Skip to main content

12. szám, 2013. március 18.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Sikerrel zárult az egyszerűsítési program

„Sikeresnek értékelte Biró Marcell és Rétvári Bence az ügyintézést egyszerűsítő programot. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési program részeként uniós forrásból megvalósuló egyszerűsítési projekt fő célja az volt, hogy csökkenjen a lakosságot érintő hivatali bürokrácia, kevesebb legyen a papírmunka, a kitöltendő nyomtatvány, a sorban állás, de ugyanakkor kiterjedtebb és pontosabb legyen az ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás.

Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára szerint eddig 245 eljárásnál történt egyszerűsítés és két év alatt 25 százalékkal csökkentek az adminisztrációs terhek. Az államtitkár a témában rendezett pénteki fővárosi konferencián az egyszerűsítéssel összefüggésben a versenyképességi, államszervezési, takarékossági szempontok mellett a jogállami legitimációs tényezőket emelte ki.

Az államtitkár rámutatott, az egyszerűsítés fontos demokratikus jogállami biztosíték, hiszen az emberek sokszor szkeptikusak a szabályok betarthatóságával kapcsolatban. Rétvári Bence szerint ha sikerül az állampolgárok számára azokat az eljárásokat gördülékennyé tenni, amelyekkel a hétköznapok során találkoznak, akkor már sikerült növelni a jogállamba, demokráciába vetett hitüket. Ha ugyanakkor azt tapasztalják, hogy az állam akadályoz, akkor az állampolgárok jogállamiságba vetett hite is meginoghat – fejtette ki. A program elindítása óta 25 százalékkal csökkentek az adminisztrációs terhek – ismertette, hozzátéve: ez még fokozható, de mintegy két év alatt jelentős eredmény. Az államtitkár külön kitért arra, hogy a járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – 2013 végére kialakítják a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatait, azaz a járási kormányablakokat.

Biró Marcell, a KIM közigazgatási államtitkára William Ockham, ferences szerzetes gondolatával nyitotta beszédét. A „Pluralitas non est ponenda sine necessitate”, vagyis „Csak szükség esetén találj sokféleséget” mottóban minden benne van, amit elvárunk a közigazgatástól – tette hozzá. Mivel a közigazgatás megújításának leglátványosabb, legérzékelhetőbb és az állampolgárok számára leginkább megfogható eleme a közigazgatási szervezetrendszer átalakítása, a jövőbeni cél a további egyszerűsítések megvalósítása –tette hozzá az államtitkár. Biró Marcell a tartalmi egyszerűsítési, az eljárások adminisztrációs terheinek teljes körű felülvizsgálatát és csökkentését, a szabályozás javítását és az intelligens szabályozás kialakítását nevezte meg távlati célként záróbeszédében.

Az Egyszerűsítési program megvalósítása a 2011-es kormánydöntést követően tavaly indult el. Ez idő alatt egyszerűbbé vált az ügyintézés bizonyos egészségbiztosítási ellátások esetében, a családot és a gyermekvállalást érintő ügyekben, több hatósági dokumentum kiállításával és határidejével kapcsolatban és bizonyos szociális ellátásoknál. Júliustól egyszerűbbé vált a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj igénylése; 320 ezer embert érint, hogy csökkent a nagycsaládosok gázárkedvezményhez kacsolódó adminisztratív terhe, és nem szükséges évente kérelmet benyújtani. Országosan egységes eljárás mellett és egységes határidőkkel intézhető a gáz- és villanyórák átírása, egyszerűsödik az iskolakezdési támogatás igénylése. A táppénzzel kapcsolatos ügyeknél 30-ról 18 napra csökkent az ügyintézési határidő. Gyermekápolás, illetve baleset után járó táppénz esetén lehetővé vált előleg kifizetése. Felgyorsult az útlevél-ügyintézés, a jelenlegi 30 napos határidő mellett 7 napos, 3 napos vagy akár 24 órás ügyintézési idővel is igényelhetnek útlevelet az ügyfelek .Összesen 245 eljárásnál történt egyszerűsítés, további négy esetében pedig folyamatban van. Az eljárások 98 százaléka az egyszerűsítés szempontjából lezárult, a hozzájuk kapcsolódó jogszabály-módosítások is elkészültek.

A programot támogató projektek finanszírozása uniós forrásokból az Államreform Operatív Program részeként 2,1 milliárd forintos támogatási kerettel valósult meg.”

Forrás:
Sikerrel zárult az egyszerűsítési program; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. március 8.

Több adósságot vállal át az állam

„Végül mintegy 74,3 milliárd forinttal kerül többe az önkormányzatok adósságkonszolidációja, mint ahogy azt még 2012-ben tervezték. Az ötezer fő feletti települések adósságának átvállalása végül közel 100 milliárddal került többe.

Az ötezer fő feletti települések esetében 277 önkormányzat 2012. december 31-i adósságállományából, 1032,4 milliárd forintból összesen 610,3 milliárd forintot vállal át az állam – tudatta lapunkkal a Belügyminisztérium Sajtófőosztálya. Az ötezer fő alatti településeknél az állam összesen 1710 település 3848 darab szerződésből eredő, 74 milliárd forint összegű adósságát vállalta át teljes egészében. Így összesen az önkormányzatok adósságkonszolidációja közel 684,3 milliárd forintot tesz ki. Tavaly októberben a miniszterelnök azt jelentette be, hogy a kistelepülések adósságkonszolidációjára mintegy 95–100 milliárdot, míg a nagyobb önkormányzatok megsegítésére 510 milliárdot szánnak, azaz összesen közel 610 milliárdot. A kistelepülések adósságátvállalása végül kevesebbe került (21–26 milliárddal), a nagyobb településeké viszont mintegy 100 milliárddal nőtt a tervezetthez képest.

