Tartalomjegyzék

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Ébredezik Komondor, az ország legerősebb szuperszámítógépe
Tárgyszavak: Debreceni Egyetem, Hajdú-Bihar megye, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), Magyarország, szuperszámítógépes infrastruktúra, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a nemzeti laborhálózat létrehozásáról
Tárgyszavak: egészségügyi centralizáció, egészségügyi ellátórendszer átalakítása, egészségügyi politika, Magyarország, Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NOLD NKft.)

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: az EB megállapítása egyértelműen kizárja a forrásvesztést

„ Év végéig aláírhatják a Magyarországnak járó uniós forrásokról, a kohéziós valamint a helyreállítási alap forrásiról szóló megállapodásokat – mondta Navracsics Tibor újságíróknak, miután több médium is arról számolt be: az Európai Bizottság mégis a 3000 milliárd forintnyi uniós forrás felfüggesztésére tesz javaslatot.

„Az Európai Bizottság hivatalosan nem közölte velünk a készülő javaslatát, de összességében azt tudjuk, hogy tartható az eredeti menetrend, és december 31-ig megköthetjük azokat a megállapodásokat, amelyek révén az európai uniós forrásokhoz hozzáférhetünk” – mondta Navracsics Tibor uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter.

Az EB által kért 17 vállalást teljesítette Magyarország, az igazságszolgáltatásra vagyis az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök módosításra vonatkozó uniós eljárás teljesítési határideje pedig 2023 március 31., vagyis tartják az előzetesen meghatározott ütemtervet.

A tudósításokból elmondása szerint azt látják, most első alkalommal készül kimondani a bizottság, hogy mind a kohéziós pénzek tekintetében, mind pedig az újjáépítési alap tekintetében meg tudnak állapodni a magyar kormánnyal. „Jó esélyünk van arra, hogy december folyamán aláírjuk a partnerségi megállapodást, elfogadtassuk az operatív programokat, illetve az újjáépítési alappal kapcsolatos magyar nemzeti tervet elfogadja a Tanács” – jelentette ki.

A miniszter szerint ez megadja a reményt, hogy 2023-ban – amennyiben tovább tudunk haladni a vállalásaink teljesítésével – ténylegesen hozzáférhetünk az uniós forrásokhoz.

Navracsics Tibor elmondta: jó hír a bizottságnak ez a javaslata, hiszen az, hogy nyíltan kimondják és megállapítják, hogy az újjáépítési alaphoz és a kohéziós pénzekhez is hozzáférhetünk és ezeket a megállapodásokat megköthessük, az „számukra egyértelműen kizárja a forrásvesztést”.

Ugyanakkor a sajtóhírek szerint jelentős forrást felfüggesztene az bizottság. A miniszter azt mondta, ebből a szempontból megvárnák a hivatalos álláspontot, de csupán felfüggesztésről van szó. Tehát nem esünk el ettől a pénztől, hanem a teljesítések arányában részesülhetünk majd belőle. Megjegyezte: amikor a vállalásainkat megtettük, akkor ehhez a teljesítés menetrendjét is hozzárendeltük, és ezt a bizottság is jóváhagyta.

„Az Európai Bizottság pontosan tudja, hogy a mostani határidőig, tehát november 24-ig nem tudunk mindent teljesíteni, hiszen vannak olyan jogalkotási feladatok – adott esetben intézményépítési feladatok, hogy csak az antikorrupciós munkacsoportra utaljak most – amik egész egyszerűen idő hiányában nem tudtak létrejönni” – fogalmazott.

Szerinte a bizottság azt is láthatja, hogy a jövőben a kormány a vállalt határidőkre teljesíteni fogja a vállalásait.

„Mi azzal számolunk, hogy 2023-ban már részesülhetünk az európai uniós forrásokból” – tette hozzá.

Gulyás Gergely: pénzt csak egy esetben veszítene Magyarország
Az eseményen a Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt hangsúlyozta, hogy pénzt nem veszít Magyarország, mert csak abban az esetben veszítene, ha idén nem írnák alá az EB-vel a partnerségi megállapodást.
Gulyás Gergely kifejtette, amennyiben a hírekben szereplő döntés születik, akkor is beérkezik a 7 éves uniós költségvetésből időarányosan Magyarországnak a jövő évben járó 7 milliárd eurónyi uniós támogatás. A kifizetés késlekedése csak akkor következne be, ha 2024-ben is fennmaradna a források kifizetésének felfüggesztése.”

Forrás:
Navracsics Tibor: az EB megállapítása egyértelműen kizárja a forrásvesztést; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2022. november 24.

Közigazgatás, politika, jog

Két új minisztérium is lesz, átalakul a kormány

„Orbán Viktor nyújtotta be, előadóként Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter jegyzi azt az országgyűlési javaslatot, amely megváltoztatná a minisztériumokról szóló 2022. évi II. törvényt.

Mint ismert, nagy átalakításba fogott a kormány, erre úgy derült fény, hogy felröppent a sajtóban a közelmúltban Palkovics László távozásának híre. Később Gulyás Gergely bejelentette: megszűnik a Technológiai és Ipari Minisztérium, Palkovics Lászlónak más tisztsége lesz (azóta kiderült, micsoda), és létrejön egy tárca csak az energiaügyeknek.

Még aznap Csák János kulturális és innovációs miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy ők is kapnak feladatot a megszűnő TIM-ből, illetve hogy létrejön majd egy gazdaságfejletsztési „szupertárca”.

Erről szól a mostani javaslat:
* 2022. december 1. napjától kezdi meg működését az Energiaügyi Minisztérium, amely a Technológiai és Ipari Minisztérium átnevezésével működik tovább. Az már múlt hétfőn kiderült, hogy Lantos Csaba vezeti majd.
* Szintén idén december elejétől az Építési és Beruházási Minisztérium új néven, Építési és Közlekedési Minisztériumként működik tovább, igazodva az új kormányzati szerkezethez. (Ide kerültek át a TIM-ből a közlekedési ügyek.)
* 2023. január 1-jével jön létre a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Ezt Nagy Márton mostani gazdaságfejlesztési miniszter vezeti majd.

A minisztériumok sorrendje tehát, 2023. január 1-jétől:
* Agrárminisztérium,
* Belügyminisztérium,
* Energiaügyi Minisztérium,
* Építési és Közlekedési Minisztérium,
* Gazdaságfejlesztési Minisztérium,
* Honvédelmi Minisztérium,
* Igazságügyi Minisztérium,
* Kulturális és Innovációs Minisztérium,
* Külgazdasági és Külügyminisztérium,
* Miniszterelnöki Kabinetiroda,
* Miniszterelnökség,
* Pénzügyminisztérium.
”

Forrás:
Két új minisztérium is lesz – itt az átalakítási terv; Infostart; 2022. november 21.

„Változtatott a kormány szerkezetén kedden a parlament: december 1-jétől létrejön az Energiaügyi Minisztérium, az építési és beruházási tárca neve Építési és Közlekedési Minisztériumra változik, jövő év január 1-jétől pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással létrejön a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A képviselők 134 igen, 50 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadták el a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását a kormányfő kezdeményezésére.

Az Energiaügyi Minisztérium létrehozását a kormány azzal indokolta, hogy a háború és a szankciós energiaárak miatt Magyarországon és Európában is a legfontosabb az energiabiztonság és az energiaárak kérdése; a brüsszeli szankciók miatt az energiaárak folyamatosan ingadoznak, ezért egységes energiairányításra van szükség.

Az új tárca – amelynek vezetésére Lantos Csabát kérte fel a miniszterelnök – a Technológiai és Ipari Minisztérium átnevezésével jön létre, miután november közepén lemondott a tárcát vezető Palkovics László.

Az új struktúrában a közlekedéssel összefüggő feladatokat az építésügyi tárca veszi át. Az Építési és Beruházási Minisztérium új névvel: Építési és Közlekedési Minisztériumként folytatja működését december elsejétől.

Január 1-jétől a minisztériumok felsorolása kiegészül a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal, amely a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással jön létre. Nagy Márton eddig tárca nélküli miniszterként felelt a területért.

A változtatások révén az eddigi 11-ről 12-re nő Magyarország minisztériumainak száma.”

Forrás:
A háború miatt jött létre egy új minisztérium Magyarországon; Infostart / MTI; 2022. november 22.
Lásd még:
2022. évi XLIII. törvény – Nemzeti Jogszabálytár; Nemzeti Jogszabálytár
2022. évi XLIII. törvény a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 192. szám; 2022. november 23.; 7773-7774. o. (PDF)

Egészségügyi változtatások: új törvény, új rendeletek

„Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat azt az utat követi, amelyet a beteg az ellátórendszerben bejár. Jelezte: a törvényjavaslaton túl hamarosan várható kormány- és miniszteri rendeleti szabályozócsomag is.

Az egészségügyi törvény parlamenti vitáját megelőzően kilencpárti egyeztetést kezdeményezett Pintér Sándor belügyminiszter annak érdekében, hogy személyesen adjon tájékoztatást a törvényjavaslat céljáról, tartalmáról a parlamenti frakciók vezetőinek, szakpolitikusainak, szakértőinek.

Az egyeztetésen – a belügyminiszter mellett – ott volt Rétvári Bence parlamenti, Felkai László közigazgatási és Takács Péter egészségügyi államtitkár, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat vezetői, hogy minden kérdésre gyors és pontos szakmai választ kaphassanak a frakciók – közölte a Belügyminisztérium. Az egyeztetésre a Fidesz- és a KDNP-frakción kívül az LMP és a Mi Hazánk Mozgalom frakciójából ment el országgyűlési képviselő, az MSZP szakértőkkel képviseltette magát. „A DK, a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd egész egyszerűen nem vett részt az egyeztetésen” – tette hozzá a minisztérium.

Kormány: a változó népességszámhoz kell igazítani az ellátást

A délután fél hat körül kezdődő parlamenti vitában este 11-kor még az írásban előre jelentkezett felszólalók mondták el beszédeiket. Több ellenzéki párt már a törvényjavaslat megtárgyalásának kezdetekor jelezte, hogy obstrukcióra készül és egész éjjel vitázni akar a indítványról.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára előterjesztőként hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat azt az utat követi, amelyet a beteg az ellátórendszerben bejár. Jelezte: a törvényjavaslaton túl hamarosan várható kormány- és miniszteri rendeleti szabályozócsomag is.

Az alapellátási rendszerről szólva azt mondta: a mostani háziorvosi, védőnői, és házi gyermekorvosi körzetrendszer a 80-90-es években alakult ki, azóta egymilliós népességcsökkenés történt, de az ellátórendszer nem igazodott ehhez. Ezért változtatnak a háziorvosi ellátási körzeteken, a legkisebb egység nem a település, hanem a járás lesz. Elmondása szerint a gyakorlatban az történik, hogy betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott praxisok beolvadnak egy nagyobb körzetbe, amelyhez az alapellátás finanszírozása is alkalmazkodik. Hozzátette: bátorítják a praxisközösségek létrehozását, és jól képzett szakdolgozók alkalmazását.

A háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hoznák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. Ágazati jó példaként a gyógyszertárak létesítésének engedélyezését említette.

A javaslattal új alapokra helyeznék az alapellátási ügyeletet, ezt már több mint egy éve Hajdú-Bihar megyében ki is próbálták, jó tapasztalatokkal. A telefon így nem egy ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál cseng majd ki, ahol képzett szakember az állapotának megfelelő ellátási szintre irányítja a beteget.

A háziorvosi ügyelet a jelenlegihez képest többletszolgáltatásként délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lenne mindig azonos helyen. Este tíztől reggel nyolcig, amikor 90 százalék felett komolyabb problémákkal fordulnak orvoshoz a betegek, országosan egységesen a mentőszolgálatra bíznák a feladatokat – ismertette.

A fekvőbeteg-ellátórendszerben a bevezetett új irányítási modellt erősítik – mutatott rá Takács Péter. A gazdasági irányításban a városi kórházak a megyei intézményekhez tartoznak majd, az ellátásszervezés azonban átlépheti a megyehatárokat annak érdekében, hogy a beteg a lehető legrövidebb idő alatt jusson ellátáshoz.

