és az áldozatoknak biztosított segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. A központ várhatóan 2030-ra lesz teljes mértékben működőképes, mivel akkora be kell fejezni az új felderítési, bejelentési és eltávolítási folyamatra való felkészülést, ideértve a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó mutatók adatbázisának létrehozását is.

Milyen lépések történnek annak érdekében, hogy mindenekelőtt megelőzzék a gyermekek szexuális bántalmazását?

A megelőzés alapvető fontosságú a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemben.

A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó hatályos uniós szabályok (2011/93/EK irányelv) előírják a tagállamok számára, hogy fektessenek be az elítélt elkövetőknek és azoknak a személyeknek szóló megelőzési programokba, akik attól tartanak, hogy bűncselekményt követhetnek el, valamint hogy oktatás és figyelemfelhívás formájában végezzenek megelőző tevékenységeket.

Amint azt a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló, 2020. júliusi stratégiában bejelentette, a Bizottság megelőzési szakértőkből álló hálózatot hoz létre, hogy segítse a tagállamokat az említett kötelezettségek teljes körű végrehajtásában és a megelőzés megerősítésében. A hálózat elő fogja mozdítani a kutatók és a gyakorlati szakemberek közötti kommunikációt és a bevált gyakorlatok cseréjét.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja a megelőzési hálózatba esetlegesen bekapcsolódó szakértőkkel együttműködve jelentést tett közzé, amely bemutatja az EU-n belüli megelőzési programokra vonatkozó osztályozási kritériumokat.

Az EU arra is törekszik, hogy világszerte javítsa a gyermekek szexuális bántalmazással szembeni védelmét a WeProtect Globális Szövetség támogatása és a vele való együttműködés révén; valamint azáltal, hogy a Belső Biztonsági Alapból finanszírozást biztosít a megelőzéssel kapcsolatos projektekhez.

Mely pontokon kapcsolódik a javaslat a gyermekbarát internetre vonatkozó új stratégiához?

A gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia segíteni fogja a gyermekek biztonságát szolgáló uniós jogszabályok végrehajtását, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló tervezett jogszabály megerősített rendelkezéseit, valamint a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendeletjavaslatot.

A gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia keretében az EU társfinanszírozza a biztonságosabb internetes segélyvonalakat és forróvonalakat, és továbbra is segítséget nyújt a lakosságnak, különösen a gyermekeknek, ha káros és jogellenes tartalmakkal, többek között gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokkal találkoznak. Amennyiben a digitális szolgáltatásokról szóló tervezett jogszabályban foglalt feltételek alapján biztosítják számukra a „megbízható bejelentő” státuszt, az említett a segélyvonalak és forróvonalak képesek hozzájárulni a jogellenes online tartalomra vonatkozó bejelentések gyorsabb értékeléséhez és az azt követő intézkedésekhez.

Hogyan kapcsolódik ez a javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egységes jogi keretet fog létrehozni általánosságban véve a jogellenes tartalmak elleni fellépéshez.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok és általánosságban véve a jogellenes tartalmak elleni fellépés reaktív módon, eseti alapon fog történni. A gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendeletjavaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján létrehozandó általános jogi keretet olyan konkrét és célzott szabályokkal egészíti ki, amelyek célja a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló ismert anyagok terjesztésének és megosztásának megelőzése és megakadályozása.

További információk

Sajtóközlemény: A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem: a Bizottság új szabályokat javasol a gyermekek védelmére

Tájékoztató

Rendeletjavaslat a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról

Honlap

Forrás:
Kérdések és válaszok – A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó új szabályok; Európai Bizottság; 2022. május 11.

Fogyasztóvédelem: A Bizottság szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat fogad el az online pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazására vonatkozó jelenlegi uniós szabályok reformját, amelyek a távértékesítés útján értékesített pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak. A javaslat erősíteni fogja a fogyasztói jogokat, és előmozdítja a pénzügyi szolgáltatások határokon átívelő nyújtását az egységes piacon. Ez a piac jelentősen fejlődött, tekintettel az ágazat általános digitalizációjára és a szabályok első, 2002-es bevezetése óta kifejlesztett új típusú pénzügyi szolgáltatásokra. Ezeket a fejleményeket tovább erősítette a Covid19-világjárvány hatása, amely nagymértékben hozzájárult az online tranzakciók számának növekedéséhez.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök így nyilatkozott: „Egyre több fogyasztó fordul az online szolgáltatások felé a pénzügyek terén is, ami jó dolog. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is, hogy a játékszabályok lépést tartsanak a legújabb fejleményekkel. A fogyasztóknak egyértelmű tájékoztatásra és biztonsági hálóra van szükségük, ha valamilyen probléma merül fel.”

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders hozzátette: „Mivel a pénzügyi szolgáltatások világa folyamatosan fejlődik, a szabályainknak is lépést kell tartaniuk ezzel: ez ilyen egyszerű. Az elmúlt húsz évben a digitalizáció és az új pénzügyi termékek megsokszorozódása alapvetően átalakította ezt az ágazatot, és a Covid-válság által a közelmúltban bevezetett kijárási korlátozások azt bizonyítják, hogy az online igénybe vehető pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatékonyabb és naprakészebb szabályozási keret fontosabb, mint valaha. Bár a kockázatok és a kihívások eltérőek lehetnek, a figyelem középpontjában mindig a fogyasztók biztonsága áll.”

Az uniós szabályok korszerűsítése

A belső piacon a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának előmozdítása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében a javaslat több területen is intézkedéseket vezet be:

  • A távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések esetében könnyebben lehet majd élni a 14 napos elállási joggal: e jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében a kereskedőknek az elektronikus úton történő értékesítéskor biztosítaniuk kell a vásárlástól való elállás lehetőségének gombját. A kereskedő továbbá köteles értesítést küldeni az elállási jogról, ha a szerződéskötést megelőző tájékoztatás a szerződés megkötése előtt kevesebb mint egy nappal érkezik meg.
  • Egyértelmű szabályok arra vonatkozóan, hogy mit kell tartalmaznia a szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak, valamint hogyan és mikor kell azt rendelkezésre bocsátani: a javaslat korszerűsíti a szabályokat, például az elektronikus kommunikáció tekintetében, és arra kötelezi az eladót, hogy bizonyos információkat előzetesen adjon meg, ideértve például a kereskedő e-mail-címét, az esetleges rejtett költségeket vagy a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos kockázatokat. Az információkat jól láthatóan fel kell tüntetnie a képernyőn, és szabályok fognak vonatkozni a felugró ablakok vagy többrétegű linkek információszolgáltatás céljából történő használatára. Az új szabályok azt is biztosítani fogják, hogy a fogyasztónak elegendő idő álljon rendelkezésére a kapott információk megértéséhez, legalább egy nappal a tényleges aláírás előtt.
  • A fogyasztók védelmét szolgáló különös szabályok a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések online megkötésekor: a pénzügyi szolgáltatási szerződések értelmezése összetett lehet, különösen akkor, ha a szerződő felek közötti egyeztetésekre online került sor. A javaslat arra kötelezi a kereskedőket, hogy méltányos és átlátható online rendszereket hozzanak létre, és megfelelő magyarázatot adjanak az online eszközök (pl. RoboAdvice vagy csevegőablakok) használatakor. A szabályok azt is lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy emberi beavatkozást kérjenek, ha az ilyen online eszközökkel való interakció számukra nem teljesen kielégítő.
  • Jogérvényesítés: a javaslat támpontokat ad az illetékes hatóságoknak. A távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre súlyosabb szankciókat kell alkalmazni a határokon átnyúló kiterjedt jogsértések esetén, az éves forgalom legalább 4%-ának megfelelő maximális szankcióval.
  • Teljes harmonizáció az egész belső piacon egyformán magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében: a javaslat teljes körű jogharmonizációt vezet be, és hasonló szabályokat állapít meg valamennyi szolgáltatóra vonatkozóan a tagállamokban.

A következő lépések

A bizottsági javaslatot jelenleg vizsgálja a Tanács és az Európai Parlament.

Háttér-információk

Az elmúlt 20 évben a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazása gyors változásokon ment keresztül. A pénzügyi szolgáltatók és a fogyasztók már nem használják az irányelvben említett faxkészülékeket, és azóta új üzleti modelleket és új forgalmazási csatornákat alkalmazó (például pénzügyi szolgáltatásokat online értékesítő) új szereplők (például pénzügyi technológiai vállalatok) jelentek meg. Emellett a Covid19-világjárvány és a kapcsolódó kijárási korlátozások hatása általában véve felgyorsította az online vásárlás elterjedését.

Az irányelvet teljes körű értékelésnek vetették alá. A fő eredmények a következők voltak: i. az irányelv hatálybalépését követően számos uniós termékspecifikus jogalkotási aktust (pl. a fogyasztói hitelről szóló irányelvet) és uniós horizontális jogszabályt (az általános adatvédelmi rendelet) fogadtak el, ami csökkentette az irányelv relevanciáját és hozzáadott értékét; ii. számos fejlemény – például a szolgáltatások növekvő mértékű digitalizációja – befolyásolta az irányelv hatékonyságát a fő célkitűzések elérésében; iii. az irányelv azonban hasznos maradt, mivel horizontális alkalmazása biztosította, hogy a fogyasztók bizonyos szintű védelemben részesüljenek az online kötött szerződések tekintetében azon pénzügyi termékeket illetően, amelyek még nem tartoztak uniós jogszabály hatálya alá (pl. a kriptoeszközökre vonatkozó uniós szabályok hiányában az irányelv alkalmazandó).

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat több lehetőséget is megvizsgált. Az előnyben részesített alternatíva a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséhez, a még releváns cikkek (a szerződéskötést megelőző tájékoztatáshoz való jog és az elállási jog) 2011/83/EU irányelvbe (a fogyasztói jogokról szóló irányelv) történő későbbi beillesztéséhez, a 2011/83/EU irányelv bizonyos szabályai alkalmazásának a távollevők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződésekre való kiterjesztéséhez (pl. a kiegészítő fizetésekre, valamint a végrehajtásra és a szankciókra vonatkozó szabályokhoz) vezetett, valamint célzott új rendelkezéseket vezetett be, amelyek biztosítják a tisztességes online magatartást a fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződések online megkötése során. Ennek fényében a javaslat hatékonyan, eredményesen és arányosan kezeli az azonosított problémákat és a célkitűzéseket.

További információk

Javaslat a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok módosításáról

A pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazására vonatkozó uniós szabályok

Forrás:
Fogyasztóvédelem: A Bizottság szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat fogad el az online pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan; Európai Bizottság; 2022. május 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. május 16.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Ajánlati Felhívás (Géptermen belüli réz és optikai átkérő hálózat )
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/88, 2022.05.09.
  • NCTS rendszer és egyéb vámszakmai rendszerek fejl.
    Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/89, 2022.05.10.
  • Live Guide Klímavédelmi inf. rendsz. üzemeltetése
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/89, 2022.05.10.
  • DBR – Informatikai eszközök beszerzése
    Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/90, 2022.05.11.
  • Szakrendszerek EKEIDR integrációja
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/90, 2022.05.11.
  • Magyar Államkincstár IBIR karbantartás támogatás
    Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/91, 2022.05.12.
  • Digitális oktatási keretrendszer beszerzése
    Ajánlatkérő: Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/91, 2022.05.12.
  • Digitális Agrárakadémiai tananyagok fejlesztése
    Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 200.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/91, 2022.05.12.
  • Cisco Umbrella tartalomszűrő előfizetése felhívás
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/92, 2022.05.13.
  • Káros indikátorokat tartalmazó adatbázis beszerzés
    Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/92, 2022.05.13.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Nélkülözhetetlen beavatkozások a FUTÁR rendszerben
    Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 907.596.922,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/88, 2022.05.09.
  • Eredmény tájékoztató_JavaScript alapú rendszerek
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: Grape Solutions Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 186.135.040,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/89, 2022.05.10.
  • Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgált
    Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
    Nyertes: számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.343.602,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/89, 2022.05.10.
  • Kiegészítő felhő kiszolgáló infrastruktúra elemek
    Ajánlatkérő: Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
    Nyertes: Bechtle direct Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.840.200,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/89, 2022.05.10.
  • Komplex tanácsadási feladatok ellátása – Eredmény
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Korlátolt Felelősségű Társaság;Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság;Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság;DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: IPPS Innovative Public Procurement Solutions Zártkörűen Működő Részvénytársaság;APONIUS Consulting Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000,- Ft (Ez elírás lehet? Szerk.)
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/91, 2022.05.12.

Digitális európai egészségügyi adattérre van szükség

„Naprakész és kutatható egészségügyi adatokkal akár tízmilliárd eurót is lehetne spórolni.

A koronavírus világjárvány rádöbbentett bennünket, hogy mennyire fontos szerepet játszanak a naprakész egészségügyi adatok a népegészségügyi intézkedések meghozatalában és a válsághelyzetekre való reagálásban. A digitalizáció látványos terjedése komoly lökést adott az egészséginformatikai fejlesztéseknek, ez megteremtette az alapot az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásközpontú megközelítésre való átálláshoz, valamint a gyógyítási folyamatok, protokollok digitalizálásához is.

Tízmilliárdokat lehetne spórolni

A jövő az egészségügyben egyértelműen a virtuális megoldások felé vezet. Az Európai Bizottság legfrissebb számítása szerint az európai lakosság egészségügyi adataihoz való könnyebb hozzáférés egy évtized alatt 11 milliárd euró, azaz több mint négyezer milliárd forint gazdasági nyereséget eredményezhet.

Szakértők szerint 5,5 milliárd euróval kevesebb lesz a kiadás az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés révén, míg további 5,4 milliárd euró takarítható meg az egészségügyi adatoknak a kutatás és innováció, valamint a szakpolitikai döntéshozatal terén való jobb felhasználásával.
Közös európai digitális tér

Egy digitális európai egészségügyi adattér (EHDS) létrehozását javasolják európai szakemberek, így megvalósulhatna a lakosság egészségügyi adataink széles körű felhasználása. Ezáltal szigorú feltételek mellett ugyan, de kutatási célra nagy mennyiségű, anonim egészségügyi adat áll majd rendelkezésre. Ennek köszönhetően könnyebben lehet majd olyan innovatív gyógyszereket és eszközöket előállítani, amelyek hatékonyabb és személyre szabottabb ellátást biztosítanak. Az ágazat pedig képes lesz mesterséges intelligenciára épülő új eszközöket is kifejleszteni.

