Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság két magyar ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalt és két ügyben indított újabb kötelezettségszegési eljárást – Varga Judit kommentárja

„Here we go again…

Az Európai Bizottság mai döntésével két magyar ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalt és két ügyben indított újabb kötelezettségszegési eljárást.

1. A magyar kormány meglepődésére az egyik a gyermekvédelmi törvény ügyével kapcsolatban megindított eljárás, mely során mindvégig hangsúlyoztuk, hogy a Bizottság által felhozott vádak alaptalanok.
Már az elején leszögeztük, hogy a kiskorúak védelme és erkölcsi fejlődésük zavartalanságának garantálása tagállami hatáskörbe tartozik, az Unióhoz való csatlakozásával Magyarország nem a szuverenitásáról mondott le, hanem csak egyes hatáskörök közös gyakorlását tette lehetővé.
E hatáskörök egyike sem vonatkozhat ugyanakkor a nemzeti identitás részét képező értékek megváltoztatására és az uniós tagság semmilyen módon nem érinti azt a Magyarországot megillető jogot, hogy a gyermekek védelmével kapcsolatos döntéseket nemzeti identitásával összhangban, nemzeti hatáskörben hozza meg.
Ezeket az értékeket Magyarország Alaptörvénye is védi, így az alkotmányos szinten szabályozott jogintézményeket felpuhító bármely rendelkezés alaptörvény-ellenes szabályozási gyakorlathoz vezetne, hiszen a magyar államnak kötelessége az alkotmányos szinten rögzített elvek és jogintézmények védelme és érvényesítése.

2. A másik a Klubrádió médiaszolgáltatási jogosultságának megújításával és a pályáztatással kapcsolatos hatósági eljárásokat és az ott született elutasító döntéseket kifogásoló kötelezettségszegési eljárás.

Fontos leszögezni, hogy a Klubrádió ügyében egy, a Kormánytól független hatóság hozta meg a döntést, amit a független magyar bíróság is jóváhagyott.
A Bizottság kifogásaira korábban egyértelmű válaszokat adtunk, válaszlevelünkben kiemeltük, hogy:
* a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a sajtószabadság és a médiapluralizmus elvét a jelen ügy és annak szabályozási környezete nem érinti;
* a magyar engedélyezési rendszer a médiaszolgáltatási lehetőségekhez való hozzáférést minden igénylőnek egyenlő eséllyel biztosítja a megújítás körében és a pályázati eljárás keretében;
* továbbá valamennyi nyertes médiaszolgáltató számára biztosítja a frekvencia hozzárendelését.

Mindez pedig teljes mértékben összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a Chartában írt elvekkel, amelyek megsértését kifogásolta a Bizottság.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásainak margójára pedig csak annyit tudnánk hozzátenni, hogy ahogy eddig is, a magyar kormány kész a konstruktív jogi párbeszédre, amennyiben azok továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapulnak.

A kettős magyar üzemanyagár-rendszer bevezetésével kapcsolatban a Bizottság korábbi megkeresésére válaszolva a Kormány kiemelte, hogy az intézkedés bevezetésekor az mindenkire alkalmazandó volt, azonban az időközben kialakult inflációs és háborús helyzetre tekintettel a fokozódó üzemanyag-turizmus olyan mértékben veszélyeztette az ellátásbiztonságot, hogy a Kormány a külföldi rendszámmal rendelkező járműveket kivonta a kedvezményezetti körből. (Nem mellékesen az ellátásbiztonság védelmére, mint közrendi indokra való hivatkozás az uniós bírósági ítélkezési gyakorlatában is megjelenik.)

A gabonaexportra vonatkozó korlátozásokat bevezető nemzeti szabályozás kapcsán a Kormány szintén megküldte az előzetes észrevételeit.

A luxemburgi Bíróság elé utalt mindkét ügy kapcsán reméljük, hogy győz a józan ész és számunkra kedvező döntés születik.”

Forrás:
Varga Judit; Facebook; 2022. július 15.
Lásd még: A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése miatt; Európai Bizottság; 2022. július 15.
Sajtószabadság: Az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt a Bizottság keresetet indít MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN az Európai Unió Bíróságán; Európai Bizottság; 2022. július 15.
Statement by Commissioner Simson on the Energy Emergency Plan of Hungary; Európai Bizottság; 2022. július 14.
Júliusi kötelezettségszegési eljárási csomag: főbb határozatok; Európai Bizottság; 2022. július 15.
Általános háttér:
A 2022. évi jogállamisági jelentés: A Bizottság konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára; Európai Bizottság; 2022. július 13.
2022 Rule of Law Report – Country Chapter Hungary; Európai Bizottság; 2022. július 13. (PDF)
Az uniós jog alkalmazása: A jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása; Európai Bizottság; 2022. július 15.
2021. évi éves jelentés az uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről; Európai Bizottság; 2022. július

Már automatánál is intézhetjük a személyi igazolvány vagy az útlevél igénylését

„A magyar közigazgatás átlépett a digitális korszakba – nyilatkozta az Origónak a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Dr. György István szerint az előttünk lévő négy évben is egyre több ügyet lehet majd online intézni, lesz virtuális kormányablak és minden változás magában foglalja a bürokrácia csökkentését. is Az automatikus döntéshozatal, a mesterséges intelligencia alkalmazása is mind több állami szolgáltatásban jelenik meg, a személyi igazolvány igénylésétől a különböző engedélyek kiadásáig. Mindez gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és kiszámíthatóbb ügyintézést jelent.

Miről szól a következő négy év a közigazgatásban?

Orbán Viktor miniszterelnök úr nemrég úgy fogalmazott: Magyarországnak válságálló közigazgatásra van szüksége, hiszen 2010 óta természeti csapások, egy világjárvány és most egy háború hatásai is sújtják hazánkat. Meg kell védenünk azt, amink van, tehát az elmúlt években elért fejlődés eredményeinek megőrzéséért kell dolgozni. A 2010 óta végrehajtott rendszerszintű átalakításokkal és a folyamatos fejlesztésekkel képessé tettük a területi közigazgatás rendszerét arra, hogy ennek a kihívásnak megfeleljen. Ezért évről évre mind jobban tehermentesítjük az ügyfeleket, azaz a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat, időt, energiát és pénzt spórolva meg nekik.

Hogyan?

A bürokrácia csökkentésével, az ügyintézés kényelmesebbé és gyorsabbá tételével, azzal, hogy ha a hivataloknak valamilyen hiányzó adatra van szükségük, akkor azt egymástól szerzik be, nem az ügyfelet terhelik vele.

A bürokrácia folyamatos csökkentését sokszor halljuk, de mit jelent ez pontosan a gyakorlatban?

Hogy ez az egyik fő szempontunk, amikor megfogalmazunk egy javaslatot. Mondok egy példát. Május óta a társasházi teremgarázsban található parkolóhelyek már nem osztatlan közös tulajdonként, hanem önálló tulajdoni lappal, önálló helyrajzi számon, pontos mérettel és alaprajz-megjelöléssel szerepelhetnek a nyilvántartásban. Ez egyszerűsíti az adásvételt, növeli a parkolóhelyek hitelfedezeti értékét, a tulajdonostársak elővásárlási joga pedig csak akkor áll fenn, ha azt a társasház alapító okiratába foglalják. Az új szabályozás során figyeltünk arra, hogy az eljárás ne okozzon bürokratikus tehernövekedést, így egy társasház alapítása során ugyanazokat a dokumentumokat kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, amiket eddig, csak – értelemszerűen – megnövekedett adattartalommal. Csökkent a bürokrácia az osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázsok esetében, mert a szomszédokat nem kell egyenként megkeresni, elég a hirdetményt kitenni a lépcsőházban, ha valaki el akarja adni a garázsát. Vagy legyen egy másik példa; az utazási költségtérítés.

Amelyet azok a betegek vehetnek igénybe, akiknek másik településre kell utazniuk szakorvoshoz?

Igen. Július 1-től egyszerűsödött és online ügyintézési lehetőséggel bővült a rendszer, de a kormányablakokban továbbra is intézhető papíralapon, nemcsak elektronikusan. A járó- és fekvőbeteg-szakellátást, fogászati szakellátást stb. igénybe vevő beteg és kísérője utazási költségtérítést igényelhet, amelyet a kormányhivatalok bírálnak el. Az igénylés miatt mostantól már nem kell külön elmenni a háziorvoshoz is, elegendő az adott rendelésen jelezni, hogy a beteg szeretne ilyen támogatást és a kezelőorvos elektronikusan rögzíti a kérelmet. Már a menetjegyeket sem szükséges csatolni és az igénylések ügyfélkapun keresztül is beadhatók. A döntés automatikusan, 24 órán belül megszülethet és újabb 24 órán belül a pénz is megérkezhet a számlára. De a belső fejlesztéseinkben is mindenhol megjelenik a bürokráciacsökkentés.

Mondana erre is példát?

Nagyon fontos, hogy a különböző hivatali rendszerek képesek egymással kommunikálni, nem szükséges az ügyféltől bekérni az adatokat. Például az utazási költségtérítésnél maradva: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rendszere kezeli a TAJ-számot, a kormányhivatalé a lakcímet, a Magyar Államkincstáré pedig a számlaszámot, a betegnek pedig csak annyi a dolga, hogy az említett módon beadja az igénylést, a többit a rendszer elvégzi. De hogy más példákat is soroljak: egyszerűsödtek a telekalakítási engedélyezési eljárások. Egyszerűsödnek az anyakönyvi eljárások, a születés és a haláleset anyakönyvezése már elektronikusan történik. Az Integrált Jogalkotási Rendszer az önkormányzatok dolgát tette egyszerűbbé a rendeletek egységes kezelésével. A kormányhivatalok működése egyre inkább papírmentes.

A járvány alatt ugrásszerűen megnőtt az igény az online ügyintézésre. Várhatóak további fejlesztések is ezekben a szolgáltatásokban?

Természetesen. Szinte hónapról hónapra bővítjük az online, illetve automatikus ügyintézési lehetőségeket. Az e-bejelentő bevezetésével a területi közigazgatás hivatalosan is átlépett a digitális korszakba. Ez a szolgáltatás a lakossági ügyfelek, illetve a piaci szolgáltatók között közvetíti a név-, lakcím-, és elérhetőségi adatok változását, okmánycserék, valamint például költözésből, bérbeadásból adódó közműátírás esetén. Ezzel elindult az élethelyzet alapú ügyintézési lehetőségek kiszélesítése és célunk, hogy az adatvezérelt közigazgatás fejlesztésével a rendszer és a közszolgáltatások működését hatékonyabbá tegyük.

Mi az, hogy élethelyzet alapú ügyintézés?

Hogy nem a hivatali eljárásrendnek megfelelően szerveződik az ügyintézés, hanem egy szituációhoz – például a már említett költözéshez, vagy egy gyermek születéséhez, egy vállalkozás alapításához – igazodva. Az ügyfelek számára sokkal logikusabb, könnyebben átlátható ez a rendszer, ezért a folyamatok is gyorsabbá, kényelmesebbé válnak. Például a házasságkötések többségénél változik a név is, ami miatt az okmányokat is cserélni kell. Ma már több különböző okmány kiállítása is megtörténhet hivatalból, automatikusan. A házasok pedig legközelebb már az otthonteremtésnél vagy az új családtag érkezésénél tapasztalhatják meg az élethelyzet alapú ügyintézés nyújtotta előnyöket.

És mit jelent az előbb említett adatvezérelt közigazgatás?

A már rendelkezésre álló adatokból kinyerhető és arra alapozható döntéseket, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását az ügyintézésben. Ha megvannak az előírt feltételek, akkor nem szükséges megvárni, amíg egy ügyintéző – képletesen szólva – rá tudja ütni a pecsétet a papírra, hanem a rendszer automatikusan megteszi ezt, minimálisra rövidítve az eljárást például egy engedélykérelemnél. Ez történik a már említett utazási költségtérítés esetében is.

Mindez nyilván gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az ügyintézést.

Jelenleg is telepítjük azokat az automatizált ügyintézési pontokat, amelyek segítségével sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül 14 népszerű ügyet lehet majd intézni, mint például a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél igénylése. Július végéig csaknem 80 ilyen automata állhat szolgálatba. A mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős, önkiszolgáló egységek használata idővel olyan mindennapi rutinná válhat, mint egy bankautomatáé.