Az irányító megyei kórház a megyében az alapellátástól a megyei szintig betegirányító funkciót is kap.

Bár a kórházfinanszírozás nem része a javaslatnak, a kormány célja egy új típusú finanszírozási rendszer, az állandó költségek báziselemként való elismerésével – mondta.

Kitért a pálya vonzóbbá tételére is, ezt szolgálja szerinte egyes feladatok kompetenciákhoz kötésének lehetősége, továbbá a történelmi jelentőségű orvosbér-emelés, illetve hosszútávú célként az, hogy a későbbiekben a szakdolgozók fizetése az orvosokéval együtt, arányosan mozogjon.

Beszélt a tartós ápolás rendszerének megerősítéséről és új alapokra helyezéséről, amelyen a szociális tárcával közösen dolgoznak. Egységesítenék a 24 órás orvosi felügyeletet nem igénylők ellátását. A kórházakról leválasztható tartós ápolási egységeket átadnák a szociális szférának úgy, hogy az ott dolgozók érdeke és illetményük ne sérüljön. Ezt elsőként Borsod-Abaúj Zemplén megyében tesztelik majd.”

Forrás:
Újdonságok jönnek nemcsak az egészségügyi törvénnyel, de új rendeletekkel is; Infostart / MTI; 2022. november 23.

Lázár János szerint az állam beruházási politikájának a gazdasági növekedést kell szolgálnia

„Lázár János szerint az állam beruházási politikájának a gazdasági növekedést kell szolgálnia.

Az építési és beruházási miniszter Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra. Úgy fogalmazott: beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben. „Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében” – mondta Lázár János. Utóbbi kapcsán utalt arra is, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró, vagyis 10 milliárd forrás elveszett.

A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel, miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál – ecsetelte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt.

Lázár János azt mondta, alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában, számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása.

Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik, ami teljesen átrendezi a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny építőipari szeletét, amely 400 ezer embernek ad munkát. A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, „magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen”. Hozzátette: teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen”, ugyanakkor – mint mondta – „polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, (…) jót, jobban, jó ízléssel kell építeni”.
Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét, hogy „a magyar építőipar Magyarországon belül is megállja a helyét”. Nemcsak magyarnak, hanem jónak is kell lenni – tette hozzá.

Fontos célnak nevezte a miniszter, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni.

A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet: a cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is.

Lázár János a gazdasági fórumon méltatta Palkovics László munkáját, akinek a minisztersége idején átalakult a magyar ipar, a közlekedés, és sokat tett Debrecen fejlesztéséért is.

Kiemelte a mobilitás fontosságát amelynek nemcsak közlekedési, hanem társadalmi vetülete is van. Példaként említette, ha valakinek több mint egy órát kell utaznia a munkahelyére, előbb-utóbb közelebb is költözik ahhoz. Fontos ezért az állam kezelésében lévő 32 ezer kilométer alsóbb rendű útvonal korszerűsítése, a 174 járásközpont elérhetőbbé tétele, a mobilitás biztosítása. Utalt arra is, hogy a 8500 kilométer hosszúságú vasúti pályák 50 százalékán van sebességkorlátozás (Ausztriában 15 százalék), s a magyar vonatok naponta 150-200 órát késnek, ami érdemben lehetetleníti el a közlekedést.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán jegyezte meg, hogy „Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között”, Záhony az ország kapuja Kelet felé. Arról a szándékról is beszélt, hogy „ne minden út Budapestre vezessen, ne Budapest központú legyen a fejlesztés”, de hozzátette: vele a főváros is jól jár, a nemzet fővárosának mindent megadnak, de az nem jelentheti azt, hogy a vidék ne fejlődjön.

„Az országot sínre kell tenni” – utalt a miniszter a vasútfejlesztési tervekre, de felhívta a figyelmet, amíg ez megvalósul „fejezzék be az autósok üldözését Magyarországon, „az autóhasználókat nem lehet ellehetetleníteni, sőt támogatni kell” – mondta.

Lázár János szorgalmazza összevont közlekedési megyebérletek bevezetését. Indoklásul azt mondta: Budapesten és agglomerációjában havi 9500 forintos bérlettel 40-45 ezer járatot lehet igénybe venni, ugyanennyi pénz például Hajdú-Biharban tíz kilométer megtételére elég.

A gazdasági fórum végén Lázár János megemlített néhány konkrét, prioritást élvező fejlesztési tervet. Kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ami Magyarország stratégiai érdeke, a V0-ás déli körvasút megépítését, a teljes HÉV-rendszer megújítását, a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasutat.

A Debrecent érintő terve közül a tárca programjai közé emelik a keleti elkerülő út megvalósítását, az intermodális központ felépítését, a Debrecen-Nagyvárad közötti villamosvasút megépítését, a debreceni repülőtér kétmilliós forgalmú regionális légikikötővé fejlesztését, illetve a 47-es főút négysávosítását Debrecen és Békéscsaba között – ismertette Lázár János.”

Forrás:
Lázár János megmondta, hogy számára mi az első; Infostart / MTI; 2022. november 25.

Megkezdte működését az Integritás Hatóság

„A hatóság személyes ügyfélszolgálatot nem üzemeltet, a közérdekű bejelentéseket írásban lehet megtenni.

Megkezdte működését az Integritás Hatóság, az eddig beérkezett bejelentések feldolgozása folyamatban van – közölte a hatóság. Azt írták, az igazgatóság november 18-án megtartotta alakuló ülését, és a hatóság megkezdte működését.
Az eddig beérkezett bejelentések feldolgozása folyamatban van – tették hozzá.
A nyitott munkakörökhöz kapcsolódó pályázatok hamarosan elérhetők lesznek a hatóság oldalán – írták. Kiemelték, hogy a hatóság személyes ügyfélszolgálatot nem üzemeltet, a közérdekű bejelentéseket írásban – postai úton a 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113. címen vagy elektronikus úton a bejelentes@integritashatosag.hu címen – lehet megtenni.

A tájékoztatás szerint az Integritás Hatóság a jogszabályi feladatainak megfelelően december elsejéig létrehozza a korrupcióellenes munkacsoportot, amely legkésőbb december 15-ig megtartja első ülését.

A hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére a hatóság igazgatósága tagjainak kiválasztásáért felelős alkalmassági bizottság október 14-én nyílt és nyilvános pályázatot írt ki. Novák Katalin köztársasági elnök november 14-én nevezte ki az uniós források miatt létrehozott hatóság vezetőit. ”

Forrás:
Megkezdte működését az Integritás Hatóság; Világgazdaság / MTI; 2022. november 23.

Megpróbáljuk újra bevezetni a magyar törvényhozási kultúrába a konzultáció intézményét – Navracsics Tibor

„Szofisztikált véleményekre kíváncsi a területfejlesztési kormányzat.

„Megpróbáljuk újra bevezetni a magyar törvényhozási kultúrába a konzultáció intézményét” – erről a területfejlesztési miniszter beszélt hétfőn Budapesten.

Az MTI tudósítása szerint Navracsics Tibor erről annak kapcsán beszélt, hogy a területfejlesztés jogterületein folytatott tudományos együttműködés szorosabbra fűzése érdekében stratégiai partnerségi megállapodást kötött tizenhárom (Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Etudus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem) felsőoktatási intézménnyel.

Hozzátette: nem az eseti jellegű vagy informális konzultációt kívánják újra bevezetni, hanem a konzultáció olyan intézményesített formáját, amely lehetővé teszi, hogy a területfejlesztési kormányzat többletinformációkat, szofisztikált véleményeket kapjon, a felsőoktatási intézmények pedig megkapják a kormányzat terveit, a jövőre vonatkozó irányait és elképzeléseit.

A megállapodás olyan távlatos párbeszéddé alakulhat át, amelynek eredményeként együtt formálhatják Magyarország stratégiai irányait, köztük azokat, amelyeknek területfejlesztési vonzatuk van.

Utalt arra, hogy a megállapodások első körének aláírására olyan felsőoktatási intézményeket hívtak meg, amelyek modellváltók, vagy legalábbis speciális státuszúak, továbbá földrajzi fekvésük vagy képzési profiljuk miatt különösen fontosak számukra. Reményének adott hangot, hogy a megállapodások révén a kormányzat is többlettudással rendelkezhet Magyarországról.

A miniszter a magyar politika egyik nagy tévedésének nevezte, hogy politikusok, döntéshozók úgy gondolják, sokat tudnak Magyarországról.

„Az én tapasztalatom, hogy a probléma nem az, hogy túl sokat tudunk Magyarországról, hanem éppen az, hogy túl keveset. Minden információforrást meg kell ragadnunk, minden véleményt fontolóra kell vennünk, ami lehetővé teszi azt számunkra is, hogy önvizsgálattal, vizsgálattal, az álláspontok alakításával egy jobban Magyarországra, az egyes régiókra, településekre és közösségekre szabott jövőképpel és cselekvési tervvel rendelkezzünk”.

Navracsics Tibor azt reméli, hogy az aláírással meg tudják alapozni egy összességében sokkal erősebb, rugalmasabb és versenyképesebb területfejlesztési politikát és Magyarországot.”

Forrás:
Navracsics Tibor intézményesítené a konzultációt; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. november 21.

György István: Az elmúlt években mintegy ötszáz kormányhivatali épület energetikai korszerűsítése valósult meg

„György István hozzátette: az orosz–ukrán háború és az Európai Unió erre adott elhibázott szankciós politikája következtében kialakult energiaválság megmutatja, hogy jó döntés volt az épületek energetikai korszerűsítése.

Példaként említette, hogy Győr-Moson-Sopron megyében van olyan hivatali épület, amely októberben 89 százalékos gáz- és 14 százalékos árammegtakarítást ért el.

György István hangsúlyozta, hogy óriási felelősséget ró a kormányzatra és a kormányhivatalokra, hogy azokat az épületeket, amelyekben dolgoznak, megfelelő színvonalon karban tudják tartani. Különösen a műemléképületeket, amelyek a magyar nemzet örökségei – fűzte hozzá.

A 2008-ban ipari műemléki védettséget kapott Kiss János utcai épületről elmondta, hogy a komplex felújítása 376 millió forintból valósult meg, ebből 350 millió forint volt az állami támogatás, a maradék önerő.

György István kitért arra: 2015-ben indultak el a fejlesztések országszerte a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban, mivel az épületek felújítása mellett a megfelelő infrastrukturális háttér is lényeges eleme a megfelelő színvonalú munkavégzésnek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kiegyezés óta nem volt olyan időszak a magyar közigazgatásban, amely az ügyfélcentrikus megoldásban és az épített környezetben akkora fejlődést hozott volna, mint a 2011 óta eltelt évek.

Hozzátette: 313 kormányablak van az országban, ezek esztétikai és informatikai fejlesztése olyan feladat, amely nélkül nem lehet modern közigazgatást építeni.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt években a kormányablakokban, postákon és digitálisjólét-helyiségekben mesterségesintelligencia-pontokat alakítottak ki, ahol tíz államigazgatási körben szolgálhatják ki az ügyfeleket.

Emellett több száz olyan ügykör is van már, amelyeket az emberek otthonról, a számítógépükről elintézhetnek.

Hangsúlyozta: fontos az is, hogy a dolgozók a saját területükön megfelelően felkészültek legyenek, így a képzések folyamatosak.

György István arra is kitért, hogy Sopron jól sáfárkodik a fejlesztési forrásokkal. Példaként említette, hogy a Modern városok program és az azt kiegészítő hazai források együtt 366 milliárd forint értékben tesznek lehetővé fejlesztéseket a városban és környékén.

Ebből az összegből 199 milliárd forintot már kifizetésre került – tette hozzá.

Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője is arról beszélt, hogy a kormányhivatalok és a járási hivatalok találkozási pontok az emberek és a kormány között, így a minőségük és az ottani szakmai munka nagyon fontos.

Elmondta, hogy a Kiss János utcai épületet 1939-ben építették Bauhaus-stílusban, és 2008-ban lett ipari műemlék.