A betegadatlapok és az elektronikus vények az összes tagállam kétharmadában léteznek, és leggyakrabban online portálon keresztül érhetők el, de csak néhány országban lehet ezeket határokon átnyúlóan küldeni vagy fogadni. Közel egy tucat országban pedig továbbra is papírnyomtatványokat használnak a recept kiállításához. Jelenleg mindössze tíz tagállam támogatja a betegadatlapok és az elektronikus vények megosztását a MyHealth@EU rendszeren keresztül, de a tervek szerint 2025-ig valamennyi tagállam csatlakozni fog a rendszerhez.

Az olyan egészséginformatikai szolgáltatások, mint a Magyarországon is működő EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) megteremtették az alapot az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásközpontú megközelítésre való átálláshoz, emellett a gyógyítási folyamatok, protokollok digitalizálásához – véli Szabó Bálint, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ vezetője.

A szakember úgy látja, a következő időszak feladatai közé elsősorban a meglévő megoldások használatának kiterjesztése, fejlesztése, valamint az új digitális módszerek, eszközök és szolgáltatások kialakítása tartozik.

Ez, véleménye szerint is hozzájárul majd az egészségügy minőségének és hatékonyságának javításához, az egészségügyi adatokban rejlő potenciál mélyebb kiaknázásához.

A digitalizáció mellett szintén nemzetközi tendencia az egészségügyi ellátás értékalapon történő megközelítése, amely a betegek gyógyulása és életminőségük javulása szempontjából a legfontosabb egészségügyi eredmények javítására összpontosít a teljes ellátási ciklus során, de eközben optimalizálja az egészségügyi erőforrások felhasználását, és így a társadalomra rótt költségeket – állítja Lars Dahl Allerup, a dán egészségügyi think-tank, a Rethink Value társalapító-vezérigazgatója.

A szakértő május végén előadást tart a Digital Health Essential egészségügyi üzleti konferencián és gyakorlati példákon keresztül is bemutatja a rendszer társadalomra gyakorolt lehetséges előnyeit. Szerinte az egyik legfontosabb tényező, hogy stratégiai együttműködés alakuljon ki az egészségügy döntéshozói, finanszírozói, az ellátási rendszer szakemberei, valamint az iparág többi szereplője között.

Napjainkban már egyetlen szereplő sem vitatja, hogy a jövő eszközei az egészségügyi applikációk, az orvos-beteg kapcsolatot és a diagnosztizálást még magasabb szintre emelni képes innovációk. Nem csak a piaci alapon építkező és gondolkodó vállalkozásoknak, hanem az államnak is érdeke egyre több erőforrást fordítani az egészségügyi informatikai szolgáltatások fejlesztésére. Erre itthon is akadnak jó példák.

A digitalizáció az elkerülhetetlen számos területen, de ehhez új gondolkodásmódra és új eszközökre van szükség többek között a gyógyszerkereskedelemben is – véli Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója. Az értékesítés és logisztika folyamataiban komoly előnyt jelenthetnek a digitális megoldások bevezetése, amelyre már nálunk is akad már példa, de minden érintett számára egyértelmű, hogy van hová fejlődni.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatása révén jött létre például a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben az a Transzlációs Medicina Kutatóközpont (TMKK), amely összefogja a kórház összes kutatási projektjét a phd-któl a gyógyszeripari és biotech projekteken keresztül a nemzeti kutatási programokig.

A TMKK legtöbb tevékenysége szinte kizárólag a virtuális térben zajlik, ahol folyamatalapú és digitalizált kutatási protokollok menedzselik a betegutakat és a szereplők közötti kutatási feladatmegosztást, kommunikációt.

A TMKK így kormányzati döntéselőkészítő és -támogató elemzések készítésére is képes – mondta Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. Az analitikai platformja pedig képes egyedi kutatási igények alapján szinte bármilyen elemzést elvégezni az egyszerű adatleválogatástól a terápiás eljárások költség-hatékonysági modelljeinek megalkotásáig.”

Forrás:
Digitális európai egészségügyi adattérre van szükség; Világgazdaság; 2022. május 9.

Adatintenzívebb lesz az egészségügyi ellátás

„A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások nagy része egészségügyi adatokat tartalmaz, az EESZT-ben is rengeteg betegadat gyűlt össze, fontos ezek strukturálása.

Az adattal életet lehet menteni, ezért egyre tisztább, strukturáltabb, hozzáférhetőbb adatokra van szükség, ezért is jött létre az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labor, melynek átfogó célja az egészségügyi és egészségipari paradigmaváltás támogatása kutatási és innovációs oldalról – mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserközpontjának igazgatója az IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs konferencián. Hozzátette: hamarosan egy adatintenzívebb egészségügyi eszköztár lesz az orvosok és a kutatók zsebében a betegágy mellett.

A labor összehozza az adat iránt érdeklődőket

Az adatlabor hosszú távon épít a hazai szakmai műhelyek interdiszciplináris összefogására, a masszív, strukturált és strukturálatlan adatbázisok tárolására, elemzésére és fejlesztésére. A projekt tágabb értelemben hozzájárul az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai és az Európai Unió 2030-as célkitűzéseihez, kiegészülve azzal, hogy a Covid-19 járványhelyzet exponenciálisan növelte mind az egészségipar szereplőinek kitettségét, mindezek igényét a biztonságos, rugalmas, innovatív megoldások bevezetésére.

Szócska Miklós szerint a régióban Magyarország van elég informatikus, gráfmatematikus, fizikus, akik értenek a mesterséges intelligenciákhoz, de azért még van lemaradásunk Kínához, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz képest. Szükség van arra, hogy ez a platform összehozza azokat, akik az adatokat keresik, mint például a klinikusok, az informatikusok pedig az orvosok, kutatók kéréseire fejleszthetnek algoritmusokat.

Kiemelte, a SE Menedzserképző Központjában elindítottak egy mesterséges intelligenciával foglalkozó továbbképzést is, amihez 150 hallgató csatlakozott.

Négy pillérben gondolkodnak az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labor kapcsán, ezek között szerepel az adatbányászat, a mesterséges intelligencia, az oktatás, és a döntéstámogatás az orvosképzéstől az ágazatvezetésig. Megjegyezte, hogy azt az adatkincset, ami az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) létrejött még értékesebbé szeretnék tenni.

Az egészséginformatikában tavaly egy nemzetstratégiai jelentőségű tranzakciót bonyolítottak le, a T-Systems Magyarország eladta leányvállalatát, a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft.-t a magyar államnak. A cégért 5,5 milliárd forintot fizettek. A társaság nevet váltott és Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. néven jegyezték be. Szabó Bálint lett a cég ügyvezetője, ő korábban egyébként az EESZT megvalósítását koordinálta.

A konferencián a nonprofit kft.-vel kapcsolatban elmondta: állami tulajdonban vannak, piaci szemlélettel és egy közszolgáltató vállalatként működnek.

Faltól falig egészséginformatikai szolgáltatók – fogalmazott az ügyvezető. Minden egészségügyi szolgáltató informatikai partnere szeretnének lenni, nem profit, hanem sikerorientált cégként.

Több fejlesztés is csőben van

A csőben lévő fejlesztésekkel kapcsolatban Szabó Bálint példaként említette, hogy 2022-ben élesítenek majd egy járóbetegirányítási és egy ápolástámogató rendszert, de tavaly elkészült a praxisközösségek működésének támogatására is egy újabb modul.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban elmondta, a Covid-applikációt kétmillióan töltötték le, az alkalmazásnak hamarosan megjelenik egy újabb verziója is, ami egészségügyi dokumentumokat, recepteket is kezel és időpontfoglalás is lehetséges lesz az appon keresztül.

Szabó Bálint bemutatott egy a Máltai Szeretetszolgálattal közösen elindított mozgó orvosi szolgáltatást is. Magyarország leghátrányosabb helyzetű településeinek harmadán nincs állandó háziorvosi szolgálat, ötödénél pedig a praxis tartósan betöltetlen, miközben az érintett területen élők egészségi állapota elmarad a hazai átlagtól.

A telemedicina vizsgálat a magyar állam tulajdonában lévő teljes értékű háziorvosi rendszer, az EESZT MiniHIS rendszerét használja.

A vizsgálat után szükség esetén e-recept felírásáról is dönthet az orvos, a rendelés végeztével pedig a páciens rögtön kézhez is kapja az ellátásáról készült ambuláns lapot. Az elkészült orvosi dokumentáció pedig azonnal elérhető az EESZT felületén.”

Forrás:
Adatintenzívebb lesz az egészségügyi ellátás; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2022. május 12.

Jótétemény vagy ballépés az egészségügyi informatika államosítása?

„Nem profit-, hanem sikerorientált állami cégként alakult meg az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), hogy „jót tegyen” a közfinanszírozott szereplőknek – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ám kiderült: az érintettekben meglehetősen sok a kétség.

Állami tulajdonban, de piaci szemlélettel, közszolgáltatóként látja el feladatait az ESZFK február 1-je óta, amely megalakulása pillanatától 30 közfinanszírozott kórházi partnernek nyújt szolgáltatásokat – mutatta be a nonprofit kft-t Szabó Bálint ügyvezető a XX. IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencián. A központ az Országos Kórházi Főigazgatóság informatikai főigazgató-helyettesének felügyelete alá tartozik, ezt a pozíciót ugyancsak Szabó Bálint tölti be.

A sikerorientált állami céget azért hozták létre, hogy „jót tegyenek az állami szereplőknek” – fogalmazott az ügyvezető a csütörtöki, budapesti rendezvényen, ahol emlékeztetett arra a nemzetstratégiai jelentőségű tranzakcióra, amelynek során tavaly év végén a T-Systems Magyarország 5,5 milliárd eladta leányvállalatát, a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft.-t a magyar államnak.

Sokan már a cég felvásárlását is az ágazati informatika államosításának előkészületeként értékelték, így keveseket lepett meg az idén január 31-én megjelent, a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, amely valóban ebbe az irányba mutatott. Az ágazati szereplők már korábban is megfogalmazták aggályaikat a kormányzat centralizálási törekvései miatt, a konferencia kerekasztal beszélgetésén úgy tűnt, a kétségeket azóta sem sikerült eloszlatni.

A farkas árnyéka már megjelent

Dermedten várjuk ennek az erős lépésnek a következményeit, hiszen az informatika alapvetően befolyásolja a kórházak működését, amelyben máig érzik az elmúlt évtized államosítási törekvéseiből eredő funkciózavarokat – ekként fogalmazott Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnökeként, jelezve ugyanakkor, hogy mint egyházi fenntartású intézmény vezetője nem érintett, ezekre az ellátókra ugyanis nem terjed ki a kormányrendelet hatálya.

Időben kell farkast kiáltani, mert már látjuk az árnyékát – mondta Králik György, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) elnöke, az Orgware Kft. ügyvezető igazgatója, aki a bérszámfejtés centralizálása nyomán kialakult problémákat hozta rossz példaként. Emlékeztetett, hogy az a folyamat sem hozta meg a tőle remélt előnyöket. A Magyar Államkincstár adatokat nem szolgáltat (azokat továbbra is a kórházaktól kérik be), nem lett tervezhetőbb a béremelés, és az intézményeknél sem realizálódott megtakarítás, mert a korábban bérszámfejtést végző munkavállalókat az egyéb feladatok ellátása érdekében meg kellett tartani.

Az államosításnak az egészségügyi informatikában sincs értelme, nem lesz olcsóbb és nem lesz egyszerűbb a működés és működtetés – vélte az OSZ elnöke, hozzátéve azt is, hogy szakmai szervezetüket nem értesítették arról, hogy készül a rendelet, elmaradt a normakontroll, sem lehetőséget sem fórumot nem kaptak véleményük kifejtésére.

Nem bírnak el most egy újabb krízist

Az alkalmazásváltással kapcsolatos rossz tapasztalatairól számolt be a kerekasztal mellett Pásztélyi Zsolt, a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. ügyvezetője, aki azt mondta, szinte képtelenség az adatok átvitelét hiba nélkül megvalósítani, így a váltással járó adatmigrációtól tartana a leginkább.

A medikai szoftvercsere krízismenedzsment – csatlakozott az előtte szólóhoz Velkey György, aki szerint a Covid-járvány és a jogállás-változtatás után nincs olyan állapotban az ellátórendszer, hogy egy újabb krízis kezelését végigvigye, így az új medikai szoftver bevezetését nem az elkövetkező hónapokra, évekre időzítené.

A központosítás elvi előnyei nem vihetőek át a gyakorlatba – figyelmeztetett Kocsis György, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. szolgáltatásmenedzsere is, aki szerint az ESZFK-ra és szoftverére versenytársként kell tekinteni, figyelve, tudja-e majd biztosítani a szolgáltatás rugalmasságát és színvonalát.

A még erősebb kontroll a cél?

Az egészségügyben alulról jövő az innováció, az orvos pillanatnyi döntése mozgatja a rendszert, ezért őt kell kiszolgálni informatikával. A rendvédelmi szemlélettel működő rendszer ezt megöli – hangzott el a konferencián. Ehhez csatlakozva Glasz Tibor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke arra emlékeztetett, a modernkori hadviselésben a hátország a legsebezhetőbb hely, ezt fedezte fel a kormányzat is, így nem lehet csodálkozni azon, hogy ott kíván beavatkozni. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a szakmaspecifikus szoftvereknek a helyi eljárásrendeket kell leképezniük, az implementációnak helyi szintem kell megtörténnie, ezért az informatikusnak szorosan együtt kell működnie az orvossal. Hozzátette még, hogy „a rendszer soha nem készül el”, folyamatos fejlesztésekre van szükség.

