Skip to main content

41. szám, 2026. október 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Tanács Zoltán: „Elképesztő pazarlás folyt a tárcánál”

„Felkérték a HUN-REN állami kutatóhálózat vezetőit, hogy távozzanak a pozíciójukról, és a legfrissebb információi szerint jövő héten az elnök és a vezérigazgató bejelenti a lemondását – mondta el Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a Kontrollnak adott interjújában.

Alapvetően a kutatóhálózat a kormánytól függetlenül működik, így a vezetés is az irányítótestület révén hozza a döntéseit. A kormány ugyanakkor már a nyáron javaslatot tett a lelépésre, erről egy jövő heti ülésen dönthet az intézmény. „Én remélem, hogy ez megtörténik, mert a kutató közösségnek ez az érdeke” – mondta a miniszter. Hogy a két vezető megkapja-e a végkielégítését, az nem derült ki.

De ha valóban leköszönnek, akkor ideiglenesen Stipsicz András matematikus veheti át a kutatóhálózat irányítását – legalábbis a kormány őt javasolta. Ezután még néhány hónapba telhet, hogy megszülessen a HUN-REN-ről rendelkező törvény. Tanács bízik benne, hogy novemberre el tudják fogadni az új jogszabályt.

Tanács a beszélgetésben hosszan beszélt arról is, hogy az ő minisztériumában milyen csontvázak voltak a szekrényben, vagyis milyen visszás ügyekre bukkantak az átvétel óta. Az egyik ilyen a Gondosóra projekt, amit egyébként egy nagyon jó szolgáltatásnak tart. „Az elmúlt években több mint 100 milliárdot költött rá az állam, csak a 2025-ös évben 27 milliárdot” – mondta. Az új minisztérium arra jutott, hogy az erre fordított költségvetés feléért meg lehetett volna valósítani a programot, vagyis több tízmilliárdos kár történt, amiért feljelentést tesznek.

Ezen kívül még több hasonló visszaélést találtak, például többmilliárdos informatikai fejlesztések, például a Kréta, Neptun és Poszeidon tanulmányi és közigazgatási rendszerek körül.

Tanács szerint egyébként az is példátlan, hogy a Gondosóra üzemeltetője a Fidesszel kötött szerződést, hogy segítsenek beüzemelni az órákat, aminek következtében a párt százezer idős adataihoz férhetett hozzá. Emiatt eljárás indult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.

Az interjúban, amit ide kattintva nézhet végig, szó volt még az űrkutatásról, a minisztérium szakemberhiányáról, valamint a költségvetési források elosztásáról is.”

Forrás:
Tanács Zoltán reméli, hogy jövő héten lemond a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója; Bozsó Ágnes; Telex.hu; 2026. október 11.
Tanács Zoltán: „Elképesztő pazarlás folyt a tárcánál”; Kontroll; Youtube; 2026. október 11.
(Tanács Zoltán az interjú során ezek mellett beszámolt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós AI Gigafactories program részleteiről is. A felvétel október 8-án készült.)

Dolgozz velünk Magyarország jövőjéért! – Tudományos és Technológiai Minisztérium

„Dolgozz velünk Magyarország jövőjéért! 🇭🇺🔬🚀
Olyan szakembereket keresünk, akik nemcsak beszélni szeretnének Magyarország jövőjéről, hanem tenni is akarnak érte.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium Tudománypolitikáért és Innovációért Felelős Államtitkárságán új, modern, szakmai csapatot építünk.
Olyan kollégákat keresünk, akik hisznek abban, hogy a tudomány, az innováció, a tehetség és a tudás Magyarország egyik legfontosabb erőforrása.
Ha szeretnél olyan munkát végezni, amelynek valódi hatása van az ország jövőjére, itt a helyed közöttünk.
Kiket keresünk? Referenseket, Osztályvezetőket és Főosztályvezetőket:
🔹 Tudománypolitikai szakembereket
🔹 Startup- és innovációs szakembereket
🔹 A technológiai ágazatokban jártas szakembereket pl:
sot, AI, DRON, BIO/MEDtech, Kvantum
🔹 Kutatási infrastruktúrával foglalkozó szakembereket
🔹 Nemzetközi, európai uniós és EU-n kívüli ügyekben jártas kollégákat
🔹 Statisztikusokat, adatelemzőket
🔹 Pályázati és támogatási szakembereket
🔹 Kodifikátorokat, jogi szakembereket.
Milyen csapatot építünk?
Olyat, ahol lehet kérdezni. Lehet konstruktívan vitatkozni. Lehet új ötleteket hozni. És lehet és kell is felelősséget vállalni.
Számunkra a szakmai önállóság, a vélemény megosztása, a kezdeményezőkészség és a felelősségvállalás nem üres szavak, hanem a közös munkánk legfontosabb alapjai.
Nem azt keressük, aki mindenre azt mondja, hogy „igen”.
Azt keressük, aki gondolkodik.
Aki képes egy problémát több oldalról megvizsgálni, érveket ütköztetni, döntést hozni, és a döntésért felelősséget vállalni.
Amit kínálunk
▪️ Érdemi szakmai munka Magyarország tudományos és innovációs jövőjének alakításában
▪️ Közvetlen részvétel stratégiai programok és szakpolitikai döntések előkészítésében
▪️ Nemzetközi és európai együttműködésekben való részvétel
▪️ Fiatalos, nyitott és szakmailag sokszínű csapat
▪️ Lehetőség új kezdeményezések elindítására és megvalósítására
▪️ Folyamatos szakmai fejlődés és nagyfokú önállóság
▪️ Vezetői pozíciók esetén valódi csapatépítési és döntési felelősség
Nem tökéletes embereket keresünk.
Kiváló szakembereket keresünk, akiknek van véleményük, van bennük kíváncsiság, és szeretnének valami maradandót létrehozni.
Ha úgy érzed, hogy a tudásoddal, tapasztalatoddal és ötleteiddel szívesen hozzájárulnál egy modern, versenyképes és jövőbe tekintő Magyarország építéséhez, jól kommunikálsz angolul szóban és írásban, és megfelelsz a fentiek kritériumoknak, várjuk a jelentkezésedet!
📩 Jelentkezés: önéletrajzzal és rövid motivációs levéllel
📅 Jelentkezési határidő: [2026.október 31.] 📧 E-mail: [karrier@ttm.gov.hu] A levél tárgyába szerepeljen a TTM_KFI.
Köszönöm ha megosztjátok!
Veled építjük a jövőt!”

Forrás:
Peter Horvath bejegyzése; Horváth Péter, Tudományos és Technológiai Minisztérium, tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár; Facebook; 2026. október 3.

„Alapjaiban alakul át a rendszer” – elindítják a kórházi várólisták csökkentésére irányuló programot

„Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vezetésével elkezdték a kórházi várólisták csökkentésére irányuló programot. Alapjaiban alakul át a rendszer – húzta alá Magyar Péter, hozzátéve: csak csípő- és térdprotézisműtétre 30 ezren várnak, valakik 5 éve a listán vannak. „Egyszerre van jelen a súlyos szakemberhiány, a szervezetlen működés, kihasználatlan műtők sora áll” – sorolta a kormányfő.

Magyar Péter leszögezte, több tízmilliárd forint pluszforrást biztosítanak a csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtétekre. Ezeknél a beavatkozásoknál a leghosszabbak a várólisták. A miniszterelnök megjegyezte, a korábbi kormány is próbálkozott, de nem volt eredménye.

A kormányfő leszögezte: a pluszmunka meg lesz fizetve. „Nemcsak az számít, hogy ki műt többet, hanem az eredményességet, a beteg elégedettségét, a rehabilitáció hosszát is vizsgálni kell. Változtatunk azon is, ahogy a műtétre váró emberekkel bánnak. Akik legalább egy éve várnak műtétre az előző kormány negligenciája miatt, azokat egyesével megkeresik az egészségügyi munkatársak, tisztázzák az állapotukat, és megbeszélik, mi az a lépés, amire szükség van” – jelentett be egy újabb részletet Magyar Péter.

A miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a felszabaduló műtéti időpontokat jobb szervezéssel tudja kihasználni az ellátórendszer. Önkéntes tartalék várólistára jelentkezhetnek azok, akik rövid határidővel is tudják vállalni a beavatkozást.”

Forrás:
Index – Belföld – „Alapjaiban alakul át a rendszer” – elindítják a kórházi várólisták csökkentésére irányuló programot – Kormányzati tájékoztató – Percről percre; Németh Márton Sándor; Index.hu; 2026. október 9.

Közigazgatás, politika, jog

Várják a jelentkezőket a Szent István Program fejlesztési testületeibe (Meghosszabbítva!)

„Meghosszabbították a határidőt, ameddig a Szent István Program fejlesztési testületeibe lehet jelentkezni. Ezek a testületek dolgozzák ki a terveket a kísérleti szakaszban érintett térségeknek biztosított 1 milliárd forintos fejlesztési keret felhasználásáról.

A Szent István Vidékfejlesztési Program egy olyan hosszú távú modell, amely a helyben élő polgárokat és közösségeket is aktívan bevonja a fejlesztésekbe. A program kísérleti szakaszában 10 mikrotérséget jelöltek ki, ahol 10 település kap összesen 1 milliárd forintot. Ennek az összegnek az elköltéséről a helyi fejlesztési testületek fognak terveket kidolgozni, majd a tervekből a helyi lakosság fogja kiválasztani a megvalósulókat.

Ezekbe a testületekbe várják a leendő tagok jelentkezését két feltétel alapján: a jelentkező elmúlt 16 éves, és a programban érintett települések egyikén él. Kizáró ok viszont, ha a lakos vagy közeli hozzátartozója a pályázati kiírásban meghatározott tisztséget viselt a jelenlegi vagy az ezt közvetlenül megelőző önkormányzati, illetve országgyűlési ciklusban. További részleteket és az érintett települések listáját itt találja.

A pályázat elektronikus úton, a szippalyazat@vtm.gov.hu címre nyújtható be, az e-mail tárgyában feltüntetve az érintett mikrotérség nevét. A benyújtási határidőt meghosszabbították, 2026. október 17-én éjfélkor jár le.”

Forrás:
Várják a jelentkezőket a Szent István Program fejlesztési testületeibe; Magyarország Kormánya; 2026. október 6.

Kinevezték az új foglalkoztatáspolitikai államtitkárt

„Dr. Dudás Katalint nevezték ki foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárrá. A több mint három évtizedes munkajogi és munkavédelmi tapasztalattal rendelkező szakember 2026. október 5-étől tölti be a tisztséget.

A Szociális és Családügyi Minisztérium felállásával a foglalkoztatáspolitika és a munkaügy új szervezeti keretek közé került. A cél egy olyan szakmai és vezetői struktúra létrehozása volt, amely hosszú távon stabilan és hatékonyan képes ellátni a terület feladatait. A három szakmai helyettes államtitkár – dr. Nádasné dr. Rab Henriett, dr. Szabó Imre Szilárd és Réthy Pál – korábbi kinevezésével a szakterületek operatív irányítása és a jogalkotási munka az átmeneti időszakban is biztosított volt.

Időközben az államtitkári tisztség betöltéséről is megszületett a döntés: 2026. október 5-étől dr. Dudás Katalin látja el a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkári feladatokat, beleértve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi szakterületek képviseletét, illetve azok egységes politikai és szakmai koordinációját.

Dr. Dudás Katalin több mint három évtizedes munkajogi és munkavédelmi tapasztalattal rendelkező szakember, aki pályafutása során a magyar munkaügyi igazgatás, a hatósági ellenőrzés és a munkajogi jogalkotás területén töltött be szerepet. Szakmai munkáját a biztonságos és jogszerű foglalkoztatás következetes támogatása és a felelős munkáltatói működés iránti elkötelezettség határozta meg.

Pályáját a munkaügyi jogszabály-előkészítésben kezdte, majd 1999-től minisztériumi főosztályvezetőként dolgozott a foglalkoztatási és szociális jogalkotás területén. Ezt követően az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökhelyettese, majd elnöke lett, ahol országos hatáskörű irányítási feladatokat látott el, és a hatóság működésének stratégiai fejlesztéséért felelt. Vezetői munkáját a rendszerszintű gondolkodás, a jogérvényesítés minőségének javítása és a munkavállalói jogok következetes védelme jellemezte.

2010 óta ügyvédként tevékenykedett, munkajogi és munkavédelmi szakterületen nyújtott tanácsot, valamint rendszeres előadó volt szakmai konferenciákon és továbbképzéseken. Előadásai a munkajog gyakorlati dilemmáitól a munkabalesetek megelőzéséig széles tematikát ölelnek fel, és a szakmai közösségben évtizedek óta nagy érdeklődésre tartanak számot. Oktatóként az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének, valamint a BME Munkavédelmi Továbbképző Központnak megbízott előadója. A JOTOKI munkajogi szakjogászi képzésének 2011 óta állandó oktatója, ahol a hatósági ellenőrzés, a munkaügyi nyilvántartás és a kollektív iratszerkesztés tárgyak felelőse.

Szakmai szemléletét a munkaszervezetek működésének holisztikus megközelítése határozza meg: a jogi megfelelés, a szervezetfejlesztés és a stratégiai gondolkodás összekapcsolása. Ennek érdekében szervezetfejlesztési képesítést szerzett, és trénerként dolgozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közösségi stratégiaalkotási programjában. A munkavédelem elkötelezett híveként számos fórumon hangsúlyozza az egészségtudatosság, a megelőzés és a biztonságos munkakörnyezet jelentőségét, a munkavédelmi kultúra erősítését. Munkásságát több cikk, tanulmány és gyakorlati útmutató fémjelzi, amelyek célja a jogérvényesítés minőségének javítása és a munkavállalók biztonságának erősítése.”

Forrás:
Kinevezték az új foglalkoztatáspolitikai államtitkárt; Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM); 2026. október 6.

Változó munkaerőpiac, új kihívások a foglalkoztatáspolitikában

„A munkaerőpiac aktuális helyzetéről és a foglalkoztatáspolitika legfontosabb kihívásairól beszélt dr. Szabó Imre Szilárd a szeptember 24-én Budapesten megrendezett BLUE konferencián. Előadásában a munkaerő-tartalék aktiválásának, a bérek alakulásának és a munkajogi szabályok felülvizsgálatának kérdését is érintette a foglalkoztatási szabályozásért és tervezésért felelős helyettes államtitkár.

