Skip to main content

9. szám, 2023. február 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Takács Péter előadása az egészségügy átalakításáról

„Igazságosabb, betegközpontúbb, finanszírozható rendszer kialakításához kért segítséget a kórházigazgatóktól Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség szerdai szakmai napján.

A ciklus végére a fekvő- és járóbeteg-szakellátás finanszírozásának tartós rendezése mellett a vatta HBCS-k eliminálására, a kórházi ápolási minimumnapok radikális csökkentésére és a működési költségek fedezetének (külön forrásból történő) biztosítására is ígéretet tett a szakpolitikus. Előadásában örömmel üdvözölte az átlagfinanszírozás kivezetését, amely – mint fogalmazott – az utolsó fél évben már rendkívül kontraproduktív volt, bár az őszi teljesítési adatok azt mutatták, hogy az aktív kórházak teljesítménye 85–90 százalék között van 2019-hez képest.

Teljesítményösztönzőt és fejkvóta elemet is tartalmazó vegyes finanszírozás bevezetése zajlik a fekvőbeteg-ellátásban, a lakosságarányos keretek kialakítását már 2021-ben elkezdték – mondta a szakpolitikus. Kifejtette, hogy nem a magasabb progresszivitási szint „viszi” rosszabb helyzetbe a kórházakat, a sokszakmás intézményekben ugyanis a megfelelően finanszírozott szakmák (onkológia, invazív kardiológia) kiegyenlítik a veszteségesen dotáltakat. Elmondta, hogy a 130 százalékos tvk-kihasználásért a jövőben büntetni fognak, a teljesítéseket negyedévente vizsgálják majd felül.

Aggódhatnak az ágyszámfetisiszták

Ágyszámfetisizmus uralkodik az ágazatban, elsősorban a helyi politikában – fogalmazott Takács Péter, aki folytatja az országjárást, hogy az új finanszírozási rendszer bemutatása, a területi éves keretek (ték) kiosztásához szükséges felmérés mellett a helyi politikusoknak elmondja azt is: az ágyszám önmagában nincs összefüggésben a betegellátás minőségével. A helyi politikával kell „leharcolni” a struktúra átalakítását – fogalmazott az államtitkár, aki szerint az összes eddigi kísérlet helyi politikai érdekeken bukott meg. A megyei roadshow során azt is végignézik, hol célszerű megtartani az aktív műtétes szakmákat, és hol váltsa fel ezeket egynapos sebészet.

Stabil, ciklikusan visszatérő kódkarbantartást is ígért a szakpolitikus, amelyet 6–8 pilotkórházban tesztelnek először, a cél pedig az, hogy 3 évente minden szakmafőcsoportban folyamatos legyen karbantartás. Megemlítette azt is, hogy az elmúlt években alaposan felduzzasztott kódkarbantartó bizottság 11 fős lesz, és ugyancsak radikális csökkentés lesz a minimumnapok számában, mert ez eddig nem követte a szakmai fejlődést.

Az új típusú finanszírozás fontos eleme a báziselem, amelyet várhatóan nem az E-Alap forrásaiból biztosítanak, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) keresztül fognak kifizetni a szolgáltatóknak a működési költségek fedezésére.

Vége a vattázásnak

A „kódolóművész” járóbeteg-szakellátás tervezett éves keretének (ték) kiosztását jelölte meg a szakpolitikus következő feladatként, hozzátéve, hogy a pontrendszert növelésére és visszaegyszerűsítésére egyaránt szükség van, ugyanakkor a vattázásnak véget vetnek, mert míg egy megyei kórház, vagy nagyváros szakrendelője egy esetre 6-7 beavatkozást könyvel le, addig a kisebb rendelőkben 19–22 beavatkozás esik egy esetre. Márpedig – mint Takács Péter leszögezte – az adófizető pénzével felelősen kell gazdálkodni.

A szociális- és az aktív betegellátás szétválasztása kapcsán elmondta, az erre irányuló korábbi – Ónodi-Szűcs Zoltán nevéhez kötődő – kísérlet azért halt el, mert nem volt forrás az ápolási centrumok felépítéséhez, ellenben a mostani modell már a meglévő 3 millió négyzetméternyi kórházi férőhelyre alapoz, amelynek területileg 30 százaléka áll üresen. Függetlenül attól, hogy ki lesz a fenntartó, hasonló finanszírozási feltételeket biztosítanak mindkét ágazatban. A humánerőforrás-igény is csökken, mert míg egy ápolási osztályon nyolc, addig a szociális osztályon csak két szakképzett ápoló alkalmazását írja elő a minimumrendelet, a többi helyet ápolásban jártas szociális dolgozókkal kell feltölteni.

Fókuszban az értékalapú egészségügyi ellátás

A finanszírozás eszköz ahhoz, hogy az ellátás színvonala folyamatosan javuljon, ugyanakkor a kórházak adósságállománya kegyetlen tükörként mutatja meg, hogy valami nincs rendben az ágazatban – nyitotta előadását Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. Miután „nemzeti kórkép” címmel felvázolta a régóta ismert problémákat, hozzátette, hogy a beteg az orvos, a szakdolgozó, a fenntartó és a politika elvárásainak együttes képviseletét kell összehangolniuk a főigazgatóságon az irányítás során.

Míg a kis kórházakból egészségközpontokat alakítanak ki járóbeteg- és egynapos sebészeti ellátással, a krónikus ellátóhelyekké alakított a kórtermekben a centrumkórházakból hazaküldött betegek lábadoznak majd. A hátrányos helyzetű, illetve alacsony népsűrűségű területeken első sorban a digitális szolgáltatásokat erősítik majd – foglalta össze a fenntartó főigazgatója, hangsúlyozva, hogy az átalakításhoz nem elég a jelenlegi díjtételek kiigazítása, a finanszírozást és a szabályozást az értékalapú egészségügy elvén kell kialakítani.

Szigorú szétválasztás helyett szabályozott átjárás

Az ország eltartó képessége nem teszi lehetővé, hogy két párhuzamos egészségügyi ellátórendszer működjön, a két szektor között biztosítani kell a szabályozott átjárást – jelentette ki Jenei Zoltán, ehhez kapcsolódva Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója később azzal egészítette ki, hogy a magánellátók bevonását úgy tartja elképzelhetőnek, ha egy-egy probléma teljes ellátási spektrumát át vállalják a szolgáltatók.

Egyelőre még nem teljes a magánszolgáltatók jelentési kötelezettsége, és még a jelentési fegyelemmel is vannak problémák, így egyelőre kevés adat áll rendelkezésre az elemzésekhez – folytatta a NEAK főigazgató. – A biztosítási jogviszonnyal rendelkezők 89 százaléka veszi igénybe mindkét szektor szolgáltatásait, egy százalékuk jelenik meg kizárólag a privát ellátóknál, azonban a magánintézményekben döntően csak egy alkalommal jelennek meg a betegek. A Nemzeti Protézisregiszter adatai is arról tanúskodnak, hogy 2020 és 2022 között magas volt azoknak a száma, akik magánszolgáltatóhoz kényszerültek csípő- és térdprotézis beültetésre. A magánlaboratóriumok forgalma egyötödével növekedett, a PCR-tesztek nélkül – sorolta az adatokat.

Bár a magán- és a közellátásnak „együtt kell élnie”, nem szabad szem elől téveszteni, hogy az állami ellátóknak vannak olyan kötelezettségei és felelősségei, amelyeket nem képes átvenni a privát szektor – hívta fel a figyelmet.

Szakmai konszolidáció, emelkedő energiaárak, minőségi finanszírozási elemek

Mind szakmailag, mind funkcionálisan konszolidálták az elmúlt időszakban a NEAK-ot, az előző ciklusban szétszabdalt funkciók ismét a helyükre kerültek, aminek nyomán hatékonyabbá vált a működés – számolt még be Kiss Zsolt, kiemelve, hogy a folyamat eredményeként 78 státuszt kaptak vissza.

Átmenetileg kezelni kell az emelkedő energiaárak okozta nehézségeket – mondta még el a NEAK főigazgatója, arra biztatva az intézményvezetőket, hogy kritikus gazdálkodási helyzetre hivatkozva addig is fordulhatnak segítségért az alapkezelőhöz, amíg lezárul az ehhez kapcsolódó, folyamatban lévő adatgyűjtés, és kialakítják az energiakompenzáció végleges szabályait.

A NEAK szolgáltatóként a lehető legtöbb egészségnyereséget akarja megvásárolni, ehhez fontos, hogy minőségi elemek is legyenek a finanszírozásban – hangsúlyozta végül Kiss Zsolt.”

Forrás:
Igazságosabb finanszírozást, de szigorúbb ellenőrzést is ígért Takács Péter; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2023. február 22.
Lásd még:
Nem tetszik a Fidesz-frakciónak a kórházi ágyszámcsökkentési elképzelés; Medical Online; 2023. február 24.


Közigazgatás, politika, jog

Indulhatnak az uniós pénzek – Navracsics Tibor időpontot jelentett be

„ Összeférhetetlenségi javaslatcsomagot küldött Brüsszelbe a kormány, erről április-májusban dönthetnek is.

Interjút adott a Hír TV-nek Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter, amelyben azt közölte, nyáron érkezhetnek az uniós támogatások, ennek feltételéül pedig a kormány elküldte hivatalos ajánlatát arról, hogy államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlenné nyilvánítanák a kuratóriumi tagságot.

A Brüsszelbe küldött csomagban az is szerepel, hogy 6+6 éves kuratóriumi mandátumban korlátozná a kormány a kuratóriumi tagságot az Európai Bizottság kívánságára.

Az ügyben a tárcavezető szerint április-májusban döntés születhet, nyáron pedig jöhet a pénz az Erasmus+ és a Horizont kutatás programhoz.

Az Európai Tanács decemberben közölte, hogy a politikusokkal feltöltött vagyonkezelő alapítványokkal az EU nem köthet szerződést összeférhetetlenség miatt, vagyis az alapítványi fenntartású egyetemek nem részesülhetnek az uniós támogatásokban. Erre a kormány felkérte az érintett vezetőket a távozásra.

Arra a napokban – mint a HVG.hu összeállítása rámutat – Navracsics Tibor sem tudott választ adni, hogy polgármesterek, parlamenti képviselők maradhatnak-e a vagyonkezelő alapítványoknál, de a mostani interjúból az következik, a helyettes államtitkároknak, a parlamenti képviselőknek és polgármestereknek nem kell lemondaniuk kuratóriumi tisztségükről a brüsszeli pénzért.”

Forrás:
Indulhatnak az uniós pénzek – Navracsics Tibor időpontot jelentett be; Infostart; 2023. február 22.

Újabb stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Navracsics Tibor több kereskedelmi és iparkamara elnökével Budapesten

„Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter több kereskedelmi és iparkamara elnökével hétfőn Budapesten. A politikus elmondta, a leszakadó régiók mellett segíteni kell Budapest fejlődését is. Hozzátette, hogy az eddigieknél is sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség a gazdasági és a kulturális élet szereplőivel, a felsőoktatási, tudományos-kutatási területtel.

Magyarország jól használta ki az uniós tagságból származó előnyöket

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában (BKIK) tartott eseményen a miniszter stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország gazdaságfejlesztési zónáiban működő kereskedelmi és iparkamarák elnökeivel. Navracsics Tibor elmondta: a kamarai aláírássorozat célja, hogy a térség szereplőivel intézményes kommunikációt teremtsenek, amellyel a jobb minőségű döntéshozatalt segítik.