Jó néhányan próbáltak már rendet tenni az intézményekben, az erősebb kontroll pedig akár az informatikai rendszereken keresztül is megvalósítható. Az immár öt éve működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (eeszt) is azok a szolgáltatások fejlődtek, amelyek ezt a fajta kontrollt erősítik, a fejlesztések során kevéssé tartották szem előtt a szakmai igényeket – hangzott egy hozzászólás.

Kérdésként merült fel az is, hogy az új, állami szolgáltató milyen tartalmú szerződéseket köt majd az intézményekkel, az abban foglalt feltételeket tudja-e majd teljesíteni, és a felhasználó számon kérheti-e majd a működési zavarok miatt a szolgáltatót. Králik György ezen a ponton ismét a MÁK-ba bedarált bérszámfejtést hozta példaként, ahol nincs számon kérhetőség, se ügyfélszolgálat, reklamálni egyetlen központi e-mailcímen lehet, ahonnan vagy válaszolnak, vagy nem. A központi szerződések nem a kölcsönös bizalomról szólnak, az állam ebben a viszonyban hatóságként lép fel.

Szabó Bálint: Mindenki nekünk dolgozik

Nem tarolja le a kisebb cégeket az ESZFK, és nem öli meg az innovációt az államosítás – ezt Szabó Bálint jelentette ki a konferencia plenáris ülésén, mert bár a kerekasztalhoz várták, végül annak mégsem volt résztvevője. Az azt megelőző előadásában azonban összefoglalót adott az egészségügyi informatika fejlesztési terveiről. Mint mondta, „mindenki nekünk dolgozik”, így 20 partnerrel fejlesztik az eeszt-t, amelyben – a hozzá kapcsolódó modulokkal – mára kialakult az egyensúly, és úgy vélte, ugyanez fog bekövetkezni a kórházi informatikai rendszerek (HIS) esetében is.

Az egészségügyi informatikai stratégiát a kormány elfogadta, a következő lépéseket jól strukturáltan, a megvalósíthatóság szintjén határozták meg, a programok egy része – uniós és hazai forrásokra támaszkodva – már fut. Az ESZFK kereteiben az egészségügyi informatikát minden eddiginél fókuszáltabban tudják majd kezelni – mondta az igazgató.

Olyan fejlesztések vannak a fiókban, amelyekhez eddig csak az ágazat fizetőképes szereplői juthattak hozzá, ezeket ki fogják osztani az általuk kiszolgált intézményeknek. A működtetésre külön osztályt hoztak létre, ahol 26 kórházi informatikus dolgozik. Az OKFŐ-n belül önálló költségvetésük van, piaci szerződéseket is kezelnek és fenntartanak.

Fejlesztések az állami egészségügyi informatikában

Számos fejlesztés indult el tavaly a „Covid jegyében” ezek nyomán vált működőképessé a napi Covid-jelentés, az OMSZ mintavételi rendszere, a házi karantén orvosi része, illetve a védettségi igazolványok kiállítása. Elkészült a Covid-applikáció, amelyet kétmillióan használnak, a továbbfejlesztett app-ban pedig már egészségügyi adatok is elérhetőek lesznek, még egyszerűbben kezelhetővé válnak az e-Receptek, és időpont foglalási lehetőséget is biztosítanak.

A járóbeteg-irányítás központi projektjüket, amely várhatóan júliusban kerül a nyilvánosság elé, még ebben a hónapban megelőz az ápolástámogatási rendszer, amely úgy az ápolási folyamatokhoz mint az adminisztrációhoz is támogatást nyújt. Már működik a hosszú kezelés alatt álló betegek rendszerben való vezetését szolgáló betegút-menedzsment rendszer, a Dr. BetMen.

A háziorvos nélkül maradt, hátrányos helyzetű régiókban a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével ugyancsak működnek már virtuális rendelők, amelyek a háziorvosoknak készült, az eeszt-ben futó, állami miniHIS rendszer keretein belül. A helyszíni vizsgálatokat szakápoló végzi a telemedicina segítségével jelenlévő orvos utasításai nyomán, az orvosi dokumentáció és az e-Recept pedig azonnal elérhető a felhőben – számolt be Szabó Bálint.

Szócska: Hiányzik a digitális egészségügyi és módszertani központ

Az infokommunikáció meghatározó abban, hogy az orvosok és ápolók miként érzik magukat a rendszerben, az elmúlt két évtizedben pedig az eeszt, az e-Recept, az e-Health és az m-Health beépült a gyógyítás mindennapjaiba. Ezek mellett megjelent a Big Data és a kibervédelem is – hangzott el a konferencia plenáris ülésén, ahol az egészségügyi informatikát egykori államtitkárként a politika színpadára felemelő Szócska Miklós mutatta be az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labort (AVENL).

Az SE EMK bázisán álló labor átfogó célja az adatvezérelt egészségügyi és egészségipari
paradigmaváltás támogatása, hosszú távon építve a hazai szakmai műhelyek interdiszciplináris összefogására és masszív, strukturált és strukturálatlan adatbázisok tárolására és elemzésére szolgáló core facilitás fejlesztésére. Ide integrálják a 2020-ban már elindított Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium feladatait. Az AVENL pillérei az adatbányászat, a mesterséges intelligencia, a vezetői információrendszerek és döntéstámogatás a klinikumtól az ágazatvezetésig, valamint az oktatás – részletezte Szócska Miklós.

Az egyre tisztább, hozzáférhetőbb integrált adatok használatával a mindennapi gyakorlatban is megjelenhet az adatvezérelt, adatintenzív egészségügy, amely „segítség lesz az orvos zsebében a betegágy mellett” – fogalmazott a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, aki szerint például a diagnosztikai döntéstámogatáshoz már most is rendszerszinten rendelkezésre állnak a feltételek. A mesterséges intelligencia érdemi alkalmazásához a gyógyításban szükség van a szoros együttműködésre az egyes szakmák között, hiszen az algoritmusokat az orvosok, kutatók igényeinek megfelelően kell fejleszteniük az informatikusoknak, gráfmatematikusoknak, akikből elkelne még néhány idehaza.

A volt államtitkár hangsúlyozta, hogy strukturált adatokra van szükség, amelyek még értékesebbé teszik azt az adatkincset, amely az eeszt-ben létrejött. Szerinte a rendszerből hiányzik egy digitális egészségügyi és módszertani központ, amelynek helye lenne az eeszt mellett.”

Forrás:
Jótétemény vagy ballépés az egészségügyi informatika államosítása?; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2022. május 13.

Hivatalosan is átadták az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) döntéstámogató rendszerét

„Többévnyi munkával kerekítette ki döntéstámogatási rendszerét az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Hivatalosan is átadták az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) európai uniós forrásokból fejlesztett (részben továbbfejlesztett) döntéstámogató rendszerét. Az EU kohéziós alapjából finanszírozott projekt eredményeként nem csak tűzoltók kapnak segítséget, hanem a katasztrófavédelem összes szervezeti egysége.

A rendszer legfontosabb célja, hogy a mentési folyamatok gyorsak és hatékonyak legyenek, mondta a projektzárón Erdélyi Krisztián tűzoltó dandártábornok, az OKF műveleti főigazgató-helyettese, aki arról is beszélt, hogy a tűzoltók okkal érezhetik magukénak az új informatikai rendszert, mert abban olyan funkciókat valósítottak meg, melyeket maga a szakma tartott fontosnak.

A kulcs: valós idejű adatmegosztás

A rendszer működését Tanka László tűzoltó ezredes, az OKF Infromatikai Fősztályának vezetője mutatta be a hallgatóságnak. Mint mondta, a legfontosabb a felkészült szakember, de a katasztrófavédelem több szakterület együttműködésével valósítható meg, ezért egyaránt kulcsfontosságú az információk gyors átadása és helyszíni elemzése. A fejlesztés egyik alapcélkitűzése éppen ezért egy valós vagy közel valós idejű információmegosztási keret volt.

A döntéstámogatás alapját egy komplex térinformatikai rendszer adja, amelyben különböző rétegeket lehet megjeleníteni a tűzcsapok helyétől a közlekedésen át a kiemelt objektumok megközelíthetőségéig. Erre épül a bevetésirányítást segítő információs rendszer, amely javítja a bevetésben részt vevő közreműködők (helyszíni csapat, műveleti központ, társszervek) elemzési képességeit és a kommunikációjuk gördülékenységét.

A rendszer egyik modulja a vészhelyzeti forgatókönyvek dokumentumtára. Ez akár a helyszínen is gyors távoli hozzáférést biztosít a régebbi bevetésekről rögzített információkhoz, valamint az azok alapján készült vészhelyzeti forgatókönyvekhez, melyek segítenek az elemzésben.

Elkészült egy bevetéstámogató mobil alkalmazás is, a PAJZS MINI. Az alkalmazás nem új, de a továbbfejlesztéseknek köszönhetően bővültek a funkciói, és tablet re is optimalizálták. Az alkalmazást Tanka László úgy jellemezte, hogy az lényegében egy komplex fedélzeti információs központot visz a beavatkozás helyszínére. A szerkocsi parancsnoka riasztáskor az appot futtató tabletet beleilleszti a kocsiba épített dokkolóba, és az alkalmazás azonnal munkára kész. Még olyan funkciókat is beleépítettek, mint az „ajtónyitó” funkció: riasztásnál az appból lehet nyitni a tűzoltólaktanyák szertárkapuit (biztonsági okokból csak max. 300 méter távolságról).

Az elhárítás helyszínének gyors megközelítéséhez a PAJZS MINI-t összekapcsolták a rendőrség és a Magyar Közút adatbázisával, így az útvonaltervező tud számolni az aktuális forgalmi helyzettel, útlezárásokkal, balesetekkel stb.

A mentésnél kritikus az azonnali információmegosztás és elemzés. A helyszínen dolgozók tájékozódhatnak arról, hogy mely szerkocsik hány fővel vesznek rész adott beavatkozásban. A helyszíni mentésirányító az appon keresztül látja a már ismert információkat (ezek közé tartoznak a régebbi hasonló vészhelyzetek és az azokra készült forgatókönyvek is). Ezeket a helyszínen kiegészítheti, illetve megoszthatja a műveleti központtal és az akcióban közreműködő társszervekkel. Bejelölheti például a tablet térképén a káresemény kiterjedését, ami alapján a háttérrendszer még az optimális bejárási sorrendre is tesz javaslatot.

Az app előrejelzésekkel is segíti a munkát. Ha például mérgező anyag kerül a levegőbe, a meteorológiai információk alapján néhány órás távlatban előrejelzi a terjedés irányát és sebességét.

A 850 millió forint uniós támogatásból az OKF a szükséges hardverbeszerzést is végrehajtotta, aminek köszönhetően 525 járművet szereltek fel mobil eszközökkel. Mint Tanka László mondta, a digitalizáltság magasabb foka miatt az informatikai helyiségek biztonságát is megerősítették a projekt keretében.”

Forrás:
Szuperappal turbózták fel a magyar tűzoltókat; Bitport.hu; 2022. májuss 12.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Az 5G hálózatok kiberbiztonsága: az EU jelentést tesz közzé az Open RAN biztonságáról

„Az uniós tagállamok a mai napon az Európai Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) támogatásával jelentést tettek közzé az Open RAN kiberbiztonságáról. Ez az új típusú 5G hálózati architektúra az elkövetkező években nyílt interfészeken alapuló alternatívát kínál az 5G hálózatok rádiós hozzáférési részének kiépítésére. Ez újabb fontos lépés az 5G hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos uniós szintű összehangolt munka terén, és jól mutatja az érintettek az iránti határozott elkötelezettségét, hogy a továbbiakban is közös megoldásokat találjanak az 5G hálózatok biztonsági kihívásaira, és lépést tartsanak az 5G technológia és architektúra fejlődésével.

Az 5G hálózatok és a mobilhírközlési hálózatok jövőbeli generációi által lehetővé tett fejlett és innovatív alkalmazásokat használó uniós állampolgárok és vállalatok számára biztosítani kell a legmagasabb biztonsági szabvány előnyeit. Az 5G hálózatok biztonságának az 5G-s kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár révén történő megerősítése érdekében uniós szinten már elvégzett összehangolt munkára támaszkodva a tagállamok elemezték az Open RAN biztonsági vonatkozásait.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Közös prioritásunk és felelősségünk, hogy biztosítsuk az 5G hálózatok gyors kiépítését Európában, ugyanakkor gondoskodjunk azok biztonságáról. Az Open RAN-architektúrák új lehetőségeket teremtenek a piacon, de ez a jelentés rámutat arra, hogy fontos biztonsági kihívásokat is felvetnek, különösen rövid távon. Fontos, hogy a jövőben minden érintett kellő időt és figyelmet szenteljen az ilyen kihívások enyhítésének annak érdekében, hogy az Open RAN-ban rejlő lehetőségek kibontakozhassanak.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Az 5G hálózat kiépítése Unió-szerte folyamatban van, a tagállamok gazdaságai pedig egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a digitális infrastruktúrákra, ezért minden eddiginél fontosabb a magas szintű biztonság garantálása. Az 5G-s kiberbiztonsági eszköztár létrehozásával pontosan ez volt a célunk, és az Open RAN kapcsán ez a célja a tagállamokkal együtt készített új jelentésnek is. Nem a hatóságok feladata, hogy eldöntsék, mely technológiák kerüljenek alkalmazásra. Az azonban a mi felelősségünk, hogy felmérjük az egyes technológiákhoz kapcsolódó kockázatokat. Ez a jelentés rámutat arra, hogy az Open RAN számos lehetőséget kínál, de ezek jelentős biztonsági kihívásokkal párosulnak, amelyekkel eddig még nem foglalkoztunk, és amelyeket nem szabad alábecsülnünk. Az Open RAN európai 5G hálózatokban való esetleges kiépítése semmilyen körülmények között nem vezethet újabb sebezhetőségekhez.”