Nehéz ma őszintén megbecsülni, mekkora a valódi munkaerő-tartalék Magyarországon – mutatott rá dr. Szabó Imre Szilárd a szeptember 24-én megrendezett BLUE konferencián, ahol idén a munkavállalók toborzása mellett a dolgozók képzése, fejlesztése és megtartása is kiemelt figyelmet kapott. A Szociális és Családügyi Minisztérium foglalkoztatási szabályozásért és tervezésért felelős helyettes államtitkára a CEU épületében tartott szakmai eseményen a magyarországi munkaerőpiac helyzetéről és a foglalkoztatáspolitika előtt álló kihívásokról beszélt az előadásában.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség témájában a szűkülő munkaerő-kínálatot, a magas foglalkoztatási szint fenntartásának fontosságát és a munkaerő-tartalék aktiválását emelte ki. Kitért a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására és a munkaerőpiaci vizsgálati rendszer átalakítására is, hangsúlyozva az egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb szabályozás szükségességét. A foglalkoztatáspolitika helyi feladata, hogy érdemben megállapítsa, van-e az adott munkakörre potenciális magyar munkavállaló, mielőtt vendégmunkás behozatalára lehetőség nyílna – hogy ez ne csak egy kipipálandó adminisztratív feladat legyen, hanem valódi munkaerő-felmérés. Ehhez első körben meg kell erősíteni az intézményrendszert – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az utóbbi években a munkaviszonyban vagy valamilyen közszférás jogviszonyban álló alkalmazottak száma stagnál. A regisztrált álláskeresők száma mérsékelt ütemben ugyan csökken, a munkanélküliségi ráta mégis növekszik. A foglalkoztatási szerkezet gyors változása és a különböző iparágak munkaerő-igényének dinamikus alakulása nehezíti a munkából-munkába helyezést, amelyet dr. Szabó Imre Szilárd szerint ösztönözni kellene a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodás javításával.

A bérek alakulásáról szólva kiemelte, hogy bár azok az elmúlt években növekedtek, a területi különbségek nem mutatnak csökkenést. A minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán kifejtette, hogy a minimálbér emelésének mértékét a gazdaság teljesítményét figyelembe véve felül kell vizsgálni, és újra kell tárgyalni, ahogyan ez a tavalyi évben is történt, egy esetleges adójóváírás hatásaival is számolva.

A jogalkotásnál akut feladatként az uniós irányelvek hazai átültetését, a bértranszparencia- és a platformirányelvet emelte ki. Utóbbinál dr. Szabó Imre Szilárd szerint fontos a platformon keresztül dolgozók, például a futárok jogviszonyának egyértelmű meghatározása. A munkajogi szabályok felülvizsgálatát az elmúlt másfél évtized változásai is indokolják: a platformalapú mellett elterjedt a hibrid és a távmunka, illetve új kérdések merültek fel a munkaidő, az ellenőrzés, az adatvédelem és a munkavállalói jogok terén is.

A munkaügyi igazgatás, a munkavédelem és a foglalkoztatás-felügyelet területén elsősorban a megelőzés és a hatóságok megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a munkabaleseti adatok nem javulnak, ezért a munkavállalók biztonsága továbbra is kiemelt feladat. A munkaügyi perek száma ugyanakkor mintegy 30 ezerről 4 ezer alá csökkent, ami dr. Szabó Imre Szilárd szerint nem feltétlenül a munkaerőpiac tisztulását, hanem inkább a munkavállalói jogérvényesítés nehézségeit jelzi.”

Forrás:
Változó munkaerőpiac, új kihívások a foglalkoztatáspolitikában; Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM); 2026. október 9.

Foglalkoztatáspolitika – területi vezetőkkel egyeztetett az új államtitkár

„Dr. Dudás Katalin foglalkoztatási és munkaügyi államtitkár a kinevezését követő napon már a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat területi vezetőivel egyeztetett. Az október 6-án tartott szakmai értekezleten a foglalkoztatáspolitika előtt álló kihívások, a megyei munkaerőpiacok sajátosságai, valamint a kormányhivatalok működésével kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek.

Október 6-án tartották a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Országos Szakmai Értekezletét, melynek keretében a Foglalkoztatási és Munkaügyi Államtitkárság vezetői a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási, foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi főosztályvezetőivel, valamint a szakpolitikai főosztályvezetőkkel folytattak konstruktív egyeztetést.

Az esemény a frissen kinevezett foglalkoztatási és munkaügyi államtitkár köszöntőjével indult: dr. Dudás Katalin összefoglalta a foglalkoztatáspolitika előtt álló szakmai kihívásokat, hangsúlyozva, hogy a szakpolitikai döntéseknek a szakmai párbeszédek során megfogalmazott javaslatok alapján kell megszületniük. Arra is kitért, hogy mivel a közfoglalkoztatás is a szakterület része lett, fontosnak tartja, hogy a jövőben az ehhez kapcsolódó kérdések is a szociális párbeszéd részévé váljanak.

A foglalkoztatási terület három helyettes államtitkára szintén felszólalt az eseményen: dr. Nádasné dr. Rab Henriett, dr. Szabó Imre Szilárd és Réthy Pál a saját területét érintő változásokat, és az azokhoz kapcsolódó feladatokat részletezte.

Az államtitkárság vezetői után a kormányhivatalok főosztályvezetői ismertették a megyei szakterület kihívásait, a kormányhivatalok működési sajátosságait és a szakterülethez kapcsolódó javaslataikat. A megyei munkaerőpiac jellemzőit bemutatva több vezető kiemelte a humánszolgáltatások, az informatikai rendszerek és programok fejlesztésének szükségességét, valamint a terület szakember-ellátottságának kérdéseit. A főosztályvezetők a kormányhivatalok struktúráját érintő észrevételeket is megfogalmaztak.

A szakmai párbeszéd a következő hetekben is folytatódik: október 14-én a munkavédelmi, október 29-én pedig a foglalkoztatás-felügyeleti szakterület képviselőivel tartanak célzott egyeztetést a Foglalkoztatási és Munkaügyi Államtitkárság vezetői.”

Forrás:
Területi vezetőkkel egyeztetett az új államtitkár; Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM); 2026. október 9.

Egészségügy

Ezt most nem szabadna elrontanunk – Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter

„Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája? Erre keresték a választ a résztvevők az Egyensúly Intézet csütörtöki konferenciáján.
Az egészségügy nem egyszerűen egy a szakpolitikai területek közül, hanem az egyik legfontosabb nemzeti sorskérdésünk – fogalmazott Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a szervezet Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője című, csütörtöki konferenciáján. A magyarok átlagosan öt évvel rövidebb ideig élnek az uniós átlagnál, és évente mintegy 17 ezren halnak meg olyan okokból, amelyek megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhetők lennének. A rossz egészségi állapot nemcsak egyéni és családi tragédia, hanem a gazdaság teljesítményét és a társadalom jóllétét is visszaveti – összegezte az igazgató, aki szerint az egészségügyre fordított forrásokra ezért hosszú távon megtérülő nemzeti befektetésként kellene tekinteni.

Az átgondolatlan ellátásszervezést, az alulfinanszírozottságot, a szakemberhiányt, a köz- és magánellátás rendezetlen kapcsolatát, valamint az eredményességről és a minőségről szóló nyilvános adatok hiányát emelte ki Filippov Gábor kutatási igazgató az intézet Hogyan legyünk egészséges nemzet? II. című javaslatcsomagjából. Az intézet ebben – többek között – a közkiadások fokozatos, a V4-ek átlagához igazodó emelését, az eredményalapú és betegútra épülő finanszírozást, a prevenciós csoportpraxisok kialakítását, a betegutak koordinálását és a két szektor működésének összehangolását szorgalmazza.

Az, hogy meddig élünk egészségben, nagyban függ a jövedelmi helyzetünktől, az iskolázottságunktól és a lakóhelyünktől – mondta Filippov Gábor, hangsúlyozva, hogy a reformoknak nemcsak szakmai, hanem társadalmi és igazságossági tétjük is van. Ezért az intézet a védőnői hálózat szerepének bővítését és a hátrányos helyzetű közösségekből bevont, képzett segédegészségőrök alkalmazását is kívánatosnak tartaná, hogy az egészségfejlesztés eljusson azokhoz is, akiket a hagyományos ellátórendszer a legnehezebben ér el.

Betegvéleményekből vezetői visszajelzés

Ezt most nem szabadna elrontanunk – fogalmazott a konferencián Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki szerint a szakmai igények, a társadalmi elvárások és a kormányzati változtatási szándék most egy irányba mutatnak.

Jövő héten elindul az egységes betegelégedettségi platform, amely lehetőséget ad arra, hogy a páciensek és hozzátartozók minden ellátási esemény után online, azonosítható módon adjanak visszajelzést az ellátásról.

A beérkező vélemények nem önmagukban álló elégedettségi statisztikák, az ágazatvezetés ugyanis arra is kíváncsi, miként kezelik a menedzsmentek a jelzéseket és milyen változások indulnak ezek nyomán, azaz a vélemények így a vezetői teljesítmény értékelésében is szerepet kaphatnak.

Nem elég azt tudni, túlélte-e a beteg a beavatkozást, az életminőség és a funkcionális állapot változását is követni kell – mondta a miniszter, aki szerint csak az adatok visszacsatolása eredményezhet tényleges változtatásokat

A kórházak irányításában regionális partnerségeket alakítanának ki; az új együttműködési modell pilotja várhatóan Debrecen térségében kezdődhet. Az intézményvezetőktől számonkérhető, egyéves terveket várnának, amelyekben a betegbiztonság és a betegelégedettség is szerepet kap.

Új szerepet szánnak a gyógyszertáraknak is, amelyek az expediálás mellett a kockázatok korai felismerésében is részt vehetnének. A tárca a szabályozott online gyógyszerrendelés lehetőségével is foglalkozik – zárta a politikus.

A kocsmának az EFI legyen az alternatívája

Régóta nincs hivatalos népegészségügyi program, miközben a szakterület koordinációját és szakmai irányítását végző intézményrendszer jelentősen leépült, a célok jellemzően a kórházi ágyakról, az intézményekről és a finanszírozásról szóltak, nem pedig a lakosság egészségi állapotának javulásáról. Így összegezte a prevencióról szóló kerekasztal mellett a népegészségügy helyzetét Vokó Zoltán, a területért felelős államtitkár.

A ma alapvetően panaszokra reagáló háziorvosi működést proaktív, a lakosság egészségi kockázatait követő gondozássá kellene alakítani Vokó Zoltán szerint, aki azt mondta, az alapellátásnak fontos, de korántsem kizárólagos a szerepe a prevencióban. A valós eredményekhez dietetikusokra, mentálhigiénés és népegészségügyi szakemberekre, valamint ténylegesen elérhető szolgáltatásokra lenne szükség – ahogyan ezt a praxisközösségekben tervezték is, csak éppen nem kapták meg ehhez a szükséges erőforrásokat.

A szűrés fontos, de nem mindenható – vélte az államtitkár, aki szerint nem etikus olyan elváltozást keresni, amelynek további kivizsgálása és kezelése nem biztosítható. Beszélt arról is, hogy a szervezett daganatszűrések részvételi arányai rendkívül kedvezőtlenek. Az államtitkárság kormányhatározat nyomán december 31-ig áttekinti a jelenleg futó programokat, és fejlesztési javaslatot készítenek.

Rugalmasabb időpontválasztást, digitális értesítések és követgető eredmények – ezeket említette az államtitkár a lehetséges eszközök sorába, és elmondta azt is, vizsgálják a HPV-teszt elsődleges méhnyakszűrésben történő alkalmazását, valamint a magas kockázatú csoportok célzott tüdőrákszűrésének lehetőségét is.

Az adat önmagában nem képez értéket, abból információt, tudást kell csinálni – hangsúlyozta Vokó Zoltán a korszerű népegészségügyi tervezés akadályaként említett adathiány kapcsán. – A meglévő adatbázisok elszigeteltek, nehezen kapcsolhatók össze, minőségük egyenetlen, és az elemzőkapacitás sem elegendő. A feladat ezért nem feltétlenül újabb adatgyűjtések indítása, hanem a már rendelkezésre álló információk összekapcsolása és értelmezése – foglalta össze a szakpolitikus.

Az egészségkárosító szokások társadalmi hátrányokkal is összefüggenek, így egy rosszul kialakított rendszer könnyen éppen a leginkább rászorulókat büntetné – vélte az államtitkár az egészségesebb életmód pénzügyi ösztönzésének lehetőségéről szóló felvetésre. A tájékoztatás önmagában szintén kevés, ha a mindennapi környezet és a közösségi szokások nem támogatják a változást. Az iskolai mentálhigiénés programoknak, a munkahelyi és helyi közösségeknek ezért éppúgy szerepük van az egészségfejlesztésben, mint az orvosnak.

A végső cél az lenne, hogy a kocsmának valós alternatívája legyen az egészségfejlesztési iroda, de addig még hosszú út vezet – jegyezte meg végül Vokó Zoltán.

Infarktus után sem ér véget a betegút

A hazai infarktusellátás akut szakasza és a betegek hosszú távú életkilátásai között jelentős az eltérés – mondta a megelőzhető halálozásról szóló blokkban Aradi Dániel, a Balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója. – A 21 szívkatéteres centrum országos hálózata jó rövid távú eredményeket biztosít, az egyéves túlélésben azonban Magyarország érdemben elmarad például Svédországtól. A különbség egyik magyarázata az utógondozás hiányossága, hiszen az infarktuson átesettek rehabilitációs részvétele 20 százalék alatti, és a lipidcsökkentő gyógyszereket egy év elteltével a betegeknek már csak mintegy 50-60 százaléka szedi – összegezte a kardiológus, aki szerint a megoldáshoz nem feltétlenül új intézményekre van szükség, hanem a meglévő lehetőségek jobb kihasználására, az ambuláns rehabilitáció fejlesztésére és az eredményességet meghatározó mutatók nyilvánosságára. Később, a témát boncolgató kerekasztal-beszélgetésben hozzátette azt is, hogy azonos finanszírozási feltételek mellett is nagy különbségek vannak az egyes centrumok korszerű kezelési gyakorlatában. Szerinte az ellátóhelyek eredményeinek összehasonlítható közzététele az ellátás javítását is ösztönözheti.

A prófétát nem látja bennem a beteg, a varázslót viszont nagyon keresi – fogalmazott a beszélgetés során Horváth Kitti, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára az orvos-beteg kommunikáció és a terápiahűség jelentőségéről szólva. Tapasztalata szerint a beteg sokszor nem fogadja meg az életmódváltásra vagy a gyógyszerszedésre vonatkozó tanácsokat, ám amikor súlyos panaszokkal kerül kórházba, azonnali megoldást vár. A korszerű beavatkozás eredményét is veszélybe sodorhatja, ha a kezelés folyamatából akár csak egyetlen elem, például a gyógyszerszedés vagy a megfelelő követés kiesik – hívta fel a figyelmet a MOK főtitkára.

Nem ígért látványos eredményeket a következő egy évben Darvai László alapellátásért felelős helyettes államtitkár, mert szerinte óriási a lemaradás a prevenció terén idehaza. Az alapellátás tervezett átalakításának részeként beszélt az integrált egészségügyi és szociális központokról is. Az eddigi ágazatvezetői tervek országosan 164 központról szóltak, Darvai László most úgy fogalmazott, hogy „tíz-egynéhány” IESZC létrehozásához már körvonalazódik a finanszírozás. Az nem derült ki, hogy ez a fejlesztés első ütemét jelenti-e, és arról sem esett szó, hogy milyen ütemezéssel valósulhatna meg a teljes, országos hálózat.

Az állami és a magánellátás között a szervezettség a választóvonal

Minden ötödik vizsgált járóbeteg-ellátási megjelenés magánszolgáltatónál történik, a fizetős ellátást választók elsősorban gyorsabb hozzáférést és magasabb szolgáltatási színvonalat várnak, a magánellátás igénybevétele azonban erősen függ az életkortól és az anyagi helyzettől. Mindezek a Prémium negyedik éve készülő, ezer fős járóbeteg-ellátási felméréséből derültek ki, amelyet Váradi Péter, a pénztár vezető stratégiai tanácsadója mutatott be a köz- és magánellátás kapcsolatáról szóló blokk felvezető előadásában.