Ez annak köszönhető, hogy a tárgyalások során a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter javaslatára végül 166 önkormányzatnál emelkedett az átvállalás mértéke a törvényben meghatározott mértékhez képeset. Az előzetes terveknek megfelelően 276 önkormányzat már február 28-ig aláírta a szerződést az átvállalandó adósság mértékéről, ehhez csatlakozott a főváros március 8-án. Így már csak egyedül Tiszafüreddel nem sikerült megállapodni, mivel önkormányzata időközben adósságrendezési eljárás alá került, így csak az eljárás befejeződését követően kerül sor a részleges adósságátvállalásra.

A nagyobb települések hitelállományának jelentős hányada a kötelező feladatokhoz kapcsolódó projektek önerejét biztosította (többek között közúthálózat rekonstrukció, kerékpárút, város rehabilitáció, oktatási intézmények felújítása), kisebb része pedig a korábban felvett, kevésbé jó kondícióval rendelkező hitelek kiváltását szolgálta. A továbbiakban az 5 ezer fő feletti települések adósságkonszolidációjának részleteit illetően a Nemzetgazdasági Minisztérium az Államadósság Kezelő Központ Zrt. bevonásával tárgyal a Bankszövetséggel és az érintett önkormányzatokkal – tudatta lapunkkal a Belügyminisztérium. A tárgyalások befejezését követő megállapodások aláírására a törvényi előírások szerint 2013. június 28-ig kerül sor.

A 277 – 5 ezer fős lakosság feletti – település közül 48-tól az adósság 40 százalékát, 92 településtől a 70 százalékát veszi át az állam. A főváros adósságának végül a 60 százalékát vállalta át az állam, ennek értéke több mint 104 milliárd forint. „Budapest esetében nem egyszerűen átmeneti segítséget jelent az adósságkonszolidáció, hanem kiszabadítja a fővárost az adósságcsapdából. Így a város fellélegezhet, mázsás terhektől szabadul meg” – hangoztatta a miniszterelnök, miután aláírta a főpolgármesterrel a Budapest-szerződést. Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány arról sem akar lemondani, hogy Budapest a világ fővárosainak élmezőnyébe tartozzon a jövőben is. Ezért a megállapodás arról szól, hogy Budapest a 21. században is a világ egyik legversenyképesebb fővárosa lehessen. A Budapest 21 elnevezésű szerződés keretében a kormány 2014 és 2020 között támogatást nyújt számos beruházáshoz, egyebek mellett a Duna-parti városrendezéshez, városfejlesztési projektekhez, s kiemelten közlekedési beruházásokhoz – mondta Tarlós István . A főpolgármester közölte: a jövőben még több, konkrét, projektenkénti együttműködés várható.

Az ötezer fő alatti településeknél 14 önkormányzat esetében a törlesztési célú támogatás mértékének értékelés utáni megállapítására és az adósságkonszolidációra legkésőbb 2013. június 28-ig kerül sor. Jelenleg a döntéselőkészítés van folyamatban.

Azon települések esetében (az év elején 18 ilyen volt), amelyekkel szemben adósságrendezési eljárás van folyamatban, az állam a törlesztési célú támogatást az adósságrendezési eljárás lezárulta időpontjában fennálló és esedékessé váló kölcsön- vagy hitelviszonyt megtestesítő adósságból és váltókibocsátásból eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nyújtja.

Jelenleg még kidolgozás alatt áll annak a mintegy 1160 településnek a kompenzációja, amelyek nem halmoztak fel adósságot.”

Forrás:
Több adósságot vállal át az állam; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. március 11.

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

„Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátást biztosító rendelőintézetek működtetése.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az erről szóló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában elmondta: a február 15-ei határidőig az önkormányzatok több mint 80 százaléka azt jelezte, hogy megtartja járóbeteg-szakellátó intézményeit, nem adja át őket az államnak.

Szócska Miklós mindazonáltal hangsúlyozta az állam mögöttes felelősségét: ha az önkormányzat nem látja el szakellátási feladatát, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról. Ez először ideiglenes feladatellátást jelent három hónapra, és csak a negyedik hónaptól válik véglegessé.”

Forrás:
Van, amit nem adnak az önkormányzatok az államnak; Napi Gazdaság/MTI; 2013. március 12.

Navracsics Tibor: a minisztériumi háttérintézmények számának csökkentése a cél

„Az a cél, hogy a lehető legkevesebb háttérintézménye legyen minden minisztériumnak – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Budapesten.

A sajtótájékoztatón ismertették annak első eredményeit, hogy március 1-je óta a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) részeként működik a Nemzeti Államigazgatási Központ. Ennek kapcsán a minisztériumi háttérintézmények egyszerűsítése újabb fázisának nevezte Navracsics Tibor a KIH feladatainak bővülését.

Hangsúlyozta, hogy fontos cél a minisztériumi háttérintézmények számának ésszerű csökkentése, működésük racionalizálása, egyszerűsítése, átlátható háttérintézményi rendszer kialakítása. Mint mondta, tárcája szeretne jó példával elől járni az ezen a területen az utóbbi két évtizedben elmaradt „profiltisztításban”.

Biró Marcell, a minisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében eddig megvalósuló szervezet-átalakítás „egyik gyümölcse” a KIH, amely a jogszabályok végrehajtásának területén középirányítói szerepet tölt be, minden feltételt biztosít a területi szintű, köztük a járási feladatok ellátásához, ennek keretében belül pedig például részt vesz az új kormányablakok létrehozásában is.

Csonka Ernő, a KIH elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a közszolgáltatások színvonalának emelése továbbra is céljuk. Emellett máris megtakarítást eredményezett, hogy március 1-je óta a Nemzeti Államigazgatási Központ a KIH részeként működik. Elmondta még, hogy további megtakarítások várhatóak, amelyeket az éves működés áttekintése után 2014 elején tud majd ismertetni.