Guillaume Poupard, a francia Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség (ANSSI) főigazgatója így nyilatkozott: „Az 5G-s kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár után ez a jelentés újabb mérföldkövet jelent a kiberbiztonsági kommunikációs csoport által az 5G hálózatok biztonsági kockázatainak koordinálására és csökkentésére tett erőfeszítések terén. Az Open RAN mélyreható biztonsági elemzése hozzájárul ahhoz, hogy közös megközelítésünk lépést tartson az új tendenciákkal és a kapcsolódó biztonsági kihívásokkal. Az e kihívások közös kezelésére irányuló munkánkat a jövőben is folytatjuk.”

A jelentésből kiderül, hogy az Open RAN – bizonyos feltételek teljesülése esetén – potenciális biztonsági lehetőségeket teremthet. A különböző beszállítóktól származó RAN-összetevők közötti nagyobb fokú interoperabilitás révén az Open RAN az azonos földrajzi területen működő hálózatokon belüli beszállítók körében nagyobb diverzifikációt tehet lehetővé. Ez hozzájárulhat az uniós 5G-s eszköztár azon ajánlásának megvalósításához, amely szerint az egyetlen beszállítótól való jelentős függés elkerülése, illetve korlátozása érdekében minden szolgáltató megfelelő, több értékesítőre kiterjedő stratégiával rendelkezzen. Az Open RAN a nyílt interfészek és szabványok használatának köszönhetően hozzájárulhat a hálózat láthatóságának növeléséhez, a nagyobb fokú automatizálás révén csökkentheti az emberi hibákat, valamint a virtualizáció és a felhőalapú megoldások alkalmazása révén növelheti a rugalmasságot.

Az Open RAN koncepció azonban még mindig nem eléggé kiforrott, és a kiberbiztonság továbbra is komoly kihívást jelent. Az Open RAN a hálózatok összetettségének fokozásával számos biztonsági kockázatot súlyosbítana, különösen rövid távon. Ilyen kockázat például az, hogy nagyobb támadási felület és több belépési pont állna a rossz szándékú szereplők rendelkezésére, fokozódna a hálózatok helytelen konfigurációjának, valamint az erőforrás-megosztás miatt más hálózati funkciókra gyakorolt lehetséges hatások kialakulásának kockázata. A jelentés azt is megjegyzi, hogy a műszaki előírások, mint például az O-RAN Alliance által kidolgozottak, eleve nem elég kiforrottak és biztonságosak. Az Open RAN új vagy fokozott kritikus függőségekhez vezethet, például az alkatrészek és a felhő területén.

E kockázatok mérséklése és az Open RAN-ban rejlő potenciális lehetőségek kiaknázása érdekében a jelentés számos, az 5G-s uniós eszköztáron alapuló intézkedést javasol, ezen belül is a következőket:

  • Szabályozási hatáskörök alkalmazása annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a mobilszolgáltatóknak az Open RAN kiépítésére irányuló nagy léptékű terveit, és szükség esetén korlátozni, tiltani és/vagy konkrét követelményekhez vagy feltételekhez lehessen kötni az Open RAN hálózati berendezések szállítását, nagy léptékű kiépítését és üzemeltetését;
  • Az olyan kulcsfontosságú műszaki ellenőrzések megerősítése, mint a hitelesítés és az engedélyezés, valamint az egyes összetevők nyomon követése révén a nyomonkövetési terv hozzáigazítása a moduláris környezethez;
  • Az Open RAN-szolgáltatók, az Open RAN-hoz kapcsolódó külső szolgáltatók, a felhőszolgáltatók/infrastruktúra-szolgáltatók és a rendszerintegrátorok kockázati profiljának értékelése, valamint a bérelt szolgáltatást nyújtó entitásokra vonatkozó ellenőrzések és korlátozások e szolgáltatókra való kiterjesztése;
  • A műszaki előírások kidolgozása során tapasztalt hiányosságok kezelése: a folyamatnak meg kell felelnie a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a kereskedelem technikai akadályairól szóló egyezményében (TBT-megállapodás) foglalt, a nemzetközi szabványok kidolgozására vonatkozó alapelveknek[1], és foglalkozni kell a biztonsági hiányosságokkal;
  • Az Open RAN elemeinek a lehető legkorábbi szakaszban való beépítése a jelenleg fejlesztés alatt álló jövőbeli 5G-s kiberbiztonsági tanúsítási rendszerbe.

Ami az uniós kapacitások e piacon való megőrzését és megszilárdítását illeti, fenn kell tartani a verseny előmozdítását célzó technológiasemleges szabályozást. Ennek keretében az 5G és a 6G terén zajló kutatás és innováció uniós és nemzeti finanszírozását fel lehetne használni az uniós szereplők egyenlő versenyfeltételek melletti versenylehetőségeinek támogatására. A RAN-on túl az ellátás diverzifikációja érdekében a teljes kommunikációs értékláncon belül is foglalkozni kell a potenciális függőségekkel, illetve a sokszínűség hiányával.

Az új architektúra felé történő elmozdulás tekintetében a jelentés összességében óvatos megközelítést javasol. A meglévő, megbízható technológiákról való áttérést és az azokkal való együttélést úgy kell megvalósítani, hogy elegendő időt és erőforrást kell biztosítani a kockázatok előzetes értékelésére, a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtására és annak egyértelmű meghatározására, hogy a meghibásodás vagy váratlan esemény esetén ki viseli a felelősséget.

Háttér-információk

A biztonságos 5G hálózatok időben történő kiépítése kiemelt fontosságú az Európai Unió számára. E cél elérése érdekében az uniós tagállamok az Európai Bizottság és az ENISA támogatásával összehangolt megközelítést dolgoztak ki az 5G hálózatok kiberbiztonságára vonatkozóan. Ezen összehangolt megközelítés segítségével az uniós tagállamok közösen értékelték az 5G hálózatokkal kapcsolatos főbb kockázatokat („összehangolt uniós kockázatértékelés”), és a 2020 januárjában elfogadott 5G-s uniós eszköztár formájában átfogó és kockázatalapú megközelítést határoztak meg. Az 5G-s uniós eszköztár közös kockázatcsökkentő intézkedéseket javasol.

Az 5G-s uniós eszköztár stratégiai és technikai intézkedéseket, valamint az azok hatékonyságának fokozását célzó fellépéseket tartalmaz. Az 5G-s uniós eszköztár fő intézkedései közé tartozik a biztonsági követelmények megerősítése, a beszállítók kockázati profiljának értékelése, a magas kockázatúnak tekintett beszállítókra vonatkozó korlátozások alkalmazása, ezen belül az ilyen beszállítók kizárása, ha az a kritikusnak és érzékenynek tekintett kulcsfontosságú eszközök (például a gerinchálózati funkciók) szempontjából szükségesnek bizonyul, valamint az értékesítők diverzifikációját és a függőségek elkerülését célzó stratégiák bevezetése.

Az 5G-s kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós koordinációs folyamat folytatása és elmélyítése érdekében a 2020. decemberi uniós kiberbiztonsági stratégia három fő célkitűzést határozott meg: (1) a kockázatcsökkentési megközelítések további uniós közelítésének biztosítása, (2) a folyamatos ismeretcsere és kapacitásépítés támogatása, valamint (3) a reziliens ellátási láncok és egyéb uniós stratégiai biztonsági célkitűzések előmozdítása.

E fő célkitűzések részeként a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport továbbra is nyomon követi és értékeli az 5G ellátási lánc új tendenciáihoz és fejleményeihez kapcsolódó kérdéseket. Mivel az Open RAN az 5G és a 6G architektúrák fejlődése terén tapasztalható egyik piaci tendencia, a tagállamok úgy határoztak, hogy az 5G-re vonatkozó összehangolt kockázatelemzés kiegészítése érdekében mélyrehatóan elemzik az Open RAN biztonsági vonatkozásait.

További információk

Az 5G-s kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár

Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport

[1] Az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) preambulumbekezdése.”

Forrás:
Az 5G hálózatok kiberbiztonsága: az EU jelentést tesz közzé az Open RAN biztonságáról; Európai Bizottság; 2022. május 11.
Lásd még: Update: Open RAN explained; Nokia; 2022. március 30.

Hamarosan fel fogják osztani a világűrt, és Magyarország is ott lehet a tárgyalóasztalnál

„A globális, kooperációs alapú űriparnak és űrkutatásnak gyakorlatilag vége, a területen hidegháborús viszonyoknak megfelelő visszarendeződés látszik, ami a magánvállalkozások erősödésével még jobban megbolygatta a viszonyokat – mondta a Makronómnak Sárhegyi István űripari szakértő és befektető, akit a hazai űrkutatással kapcsolatos tervekről, a tervezett magyar műholdról, valamint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nemzetközi változásokról is kérdeztünk.

Dr. Sárhegyi István űrjogász, űripari vállalkozó, iparági szakértő és befektető. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, majd az International Space University-n szerzett képesítést. A CarpathiaSat Zrt. résztulajdonosa, a Remred űripari cég legnagyobb befektetője, a Herius Capital alapkezelő alapítója. Nemzetközi űrjogot oktat a Pécsi Tudományegyetemen.

Milyen régre nyúlik vissza a magyar űrkutatás?

Három fő korszakot tudunk megkülönböztetni. A legmeghatározóbb a rendszerváltás előtti, 70-es, 80-as éveket felölelő interkozmoszos éra volt, amelynek csúcseseményeként Farkas Bertalan az űrbe repült. Ez volt a magyar űrkutatás aranykora. A rendszerváltozásnál aztán minden megváltozott. A 90-es és a 2000-es években a hazai űrkutatás területe – alapvetően a finanszírozás hiánya miatt – mostohagyerekké vált, ennek következménye pedig az lett, hogy hazánk még regionális szinten is meglehetősen lemaradt. Pedig a felhalmozódott know-how óriási örökséget jelentett. Ezt a hagyatékot az aranykorban tevékenyen munkálkodó nagy öregek ápolták, mentették át a jelenbe, amit éppen erre a tudásra építünk.

A mellőzés időszaka nagyjából 2015-ig tartott, amikor elkezdődött valami. Abban az évben csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez teljes jogú tagként, rá három évre pedig a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Ferencz Orsolya személyében kinevezték Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosát, így a terület végre hivatalos státuszt kapott. Azóta
elkészült a Nemzeti Űrstratégia, komoly iparfejlesztési projektek és programok indultak el, amelyek közül prioritást élvez a HUNOR, a hazai űrhajósprogram, illetve a CarpathiaSat műholdprogram.

Az a tény, hogy a hazai űrkutatási terület a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került, azt jelzi, hogy az állam elkezdett nagyban gondolkodni az iparággal kapcsolatban?

A tárcánál az űrkutatást és űripart kiemelt területként kezelik, hiszen az űrpolitika alapból nagyon fontos diplomáciai eszköz. A konkrét cél az, hogy a kutatási terület fókuszba állítása mellett az ipari szegmens is egyre nagyobb teret kapjon. Az űripar nemzetközi trendjei megfordultak, egy új űrkorszakról beszélhetünk, amelynek hatásai Magyarországot is elérték. Azt a felhalmozott tudást, ami hazánkban jelen van, ideje most már a szó legjobb értelmében véve piacosítani. Az egész iparágra jellemző egyfelől a magánpiac kialakulása, másfelől az, hogy az állam piaci szereplővé válik. Ehhez nekünk is alkalmazkodni kell.

Milyen költségvetéssel dolgozik az állami terület?

Az éves költségvetés fokozatosan nő. 2018-ig évente 2-3 milliárd forint volt a büdzsé, ez jelenleg 9-10 milliárd körül mozog. A projekteket azonban külön zsebből finanszírozzák, a HUNOR-program költségvetése például nagyjából 30 milliárd forint.

Törvényszerű az állami és a magánszektor együttműködése az űripar területén?

Alaptétel, hogy az állam nélkül a világon sehol nincs űripar. Bármennyire is azt kommunikálja Elon Musk, hogy a SpaceX magánvállalat, a legnagyobb ügyfelük még mindig a Pentagon, valamint az állami űrügynökség, a NASA. Az állami kontribúció egyszerűen kihagyhatatlan.

Mire épül a hazai nemzeti űrstratégia?

Több pilléren nyugszik. Az egyik legfontosabb az űripar oktatási szegmensének megerősítése, hiszen utánpótlás nélkül nem lesz űripar. Ezt a hiányosságot Ferencz Orsolya remek érzékkel vette észre, ezért is indult el a minisztérium támogatásával tizenhat egyetemen egy közös interdiszciplináris, űripari képzés, az UniSpace program. Kiemelt szerepet kap a stratégiában a jelenlegi tudás hasznosítása, piacosítása is, valamint az ipari szegmens erősítése. Olyan zászlóshajó-projektek kellenek, amelyek egyszerre húzzák fel mind a kutatói, mind az ipari struktúrát. Ezt szolgálja többek között a HUNOR-program is. Ahhoz pedig, hogy mindezeket egy működőképes finanszírozási környezetbe helyezzük és megfelelő jogi keretrendszerrel lássuk el, olyan szervezetekre van szükség, mint az űripari befektetési alap, aminek a nemzetközi befektetéseken túl az a célja, hogy a magyar ipar, a tudás termékesítését tőkepiaci eszközökkel segítse, illetve létrehozza a magyar és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi ökoszisztémát.

A még felmerülő hiányosságok megszüntetésén segítene egy hazai űrügynökség létrehozása?

Személy szerint üdvözölném egy ilyen szervezet felállítását. Nemzetközi példák mutatják, hogy ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy jól legyen menedzselve és szervezve mind a finanszírozási, mind a kutatási, mind az ipari szegmense az űriparnak, nem beszélve arról, hogy nemzetközi szinten is egycsatornássá tudná tenni a kommunikációt és a nemzeti képviseletet.

Jelen pillanatban hogyan áll a HUNOR-program? Az elindításánál még az orosz kapcsolatrendszer állt az előtérben.