A miniszter szerint Magyarország jó ütemben használta ki az uniós tagságából adódó lehetőségeket, és dinamikusan fejlődött az elmúlt tizennyolc évben. A leszakadó régiók mutatói azonban azt sugallják, többet kell tenni a területi problémák kezeléséért. Ugyanakkor az uniós átlag felett lévő főváros fejlődését is segíteni kell, hiszen növekedése az egész ország fejlődését, a nemzetgazdaság növekedését is jelenti – mutatott rá Navracsics.

Stratégiai partnerségi megállapodás

Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt: régóta szorgalmazták a területi kereskedelmi és iparkamarák együttműködését a szakminisztériumokkal, ezért is fontos a most létrejött stratégiai partnerségi megállapodás. A kamarák szoros kapcsolatban állnak a gazdaság szereplőivel, és közvetíteni tudják a vállalati szféra véleményét, igényét – mondta a BKIK elnöke.

Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett: kamarájuk már húsz évvel ezelőtt kezdeményezte Pest megye önálló régió létrehozását, hogy részesedhessenek az uniós fejlesztési forrásokból. Azzal, hogy a megye önálló régió lett a térségben, nagyobb fejlődésre lesz lehetőség.”

Forrás:
A főváros fejlődését is segítené Navracsics; Balizs Benedek; Index.hu; 2023. február 20.

Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel a kormány

„ Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel – áll egy törvényjavaslatban.

A HVG birtokában jutott egy olyan törvényjavaslat, amely regisztrációs kötelezettséget írna elő „az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában, az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”.

A lap hozzáteszi, hogy a dokumentumot még társadalmi vitára sem bocsátották.

Mindenesetre a regisztrációt a kivitelt és behozatalt megelőzően 30 nappal kell megtenni az érintett vállalatoknak, ennek elmulasztása szankciókkal járna „a hatóságok erőteljes fellépése mellett”.

Emellett export csak olyan építési termékeknél volna lehetséges, amelyek esetében nincs importkitettsége az országnak. Ha pedig az építésgazdaságért felelős miniszter (Lázár János) értesül arról, hogy az építőanyagok kivitele „jelentős mértékben akadályozza, vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését”, legfeljebb egyéves exporttilalmat rendelhet el az adott termékekre – írja a lap.

Egyébként a Magyar építészetről szóló törvény javaslata három jelenleg hatályos törvényt: az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt vonná össze.”

Forrás:
Az építőanyag is „nemzeti” lehetne egy javaslat szerint; Infostart; 2023. február 24.

Velkey György: újra teljesítményfinanszírozás van a kórházakban, de korrekció is kell

„A Magyar Kórházszövetség konferenciáján a teljesítményalapú finanszírozásról és a várólisták csökkentésének programjáról beszéltek. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint jó az együttműködés az egészségügyi államtitkársággal, ám elkésettnek érzi a szakdolgozói béremelést.

„Február 1-jétől újra teljesítményalapú finanszírozás van a kórházakban, ezt az elmúlt napokban tudták meg a kórházak, de hosszú, féléves előkészítés volt, és nagyon régen vártuk” – mondta el az InfoRádióban Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Ezzel a lépéssel újra meghatározták a finanszírozás kereteit. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója szerint ez azért fontos, mert bemutatja, milyen fekvőbeteg-, járóbeteg- és krónikus ellátási keretszámokon belül dolgoznak a kórházak. Most elindulhat egy korrekciós folyamat, és azokban a kórházakban, ahol változott a betegforgalom, ott ez valószínűleg gondot okoz majd, de a döntéshozók nyitottak szerinte arra, hogy ezek a korrekciók megtörténjenek.

A Magyar Kórházszövetség konferenciáján téma volt a várólista is. Idén ötmilliárd forint áll rendelkezésre a várólisták csökkentésére. Velkey György azt mondta, a várólista növekedésének több oka van, és nemcsak szándék vagy finanszírozás kérdése, hogy el tudják végezni a programban szereplő beavatkozásokat. Úgy fogalmazott: a várólista csökkentése nagyon jelentős mértékben a személyzet, az emberi erőforrás kérdése.

Elsősorban műtősnők, aneszteziológusok, aneszteziológus-asszisztensek, de nem ritkán operáló orvosok is hiányoznak a rendszerből – inkább a vidéki településeken és a kisebb városokban. Ennek a gyors pótlása nem lehetséges, de a szándék egyértelmű, és bíznak abban, hogy a kórházak nagyobb számban részt tudnak venni a programban.

A bérrendezés viszont egyelőre várat magára. A szövetség elnöke reméli, ebben is lesz előrelépés, mert májusra és júniusra megvan az ígéret az ápolói béremelésre. Szerinte ez azért fontos, mert „életbevágó, hogy az ápolók megmaradjanak a rendszerünkben”, de hasonlóan a szakasszisztensek, a műtősnők és aneszteziológus asszisztensek is.

Hangsúlyozta: a júniusi és a jövő márciusi bérrendezési tervek szépek, de kicsit elkésettek.

Hajdú-Bihar megyében most már élesben is elindult az új ügyeleti rendszer. Velkey György azt mondta, a kórházszövetség elnökségében hosszan beszélgettek az új programról Csató Gábor főigazgatóval, aki a pilot program minden elemét ismeri. „Jó úton járunk, amikor az ügyeleti rendszer átalakításáról gondolkodunk” – jegyezte meg. A mostani „feszült helyzetben” kénytelenek a kórházaikból megpróbálni pótolni azokat, akik az alapellátásban nem ügyelnek. Ezt átmenetileg megpróbálják megtenni amellett, hogy a kórházi munkatársaknak a kórházi ügyeleteket is el kell látniuk.

„Világosan látni kell, hogy az orvosi hivatás olyan, amiben bizonyos ügyeletre mindenkinek számítania kell. Idáig sokkal nagyobb ügyeleti terhelés volt az alapellátásban, most a szakdolgozók veszik át a éjszakai ellátás jelentős részét” – mondta.

Szerinte érdemes megkeresni a megoldásokat, mert egy jól finanszírozott ügyeleti rendszerben mindenki megtalálja a helyét. „Meggyőződésem szerint akkor egy hosszú távon kiegyensúlyozott rendszer építhető ki” – mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.”

Forrás:
Velkey György: újra teljesítményfinanszírozás van a kórházakban, de korrekció is kell; Imre Júlia; Infostart / InfoRádió; 2023. február 23.

Történelmi csúcsot döntött a kórházak adóssága január végén

„Már január végén rekordnak számító adósságot halmoztak fel a kórházak, a tartozásállomány elérte a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 21,5 milliárd forintot. A januári – egyetemek nélkül számított – 14 milliárdos adósságnövekedés történelmi csúcs – mondta a Napi.hu-nak, Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

A modellváltó orvosegyetemekkel együtt a tartozásállomány meghaladja a 15 milliárd forintot. Ugyanakkor azt kiemelte: az alapítványi fenntartású intézményeknek már egy ideje nem kell az államkincstár felé jelenteni a tartozásállományuk alakulását, az államkincstár adataiban a modellváltó egyetemek nem szerepelnek.

A szakember szerint eddig 2021. január volt a csúcstartó hónap, akkor 11,3 milliárd forinttal nőtt az kórházak adóssága az egyetemekkel együtt. Tavaly januárban pedig 5,4 milliárddal nőtt a fekvőbetegeket ellátó intézményekben a kifizetetlen számlák végösszege.

Sok minden áll a háttérben

A tartozásállomány kiugró idén januári növekedéséért több tényező is okolható – mondta Rásky László.
* Az év végi adósságrendezésre készülve, az intézmények egy része „bespájzol”, azaz a lehetősége határain belül minél nagyobbra növeszti az adósságát.
* Az év végi beszerzésekre hatással van az a feltételezés és tapasztalat is, hogy a következő év elején drágulni fognak az eszközök és a szolgáltatások.
* De azt is hozzátette: a mostani kiugró adat egyik meghatározó tényezője az energiaárak növekedése.

A kórházak megemelkedett energiaszámláit a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni – ez a Kórházszövetség konferenciáján hangzott el. Az energiakrízis Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint 100-150 milliárd forint plusz terhet jelent az intézményeknek.

Bár a 15 milliárd forintos egy hónapon belüli emelkedés Rásky László szerint valószínűleg egyszeri adat, a szakember azzal számol, hogy az elkövetkező hónapokban visszaesik az adósságnövekedés dinamikája. Ugyanakkor úgy véli, ez mindenképpen figyelmeztető jel, mert azt mutatja a hazai egészségfinanszírozás helyzete egyre rosszabb. Véleménye szerint – és ezt már sokszor hangsúlyozta – azonnali és hathatós változások szükségesek, elsősorban finanszírozási többletet kell biztosítani az egészségügyi ellátórendszer számára.

Évről évre alulfinanszírozott a rendszer

Tavaly év végén működési támogatásként 55 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek, vagyis ekkora kórházkonszolidációra volt szükség, mert az intézmények nem jöttek ki abból a büdzséből, ami számukra rendelkezésre állt – erről Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára beszélt a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

Itt mutatta be újabb reformterveit, többek között arról beszélt, véget vetnek a betegek túlfektetésének és a vattázásnak.
Utóbbi annyit jelent, erről példát is mondott az államtitkár, hogy egy megyei kórház egy-egy esethez 6-7 ellátást könyvel rá egy betegekre, egy kis szakrendelőben, például a Felső-Tisza vidéken, 19-22 beavatkozást rendelnek a betegekhez az ellátása során. Hozzátette: az lenne a cél, hogy valós értéken finanszírozzunk egy-egy beavatkozást.

„Aki sokat markol, keveset fog” – reagált Rásky László a Kórházszövetség konferenciáján elhangzottakra. Véleménye szerint ennél sokkal kevésbé ambiciózus reform terveket sem sikerült megvalósítani a magyar egészségügyben az elmúlt harminc évben.

A kormány továbbra is arra a téves hipotézisre alapozva próbálja meg nominálértékben szinten tartani, azaz csökkenteni az egészségügyre fordítandó forrásokat, hogy jelentős hatékonysági tartalékok vannak a rendszerben. Pedig ha megnézzük a GDP-arányos közfinanszírozást, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak pluszforrásokat kell az egészségügyi ellátórendszerre fordítania – tette hozzá az OSZ főtitkára.

A finanszírozáson van a hangsúly

A vattázás és a betegek „túlfektetése” az intézményekben, ez Rásky László is valós problémát jelent. Ugyanakkor ezen technikák kialakulásának egyértelmű oka az elégtelen finanszírozás. Ha ezeket az elemeket kiveszik a rendszerből, az intézmények még brutálisabb adósságokkal fognak szembenézni – tette hozzá a szakember.

A megoldást az jelentené, ha valóban lenne kódkarbantartás, ami 15 éve szűnt meg.

Rásky László szerint a közbeszerzések kapcsán úgy tesz a kormány, mintha nem rendkívül szigorú állami kontroll alatt működne a rendszer, lassan egy évtizede – hangsúlyozta. Takács Péter beszélt arról, hogy véget vetnek az egészségügyben a lepacsizott szerződéseknek. Az egészségügyben a jelenlegi 40 százalékról 15 százalék alá akarják csökkenteni az egy indulós közbeszerzések arányát.