Leginkább az ellátást megelőzően, az időpontfoglalásban, a helyszíni várakozásban, az intézménybe érkezés és a betegirányítás kiszámíthatóságában éreznek különbséget a betegek a két rendszer között. A felmérés szerint a magánellátásban részt vevők mintegy 60 százaléka szinte azonnal bejutott az orvoshoz, míg az állami rendelőkben 12 százalék egy óránál tovább várakozott. Az orvosnál töltött idő a válaszadók becslése szerint átlagosan 13 perc volt a közfinanszírozott, és 18 perc a magánellátásban. A vizitet követő tapasztalatokban már alig mutatkozott eltérés, és a konkrét ellátási élmények az elmúlt években kevésbé romlottak, mint az egészségügyről kialakult általános vélemény.

Az utóbbi időszakban tapasztalt drágulást már a páciensek is megérezték, a válaszadók 69 százaléka szerint romlik a magánszolgáltatások ár-érték aránya. Váradi Péter úgy látja, a korábban szélesebb kör számára hozzáférhetővé váló magánellátásból a növekvő árak miatt egyre többen kiszorulhatnak.

A magán- és az állami ellátás között a legfőbb különbség jelenleg a szervezettségben van – összegezte a kutatás tanulságát, amiből szerinte az is következik, hogy a közellátásban viszonylag egyszerű beavatkozásokkal javítható lenne a betegélmény. Példaként említette azokat az időpontfoglalási rendszereket, amelyekben az előjegyzés lemondására vagy módosítására sincs megfelelő lehetőség. A rugalmas foglalás, az értesítések, a betegek pontos behívása és az intézményen belüli betegirányítás javítása nem feltétlenül kíván nagy beruházást, mégis érezhetőbbé tehetné a változást.”

Forrás:
Varázslót várunk, amikor már baj van – de ki hallgat a prófétára?; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2026. október 9.

A jelenlegi rendszerből hiányzik a területi beavatkozási képesség – háromszintű népegészségügyi rendszer kellene

„A jelenlegi népegészségügyi rendszernek nincs területi beavatkozási képessége – rögzítette az InfoRádió Aréna című műsorában Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos, aki szerint az intézkedések így sok egyeztetést igényelnek, ezért szükség volna az egységes, háromszintű népegészségügyi rendszer visszaállítására.

A magyar népegészségügyi rendszer mint felépítmény el van látva a megfelelő forrásal, de hogy képes-e ellátni a feladatát vagy átalakítás jön-e, arról Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, reményei szerint átvilágítás jön, mivel a rendszer azért még sincs olyan jó állapotban.

„Nem akarok nagyon visszamenni az időben, de csak elég arra emlékeztetnem, hogy 2017-ben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gyakorlatilag befejezte a működését, megszüntették azt a háromszintű népegészségügyi rendszert, illetve az utolsó védvonalát, amit tulajdonképpen ’91-ben alakítottak ki. 1991-ben azért hozták létre az ÁNTSZ-t háromszintű népegészségügyi rendszerként – területi szint (kistérség, város, járás), megyei vagy regionális szint, országos szint intézetekkel –, mert a lakosság egészségi állapota annyira rossz volt, hogy gyakorlatilag muszáj volt változtatni, annyira kritikus volt akkor a halandósági helyzet. De most sem vagyunk sokkal jobb állapotban, és ugye azóta pandémia is volt, ami megmutatta, hogy mennyire kellene egy erős járványügyi szervezet ahhoz, hogy védekezni tudjunk” – jelentette ki.

Vagyis az a népegészségügyi rendszer, amit megálmodtak arra, hogy a magyar lakosság egészségi állapotát javítani tudja, Oroszi Beatrix szerint elvesztette a területi beavatkozási képességét. „A mostani NNGYK-nak nincsen területi végrehajtó lába. Ez nem jelenti azt, hogy mi képtelenek vagyunk bárhogyan is beavatkozni, de nagyon-nagyon sokat kell koordinálni és partnereket keresni, rábeszélni őket, hogy működjenek együtt velünk. Tehát igazából nincs egy területi népegészségügyi intézet Magyarországon járási szinten, megyei szinten, amelyik egységesen az országos szinttel tudna beavatkozni” – magyarázta. Mint folytatta, vannak a kormányhivatalok, de ők egy másik minisztérium alá tartoznak, más szervezet részei, és bár próbálnak ők együttműködni a népegészségüggyel, de egy sor akadály van, amelyik megnehezíti jelen pillanatban azt, hogy egységesen és gyorsan lépjenek fel.

Úgy látja, hogy az egységes, háromszintű népegészségügyi rendszer visszaállítása nagyon sokat segítene abban, hogy területi szinten is képesek legyenek beavatkozni, és hatékonyan tudják a nép egészségét védeni, megőrizni, fejleszteni. Nagyon reméli, hogy a helyreállításban megvan a kormányzati szándék, Oroszi Beatrix emlékeztetett is rá, hogy a Tisza választási programjában az szerepelt, hogy a népegészségügyet szeretnék új alapokra helyezni, illetve megerősíteni. „Ebben sok olyan ambiciózus elem van, akár a várható élettartam növelésére, a szűrési programok megreformálására vonatkozóan, az életmódot befolyásoló tényezőkhöz, kedvezőtlen tényezőkhöz, például a dohányzáshoz, az elhízáshoz, az inaktivitáshoz kapcsolódóan, amelyek nélkül az elkerülhető halálozás nem lesz csökkenthető Magyarországon.”

Az erős népegészségügyhöz vezető úton szerinte közös célok mentén tudnának dolgozni, és nem titkolta azt sem, hogy azért vállalta ezt a pozíciót, mert szerinte most van politikai akarat, szándék és lehetőség arra, hogy érdemi változást idézzenek elő.”

Forrás:
Oroszi Beatrix az Arénában: azért lettem tisztifőorvos, mert hiszek abban, hogy most változás érhető el a népegészségügyben; Infostart / InfoRádió; 2026. október 8.

Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

„Elindul a betegelégedettségi platform, ahol a beteg vagy hozzátartozója visszajelzést tud adni az ellátás minőségéről – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián Budapesten. Az InfoRádióban nyilatkozó Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser szerint több sebből vérzik a magyar egészségügy: a kórházak nagy része lepusztult, a szakdolgozók alulfinanszírozottak, orvosok és ápolók hiányoznak a rendszerből.

Az egészségüggyel egyik kormány se nagyon mert foglalkozni. A Fidesz számára ez soha nem volt fontos téma, hiszen tudták, hogy egy óriási nehéz kalap, csak önteni kell bele a pénzt, miközben borzasztó nehéz változtatni rajta bármit is – mondta Rékassy Balázs háziorvos, szakorvos, egészség-szakpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: mindez látszik is, jelentős a lakosság elégedetlensége az egészségüggyel kapcsolatban. Ez nem is csoda, hiszen a kórházaink nagy része lepusztult, a 70-es években épült új kórház utoljára.

Számos szakdolgozó alulfizetett, nagyon sokan hiányoznak a rendszerből, mint ahogy orvosok is, tehát rengeteg sebtől vérzik az egész – fogalmazott. A szakértő azt mondta: „nekem az tetszik, hogy Hegedűs Zsolt egy új szemléletet akar hozni az egészbe, és úgy próbálja rendbe tenni, egy 21. századi modern rendszerrel, hogy nem a hibákat keresi feltétlenül, hanem inkább egy fejlődő, tanuló egészségügyet szeretne létrehozni”. A szakértő szerint az új miniszter egy új koncepciót hoz az egészbe, aminek a lényege a transzparencia. Ahogy a mentők kiérkezési idejét már publikálták, a kórházi fertőzéseket már publikálták, a következő a kórházi műtéti nem kívánt események publikációja lesz, és Hegedűs Zsolt mindezeket azért csinálja, és azért nyomja ennyire, mert az a gondolata, ami szerintem nagyon helyes, hogy ha egyszer valami nyilvános, vagy tudunk róla, akkor mindenki meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy jobb legyen.
Ez egy angol minta, ott évek, évtizedek óta bevált, hogy ha össze tudom hasonlítani az én adataimat a szomszéd adataival, akkor majd én is igyekezni fogok, hogy én legyek a jobb, még jobb legyek. Tehát ez a koncepció, ez a pozitív ösztönző, egy tanuló egészségügy, egy visszajelzéseket adó egészségügy, ez remélem, tényleg el fogja hozni a változást – fogalmazott.

Hegedűs Zsolt megerősítette a kormány korábbi vállalását, hogy évente 500 milliárd forinttal növeli az egészségügyi ráfordításokat. A kérdésre, hogy ez elég-e ahhoz, hogy érdemben változtatni lehessen, a szakértő úgy vélekedett: 500 milliárd forint egy magánembernek óriási, felfoghatatlan összeg, de egy rendszer szempontjából kevés. A magyar egészségügy körülbelül 4000 milliárd forintból gazdálkodik évente. Az 500 milliárdnak nagyságrendileg fele el fog menni az egészségügyi szakdolgozók fizetésére. A kórházak minden évben termelnek 100-150 milliárd közötti adósságot – sorolta, majd hozzátette: az egészségügy alapja a háziorvos, ez az alapvető ellátás.

„Ha ma Magyarországon közel 900 ezer embernek nincsen háziorvosa, mert nincsen állandó háziorvos abban a körzetben, akkor ezt kell megerősíteni. Erre is egy új koncepció van: nem az, hogy egy háziorvos üljön egy rendelőben, hanem azt szeretnék elérni, ami egy nagyon jó és modern ötlet, hogy a háziorvosok inkább csoportban dolgozzanak más szakmákkal együtt, együtt legyen egy szociális munkás, egy pszichológus, egy gyógytornász, egy dietetikus, egy háziorvos, és ne 1700-1600 vagy 2000 beteget lássanak el, hanem ez egy sokkal nagyobb csoport legyen, többen legyenek felelősek a nagyobb csoport ellátásért. De ehhez is óriási plusz pénz kell, hiszen ezt nem lehet egy egyszobás rendelőben megcsinálni, ráadásul oda kell csábítani vidékre a fiatal orvosokat, akik idáig nem mentek háziorvosnak” – mondta.

A miniszter korábban arról is beszélt, hogy 10 milliárd forintos várólista-csökkentési program indul Magyarországon, és ennek egyik eleme az lesz, hogy a műtők a nappali főműszakon túl délután, illetve ahol erre van kapacitás, hétvégén is működjenek.

A kérdésre, hogy van-e erre szakasszisztensi, orvosi kapacitás, hogy elvégezzék ezeket a pluszműtéteket, úgy vélekedett, hogy plusz ösztönzőket vezetnének be a várólisták ledolgozására, tehát plusz pénzt kap a kórház, és ennek jelentős százalékát meg kell, hogy kapja az egészségügyi személyzet, a kórház nem nyelheti le a pénzt más célra, ezt effektíven a fizetés kiegészítésre kell költeni. Tehát pénzzel próbálják motiválni az intézményeket, illetve szintén a transzparenciával. Arról is beszélt a miniszter, hogy átnézik a várólistákat, felhívják a betegeket, és kiderült számára az, hogy a várólistán lévő betegek körülbelül 25 százaléka a műtétet már nem igényli, mert valahol máshol már időközben megműttette magát.

Tehát a valóságban jobbak az adatok, mint gondolnánk, másrészről pedig ezekkel a pozitív ösztönzőkkel segítenék azt, hogy ezeket ledolgozzák. A harmadik szempont, amiről szintén szó volt, hogy a magánellátás már annyira drága lett, és annyira sok a magánszolgáltató, hogy az emberek nem feltétlenül tudják megengedni maguknak, hogy magánellátáshoz forduljanak, ezért hisz abban, hogy igenis plusz ráfordítással a kórház normál személyzete le fogja tudni dolgozni a várólistákon lévő eseteket.

A másik slágertéma a magán kontra állami egészségügy. Mindannyian tudjuk, hogy ugyanazok dolgoznak az állami szférában, mint a magánszférában. A kérdésre, hogy működhet-e egyfajta vegyes rendszer piaci alapon, a szakértő azt mondta: ezt megfelelőképpen szabályozni kell, ez ma a magyar egészségügy egyik legkomolyabb problémája.

Az, hogy valaki 20-30 vagy 40 ezer forintot kifizet az egészségügyért, miközben minimum ennyit mondjuk elkölt havonta cigarettára vagy fodrászra, vagy bármi másra, ez nem annyira elrugaszkodott dolog. Viszont ez rontja az esélyegyenlőtlenséget, és ha mondjuk egy orvos inkább a magánba tereli a betegeit, azt természetesen elfogadhatatlan, etikailag az ilyen dolgokat ki kell vizsgálni, be kell szüntetni.
Megfelelőképpen szabályozni kell, hogy valaki mennyit dolgozhat magánellátásban és a közfinanszírozásban is, és akkor valóban csak annyit dolgozzon, és a közfinanszírozott ellátásban is érdekelt legyen abban, hogy minél több beteget minél színvonalasabban lásson el. Az is fontos, hogy ne csak a mennyiséget finanszírozzuk, hanem a minőséget, azaz a produktivitást is vizsgálja a rendszer – mondta Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser az InfoRádióban.”

Forrás:
Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény; Infostart / InfoRádió; 2026. október 9.

Európai Unió

Nehéz döntések előtt, nem tudunk mindenkinek eleget tenni – kulcsfontosságú napok következnek az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalása során

„Kulcsfontosságú napok következnek az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalásában, közölte szerdán Strasbourgban Thomas Byrne. Az uniós tagállamok testületének, a Tanácsnak a soros ír elnöksége nevében közölte: szombaton elkezdik köröztetni az eredetileg kétbillió eurós (mostani árfolyamon több mint 730 billió forintos) tervezetre javasolt sarokszámaikat.

Az Európai Bizottság tavaly mutatta be a 2028–2034 közötti költségvetés tervét. A pénzhalom sarokszámairól a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megegyezniük, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükségük van.

Az EP már előállt a saját álláspontjával, mintegy tíz százalékot emelne a főösszegen. A Tanácsban az előző, ciprusi elnökség két százalékot nyesett volna. Ahogy akkor írtuk, az eredeti bizottsági tervezethez képest kisebbet csökkentett volna a hagyományos, Magyarországnak kedvező területeken (a mezőgazdaságon és a felzárkóztatáson), mint máshol. Ezt az Euractiv győzelemnek tartotta a felzárkóztatási (kohéziós) és mezőgazdasági politika kedvezményezettjeinek. A ciprusi terv az EU keleti szélén lévő tagállamoknak is többlettámogatást ígért.

Az EP azért támadta a sarokszámokat, mert túl kicsinek látta azokat, míg a nettó befizető tagállamok sokkal nagyobb vágást akarnak. Ha bárki vétóz, a mostani büdzsé számaival mennek tovább, miközben el kell kezdeni az egyszeri, idén lejáró helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetését, így elvben minden másra kevesebb pénz maradna. Magyarország, Ciprus és 15 másik nettó kedvezményezett ország kormányai a Kohézió Barátai nevű informális csoportban fogtak össze a „takarékos hatokkal” szemben. Mindkét oldal levelekkel, külön találkozókkal szervezkedik.

