Tartalomjegyzék
Közigazgatás, politika
- Levéltár a jog szolgálatábanTárgyszavak: Darák Péter, Kúria, L. Simon László, Magyar Országos Levéltár, Mikó Zsuzsanna
- NAIH: Nem találtak kivetnivalót a gazdasági konzultációbanTárgyszavak: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
- Változások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezetébenTárgyszavak: kormányzati struktúra, Naszvadi György, Németh Lászlóné, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vízkeleti Gabriella
- Váltás a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. élénTárgyszavak: Dudik János, Magyar Fejlesztési Bank, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő, NIF, Orosz Ferenc
- Megalakul az ország legnagyobb állami cégeTárgyszavak: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Hoffmann Rózsa, intézményi államosítás, közoktatás, Magyarország, oktatásügy, önkormányzatok átszervezése
Közigazgatási, politikai informatika
- Az EU parlamentje elutasította a kalózellenes megállapodástTárgyszavak: Európai Adatvédelmi Hatóság (EDBS), Európai Unió, Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA)
- Magyarország csatlakozni kíván a Nyílt Kormányzati EgyüttműködéshezTárgyszavak: Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), korrupció, Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership)
- Informatikai fejlesztés természetvédelmi intézményeknélTárgyszavak: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, e-környezetvédelem, Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, INSPIRE, Károly Róbert Főiskola, KEOP, környezetvédelem, térinformatika, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Tiszántúli Környezetvédelmi, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Új Széchenyi Terv.
- Módosítás a közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata érdekében kiírt felhívás útmutatójábanTárgyszavak: ÁROP, ÁROP-1.2.14, kiemelt projektek, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Társadalom, gazdaság, művelődés
- Mester Sándor: Mi lesz az uniós forrásokkal? – I. részTárgyszavak: Európai Unió, infoter.eu, Mester Sándor, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
- Mester Sándor: Mi lesz az uniós forrásokkal? – II. részTárgyszavak: Európai Unió, infoter.eu, Mester Sándor, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
- Egészségügyi humánerőforrás monitoring (TÁMOP-6.2.1-11/1) – aláírták a támogatási szerződéstTárgyszavak: Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), Szócska Miklós, TÁMOP, TÁMOP-6.2.1-11/1, Új Széchenyi Terv
- FairTransfer: tanulmány az e-útdíj bevezetésérőlTárgyszavak: e-útdíj, F. Szabó Emese, FairTransfer
Szakirodalom
- Államok kora : Az európai modellTárgyszavak: állam, Európa, közgazdaságtan, politikatudomány
- Az Állami Számvevőszék felállítása és működésének kezdeteiTárgyszavak: államháztartás, jogtörténet, költségvetési jog, közigazgatás története, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, számvevőszék.
Részletes tartalom
Közigazgatás, politika
„Együttműködési megállapodást írt alá a Kúria elnöke és a Magyar Országos Levéltár főigazgatója csütörtökön, Budapesten. A két fél kölcsönösségen alapuló együttműködése a jogtörténet kutatására, valamint a magyarországi felsőbíróságok történetének kutatására is kiterjed. Az eseményen részt vett L. Simon László kultúráért felelős államtitkár.
Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár (MOL) főigazgatója kiemelte: a megállapodás lényegi eleme, hogy a levéltárban lévő, jelentős mennyiségű főbírósági iratanyag társadalmi hasznosítását minél jobban elősegítsék. A nemzet múltjára vonatkozó tartalmak a jövőben eligazodási pontot jelentenek majd – húzta alá.
A Kúria arculati elemeiben megjelenő levéltári tevékenység a levéltárak társadalomban betöltött szerepének erősítéséhez járul hozzá – hangsúlyozta a főigazgató.
…
L. Simon László emlékeztetett: a nemrég elfogadott törvénymódosítás alapján a megyei levéltárak a MOL részeivé válnak, ezáltal egy stabil, szakmailag biztos alapokon nyugvó, anyagilag is megfelelően támogatott új intézményrendszer jön létre. A Kúria vonatkozásában az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az nemsokára ismét méltó helyén székelhet majd.
A felek a megállapodásban vállalják, hogy:
1. A Levéltár vállalja, hogy a Kúria és jogelődjeire vonatkozóan feltárja az őrizetében lévő dokumentumokat, azokat tudományos célból a Kúria rendelkezésére bocsátja.
2. Jogtörténeti kutatás tárgyában közösen pályázatot hirdetnek. A Levéltár vállalja, hogy a nyertes pályázót pályázati célja megvalósításában szaktanáccsal és reprográfiai szolgáltatások (fotójegy, másolatkészítés díja) díjának elengedésével támogatja.
3. A Levéltár és a Kúria vállalja egy közös (közelebbi témamegjelölés nélküli) jogtörténeti kiállítás megvalósítását.
4. A Levéltár a Kúria rendelkezésére bocsátja reprezentációs célból facsimile kiadásra egyes jeles jogtörténeti események dokumentumait, pecsétgyűjteménye darabjait. A rendelkezésre bocsátás feltételei nem ütközhetnek az állományvédelem mindenkor elfogadott szabályaival. Állományvédelmi szakembert a Levéltár biztosít.
5. A Levéltár és a Kúria vállalja egy a felsőbíráskodás határköveit érintő illusztrált történeti kiadvány megjelentetését.