Erre reagálva Rásky László kiemelte: a jelenlegi rendszer sok esetben olyan cégeknek kedvez, amelyek finoman fogalmazva sem szakmai szereplők. Eklatáns példa az úgynevezett „csomagolócégek” alkalmazása: az ilyen esetekben össze nem tartozó eszközök beszerzésére – például CT mellé egy hullamosó-berendezésre – ír ki pályázatot az állami szereplő.
Mivel az egyes eszközcsoportokra szakosodott cégek nem tudják szállítani a teljesen eltérő eszközöket, közbelép egy olyan vállalkozás, amely „felvállalja” a piaci szereplők versenyeztetését, de hozzáadott érték nélkül nyeri meg a pályázatot.

A finanszírozás kapcsán régóta téma a ráfordítás-elemzés. Az Orvostechnikai Szövetség információ alapján idén nem indul el az erre irányuló legújabb projekt. Joggal merül fel a kérdés, hogy miközben a kormány az egészségügyi ellátások értéken finanszírozásáról beszél, valójában érdeke-e, hogy kiderüljön, ténylegesen mennyibe kerül a magyarok egészségügyi ellátása – teszi fel a kérdést Rásky László.”

Forrás:
Ilyen még nem volt: történelmi csúcsot döntött a kórházak adóssága január végén; Koncsek Rita; Napi.hu; 2023. február 23.

Európai Unió

Next Generation EU: az Európai Bizottság közleménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásának kétéves évfordulója alkalmából

„Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásának kétéves évfordulója alkalmából. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a 800 milliárd eurós Next Generation EU európai helyreállítási terv középpontjában álló kulcsfontosságú eszköz.

Közleményében a Bizottság számba veszi, milyen konkrét eredményeket ért el eddig az EU a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén. Az eszköz mind a zöld átállás, mind a digitalizáció terén segíti a tagállamok reformjait és beruházásait. Ezen túlmenően a közlemény újabb intézkedéseket vázol fel a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek további sikeres végrehajtásának támogatása érdekében. A közlemény mellékletei tisztáznak néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontok szerint értékeli a Bizottság a tagállamok előrehaladását.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott a témával kapcsolatban:  „Helyreállítási tervünk, a Next Generation EU a Covid19-világjárványra válaszképpen született, és létfontosságú ebből a szempontból, ám jelentősége azóta tovább növekedett. Az alap létrehozása óta eltelt két évben már több mint 140 milliárd eurót folyósítottunk, és túlteljesítettük a zöld és digitális átállásra vonatkozó kezdeti beruházási célkitűzéseinket. Az Ukrajna elleni brutális orosz invázió és a globális energiaválság következtében az alap a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervünk kulcsfontosságú elemévé vált. A REPowerEU által biztosított kiegészítő pénzforrásokkal együtt támogatni fogja a tagállamokat a nulla nettó kibocsátás felé vezető úton. A Next Generation EU alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy egy sor különböző kihívás kezelésében segítséget nyújtson az Uniónak. A tagállamok nemzeti helyreállítási tervein keresztül megvalósuló átalakító erejű reformok kulcsfontosságúak az Európai Unió korszerűsítéséhez és megerősítéséhez. Folytatni kell a gyors végrehajtást.”

A világjárvány utáni helyreállítás támogatása és az új kihívások kezelése

Két évvel ezelőtti létrehozása óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyökeres változást eredményezett a tagállamok gazdaságában. Olaszországban elősegítette a polgári és büntető igazságszolgáltatási rendszerek reformját, Spanyolországban munkaerőpiaci reformok végrehajtását tette lehetővé, Lettországban javította a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést, Görögországban lendületet adott a tengeri megújuló energiaforrásokba történő beruházásoknak, Portugáliában pedig fontos szerepet játszott az iskolák és vállalkozások digitalizációjában.

Ezeket az átalakító erejű változásokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi kialakítása teszi lehetővé, hiszen az eszköz a nemzeti reform- és beruházási tervekhez közös prioritásokat és finanszírozási forrásokat rendel. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveire elkülönített teljes összegből mintegy 203 milliárd euró olyan intézkedések megvalósítását segíti, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU 2030-ra legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Mintegy 131 milliárd euró az európai gazdaságok és társadalmak digitális átalakítását célzó intézkedések végrehajtását szolgálja. Hozzávetőlegesen 138 milliárd euró a következő generáció javát szolgáló szociális kiadásokat és szakpolitikákat fogja finanszírozni.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egymást pozitívan gerjesztő változásokat idéz elő: a tagállamok által indított reformok előkészítik a terepet a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben előirányzott beruházásokhoz, továbbá az egyéb, uniós és nemzeti pénzforrásokból megvalósuló és – ami különösen fontos – a magánszektor által eszközölt beruházásokhoz. A Bizottság középtávú becslései szerint a Next Generation EU által finanszírozott beruházások 2024-ben mintegy 1,5%-kal növelhetik az EU GDP-jét, és tovább ösztönözhetik a munkahelyteremtést.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a Covid19-válságra válaszképpen jött létre, és a tagállamok gazdasági és társadalmi helyreállítását hivatott segíteni. Az eszköz létfontosságú válaszintézkedés volt a világjárvány okozta gazdasági visszaesésre. Megszületése óta lendületet adott a reformoknak és a beruházásoknak, felgyorsította a zöld és digitális átállást, és növelte az Unió általános ellenálló képességét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása azonban ma már meglehetősen új kontextusban zajlik, melyet Oroszország Ukrajna ellen indított agressziós háborúja, a magas infláció és az energiaválság jellemez.

A folyamatosan változó keretfeltételek közepette a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz rendkívül rugalmas eszköznek bizonyult, amely képes kezelni az újonnan felmerülő kihívásokat. Ezért továbbra is központi részét képezi azoknak az erőfeszítéseinknek, melyek az EU energiabiztonságával, ipari versenyképességével és a nulla nettó gazdaságra való ipari átállással kapcsolatos céljaink elérésére irányulnak.

A végrehajtás felgyorsítása az uniós prioritások megvalósítása érdekében

A Bizottság eddig több mint 144 milliárd eurót folyósított a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből – részben vissza nem térítendő támogatás (96 milliárd euró), részben hitelek (48 milliárd euró) formájában. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartamának második felében várhatóan még nagyon sok kifizetésre fog sor kerülni. A tagállamokkal szemben fontos elvárás, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy teljes mértékben kamatoztassák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínálta lehetőségeket, és a tervükben vállalt határidőkre teljesítsék a kitűzött célokat.

2023 tavaszán a tagállamoknak REPowerEU-fejezetekkel kell kiegészíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, hogy közös, uniós szintű választ adhassunk a globális energiaválságra. A fejezetekben szereplő új vagy bővített reformok és beruházások, amelyeket a közel 270 milliárd euró összegűre növelt pénzügyi kapacitással rendelkező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszíroz majd, lehetővé fogják tenni a tagállamoknak, hogy közös erővel gyorsan és fokozatosan megszüntessék az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és felgyorsítsák a tiszta energiára való átállást.

Arra biztatjuk a tagállamokat, hogy mihamarább ismertessék, milyen reformokat és beruházásokat terveznek megvalósítani a REPowerEU forrásaiból. Ezek a reformok és beruházások a zöld megállapodáshoz kapcsolódó uniós ipari tervben előirányzott szinergiákat is elő fogják mozdítani. Ezek a reformok és beruházások a rendelkezésre bocsátott pénzforrások révén azt is elő fogják segíteni, hogy az ipar környezetkímélőbbé váljon, támogatni fogják a nettó nulla kibocsátást célzó uniós ipari projekteket, ösztönözni fogják a kibocsátásmentes K+I-technológiákat, és – többek között adókedvezmények révén – segíteni fogják az ipari szereplőket abban, hogy leküzdjék a magas energiaárakból adódó nehézségeket.

Az átláthatóság növelése és az érdekelt felek szerepvállalásának előmozdítása a hatékonyság és a kiszámíthatóság javítása érdekében

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyorsított ütemű végrehajtása és célkitűzéseinek hatékony megvalósítása mellett az is fontos, hogy az eszköz működése átlátható legyen. A Bizottság a lehető legnagyobb átláthatóságra törekszik, ezért létrehozta a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát, amely valós idejű információkat nyújt a kifizetésekről és a tagállamok által elért eredményekről.

A REPowerEU-rendelet még átláthatóbbá teszi a folyamatot, hiszen előírja a tagállamok számára, hogy tegyenek közzé információkat a nemzeti tervük száz legnagyobb végső kedvezményezettjére vonatkozóan. A rendelet megerősíti továbbá az érdekelt felek szerepét – kiváltképp a helyi és regionális önkormányzatokét és a szociális partnerekét –, mindenekelőtt a REPowerEU-fejezetek előkészítésének szakaszában.

Mai közleményében a Bizottság két végrehajtási eszközt is előterjeszt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiszámíthatóságának és átláthatóságának növelése érdekében. A közlemény mellékleteiben a Bizottság egyrészt ismerteti, hogy milyen kritériumok alapján értékeli a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítését a kifizetési kérelmek feldolgozása során, másrészt módszertant tesz közzé annak meghatározására, hogy mekkora összeg kifizetése kerül felfüggesztésre, ha valamelyik tagállam csak részlegesen teljesíti a mérföldköveket és célokat. Ezek az eszközök kiegészítik a február 1-jén elfogadott bizottsági iránymutatást, mely tanácsokkal szolgál a tagállamoknak ahhoz, hogyan igazítsák ki helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket a REPowerEU kontextusában.

Következő lépések

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jövő évi félidős értékelése újabb lehetőséget kínál majd az elért eredmények számbavételére, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során levont tanulságok értékelésére.

További információk

Közlemény

Kérdések és válaszok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrejöttének kétéves évfordulója alkalmából kiadott közleményről

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet

Kérdések és válaszok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről

Iránymutatás a REPowerEU-ról

Az EU mint hitelfelvevő

Idézet(ek)

„Helyreállítási tervünk, a Next Generation EU a Covid19-világjárványra válaszképpen született, és létfontosságú ebből a szempontból, ám jelentősége azóta tovább növekedett. Az alap létrehozása óta eltelt két évben már több mint 140 milliárd eurót folyósítottunk, és túlteljesítettük a zöld és digitális átállásra vonatkozó kezdeti beruházási célkitűzéseinket. Az Ukrajna elleni brutális orosz invázió és a globális energiaválság következtében az alap a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervünk kulcsfontosságú elemévé vált. A REPowerEU által biztosított kiegészítő pénzforrásokkal együtt támogatni fogja a tagállamokat a nulla nettó kibocsátás felé vezető úton. A Next Generation EU alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy egy sor különböző kihívás kezelésében segítséget nyújtson az Uniónak. A tagállamok nemzeti helyreállítási tervein keresztül megvalósuló átalakító erejű reformok kulcsfontosságúak az Európai Unió korszerűsítéséhez és megerősítéséhez. Folytatni kell a gyors végrehajtást.” – Ursula von der Leyen elnök – 21/02/2023

„A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is a tagállami gazdaságok átalakulásának motorja. Előretekintő kialakításának köszönhetően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz központi szerepet fog játszani energiarendszereink átalakításában és az európai iparágak karbonsemlegességének elérésében. A mai napon kijelöljük az eszköz gyorsabb és hatékonyabb végrehajtásához vezető utat az elkövetkező időszakra. A Bizottság nyitottan fog hozzáállni a nemzeti tervek aktualizálására irányuló észszerű kérésekhez, feltéve, hogy az aktualizálás nem vet gátat a kitűzött célok megvalósításának. A jövőben is gyakorlati szempontok alapján fogjuk értékelni, hogy teljesülnek-e a mérföldkövek és célok. Ma azt is meghatározzuk, hogy a Bizottság hogyan fogja kiigazítani a kifizetéseket abban az esetben, ha a mérföldkövek vagy célok némelyike nem teljesül. A tagállamoknak ezt követően hat hónap áll majd rendelkezésükre, hogy maradéktalanul teljesítsék ezeket.” – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök – 21/02/2023

„Az újszerű, jövőbe tekintő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elindítása óta eltelt két évben a Bizottság több mint 144 milliárd eurót folyósított az átalakulást célzó beruházások és reformok előmozdítására. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak felhasználásával a tagállamok tisztaenergia-infrastruktúrát építenek ki, digitalizálják az iskolákat, jobb munkahelyeket teremtenek, növelik a betölthető állások számát, és megkönnyítik a vállalkozások számára, hogy beruházzanak és növekedjenek. Az elmúlt két év értékes tanulságaira építve a Bizottság ma felvázolja, hogyan fogja továbbra is segíteni a tagállamokat helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtásában. Ennek részeként átlátható módszertant teszünk közzé a kifizetések részleges felfüggesztésére vonatkozóan arra az esetre, ha ez szükségesnek bizonyul.” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos – 21/02/2023”

Forrás:
Next Generation EU: Két évvel az elfogadása után a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is fontos hajtómotorja az EU zöld és digitális átalakulásának; Európai Bizottság; 2023. február 21.