Erre a ciklusra milyen fejlesztések várhatók még?

Terveink szerint 400 helyszínen, köztük a kormányablakokban, valamint postákon és Digitális Jólét Pontokon is megtalálható lesz az előbb említett automatizált ügyintézési pont, valamint az intézhető ügyek körét is bővítjük. Dolgozunk a virtuális (online) kormányablakok kialakításán is, amely ötvözi a személyes ügyintézés privát légkörét az otthon kényelmével. A videótechnológia szükségtelenné teszi az utazást és tovább csökkenti a várakozás idejét, ezzel időt és így pénzt takaríthatnak meg az emberek és a vállalkozások, miközben személyre szabott segítséget kapnak az ügyintézőtől.

2023-ban a földügyi igazgatás átáll teljes egészében elektronikus ügyintézésre, azaz csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségterhe – ez önmagában is nagy mértékben járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez, az ingatlanforgalom biztonságához. Az e-bejelentőhöz csatlakozók köre folyamatosan bővül, így újabb víz-, villany-, gáz- és távhőszolgáltatókkal, később pedig telekommunikációs cégekkel, bankokkal, biztosítókkal is, továbbá nemcsak magánszemélyek, hanem cégek, egyéni vállalkozók adatait is képes lesz majd kezelni a rendszer. A névviselést érintő adatváltozások is otthonról intézhetővé válhatnak, ez pedig összekapcsolódva az e-bejelentővel, teljes körű ügyintézést biztosít az állampolgárok számára az online térben.

Az online ügyintézések térnyerésével csökken majd a személyesen intézhető szolgáltatások száma?

Nem, mert továbbra is nagyon nagy az igény a személyes kapcsolatra, különösen vidéken. Az emberek bíznak a kollégáinkban és ezt a bizalmat tovább szeretnénk építeni. Jelenleg több mint 2500 ügy intézhető 314 kormányablakban, de év végére már 318 működik majd. Magyarország településfejlesztése szempontjából kiemelten fontos a vidék és az ott élő emberek. Éppen ezért a kormány alapjogként kezeli, hogy az állami szolgáltatások mindenki számára azonos minőségben legyenek elérhetők, függetlenül attól, hogy valaki városban vagy falun él. Jelenleg 25 kormányablakbusz is működik, szeretnénk tovább bővíteni a flottánkat, hogy minden megyében legalább két Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat szolgálja ki a kistelepüléseken élőket. Ebben a ciklusban az ország valamennyi, még meglévő okmányirodáját kormányablakká fejlesztjük, újabb gépjármű-ügyintézési pontokat adunk át, az összes (például a nyugdíj- és egészségbiztosítási) ügyfélszolgálaton elérhetővé tesszük a bankkártyás fizetést…”

Forrás:
Már automatánál is intézhetjük a személyi igazolvány vagy az útlevél igénylését; Vági Barbara; Origo; 2022. június 17.

Kitörni a véleménybuborékból – Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act (DSA) jelentősége a nemzeti érdekek tükrében

„Dönthetünk majd úgy felhasználóként, hogy hírfolyamainkban ne a rólunk gyűjtött adatok alapján kapjunk információkat, azaz nem záródnak ki életünkből a saját véleményünktől eltérő információk – ez is kiderült azon a konferencián, amely a digitális szolgáltatásokról szóló új uniós jogszabály várható hatásairól szólt.

Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act (DSA) jelentősége a nemzeti érdekek tükrében címmel tartott konferenciát az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) és a Mathias Corvinus Collegium az egyetem Zrínyi Miklós termében július 13-án.

Köszöntőjében Török Bernát, az ITKI igazgatója mérföldkőnek nevezte a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszületését, amelynek szövegezése ugyan még zajlik, de a tartalma már ismert. Mára világossá vált, hogy ahol igény és lehetőség van a jogi szabályozásra, ott arra sor is fog kerülni – fogalmazott. Az is látszik ugyanakkor, hogy amennyiben a tagállamok nem veszik kézbe e folyamatokat, akkor a piaci szereplők lépnek majd be – koordinációs szerepükön túlmutatva – a kialakult szabályozási vákuumba.

Török Bernát rámutatott: e jogszabály sehol máshol nem születhetett volna meg ebben a formájában, hiszen az uniós értékeken alapul. E logikára példa az a szándék, hogy az üzleti érdekeket a társadalmi szempontok alá rendeljék, és az a felismerés is, mely szerint nemcsak az állam, de a piaci szereplők is veszélyeztethetik a szólásszabadságot. „Tipikusan uniós érték az intézmények – mint a demokratikus közvélemény vagy a tájékozódás szabadsága – védelme is” – mutatott rá az intézetvezető.

Fontos állomás

A szakmai fórum első blokkjában az internetes platformokhoz kapcsolódó hazai hatóságok képviselői fejtették ki álláspontjukat, bemutatva azt, hogy a nemzeti érdekek szempontjából mi jellemzi ezt az uniós jogszabályt.

A DSA jelentősége a közösségi média szabályozásában című előadásában Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke áttekintést adott arról, miképpen avatkozik be az új jogszabály a szólásszabadságba. Ehhez elsőként az internetes platformokkal kapcsolatos nehézségekre hívta fel a figyelmet. Az egyik ilyen gond a jogellenesség megítélésének nehézsége az egyes ügyekben. A másik a kapcsolódó tartalommoderálás. A felhasználói panaszok kezelésekor például részletes indoklási kötelezettséget ír elő a jogszabály a felhasználó felé, a vele szembeni korlátozó döntéssel kapcsolatban. Harmadik probléma a platformok általi szerkesztés-priorizálás. Ebben is van némi előrelépés: választhatóvá válik például a profilozás nélküli tartalomrendezés lehetősége – azaz dönthetünk úgy felhasználóként, hogy hírfolyamainkban ne a rólunk gyűjtött adatok alapján kapjunk információkat. Ebben az esetben nem záródnak ki a nem preferált, a saját véleményünktől eltérő információk. A tartalomkínálat ezáltal sokszínűbb és kevésbé „véleménybuborékos” lehet. „Az alapvetések változatlanok maradnak, a DSA bizonyos garanciák beépítését kísérli meg, és próbál előrelépést elérni. Fontos állomása a szabályozási evolúciónak” – összegzett Koltay András hozzátéve: a jogszabályból ugyanakkor hiányzik a felhasználói szólásszabadságot védő hatékony eljárás és a közéleti tartalmak továbbadásának biztosítása.

Nagyhatalmak között

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elnöke a felügyelet szempontjából értékelte a jogszabályt. Tóth András előadásában rámutatott: az EU olyan szakértelemhez és adatokhoz fér hozzá e téma kapcsán, amelynek révén e jogterület első számú kutatóközpontjává vált. A jogász kutatók feladata ennek nyomán a történések, jogszabályalkotások utólagos elemzésére korlátozódik. Globálisan nézve Kína és az USA szerepe és stratégiája mérvadó e kérdésben is. Az ázsiai nagyhatalom döntése az volt, hogy államilag uralja e szektort, a minimális jogok biztosítása mellett. Az Egyesült Államok – amelyet erőteljes piaci koncentráció jellemez – ezzel szemben mindent a tudásszektorra bíz. „Az unió így félperiferikus védekezési pozícióba kerül. Az uniós szabályozás így nem más, mint a két globális hatalom közti lavírozás” – vélekedett Tóth András.

Az látszik ugyanakkor, tette hozzá a szakértő, hogy ha nemzeti hatóság kap szabályozási jogkört, az működik: a legnagyobb platformokat is számon tudja kérni. „A Versenytanács is ezt teszi” – jegyezte meg. Fogyasztóvédelmi szempontból releváns elem a DSA kapcsán például a célzott reklámok és a reklámozás átláthatóságának a kérdése. Utóbbi kapcsán fontos a platformoknak, influenszereknek pontosan jelezniük, hogy egy adott tartalom reklám.

Nem közvetítő: felhasználó

A DSA és a szerzői jog kapcsolatáról Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese beszélt. Leszögezte: a szerzői jogi szabályokat nem írja felül az uniós szabályzás. Előadásában áttekintette a kapcsolódó szabályozási kérdéseket az elmúlt két évtizedben, így arról is részletesen szólt, mikor és miért kezdték a platformok működését vizsgálni, azokat felelőssé tenni a tudatos és nem tudatos jogsértésekért. Az is kiderült az évek során, hogy a platformok közül azok, amelyek engedély alapján, ám kevesebb felhasználóval működnek, több bevételt realizálnak – üzletileg tehát jobban jár például a Spotify, mint a Facebook.

Az internetes felületek szerzői jogi szabályozását a 2019-es CDSM irányelv hazai jogba átültetése biztosítja. Ennek lényege, hogy a szolgáltatókat immár nem közvetítőknek, hanem felhasználónak minősítik, akiknek engedélyeket kell kérniük. Ha ezt nem teszik meg, a szerzői jog alapján felelősségre vonhatók. Fontos elemként azért megjelennek itt a felelősségkorlátozó rendelkezések, hiszen nem egy általános monitoring kötelezettségről van szó. Ezért a tartalmakat előzetesen kell szűrniük, szem előtt tartva a véleménynyilvánítási aspektusokat is.

Összességében Lábody Péter úgy látja: jóllehet a DSA a szerzői jogi érdekérvényesítést is segíti, hozzáadott értéke a felhasználói (user) érdekek előmozdításában áll.

Együtt alkalmazandó

A DSA adatvédelmi nézőpontból címmel Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szakértője tartott előadást, amelyben a DSA és a GDPR kapcsolatára, azok együttes alkalmazásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Elhangzott: az új jogszabály nem érinti a személyes adatok védelméről szóló uniós jogot, nem teremt új adatkezelési jogalapot. A két jogszabály tehát együtt alkalmazandó, az egyes részletek kidolgozása tagállami hatáskörben marad.

A konferencia további részében a virtuális tér szabályozásának szakértői szólaltak fel, akik egyebek mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal kapcsolatos átláthatósági követelményekről, felelősségi viszonyokról és a nemzeti- ill. uniós jogalkotási tapasztalatokról cseréltek eszmét. Több – alapjogi, jogalkalmazási, szabályozási, adatvédelmi – aspektusból világítják meg, hogy milyen változásokat hoz az életünkben az új rendelet és hogyan segíti elő a nemzeti jogszabályok hatékonyabb érvényesülését.
Témakörök: digitális szolgáltatás, DSA, jogszabály, konferencia, uniós jog

Forrás:
Kitörni a véleménybuborékból; Kovács Ágnes Lilla; Ludovika magazin; 2022. július 13.

Közigazgatás, politika

Így csökkentenék az egyajánlatos közbeszerzések arányát az állami szereplők

„A Budapest és Brüsszel között a helyreállítási alapról zajló tárgyalások egyik sarkalatos pontja a közbeszerzések kérdése, azon belül is az egyajánlatos eljárások arányának a mérséklése. Az állami cégek és intézmények az elmúlt hónapokban sorra tették közzé, hogy milyen lépésekre készülnek ennek érdekében, az is látszik azonban, hogy legtöbbször a különféle speciális eszközök beszerzésére jelentkezik mindössze egy ajánlattevő.

Magyarország akár európai uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát – jelentette be a július 7-i kormányinfón a kabinet Brüsszelnek tett vállalását a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely. Az Európai Bizottság részéről – a helyreállítási alap folyósításánál – ez az egyik leggyakoribb kifogás, azaz hogy az egyszereplős közbeszerzési eljárások aránya Magyarországon magasabb az európai uniós átlagnál. Az EU-s források ügyében tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azonban néhány napja az ATV-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az EU-ban ez 15 százalék, addig Magyarországon 16, a nemzeti forrásoknál pedig 36 százalék. Magyarország vállalta, hogy a következő pár évben az utóbbit is leviszi 15 százalékra – előlegezte meg már akkor Gulyás Gergely szavait Navracsics Tibor. A brüsszeli testület nem véletlenül kezeli kiemelten ezt a kérdést, a közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzetnek ugyanis az egyajánlatos eljárások alakulása az egyik fontos mérőszáma.

A Közbeszerzési Hatóságnak az idei első negyedévről kiadott gyorsjelentése szerint január–márciusban a nemzeti eljárásrend esetében – amely az alacsony értékű beszerzéseket is magában foglalja – nagyot nőtt az egyajánlatosoknak mind a szám-, mind az értékaránya a megelőző év azonos időszakához képest.Az előbbi azt mutatja, hogy minden ötödik közbeszerzés egyszereplős volt, az utóbbi adatból pedig az derül ki, hogy ezek összértékének hányada 12,8 százalékot tett ki.