Szeiber Anita, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője ismertette: a belső helyiségek megújítása mellett az épület udvari oldalát és a födémet hőszigetelték, a bejárat acélüveg portálját felújították, és két acélüveg portált is beépítettek. Korszerűsítették a villamoshálózatot, a fűtési és informatikai rendszert, felújították a lépcsőházat, és 130 napelemet telepítettek.”

Forrás:
György István: Az elmúlt években mintegy ötszáz kormányhivatali épület energetikai korszerűsítése valósult meg; Magyar Hírlap; 2022. november 25.

A Fővárosi Önkormányzat visszavenné köztulajdonba a részlegesen privatizált Fővárosi Csatornázási Műveket

„17 milliárd forintért visszavásárolná a Fővárosi Csatornázási Művek 25 évvel ezelőtt eladott kisebbségi részvénycsomagját a fővárosi önkormányzat.

A cég 25 százalék plusz 1 szavazatos kisebbségi részvénypakettjét 16,5 milliárdért adta el a főváros még 1997-ben egy német-francia konzorciumnak. Az akkori speciális megállapodás okán azonban a kisebbségi részvényesnek jár a számított osztalékalap 75 százaléka – írja a Népszava.

A fővárosnak most van lehetősége a visszavásárlásra, a döntést a 2022-es üzleti év lezárásáról szóló beszámoló elfogadása előtt kell meghozni, ezért is kerül a Fővárosi Közgyűlés elé az előterjesztés. A vételár kifizetése azonban csak 2024-ben esedékes.”

Forrás:
Hatalmas reprivatizációt tervez Budapest; Infostart; 2022. november 25.

Folyamatosan kiveszett a területi érzékenység a magyar kormányzati döntésekből – Navracsics Tibor

„A területfejlesztési miniszter előadásában a közigazgatás struktúrája és az uniós források elosztása közötti összefüggésekről beszélt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal rendszeres időközönként kezdeményezi az államigazgatási kollégium összehívását. A kollégium célja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a közigazgatási munka színvonalának folyamatos javítása, az állampolgárok igényeinek gyorsabb, hatékonyabb intézése érdekében. Az esemény szakmai fórumként is fontos szerepet tölt be a megye életében. November 25-én, pénteken délelőtt dr. Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter tartott tájékoztató előadást a megyeháza dísztermében. „Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedben” címmel pedig Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ismertette a tényeket.

A járvány alatt is jól teljesítettek

A jelenlévőket dr. Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főispán köszöntötte.

„Szeretném megköszönni a munkáját az államigazgatásban dolgozóknak. Azok az intézmények, amelyek itt most képviseltetik magukat, körülbelül 6 ezer embernek adnak munkát megyeszerte. Rendkívüli időket élünk és az elmúlt három évben minden rendkívüli helyzetnek megfeleltünk. A jelenlegi időszak rendkívüli hozzáállást igényelt mindenkitől, hiszen három éve folyamatosan kilépünk a komfort zónánkból. Valószínűleg a jövőben is erre lesz szükség” – fűzte hozzá.

Eltérő regionális igények

„2010-ben arra kaptam megbízást, hogy a kollégáimmal próbáljuk átszabni az államigazgatást. Akkor az volt a célom, hogy az állam legyen az, ahová azok is fordulhatnak, akik sehonnan máshonnan nem kapnak segítséget. A közigazgatás pontosan azért van, hogy támogassa azokat az embereket, akik elveszítik a reményt és katasztrófák érik őket” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. „Fontos visszaigazolás volt erre, amikor a koronavírus alatt a kormányhivatalok kapták meg a válságkezelési feladatot. Nagyon nehéz anyagi és néha lélektani körülmények között, de kiválóan teljesítették.”

Előadása következő részében területfejlesztési munkájáról beszélt a miniszter. „Nem régen a területfejlesztési politika újragondolására kaptam feladatot. Az a dolgom, hogy az európai uniós pénzeket megszerezzem ehhez. Folyamatosan kiveszett a területi érzékenység a magyar kormányzati döntésekből. Budapestről nem lehet száz százalékosan kalkulálni az egymástól eltérő fejlettségű és igényű régiókkal. Etnikai és nyelvi értelemben Európa talán leghomogénebb országa vagyunk, viszont a területi különbségek erős heterogenitást mutatnak. Budapest jóval fejlettebb, mint az Európai Unió átlagos fejlettsége. Bizonyos régiók, például az Észak-Magyarországi viszont még a közép-európai átlagban sem szerepel túl jól. Ami felzárkózás Európában történik, az a nagyvárosi régiók fejlődése. Mi hajlamosak vagyunk materiális dolgokban meghatározni a regionális fejlődést, annak ellenére, hogy a boldogságkutatások kimutatják, hogy nem feltétlenül a leggazdagabb országok a legboldogabbak. Mindenesetre a felsőoktatási műhelyek, mint például a Miskolci Egyetem szerepe a gazdasági felzárkózásban óriási. Továbbá a helyi beruházások fejlődése eredményeként emelkednek a bérek az adott térségben. A kis- és középvállalkozások gazdasági növekedése szintén fejlődésre utal. Ugyanakkor még a leggazdagabb választókerületekben is vannak nagyon szegény települések” – magyarázta a területfejlesztési miniszter.

Jó az uniós források felhasználása

„A 2021-2027-es ciklusban összesen 14 ezer milliárd forintot igyekszünk elnyerni, amelyből 4 ezer milliárd forintot Nagy István agrárminiszternek már sikerült megszereznie. Nyolc milliárd forint jut a Digitális Fejlesztési Programra. Ehhez társul még 6 ezer milliárd forint helyreállítási pénz. Ezt az összeget főként energetikai fejlesztésre lehet fordítani. Szeretnénk az öt legélhetőbb uniós állam közé kerülni. Kiszivárgott, hogy az Európai Unió ugyan visszatartja a Magyarországnak szánt források egy részét, ugyanakkor azt fogják javasolni, hogy a magyar tervet hagyja jóvá az Európai Tanács. A határidőben módosítást kértünk, mert a vállalásokat nem lehetséges a megadott januári határidőig teljesíteni. A koronavírus járvány alatt kizárólag a posta-távközlés és a szállítási tevékenységek tudtak sikeresek maradni. Az újjáépítési alap célja, hogy a gazdasági károkat kezeljük, ami ebből is látszik, hogy indokolt. Az uniós pénzek felhasználása kapcsán történő csalások száma folyamatosan csökken hazánkban, a közbeszerzési eljárások szintén tiszták. Utóbbi terén Németországgal és Hollandiával tartozunk egy csoportba. Az előző 2014-2020-as ciklusban az uniós pénzek 84 százalékát tudtuk lehívni, a 71 százalékos uniós átlaghoz képest” – fejtette ki Navracsics Tibor.

Erősítik a vidéki központokat

Az uniós támogatások mindig területi támogatások, így a közigazgatás működése is befolyásolja ezek elosztását. „A Nyugat- és Közép-Dunántúl támogatása sokkal kisebb intenzitású, mivel ezek fejlettebb régiók. A vállalkozás és oktatási fejlesztési projektekben Borsod-Abaúj-Zemplén megye is jól szerepel. Budapest domináns pozícióban van a magyar GDP elosztásával kapcsolatban. A főváros mellett Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye rúg még labdába ebben. A járásoknak kellene a közigazgatás központjainak lenni. Létrehoztunk egy Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot, hogy az agglomeráció is bekerüljön a közigazgatási látásmódba. A közlekedési infrastruktúra javulásából adódóan további települések is a főváros agglomerációjához fognak tartozni néhány éven belül. Az itt élő emberek napi szinten járnak be Budapestre. A helyi döntéshozók, polgármesterek feladata az lesz, hogy ellensúlyozzák Budapest vonzerejét. Vidéken pedig alközpontok alakulnak ki távolságukból és gazdasági erejükből adódóan. A mi feladatunk az, hogy ezeket a városokat, mint például Miskolc, erősítsük, hiszen jelentős határon túli vonzáskörzettel is rendelkeznek. Bizonyos régiókat pedig a közigazgatás szétszabdal, ilyen például a Balatoni régió, illetve Tokaj-Hegyalja. Itt térségi együttműködéseket kell kialakítani. Dinamikus a fejlődés Magyarországon az infrastrukturális fejlesztés terén, ami utak és autópályák épülésében érhető tetten leginkább” – sorolta az előadó.”

Forrás:
Navracsics Tibor Miskolcon: A járásoknak kellene a közigazgatás központjainak lenni; BOON.hu; 2022. november 25.

Az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkár lesz Ágh Péter, Észak-Vas megye országgyűlési képviselője

„Államtitkári pozícióval bízta meg Ágh Pétert, Észak-Vas megye országgyűlési képviselőjét Lázár János.

Államtitkári helyre hívtam be az Építési és Beruházási Minisztériumba Ágh Pétert – mondta Lázár János azon a fórumon, amelyről az Infostarton is beszámoltunk.

Az ő dolga lesz, hogy a tárca társadalmi koordinációját elvégezze, azaz a tárcánál zajló fejlesztések, beruházások a közösség és a társadalom számára érthetőek, elfogadhatóak, kitárgyaltak és megbeszéltek legyenek – mondta el Lázár János.

Forrás:
Lázár János új államtitkárt talált magának; Infostart; 2022. november 25.

Borsodban próbálják ki az új szociális ápolási rendszert

„Előbb kipróbálják Borsod-megyében az új szociális ápolási rendszert, és csak azután adják át országszerte a kórházak ápolási ágyait a szociális szektornak – derült ki Pintér Sándor keddi „szakpolitikai” tájékoztatóján.

A belügyminiszter az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag vitája előtt előtt egy nappal fogadta a parlamenti pártok képviselőit. Úgy tudjuk: a Momentum, a DK, és a Jobbik nem vett részt a megbeszélésen, több ellenzéki frakcióvezető pedig csak a szakértőjét küldte maga helyett. Ezen a fórumon beszélt Pintér arról, hogy az ápolási ágyak tervezett átadása a szociális szektornak nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem egy több éves próba program lesz Borsodban. Egyebek mellett kiderült, hogy bár a mostani törvénycsomagból végül kimaradt a szakrendelők államosítása, de az hosszabb távon továbbra is „tervben van”. Az alapellátási ügyelet átalakításából pedig most azért marad ki Budapest, mert a belügyminiszter szerint a főváros teljesen máshogy működik, ezért felmérik a jelenlegi helyzetet, és utána lesz erre is javaslatuk.

Mint arról korábban beszámoltunk: a jövőben az orvosi ügyeletek megszervezését az Országos Mentőszolgálatra bízzák. Ebben a rendszerben a háziorvosoknak csak este tízig kell majd az ügyleti feladatok ellátásában részt venniük. Így az éjszakai műszakot a mentők és a kórházi sürgősségi ügyeleti pontok viszik majd. Az éjszakai ügyelet „lelke”, a mentők központi telefonos diszpécser szolgálata lesz, ahol a mentésirányító segít majd a betegeknek megtalálni azt a helyet a rendszerben, ahol bajukra a legjobb ellátást kaphatják.

Úgy tudjuk: Pintér Sándor a tájékoztatón azt is kérte, hogy a pártok az írásbeli javaslataikat közvetlenül hozzá juttassák el.

Ettől függetlenül másnap, szerdán megkezdődött a parlamentben az egészségügyet átalakító törvénycsomag vitája. Alig kéttucatnyi képviselő várta az előterjesztő Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szűzbeszédét, ám ők is másnapig húzódó vitára számíthattak, mivel az ellenzéki képviselők arra készültek, hogy alaposan és részletesen rámutassanak a javaslatcsomag minden gyenge pontjára.

Kora este a karzaton látható volt Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke is. Mint ismert a kamara több ponton nem értett egyet a törvényjavaslat-csomaggal, de kifogásait az államtitkárság nem méltányolta. A MOK javaslatait a DK terjeszti a parlament elé módosító indítványok formájában.”

Forrás:
Borsodban tesztelik az új egészségügyi rendszert; Danó Anna; Népszava; 2022. november 24.