Uniós helyreállítási terv: az EU Tanácsa elfogadta a REPowerEU-fejezetről szóló rendeletet

„A Tanács a mai napon hivatalosan is elfogadta azt a módosító rendeletet, melynek célja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe REPowerEU-fejezeteket építsenek be. A REPowerEU célja, hogy az EU energiaellátásának diverzifikálása és az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól való függőségének megszüntetése révén megerősítse az Unió stratégiai autonómiáját. Ez az elfogadási eljárás utolsó lépése.

Ami a gyakorlati oldalt illeti, a tagállamok egy új résszel, a REPowerEU-fejezettel egészíthetik majd ki a Next Generation EU keretében készítendő nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, méghozzá annak érdekében, hogy olyan kulcsfontosságú beruházásokat és reformokattudjanak finanszírozni, amelyek elősegítik a REPowerEU célkitűzéseinek elérését.

A REPowerEU egyik fő célkitűzése az uniós energiarendszer rezilienciájának, biztonságának és fenntarthatóságának növelése a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség szükséges csökkentése és az energiaellátás uniós szintű diverzifikálása révén, többek között a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása, valamint az energiahatékonyságnak és az energiatárolási kapacitásnak a növelése révén.

További 20 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás áll majd rendelkezésre a beruházások és a reformok finanszírozására. A finanszírozás forrását az Innovációs Alap (60%) és az ETS kibocsátási egységek előreütemezése (40%) biztosítja majd.

Az allokációs kulcs egy olyan képlet, amely figyelembe veszi a kohéziós politikát, a tagállamok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és a beruházási árak emelkedését.

A tagállamok további lehetőségeket kapnak arra, hogy hiteltámogatást kérjenek, többek között a bruttó nemzeti jövedelem 6,8%-át meghaladó kérelmek esetében is, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek. A tagállamoknak lehetőségük lesz önkéntes átcsoportosításra a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból.

Háttér és további lépések

Az Európai Bizottság 2022. május 18-án előterjesztette a REPowerEU csomagra vonatkozó javaslatát, amely módosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet és más jogalkotási aktusokat.

A Tanács 2022. október 4-én fogadta el a javaslatra vonatkozó álláspontját. Az Európai Parlament november 10-én több módosítást is elfogadott a jogalkotási javaslatra vonatkozóan, melyek eredménye a Tanáccsal folytatott tárgyalások során képviselt álláspontját alkotja.

A háromoldalú tárgyalások november 16-án kezdődtek meg, és a 2022. december 14-én létrejött ideiglenes megállapodással értek véget.

Az Európai Parlament 2023. február 14-én első olvasatban elfogadta a rendeletet. Most, hogy a Tanács is elfogadta a rendeletet, az kihirdetésre kerül majd az EU Hivatalos Lapjában, és az azt követő napon hatályba lép.

”

Forrás:
Uniós helyreállítási terv: a Tanács elfogadta a REPowerEU-fejezetről szóló rendeletet; Európai Unió Tanácsa; 2023. február 21.

Az Európai Bizottság új kezdeményezései átalakítják a távközlési ágazatot

„A Bizottság a mai napon intézkedéscsomagot terjesztett elő, amelynek célja, hogy az Európa digitális évtizede szakpolitikai program célkitűzéseivel összhangban 2030-ra Unió-szerte minden polgár és vállalkozás számára elérhetővé tegye a gigabites konnektivitást, és lehetővé tegye a konnektivitási ágazat átalakítását az EU-ban.

A konnektivitásra vonatkozó mai kezdeményezések a következők:

  • Először is, a Bizottság elfogadta a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatot, amely rendelet új szabályokat irányoz elő a gigabites hálózatok gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb kiépítésére az egész EU-ban.
  • Másodszor, a Bizottság egy gigabit-ajánlástervezetet is közzétett, amelynek célja iránymutatást nyújtani a nemzeti szabályozó hatóságoknak a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók távközlési hálózatokhoz való hozzáférésének feltételeiről a hagyományos technológiák gyorsabb leállításának és a gigabites hálózatok mielőbbi kiépítésének ösztönzése érdekében.
  • Harmadszor, a Bizottság feltáró konzultációt indított a konnektivitási ágazat jövőjéről és infrastruktúrájáról, hogy véleményeket gyűjtsön arról, hogy az összekapcsoltság iránti növekvő igény és a műszaki haladás hogyan befolyásolhatja a jövőbeli fejlődést és szükségleteket.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály

Tekintettel arra, hogy a fejlett digitális technológiák egyre elterjedtebbek, sürgősen nagyobb sávszélességre és gyorsabb internetre van szükség, hogy a polgárok, a vállalkozások és a kulcsfontosságú közszféra számára intelligensebb, rugalmasabb és innovatívabb szolgáltatásokat lehessen nyújtani. Mindez a technológiák – például felhő, mesterséges intelligencia, adatterek, virtuális valóság és metaverzum – fejlesztésén és használatán alapul, és további lényeges szempont, hogy az európai polgárok érvényt szerezhessenek digitális jogaiknak. Ebben az összefüggésben a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály választ ad a gyorsabb, megbízhatóbb, adatintenzív konnektivitás iránti növekvő igényre. A jogszabály a széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv (2014) helyébe lép.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály célja, hogy leküzdje azt a kihívást, amelyet a fejlett gigabites hálózatokat fenntartó mögöttes fizikai infrastruktúra lassú és költséges kiépítése jelent. Csökkenteni fogja a bürokráciát, valamint a gigabites hálózatok kiépítéséhez kapcsolódó költségeket és adminisztratív terheket. Többek között egyszerűsíteni és digitalizálni fogja az engedélyezési eljárásokat. Az új rendelet javítani fogja továbbá a mögöttes fizikai infrastruktúra – például a vezetékek és tartóoszlopok – kiépítését célzó építési munkálatok hálózatüzemeltetők közötti összehangolását, valamint biztosítani fogja az érintett szereplők ilyen infrastruktúrákhoz való hozzáférését is. Az ilyen munkálatok a hálózatkiépítési költségek akár 70%-át is képezhetik. Ezenkívül – indokolt esetek kivételével – minden új vagy jelentős mértékben felújított épületet optikai kábellel kell felszerelni annak érdekében, hogy a polgárok a leggyorsabb konnektivitási szolgáltatásokat élvezhessék. Az új szabályoknak köszönhetően a szolgáltatók egyszerűsített, digitalizált és kevésbé költséges eljárások révén gyorsan kiépíthetik a hálózatokat.

Most az Európai Parlament és a Tanács feladata, hogy megvizsgálják a rendeletjavaslatot. Amint a társjogalkotók elfogadják a Bizottság javaslatát, az új szabályok valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók lesznek.

Gigabit-ajánlás

A gigabit-ajánlástervezet arra összpontosít, hogy iránymutatást nyújtson a nemzeti szabályozó hatóságoknak a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők hálózataihoz való hozzáférés feltételeiről. Az ajánlástervezet célja annak biztosítása, hogy adott esetben minden üzemeltető hozzáférhessen az ilyen meglévő hálózati infrastruktúrához. Ily módon megfelelő szabályozási környezetet biztosíthat, ösztönözheti a hagyományos technológiák indokolatlan késedelem nélküli, azaz 2–3 éven belüli leállítását, és elősegítheti a gigabites hálózatok gyors kiépítését, például azáltal, hogy előmozdítja a szabályozott hálózatokhoz való hozzáférés rugalmas árképzését, miközben lehetővé teszi a fenntartható versenyt. Az intézkedések biztosítani fogják azt is, hogy a fogyasztók élvezhessék az európai egységes távközlési piac előnyeit, azaz a minőségi hálózatokon keresztül, elérhető áron nyújtott jobb szolgáltatásokat.

Az ajánlástervezetet konzultáció céljából két hónapos időtartamra megküldték az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC). A BEREC véleményének figyelembevételét követően a Bizottság elfogadja végleges ajánlását. Az ajánlás felváltja a hozzáférési ajánlásokat, amelyek az újgenerációs hozzáférésről szóló ajánlásból (2010), valamint a megkülönböztetésmentességről és költségszámítási módszerekről szóló ajánlásból (2013) állnak.

Konzultáció a távközlési ágazat jövőjéről

A Bizottság a mai napon széles körű feltáró konzultációt indított a konnektivitási ágazat és infrastruktúra jövőjéről. A cél a változó technológiai és piaci környezetről, valamint arról alkotott vélemények összegyűjtése, hogy ez hogyan befolyásolhatja az elektronikus hírközlési ágazatot.

Különösen arra törekszik, hogy meghatározza azokat az infrastruktúratípusokat, amelyekre Európának szüksége van ahhoz, hogy felkészüljön az átalakító hatású technológiai fejlődésre, és az elkövetkező években irányítani tudja a digitális átalakulását. A konzultáció arra vonatkozóan is kikéri az érdekelt felek véleményét, hogy miként biztosítható az ilyen infrastruktúra kiépítéséhez szükséges beruházások Unió-szerte, időben történő mozgósítása. Ezzel összefüggésben a feltáró konzultáció az összes érdekelt féllel folytatott nyílt párbeszéd részét képezi arról, hogy a digitális átalakulás előnyeit élvező valamennyi szereplőnek méltányosan hozzá kell-e járulnia a konnektivitási infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Ez egy összetett kérdés, amely a további intézkedések szükségességéről való döntés előtt az alapul szolgáló tények és számadatok átfogó elemzését teszi szükségessé. A Bizottság szilárdan elkötelezett a semleges és nyílt internet védelme mellett.

Végezetül a konzultáció azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miként lehet biztosítani a fogyasztók számára a konnektivitás megfizethetőségét, és hogyan lehet előrelépést tenni a konnektivitási ágazat integráltabb egységes piaca felé.

Az érdeklődő szervezeteknek, vállalkozásoknak és polgároknak 12 hét áll rendelkezésükre, hogy kitöltsék a kérdőívet. A konzultációban 2023. május 19-ig lehet részt venni. Az eredményeket a Bizottság ismertetni fogja. A konzultáció eredménye alapján mérlegelni fogja az elektronikus hírközlési ágazat jövője szempontjából legmegfelelőbb intézkedéseket.