Árnyalja a képet, hogy az Európai Bizottság által is vizsgált, nagy értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben az egyajánlatosok értékaránya jóval alacsonyabb volt – 10,3 százalék –, mint 2020 és 2021 azonos periódusában, amikor 16,3, illetve 13,9 százalékon alakult a mutató. A számarányt tekintve viszont az uniós metódusban is növekedés volt tapasztalható: az idei első három hónapban 27,6 százalékot tettek az egyszereplős eljárások, 2020 első negyedévében 26,8, a tavalyi azonos időszakban pedig 23,1 százalék volt az érték.

Látható tehát, hogy akár a nemzeti, akár az EU-s eljárásrendet vizsgáljuk, lesz dolga a kormánynak e területen. Az egyelőre nem világos, hogy milyen határidőt vállal a csökkentésre a kabinet, az azonban közismert, hogy a célkitűzés nem új. Lapunk is beszámolt március elején arról a kormányzati intézkedéscsomagról, amely az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése érdekében született, és az uniós tárgyalásokhoz is alapul szolgálhat. Ennek lényege az volt, hogy elsősorban a kötelező előzetes piaci konzultáció szélesebb körű alkalmazásával kellene mérsékelni azoknak az uniós összeghatárt elérő, becsült értékű közbeszerzési eljárásoknak a számát, amelyekre csak egy pályázó jelentkezik. Az akkori rendelet azt is előírta, hogy ha egy ajánlatkérőnél az egyszereplős – az uniós értékhatárt túllépő – közbeszerzések aránya a megelőző naptári évben meghaladta a 20 százalékot, akkor köteles intézkedési tervet készíteni arról, miként kívánja biztosítani a lehető legnagyobb versenyt, és minél inkább lecsökkenteni az ilyen pályázatok számát. E cselekvési programok azóta elkészültek, és többnyire az derül ki belőlük: különösen a speciális berendezések vásárlásánál áll elő az a helyzet, hogy mindössze egy megfelelő ajánlat érkezik.

NAV

Gépjármű-karbantartással és -javítással, valamint speciális eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos beszerzések – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) intézkedési terve szerint a szervezetnél tavaly e területeken fordult elő leggyakrabban egyajánlatos eljárás. A különleges berendezések között egyebek mellett távmeghallgatáshoz szükséges eszközöket, valamint közúti és vasúti röntgenkészüléket tüntetett fel a NAV, hangsúlyozva: olyannyira specifikus szerkezetekről van szó, hogy csak nagyon kevés piaci szereplő tudja biztosítani, üzembe helyezni őket. Az adóhivatal azonban törekszik arra, hogy változtasson a jelenlegi helyzeten, amit elsősorban a műszaki tartalom véglegesítése előtti piaci konzultációkkal érne el. Azaz felmérnék, hogy mely feltételek változtatásával lehetne magasabb az ajánlattevők száma.

MÁV-Start

A MÁV-Start Zrt. tavaly 55 darab uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzést bonyolított le, ezek között húsz olyan eljárás volt, amelyre csak egy szereplő jelentkezett. Hasonlóan a NAV-hoz, a vasúttársaságnál sem a klasszikus beszerzések estek ebbe a körbe, hiszen például mozdonytranszformátorokat, hajtómű- és forgóvázcsapágyakat, áramirányító alkatrészeket vásárolt ilyen formában a vállalat, továbbá fékhengereket és -alkatrészeket, valamint mozdonyfedélzeti berendezéseket javíttatott. A MÁV-Start is hangsúlyozta: Általánosságban elmondható, hogy a vasúti személyszállítással kapcsolatos tevékenységek ellátásához szükséges áruk, szolgáltatások és építési beruházások piaca jóval szűkebb, mint az általános célú beszerzési tárgyaké.A szakanyagok területén például
* sok az egyedi, kis sorozatszámú termék,
* jellemzően szűkebbek a gyártási kapacitások,
* szigorúak a vasúti ágazati szabványok és teljesítményparaméterek,
* és a megfelelő termék gyakran csak monopol- vagy oligopolpiacon érhető el.

A vasúttársaság úgy igyekszik orvosolni ezt a helyzetet, hogy előzetes piaci megbeszéléseket folytat, és a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet – már az eljárások előkészítése során – a műszaki leírások egyenértékűségének előírására, a választandó technikai megoldás alternatíváinak elfogadhatóságára. Az is szóba jöhet, hogy a nagy volumenű, hosszú távú keretszerződések helyett keretmegállapodásos eljárási fajtákat alkalmazzanak, illetve részesítsenek előnyben.

Semmelweis Egyetem

Az ország legnagyobb orvosképző intézményében, a Semmelweis Egyetemen ugyancsak a speciális eszközök, így az orvosi, laboratóriumi és precíziós felszerelések, valamint az ipari gázok beszerzésénél volt magas – 50 százalék vagy nagyobb – az előző évben az egyajánlatos eljárások aránya. Az egyetem ennek mérséklésére a korábbinál szélesebb körű piackutatást végez majd, hogy részletesebben megismerje a gazdasági szereplők és az általuk forgalmazott termékek paramétereit. Emellett a NAV és a MÁV-Start gyakorlatát követve olyan kezdeti tárgyalásokat folytatna, amelyek során a piaci szereplők észrevételeket tehetnének a műszaki leírás és a szerződéstervezet kapcsán. A keretmegállapodások – csakúgy, mint a vasúttársaságnál – a Semmelweis Egyetemen is szóba jöhetnek a megoldások között.

Országos Vízügyi Főigazgatóság

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál (OVF) úgyszintén hasonló helyzettel néznek szembe. A műszaki leírások, követelmények a vízügy különleges igényeihez igazodnak, legyen szó akár egy lánctalpas, kétéltű nádvágó gép vagy a rézsűs földművet fenntartó munkagép beszerzéséről. A főigazgatóság az intézkedési tervében hangsúlyozta, hogy bár eddig is törekedtek a minél általánosabb, a versenyt szélesítő előírások meghatározására, tavaly tizenegy esetben csak egy szabályos ajánlat érkezett a kiírásukra. A jövőben is törekedni fog az OVF arra, hogy
* minél több előzetes piaci egyeztetést folytasson le,
* ösztönözni fogja a munkatársakat a részvételre a közbeszerzési továbbképzéseken,
* fejleszti a döntéshozatali rendszert,
* és próbálja úgy ütemezni a nagy értékű kiírásokat, hogy azok ne egy időben jelenjenek meg.”

Forrás:
Így csökkentenék az egyajánlatos közbeszerzések arányát az állami szereplők; Helmeczi Zoltán; Világgazdaság; 2022. július 13.

Elvették az NKK-t Vitézy Dávidtól és a TIM-től

„A korábbi Budapest Fejlesztési Központ utódcégét, a Nemzeti Közlekedési Központot a Lázár János vezette tárca égisze alatt viszik tovább.

A Miniszterelnökség a Telexnek már korábban megerősítette, hogy azok a feladatkörök, amelyeket a Budapest Fejlesztési Központ az építésügy és a beruházások területein ellátott (azaz a mostani NKK-projektek), Lázár János tárcájához kerülnek majd. Most ez a VEKE beszámolója szerint egy, a július 13-i Magyar Közlönyben megjelent rendelettel meg is történt, és az Építési és Beruházási Minisztériumhoz kerül a mintegy 300 fősre nőtt intézmény.

Ez felel többek között a MÁV-Volán-csoport, a GYSEV és más szolgáltatók közszolgáltatásainak az állam nevében történő megrendeléséért, de például olyan projektekért is, mint a fővárosi agglomerációs vasúti stratégia beruházásai, a Nyugati Pályaudvar fejlesztése, a budai fonódó villamos építése, vagy számos fővárosi zöldterületfejlesztés.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szerint egy éles vita nyomán változik a tulajdonos, és további viták várhatók arról, melyik projekt maradhat és melyiket kell törölni. Mint emlékeztettek, új vasúti stratégiát (Főtervet) kell például a kormány elé vinni július 27-re, és a hatásköri viták továbbra sem oldódtak meg.

Egy projektmenedzseri cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a NIF, amely európai uniós támogatásokkal és hazai források felhasználásával az autópályák és gyorsforgalmi utak kizárólagos hazai fejlesztője) már korábban átkerült Lázár János minisztériumának fennhatósága alá, de egyes értesülések szerint ezt jövőre megszüntetik.”

Forrás:
Elvették az NKK-t Vitézy Dávidtól és a TIM-től; Infostart; 2022. július 14.
A gazdaságfejlesztési miniszter 3/2022. (VII. 13.) GFM rendelete az NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 115. szám; 2022. július 13.; 4379-4380. o. (PDF)

Európai Unió

„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai program: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott

„Annak biztosítása érdekében, hogy az EU az uniós értékekkel összhangban elérje a digitális transzformációra irányuló célkitűzéseit, a Tanács és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai programról.

A határozat célja, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat szolgáló inkluzív és fenntartható digitális politikákkal megerősítsük az EU digitális vezető szerepét. Ehhez a program olyan konkrét digitális célokat határoz meg a készségek, a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitális transzformációja és a közszolgáltatások digitalizálása terén, amelyeket az Unió az évtized végéig el kíván érni. A szakpolitikai program a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködésen alapuló új irányítási formát vezet be annak érdekében, hogy közösen teljesítsék az uniós törekvéseket.

„Ez a program hozzá fog járulni a modern, versenyképes, digitalizált, virágzó és képzett társadalomhoz, valamint a jól célzott digitális transzformációhoz. Felgyorsítja majd az uniós ipar fejlődését, korszerűsíti a közszférát és megkönnyíti a polgárok életét. A digitális készségek és a fejlett infrastruktúra alapvető fontosságúak társadalmunk biztonsága és rezilienciája szempontjából.” – Ivan Bartoš, digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési miniszter

Az ideiglenes megállapodás pontosítja számos, a programban szereplő általános célkitűzés meghatározását, hangsúlyt fektetve az alapvető jogok, az átláthatóság és a biztonság megerősítésére, valamint a digitális készségek előmozdítására. A Bizottság a tagállamokkal együtt meghatározza majd az egyes digitális célkitűzésére vonatkozó uniós szintű pályákat, a tagállamok pedig a nemzeti pályákat és a stratégiai ütemterveket fogják kidolgozni, hogy a 2026-ban esedékes felülvizsgálatig meg lehessen valósítani e célokat. Az előrehaladást a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján fogják nyomon követni, és a Bizottság értékelni fogja a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésében. A több országra kiterjedő projektek fogalmát szintén egyértelműbbé teszi a szöveg. Ezek olyan nagyszabású projektek, amelyek egyesítik az uniós, nemzeti és magánforrásokat olyan eredmények elérése érdekében, amelyeket egy tagállam sem tudna egyedül megvalósítani. A szakpolitikai program elő fogja segíteni a beruházásokat olyan területeken, mint a nagy teljesítményű számítástechnika, a közös adatinfrastruktúra és -szolgáltatások, a blokklánc, az alacsony energiaigényű processzorok, az 5G-folyosók páneurópai fejlesztése, a digitális készségekre irányuló csúcstechnológiai partnerségek, a biztonságos kvantuminfrastruktúra és a kiberbiztonsági központok hálózata, a digitális közigazgatás, a tesztelési létesítmények és a digitális innovációs központok. Az ideiglenes megállapodás a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmusról is rendelkezik.

Következő lépések

A ma létrejött ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A Tanács részéről a cseh elnökség a tervek szerint jóváhagyás céljából a lehető leghamarabb be fogja nyújtani a megállapodást az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper).

Háttér

A „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közlemény egy arra vonatkozó elképzelést vázol fel, hogy az EU 2030-ra miként tudná sikeresen megvalósítani a digitális transzformációt. Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy nyílt és összekapcsolt világban, és olyan digitális politikákat folytasson, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, inkluzív, fenntartható és virágzó digitális jövőt építsenek.

Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális transzformáció fontosságát az Unió talpraállása, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. A digitális iránytűről szóló közleményt pedig az európai digitális fejlődés pályájának ívét az elkövetkező évtizedre felrajzoló lépések egyikeként azonosította. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy használja az ipar-, kereskedelem- és versenypolitika terén rendelkezésre álló valamennyi eszközt. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság 2021. szeptember 15-én javaslatot terjesztett elő „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra.