Navracsics Tibor: a digitális átállás a cél

„Míg 2014-2020 között az európai uniós források elsősorban a gazdaságfejlesztést, a területi kiegyenlítést, továbbá a közlekedési és az energetikai infrastruktúra fejlesztését szolgálták, addig a 2027-ig tartó időszakban a digitális és a „zöld” átállás kerül a középpontba.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium rendezvényén beszélt erről, kiemelve: a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak egyik legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon.

Hangsúlyozta, hogy 2021-2027 között nagyrészt megtartották az operatív programok korábbi struktúráját, ami kiegészül egy digitális megújulással kapcsolatos programmal.

A miniszter beszélt az ehhez társuló összességében csaknem 6 ezer milliárd forintos helyreállítási tervről is, amely elsősorban az energetikai fejlesztésekre és a digitalizációra fókuszál majd.

Leszögezte: Magyarország az uniós források felhasználásának tekintetében jóval az uniós országok előtt jár. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: a digitális átállás a cél; Infostart; 2022. június 25.

„…A területfejlesztési miniszter elmondta, hogy ha létrejön a partnerségi megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között, és lesz jóváhagyott magyar újjáépítési terv, akkor az elkövetkező három évben több mint 2355 milliárd forintnyi összeg érkezhet az országba 374 forintos euróárfolyamot figyelembe véve.

Navracsics Tibor beszélt a legközelebbi autópálya-csomópontok javuló elérhetőségéről, a nagy regionális centrumok szerepéről, és részletezte a következő időszak fejlesztési céljait.

Bánné Gál Boglárka megyei közgyűlési elnök előadásában az elmúlt évtized fejlesztéseit mutatta be. Jelezte, hogy 13 milliárd forintot fordítottak üzleti infrastruktúra fejlesztésre, körülbelül kétszáz focipályányi új iparterületet adtak át, és több mint száz bölcsőde és óvoda épült vagy újult meg az elmúlt öt évben…”

Forrás:
Navracsics Tibor: a digitális átállás a fókuszban; OrientPress; november 26.

Takács Péter: év végére hatvanmilliárd forint is lehet a kórházak adóssága

„Az októberi adatok szerint a kórházi adósságok 46,7 milliárd forintra rúgtak, így 8,3 milliárd forinttal nőttek szeptember óta.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2022. október 31-én 120,5 milliárd forint. Ebből 46,7 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel, beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, valamint az egészségügyi ágazati háttérintézményeket – írja az mfor.hu.

Ebből az állammal szemben fennálló tartozás 0,6 milliárd, a szállítókkal, a szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 46,1 milliárd, amiből 1,2 milliárd forint államháztartáson belülre irányul. A portál szerint a korábbi évekkel szemben a kórházaknak nem a teljes adósságállományt fogják kifizetni év végén, hanem csak a háromnegyedét.

Takács Péter egészségügyi államtitkár bejelentette: idén kisebb kompenzációra számíthatnak a kórházak, mint az elmúlt években, mert 2020-ban az adósságok nyolcvan, míg 2021-ben az adósságok kilencven százalékát rendezték konszolidációval. Az államtitkár szerint a becsléseik alapján 2022 végére hatvanmilliárd forintot is elérheti a kórházak adóssága.

A konferencián azt is elmondták, hogy az adósságrendezésről már egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal. A központi költségvetési forrásból körülbelül harmincmilliárdot tudnak biztosítani a tartozásokra, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap kasszájában is van némi maradvány, valamint az Országos Kórházi Főigazgató saját hatáskörben is át tud csoportosítani némi pénzt a célra.

„Nagyjából az adósságok háromnegyedét, azaz 42-45 milliárdot tud majd az állam a kórházi tartozásokból törleszteni” – tette hozzá az államtitkár. ”

Forrás:
Takács Péter: év végére hatvanmilliárd forint is lehet a kórházak adóssága; Infostart; 2022. november 23.

Európai Unió

Az új uniós jogszabály a digitális szolgáltatásokról: szép új világ?

„Magyar cégek ezreinek fog hamarosan fejtörést okozni az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA). A GDPR-hoz hasonló szigorral körülbástyázott jogszabály ugyanis, bár elsősorban a nagy platformszolgáltatók megregulázását célozza a kisebb szolgáltatók versenybe hozása érdekében, számos új előírást tartalmaz a kisebb internetes szolgáltatókra, online piacterekre, és közösségi felületekre is.

Az Európai Unió várhatóan 2024 év elején alkalmazandóvá váló rendelete a digitális szolgáltatásokról (DSA) jelentős fejlesztési terheket ró a magyar online-szolgáltatókra. Az EU ugyan azzal reklámozza a DSA-t, hogy az tiszta helyzetet teremt a digitális szolgáltatások világában, és a nagyhalakkal szemben helyzetbe hozza a kisebbeket, valamint új, a fogyasztókat jobban védő szabályrendszert rajzol, mégis könnyen lehet, hogy – erejükhöz mérten – a kisebb cégekre ró nagyobb terheket.

A DSA 4 kategóriába sorolja a szolgáltatókat.

A legnagyobb halmazba tartozik minden digitális szolgáltató, amely bármilyen módon közvetítő szolgáltatást nyújt. Az eggyel szűkebb kategóriába tartoznak a tárhelyszolgáltatók, ezen belül a rendelet megkülönbözteti még az online platformokat úgy általában, azon belül pedig definiálja az óriásplatformokat és a nagyon népszerű keresőprogramokat.

A DSA értelmében online platform minden olyan tárhelyszolgáltató, amely a felhasználó kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt. Ide tartoznak például az online piacterek, alkalmazásáruházak, az együttműködésen alapuló gazdaság platformjai és a közösségi média.

Az óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok azok, amelyek havonta átlagosan legalább 45 millió aktív felhasználónak kínálják szolgáltatásaikat csak az EU-ban, ide tartoznak a világ legnagyobb internetes és szoftverszolgáltató cégei.

Ahogy haladunk a legtágabb körön belül az egyre szűkebb részhalmazok felé, úgy nő az előírások száma a digitális szolgáltatók számára. A DSA a legtöbb új követelményt az óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok számára állítja fel, de valamennyi közvetítő szolgáltatást nyújtó online társaságra várnak felkészülési feladatok.

Ami minden digitális közvetítő tevékenységet végző szolgáltatóra vonatkozik

Csak ebbe a kategóriába tartoznak a domainszolgáltatók, az e-mail-rendszerek üzemetetői (például a Citromail), az internetszolgáltatók (például a Telekom) vagy a virtuális magánhálózat üzemeltetők.

Információszolgáltatás hatósági határozat alapján: Ha a szolgáltató egy jogellenes tartalom elleni fellépésről szóló határozatot kap, késedelem nélkül válaszolnia kell a végrehajtott intézkedésekről és azok időpontjáról. Ha a határozat arra vonatkozik, hogy nyújtson információt valamely felhasználóról, akkor – bizonyos korlátok között – ezt is haladéktalanul teljesítenie kell.

Kapcsolattartási pontok és jogi képviselők kijelölése: a szolgáltatóknak létre kell hozniuk egy kapcsolattartási pontot, ahova a hatósági megkeresések befuthatnak. Ha a szolgáltató nem európai, akkor erre a feladatra ki kell jelölnie egy jogi képviselőt egy olyan EU-s országban, ahol szolgáltatást nyújt.

Tájékoztatás a korlátozásokról a szerződéses feltételekben: a szerződési feltételeikben tájékoztatniuk kell a felhasználókat a szolgáltatás bárminemű korlátozásáról (moderálás, algoritmikus döntéshozatal, emberi felülvizsgálat szabályai).

Éves átláthatósági jelentés közzététele: legalább évente egyszer egyértelmű és részletes jelentést kell közzétenniük az adott időszakban végzett tartalommoderálásról, az őket érintő hatósági határozatokról, bejelentésekről és panaszokról.

Ami a tárhelyszolgáltatók számára ezeken felül új kötelezettség

Ide tartoznak a felhő- és webszolgáltatók és a hosting is.

Az illegális tartalmakra vonatkozó bejelentések kezelése: könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát módon lehetővé kell tennie az illegális tartalmak bejelentését. Bejelentés kézhezvételét válasz e-mailben kell megerősítenie, és indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a bejelentőt a meghozott intézkedésekről (például információ eltávolítása). A döntését meg kell indokolnia, és jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania.

Bűncselekmények gyanújának bejelentése: ha olyan információ birtokába jut, amelynek alapján felmerül a bűncselekmény gyanúja, haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett tagállamok hatóságait vagy adott esetben az Europolt, és a releváns információkat a rendelkezésükre kell bocsátania.

Ami ezen túl az online platformok számára új kötelezettség

Ide tartoznak az online piacterek, szállásadási oldalak, közösségi média.

Belső panaszkezelési rendszer: a DSA nemcsak a felhasználókat védi, hanem a rendszereken keresztül szolgáltatást nyújtókat, hirdetőket is. Az online platformoknak ezért fenn kell tartaniuk egy panaszkezelő rendszert, ahol a felhasználók panaszt nyújthatnak be a szolgáltató őket érintő döntéseivel (például tartalom letiltása) szemben.

Peren kívüli vitarendezés: a felhasználók vitarendezési testületekhez fordulhatnak, ha a belső panaszkezelési rendszeren keresztül nem sikerült a vitát rendezni. Ezeket a testületeket a digitális szolgáltatási koordinátor tanúsítja.

A megbízható bejelentők kiemelt kezelése: a megbízható bejelentők illegális tartalmakkal kapcsolatos bejelentéseit kiemelten kell kezelniük. A megbízható bejelentő státuszt a digitális szolgáltatási koordinátor ítéli oda. A megbízható bejelentők listáját az Európai Bizottság nyilvánosan elérhető adatbázisban közzéteszi.

A visszaélésekkel szembeni intézkedések és védelem: le kell tiltaniuk azokat a felhasználókat, akik gyakran tesznek közzé nyilvánvalóan jogellenes tartalmat. Ezzel szemben a platformoknak fel kell függeszteniük a notórius panasztevőket is, vagyis azokat, akik rendszeresen megalapozatlan panaszokkal élnek.

Üzleti partnerek átvilágítása: az online piactereknek azonosítaniuk kell a rajtuk keresztül EU-s felhasználóknak termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló kereskedőket, és be kell szerezniük róluk az azonosító adatokat.

Részletesebb átláthatósági jelentések: a többi szolgáltatónál részletesebb információkat kell közzé tenniük a peren kívüli vitarendezési eljárások és az illegális tartalom, a megalapozatlan értesítések és panaszok benyújtása miatti felfüggesztések számáról és az automatizált tartalommoderáló eszközeikről, és hathavonta publikálniuk kell, hogy az egyes tagállamokban havonta átlagosan hányan használták aktívan a szolgáltatásukat. (Ez azt is jelenti, hogy a hírpotrálok versenye átláthatóbbá válik.)

Az online hirdetés átláthatósága: az online platformoknak (köztük a hírportáloknak) biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásukban megjelenített hirdetésekről kiderüljön, hogy azok hirdetések, valamint hogy kik a hirdetők, és kik a célcsoport.

Ajánlórendszerek átláthatóságának biztosítása: az online platformok gátlástalan profilozásának igyekszik gátat szabni az az előírás, hogy a platform üzemeltetőjének közzé kell tennie valamennyi ajánlórendszerének működési mechanizmusát és azt, hogy a felhasználó hogyan tudja a rá vonatkozó paramétereket módosítani.

Az óriásplatform és a nagyon népszerű keresőprogram speciális kötelezettségei

Így jutunk el a legbelső körig, amelynek mindemellett további nagyon szigorú új előírásoknak kell megfelelnie. Ezeket most nem részletezzük, mivel fő célunk annak bemutatása, hogy a magyar digitális szolgáltatókra milyen terheket ró a DSA. Legyen itt elég annyi, hogy az óriásplatformoknak és a nagyon népszerű keresőprogramoknak – a teljesség igénye nélkül – adatbázist kell vezetniük a hirdetéseikről, hozzáférést kell biztosítaniuk a hatóságoknak és kutatóknak az adatbázisaikhoz, le kell írniuk ajánlórendszereik működését, és – nem mellesleg – a működésük megfelelését erre hivatott független szakértők évente ellenőrzik. A legnagyobb érvágás a nagyok számára mégis talán az, hogy ki kell dolgozniuk és elérhetővé kell tenniük a szolgáltatásuk egy olyan módját, ami minden profilozástól mentesíti a felhasználót.