6. A Levéltár vállalja a Kúria és jogelődei archontológiájának elkészítését.”
Forrás:
Levéltár a jog szolgálatában, kormány.hu, 2012. július 5.
NAIH: Nem találtak kivetnivalót a gazdasági konzultációban
„A NAIH álláspontja szerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény lehetővé teszi a polgárok megkeresését kapcsolatfelvétel céljából. A hatóság ezért nem indít vizsgálatot az ügyben. A címlistát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) törvényes jogalappal válogatta le a központi nyilvántartásból, a felhasznált személyes adatokat harmadik félnek nem szolgáltatta ki.
…
A közvetlen kapcsolatfelvétel lényege éppen az, hogy az állampolgárok önkéntesen, anonim módon dönthetnek arról, hogy visszaküldik-e a válaszaikat, és ezzel létrejön a kérelmező szándéka szerinti „kapcsolatfelvétel”, vagy sem – olvasható a NAIH közleményében.
Az Nytv. új, a személyes adatok továbbításával is együtt járó rendelkezéseit a KEK KH nem alkalmazhatta a gazdasági konzultáció 2012 során, mivel a küldemények postázásának megkezdésekor még nem lépett hatályba. A jövőbeni hasonló megkeresések során azonban már figyelembe kell venni azt, ha az állampolgárok adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozatot tettek – zárul a hatóság közleménye.”
Forrás:
Nem találtak kivetnivalót a gazdasági konzultációban, Index.hu/MTI, 2012. 07. 04.
Változások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezetében
„Nemzeti Fejvesztési Minisztérium – ironizált egyik névtelenséget kérő forrásunk arról, hogy micsoda vérengzés zajlik a tárcánál, mióta csere történt a miniszteri poszton. A történet legújabb fejezete, hogy a múlt héten jelentették be a tárca hivatali szervezetét irányító Vízkelety Mariann közigazgatási államtitkár távozását, akit „Orbán Viktor sem tudott a posztján tartani”.
…Némethné a hivatalba lépése óta – információink szerint – nem tartott vezetői értekezletet, igaz, egyre nehezebb a dolga: a kormányváltást követően létrejövő vezetői struktúra mára már csak torzóként él, és a változásokhoz igazodó szervezeti és működési szabályzat még csak most van születőben. A hvg.hu többféle bontásban kikérte a tárcától a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fluktuációs adatait. Az összesítés szerint a minisztérium a megalakulása óta „elfogyasztott” egy minisztert, három államtitkárt, hét helyettes államtitkárt. Négy státusz betöltetlen, egy pedig megszűnt. A kormányváltás óta megszűnt emellett 32 főosztályvezetői jogviszony, jelenleg két szakmai főosztályvezetői poszt is betöltetlen.A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010-ben igazi mamutnak született, a jogelőd Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz képest jelentős többletfeladatokkal (pl. vagyonpolitika, fejlesztéspolitika). Mindez egyfelől indokolta is a létszámnövekedést, a személycserék másik részének hátterében pedig az állt, hogy a kormányváltás Magyarországon nem szokott megállni a politikai szinteken, hanem a főosztályvezetői szintnél alacsonyabb területeken is végig szokott menni. De ahelyett, hogy a helyzet idővel konszolidálódott volna, a tárcánál máig jelentős maradt a fluktuáció. Az NFM által megküldött adatok szerint 2011 második felében rekordmennyiségű ember távozott a minisztériumtól (116 fő), és idén is többen (83 fő), mint a minisztérium megalakulását követő fél évben. „Nem arra kell gondolni, hogy a fedésben maradt, régi szoci káderektől tisztítják meg az apparátust, hanem színtisztán fideszesektől válnak meg. A fülkeforradalom felfalja saját gyermekeit” – mondta egy forrásunk.
…Úgy tudjuk, a tárca és Naszvadi György költségvetésért felelős államtitkár között jelentős konfliktust okozott, hogy Naszvadi tavalyhoz képest jelentősen megvágta (összességében megnegyedelte) az egyedi kormánydöntéseken alapuló közlekedési beruházások, valamint a közúti- és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének költségvetési sorait. Az állam ezen kívül jövőre sem támogatja adóbevételekkel a költségvetés a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) keretén belül működő útpénztárat, melyből az állam a közúthálózat fejlesztését és karbantartását finanszírozza.
Ez már tavaly is harmincmilliárdos megszorítást jelentett a KKK-nak, ami azt jelentette, hogy jóval kevesebb útfelújításra jutott pénz, hiszen a működést és a felújításokat száz százalékban a matricadíjakból kellett kigazdálkodnia. A jövő év annyival durvább, hogy arányosan még kisebb lesz a KKK költségvetése, mert jövő év júliusától elvben feláll az e-útdíjrendszer, és az ebből befolyó pénzek már nem hozzá érkeznének be. (Legalábbis a költségvetésen belül az e-útdíj-bevételek új sorba kerültek.)
Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, hogy az államtitkárt már tavaly is zavarta, hogy az utas cégekre (NIF, ÁAK, Magyar Közút), melyek a nagy részben uniós pénzből zajló nagy infrastruktúra-fejlesztési projekteket bonyolítják, nem vonatkoznak a központi közigazgatásra érvényes, több éve tartó szigorú megszorítások. Méretüket, működésüket tekintve nem igazán igazodtak ahhoz a tényhez, hogy a nagy autópálya-építések korszaka lezárult. A KKK büdzséjét érintő döntéssel Naszvadi közvetve azokat a vállalkozói érdekeket is sérthette, melyek állami nagyberuházásokhoz (útépítések) kötődnek.”