„Egy közös célunk van”, a többéves költségvetés végrehajtása – jelentette ki Byrne szerdán az EP-ben. Az írek EU-ügyi államtitkára megerősítette, hogy év végéig politikai megállapodást szeretnének elérni a tagállami vezetők között. (A tervek szerint az állam- és kormányfők legközelebb a jövő héten, majd utána december közepén találkoznak, addigra már a saját testületük elnöke vezeti a tárgyalásokat a miniszteri szintű Tanács soros elnöksége helyett.) „Nem tudunk mindenkinek eleget tenni”, 27 tagállamból ülnek az asztalnál, és az EP beleegyezésére is szükség van. A lehető legpontosabban igyekeznek majd megjeleníteni az álláspontokat az asztalnál a mezőgazdaságtól a felzárkóztatásig, a versenyképességtől a biztonságig, a védelempolitikától a külügyekig. „Az egyensúly megtalálása nehéz döntéseket von maga után” – jelentette ki, amivel aligha oszlatta el azokat a várakozásokat, hogy a nettó befizető írek javaslata a jobb alkuhelyzetből induló nettó befizetők felé fog hajlani, és a ciprusiaknál jóval nagyobbat vágnának a bizottsági tervezeten.

Byrne a büdzsé nagysága mellett kiemelte a saját uniós forrásokat, és ebben számított az EP-re. (A pénzt most túlnyomórészt a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján dobják össze a tagállamok, de az Európai Bizottság és az EP növelné az ettől független közös bevételeket, utóbbi ráadásul a bizottsági ötleteken túl sajátokkal is előállt.) Byrne arra figyelmeztetett, hogy az új forrásoknak jelentős bevételt kell hozniuk, egyhangú támogatás kell hozzájuk a tagállami kormányoktól, és képesnek kell lenniük arra, hogy 2028-ig bevezessék ezeket.

A sarokszámokról szóló vitával párhuzamosan a Tanács már elfogadta az álláspontjai többségét az ágazati jogszabályokról, az EP pedig novemberre végezne ezzel a munkával, hogy utána egyezkedhessenek. „Közös felelősségünk”, hogy minden jogi szöveget kellő időben elfogadjanak 2028 januárja előtt.

„Néhány fővárosban továbbra is úgy néznek az EU költségvetésére, mint könyvelők az egyenlegre: »mennyit adok be, és mennyit veszek ki«? Ez a megközelítés téves volt a múltban, de a modern költségvetésünkkel teljesen hibás” – vélte Piotr Serafin. Az Európai Bizottság költségvetési biztosa arra figyelmeztetett, hogy ha a közös kihívásokat külön-külön próbálnák kezelni, az összességében sokkal többe kerülne, de együtt kihasználhatják a méretgazdaságosságot és az összefonódásokat.

Siegfried Mureșan költségvetési jelentéstevő arra mutatott rá, hogy a bizottsági javaslat GNI-arányosan, a helyreállítási alap visszafizetését nem számítva 0,01 százalékkal lenne magasabb a mostani, 1,15 százalékos büdzsénél, miközben több kihívással néznek szembe. Az EP-ben „láttuk, hogy már az Európai Bizottság költségvetés-tervezete sem elegendő egyszerűen azért, mert nem lehet többet tenni ugyanannyi pénzből.” Ha a Tanácsban további csökkentésről beszélnek, azzal „meggyengítenék Európát. Azt jelentené, hogy nem tudjuk eléggé támogatni a gazdákat”, a helyi közösségeket, a közös biztonságot, kutatást és versenyképességet. Az Európai Parlament beleegyezéséhez semmiféle olyan költségvetési vágás nem adhat alapot, amely meggyengítené Európát a következő évekre.” A britek GNI-arányosan egy százalékon akarták tartani a költségvetést, „tudjuk, mi lett a vége: a brexittel végződött. Tanuljunk mások hibáiból” – utalt kimondatlanul arra, hogy több nettó befizető tagállamban euroszkeptikus és EU-ellenes politikusok nyomására keménykednek a vezetők. (Például a Fidesszel egy pártcsaládban ülő Nemzeti Tömörülés várható elnökjelöltje, Marine Le Pen évi ötmilliárd euróval csökkentené a befizetéseiket.) Mureșan a saját forrásokban látta az egyetlen módszert arra, hogy megfelelő nagyságú legyen a költségvetés a következő évekre.

Győri Enikő fideszes képviselő a felszólalásában már az eredeti bizottsági javaslatot is kevesellte, „amelyen a Tanács tovább vágott” – utalt a kétszázalékos, a felzárkóztatási és agrárpolitikával kíméletesebb ciprusi javaslatra. „Érthetetlen módon Magyar Péter kormánya ehhez asszisztál” – jelentette ki, amin aztán szóban és a Facebookon is elvitatkoztak Kollár Kinga tiszás képviselővel. (A Kohézió Barátai egy októberi levélben azt írták, „releváns alapot” jelent a ciprusi javaslat főösszege, de a felzárkóztatási és mezőgazdasági politika teljes finanszírozását meg kell tartani. A magyar kormány saját álláspontját Bíró-Nagy András államtitkár az általános ügyi Tanács legutóbbi ülésén foglalta össze, erről itt írtunk bővebben.)

Győri szerint „az összes pénz politikai zsarolóeszközzé válna” – utalt arra, hogy kiterjesztenék a jogállami feltételességet. „Ezt el kell utasítani. A cél nem más, mint a szuverenista kormányok ellehetetlenítése.” A saját forrásokat is ellenezte, „az európaiaknak nem kellenek új adók, azok csak elnyomorítják őket. A bevételekhez megvan az eddigi jól bevált módszer.””

Forrás:
Kulcsfontosságú napok jönnek az EU sokbilliós pénzhalmáról szóló vitában; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. október 7.
További fejlemények:
* Az uniós intézményeknél is szigorú korrupcióellenes fellépést akar az EP; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. október 8.
* Magyar Péter meghívóját is elküldték az EU-csúcsra, a hangsúly a gazdaságon lesz; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. október 9.
* A Politico szerint akár 73 billió forintnyit vághatnak az EU büdzsétervén, de kímélnék a Magyarországnak fontos kiadásokat; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. október 9.
* 58 ezer milliárd forinttal kisebb uniós költségvetést javasoltak az írek, mindkét oldalról nekik estek; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. október 10.

Az EU Tanácsának soros ír elnökségének új javaslata 159 milliárd euróval csökkentené az EU következő költségvetését

„Az új ír javaslat 159 milliárd euróval csökkentené az EU költségvetését

Az ír uniós tanácsi elnökség csökkentései a versenyképességet és a fejlesztési segélyezést sújtják, miközben megkímélik a mezőgazdasági és regionális forrásokat.

A szombaton bemutatott új terv szerint az unió következő hétéves költségvetése 159 milliárd euróval lenne kisebb a Bizottság eredeti javaslatánál.

A tárgyalásokat irányító ír uniós tanácsi elnökség a 2028–2034 közötti teljes költségvetés mintegy 8 százalékos csökkentését javasolta, hogy eleget tegyen a jelentős kiadáscsökkentést követelő, Németország vezette országcsoport igényeinek.

Az ír tárgyalási keretdokumentum, az úgynevezett negobox, folyó áron 122 milliárd eurós csökkentést irányoz elő a ciprusi elnökség által júniusban bemutatott előző keretdokumentumhoz képest. A javaslat feszült vitákat vetít előre az EU 27 vezetőjének jövő heti csúcstalálkozóján.

Az unió megosztott: a takarékosságpárti országok több száz milliárd eurót faragnának le a tárgyalóasztalon fekvő, közel 2000 milliárd eurós javaslatból, míg a déli és keleti tagállamokból álló rivális tábor, a Kohézió Barátai csoport ellenzi a csökkentéseket.

A Kohézió Barátainak tett engedményként Írország teljesen megkímélte a csökkentésektől a mezőgazdasági termelők támogatásait és a regionális támogatásokat. Ezek a teljes költségvetés felét teszik ki, és politikailag érzékeny területeknek számítanak.

Ehelyett a csökkentések zöme a külföldi segélyezést érintette, amelyre 38 milliárd euróval kevesebb jutna; a versenyképességi kiadásokat 75 milliárd euróval, az EU igazgatási költségeit pedig 10 milliárd euróval csökkentenék.

Dublin emellett megszüntetné az „EU Facility cushion” néven ismert tartalékkeretet is, amely lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy a hétéves költségvetési ciklus során pénzügyi forrásokat mozgósítson előre nem látható vészhelyzetek kezelésére.

A tárgyalásokat vezető Thomas Byrne ír Európa-ügyi államminiszter a 27 ország közötti kiegyensúlyozott kompromisszumként védte meg a javaslatot.

„Megvédtük… az Unió hagyományos szakpolitikáit, amelyek nagyon fontosak az Európai Unió és az egységes piac számára. Ugyanakkor határozottan a jövőre is tekintünk” – mondta Byrne az újságíróknak.

Az ír javaslat azonban várhatóan nem elégíti ki a takarékosságpárti országokat, amelyek korábban óva intettek az olyan új, uniós szintű prioritások aránytalan csökkentésétől, mint a versenyképesség, a védelem és a fejlesztési támogatások.

„Az ír javaslat csalódást okoz, és még csak közel sem áll egy elfogadható kompromisszumhoz. A többéves pénzügyi keret (MFF) kiadásainak a jelenlegihez képest meredek emelkedése megfizethetetlen és pénzügyileg teljesen tarthatatlan. Azzal, hogy a 20. század szakpolitikai prioritásait részesíti előnyben, a javaslat nem készíti fel az EU-t a 21. századra” – mondta egy uniós diplomata.

Hozzátette: „Ez a tárgyalási keretdokumentum nem szolgálhat a tagállamok közötti megállapodás alapjául. Sürgősen több pénzügyi realitásérzékre és kevesebb pénzügyi ábrándozásra van szükségünk.”

Németország és szövetségesei bírálták az előző, ciprusi tanácsi elnökséget, amiért a júniusi tárgyalási keretdokumentumban mindössze 32 milliárd eurós csökkentést javasolt.

Az új keretdokumentumot az Európai Parlamenttel is nehéz lesz elfogadtatni.

„Az ír elnökség kevés előrelépést hozott, érdemi új megoldásokat nem kínált, és gyengébb költségvetést eredményezett” – írta Siegfried Mureșan, az Európai Néppárt költségvetési tárgyalója a javaslat közzététele után röviddel kiadott nyilatkozatában.

Hozzátette: „A Parlament nem blöfföl: az ír elnökség által javasolt költségvetés nem kapja meg a hozzájárulásunkat.”

Az EU 27 tagállamának uniós nagykövetei vasárnapi ülésükön reagálnak a tárgyalási keretdokumentumra, és előkészítik a vezetők csütörtöki megbeszélését is.

A kormányok igyekeznek még az év végéig megállapodni egymással a költségvetésről, mielőtt a franciaországi, lengyelországi és olaszországi választások megzavarhatnák a tárgyalásokat.

Adóügyi módosítások

Az ír elnökség nem változtatott érdemben azon az öt új uniós szintű adót, illetve saját forrást tartalmazó csomagon, amelyet a Bizottság tavaly javasolt, és amely összesen 66 milliárd euró bevételt teremtene a költségvetés számára.

Ez csalódást okoz többek között Franciaországnak, amely nyomást gyakorolt Dublinra, hogy a lehetséges bevételek növelése érdekében a tárgyalási keretdokumentumba vegye fel az Európai Parlament által javasolt, a digitális óriásvállalatokat, az online szerencsejátékot és a kriptovállalkozásokat terhelő adókat is.

A Bizottság egyes elképzeléseit – köztük a CORE néven ismert vállalati adót és a szennyező vállalatokat terhelő adót (ETS) – az uniós kormányok már több mint egy éve vitatják a tárgyalásokon, ezért megvalósulásukat valószínűtlennek tartják.

Bár nyomás nehezedett rá, hogy hagyja el a legtöbbet bírált lehetőségeket, Írország mind az öt adót a tárgyalóasztalon tartotta, és csupán technikai módosításokat javasolt az ellenállás leküzdésére.

Azt javasolta, hogy az ETS-hozzájárulásokat fokozatosan vezessék be azokban a szegényebb országokban, amelyeket az adó aránytalanul súlyosan érint. Emellett növelné a legtöbb kormány által elfogadott karbonvám bevételeiből az uniós költségvetésbe jutó összegeket.

A saját források körüli feszültségek a vezetők csütörtöki megbeszélésén éleződnek majd ki. António Costa, az Európai Tanács elnöke közölte: az ülésen szeretné „rögzíteni” azoknak a lehetséges adóknak a csomagját, amelyeket a kormányok elfogadhatónak tartanak.
”

Forrás:
EU budget slashed by €159B in new Irish proposal; Gregorio Sorgi; Politico; 2026. október 10.

Németország figyelmezteti az EU-t: nem lesz elég az új költségvetési tervezet 159 milliárd eurós csökkentése

„A takarékosságpárti országok szerint az ír javaslat nyomán csökkent az év végi megállapodás esélye.

Németország és szövetségesei elutasították Írország tervét az unió következő hétéves költségvetésének csökkentésére, arra hivatkozva, hogy a javasolt kiadáscsökkentés nem elegendő.

Szombaton a tárgyalásokat irányító ír soros uniós tanácsi elnökség azt javasolta, hogy mintegy 8 százalékkal csökkentsék az unió 2028–2034 közötti teljes költségvetését. Ezzel igyekezett eleget tenni a több száz milliárd eurós csökkentést követelő, Németország vezette országcsoport igényeinek.

Dublin megállapodást elősegítő reményeit azonban azonnal szertefoszlatta Friedrich Merz német kancellár. Merz a tárgyalások egyik meghatározó szereplője, mivel országa az unió közös költségvetésének hozzávetőleg egynegyedét finanszírozza.

„Még mindig messze vagyunk a megállapodástól. Az új javaslatban szereplő összeg nem szolgálhat a megállapodás alapjául. Az uniós költségvetésnek megfizethetőnek kell lennie azok számára, akik a finanszírozás legnagyobb terhét viselik” – írta Merz szombati nyilatkozatában.

Németország vezeti a hat „takarékos” ország csoportját, amelynek további tagjai Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország és Ausztria. Együttesen az unió közös költségvetésének 40 százalékát finanszírozzák. A takarékosságpárti országok többsége elégtelennek tartotta és bírálta Írország javaslatát, amely folyó áron 159 milliárd eurót faragna le az Európai Bizottság közel 2000 milliárd eurós költségvetési tervezetéből. Jessica Rosencrantz svéd Európa-ügyi miniszter az X-en „teljességgel megfizethetetlen emelésként” jellemezte a tárgyalási keretdokumentumot, az úgynevezett negoboxot, mivel a teljes összeg továbbra is meghaladná a jelenlegi költségvetését. Claudia Bauer osztrák Európa-ügyi miniszter hasonló bírálatot fogalmazott meg: kijelentette, hogy az új költségvetés továbbra is „mérföldekre van attól, hogy Ausztria igent mondjon rá”.