A magyar űrhajós-program esetében az orosz együttműködés kialakulásának nagyon egyszerű oka volt. A kezdeteknél az USA-nak és a SpaceX-nek az ilyen jellegű űrhajós-felbocsátási képessége még fejlesztés alatt állt. Az oroszok voltak az egyetlenek, akik űrbe juttathatták volna a magyar űrhajóst. Időközben ez megváltozott. Amerikában elindult a kereskedelmi alapú űrutazás lehetősége, az Axiom Space vállalat gyakorlatilag űrutazási irodaként működik, a technikai feltételeket pedig a SpaceX biztosítja. Kiváló alkalom kínálkozott arra, hogy a magyar program amerikai együttműködéssel folytatódjon, így az űrhajósunk – szoros kooperációban az Európai Űrügynökséggel – amerikai kontribúcióval és magánvállalatok segítségével fog feljutni a nemzetközi űrállomásra. Orosz kapcsolódás egyáltalán nincs a programban.

Honnan jött a másik kiemelt projekt, a magyar kommunikációs műhold fejlesztésének ötlete?

A történet a nyolcvanas évekig nyúlik vissza. Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete, az ITU, amely a műholdas frekvenciákért és pályapozíciókért felel, Magyarországnak is biztosított a világűrben egy 36 000 kilométerre lévő pályaszakaszt.

Ezt azonban a Horn- és később a Gyurcsány-kormány bérbe adta egy izraeli magáncégnek, amely a mai napig használja. A szerződésük két év múlva jár le, szeretnénk kihasználni a lehetőséget. Ezért jött létre az Antenna Hungária, a 4iG, illetve a saját cégem, a New Space Industries alapításával a CarpathiaSat Zrt. A célunk, hogy a saját pályaszakaszunkon a frekvenciákat és a pályapozíciót egy magyar műhold hasznosítsa.

Mennyiben úttörő ez a vállalkozás? Magyar műholdak eddig is voltak a világűrben.

Ez igaz, de a kis, úgynevezett cube satellite-ok, mint a SMOG, az ATL vagy a MASAT, alacsony Föld körüli pályán mozognak, kísérleti jellegű és kutatási tevékenységet végezve, telekommunikációs tevékenységre egyáltalán nem alkalmasak. Nem beszélve arról, hogy egy geostacionárius műhold élettartama akár 20 év is lehet, míg egy cube pár év alatt megsemmisül.

Mennyibe kerül egy ekkora volumenű projekt?

Nincs meghatározott büdzsé, annyi mindentől függ és annyi változó fordulhat elő a fejlesztés során. Általánosságban egy geostacionárius kommunikációs műhold projektje 100-250 millió dollár közötti költségvetéssel rendelkezik.

Egy darabig úgy tűnt, hogy a háború kitörése nem fogja befolyásolni az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi együttműködést, aztán az oroszokat vagy kizárták, vagy maguktól szálltak ki a projektekből. A nemzetközi űrállomás esetében, ahová a magyar űrhajós is készül, most mi a helyzet?

A Roszkozmosz éppen a napokban jelentette be, hogy hivatalosan jelezni fogják: Oroszország, mint a második legnagyobb kontribútor, ki fog szállni a projektből és annak további finanszírozásából. A nemzetközi szerződések alapján nagyjából egy évig lesznek még ott, ez alatt végleg leválnak a programról, de hogy pontosan hogyan, annak részletei még nem tisztázottak.

Oroszország magára marad az űrkutatásban? Újra kétpólusú világűr-rend jön létre?

Nem egészen. Az oroszok a nyugati világgal együtt finanszírozott projektekből és együttműködésekből szállnak ki. Közben elindították a saját projekteket, például a Hold-programot. Nem beszélve azokról a nem nyugati országokkal, például Kínával kötött együttműködésekről, amelyek új lendületet fognak kapni. Sok dolgot nem látni még előre, de az biztos, hogy a globális kooperációra épülő űrkorszaknak vége.

Az űripar egyébként is folyamatosan leköveti a nemzetközi és geopolitikai helyzetet. Ezt láthattuk a hidegháborús években, majd a Szovjetunió felbomlása után, amikor elkezdődött a nemzetközi együttműködés korszaka. 2010 óta aztán egy új űrverseny alakult ki, amiben már a magánvállalatoknak is komoly szerepe van, ezt most még inkább kiélezi az orosz-ukrán háború nyomán kialakult átrendeződés, ami – ha nem is kétpólusú – valóban egy új hidegháborús állapotot tükröz.

Ennek köszönhető, hogy Putyin a háború kellős közepén jelentette be a Hold-program újraindítását?

Az űrkutatás mindig is a high tech csúcsa volt, a Holdra szállás óta pedig óriási szimbolikus jelentőséggel is bír. Donald Trump, amikor megalapította a Space Force űrhadosztályt, azt mondta, hogy aki az űrben az első, az valószínűleg a Földön is az lesz. A 21. században az űr és az űripar egyfelől szuverenitási kérdéseket érint, másfelől a jövő gyarmatosítását készíti elő.

Ha valamelyik ország világhatalomként szeretné definiálni magát, az nem engedheti meg magának, hogy elengedi az űripart. A jövőt az űrben fogják írni, ezzel pedig Putyin is tisztában van.

Magyarország is kikanyaríthat magának egy szeletet az űrtortából? Milyen kilátásaink vannak az elkövetkezendő évtizedekre?

Biztos vagyok benne, hogy a jövő gyarmatosítása tekintetében a meghatározó országok le fognak ülni egy tárgyalóasztalhoz, és gyakorlatilag fel fogják osztani a világűrt 2050-ig. Ennél az asztalnál azok fognak ülni, akiknek szuverén, önálló űrképessége van. Pontosan erre kell szert tennie Magyarországnak is. Ennek kialakítása valóban nem egy-két év, de 2050 nem tűnik elrugaszkodott céldátumnak.

Addigra ki kell alakítanunk egy olyan űripart és egy olyan kutatói, finanszírozási, jogi környezetet, amely alkalmassá és képessé teszi Magyarországot arra, hogy saját jogán ott üljön ennél az asztalnál, és érdemben tudjon hozzászólni a jövő alakításához.”

Forrás:
Hamarosan fel fogják osztani a világűrt, és Magyarország is ott lehet a tárgyalóasztalnál; Révész Béla; Mandiner, Makronóm; 2022. május 11.

A Magyar ENSZ Társaság története Magyarország története is

„Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) képviseletében Deli Gergely, az NKE rektora és a Magyar ENSZ Társaság képviseletében Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az UNESCO közgyűlés volt elnöke.

A megállapodás célja közös szakmai- és munkakapcsolatok megkezdése az oktatási, kutatási, pályaorientációs, továbbá szakmai és álláspályázati területen, valamint a megszerzett tapasztalatok cseréje. Az ünnepélyes ceremónián, melyre a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgóban került sor május 12-én, részt vett Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese, az Európa Tanulmányok Tanszékének vezetője, Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi képzési programokért felelős helyettes államtitkára és Lovászy László miniszteri biztos, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az NKE tudományos főmunkatársa is.

A legfontosabb missziók, melyeket a Magyar ENSZ Társaság is magáénak érez: a béke és nyitottság, az emberi jogok tiszteletéhez kapcsolódóan a nemzeti kisebbségek védelme és a keresztény vallás védelme – emelte ki Deli Gergely köszöntőjében. Az NKE rektora arról is beszélt: nincs könnyű feladata azoknak, akik világrendek határán értékeket mentenek egyikből a másikba. Ugyanúgy, ahogy az antik kor és a középkor határán, 75 évvel ezelőtt, 1945-ben az ENSZ is új világrendet alapozott meg. „Ma nem tudunk szemet hunyni azon tény fölött, hogy ez a világrend felbomlóban van. Egy másik világrend van kialakulóban, és ezért joggal merül fel az a kérdés, nem anakronisztikus-e a Magyar ENSZ Társasággal, egy régi világrend képviselőjével együttműködési megállapodást aláírni. Azt gondolom, hogy nem. Azért nem, mert a régi világrendben vannak olyan értékek, amelyeket a fogunk közé szorítva is, de muszáj átvinnünk a túlsó partra, különben az a kultúrtér, amit Európának nevezünk, nem fog önmagára ismerni ebben az új világrendben, és ezeket az értékeket – amelyeket egyetemünk és a Magyar ENSZ Társaság eddig is ápolt és tisztelt – közösen kell átvinnünk a túlsó partra” – hangsúlyozta az NKE rektora.

„A Magyar ENSZ Társaság története Magyarország története, az emberiség globális együvé tartozásának, az ENSZ-nek tükrében. Magyarországnak kiemelt fontosságú az ENSZ-tagság, amely külpolitikánk szerves része. Napi tematikus és politikai jelenlétünk mellett bizonyíték erre az elmúlt években hazánkba települt számos nemzetközi ENSZ szervezet budapesti elhelyezése és működtetése, amely a magyar kormány számára nagyon fontos” – mutatott rá Bogyay Katalin. A Magyar ENSZ Társaság elnöke egyebek mellett elmondta: az ENSZ gyakran az egyedüli szervezet, amely megfelelő mechanizmussal rendelkezik ahhoz, hogy a veszélyes helyzeteket kezelje ott, ahol a háború humanitárius krízissel fenyeget, és az ENSZ világélelmezési programja az egyedüli biztosíték, és ahol az ENSZ közvetítők érhetik el a legtöbbet a békemegállapodások érdekében, a szenvedő emberek megsegítésében. Hozzátette: a Magyar ENSZ Társaság legújabb periódusában az együttműködéseken alapuló, fiatalokat megszólító közös gondolkodásban hisz, és mindezt a köz szolgálatáért teszi, ez a mostani összekapcsolódás alapja, legfőbb hivatása. „Közszolgává lenni habitus, választás és döntés kérdése. Számomra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a világra és Európára nyitott magyar gondolatok újjászületését jelenti” – fogalmazta meg a nagykövet.

„Korszakhatárhoz értünk, 2022. február 24-e megváltoztatta a nemzetközi rendszert, és ezt hazánkban is, Európában is, és az egész világon érezzük. Minden, amit tanultunk, tudunk a nemzetközi rendszerről, elméletekről az megváltozott és újszerű megközelítéseket kíván tőlünk” – mondta köszöntőbeszédében Koller Boglárka, aki egyben a Magyar ENSZ Társaság vezetőségi tagja is. Az NKE rektorhelyettese kiemelte: az együttműködés, amit ma az NKE rektora és Bogyay Katalin aláír, nyerő kapcsolat, win-win együttműködés.

„Mindannyian külön csónakkal érkeztünk, de most mindannyian ugyanazon a hajón foglalunk helyet” – idézte Martin Luther Kinget beszédében Lengyel Miklós, aki elmondta: a II. világháború után egyre gyorsabban és mélyebben kötötte össze a világ nemzeteit a globalizációs folyamat, melyben az országok rengeteg eredményt értek el, ugyanakkor újabb kihívások is érkeztek. „Az ilyen kihívások leküzdése bármely állam erejét meghaladja, ha egyedül próbálja megoldani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a bilaterális diplomácia mellett a multilaterális diplomácia is megfelelő hangsúlyt kapjon, mert amint azt gróf Széchenyi István is megfogalmazta: egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A multilaterális diplomácia számunkra legfontosabb területe pedig az ENSZ, az Európai Unió és a NATO. Ezért is elengedhetetlen, hogy hazánk felkészült, a nemzetközi folyamatokat, a nemzetközi szervezetek munkáját jól és naprakészen ismerő diplomáciai szolgálattal rendelkezzen. Ma két olyan szervezet lép egymással szoros szövetségre, amelyek külön-külön is évek óta ezt a nemes célt szolgálják” – nyomatékosította a helyettes államtitkár.

„Az ENSZ-re általában akkor van szükség, amikor nem mennek jól a dolgok. Ekkor azt várják el, hogy az egyes tagállamok helyett az ENSZ oldja meg a problémákat, ilyenkor sokan már globális kormányzásról beszélnek. De amikor jobban mennek a dolgok, akkor egyesek szerint ’sóhivatallá’ változik az intézményrendszer, nos, melyik definíció az igaz? Egyik sem, illetve mindkettő. Éppen ezért lenne szükség ennek a hihetetlenül bonyolult és összetett rendszernek a megértésére, és ezért jön létre ez a megállapodás, hogy a tudomány, a gyakorlati élet, illetve a társadalom nemcsak hogy megnyerje, hanem ki is használja azokat a lehetőségeket, amelyek ennek a tevékenységéből fakadhatnak” – foglalta össze Lovászy László miniszteri biztos.”

Forrás:
A Magyar ENSZ Társaság története Magyarország története; Páhy Anna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2022. május 13.

Huszonhatan vannak még versenyben a következő magyar űrhajós pozíciójáért

„A következő magyar űrhajós személyének kiválasztására kiírt pályázatra január végéig több mint 240 jelentkezés érkezett. Február folyamán közülük százan vehettek részt egy online alkalmassági felmérésen. Az eredmények alapján közel ötven pályázó kapott meghívást az Európai Űrügynökség hamburgi tesztközpontjába.

Az Európai Űrügynökség (ESA) által végzett kompetenciafelmérést követően a HUNOR űrhajós-jelöltek közül huszonhatan jutottak tovább a következő fázisba, melynek során összetett egészségügyi vizsgálatok (fizikai és pszichológiai) várnak a jelentkezőkre május végén – június elején az ESA németországi tesztközpontjában. Ezzel párhuzamosan, június második felében a magyar szakemberek is lefolytatják a szükséges szűrővizsgálatokat, mellyel egyre közelebb kerül a következő magyar űrhajós személyének kiválasztása.