Szankciók és felkészülés

Látható, hogy a külső körökbe tartozó online szolgáltatókra lényegesen kevesebb előírás vonatkozik, de az ő esetükben is szigorú szankciókkal körülbástyázott előírásokról van szó: a szabályok megsértése vagy ismétlődése estén a szolgáltatók az előző pénzügyi év teljes globális forgalmának 6 százalékig terjedő bírsággal is sújthatók. Ezek a GDPR-hoz mérhető szigorúságú szankciók, és a felkészülés is a GDPR-hatálybalépést megelőző időszak meneteléséhez lesz hasonlatos.

A megfelelés ugyanis a kisebb szolgáltatóknak sem lesz egyszerű. Ehhez mindenekelőtt szükség van egy alapos önvizsgálatra, hogy a vállalkozás, illetve szolgáltatása mennyiben felel meg vagy tér el az alkalmazandó szabályoktól. Ezután jöhet egy ütemterv létrehozása, aely megfelelően priorizálja a teendőket egy időtartamra vonatkozóan oly módon, hogy az ne érintse a vállalkozás működését az átállásig. És ezután kezdődhet meg a tényleges felkészülés és az azonosított feladatok végrehajtása.”

Forrás:
Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet: szép új világ?; Tóásó Bálint, Márkus Fanni; Világgazdaság; 2022. november 25.
(A szerzők a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda szakértői)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az e-recept teljesen kiszorította a hagyományos vényeket

„Ma már a vények 99 százaléka e-recept, ez az öt éve létrejött Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) legismertebb szolgáltatása, átlagosan napi 800 ezret állítanak ki belőle az orvosok.

A 2017 novemberében indult EESZT a koronavírus-járvány alatt megmutatta, hogy mind a döntéshozóknak, mind az állampolgároknak mennyire meg tudja könnyíteni az életét – jelentette ki az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) ügyvezetője a 3. Digital Health Summiton. Szabó Bálint úgy fogalmazott, ha ez a rendszer most megállna, sokan bajba kerülnének, sőt „visszakerülnénk a középkorba” az egészséginformatika szempontjából.

Hódít az EESZT

Az idén ötéves e-egészségügyi szolgáltatási tér
* mára mintegy kétmilliárd egészségügyi adatot tartalmaz,
* 25 ezer szolgáltató csatlakozott hozzá,
* a kiállított e-receptek száma napi 800 ezer körüli,
* a lakossági portálra pedig naponta átlagosan 40 ezren jelentkeznek be
– sorolta az egyre növekvő számokat a szakember, aki arról is beszélt, hogy ma már a kiállított vények 99 százaléka elektronikus, s ez az EESZT legismertebb szolgáltatása.
A 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány felgyorsította a rendszer megújítását, hiszen ekkor fejlesztették ki egyebek mellett a telemedicinális orvosi rendelést, az oltási időpont foglalásának a lehetőségét, a Covid-adatszolgáltatást, valamint az európai uniós Covid-igazolványt.

Betegbiztonság az ápolásban

Szabó Bálint beszélt az ESZFK-nak – amely ma az ország legnagyobb egészséginformatikai központja – egy másik fontos fejlesztéséről, az ápolástámogató rendszerről is, amely minden állami ellátóintézményben támogatni tudja a betegazonosítását, az ápolási tevékenység monitorozását és annak rögzítését. Ez egyszerre szolgálja az adminisztrációcsökkentést és a betegbiztonságot, hiszen a betegek karszalagján lévő vonalkód leolvasásával az erre szolgáló készüléken máris elérhetők a páciensek kezelésének adatai, és bejegyezhetők például a beadott gyógyszerek. Közölte, a rendszer decemberben már egy megújult tartalommal lesz hozzáférhető az intézmények számára.

Fejlesztési tervek

Az ügyvezető a központ további fejlesztési munkálatairól is beszámolt, így például arról a járóbeteg-irányítási szisztémáról, amelynek több eleme már elkészült, és amelynek egy orvosiszolgáltatás-katalógus és egy időpontmenedzsment-program mellett része lesz egy felhasználóbarát időpontfoglalási rendszer is.
Emellett folyamatban van az egyre többek által használt EESZT-mobilapplikáció funkcióinak a bővítése is.

A változtatások várhatóan közeljövőbeli élesítése után a mobilokon elérhetők lesznek egyebek mellett
* a felhasználó egészségügyi dokumentumai, továbbá
* e-recept kiváltására és
* időpontfoglalásra is alkalmas lesz az alkalmazás.
A szintén fejlesztés alatt álló úgynevezett PHR-modul pedig forradalmasíthatja a telemedicinális orvoslást, hiszen a segítségével befogadhatók lesznek az e-rendszerbe a betegek által otthon viselt eszközök adatai, amelyek így a kezelőorvosok számára is azonnal elérhetővé válnak”

Forrás:
Az e-recept teljesen kiszorította a hagyományos vényeket; Világgazdaság; 2022. november 22.

Egyszerűbb ügyintézés a közműcégeknél, valamint a mobil- és internetszolgáltatóknál

„Tovább egyszerűsíti és gyorsítja az ügyintézést a kormány, ugyanis az e-bejelentőn januártól az ország minden áram-, gáz-, víz- és távhőszolgáltatója felé egy helyen, online kérvényezhetjük a közműátírást, vagy bejelenthetjük személyes adataink megváltozását. 2023 nyarától pedig a telefon-, televízió- és internetszolgáltatók is csatlakoznak az e-bejelentőhöz, miután az Országgyűlés elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot. Az e-bejelento.gov.hu oldalon elérhető ingyenes szolgáltatásnak köszönhetően ezentúl nem szükséges minden közmű- és telekommunikációs céget külön-külön felkeresni az adatváltozások bejelentése miatt, így rengeteg utánajárást és sorbaállást takaríthatunk meg.

A kormány több mint tíz éve megkezdett bürokráciacsökkentési programjának újabb mérföldköve az év elején elindult, ingyenes e-bejelentő szolgáltatás, amellyel már nemcsak a közigazgatási ügyintézés során csökkenti a magyar emberek adminisztrációs terheit, hanem a szolgáltató szektorban is egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé.

Korábban ugyanis minden alkalommal külön-külön, többnyire személyesen kellett a szolgáltatóknál intézni az olyan bejelentéseket, mint például a házasságkötésből, tudományos fokozat megszerzéséből adódó névváltoztatást, a lakcím vagy kapcsolattartási adatok megváltozását, okmánycserékből adódó változásokat, illetve a tulajdonosváltásból, öröklésből vagy bérbeadásból fakadó közműátírást. Ez jelentős fáradsággal, összesen akár 5-10 óra utazással és várakozással járt családonként akár 4-8 szolgáltatónál, mára azonban az ingyenes e-bejelentő szolgáltatásnak hála ügyfelek az otthon kényelméből, az e-bejelento.gov.hu internetes oldalon keresztül, vagy bármelyik kormányablakban egyszerűen bejelenthetik adatváltozásaikat, mindehhez csupán ügyfélkapus regisztráció szükséges.

Az év eleje óta szerzett kedvező tapasztalatok figyelembe vételével megalkotott új jogszabály révén e-bejelentő kibővül minden olyan magyarországi áram-, gáz-, víz- és távhőszolgáltatóval, amelyek eddig nem csatlakoztak, ezáltal az ország minden egyes településén teljeskörűen elérhetővé válik a szolgáltatás. Az e-bejelentővel nemcsak az állampolgárok adminisztrációs terhei csökkennek, hanem az a közműcégek, 2023 nyarától pedig a telekommunikációs vállalatok számára is megtakarítást eredményez. Az adatváltozás-kezelő rendszerbe eddig több mint 58 ezren regisztráltak.”

Forrás:
Egyszerűbb ügyintézés a közműcégeknél, valamint a mobil- és internetszolgáltatóknál (1. rész); Miniszterelnökség / MTI OS; 2022. november 22.
Egyszerűbb ügyintézés a közműcégeknél, valamint a mobil- és internetszolgáltatóknál (2. rész); Miniszterelnökség / MTI OS; 2022. november 22.

Választ kapott az ügyészségtől a képviselő KRÉTA-ügyben: egy igen és két nem

„ A KRÉTA rendszer elleni támadás ügyében kérdezte Harangozó Tamás a Legfőbb Ügyészt. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen nyomozás folyik az ügyben. Megkapta a választ.

Adathalász támadás érte a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcégét, az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t – kezdi levelét Harangozó Tamás. A szocialista képviselő ezzel az állítólagos szeptember 20-ai támadással kapcsolatban kérdezte Polt Pétert.

Három kérdést tett fel:
*A kormányzat részéről tettek-e feljelentést a KRÉTA rendszert ért támadással kapcsolatban?
* Folyamatban van-e büntetőeljárás az adatvédelmi incidens NAIH részére, illetve az érintettek számára való tájékoztatás elmaradása ügyében? Amennyiben igen, milyen megállapítást tettek eddig a nyomozó hatóságok?
* Folyamatban van-e büntetőeljárás a információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt? Amennyiben igen, milyen megállapítást tettek eddig a nyomozó hatóságok?

A hivatalos válasz szerint a KRÉTA informatikai rendszer ért incidenssel kapcsolatban a kormányzat részéről feljelentés a hatóságokhoz nem érkezett. A levél azonban úgy folytatódik, hogy a készenléti rendőrség más feljelentés alapján azonban nyomoz információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatt.

A Legfőbb Ügyész azzal fejezi be a levelet, hogy nincs folyamatban büntetőeljárás „tájékoztatás elmulasztása” miatt sem. ”

Forrás:
Választ kapott az ügyészségtől a képviselő KRÉTA-ügyben: egy igen és két nem; Infostart; 2022. november 23.

Technika, tudomány

Ébredezik Komondor, az ország legerősebb szuperszámítógépe

„Már a szoftvereket telepítik az 5 petaflops teljesítményű, Komondor nevet viselő szuperszámítógépre a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán lévő Szuperszámítógép Központban. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) új gépe megtízszerezi az itthon elérhető jelenlegi HPC-kapacitást.

A szuperszámítógép összeszerelése szeptemberben kezdődött, a tesztelés pedig októberben indult. Jelenleg a fejlesztői szoftverek telepítése zajlik, a rendszer várhatóan decemberben kezdheti meg a működést.

– A szuperszámítógépekre a nagy mennyiségű adatok feldolgozásában szinte minden tudományterületen szükség van. Az innovációhoz nélkülözhetetlen eszközök révén szimulálhatók olyan folyamatok, amelyekhez a valóságban szinte elő sem lehetne állítani az eszközparkot, így a termékek tervezése egy virtuális környezetben, matematikai és mérnöki modellek segítségével végezhető el. A gép használata lényeges változásokat eredményezhet a magyarországi innovációban – nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak Gál Zoltán, a Debreceni Egyetem Szuperszámítógép Központ vezetője.

A pillanatnyilag tesztelés alatt álló szuperszámítógép 5 petaflops teljesítményű, ami olyan mértékű, mintha egyszerre több tízezer laptopot használnánk egyszerre. A Komondor nagy kapacitású processzoros és grafikus számítási egységeinek szervezése olyan, ami dedikáltan mesterséges intelligencia, valamint big data partíciót is tartalmaz a célirányos feladatok elvégzéséhez.
A fejlesztést indokolta, hogy a hazai HPC-kapacitás jelenleg alig éri el a 0,5 petaflops teljesítményt, ami csak nehezen képes kiszolgálni azokat a hazai tudományos kutatásokat, amelyek a napi gyakorlatban nagy számítási képességet igényelnek. A KIFÜ új szuperszámítógépe a Debreceni Egyetem tudományos tevékenységét is megkönnyíti, mivel az évente duplázódó mennyiségű big data adathalmaz újra feldolgozhatóvá válik.