Forrás:
„A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai program: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott; Európai Unió Tanácsa; 2022. július 14.

Az Európai Bizottság üdvözli a sikeres európai digitális átalakuláshoz vezető digitális évtized szakpolitikai programjáról született politikai megállapodást

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács által „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program tekintetében elért politikai megállapodást. A program nyomonkövetési és együttműködési mechanizmust hoz létre az Európa digitális transzformációjának megvalósításához a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűben meghatározott közös célkitűzések és célértékek elérése érdekében. Ez a készségek és az infrastruktúra területét érinti, beleértve a konnektivitást, a vállalkozások digitalizálását és az online közszolgáltatásokat, valamint az általános célkitűzések eléréséhez vezető úton az uniós digitális jogok és elvek tiszteletben tartását.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A digitális évtized célja, hogy a digitális technológiát az emberek és a vállalkozások javára fordítsuk. Hogy mindenki elsajátíthassa a digitális társadalomban való részvételhez szükséges készségeket. Hogy felkészültek legyünk. Hogy felkészítsük a vállalkozásokat. Rendelkezzünk az összekapcsoltságunkat biztosító infrastruktúrával. Vigyük közelebb a kormányzati szolgáltatásokat a polgárokhoz. Európa digitalizációja mindenki számára lehetőségeket fog kínálni.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos hozzátette: „A digitális évtized szakpolitikai programmal innovatívabb, inkluzívabb és fenntarthatóbb jövőt teremthetünk Európának. Ha felszabadítjuk a digitalizációban rejlő lehetőségeket – különösen a több országra kiterjedő projektek létrehozása és végrehajtása révén –, azzal egy versenyképes és szuverén Európa felé haladunk. Gyorsan el kell indulnunk a digitális évtizedhez vezető úton annak biztosítása érdekében, hogy Európa felkészülten nézzen szembe a változó és összekapcsolt világ kihívásaival.”

A digitális évtizedhez vezető út

Az előrehaladás hatékony nyomon követése érdekében a Bizottság a tagállamokkal együtt kidolgozza az egyes célkitűzések eléréséhez uniós szinten bejárandó utakat. A tagállamok a maguk részéről nemzeti stratégiai ütemterveket javasolnak, amelyekben körvonalazzák a célkitűzések és célértékek eléréséhez tervezett nemzeti pályákat és intézkedéseket, beleértve a tervezett szabályozási intézkedéseket és beruházásokat is.

Az előrehaladás mérésére a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) továbbfejlesztett változatán alapuló fő teljesítménymutatókkal (KPI-k) kerül sor, értékelésére pedig a kidolgozott pályákkal való összevetést tartalmazó, „A digitális évtized helyzete” című jelentésben, amelyet a Bizottság évente terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A digitális átalakulás átfogó áttekintése és elemzése érdekében a jelentés áttekinti a digitális évtized célértékei, célkitűzései, valamint a jogok és elvek tekintetében elért eredményeket is.

A tagállamok és a Bizottság együtt fognak működni azon területek kezelése érdekében, ahol az előrehaladás nem kielégítő, és ahol folyamatosan eltérnek a nemzeti pályáktól. A 2030-ra meghatározott digitális célértékek elérése érdekében a Bizottság és a tagállamok bármikor tehetnek közös kötelezettségvállalásokat, és több országot érintő projekteket hozhatnak létre.

A technológiai, gazdasági és társadalmi fejlemények számbavétele érdekében a Bizottság 2026-ig felülvizsgálja a célértékeket.

Több országot érintő projektek

A nagyszabású projektek döntő fontosságúak a digitális célok eléréséhez és a digitális átalakulás 2030-ig történő megvalósításához. A több országot érintő projektek révén a tagállamok egyesíthetik erőforrásaikat és szorosan együttműködhetnek az olyan digitális kapacitások kiépítése érdekében, amelyeket egyedül nehezen tudnának megvalósítani.

A Bizottság meghatározta a több országot érintő projektek beruházási területeinek kezdeti listáját, ideértve például a közös adatinfrastruktúrát, az 5G folyosók kiépítését, az összekapcsolt közigazgatást, a nagy teljesítményű számítástechnikát, az európai blokklánc-infrastruktúrát és az alacsony energiaigényű processzorokat. A Bizottság készen áll arra, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak a több országot érintő projektek meghatározásához és kidolgozásához, és néhány ilyenre javaslatot is tehet az együttműködési ciklus során.

A szakpolitikai programba egy új jogi eszköz, az európai digitális infrastruktúra-konzorcium (European Digital Infrastructure Consortium; EDIC) létrehozása is beletartozik. Ez segíteni fog a több országot érintő projektek végrehajtásában, és megkönnyíti a tagállamok számára, hogy egyesítsék erőiket a digitális infrastruktúrákba történő beruházásokhoz.

A következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a két társjogalkotónak hivatalosan is jóvá kell hagynia. A digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai program a jóváhagyását követően lép hatályba.

A szakpolitikai program hatálybalépését követő első lépésként a Bizottság a tagállamokkal együtt kidolgozza a fő teljesítménymutatókat, amelyek alapján a digitális évtized helyzetéről szóló, első éves jelentés elkészítésekor – amelyet a valószínűleg már 2023 júniusában elfogadnak – felmérheti a 2030-as digitális célok megvalósítása terén elért eredményeket. A fő teljesítménymutatókat végrehajtási jogi aktusba foglalják. A tagállamok kilenc hónapon belül benyújtják első nemzeti stratégiai ütemtervüket, amellyel elindul az együttműködési ciklus.

Háttér-információk

A Bizottság eredetileg 2021 márciusában terjesztette elő a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűt, amely célokat tűzött ki a digitális készségek, az infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások területén.

Az Unió helyzetéről szóló 2021. szeptemberi beszédben Ursula von der Leyen elnök javaslatot tett a digitális évtizedhez vezető útra az EU digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítása érdekében. A javaslat a célkitűzések szélesebb körén belül meghatározza a digitális célértékeket, és stratégiai keretet biztosít azok eléréséhez.

A digitális átalakulás tekintetében a Bizottság javaslatot tett továbbá a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatra. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata biztosítani fogja, hogy mindenki biztonságos, védett és inkluzív digitális környezetben vehessen részt. A nyilatkozatot jelenleg tárgyalja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság.

További információk

Kérdések és válaszok – „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai program

Általános tájékoztató oldal – A digitális évtized szakpolitikai programja

Tájékoztató – A digitális évtizedhez vezető út

Tájékoztató – Digitális jogok és elvek

A digitális évtized közösségi oldala a Futurium platformján”

Forrás:
A Bizottság üdvözli a sikeres európai digitális átalakuláshoz vezető digitális évtized szakpolitikai programjáról született politikai megállapodást.; Európai Bizottság; 2022. július 14.

A Tanács cseh elnöksége: quo vadis, digitális kodifikáció?

„Az Európai Parlament július 5-én aláírta a digitális piacokról (DMA) és a digitális szolgáltatásokról (DSA) szóló jogszabálytervezeteket, miután tavasszal előzetes politikai megállapodásra jutott a Tanáccsal mindkét előterjesztés tekintetében. A cseh elnökség digitális törekvéseit mutatjuk be, kiemelt figyelemmel a jogszabályalkotásra, valamint arra, hogyan szövi át az elnökség által fontosnak vélt területeket a technológia.

Korábbi elemzésünkben a július 1-jétől december 31-ig az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó tagállam, Csehország prioritásait már bemutattuk, amelynek nyomán most feltárjuk, hogy mi várható Európa Digitális Évtizedben a következő fél évben, és milyen hatással lehet a francia–cseh–svéd elnökségi trió a digitális fellendülésre.

Megállapítható, hogy a francia, valamint az azt megelőző szlovén elnökség programjában erőteljesebben jelentek meg a digitális törekvések, mint jelenleg a cseh elnökségében. A cseh európai parlamenti képviselők sem helyezték előtérbe azt, egyedül Radka Maxová szocialista képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy „a cseh elnökségnek az EU ellenálló képességének fokozására kell törekednie, biztosítva, hogy a digitális és a zöld átmenet társadalmilag igazságos módon menjen végbe”. A cseh elnökség mottója a közös szabadság, felelősség, biztonság és jólét megerősítése, amely programjában öt kiemelt területre összpontosít: a háború és a pandémia okozta válságokból való újjáépítésre, az energiabiztonságra, a védelmi kapacitás növelésére, a gazdaság és a demokrácia rezilienciájára. Az elnökségi program kitér arra, hogy a zöld és digitális átállás támogatása valamennyi kiemelt területen történő előrelépés szempontjából kritikus, a digitális fejlődés a jelenlegi humanitárius, biztonsági, gazdasági és energiaválság elleni rezilienciaépítés szempontjából elengedhetetlen. Európa iparának technológiai fejlesztése az Unió stratégiai autonómia építésének egyik pillére, amellyel összhangban a körforgásos gazdaság ösztönzése tudja csökkenteni a nagyhatalmaktól való függőséget. A digitális készségfejlesztés fontossága továbbra is előtérben marad, amely globális versenyképességi tényező, és a régiók közötti digitális szakadékok csökkentésében is kulcsszerepet játszik, amelyet a befektetési politikában, az uniós források, a kohéziós politika révén már az elmúlt két évben is érzékelhettünk. A belső piac erősítése is szuverenitási tényező, amelyen belül a digitális gazdaság fejlődését, és biztonságos környezetének megteremtését hivatottak szolgálni a jelenleg elfogadás alatt álló uniós jogszabályok, illetve előbbi tekintetében a pályázati források rendszere.

A digitális belső piac minőségi mélyítésére a cseh elnökség zászlajára tűzte egy megbízható páneurópai elektronikus személyazonosításra szolgáló eszközt, az Európai Digitális Személyazonosítási Tárcát (amely továbbfejlesztése mindannak, amit az E-ID jogszabálytervezetben láthattunk), valamint a hatékony és méltányos adatpiac megvalósítását. Az európai értékek és jogok garantálásának továbbra is ugyanolyan erősnek kell lennie az személyes térben, mint a digitálisban, amelyhez az Európai Unió, a korábbi nyilatkozatainak megfelelően hű maradna a cseh elnökség idején is, főként a globális standardok kidolgozásával, amelyek alapja az emberközpontúság. Az elnökségi prioritásokból kitűnik, hogy az Unió továbbra is első helyen látja magát a mesterséges intelligencia és általában a digitális világ szabályozása tekintetében a globális játéktéren, így Csehország a transzparencia növelését is megcélozza a kriptovaluták világában, a visszaélések csökkentésére.

Az elnökségnek, noha nem kiemelten foglalkozik a digitalizáció kérdésével, mégsem róható fel ez, hiszen egy előre nem tervezett nemzetközi biztonságpolitikai helyzetben kell reagálnia a kihívásokra. A technológiai fejlődés természetesen nem rekedt teljesen kívül az elnökség munkáján, hiszen valamennyi kiemelt területet átsző, ráadásul a kodifikációs folyamatokban is előrelépést tapasztalunk, hiszen a közeljövőben várhatóan formálisan is elfogadásra kerül a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabálytervezet (DSA és DMA). A két normaszöveget egyidőben terjesztette elő az Európai Bizottság 2020. december 15-én, azóta folytak az egyeztetések, néhány nappal ezelőttig, amikor ugyanis az Európai Parlament 2022. július 5-én aláírta a két előterjesztést. A következőkben a Tanácson a sor, hogy döntsön a jogszabálytervezetek elfogadásáról, amely felől bizakodóak lehetünk, hiszen az Európai Parlament és a Tanács 2022. március 24-én előzetes politikai megállapodásra jutott a digitális piacokról szóló törvénytervezetről, április 23-án pedig a digitális szolgáltatásokról szóló előterjesztésről. A cseh elnökség tehát úgy indul, hogy két, a korunkat igencsak meghatározó jogszabályt írhat alá, amelyek várhatóan 2023-tól lesznek alkalmazhatók. A jogszabályok végrehajtására Thierry Breton bejelentette, hogy belső szakértelem növelésére lesz szüksége a Bizottságnak, így digitális területen létszámnövekedés és erőforrás-átcsoportosítás várható a felelős főigazgatóságon.”