Mielőtt a HUNOR űrhajós-jelöltek ismét útra kelnének, hogy részt vegyenek az ESA vizsgálatain, Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár és Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Külgazdasági és Külügyminisztériumban látta vendégül a legutóbbi kiválasztási fordulón sikeresen továbbjutott pályázókat. Sztáray Péter az eseményen kiemelte, hogy bár elsőre merész lépésnek tűnhetett a következő magyar űrhajós küldetés bejelentése, a megvalósításáról szóló döntés mögött azonban alapos és megfontolt szakmai előkészítés áll, mely a nyilvánvaló tudományos és gazdasági eredményekre, a tudomány népszerűsítésének társadalmi hasznára épít. Hangsúlyozta: ”Meggyőződésem, hogy a meghirdetett magyar űrhajós küldetés – a négy évtizeddel ezelőtti programhoz hasonlóan – az egész országot inspirálni fogja az űrkutatás és a szélesebb értelemben vett űrtevékenység megismerésére. Kimondottan fontos, hogy a mai fiatalabb nemzedékek, akik számára már mindennapi tapasztalat az űrtechnológián alapuló földi alkalmazások használata (mint például a műholdas navigáció, vagy a kommunikációs eszközök), mélyebb betekintést nyerhessenek az űrkutatás fantasztikus világába.”

Dr. Ferencz Orsolya hozzátette, hogy a következő magyar űrhajós csak fizikai értelemben érkezik „légüres térbe”, hiszen a program nagyon erős tudományos alapokon nyugszik, egy erős és nagy potenciállal bíró űrszektorral a háta mögött, ambiciózus, de reális célokkal. „Egyelőre nem tudjuk ki lesz a következő magyar űrhajós, de büszkék lehetünk valamennyi pályázóra, akik az eddigi megmérettetéseken is átlagon felül teljesítettek.”

A jelentkezőknek alkalmuk nyílt személyesen találkozni Farkas Bertalan első magyar űrhajóssal is, aki üdvözölte, hogy ennyi lelkes és felkészült fiatal vállalkozott arra, hogy nekivág az űrhajóssá válás rendkívül nehéz és kihívásokkal teli folyamatának.”

Forrás:
Huszonhatan vannak még versenyben a következő magyar űrhajós pozíciójáért; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2022. május 13.

A kiberbiztonság és -reziliencia megerősítése az EU egész területén – Ideiglenes megállapodás a Tanács és az Európai Parlament között

„A Tanács és az Európai Parlament a mai napon megállapodásra jutott az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosítani hivatott intézkedésekről, amely intézkedések célja, hogy tovább javuljon mind a köz-, mind a magánszektornak, illetve az Unió egészének a kiberrezilienciája és a kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képessége.

Elfogadását követően az új, „NIS 2” elnevezésű irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó jelenlegi irányelv (NIS-irányelv) helyébe fog lépni.

A kiberbiztonsági kockázatok és események kezelésének javítása és az együttműködés megerősítése

A NIS 2 irányelv képezi majd a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések és a bejelentési kötelezettségek alapját az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra nézve, így az energiaügy, a közlekedés, az egészségügy és a digitális infrastruktúra területén.

A módosított irányelv célja, hogy megszüntesse a kiberbiztonsági követelmények és a kiberbiztonsági intézkedések végrehajtása terén a különböző tagállamok között meglévő eltéréseket. Ennek érdekében minimumszabályokat állapít meg a szabályozási keretre vonatkozóan, és mechanizmusokat határoz meg az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony együttműködéshez. Aktualizálja a kiberbiztonsági kötelezettségek hatálya alá tartozó ágazatok és tevékenységek listáját, és a jogszabály tiszteletben tartásának biztosítása érdekében jogorvoslati lehetőségekről és szankciókról rendelkezik.

Az irányelv hivatalosan létrehozza az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatát (EU-CyCLONe), amely támogatni fogja a nagyszabású kiberbiztonsági események koordinált kezelését.

A szabályok hatályának kiterjesztése

Míg a korábbi kiberbiztonsági irányelv értelmében a tagállamok feladata volt annak meghatározása, hogy mely szervezetek felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősülnek, az új NIS 2 irányelv most bevezet egy, a méretkorlátra vonatkozó szabályt. Ez azt jelenti, hogy az irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban működő vagy szolgáltatásokat nyújtó valamennyi közepes és nagyméretű szervezet a hatály alá tartozik.

Noha ezt az általános szabályt az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodás megtartotta, az ideiglenesen elfogadott szöveg kiegészült olyan rendelkezésekkel, amelyek célja az arányosság és a magasabb szintű kockázatkezelés biztosítása, valamint a kritikus szintre vonatkozó egyértelmű kritériumok meghatározása annak megállapítása tekintetében, hogy mely szervezetek tartoznak az irányelv hatálya alá.

A szöveg azt is egyértelművé teszi, hogy az irányelv nem lesz alkalmazandó az olyan területeken tevékenységet folytató szervezetekre, mint a védelem vagy a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. A parlamentek és a központi bankok szintén nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

Mivel a közigazgatások szintén gyakran válnak kibertámadások célpontjaivá, a NIS 2 irányelv a központi kormányzatok közigazgatási szerveire is alkalmazandó lesz [beleértve az egyetemeket és a kutatóintézeteket is]. Ezen túlmenően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az irányelvet regionális és helyi szinten is alkalmazzák az ilyen szervekre.

A társjogalkotók által bevezetett egyéb módosítások

Az Európai Parlament és a Tanács összehangolta a szöveget az ágazatspecifikus jogszabályokkal, így mindenekelőtt a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendelettel (DORA) és a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvvel (CER) a jogi egyértelműség megteremtése, valamint a NIS 2 irányelv és az e jogi aktusok közötti koherencia garantálása céljából.

A szakértői tanulásra vonatkozó önkéntes mechanizmus növelni fogja a kölcsönös bizalmat, valamint erősíteni fogja azt, hogy tanulni lehessen a bevált gyakorlatokból és tapasztalatokból, és ezáltal hozzájárul a kiberbiztonság egységesen magas szintjének eléréséhez.

A két társjogalkotó észszerűsítette továbbá a bejelentési kötelezettségeket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott mennyiségű jelentéstétel, illetve az, hogy az irányelv hatálya alá tartozó szervezetekre túlságosan nagy terhek háruljanak.

A tagállamoknak az irányelv hatálybalépését követően két év [tizennyolc hónap] áll a rendelkezésükre, hogy a rendelkezéseket beépítsék nemzeti jogukba.

Következő lépések

A ma létrejött ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.

A Tanács részéről a francia elnökség 2022. május végén szándékozik jóváhagyás céljából benyújtani a megállapodást a tanácsi Állandó Képviselők Bizottságának.

Forrás:
A kiberbiztonság és -reziliencia megerősítése az EU egész területén – Ideiglenes megállapodás a Tanács és az Európai Parlament között; Európai Unió Tanácsa; 2022. május 13.

A Bizottság üdvözli a hálózati és információs rendszerek kiberbiztonságára vonatkozó új szabályokról szóló politikai megállapodást

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és az uniós tagállamok között ma létrejött politikai megállapodást az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvvel (NIS 2 irányelv) kapcsolatban, amelyre a Bizottság 2020 decemberében tett javaslatot.

A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó jelenlegi szabályok (NIS-irányelv) alkották az Unió egészére kiterjedő kiberbiztonsági jogi szabályozás első elemét, amely számos tagállamban jelentősen hozzájárult a kiberbiztonsággal kapcsolatos szemlélet, valamint az intézményi és szabályozási megközelítés alapvető megváltoztatásához. Figyelemreméltó eredményeik és pozitív hatásuk ellenére azonban e szabályokat naprakésszé kellett tenni társadalmunk növekvő mértékű digitalizációja és összekapcsoltsága, valamint a világszerte fokozódó rosszindulatú kibertevékenység miatt.

Annak érdekében, hogy reagálni lehessen az egyre sűrűbb kiberfenyegetéseknek való európai kitettségre, a NIS 2 irányelv alkalmazási körébe immár beletartoznak a gazdaság és a társadalom számára kritikus fontosságú ágazatok közepes és nagy szervezetei, ideértve a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, a digitális szolgáltatásokat, a szennyvíz- és hulladékgazdálkodást, a kritikus termékek gyártását, a postai és futárszolgáltatásokat, valamint a közigazgatást mind központi, mind pedig regionális szinten.Tágabb értelemben az irányelv alkalmazási köre az egészségügyi ágazatra is kiterjed, például az orvostechnikai eszközök gyártóira, tekintettel a Covid19-világjárvány során megnövekedett biztonsági fenyegetésekre. Az új szabályok kiterjesztik a meglévő szabályok hatályát azáltal, hogy ténylegesen több szervezetet és ágazatot köteleznek kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések meghozatalára. Mindez közép- és hosszú távon a kiberbiztonság szintjének emelkedését fogja eredményezni Európában.

A NIS 2 irányelv emellett szigorítja a vállalatokra vonatkozó biztonsági követelményeket, foglalkozik az ellátási láncok és a beszállítói kapcsolatok biztonságával, és bevezeti a felső vezetés elszámoltathatóságát a kiberbiztonsági kötelezettségek be nem tartása esetén. Egyszerűsíti a jelentéstételi kötelezettségeket, szigorúbb felügyeleti intézkedéseket és végrehajtási követelményeket vezet be a nemzeti hatóságok számára, és célja a szankciórendszerek harmonizálása a tagállamokban. Emellett hozzá fog járulni a kiberválság-kezeléssel kapcsolatos nemzeti és uniós szintű információcsere és együttműködés fokozásához.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „Kemény munkát végeztünk társadalmunk digitális átalakítása érdekében. Az elmúlt hónapokban számos fontos elem a helyére került, így például a digitális piacokról szóló jogszabály és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály. A mai napon a tagállamok és az Európai Parlament között megállapodás született a NIS 2 irányelvről. Ez az európai digitális stratégiánk újabb fontos vívmánya, amellyel biztosítjuk, hogy a polgárok és a vállalkozások védelemben részesüljenek és megbízzanak az alapvető szolgáltatásokban.”

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így nyilatkozott: „A kiberbiztonság mindig is elengedhetetlen volt ahhoz, hogy megvédjük gazdaságunkat és társadalmunkat a kiberfenyegetésekkel szemben, és egyre fontosabbá válik, ahogy tovább haladunk a digitális átállás terén. A jelenlegi geopolitikai helyzet még sürgetőbbé teszi az EU számára annak biztosítását, hogy jogi kerete megfeleljen a célnak. Azáltal, hogy megállapodásra jutunk a szabályok további megerősítéséről, eleget teszünk azon kötelezettségvállalásunknak, hogy javítjuk az EU kiberbiztonsági normáit. Az EU ma egyértelműen síkra száll a gazdaságainkra, demokráciáinkra és a békére irányuló kiberfenyegetésekkel szembeni felkészültség és ellenálló képesség biztosításáért.”

Thierry Breton belső piacért felelős biztos hozzátette: „A kiberfenyegetések merészebbé és összetettebbé váltak. Halaszthatatlan volt, hogy biztonsági keretünket hozzáigazítsuk az új realitásokhoz, és biztosítsuk polgáraink és infrastruktúráink védelmét. Napjaink kiberbiztonsági környezetében rendkívül fontos az együttműködés és a gyors információmegosztás. A NIS 2 irányelvről történő megállapodással korszerűsítjük a szabályokat annak érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság számára több kritikus szolgáltatást biztosítsunk. Ez tehát jelentős előrelépés. Ezt a megközelítést a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességről szóló, küszöbön álló jogszabály fogja kiegészíteni, amely biztosítani fogja a digitális termékek biztonságosabb használatát.”

Következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a két társjogalkotónak hivatalosan is jóvá kell hagynia. Az irányelv a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és a tagállamoknak ez után át kell ültetniük az irányelv új elemeit nemzeti jogukba. A tagállamoknak 21 hónap áll majd rendelkezésükre az irányelv nemzeti jogba való átültetésére.

Háttér-információk

A kiberbiztonság a Bizottság egyik legfontosabb prioritása, és alapkövét képezi a digitális és összekapcsolt Európának.

A kiberbiztonságról szóló első uniós szintű jogszabály, a 2016-ban hatályba lépett NIS-irányelv hozzájárult a hálózati és információs rendszerek EU-szerte egységesen magas szintű biztonságának megvalósításához. Azon fő szakpolitikai célkitűzése részeként, hogy Európa felkészüljön a digitális korra, a Bizottság 2020 decemberében javaslatot tett a kiberbiztonsági irányelv felülvizsgálatára. A 2019 óta hatályos uniós kiberbiztonsági jogszabály létrehozta a termékek, szolgáltatások és eljárások kiberbiztonsági tanúsításának európai keretét, és megerősítette az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatását.

További információk

Új uniós kiberbiztonsági stratégia és a kritikus fizikai és digitális létesítmények rezilienciájának fokozását szolgáló új szabályok

Tájékoztató az új uniós kiberbiztonsági stratégiáról

Tájékoztató az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvjavaslatról (felülvizsgált NIS-irányelv)

Kérdések és válaszok: Új uniós kiberbiztonsági stratégia és a kritikus fizikai és digitális létesítmények rezilienciájának fokozását szolgáló új szabályok

Forrás:
A Bizottság üdvözli a hálózati és információs rendszerek kiberbiztonságára vonatkozó új szabályokról szóló politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2022. május 13.

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia (MI) etikai és társadalmi kérdései – ahogy a Vatikán látja

Paolo Benanti ferences szerzetes évek óta foglalkozik a mesterséges intelligenciával és annak etikájával. Az eredetileg mérnöknek tanuló Benanti az ember és a technológiák találkozásának etikai vetületeiből írta doktori disszertációját, és több mint három éve tevékenyen részt vesz a Vatikán mesterséges intelligenciára vonatkozó álláspontjának kialakításában, sőt ő Ferenc pápa főtanácsadóinak egyike. Annak érdekében, hogy összegyűjtse, mit tartanak etikusnak a nagy algoritmus-fejlesztő cégek, Benanti személyesen találkozott többek között az IBM alelnökével, a Google-féle Alphabet tulajdonában álló DeepMind társalapítójával és a Facebook AI-etikával foglalkozó vezetőjével is.

2020. február 28-án Rómában a katolikus egyház képviseletében a Pápai Életvédő Akadémia, a Microsoft, az IBM, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete és az olasz innovációs minisztérium aláírta az azóta Római Felhívásként (Rome Call) ismertté vált dokumentumot, ami a mesterséges intelligencia etikus fejlesztésére szólít fel. A terv a szervezetek, kormányok, intézmények és magánszektor felelősségérzetének felélesztését célozza, és azt, hogy olyan jövőt teremtsünk, ahol a digitális innováció és a technológiai előmenetel az ember zsenialitását és kreativitását szolgálja, és ne az ember fokozatos helyettesítését eredményezze. Ennek az etikai kötelezettségvállalásnak a megszövegezésében Benanti atya is részt vett.