– A Debreceni Egyetemen elsősorban az úgynevezett anyagmentes kutatásokban, az orvostudományi, a biológiai, a kémiai, a fizikai, a műszaki, valamint az agrárkutatások terén jelenthet segítséget többek között az orvosi képalkotásban, diagnosztikában, gazdasági, pénzügyi folyamatok során keletkező adatok, intelligens applikációk fejlesztéséhez szükséges szenzoradatok feldolgozásában, genetikai kódokban megjelenő szekvenciák felismerésében vagy éppen különféle molekuláris folyamatok modellezésében. A gép a mesterséges intelligencia alapú algoritmusok segítségével, a kapott adatok alapján olyan modelleket képes alkotni, amelyekből innovációs módszerek, illetve optimális fizikai termékek fejleszthetők. Az új HPC-rendszer másodpercenként akár tízezerszer nagyobb volumenét hajthatja végre az asztali gépek számolási, adatfeldolgozási képességének – tette hozzá Gál Zoltán.

A szakember kiemelte azt is: a szuperszámítógépek speciális programozási tudást igényelnek, minden kutatócsoportnál a nagy számolási kapacitás kihasználásához hozzáértő szoftveres szakemberre van szükség. Emiatt egyre inkább bekerül az informatikus hallgatók képzésébe a párhuzamos programozás és a szuperszámítógép használata.

Magyarország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik ingyen használhatják majd, valamint bizonyos esetekben kutatás-fejlesztést végző vállalatok számára is elérhető lesz.”

Forrás:
Ébredezik Komondor, az ország legerősebb szuperszámítógépe; Debreceni Egyetem; 2022. november 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Otthoni munkavégzés és távmunka – a munkajogi szabályok modernizációját sürgeti az IVSZ

„Az elmúlt három évben megnégyszereződött Magyarországon a távmunkában vagy home office-ban dolgozók száma, akik körében felülreprezentáltak a nők, a 25-44 évesek, a városban élők, illetve a felsőfokú végzettségűek. Mivel az IKT-szektorban egyre inkább a home office válik a normává, az IVSZ szerint szükség lenne a home office és távmunkavégzés alkalmazási feltételeinek szétválasztására. A szervezet szerint a munkajogi szabályozást is modernizálni kell az egyre nagyobb teret hódító, új foglalkoztatási formákhoz igazodva.

Míg 2019 május végét megelőző három hónapban itthon csupán 85 ezren dolgoztak távmunkában vagy home office-ban, idén ugyanebben az időszakban már 355 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel a KSH 2022-es adatai szerint. Vagyis három év alatt nagyjából több mint négyszeresére emelkedett azoknak a hazai munkavállalóknak a száma, akik alkalmanként vagy rendszeresen a fent említett két, rugalmas foglalkoztatási formában dolgoznak, és a pandémia visszaszorulását követően a hazai IKT-vállalkozások 65%-a tervezi, hogy továbbra is fenntartja az otthoni munkavégzés lehetőségét.

A hazai IKT-cégeknél a tapasztalatok szerint a home office munkavégzés különösen a frontend, backend, full-stack fejlesztői és tesztelői, IT-biztonsági munkakörökben jellemző. A személyes jelenlét inkább a tanácsadói munkakörökben, így a termékmenedzserek, product ownerek esetében maradt domináns az ügyfélcentrikusság érdekében.

A home office-ban dolgozók legnagyobb hányada a 25-44 éves korú, városban élő emberek közül kerül ki, felülreprezentáltak körükben a nők, 77 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A távmunka és a home office szürke zónái

A 2021. decembere óta hatályos magyar jogszabályok értelmében a home office és a távmunka jogi értelemben egymás szinonimájává vált. Azonban a Századvég Digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei (.pdf) című kutatásban elvégzett fogalomértelmezés és lehatárolás szerint a távmunka és home office nem teljes mértékben azonos, nem egyenértékű atipikus foglalkoztatási formák. Míg a távmunkában a munkavégzés nem minden esetben zajlik a hagyományos munkarend idejében, addig a home office-ban dolgozók a hagyományos munkarendben dolgoznak és ennek a munkajogi adminisztrációs kötelezettségei is vonatkoznak rájuk. Ezért az IVSZ szerint szükséges a jogalkotónak is ezt a két foglalkoztatási formát elkülönítve kezelnie.

A Munka törvénykönyve (Mt.) jelenleg nem rendelkezik például arról, hogy a munkáltató visszarendelheti-e távmunkavégzés/home office esetén a munkavállalót, ha a munkavállaló életkörülményei megváltoznak vagy a munkakörhöz kapcsolódó feladatokban változás áll be, vagy a munkavállaló visszaél ezek lehetőségével. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók esetében gondot jelenthet, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében, ha home office munkavégzésben állapodnak meg a felek, azt egyik fél sem módosíthatja egyoldalúan, rugalmasan az aktuális feladatokhoz igazodva. Megfelelő keretek között, de biztosítani szükséges a munkavállalók számára a tervezhetőséget, a munkáltató számára pedig a jogot, hogy indokolt esetben irodai munkavégzésre hívja az egyébként home office-ban dolgozó kollégáit.

Az átalakuló munkavégzés modernebb szabályozást kíván

Az IVSZ javasolja a munkavégzés helyére vonatkozó szabályozás átemelését az Mt-be, a felek közös megegyezésének lehetővé tételével. Fontos lenne az is, hogy a Mt. adjon módot arra, hogy a munkáltatónak lehetősége nyíljon egyedi megállapodás alapján alkalmi home office lehetőséget biztosítania a munkavállalóknak anélkül, hogy ehhez minden alkalommal munkaszerződést kellene módosítani. Ugyancsak rögzíteni javasolják, hogy a munkáltatónak nyomós indok mellett jogában álljon visszavonni a home office vagy távmunka-megállapodást.

A szervezet szerint a szabályozásnak egyértelművé kell tennie azt is, hogy otthonról való munkavégzés során a fizikai munkakörülmények megteremtése és fenntartása, a munkáltató által az egyes munkakörökhöz elrendelt adatvédelmi, biztonsági előírások betartása alapvetően a munkavállaló felelőssége. Ugyanakkor ebben a kérdésben az IVSZ szerint mindenképp szükség van arra, hogy a munkáltató megadja a munkavállaló számára a megfelelő támogatást. Ehhez kapcsolódóan törvénybe kellene foglalni azt is, hogy a munkavállaló köteles legyen bejelenteni a munkáltatója számára, ha home office munkavégzésének helyszíne megváltozik. Erre azért lenne szükség, hogy a munkáltató mérlegelhesse, hogy továbbra is fenntartható-e az adatvédelmi, biztonsági előírások betartása.

Valós esetekre reagálva az IVSZ szerint kulcsfontosságú lenne félreérthetetlenné tenni mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekében, hogy ha egy munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatóját a jogszabályban előírt engedélyezett időkereten túli külföldi munkavégzéséről, akkor ennek jogi és adó vonzatai az eddigi joggyakorlat alapján magát őt, és nem a vállalkozást terhelik.

Nem egyértelműek az adható juttatások

Nem egyértelmű a home office-ban, távmunkában foglalkoztatott munkavállalóknak adható havi 20 ezer forintos szja-mentesen juttatás számításának módja sem. Az IVSZ tisztázni javasolja, hogy a jogalkotó a ténylegesen a home office-ban töltött napokat érti-e a kifizetési jogosultság alatt, vagy azt az időszakot, amelyben a munkavállaló már az Mt. szerinti távmunka-szerződéssel rendelkezik, így mindenképp pontosítani kell a kifizetés és elszámolás indokoltságát. Az első esetben a tényleges otthoni irodában töltött napok számával minden egyes hónapban külön-külön arányosítani kellene a kifizetést, és egy 50 százalékban otthonról dolgozó munkavállalónak már csak az összeg fele lenne adó- és járulékmentesen kifizethető, ezért a második értelmezés alkalmazása lenne az életszerű.

A szabályozás pontosítása azért is lényeges, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldalon se legyenek bizonytalanságok az atipikus foglalkoztatási formák pontos kereteire vonatkozóan. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet tükrében nem engedhetjük meg, hogy a nem teljes mértékben tisztázott körülmények miatt bárki is a külföldi munkavállalást vagy az itthonról külföldre való munkavégzést válassza. Az Összefogás a digitális Magyarországért című kiáltványunkban is arra hívjuk fel a figyelmet, hogy minden egyes digitális szakemberre szükség van a gazdaság versenyképességének fejlesztése érdekében – tette hozzá Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.”

Forrás:
A munkajogi szabályok modernizációját sürgeti az IVSZ ; Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2022. november 23.

Egyre jobban rákapnak a mobilos fizetésre a magyarok

„A magyarok közel negyede már a boltokban is rendszeresen használja fizetésre az okostelefonját, és a mobilnak egyre fontosabb szerep jut a mindennapi pénzügyek intézésében is. Figyelemre méltó, hogy az idősebb korosztálynál is emelkedőben van a mobillal bankolók aránya.

A magyar fogyasztók 62 százaléka előszeretettel használja okostelefonját az internetes vásárlásra és fizetésre, közel a negyedük (23 százalékuk) pedig a boltokban is azzal fizet – derül ki a Visa nyolc régiós országot érintő, Mobilfizetési szokások 2022 című felméréséből.

Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős igazgatója a felmérés eredményei kapcsán elmondta: a magyar fogyasztók 74 százaléka keres termékeket és szolgáltatásokat, 69 százalékuk kedvezményeket és akciókat böngészik, 59 százalékuk árakat hasonlít össze, 62 százalékuk pedig fizet is a mobiljával. Ez utóbbi mutatónál viszont némileg elmaradunk a régió többi országától, a cseheknél 68, a lengyeleknél 71, a szlovákoknál pedig 72 százalék ez az arány.

Az online vásárláshoz hasonlóan a magyarok elsősorban a gyorsaság (67 százalék) és a kényelem (65 százalék) miatt szeretnek az üzletekben okostelefonnal egy érintéssel fizetni. Érdekesség, hogy azok között a magyarok között, akik már kipróbálták a virtuális pénztárca használatát a hagyományos helyett, sokan vannak, akik havonta egyszer vagy ritkábban használják hagyományos plasztikkártyájukat: 24 százaléknál jár az arányuk.

Kiss Ede szerint figyelemre méltó, hogy ma már nem csak a Z generáció vagy a technológia megszállottjai számára mindennapos a mobiltelefonos fizetés:

A 45–54 éves magyar válaszadók 75 százaléka tisztában van azzal, hogy az üzletekben fizethet az okostelefonjával, és 22 százalék él is ezzel a lehetőséggel.

„A magyar Erste Bank ügyfélkörének 67 százaléka digitálisan aktív, közülük csaknem félmillió mobiltelefont használ a mindennapi bankoláshoz. Ez a legdinamikusabban növekvő ügyfélszegmens, kortól és státusztól függetlenül” – mondta Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

Az aktív mobilhasználó Erste-ügyfelek közül 200 ezren napi gyakorisággal fizetnek telefonnal, a mobilfizetési szolgáltatások közül a legnépszerűbb a parkolásidíj-fizetés és a QR-kódos sárgacsekk-befizetés.

„Nem véletlen, hogy fejlesztéseinkben a mobile-first elv a meghatározó, nemcsak a lakossági, hanem a kisvállalati digitális megoldások terén is” – emelte ki a vezérigazgató-helyettes. Harmati László szerint az Ersténél is az a tapasztalat, hogy a mobiltelefonos bankolás nem feltétlenül függ az életkortól, hiszen az 55 év feletti koroszály körében is egyre gyakoribb az okostelefonok ilyen célú használata.”