A feszültségek a jövő csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozón éleződnek majd ki, ahol a vezetők megvitatják a tárgyalási keretdokumentumot. Az uniós kormányok igyekeznek még az év vége előtt megállapodni egymással a költségvetésről, mert a 2027-es franciaországi, olaszországi és lengyelországi választások veszélybe sodorhatják a tárgyalásokat. Eelco Heinen holland pénzügyminiszter azonban szombaton arra figyelmeztetett, hogy „ilyen ütemben az év végéig nem lesz megállapodás”.

A tárgyalásokat vezető Thomas Byrne ír Európa-ügyi államminiszter visszautasította a bírálatokat, és kiegyensúlyozott kompromisszumként jellemezte a javaslatot. „A tárgyalási keretdokumentum célja, hogy áthidalja a tagállamok közötti számos nézetkülönbséget” – mondta Byrne szombaton az újságíróknak.

Megosztott Unió

Az EU megosztott: a takarékosságpárti országok minden területen kiadáscsökkentést szorgalmaznak, míg a déli és keleti tagállamokból álló rivális tábor, a Kohézió Barátai csoport ellenzi a mezőgazdasági termelők támogatásainak és a kohéziós politika keretében folyósított regionális támogatásoknak a csökkentését. E két terület a teljes költségvetés közel felét teszi ki, és a mezőgazdasági lobbicsoportok, valamint a régiók nyomása miatt politikailag érzékenynek számít.

A Kohézió Barátai csoport 17 tagjának tett engedményként Írország változatlanul hagyta a mezőgazdaságra és a regionális támogatásokra szánt költségvetési összegeket. A csökkentéseket más kiemelt területekre, például a versenyképességre, a védelemre és a fejlesztési segélyezésre összpontosította.

„Az első költségvetési fejezet [mezőgazdaság és kohézió] erős támogatást kapott szinte valamennyi tagállamtól, köztük néhány olyan országtól is, amely a költségvetés nettó befizetőjének tekinthető” – mondta Byrne az újságíróknak.

A Kohézió Barátai csoport tagjai a takarékosságpárti országoknál békülékenyebben reagáltak a tárgyalási keretdokumentumra. „Kiváló kiindulópont, hogy sikerült visszaszerezni a KAP-ra [közös agrárpolitika] szánt pénzt, de még mindig nem vagyunk elégedettek” – mondta Francesco Lollobrigida olasz mezőgazdasági miniszter. Ignacy Niemczycki lengyel Európa-ügyi miniszter üdvözölte, hogy országa „továbbra is a legnagyobb támogatási keretben részesül”, ugyanakkor megjegyezte: „a költségvetés teljes összegének módosítása nincs összhangban az EU ambícióival”.

A takarékosságpárti országok amiatt is csalódottak, hogy a csökkentések aránytalanul nagy mértékben érintik az általuk támogatott, előremutató szakpolitikai területeket, például a védelmet és a versenyképességet. „A jövőtől veszik el a pénzt, hogy megvédjék a múltat” – mondta a takarékosságpárti tábor egyik uniós diplomatája.”

Forrás:
Germany warns EU that €159B budget cuts are not enough; Gregorio Sorgi; Politico; 2026. október 10.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Súlyos visszaélések gyanúja miatt feljelentést tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium

„A Tudományos és Technológiai Minisztérium átvilágításai során hat ügyben találtak olyan visszásságokat, amelyek miatt feljelentést tettek. A tárca közleménye szerint az ügyeknél többek között felmerült a hűtlen kezelés gyanúja, emellett indokolatlanul magasnak tűntek díjak és vitathatók a teljesítések is.

A legérdekesebbnek a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elszámolásai bizonyultak, amelyekben szállodai lakosztály, ékszer, gin és felnőtteknek szánt társasjáték is szerepelt. A vizsgált szerződések és kifizetések összesen megközelítik a 20 milliárd forintot.

  • A legsúlyosabb kérdéseket szerintük a DATRAK Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. közötti informatikai szerződések vetik fel: a 2020 és 2026 között létrejött tíz szerződés kötelezettségvállalási értéke meghaladja a 12 milliárd forintot. A minisztérium szerint itt vizsgálni kell, hogy nem fizettek-e ki többször olyan munkákat, amelyek korábban már elkészültek.
  • Egy másik DATRAK-ügyben a YAZOO-Systems felé teljesített átutalásokat vizsgálták: a két társaság között 53 átutalás történt, összesen közel 2,9 milliárd forint értékben. A minisztérium szerint a hatóság feladata lesz tisztázni, hogy minden kifizetés mögött valós, igazolt és piaci értékű teljesítés állt-e, mert ők erről az átvilágítás során nem tudtak „kellőképpen meggyőződni”.
  • A Pro-M-nél is találtak gyanús szerződéseket, amelyekben több milliárd forint értékű informatikai beszerzés, jelentős áremelkedések, pénzmozgások és kiugró eszközárak indokolnak hatósági vizsgálatot. Két, egymásra épülő hálózatfejlesztési szerződésük értéke nettó 2,54 milliárd forint.
  • A Digitális Kormányzati Ügynökséget érintő ügyben egy külső megbízott díjazása vetett fel kérdéseket: a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 40 hónapon át havi bruttó 3,9 millió forintot kaphatott, ami a teljes időszakra akár 156 millió forintot jelenthetett.
  • A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elszámolásaiban olyan tételek is megjelentek, amelyek, mint fogalmaztak, „állami társaságnál különösen indokolttá teszik a felhasználás céljának tisztázását. Szállodai lakosztály, éttermi fogyasztások, bor, gin, ajándékutalványok, ékszer, prémium élelmiszerek és egy felnőtteknek szánt társasjáték is szerepelt a kiadások között.” A vizsgálatnak ezért szerintük meg kell megállapítania, hogy ezek a tételek az állami feladatellátást szolgálták-e, és elszámolásuk jogszerű volt-e.
  • A NISZ és az Areus közötti, több mint kétmilliárd forintos informatikai szerződésnél a módosítások és a költségek alakulásának vizsgálata indokolt a minisztérium szerint.

”

Forrás:
Túlárazott szerződések, vitatható teljesítések, valamint ékszerre és felnőtt társasjátékra elszámolt költések miatt tett feljelentést Tanács Zoltán minisztériuma; Patakfalvi Dóra; Telex.hu; 2026. október 10.

Agráradat és digitalizáció: Merre tart az új agrártárca stratégiája?

„A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) felkérésére 2026. júniusában részletes helyzetelemzést és javaslatcsomagot állított össze a digitalizáció és az ágazati adatgazdálkodás területéről. Bár eddig visszajelzést nem kaptunk a minisztériumból, az őszi konferencia szezonban egyre több helyen ismerhetjük meg az új politikai vezetés szakmai elképzeléseit.

A 2026. október 8-án megrendezésre kerülő Nemzetközi Téradat-konferencia 2026 célja, hogy európai és hazai szakpolitikai, kormányzási és szakmai szereplők számára közös fórumot biztosítson a nemzeti téradat-infrastruktúra megalapozásához, ami a Nemzeti Téradat-ökoszisztéma (NTÖ) égisze alatt valósul meg.

Az MPGE tagjai fokozott figyelemmel kísérik a javaslataik sorsát, a politikusok visszajelzését.

Az MPGE tagjai a Lechner Tudásközpont, a HungaroMet és a MePAR (MÁK) rendszereit a jövő precíziós mezőgazdaságának alapinfrastruktúrájaként értelmezik. Szabályozott, lehetőleg ingyenes hozzáférést szeretnének georeferált, térinformatikai alapú agráradatokhoz, így például a MePAR és parcellahatárokhoz, digitális táblahatárokhoz, hrsz. adatokhoz, térképi fedvényekhez, domborzati térképekhez.

Kiemelt probléma, hogy jelenleg az adatok eltérő térbeli és időbeli referencia-rendszerekben vannak, nehezen integrálhatók, nincs egységes országos adatmodell.

A digitális szolgáltatók és nagy agrár felhasználók által jelzett legerősebb igény a térinformatikai és parcellaalapú adatok iránt van, ezt követik a talaj és agronómiai adatok és a klimatikus adatok.

A legjelentősebb probléma, hogy a térinformatikai adatokhoz való hozzáférés korlátozott, nehézkes, illetve sok esetben fizetős. Különösen kritikus pontként jelenik meg: a HRSZ adatok, a MePAR GIS pontok, a kataszteri térképek, valamint a különböző térképi fedvények hozzáférhetősége.

Az MPGE tagjainak igényei a Lechner Tudásközpont digitális szolgáltatásaival kapcsolatban a nyílt és ingyenes térinformatikai adat-hozzáférésre, a modern API-alapú szolgáltatásokra, az interoperabilitásra és a gazdálkodást közvetlenül támogató digitális eszközökre irányulnak.

Az egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy a jövő szakembereinek képzéséhez a szakiskolák és az egyetemek is ingyen hozzáférhessenek az adatokhoz. Fontos lenne az egységes agrár-adatinfrastruktúra és integráció, egy központi agráradat-platform (nem adatbázis!) létrehozása, amely összeköti a különböző állami és piaci adatgazdák rendszereit, szabványos, dokumentált API-kon keresztül biztosít hozzáférést, lehetővé teszi a valós idejű adatmegosztást és döntéstámogatást, és nem csak adminisztratív, hanem innovációs infrastruktúraként működik.

A nyári MPGE helyzetelemzést és a javaslatcsomagot itt lehet elolvasni: https://www.preciziosklub.hu/2026/06/29/javaslatokat-tettunk-a-miniszteriumnak-az-agrardigitalizacio-fejlesztese-erdekeben/”

Forrás:
Agráradat és digitalizáció: Merre tart az új agrártárca stratégiája?; Precíziós Klub, Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE); 2026. október 7.

America.gov – MI-n alapuló egységes hozzáférés az Egyesült Államok szövetségi kormányzatához

„Trump elnök kedden elindított egy weboldalt, amely mesterséges intelligenciával segíti az amerikaiakat abban, hogy eligazodjanak a szövetségi kormányzatban, és megtalálják a szükséges információkat és szolgáltatásokat.

Trump a washingtoni Andrew W. Mellon Auditoriumban tartott rendezvényen mutatta be az America.gov weboldalt. Köszönetet mondott Joe Gebbiának, az Airbnb társalapítójának, aki jelenleg a National Design Studio vezetője és az Egyesült Államok első dizájnügyi főtisztviselője, amiért „számos hihetetlen áttörés szellemi motorja” volt.

„Ez a csúcstermék. Ha belegondolunk, Amerikának hívják” – mondta Trump. „Az America.gov révén a szövetségi kormány többé nem áll az önök útjába, hanem kizárólag a szolgálatukban áll. Ezen dolgozunk. Egyszerűbbé tesszük. Vonzóbbá tesszük. Olyanná tesszük, amilyennek lennie kell.”

A weboldalon található keresőmezőben a felhasználók kérdéseket tehetnek fel egyes szolgáltatások igénybevételéről. Az oldal tájékoztatása szerint minden válasz hivatalos kormányzati weboldalakról származik, és az eredeti forrásokra mutató hivatkozásokat is tartalmazza.

Az elnök elmondta, hogy a projekten második kormányzati ciklusának kezdete óta dolgoznak.

„Ahelyett, hogy arra kényszerítenénk a polgárokat, hogy több tízezer borzalmas kormányzati weboldal és szabály, valamint több mint tízezer űrlap végtelen útvesztőjében keresgéljenek… mostantól egyetlen belépési pont áll rendelkezésükre minden kérdésükhöz” – mondta.

Kijelentette, hogy a weboldalt „elméletileg” nem lehet feltörni.

„Már az alapoktól úgy építettük fel, hogy teljes mértékben szem előtt tartsuk az önök személyes adatainak védelmét és biztonságát” – mondta Trump. „Hogy biztosítsuk: személyes adataikat nem gyűjtjük és nem tároljuk, a beszélgetésük pedig eltűnik, amikor elhagyják az oldalt, és minden teljesen bizalmas marad.”

A weboldal tájékoztatása szerint 2027 elejétől a felhasználók űrlapokat, kérelmeket és megújítási kérelmeket is kitölthetnek majd: például jelentkezhetnek a Medicare egészségbiztosítási programba, vagy útlevelet igényelhetnek.

Trump a rendezvényen egy elnöki rendeletet is aláírt, amely arra utasítja a szövetségi kormányzati szerveket, hogy szolgáltatásaikat kapcsolják össze a weboldallal.

A rendezvényen több résztvevő bemutatta, mire használható az oldal. Jelen volt több miniszter és kormányzati tisztviselő, valamint a technológiai szektor több vezetője is.”

Forrás:
Trump launches America.gov, AI-powered government services hub; Mallory Wilson; The Hill; 2026. szeptember 29.
Streamlining Access to Government Services Through America.gov; The White House; 2026. szeptember 28.
America.gov

Elindult a Lechner GeoTerminál, a Lechner Tudásközpont téradat-szolgáltatásainak csomópontja

„Októbertől egy helyről érhetők el a Lechner Tudásközpont téradatokhoz kapcsolódó szolgáltatásai: a GeoTerminál oldal (data.lechnerkozpont.hu) létrehozása a 2026 elején elkészült téradat-stratégiánk újabb kézzelfogható eredménye. Elsősorban azoknak az állampolgároknak, közigazgatási szervezeteknek és szakembereknek szól, akik érintettek a téradatok felhasználásában, és nyitottak az ehhez kapcsolódó ismereteik, készségeik vagy tapasztalataik bővítésére.  A felület nem helyettesíti a meglévő szolgáltatásokat és alkalmazásokat, hanem közös kiindulópontot biztosít hozzájuk. Célja, hogy átfogóbb képet adjon a Lechner adatvagyonáról és szakmai képességeiről, láthatóvá tegye a téradatok közötti kapcsolódásokat, valamint az adatokból előállítható információk és az ezekre épülő megoldások sokféleségét.

A Lechner téradatai az ingatlan-nyilvántartástól és a geodéziától, az építésügyön keresztül a távérzékelésig számos területet lefednek. Az új, data.lechnerkozpont.hu címen elérhető GeoTerminál oldalon a rendelkezésre álló adatkörök, szolgáltatások, API-k (gépi elérési lehetőségek), valamint alkalmazási példák között lehet böngészni. A keresés és a különböző szűrési lehetőségek abban segítenek, hogy a felhasználók ne csak egy már ismert szolgáltatást találjanak meg, hanem abból is kiindulhassanak, milyen feladathoz keresnek megoldást. Az új weboldal célja, összhangban a Lechner Téradat-stratégiában megfogalmazott nyílt adatpolitika iránti elköteleződéssel, hogy a Lechner téradatvagyonának áttekintése alapján egységes felületen tegye közzé a már elérhető nyílt adatokat, valamint lehetőséget biztosítson új, könnyen megnyitható adatkészletek publikálására. Emellett a weboldal egységes szerkezetben biztosít hozzáférést a Lechner szakmai képességeihez és meglévő szolgáltatásaihoz is.