Forrás:
Kipaterolták Orbán embereit az NFM-ből, hvg.hu, 2012. 07. 04
Váltás a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. élén
„Közös megegyezéssel megszüntette a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) vezérigazgatójának, Orosz Ferencnek a munkaviszonyát a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB) mint a tulajdonosi jogok gyakorlója – közölte kedden az MFB.
Orosz Ferenc munkaviszonyát saját kezdeményezésére szüntette meg a tulajdonosi jogok gyakorlója, egyben megköszönte eddig végzett munkáját. Az MFB egyúttal tájékoztatott arról is, hogy a társaság vezérigazgatójának Dudik Jánost nevezte ki. Dudik János 51 éves mélyépítő mérnök, környezetgazdálkodási mérnök. 1983 óta áll munkaviszonyban, volt tervezőmérnök, pénzügyi-finanszírozási szakember, gazdasági igazgató, műszaki-gazdasági tanácsadó. 2010 óta a NIF Zrt. beruházástámogatási igazgatója – ismertette az MFB.”
hvg.hu/MTI
„… a hírek szerint a beruházó cég vezérigazgató-helyettesi székét Kovács Ákos, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója foglalhatja majd el.”
nol.hu
Forrás:
Az MFB lecserélte az NIF vezetőjét, hvg.hu / MTI, 2012. július 3.
Besokallt a NIF-vezér! Lemondott Orosz Ferenc, nol.hu, 2012. július 3.
<https://hirlevel.egov.hu/2012/07/03/megalakul-az-orszag-legnagyobb-allami-cege/”>Megalakul az ország legnagyobb állami cége
„Január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak mintegy másfél százezer munkavállalója lesz.
A héten már másodszor volt a kormányszóvivői tájékoztató vendége az oktatási államtitkár. Míg kedden, mint mondta, „végre jó hírekről tudott beszámolni”, és a felsőoktatási keretszámok januári sikertelen meghatározása után korrigált államilag támogatott helyekről és a mindennapos testnevelés bevezetéséről beszélt, addig csütörtökön a közoktatási átalakítások egyik legfontosabb elemét jelentette be.
A közoktatási intézmények – az óvodák kivételével – 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerülnek, s ennek feladatait a humántárca felügyelete alatt létrejövő intézményfenntartó központ koordinálja majd. A központnak a kétszáz járásban tankerületei lesznek. A fenntartói feladatok átvételével a kormány – szándéka szerint – felszámolja azokat a különbségeket, amelyek az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségeiből adódtak, nagyobb biztonságot nyújt gyereknek, pedagógusnak, szülőnek egyaránt, mivel kiszámítható és kiegyensúlyozott feltételeket teremt. E cél megvalósulását – mint többször írtuk – több szakember, a szakszervezetek, a települési önkormányzatok és kormánypárti oktatáspolitikusok is erős kétellyel szemlélik.
„Akkora munkaszervezet, mint ami itt létrejön, nem volt évtizedek óta Magyarországon. Több ezer fős – megyei, járási – apparátus, 160 ezer fős alkalmazotti létszám, 7-800 milliárdos költségvetés – ilyen számokkal írható le a leendő közoktatás. A MÁV-nak 35-38 ezer fő munkavállalója van, ez tehát négy MÁV-nyi szervezet” – mondta lapunknak korábban a felállítandó gigahivatalról Pokorni Zoltán, aki azt is megjegyzete, ennek sikeres vagy kudarcos kialakítása, működése akár el is döntheti a 2014-es választást.
A valószínűleg Klebelserg Kunóról elnevezett hivatalhoz tartozik majd a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkáltatói joga, a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás, valamint a taneszközellátás támogatása. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: nem az iskolák államosításáról van szó, csak az állami felelősségvállalás növeléséről. Az átalakítás csaknem háromezer intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint.
Hoffmann Rózsa kiemelte: főszabályként a háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak működtetése lesz automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, s erről nyilatkozik, átveheti a feladatot. A háromezernél magasabb lélekszámú falvak, városok is nyilatkozhatnak arról, hogy tudják-e fedezni a vagyonnal együtt járó kiadásokat. Ha nem, a központi költségvetés ebben az esetben is átvállalja a terheket.
Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: az iskola az állami fenntartás mellett is a helyi közösségé marad. Az önkormányzatok tulajdonosai maradnak a közneveléshez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyonnak, és finanszírozzák a vagyon működtetéséhez kötődő munkavállalók, alkalmazottak bérét, juttatásait – fejtette ki.
Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a központ létrehozása több száz millió forintos költséggel jár, de ez megtérül a későbbiekben, és ezt követően további többletforrásokra már nem lesz szükség. Hozzátette: az önkormányzatoknál jelenleg mintegy kétezren, a megyei központoknál pedig közel ezren foglalkoznak oktatásirányítási kérdésekkel, ők átkerülnek a járási hivatalokhoz.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a fenntartóváltás a gyermekek, pedagógusok számára a mindennapokban ne okozzon fennakadást.”