Háttér-információk

Az EU számos területen hozott intézkedéseket a konnektivitás javítása érdekében, ami jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel jár, ösztönzi a munkahelyteremtést és a növekedést, valamint Unió-szerte innovatív termékek, szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését teszi lehetővé a polgárok és a vállalkozások számára. Eltörölte a barangolási díjakat Unió-szerte, és elindította a Wifi4EU kezdeményezést, amely ingyenes Wi-Fi hotspotok létrehozását finanszírozta a helyi közösségekben.

Az EU emellett finanszírozást nyújt, technikai iránymutatást dolgoz ki és szakértőket köt össze, hogy támogassa azokat a közigazgatási szerveket és vállalkozásokat, amelyek a hálózati lefedettség javítására és az 5G-hálózatok európai szintű bevezetésére törekednek. A Bizottság felülvizsgált iránymutatást fogadott el a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokról.  Nagyszabású kutatási kezdeményezést indított a 6G-hálózatok, az „Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás” fejlesztésére, hogy meghatározza a 6G rendszerek technológiai kapacitásainak fejlesztésére irányuló stratégiát és eszközöket.

A digitális évtized célja, hogy 2030-ra minden európai háztartásban gigabites hálózat legyen elérhető, és minden lakott területet legalább 5G teljesítményű hálózatok fedjenek le.

A távközlési piacra vonatkozó, beruházást támogató uniós szabályozási keretet elsősorban az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex, az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló 2020. évi ajánlás és a hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztár alkotja.

További információk

Kérdések és válaszok: Új bizottsági kezdeményezések formálják az uniós konnektivitási ágazat átalakulását

Tájékoztató: Gigabites konnektivitás

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály

Gigabit-ajánlás

Konzultáció

Gigabites konnektivitás

Idézet(ek)

A gigabites hálózatok jelentik a digitális átalakulásunk ugródeszkáját. Innovatív szolgáltatásokat, hatékonyabb üzleti műveleteket és intelligens, fenntartható digitális társadalmakat biztosíthatnak. Összekapcsoltságunk elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket mindenki számára biztosítsuk Európában, az emberközpontú digitális átalakulás érdekében. – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 23/02/2023

A mai napon gondoskodunk arról, hogy az EU-ban mindenki mindenhol hozzáférjen a gyors és biztonságos internetkapcsolathoz. A nagy sebességű internet azonban jelentős beruházásokat igényel. Ezért a hálózat kiépítésének rövid távú megkönnyítése mellett azt a fontos kérdést is megvizsgáljuk, hogy kinek kell fizetnie a konnektivitási infrastruktúra következő generációjáért, ideértve azt is, hogy a platformoknak meg kell-e osztaniuk a távközlési szolgáltatókkal az új generációs konnektivitásra irányuló beruházások költségeit. – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 23/02/2023”

Forrás:
Új bizottsági kezdeményezések formálják az uniós konnektivitási ágazat átalakulását; Európai Bizottság, 2023. február 23.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Maruzsa Zoltán: Az Oktatási Mérföldkövek szolgáltatás megkönnyíti az ügyintézést

„Az Oktatási Mérföldkövek szolgáltatás, amely az állami adatbázisok összekapcsolásával jött létre, megkönnyíti az állampolgárok ügyintézését – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón.

Az államtitkár elmondta: az Oktatási Hivatal (OH) két évtizede fejleszti a különböző szakrendszereit, néhány esztendeje pedig felmerült, hogy ezek összekapcsolásával és az adatok közzétételével „le lehet fedni a teljes oktatási életutat”.

Az OH weboldalán, ügyfélkapus alkalmazásban érhető el az Oktatási Mérföldkövek szolgáltatás, amelyben elektronikusan hozzáférhetők a nyilvántartásokban kezelt legfontosabb adatok. Jellemzően az elmúlt két évtized adatai találhatók meg olyan tanulmányokról, amelyek valamilyen állami bizonyítvánnyal zárultak – fejtette ki Maruzsa Zoltán.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke arról beszélt, hogy évente nagyon sokan fordulnak a hivatalhoz azért, mert például munkavállaláshoz szükségük lenne elveszett bizonyítványaikra. Ezzel a szolgáltatással az ügyfélkapuval rendelkezők akár külföldről is hozzájuthatnak az Oktatási Hivatal nyilvántartásaiban tárolt egyes oktatási adataikhoz – emelte ki Brassói Sándor, hozzátéve, az itt szereplő adatok hitelesnek tekinthetők. A kiskorúak adataihoz a szülők juthatnak hozzá – jegyezte meg az OH elnöke. Beszámolt arról is, hogy a tavaly óta elérhető szolgáltatást eddig mintegy tizenkétezren vették igénybe. „Biztos vagyok benne, hogy egyre inkább rászoknak az állampolgárok” – mondta Brassói Sándor. Elmondta, hogy mobiltelefonra is optimalizált a rendszer.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a merfoldkovek.oh.gov.hu weboldalon elérhető szolgáltatásban a felhasználó megtekintheti az információkat arról, mettől meddig, melyik oktatási intézményben folytatott tanulmányokat, megnézheti érettségi bizonyítványa, nyelvvizsga-bizonyítványa és felsőfokú oklevele adatait, a köznevelésben, illetve a felsőoktatásban létesített alkalmazotti jogviszonyának adatait, diákigazolványa adatait, szaktanácsadói, szakértői és vizsgaelnöki névjegyzéken rögzített adatait.

Az információkról igazolást is lehet kérni, ha pedig adatai hiányosak vagy helytelenek, lehetőség van hibajelzések küldésére.”

Forrás:
Maruzsa Zoltán: Az Oktatási Mérföldkövek szolgáltatás megkönnyíti az ügyintézést; Híradó.hu / MTI; 2023. február 21.
Oktatási Mérföldkövek

Az európai adatvédelmi biztos kísérleti jelleggel nyílt forráskódú szoftvereket használ

„2023 februárjában az európai adatvédelmi biztos kísérleti jelleggel megkezdte a nyílt forráskódú szoftver Nextcloud és LibreOffice Online használatát. Ezek együttesen lehetővé teszik a fájlok megosztását, az üzenetek küldését, a videohívások lebonyolítását és az együttműködésen alapuló szerkesztést, biztonságos felhőalapú környezetben.

Az európai adatvédelmi biztos által egy uniós székhelyű szolgáltatóval kialakított szerződés valamennyi uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség számára is hozzáférhető, és biztosítja az uniós intézményekre (EUI) alkalmazandó uniós adatvédelmi jogszabályoknak, az (EU) 2018/1725 rendeletnek, valamint az uniós intézményekre mint nemzetközi szervezetekre kifejezetten alkalmazandó egyéb szabályoknak való megfelelést.

Wojciech Wiewiórowski, európai adatvédelmi biztos, így nyilatkozott: „A nyílt forráskódú szoftverek adatvédelmi szempontból kedvező alternatívákat kínálnak a széles körben használt nagy felhőszolgáltatókkal szemben, mert ezek használata gyakran együtt jár azzal, hogy az egyének személyes adatait nem uniós országokba továbbítják. Az ehhez hasonló megoldások ezért minimálisra csökkenthetik a monopolszolgáltatóktól való káros függést. Azáltal, hogy egy uniós székhelyű felhőszolgáltatóval köt szerződést, az európai adatvédelmi biztos teljesíti a 2020–2024-es stratégiájában foglalt azon kötelezettségvállalásait, hogy támogatja az uniós intézményeket abban, hogy jó példával járjanak elöl a digitális jogok védelme és az adatok felelős feldolgozása terén.”

A nyílt forráskódú szoftver egyetlen uniós jogalanytól történő beszerzésével elkerülhető a további adatfeldolgozók (alvállalkozók) használata. Így elkerülhető a nem uniós országokba irányuló adattovábbítás, és lehetővé válik a személyes adatok feldolgozásának hatékonyabb ellenőrzése.
Az európai adatvédelmi biztos az elkövetkező hónapokban értékelni fogja, hogy ezek az eszközök hogyan támogathatják az uniós intézmények mindennapi munkáját. Ez a kísérleti szakasz egy szélesebb körű informatikai gondolkodási folyamat része, amelyet az európai adatvédelmi biztos már tavaly elindított azért, hogy az uniós intézményeket arra ösztönözze az uniós intézményeket, hogy mérlegeljék a nagy digitális platformszolgáltatók alternatíváit, és így jobban megfeleljenek az (EU) 2018/1725 rendeletnek. ”

Forrás:
EDPS to pilot the use of Open Source Software; European Data Protection Supervisor (EDPS); 2023. február 23.

Az eNyugta koncepció országos bemutatása – NAV

„Tisztelt Címzett!

A Kormányzati Digitalizáció következő lépéseként az eddig megszokott nyugtaadási rendszer jelentősen megváltozik, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023. március 2-án 10-től 12 óráig a NAV INIT ProPortorio termében (1143 Budapest, Hungária krt. 112-114) eNyugta-koncepció bevezetését megelőző tájékoztató értekezlet tart, amelyre tisztelettel meghívom Önt, illetve a témában leginkább jártas + 1 munkatársát.

A részvétel regisztrációhoz kötött, amit 2023. február 28-án 14 óráig a ki.ell@nav.gov.hu– e-mail-címen szíveskedjenek megtenni.”

Forrás:
eNyugta koncepció országos bemutatása; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2023. február 22.
Háttér: Jön az e-nyugta, de miben különbözik ez a már elérhető elektronikus nyugtáktól?; Libra; 2022. december 8.

Technika, tudomány



Társadalom, gazdaság, művelődés

Új állomáshoz érkezett a Magyar Nemzeti Névtér

„Tartalmi bővülését ünnepli az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztésében működő Magyar Nemzeti Névtér elnevezésű platform. Az adatbázis arra törekszik, hogy a magyar kultúra teljességét, kulturális értékeink összességét egymáshoz kapcsolódásukban, teljes összefüggésrendszerében tegye elérhetővé mindenki számára. Az Országos Széchényi Könyvtár által korábban létrehozott névtérfelületek tartalmi bővítése jelenleg is folyamatban van, amely 2023. február 16-ától kiegészül az Emlékhelynévtér adatbázissal a Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI) való együttműködésben.

Az ez alkalomból szervezett Emlékhelynévtér bemutatón Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a jelenleg több mint félmilliós adatállományt tartalmazó katalógusrendszert olyan folyamatosan gyarapodó közkincsnek nevezte, amely megnyitja az emlékezetpolitika lehetséges helyeit, sokirányú hozzáférési lehetőséget biztosítva a nemzeti kultúra dokumentumaihoz, szereplőihez, értékeihez.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója elmondta, az együttműködésnek köszönhetően emlékhelyek adatbázisával kapcsolják össze a Személynévtér, Földrajzi névtér és a Testületi névtér anyagát, amelyben a határon túli emlékhelyek is megjelennek.

Szóllás Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága Könyvtári és Levéltári Főosztályának főosztályvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a 2019 óta tesztelés alatt álló és csütörtöktől nyilvánosan is elérhető adatbázissal könnyebbé válik a közgyűjteményi szolgáltatásokat kiszolgáló nyilvántartások, online és offline adatbázisok, adattárak létrehozóinak munkája is.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára üdvözölte, hogy az Emlékhelynévtér megalkotásával létrejön egy egységes nemzeti szintű adatbázis, amelynek szerves részét képezik majd a külhoni magyar emlékhelyek.