A GeoTerminálon a Lechner téradat kínálatának számos eleme megtalálható: többek között a Helyrajziszám-kereső, a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép WMTS szolgáltatása vagy a GeoShop. A felhasználók emellett tájékozódhatnak az ortofotókról, a Clutter 25 adatbázisról, a távérzékeléses aszálytérképről és az ökoszisztéma-alaptérképről, de az E-közmű, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR), és a Barnamezős területek Kataszterének Adatkezelő Felülete (BARKA) is elérhetőek. Az alkalmazási területek alatt megtalálhatóak a Lechner képességeinek rendszerezett leírásai is, amelyek számos esetben nem kapcsolódnak egyetlen adatkörhöz, hanem komplex elemzéseket vagy egyedi megoldásokat mutatnak be.

Az új oldal csak az első lépés: tartalma és funkciói a tervek szerint folyamatosan bővülnek és fejlődnek, hogy egyre egyszerűbbé váljon az eligazodás és a megfelelő adatok, szolgáltatások megtalálása.”

Forrás:
Elindult a Lechner GeoTerminál – A Lechner Tudásközpont téradat-szolgáltatásainak csomópontja; Lechner Tudásközpont; 2026. október 8.

Mesterséges intelligencia (MI)

Tapasztalt diplomata, a mesterséges intelligencia szakértője lett a genfi magyar ENSZ-misszió vezetője

„Újabb nagyköveti kinevezés jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben. Baka András köztársasági elnök Orbán Anita külügyminiszter javaslatára nagyköveti rangot adományozott Turbék Zoltánnak, és megbízta Magyarország ENSZ mellett működő Genfi Állandó Képviseletének és Magyarország Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mellett működő Genfi Képviseletének a vezetésével.

Turbék Zoltán a mesterséges intelligencia irányítására és szabályozására, a multilaterális diplomáciára és a nemzetközi jogra szakosodott, mostani kinevezése előtt LinkedIn oldala szerint független szakértőként dolgozott. Tapasztalt diplomata: az ENSZ mellett működő állandó képviseleten 2023-2025 között helyettes vezető volt, korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztályát vezette. Dolgozott más ENSZ-szervezeteknél is: a Nemzetközi Szervezetek és Emberi Jogok Főosztályának igazgatója, az ENSZ Közgyűlésének Jogi/Hatodik Bizottságának alelnöke; Magyarország New York-i ENSZ-állandó képviseletének pedig jogi tanácsadója volt.

Aktívan közreműködött az Európa Tanács mesterséges intelligencia szerződésének, valamint az UNESCO mesterséges intelligencia etikai ajánlásának kidolgozásában, és nemrégiben az International Law Association új, mesterséges intelligencia és technológiai joggal foglalkozó bizottságának tagjává választották.”

Forrás:
Tapasztalt diplomata került a genfi magyar ENSZ-misszió élére; Domány András; HVG.hu; 2026. október 10.
A köztársasági elnök 256/2026. (X. 9.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozásáról és külképviselet-vezetői megbízásról; Magyar Közlöny; 2026. évi 151. szám; 2026. október 9.; 5133. o. (PDF)

„MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” – a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapja

„„MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” címmel megtartották a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapját. Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály által indított kezdeményezés célja, hogy az akadémiai köztestület tagjai társadalmi szempontból kiemelt fontosságú és interdiszciplináris megközelítést igénylő témákat vitassanak meg, majd erre alapozva javaslatokat fogalmazzanak meg a szakpolitikusok és döntéshozók számára. Az október 7-én megtartott harmadik témanapon a mesterséges intelligenciát nem egyetlen technológiaként, hanem a tudományt, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt formáló jelenségként vizsgálták a részt vevő hazai kutatók, szakemberek. A tanácskozásról készített videó cikkünkben megtekinthető.

A mesterséges intelligencia (MI) már nem a jövő ígérete: alakítja, hogyan kutatunk, gyógyítunk, tervezünk, gyártunk és hozunk döntéseket. Miközben új eszközöket ad a tudomány kezébe, alapvető kérdéseket is felvet. Mire képes ma valójában az MI? Mely területeken várhatunk tőle jelentős tudományos áttörést? Mit változtat meg a kutató és az ember szerepében? Hogyan fordíthatjuk a technológiai fejlődést a társadalom javára? Ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni a felkért kutatók és szakemberek a Magyar Tudományos Akadémia „MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” című témanapján.

A különböző tudományterületek szakértői a mesterséges intelligenciát nem egyetlen technológiaként, hanem a tudományt, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt formáló jelenségként vizsgálták előadásaikban. A legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredményekből kiindulva mutatták be, hol tart ma az ember és a mesterséges intelligencia közti kapcsolat, milyen lehetőségeket kínál az MI, és mely kérdésekben van szükség tudományosan megalapozott, közös álláspontra.

A témanapot élőben közvetítettük, a felvétel első része a fenti lejátszógombra kattintva megtekinthető

00:00:00 Köszöntő – Imre Sándor, a Műszaki Tudományok Osztálya elnöke
00:06:39 Mi történt a nagy nyelvmodellekkel az utóbbi 1-2 évben? – Prószéky Gábor, az MTA doktora, nyelvész, matematikus
00:35:41 AI4Science – Mesterséges intelligencia, kutató ágensek a tudományban – Benczúr András PhD, alkalmazott matematikus, MI-kutató, részlegvezető (HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Laboratórium)
00:58:36 Beszédtechnológia az AI korában – Németh Géza, az MTA doktora, mérnök informatikus (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar)
01:22:39 Az AI szerepe a kardiológiai betegek kimenetelének predikciójában – Kosztin Annamária PhD, kardiológus (SE Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika)
01:47:54 Anomáliadetektálás – élet a nagy nyelvi modelleken túl – Horváth Gábor, az MTA doktora, mérnök-informatikus (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar)
02:15:32 Az intelligens gyártás paradigma fejlődési íve: Visszatekintés, a jelenlegi helyzet, további kihívások és lehetőségek – Monostori László, az MTA rendes tagja, villamosmérnök, igazgató (HUN-REN SZTAKI)
02:38:52 Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Kutatás és innováció az AI korában címmel:

  • Moderátor: Varga Pál PhD, villamosmérnök, tanszékvezető egyetemi docens (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar)
  • Panelisták: Ligeti-Nagy Noémi PhD, nyelvtechnológus, kutatócsoport-vezető (ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont), Jelasity Márk, az MTA doktora, informatikus, tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE TTIK Informatikai Intézet), Tikk Domonkos PhD, programtervező matematikus, a „Gravity R&D” alapítója, Huszár Ferenc PhD, mérnök-informatikus, MI-kutató, a nyelvmodellek fejlesztésére fókuszáló „Reasonable” startup alapítója és Csepeli György, az MTA doktora, szociológus, professor emeritus (ELTE Társadalomtudományi Kar)

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés egyik fő kérdése az volt, hogy hol húzódik a határ aközött, amikor a mesterséges intelligencia már nem csupán eszköz a kutatásban, hanem kutatótárs, „aki” maga is részt vesz a kutatásban, mi az a kutatási tevékenység, amit már esetleg nem szabad kiszervezni. Csepeli György szerint az etikai dimenzió az, ami „teljes egészében megmarad nekünk”, azaz az MI egyetlen dolgot nem tud soha magához ragadni, mégpedig annak eldöntését, hogy „mi jó, mi rossz”. Huszár Ferenc ezzel egyetértve a környezettudatosságot említette fontos tényezőként, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes felmérések szerint az ő szakterületén már vezető kutatói szerepet töltenek be különféle MI-ágensek a kutatások egy jól érzékelhető részében. „Egy idő után az autonóm kutatói AI lesz az alapvető” – fogalmazott.

Csepeli György ehhez annyit tett hozzá, hogy bele kell nyugodni, hogy a tudásfunkció előbb-utóbb a mesterséges intelligencia területe lesz, „viszont mi emberek vagyunk, nekünk ilyen értelemben véve a tudáson kívül, a tudás megszerzésén kívül van más dolgunk is a világon”.

Tikk Domonkos szerint annyira gyorsan változik minden, hogy nem lehet tudni, fél év múlva mi lesz. „Most még talán ott vagyunk, hogy az irányt részben mi szabjuk meg, mi szerint mérjünk, mi az, ami fontos, milyen típusú döntéseket akarunk hozni” – mondta, hozzátéve, hogy ma már a kutatásban részt vevő félként kell az MI-re tekinteni.

Jelasity Márk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy rendkívül gyorsan változik a helyzet. Ő és egyetemi oktató társai azt látják, hogy a doktori hallgatók sokszor már saját maguk találnak témát, és ilyenkor többnyire kiderül, hogy ezt a mesterséges intelligenciával egyeztetve teszik. Ez pedig hosszú távon nem lesz fenntartható, „mert a célok meghatározásához azért ismerni kell a területet, és ahogy a generációk mennek előre, nem mennek végig azokon a lépcsőfokokon a kutatók, amiken mi is végigmentünk”. Jelasity Márk abban lát veszélyt, hogy előbb-utóbb a célok meghatározásának képessége is megkérdőjeleződik, és 10-20 év múlva nem lesz ember a Földön, aki erről véleményt tud mondani. Példaként hozta fel, hogy nemrég az egyik legnagyobb MI-konferenciára 60 ezer cikket adtak be, melyek döntő többségét nyilvánvalóan MI-vel íratták. Szerinte válságban van ez a tudományterület, és nem tudják, mit lehet a kialakult helyzettel kezdeni.

Ligeti-Nagy Noémi mindezek mellett a felelősségvállalás jelentőségét hangsúlyozta.

Egy kutató akkor tud felelősséget vállalni azért, amit egy MI-eszközzel generált egy kutatás során, ha érti, hogy azon a ponton mi történt.

Ha az egyetemi hallgatók, fiatal kutatók nem járják végig saját maguk a kutatás lépcsőfokait, akkor nem vállalhatják a felelősséget mindazért, amit egy MI-eszköz csinált, még akkor sem, ha amúgy az helytálló. Szerinte valós veszéllyel járhat az is, ha az így kapott kutatási eredményeket egy másik MI-eszköz értékeli ki. Mindezek mögött pedig a forráshiány is bonyolítja a helyzetet: „az, hogy milyen kérdésre keressük a választ, hogy milyen kutatásokat kezdünk el, az nagyon sokszor a finanszírozásból is ered, és ezért az nagyon nagy veszély, ha például a review folyamatban vagy a pályázatértékelésben is az AI kezd el magának utat törni”.

Az MI márpedig utat tör, ugyanis mint Varga Pál felvetette, a számítási kapacitás ma már éppenúgy része a kutatási infrastruktúrának, mint fizikusnak a labor. Ligeti-Nagy Noémi szerint azonban nem minden tudományterület és kutatás számításigénye azonos, így nem feltétlenül saját hardveres erőforrásra van szükség, hanem inkább a megfelelő kapacitásokhoz való hozzáférésre, valamint a használatukhoz szükséges előzetes edukációra. Jelasity Márk arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleginél jóval nagyobb számítási kapacitásra van szükség, ezt azonban – a technológia gyors fejlődése miatt – nem biztos, hogy hardverek beszerzésével, hanem szerinte is a hozzáférés növelésével érdemes biztosítani. Huszár Ferenc szerint a legújabb számítási erőforrásokhoz ráadásul még megfelelő finanszírozás mellett is szinte lehetetlen hozzájutni, ráadásul a gyors technológiai fejlődés miatt a néhány éve beszerzett eszközök bizonyos új nyelvi modellek futtatására már nem feltétlenül alkalmasak. Csepeli György szociálpszichológiai oldalról közelítette meg a kérdést, és hangsúlyozta, hogy mint az élet egyéb területein, itt is a kooperáció jelentheti a megoldást.

A nagy nyelvi modellek témájában az MI-eszközök rohamos fejlődésével kapcsolatban a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy elképesztő nagy sebességgel, egyre gyorsulva javul a teljesítményük, legyen szó matematikáról, informatikáról vagy más tudományterületekről. Csepeli György szociológiai értelemben látja ebben az igazi nagy kihívást, mert ami fejlődhet, az fantasztikusan fejlődik a legkülönbözőbb területeken, ellenben „ami nem fejlődik, az a közönség”, „a természetes intelligencia az, ami úgy tűnik, hogy le van maradva a mesterséges intelligenciához képest”. Ez a helyzet társadalmi edukációs kihívást rejt magában, iskoláskortól élethosszig tartó felkészítésre lenne szükség annak megtanulására, miképp éljünk együtt ezzel a technológiával.

„Ez a technológia itt van, fejlődik, megállíthatatlanul, és meg kell tanulni együtt élni vele a lehető leghaszonelvűbb módon, mert másképp az fog kihasználni bennünket” – fogalmazott a szociológus.

Arra a kérdésre, hogy mit kellene Magyarországnak tennie az MI-kutatás vagy innováció területén, egyetértettek abban, hogy az egyik legfontosabb teendő az úgynevezett MI-műveltség alapkompetenciává emelése lenne az oktatásban, a kutatásban, a munkahelyeken egyaránt. Fontos lenne, hogy ne csak ügyesen, de értő módon használjuk az MI-eszközöket, ehhez persze elengedhetetlen, hogy a mesterséges intelligencia kutatásához és oktatásához szükséges infrastruktúrát és feltételeket legalábbis szinten tartsuk, ideális esetben exponenciálisan növeljük. Mindeközben az MI-hez fűződő viszonyt társadalmiasítani kellene, ezt a legfelső kormányzati szinten is prioritásnak tekintve, a kutatási, fejlesztési erőforrásokat nagyrészt ebbe az irányba terelve, és így, egyszerre alulról és felülről is ösztönözve előrevinni a folyamatot.

A párbeszéd a rendezvénnyel nem ért véget: a témanap megállapításai egy, az MTA-témanapok fehérkönyv-sorozatába illeszkedő stratégiai dokumentum alapjául szolgálnak azzal a céllal, hogy a tudomány ne csupán kövesse az MI átalakulását, hanem tudásával és társadalmi felelősségével aktívan alakítsa is a jövőjét.”

Forrás:
Mire képes ma valójában a mesterséges intelligencia? – Videón a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapja; Magyar Tudományos Akadémia; 2026. október 9.

Az MI egészségügyi alkalmazásának felelős kiterjesztése – gyors bővítés károkozás nélkül, konferenciabeszámoló

„Beszámoló az MI egészségügyi alkalmazásának felelős kiterjesztéséről szóló madridi konferenciáról – Gyors bővítés károkozás nélkül

A mesterséges intelligencia már most átalakítja az egészségügyet: segít csökkenteni az egészségügyi szakemberek adminisztratív terheit, biztonságosabbá teszi a diagnosztikát, és támogatja a lakosság egészségének javítását. A növekvő beruházások és lelkesedés ellenére azonban a legtöbb egészségügyi rendszer továbbra is nehezen tudja az MI ígéreteit mérhető javulássá alakítani.

A spanyol egészségügyi minisztérium és az OECD közösen rendezett konferenciát az MI egészségügyi alkalmazásának felelős kiterjesztéséről, 34 ország 142 szakértőjének és 35 partnerszervezetnek a részvételével. A konferencia célja az volt, hogy a vita túllépjen azon a kérdésen, be kell-e vezetni az MI-t, és arra összpontosítson, hogyan lehet alkalmazását biztonságosan és eredményesen kiterjeszteni. A központi üzenet egyértelmű volt: az MI sikeres bevezetése a bizalom megteremtésén, az alapok megszilárdításán és a digitális korszakhoz illeszkedő, fenntartható gazdasági modellek kialakításán múlik.