Forrás:
Egyre jobban rákapnak a mobilos fizetésre a magyarok; Barát Mihály Tamás; Világgazdaság; 2022. november 23.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Konferencia: 50 éves az Űrkárfelelősségi Egyezmény

„A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt az „50 éves az Űrkárfelelősségi Egyezmény” című konferenciára

2022. december 1. 10:00 – 2022. december 1. 13:00

Program

Levezető elnök: Kovács Kálmán a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke

10.00-10.05 Köszöntő

10.05-10.15 Megnyitó: Lamm Vanda akadémikus az MTA alelnöke

10.15-10.30 „A kárfelelősségi egyezmény kidolgozása és bemutatása”
Sulyok Gábor egyetemi tanár, SZE/TK JTI

10.30-10.45 „Univerzalizmus és partikularizmus a kárfelelősség szabályozásában”
Takó Dalma tanársegéd SZE

10.45-11.00 „A kárfelelősség és a honosság kapcsolódási pontjai”
Ganczer Mónika dékánhelyettes, egyetemi docens, SZE/TK JTI

11.00-11.10 Kávészünet

11.10-11.25 „Kármegosztás és kárszámítás a nemzetközi jogban és a nemzeti jogokban”
Sulyok Katalin adjunktus, ELTE

11.25-11.40 „Kárfelelősség a nemzetközi űrtörvényekben”
Bartóki-Gönczy Balázs intézetvezető, NKE VPKI

11.40-11.55 „A kárfelelősség és az űrtevékenység magánjogi szabályozása”
Barták Áron doktorandusz, SZE

11.55-12.10 „Káresemények a gyakorlatban”
Kecskés Gábor egyetemi docens, SZE/TK JTI

12.10-12.30 Kérdések és hozzászólások

12.30-12.40 Zárszó: Kovács Kálmán a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke

A részvétel regisztrációhoz között. Részvételi szándékát kérjük ITT jelezze.

Az esemény EZEN a linken online is követhető lesz.”

Forrás:
Konferencia: 50 éves az Űrkárfelelősségi Egyezmény; TK Jogtudományi Intézet; 2022. november

Már csak nyolc magyar űrhajós-jelölt van versenyben

„ Szijjártó Péter az Európai Űrügynökség miniszteri tanácsa előtt szólalt fel.

A 244 jelentkező közül már csak nyolcan vannak versenyben azért, hogy ki legyen a következő magyar űrhajós, az év végére négyre szűkítik le a számukat, a befutót pedig a 2024 végi vagy 2025 eleji misszió előtti hetekben fogják kiválasztani – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ESA (Európai Űrügynökség) miniszteri tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország a valaha volt legnagyobb, nagyjából 100 millió dollár értékű űrprogramját hirdette meg, amelynek egyik célja, hogy ismét magyar űrhajós jusson a világűrbe.

Mint mondta, a HUNOR program keretében, az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével, 2024 végén vagy 2025 elején harminc napos kutatási misszión vesz részt egy magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), amelynek során tizenkét magyar eszközt fog tesztelni és nyolc kísérletet végez magyar kutatócsoportok számára.

Tájékoztatása szerint a küldetésre 244 személy jelentkezett, köztük 39 nő, de már csak nyolcan vannak versenyben, és az év végére négyre szűkítik le a számukat, a befutót pedig a misszió előtti hetekben fogják kiválasztani.

„Ez fontos előrelépés a magas hozzáadott értéket és kutatás-fejlesztési hányadot képviselő magyar ipar tekintetében” – fogalmazott.

Szijjártó Péter elmondta, hogy kedden megállapodást írtak alá az ESA-val, amelynek keretében öt év alatt mintegy négymilliárd forintnyi támogatást kapnak magyar kis- és közepes vállalkozások a nagy európai projektekhez szükséges technológiai háttér kifejlesztéséhez.

Hozzátette, hogy bár hazánk nem tartozik a legnagyobb országok közé, az utóbbi évtizedekben több mint 140 magyar eszköz jutott ki a világűrbe, s mindegyik teljesítette is a misszióját.

A miniszter leszögezte: Magyarország támogatja az Európai Űrügynökség azon erőfeszítéseit, amelyek a kontinens szerepének megerősítését célozzák a világ űriparában.

A kormány ezért jóváhagyta a szervezet működéséhez szükséges pénzügyi hozzájárulását az elkövetkező időszakra, a 2019-ben elfogadott büdzséhez hasonló volumenben – tudatta.

Aláhúzta, hogy Európa és Magyarország is hatalmas kihívásokkal néz szembe napjainkban az ukrajnai háború miatt, hazánk ezért szomszédos államként különösen a béke pártján van minden tekintetben.

Kiemelte, hogy a világűr békés felhasználásának kettős jelentősége van, egyrészt a jelenlegi válságos időkben a magas hozzáadott értékű, fejlett technológiájú ágazatoknak nagy szerepe van a gazdasági fellendülésben, és az űripar egyértelműen ilyen. Másrészt szavai szerint a világűrhöz való hozzáférés szuverenitási kérdésnek is minősül. ”

Forrás:
Már csak nyolc magyar űrhajós-jelölt van versenyben; Infostart; 2022. november 22.

Megemelte költségvetését az Európai Űrügynökség

„Az ESA a Hold és a Mars felderítését célzó programokra fordítja a büdzsé nagy részét. A nemzetközi űrverseny fokozódik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) jelentősen növelte költségvetését, hogy tartsa a lépést az Egyesült Államokkal és Kínával, valamint új Hold-missziókat jelentett be szerdán.

Az ESA Párizsban tartott miniszteri szintű tanácskozásán az űrügynökség 22 tagországa 16,9 milliárd euróra növelte a hároméves költségvetés keretét. Ez 17 százalékos növekedés az előző büdzséhez képest. A kezdeti cél 18 százalékos emelés volt. Josef Aschbacher, a szervezet vezérigazgatója szerint az összeggel olyan Európát építenek, amelynek űrprogramja tükrözi politikai és jövőbeli gazdasági erejét. A költségvetés nagy részét a Hold és a Mars felderítését célzó programokra fordítják.

Döntés született arról is, hogy Európa továbbra is részt vesz a Nemzetközi Űrállomás (ISS) munkájában, így az ESA asztronautái 2030-ig használhatják az ISS-t.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter rámutatott: az új költségvetésnek köszönhetően az ESA képes lesz az Egyesült Államoktól és Kínától függetlenül tevékenykedni a világűrben.

Robert Habeck német gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Űrügynökségbe való folyamatos befektetés lehetővé teszi a jó együttműködést a Nemzetközi Űrállomással, és folytatódhat az európai robotholdjáró fejlesztése.”

Forrás:
Megemelte költségvetését az Európai Űrügynökség; Világgazdaság / MTI; 2022. november 23.

Készül a terep a Teams elleni uniós vizsgálathoz

„Újabb kérdőíveket küldött ki az Európai Bizottság, ami arra utal, hogy az uniós versenyjogi hatóság hamarosan komolyan beleáll abba a kérdésbe, hogy a Microsoft megnehezítette-e a riválisok dolgát a Teams kapcsán.

Meglendültek az események a Microsoft Teams termékéhez kapcsolódó, uniós trösztellenes kezdeményezésben: az unió hamarosan megindíthatja a trösztellenes vizsgálatot, amelynek célja annak tisztázása lesz, hogy a Microsoft jogellenesen tett-e szert versenyelőnyre azáltal, hogy a Teams-t az Office irodai alkalmazásokkal egybe csomagolva terjesztette.

Az Európai Bizottság versenyjogi szerve tavaly októberben küldte ki a piaci szereplőknek azt a piacfelmérést célzó kérdőívet, mely jellemzően az ilyen vizsgálatok nulladik szakaszának minősül, miután a Salesforce alá került Slack panaszt nyújtott be. A panaszoló egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a Microsoft illegálisan építette be a Teams-t az Office programcsomagba, megnehezítette annak eltávolítását, illetve nem tette lehetővé, vagy megnehezítette a riválisok számára, hogy platformjaikat a Microsoft Office termékeikbe bármilyen szinten integrálják.

A felmérésben a Bizottság a 2016-tól 2021-ig tartó időszakra fókuszált, melynek elején, 2017-ben debütált a Teams, miután a Microsoft számára világossá vált, hogy a munkahelyi kollaborációs platformok egyre nagyobb teret hódítanak magunknak.

A folyamatot csak felerősítette a pandémia, melynek egyik legnagyobb haszonélvezője éppen a Microsoft, illetve a távoli munkavégzéshez világszerte használt Teams volt. A Slack többek közt azt kérte az EU versenyjogi hatóságától, hogy az amerikai szoftveróriást kötelezze a Teams elkülönítésére az Office csomagtól, és árusítsa önmagában egy méltányos kereskedelmi áron.

A Bizottság a múlt hónapban újabb kérdőíveket küldött ki, ami annak jele, hogy a versenyjogi hatóság előkészíti a terepet a hivatalos vizsgálat megindításához, árulták el a Reuters közeli forrásai.

Egyre több szem a redmondiakon

A Microsoft és az EU versenyügyi hivatalának kapcsolata egyáltalán nem felhőtlen, ráadásul most párhuzamosan más fronton is terítéken van a redmondiak kapcsán a versenyellenesség. Nemrég átfogó, második körös vizsgálati szakaszba lépett az Európai Bizottság versenyjogi szervének vizsgálata, mely azt hivatott eldönteni, hogy a Microsoft és az Activision idén januárban bejelentett akvizíciós megaüzlete hogyan befolyásolja a versenyt a kontinens videojáték-piacán. Ezzel ez immár a második, baljós előjel az akvizíció végleges kimenetelét tekintve a felek számára, miután Nagy-Britanniában a helyi versenyhatóság szintén behatóan vizsgálja a dealt.

Az EU-s versenyjog a tervek szerint 2023. március 23-ig dönt arról, hogy az akvizíciónak zöld utat ad-e, ám könnyen lehet, hogy addigra a vizsgálat okafogyottá válik, ha ugyanis a brit versenyhatóság előbb elgáncsolja az ügyletet, az alighanem idő előtt arra kényszeríti a feleket, hogy elálljanak a tervüktől.

Mindeközben az Egyesült Államokban is készülnek már a hatóságok, a versenyjogi ügyekben illetékes Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) a jövő hónapban indíthatja el a jogi eljárást, miután mostanra meghallgatta az ügyben a két érintett cég első emberét, Satya Nadellát és a Bobby Kotickot, ám a meghallgatáson elhangzottak nem győzték meg a szervezetet arról, hogy a megaüzlet a felek állításával szemben nem torzítja jelentősen a versenyt a videojátékok piacán.”

Forrás:
Készül a terep a Teams elleni uniós vizsgálathoz; Dömötör Zsuzsa; HWSW; 2022. november 25.

Még nem tudott előrelépni Európa a chippiacon

„A kontinens cégei vészharangokat kongatnak, mert túl lassúnak találják a helyi chipipar felzárkóztatására irányuló törekvéseket.

Az Európai Unió által az év elején bejelentett chipipari felzárkóztatás az iparág vezető képviselői szerint egyáltalán nem halad elég gyorsan és megfelelően. „Európa világbajnok a bejelentésekben és törpe a megvalósításban” – jegyezte meg Andreas Gerstenmayer, az AT&S osztrák technológiai csoport vezetője a Handelsblattnak. Az AT&S úgynevezett IC szubsztrátokat szállít a félvezetőiparnak. Ezek a kapcsolóelemek az áramköri lap és a chip között. A társaság legismertebb ügyfele az Apple.

Az EU hónapok óta vitatkozik a félvezetőipar támogatásáról, eddig eredménytelenül. Eközben más nemzetek már milliárdos támogatási programokat fogadtak el. „Balról és jobbról is megelőznek minket, és olyan országok is, mint Dél-Korea vagy Japán, amelyek kisebbek, mint az EU” – kritizálta Gerstenmayer a a döntéshozók lassúságát. Az Európai Bizottság által javasolt chiptörvény, amely 43 milliárd eurós támogatást tenne lehetővé, a menedzser szerint még mindig túl kevés, mert az összeg túl kicsi ahhoz, hogy globális szinten változást hozzon.