Forrás:
Megalakul az ország legnagyobb állami cége, FN24, 2012. június 28.
Közigazgatási, politikai informatika
Az EU parlamentje elutasította a kalózellenes megállapodást
„Jelentős többséggel, 478:39 arányban utasította el az Európai Parlament a ACTA-t, amely kapcsán korábban hatalmas nemzetközi tiltakozás bontakozott ki. Civil szervezetek mellett például az Európai Adatvédelmi Hatóság (EDBS) is komoly kétségeket fogalmazott meg a sokak által vitatott Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) ügyében – közölte a szervezet kedden Brüsszelben. Az EDBS szerint a szerzői jogokra vonatkozó megállapodás „elfogadhatatlan következményekkel járna az alapjogokra nézve”. Úgy látják ugyanis, hogy a szerzői jogok védelmére kidolgozott intézkedések az internetes „felhasználók magatartásának és kommunikációjának széles körű ellenőrzését” vonják maguk után.
… Az ACTA támogatói szerint a versenyhátrányt jelentő hamisítás elleni fellépés eszköze, a dokumentumot az Európai Unió és 22 tagállama, köztük Magyarország ez év január 26-án írta alá Tokióban. A EU-béli hatálybalépéshez a tagállamok ratifikációja mellett az unió általi megerősítésre lett volna szükség.”
hvg.hu
„Fél évvel ezelőtt még szinte biztosnak tűnt, hogy az ACTA-t elfogadják, de feltűnt a színen az Egyesült Államokban bevezetni tevezett, kimondottan kalózellenes SOPA (Stop Online Piracy Act). Ez éles tiltakozást váltott ki: több ezer népszerű amerikai weboldal elsötétedett, és az ellenzők közt volt a Facebook, a Google és a Wikipedia is, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Felhasználók milliói jelezték a törvénnyel kapcsolatos aggodalmukat, és egy Tumblr-en szerveződő akció hatására egy nap alatt 87 ezren hívták fel a képviselőjüket, a SOPA elmeszelését kérve. Az amerikai kongresszus érezte, hogy a civil tiltakozókat nem lehet leszerelni, és SOPA végül elbukott.
Ez felbátorította európai netezőket, akik Unió-szerte ACTA-ellenes tüntetéseket szerveztek, és számos politikai párt a demonstrálók mellé állt. Ezután nem is olyan meglepő, hogy az ACTA is elbukott. A civileknek azonban nem lankadhat a figyelmük, mert a vállalati lobbistáknak továbbra is az az érdekük, hogy valamiképpen leküzdjék a kalózkodást, akár a felhasználók büntetése révén. Nagyon valószínű, hogy néven, más formában megpróbálják majd szigorítani a szabályokat.”
index.hu
Forrás:
Itt a vége: az EU parlamentje elutasította a kalózellenes megállapodást, IT Cafe, 2012. július 4.
Elutasította az Európai Parlament az ACTA-t , hvg.hu, 2012. július 4.
Európában elbukott az ACTA, index.hu, 2012. július 4.
Magyarország csatlakozni kíván a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez
„… Magyarország csatlakozik a nemzetközi együttműködés keretében születetett, már több mint ötven országban működő Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (Open Government Partnershiphez) és ezzel számos további vállalást tesz a korrupció elleni küzdelemre, a nyilvánosabban működő közigazgatás megvalósítására. A csatlakozási szándékot Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter még júliusban eljuttatja a szervezethez. A 2011-ben indult nemzetközi kezdeményezés célja, hogy erősítse a résztvevő államok elkötelezettségét az átláthatóbb működés elősegítése iránt. A Nyílt Kormányzás Nyilatkozatot 2011 szeptemberében elsők között nyolc ország írta alá (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek), s azóta már további 47 állam csatlakozott hozzá. Nemzetközi színtéren jelenleg az OGP nyújtja a nyilvánosság és átláthatóság elfogadott államközi kereteit, ezért fontos Magyarország számára is a csatlakozás.
Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a nyilvánosan működő közigazgatás jellemzően magasabb teljesítménnyel társul, ami közvetlenül elősegíti az adott ország gazdasági-társadalmi versenyképességének növekedését, illetve az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának fokozását.
A csatlakozás a kormányzati korrupció megelőzési program része, amelyet idén márciusban fogadott el a kormány, így a rendszerváltás óta először van kormányzati szintű stratégia és intézkedési terv a közigazgatási korrupció megelőzésére. A program célja, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, az államigazgatás és a kormányzati szervek kellőképpen ellenállóak legyenek a korrupcióval szemben. A program elsődlegesen a közigazgatási és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg.
A csatlakozási szándék kinyilvánításával a kormány ezúton is elkötelezi magát e célok mellett, s vállalja, hogy még az idén, október közepéig egy kétéves periódust felölelő nyílt kormányzási akciótervet készít, amelyben további önkéntes vállalásokat fogalmaz meg és hajt végre a már eddig megtett antikorrupciós intézkedések mellett. Ilyen jellegű intézkedések lehetnek a kormányzati információk elérhetőségének bővítése, az állampolgárok aktívabb bevonása a döntéshozatalba, a közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztése, a nyitottság és elszámoltathatóság új technológiának fejlesztése, terjesztése, a közszolgálati etika tudatosítása stb.
…2010 szeptemberében hazánk csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. ..”