Forrás:
A Tanács cseh elnöksége: quo vadis, digitális kodifikáció?; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. július 11.

Az EU Tanácsának francia elnöksége – Nagyobb volt a füstje, mint a lángja?

„Az EU Tanácsának francia elnöksége nagy ambíciókkal fordult rá a kitűzött feladatok abszolválására, végeredményében azonban nem hozott annyi zöldpolitikai megállapodást az elmúlt fél év. Ezt indokolhatja a többkomponensű, Európa egészét érintő válság, azonban elegendő indokot jelent az orosz–ukrán háború az előrelépés visszafogottságára nézve?

Ahogy azt januárban összefoglaltuk, Franciaország három széles körű, a környezetvédelmet és a kibocsátásmentes kontinens elérését ösztönző intézkedéscsomag köré fűzte fel a féléves környezet- és éghajlat-politikai teendőit: az importtermékekre vonatkozó ún. karbonvám, az erdőirtástól mentes termékek fogyasztása vagy az ún. mirror clauses képezték alapjait a vízióknak, valamint az EU piacán található akkumulátorok fenntarthatóságára vonatkozó bizottsági javaslat, illetve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének ágazati bővítése is központi elemét adta a francia elnökség programjának. Emellett az Európai Környezetvédelmi Iroda (EBB) is közzétette még decemberben javaslatait, hogy mely területekre kell nagyobb hangsúlyt fektetnie mind a franciáknak, mind a trió másik két tagjának, a cseheknek és a svédeknek a Green Deal és az élhető jövő megvalósítása érdekében. Az EBB tíz elemből álló listáján szereplő intézkedések többek között a klímakatasztrófák megelőzése, a körforgásos gazdaság megteremtése, a biodiverzitás megőrzése vagy a zöld átállás és a gazdasági fellendülés összekapcsolása érdekében határoztak meg mérföldköveket, amelyek eredményeiről most egy értékelést is készítettek.

A környezetvédelmi előrehaladás mérésére szolgáló, ún. Ten Green Tests komponenseiből két területen, a fenntartható élelmezés és mezőgazdaság, valamint a többéves költségvetési keret fenntartható felhasználására irányuló kérdéskörben nem tett meghatározó erőfeszítést a francia soros elnökség. Ellenben hét másik szegmenssel, többek között a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó tevékenységgel, amelynek kapcsán közzétették júniusban a természet helyreállításáról szóló törvényjavaslatot, vagy a körforgásos gazdasággal és a pazarlással kapcsolatban, ahol pedig az akkumulátorok életciklusát illetően indítottak el párbeszédet. Továbbá nem lehet elmenni amellett sem, hogy megegyezés született az elnökség utolsó napjaiban az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének tengeri szállításra vonatkozó kibővítéséről, valamint a Szociális Klímaalap létrehozásáról is. Az EBB Párizs legnagyobb eredményeként a vegyianyag-stratégia végrehajtására vonatkozó formális és informális egyeztetéseket nevezi meg, hiszen ez a terület az elnökség egy prioritását is képezte.

Summázva a francia elnökség teljesítményét megállapítható, hogy a trió első tagja nem tudta olyan magasra tenni a lécet Csehország és Svédország számára, így elegendő feladat jut nekik is még a környezetvédelemben. Az viszont elmondható, hogy a nem elegendő erőfeszítést és előrelépést egy többkomponensű válsághelyzet hátráltatta: míg az év kezdetén a Covid–19 világjárvány gazdaságra gyakorolt hatásaiból kívánta kimenteni az Európai Uniót a soros elnökség, kevesebb mint két hónap múlva még egy, Európa egészére kihatással levő, komplex gazdasági, pénzügyi, humanitárius és energiaválság ütötte fel fejét az orosz–ukrán háború kitörését követően. A szomszédban dúló háború pedig indokolttá tette a Tanács féléves agendájának megváltoztatását, háttérbe szorítva ezzel a zöldpolitikai kérdéseket. Ugyanakkor ez a konfliktus indíthatja el leginkább az EU országait a megújuló energiaforrások széles körű használata felé, hiszen az energiadiverzifikáció elkerülhetetlen elemeit jelentik ezek. Mindazonáltal az átállás nem tud egyről a kettőre lezajlani, ezért a tagállamoknak még helyet kell hagyniuk eszköztárukban a fosszilis és más környezetkárosító hatással rendelkező energiaforrásoknak is, habár a taxonómiarendeletnek köszönhetően a földgáz és az atomenergia használata is „zöld” utat kaphat. Ezek a megoldások azonban visszább foghatják a már eddig is elért kibocsátáscsökkentést.”

Forrás:
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja?; Tóth Bettina; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. július 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. július 18.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • K2195-4 Oracle Kalkulációs rendszer
    Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/132, 2022.07.11.
  • K2195-4 Oracle Kalkulációs rendszer
    Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/132, 2022.07.11.
  • Microsoft szoftverlicencek beszerzése
    Ajánlatkérő: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/133, 2022.07.12.
  • Mobil informatikai és oktatási célú eszközök
    Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/133, 2022.07.12.
  • Adatmentő szoftverlicencek érvényess. hosszabbítás
    Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/134, 2022.07.13.
  • webMethods ESB on-premise használati jog beszerzés
    Ajánlatkérő: NÜSZ Informatikai Szolgáltató Kft.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/135, 2022.07.14.
  • Adatrepozitóriumi infrastruktúra elemek beszerzése
    Ajánlatkérő: Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/135, 2022.07.14.
  • HPC szerverfarm bővítése
    Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/136, 2022.07.15.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Negyedéves tájékoztató (Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások)
    Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
    Nyertes: IMG Solution Zrt.;Traco Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.;ETIAM Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.121.934,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/133, 2022.07.12.
  • Tájékoztató eljárás eredményéről (Közterület-felügyeleti szakrendszer bővítése)
    Ajánlatkérő: Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósága
    Nyertes: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.400.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/134, 2022.07.13.
  • Negyedéves eredménytájékoztató IBM Cloud
    Ajánlatkérő: NÜSZ Informatikai Szolgáltató Kft.
    Nyertes: Számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.999.184,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/134, 2022.07.13.
  • Wigner Adatközpont üzemeltetés támogatása 2022
    Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
    Nyertes: SzámHEAD Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 365.618.620,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/134, 2022.07.13.
  • Informatikai infrastruktúra
    Ajánlatkérő: Természettudományi Kutatóközpont
    Nyertes: SERCO Informatika Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.949.828,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/135, 2022.07.14.
  • Számítástechnikai eszközök beszerzése (818/2022)
    Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
    Nyertes: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Global-Tender Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.314.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/135, 2022.07.14.
  • Többnyelvű VIKI szinkrontolmács fejlesztése
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Nyertes: Wozavez Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.850.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/135, 2022.07.14.
  • Tájékoztató az eljárás eredményéről (Az önkormányzati ASP rendszer Adattárház Éles- és Integrációs sík Cloudera szoftver licenszkövetés biztosítása)
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Nyertes: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.403.076,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/135, 2022.07.14.
  • „Homogén” kliens oldali IT eszközök (SZGRH22) EET
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 400.000.000.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/136, 2022.07.15.

Népszámlálás 2022 – Elindult a 2022-es népszámlálás hivatalos honlapja

„A Népesedési Világnapra időzítve indította el a Központi Statisztikai Hivatal az idén október 1. és november 28. között zajló népszámlálás honlapját. A legnagyobb, a teljes magyar társadalom legfontosabb jellemzőit felmérő adatgyűjtés új online felületén, a https://nepszamlalas2022.hu oldalon az érdeklődők minden, a népszámlálással és a kérdőív kitöltésével kapcsolatos információt megtalálhatnak − és mellette számos érdekességet is.

Különös jelentőséggel ruházta fel idén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Népesedési Világnapot azáltal, hogy erre a napra időzítette az október 1. és november 28. között zajló népszámlálás honlapjának indulását. Kovács Marcell, a KSH népszámlálási projektvezetője az új online felület elindulása kapcsán kiemelte: „Az ENSZ 1989 óta hívja fel ilyenkor a figyelmet a világ népesedési helyzetére. Nekünk, statisztikusoknak azért is jelentős ez a nap, mert láthatóvá teszi, hogy milyen fontos szerepet játszik társadalmunkban a statisztikai adatgyűjtés, és kiemelten a népszámlálás, amelynek segítségével a demográfiai változások pontosan követhetők.”

A népszámlálás projektvezetője hozzátette, a legnagyobb hazai statisztikai adatgyűjtés célja, hogy pontos és részletes képet adjon Magyarország népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, foglalkoztatottságáról, élet- és lakáskörülményeiről. A népszámlálás eredményei kihatnak a teljes magyar társadalom jövőjére, hiszen hosszú távon szolgáltatnak majd alapot a különféle országos és helyi gazdasági, társadalmi döntések, fejlesztések előkészítéséhez.

A https://nepszamlalas2022.hu honlapon az érdeklődők a kitöltéshez kapcsolódó alapvető információk mellett olvashatnak a hazai népszámlálások történetéről, de tanulmányozhatják az összeírást szabályzó törvényi és adatvédelmi jogszabályokat is.

„A népszámlálási kérdőívet a legkényelmesebb és legegyszerűbb módon október 1–16. között önállóan, az interneten keresztül tölthetjük majd ki, az erre a célra létrehozott kitöltőfelületen. Ehhez arra az egyedi belépési kódra lesz szükségünk, amelyet a szeptember utolsó napjaiban postai úton minden háztartás részére kiküldött felkérő levél fog tartalmazni, így ezúton is kérünk mindenkit, hogy őrizzék majd meg a Népszámlálás 2022 felirattal ellátott felkérő levelet” – tette hozzá Kovács Marcell.”

Forrás:
Elindult a 2022-es népszámlálás hivatalos honlapja; Központi Statisztikai Hivatal; 2022. július 11.

Országgyűlési Krónika: területi közigazgatás

„A jogrendszer egységének megtartásával indokolta a Miniszterelnökség államtitkára kedden az Országgyűlésben a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Előterjesztő: a jogegységet biztosítja a javaslat

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára expozéjában azt mondta, a törvényjavaslat elsődleges célja megtartani a jogrendszer egységét. Felülvizsgálták a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010-es törvényt és a szükséges szabályokat új törvénybe, ebbe az előterjesztésbe foglalják – magyarázta.

Hozzátette: a törvényjavaslat a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, a jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormányhivatalok részeként 2013 óta működő járási és fővárosi kerületi hivatalok keretében működnek a kormányablakok.

A törvényjavaslat tartalmazza a kormányablakokban 2021 szeptemberében bevezetett „aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer” szabályozását. Kifejtette, az új hitelesítési forma részeként a kormányablakokban aláírópadot vezettek be, amely az ügyfél aláírásának „képi, dinamikai és íráserősségi adatainak” felvételével és a nyilvántartásban lévő aláírásának összevetésével biztosítja az egyes dokumentumok ügyfél általi hitelesítését.

Ezzel papírmentessé vált a személyes ügyintézés meghatározott ügyekben – összegzett.

György István elmondta, a törvényjavaslat tartalmazza a 2022 februárjában bevezetett „adatváltozáskezelési”, vagyis az e-bejelentő szolgáltatás szabályait is.

Közölte, ez a szolgáltatás egyrészt a természetes személyek adataiban történő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírás elektronizálását, egyszerűsítését tartalmazza.

A változásbejelentési szolgáltatás a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy ügyfeleknek nyújtott állami szolgáltatás, amely az ügyfél neve, lakóhelye, vagy egyéb adata megváltozásának közüzemi és távközlési szolgáltatók felé történő egyablakos bejelentését teszi lehetővé – részletezte.

Az államtitkár a szolgáltatás másik lábáról, a felhasználóváltozás bejelentéséről azt mondta, ezen keresztül jelenleg az ügyfelek 74 közüzemi szolgáltatót érhetnek el… ”

Forrás:
OGY – Krónika 11. rész (területi közigazgatás); Webrádió; 2022. július 12.
Lásd még: T/559 A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról; Országgyűlés; 2022. július 8.

Megújult a NAV Infóvonala

„Mostantól mind az általános kérdések, mind pedig a konkrét ügyek telefonos intézéséhez elegendő a 1819-es számot hívni.