Ez a konferenciabeszámoló összegzi a rendezvény eredményeit. Központi eleme a szakértői irányítással kidolgozott madridi cselekvési terv (Expert-Led Madrid Action Plan, EL-MAP): tíz kiemelt intézkedésből álló gyakorlati keretrendszer, amely útmutatást nyújt a kormányoknak, az iparági szereplőknek, az egészségügyi vezetőknek és a civil társadalomnak az MI eredményes egészségügyi alkalmazásának gyorsabb kiterjesztéséhez.

A jelentés a szakpolitikai döntéshozók, az innovátorok, az egészségügyi vezetők és az egészségügy jövője iránt érdeklődők számára fontos és időszerű jövőképet kínál arról, hogyan biztosíthatja a nemzetközi együttműködés, hogy az MI mindenki számára jobb egészségi állapotot, jobb ellátást és nagyobb értéket eredményezzen.”

Forrás:
Proceeding report from Madrid conference on the responsible scale of AI in healthcare; OECD Artificial Intelligence Papers, No. 66; OECD Publishing; DOI: 10.1787/cf9439c3-en; 2026. október 7.

A fenevad táplálása – Az energiabiztonság mint az EU MI-hatalmi szerepének előfeltétele

„Az energia rendelkezésre állása egyre inkább meghatározza a globális MI-versenyt. Miközben az Egyesült Államok, Kína és az öböl menti országok technológiai ambícióikat bőséges és megfizethető energiaellátással párosítják, az EU magas árakkal, hálózati korlátokkal és az energiaimportból fakadó kitettséggel szembesül. Az EU MI-képességeinek bővítése ezért energiabiztonsági kihívássá válhat, mivel az új adatközpontok jelentős többletterhelést jelentenek az amúgy is túlterhelt energiarendszerek számára.

Európa ugyanakkor előnnyé alakíthatná ezt a korlátot, ha az MI számítási feladatait és azok végrehajtásának helyszíneit a megújuló forrásokból származó villamosenergia-többlethez igazítaná. Ezzel mérsékelhetné a megújulóenergia-termelés kényszerű visszafogását, és hatékonyabban használhatná ki az energiarendszert.

Az EU számítási kapacitásainak földrajzi elhelyezkedését az energiaellátás tényleges adottságaihoz kell igazítani. A telephelyválasztási ösztönzők, a villamosenergia-felhasználás rugalmasságára vonatkozó követelmények és a számítási kapacitások elosztásának prioritásai az MI hatékonyabb, fenntarthatóbb és a zavarokkal szemben ellenállóbb alkalmazásba vétele felé terelhetik a magánberuházásokat.”

Forrás:
Feeding the beast – Energy security as a precondition for the EU’s AI power; Clotilde Bômont, Caspar Hobhouse; European Union Institute for Security Studies (EUISS); DOI: 10.2815/9906492; 2026. október 1.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Az EU Tanácsának soros ír elnökségének költségvetési javaslata a kutatási, versenyképességi költségvetés csökkentését tartalmazza

„Meghatározó EP-képviselők figyelmeztetik a tagállamokat: a kutatási költségvetés csökkentése „szavazatokba kerül” a közelgő tárgyalásokon

Az Európai Unió Tanácsának ír elnöksége által kidolgozott tárgyalási terv a következő Horizont Európa program költségvetésének 9,6 százalékos csökkentésével számol. Ez 16,8 milliárd eurós visszaesést jelentene az Európai Bizottság által 2025 júliusában javasolt 175 milliárd euróhoz képest.

Az ír terv 11 százalékkal csökkentené az Európai Versenyképességi Alap (ECF) költségvetését. Ez az új program az ipari innovációt és a stratégiai autonómiát hivatott finanszírozni. Az EU felsőoktatási csereprogramja, az Erasmus+ 4 százalékos csökkentést szenvedne el, az Euratom nukleáris kutatási programjának költségvetése pedig 10,6 százalékkal zsugorodhatna.

Az itt folyó áron megadott összegek szolgálnak majd alapul a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament között az EU következő többéves költségvetéséről hamarosan megkezdődő háromoldalú tárgyalásokhoz.

Az Európai Parlament máris élesen bírálta a Tanács költségvetési javaslatát, és kilátásba helyezte, hogy ellene szavaz.

A Horizont Európa program két parlamenti jelentéstevője, az Európai Néppárthoz tartozó Christian Ehler és a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportját képviselő René Repasi október 10-én kiadott közös nyilatkozatában hangsúlyozta: az EU következő költségvetéséről szóló megállapodáshoz a Parlament tagjainak abszolút többségi hozzájárulása szükséges. „E többség eléréséhez minden szavazat számít, a [Horizont Európa költségvetésének] csökkentése pedig szavazatokba kerül” – fogalmazott a két EP-képviselő.

Nem ez az első alkalom, hogy a Tanács az EU következő többéves költségvetésének csökkentését javasolja. Az év korábbi részében a Tanács ciprusi elnöksége olyan költségvetési számokat terjesztett elő, amelyek a Horizont Európa és az Európai Versenyképességi Alap esetében egyaránt 4 százalékos csökkentést irányoztak elő a Bizottság javaslatához képest.

Az ír elnökség jóval nagyobb csökkentéseket javasol, a német kormány szerint azonban az október 10-én bemutatott összegek továbbra sem jelentenek megfelelő tárgyalási alapot. Friedrich Merz kancellár aznap közzétett nyilatkozatában kijelentette: „az uniós költségvetésnek megfizethetőnek kell lennie azok számára, akik a finanszírozás legnagyobb terhét viselik”.

Németország mögött olyan gazdag tagállamok csoportja áll, amelyek szintén az uniós költségvetés nettó befizetői. Ezek az országok kisebb uniós költségvetést követelnek, amely figyelembe veszi a nemzeti költségvetések nehézségeit. A másik táborban az Olaszország és Románia vezette 17 tagállam nagyobb uniós költségvetést támogat, amely kiemelten kezeli a kohézió és a mezőgazdaság finanszírozását.

Elmaradó növekedés

Az EP-képviselők szerint az ír elnökség által javasolt csökkentések gyengítenék az EU képességét arra, hogy a kutatási és innovációs beruházások révén fellendítse a gazdasági növekedést és a termelékenységet. Legalábbis elméletben az európai vezetők tudják, hogy az EU-nak csökkentenie kell az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni innovációs lemaradását, de nem hajlandók pénzt is rendelni a kijelentéseikhez. „A diagnózis már egyértelmű. Ami hiányzik, az a hajlandóság arra, hogy megfizessük a gyógymódot” – fogalmazott Ehler és Repasi közös nyilatkozatában.

Mindketten megismételték azt a követelést, hogy folyó áron legalább 200 milliárd eurót biztosítsanak a Horizont Európa számára. Ellenkező esetben szerintük Európa lemarad a meghatározó technológiai és tudományos versenyekben, többek között a kvantumtechnológiák, a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a biotechnológia és a fotonika területén.

„Mindez nemcsak a versenyképességről és az emberek életének javításáról szól, hanem a biztonságunkról és a védettségünkről is. Ugyanakkor az ipari erő, a tiszta energia előállításának képessége, a jövő gyógyszereinek kifejlesztése, saját ellátási láncaink biztosítása – mindez nem valósulhat meg a kutatásba irányuló tartós közberuházások nélkül” – jelentették ki.

Egyelőre nem világos, honnan teremti elő az EU azt a pénzt, amely ahhoz szükséges, hogy a Horizont Európa költségvetése elérje az EP-képviselők, valamint a kutatási és innovációs szektor által követelt 200 milliárd eurót.

A Parlament vezető költségvetési tárgyalója, Siegfried Mureșan már figyelmeztetett: veszélybe kerülhet a 200 milliárd eurós program megvalósítása, ha a tagállamok nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az EU saját adókat vessen ki. „Úgy gondoljuk, hogy új uniós saját források megteremtése nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy a kutatás és az innováció megfelelő finanszírozását biztosító költségvetést fogadhassunk el” – mondta szeptember 9-én, az uniós kutatási lobbiszervezetek által Brüsszelben rendezett konferencián.

Az alábbi táblázat az ír tárgyalási keretdokumentumot hasonlítja össze a Bizottság javaslatával, folyó áron és 2025-ös árakon. [A táblázat elérhető az eredeti cikkben.]”

Forrás:
Council floats 9.6% budget cut to next Horizon Europe; Florin Zubașcu; Science|Business; 2026. október 10.

Stratégiai információgyűjtés és elemzés a feltörekvő és kritikus technológiák területén

„A feltörekvő technológiák gyors ütemben alakítják át a globális versenyképességi viszonyokat, és egyre nő a távolság a korán lépő szereplők és a későn követők között. Európa számára a tétlenség – vagy a rosszul célzott cselekvés – ára az ipari vezető szerep elvesztése, a stratégiai függőségek elmélyülése, valamint a szuverenitás és a védettség gyengülése.

Európából azonban hiányzik két olyan elem, amelyre most sürgősen szüksége lenne. Egyrészt a stratégiai információgyűjtés és elemzés, amely megmutatná, mely technológiákat érdemes támogatnia, és mely területeken van ténylegesen kedvező helyzetben. Másrészt az az intézményi infrastruktúra, amely ezt a tudást rendszeresen előállítaná, és merész, célzott finanszírozási és beruházási döntésekké alakítaná.

A tanulmány mindkettő szükségessége mellett érvel. Álláspontja szerint Európa jelenlegi helyzetében elengedhetetlen a stratégiai információgyűjtési és elemzési funkció intézményesítése. E funkció egyik hiteles – ambiciózus, de megvalósítható – intézményi formája lehet egy kifejezetten a feltörekvő és kritikus technológiákkal foglalkozó megfigyelőközpont.”

Forrás:
Strategic intelligence for emerging and critical technologies – Why Europe needs an evidence base for technology investment – and the courage to act on it; Directorate-General for Research and Innovation, European Commission; DOI: 10.2777/9292254; Publications Office of the European Union; 2026. október 2.

Mi kell ahhoz, hogy az induló vállalkozások nagyra nőjenek? – Innovatív uniós és amerikai induló vállalkozások vizsgálatának eredményei

„Ez a szakpolitikai összefoglaló azt vizsgálja, miért képesek egyes innovatív induló vállalkozások jelentős méretet elérni, míg mások nem. Az elemzés az Európai Unióban és az Egyesült Államokban 2000 és 2025 között alapított mintegy 190 000 vállalkozás harmonizált adataira támaszkodik.

Bemutatja, hogy a vállalkozások léptékváltása egymásra épülő folyamat, amelyet a finanszírozás, az üzleti hasznosítás, a szakemberállomány, a piacokhoz való hozzáférés és a vállalkozói ökoszisztémák alakítanak. Bár a szabadalmaztató uniós vállalkozások találmányi aktivitása hasonló amerikai társaikéhoz, hosszabb idő alatt jutnak el az innovációtól a nagy léptékű piaci hasznosításig. A finanszírozási különbség is elsősorban a későbbi szakaszokban jelentkezik, amikor az amerikai vállalkozások lényegesen több tőkét képesek bevonni egy-egy finanszírozási körben.

A tapasztalt alapítók, a professzionális vállalatvezetés és a felvásárlások gyorsabb léptékváltással hozhatók összefüggésbe, miközben a sikeresen nagyra nőtt vállalkozások élénkíthetik a helyi vállalkozói tevékenységet.

Az eredmények alapján olyan szakpolitikákra van szükség, amelyek felgyorsítják az innovációk üzleti hasznosítását, bővítik a későbbi növekedési szakaszok finanszírozási lehetőségeit, csökkentik a piaci terjeszkedés akadályait, megkönnyítik a képzett vezetők bevonását, és erősítik a vállalkozói ökoszisztémák kapcsolatrendszerét.”

Forrás:
“What it takes for start-ups to scale up: Evidence from innovative start-ups in the EU and the US; OECD Policy Briefs, No. 65; OECD Publishing; DOI: 10.1787/1f743fa7-en; 2026. október 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Együtt az emberi értékért AI Manifesztó – Szerzők és előadók közös felhívása, csatlakozz!

„Nem tűr halasztást a törvényalkotás a generatív AI káros kulturális hatásaival szemben!

MI, akik emberek és nem a mesterséges intelligencia rövidítése vagyunk, ezúton hívjuk fel az ország közvéleményének figyelmét arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) új technológiái állandósuló veszélyt jelentenek az emberi kultúrára.

E veszély abban áll, hogy a mesterséges intelligencia nem segítő eszköz marad, hanem az emberi kultúra lényegét támadni képes domináns jelenség.

MI, akik zenét, szöveget és dalokat szerző és azokat megszólaltató alkotók és művészek vagyunk, már a mindennapokban érezzük, ahogy az AI-generált művek felhígítják az emberi kultúrát, utánzó képességükkel gyors ütemben rontják a művész-közönség viszony hitelességét, a szerzők és előadók engedélye nélkül használják fel az eddig felhalmozott emberi tudást és műveket, valamint a zeneközvetítési csatornák elárasztásával veszélyeztetik a zenészek megélhetését.

Mint a magyar kultúráért felelősséget érző művészek, a nyilvánosság felé is jelezzük, hogy a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásában azonnali, össztársadalmi fellépésre van szükség.

Bár a folyamat irányítása globális szereplők kezében van, a káros hatások kezelésére nemzeti szinten még van mód.

Ezért arra kérjük a magyar törvényhozást, hogy pártállástól és világnézettől függetlenül haladéktalanul teremtsék meg a magyar kultúra védelmét a GenAI káros hatásaival szemben!

A haladéktalan törvényalkotás során szükséges, hogy

  • a GenAI zenegenerátorok betanítása ne történhessen meg a szerzők és előadók engedélye nélkül,
  • a GenAI zenegenerátorok ne utánozhassanak nevesített szerzőt és előadót az érintett művészek engedélye nélkül,
  • az AI-generált zenék jogszerű felhasználása biztosítson a szerzők és előadók számára is igazságos jövedelmezőségi rendszert,
  • legyen átlátható a szerzők, az előadók és a közönség számára is, hogy valódi emberi közreműködéssel készült felvételt, vagy csak utánzatot fogyasztanak.

E nyilatkozatot a támogatásokkal együtt eljuttatjuk a döntéshozóknak.

Mert az AI nem a semmiből teremt, hanem a létező emberi értékeket szedi szét, és szereli újra össze.

Őrizzük meg az emberi értéket a mesterséges intelligencia korában!