Forrás:
Újabb antikorrupciós lépés: – Magyarország csatlakozni kíván a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez, kormány.hu, 2012. július 5.
Informatikai fejlesztés természetvédelmi intézményeknél
„Az Európai Unió elvárásaihoz és szabályozásához igazítják a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség valamint a Felügyelőséghez kapcsolódó több intézmény térinformatikai adatbázisait és rendszereit.
… A fejlesztés célja, hogy a már meglévő és az újonnan keletkező környezeti adatokhoz szélesebb körben lehessen hozzáférni.
A fejlesztést az indokolja, hogy a jelenlegi ilyen irányú hazai adatbázisok elemei nehezen hozzáférhetők, bizonytalan pontosságúak, és más-más, egymással csak nehezen szinkronba hozható térinformatikai rendszerben kezelhetők. További problémát jelent, hogy a lakosság, a vállalkozások, a közintézmények nem ismerik a meglévő környezeti térinformációk körét, azok tartalmát, pontosságát és egyéb jellemzőt, emiatt pedig sok esetben keletkezik információhiány.
…
Magyarországon több jogszabály is érinti, vagy szabályozza az ún. INSPIRE irányelv hazai bevezetését és alkalmazását, azonban a gyakorlatban kevés tapasztalat áll rendelkezésre. A közelmúltban megjelent földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény szintén érinti a projektet, mivel rendelkezik a közpénzből finanszírozott téradatok felhasználásáról is.
…
„Az INSPIRE irányelv bevezetése és gyakorlati alkalmazása az e-környezetvédelem területén” című, KEOP-6.3.0/2F/09-2010-0012 azonosító számú projekt elnyerte az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának támogatását.
A projekt megvalósítására: 287.265.000 Ft az elnyert támogatás összege, amely a projekt költségeinek 100 %-a.
A projektben a következő intézmények vesznek részt:
– Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Debrecen – kedvezményezett)
– Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen – partnerszervezet)
– Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc – partnerszervezet)
– Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (Debrecen – partnerszervezet)
– Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (Eger – partnerszervezet)
– Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös – partnerszervezet)A projekt megvalósításának időszaka: 2011. 09. 01.– 2013. 08. 30.„
Forrás:
Informatikai fejlesztés természetvédelmi intézményeknél, sg.hu, 2012. július 4.
Csaknem 300 millió informatikai fejlesztésre, strategis.hu, 2012. július 3.
Módosítás a közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata érdekében kiírt felhívás útmutatójában
„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent ”A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata” című, ÁROP-1.2.14 kódszámú kiemelt felhívás útmutatóját lecseréltük.”
Beadási határidő: 2012. 07. 13. (Korábbi határidő: 201 06. 14.)
Megvalósítási határidő: 2013. szeptember 30. (nem változott)
Pénzügyi zárás határideje: 2013. október 30. (nem változott)
Forrás:
Módosítás a közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata érdekében kiírt felhívás útmutatójában, NFÜ, 2012. 07. 02.
Megjelent a közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata érdekében kiírt felhívás, NFÜ, 2012. 05. 15.
Társadalom, gazdaság, művelődés
Mester Sándor: Mi lesz az uniós forrásokkal? – I. rész
„Kétrészes bejegyzésünkben … kísérletet teszünk arra, hogy a címbéli kérdést megválaszoljuk.
Az Európai Unióban költségvetési időszakokat határoznak meg a különböző fejlesztési programok végrehajtásában. A jelenlegi időszak vége 2013, ami azt is jelenti, hogy jövő év végéig lehet az erre az időszakra Magyarországnak jutó forrásokat felhasználni. A szakaszhatár közeledését jelzi, hogy egyre élénkebb figyelem irányul az uniós pénzekre, különösen abból a szempontból, hogy vajon mennyit sikerül elkölteni belőle. Ezermilliárd forintokról van szó, így valóban nem mindegy, hogy mi történik e téren.
Vészharang kongatásában mindig jók voltunk – most is vannak, akik jeleskednek a hangkeltésben. Hatalmas összegek ragadnak majd be a hazai lebonyolító intézményrendszerbe – hallani egyre gyakrabban, s nem ritkán politikai felhangok épülnek a vészharang zúgására. A helyzet bonyolult, amit csak tetéz, hogy vagy túl pozitív, vagy túl negatív publikációk jelennek meg e témában, ezért most azt javasoljuk, hogy álljunk meg egy pillanatra, tegyünk néhány lépést hátra, és kellő távolságból, vagyis kellő rálátással vizsgáljuk meg, mekkora is a baj.
…
Az uniós támogatások rendszere bonyolult – e kritikát jogosnak tartjuk. Összességében ezres nagyságrendben jelentek meg a különböző pályázatok, kiemelt projektek, összekeveredtek a regionális és az ágazati programok, a lebonyolításban sokféle és sok szervezet vesz részt, amelyek ráadásul menet közben folyamatosan átalakultak és átalakulnak – a gyakori személyi változásokról nem is szólva. A források korlátossága természetesen kihat a lebonyolító rendszerre is, korlátozza az erőforrásokra elkölthető pénzeket, így pedig megnehezül a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező és megbízhatóan teljesítő erőforrások alkalmazását, kiépítését. A kapacitásszükséglet értékelésénél nem szabad elfelejteni, hogy a mostani rendszer nem csak a legfrissebb pályázatokkal, projektekkel foglalkozik, hanem a korábbiakkal is, akár 2004-ig visszamenően is (ilyen lehet például a szabálytalanságok, peres ügyek lebonyolítása, fenntartási időszaki tevékenységek ellátása, vizsgálatok végrehajtása, dokumentációs tevékenység stb.)”