A Magyar Nemzeti Névtér segítségével a magyar kultúra teljességét, kulturális értékeink összességét ismerhetjük meg egymáshoz kapcsolódásukban, teljes összefüggésrendszerükben; a közös névterek működtetése révén tulajdonképpen kulturális gyűjteményeinket kötjük össze, és ehhez bárki, bármikor, bárhonnan hozzáfér.

A rendezvény képekben”

Forrás:
Új állomáshoz érkezett a Magyar Nemzeti Névtér; Országos Széchényi Könyvtár; 2023. február 17.

Ki finanszírozza a gigabites szolgáltatásokhoz szükséges hálózatfejlesztést?

„Az Európai Bizottságnak már van válasza erre a kérdésre: fizessenek a big techek.

Tegnap jelentette be az Európai Bizottság, hogy útjára indít három kezdeményezést az Unió konnektivitási ágazatának átalakítására. A kezdeményezések célja, hogy 2030-ra minden uniós polgár és vállalkozás hozzáférhessen gigabites kapcsolathoz.

Az EB javasolja egy gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály elfogadását, amely segítené az Unióban a gigabites hálózatok gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb kiépítését. A második kezdeményezés egy ajánlástervezet, amelyben az EB iránymutatást ad a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy miként tudják a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók távközlési hálózatokhoz való hozzáférésének feltételeit úgy alakítani, hogy azzal a gigabites hálózatok kiépítésének gyorsítását segítsék. Harmadrészt az EB feltáró konzultációt is indított a konnektivitási ágazat jövőjéről és infrastruktúrájáról: véleményeket gyűjt arról, hogy „az összekapcsoltság iránti növekvő igény és a műszaki haladás hogyan befolyásolhatja a jövőbeli fejlődést és szükségleteket”.

A gigabites jogszabály a tervek szerint csökkentené a bürokráciát, a hálózatépítés kapcsolódó költségeit és az adminisztratív terheket, pl. egyszerűsítené és digitalizálná az engedélyezési eljárásokat. Támogatná a mögöttes fizikai infrastruktúra – például a vezetékek és tartóoszlopok – kiépítését célzó építési munkálatok hálózatüzemeltetők közötti összehangolását, valamint biztosítaná az érintett szereplők ilyen infrastruktúrákhoz való hozzáférését is. A hálózatok ez utóbbi részei a teljes hálózatkiépítési költségek akár 70 százalékát is kitehetik, állítja az EB közleménye. A jogszabály azt is előírná, hogy az új vagy jelentős mértékben felújított épületeket el kellene látni optikai kábellel.

Fizessenek a big techek

A kezdeményezést az az egyébként nem új elképzelés vezérli, hogy a big techek járuljanak hozzá a forgalmukat lebonyolító hálózatok kiépítéshez és fenntartásához. A legnagyobb uniós távközlési lobbiszervezet, az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) tizenhat tagvállalatának vezére tavaly szeptemberben közös nyilatkozatban sürgette, hogy az internetes vállalkozások, különösen a videostreaming-szolgáltatók járuljanak hozzá a hálózat költségeihez.

Az ETNO (és korábban a GSMA is) arra hivatkozik, hogy a távközlési szolgáltatók jellemzően alacsony árréssel dolgoznak, miközben az üzletágnak óriási a beruházásigénye. A nagy nyereséget pedig a big techek teszik zsebre (a Google, az Apple, az Amazon, a Meta, a Netflix és tsa.), amelyek együttesen a hálózati forgalom több mint felét generálják. Sirámaik egyébként több nemzeti kormánynál is megértő fülekre találtak: többek között Franciaország, Olaszország és Spanyolország sürgette az Uniónál egy az inkunbenseknek kedvező szabályozás kidolgozását.

Dél-Korea szintén elindult ebbe az irányba: tervezi, hogy hálózati hozzáférési díjat számít fel a Netflixnek és más, jelentős hálózati forgalmat generáló szolgáltatóknak.

Az éremnek van másik oldala is

Az EB által célba vett globális technológiai vállalatok persze nem várják feltartott kézzel a hájleszívást. Van három ellenérvük. Először is ott vannak a tengeralatti kábelek, melyek nélkül az internet nem működne a jelenlegi globális formájában, és azokat nem a távközlési szolgáltatók húzták ki a kontinensek között. Másodszor ott van az adatközpont-építés tőkeigénye. Harmadszor: ha a tartalomszolgáltatókat fizetésre kötelezik, akkor kevesebb tartalmat állítanak elő, és/vagy drágíthatják a szolgáltatásokat.

Véleményükkel nincsenek egyedül. A civil szervezetek a hálózatsemlegességért aggódtak, és felvetették azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy a hálózati szolgáltatók lényegében kétszer szednék be ugyanazért a szolgáltatásért a pénzt.

Az EB széles körű feltáró konzultációt ígért, és május 19-éig várja a véleményeket.”

Forrás:
Ki finanszírozza az online szolgáltatásokhoz szükséges hálózatfejlesztést?; Bitport.hu; 2023. február 24.

 

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Megtiltották az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa dolgozóinak a TikTok használatát

„A Bizottság szervezetirányító tanácsa a kiberbiztonságának növelése érdekében úgy határozott, hogy felfüggeszti a TikTok alkalmazás vállalati eszközökön és a Bizottság mobileszköz-szolgáltatásába bevont személyes eszközökön való használatát. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megvédje a Bizottságot a kiberbiztonsági fenyegetésektől és tevékenyésgektől, amelyek felhasználhatók a Bizottság szervezeti környezete elleni kibertámadásokra. Az egyéb közösségimédia-platformok biztonsági fejleményeit is folyamatosan felül fogják vizsgálni.

Az intézkedés összhangban van a Bizottságnak a mobil eszközök munkahelyi kommunikációban való használatára vonatkozó szigorú belső kiberbiztonsági politikájával. Ez kiegészíti a bizottsági alkalmazottaknak szóló, régóta érvényes tanácsot, hogy a közösségimédia-platformok használata során alkalmazzák a bevált gyakorlatokat, és napi munkájuk során tartsák fenn a kiberbiztonsági tudatosság magas szintjét.

A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy személyzete megfelelő védelemben részesüljön a növekvő kiberfenyegetésekkel és -eseményekkel szemben. Ezért kötelességünk, hogy a lehető leghamarabb reagáljunk a potenciális kiberriasztásokra.

A mai felfüggesztés olyan belső vállalati döntés, amely szigorúan a mobilszolgáltatásra használt eszközök használatára korlátozódik.”

Forrás:
A Bizottság megerősíti a kiberbiztonságot és felfüggeszti a TikTok vállalati eszközökön való használatát; Európai Bizottság; 2023. február 23.
A geopolitikai hisztéria jegyében fogant rendelethez lásd még:
Brussels moves to ban Eurocrats from using TikTok; Jamil Anderlini, Clothilde Goujard; Politico; 2023. február 23.
EU bans its diplomats from using TikTok, too; Stuart Lau, Cerulus Laurens; Politico; 2023. február 24.

EU védelmi politika: Kanadát felkérték a NetLogHubs projektben való részvételre

„A Tanács a mai napon határozatot fogadott el, amelyben megerősítette, hogy Kanadának az Európai Logisztikai Csomópontok Hálózata és Művelettámogatási Hálózat elnevezésű, állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében végrehajtott projektben való részvétele teljesíti a 2020. novemberi (KKBP) 2020/1639 határozatban foglalt általános feltételeket, és jelentős értéktöbbletet biztosít a projekt számára.

A projektkoordinátor országok, azaz Németország, Franciaország és Ciprus – Kanada 2022. júniusi kérésére válaszul – hivatalosan is felkérhetik Kanadát, hogy vegyen részt ebben a PESCO-projektben.

A NetLogHubs elnevezésű PESCO-projekt arra irányul, hogy a meglévő logisztikai létesítmények hálózatának használatával létrejöjjön egy multinacionális hálózat a következők céljára: a műveletekhez szükséges felszerelések előkészítése, az alkatrészek vagy lőszerek tárolására szolgáló területek közös használata, valamint a szállítási és telepítési tevékenységek összehangolása. A hálózatnak köszönhetően csökkenni fog a reagálási idő, és erősödik a katonai műveletek kapacitása és fenntarthatósága. A PESCO-projekt a Katonai Mobilitás elnevezésű projekthez is szorosan kapcsolódik.

Háttér

Az állandó strukturált együttműködés (PESCO) az EU védelmi politikájának egyik pillére. Védelmi együttműködési keretrendszert képez azon 25 részt vevő uniós tagállam között, amelyek szigorúbb kötelezettségvállalásokat tettek egymás tekintetében. E tagállamok közösen fejlesztenek védelmi képességeket, koordinálnak beruházásokat, javítják fegyveres erőik műveleti készenlétet, interoperabilitását és rezilienciáját, valamint együttműködést folytatnak projektek keretében.

A Tanács 2020. november 5-én elfogadta a harmadik államok egyes PESCO-projektekben való részvételére irányuló kivételes felkérés általános feltételeinek meghatározásáról szóló (KKBP) 2020/1639 határozatot. A részvételt kérelmező országoknak politikai, jogi és anyagi feltételeket kell teljesíteniük, beleértve azt is, hogy osztják az EU alapját képező értékeket és nem tesznek az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel ellentétes lépéseket.

”

Forrás:
Állandó strukturált együttműködés: Kanada felkérést kap, hogy vegyen részt a NetLogHubs projektben; Európai Unió Tanácsa; 2023. február 20.

Interoperábilis uniós kockázatkezelési eszköztár

„A dokumentum bemutatja az EU RM eszköztárat (uniós kockázatkezelési eszköztár), amely az ENISA által javasolt megoldást az információbiztonsági RM módszerek használatával kapcsolatos interoperabilitási aggályok kezelésére. Az eszköztár célja, hogy megkönnyítse a különböző RM-módszerek zökkenőmentes integrációját egy szervezet környezetében vagy a szervezetek között, és áthidalja a módszerek eltérő megközelítéseihez kapcsolódó hiányosságokat. Az eszköztár segítségével az érintettek képesek közösen értelmezni a kockázatokat, és tájékoztatni az interoperábilis kockázatértékelés eredményeiről a közösséget és az illetékes hatóságokat.”

Forrás:
Interoperable EU Risk Management Toolbox; ENISA; 2023. február 21.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Chips Act – Európa útja a stratégiai autonómia felé

„A 21. század kőolajaként ismert integrált áramkörök, más néven microchip-ek a technológia gyorsütemű fejlődésének köszönhetően mindennapjaink integráns részét képezik.

I. Aktualitása

A chipek a digitális gazdaság mozgatórugóiként az okostelefonoktól és elektromos személygépkocsiktól kezdve a kritikus fontosságú egészségügyi, energetikai, kommunikációs és automatizálás infrastruktúrákon át az iparágak többségéiben alkalmazott digitális termékek működőképessé tételéért felelnek. Kulcsfontosságúvá vált szerepük a jövő technológiái, többek között a mesterséges intelligencia és az 5G/6G kommunikáció szempontjából is.