A KIH elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkáját segítő KIH-ben nem jelent létszámcsökkentést az intézményi integráció. Ugyanakkor vezetői tisztségek váltak feleslegessé, amivel nagyjából 250 millió forint megtakarítás már biztosan el tudnak érni.”

Forrás:
Navracsics Tibor: a minisztériumi háttérintézmények számának csökkentése a cél (+videó); Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. március 12.

Kommunikációs problémák a katasztrófavédelemben

„Február 14-én 13 órától, több mint 48 órája nincs áram a Bodrogközben Pácinban és még 12 településen (Györgytarló, Tiszakarád, Tiszacsermely, Cigánd, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Alsóberecki, Felsőberecki, Ricse, Bodroghalom, Karos, Karcsa). Egyre nagyobb a baj!

Folyamatosan érdeklődök a katasztrófavédelemnél, hogy mi várható. A 16-án 15 órakor feltett kérdésemre azt válaszolták, hogy érdeklődjek a polgármesternél – aki én vagyok. Nagy segítség, így legalább hitelesen tudom tájékoztatni a lakosságot.

Sajnos az ÉMÁSZ honlapján is február 14-i – egy hónapos- az utolsó hír bejegyzés, ilyen havári helyzetben. A szolgáltatónak nincs tájékoztatási kötelezettsége?…”

Forrás:
Sötétben a Bodrogköz; Pácin Község Önkormányzata/MTI Önkormányzati Sajtószolgálat; 2013. március 16.

Közigazgatási, politikai informatika

A magyar kormány új honlapot indít szerintem.kormany.hu címen

„A honlapon az állampolgárok észrevételeit, javaslatait várják a közúti közlekedés azon szabályairól (KRESZ), amelyek megnehezítik hétköznapjainkat és amelyekkel biztonságosabbá tehető a közúti forgalom – mondta el Mányai Zoltán kormányzati internetes kommunikációért felelős helyettes államtitkár.
…
Az új honlap elérhető a szerintem.kormany.hu címen.”

„…A szerintem.kormany.hu több kíván lenni egy egyszerű fórumnál: azok a javaslatok ugyanis, melyek előremutatóak, beilleszthetőek a közúti forgalom szabályaiba (KRESZ), valamint az emberek is támogatják, beépülhetnek a hatályos magyar jogszabályokba.

A javaslatok beérkezése után közzétesszük az oldalon mindazokat, amelyek segíthetik, hogy ésszerűbb szabályozással könnyebbé és biztonságosabbá tehessük a közúti közlekedés szabályait.

Ezt követően minden regisztrált látogató lehetőséget kap arra, hogy szavazatával támogassa azokat az elképzeléseket, melyekről úgy gondolja, hogy valóban pozitívak és előremutatóak. Azokat a javaslatokat, melyekre megfelelő mennyiségű támogató szavazat érkezik az Önök részéről, megfontolásra, kidolgozásra továbbítjuk a témával foglalkozó kormányzati szervek felé…”

Forrás:
A magyar kormány új honlapot indít szerintem.kormany.hu címen; Miniszterelnökség; 2013. március 14.

Törvénymódosításokkal egyszerűsödnek a közlekedési hatósági eljárások

„Elfogadta az Országgyűlés a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Egyszerűsítési Programjának közlekedési feladataihoz kapcsolódó törvénymódosításokat 2013. március 11-én. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kezdeményezett változtatásokkal a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának igazolása is egyszerűbbé válhat az idei év második felére. A biztosítói igazolást a továbbiakban nem kell majd a forgalmi engedély mellett tartani. A módosítások lehetővé teszik az igazgatási és szolgáltatási díjak elektronikus, átutalásos és bankkártyás fizetését is.

Az új előírások szerint a baleset szenvedett gépkocsik vezetői a helyszínen kötelesek kölcsönösen megnevezni azt a biztosítót, amellyel felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. A biztosítási kötelezettség teljesítését, a szerződés érvényességét az erre feljogosított hatóságok elektronikus úton ellenőrizhetik majd a kötvénynyilvántartásban a jármű műszaki vizsgájakor és tulajdonosváltáskor.

A korábbi rendeletmódosítások nyomán számos közlekedési eljárás akár otthonról, az Ügyfélkapun keresztül is kezdeményezhető és bonyolítható lesz októbertől. (Részletesen ld. itt: http://magyaryprogram.kormany.hu/egyszerubb-ugyintezes-tizennegy-kozuti-kozlekedesi-hatosagi-eljarasban). A törvénymódosítás megteremti a különböző igazgatási és szolgáltatási díjak elektronikus, készpénz átutalási megbízással vagy bankkártyával történő fizetésének lehetőségét. A járműnyilvántartás naprakészségét szolgálja, hogy a tulajdonosváltásokkal kapcsolatos, az eladó részéről szükséges bejelentések elektronikus úton is megtehetők lesznek a jövőben. Az új előírások legkésőbb 2013. július 1-jén hatályba lépnek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Új Széchenyi Terv támogatásával 2013 tavaszáig végrehajtja az Egyszerűsítési Programban rögzített jogalkotási feladatait. A tárca javaslatai alapján az idei év végéig összesen tizennyolc közlekedési hatósági, igazgatási eljárásban csökkennek az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terhei. Három energetikai tárgyú eljárás egyszerűsítése már tavaly megvalósult. A minisztérium a járművek forgalomba helyezéséhez és a műszaki adatváltozások bejelentéséhez kapcsolódó négy hatósági eljárás finomhangolásán dolgozik még. A könnyítéseket megalapozó jogszabály-módosítások kihirdetése a következő hetekben várható.