Forrás:
Mester Sándor: Mi lesz az uniós forrásokkal? – I. rész, Infoter.eu, 2012. július 4.
Mester Sándor: Mi lesz az uniós forrásokkal? – II. rész
„… Az általános szabályok szerint a projektekre 2013 végéig lehet támogatást megítélni és 2015 végéig lehet kifizetni. 2015 vége azonban csak elméleti időpont, mert az a Brüsszelből lehívhatóság végét jelenti (azaz amikor a kifizető hatóságok elszámolnak és megkapják a projektekre korábban kiutalt pénzt), így valamivel korábban kell, hogy megtörténjenek a projektgazdáknak a kifizetések.
Ha a fenti összeg túlnyomó részét adó felzárkóztatási források eddigi kifizetését tekintjük, akkor ezt a lebonyolító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oldalán kell keresni – az ügynökség közzéteszi honlapján a folyamatosan frissített, aktuális számokat. Ugyanez a vidékfejlesztési támogatások esetében nem mondható el, ott nehéz bármilyen konkrét információhoz jutni.
Az ügynökség honlapján jelenleg 2700 milliárd forinthoz közelít a kifizetés számlálója, azaz 2007. eleje óta, 5 és fél év alatt ekkora összeget sikerült elutalni a pályázóknak. Vagyis a maradékra, ennek közel duplájára, több mint 5000 milliárdra maradt 3 és fél év, ami nyilván kockázatokat hordoz. Ráadásul a helyzet még kedvezőtlenebb. Ugyanis az ügynökség honlapján olvasható számban minden benne van, a projektekre kifizetett előleg is. Ugyanakkor az unió felé ténylegesen elszámolható, onnan lehívható kifizetés csak az, ami a projektre el lett valóban költve, az előleg pedig nem ilyen. Figyelembe véve, hogy az előleg általánosan használt lehívhatósági aránya 25 %, a ténylegesen elköltött, projektmegvalósítást finanszírozó összeg akár 2-300 millió forinttal, vagy még többel is kevesebb lehet. A projektre el nem költött előleget pedig vissza kell fizetni, így a projektre fel nem használt előlegek összege is a végső egyenleget fogja rontani 2015-ben.
Az egyenleget ezen felül azoknak a projekteknek, kifizetetlen tételeknek az összege is rontja, amelyek valamilyen úton-módon nem kerülnek kifizetésre. Ilyen lehet, amikor nem sikerül a projekt összes támogatását elkölteni valamilyen okból (például egyes elemek nem valósulnak meg, vagy kisebb összeggel lehet megvalósítani ezeket), vagy maga a projekt nem valósul meg, meghiúsul. Szintén a felhasznált összegeket csökkentik azok a tételek, amelyek például szabálytalanság miatt vissza kell fizetni, és ide tartozik a fent említett, fel nem használt előlegek összege is.
A források lekötése terén ennél jobban néznek ki a számok. A lekötések jelenleg közel 7500 milliárdnál tartanak, ebből 6400 milliárd a megkötött szerződések összege. Ami furcsa lehet, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél – amelynek a neve 2 éve: Új Széchenyi Terv – még több mint 600 milliárdnyi támogatásra nem kötötték meg a szerződést. Ebből látszik, hogy ha egy projektre megszületik a támogató döntés, attól még nagyon messze van a tényleges felhasználás és kifizetés. Mindenesetre, a lekötéseket, ha arányosítva nézzük, elképzelhető, hogy a megítélt támogatások összege nagyságrendileg eléri a lehetséges források összegét. De mint mindenki, aki pályázatokkal foglalkozott, tudja, hogy a támogatás elnyerésétől még nagyon messze van a projekt sikeres vége.
Óva intenék mindenkit, hogy megnyugodjon akkor, ha a lekötések, a pályázóknak megítélt támogatás eléri vagy megközelíti a lehetséges maximumot. Ugyanis – újra megjegyzem – a végső egyenlegben az az összeg szerepel, ami Brüsszelből ténylegesen megérkezik. Nyilvánvalóan könnyű belátni, hogy ha a projektekre a támogatások megítélése és a végrehajtás megkezdése elhúzódik – ami megtörtént –, és ha a projektek nagy része az időszak vége felé kezdődik el – ahogy ez most történik –, akkor az esetlegesen csúszó projektek, kifizetésre nem kerülő összegek bizony bennmaradnak a kasszában, mert 2013. után már nem lehet a „visszacsorgó” pénzekre támogatást megítélni.
A projektek egy jó része pedig el fog húzódni és/vagy meg fog hiúsulni. Ha valaki követi a rendszer lebonyolításának részleteit és ehhez hozzáadja a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetből adódó nehézségeket „eredményeit”, könnyen borúlátóvá válhat. A projektek tervezése, a pályázati folyamat, a szerződéskötés több hónapot visz el. A projektek nagy részénél – a teljes keret többségére igaz ez – közbeszerzésekre van szükség, amelyek köztudottan nem gyorsak, több hónapot is elvesznek a drága időből, még akkor is, ha nincs semmilyen probléma. És ehhez jön még a projekt teljes lebonyolítása, elszámolása, lezárása, ami alaphelyzetben is – kivéve a legkisebb és legegyszerűbb projekteket, amelyek részaránya viszont elég alacsony az összeshez képest – években mérhető.