Az idő pedig sürget. A világ vezető chipgyártó vállalatai most döntik el, hogy hová fektetik be milliárdjaikat a következő években. Európa eddig csak kis szerepet játszott a terveikben. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. Ltd. (TSMC) például nemrégiben jelentette be, hogy újabb üzem építését tervezi az Amerikai Egyesült Államokban. A félvezetőipar legnagyobb szerződéses gyártója már most tizenkétmilliárd dollárért épít gyárat Arizonában. A tajvaniak hétmilliárd dollárt fektetnek be egy új japán telephelybe is.

Európa természetesen sikereket is elkönyvelhet. Az Intel és az Infineon idén milliárdos nagyságrendű új üzemeket jelentett be Németországban. A chipgyártók tervezett beruházásai azonban attól függnek, hogy a chiptörvényben előirányzott milliárdok valóban befolynak-e. „Számítunk a megfelelő finanszírozásra” – mondta Jochen Hanebeck, az Infineon vezérigazgatója. A társaság ötmilliárd eurót akar költeni az új gyárra. Hanebeck hozzátette: „Kapcsolatban állunk a hivatalokkal”. Amennyiben a cég meg tud állapodni az állammal a pénzügyi támogatásról, a munkagépek jövő ősszel indulhatnak. Frank Bösenberg, a Szilícium Szászország ágazati szövetség ügyvezető igazgatója azt követelte, hogy az Európai Unió nagyon gyorsan állapodjon meg a chiptörvényről, mert több tucat ilyen üzemre van szükség a kontinensen. A német kormány egyik magas rangú képviselője pedig arra figyelmeztetett, hogy a félvezetőipar támogatása nem maradhat prédikáció szintjén.

Az Európában eddig tervezett új üzemek közel sem elegendőek az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által kitűzött cél eléréséhez. Eszerint az évtized végére a világ összes chipjének 20 százaléka európai gyárakból fog származni, több mint kétszer annyi, mint jelenleg. Mivel a vezető piackutatók előrejelzései szerint a félvezetők piaca ezzel párhuzamosan gyorsan nőni fog, az EU-nak 2030-ig meg kell négyszereznie kapacitásait. A cél az, hogy Európa kevésbé függjön a távol-keleti szállításoktól. Az autóipar közel két éve szenved attól, hogy az ázsiai szerződéses gyártók nem rendelkeznek elegendő kapacitással.

A chiptörvény mellett van egy másik finanszírozási program, az IPCEI Mikroelektronika amely az Európa számára fontos chipipari projekteket támogatja. A német kormány tavaly év végén már kiválasztott 32 helyi programot és jóváhagyásra benyújtotta őket Brüsszelnek. Kormányzati források szerint az Európai Bizottságnak legkésőbb ősszel vagy télen zöld utat kellett volna adnia az érintett projekteknek. A szövetségi kormány azonban legkorábban 2023 első negyedévében várja az engedélyeket. „Nem igazán lehet a bizottságot hibáztatni, hiszen Brüsszelnek az energiaválság miatt folyamatosan azzal kapcsolatos” – mondta a kormány egyik képviselője. Másrészt fel kell tenni a kérdést, hogy a technológiai felzárkózás vágya és a hosszú várakozási idő hogyan fér meg egymással.

Eközben egyes szakértők óva intettek attól, hogy olyan létesítményeket támogassanak, amelyekre Európának egyáltalán nincs szüksége, mert nincs piac. „Az Intel új magdeburgi üzemének például nincs elég vevője az EU-ban” – hangsúlyozta Alan Priestley, a Gartner piackutató vállalat munkatársa. Ennek oka, hogy az elektronikai termékek gyártása az alacsonyabb bérek miatt csak Ázsiában versenyképes. Az Intel 2027-től a jelenlegi legfejlettebb processzorait akarja gyártani Németországban, amiket elsősorban számítógépekben és okostelefonokban használnak. A vállalat érvelése szerint a világpiacot Szász-Anhaltból szolgálják majd ki. Ezen rendkívül kifinomult chipek vásárlói pedig nyilvánvalóan nagyon is érdekeltek abban, hogy a világ minden régiójából szerezzenek be alkatrészeket.

Az AT&S jelenleg tömegesen bővíti az ausztriai Leobenben található központját. 500 millió eurót fektet be egy kutatási és fejlesztési központba. Azt a kérdést, hogy a társaság tovább terjeszkedik-e hazájában, Gerstenmayer nyitva hagyta: „Megvizsgáljuk, hogy az amerikai chiptörvény keretein belül beruházunk-e az USA-ban. Az ottani feltételek most rendkívül vonzóak.””

Forrás:
Még nem tudott előrelépni Európa a chippiacon; SG.hu; 2022. november 24.

Megvan a pénz az európai csipgyártás felfuttatására

„A tagállamok egyhangúlag támogatják az uniós program 43 milliárd eurós finanszírozását, bár egyes iparági szereplők szerint ennél jóval többre lenne szükség az ambiciózus célok eléréséhez.

Javában alakul a konszenzus az európai félvezetőgyártó-ipar újjáélesztését célzó program finanszírozásához. Ebben a legújabb állomás, hogy EU nagykövetei a héten egyhangúlag támogatták azt a megállapodást, amely 43 milliárd eurót szabadít fel a kutatás-fejlesztés fellendítésére és az európai gazdaságok önellátásának erősítésére. Az uniós miniszterek legközelebb december 1-jén üléseznek a Versenyképességi Tanácsban, a mostani megállapodásnak pedig a jövő év elején még az Európai Parlamenten is át kell mennie. A csiptörvényként (Chips Act) hivatkozott tervezet fő célja, hogy javítsa Európa versenyképességét és ellenállóképességét a félvezetőipari technológiák területén, és az Európai Unió jelenlegi piaci részesedését már 2030-ig 20 százalékosra növelje a globális félvezetőgyártásban.

A megállapodás megszületésének fő akadálya az lenne, hogy ténylegesen honnan származik majd a finanszírozás. Az EU soros elnökségét betöltő cseh kormány például a beszámolók szerint visszavont egy 400 millió euró átcsoportosítására irányuló javaslatot az Unió fő kutatás- és innovációfinanszírozási programjából (Horizont Európa), a kisebb uniós országok pedig általában amiatt tiltakoztak, hogy az ilyen megállapodások a nagy, bejáratott iparágakkal rendelkező gazdaságoknak előnyösek. (Egyelőre úgy fest, igazuk is lesz.) A megállapodásban egyébként a korábbiakhoz képest változtatást jelent, hogy a félvezetőipari termékek szélesebb skálájára engedélyezne támogatásokat ahelyett, hogy a legfejlettebb technológiákat részesítené előnyben.

Lehet, hogy ez így is kevés lesz

Ez utóbbi azon a felismerésen alapszik, amelyik már az amerikai támogatási program (CHIPS Act) kapcsán is felmerült: nevezetesen, hogy az ellátási láncokat sújtó problémák sokszor nem a csúcstechnológia, hanem a hétköznapibb alkatrészek, például töltésvezérlő áramkörök hiánya miatt lépnek fel. A holland NXP Semiconductors vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az EU által elkülönített támogatás simán kevés lesz: szerinte ahhoz, hogy elérjék a 2030-ra ütemezett célokat, az európai gyártóknak nem 43, hanem 500 milliárd eurónyi befektetésre lenne szükségük. Ez akkor is durva különbség, ha már szó van például az EU és az USA lépéseinek összehangolásáról is a támogatási verseny elkerülésének érdekében.

Ide tartozik, hogy egyes csipgyártók már korábban bejelentették új európai létesítmények finanszírozását. Az Intel tavaly ősszel közölte, hogy a következő évtizedben az Európai Bizottság 2030 Digital Compass tervezetével összhangban 80 milliárd eurót fordítana tíz európai félvezetőgyár felépítésére. A beruházás első hullámában lennének a németországi Magdeburgban létesített üzemek, amelyekre 17 milliárd eurót szánnak, és elsősorban az ottani autóipart szolgálná ki a 2 nanométeres technológiát is alkalmazó, élvonalbeli csipekkel. Az iparági szereplők közül legutóbb az Infineon jelentette be, hogy a megfelelő állami szerepvállalás mellett 5 milliárd euróért építene egy gyárat Drezdában az ipari alkalmazásba szánt félvezetők előállítására.”

Forrás:
Megvan a pénz az európai csipgyártás felfuttatására; Bitport.hu; 2022. november 25.

Szakirodalom

Az innovációhoz kötődő alapfogalmak: a definícióktól az innovációs ökoszisztémáig

„Napjainkban az innovációk sűrűsödése és az értékteremtés módjának megváltozása figyelhető meg. Ez nemcsak a technológiai-gazdasági paradigmák kapcsán érzékelhető, hanem az innovációk tág körét is érinti. Az állam – kiemelten a védelmi ipar – igényei mindig is fontos szerepet játszottak a kutatás és kísérleti fejlesztés, valamint a – tág értelemben vett – piacon realizálódó innovációk ösztönzésében akár finanszírozói, akár megrendelői oldalon. Az innováció körüli „hype” és a terminológiai kakofónia miatt azonban indokolt a rendszerezés. Jelen tanulmány erre tesz kísérletet az idők folyamán fejlődött innovációdefiníciók, illetve az innovációhoz kötődő modellek áttekintésével, valamint az innovációs ökoszisztéma komplexitásának megértésére való törekvéssel.”

Forrás:
Az innovációhoz kötődő alapfogalmak: a definícióktól az innovációs ökoszisztémáig; Szakos Judit; Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle; 14. évf, 3. szám; DOI: 10.32576/nb.2021.3.6; 2021 (PDF)

A mesterséges intelligencia alkalmazásának adatvédelmi aggályai a közigazgatásban

„A Mesterséges Intelligenciák (MI) – tágabban megfogalmazva az algoritmusvezérelt folyamatok – alkalmazási kérdéseinek aktualitását az információ- és kommunikációtechnológia gyors fejlődése indukálja. Minden előnyével és hátrányával együtt ez kétségtelenül meghatározó tényező mind a köz-, mind a magánszféra szereplői számára, ezért is válhatott a digitalizáció egyik központi célkitűzésévé az európai és hazai közigazgatásnak. A fejlődési cél szem előtt tartása mellett azonban nem szabad megfeledkezni a kockázatokról, amelyek különösen nagy hatást gyakorolhatnak az emberi méltóságra és annak védelmére, a természetes személyek magánszférájába való aránytalan beavatkozás, valamint a személyes adataiknak nem megfelelő kezelése által. Jelen kutatás célja a közigazgatási rendszerek általi MI használat központi adatvédelmi aggályainak azonosítása. Ehhez a szükséges mértékben a közigazgatásban alkalmazható algoritmusok jelenlegi és lehetséges felhasználási területeinek feltárására és az Általános Adatvédelmi Rendelet mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási megközelítésének vizsgálatára is sor kerül.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia alkalmazásának adatvédelmi aggályai a közigazgatásban; Kollár Gergő; Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok; 3/1. (2022)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a nemzeti laborhálózat létrehozásáról

„A közfinanszírozott ellátóknak jövő márciustól a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózatot kell igénybe venniük.

Azonnali hatállyal elrendeli a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózat (rövidebben: nemzeti laborhálózat) kialakítását a kormány 1569/2022. (XI. 24.) határozata, amely a Magyar Közlöny 193. számában jelent meg.

A Takács-csomag centralizációs lépése szerint a közfinanszírozott, állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézményekben jön létre az Országos Kórházi Főigazgatóság koordinálása mellett a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NOLD NKft.) néven. A NOLD önálló országos intézmény lesz, és az egyetemi laborok mellett fog dolgozni.

A közfinanszírozott intézményekben 2023. március elsejétől – a jogszabály megfogalmazása alapján – „lehetőség szerint” a NOLD-nak kell végeznie a labordiagnosztikai feladatokat. Működéséről a belügyminiszternek 2024 végéig kell jelentést készítenie a kormány részére.”

Forrás:
Kormányhatározat a nemzeti laborhálózat létrehozásáról; Weborvos; 2022. november 25.
A Kormány 1569/2022. (XI. 24.) Korm. határozata a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózat kialakításáró; Magyar Közlöny; 2022. évi 193. szám; 2022. november 24.; 7865. o. (PDF)

48. szám, 2022. november 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek