Skip to main content

18. szám, 2022. május 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányinfó – az EU-pénzek lehívhatóságát jogállamisági feltételekhez kötő eljárásról

„…Gulyás Gergely arról is beszámolt: a kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság levelét, és ennek értelmében semmi akadálya nincs az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.
…
Az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírása Gulyás Gergely közlése szerint csak az Európai Bizottságtól függ, a kérdésben folynak a tárgyalások.

Nem látunk – különösen a most megérkezett kondícionalitási levél után – olyan problémát, ami ne tudnánk rendezni – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: a brüsszeli bírálatok között az elfogadható kritikák (így az egyszereplős közbeszerzések magas száma) mellett vannak képtelen, abszurd, az Európai Unió válságát mutató felvetések is.

Példaként hozta fel, hogy a bírák kirendelésének kérdésébe szólna bele az Európai Bizottság. Megjegyezte, a kirendelés technikai kérdés, bírákat pedig Magyarországon a 2006-os események kapcsán befolyásoltak. Szerinte jogi alapon nem juthat el oda az eljárás, hogy uniós forrásokat vonnak el Magyarországtól, de ha politikai síkra terelődik a vita, bármi megtörténhet.

Gulyás Gergely megjegyezte, az uniós források „magyar források, amik nekünk járnak”, azokról megállapodás született korábban azért, mert a közös piac részei vagyunk, és annak szabályait betartjuk, ezért azokat „előbb vagy utóbb, így vagy úgy meg fogjuk kapni”…”

Forrás:
További 3,9 százalékos nyugdíjemelésről döntött a kormány; kormany.hu; 2022. április 28.

Közigazgatás, politika

Figyelmeztetés: Sürgősen ellenőrizze a személyi okmányait!

„Már csak két hónapig, június 30-ig érvényesek a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt lejárt okmányok, köztük a személyi igazolványok, a jogosítványok, útlevelek és a forgalmi engedélyek – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szombaton, a Facebookon. Tapasztalatok szerint a fővárosban és környékén több hetes várakozásra kell számítani, vidéken ez nem jellemző.

György István kifejtette, számos olyan élethelyzet van, ahol a lejárt okmányok kellemetlenséget jelentenek, így például a banki ügyintézésnél, a postákon az ajánlott levelek átvételénél, a patikákban bizonyos gyógyszerek kiváltásánál, autóvezetésnél, külföldi utazásoknál, valamint a közösségi közlekedés bérletvásárlásainál.

Az államtitkár mindenkitől azt kérte, hogy minél előbb újítsa meg a 2022. május 31-e előtt lejáró személyi okmányait (személyi igazolványát, jogosítványát, útlevelét) a kormányhivatalokban, míg akiknek a műszaki engedélye járt le, azoknak a gépjármű vizsgaállomásokat kell felkeresniük.

A kormányablakok az ország több mint 300 helyszínén akár időpontfoglalás nélkül is fogadják az ügyfeleket – tette hozzá.

A jogosítvány meghosszabbítása az Ügyfélkapun keresztül online, automatikusan is megoldható, ha már megvan az orvosi alkalmassági engedély, amelyet a háziorvosnál lehet beszerezni.

„Kérjük éljenek ezzel a lehetőséggel és minél hamarabb történjen meg az okmányok megújítása, hiszen az utolsó pillanatra hagyott ügyintézés jelentős nehézséget okozhat” – fogalmazott György István.

Korábban írtunk arról, hogy több százezer lejárt okmányt kell most meghosszabbítani, viszont akkor Budapesten és Pest megyében egyes kormányablakokban hetekre előre (akár július elejéig) nem lehetett időpontot foglalni a kormányablakokba.

Szombati szúrópróbaszerű időpontfoglalási kísérleteink eredménye magánútlevél ügyintézésére (legkorábbi foglalható dátum az időpontfoglaló rendszerben):
Budapest, IV. kerület: július 25., VI. kerület: július 18., XIV. kerület: július 11., XIII. kerület: június 18., XIV. kerület: július 7., XXIII. kerület: július 5.
Székesfehérvár: június 1., Gödöllő: július 11., Vác: június 20., Dabas: május 19., Diósd: május 28., Szekszárd: június 2., Veszprém: május 3., Szombathely: május 2., Sopron: május 24., Nyíregyháza: május 2.”

Forrás:
Figyelmeztetés: Sürgősen ellenőrizze a személyi okmányait!; Infostart / MTI; 2022. április 30.

Három magyar város került be a klímasemleges és okos városok programjába

„ Az Európai Bizottság kiemelten fogja támogatni Budapestet a 2030-as klímacél elérésének érdekében – közölte Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a Facebook-oldalán.

A bizottság száz európai várost választott ki az általa indított klímasemleges és okos városok programjába, amelybe három magyar város került be: Miskolc, Pécs és Budapest. A misszió lényege, hogy kísérleti és innovációs központokká tegyék ezeket a városokat, amelyek jó példáit és gyakorlatait valamennyi európai város átveheti, hogy legkésőbb 2050-ig minden város klímasemleges legyen az Európai Unióban.

A főpolgármester sikerként értékelte a fővárosi részvételt és úgy fogalmazott, az összességében 360 millió euróból megvalósuló program nem felülről irányított, nem „Brüsszelből” fogják megmondani, hogy mit csináljanak Budapesten a klímasemlegesség elérése érdekében.

Karácsony Gergely közölte, következő lépésként ki kell dolgozniuk egy klímavárosi szerződést, amelynek az összes városi ágazatra lebontva tartalmaznia kell egy átfogó koncepciót az éghajlat-semlegesség elérésére.

„Ezzel Miskolc és Pécs mellett Budapest, Magyarország fővárosa egy óriási lehetőséget kapott, amellyel élnünk kell. Mi mindent meg is fogunk tenni, de kérjük a magyar kormány támogatását, együttműködését is, mert csak közösen sikerülhet” – zárta bejegyzését a főpolgármester.”

Forrás:
Közvetlen uniós pénzt kap Budapest, de nem költheti bármire; Infostart / MTI; 2022. április 29.

Európai Unió

Az Európai Unió 100 városa vesz részt a klímasemleges és intelligens városok 2030-ig való megvalósítását célzó uniós küldetésben

„A Bizottság ma bejelentette, hogy melyik 100 uniós város fog részt venni a „Városok” elnevezésű uniós küldetésben, amelynek célja 100 klímasemleges és intelligens város megvalósítása 2030-ig. Mind a 27 tagállamból vannak városok a 100 között, amelyekhez további 12 város csatlakozik a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramhoz (2021–2027) társult országokból vagy olyan országból, amely még társulhat a keretprogramhoz.

Az Uniós polgárok 75%-a városi térségeinkben él. A világ városi térségei a globális energiafogyasztás több mint 65%-áért, a szén-dioxid-kibocsátás több mint 70%-áért felelősek. Ezért fontos, hogy legyenek olyan kísérleti és innovációs ökoszisztémákként működő városok, amelyek segíthetik a többi várost a klímasemlegesség 2050-re való eléréséhez szükséges átállásban.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európa-szerte fokozatosan teret nyer a zöld átállás. Ám szükség van olyanokra, akik még ambiciózusabb célokat tűznek maguk elé. Ezek a városok utat mutatnak az egészségesebb jövő felé. Támogatni fogjuk őket ebben. Lássunk munkához már ma!”

A „Városok” küldetés a 2022–23-as időszakban 360 millió EUR keretösszegben részesül a Horizont Európa programból, a klímasemlegesség 2030-ig történő eléréséhez vezető innovációs pályák megindítására. A kutatási és innovációs cselekvések a tiszta mobilitásra, az energiahatékonyságra és a zöld várostervezésre irányulnak, és más uniós programokkal szinergiában lehetőséget kínálnak közös kezdeményezések kialakítására és az együttműködések fokozására.

A városoknak nyújtott előnyök közé tartozik a NetZeroCities által működtetett célzott küldetési platformon keresztül nyújtott személyre szabott tanácsadás és segítségnyújtás, a további támogatási és finanszírozási lehetőségek, valamint a nagy innovációs fellépésekhez és kísérleti projektekhez való csatlakozás lehetősége. A küldetés emellett hálózatépítési lehetőségeket, a bevált gyakorlatok városok közötti cseréjét is biztosítja, valamint a polgárok küldetésbe való bevonását is támogatja.

A következő lépések
A Bizottság fel fogja kérni a 100 kiválasztott várost, hogy dolgozzák ki a klímasemleges városra vonatkozó megállapodásokat, amelyek magukban foglalják a valamennyi ágazatra, például az energia, az épületek, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés területére kiterjedő, klímasemlegességre vonatkozó átfogó tervet, valamint a kapcsolódó beruházási terveket. Ebbe a folyamatba be kell vonni a lakosságot, a kutatási szervezeteket és a magánszektort. A klímasemleges városra vonatkozó megállapodásokban általuk tett egyértelmű és látható kötelezettségvállalások lehetővé teszik a városok számára, hogy párbeszédet folytassanak az uniós, a nemzeti és a regionális hatóságokkal, és legfőképpen saját polgáraikkal ezen ambiciózus célkitűzés megvalósítása érdekében.

Ezen túlmenően, mivel 377 város jelezte, hogy szívesen csatlakozna a küldetéshez, a Bizottság támogatást dolgoz ki a ki nem választott városok számára is, ideértve a küldetési platformon keresztül nyújtott támogatást és a Horizont Európa „Városok” küldetési programjának keretében biztosított finanszírozási lehetőségeket.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A városok az éghajlati válság elleni küzdelem élvonalában állnak. Legyen szó akár a városi terek zöldítéséről, a légszennyezés kezeléséről, az épületek energiafogyasztásának csökkentéséről vagy tiszta mobilitási megoldások előmozdításáról, a városok gyakran központi szerepet játszanak azokban a változásokban, amelyekre Európának a klímasemlegességre való átálláshoz szüksége van. Gratulálok a ma kiválasztott városoknak, és érdeklődéssel figyelem, milyen megoldásokat dolgoznak ki arra, hogy lakosaiknak és vállalkozásaiknak utat mutassanak a környezetbarátabb jövő felé.”

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Fel kell gyorsítanunk Európa klímasemlegességre való átállását, hogy véget vessünk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünknek, és polgáraink számára tisztább levegőt és alacsonyabb energiaszámlákat biztosíthassunk. Nagyszerű, hogy ennyi város részt vesz ebben. Az EU kutatási és innovációs költségvetésével támogathatjuk e törekvésüket. A „Városok” küldetés jelentős mértékben hozzájárulhat a zöld megállapodáshoz, és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A Horizont Európa küldetéseiben nagy lehetőségek rejlenek az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek, többek között az európai energiabiztonságnak a megvalósítására. A kiválasztott városok csak az első lépést jelentik, de máris széles földrajzi területet fednek le. Törekvésünk, hogy a különböző szintű tapasztalatokkal és kapacitásokkal rendelkező kis- és nagyvárosok szerepvállalása révén az összes régióba és valamennyi uniós polgárhoz eljussanak az innovációkból származó konkrét előnyök. Minden várost arra biztatok, hogy valamennyi érdekelt felet, köztük természetesen polgáraikat is szólítsák meg és vonják be a munkába. Valósítsuk meg együtt ambiciózus céljainkat.”

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott: „A ma bejelentett 100 uniós város törekvése, hogy 2030-ra intelligenssé és klímasemlegessé váljanak. Ez a 100 város lesz a „próbapad” a lakosságot jelenleg érintő számos probléma – többek között a városi mobilitás – innovatív, integrált megoldásainak kidolgozásához. A városi mobilitás új uniós keretére építve rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy egészségessé és fenntarthatóvá tegyék a városok közötti és városi mobilitást, például azzal, hogy az elkövetkező 10 évben megkétszerezik a nagy sebességű vasúti forgalmat és a biztonságos kerékpársávokba való beruházás révén tovább fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát, valamint azzal, hogy az ingázók számára fenntartható mobilitási lehetőségeket nyújtva biztosítják a vidéki és elővárosi területekkel való összeköttetést. Biztos vagyok benne, hogy ez sikerülni fog nekik, és más európai városokat is arra biztatok, hogy kövessék a példájukat.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés segíteni fog abban, hogy teljesítsük a szennyezőanyag-mentességgel, a biológiai sokféleséggel és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségvállalásainkat. A kiválasztott városok közül sokan már bizonyították a környezetvédelem iránti elkötelezettségüket a Zöld főváros, a Zöld Lomb és a Zöld város megállapodás elnevezésű kezdeményezéseink keretében, a levegővel, a zajjal és a hulladékkal kapcsolatos kérdések kezelése révén. E városok éghajlatváltozással és innovációval kapcsolatos törekvései, valamint a küldetés szélesebb körű kutatási finanszírozása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a városi élet környezetbarátabbá, tisztábbá és egészségesebbé váljon az európai uniós polgárok számára.”

Háttér-információk
2021. novemberében kérték fel a városokat, hogy jelezzék, részt kívánnak-e venni a küldetésben. A pályázati felhívás 2022. január 31-én zárult le. Első lépésként független szakértők értékelték az egyes szándéknyilatkozatokat. Második lépésként a Bizottság további kritériumokat alkalmazott a földrajzi egyensúly és a városok méret, hatás és innovatív ötletek szempontjából sokszínű csoportjának biztosítása érdekében. Összesen 377 város pályázott a városok küldetésében való részvételre. A ma kiválasztott 100 uniós városban lakik az EU lakosságának 12%-a.

A Bizottság 2021 szeptemberében az uniós küldetésekről szóló közlemény elfogadásával indította el a 100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig történő megvalósítására irányuló küldetést. Erre a küldetések egyedi végrehajtási terveinek 2021 nyarán történt jóváhagyását követően került sor. A „Városok” küldetés mellett további négy uniós küldetés van. Ezek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az óceánok és vizek helyreállítása, az egészséges talajok és a rák elleni küzdelem területének globális kihívásaival foglalkoznak. A Horizont Európa küldetéseire vonatkozó munkaprogramot 2021. december 15-én tették közzé.

A küldetések újdonságot jelentenek a Horizont Európa keretprogramban, támogatják a Bizottság prioritásait, többek között az európai zöld megállapodást, a digitális korra felkészült Európát, az európai rákellenes tervet, az emberközpontú gazdaságot és az új európai Bauhaus kezdeményezést. Például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégia konkrét eleme, a rákellenes küldetés az európai rákellenes tervé, a talajra irányuló küldetés pedig az unió vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép kiemelt kezdeményezése.

További információk
Tájékoztató: Az EU „Városok” küldetése: Ismerje meg a városokat”

Kérdések és válaszok

Videó

100 klímasemleges és intelligens város 2030-ra”

Forrás:
A Bizottság bejelentette, hogy melyik 100 város vesz részt a klímasemleges és intelligens városok 2030-ig való megvalósítását célzó uniós küldetésben; Európai Bizottság; 2022. április 28.

Az Európai Bizottság álláspontja a jogállamisági feltételek alkalmazásáról

„Az Európai Bizottság által a magyar kormánynak küldött hivatalos levél elégséges bizonyítékot lát arra, hogy a magyar közbeszerzési rendszer alapvető hiányosságai a nyomozati és ügyészségi munka elégtelenségeivel és a magas rangú visszaélésekre is kiterjedő átfogó korrupció-ellenes keret hiányával ötvöződve olyan egyveleget alkotnak, amely komolyan veszélyezteti az Unió pénzügyi érdekeit és indokolttá teszi az általános feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazását.

Az Európai Bizottság meglátása szerint az uniós pénzek felhasználását intéző és ellenőrző, valamint a csalások és visszaélések kivizsgálásáért és a vádemelésért felelős struktúra gyengeségei, továbbá a korrupció kérdését átfogóan szabályozó keret hiánya együttesen, de külön-külön is olyan rendszerszintű problémát képeznek, amelyek határozott veszélyt jelentenek az uniós költségvetésre és az EU pénzügyi érdekeire. A testület a magyar kormánynak szerdán küldött hivatalos értesítésben – amelynek akkor még nem végleges példánya lapunk birtokába jutott – ezért kellően közvetlen összefüggést lát a jogállamisági elvek megsértése és az uniós pénzügyi érdekek sérelme, illetve ennek kockázata között, aminek megléte előfeltétele az eljárás megindításának.

A Bizottság több mint 40 oldalon át először a tényeket, majd az azokra eddig adott magyar válaszokat sorakoztatja fel, hogy aztán a levélben megnevezett területeken arra a következtetésre jusson, hogy szerinte fennállnak a jogszabály alkalmazásának a feltételei Magyarországgal szemben.

“A Bizottság által az írásos értesítésben kifejtett aggályok egy sor, az uniós költségvetés végrehajtása és az egészséges pénzügyi menedzsment elvei szempontjából kulcsfontosságú területet érintenek, amelyek egymásra épülve komoly veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi érdekeire. Az uniós költségvetés végrehajtása során olyan ügyek merülnek fel Magyarországon, amelyek, úgy tűnik, hogy strukturális, jogi vagy gyakorlati korlátok, vagy akadályok miatt nincsenek megfelelően kivizsgálva. Ez az igazságszolgáltatás függetlenségét övező számos aggodalommal ötvöződve egy olyan általános helyzetet eredményez, amely közvetlenül érintheti az EU pénzügyi érdekeit. Ezt illetően a beazonosított problémák annyira szerteágazók és komolyak, hogy az uniós büdzsét fenyegető általános pénzügyi kockázatok túllépik azokat a kockázatokat, amelyeket a különböző ágazati eszközökben rögzített más eljárások kezelni tudnának”. Így magyarázza a Bizottság, hogy miért az Uniós pénzügyi érdekek védelmét szolgáló általános feltételrendszert (jogállami féket) tartja a megfelelő válasznak a magyar probléma kezelésére.

Ahogy azt az EU-Monitor kérdésére válaszolva egy magas rangú EU-tisztviselő is megerősítette, a Bizottság szerint az elmúlt tíz évben olyan rendszerszintű problémák és hiányosságok jellemezték az uniós források magyarországi felhasználását, amelyekre az egyes részterületeken meglévő eszközök (például a kohéziós politikánál a többé-kevésbé rendszeres pénzügyi korrekciók) nem kínáltak megoldást, és amelyek orvoslására rendszerszintű válaszra van szükség, amit az új jogállami mechanizmus kínál.

Az Európai Bizottság elsősorban a közbeszerzési rendszer rendszerszintű és kiterjedt hiányosságait, valamint ezekre ráépülve és súlyosbító körülményként figyelembe véve a csalásokra és a korrupciós esetekre vonatkozó vizsgálatokat, a vádhatóság tevékenységét és a korrupció-ellenes keretet, illetve annak hiányát azonosította be olyan tényezőkként, amelyek együttesen, de önmagukban is súlyos problémákat vetnek fel.

Ami a közbeszerzést illeti, a Bizottság szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján jó okkal feltételezhető, hogy „a visszatérő komoly és rendszerszintű rendellenességek a közbeszerzésben (amelyeket sem az uniós büdzsét a közbeszerzési eljárásokon keresztül végrehajtó hatóságok, sem a közbeszerzési eljárások ellenőrzéséért felelős szervek nem kezeltek megfelelően), a jogállami elvek olyan megsértéseit képezik, amelyek komoly kockázatokat jelentenek az uniós büdzsé jelenlegi és jövőbeni végrehajtására”.

Brüsszel a vonatkozó rendelet alkalmazásának kiváltó okaira, vagyis a rendeletre hivatkozva, több pontban is teljesültnek látja ennek feltételeit. Az egyik az uniós költségvetés végrehajtásáért felelős hatóságok megfelelő működése. A másik a pénzügyi ellenőrzésért, a nyomon követésért és az auditért felelős hatóságok megfelelő működése, ideértve az elszámoltathatósági rendszereket is. A harmadik: a csalás, a korrupció vagy más fajta, az uniós büdzsé végrehajtásával összefüggő jogsértések megelőzése és szankcionálása. Végül pedig az úgynevezett „más helyzetek”, jelen esetben „annak szavatolásának folyamatos hiánya, hogy a szabályozói keret és a gyakorlat a közbeszerzésben elkerülje a korrupciós kockázatokat”.

Miként a testület levelében fogalmaz: a leírt tények több mint tíz éven át tartó folytatódása az uniós alapokkal való folytatólagos rossz gazdálkodásra utal, és a magyar állami hatóságoknak a tartós mulasztására, hogy hatékonyan védelmezzék az Unió pénzügyi érdekeit. A Bizottság úgy látja, hogy ha csak nem történnek sürgősen további intézkedések a problémák hatékony orvoslására, nincs ok azt feltételezni, hogy a fenti helyzet számottevően javulni fog”.

Az eljárás megindítását fémjelző írásos értesítés külön is figyelmet szentel a kohéziós forrásoknál a pénzügyi korrekciók (2007 és 2020 között nagyjából 3 milliárd euró, amiből 900 millió közvetlenül a közbeszerzéssel függ össze) rendkívül nagy mértékének, a közbeszerzések ellenőrzésért felelős nemzeti rendszerek tartós hiányosságainak (a testület szerint feltételezhető, hogy a nem auditált projekteknél is valószínűleg vannak szabálytalanságok), és az egyrésztvevős pályázatok „abnormálisan magas arányának” (ez a testület szerint bizonyos esetekben korrupcióra és/vagy összeférhetetlenségre utalhat). A levél vonatkozó részéből kiderül, hogy nagyfokú eltérés van a Bizottság és a magyar kormány számai között, mert miközben az előbbi szerint 39%-os az egyrésztvevős pályázatok aránya, utóbbi 15%-ról beszél, de ezt Brüsszel szerint semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta még alá.

Ugyancsak súlyos problémát lát a Bizottság a keretmegállapodások gyakorlatában bizonyos szektorok (IT, építőipar stb.) esetében, főleg, ha azok ötéves időszakra szólnak, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar hatóságok a 2021-2027 közötti időszakban is folytatnák ezt a gyakorlatot.

Az anyag kitér az uniós támogatásokra jogosult állami tulajdonú földek árverésének gyakorlatára („a releváns állítások komoly problémára utalhatnak az uniós büdzsé szabályos pénzügyi menedzsmentjében”). Ezentúl nagy tere szentel a levél az egyetemek tulajdonjogát is birtokló közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására, azok jogszabályi hátterére, és arra is, hogy ezek ténylegesen és potenciálisan is uniós alapok kedvezményezettjei lehetnek. A Bizottság megjegyzi, hogy ezek az alapítványok „potenciálisan ki vannak vonva a közbeszerzési szabályok, az ellenőrzés és az audit alól is”.

„A jelenlegi információk alapján jó okkal feltételezhető, hogy a közpénzek, az EU-pénzeket is beleértve ezen közérdekű alapítványok és az általuk fenntartott jogi személyek által történő használata nincs összhangban azokkal az átláthatósági és ellenőrzési előírásokkal, amelyek elvileg ezekre az alapokra alkalmazandók”.

Ami a nyomozó szervek és a vádhatóság működését érinti, a Bizottság szerint „a vádhatóságnak az állítólagos, közérdekre káros bűncselekmények kivizsgálását vagy a vádemelését elutasító döntései elleni hatékony orvoslat hiánya érinti az EU pénzügyi érdekeit és a közpénzek elsikkasztását”.

A Bizottság ugyanakkor konstatálja, hogy a magyar helyreállítási tervről folyó tárgyalások keretében a kormány intézkedéseket javasolt ennek a kihívásnak a kezelésére. Mindazonáltal a magyar tervet még nem véglegesítették és a testület szerint a javasolt intézkedések további magyarázatra szorulnak.

A levél felsorolja a magyar ügyészség szervezeti rendjével és tevékenységével kapcsolatos kifogásait is, ideértve a hatalomkoncentrációt a legfőbb ügyész kezében, az ügyészi szolgálat szigorúan hierarchikus felépítését, az indoklás hiányát a nyomozati ügyek elosztásánál vagy újraelosztásánál, és az önkényes döntések megelőzősét szolgáló szabályok hiányát, amelyek „akadályozhatják a hatékony vizsgálatot és vádhatósági politikát”. Mindez a Bizottság szerint az uniós alapokat magába foglaló nyomozások és a vádemelések hatékonyságát gyengítő komoly kockázat forrása.

Ami pedig a korrupció-ellenes keret hiányát jelenti, a Bizottság rámutat, hogy az Európai Szemeszter keretében Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely minden egyes évben észrevételeket vagy ajánlásokat kapott az átfogó korrupció-ellene stratégia hiánya miatt. „Elsősorban a haveri kapcsolatokra, a kivételezésre és a sógor-komaságra vonatkozó kockázatok a közigazgatás felső szintjein, illetve azok a kockázatok, amelyek az üzleti szféra és a politikai szereplők közötti kapcsolatokat érintik, továbbra sincsenek kiiktatva”.

A testület azt is jelzi, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően is lehetnek további fenntartásai és kérdései is. A Bizottság a levelében egyébként számos kérdést intéz Budapesthez, többek között megismételve olyanokat is, amelyek a tavaly novemberi informális levélben is szerepeltek már, de a testület szerint nem lettek kielégítően megválaszolva.”

Forrás:
Brüsszel jelenleg ezért nem látja biztonságban az uniós pénzeket Magyarországon; EU-Monitor; 2022. április 29.

Az Európai Unió intézményei kísérletképpen két közösségi média platformot hoztak létre

„Az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) a mai napon elindítja két közösségi médiaplatform – az EU Voice és az EU Video – nyilvános kísérleti szakaszát.

A platformok kísérleti szakaszában részt vevő uniós intézmények, szervek, hivatalok és szervezetek (EUIs) rövid szövegek, képek és videók megosztásával az EU Voice-on képesek lesznek kapcsolatba lépni a nyilvánossággal; valamint videók és podcastok megosztásával, feltöltésével, kommentálásával az EU Video-n.

A két platform egy decentralizált, ingyenes és nyílt forráskódú közösségi média hálózat része, amelyek a Mastodon és a PeerTube szoftvereken alapuló, a magánadatok védelmét tiszteletben tartó környezetben kapcsolják össze a felhasználókat. Az EU Voice and EU Video kísérleti szakaszának elindításával az európai adatvédelmi biztos hozzá kíván járulni az Európai Unió adat- és digitális szuverenitással kapcsolatos stratégiájához, hogy elősegítse Európa függetlenségét a digitális világban.

Wojciech Wiewiórowski, európai adatvédelmi biztos a következőket mondta: „Az EU Voice és EU Video kísérleti elindításával olyan alternatív közösségi médiaplatformokat kívánunk kínálni, amelyek előnyben részesítik az egyéneket, valamint a magánélethez és az adatvédelemhez való jogaikat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy például az EU Voice és EU Video nem támaszkodik személyes adatoknak az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokba történő továbbítására; a platformokon nincsenek hirdetések; és nincs profilalkotás azon személyekről, akik használhatják a platformokat. Ezek az intézkedések többek között lehetőséget adnak az egyéneknek arra, hogy személyes adataik felhasználását irányítsák és ellenőrzésük alatt tartsák.”

Az európai adatvédelmi biztos és az Európai Bizottság Informatikai Főigazgatósága (Directorate General for Informatics, DIGIT) szorosan együttműködött az EU Voice és EU Video fejlesztése során. A Bizottság 2020–2023 közötti időszakra szóló nyílt forráskódú szoftverstratégiájának céljaival összhangban a DIGIT által az európai adatvédelmi biztosnak nyújtott technikai segítség bizonyítja a nyílt forráskóddal kapcsolatos intézményközi együttműködés fontosságát, amely lehetővé teszi a magánélethez való jogokat és az adatvédelmet, ezáltal hozzájárul az EU technológiai szuverenitásához. .

Az EU Voice és EU Video kísérleti szakaszának elindítása segíteni fogja az európai adatvédelmi biztost a platformok gyakorlati tesztelésében a részt vevő EUI-k visszajelzéseinek összegyűjtésével. Az európai adatvédelmi biztos reméli, hogy ez csak az első lépés a magánélet védelmének megfelelő közösségi médiaplatformok használatában.”

Forrás:
EDPS launches pilot phase of two social media platforms; European Data Protector Supervisor (EDPS); 2022. április 28.

Elkészült az Európai Ügyészség első éves jelentése

„Hivatalosan működését 2021. június 1-jén kezdte meg az Európai Ügyészség, most elkészült az első jelentés az eddigi tevékenység bemutatásáról.

Az Európai Ügyészség feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a pénzügyi csalások, a korrupció és a határokon átnyúló áfacsalások felderítése. A jelentés alapján elmondható, hogy az Ügyészség indulása óta több mint 2800 bűncselekményről szóló bejelentést regisztráltak és 576 vizsgálatot (az aktív vizsgálatok száma 515) indítottak. Ezek az ügyek összesen 5,4 milliárd euró értékben károsították az Európai Uniót, az ügyek során összesen lefoglalt pénz összege pedig 147,3 millió euróra tehető. Az okozott kárhoz képest csekélynek tűnik a lefoglalt pénz összege, azonban a főügyész, a román származású Laura Codruta Kövesi kiemelte, hogy ez az összeg még így is a háromszorosa az Ügyészség éves költségvetésének. Érdekesség még továbbá, hogy összesen 142 határon átnyúló nyomozást folytatott le az Ügyészség. Ezen ügyek sokkal bonyolultabbak, hiszen több tagállam is érintett, és általában sok a gyanúsított is ezen esetekben. A tagállamok különböző jogrendszerei pedig további nehezítést jelenthetnek a nyomozások során.

Magyarország, Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia nem vesz részt az Ügyészség munkájában, azonban a jelentés megemlíti az Ügyészség Magyarországgal (a Legfőbb Ügyészséggel) kötött munkamegállapodását.
…
Az Ügyészséghez nem csatlakozott országok közül Magyarország áll az első helyen a magánszemélytől vagy szervezetektől származó bejelentéseket illetően 28 bejelentéssel (Lengyelországból 9, Írországból 6 bejelentés érkezett). Az Ügyészségi ügyekben való részvétel tekintetében pedig Magyarország 17 határon átnyúló ügyben volt érintett, Lengyelország után a második helyen állunk ezen a listán az Ügyészség munkájában nem részt vevő országok közül. ”

Forrás:
Elkészült az Európai Ügyészség első éves jelentése; Schmidt Laura; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. április 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. május 2.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • JKÜ szoftverkövetés és támogatás (Jogosultság Kezelő Ügynök (JKÜ))
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/81, 2022.04.28.
  • DDoS eszközök beszerzése, telepítése (817/2022)
    Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/81, 2022.04.28.
  • Országos Teleradiológiai Hálózat
    Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/81, 2022.04.28.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Táj. eredményről „Oracle adattárház megújítása”
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;Officium Irodafejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.825.849.001,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/79, 2022.04.26.
  • Nemzeti adatvagyon – kulcsszolgáltató rendszer
    Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.714.550.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/79, 2022.04.26.
  • Vezetői információsrendszer licencbővítéstámogatás
    Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
    Nyertes: BIXPERT Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.011.378,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/79, 2022.04.26.
  • Webex Enterprise Agreement
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: Sys IT Services Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 118.177.064,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/79, 2022.04.26.
  • Tabletek és tartozékaik
    Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
    Nyertes: R+R Periféria Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 122.167.500,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/80, 2022.04.27.
  • Tájékoztató eljárás eredményéről (Gondnokolt Nyilvántartás és Hirdetményi rendszer)
    Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
    Nyertes: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.600.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/80, 2022.04.27.
  • Polisz üzemeltetése és felhasználói támogatása
    Ajánlatkérő: Debreceni Intézményműködtető Központ
    Nyertes: Magyar Közigazgatásfejlesztési és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.610.695,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/80, 2022.04.27.
  • Analyst csomag és tartozékai beszerzése
    Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
    Nyertes: számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 54.588.220,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/80, 2022.04.27.
  • MS Terméktámogatás és üzemeltetés
    Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
    Nyertes: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 401.050.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/80, 2022.04.27.
  • Drónlabor informatikai eszközbeszerzése
    Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Széchenyi István Egyetem
    Nyertes: Alienline Kft.;MyActionCam Magyarország Kft.;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 401.050.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/81, 2022.04.28.
  • NEPTUN-KRÉTA GR-HR moduljainak bevezetése
    Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
    Nyertes: EKRÉTA Informatikai Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 236.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/81, 2022.04.28.
  • 2022.I. negyedévről tájékoztató
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 169.684.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/81, 2022.04.28.

Tovább egyszerűsödnek a hatósági eljárások, csökkennek a földügyi eljárások költségei és átfutási ideje, valamint elektronizálttá válik az ingatlan-nyilvántartási eljárás is jövőre

„Csökkennek a földügyi eljárások költségei és átfutási ideje, valamint elektronizálttá válik az ingatlan-nyilvántartási eljárás is jövőre – mondta dr. György István államtitkár Szolnokon.

Záróeseményéhez érkezett a „Hatósági eljárások és hatósági jogalkalmazás gyakorlat felülvizsgálata és egyszerűsítése” projekt, amelynek legfőbb célja az volt, hogy megtalálja és racionalizálja a közigazgatási hatósági eljárások ma még túlzottan bürokratikus elemeit. Az innovatív döntések nemcsak a folyamatokat, de az alkalmazott módszereket és a szervezet jogalkalmazási gyakorlatát is érintették.

Azok az országok és társadalmak képesek lépést tartani a világ fejlődésével, amelyek az élet minden területén tudatosan és magabiztosan alkalmazzák a digitális vívmányokat. Nincs ez másként a közigazgatásban sem, amelyet 2010 óta folyamatos innováció jellemez – mondta dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

Az ügyfélbarát, szolgáltató állam kiépítése természetesen ezzel még nem zárult le. A kormány, a Miniszterelnökség és a kormányhivatalok azon dolgoznak, hogy az eddiginél is hatékonyabb és professzionálisabb közigazgatást alakítsanak ki, felhasználva a legmodernebb technikákat. Az év elején elindult e-bejelentővel megkezdődött az élethelyzet alapú ügyintézési lehetőségek kiszélesítése. Szintén elérhető közelségben van az otthon kényelmét, és a személyes kapcsolattartásra épülő bizalmat egyesítő, videotechnológiára alapuló virtuális kormányablak. Dr. György István kiemelte: nagyon lényeges, hogy 2023-ban teljes mértékben elektronizálttá válik az ingatlan-nyilvántartási eljárás, csökken Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költségei. Dolgozunk a mesterséges intelligencia alkalmazásának kiterjesztésén a közigazgatási hatósági döntések meghozatalában, az ügyfélszolgálati tevékenység támogatásában, az ügyintézési folyamatokban. Vannak olyan fejlesztések, amelyek igénybe vesznek még egy-két évet, de az elektronikus közigazgatás nem utópia, hanem a nagyon is közeli jövő Magyarországon – zárta beszédét a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, a Miniszterelnökség és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciumi együttműködésében megvalósított projekt történetét, annak legfontosabb mérföldköveit, illetve az elmúlt hét éves munka eredményeit dr. Berkó Attila kormánymegbízott ismertette az online esemény résztvevőivel. Elmondta: az egyszerűsítés érdekében felülvizsgálatra került több mint ezerötszáz törvény és több mint kétezer kormányrendelet, megtörtént a hatósági eljárásokhoz kapcsolódó kérelmek és formanyomtatványok egységesítése. Az egyik legfontosabb eredménynek azt nevezte, hogy a 15-20 éves eszközöket lecserélték, illetve a közigazgatásban korábban még nem használt olyan eszközöket szereztek be, amelyek gyors és hatékony ellenőrzést tesznek lehetővé a hatóságok számára. Ilyen többek között a digitális tachográf letöltő készülék, a gázszivárgás érzékelő műszer, a kézi hőkamera, a videó endoszkóp, vagy a sütőolaj minőségellenőrző műszer. A hatósági ellenőrzési tervek módszertanának kidolgozásával, a szakmai oktatások lebonyolításával, illetve az adatlapú kormányzás lehetőségeinek áttekintésével a szervezetfejlesztés területén is több jelentős előrelépésről tudunk beszámolni – hangsúlyozta a kormánymegbízott. Dr. Berkó Attila elmondta: befejeződött több nyilvántartási rendszer kialakítása, illetve fejlesztése. Megtörtént az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer kialakítása, egy országosan egységes és közhiteles hatósági kereskedelmi nyilvántartás jött létre, amely a kereskedelmi hatóságok által vezetett, több mint 3100 különálló kereskedelmi nyilvántartást váltotta fel. A projekt részeként megvalósult a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásának kialakítása is, amely egységes szankciórendszert biztosít a közigazgatási hatóságok által kiszabható bírságok és más jogkövetkezmények tekintetében. Ezen eredmények nem csak a hatóság tevékenységét egyszerűsítik és gyorsítják, hanem ezáltal az állampolgárok ügyintézésére is jelentős pozitív hatással lesznek – zárta gondolatait Jász-Nagykun-Szolnok Megye kormánymegbízottja.

A konferencia résztvevői ezután a projekt szakmai tartalmának főbb elemeit ismerhették meg, majd a Miniszterelnökség és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által megvalósított projektelemekről és eredményekről esett szó.

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00046 „Hatósági eljárások és hatósági jogalkalmazás gyakorlat felülvizsgálata és egyszerűsítése” projekt 3,437 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósult meg.”

Forrás:
Tovább egyszerűsödnek a hatósági eljárások; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal; 2022. április 29.

„Digitális Tanuló Elektronikus Aláírással” kihívás – A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség közleménye

„Az elektronikus hitelesség ismerete és használata alapvető fontosságú az online térben. Az Európai Unió érvényes szabályozása szerint a minősített elektronikus aláírást el kell fogadni a kézírással egyenértékűnek minden tagállamban, függetlenül a minősített aláírás keletkezési helyétől, és a minősített aláíró tanúsítványok kibocsátójától. Ma minden 14. életévét betöltött cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes magyar állampolgár alanyi jogon ingyenesen kaphat a Kormányzati Hitelesítés Szolgáltatótól minősített aláírási lehetőséget az elektronikus személyazonosító igazolványára (eSzemélyi), azonban ez nem automatikus, hanem kérni kell.

2022. március 29-én a Belügyminisztérium hozzáférhetővé tette azt a mobilalkalmazást, amellyel minden NFC-olvasóval rendelkező okostelefon – mint virtuális kártyaolvasó – használható az eSzemélyi igazolvánnyal minősített elektronikus aláírás létrehozására, ezzel még közelebb került az eSzemélyi e-aláírása a mindennapi használathoz. Az e-aláírás elterjedése érdekében az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) és a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) útjára indította a „Digitális Tanuló Elektronikus Aláírással” kihívást 2022. május 1-én. A kihívás 5 hónapig tart, 2022. szeptember 30-án fejeződik be. A szervezők célja az, hogy a diákok közül sokan megismerjék az elektronikus aláírásokat a kihívás ideje alatt.”

Forrás:
A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség közleménye; MTI OS; 2022. május 1.

Az ügyintézés az otthonokba költözik

„Automatizálás, a mesterséges intelligencia fokozódó szerepe, automatikus döntéshozatal, mobilba költöztetett okmányok – egyebek mellett ezekre az elvekre épül az e-közigazgatás közeljövője, derült ki az IT Business & Technology 2022 konferencia szakmapolitikai szekciójában.

A hibrid világban a közigazgatás is hibrid módon működik, és mindenkinek megadja a választás szabadságát. „Hosszú ideje azon dolgozunk, hogy térben, időben, módszerekben, elérési csatornákban mindenki maga dönthesse el, hogyan akar ügyeket intézni”, fogalmazta meg ennek lényegét a kerekasztal-beszélgetés során Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese.

Még kérni sem kell

A már évekkel ezelőtt kitűzött cél a szolgáltató állam megvalósítása. Ám ha azt kutatjuk, hol tartunk ennek létrehozásában, azt is figyelembe kell venni, milyen szolgáltatásokat várnak el az államtól a lakossági és vállalati felhasználók. Egyáltalán nem biztos, hogy minden területen a totális elektronizálás és digitalizálás a legjobb út, tette még hozzá Vetési Iván.

Fontos mérföldkő volt a szolgáltató állam felé vezető úton a személyre szabható ügyintézési felület (SZÜF) két évvel ezelőtti elindítása. A SZÜF vezette be az e-közigazgatásban az élethelyzeten alapuló ügyintézést. Ez annyit jelent, hogy az ügyeket nem a bürokrácia vagy a hivatali hatáskörök logikája alapján csoportosítják, hanem aszerint, hogy milyen ügyekkel találkozik az állampolgár egy adott élethelyzetben. Jó példa erre a gyermek születése, amikor okmányokat kell kiváltani, adóazonosító számot kell kérni, családtámogatási támogatást lehet igényelni, és így tovább. A SZÜF-ön mindezek egy helyre csoportosítva találhatók meg, így a boldog szülőknek sokkal könnyebb lesz a dolguk.

Még jobb, ha az állam már eleve átvállal és automatikusan elvégez bizonyos feladatokat. Így például születés után automatikusan elkészíti az újszülött személyi okmányait, kérni sem kell; de ugyanezt a gondolkodásmódot képviseli az is, amikor a NAV a magánszemélyeknek elkészíti az szja-bevallás tervezetét, és azt az adózónak csak jóvá kell hagynia.

Már az is nagy segítség lehet, ha valakinek nem kell olyan információkat megadnia az ügyintézésnél, amellyel az államigazgatás amúgy már rendelkezik. „Az IdomSoftnál az a mottónk, hogy visszaadjuk az állampolgároknak az ügyintézésre fordított időt, hogy azzal foglalkozzanak, amivel szeretnének”, mondta Karlócai Balázs, a vállalat vezérigazgatója. „A CSOK esetében előfordulhat olyan helyzet, amikor az illetőnek 16 különféle információt kell begyűjtenie az államtól, hogy aztán az igénylés során újra megadja ezeket az államnak. Egyebek mellett azon is dolgozunk, hogy a különféle rendszerekben tárolt adatok elérhetőek legyenek az ügyintézési folyamat során, és ne kelljen ezzel az állampolgárnak küszködnie.”

Jogilag egzakt

A minél gyorsabb és gördülékenyebb, a lehetőségek szerint automatizált e-közigazgatásban nagy szerepet szánnak a szakemberek a mesterséges intelligenciának…„Ugyanakkor mind az automatikus döntéshozatalban, mind a személyre szabott ügyintézésben rendkívül körültekintően kell eljárni”, figyelmeztetett Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke.

Ami az előbbit illeti, nélkülözhetetlen a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása és a tévedések, félreértések lehetőségének kizárása. A laikusok számára egyértelmű lehet egy hétköznapi nyelven megfogalmazott határozat, de jogi szempontból viszonylag könnyű „meghekkelni” a közigazgatást, így az MI által meghozott döntéseket is jogilag egzakt módon kell írásba foglalni.

Az élethelyzeten alapuló ügyintézés esetében is óvatosnak kell lenni. „Az ember élete nem egy ipari folyamat része, és nem biztos, hogy az állam jól méri fel a vélelmezett élethelyzetet. Társadalmanként, de akár egyénenként is eltérő, hogy mikor nem tekinti tehernek, ha proaktívan akarják kiszolgálni. Extrém esetben még félre is lehet vezetni valakit a jószándékú tanácsadással”, fogalmazott Vágujhelyi Ferenc.

Arccal az ügyfélélmény felé

Nem könnyíti meg az e-közigazgatás helyzetét, hogy a lakosság a piaci szereplők esetében megszokott szolgáltatásokkal veti össze az állam által kínált szolgáltatásokat. „Hivatalos ügyeket általában kényszerűségből intéznek az emberek, azt igazából senki nem szereti”, fogalmazta meg az egyik fő nehézséget Tolnay Roland, a Kopint-Datorg ügyvezető igazgatója.

Ráadásul a közigazgatás bonyolult és szigorú jogszabályi környezetben működik, és ezen keretek miatt viszont sok esetben nem lehet kifejleszteni azokat a kényelmi és gyors ügyintézési funkciókat, amelyekkel például egy mobilbanki ügyintézés során találkozik az ügyfél: egy ujjnyomat-olvasás után csak néhány kattintás, és már mehet is az utalás. „Az erős normakönyezet miatt sok mindent nem tudunk megvalósítani a szoftverfejlesztések során, amit a technológia egyébként lehetővé tenne. Annyit azonban megtehetünk, és meg is teszünk, hogy a kezelőfelületeket minél inkább ügyfélbaráttá alakítjuk, ezzel mindenki számára egyszerűsítve az ügyintézés folyamatát”, tette hozzá Tolnay Roland.

Besegít az MI

„A már korábban kialakított elveket követve az e-közigazgatásban használt mesterséges intelligencia alapú megoldásokat több alkalmazásban, rendszerben is újrafelhasználható modulként, úgynevezett szeüszként vagy keüszként valósították meg”, mondta videóról bejátszott előadásában Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára. (Szeüsz: szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás; keüsz: központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás.) Ilyen szolgáltatás például a hangfelismerés és beszédleiratozás, amely a további ügyintézés alapját jelenti, vagy a chatbot, amely végig tudja vezetni az állampolgárt ügye elintézésében.

Nagy jelentősége lesz az automatizált, közigazgatási döntéshozatali rendszernek (AKD-nek). A már említett modulokat felhasználva a rendszer értelmezi az állampolgár szándékát, és ha rendelkezésre áll minden adat, illetve nincs szükség mérlegelésre, egyből meg is tudja hozni a határozatot, például egy területfoglalási engedély kiadásáról. „A cél az, hogy ne a polgárnak kelljen bemennie a hivatalba, hanem az ügyintézés költözzön be a polgár nappalijába”, fogalmazott Hajzer Károly.”

Forrás:
Az ügyintézés az otthonokba költözik; Schopp Attila; IT Business; 2022. ápr. 29.

eSzemélyi mobilapplikáció – áttörés a digitális szolgáltatások használatában?

„Magyarországon 2016-ban vezették be az eSzemélyi igazolványt, amely egy olyan tároló elemmel (chippel) rendelkezik, amelynek segítségével számos elektronikus ügyintézési szolgáltatás használatára és egyben az elektronikus aláírása alkalmazására is lehetőség nyílt. Ugyanakkor ha az elmúlt évek eSzemélyi igényléseinek kimutatásai között böngészünk, nagyon hamar arra a felismerésre juthatunk, hogy erőtlen és célt tévesztett volt a projekt elektronikus szolgáltatások népszerűsítése iránti törekvése. Az eSzemélyi konstrukció 2016-os indulása óta ugyan szép számokat produkált az eSzemélyi kiadás, de egészen mostanáig az eSzemélyi azon túlmenően, hogy plasztiklapként kiváltotta a lejáró személyi igazolványokat, valójában nem járult hozzá sem az elektronikus ügyintézés, sem pedig az online módon megkötött szerződések terjedéséhez. Egy közelmúltban bevezetett eSzemélyi fejlesztés azonban talán változást hozhat a hazai digitalizáció terjedésében is. Több részes cikksorozatomban az eSzemélyi lehetőségeit járom körbe.

A Digitális Jogalkalmazás rovat egyik szerzőjeként számomra is különösen fontos, hogy megismertessük az olvasókat a hazai és a nemzetközi trendekkel, korszerű technológia megoldásokkal. Ezek között kiemelt szerephez jut az elektronikus aláírás, amely az elektronikus ügyintézés során az azonosítás és hitelesítés kapcsán bír különös jelentőséggel és amelynek léte, használatának elterjedtsége egyben leképezését is adja egy adott ország társadalmi digitális fejlettségének.

Ezért is volt számomra különösen izgalmas amikor arról értesültem, hogy 2022. március végén megjelent az eSzemélyi mobilapplikáció alkalmazása, amely már magába integrálja a kártyaolvasó funkciót is. De miért is előremutató lépés ez?

Ha röviden akarok fogalmazni akkor azért, mert egészen eddig a eSzemélyi kártyához rendelt elektronikus aláírás koncepciója teljes kudarcnak tekinthető. Kibontva ugyanis a Belügyminisztérium által publikált statisztikai adatokat, ordítóan nagy különbséget látunk a kiadott eSzemélyi igazolványok száma és hozzájuk igényelt e-aláírások mennyisége között.

Számszerűsítve is a leírtakat, a 2016 óta eltelt 6 évben 7 700 800 db eSzemélyi kártya került kiadásra, amelyhez azonban e-aláírás mindösszesen csak 289 889 db esetben lett hozzákapcsolva. Ez bárhonnan is nézzük, épphogy csak megközelíti a 4 %-os arányt, amely rendkívül alacsony penetráció. Mondhatjuk akár azt is, hogy a kiadott eSzemélyikhez rendelt e-aláírások száma még a pártok parlamentbe kerülésének küszöbértékét (5 %) sem éri el. A fenti adatokon túlmenően erős a gyanúm azzal kapcsolatban is, hogy ha tovább haladnánk a részletek boncolgatásában – publikált statisztikai kimutatás hiányában azonban erre sajnos nincs mód – még ennél is rosszabb eredményt kapnánk az elektronikus aláírások tényleges használatára vonatkozóan.

Ez szomorú és kijózanító tényadat is egyben. Szembesítheti a döntéshozókat azzal, hogy miközben törekszünk a digitalizáció, a korszerű technológiák és megoldások minél szélesebb körben történő alkalmazása felé, fejlesztjük a különböző elektronikus rendszereinket, addig elmondhatatlanul nagy lemaradásban vagyunk a felhasználói felületet képező szegmensben.

Pedig jó példák voltak és vannak előttünk bőven. A digitalizáció tekintetében kiugróan jól teljesítő Észtországban a közszolgáltatások 99 %-a már elérhető online formában is. Az elektronikus aláírással is rendelkező eSzemélyivel lehetőség van arra, hogy az állampolgárok interneten keresztül, online módon adják le szavazataikat az országgyűlési választások alkalmával. Az internetes szavazás (i-Voting) egy olyan egyedülálló megoldás, amely lehetővé teszi a szavazók számára, hogy a világ bármely pontján, bármely internetkapcsolattal rendelkező számítógépről leadhassák szavazatukat. A kijelölt előszavazási időszakban a választópolgár az államilag kibocsátott e-személyivel azonosítja magát, bejelentkezik a rendszerbe, és leadja a voksát. A választópolgár személyazonosságát eltávolítják a szavazólapról, mielőtt az a Nemzeti Választási Bizottsághoz számlálás céljából eljutna, ezzel biztosítva az anonimitást. Mindennek köszönhetően, napjainkban az észt állampolgárok 46,7 %-a már online módon adja le szavazatát.

De hasonlóan korszerű megoldásokkal találkozhatunk Németországban is, ahol az e-személyihez rendelt NFC funkcióval képes azonosítani magát és elektronikus módon ügyet intézni az állampolgár.

A következőkben azt fogom megnézni, hogy mi vezethetett a hazai eSzemélyi elektronikus aláírás projektjének sikertelenségéhez és mennyire nyitja tágra a mostanra elkészült fejlesztés az elektronikus plasztiklap használatának lehetőségeit.

A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írásokat itt találod.”

Forrás:
eSzemélyi mobilapplikáció – áttörés a digitális szolgáltatások használatában?; Ormai László; Ars Boni; 2022. április 27.

Informatika, távközlés, technika

Magyarország része lett a Gaia-X európai, új generációs adatinfrastruktúrának

„2022. április 27-én a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a GAIA-X European Association for Data and Cloud AISBL (Gaia-X) ünnepélyesen bejelentette a Gaia-X magyarországi kapcsolati pontjának (National Hub) megalapítását. A rendezvényen részt vett Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára, Marco-Alexander Breit a német Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, valamint a Gaia-X vezetőségének több tagja.

A Gaia-X európai projekt célja egy olyan nyílt, decentralizált és átlátható digitális ökoszisztéma kialakítása, ahol az adatok és szolgáltatások biztonságosan elérhetők, összegyűjthetők és megoszthatók. A kezdeményezés segítségével olyan, számos felhőszolgáltatót összekapcsoló európai adatmegosztó platform jön létre, amely lehetővé teszi az európai vállalkozásoknak az adatokhoz történő szabályozott hozzáférést – melyek származhatnak például a közlekedési, gyártási és egészségügyi szektorból, vagy akár a mesterséges intelligencia más alkalmazási területeiről. Mindezeket a célkitűzéseit úgy tervezik elérni a résztvevő partnerek, hogy a felhasználóknak biztosítják a szolgáltatások átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, hordozhatóságát és interoperabilitását, továbbá áthidalhatóvá válik a szervezetek közötti adatcserét korlátozó bizalomhiány. A platform azt az előnyt is biztosítja az európai vállalkozásoknak, hogy az adatok nem, vagy csak ellenőrzött körülmények között kerülhetnek ki Európából, így az adatszuveneritás sem sérül.

A Gaia-X európai jelenlétét nemzeti Hubokon (kapcsolati pont) keresztül valósítja meg, melyhez most csatlakozott Magyarország a SZTAKI vezetésével. A Gaia-X helyi kapcsolati pontjai, melyek száma így 18-ra növekedett, szoros együttműködésben állnak egymással, de országos programjukat, tevékenységüket saját maguk szervezik meg.

Európai adatterek az európai gazdaságnak

A hibrid módon megszervezett rendezvényt Hubert Tardieu, a Gaia-X igazgatótanácsának független tagja nyitotta a nemzetközi együttműködés magasszintű bemutatásával. Marco-Alexander Breit, a német szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium (BMWK) mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, a Gaia-X egyik alapítója köszöntőjében kiemelte, hogy Európa nagy lehetőségek előtt áll az adatokkal kapcsolatos együttműködések területén. Ahhoz, hogy ez valóban az európai vállalkozások érdekeit szolgálja szükség van olyan intézményre, ami kialakítja, szabályozza és működteti az adatmegosztást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviseletében Dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy “az adatok a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció, a jólét, sőt a biztonság és szuverenitás nélkülözhetetlen forrásává váltak. Az európai stratégiai autonómiát a nemzeti képességek fejlesztésével és adott esetben összevonásával lehet elérni, melynek kiváló példája az alulról építkező Gaia-X együttműködés az adatgazdaság és a szükséges adatinfrastruktúra fejlesztése területén, ami kölcsönösen előnyös lehet mind a hazai adatökoszisztéma, mind az európai felhőképességek szempontjából”. Dr. Maximilian Ahrens, a Gaia-X az igazgatótanácsának elnöke bevezetőjében bemutatta a Gaia-X küldetését az európai adatipar területén, hangsúlyozva a magyarországi kapcsolódás fontosságát.

Dr. Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese az újonnan létrejövő magyarországi kapcsolati pont koordinációs teamjének képviseletében kiemelte, hogy “az elmúlt évtizedekben a SZTAKI meghatározó szereplővé vált a legkorszerűbb adat- és felhő infrastruktúrák kutatása, valamint kialakítása és hasznosítása területén mind hazai, mind nemzetközi szinten. Intézetünk elkötelezett az adatipar és adatvagyon köré épülő ökoszisztéma fejlődésének további elősegítésében, melyet a Gaia-X együttműködés keretében a jövőben még magasabb szintre tudunk emelni meglévő és új partnereinkkel közösen”.

Érdi-Krausz Gábor koordinátor (SZTAKI) ismertette a létrejövő kapcsolati pont struktúráját, tervezett szervezeti felépítését és munkacsoportjait, melyek a mobilitás, a gyártás és Ipar 4.0, az energetika és az agrárium területét fedik le. Dr. Dominik Rohrmus, a Gaia-X COO-ja (vezető menedzsere) bemutatta a Gaia-X szervezeti felépítését, működési mechanizmusait, továbbá referencia projektjeit. Az eseményen a Gaia-X, az ITM és a SZTAKI mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, valamint több szakmai szervezet és a vállalati szféra képviselői is részt vettek.”

Forrás:
A SZTAKI megalapította a Gaia-X európai új generációs adatinfrastruktúra hazai kapcsolati pontját; Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet; 2022. április 29.
https://www.hwsw.hu/hirek/64575/gaiax-sztaki-nationalhub-felho-adatmegosztas-platform-europaiunio-magyarorszag.html

Elérhető a KOPÓ alkalmazás – mesterséges intelligencia a természetjárásban

„ A KOPÓ alkalmazás elsődleges funkciója, hogy a természetet járva segítsen beazonosítani a megtalált állatnyomokat. A lábnyomok beazonosítását egy mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldás segíti, de a felhasználók egy hagyományos kérdéssor megválaszolásával manuálisan is be tudják azonosítani a lábnyomokat. A KOPÓ applikáció a Magyarországon előforduló 30 leggyakoribb emlős lábnyomát képes felismerni. Kirándulás közben ritkán találkozunk vadon élő emlősökkel, kerülik az embert, amire minden okuk meg is van. A nyomaik viszont árulkodnak! Aki csak ismerkedni szeretne a hazai állatvilággal, az applikáció ebben is segítségére lesz.

Az alkalmazás már elérhető a Google Play és App Store webáruházakban, illetve érdemes felkeresni a kopoapp.hu weboldalt is. Az applikáció teljesen ingyenes és a felhasználói közösségtől lesz egyre okosabb. Minél többen használják és küldik be a talált nyomokat, annál okosabb lesz napról napra, vagyis annál nagyobb pontossággal lesz képes felismerni a talált nyomokat. Sőt, a beküldött nyomok térképen is megtekinthetők, így a nyomkeresők egymást is segíthetik. Az alkalmazás fejlesztői a jövőben jutalmazni is fogják a legügyesebb nyomkeresőket…”

Forrás:
Elérhető a KOPÓ applikáció – mesterséges intelligencia a természetjárásban; MTI Üzleti Sajtószolgálat; 2022. április 28.

HuSpaCy a szabadon hozzáférhető magyar nyelvi elemzőrendszert- Mesterséges Intelligencia (MI)

„A SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették, és szabadon hozzáférhetővé tették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert, amely már az iparban is használható erőforrásigénnyel és integrálhatósággal dolgozik. A rendszer a mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi egy magyar szövegeket elemezni képes könnyen használható eszközzé.

A magyar nyelvű szövegek mesterséges intelligencia alapú elemző algoritmusai körülbelül 2010-ig lépést tartott a nagy világnyelvek digitális fejlődésében, aztán lemaradtunk: az új módszerek a sokak által beszélt nyelveknek kedveztek. Az elmúlt évtized áttörést hozott a nyelvtechnológiában, nemcsak a kutatásokban, hanem abban is, hogy az akadémiai eredmények eljutottak arra a technológiai érettségi szintre, hogy azok már ipari forgalomban is használhatóak. Ma már olyan – akár kisebb – cégek is képesek szövegelemzési problémák megoldására, amelyek nem rendelkeznek MI-szakértelemmel.

A most elkészült HuSpaCy rendszer ezen a területen tud segíteni: használatával egyszerűbb a magyar nyelvű szövegek nyelvtani és jelentéstani értelmezése.

„A kifejezetten magyar nyelvű szöveges tartalmak, mondatok előfeldolgozási eszközkészletét készítettük el. Erre azért van szükség, mert minden alkalmazás, ami valamilyen szöveggel kapcsolatos problémát akar megoldani, csupán nyers karaktersorozatokból még nem tud működni. Természetes nyelvi szövegeken működő algoritmusok emberek is által értelmezhető nyelvtani szimbólumokra építenek, így a HuSpaCy megfelelő alapul szolgálhat csetbotokhoz vagy akár email értelmező rendszerekhez is” – magyarázza Farkas Richárd, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

MI forradalom a nyelvtechnológiában

Az elmúlt évtizedben forradalom zajlott a mesterséges intelligencia kutatásában: a gépi tanulásos megoldásokon belül előre tört az úgynevezett mélytanulás (deep learning) módszere, ahol mesterséges neurális hálók képesek megtanulni, hogy mit hogy kell értelmezniük.

A ma használatos természetes nyelveket feldolgozó rendszerek nagy része így működik, azaz nem nyelvészek írnak szabályokat, hanem az ún. tanuló algoritmusok képesek mélyebb összefüggések, predikciók elsajátítására. Ilyen ismertebb mélytanulásos módszer például a BERT vagy az OpenAI GPT-3 algoritmusa.

Az ilyen rendszerekkel viszont van egy probléma: alapvetően fekete dobozként viselkednek. Működésük alig megfigyelhető, tehát még ha jó eredményt is adnak, akkor sem tudjuk, hogyan jutottak erre a következtetésre. Ebből következik, hogy nem is jól kontrollálhatók, ezért ipari alkalmazásokban sokszor csak korlátozottan használhatóak. Gondoljunk bele, hogy egy ilyen rendszer dönt arról, kaphatunk-e hitelt vagy sem. Napjaink angol nyelvet támogató célalkalmazásaiban is gyakran csak a szövegek előelemzésére használnak gépi tanulás alapú megoldásokat, hogy aztán ezek alapján az emberi szakértő által írt szabályok hozzák meg a végső döntést. Így egy-egy döntés átláthatóvá válik (pl. könnyen értelmezhető egy gépi hitelbírálat eredménye is), és kérdéses esetben az emberi szakértő akár meg is tudja változtatni a rendszer viselkedését.

A magyar nyelvű szövegelemző szoftverek fejlesztése nem ma kezdődött. A magyar kutatói közösség már a kétezres években elkezdte építeni a szükséges nyelvi adatbázisokat. Ezeket az adatbázisokat használták a HuSpaCy fejlesztői is, mint tanító adatbázis.

A HuSpaCy rendszer generációváltás: ötvözi a mély tanulási módszerek előnyeit a nyelvészeti elemzések interpretálhatóságával és kontrollálhatóságával. A rendszer képes mondatok teljes nyelvi elemzésére (szótő, szófajok, stb.) illetve névelemek (például személynevek, helységek) azonosítására is folyó szövegben. A HuSpaCy napjaink MI-eszközeiből építkezik: tartalmaz neurális nyelvi modelleket, amelyeket a felhasználó akár szövegek hasonlóságának vizsgálatára is használhat, de a fent említett nyelvtani elemző lépések is mind modern algoritmusokra épülnek.

„A HuSpaCy a spaCy keretrendszerbe illeszkedik, ami az elmúlt években kvázi nemzetközi sztenderddé vált Ezt az eszközt használják mind akadémiai és ipari projektekben a világ számos nyelvén és pontján. Így, minden a keretrendszerbe illeszkedő nyelv gyakorlatilag bekapcsolódik a digitális nyelvi forradalomba” – mondja Orosz György, a HuSpaCy projekt vezetője.

A most létrehozott HuSpaCy rendszer alapja lehet hangalapú vagy írásos csetbotoknak is (ilyeneket a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumban is fejlesztenek), de hasznos lehet szövegkategorizálásra (például ügyfélszolgálatra beérkező panaszok automatikus leválogatására), információ kinyerésre és szövegek automatikus generálására is.

A rendszer ide kattintva kipróbálható.”

Forrás:
Magyarország is bekapcsolódik a digitális nyelvi forradalomba a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium fejlesztésével ; Számítástudományi ás Automatizálási Intézet; 2022. április 26.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Csúcstechnológiás megfigyelő rendszert helyeztek üzembe Kárpátalján

„ Új, „csúcstechnológiás” megfigyelő rendszert helyeztek üzembe Kárpátalján, amely lehetővé teszi a megyébe belépő potenciálisan kockázatos személyek és gépjárműveik gyors azonosítását és kiszűrését – jelentette be kedden Viktor Mikita kormányzó.

A megfigyelő rendszer a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás bázisán létrehozott helyzetelemző központban működik – derül ki a közigazgatás hivatalos honlapján közzétett közleményből.

„Ez az egyedülálló és csúcstechnológiát képviselő digitális platform lehetővé teszi számunkra, hogy információkat szerezzünk a lehetséges fenyegetésekről, elemezzük a kockázatokat, és biztosítsuk a rendvédelmi szervek, katonai alakulatok, segélyszolgálatok, egyéb védelmi és biztonsági szolgálatok gyors reagálását régiónkban” – hangsúlyozta Mikita.

A kormányzó elmondta, hogy a rendszer az arcképrögzítés és -felismerés segítségével biztosítja a „kockázati” csoportba tartozó, illetve a térségben esetlegesen titkosszolgálati, felforgató és bűnözői tevékenységet folytató személyek gyors felkutatását és azonosítását.

Ebből a célból korszerű kamerákat telepítenek a kritikus infrastruktúra létesítményeiben, a fő közlekedési csomópontokban, az ellenőrző pontokon, vasútállomásokon, amelyek segítségével minden, a régióba belépő minden személyről vagy járműről információt gyűjtenek, amelyet a megyei helyzetelemző központba továbbítanak, ahol azonnal feldolgozzák azokat.