Az általános, azaz konkrét ügyhöz nem kapcsolódó tájékoztatás az Infóvonal 1-es menüpontjában, míg az egyedi telefonos ügyintézést is lehetővé tévő szolgáltatás (korábban Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszer – ÜCC) a 2. menüpontban érhető el.

A NAV telefonos szolgáltatásai tehát mostantól egységesen a 1819-es, külföldről a +36 (1) 461 – 1819-es hívószámon működő NAV Infóvonalán érhetőek el.

A 2. menüpont használatához, vagyis a telefonos ügyintézéshez továbbra is ügyfél-azonosító szám (PIN-kód) szükséges. Ezt változatlanul a TEL jelű adatlapon lehet igényelni, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA). A szolgáltatás részleges kódú telefonos azonosítóval (RKTA) is használható, ami bármelyik kormányablakban igényelhető.

Csekk az új rendszerben már teljesen automata kiszolgálással kérhető a főmenü 3-as menüpontjában.”

Forrás:
Megújult a NAV Infóvonala; OrientPress; 2022. július 14.

A térképektől a digitális Földig vezető rögös út

„A Neumann Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF) Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozatában most a magyar térinformatika helyzete került terítékre, áttekintve a kezdetektől napjainkig húzódó ívet. Az eseményre a Magyar Térinformatikai Társasággal (HUNAGI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karával (BME) közös szervezésben a BME K épületében került sor 2022. június 24-én, dr. Szabó György (BME docens, HUNAGI főtitkár) moderálásával.

Bár a konferencia címének „A térképektől a digitális Földig vezető rögös út” szlogent választották, az előadások inkább kanyargós, sokfelé ágazó, rengeteg fő- és mellékutat, zsákutcát tartalmazó úthálót mutattak be. Azt is érzékeltetve, ha hiányolnak valamilyen közös irányt, összehangolást. Az informatikában, de nem speciálisan a térinformatikában otthonos résztvevők számos korábban hallott projekt, kezdeményezés (EU-Kataszter, MEGATÉR, TAKAROS, TeIR, e-TÉR, e-közmű, stb.) kontextusáról és a fejlődésben játszott szerepéről kaphattak áttekintő képet. Érthető is, hisz az előadók valamennyien ott voltak a térinformatikai fejlesztések sűrűjében, alakítói, irányítói voltak a hazai fejlődésnek.
Szabó György A főszervező- és moderátor: Szabó György. Köszönjük a munkáját!

Így Niklasz László is, aki az alkalmazások szinte valamennyi területén szerepet játszott, a FÖMI-től, digitális alaptérképezéstől, a földügyi- és a honvédelmi igazgatás területén át az okos város megközelítést lehetővé tevő komplett térképre vitt adatbázisokra épülő településirányítási rendszer kialakításáig.

Vagy Sikolya Zsolt, aki az üzleti, akadémiai, civil- és közszféra térinformatikai együttműködését bemutatva a fontos szervező erőknek, a közös gondolkodás fórumainak létrejöttét is kiemelte, így a Térinformatika szakfolyóiratot, vagy 1991-től a rendszeres szolnoki Országos Térinformatikai konferenciákat.

Megemlékezett a nemrég elhunyt Horváth János szerepéről, aki az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság keretében külön térinformatikára fókuszáló albizottságot hozott létre.

Barkóczi Zsolt, a HUNAGI jelenlegi elnöke, a kormányzati, önkormányzati rendszerek történtébe adott betekintést, hogy az 1992-ben indult Térinformatikai Nemzeti Projekt vívmányait is bemutatta: hogy a pilotokat mely önkormányzatok hasznosítják máig.

Arról is beszélt, hogy ez a program vagy a Települési Térinformatikai Platform, vagy Központi Kataszter működtetése, eredményei tennék lehetővé, hogy az okos város ne csak egy jól hangzó, divatos szlogen legyen, hanem valós tartalmat kapjon.

Baranyi Péter és Cservenák Róbert az üzleti megoldások képviseletében elmondták, hogy a technológia ma lehetővé teszi az összekapcsolt munkafolyamatok, csapatok, adatok felhő alapú TERÉBEN a legújabb GIS és BIM megoldások alkalmazását, de ugyanakkor a tervezés még mindig rajz alapú, s a technológiát csak e-rajzlapként használják, esetleg CAD elemek használatával, így még nem laktuk be a TERET, amit a TÉR-Informatika nyújtana.

Nagyon érdekes volt Remetey Fülöpp Gábor kitekintése a nemzetközi kapcsolatok, szervezetek, folyóiratok, konferenciák felé, s hogy ezek szerepe a térinformatikai tudás alakulásában fontos szerepet játszott, beleértve az űrtechnológia szerepét a térinformatikai adatok előállításában.

Külön színt képviselt Prajcer Tamás, aki a társadalmi, gazdasági, mobilitási adatok térre vetítésének projektjeit mutatta be, így a politikai választások elemzését, vagy kiskereskedelmi egységek vonzáskörzetének modellezését.

Bár – mint egy résztvevő megjegyezte – a mai fiataloknak nem árt tudnia, hogy a Föld nem a google-map alapján jött létre, azért a térdigitális Magyarország még messze van, nincs nyomatéka, gazdája a térinformatika igazi használatának. A technológia, a tudás itt van, de az adatgyűjtés nagy munkáját nem lehet megtakarítani, s ez – ha értékelhető eredményeket akarunk -, nagyságrendileg nagyobb befektetés, mint a technológiai beruházás.”

Forrás:
TÉR-KÉP-Informatika; Szalay Imre; Neumann János Számítógéptudományi Társaság; 2022. július 11.

Informatika, távközlés, technika

Dániában az adatközpontok termelte hőt tervezik felhasználni a lakossági fűtési rendszerhez

„ A Microsoft és a Fortum is azt tervezi, hogy a szerverparkok energiáját használja fel a lakosság fűtési rendszeréhez.

Dánia harmadik legnagyobb városában, Odensében egyedülálló kísérletet tettek arra, hogy a lakossági fűtést és a szerverparkok üzemeltetését környezetbarátabbá tegyék, írja a 24.hu.

A helyi adatközpont működtetése rengeteg energiát igényel, és a szerverek hatalmas hőmennyiséget termelnek, amit rögtön újrahasznosítanak a 200 ezres városban. Az újrahasznosítás folyamata úgy működik, hogy a szerverpark vízhűtését rákötik a helyi távhőszolgáltatórendszerre, majd a beérkező 27 Celsius-fokos vizet a szerverek által termelt hő felmelegíti, és nagyjából 70 Celsius-fokosan visszaengedi a hőszolgáltatóhoz.

Odense lakosságának nagyjából tízezer háztartását tudják kifűteni az előállított meleg vízzel – ami azt jelenti, hogy az új technológiának hála a háztartások 10 százaléka működik újrahasznosított hővel. Egy helyi lakos a BBC videoriportjában elmondta, hogy az új fűtési rendszer meleg vizet szolgáltat, ezért már nincs szüksége vízmelegítő bojlerekre, csupán egy eszközre, amely a használat alapján meghatározza a fűtés árát.

Az odensei központ egyike azoknak az európai szerverparkoknak, amelyek szolgáltatást biztosítanak a különböző alkalmazásoknak, többek között Facebooknak, a Whatsappnak és az Instagramnak. Az internetezés, a videók és a képek megosztása hozzájárul ahhoz, hogy a központ szerverei felmelegedjenek.

Az új technológiával nemcsak Dániában, hanem Svédországban és Finnországban is kísérleteznek, a nagyobb cégek pedig egy hasonló, nagyszabású projekt létrehozását tervezik.”

Forrás:
Dániában már netezéssel is lehet fűteni; Infostart; 2022. július 15.

Úttörő szerepben a NAIH a bizalomra épülő mesterséges intelligencia alkalmazások kiépítésében?

„Szerzők: Bojnár Katinka és Pünkösty András kutatók, Információs Társadalom Kutatóintézet

Szakmai körökben nagy visszhangot váltott ki a NAIH által az egyik hazai bankra kiszabott bírság egy mesterséges intelligencia alapú hangelemző szoftver használatával összefüggésben. A jogellenes adatkezelést a hatóság az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján állapította meg. A mesterséges intelligencia alkalmazások nélkülözhetetlen bemeneti feltétele a nagy adattömeg kezelése, amelynél kritikus az adatvédelmi jogi megfelelősége. Az ügynek további jelentőséget ad az Európai Unió azon erőfeszítése, hogy a kiválóságra és bizalomra épülő mesterséges intelligencia alkalmazások terjedhessenek el a kontinensen, ennek keretében előkészületben van a Mesterséges Intelligencia szabályozására vonatkozó rendelettervezet („MI Kódex”). Az alábbiakban a döntést az adatvédelem és a küszöbön álló európai mesterséges intelligencia szabályozás metszetében vizsgáljuk.

Amit a NAIH döntésről tudni lehet

Az egyik bank mesterséges intelligencia alkalmazásával ügyfélszolgálati hangfelvételeket elemzett. A rögzített hívások elemzésére automatikusan került sor, és a kapott eredmény alapján döntötték el, hogy melyik elégedetlennek minősített ügyfelet szükséges visszahívni. A mesterséges intelligencia szerepe abban nyilvánult meg, hogy egyrészt beszédjel-feldolgozás segítségével automatikusan elemezte egy megadott lista szerinti kulcsszavak elhangzását, másrészt a beszélő érzelmi/hangulati állapotát is értékelte. Az így kinyert adatokat továbbá az ügyfélszolgálati munkatársak munkájának minősítésére is felhasználták. A bank honlapján mindenki számára elérhető adatkezelési tájékoztató a minőségbiztosítást és a panaszmegelőzést szerepelteti adatkezelési célként, a hangelemzésről, illetve az általa nyert eredmény felhasználásáról nem esik szó. Az adatkezelés jogalapjaként a bank azon jogos érdekét állította, hogy az ügyfeleit megtartsa, illetve a belső működésének hatékonyságát növelje. A döntés kiemeli, hogy az érintett bank adatvédelmi hatásvizsgálatot folytatott le, és megállapította, hogy az adatkezelés több okból is magas kockázatú, alkalmas profilalkotásra, illetve scoringra, és az adatkezelés az érintettekre joghatással bírhat. A hatásvizsgálat és az érdekmérlegelés azonban nem ad érdemi megoldásokat ezen kockázatok kezelésére.

A bírság jogalapja

A NAIH több tekintetben is elmarasztalta az adatkezelő bankot. Egyrészt az adatkezelő nem rendelkezett semmilyen jogalappal az ügyfélszolgálati hangfelvételek mesterséges intelligencia általi, automatikus elemzése vonatkozásában. A Hatóság határozott álláspontja szerint az érdekmérlegelés érvénytelensége miatt az adatkezelő nem alapozhatta jogos érdekre (GDPR 6. cikk f) pont) az adatkezelést. A bank ugyanis csak azt állapította meg, hogy az általa elérni kívánt érdeke érvényesítéséhez szükséges az adatkezelés, az arányosságot, az érintetti oldalt ténylegesen nem vizsgálta, bagatellizálta a jelentős alapjogi kockázatokat. Más GDPR szerinti jogalap megfelelőségének kérdése pedig fel sem merült. A NAIH kiemelte, hogy egy új típusú és fokozott kockázatú technológia alkalmazása esetén a tényleges garanciák megléte, valamint rendszeres és érdemi felülvizsgálat minimumelvárásnak tekinthetőek. A jogos érdek jogalapként való alkalmazásával összefüggésben pedig hangsúlyozta, hogy az nem arra szolgál, hogy egyéb lehetőség hiányában az adatkezelő bármikor és bármilyen indokkal az egyéb jogalapok alkalmazhatóságának hiányában hívja fel ezt a jogalapot. Másrészt kiemelt figyelem hárult a vizsgálat során az érintettek megfelelő tájékoztatásának garanciális követelményére. A bank adatkezelési tájékoztatójában leírtak nem álltak összhangban a mindennapi adatkezelési gyakorlattal. A bank tudatában volt annak, hogy a vizsgált hangelemzéssel összefüggésben évek óta nem biztosította a megfelelő tájékoztatást, és ezáltal a tiltakozási jogot az érintettek számára.