A Római Felhívás folytatásaként 2022 májusának közepén a Vatikán kezdeményezésére az ábrahámi vallások, a zsidó, a muszlim és a keresztény vallás vezetői nem mindennapi találkozón gyűlnek össze Abu-Dzabiban, hogy a történelemben először aláírjanak egy etikai chartát, amelynek célja, hogy megvédjék az emberi társadalmakat a mesterséges intelligencia okozta potenciális ártalmaktól. Benanti atyával erről a nem mindennapi eseményről, a Vatikán és a technológia kapcsolatáról, a mesterséges intelligencia etikájáról beszélgettünk.

Qubit: A katolikus egyházat hogyan kezdte el érdekelni a mesterséges intelligencia?

Paolo Benanti: Egyrészt a katolikus egyház tudósai kezdtek el foglalkozni a témával, másrészt a Vatikánnak vannak olyan hivatalai, amelyek folyamatosan szondázzák, mi történik a társadalomban, mik a legnagyobb kihívást jelentő jelenségek a társadalomtudományban, a közgazdaságtanban és a technológiában.

Szóval amikor a Vatikán különböző entitásai összegyűltek, és feltették a kérdést, mi folyik a világban, különösen a Pápai Életvédő Akadémia nagyon felvillanyozódott az emberi élet és a mesterséges intelligencia összefonódásának említésekor, különösen annál a problémánál, pótolhatja-e az embert az AI. Ebből az érdeklődésből nőtt ki a The ‘good’ algorithm? Artificial Intelligence: Ethics, Law, Health című workshop 2020 februárjában, és ezen született meg a Római Felhívás gondolata, vagyis hogy az algoritmus és etika szavak angol változatából összegyúrt „algoretika” (algor-ethics) kérdését helyezzük az egyház érdeklődésének a középpontjába. Maga az algoretika pedig a mesterséges intelligencia etikus használatát jelenti a transzparencia, inklúzió, felelősségvállalás, pártatlanság, megbízhatóság, biztonság és adatvédelem elvei szerint.

A Római Felhívást teljes egészében a Vatikán szponzorálta, és május közepén Abu-Dzabiban a muszlim és a zsidó vallás képviselői is aláírják. Szóval nem csupán katolikus és keresztény, hanem reményeink szerint egész vallásokon átívelő is lesz egyben.

Mindennek az az oka, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt két évben új szintre emelte a technológiák jelentőségét, hiszen az tette az utca embere számára mindennapossá például a telekonferenciákat, azt, ahogy mi itt most egymással Zoomon keresztül beszélgetünk. A kollégáimmal szoktunk viccelődni azon, hogy korábban sosem gondoltuk volna, hogy tarthatunk digitálisan konferenciát, ma pedig már úgy gondolunk a jelenléti konferenciákra, mint a digitális kiegészítőire. A második ok pedig az orosz-ukrán háború, ami miatt annyira relevánssá válik az emberek nélkül irányított gépek, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció kérdése.

Qubit: Homo Faber című könyvében a techno-humán állapotról ír, ami egyben mesterséges intelligenciáról való gondolkodásának is az alapja. Kifejtené, ez mit takar, és hogyan kapcsolódik hozzá a vallás?

Paolo Benanti: A technológiáról való reflexió a 18. század végétől, 19. század elejétől kezdve egyre jellemzőbb, számos filozófus foglalkozik vele. Az emberi állapot természetét viszont leginkább az emberi tudás és jellemvonások alapján vizsgálták. Tudjuk, hogy az előző évszázad elején sok filozófus, főleg német filozófusok gondolkodtak az emberi állapotról, például Arnold Gehlen azt mondta, hogy az ember egyszerűen az, akiből hiányoznak képességek. Nem futunk olyan gyorsan, mint egy leopárd, nem repülünk úgy, ahogy egy sas, nem mászunk úgy fára, mint egy majom, szóval a technológiának kell megsegítenie a hiányoktól hemzsegő emberi természetet.

Az emberi hit felől és az emberhez egyfajta filozófiai-ontológiai nézőpontból közelítve ezzel én nem értek egyet. A hiányokon alapuló természetből nem magyarázható az a rengeteg csodálatos dolog, amit az ember teremtett. Ehelyett én egy másik perspektívát javaslok.

Egy elefántnak minden megvan a természetében ahhoz, hogy boldoguljon – beleértve a híres elefántmemóriát is. Egyszer ferences szerzetesként ellátogattam Srí Lankára ferences testvéreimhez. A szigeten van egy elefántmenhely, ahol megitattam tejjel egy kiselefántot – ez 25 liter tejet jelent ezeknek a kisautó méretű állatoknak. Ez a kiselefánt sosem fog engem elfelejteni. Srí Lanka tele van olyan csodálatos történetekkel, amikor ezek a nagytermetű elefántok a tömegben kiszúrnak egy embert, odaszaladnak hozzá és puszit adnak neki, csak hogy kifejezzék hálájukat amiatt, mert a múltban valaha kaptak tőle valamit.

Ehhez képest az ember több, mint a biológiai állapota. Ahhoz, hogy mi emlékezzünk valamire, nekünk szükségünk van például egy tollra és egy jegyzetfüzetre, valamire ahhoz, hogy hátrahagyjunk magunkból egy darabot. Én úgy vélem, ez nem hiányosság, hanem egyfajta felülkerekedés. Mivel emberként több vagyok, mint a biológiai állapotom, a technológia segítségével fejezem ki önmagam. Ez egy eléggé pozitív technológiaszemlélet. Tehát a technológia nem az ember ellensége, hanem éppenséggel az emberi természet része. Már ha csak arra gondolunk, hogy az előző földtörténeti korszaknak, a pleisztocénnek van olyan része, a pattintottkő-korszak, amelyet eszközhasználatról neveztünk el. Ez ennyire az emberi természet velejárója.

Ez egy naív, optimista szemlélet, ami legalábbis feltételezi, hogy az ember több mint a biológiai rétegei, és ezzel együtt nem tökéletes. Emiatt alakult ki az etika, ami az állatoknál teljesen hiányzik. A farkasok nem ölnek élvezetből, az emberben megvan ez a hajlam, és néha sajnos enged is neki. Így az az elképzelés, hogy felülkerekedhetünk a biológián – ami valójában utat is nyit az élet vallásos megközelítéséhez –, egyben magában hordozza a szabadság, a szabad döntés gondolatát is.

Amikor a barlangban az első ember felvett a földről egy botot, ez fegyver volt vagy eszköz? Mindegyik funkció összekapcsolható azzal a felvetéssel, hogy az az ember több volt, mint a biológiai természete, de egyszerűen nem vehetjük készpénznek, hogy jóra használta. Tehát amikor techno-humán állapotról beszélünk, akkor elismerjük azt is, hogy minden egyes technológiai fejlesztés a valóságra adott válasz, és legtöbbször minden egyes technológiai artifaktum eszköz és fegyver is lehet.

Qubit: Manapság azt vehetjük észre, hogy az AI-fejlesztő cégek körében mindenhol pezseg a terület, rengetegen írják meg saját etikai kódexüket. A Microsoft és az IBM is csatlakozott a Római Felhívás törekvéseihez, szóval érzékelik, hogy valamit tenni kellene. Lehet ezt a rengeteg etikai kódexet egyetlen keretrendszerben egyesíteni?

Paolo Benanti: Egyetértek, mindenhol ott az etika. Egyrészt a vállalatokat emberek alkotják, és ahogy mi is, a vállalatok is mélyebb értelmet keresnek. Másrészt a vállalatok azt is tudják, hogy egy önszabályozó, „puha” etikai kódex sokkal kényelmesebb lehet, mint megvárni a „kemény”, kötelező érvényű szabályozást.

És igen, az etika önmagában nem elég. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne használhatnánk arra, hogy előnyökhöz jussunk, hiszen ha a vállalatok ezt a puha szabályozást bevezetik, ezt mi, etikával foglalkozók arra használhatjuk, hogy korlátokat állítsunk fel a mesterséges intelligenciának, ez pedig valójában win-win szituáció. Elegek ezek az etikai előírások? Természetesen nem. Szabályozásra van szükség, és az Európai Unió dolgozik ilyenen.

Az etika azonban nem csupán valami, ami a szabályozás előtt és után lép be a képbe, ez a szabályozásnak egy egész más szintje. Van egy idős brit bíró, Lord Malton, aki úgy gondolta, hogy minden etika, amit a jog nem képes kikényszeríteni. Azt a példát hozta fel, hogy amikor a Titanic nekiment a jéghegynek, valaki a fedélzeten elkiáltotta magát, hogy először a nőket és a gyerekeket mentsék. Erre nincsen törvény, mégis mindenki hagyta, hadd menjenek a nők és a gyerekek. Ez az etika.

Szóval először ezt a win-win helyzetet kell megteremtenünk addig, amíg a mesterséges intelligenciára nem létezik szabályozás. És mivel utána is lesznek olyan helyzetek, amelyekre a szabályozás nem nyújt száz százalékos megoldást, az etika teremtheti meg azt a szükséges kultúrát, amivel a nem szabályozott helyzetek megoldhatóak lesznek. Nem véletlen, hogy Európában, ahol mélyen gyökereznek a szabályozás hagyományai, és ennek az etikai kultúrának a gyökerei, ennyire éles a mesterséges intelligencia etikájáról szóló vita. Ez az örökségünk.

Qubit: Erre hallottam már egy másik magyarázatot is, méghozzá azt, hogy az Egyesült Államok és Kína annyival versenyképesebb a mesterséges intelligencia fejlesztésében, hogy az Európai Unió inkább az etikai szabályozással igyekszik behozni a lemaradását.

Paolo Benanti: Igen, de ez a szabályozás mögött álló magyarázat. Az etika mélyebben gyökerezik. Etikai kódexeket nem állítanak össze ott, ahol kényelmetlenül érzik magukat ettől, ahol ez nem része a kultúrának. Természetesen el kell ültetni a magokat, de termékeny talajba kell ültetni őket ahhoz, hogy aztán növekedjenek. Szóval valóban, az Európai Uniónak szüksége van a mesterséges intelligencia szabályozására ahhoz, hogy ne falják föl a hatalmas algoritmusfejlesztők, de önmagában a szabályozás nem elég.

Qubit: El tudja azt képzelni, hogy ha minden jól megy a májusi megbeszélésen Abu-Dzabiban, akkor sikerülhet egyetlen etikai keretrendszerbe, méghozzá az ábrahámi vallások keretrendszerére alapozva kialakítani egy etikai kódexet, ami majd az elkövetkező években egyengeti a mesterséges intelligencia útját?

Paolo Benanti: Egyelőre arra jutottak, hogy a 2020-as római deklaráció alapelveit ők is osztják, el tudják fogadni. Látni kell azonban, hogy ezek nagyon általános alapelvek, amelyeket aztán sokkal részletesebbre kell majd lefordítani az alkalmazhatósághoz, de az elképzelés és ennek a hatalmas megállapodásnak a szimbolikus ereje lehetővé teszi számunkra, hogy elképzeljük, hogy a különböző vallási hátterű informatikusok egy oldalra kerüljenek, és ez elindítson egy folyamatot. Szóval ez nem olyan, hogy megtervezzük és kontrolláljuk az eseményeket, sokkal inkább egy nyitott folyamat, amelyben megnézzük, mi történik majd 5-10 év múlva.

Qubit: Hogyan képzeljük el az egyház által támogatott Al-etikát, vagy az Ön kifejezésével élve, az algoretikát a gyakorlatban?

Paolo Benanti: A központi alapelveken túl, mint amilyen a transzparencia és a gyengék védelme, az elveket a mesterséges intelligencia különféle használati területein kell alkalmazni. Nem lehet olyan elveket felállítani, amelyek a helyzetek száz százalékára igazak lennének.

Hadd fogalmazzak másképp. Az álhírek tollal és papíron is terjednek, de ennek nem kerítünk akkora feneket, mint a mesterséges intelligenciának. Viszont ha az AI mint a fake news mindent átható, hatalmas erejű gyártója tűnik fel a színen, az algoretika tud majd mondani valamit az embernek az adatvédelemhez való jogáról, az adatok megbízhatóságáról. Amikor egy olyan algoritmus esetén alkalmazzák, amely képes eltolni a közvéleményt valamilyen irányba, azt az elvek alapján a célokhoz lehet majd igazítani, és el lehet vinni egy olyan irányba, ahol már konkrét szabályozások vonatkoznak majd rá. Olyan, mint amikor a fény eléri a prizmát, és a szivárvány színeire bomlik szét.

Viszont ez nagyon-nagyon lassan fog megtörténni, mert az etikában mindig új dolgokat fedezünk fel, és néha arra is rá kell jönnünk, hogyan használhatunk a lehető legrosszabbul valamit, hogy a jövőben azt kizárjuk – például egyes algoritmusok fejlesztése után jöttünk csak rá, hogy az adatok előítéletesek.

Qubit: Mit gondol, az algoritmus-fejlesztés melyik területén van a legnagyobb szükség az etikai iránymutatásokra?

Paolo Benanti: Valószínűleg azoknál az algoritmusoknál, amelyek ítéletet hoznak az emberek felett. Például figyelemmel kísérünk egy kutatást, amely egy olyan algoritmussal foglalkozik, ami az emberek menekültstátuszáról dönt. Számos ország használ már efféle algoritmust. Képzelje el azokat az embereket, akiktől egy adott országban megtagadták a jogaikat, és akiknek egy másik országban úgy kell boldogulniuk, hogy adatokat kell produkálniuk ahhoz, hogy elfogadják őket. Ezek az emberek nagyon bizonytalan helyzetben vannak: egy jog nélküli területről lépnek be egy másik országba úgy, hogy nem állampolgárai az adott államnak. Ez tökéletes helyzet arra, hogy megnézzük, mennyire értünk egyet abban, hogy döntsön-e egy gép az emberi lények életéről.