A rendszerbe integrálják a településeken már működő térfigyelő rendszereket is. A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás az elsők között döntött úgy Ukrajnában, hogy információbiztonsági irányítási rendszert épít ki a térség információforrásainak védelme érdekében a hadiállapot idején – húzta alá Viktor Mikita.”

Forrás:
Csúcstechnológiás megfigyelő rendszert helyeztek üzembe Kárpátalján; Infostart / MTI; 2022. április 27.

Együtt a digitális selyemúton? Kelet-közép-európai országok eltérő válaszai a Kínával való együttműködésre a digitális infrastruktúra-fejlesztés területén

„A KRTK Világgazdasági Intézet ezúton szeretettel meghívja Önt a VGI MŰHELYBESZÉLGETÉSEK sorozat következő előadására, melynek témája:

Együtt a digitális selyemúton? Kelet-közép-európai országok eltérő válaszai a Kínával való együttműködésre a digitális infrastruktúra-fejlesztés területén

Az előadást tartja: Szunomár Ágnes, a VGI kutatócsoport vezetője

Időpont: 2022. május 05. (csütörtök), 10:00-11:30

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. T. 4.24. tárgyaló / Online (Zoom)

Az előadás háttéranyaga: Kelet-Közép-Európa a digitális selyemúton? Lehetséges politikai gazdaságtani magyarázatok; Szunomár Ágnes, Lima da Frota Araujo Carlos Raul; Közgazdasági Szemle; LXIX, 2022. március (PDF)

Kérjük, részvételi szándékát jelezze a vgi.titkarsag@krtk.hu e-mail címen,
Online részvételi szándék jelzése esetén legkésőbb az aktuális napon 9.00-ig
megküldjük a Zoom-on történő részvételhez szükséges linket.”

Forrás:
Májusi műhelybeszélgetés (Regisztrációköteles); KRTK Világgazdasági Intézet; 2022. április-május

EU–India: Közös sajtóközlemény a Kereskedelmi és Technológiai Tanács megalakításáról

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Narendra Modi, India miniszterelnöke hétfőn Újdelhiben megállapodott az EU-India Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozásáról. Ez a stratégiai koordinációs mechanizmus lehetővé fogja tenni a két partnernek, hogy megbirkózzon a kereskedelem, a megbízható technológia és a biztonság összefüggésében jelentkező kihívásokkal, és ezáltal elmélyítse együttműködését.

Mindkét fél egyetértett abban, hogy a gyors geopolitikai változások közös és mélyreható stratégiai döntéseket tesznek szükségessé. A Kereskedelmi és Technológiai Tanács feladata az lesz, hogy biztosítsa a politikai irányvonalat és a szükséges struktúrát a politikai döntések megvalósításához, a technikai tennivalók koordinálásához és a politikai jelentéstételhez. A cél az európai és indiai gazdaság fenntartható fejlődése szempontjából fontos intézkedések megvalósítása és nyomon követése.

Az EU-India diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulója ellenére is biztosak vagyunk benne, hogy a két régió közös értékei és érdekei szilárd alapot teremtenek a kölcsönösen előnyös és mélyebb stratégiai együttműködés kialakításához. Az Európai Unió és India több évtizede ápol szoros partnerségi viszonyt, továbbá elkötelezte magát amellett, hogy fokozza a jelenlegi kihívások és geopolitikai helyzet kezelésére irányuló közös erőfeszítéseit. India még egyetlen partnerével sem alakított ki kereskedelmi és technológiai tanácsot; az EU részéről pedig ez lesz a második ilyen együttműködés (miután már létrehozta az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot). Az EU-India Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozása kulcsfontosságú lépés a két fél stratégiai partnerségének megerősítése felé, ami az EU és India lakosságának javát fogja szolgálni.”

Forrás:
EU–India: Közös sajtóközlemény a Kereskedelmi és Technológiai Tanács megalakításáról; Európai Bizottság; 2022. április 25.

Szakirodalom

Egyenlő bánásmód a közszolgálatban

„…Fő kutatási területünk, az egyenlő bánásmód területére esik, annak sokrétű összefüggését vizsgálja. A mű nem vállalkozhat a közszolgálat teljes területét lefedően az egyenlő bánásmód elve működésének bemutatására, elsődlegesen az egyenlő bánásmód elvének a közigazgatás szűkebb szervezetrendszerében való működésére összpontosítunk – a kormánytisztviselői jogviszonyra, – valamint felvázoljuk, az egyenlő bánásmódoz fűződő jogok kialakulásának, működésének, és lehetséges fejlődésének egyes területeit, munka,- alap,- személyiségi,- szociális, és egyéb jogok területén. Célunk az volt e műben, hogy javítsuk a közszolgálat működését az egyenlő bánásmód elvének vizsgálatával, illetve utaljunk az egyenlő bánásmód, és egyenlő megítélés gyakorlatára. Összpontosítunk e fogalom keletkezésére, alakulására, alakítására, érvényesülésére, és érvényesítésére és érvényesíthetőségére is. Az objektív vizsgálat elsősorban dokumentumok elemzését követeli meg, de a vizsgálatban szerepet kaphat a folyamatosan alakuló tudományos, vagy szubjektív vélemények említése is…”

Forrás:
Egyenlő bánásmód a közszolgálatban; Makkos Nándor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-V-12 14:30, helye: NKE Oktatási Központ 510. tárgyaló (Bp. 1083 Üllői út 82.)

Az udvariatlanság pragmatikája – Diplomácia 280 karakterben: a nemzetközi kapcsolatok alakulása a twiplomácia aranykorában

„”…A jelen dolgozat – noha minden felvetett kérdésre igyekszik legalább részleges magyarázattal szolgálni – elsősorban arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, hogyan változtatta meg a világ egyik legaktívabb közösségi hálózatának számító Twitter nevű mikroblog az „udvariasság nemzetközi nyelveként” emlegetett diplomácia diskurzusát a széles nyilvánosság előtt zajló – mediatizált – társadalmi kommunikációban. Az elmúlt néhány év tapasztalatai különösen nagy relevanciát adnak a kérdésnek; ennek belátásához elegendő csupán felidézni annak szimbolikus jelentőségét, hogy 2021. január 9-én a mikroblog üzemeltetői határozatlan időre felfüggesztették a 2020 novemberében megrendezett amerikai elnökválasztás eredményét elismerni nem hajlandó – inaktiválásakor azonban még hivatalban lévő – Donald Trump profilját, megfosztva ezzel minden hatalmától. Egyetlen mozdulattal eltávolították tehát a volt amerikai elnököt arról a csatornáról, amelyen keresztül közvetlenül tudott kommunikálni; nemcsak az amerikai állampolgárokkal, de – a diplomácia hagyományos, jól bejáratott csatornáit és ügymenetét kikerülve – az egész világgal, ezzel elzárva őt annak lehetőségétől, hogy Joe Biden hivatalba lépése után is aktív formálója legyen az amerikai, illetve a nemzetközi politikának.

A szakirodalom egyébként a 2010-es évek eleje óta twiplomácia néven emlegeti azt a jelenséget, amelynek bár kézzelfogható következményeit napjainkig egyelőre senki nem reprezentálta olyan hitelesen (és látványosan), mint Donald Trump, korántsem ő az egyetlen, aki olykor politikai és gazdasági következményeket is maga után vonó bejegyzésekkel árasztja el az újmédiateret. A Twitter ugyanis az általános közvélekedés szerint napjainkra a nemzetállamok közötti „üzengetés” megkerülhetetlen fórumává, a nyilvános diplomácia 2.07 egyik legfontosabb eszközévé vált, amelyet a világ vezetői és diplomatái széles körben használnak arra, hogy rövid, tömör, tehát különösebb időbefektetést nem igénylő – politikai és/vagy diplomáciai – vonatkozású üzeneteiket megosszák a nyilvánossággal…

Forrás:
Az udvariatlanság pragmatikája – Diplomácia 280 karakterben: a nemzetközi kapcsolatok alakulása a twiplomácia aranykorában; Tóth Loretta; Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-V-12 12:00, helye: Corvinus – online TEAMS

Gondolatok a transzhumanizmusról

„Raymond Kurzweil, jövőkutató és technológiai evangelista, valamint szerzőtársai egy több tudományterületet felölelő diskurzust tárnak elénk az emberi képességek tudományos és technológiai alapú tökéletesítéséről (transzhumanizmus), a mesterséges intelligenciáról és a spiritualitásról.

Meddig mehetünk el biológiai énünk fejlesztésében? Milyen hosszú életre vágyhatunk? Mely esetekben tisztességes és igazságos az ember tökéletesítése? Mikortól válik a mesterséges intelligencia emberré? Milyen kihívások elé állítja a transzhumanizmus a világvallásokat?

Ez a tanulmánykötet olyan tudományos érdeklődésű olvasók figyelmére is számot tarthat, akiket a spiritualitás, az embertökéletesítés és a mesterséges intelligencia kérdései foglalkoztatnak. Ugyanakkor gondolatébresztő szempontokat nyújt a szélesebb olvasóközönség számára is, hiszen ezek a témák egyre fontosabbá válnak közös jövőnk szempontjából…”

Forrás:
Gondolatok a transzhumanizmusról; Christopher Hrynkow (szerk.); ISBN: 978-963-573-110-7; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2022. március 9.
Lásd még: Gondolatok a transzhumanizmusról című kötet online bemutatója; YouTube