…
A lebonyolítási problémákhoz társulnak a pályázói önrésszel kapcsolatos gondok. A gazdasági válság következtében különösen a vállalati és az önkormányzati szférában sok pályázó egyszerűen nem képes előteremteni a szükséges önrészt, így a projektjeik megállnak, vagy el sem indulnak. Itt a nagyságrend, figyelembe véve a keretek, a projektek nagyságát (például önkormányzati infrastruktúrafejlesztésben jellemzőek a milliárdos vagy tízmilliárdos összegű projektek), százmilliárdos lehet.
Ha a fentieket összeadjuk, kijelenthető, hogy a kockázat több száz milliárd forintos.
A kockázatok mellett érdemes felsorolni néhány viszonylag egyszerű megoldást, amelyek segíthetnek a rendszer jobb teljesítményének eléréséhez, anélkül, hogy a jogszabályi környezetet gyökeresen meg kellene változtatni. Az alábbiak mindegyike nemzeti hatáskörben van, tehát igenis lehet tenni az ügy érdekében, nem mondható mindenre, hogy „nem lehet, mert Brüsszel azt mondta”.
Néhány ötlet:
– támogatási százalékok jogszabály szerinti maximumra emelése, amivel ugyannyi pályázónak több forrást lehet megítélni – furcsa ellentmondás, hogy bár mindenki szerint szükséges a lekötések, kifizetések gyorsítása, mégis sok pályázatnál jóval alacsonyabb a támogatási arány, mint a jogszabályi maximum,
– projekt oldali projektmenedzsment kapacitások fejlesztése, mégpedig úgy, hogy a projektek költségvetésében több forrást biztosítanak menedzsmentre, lebonyolításra, az irreálisan alacsony százalékos korlátokat felemelik,
– a lehető legtöbb fajta költség elszámolhatósága a projektekben, az önrész-szükséglet lehető legkisebbre való csökkentése,
– a jelenleg érvényes jogszabályok alkalmazása – valószínűleg ez is furcsa kijelentés, de sokszor előfordul, hogy az érvényes hazai jogszabályoknál jóval szigorúbban járnak el a lebonyolítók, pedig erre sem szükség nincsen, sem pedig joguk nincsen hozzá,
– a rendszerben dolgozók képzése – meglepő tapasztalat, hogy a lebonyolító intézményekben dolgozók közül sokan az alapvető fogalmakat nem ismerik, így természetesen azt sem ismerik, hogy a jogszabályi kereteken belül milyen mozgástér van,
– az intézményeken belül és között a jó gyakorlatok átvétele, egyszerűsítés – van olyan pályázat, ahol elég egy árajánlat, máshol három kell, van ahol elég egy email, van, ahol levél kell, az ilyen eltéréseket meg kellene szüntetni, elterjesztve a jogszabályi minimumnak megfelelő, az alapvető elvárásokat teljesítő megoldásokat.”
Forrás:
Mester Sándor: Mi lesz az uniós forrásokkal? – II. rész, infotér. eu, 2012. július 6.
Kapcsolódó anyag:
Mester Sándor: Mi lesz az uniós forrásokkal? – I. rész, infotér.eu, 2012. július 4.
Egészségügyi humánerőforrás monitoring (TÁMOP-6.2.1-11/1) – aláírták a támogatási szerződést
„Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is humánerőforrás-hiánnyal küzd az egészségügyi ágazat. A folyamatos, magas színvonalú betegellátás fenntartása érdekében elengedhetetlen tehát az ágazati humánerőforrás jellemzők, trendek nyomon követése, a megoldást segítendő pontos statisztikák és cselekvési tervek készítése.
A projekt legfőbb célja, hogy javaslatot nyújtson az egészségügyi dolgozók életútjának, pályamódosításának, személyes karrierjének támogatására, hogy előrejelezze a közép- és hosszútávú képzési szükségleteket, továbbá hogy hazánkat is bekapcsolja a nemzetközi kölcsönös információ- és adatszolgáltatásba.
Kidolgozásában Dr. Szócska Miklós, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) közösen vett részt.
A most aláírt szerződés az Új Széchenyi Tervből 500.000.000 forint vissza nem térítendő támogatással segít feltérképezni az egészségügyi ágazatban jelentkező humánerőforrás-hiány megoldási lehetőségeit.”
Projektgazda: Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH)
2011. november 8.: A projektjavaslat benyújtására 2011. november 20. és 2011. december 15. között nyílik lehetőség.
2012. január 31.: A projektjavaslat benyújtására 2012. február 20-ig van lehetősége.
Forrás:
Az egészségügyi humánerőforrás monitoring fejlesztéséről írt alá szerződést Szócska Miklós, kormány.hu, 2012. július 6.