Április végéig a közlekedési eljárásokban érintett kormányhivatalok és hatóságok 700 munkatársa számára komplex képzéseket tartanak az egyszerűsítésekről az ország kilenc pontján. Az ügyintézők teljes körű tájékoztatást kapnak a változásokról, így képesek lesznek a jogszabályokban megnyitott lehetőségekkel élve gyorsabban és rugalmasabban kiszolgálni ügyfeleiket.

A „Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése a közlekedési hatósági- és igazgatási eljárásoknál” című, ÁROP 1.2.6/A-2011-2012-0005 kódszámú projekt az Új Széchenyi Terv forrásaiból, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Forrás:
Törvénymódosításokkal egyszerűsödnek a közlekedési hatósági eljárások; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013.március 12.

Észtországban a Facebookon érkezhet az idézés

„Az északi EU tagállamban néha túlzottan elhúzódnak a jogi eljárások és az idézéseket sem mindig kapják meg az emberek, a hatóságok ezért más módszerekhez folyamodnak.

Az észt igazságügyi minisztérium a jövőben a Facebookot és a Twittert is igénybe veszi a perek felgyorsítására. A tanúkat és a gyanúsítottakat a közösségi hálózatokon keresztül idéznék be. A címzett ilyen esetekben üzenetet kap, amely tartalmazza a bírósági iratokkal kapcsolatos hivatkozásokat is. A célok között szerepel a per- és egyéb igazságügyi költségek lecsökkentése. A tallinni közigazgatási kerületi bíróság tavaly csak postai költségekre több mint 106 000 eurót fizetett ki. Jelenleg még a bíróságok kötelesek hagyományos úton is megkeresni a tanúkat és a gyanúsítottakat. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor jöhetnek a Facebook- és Twitter-üzenetek.

„A világhálón kutatunk címek után” – hangsúlyozta Henno Pevkur észt igazságügyi miniszter. A legnagyobb probléma az, hogy a helyi polgárok nem kötelesek bejelenteni az aktuális lakóhelyüket, ezért nagyon nehéz előkeríteni a tanúkat és a gyanúsítottakat. Ez a feladat a jogi eljárásokban a bíróságokra hárul, többek között ezért sem tudják a testületek az évi 30 000 polgári ügy felét sem feldolgozni. Amennyiben valaki ilyen online értesítést kap, akkor rákattint a hivatkozásra és az elektronikus igazolványa segítségével bejelentkezik a bíróság honlapjára. Gyakorlatilag minden észt polgárnak van ilyen okmánya, amely lehetővé teszi az online személyazonosítást.

A kezdeményezést bírálók szerint aki a valódi életben nem reagál a felszólításokra és az idézésekre az a világhálón sem fog. A Facebook és a Twitter használata önmagában nem gyorsítja fel a folyamatokat, mert így sem lehet minden gyanúsítottat és tanút elérni. Az észt felhasználók közel kétharmada hetente egyszer jelentkezik be a Facebook-profiljába, de csupán az 1,3 millió polgár 40 százaléka aktív a platformon. A Twitter esetében még alacsonyabb ez az arány. ”

Forrás:
Észtországban a Facebookon érkezhet az idézés; Berta Sándor; SG.hu; 2013. március 16.

Elrendelte az Egyesült Királyság kormányzata a nyílt forrású szoftverek preferálását a kormányzati hivataloknál

„Az Egyesült Királyság kormányzata első ízben rendelte el, hogy a kormányzati nyilvános, digitális szolgáltatások jövőbeli fejlesztéseinél preferálni kell a nyílt forrású megoldásokat. Az új Government Service Design Manual dokumentum When to use open source bekezdése egyértelműen rendelkezik:

Idézet:
Részesítse előnyben a nyílt forrású szoftvert a proprietary vagy zárt forrású alternatívákkal szemben, kiváltképp operációs rendszerek, hálózati szoftverek, webszerverek, adatbázisok és programozási nyelvek esetén.

A dokumentum kitér arra, hogy zárt forrású programokat csak ritka kivételek esetén szabad használni és akkor is óvakodni kell a vendor lock-in helyzetekről. Az új irányelv-gyűjtemény egyik kidolgozója elmondta, hogy nem dogmatikusak a betartatást illetően, mert tudják, hogy nem mindenre megoldás a nyílt forrású szoftverek használata. Minden feladatra a legmegfelelőbb eszközt választják. Viszont a nyílt forrás állami szektorban való használatának egyértelműen nagy előnyei vannak.

A részletek itt olvashatók.”

Forrás:
Elrendelte az Egyesült Királyság kormányzata a nyílt forrású szoftverek preferálását a kormányzati hivataloknál; HUP.hu; 2013. március 17.

Informatika, távközlés, technika

Megújult audit kellene a magyar mobilpiacnak

„Alapjaiban újra kell gondolniuk, illetve közösen át kell alakítaniuk a mobilszolgáltatóknak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) azt az önbevalláson alapuló mérési metodikát, illetve adatközlő rendszert, mely a magyar mobiladatpiac műszaki állapotáról hivatott képet adni. A mobilhálózatok minőségét és lefedettségét tényszerűen, pontosan ismertető, transzparens statisztikagyűjtemény rendszeres publikálása mindenkinek érdeke – kivéve a mobilszolgáltatóknak.

Vérfrissítésre vár
Mára teljesen idejétmúlttá és részben okafogyottá vált az az önbevallásos rendszerben működő definíció- és statisztikarendszer, melynek szerkezetében még 2008-ban egyezett meg a három magyarországi mobilszolgáltató és egy külső partner, a MATRIX Kft. Bár az NMHH ma is nyilvánosságra hozza havi rendszerességgel a szolgáltatók által megküldött adathalmaz sarokszámait, a metodika éppen a létrehozásakor kimondott egyik legfontosabb célra, a rengeteget vitatott szolgáltatás-lefedettség mérésre vált alkalmatlanná.