A microchip-ellátási lánc összetettségének és szerkezeti jellegének köszönhetően a félvezető-ellátási lánc egyike napjaink legsebezhetőbb szektorainak, melyet kiválóan példáz a COVID-19 világjárvány okozta válsághelyzet. A pandémia és a megnövekedett kereslet okán először 2020-ban tapasztalt egyedülálló mikrochiphiányt a közelmúltbeli globális geopolitikai kihívások –vagyis az ukrán háború– tovább mélyítették. Ezen válsághelyzetet kívánja orvosolni az Európai Bizottság által először 2022 áprilisában előterjesztett Chips Act – más néven az európai chipekről szóló törvény–, amely céljaként tűzte ki ennek a strukturális hiányosságnak az ellátási lánccal kapcsolatos, illetve geopolitikai kockázatoknak kitett területen Európa technológiai szuverenitásának biztosítását.

II. A jogszabály háttere

Ahogyan azt a jogalkotó a jogszabály preambulumában is kiemeli, az elmúlt években Európában zavarok voltak tapasztalhatók a chipek kínálatában, ami több gazdasági ágazatban is hiányt okozott. Az ilyen ellátási zavarok számos európai ágazatot, köztük a gépjárműipart, az energiát, a kommunikációt és az egészségügyet, valamint az olyan stratégiai ágazatokat, mint a védelem, a biztonság és az űripar, veszélybe sodornak. Ezzel párhuzamosan hamis mikrochipek kezdenek megjelenni a piacon, ami veszélyezteti az elektronikus eszközök és rendszerek biztonságát. Mindezekre tekintettel elengedhetetlennek látta a jogalkotó Európa stratégiai autonómiájának biztosítását ezen a területen is.

III. Célja

Az Európai Bizottság által előterjesztett EU Chips Act célja, hogy kezelje a félvezető-ellátás hiányát és a félvezető-beruházások évek óta tartó csökkenését a kontinensen, és 2030-ra a jelenlegi 10%-os szintről 20%-ra növelje Európa részesedését a globális microchipgyártásból, csökkentve annak ellátási függőségeit, nemzetközi kríziseknek való kitettségét. Ezen döntés hátterében húzódik, hogy miközben a világ legnagyobb félvezetőgyártói fokozzák a jelenlegi és a következő generációs chiptervezésbe történő beruházásaikat, az európai tőkebefektetések ebben az ágazatban évtizedek óta csökkennek.

A Chips Act célja ezen tendencia felülírása egy széleskörű beruházási program elindításának segítségével, amely három fő irányvonalat követ. A jogszabály első pillére a technológiai kapacitásépítésre és az innovációra épül a csúcstechnológiát képviselő chipek területén. Míg a második pillér a termelési kapacitásokba történő nagyszabású beruházásokra helyezi a hangsúlyt, addig a harmadik pillér célja, hogy javítsa a kontinens félvezető-ellátási nehézségek észlelésére és az azokra való reagálásra való képességét, mely az ellátás folyamatosságát kívánja biztosítani egy jövőbeli félvezető-válság esetén.

A Bizottság javaslata értelmében az Unió mintegy 11 milliárd eurót kíván összevonni uniós finanszírozásból, a tagállamoktól, a partnerországoktól és a magánszektorból a meglévő kutatás, fejlesztés és innováció megerősítésére.

Az összeget a már létező kutatási kezdeményezésekbe folyósítják. A cél szakemberek képzése, a félvezetőgyártás modern eszközeinek biztosítása, valamint kísérleti gyártósorok felállítása prototípusok, tesztek és kísérletek céljára.

A befektetők számára a Chip Act egy egyértelmű keretrendszert biztosít, melynek segítségével az állami támogatásra jogosult befektetők gyorsan lefolytatott eljárás keretében juthatnak támogatáshoz.

„Azt szeretnénk, ha az uniós chiptörvény Európa fontos szereplővé válna a globális félvezető-színtéren” – emelte ki Dan Nica, a chiptörvény referense. Hozzátette, hogy „nem csak a költségvetésnek kell arányban állnia a kihívásokkal, és friss pénzből kell finanszírozni, hanem biztosítani akarjuk, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a kutatás és az innováció terén, vállalkozásbarát környezetet biztosítson, gyors engedélyezési folyamatot, és a félvezetőágazat számára képzett munkaerőbe fektessen be. Célunk, hogy biztosítsuk a növekedést Európában, felkészüljünk a jövőbeli kihívásokra, és megfelelő mechanizmusokkal rendelkezzünk a jövőbeli válságok esetére.”

Mindezek ismeretében hoz létre az Európai Unió egy válságreagálási mechanizmust, amelynek keretében a Bizottság felmérné az EU félvezető-ellátását fenyegető kockázatokat és a tagállamokban olyan korai „előrejelző mutatókat”, amelyek uniós szintű riasztást válthatnak ki. Ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy sürgősségi intézkedéseket hajtson végre, például a különösen érintett termékek ellátásának rangsorolását, vagy közös beszerzéseket hajtson végre a tagállamok számára.

IV. A Chips Act előtt álló kihívások

Mindezek fényében felvetődik tehát a kérdés: nagyságrendileg elégségesek-e az uniós beruházások a stratégiai autonómia eléréséhez a félvezető-gyártás területén? Habár a hőn áhított abszolút stratégiai autonómia valószínűleg nem érhető el, mivel a harmadik országoktól való függőség nehezen kiküszöbölhető a ritkaföldfémek és más, a fejlett félvezetőgyártáshoz szükséges anyagok tekintetében, az ezeket az anyagokat előállító országok – mindenekelőtt Kína – azonban valószínűleg továbbra is függeni fognak az Egyesült Államoktól és az EU-tól a tervezés vagy a gyártóberendezések tekintetében. Az ebből eredő kölcsönös függőséget úgy kell majd kezelni, hogy az inkább javítsa a kapcsolatok stabilitását.

Továbbá, a félvezetőpiac hatalmas beruházásokat igényel majd, a tőkekiadásokat 2030-ig 825 milliárd dollárra becsülik, mely becslés alapján az EU által kitűzött 20%-os termelési részesedés eléréséhez a teljes európai félvezetőipari tőkekiadásoknak hozzávetőlegesen 164 milliárd dollárt kellene kitenniük. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok a jelenlegi 12%-ról visszatérjen az 1990-es években elért 37%-os részesedésre, több mint 300 milliárd dollárra lenne szükség. Ezidáig nem került tisztázásra, hogy a beruházási igények és a politikai tervekből származó finanszírozás közötti szakadékot hogyan fogják betölteni.

A Chips Act hiányossága, hogy nem mozgósítja az összes rendelkezésére álló szakpolitikai eszközt. Hiátusa abban áll, hogy nem rendelkezik közbeszerzési tervvel, még akkor sem, ha az ígéretes piacok közül több is erős közérdekeket érint (biztonság, védelem, egészségügy). Nem tárgyalja sem az exportellenőrzést, sem a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vizsgálatára vagy a partnerségre vonatkozó konkrét útmutatást.

A készségekkel és tehetségekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedési fejletlenek, és nem foglalkozik az „brain-drain” alapvető okaival, például az európai innovációs környezettel és a fizetésekkel.

Ezen és hasonló kritikák miatt kérdéses, hogy a nemrégiben elfogadott Chips Act képes lesz-e betölteni az Unió által neki szánt szerepet.

Irodalom:

https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20230210STO74502/chips-act-az-eu-terve-a-felvezetohiany-lekuzdesere

https://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/com/2022/0046/COM_COM(2022)0046_EN.pdf

https://www.european-chips-act.com

https://www.bmwk.de/Redaktion/DE/Pressemitteilungen/2022/12/20221201-allgemeine-ausrichtung-zum-european-chips-act-im-wettbewerbsfaehigkeitsrat.html

https://thechipsact.eu

https://www.bmaw.gv.at/Themen/Europa/Aktuelles/European-Chips-Act.html

https://www.eetimes.eu/eu-parliament-adopts-position-on-chips-act/

https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/12/01/chips-act-council-adopts-position/

https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2022/02/chiptorvenyt-javasol-az-eu

https://www.eesc.europa.eu/nl/our-work/opinions-information-reports/opinions/addressing-structural-shortages-and-strengthening-strategic-autonomy-semiconductor-ecosystem

https://www.brookings.edu/techstream/how-europe-aims-to-achieve-strategic-autonomy-for-semiconductors/

https://aeneas-office.org/2023/01/06/eu-chips-act-the-debate-goes-on-geopolitics-remaining-open-for-business/”

Forrás:
Chips Act – Európa útja a stratégiai autonómia felé; Szabó Menta; Arsboni; 2023. február 21.

Kína új utakat keres az önálló csipgyártás kiépítéséhez

„Ottani akadémikusok szerint érdemes lenne leszámolni a follow-up kutatások támogatásával, és helyettük az ismert félvezető-fizikán túlmutató innovációra koncentrálni.

A Kínai Tudományos Akadémia egy olyan félvezetőipar felépítésére tett javaslatot, amelyik képes megkerüli az Egyesült Államok technológiai exportra vonatkozó korlátozásait. A The Register egy akadémikusok által jegyzett cikkből idézve arról ír, hogy szerintük Kínának mindent meg kell tennie az alapvető félvezetőipari képességek felépítésére, irányt mutatva az önellátás és az önálló fejlesztések felé. Ehhez pedig megfelelő kutatási témákra, a kutatást előmozdító tehetségek megtalálására, illetve a munka eredményeinek sikeres bevezetésére lesz szükség a kereskedelmi forgalomban.

A lap összeállításából kiderül, hogy az akadémikusok a meglévő szabadalmi portfóliókat is akadályként azonosítják a kínai csiptechnológia fejlődésében, mivel a meglévő technikák alkalmazása értelemszerűen a védett szellemi tulajdon felhasználásával jár. Ezért azt sürgetik, hogy a félvezetőiparra vonatkozó kínai politika határozottabban támogassa az eredetiségre törekvő tudósokat, emellett pedig álljon ellen az alacsony szintű és más eredményeket követő (follow-up) kutatásoknak, hogy az amerikai vagy dél-koreai módon az ismert félvezető-fizikán túlmutató innovációra koncentráljanak.

Ennyire azért nem lesz egyszerű

A szerzők úgy látják, hogy mindebben a fizikai infrastruktúrának is támogatnia kellene a kutatókat, az akadémiai karrierutakban pedig jutalmazni kellene a félvezetőipari újításokat, illetve az ilyen publikációk elkészítéséhez szükséges erőfeszítéseket. Az egyetemi kurzusokba, kutatóintézetekbe való befektetést és az ott dolgozók ösztönzését elengedhetetlennek gondolják az olyan technológiák a kifejlesztéséhez, amelyeket aztán a szankciókra való tekintet nélkül alkalmazhatnak – igaz, a dokumentum nem tér ki az új eszközök gyártására, amit a korlátozások ugyanúgy érintenek.

Mint korábban már kiderült, ez legalább akkora probléma, mert Kína már eddig is rengeteg félvezetőipari kutatást és fejlesztést finanszírozott. Ennek eredményeként megfelelő csiptervező képességekkel rendelkezik, de kevés kapacitása van a fejlett termékek előállításához, és az ilyen gyártóüzemek beindításával is gyakran vallottak kudarcot. Így lehetséges, hogy Kína meglepő módon a világ legnagyobb félvezető importőre, és ezért fájnak annyira az országnak az amerikai szankciók.

A The Register felhívja rá a figyelmet, hogy az akadémikusok cikkét a WeChat oldalain tették közzé és terjesztik, vagyis Peking helyesli a benne foglaltakat. A hatóságok már tavaly is egyre szigorúbban léptek fel azzal kapcsolatban, hogy nem a kitűzött ütemben haladt a kínai félvezetőipar felfuttatása, mert a jelek szerint elsikkasztották a kínai félvezetőgyártás fejlesztésére szánt pénzeket. A cikk viszont azt sugallja, hogy ezúttal a politikai vezetés is támogatja az alternatív megközelítések nyilvános kitárgyalását.”