A bírság mértéke és az ügy jelentősége

Az ügy lényegének és a NAIH döntésének bemutatását követően szenteljünk kicsit több figyelmet a bírság mértékének, amely 250 millió forintra rúg (658 ezer EUR). Ez az eddigi magyar gyakorlatban példátlan mértékű. A GDPR úgy határozza meg a kiszabható bírság összegét, hogy az legfeljebb 20 millió euró mértékű lehet, ugyanakkor vállalkozásokat az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő összeggel kell sújtani azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni. A határokon átnyúló adatvédelmi ügyekről az Európai Adatvédelmi Testület regisztert vezet. Ennek tanúsága szerint eddig 24 esetben szabtak ki adatvédelmi bírságot, és ezek összege a néhány ezer eurós bírságtól átlagosan a félmillió eurós bírságig terjedt, ez alól négy eset jelent kivételt. Az egyik az ír hatóság által a WhatsApp Ireland Limiteddel szemben kiszabott 250 millió eurós bírság, a másik három ügyben az akkor még EU-s tagállam Egyesült Királyság szabott ki milliós nagyságrendű bírságokat különböző adatvesztések, hackertámadások okán. Gyors fejszámolást követően láthatjuk, hogy a közel hétszázezer eurós bírság magyar viszonylatban kiemelkedő összeg, ugyanakkor a GDPR szerint kiszabható maximum összeg huszadát sem éri el, de uniós szinten így is a magasabb összegű bírságok közé tartozik.

A bírság kiszabásán túl a NAIH kötelezte a bankot az adatkezelési gyakorlatának GDPR-konform átalakítására, azaz megtiltotta a hangfelvételek érzelmi szempontú elemzését, felszólította az érintetti jogok biztosítására, így különösen a megfelelő tájékoztatás és tiltakozás jogának biztosítására. Továbbá a döntés kitér a munkavállalókkal kapcsolatos adatkezelésekre, amelyeknek a szükségesre kell korlátozódniuk, és az adatkezelés tényleges megvalósulásának megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a munkavállalók részére. Az ügy gyakorlati jelentősége lehet a jövőre nézve, hogy a vállalkozások oldalán fokozottan jelentkezik az igény a fejlett technológiákkal összefüggésben a jogszerű és etikus megoldások kialakítására.

Vajon a MI Európai Kódexébe ütközne-e a NAIH által vizsgált tényállás?

Európa élen jár a mesterséges intelligencia szabályozásában és egy kikényszeríthető kockázat alapú normatív szabályozás kialakítása van folyamatban, amelyről már hírt adtunk ezen a blogon. A világ szinte valamennyi régiójában számos iránymutatás és elvi állásfoglalás került elfogadásra, amelynek közös magját látványosan jeleníti meg a Harvardi Egyetem Berkman Klein Center Principled Artifical Intelligence projektje. De mi lehet a tétje a piaci szereplők számára az európai szabályozásnak és milyen szankciókat fogalmaz meg a rendelettervezet? Az alábbi hipotetikus elemzésünk azzal a megszorítással értelmezhető, hogy a jogszabályalkotás folyamata még nyitott kérdésnek tekinthető. A rendelettervezet fogalommeghatározásai között a 34. pontban szerepel az érzelemfelismerő rendszer”, amely „olyan MI rendszer, amely természetes személyek biometrikus adatai alapján azonosítja vagy levezeti a természetes személyek érzelmeit vagy szándékait”. Kérdés, hogy vajon a szóban forgó szoftver megfelel-e ennek a definíciónak? A biometrikus adat fogalmát a tervezet nem részletezi, háttérszabályként a GDPR rendelkezései lesznek irányadóak (4. cikk 14. pont). A konkrét ügy kapcsán a NAIH határozat 45. pontja kifejti, hogy „a hangelemzés eredményét képező adatok közül egyedül az érzelem, pszichikai állapot az, amely adott körülmények között biometrikus adatnak vagy egészségügyi adatnak minősülhet”, ugyanakkor a konkrét ügyben „nem az érintettet egyedileg azonosító adat jön létre, így a biometrikus adat ezen feltétele hiányzik”. A határozat megjegyzi ugyanakkor, hogy „nem az alkalmazott módszer vagy maga az adat minősége miatt nem állnak fenn a [különleges adatra vonatkozó] feltételek, így adott esetben más ügyekben azonos körülmények mellett a hasonló adat minősülhet különleges kategóriájú személyes adatnak, ha az egyéb körülmények, további adatokkal való összekapcsolás alapján (…) teljesítik a feltételeket”.

A gondolatkísérletünket már nem a konkrét ügy, hanem egy ilyen alternatív hipotetikus eset vonatkozásában visszük tovább. A MI rendelettervezet 52. cikk (2) bekezdése alapján az ilyen érzelemfelismerő rendszerekről tájékoztatni kell azokat a természetes személyeket, akik ilyen rendszerrel kapcsolatba kerülnek. A kötelezettség megsértésével kapcsolatosan a 71. cikk (4) bekezdése állapít meg szankciót, amely legfeljebb 20 millió EUR összegig terjedhet, vagy vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható és a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni. Ez a GDPR szankciós szabályaival azonos mértéket jelent. Megjegyzendő, hogy a leendő szankciós rezsim kialakítás a tagállamok feladata lesz, kérdésként jelentkezik például a kettős értékelés tilalmának való megfelelés, ugyanakkor az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük a rendelettervezet 70. cikk (1) bekezdés szerint. Olybá tűnik, hogy a piaci szereplőknek tehát érdemes fél szemmel a MI szabályozásnak való megfelelőséget is tekintetbe venni.”

Forrás:
Úttörő szerepben a NAIH a bizalomra épülő mesterséges intelligencia alkalmazások kiépítésében?; Bojnár Katinka, Pünkösty András; Ludovika.hu, ITKI blog; 2022. július 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új információs adatportált indít a turisztikai ügynökség

„Elindult az Igyutazunk.hu, amelyen cikkeket, híreket, tanulmányokat tesz közzé a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a rendelkezésére álló big data állományok alapján. Az oldal látványos vizualizációkon mutatja be a valós idejű be- és kijelentkezéseket, a legnépszerűbb városok iránti belföldi keresletet, akárcsak a küldőpiaci mozgásokat.

A kormány stratégiai célként tűzte ki a turizmusban az innovatív technológiai megoldások és folyamatok kialakítását, valamint a digitális attitűd fejlesztését. Az új honlap indítása is ezt a célt szolgálja – derült ki az ügynökség közleményéből.

Az MTÜ számára fontos feladat a turisztikai szektor tájékoztatása, digitális edukálása, amely a honlap indításával új fejezetéhez érkezik.

A turisztikai információs portál külön menüpontban mutatja be az egyes városok és térségek turisztikai teljesítményét, a külföldről érkező vendégek úti céljait, az aktuális vendégforgalmi adatokat és a toplistákat. Mint kiderült, a cikkek és elemzések mellett elérhetőek az MTÜ által, statisztikai adatokból készített havi és heti riportok is, amelyek rendszeres tanulmányozása hozzásegíti az olvasót az adatok mélyebb értelmezéséhez is. Az oldal funkcióit, felépítésének áttekintését a láblécben elhelyezett útmutató is segíti.

Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettes kiemelte: „Az MTÜ a hazai turisztikai szolgáltatókkal és szakmai szervezetekkel közösen azon dolgozik, hogy az ágazat minden területén megteremtse a digitális átálláshoz szükséges feltételeket, és a szereplők felkészüljenek az online világ jelentette kihívásokra. Kezdettől fogva fontosnak tartjuk, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) beérkező adatokból mi is visszaadjunk hasznos információkat, és ezeket minél szélesebb körben megosszuk a sajtó, illetve a nyilvánosság teljes körű tájékoztatása mellett. Ez a cél vezérelt minket az Igyutazunk.hu turisztikai információs portál létrehozásakor is.”

A közleményben kiemelték, a megújult Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia soha nem látott fejlődési utat jelölt ki, amelynek középpontjában az adatvezérelt ágazatirányítás által is használt big data állomány áll. Az NTAK, az online kasszák, a mobilcellák, a kártyaforgalmi, az online keresési és a közösségimédia-felületek által generált, deperszonalizált statisztikai adatok az MTÜ számára Európában is egyedülálló big data állományt jelentenek. Az újonnan indított információs portálon az MTÜ minden rendelkezésére álló adatforrás felhasználásával jelentet meg hasznos és részletes információkat minden turisztikai térségről, és azon belül minden releváns nagyvárosról.

Emellett rendszeresen közöl havi és éves kimutatásokat, összefoglalókat. Az elemzések betekintést nyújtanak abba, hogy hogyan használhatók fel a 21. században megkerülhetetlen, adatalapú technológiák, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a szektor versenyképességének növeléséhez.

Forrás:
Új információs portált indít a turisztikai ügynökség; Magyar Hírlap; 2022. július 12.
IGYUTAZUNK.HU. Magyarország turizmusa érthetően; Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

Szakirodalom

Megújult a Digitális Jólét Program digitalizációs fogalomtára

A digitalizáció fejlődésével számos új fogalommal találkozunk, amelyek ismeretlenek, de a mindennapok során használjuk őket.

Fogalomtárunk a Digitális Jólét Program kertében megvalósult projektekhez kapcsolódó fogalmakat tartalmazza, amelyek ismerete hasznos, olykor elengedhetetlen a mindennapi élet során.

A Digitális Jólét Program stratégiáihoz kapcsolódó fogalomtár

A Digitális Jólét Programot érintő egyéb tématerületekhez tartozó fogalomtár

Megújult fogalomtárunkat ajánljuk valamennyi érdeklődő figyelmébe!”

Forrás:
Megújult a DJP digitalizációs fogalomtára; Digitális Jólét Program ; 2022. július 14.

Termelékenység: a fenntartható növekedés kulcstényezője – MNB Termelékenységi jelentés (2022. július)

Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához kulcskérdés a termelékenység javítása. A termelékenység fejlesztése jelenti a legnagyobb növekedési tartalékot a következő évtizedben. A gazdasági növekedés ugyanis a felhasználható erőforrások oldaláról globálisan is korlátokba ütközik, ezért a meglévő erőforrások (környezet, munkaerő, tőke és tudás) hatékonyabb felhasználására, azaz a termelékenység javulására van szükség.

A termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréshez is hozzájárul. A rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben, ahol magasabb volt a termelékenység növekedése. Emellett a termelékenység javulása teremti meg az alapot a bérek fenntartható felzárkózására is.

A Termelékenységi jelentés fő célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ezért jelentésünkben a termelékenység négy pillérét vizsgáljuk, amelyek kiterjednek a munka, az innováció, a digitalizáció termelékenységére és az ökológiai hatékonyságra.

A magyar termelékenységi mutatók jellemzően az EU-átlag kétharmadán állnak, de az elmúlt években több területen is javulást regisztrálhattunk. A 2020-as COVID-válság és a 2021-es gyors gazdasági helyreállás időszakában hazánkban több, mint 1 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó GDP, míg az EU átlagában 0,7 százalékkal csökkent. Trendszerűen és átlag felett emelkedik Magyarországon a kkv-szektor munkatermelékenysége, de a növekedési teret mutatja, hogy még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest. Kedvező, hogy a hazai GDP arányos K+F ráfordítások az elmúlt 10 évben emelkedtek, de a szabadalmakban és más eredményekben jelentkező megtérülési hatékonyságuk alacsony nemzetközi összevetésben. Jó alapot teremt a digitalizáció fejlődéséhez, hogy a digitális infrastruktúra kiépítettsége EU-átlag feletti hazánkban, de az adatok szerint annak kihasználtsága alacsony. A koronavírus-járvány által kikényszerített alkalmazkodás felgyorsította a digitalizációs folyamatokat: hazánkban 1-1,5 évvel hozta előbbre a digitalizáció terjedését, de a legjobb teljesítményt mutató országok esetében akár 2-5 éves gyorsulást is eredményezett. Magyarország az ökológiai hatékonyságban teljesít a legjobban a vizsgált pilléreken belül, ugyanakkor itt is azonosíthatók előrelépési lehetőségek, elsősorban a megújuló energiaforrások arányának növelése terén.”