A hazai mobilinternet-piac lefedettségi mutatóit auditáló rendszer valójában soha nem is volt alkalmas az alapadatok összehasonlítására (hiába épített erre kommunikációs kampányt több szolgáltató), egyrészt mivel a szolgáltatók saját mérései alapján állt össze a térkép, másrészt mivel a módszer lényegében szabad kezet adott a szolgáltatóknak annak az eldöntésében, hogy miként definiálnak bizonyos technológiákat, illetve technológiai minimumokat. Így végeredményben az operátorok két esetet leszámítva még 3G-s területeken is eleve csak olyan garantált minimum értékekre vállaltak lefedettséget, melyek valójában egyáltalán nem biztosítanak szélessávú élményt.

A helyzetet csak tovább bonyolította, illetve a szolgáltatók közt folyamatos ellentétek forrása lett, hogy a lefedettségi értékeket idővel marketingcélokra kezdték használni.
…
Az egységes metodikán és definíciórendszeren alapuló, független mérési rendszer szükségességét különösen indokolja a mostani piaci helyzet, a hatóságnak ugyanis elemi érdeke lenne egy megalapozott spektrumstratégia kialakítása során, hogy pontos adatokkal rendelkezzen a mobilszolgáltatások igénybevételének kulcsparamétereit illetően. Ehhez képest az NMHH jobb híján a mobil szélessávú penetrációra és a forgalmi adatokra hivatkozik akkor, amikor egy negyedik piaci szereplő létjogosultságát hangsúlyozza.

Utóbbi szempont, vagyis a hálózatokon keresztül bonyolított adatforgalmi statisztika összeállítása szintén olyan pont, ahol a jelenlegi metodika erősen vérzik…”

Forrás:
Megújult audit kellene a magyar mobilpiacnak; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013. március 13.

Ingyenes internet az InterCity- és az elővárosi vonatokon évente ötvenmillió utasnak

„„Bővíti a MÁV-START az ingyenes internetelérésre alkalmas járműveinek körét, így évente akár ötvenmillió utas is igénybe veheti a legújabb szolgáltatást az InterCity- és az elővárosi vonatokon. Közép-Európában a MÁV-START mind a 735 érintett jármű wifivel történő felszerelése után e tekintetben vezető szerepet fog betölteni, míg teljes Európa viszonylatában az élmezőnybe fog tartozni.” – mondta el Ungvári Csaba a vasúttársaság vezérigazgatója a vállalat mai sajtótájékoztatóján.

Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: „A Magyar Telekom piacvezető szolgáltatóként elkötelezett a mobil szélessávú lefedettség bővítése mellett, amivel erősítjük a mobilitást és az ország versenyképességét is. A vasúti kocsikon lévő wifikapcsolat után a Telekom mobilhálózatán keresztül a forgalom Közép-Kelet-Európa legnagyobb adatközpontján, a T-Systems Magyarország budapesti Adatközpontján keresztül bonyolódik; mindez hozzájárul ahhoz, hogy jelentősen bővüljön az aktív mobilinternet-használók tábora.”

Újabb harmincegy ingyenes internetezésre alkalmas kocsival bővül a mai naptól a MÁV-START járműparkja, és az elkövetkező hónapokban hetente újabb húsz-harminc InterCity- és elővárosi járműben lesz elérhető a vasúttársaság legújabb szolgáltatása. Mind a 735 darab érintett kocsi, illetve motorvonat wifirouterrel történő felszerelését várhatóan július 30-ig fejezik be a műhelyekben, így naponta csaknem nyolcszáz közlekedő vonaton lesz elérhető a legújabb fejlesztés. A szerelési munkálatokat a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. illetve a Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft. végzi. A fedélzeti, vezeték nélküli internetet minden erre előkészített járműben ingyenesen vehetik igénybe az utazók, a hozzáférés maximális sávszélessége kocsinként 7,2 Mbps, ez elsősorban levelezésre, portálok olvasására, közösségi oldalak látogatására elegendő. A bővítésnek köszönhetően évente akár ötvenmillió utasnak lesz lehetősége ingyen netezni a vonatokon. A wifielérést biztosító járműveket külső és belső matricákkal jelöli a vasúttársaság. A projekt megvalósításában a Magyar Telekom 100%-os tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. szállította a megoldást és biztosítja a folyamatos wifiszolgáltatást.

A MÁV-START 2011 szeptemberétől biztosítja több vonatán díjmentesen a vezeték nélküli internetelérés lehetőségét. Az utasok elégedettek, a tapasztalatok és a mérések alapján egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást. Egyidejűleg akár több százan is csatlakozhatnak egy vonaton a rendszerre, ez péntekenként és vasárnaponként a legnagyobb utasforgalmú időszakokban tapasztalható is. Eddig és jelenleg is az érintett járművek a Budapest-Keleti–Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen–Szolnok–Budapest-Nyugati útvonalon közlekednek, a bővítésnek köszönhetően pedig mától még a budapesti, váci, szobi, újszászi, ceglédi, szolnoki és pécsi utasok egy része is internetezhet a vonatokon. Áprilistól az ország többi IC- és elővárosi vasútvonalán is találkozhatnak az utasok a fejlesztéssel.”

Forrás:
Ingyenes internet az InterCity- és az elővárosi vonatokon évente ötvenmillió utasnak; MÁV-START Zrt., Magyar Telekom Nyrt.; 2013. március 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A kiberbiztonság erősítéséről tárgyalt Obama

„Az állam és a magánszféra kibernetikai biztonsági együttműködéséről és a vonatkozó törvények elfogadásának szükségességéről tárgyalt tizenhárom meghatározó nagyvállalat vezetőjével Barack Obama amerikai elnök.