TÁMOP-6.2.1-11/1 Egészségügyi humánerőforrás monitoring pályázati oldal, nfu.hu
FairTransfer: tanulmány az e-útdíj bevezetéséről
„Az Európai Unió kötelezi a tagállamokat, hogy olyan útdíjat szedjenek, amely figyelembe veszi, hogy az autók mennyire terhelik meg az utakat. Magyarországon hat éve készülnek bevezetni a használatarányos útdíjat. A legfrissebb kormányzati döntés alapján 2013. július 1-től váltaná a matricás rendszert (első körben a tehergépjárműveknél) az új elektronikus díjrendszer, amitől a kincstár fél év alatt 75 milliárd forint bevételt remél.
A magyar e-útdíj-rendszerről egyelőre annyit lehet tudni, hogy kiépülése után az első teljes évben 150 milliárd forint bevételt várnak tőle, és az EU-s elvárások mellett leginkább azért van rá szükség, mert a matricás rendszer elérte a méretarányossága határait. A matricás rendszerből a költségvetésbe mintegy 50 milliárd forint folyik be. Az e-útdíjat a tervek szerint 8000 kilométeren fogják bevezetni, szemben a jelenlegi 1700 kilométerrel.
Ami az e-útdíj fizetési rendszer kiépítését illeti: a FairTransfer szerint az egyéves határidő elvileg tartható, hiszen Csehországban és Szlovákiában 8-9 hónap alatt, Lengyelországban pedig 12 hónap alatt készült el a rendszer. Idehaza azonban egyelőre még a tendert sem írták ki, ami viszont önmagában is több hónapos procedúrát jelent – az itthon tradicionális fellebbezések és jogorvoslati procedúrák nélkül.
…
Az e-útdíj bevezetésével kapcsolatban ráadásul a kiépítendő infrastruktúráról sem lehet még annál többet tudni, mint hogy a mikrohullámú adattovábbításra (DSRC) épülő rendszer lényegesen olcsóbb, de „butább”, mint a GPS-alapú rendszer. … A rendszerépítés tervezett költségeit legutolsó információk szerint 200 milliárd forintra lőtték be. Ezt alapul véve a FairTransfer számításai szerint a DSCR-rendszer ennek egyharmadát, a GPS-alapú rendszer pedig a kétharmadát vinné el. „Vagyis az a furcsa helyzet áll elő, hogy ha a kormány ragaszkodik a 8000 kilométerhez, akkor a kisebb költséggel épülő, rövidebb gyorsforgalmi útszakaszok lényegesen több bevételt tudnak termelni, mint a drágábban kiépíthető közúti részek” – mondta F. Szabó Emese.”
Forrás:
Fölösleges 8000 kilométert lefedni az új rendszerrel, hvg.hu, 2012. 07. 05.
Kapcsolódó bejegyzések:
eGov Hírlevél: e-útdíj
Szakirodalom
Államok kora : Az európai modell
„Akit nem elégítenek ki az állam szerepéről szóló hangzatos frázisok, hanem meg akarja ismerni a tényeket – számszerű adatok impozáns tömegét találhatja meg Muraközy László könyvében, jól áttekinthető táblázatokba és ábrákba rendezve. Aki viszolyog az előítéletek által sugalmazott retorikák közötti süket vitáktól – tárgyilagos és pártatlan eligazítást kaphat az eszmei áramlatokról ebben a műben. Aki nem elégszik meg egy kis ország problémáinak befelé forduló, provinciális vizsgálatával, vegye kézbe az Államok korát, amely a nagy történelmi folyamatokba, az egész világra ható tendenciákba beleágyazva világítja meg az állam szerepének változásait. A könyv a legjobb pillanatban jelent meg.
Kornai János, a Harvard és a Corvinus egyetem emeritus professzoraMuraközy László távolságtartó, tudományos igényességgel bizonyítja, hogy a fenntartható fiskális fejlődési pálya az állam szerepfelfogásában, s e szerep betöltése minőségében, a kormányzás valós teljesítményében ragadható meg. A könyv megérteti, hogy a tartalom harmóniájának a célok megválasztásában és az elérésüket szolgáló eszközök alkalmazásában is érvényesülnie kell. Nem lehetséges jó célokat megvalósítani úgy, hogy az eszközök egymásnak ellentmondóak, az adott társadalmi-gazdasági közegben teljesíthetetlenek. A könyvet jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik érteni akarják, hogy mi és miért történik ma körülöttünk és velünk, s éppen úgy, ahogy.
Kovács Árpád, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke”
A könyv adatai
Szerző: Muraközy László
Oldalszám: 368
Formátum: B5
Borító típusa: kartonált
Kiadás éve: 2012
Forrás:
Akadémiai Kiadó
Az Állami Számvevőszék felállítása és működésének kezdetei
„Az osztrák–magyar kiegyezéssel újólag megteremtett parlamentarizmus 1867-ben Magyarországon is intézményesítette a törvényhozás kormány fölötti ellenőrzésének jogát, a parlament pedig a gazdasági ellenőrzés ellátására létrehozta az Állami Számvevőszéket. A számszéket becikkelyező 1870. évi XVIII. törvény azonban a szervezet jogállását felemás módon állapította meg, s feladatául csupán a számszaki kontroll teljesítését jelölte meg, minek köszönhetően az orgánum működését – a kezdetektől egészen megszűnéséig – ellentmondásos jelzőkkel illették.”
Forrás:
Az Állami Számvevőszék felállítása és működésének kezdetei, Révész T. Mihály, 2012/1, 98-111. oldalak (pdf)