Forrás:
Termelékenység: a fenntartható növekedés kulcstényezője; Magyar Nemzeti Bank; 2022. július 13.
Termelékenységi jelentés (2022. július); Magyar Nemzeti Bank; 2022. július (PDF)
Infografika a Termelékenységi jelentésről (2022. július); Magyar Nemzeti Bank; 2022. július (PDF)
Infografika a Termelékenységi jelentésről (2022. július) Szakértői prezentáció (2022); Magyar Nemzeti Bank; 2022. július (PDF)

Quo vadis digital justice? – egy reális vízió a bíróságok jövőjéről

„Hogyan néznének ki a digitális bíróságok? Mi várható reálisan a közeljövőben? Rovatunkban már több alkalommal foglalkoztunk az igazságszolgáltatás és a digitalizáció kapcsolatával, az absztrakt kérdések és etikai elvárások szintjétől kezdve, konkrét példákon át, a létező működési struktúrákat boncolgatva. Ezúttal a legaltech egyik legismertebb inkubátora, a Bucerius Law School „The Future of Digital Justice” című, friss kutatása mentén vázolunk egy helyzetjelentést, valamint egy reális jövőképet.

Az egyetem a Boston Consulting Group és a German Legal Tech Association közreműködésével a jogi pálya különböző területein dolgozó szakemberekkel készített körülbelül 50 mélyinterjút, amelyben a jogalkalmazás jelenlegi helyzetét, a bírósági rendszert, valamint ezek jogi és gazdasági hatásait vizsgálták. Az elemzés szűkebb fókusza az egyetem miatt Németország, azonban a tanulságok azonos (sőt, hatványozott) módon érvényesek Magyarországra nézve is.

Miért is fontos egyáltalán az igazságszolgáltatás digitalizációja? Miért van rá szükségünk?

Ezeket a kérdéseket a legtöbbször elfelejtjük feltenni, ha egy folyamat átalakításáról, különösen, ha a digitalizációról beszélünk. Az életünket ugyanis egyre jobban áthatják a technológiai innovációk, így hajlamosak vagyunk ezt reflektálatlanul elfogadni a jogrendszerrel, a bíróságokkal kapcsolatban is. Az általános tendencia mögött azonban más okai is vannak az igazságszolgáltatás digitalizációját sürgető hangoknak.

A jog egy globalizált gazdaságon, fizikai érintkezést nem feltétlenül igénylő szolgáltatásokon alapuló környezetet próbál lekövetni mind a szabályozás, mind a jogalkalmazás terén, amellyel a mai bíróságok papír alapú, személyes megjelenésű és túl költséges működése nem kompatibilis. A jogalkalmazás területén egyre nagyobb űr tátong a különböző jogi szolgáltatások között. Míg az ügyvédi irodák, vagy a nagyobb vállalatok jogi osztályai egyre gyorsabban, hatékonyabban képesek megoldani az ügyfelek egyre komplexebb problémáit, ez a lendület megtorpanni látszik a bíróságok kapujában. Ez pedig – kisebb leegyszerűsítéssel – az access to justice problémáján keresztül elvezet minket a bíróságoktól való elforduláshoz. A jogvitás felek egyre nagyobb arányban keresnek intézményen kívüli megegyezéses, vagy alternatív konfliktusrendezési fórumokat. Ez a tendencia természetesen sok szempontból értékelhető pozitívan, az állami igazságszolgáltatás helyzetét kivéve, amelyre a belé vetett bizalom csökkenése a változást sürgető nyomást erősíti.

A kutatás során megkérdezettek úgy látják, hogy a probléma kiindulópontja abban áll, hogy sem a jogalkotás, sem a bíróságok nem az ügyfelek számára nyújtandó szolgáltatásként tekintenek az igazságszolgáltatásra, hanem egy érinthetetlen, magasztosabb funkcióként látják, amely nem a jogkeresők, hanem a jogászok igényei szerint működik. Ezen felül a bírói kar magasabb átlagéletkora folytán általános szkepticizmus jellemző a technológia irányába, amelyet a kutatás többek között a történelem során átélt, személyes adattal történő visszaélésekkel magyaráz. (Legalábbis Németországban.) Mindez a digitalizáció felé irányuló motiváció, nyitottság és szakértelem hiányában nyilvánul meg. Ahhoz, hogy elkezdődhessen bármiféle változás a digitalizáció irányába, ennek a felismerésnek tudatosulnia szükséges minden szereplő (jogalkotás, kormányzat, bíróságok, civil szféra) számára. Eddig viszont a kutatás szerint – a hozzá fűzött várakozásokkal ellentétben – még a COVID-19 pandémia által hozott karantén helyzet sem jutott el.

Mit takar az igazságszolgáltatás digitalizációja? Milyen példákat találhatunk rá?

A robotbírók és hologramos tárgyalások mítoszaival szakítva, digitális igazságszolgáltatás alatt a bírósági környezet, eljárások és eszközök automatizálását értjük. Ide tartoznak a bírósági igazgatási, működési és kapcsolattartási eljárások mind a szabályozás, mind a technológiai megoldások szintjén, amelyekhez az automatizált ügyintézés más eszközei is (például: digitális azonosítás) szükségesek. Ezek segíthetik a bíróságok belső működését, és az ügyfelekkel való kapcsolattartást egyaránt. A kutatás az elméleti felsoroláson túl bemutat konkrét példákat is olyan országokból, amelyeket követendő példaként emel ki a digitalizáció útjára lépő igazságszolgáltatási rendszerek számára.

A műhely egy korábbi tanulmányára hivatkozással, a kutatás a jogi technológiai eszközöket három szintre osztja. Az első, mintegy megalapozásként szolgáló megoldásokat „enabler technology”-ként (magyarul kb. infrastruktúra-technológia) aposztrofálja. Ide sorolhatók a felhő alapú tárhelyszolgáltatások, a kiberbiztonsági és az elektronikus kapcsolattartásért felelős programok. Utóbbiak közé tartozik az elektronikus aláírás, a videó és hangfelvételes kommunikáció és a tárgyalótermek technológiai felszereltsége is. Ezek a technológiák bármennyire is evidenciaként tűnhetnek az olvasók számára, nem képezik minden jelenlegi bírósági működés részét. Teljeskörű kiépítésük előfeltételét jelenti egy bíróságokra specializálódott hatékony és operatív infrastruktúra, valamint eljárásrendszer bevezetésének.

Második, közbülső szintként „support process solutions” gyüjtőnév alatt találhatók a bírósági folyamatokat támogató, kiegészítő szoftverek. Ezek közül most sem ismeretlenek a bíróságok számára a különböző ügykezelő, ügyelosztó és dokumentummegosztó rendszerek. Ennek ellenére a legtöbb helyen ezek a programok párhuzamosan futnak a papíralapú ügyvitellel, valamint a különböző intézmények által használt verziók nem átjárhatók, gátat szabva ezzel a célként kitűzött hatékonyságnak. Ezen felül a papíralapú ügyintézés az adatbázisokat fragmentálttá teszi, márpedig bármilyen „support process solution” első lépése egy robosztus adatbázis. Ezen a szinten tehát a legnagyobb célkitűzés a már elérhető megoldások elterjesztésében, összehangolásában és kiegészítésében áll. Erre példaként hozható Szingapúr end-to-end online ügykezelési rendszere („Integrated Case Management System – ICMS”), amely ugyanazt a platformot biztosítja a peres felek, jogi képviselőik, a hatóságok és a bíróságok számára. Az ügyfelek végigkísérhetik az eljárás előrehaladását, a bíróságok számára pedig az elektronikus adatokból teljesítési mutatók, valamint ügyteher kalkulációk nyerhetők ki.

Végül, de nem utolsó sorban a harmadik kategória a hagyományosan bírók, bírósági alkalmazottak által elvégzett munkákat helyettesítő „substantive law solutions” (érdemi jogi munkát támogató megoldások) csoportja. Klasszikus példaként utalhatunk az automatizált dokumentumkészítő programokra, amelyek formanyomtatványokat kitöltve állítanak elő egyszerűbb bírósági iratokat. Ezen túl találhatunk esetelemző, jogi háttérkutató, sőt a legmagasabb szinten határozattervezetet előkészítő szoftvereket is. Ezek a beléjük táplált adatokból, esetjogból dolgoznak, így itt is különösen fontos a megfelelő és alkalmazható adatbázisok megléte. Kanadában, Brit Kolumbia tartományban a kisértékű polgári és gépjárművel kapcsolatos követeléseket egy online bíróság („Civil Resolution Tribunal – CRT”) ítéli meg, kizárólag a virtuális térben lefolytatott eljárás eredményeként. A felek a programon keresztül kommunikálnak, itt töltik fel bizonyítékaikat és kapják meg a bíróság döntését, amely ugyanolyan jogerővel rendelkezik, mint bármilyen „hagyományos” intézmény határozata. Ausztriában a bíróságok jogi chatbotokat üzemeltetnek általános jogi tanácsadást nyújtva, valamint egy külön ügynökséget („Agency for Passenger Rights”) hoztak létre, melynek szakértői rendszere utazási panaszokat generál az ügyfelek számára a megadott adatok alapján.

Mi várható a jövőben?

De miből állna a digitális igazságszolgáltatás, ha nem a robotbírók seregéből? A kutatás reális várakozásokat vázol fel számunkra. A feleket internetes chatbotok segítik problémájuk rendezésében, és a bírósági eljárást egyre nagyobb arányban fogja megelőzni alternatív vitarendezési módszer igénybevétele – természetesen digitalizált formában. Mindezek sikertelensége esetén kezdődik a bírósági eljárás. A bíróságok a jövőben elhagyják majd helyhez kötöttségüket, adott esetben épület sem lesz szükséges számukra. Az eljárások online zajlanak majd, főszabály szerint személyes meghallgatás nélkül. Ahogyan az életünk egyre több része tolódik távolsági kapcsolattartásra, a bíróságokon is áthelyeződik a kapcsolattartás a személyes interakcióról az online kommunikációra. Az eljárás során mind a felek, mind a bíróság cselekményeit segítik majd online bizonyíték-feltöltő szolgáltatások, videokonferencia tárgyalások, valamint automatizált döntéselőkészítő és kutató szoftverek. Eljuthatunk egészen odáig, hogy a bírók számára programok készítik elő a határozatokat az első betűtől az utolsóig. Az online eljárást követően a végrehajtás is ugyanazon a rendszeren keresztül megy végbe. Mindennek következményeként a feleket egyre nagyobb arányban segítenék digitalizált eszközök az általános jogi információszolgáltatás terén, jogi képviselőik számára az összetettebb, bonyolultabb kérdések megoldása maradna feladatként.

Az absztrakt célkitűzéseken túl konkrét ütemterv is rendelkezésünkre áll mindezek megvalósítására. Hangsúlyozzuk itt is, hogy a vizsgálat a német rendszerről szól, azonban a digitalizációs indikátorokból kiindulva Magyarország esetében is érvényesek lehetnek ugyanazon megállapítások. A kutatás a digitalizációban hátramaradottabb országokat (ahova Magyarország is sorolható) 10 éves lemaradásból indítja. Ahhoz, hogy elérjék a most fejlett digitális országok szintjét, a következő 10 évet a meglévő bírósági eljárásaik automatizálásával és standardizálásával szükséges eltölteniük. Az ezt követő 5 év során az előző fázis tapasztalatai és adatai alapján olyan optimalizált eljárásokat kell integrálni, amelyek a korábban említett, „ügyfél-barátságtalansággal” szakítanak. Ezekből az eljárásokból lehet majd a következő 10 év során egy egységes platformot létrehozni, amely minden ügyfajtát és bírósági cselekményt lefed digitálisan, majd még 15 év alatt mindezt integrálni a virtuális bírósági eljárások menetébe.

Mit mond mindez számunkra?

A kutatás üdítő példája annak, hogy a rémisztegetésen és az utópiákon túl olvashatók magas szintű elemzések és realisztikus elképzelések a bíróságok digitális transzformációjának területén. Ennek pozitív hatása kétirányú lehet: egyrészről a szakmabeli, másrészről a lakosság szintjén alkalmas a kételyek eloszlatását segíteni. Fontos továbbá kontextusában beszélni a jelenségről és hangsúlyozni a technológiai innovációk társadalmi, joghoz jutást támogató, valamint gazdasági, üzletvonzó hatását is. A bíróságokba vetett bizalom jelenleg többek között a hatékonyság hiánya miatt hanyatlik, amelynek valós megoldására szolgálhat a technológia e célra való fordítása, lépést tartva ezzel a bíróságokon kívüli élet ritmusával.”

Forrás:
Quo vadis digital justice? – egy reális vízió a bíróságok jövőjéről; Kálmán Kinga; arsboni; 2022. július 12.
A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írások itt találhatók.