Az elnök és vezető biztonsági tanácsadói a Fehér Ház „idegközpontjában”, a nyugati szárny föld alatti rendszerében található, úgynevezett szituációs szobában fogadták az amerikai hadiipari, technológiai és energetikai cégek, valamint bankok irányítóit. A megbeszélésen mások mellett csúcsszinten képviseltette magát az AT&T, a Northrop Grumman, az Exxon Mobil, a JPMorgan Chase&Co, a Bank of America, az American Electric Power Co. A cégvezetők egyetértettek azzal, hogy a hackertámadások első számú biztonsági kockázatot jelentenek, de rugalmasságot és kíméletes hozzáállást kértek a kormánytól. Washington azóta fordít a szokásosnál is nagyobb figyelmet a kibernetikai biztonságra, hogy a kongresszusban elakadtak az annak megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatok.

A találkozó előtt Obama az ABC tévétársaságnak nyilatkozva kijelentette, hogy az amerikai cégek ellen Kínából intézett kibernetikai támadások egy része államilag támogatott, és hogy Washington, ahogy azt korábban is tette, a jövőben is határozottan fel fogja vetni a problémát Pekingnek. A külső kibertámadások veszélyével kapcsolatban Leon Panetta volt amerikai védelmi miniszter tavaly arról beszélt, hogy az Egyesült Államokat „egy digitális Pearl Harbor fenyegeti”. Egy 2012-ben elkészült kongresszusi jelentés Kínát „a kibertér legveszélyesebb szereplőjeként” jellemezte.

A Mandiant kiberbiztonsági cég három hete arról számolt be, hogy a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg egy Sanghajban működő egysége hajtott végre támadást egy sor amerikai cég számítógépes hálózata ellen. Az amerikai kormányzat részéről először Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó gyanúsította meg nyíltan Kínát azzal, hogy amerikai cégektől internetes támadások révén kereskedelmi titkokat próbál ellopni. Donilon hétfőn New Yorkban beszélt erről.

James Clapper, az amerikai hírszerzés igazgatója kedden azt állította, hogy a kibertámadások és a kibernetikai kémkedés megelőzte a terrorizmust az Egyesült Államokat fenyegető kockázatok toplistáján. Keith Alexander tábornok, a Pentagon kiberparancsnokságának vezetője ugyanezen a napon bejelentette, hogy az amerikai haderő támadó jellegű kibernetikai védelemre rendezkedik be. Barack Obama elnök személyesen is érintett a kibernetikai biztonság kérésében, mert hackerek azt állítják, hogy más ismert amerikai személyiségek mellett a first lady, Michelle Obama bizalmas adatait is közzétették a világhálón. Az ügyben a belbiztonsági tárcához tartozó Secret Service ügyosztály és a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI is nyomozást folytat.”

Forrás:
A kiberbiztonság erősítéséről tárgyalt Obama; SG.hu/MTI; 2013. március 14.

Kamarai javaslat önálló Infokommunikációs OP megvalósításáról

„…A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyarország gazdasági versenyképességének erősítése, a nemzeti össztermék növelése és a társadalmi fejlődés érdekében különösen indokoltnak tartaná, hogy a jelenlegi (2007-2013-as) és korábbi (2004-2006) struktúrától eltérően 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban önálló Infokommunikációs Operatív Program kerüljön megvalósításra.

Indokoltnak tartjuk, hogy a következő időszak uniós forrásokból történő fejlesztései a jelenleg szétaprózott, nagyrészt koordinálatlan hazai infokommunikációs fejlesztések, programok, pályázatok egységes felügyelet és kormányzati irányítás alá kerüljenek, úgy hogy az önálló Infokommunikációs Operatív Program pénzügyi keretei fedjék le a Magyarország számára rendelkezésre álló összes forrás legalább 10%-át, ezzel is igazodva a kiemelt uniós versenyképességi törekvésekhez.

Javasoljuk a Kormánynak, hogy a 2014-2020-as időszak tervezésének alapjait meghatározó 1600/2012-s kormányrendeletben meghatározott előzetes Operatív Program struktúrát vizsgálja felül és tegyen lépéseket az önálló Infokommunikációs Operatív Program megvalósítására.
…
A 2007-2013-as időszakban a hazai Nemzeti Stratégia Referencia Keretben (NSRK) az informatikai projektekre szánt forrásokat tartalmazó különböző konstrukciók megtervezése és kontrollja nem volt egységes, így a források elköltése, a kitűzött és elért eredmények felmérése alig oldható meg. Ebben a hét évben az IKT fókuszú konstrukciók jellemzően egymástól teljesen függetlenül megtervezve, egységes monitoring nélkül szerepelnek az egyes operatív programokban, nem azonosítható egységes célrendszer. A források elköltése ezért nehezen nyomon követhető, hiszen számos konstrukcióban az IKT eszközök, szolgáltatások beszerzése kiegészítő (elszámolható) lehetőség, az adott pályázat/projekt fő céljának alárendelve.

Annak teljesítéséhez, hogy az infokommunikációs fejlesztések elérjék a kívánt gazdasági és társadalmi hatást – és mivel az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban infokommunikációs tartalmú fejlesztések egy operatív program keretén belül valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy érvényesüljenek azok a szinergiák, amelyek a lehető legnagyobb fejlődést biztosítják a szektor teljes vertikuma számára.

Az infokommunikációs fejlesztések és az önálló Információs Technológia Operatív Program melletti érvek:

Kiemelt uniós fejlesztési téma
2014 és 2020 között az EU Regionális Fejlesztési Alapok egyik finanszírozás szempontjából is kiemelt tematikus célterülete az Infokommunikáció.

Párhuzamos informatikai fejlesztések veszélye
Amennyiben nincs önálló Infokommunikációs OP, újra párhuzamos informatikai fejlesztések és infrastruktúrák épülnek ki az elfogadott OP-k informatikai részkereteiből/feladataiból.