Szóval minden olyan algoritmust, ami az ember életéről hoz döntést, árgus szemekkel kell figyelnünk. Ez történhet a bíróságokon, a bankokban, amikor az ember hitelt szeretne felvenni, biztosítási kérelem értékelésekor, stb. Például az Egyesült Királyságban már használnak olyan algoritmust, ami a középiskolás diákokat egyetemekhez rendeli. Rengeteg kódolt előítéletet találtak a rendszerben, és ehhez képest hangsúlyoznom kell, gyerekek jövőjéről dönt a gép.

Qubit: Az algoritmusoknál, amelyek ilyen döntési folyamatokat automatizálnak, a döntés pillanatában már nem lehet mit tenni, viszont az algoritmus tervezésekor van még esély arra, hogy kiküszöböljék a potenciális hibákat és etikai problémákat. Szóval az etikai iránymutatásnak meg kellene előznie még az algoritmusfejlesztést. Jelentheti ez az ön olvasatában az informatikusok etikai oktatását?

Paolo Benanti: Igen, a Római Felhívás keretén belül van erre törekvés, és terveink szerint hamarosan etikaórákat fogunk tartani mérnököknek. Ez a kérdés azonban az algoritmusok tervezéséhez technikailag is kapcsolódik. Tervezhetünk igen-nem válaszokra optimalizált algoritmusokat, például kaphatok-e 5000 eurót (igen/nem), vagy kontrafaktuális algoritmusokat, például akkor kaphatom meg az 5000 eurót, ha megadok néhány feltételt, amelyek teljesülése esetén a nem válaszból igen lesz. Ha kontrafaktuális algoritmust tervezünk, akkor ha azt mondják, hogy csak akkor kaphatok 5000 eurót ettől a banktól, ha van 3000 euró a bankszámlámon, az én számlámon viszont 3500 euró van, mégis elutasítottak, akkor valami hiba történhetett, úgyhogy ezek után folyamodhatok felülbírálatért. Vagy ha a jelentkező neme vagy bármely más tulajdonsága miatt tagadták meg az engedélyt, ez már a döntési folyamatba beépített társadalmi előítélet, és szintén folyamodhatok felülvizsgálatért.

Szóval ha az algoritmusokat nem eldöntendő válaszokra optimalizáljuk, hanem nyitott végű döntési helyzetekre, amikor is a döntés megkérdőjelezésére egy emberi lényhez fellebbezhetnek, ez enyhíthet a kialakuló helyzeteken. Ez az algoretika egyik működési mechanizmusa, vagyis az embernek a folyamatban tartása.

Qubit: Korábban említette, hogy a mesterséges intelligenciára tekinthetünk eszközként és fegyverként is, attól függően, hogyan használjuk a jövőben. Tekintsünk el egy pillanatra az eltúlzott végítélet-szcenárióktól. Ha minden jól megy, hogyan tudná elképzelni, mire használhatja az emberiség 10-20 év múlva az MI-t?

Paolo Benanti: A jövő kezdete a mesterséges intelligencia legutóbbi két fejlesztése, a GPT-3 és az AlphaFold lehetne. De valószínűleg amilyen gyakran csak tudjuk, interfészként használni fogjuk a mesterséges intelligenciát, folyamatosan ott lesz az ember és a gép között. A gépek használata és a reakciója olyan lesz, mintha folyékonyan egy másik nyelven tudnánk valakivel kommunikálni.

A tudományos kutatásokat szintén a mesterséges intelligencia fogja támogatni, én azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az AlphaFold megkapja a Nobel-díjat. Készen állunk rá, hogy egy gép kapja meg a Nobel-díjat? Ebből a szempontból viszont kihívások és lehetőségek ugyanúgy rendelkezésre állnak, hiszen felfedezhet olyan gyógyszereket, amellyel emberéleteket menthetünk meg, viszont felvetődik a kérdés, mi lesz az emberi kreativitással, kihez fog tartozni a végtermék tulajdonjoga, és mit is jelent majd a jövőben tudósnak lenni.

A másik oldalról pedig felvetődik, mit is jelent a számítógép kezelésének képessége, ha a gép és az ember közötti, középső réteg valójában az algoritmus, amit egy vállalat tulajdonol. Valójában az a cég teljes mértékben kontrollálni tud engem, amikor a géppel interakcióba lépek. Például a GPT-3-mal mint interfésszel arra is képesek lehetünk, hogy olyanoknak is lehetővé tegyük a számítógép használatát, akik képtelenek rá. Ehhez is ez a legjobb irányítórendszer, de vissza is lehet élni vele.

Qubit: Néhányan azt mondják, hogy akár 2050-re is elérhetünk a tudatra ébredő mesterséges intelligenciához, mások úgy vélik, inkább 2100 körül, megint mások szerint sosem fog eljönni ez az időszak. Ön mit gondol erről?

Paolo Benanti: Abban egyetértünk, hogy ez a téma sokakat foglalkoztat. Szerintem a tudat egy olyan jelenség, amely nem fordítható le számítógépek nyelvére. Egyetlen okból: a tudat sosem fut le, a „programjának” nincs vége. Ahhoz, hogy egy Turing elvei alapján számítógépekkel értelmezhető problémát kapjunk, arra van szükség, hogy a program lefusson, és egyszer csak vége szakadjon. Ez itt elképzelhetetlen. Én emiatt a tudatára ébredő AI-tól másokkal ellentétben egyáltalán nem tartok.

Más a helyzet, ha egy olyan algoritmikus modellt építünk, ami ok-okozati összefüggéseket lenne képes felállítani. Ez valószínűleg megépíthető, és ténylegesen forradalmasíthatná a gondolkodást. Nem tudatra ébredt gépről lenne szó, hanem egy olyan algoritmusról, ami megmondaná nekem, hogy A okozza B-t.

Qubit: És mit gondol, hogyan viszonyulna a keresztény vallás egy efféle algoritmushoz? Beszélhetnénk itt az emberhez hasonló ágensről?

Paolo Benanti: Az intelligencia azért nem csak az ember sajátja. A mesterséges intelligencia, aminek a birtokába jutunk, valószínűleg úgy lesz intelligens, ahogy a kutyák vagy a lovak. Gondoljunk csak arra, amikor hirtelen jön egy lavina, és ember kerül a hóréteg alá, a kutyák mutatják meg, hol kell elkezdenünk ásni. Nem tudjuk megmagyarázni, miért és hogyan csinálják, egyszerűen bízunk bennük, és megkapjuk az eredményt.

Valamilyen szinten ez történik a mesterséges intelligenciával is. Szóval a kutyához tudnám hasonlítani és ahhoz, ahogyan azzal bánunk: nem zaklatjuk vagy bánunk velük erőszakosan, de nem is tartjuk egyenrangúnak az emberrel.”

Forrás:
Íme az ember, aki magának a pápának ad tanácsot arról, hogy milyen legyen a mesterséges intelligencia etikája; Radó Nóra; Qubit.hu; 2022. május 12.
Lásd még: The Franciscan monk helping the Vatican take on — and tame — AI; Madhumita Murgia; Financial Times; 2022. április 7.

A költségvetési bevételek büntetőjogi védelme és annak kihívásai Magyarországon a XXI. században

„Az értekezés hipotézise szerint a jelenleg hatályos szabályozás és gyakorlat alkalmas arra, hogy megfelelően szolgálja a magyar állam költségvetésének, valamint az Európai Unió forrásainak védelmét. A hatékony büntetőjogi védelem azonban álláspontom szerint napjainkban már nem működhet „szigetszerűen” kizárólag a büntetőjog eszközeire hagyatkozva a költségvetési bevételek védelmét illetően. Mindennek megfelelően a büntetőjog rendelkezésére álló eszközrendszer más jogágakhoz sorolható szankciókkal való kiegészülése és annak komplex módon történő érvényesülése egy folyamat részeként magával kell, hogy hozza a pénzügyi büntetőjog hagyományos értelemben vett fogalmának változását, bővülését. A hipotézisem ennek megfelelően akként foglalható össze, miszerint a büntetőjogi védelem a kapcsolódó igazgatási eszközrendszerrel kiegészülve képes egységes rendszerként a költségvetési bevételek hatékony védelmét biztosítani. Ennek ellenőrzése érdekében a Büntető Törvénykönyv XXXIX. fejezetének tényállásai olyan komplex megközelítés mentén kerültek feldolgozásra, melynek részeként az egyes tényállások egymással, illetve az igazgatási jogviszonnyal fennálló kapcsolatrendszere több aspektusból is bemutatható. Mindennek részeként a költségvetési csalás tényállásával összefüggésben megjelenő olyan sajátos „kihívások” is bemutatásra kerültek, melyek a költségvetési bevételek büntetőjogi védelmét érintően napjainkban megjelennek.”

Forrás:
A költségvetési bevételek büntetőjogi védelme és annak kihívásai Magyarországon a XXI. században; Lengyel Tibor; Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-VI-13 13:00, helye: online, Cisco Webex Meetings (https://unideb.webex.com/unideb-hu/j.php?MTID=m3a473246c0b2cc6647760d206c6b17a5)

A hazai felsőoktatás-igazgatás rendszerének változásai az 1990-es évektől napjainkig

„Doktori kutatásom központi témája a hazai felsőoktatás-igazgatás rendszerének változásai az 1990-es évektől kezdődően egészen napjainkig. A felsőoktatás fokozódó szerepe szembetűnő a témával foglalkozó tudományos munkák vizsgálata során is. Míg a XX. század évtizedeinek első kétharmadában lényegesen kisebb mértékű szakirodalom foglalkozik a felsőoktatással mint önálló és meghatározó kutatási területtel, úgy a XX. század vége, és az ezredforduló óta eltelt húsz év szakirodalma már jóval nagyobb figyelmet fordít a felsőoktatásra.

Dolgozatom elsődleges célja, hogy az elmúlt évtizedek politikai reformtörekvéseinek, jogszabályi változásainak és szakirodalmi eredményeinek komplex vizsgálatával és értékelésével bizonyítsam, hogy azok a folyamatok, amelyek felsőoktatásunkra az elmúlt több mint harminc évben hatottak, egy egységes rendszer részeként értékelendőek, és végső soron egy irányba mutatnak. A kérdés az, hogy az adott társadalmi-gazdasági helyzetben lévő állam – a vizsgált esetben: Magyarország – konkrétan milyen eszközöket választ a helyesnek vélt cél elérésére, azok alkalmazásával milyen eredményre jut, és az esetleges nem szándékolt hatásokat milyen új módszerekkel törekszik a továbbra is helyesnek tartott cél érdekében kiküszöbölni.

Az értekezésben feldolgozásra kerül Magyarország felsőoktatás igazgatásának reformtörekvései és megvalósult koncepció változatai, a rendszerváltoztatástól kezdődően a közelmúltban zajló fenntartói modellváltásig bezárólag…”

Forrás:
A hazai felsőoktatás-igazgatás rendszerének változásai az 1990-es évektől napjainkig; Bárány Viktória Fanny; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2022-VI-02 14:00, helye: MS TEAMS

Falufejlesztési stratégiák a települések sikerességének vizsgálatában

„Doktori kutatásom kiindulópontja a falumegújítási mozgalomhoz1 kötődik. Tanulmányaim megkezdését megelőzően már több esetben részt vettem a hazai és nemzetközi falumegújítási találkozókon, díjkiosztókon, az ezeken szerzett tapasztalatok arra ösztönöztek, hogy mélyebben megismerkedjek az ezeken jelen lévő falvak megvalósult fejlesztési intézkedéseivel, sikereivel.

Kutatásom megkezdését is ez a cél mozgatta, a témában való elmélyülésre, szélesebb körű ismeretek megszerzésére a nehéz helyzetű kistelepülések fejlődése érdekében határoztam el magam. Ennek során fő célként a fejlesztések fizikai hátterének, valamint a sikerek helyi erőforrásokkal való kapcsolatának vizsgálatát tűztem ki, mely segítheti a sikeres falufejlesztési gyakorlatok megértését, s magyarázatot adhat a sikeres falvak működésére.

A téma aktualitását jól mutatja, hogy mind hazai, mind európai szinten évek óta napirendre tűzik a vidék elnéptelenedésének és a falvak megőrzésének kérdését, kormányzati és európai bizottsági szintű üggyé vált a vidéki térségek értékeinek fenntartása és a vidékfejlesztés. Fentiekkel összhangban dolgozatom legfőbb célja a hazai faluállomány jellemző vonásainak tanulmányozása, a falufejlesztési lehetőségek vizsgálata és a fejlesztési prioritások meghatározása a vidéki kistelepülések számára.

A célok elérése érdekében vizsgálataimat a falumegújítási mozgalomban szerzett ismereteimet hasznosítva kívántam elvégezni: a hazai Falumegújítási Díj Pályázaton részt vett települések pályázati dokumentumainak feldolgozásával, s a személyes helyszíni tapasztalatok figyelembe vételével, tudományos ismeretekkel alátámasztva. Kutatásom kifejezetten a hazai településhálózatot vizsgálatára irányul, azon belül pedig a kistelepüléseket (falvakat) veszem górcső alá – dolgozatomban is a magyarországi falvakkal foglalkozom, a hazai falusi viszonyokat vizsgálva. Kutatásom alapját ennek megfelelően két
hazai pályázati rendszer adatbázisa jelenti (Magyarországi Falumegújítási Díj Pályázat, Virágos Magyarország verseny), az ezeken részt vett falvak eredményeinek vizsgálata és összehasonlító elemzése volt a kutatás kiindulópontja – a kutatás előre haladtával később az érintett falvak statisztikai adataival bővült az adatbázis…”

Forrás:
Falufejlesztési stratégiák a települések sikerességének vizsgálatában; Bérczi Szabolcs; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola; A védés időpontja: 2022-VI-09 09:00, helye: Budapest, Villányi út 35-43. K épület K5-ös terem