Forrás:
Apró kanyar jöhet az önálló kínai csipgyártás felépítéséhez vezető úton; Bitport.hu; 2023. február 22.

Szakirodalom

In situ adathozzáférési jogok – egy egészséges szabályozási alternatíva a DMA 6. cikk (h) pontjához

„Az Európai Unió szabályozási csomagját képező Digital Markets Act (DMA) nemrég hatályba lépett, végleges szövege szerint: ,,(A Kapuőr) biztosítja az üzleti felhasználó vagy végfelhasználó tevékenysége révén keletkezett adatok tényleges hordozhatóságát (…) többek között folyamatos és valós idejű hozzáféréssel”. (DMA 6. cikk (h) pont.) Az idézett szabály szerint a DMA előírásai alapján kijelölt kapuőrök (például a nagy platformok, mint a Facebook) a saját kezelésükben és birtokukban levő, a kérelmezőre (végfelhasználók és üzleti felhasználók) vonatkozó adatokat kötelesek megosztani és hordozhatóvá tenni a kérelmező számára. A DMA adathozzáférési jogot és adathordozási jogot garantál: az adatok elérésén kívül a kapuőr köteles hordozhatóvá, azaz olyan természetűvé alakítani a kérelmezőre vonatkozó adatot, amely egy másik ökoszisztéma vagy platform szoftveres rendszerében megjelenhet. Ez egy ex-situ adathasználati jogot eredményez: amikor a hordozott adatok ténylegesen használatra kerülnek (a kapuőr versenytársát jelentő platform rendszerében), már nem eredeti környezetükben vannak (a kapuőr platform szoftveres ökoszisztémájában). In situ adatjogokról akkor beszélhetünk, ha a jog érvényesülését jelentő adathasználat, vagy hozzáférés az adat eredeti környezetében történik.

Az üzleti felhasználóknak és a végfelhasználóknak saját adataikhoz és azok hordozásához a GDPR keretein kívül (amely az üzleti felhasználókat érintő adatok tekintetében nem szabályoz) nincsen joguk. Ez különösen az üzleti felhasználók szempontjából releváns, hiszen számukra ezek az adatok üzleti értékkel bírnak. Adott esetben például okot adhatnak üzleti modelljük, kínálatuk vagy a platformon keresztül közvetített hirdetéseik átalakítására. Az adatok hordozhatósága eszköze lehet még az adott piacokon fennálló átállási költségek csökkentésének. Ez különösen fontos, hiszen ezekre a digitális piacokra jellemzőek az átállási költségből eredő belépési korlátok. Az adathordozhatóság megvalósítása mellett szóló érvek még, hogy a kétoldalú piacokon (végfelhasználó–platform–üzleti felhasználók) működő közvetítő platformok ez adatalapú hatalmukat egyértelmű és néha tisztességtelen versenyelőnnyé kovácsolhatják, ha a rajtuk keresztül bonyolított, az üzleti felhasználók és a végfelhasználók közötti termék vagy szolgáltatás forgalmat és a hirdetők és a keresést végző végfelhasználók közötti interakciót elemzik. Ezt a problémakört elsődlegesen a DMA 6. cikk (a) pontja kezeli, de amennyiben az üzleti felhasználók és más, új platformszolgáltatók is hozzáférnek ez adatokhoz, valamint azok a hordozás eredményeként kikerülnek a kapuőr kizárólagos ellenőrzési köréből, a platform és az üzleti felhasználók, valamint a kapuőr (inkumbens) és a piacra belépő platformok közötti szakadék szűkül és a platformnak nehezebb visszaélnie piaci (e tekintetben különösen infrastrukturális) hatalmával, azaz az üzleti felhasználók és végső soron a fogyasztók jobb helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor a társadalom ilyen magas fokú részvétele mellett a kapuőrökön felhalmozott adathalmaznak van egy, a társadalom egészét érintő közös értéke, amire – ahogyan a személyes adatok tekintetében a végfelhasználónak – az üzleti adatok tekintetében az üzleti felhasználóknak is igénye van. Ez értékből való részesedés egy formája lehet az adatok folyamatos és valós idejű elérése és megőrzése, valamint jövőbeni hordozása.

A szabály elméleti indokoltságát és céljainak alaposságát – a platform piacok legnagyobbjait terhelő adat- és eszközmegosztási kötelezettségek létjogosultságát – nem vonja kétségbe az európai szakmai gondolkodás. Az adathordozhatóság előírása mint intézmény azonban sokak szerint nem képes szolgálni a fent felsorolt szabályozási célokat.

Az adathordozhatósági előírások sztenderdizáció nélkül kevéssé hatékonyak, ilyen sztenderdizáció pedig nem történt még az iparágban, ezen a DMA szigorú nyelvezete és a ,,gép által olvasható” előírás sem segít. Az adathordozás egy többszereplős folyamat, a kapuőr az adatalany kérelmére teszi hozzáférhetővé az adatokat, amelyet az adatalany egy fogadó szolgáltatásban használ. Amennyiben a kapuőr és a fogadó szolgáltatás szoftveres eszközei nem interoperábilisek az adatok kezelése terén, az adatalany egyedül maradt nyers adataival, amelyeket valójában továbbra is csak a kapuőr tud használni. 

Értelmezhetetlenség

Az adathordozhatóság azt jelenti, hogy a hordozott adat kikerül abból az ökoszisztémából, ahol létrejött. Ez azért jelent problémát, mert egy-egy adat, ha elveszíti többszereplős kontextusát, értelmezhetősége csökken. Például egy eladási görbe irrelevánssá válhat egy másik, azzal helyettesíthető termék eladási görbéje nélkül és egy nagy vonóerőt generáló Facebook reklámhoz kapcsolódó adatok is kevésbé értelmezhetőek az adott reklámon szereplő kommentek nélkül.

Elértéktelenedés

Amennyiben az adathordozás megtörténik, szükségszerűen megszűnik a lehetősége, hogy a hordozott adatpont értelmezhető formájában frissüljön. Korunk üzleti szempontból releváns adatai a kontextusukon kívül rendkívül gyorsan elavulnak, ezzel egyidejűleg elértéktelenednek gyakori frissítések nélkül. Ilyen tekintetben az adathordozhatóság piacszabályozási célját – a platformok adatalapú gazdasági hatalmából képződő belépési korlátok lebontását – minőségénél fogva képtelen betölteni, hiszen a piacra belépni kívánó versenytársak (a hordozott adatot fogadó platformszolgáltatók) gyorsan avuló vagy elavult adatot képesek csak használni.

Morális kockázatok

További probléma, hogy morális kockázatot hordoz, ha engedjük az üzleti felhasználóknak, hogy megválogassák, mely róluk szóló adatokat osztják meg a fogyasztók egy nagyobb körével az adathordozás nyomán (cherry picking). Gondoljunk csak arra az egyszerű szcenárióra, hogy egy étterem kizárólag a jó értékeléseit hordozza a következő hirdető és véleményező platformra.

Egy lehetséges alternatíva

Az adathordozhatóság mint gazdasági szabályozási eszköz nem nélkülözheti gazdasági szabályozási céljait: a belépési korlátok csökkentését és a piac innovációra alkalmas struktúrájának fenntartását. Azonban mint láthatjuk, e célok elérésére az adathordozás, tehát az adatok ex-situ használata mint eszköz alkalmatlan. Alternatívát kínálhat egy in-situ adathasználati és hozzáférési jog, amelynek birtokában a jogosult az adat eredeti ökoszisztémájában (in-situ) mindig naprakész állapotában (folyamatosan frissítve) és saját kontextusában képes használni saját adatait, azaz részesülni abból a közös értékből, amelyet a platformokon létrejövő adat képez, és amiből jelen állás szerint csak a kapuőr szolgáltatók részesednek. Az adathordozhatóság és a javasolt in-situ adathasználati jog is abban az elméleti szcenárióban értelmes, amikor a kapuőr üzleti felhasználója egy másik platformon (is) szeretné tovább folytatni működését, de nem szeretne elesni attól az adatvagyontól, amelyet a kapuőrön való működésével generált. Amennyiben van egy ilyen jogosítványa, a kapuőrön tárolt adatainak értéke nem zárja a kapuőr infrastruktúrájához, alacsonyabb az üzleti felhasználó oldalán felmerülő átállási költség, ha a kapuőr mellett vagy helyett más platformot választ. Hasonló célok (átállási költségek csökkentése) mellett vált az európai hírközlési piac részévé a számhordozhatóság intézménye, amellyel a mobil díjcsomagunk szolgáltatójának lecserélésekor tovább használhatjuk régebbi telefonszámunkat. Ez egy fix klientúrával rendelkező szolgáltatócég számára nagy könnyebbség. Mindkét esetben a kisebb átállási költségek elméletileg nagyobb fokú versenyt is jelentenek, mert kevésbé szilárdul meg a kapuőr jelentős piaci ereje, adatalapú hatalma nyomán.

Az in-situ adathasználati jog több komponensből áll. Értelemszerűen az adatalanynak és a versenytárs platformnak hozzá kell férnie saját, a kapuőrön tárolt eredeti adataihoz (vagy azok titkosított formáihoz), miközben egy másik platform szolgáltatásait kívánja igénybe venni. A hozzáférés szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági cél elérésének. A hozzáférésen túl az adatalanynak hasznosítani is kell saját adatait, azaz képesnek kell lennie arra, hogy az új platform analitikai eszközeit bevethesse a kapuőrön létrejött adatai tekintetében (az új platform algoritmusainak interoperábilisnek kell lennie a kapuőr adattárával). Az in-situ adathasználati és hozzáférési jog érvényesüléséhez tehát nem elégséges alanyi jogot támasztani a szabályozásban az adatalany részére, hanem létre kell hozni egy olyan keretrendszert, ami garantálja a kapuőr birtokában levő adatok és a lehetséges versenytársak analitikai algoritmusainak interoperabilitását is. 

Amennyiben ez megvalósul, a piacra betörő versenytárs platform képessé válik hozzáférni üzleti felhasználóinak a kapuőrön tárolt adataihoz, akként, mintha azok saját birtokában lennének és így képes analitikai eszközeit is rögtön bevetnie (algoritmust az adathoz és ne adatot az algoritmushoz). Az in-situ adat jogok további előnye, hogy az analitikai eszközök (algoritmusok), amennyiben interoperábilisek a kapuőr adatkörnyezetével, képesek titkosított adatokkal is dolgozni, amely adatvédelmi szempontból biztonságosabb út, mint a klasszikus adathordozási előírások.

Amennyiben az adathordozás eredeti gazdasági célja megvalósul az in-situ adathasznosítás eszköze révén, a platformszolgáltatók piacán csökken az a függőségi hatás, amely az üzleti felhasználókat a kapuőrökhöz és a kapuőrökön felhalmozott adatvagyonhoz köti és növekszik az üzleti felhasználók képessége arra, hogy akár párhuzamosan, több platformon legyenek jelen (multi-homing). Ez hosszú távon egyensúlyozhatja a kapuőrök gazdasági erejét, serkentheti az internetes platformok piacán a versenyt és előmozdíthatja az innovációt.”

Forrás:
In situ adathozzáférési jogok. Egy egészséges szabályozási alternatíva a DMA 6. cikk (h) pontjához; Beyer Fülöp; Ludovika.hu, ITKI blog; 2023. február 23.