Magas fejlesztési, közbeszerzési és fenntartási árak
A kisebb, osztott beszerzések következményeként a széttagolt, különböző OP-kban lévő források lényegesen magasabb fejlesztési kiadásvonzatokat és közbeszerzési árakat eredményeznek. Önálló OP indításával a lehető legnagyobb fokú kiadási hatékonyság elérésére nyílik mód nemcsak fejlesztési, hanem a kormányzati intézmények vonatkozásában fenntartási viszonylatban is.

Megfelelő intézményrendszer és kormányzati irányítás szükségessége
Az Irányító Hatóságok tárcákhoz való helyezésének elrendelése alapján nem célszerű, hogy olyan minisztérium (lásd. GINOP – NGM) alá kerüljön a terület fejlesztési forrásainak felügyelete, amely kormányzatilag nem felel a témáért.

Az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik és sok cél megvalósításához járulnak hozzá – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban lévő tisztán IKT tartalmú fejlesztések egy OP keretein belül valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy nőjenek az adóbevételek, új munkahelyek és versenyképes vállalatok jöjjenek létre.

Egyetlen növekedésben lévő iparág
Az IKT szektor az egyetlen olyan, az egyébként hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak között Magyarországon, amely a válság ellenére is komoly fejlődést tudott felmutatni, még az idei évben is nőtt a beruházások (közel 9 százalékkal) és a GDP (közel 5 százalékkal) értéke, amely a GDP immáron közel 15 százalékát adja. Ezen ágazat gazdasági teljesítménye nélkül igen komoly visszaesés lenne hazánk idei gazdasági mutatóiban.

Digitális írástudatlanság csökkentése jelentős forrásbővüléssel jár
Magyarországon a lakosság hozzávetőlegesen fele nem rendelkezik még az alapvető IKT ismeretekkel sem. Egy friss tanulmány szerint mintegy 197 milliárd forint GDP-kiesést (0,74%) jelent évente Magyarország számára az a szakadék, amely uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitálisan írástudók arányát tekintve.

Intézményi informatikai fejlesztések
Önálló OP híján a közigazgatási intézmények, minisztériumok intézményi informatikai fejlesztést nem tudnak megvalósítani, nincs ehhez kapcsolódó operatív program. Amíg az EKOP lehetővé tette a közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztését, az új rendszerben ez nem biztosítható. Mivel hazai forrás eddig sem állt rendelkezésre a költségvetési intézmények informatikai fejlesztéseihez, ezért a jövőben – uniós forrás hiányában – teljesen le fognak állni az intézményi fejlesztések.

Kormányzati szektor alacsony informatizáltsági szintje
A hazai kormányzat és közigazgatás elektronizáltsági és informatizáltsági szintje (sem intézményeken belül, sem az ügyfelek irányába) nem éri el a kívánt szintet, pedig az e-közigazgatás, kormányzati tartalmak fejlesztése és állampolgárok, vállalkozások részére magas színvonalon történő biztosítása kulcsfontosságú a hatékony állam megteremtése érdekében. Csak egy önálló informatikai operatív programon keresztül biztosíthatók azok a források, amelyek a fejlesztésekhez elengedhetetlenek.

Nincs plusz forrásigény
Az önálló informatikai OP nem okoz többlet forrásigényt, csak a majdan rendelkezésre álló források összehangolt, szakmailag kontrollált felhasználását jelenti…”

Forrás:
Kamarai javaslat önálló Infokommunikációs OP megvalósításáról; BKIK Hírközlési és Informatikai Osztály; 2013. március 13.

Kilencvenezer kötetes könyvtárat digitalizál a Vatikán

„Digitalizálni fogják a vatikáni Apostoli Könyvtár teljes állományát. A negyvenmillió oldalnyi anyag tárolásához 2,8 petabájtnyi merevlemezre van szükség.

Kilencvenezer ritka dokumentumot, köztük egy Gutenberg Bibliát is digitalizálni fog a Vatikán Apostoli Könyvtára – adta hírül a The Verge informatikai híroldal. A könyvtárnak egy EMC nevű nagy, üzleti célú tárhelyekkel, fájlszerverekkel foglalkozó cég adott elég szervert ahhoz, hogy a teljes állományt beszkenneljék.

Az EMC által adományozott 2,8 petabájtos tárolókapacitás körülbelül hatszázezer DVD tartalmának megőrzésére lenne alkalmas. A számítógépekben manapság használt egy terabájtos merevlemezekből pedig 2800 darab szükséges ennyi tárhelyhez. A szám azért csalóka, mert a nagy tárolórendszerekben jellemzően nem csak egy lemezen tárolnak egy adatcsomagot, hanem törekednek arra, hogy több lemezen is meglegyen minden fájl. Így egy-egy winchester kiesése esetén sincs probléma.

A projekt kilenc évig fog tartani, ennyi idő szükséges a sérülékeny, régi könyvek laponként történő digitalizálásához. Az EMC olyan adatformátumot használ, amelyet a Nemzetközi Szabványügyi Testület is hitelesített. Ennek ellenére nem lehet tudni előre, hogy mennyire lesznek biztonságban a digitalizált művek. A The Verge híroldal szerint a fizikai könyvek is rongálódnak idővel, ám a beszkennelt anyagok sértetlenségét sem lehet száz százalékosan garantálni.”

Forrás:
Kilencvenezer kötetes könyvtárat digitalizál a Vatikán; [origo]; 2013. március 14.

Ősztől lehet majd széles körben mobillal fizetni

„Az okostelefonra telepíthető Mobiltárca alkalmazás segítségével a készülékek fizetési tranzakciók mellett hűségkártyák kezelésére is alkalmasak lesznek. Idővel a módszer alkalmas lehet tömegközlekedési jegyek, bérletek, belépők vagy akár különböző jogosultságok kiváltására is – az üzletileg érdekeltek szerint. Nyáron indul a tesztüzem.