Artisjus & EJI: dr. Szinger András & dr. Gyimesi László

2026. október 8., a Dalszerzők napján: Bánkövi Gyula, Beck Zoltán, Bíró Zsolt, Bródy János, Falusi Mariann, Fehér Zsombor, Hegedűs Bori, Hollós Máté, Juhász Gábor, Keresztes Ildikó, Kiss Tibor, Kutrik Bence, László Attila, Lovasi András, Maróthy Zoltán, Németh Alajos, Palásti Máté, Pokorny Lia, Pribojszki Mátyás, Rudán Joe, Sárik Péter, Serbán Attila, Szekeres András, Szabó Ágnes, Szabó Attila, Szabó Áron Vasaló, Szűcs Krisztián, Tátrai Tibor, Temesi Bertalan, Tihanyi László, Tóth Vera
◦◦◦
Szerzőként és/vagy előadóként támogatom az AI Manifesztóban foglaltakat és csatlakozom az aláírókhoz: ITT.
”

Forrás:
Együtt az emberi értékért AI Manifesztó – Szerzők és előadók közös felhívása, csatlakozz!; Dalszerző.hu (ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület); 2026. október 8.
Lásd még az AI-rovatot

MI a kulturális és kreatív ágazatokban – Lehetőségek, kihívások és a jogi szabályozás korlátai az audiovizuális ágazatban, a kiadói szektorban és a zenei streamingszolgáltatások területén

„A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább alakítja a kultúrát és az alkotómunkát. A generatív MI-rendszerek olyan képeket, szövegeket, zenéket és videókat képesek előállítani, amelyek nagyon hasonlítanak az emberek által létrehozott tartalmakhoz, új lehetőségeket nyitva a művészeti együttműködés és kísérletezés előtt.

A generatív MI fejlődése ugyanakkor komoly aggodalmakat is felvetett. Sok alkotó kifogásolja, hogy ezeket a rendszereket szerzői jogi védelem alatt álló műveken tanították be, hozzájárulás és díjazás nélkül. Ezek a problémák hozzájárultak a munkaügyi konfliktusok kialakulásához – amint azt az amerikai forgatókönyvírók szakszervezetének (Writers Guild of America) 2023-as hollywoodi sztrájkja is mutatta –, valamint a szellemi tulajdon védelmét célzó jogi eljárások számának növekedéséhez.

A szerzői jogi kérdéseken túl az MI azon képessége, hogy rendkívül élethű kulturális tartalmakat állítson elő, felerősítette a szerzőségről, a kreativitásról és az alkotói szakmák jövőjéről szóló vitákat. Különösen igaz ez olyan körülmények között, amikor az MI-t gyakran úgy mutatják be, mint amely hatékonyabbá, termelékenyebbé és szélesebb körben hozzáférhetővé teszi a kreatív tartalmak előállítását.”

Forrás:
AI in cultural and creative sectors – Opportunities, challenges and legislative limitations in the audiovisual, publishing and music streaming sectors ; Baptiste Caramiaux; Directorate-General for Citizens’ Rights, Justice and Institutional Affairs; European Parliament; DOI 10.2861/2584711; 2026. szeptember 30.

Fenntartható fejlődés

Az SOS Balaton mozgalom elkeseredett közleménye

„A balatoni partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek köztulajdonba vételét és 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását sürgetik civil szervezetek. A SOS Balaton mozgalom kezdeményezői elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatának megmentése érdekében várnak intézkedést – áll a szervezetek képviselőjének közleményében.

Indítványukban – amelyet kormánytagoknak, az érintett országgyűlési képviselőknek, az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának is eljuttattak – azt írták, hogy a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ahol a Cordia nagyberuházása zajlik, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megítélése szerint „felbecsülhetetlen értékű, még megmaradt természetes kapu” található, amelynek megőrzése a teljes tó ökológiai stabilitásának és jövőjének elengedhetetlen feltétele. A kormányhoz intézett felhívás sürgeti a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését és az érintett területek állami tulajdonba vételét. Kérik: a tudományos intézmények bevonásával vegyék számba, mely partszakaszokon és beruházásoknál szükséges hasonló beavatkozás, és biztosítsák az érintett területek tartós védelmét. Ezen kívül induljon tudományos alapú program a károsított nádasok, torkolatok és természetes parti élőhelyek helyreállítása érdekében.

A szervezetek a szükséges beavatkozások elindításához 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását javasolják. A kezdeményezők hangsúlyozzák, a klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá váló alacsony vízállásokra nem kizárólag veszélyként kell tekinteni. A víz időszakos visszahúzódása lehetőséget teremthet a természetes parti zónák, sekélyvízi élőhelyek és nádasok megújulására is. Elengedhetetlen lenne, hogy ezek a területek a természet számára megmaradjanak, és ne új beépítések célpontjává váljanak.

A közlemény idézi a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) állásfoglalást, mely szerint a déli part beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot, ebben a helyzetben pedig minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás „súlyos ökológiai felelőtlenség”. A szervezetek a beruházások együttes környezeti hatására vonatkozó átfogó ombudsmani vizsgálatot kezdeményeznek. Emellett a fonyódi beruházás soron kívüli vizsgálatát kérik, valamint nyilvános állásfoglalást is várnak a megmaradt természetes partvidék védelmében.

A kezdeményezők – a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – további civil szervezetek és helyi közösségek csatlakozását várják.”

Forrás:
Az SOS Balaton mozgalom elkeseredett közleményt küldött; Infostart / MTI, 2026. október 9.
SOS Balaton

Kína zöld ugrása – Tanulságok az európai klímavédelmi átálláshoz

„Kína megmutatta, hogy a zöld átállás túlmutat a pusztán környezetvédelmi célokon: egyúttal ipari stratégia, geopolitikai projekt és fejlődési modell is. Európa nem másolhatja le Kína felülről irányított autokratikus rendszerét, de tanulhat a tervezésben, az iparosításban, a villamosításban és a nagy léptékű megvalósításban megmutatkozó képességeiből.

Ez a szakpolitikai összefoglaló amellett érvel, hogy az EU-nak a villamosítást kellene klíma- és iparpolitikája gerincévé tennie; stratégiai beruházásokat kellene végrehajtania a kritikus infrastruktúrában; össze kellene kapcsolnia a kutatási kiválóságot a nagy léptékű gyártással; a társadalom számára hitelessé és vonzóvá kellene tennie az átállást; továbbá részletes, ágazatonként differenciált megközelítéssel kellene csökkentenie a kockázatokat, a gazdasági kapcsolatok megszakítása nélkül.”

Forrás:
China’s green leap – Lessons for the European climate transition; Jérémie Fosse; STG policy papers, Issue 2026/22; Florence School of Transnational Governance, European University Institute; DOI: 10.2870/9196108; 2026. szeptember 29.

Kiberbiztonság

Az EU kiberbiztonsági és tudományos kutatói kínai MI-modelleket tesztelnek

„Az EU kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA, valamint a Közös Kutatóközpont első ízben erősítette meg, hogy kínai, nyílt forráskódú MI-modelleket tesztelnek.

Az Európai Unió kiberbiztonsági ügynöksége és saját kutatóközpontja egyaránt megkezdte a kísérletezést Kínából származó nyílt mesterségesintelligencia-modellekkel – közölte három uniós tisztviselő a POLITICO-val.

A Közös Kutatóközpont (JRC), az EU saját tudományos kutatóközpontja „nyilvánosan hozzáférhető, nyílt súlyú modelleket” értékel, amelyek Kínából származnak – erősítette meg Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője. Az unió kiberbiztonságáért felelős ügynökség, az ENISA vezetője szintén elmondta egy interjúban, hogy csapata már kínai MI-modelleket is tesztel.

Berestecki szerint a JRC kínai modellekkel végzett kísérletei egy szélesebb, a mesterséges intelligencia értékelésére irányuló kutatási projekt részét képezik, amely vezető amerikai és európai modellekre is kiterjed. „A különböző helyekről származó modellek képességeit, teljesítményét, korlátait és kockázatait összehasonlító tudományos értékelésnek vetjük alá” – mondta. Hozzátette: a JRC a modellek lehetséges tudományos alkalmazásait is vizsgálja.

A JRC tesztelési tevékenységének középpontjában azonban nem az MI biztonságossága és védettsége áll – közölte egy másik bizottsági tisztviselő, akinek az érzékeny információkra tekintettel névtelenséget biztosítottak. Ezek a kérdések jelenleg fokozott vizsgálat tárgyát képezik, miután több olyan incidens történt, amelyben fejlett MI-modellek tesztelés közben valós hálózatokat törtek fel.

A nyílt súlyú modellek alapvető összetevőit nyilvánosan közzéteszik, így bárki futtathatja a modellt, és tanulmányozhatja a működését. Kína MI-fejlesztési megközelítése az Egyesült Államokénál inkább a nyílt modellek felé fordult. Egyes nagy amerikai technológiai és MI-vállalatok, köztük az NVIDIA chipóriás is beruháznak nyílt súlyú modellekbe.

Választási kényszer

Az Egyesült Államok és Kína verseng a technológiai dominanciáért, miközben Európa jórészt a pálya széléről figyeli a versenyt. Életképes, élvonalbeli európai MI-modell hiányában az európai magán- és közszférabeli szervezetek arra kényszerülhetnek, hogy amerikai és kínai szolgáltatók közül válasszanak a fejlett MI-alkalmazásokhoz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy közelmúltbeli beszédében arra utalt, hogy Európának nem kellene megpróbálnia megnyerni az élvonalbeli MI fejlesztéséért folyó versenyt. Egy vezető német technológiai vállalat ezen a héten azt közölte a POLITICO-val, hogy felhagy Európa vezető MI-laboratóriuma, a Mistral modelljeinek használatával, és helyettük nyílt forráskódú kínai modellekre tér át.

Berestecki szerint a JRC nem kezdett tárgyalásokat az érintett kínai fejlesztőkkel „egyedi hozzáférésről” vagy felhasználási engedélyekről. A modelleket a központ „védett, saját telephelyén üzemeltetett tudományos infrastruktúráján” futtatják, és a Bizottság nem tervezi kínai modellek alkalmazását saját céljaira – tette hozzá.

Az ENISA, amely hozzáférést kapott olyan vezető amerikai MI-vállalatok fejlett modelljeihez, mint az Anthropic, az OpenAI és a Google, szintén kísérletezik „egy-két” nyílt súlyú kínai modellel – erősítette meg Juhan Lepassaar ügyvezető igazgató egy szerdai interjúban.

A JRC és az ENISA azt a feladatot kapta, hogy közösen hozzon létre egy MI-tesztelési platformot az EU közelmúltban kiadott, kiberbiztonságról és mesterséges intelligenciáról szóló cselekvési terve keretében. Az Európai Bizottság ezzel igyekszik választ adni azokra a növekvő aggodalmakra, amelyeket több olyan incidens váltott ki, amikor MI-rendszerek kitörtek a tesztkörnyezetükből, és behatoltak más szervezetek digitális rendszereibe.”

Forrás:
EU cyber and science researchers are testing Chinese AI models; Sam Clark; Politico; 2026. október 8.

Szakirodalom

<b>A munka, a szakértelem és a tudás újratermelődésének MI-alapú átalakulása: integrált fogalmi keret

„A generatív mesterséges intelligencia (AI) gyors térnyerése alapvetően alakítja át a munka világát, a szakértelem szerkezetét és a tudás társadalmi újratermelődésének mechanizmusait. Az AI nem egységes technológiai erőként jelenik meg, hanem eltérő technológiai pályák együttese formájában alakítja át a munkafeladatokat, a kompetenciaigényeket, a karriermechanizmusokat és az ember–AI együttműködés formáit. A tanulmány célja egy integrált fogalmi keret kialakítása, amely rendszerszinten értelmezi az AI által vezérelt munkaerőpiaci, szakértelem- és oktatási átalakulásokat. A kutatás konceptuális és bibliometriai megközelítést alkalmaz. A szakirodalom szintetizálását Scopus-alapú trendvizsgálat egészíti ki, amely tizenegy, az AI munkaerőpiaci hatásaihoz kapcsolódó kulcsfogalom időbeli fejlődését vizsgálja 2000 és 2025 között. Az eredmények szerint az AI hatásai nem lineáris technológiai helyettesítési folyamatként, hanem egymással kölcsönhatásban álló társadalmi-technológiai dinamikák részeként értelmezhetők. A munkafeladatok átrendeződése módosítja a kompetenciastruktúrákat, átalakítja a szakmai fejlődési mechanizmusokat, miközben új ember–AI együttműködési formákat hoz létre. Az elemzés rámutat arra, hogy az AI hosszú távú hatásai szorosan összefüggenek a szakmai tudás újratermelődésével és az intézményi alkalmazkodás minőségével. A tanulmány hozzájárul egy integrált fogalmi keret kialakításához és az AI-hatások intézményi beágyazottságának értelmezéséhez.”

Forrás:
A munka, a szakértelem és a tudás újratermelődésének AI-alapú átalakulása: integrált fogalmi keret; Sasvári Péter, Hajdú Noémi, Makó Csaba; Statisztikai Szemle; 104. évfolyam, 9. szám; DOI: 10.20311/stat2026.09.hu0795; 795–817. oldal; 2026. szeptember 30. (PPDF)

A neuroadatok kormányzása – Innovátoroktól származó bizonyítékok a közpolitika megalapozásához

„A neurotechnológiák gyorsan terjednek a klinikai ellátásban, a kutatásban és a fogyasztói alkalmazásokban, korábban nem látott lehetőségeket teremtve az egészségügyi ellátás javítására, a fogyatékosságból eredő korlátok leküzdésére és a mindennapi élet átalakítására. Működésük neuroadatokra támaszkodik: különféle jelekre és a feldolgozásukból származó információkra. Ezek összetett digitális, klinikai és üzleti környezetekben keletkezhetnek, és az érintett személyek szempontjából rendkívül érzékenyek lehetnek.
Világszerte egyre több szakpolitikai keretrendszer foglalkozik a neurotechnológiák adatkormányzási kérdéseivel. Bár ezek nélkülözhetetlenek, átfedéseik megnehezítik a követelményeknek való megfelelést, és aggályokat keltenek a felügyelet egyenetlensége, valamint az innováció akadályozása miatt. Eközben a nagy kockázatú felhasználások figyelmen kívül maradhatnak.
A neuroadatok kormányzását szolgáló összehangolt és arányos megközelítések megalapozása érdekében a tanulmány elemzi a jelenlegi szakpolitikai környezetet és a vállalati gyakorlatokat. Feltérképezi, hogyan gyűjtik, alakítják át és használják fel ezeket az adatokat az adat-életciklus egészében.
Az eredmények rámutatnak egy olyan, a változásokra reagálni képes, emberközpontú és bizonyítékokon alapuló szakpolitikai megközelítés jelentőségére, amely alkalmazkodik a technológiai fejlődéshez, és összhangban áll az innováció, a növekedés és a közösségi haszon szempontjaival.”

Forrás:
Neurodata governance. Evidence from innovators for public policy; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers, No. 195; OECD Publishing; 2026. október 6.

Az Eurostat regionális évkönyve – 2026. évi kiadás

„A statisztikai adatok fontos eszközt jelentenek a politikai döntések egy adott térségre vagy régióra gyakorolt hatásának megértéséhez és számszerűsítéséhez. Az Eurostat 2026. évi regionális évkönyve a statisztikai témák széles körét felölelve részletes képet ad az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai és a tagjelölt országok régióiról.”

Forrás:
Eurostat regional yearbook. 2026 edition; Eurostat, European Commission; DOI: 10.2785/4778849; 2026. szeptember 29.