Júniusban indul a mobiltárca-alkalmazás hazai tesztelése, és az ősz vége felé akár már szélesebb körben is startolhat az új fizetési módszer – mondta Pukler Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség elnöke a Világgazdaságnak.

A lap keddi számában az elnök, aki egyben a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója, arról számolt be, hogy az okostelefonra telepíthető applikáció, amelynek segítségével a készülékek fizetési tranzakciók mellett hűségkártyák kezelésére is alkalmasak lesznek, platformfüggetlen lesz. Idővel a módszer alkalmas lehet tömegközlekedési jegyek, bérletek, belépők vagy akár különböző jogosultságok kiváltására is – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy a kis hatótávolságú adatkommunikációra képes mobil készülékekben a SIM kártyára telepített bankkártya ugyanúgy lesz használható, mint a jelenlegi PayPass és PayWawe kártyák, vagyis bizonyos limit felett PIN kód megadása is szükséges lesz a fizetéshez.”

Forrás:
Ősztől lehet majd széles körben mobillal fizetni; HVG.hu/MTI; 2013. március 12.

Összeomlottak a tájékoztató honlapok

„A rendkívüli időjárással együtt tegnap megnőtt a közlekedéssel kapcsolatos honlapok látogatottsága is. Ezeket a szolgáltatásokat valószínűleg simán lehet a kritikus informatikai infrastruktúra részének tekinteni, hiszen pont ilyen helyzetekben kellene problémamentesen és gyorsan, megbízhatóan működniük. Ez persze többletköltségeket jelentene, amit úgy tűnik, az illetékesek nem hajlandóak megfizetni, hiszen csak évi egy-két alkalommal fordul elő hasonló. A legtöbb oldalnak ráadásul mobilos verziója sincs.

Az autósok tájékoztatására létrehozott Útinform honlapja péntek délelőtt omlott össze, de már csütörtök este nehezen volt elérhető. Azóta csak nagyon ritkán tölt be, akkor sem teljesen. Olvasóink szerint szerencsére a mobil verzió elérhető, viszont csak akkor frissíti az adatokat, ha sikerül elérnie a rendes weblapot. Estig akadozva töltött be az autopalya.hu is, melyet jövő héten bővítenek, így a az új weboldal most a szokványos óránkénti 100 ezer letöltés helyett 1 millió letöltést szolgál ki zavartalanul.

Már tegnap este kidőlt a sorból a MÁV térképes vonatinformációs oldala: hosszú percek után néha el lehetett érni a térképet, de utána már nem tudta frissíteni az adatokat. Olvasóink beszámolói alapján az adatok hitelességével is akadt probléma, voltak olyan vonatok, amelyek egyszerűen eltűntek a térképről. Délelőtt óta az elvira.hu menetrend sem működik. (Azóta éppen elérhető.)

A Volán menetrendkeresője működik, itt viszont semmilyen interaktív szolgáltatás nincs, egyetlen hírt sem találunk a hóhelyzetről…”

Forrás:
Összeomlottak a tájékoztató honlapok; Index.hu; 2013. március 15.

Törvények, rendeletek

Kormányhatározatok az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer működéséhez szükséges intézkedésekről

„1. Hatályát veszti az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer működéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1350/2011. (X. 20.) Korm. határozat…”

„A Kormány
1. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ), valamint a Magyar Államkincstár bevonásával – segítse elő a pénzforgalmi szolgáltatóknak az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (a továbbiakban: EFER) történő csatlakozását.
…
2. felhívja a minisztereket, hogy tegyenek javaslatot az EFER bevezetésének lehetőségére és használatára valamennyi ágazatba tartozó – hatósági vagy nem hatósági – ügyintézés, valamint elektronikus szolgáltatás vonatkozásában. A javaslatok tartalmazzák, hogy az EFER igénybevételével teljesíthető fizetés milyen ügytípusok, illetve fizetési összeghatárok esetében indokolt, illetve nem indokolt, összevetve az EFER igénybevételével történő, illetve az EFER igénybevétele nélküli fizetések felmerülő költségeit, figyelembe véve a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével kapcsolatos kormányzati vállalásokat. A javaslatokkal összhangban az érintett miniszterek tegyék meg a szükséges lépéseket az ügyintézést biztosító szervezetek EFER-hez történő csatlakozása érdekében, ide értve az ágazati jogszabályok felülvizsgálatát és a konkrét ütemtervet tartalmazó módosító javaslatok előkészítését.
…
3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a KIFÜ közreműködésével a kormányzati portálon, illetve a KIFÜ honlapján gondoskodjon az EFER csatlakozás általános szerződési feltételeit, a csatlakozáshoz szükséges műszaki dokumentációt, illetve a csatlakozás várható költségeit tartalmazó tájékoztató anyag közzétételéről.
…
4. felhívja a minisztereket, hogy az EFER igénybevételének lehetõségét építsék be az ágazati informatikai stratégiáikba, és a szolgáltatásaik fejlesztése, új eljárások bevezetése során a 2. pont szerinti módon vizsgálják meg az EFER bevezetését…”

Forrás:
A Kormány 1124/2013. (III. 13.) Korm. határozata az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer működéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1350/2011. (X. 20.) Korm. határozat hatályon kívül helyezéséről; Magyar Közlöny; 2013. évi 43.szám, 2013. március 13.; 4612. oldal (pdf)
A Kormány 1125/2013. (III. 13.) Korm. határozata az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer széles körű használatához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2013. évi 43.szám, 2013. március 13.; 4613. oldal (pdf)

KIM utasítás a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 12/2013. (III. 14.) KIM utasítása a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 13. szám, 2013. március 14.; 1853-1941. oldalak (pdf)